ESETTANULMÁNY AZ ÁRPÁD TÜZÉRSÉGI TŰZVEZETŐ RENDSZER 2 FEJLESZTÉSE

Átírás

1 scentfc results cannot be used effcently by solders who have no understandng of them, and scentst cannot produce results wthout an understandng of the operatons. 1 A katonák nem képesek hatékonyan hasznosítan a tudomány eredményet azok megértése nélkül, és a tudósok nem tudnak eredményeket elérn, ha nem értk a katona tevékenységek lényegét. Kármán Tódor professzor, a NATO 1952-ben létrehozott kutatás-fejlesztés szervezetének megalapítója, majd évtzedeken át elnöke ESETTANULMÁNY A haza hadtechnka K+F tevékenység szemléltetésére bemutatjuk az első magyar fejlesztésű harctér automatzált vezetés rendszer, a magyar tábor tüzérség Árpád tűzvezetés rendszerének legjellemzőbb kutatás és fejlesztés tapasztalatat. AZ ÁRPÁD TÜZÉRSÉGI TŰZVEZETŐ RENDSZER 2 FEJLESZTÉSE Az Árpád fejlesztés bzonyos értelemben skolát teremtett, a tüzérséghez kapcsolódó eszközök fejlesztését vagy llesztés feladatok ndítását ösztönözte 3, valamnt egyes műszak megoldásaval példát adott más automatzált vezetés rendszerek fejlesztésének ndítására és végrehajtására. Az Árpád fejlesztés során számos olyan új kérdés s megfogalmazódott, amelyek megválaszolására tudományos kutatások ndultak, kanddátus értekezések, publkácók készültek 4, konferencák kerültek megrendezésre. 1 AGARD The Hstory Edtor: Jan Van der Blek The NATO Research and Technology Organzaton. p Az ÁRPÁD-M1 automatzált tüzérség tűzvezető rendszer 3 Például: Fekete Tbor: Lövedék torkolat sebességét mérő berendezés, Hadtechnka, C+D különkadás 4 Például: Boka Sándor: A magyar tábor tüzérség tűzvezető eszközenek múltja, jelene és tervezett jövője, Hadtechnka, C+D különkadás 1

2 Az első Árpád rendszer 1987-ben került a Magyar Honvédség rendszerébe. Ekkor ez volt az első rendszeresített, magyar fejlesztésű harctér automatzált vezetés rendszer. Azóta folyamatban vannak a Magyar Honvédség egy tüzérütegének NATO nteroperáblssá tételére rányuló fejlesztés munkák. Ezek eredményeképpen a szóbanforgó üteg NATO normáknak megfelelő elemekből (zászlóalj tűztámogató részleg, század tűztámogató és tűzmegfgyelő pont, stb.) fog álln, és NATO normáknak megfelelő működést fog bztosítan. Az Árpád fejlesztés módszertan tanulsága A több mnt húszéves fejlesztés eredménye nem csupán az Árpád rendszer létrejötte, a műszak és harcászat alkalmazás eredmények, hanem a fejlesztés során szerzett tapasztalatok és az azokból levonható tanulságok s. A fejlesztés folyamatára, fázsara és módszerere vonatkozó, jelenleg érvényes előírások és végrehajtás utasítások döntő többsége a Varsó Szerződés dejében készült. Ezen okmányok számos, generácók által kérlelt értékeket hordoznak, de az előző évtzed változása a pacgazdaságra való áttérés, hazánk NATO csatlakozása szükségessé tesz ezek átgondolását, és feltehetőleg átdolgozását. A fejlesztés folyamat szereplő és feladatak Egy hadtechnka kutatás-fejlesztés feladat vtelében a fejlesztés teljes folyamatában három szereplő vesz részt: az génylő ez esetünkben az MH Rakéta- és Tüzér Főnökség, majd jogutódja, (a továbbakban Igénylő); a Magyar Honvédség kutatás-fejlesztéssel foglalkozó szervezete ez esetünkben a HM Hadtechnka Intézet, majd jogutódja, a HM Technológa Hvatal (a továbbakban Katona Fejlesztő Szervezet); a fejlesztést megvalósító par, és/vagy tudományos bázs ez esetünkben az MMG Automatka Művek, majd jogutódja (a továbbakban Polgár Fejlesztő Szervezet). Ez a felosztás három fő szereplőre azért új, mert a jelenleg szabályzók az génylő szerepét a fejlesztés folyamat néhány mozzanatára az gény megfogalmazására, a döntés pontokon való részvételre, 2

