ZOOPEDAGÓGIAI HASZNOSKÖNYV

Átírás

1 Nagy rén ZOOPDGÓG HSZNOSÖNYV módszertani segédanyag Fővárosi Állat- és Növénykert

2 iadta: Fővárosi Állat- és Növénykert 1146 Budapest, Állatkerti krt Nyomdai szerkesztés: Magyar ászló feladatlapok grafikáit készítette: ukács lbert tablók fotóit készítette: Bagosi Zoltán, Golovanova Bea, rsztovicsné Nagy rén, rsztovics Sándor Valamint képek láthatók egy angliai állatkert (Marwell Zoo) oktatóanyagairól és útmutató füzetéből. kiadvány megjelenését támogatta: Nemzeti ulturális lap smeretterjesztés és örnyezetkultúra Szakmai ollégiuma Nyomda: HS R SBN

3 artalomjegyzék Hangulatkeltő 5. fejezet: lméleti alapok Mire nevel az állatkert? 7 Jövőt építeni a vadvilágért! 9 z állatkert-pedagógia alapjai 17 hazai állatkertek pedagógiai kínálata 21. fejezet: Zoopedagógiai eszközök Mihez kezdjünk az élő állattal? 45 z információs rendszer 47 észítsünk feladatlapot! 51. fejezet: Zoopedagógiai módszerek ervezz rugalmasan! 59 Játék, játék, játék! 68 Zöld rendezvények 75 V. fejezet: émakörök émaötletek mindenkinek 85 Szeretem vagy nemszeretem? 90 Építsünk állatkertet projekt 94 Állatok Világnapja vetélkedő 98 Szakirodalom 114 ablójegyzék 115

4 könyv alapötletéül a magyarországi állatkertek zoopedagógusainak évi zoopedagógiai módszertani tréningje és a Zoopedagógiai lapozoo című gyűjtés anyaga szolgált, melyet szervezett és összeállított Urbán Ágnes és Berényiné Parti risztina a Field Study Council Magyarországi ereptanulmányi özpont munkatársai valamint Pintér ibor a Pécsi Állatkert zoopedagógusa. z anyag összegyűjtéséhez hozzájárultak a magyarországi állatkertek és vadasparkok oktatással foglalkozó volt és jelenlegi munkatársai: mbrus mre, Bancsik Györgyi, Bárdossyné Stolár lára, Fercsik Péter, Fodor Bernadett, Golovanova Bea, Gosztonyi Fanni, Gősi Gábor, Horváth Miklósné, Huszár György, Juhász Gőz Szilvia, apa Ágnes, iss Gabriella, omondi ldikó, onrád Mónika, Mészáros Judit, adányi ttila, Marokházi Csabáné, Mező Bálint, Dr. Mező ibor, Pilz Olivér, Révész György, Révészné Petró Zsuzsanna, Sárfalvi Judit, Sebestyén Zsolt, Sinka Gábor, Somogyiné Veress ldikó, Szulovszky Ágota, akácsné Magi Zsuzsanna, ámbáné Bohus Viktória, óth ibor, Zentai Zita valamint az ötvös óránd udományegyetem Zoopedagógia fakultációjának hallgatói. kötet elsősorban a Fővárosi Állat- és Növénykert zoopedagógia szakmódszertani képzésén résztvevő egyetemi, főiskolai hallgatóknak, illetve továbbképzést végző gyakorló pedagógusoknak készült jegyzet.

5 Hangulatkeltő Belépek a kapun. z óriási tiszafa matuzsálem ismerősként üdvözöl. mlékszem, itt állt a közelben a minden tavasszal gyönyörű rózsaszínben virágzó japán cseresznye. sétányon még mindig megcsodálhatom a páfrányfenyő legyező alakú leveleit, kevesen tudják, hogy ebből még mutatós karácsonyfadísz is készülhet. lhaladok a ert szinte egyetlen kocsányos tölgye mellett, makkot keresek az avarban, ősz van, reggel. zt az időszakot szeretem, ilyenkor még nincsen látogató a ertben, zavartalanul magamba szívhatom a hely varázsát. nnen-onnan valaki rám köszön, a kertészek söprik az avart, elektromos kisautó halad el mellettem zajtalanul, nem sokkal utána pedig a lovaskocsi, rajta a takarmány. Minden csendes, nyugodt és friss. Majomházhoz érve felhangzik a sziamangok kánonszerű, bugyborékoló üvöltése, területhatáraikat jelzik. lsétálok, hogy megnézzem az álmosan nyújtózó oroszlánokat, majd látom, hogy belekezdenek a szokásos reggeli kergetőzésbe. Mély, öblös hangon köszöntik a reggelt. szomszéd kifutón lassan előtűnik a lombok közül a kis panda, hogy aztán újra eltűnjön a szemem elől. Futó pillantást vethetek csak rá, mégis elbűvöl vöröses bundájának szépsége. övetkező állomásom az mberszabásúak Háza. tt vár a csoda, Golo, a fenséges gorillahím áll az üvegfalnál, gyanakodva méreget. eülök az üvegfal mellé. gy almát veszek elő. nni kezdem. Golo éberen figyel, de most már kíváncsian is. smerlek gondolhatja. Majd elegáns mozdulatokkal tovább sétál, és finom játékba kezd kölykével. Nézem őket, majd tovább állok. z orrszarvú pár mozdulatlanul áll a kifutó közepén. Csak hosszú, tölcsér alakú fülüket pörgetik meg néha. nnél jóval nagyobb a mozgás a páviánoknál. Visítás és kergetőzés jelzi, hogy valaki talált egy finom falatot, majd hirtelen rend lesz, és a csapat omit, a vezérhímet követi. enyugszanak a kedélyek, a majmok kurkászásba kezdenek. Én pedig megérkeztem, itt az irodám, a Zsiráfház emeletén. Szeretek itt lenni. Számomra ezt jelenti állatkertben lenni. gaz, hogy időről időre sok minden változik, kifutók épülnek át, a régi lakók elmennek, újak érkeznek, de az élmény marad. z állatkert látogatás élménye mindenki számára más és más, mégis van valami, ami közös, a rácsodálkozás az élő állat vagy növény tökéletességére, erejére, ugyanakkor védtelenségére. Miért is készült e könyv? Miként valósulhat meg a találkozás ember és állat között a ma állatkertjeiben? bben szeretnék segítséget nyújtani mindazoknak a nevelőknek, legyenek azok óvópedagógusok, tanítók, tanárok, leendő pedagógusok vagy akár lelkes szülők, akik elhiszik, hogy a modern állatkertek célja, lehetőséget teremteni a gyerekek számára, hogy a folyton száguldó világban egy pillanatra megálljanak, egymásra és az őket körülvevő értékekre figyeljenek, megérezzék és megértsék az élő szervezetek lényegét és üzenetét, s ezáltal jobb felnőtté váljanak. szerző környezet fenntartható harmóniáját, esztétikumát, örömforrás-értékét sokan nem tekintik az életük minőségét meghatározó tényezőnek. ez az értékvesztés új szemléletű pedagógiát követel. (ehoczky János)

6

7 . fejezet Mire nevel az állatkert? lméleti alapok Mindannyian jártunk már állatkertben, és szereztünk jó vagy kevésbé kellemes élményeket. Ha azt kérdezzük miért jó állatkertben lenni, az előzetes tapasztalatainkhoz mérten különböző válaszok adhatók. esznek, akiket először meg kell győzni arról, hogy az állatkertek szerepe folyamatosan változik, és már nem állatokat kínzó vagy azokat öncélúan fogva tartó intézmények. Mások tisztában vannak azzal, hogy az állatkertek egyfajta kellemes kikapcsolódási lehetőséget, családi programot jelenthetnek, ahol lehetőség van testközelbe kerülni az élővilággal. e l m é l e t i a l a p o k De miről szólnak valójában az állatkertek a XX. században? Hogyan valósul meg a személyes élményeken és tapasztalatokon keresztül történő ismeretszerzés e csodás természet-megőrzési központokban? z állatkertek alapfeladatai 1993-ban az Állatkerti Világszervezet (UDZG, ma WZ) és a Nemzetközi ermészetvédelmi Unió (UCN) Fajtúlélési Bizottsága (UCN/SSC) Fogságban-tenyésztési Munkacsoportja (CBSG) széleskörű nemzetközi összefogással, valamint a ermészetvédelmi Világalap (WWF) jóváhagyásával létrehozta a világ állatkertjeinek és akváriumainak nemzetközi szabályozását, melyet írásban is rögzített (he World Zoo Conservation Strategy, 1993), illetve a fenntarthatóság értelmében, 2005-ben átdolgozott formában újra megjelentetett (Building a Future for Wildlife he World Zoo and quarium Conservation Strategy, 2005). nemzetközi szabályozás (z Állatkertek ermészet-megőrzési Világstratégiája) értelmében a rekreációs lehetőség biztosítása mellett az állatkertek alapvető fontossággal bírnak a fenntartható fejlődés folyamatában, melyet az alábbi felsorolt funkciókkal biztosítanak: Részvállalás a természet-megőrzés folyamatában: z állatkerteknek kialakulásuk óta folyamatosan változott a szerepük és célkitűzéseik: kezdetben kedvtelésből létrehozott uralkodói magángyűjteményeket az állatok igényeit háttérbe szorító vásári állatbemutatók és a szűk ketreces menazsériák váltották fel. zt követte a tudományos szemléletmódot előtérbe helyező állattartás, zoológiai parkok vagy másképp élő múzeumok formájában. XX. század állatkertjei folyamatosan átalakulnak természet-megőrzési központokká, melyek bemutató tevékenységének középpontjában maga a környezet áll, tárgya az ökoszisztémák felépítése, védelme és a fajok fejlődése, melyet a holisztikus megőrzés módszerével és interaktív bemutatóeszközök felhasználásával tud megvalósítani. jövő állatkertjeinek szintén elengedhetetlen feladata a hálózatba tömörülés, kapcsolattartás, valamint a szemléletformálás. természetmegőrzés tehát egy olyan összehangolt folyamatot jelent, amelyben szerepet kap a veszélyeztetett fajok és élőhelyek védelme, tudományos ismeretek gyűjtése, közéleti és politikai figyelemfelkeltés, valamint az oktatás és a nevelés. z állatkertek és a célközönség közötti kapocs az átélt élmény, amely segíti a természet-megőrzési üzenet átadását.

8 Faj- és élőhelyvédelem z állatkerti gyűjtemények az állatkertek természet-megőrzési feladatainak alapjai, ezért a gyűjtemény tervezésénél elsődleges szempont az adott állatkert célja és küldetése, valamint megfelelő tartási körülmények biztosítás a bemutatott állatok számára. z állatkertek nagy számban tartanak veszélyeztetett, kipusztuló félben lévő állatfajokat, s azok szaporításáért is felelősek, így nagymértékben hozzájárulnak a biodiverzitás (élővilág sokfélesége) megőrzéséhez. tervezett állattartáson kívül lényeges feladata az állatkerteknek a veszélyeztetett fajok nemzetközi nyilvántartása, az állatgyűjtemények összehangolása, a fajkoordináció valamint törzskönyv vezetése az adott fajokról. feladatkör fontos eleme még a mentett állatfajok repatriálása (visszatelepítése), és bekapcsolódás a terepi élőhely-védelmi programokba. z állatkertek feladata az úgynevezett ex situ (a természetes élőhelyről az állatkertekbe kihelyezett) természetmegőrzés az állatfajok in situ (a természetes élőhelyen történő) fennmaradásának érdekében. Szaktudás és kutatás z állatkertek alapvető természettudományos ismeretek forrásai. Fontos feladatuk a korszerű állattartáshoz szükséges szakmai ismeretek, eszközök, módszerek fejlesztése, valamint a dolgozók szakképzése. zárt téri tartás lehetőséget ad az állatok széleskörű tudományos megfigyelésére, kutatására. különböző oktatási és kutató intézményekkel és természetvédelmi szervezetekkel való kapcsolattartás, és az állatkertek összehangolt működése ösztönzi az adatgyűjtést és adatbankok létrehozását. Nevelés z állatkertek egyik legfontosabb feladata, hogy hirdessék a természetmegőrzés elveit, valamint ökológiai szemléletformálást végezzenek a társadalom minden rétegéből érkező látogatói kör (mintegy 600 millió ember) számára. Élményszerű, szórakozással egybekötött ismeretszerzési lehetőséget kell biztosítsanak. Mindehhez egy világosan megfogalmazott, egységes állatkerti oktatási-nevelési terv és szakképzett állatkert-pedagógus(ok) szükséges(ek). z állatkerti nevelőmunka alapja mindig maga az élő állat és az élőhely-szemléletű kifutók kialakítása. Megfogalmazott igény továbbá a különböző oktatási technikák használata, valamint a faj- és élőhely-védelmi projektek bemutatása a látogatók számára. (Részletesebben lásd később.) fenti tartalmak, célkitűzések megvalósulása csak nemzetközi összefogással lehetséges. z összefogás biztosítására, az állatkertek közötti kapcsolat megszervezésére állatkerti szövetségek jöttek létre. z azért lényeges, mert így egy cél érdekében, egyszerre fellépve az állatkertek világméretű szemléletformálást tudnak biztosítani. következőkben felsorolok néhány fontos állatkerti szövetséget, természetvédelmi szervezetet és programot. WZ (World ssociation of Zoos and quariums) Világ Állatkertjeinek és kváriumainak Szövetsége. Z (uropean ssociation of Zoos and quariums) urópa Állatkertjeinek és kváriumainak Szövetsége. MÁSZ (Magyar Állatkertek Szövetsége) Z Z MÁZ (nternational Zoo ducators ssociation) Nemzetközi Zoopedagógusok ársasága. (uropean Zoo ducators ssociation) urópai Zoopedagógusok ársasága. (Magyar Állatkertek Zoopedagógusai) Magyar Állatkertek Szövetségének Zoopedagógiai Szakcsoportja

9 WWF UCN (World Wide Found for Nature) ermészetvédelmi Világalap. ( WWF Magyarország) (he World Conservation Union) ermészetvédelmi Világszövetség. ( UCN magyarországi képviselete) CS (Convention on nternational rade in ndangered Species of Wild Fauna and Flora) Washingtoni gyezmény: gyezmény a Veszélyeztetett Vadon Élő Állat- és Növényfajok Nemzetközi ereskedelméről. CS 1973-ban jött létre 26 ország aláírásával. Magyarország a megállapodáshoz 1985-ben csatlakozott. P (uropean ndangered Species Programmes) Veszélyeztetett fajok európai szaporítási illetve törzskönyvezési programja. Mire nevel az állatkert? 2005 és 2015 között a fenntarthatóság évtizedét éljük. ljött a pillanat, ami talán nem is csak egy pillanat, hanem egy kollektív tanulási folyamat kezdete, hogy az emberiség megtanuljon másképp élni. Ráébredjen arra, hogy ha az eddigiekhez hasonló ütemben használja a Föld készleteit és viszonyul a meglévő értékekhez, jövője kétségessé válik. Mindehhez a jelen problémáit azok környezeti, gazdasági, társadalmi vonatkozásaiban egyaránt szükséges látni, amihez fontos összekötő kapocs a nevelés és az oktatás. fenntarthatóságra nevelés speciális, közoktatási intézményen kívüli, és annak munkáját segítő helyszínei az állatkertek, akváriumok, vadasparkok, melyek zászlajukra célul tűzték ki a biodiverzitás (az élővilág sokfélesége) megőrzését szolgáló tevékenységüket illetve az ezzel kapcsolatos együttműködést, ismeretterjesztő, nevelő feladatot. z állatkerti oktatási-nevelési folyamat célja az élővilág sokféleségének fenntartását célzó ismeretek átadása olyan módon, hogy azok belső értékké váljanak a tanulókban, és lehetőség szerint megvalósulhasson a kívánt szemléletformálás, attitűdváltozás jöjjön létre a tanulási folyamat résztvevőiben. következő alfejezetben z Állatkertek Világstratégiájának oktatásra vonatkozó része olvasható magyar fordításban. Jövőt építeni a vadvilágért J ö v ő t é p í t e n i a v a d v i l á g é r t (BUDNG FUUR FOR WDF he World Zoo and quarium Conservation Strategy WZ XCUV OFFC, BRN, SWZRND, 2005 Chapter 5 ducation and raining) Világ Állatkertjeinek és kváriumainak ermészet-megőrzési Sratégiája 5. fejezet Oktatás és képzés Magyar fordítás: Golovanova Bea Szinopszis z oktatás minden állatkert és akvárium egyik központi szerepe, így szerepelnie kell azok szervezeti stratégiájában. nnek szellemében az intézményeknek meghatározott oktatási vezérelvekkel, illetve az oktatási tevékenységre vonatkozó stratégiai fejlesztési tervvel kell rendelkezniük, bizonyítva a fenntarthatóság eszméjét ( zöld etosz 1 ). z oktatási céloknak feltétlenül meg kell jelenniük mind a 1 z etosz (görög: erkölcs, érzés) az erkölcsi elvek rendszerét, a szónok erkölcsi tartását jelenti. Ma az etoszt az egyéniség és a meggyőződés együttesének tekintjük.