3 a csapatpróba lefolytatására korlátozza. Az Árpád program tapasztalata szernt az génylőnek folyamatosan részt kell venne a fejlesztés tevékenységekben az génylő szakemberenek műszak smereteket, a fejlesztő szakemberenek katona smereteket kell szereznük, természetesen csak a szükséges mértékben. Az alábbakban áttekntjük, hogy az eredményes fejlesztéshez a fent szereplőktől külön-külön és együtt mlyen képességek és tevékenységek várhatók el. Az Igénylőnek pontosan kell smerne saját fegyverneme feladatat, képesnek kell lenne a feladatot jól érthetően, egyértelműen, írásban megfogalmazna. Ennek során az Igénylőnek a szükséges mélységg tájékozódna kell a Katona Fejlesztő Szervezet munkatársanál a megvalósítás lehetőségeket és azok alternatívát lletően. Az Igénylő csak reálsan megoldható gényt támaszthat, és ezért az Igénylőnek meg kell szerezne a fejlesztés megítéléséhez szükséges műszak smereteket, meg kell smerne a haza kutatás-fejlesztés bázsok és a hadpar képességet. Igen fontos tovább feladata az Igénylőnek a csapatoknál történő hadtechnka ellenőrző vzsgálatok, csapatpróbák előkészítése, megszervezése, a szükséges feltételek bztosítása. A csapatpróba helyszíne általában az Igénylő fegyvernem alárendeltségébe tartozó alakulatok, amelyek állománya gyakran vegyes érzelmekkel és ebből következően vegyes hozzáállással fogadja az új eszközt vagy rendszert. Ezért nagyon fontos a csapatok olyan mértékű bevonása a fejlesztés folyamatba, hogy az ott szolgálatot teljesítő állomány megértse a fejlesztés szükségességét, saját szerepét a csapatvzsgálatok során, és azt a hozzájárulást, amt a skerhez hozzátehetnek. A csapatoknál már a fejlesztés ndításakor tájékoztatást kell adn a később bevezetés, alkalmazás, rendszerbeállítás körülményeről, és a leendő alkalmazás hely érntett szolgálat személyet a megfelelő mértékben be kell vonn a fejlesztés folyamatba. Ennek során feltétlenül érdemes javaslatakat, észrevételeket meghallgatn. Emellett különös gondot kell fordítan a tsztek és a kezelőállomány kképzésére s az új eszköz vagy rendszer vonatkozásában. Fontos, hogy ők az új technkával első alkalommal ne a csapatpróba kezdetekor találkozzanak, mert akkor nem lesznek képesek a csapatpróba lefolytatására. 3

4 A Katona Fejlesztő Szervezet munkatársanak pontosan meg kell smernük az Igénylő által megfogalmazott harcászat követelményeket, és ehhez meg kell szereznük a szükséges mértékű fegyvernem szaksmeretet. Emellett ugyanakkor képben kell lennük haza vonatkozásban a hadtechnka kutatás-fejlesztés bázsok, az egyetem szféra és a hadpar, míg nemzetköz vonatkozásban a vlág vezető hadtechnka eszközet, trendjet, valamnt a legkorszerűbb műszak lehetőségeket lletően. A Katona Fejlesztő Szervezet munkatársanak célszerű a feladatot a kor technológa színvonalán meghatározn, lletve megspecfkáln, mert csak ez tesz lehetővé a Polgár Fejlesztő Szervezet legjobb szakembere szakma érdeklődésének felkeltését és a fejlesztés folyamatba való bevonását. Különösen fontos és meghatározó a Katona Fejlesztő Szervezet szerepe a fejlesztés ndításának fázsában. Ebben az alapozó jellegű szakaszban elengedhetetlen az alkalmazó (fegyvernem) gény pontos megértése. Jelenleg mndenekelőtt a NATO-munkacsoportokban szerzett tapasztalatok, valamnt az érvényes NATO okmányok és metodkák alapján 5,6 már megállapítható, hogy a fejlesztés ndításakor mlyen hbákat követtünk el. Nem végeztünk a teljes életcklusra, a rendszer kvonáság tartó dőszakra vonatkozó elemzést 7,8, ennélfogva nem határoztuk meg a várható fejlesztés, fenntartás, karbantartás, kképzés, rendszerbeállítás stb. költségeket. Ennek az a negatív következménye, hogy a jelenleg fejlesztés és tervezés rendnek és szabályzóknak megfelelően a költség, szolgáltatás stb. gényeket mnden egyes alkalommal újra és újra meg kell ndokoln. 5 Handbook on The Phase Armaments Programmng Systems (PAPS). Alled Admnstratve Publcaton február, 102 p. 6 General Gudance on NATO Qualty Assurance. Edton N o 2. Alled Qualty Assurance Publcaton márcus, 12 p. 7 Dr. Kende György, Magyar Gyula: Hazánk NATO tagságából adódó mnőségbztosítás feladatok a HM Hadtechnka Intézet tevékenységében. Katona Logsztka, Anyag-technka bztosítás. Az MH Logsztka Főgazgatóság kadványa, sz p. 8 Dr. Kende György, Magyar Gyula: Az új mnőségbztosítás rendszer követelménye. Új Honvédség Szemle, sz p. 4