10 10 gyűjtemény- és kiállítás tervezésben, mind a természetvédelmi programok kialakításában, mind a látogatói szolgáltatások tervezésében. z állatkertekben, akváriumokban folyó oktatás szerepe úgy bemutatni az élő gyűjteményt, hogy az nem csupán vonzerőt jelent, hanem ösztönzi, és tudatossá teszi bármely korosztály számára a természet védelme érdekében való cselekvést. zoopedagógusok nem csupán az állatok biológiai, de gazdasági, kulturális és politikai környezetét is bemutatják, csakúgy, mint a természetet érő emberi hatásokat, azok globális és lokális összefüggéseit. Mindezen célok eléréséhez az alkalmazottak (és önkéntesek) megfelelő képzésekkel való támogatására van szükség. ovábbi lehetőséget biztosít a módszerek egymással való megosztására a Zoopedagógusok Nemzetközi Szövetségében 2, illetve a botanikus kertekben, múzeumokban és tudományos központokban dolgozó partnerekkel végzett hálózati munka. z állatkertek és akváriumok informális (önvezérelt, szabadon választott) és formális oktatási szerepet vállalnak, előbbit főleg látogatóik számára, utóbbit az iskolákkal, főiskolákkal, egyetemekkel és tanárképző intézményekkel való kapcsolatok fejlesztésén keresztül. tantervfejlesztésben való részvételükkel az zoopedagógusok részint naprakészen tarthatják programjaikat, részint gondoskodhatnak arról, hogy a természetvédelem beépüljön az alapképzésekbe. z élő gyűjtemények a biológia témakörén túl jól használhatóak az állattartási-, kertészeti-, kiállítás tervezési- és szabadidő-szervezési ismeretek tanítására is, így a különböző képzésekben való együttműködések kialakítása tovább szélesíti a bemutatóhelyek oktatási feladatait. szemléletformálás, építve a tudatosságot és támogatottságot, komoly szereplője a terepi természetvédelemnek is. Jelen fejezet bemutatja az állatkertek és akváriumok, mint a természetvédelem alapvető közreműködőinek képét. zen intézmények vezető és tanácsadó szerepet töltenek be a társadalom- és kultúrafüggő formális és informális oktatásban, ezáltal befolyásolják az emberek természethez, környezethez való viszonyát mind helyi, mind globális szinten. Jövőkép z állatkertek, akváriumok a rendelkezésükre álló kivételes állatállományukkal, szaktudásukkal és a terepi védelmi programokhoz való szoros kötődéseikkel a formális és informális természetvédelmi pedagógiai munka elismert vezető szereplői és tanácsadói. Oktatásban betöltött szerepük megfelel az adott társadalomnak, környezetnek és kultúrának. z emberi magatartásra és értékeke gyakorolt hatása által a szemléletformálás alapvető természetvédelmi tevékenységnek bizonyul. z állatkertek és akváriumok biztosítják alkalmazottaik szakmai képzését csakúgy, mint az in situ és ex situ munkában részt vevő kollégákét. 5.1 Bevezetés z állatkertek és akváriumok 3 tökéletes központjai az élővilágról szóló, a természet megóvásának szükségességét bemutató információk átadásának. z itt kiváltott tudatosság az élővilág, az emberiség és a természetvédelem hasznára váló cselekvéssé fordítható. z állatkertek oktatási tevékenysége segít majd realizálni azt a víziót, amely az genda 21-ben, az 1992-es, rio de janeiro-i NSZ örnyezet és Fejlődés onferencia fő kezdeményezésében jelent meg. Hivatalos megfogalmazása szerint az genda 21 egy átfogó, globális, országos és helyi szintű cselekvési terv az NSZ szervezetei, kormányok, és a civil társadalom fő csoportjai számára, és vonatkozik minden olyan területre, ahol az emberiség hatást gyakorol a környezetre 4. z genda fejezete ( szemléletformálás, a közfigyelem és a gyakorlati képzés támogatása c.) védnöke minden, a fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatos, egyéb NSZ konferenciákon előrevetített tevékenységnek. 36. fejezet átfogja a pedagógia minden irányzatát, mind a formális-, informális- és alapoktatást, mind a fenntarthatóságra nevelés kulcskérdéseit, beleértve a környezetei nevelést is. természetvédelmi előrehaladás a társadalmi megértésen múlik, a fajok, a környezet és a humán attitűdök, tettek közötti kapcsolat felismerésén. gyes természetvédelmi stratégiák mint pl. ex situ populációk természetvédelmi célú kezelése, visszatelepítések, élőhely védelem sikere hosszú távon az oktató-nevelő munka viselkedésünkre gyakorolt hatásától függ. 2 nternational Zoo ducators ssociation (Z) ld. 3 ovábbiakban csak: állatkert, mivel a dokumentum konzekvensen, minden helyen együtt említi a két intézménytípust. 4 dokumentum eredeti, teljes szövege elérhető több (arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol) nyelven a címen.

11 11 z állatkertek képesek az embereket olyan irányban befolyásolni, hogy szemléljék érdeklődéssel, ítéljék meg helyesen, szeressék, tiszteljék a természetet és törődjenek vele. Széles körben mindez egyrészt az állatkertek hálózatán keresztül valósulhat meg, melynek tagjai helyi, országos, regionális vagy nemzetközi szintű munkát végeznek, másrészt in situ és ex situ projektekben való közvetlen részvétel által. Szükség van az állatkertekben már meglévő pedagógiai lehetőségek továbbfejlesztésére nem csupán az állatkerti szakemberek, hanem más területeken (természetvédelem, a kutatás, a környezeti menedzsment, az oktatás, a közösségfejlesztés stb.) tevékenykedők számára is. világ állatkertjei a közönség igen széles rétegeit érintik, hatalmas látogatói létszámmal. nnek következtében lehetőségük nyílik a környezeti tudatosság, a szemléletformálás és a fenntartható jövőért történő tevékenységek kiindulópontjának lenni. 21. század elején mindannyiunknak közös erőfeszítéseket kell tennünk, hogy újraközpontosítsuk, és új életre keltsük pedagógiai programjainkat, rendeljünk ezekhez alkalmas erőforrásokat, építsünk közvetlen kapcsolatokat in situ programokkal, és gondot fordítsunk a közönség igényeire, viselkedésére, törekvéseire. z oktatási céloknak az állatkertek működésének minden aspektusában meg kell nyilvánulnia, mérettől, földrajzi vagy anyagi helyzettől függetlenül ábla Oktatási alapelvek z alább összefoglalt alapelveket az urópai Állatkertek Szövetsége anácsa fogadta el 2001 szeptemberében. Más regionális szervezetek szintén dolgoztak ki oktatási előírásokat tagintézményeik számára. dokumentumok eredményeként a tagok képesek fokozni hivatásuk szakszerű gyakorlását és szervezett hálózati munkát végezni oktatási teendőik és hatékonyságuk tökéletesítésére. z Z oktatási alapelveinek összefoglalása (2001) 1. z állatkert oktatási szerepe legyen tisztán lefektetve az intézmény alap okirataiban. 2. z állatkert rendelkezzen írásos pedagógiai stratégiával, mely meghatározza összetevőit és felsorolja módszereit, melyekkel ezen összetevőket a látogatóközönség különböző csoportjai számára elérhetővé teszi. zoopedagógiának az összes látogatót kell megcéloznia, nem csupán az oktatási intézményeket. 3. z állatkertnek igazolnia kell, hogy teljesíti saját oktatási elveit munkatervében csakúgy, mint látogatottságában, a minőségbiztosításban és a kutatásban. 4. z állatkerti dolgozók legalább egy tagja feleljen a pedagógiai alapelvek professzionális megvalósításáért. 5. z állattartó helyeken tisztán és egyértelműen meg kell határozni a tartott fajokat. információs rendszerben hangsúlyozni kell a veszélyeztetett fajokat, illetve a regionálisan-, országosan-, és nemzetközileg koordinált tenyészprogramokat. 6. mennyiben a programban szerepel állatbemutató annak mindenképpen tartalmaznia kell pedagógiai vagy természetvédelmi üzenetet. 7. z oktatási program sikerének érdekében az állatokat a lehető legjobb körülmények között kell bemutatni. z állattartó helyek tegyék lehetővé az állatok számára a természeteshez leginkább közelítő életvitelt, a természetes magatartásformák lehető legjobb bemutatását. 8. magyarázat és szemléletformálás az állatkerti bemutatás nélkülözhetetlen része kell legyen, a zoopedagógust be kell vonni a kiállítás- és a gyűjteménytervezés folyamatába. 9. z állatkert méretének és összetettségének megfelelő referencia könyvtárat kell fenntartani és minden dolgozó, illetve ahol lehetőség nyílik rá, a közönség számára is elérhetővé tenni. 10. z állatkert látogatói és a szélesebb nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni a különböző forrásanyagokat és oktatási segédanyagokat, beleértve a szórólapokat, állatkerti útmutatókat, tanári jegyzeteket, oktatócsomagokat és feladatlapok. J ö v ő t é p í t e n i a v a d v i l á g é r t