5 A Polgár Fejlesztő Szervezet munkatársanak a saját szakterületükön brtokolnuk kell a korszerű mérnök és műszak smereteket, és a szükséges mértékben smernük kell a fegyvernemet. A fejlesztés folyamatában olyan műszak megoldásokat kell választan, amelyek a később jelentkező, előre nem látható, (pl. a NATO-csatlakozásból következő) korszerűsítés vagy továbbfejlesztés gényeket vszonylag könnyen megvalósíthatóvá teszk. A Polgár Fejlesztő Szervezetet úgy kell kválasztan, hogy annak korább (hadtechnka, hadpar vagy egyéb fejlesztő) tevékenysége alapján valószínűsíthető legyen a feladat megfelelő műszak színvonalú megoldása, a szükséges laboratórum ellenőrző vzsgálatok elvégzése, a csapatvzsgálatokon való részvétel, és a dokumentácók előírásoknak megfelelő elkészítése. A szereplők együttműködése A fejlesztés vtelének folyamatában rendkívül fontos a jó kommunkácó a három terület munkatársa és képvselő között. Fontos, hogy mndhárom fél számára érthető és vlágos termnológát és fogalmakat alkalmazzanak, bzalomnak kell lenne, és rugalmasságnak. Nem rtka a fejlesztés folyamat során, hogy a kísérletek eredményeképpen módosítan kell az Igénylő által korábban leírt és az általában magas sznten jóváhagyott harcászat követelményeket lyen esetben körültekntően kell eljárn. Ezért gen fontos az, hogy a Magyar Honvédség és ez így van általában mnden más haderőnél vagy erősen herarchkus szervezetnél részéről a kutatás fejlesztés élén egy magas rendfokozattal vagy beosztással rendelkező személy álljon. Ennek a személynek az Igénylő szervezet munkatársának, célszerűen vezetőjének kell lenne a skereket és a kudarcokat, lletve magát a fejlesztés feladatot sohasem a Katona Fejlesztő Szervezet vagy a Polgár Fejlesztő Szervezet munkatársanak kell képvselnük, magyaráznuk és ndokolnuk. A folyamatban a szereplők részéről elengedhetetlen, hogy egyenrangú félként kezeljék egymást. Ehhez olyan tulajdonságok szükségesek, mnt egymás szakma tudásának elsmerése és tsztelete, a megértésre való törekvés, a más szakterületek képvselőtől való tanulás szándéka és képessége, az esetleges kudarcok nyugodt, korrekt és objektív módon történő fogadása, ebből következően a körülmények vagy egymás hbáztatása helyett a kút és a megoldás keresése. 5

6 Célszerű mndhárom fél számára, ha a feladatra magas sznten hozzáértő, motvált munkatársakat delegál, akk várhatóan huzamosabb dőn át deáls esetben a téma lezáráság fognak majd a fejlesztés skeréért dolgozn. A fejlesztés első, tervezés szakaszában a Katona Fejlesztő Szervezet munkatársanak előre kell látnuk a fejlesztés várható kockázatat, és ezeknek a kockázatoknak a felmérése, a szükséges kutatás és fejlesztés munkák volumenének és dőgényének felmérésére a szükséges előkísérleteket meg kell terveznük. Mnél khívóbb a fejlesztés program, mnél újszerűbb és korszerűbb kutatandó megoldásokat kíván, annál vonzóbb a feladat, és annál képzettebb és tehetségesebb mérnökök fogják azt végezn a Polgár Fejlesztő Szervezetet részéről. Lehetőség szernt mndg az smert és hozzáférhető legkorszerűbb technológát kell választan egyrészt azért, mert a fejlesztések dőtartama általában több év, másrészt azért, mert legkorszerűbb technológák a kreatív munkatársakat vonzzák a feladathoz. A hadtechnka K+F tevékenység néhány aktuáls ránya Az Árpád fejlesztés tanulsága és más témákban szerzett fejlesztés tapasztalatok alapján megfogalmazható néhány általános összefüggés, a skeres fejlesztés néhány feltétele a fejlesztésben kulcsszerepet betöltő Katona Fejlesztő Szervezet tevékenységére vonatkozóan. 9,,10,11,12 9 Dr. Kende György, Göncz Sándor, Smon Attla: A HM Hadtechnka Intézet tudományos tevékenységének néhány kérdése. Nemzetvédelm Egyetem Közlemények, sz p. 10 Dr. Kende György, Göncz Sándor, Smon Attla: A HM Hadtechnka Intézet Tudományos Igazgatósága és tudományos tevékenysége. Zríny Mklós Nemzetvédelm Egyetem, Hadtudomány Hírlevél, sz p. 11 Dr. Kende György, Göncz Sándor, Smon Attla: Magyar részvétel a NATO kutatás-fejlesztés szervezete munkájában. Új Honvédség Szemle, sz p. 12 Dr. Kende György: A HM Hadtechnka Intézet tudományos stratégája. Habltácós vtandító előadás p. Nyt. sz.: 906/2000/7 6