12 Állatkertek és akváriumok, mint tudományos szervezetek z állatkerti oktatás (zoopedagógia) holisztikus tudományág, mely egyszerre irányul a látogatókra, az ott dolgozókra és a szélesebb közösségre. z állatkertek oktatási filozófiájának a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés alapelveit kell egyesítenie, amely természetvédelmi nevelésként jelenhet meg. Fel kell ismernünk az állatokról és élőhelyekről szóló alapinformációk fontosságát, de emellett meg kell értenünk azt is, hogy a világ különböző, kulturális, gazdasági és politikai tényezői nagyban befolyásolják a környezeti és természetvédelmi kérdésekre fektetett hangsúlyt. pedagógiai tevékenység jelentőségének elismeréseként annak szerepelnie kell az állatkertek küldetésében (mission statement). udomásul kell vennünk, hogy az oktatás a szakmai vezetők munkájában nélkülözhetetlen, illetve, hogy a nevelési célokat messzemenően figyelembe kell venni a gyűjteménytervezésnél, kiállítás- vagy kifutó tervezésnél, természetvédelmi programok fejlesztésénél és a látogatói szolgáltatások tervezésekor. Minden állatkert és regionális állatkerti szervezet számára szükséges az oktatás stratégiai fejlesztési tervének kidolgozása, a pedagógiai alapelvek lefektetése. (ld tábla) Minden állatkertben álljon rendelkezésre az oktatási programok fejlesztéséért és felügyeletéért felelős, megfelelően képzett dolgozó és hasonlóan jól képzett személyzeti és/vagy önkéntes állomány. mely intézményeknek módjában áll, hozzanak létre zoopedagógus munkakör(öke)t és oktatóközpontot vagy hasonló oktatási lehetőséget. 5.3 Hálózati munka z intézmények serkentsék zoopedagógiai feladatokat ellátó dolgozóik részvételét országos és nemzetközi hálózatok munkájában (pl. Z és annak regionális csoportjai). z ötletek személyesen, vagy írott, elektronikus formában való megosztása lényegi része a hatékony, eredményes oktatási bázis fenntartásának. zoopedagógusok számára lehetőséget és anyagi erőforrásokat kell biztosítani, hogy produktív párbeszédeket folytassanak más állatkertekben, illetve intézményekben (botanikus kertek, múzeumok, tudományos központok, stb.) dolgozó kollégáikkal. 5.4 Élő kiállítás z élő állatok hihetetlen nagy vonzerőt képviselnek, a minden érzékszerven keresztül ható tapasztalás önmagában is hatalmas pedagógiai jelentősséggel bír. z élő kiállítás elsődleges célja az ismeretterjesztés, ezért a zoopedagógusokat be kell vonni a kiállítások tervezésébe. z erősödő városiasodás korában ez a természettel való közvetlen kontaktus életbevágóan fontos és erre építve kell elősegítenünk a természetvédelmi munkát. nnek érdekében az állatokat természeteshez hasonló körülmények között kell bemutatnunk, megfelelő társas kifutóban és/vagy megjeleníthetünk velük kapcsolatos történeteket, üzeneteket élményszerűen, sokféle kiállítási technikát használva. z élőhely-szerű bemutató magában kell hogy foglalja az adott fajhoz tartozó kulturális vonatkozásokat és egyéb jellegzetességeket, mint például a jellemző növényzet, hangok vagy klíma. látogatók így könnyebben megértik a biológiai sokféleség fogalmát, a fajok, élőhelyek és ökoszisztémák egymásrautaltságát, illetve azok összefüggéseit az emberi tevékenységgel. udnunk kell, hogy az állatkerti látogatók élményeit az állatok jóléte és az állattartó helyek minősége is befolyásolja. zért az állatkerteknek törekedniük kell arra, hogy a pozitív üzeneteket ne veszélyeztessék, vagy zavarják össze esetleges szegényes körülmények. 5.5 nformális oktatás, önvezérelt (szabadon választott) tanulás átogatóink többsége pihentető, felhőtlen, vidám napot kíván eltölteni az állatkertben, így széleskörű ismeretterjesztésre van szükség, amely korra és képességekre való tekintet nélkül, bárki számára biztosít információkat. z állatkerti közönség a társadalom széles keresztmetszete, a különféle célcsoportok (pl. döntéshozók, az üzleti élet vezetői, fogyasztók, szülők, pedagógusok, tanulók, gyerekek) irányított természetvédelmi nevelésre adnak módot. csoportok széles szociális, kulturális, etnikai és gazdasági háttérrel rendelkeznek.

13 13 látogatók nyitottak az állatokkal kapcsolatos információk befogadására, és gyakorta sokkal nyitottabbak azok informális megjelenési formákra. z informális oktatást (pl. ápolói előadások, közvetlen kapcsolat az állatokkal: állatsimogatás vagy immerziós kifutók, jól érthető biológiai témájú kiállítások) erősíti, ha az intézmény egészét és a dolgozókat áthatja a pedagógiai és természetvédelmi meggyőződés. z szemléletformálás akkor a leghatékonyabb, ha az intézmény nem bort iszik, miközben vizet prédikál, jó példája ennek a lehetőség szerinti minél zöldebb, fenntartható üzemeltetés. z állatkertek pedagógiai céljainak tartalmaznia kell az alábbiakat: z emberek érdeklődésének felkeltése a természet világa iránt. természetvédelmi tevékenységek és a látogatók személyes szerepének megértetése. természetvédelem ügyének minél több szinten történő közösségi támogatása és akciók szervezése. z élmények, anyagok és források gazdag választékának biztosítása a sokrétű látogatóközönség számára, a mindennapi életben megalapozott, a környezet és az állatvilág javát szolgáló döntéseket meghozásához szükséges információk nyújtása. természetvédelem mindennapi jelentőségének és az emberiség természetben elfoglalt helyének éreztetése, megértetése. 5.6 Formális oktatás Minden állatkert és akvárium oktatási intézmények csoportjainak széles körét vonzza. zgalmas, interaktív, rendszerszerű, az adott csoportok speciális igényeire szabott pedagógiai műhelymunka, rendezvények vagy foglalkozások és segédanyagok biztosításával az állatkertek képesek hozzájárulni az országok tantervi követelményeinek keretein belül folyó oktató-nevelő munkához. zoopedagógia alkalmas a környezeti- és természetvédelmi kérdések összetételének/profiljának emelésére és az ezzel kapcsolatos pozitív attitűd kialakítására; továbbá képes a környezetvédelem ügyét szolgáló gyakorlati munkát kezdeményezni az oktatási intézményektől a közösség magasabb szintjeiig. z oktatással foglalkozó állatkerti szakemberek pedagógiai programjuk tantervi naprakészségét a tanárokkal létrehozott kapcsolatokkal tudják biztosítani. jól kidolgozott, testre szabott pedagógiai program az oktatásügyi hatóság támogatását is elnyerheti, egyben az állatkertek hálózatának közösségi oktatásban betöltött érdemi szerepét demonstrálja. z élethosszig tartó tanulás eszméjét felismerve az állatkertek feladata életkor- és képességek alapján minél szélesebb spektrumú célcsoportokra összpontosítani. z állatkerti szakma a természetvédelmi törekvéseket is segítheti, például a zoopedagógusok közösségi munkája által: iskolák, árvaházak, idősotthonok látogatásával, vagy a helyi környezetvédelmi projektekben való személyes részvétellel. formális oktatás célkitűzéseit különösen a pedagógusok képzését célzó programok mozdíthatják elő, illetve a részvétel a tantervfejlesztő testületek munkájában, amely biztosítja az állatkertek természetvédelmi szerepének megjelenését az alapképzésekben. z állatkertek sajátos helyi oktatóprogramjaikkal élő tanteremként működnek, és a helyi főiskolákkal/kollégiumokkal, oktatási intézményekkel és pedagógiai szolgáltatókkal együttműködési lehetőségeket dolgoznak ki. J ö v ő t é p í t e n i a v a d v i l á g é r t 5.7 z állatkerti oktatás témái Sok állatkert és akvárium specializálódik, például hazai fajok, egyes taxonómiai csoportok vagy állatföldrajzi régiók bemutatására. z intézményekben folyó pedagógiai munka középpontjában az élővilág hálózata iránti csodálat, elismerés és a benne betöltött szerepünk áll, illetve ezek affektív megközelítése. rre az élményre építve olyan természetvédelmi attitűd formálható, amely cselekvésre késztet. Összefoglalva: vonz késztet képessé tesz. z állatkertek módszerek sokaságát tudják használni látogatóik természet iránti kíváncsiságának felkeltésére. közönséget egyrészt tájékoztatni kell a bemutatott fajokról, élőhelyeikről, viselkedésükről, védelmükről, másrészt további felfedezésekre kell ösztönözni. rra kell sarkallni őket, hogy megértsék és átérezzék az ökológiai rendszerek fontosságát, a fajok és élőhelyek társadalmi-gazdasági értékét, az emberi magatartás hatását az élő és élettelen környezetre. zen felül cselekvésre kell buzdítani a látogatókat, felismertetve saját felelősségüket a világ iránt, melyben mindannyian élünk.

14 14 Számos biológiai téma bemutatható, felfedeztethető, beleértve az olyan komplex elméleteket is, mint a populáció dinamika, anatómiai és fiziológiai adaptáció, evolúció és természetes szelekció, természetvédelmi tenyésztés vagy természetvédelmi célú gazdálkodási technikák. zonban az állatkertekbe látogató sokféle ember számára egyéb, releváns témákat is érdemes bemutatni, például egyes fajok fontosságát kulturális és vallási hiedelmekben, a fajok háziasítását, a jó tenyésztés szempontjait vagy bizonyos egzotikus fajok házi kedvencként tartásának helytelenségét. 5.8 természetvédelem támogatása z állatkertek ideális helyek a nyilvánosság támogatásának és érdekképviseletének megnyerésére különböző természetvédelmi kampányokhoz, akciókhoz. rányított tevékenységekkel, kampányokkal és a mindennapi életben hozható döntéseik hatásairól szóló információkkal segíthetünk látogatóinknak, hogy ne hagyják figyelmen kívül a természetet. Néhány látogató számára az állatkertek a természetről, annak törvényes védelméről és a vele kapcsolatos alternatív értékrendről szóló információk elsődleges forrásai, fontos lehetőségük van tehát az erkölcsi felelősség előmozdítására, illetve a magatartás és értékek megváltoztatására. hol csak lehetséges, minden állatkertben folyjon olyan környezet- vagy természetvédelmi program, amely kézzelfoghatóan kapcsolódik a látogatók saját életéhez, tapasztalataihoz Pl. az afrikai bushmeat 5 kereskedelem összehasonlítható az túlhalászat európai hatásaival, így az európai állatkertek más régiók ügyeihez csatlakozhatnak, s nem sugallják azt a kényelmes álláspontot, miszerint a környezeti problémák csakis valahol máshol történnek más szavakkal, az oktatás a helyi akciókat támogatja. 5.9 Üzenetközvetítés z állatkertek és akváriumok látogatói a társadalom széles keresztmetszetét képviselik, így sokféle kommunikációs módszer használatára van szükség. 21. század elejének állatkerti, akváriumi, botanikus kerti, kiállítási és múzeumi tapasztalatai azt mutatják, hogy nyomatékot kell fektetni az élő előadásra, minthogy ez a kommunikáció leghatékonyabb módja. z előadók lehetnek az állatkert alkalmazottai (akár zoopedagógusok, akár egyéb munkakörben dolgozók, pl. állatgondozók, kertészek, stb.) vagy önkéntesek, de mindannyiukat képezni kell a közönség előtti előadói gyakorlatra, prezentációs technikákra. z alkalmazható kommunikációs technikák igen széles körűek különböző anyagi feltételekkel, ám minden állatkertnek meg kell próbálnia az elhelyezkedésük, méretük és költségvetésük számára megfelelő lehető legtöbbféle technikát használni. gyorsan terjedő internet használat hatalmas lehetőséget biztosít az állatkertek számára, hogy üzenetüket világszerte terjesszék, látogatóik körén kívül is. z internet segítségével az ötletek, információk cseréjére is könnyebbé válik. z állatkertek és akváriumok nemzetközi hálózata, a világháló segítségével együtt dolgozva lehetővé teszi a különböző technikák és források viszonylag olcsó megosztását, s az internet technológia speciális pedagógiai tevékenységekben (pl. tréningekben) való felhasználását. ermészetesen az állatkertek a különböző médiumokon keresztül (újságok, rádió és televízió) is hirdethetik üzeneteiket. (lásd még 6. fejezet) 5.10 n situ természetvédelem oktatása Sok országban az oktató-nevelő munka komoly tényező a helyi közösség terepi természetvédelmi programjainak megértésében és népszerűsítésében. Csakugyan, az in situ programok hosszú távon bukásra ítéltek a helyi lakosság bevonása nélkül, illetve az élőhelyek csökkenésének okai vagy a fajokat fenyegető veszélyek nem szólnak a közösséghez. kulturális tudatosság, a közös nyelv használata és a megértő fül szintén nélkülözhetetlen. zoopedagógusok speciális gyakorlatának különösen azokban a projektekben kell szerepet játszania, melyeket saját intézményük v. szervezetük támogat. gy-egy állatkert vagy akvárium 5 Bushmeat (dzsungelhús, bozóthús): elsősorban az esőerdőkben állatvilágát fenyegető, élelemcélú orvvadászat.

15 15 bevonása egy terepi programba jó lehetőség arra, hogy a nyilvánosság egyetértését és tettvágyát megfelelő oktatási tevékenységgel keltsék fel, az adott projekt támogatására. gy erős projekt akár világkereskedelmi döntések felülbírálására késztethet azzal, hogy rávezeti az embereket speciális környezetvédelmi célokat támogató termékek vásárlására, vagy a természetes erőforrások használatának mérséklésére ösztönöz. z állatkertek, más természetvédelmi szervezetek partnereiként, és/vagy az Z hálózatán keresztül egységes világkampányokkal ébreszthetik fel a tudatosságot és katalizálhatják a természetvédelmi tevékenységet Gyakorlati képzés z állatkertek abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy dolgozóik és más, természetvédelmi tevékenységekhez kapcsolódó szakemberek gyakorlati képzését messzemenően támogatni tudják. lkalmazottak képzése z állatkerti dolgozóknak feladataik elvégzéséhez jól képzetteknek kell lenniük. Minden alkalmazott és önkéntes számára biztosítani kell egy bevezető, általános áttekintést az intézmény szándékairól és célkitűzéseiről, beleértve a természetvédelmi és az oktatási tevékenységet is. Mindegy ki milyen munkakört lát el, a dolgozóknak tudniuk kell, hogy munkájuknak közös célja van. lkalmazottaik és önkénteseik részére minden állatkert alakítson ki képzési tervet, ezzel biztosítva az összes működési területen a legjobb gyakorlatot és támogatva a szakmai fejlődést. Míg néhány munkakör speciális képzettséget igényelhet, a mindennapi munka ellátását a legjobban a mélyvízbe dobva, gyakorlat közben lehet elsajátítani, világosan megfogalmazott célkitűzésekkel és folyamatokkal. z állatkertek bátran alakítsanak ki bizonyos posztokhoz kiegészítő, továbbképzési programokat, különösen azokhoz, melyeknél a technikai jártasság elengedhetetlen, illetve a további képzés szükséges az előmenetelhez. Mindezt véghezvihetik más szervezetekkel, pl. főiskolákkal, egyetemekkel partnerségben. gyes intézmények saját képzési programjai nyitottak, alkalmazottaikon kívül mások számára is elérhetők. z állatkerti oktatóprogramoknak a biológiánál, természettudományoknál és zoopedagógiánál többre kell összpontosítani: a dolgozóknak a szervezet működéséről, csapatépítésről vagy vezetői ismeretekről is tanulniuk kell. z állatkerteknek további partnerkapcsolatokat kell létrehozniuk olyan helyi vagy nemzetközi, képzést adó szervezetekkel, akik aztán használni tudják az állatkerti és akváriumi dolgozók sajátos jártaságát és tudását. Serkenteni kell az állatkerti dolgozók részvételét belső vagy külső műhelymunkákban, konferenciákon és szemináriumokon. épzési partnerség z állatkertek kiváló hátteret biztosítanak számos tudományág elsajátításához, az állattartástól a kertészetig, az információtechnológiától a kiállítás tervezésig, a szabadidő-szervezéstől a vendéglátásig. Néhány országban (pl. Svájc) az alkalmazottak képzését a törvény szabályozza, pl. csak szakképzett gondozók foglalkozhatnak az állatokkal. hol ez a helyzet érvényes, az állatkertek szorosan együttműködhetnek a jogi követelményeket felállító és végrehajtó hatóságokkal. formális oktatás számára hasznos a pedagógiai szolgáltatókkal vagy egyéb képzőintézményekkel, illetve szakmai szervezetekkel (pl. urópai Állatkerti- és Vadállatorvosok Szövetsége 6 ) való együttműködés, így az állatkertek felajánlásával a hallgatók szakmai gyakorlatukat a helyszínen teljesíthetik. z ilyen partnerségek a dolgozói képzési programokban, a tanúsítványok és szakképzettségek megszerzéséhez is felhasználhatók, ugyanakkor lehetőséget nyújtanak a képzési költségek finanszírozására. Hasonlóképpen hasznos lehet a különböző természetvédelmi- és önkéntes tréningekre specializálódott civil szervezetekkel való kapcsolatépítés (pl. arthwatch 7, andcare ustralia 8 ). J ö v ő t é p í t e n i a v a d v i l á g é r t 6 uropean ssociation of Zoo and Wildlife Veterinarians (ZWV) 7 erepi tudományos kutatások civilek bevonásával. 8 Gazdák és lakosság bevonása az üvegház-hatású gázok kibocsátásának csökkentésébe.

16 16 gyakorlatok megosztása a kollégákkal z egyik legnagyszerűbb továbbképzési lehetőséget minden zoológiai gyűjtemény a más állatkertekben, vagy hasonló alaptevékenységű intézményekben (nemzeti parkok, természetvédelmi területek) dolgozó kollégákkal történő tapasztalatcsere jelenti. gyakorlati képzés lehet mind formális, mind informális. dolgozók például, látogatást tehetnek más intézményben (informális), vagy az állatkert workshopot, konferenciát szervez (formális). Utóbbi megoldás feltehetőleg nagyobb hatást és több embert ér el, de erőforrás-függő, amennyiben utazással jár, akár költséges is lehet. öltségkímélőbb megoldási lehetőség az internetes- vagy videokonferencia technika használata, illetve a különböző publikációk közzététele. hhez kapcsolódóan a jómódúbb intézmények/szervezetek dönthetnek úgy, hogy egyes szegényebb intézmények dolgozóinak konferencia-részvételét szponzorálják, vagy a képzéseket házhoz viszik. z a kapcsolat azonban mindig kétoldalú, hiszen az anyagilag jobban álló intézmények is sokat tanulhatnak kevésbé jól szituált társaiktól Minőségbiztosítás lengedhetetlen, hogy az állatkertek sokrétű módszerekkel vizsgálják oktatási és képzési programjaik hatását. z befolyásolja majd a további programok tervezését, és segíti azon bizonyítékok gyűjtését, melyekkel természetvédelmi oktatóközpontként, az emberi magatartást befolyásoló, az élővilág és a társadalom javát szolgáló értékrendszer kialakításának tényezőiként hatékonyságukat illusztrálják. minősítés technikáihoz tartozhatnak a különböző kiállítások oktatási hatékonyságának összehasonlító értékelései, közvélemény-kutatások és kérdőívek, látogatói viselkedési- interjú- és elégedettség vizsgálatok, egyedi kampányokkal vagy üzenetekkel kapcsolatos termékek forgalmának eredményei, a kapott támogatások összegének eredményei, petíciók és vállalások visszhangja, a média lefedettség eredményei, illetve a formális oktatási programok esetében a pedagógusoktól származó visszajelzések. z értékelésnek folyamatosnak kell lennie, a módszereket és eredményeket elsődlegesen az intézmény nyilvánosságával kell megosztani, azután a teljes állatkerti-akváriumi közösséggel publikációk és konferencia prezentációk formájában (pl. Z konferenciákon vagy regionális hálózatok találkozóin). z minősítés eredményeinek ismerete elengedhetetlen új kiállítások kialakításához, a fejlesztések forrásainak teszteléséhez, az értelmezések ellenőrzéséhez, és a hosszú távú stratégiai tervezés megvalósításához. z értékelést az zoopedagógiai, kutató- és marketing személyzetnek kell vezetnie, azonban a külső vélemény szintén nagyon értékes. z állatkerteknek ki kell használniuk pedagógiai szolgáltatásaikat, hogy kapcsolatba kerüljenek olyan helyi felsőoktatási intézményekkel, amelyeknek hallgatói társadalmi kutatási projekteket végeznek. Hasznos lehet továbbá eszmét cserélni más közintézményekkel övetkeztetések z állatkertek és akváriumok oktatási-nevelési szerepe kritikus pont világ állatkertjeinek és akváriumainak természet-megőrzési stratégiája (WZCS) célkitűzéseinek elérésében. természetvédelem pedagógiájának célja az élő gyűjtemény bemutatásán keresztül vonzani, ösztönözni, és pozitív tettekre sarkallni az embereket. zoopedagógusok kapcsolatokat építenek számos különféle intézménnyel, hálózatokat létesítenek, módszereiket és eredményeiket folyamatosan tökéletesítik és minősítik. Így, mind informális, mind formális oktatási formákon keresztül a fenntartható életmód kialakítását támogatják és népszerűsítik, akár saját intézményük keretein belül, akár azokon kívül. Javaslatok világ állatkertjeinek és akváriumainak természet-megőrzési stratégiája (WZCS) minden állatkertet és akváriumot arra ösztönöz, ismerjék fel az oktatásban saját létjogosultságuk központi részét, és nyújtsanak megfelelő támogatást és erőforrásokat e feladat ellátásához. WZCS javasolja, hogy minden állatkerti, akváriumi regionális vagy országos szövetség/szervezet dolgozza ki rendszerszemléletű oktatási vezérelveit. z legyen az állatkerti alapelvek, stratégiák és a minimális oktatási normák vezérfonala.

17 17 WZCS javasolja, hogy az állatkertek és akváriumok saját- és szövetségeik igényeinek vonalai mentén alakítsák ki, vagy adaptálják pedagógiai politikájukat. WZCS javasolja, hogy az oktatáspolitikai jelentések, kimutatások, stratégiák és standardok legyenek könnyedén elérhetőek, rendszeresen átvizsgáltak és naprakészek. WZCS javasolja, hogy az állatkertek és akváriumok növeljék a természetvédelmi nevelés hatékonyságát szorosan együttműködve más oktatási intézményekkel, szervezetekkel, kormányhivatalokkal és minisztériumokkal, illetve a formális oktatás tantervi fejlesztésének aktív résztvevőiként és minden korosztály és képességi szint számára kidolgozott formális oktatási programjaikkal. WZCS javasolja, hogy az állatkertek és akváriumok törekedjenek szervezett képzési programok létrehozására, melyek minden alkalmazott és önkéntes számára elérhetőek. WZCS különösen ajánlja, hogy minden állatkert és akvárium alkalmazzon objektív és hiteles módszereket természetvédelmi pedagógiai programjaik hatékonyságának mérésére. Z RD DOUMNUMO D: WZ XCUV OFFC, BRN, SWZRND, 2005 NGO NYVN ÉRHŐ: z állatkert-pedagógiai alapjai modern kialakítású állatkertek különleges utazást kínálnak a látogatóknak, elhozzák a természet egy darabját a város szívébe. mai városi gyerekek nagy része még valódi tehenet sem látott, és valószínűleg az állatvilág bemutatását felvállaló televíziós csatornákról ismeri az elefántot. zonban a méretek, a hangok, az illatok a valóságban mások, mint a képernyő előtt ülve, így sokszor éri meglepetés az állatkerti látogatókat egy-egy állat kinézetével, viselkedésével kapcsolatban. személyes, közvetítő csatorna nélküli megtapasztalás mindig hatásosabb és felejthetetlenebb élmény. z állatkerti oktató nevelőmunka alapja tehát, hogy a hiteles átélés érdekében az állatfajokat az őket megillető, igényeiket maximálisan figyelembe vevő módon mutassa be. nevelési cél elérése érdekében a kifutókat úgy kell kialakítani, hogy a lehető legjobban hasonlítsanak az adott állat eredeti élőhelyéhez. bemutatott példányok egészséges fejlődéséről és jó közérzetéről gondoskodni kell. zoopedagógia alapvető eszköze maga az élő állat, amely látható, hallható, szagolható, adott esetben tapintható is, vagyis ebben a nevelési oktatási formában egyszerre minden érzékszerv működtethető, és motivációs értéke is jóval nagyobb a hagyományos oktatási formáknál. módszer alapja, hogy mindig a megfigyelésből vezetjük le az ismereteket. Stratégia kimondja azt is, hogy az állatkertek használjanak különböző oktatási technikákat, melyek közül részesítsék előnyben a kreativitást és a felfedező képességet mozgósító tevékenységeket. Szintén alapvető elvárás a holisztikus szemléletmód alkalmazása az állatkerti nevelésben. Z Á R - P D G Ó G P J Mindezen szempontokat figyelembe véve hogyan valósítható meg a szemléletformálás? szemléletformálás szintjei Bristol Zoo Garden (angliai állatkert) jelszava: See it, sense it, save it!, ami magyarul annyit tesz: ásd, érezd, védd! három szóval megmagyarázható az állatkerti tanulás-tanítás lényege. ásd! Vedd észre magad körül a dolgokat és jelenségeket, illetve az azok közötti összefüggéseket! Figyelj tudatosan, figyelj meg minden apró részletet, hogy azután össze tudd rakni belőle az egészet! Minden zoopedagógiai program, megmozdulás alapja a megfigyelés. ásd, mi az értelme annak, amit megfigyeltél! Mi következik belőle? Hogyan függ össze más ismeret területekkel? Vagyis: Mit tudsz a megfigyelteken keresztül MGNUN és MGÉRN?

18 18 Érezd! Érezd az érzékszerveid segítségével! ásd, halld, szagold és érezd a tapintás útján, tested minden idegszálával! ngedd be az élményt! Szerezz tapasztalatokat saját bőrödön keresztül! Ha ezt megtetted, máris közelebb kerültél az élőlényhez. kkor már tudod csodálni, megérezheted rezdüléseit is. Megértheted helyzetét. Vagyis: Mit tudsz a szerzett élmény alapján MGÉRZN? Védd! z élőlény, amelyet megfigyeltél, megismertél, megéreztél és megértettél, méltán számíthat a védelmedre is. ehetőségeidhez mérten megteszel mindent, hogy az érdekeit képviseld. Vagyis: Megváltozik a hozzáállásod az adott élőlényhez (ŰDVÁOZÁS). z állatkerti ismeretszerzés során tehát három szinten jelenhet meg a folyamat résztvevőinek szemléletformálása. z első szint, hogy mit tud a zoopedagógus egy élő állat megismertetése kapcsán megtanítani. Bármely tantárgyat vagy ismeretterületet, kapcsolódjon az a klasszikus természetismereti tárgyakhoz (pl. állatismeret, etológia, ökológia, állatvédelem), vagy tartalmazzon más tantárgyi területeket (pl. népcsoportok szokásai, gazdálkodás régen és napjainkban, természetföldrajzi régiók, anyanyelvi vagy idegen nyelvi ismeretek, irodalom, mitológia, művészeti tevékenységek). második a megértés szintje, vagyis tudatosítani kell a résztvevőkben, hogy felelősséggel tartoznak az általunk veszélybe sodort élőlényekért és a Föld ökoszisztémáinak megőrzéséért. Felismertetni, hogy az emberi károsító tényezők hatására hogyan változnak meg az élő rendszerek között működő kölcsönhatások, és melyek lesznek a természetes egyensúly felbomlásának következményei, valamint mit tehet az egyén a megőrzés érdekében. legfontosabb mégis a három közül a megéreztetés szintje, ami lehetővé teszi, hogy a résztvevő számára belsővé váljon az ismeret. Mi ez a felismerés? gy bármely élő állat, növény vagy akár embertársaink iránt érzett csodálat, tisztelet, gyengédség, megértés, kíváncsiság és védő szándék. mennyiben sikerül a résztvevőket eljuttatni a harmadik szintre, remélhetjük, hogy az élővilág megőrzésével kapcsolatos attitűdváltozás következik be a fejekben és a szívekben egyaránt. Vagyis védeni igazán csak azt tudjuk, amit megismertünk, megértettünk, megszerettünk, és felelősséget érzünk iránta. nnek a folyamatnak a közvetítője az állatkert pedagógus, idegen elnevezéssel élve zoopedagógus. zoopedagógus zoopedagógus tehát olyan környezeti nevelő, aki az élő gyűjtemények adta lehetőségeket eszközként felhasználva ismerteti meg és szeretteti meg az állat- és növényvilágot és hívja fel a figyelmet a természetes élővilág védelmére. zoopedagógia, vagyis állatkert-pedagógia, pedig állatkertekben, akváriumokban, vadasparkokban zajló környezeti nevelési forma, melynek célja, hogy speciális módszerek felhasználásával a természetes környezet és az élővilág megmentéséért tevékenyen fellépő embert neveljen. zoopedagógus, mint ember: örnyezeti nevelő, tehát legyen sajátja a környezettudatos magatartás, nem csak tanítani, hanem képviselni is tudja ezt a szemléletmódot, váljon hitelessé és példaértékűvé. Megfelelő alázattal és tisztelettel viseltessen az élő állat/növény iránt. udatosítsa magában és a rábízott gyerekekben az állatokkal, és az embertársaikkal szembeni toleráns, empatikus viselkedést. Rendelkezzen az állatokkal való bánásmódhoz szükséges szeretettel, valamint ennek átadásához szükséges módszertani kultúrával. egyen nyitott a különböző alternatív oktatási-nevelési módok befogadására. zoopedagógus szakmai tudása, képességei, készségei: egyen birtokában minél szélesebb körű ismereteknek az élővilág, faj-és élőhely-védelem, természetmegőrzés, ökológia, környezetvédelem témakörökben. egyen naprakész a globális és lokális szintű környezeti kérdéseket illetően. egyen felkészült a gyermekek mindennapi életét érintő kérdésekben, ismerje a gyerekeket, informálódjon, önmagukhoz képest fejlessze őket.

19 19 Rendelkezzen olyan módszer- és eszköztárral, amely alkalmassá teszi őt a 0-99 éves korosztály számára történő hatékony ismeret és szemléletmód átadásra. ervezzen precízen, pontosan, vegye figyelembe az összefüggéseket a természeti, társadalmi és gazdasági kérdések között. Munkavégzését jellemezze a nagyfokú rugalmasság. udja mozgósítani kreativitását és improvizatív képességét. lkalmazkodjon a váratlan helyzetekhez, cselekedjen gyorsan. zoopedagógus feladatai és célkitűzései: smeretterjesztés. Szórakoztatva tanítás nevelés. olerancia és empátia képesség kialakítása a többi élőlénnyel szemben. Ökológiai szemléletmód kialakítása (természetvédelem, környezetvédelem állatvédelem). z állatkert nevelés centrikus szemléletének erősítése. gyüttműködés. rculattükrözés. Szakképzés. z állatkert-pedagógia tevékenységi körei, eszközei, módszerei és munkaformái különböző célcsoportok (óvodások, iskolások, családok, felnőttek) számára rendelkezésre álló programokat, foglalkozásokat, oktatási anyagokat, eszközöket és módszereket céljuk szerint a következő csoportokra oszthatjuk: lsődlegesen az ismeretterjesztést és nagyrészt a formális állatkerti oktatást szolgálják a tematikus foglalkozások vagy más néven csoportvezetések, az előadások, a vetélkedők és tanulmányi versenyek. z iskolai tanrendbe remekül beépíthetőek az állatkerti témanapok és projektek, de akár erdei iskola program is elképzelhető az állatkerti helyszínen. z informális állatkerti oktatás lehetőségei a szakkörök és az ismeretterjesztő közönség-programok. z élőszó és személyes találkozás kiegészítését pedig a különböző módszertani segédanyagok, feladatlapok, útmutatók, kiadványok, a kihelyezett információs rendszer, a speciális szemléltető eszközök, témaasztalok, kiállítások, tanösvények és mintakertek szolgálják. Fontos feladata az állatkerteknek a szórakoztatás, amelybe elengedhetetlenül beépülnek nevelési funkciók is, az úgynevezett szórakoztatva tanulás tanítás lehetőségei a nyári zootáborok, a látványetetések, az etológiai állatbemutatók, a különböző gyermekrendezvények, játszóházak, kézműves programok, valamint az interaktív oktató-nevelő játékok. Nagy hangsúlyt fektetnek az ökológiai szemléletformálást szolgáló zoopedagógiai programokra és módszerekre, melyek például: a zöld akciók, hazai és nemzetközi természetvédelmi és állatvédelmi kampányok, jeles napok rendezvényei és a fajmentési programok bemutatása. Mindez akkor működhet jól, ha az állatkertek új szemléletű bemutatási technikákat alkalmaznak, illetve partner programokat hoznak létre más környezetvédelmi vagy környezeti nevelési szervezetekkel. Z Á R - P D G Ó G P J zoopedagógiai munkát érintő szakképzések elsősorban pedagógusok továbbképzésén, valamint a főiskolai és egyetemi hallgatók képzésén keresztül valósulhatnak meg, de érdemes megszervezni az állatkert saját dolgozóinak és önkénteseinek szakmai képzését is. fogyatékkal élők számára összeállított ismeretterjesztő, szórakoztatva tanító programok, valamint az állatterápia és az állatgondozási gyakorlat, mint módszer, a tolerancia és empátia képesség fejlesztésének irányába hatnak. Szintén e csoport módszere a drámajáték, és fontos szerepe van a zoopedagógus saját személyiségének. z állatokhoz való toleráns közeledés példás színtere az állatsimogató, valamint az állatkerti örökbefogadás intézménye. z állatkert-pedagógus az iskolai pedagógushoz hasonlóan különböző munkaformák segítségével igyekszik átadni az ismereteket a tanulók számára. zen munkaformák között megtaláljuk a

20 20 hagyományosakat, mint például a frontális munkát, a beszélgetést, az írást, olvasást és rajzolást. z állatkertekben nagy mértékben alkalmaznak az alternatív pedagógiákból merített módszereket is, például drámajátékokat, projekt módszert, vitát, interjút, érzékelési gyakorlatokat, fejlesztő játékokat, stb. Minden munkaforma közül a legalapvetőbb az élő állat megfigyelése. z állatkerti tanítás tanulás színterei és körülményei z állatkerti foglalkozások a tantermitől eltérően, speciális körülmények között zajlanak, felépítésükben inkább hasonlítanak egy múzeumi órához vagy terepi programhoz. tanítás tanulás helyszínei: z állatkertek nyitott (szabadtéri) és zárt (állatházak, tanterem) helyszínekkel is rendelkezik, adott esetben egy foglalkozáson belül mindkét helyszín típus szerepel. szabadtéren és az állatházakban a foglalkozás résztvevőin kívül egyéb látogatói csoportok találhatók, akár tömeg is előfordulhat egy-egy állat előtt. Rengeteg inger éri a gyerekeket, büfék kínálják gyermekcsalogató portékáikat, állatgondozók takarítanak, etetnek, kertészek sürögnekforognak mindenfelé, sőt lehet, hogy felhangzik egy olyan állat hangja, amely nem kapcsolódik közvetlenül a pedagógus által eltervezett témához vagy a séta útvonalán valami különleges esemény (pl. állatorvosi kezelés, állatszállítás) történik. zek az események mind-mind elterelik a gyerekek figyelmét, ezért a foglalkozás eltervezésekor tudatosan kell számolnunk velük, mint ahogy azzal is, hogy a bemutatni kívánt állat éppen nem látható a kifutójában (elbújt, orvosi kezelésre vitték, a kifutó felújítás alatt áll stb.). érrendezés a foglalkozás során: helyszín adott, az állat a kifutóján szabadon mozoghat, elbújhat, ezért mindig oda kell figyelni arra, hogy minden gyerek lássa azt, amiről éppen beszélünk. Örök kérdés, hogyan helyezkedjen el a zoopedagógus, arccal a gyerekcsoport felé vagy az állat felé, ezzel hátat fordítva a gyerekeknek. legjobb megoldás, úgy állni, hogy a gyerekek is lássák a pedagógus arcát, de közben a pedagógus tudja figyelni, mit csinál az állat, hiszen annak viselkedésének, mozgásának megfigyeléséből indul ki a magyarázat. Sokszor adódik olyan helyzet, hogy a játékok során ki kell jelölni a játékteret. játéktér megválasztásánál fontos szempont, hogy ne legyen a gyerekek számára zavaró külső tényező (pl. gépjármű forgalom), illetve a csoport se zavarja játékával a többi látogatót. gyerekek állapota: gyerekektől is más viselkedés várható. ötetlenebb a légkör, mint a tanítási órán vagy az óvodai csoportszobában. öbb a mozgáslehetőség, eleve izgatottabbak a gyerekek, könnyebben csapong a figyelem, nehezebben összefogható a csoport, de motivált állapotuk miatt könnyebben is aktivizálhatóak a gyerekek. figyelem összpontosítására, a csoport összefogására jól alkalmazható eszköz a játék. z állatkert-pedagógia szerepe az informális oktatásban z állatkertek az intézményes oktatáshoz jól kapcsolható, széleskörű pedagógiai kínálattal rendelkeznek: lehetőség van a Nemzeti laptantervhez kötődő állatkerti órákon, foglalkozásokon való részvételre; kihelyezett, komoly szakórák (biológia, környezetismeret, természetismeret, egészségtan) megtartására; illetve komplex, fejlesztésalapú foglalkozások (művészeti tárgyak, magyar irodalom, matematika, földrajz, stb.) kidolgozására a különböző állatkerti helyszíneken. ülön tematika szerint foglalkoznak sérült emberek csoportjaival. z óvodai vagy iskolai pedagógus számára egy állatkerti foglalkozáson való részvétel több időráfordítást és szervezési teendőt igényel, mint egy hagyományos iskolai óra vagy óvodai foglalkozás. zonban nagyon fontos, hogy ne csak maga a látogatás, hanem az előkészítési szakasz is megvalósuljon. Sokkal eredményesebb a külső helyszínen történő élményszerzés, ha azt előzetes tájékozódással és célirányos felkészítéssel megalapozzuk a gyerekekben. Hiszen a gyerekek az állatkertbe lépve egy olyan világba csöppennek, amelynek megvannak a saját szabályai, viselkedési normái. Ugyan nem a szabad természetbe érkeznek a gyerekek, de ahhoz, hogy teljes legyen az élő állatok, jelenségek és folyamatok megfigyelése, és hogy zavartalan legyen az élményszerzés bizony a természetjárás szabályaihoz hasonló viselkedési formák lépnek életbe az állatkertben is. z ökológiai szemléletformálás is csak úgy valósulhat meg, ha a pedagógus már az iskolában tudatosan előkészíti az állatkerti foglalkozást, rávilágít a téma más tanulástartalmakkal való összefüggéseire.