7 Folyamatosan fgyelemmel kell kísérn a hadvselésben és a hadtechnkában jelentkező új rányokat (dgtalzálás, modellezés és szmulácó, nem halálos fegyverek, nagy pontosságú fegyverek, új bevonatok és szerkezet anyagok, botechnka, robotka, automatzálás, szenzorfúzó, az nformácó domnancája stb.). Ennek fő forrása: a NATO Kutatás és Technológa-fejlesztés Szervezete (Research & Technology Organzaton RTO) publkácó; haza és külföld tudományos konferencák; az Internet, ezen belül a hadtechnka jellegű Internet-helyek folyamatos kutatása; a NATO műszak-tudományos és hadtechnka kadványa, ezek folyamatos elemzése és értékelése; elektronkus adatbázsok (CD-ROM), szakfolyóratok, szakkönyvek, terméksmertetők. Hazánk NATO csatlakozása okán érdemes átgondoln a Katona Fejlesztő Szervezet nemzetköz kapcsolatat a NATO kutatás-fejlesztés felelős szervezetével és annak kapcsolódó területevel, így szabványosítás és mnőségbztosítás munkacsoportjaval. Ezek közül a legfontosabb a NATO Kutatás és Technológafejlesztés Szervezetében, annak Igazgató Tanácsában, paneljeben, és tudományos munkacsoportjaban való részvételünk. Ez lehetőséget ad a NATO kutatás-fejlesztés programjaba való bármkor, a haza fejlesztés feladatoknak megfelelő dőpontban történő bekapcsolódásra. A szabványosítás és a mnőségbztosítás tevékenységekben való részvételünk nélkül semmféle kutatás-fejlesztés együttműködés vagy hadtechnka export-mport lényegében nem képzelhető el. Egy példa a munkacsoportokra: az Árpád fejlesztés folytatása esetén a Haderőnem Fegyverzet Csoportok munkacsoportjaba (így a Szárazföld Erők LG1 alcsoport (Interoperabltás dgtalzált harctéren), az LG4 alcsoport (Szárazföld tüzérség), és az LG6 alcsoport (Harctér felderítés, célelfogás, éjszaka megfgyelés, felderítés ellen tevékenység és elektronka harc) tevékenységében való részvételünk bzonyára komoly haszonnal járna. A részvétel mellett nagy fontossággal bír a NATO munkacsoportokban végzett tevékenységek folyamatos elemzése és a tapasztalatok rendszeres összegzése. Az elemzés eredményeként vlágosan láthatóvá válnak olyan fontos tendencák, mnt például a katona szabványosítás 7

8 és mnőségbztosítás területen jól érzékelhető eltolódás a polgár szabványok alkalmazásának rányába. Az nformácókutatás és az nformácókhoz való hozzáférés módszere és lehetősége mndenekelőtt a valóban nagyütemű nformatka haladásnak és hazánk NATO csatlakozásának tulajdoníthatóan alapvetően megváltoztak és kszélesedtek. A korább lehetőségeken kívül szakkönyvek, szakfolyóratok tanulmányozása mndennapossá vált az elektronkus adatbázsokban való kutatás, a közvetlen Internet elérés, am feltétlenül szükségessé tesz a tudományos és hadtechnka jellegű Internet-helyek folyamatos kutatását. Ezzel kapcsolatban azonban tudnunk kell azt, hogy az Interneten fellelhető nformácók vszonylag gyorsan változnak: változk a honlapok tartalma, új honlapok jelennek meg, stb. Emellett hozzáférhetővé váltak a NATO műszak-tudományos és hadtechnka kadványa, amelyeknek folyamatos elemzése és értékelése hozzájárulhat a hatékony hadtechnka kutatás-fejlesztés tevékenység színvonalához és hatékonyságához. A hadtechnka kutatás-fejlesztés tevékenységek eredményességének tovább feltétele, hogy a Katona Fejlesztő Szervezet fejlesztésben érntett állománya legyen szakmalag jól képzett, nyelveket beszélő és tárgyalóképes. Ennek az állománynak az alább, elengedhetetlenül fontos képességekkel kell rendelkezne: mélyreható szakma smeretek; elmélyültség és kreatvtás, szorgalom és odaadás; degen nyelv(ek) smerete, ebből következően tárgyalóképesség belföldön és külföldön. Tovább elvárásnak kell lenne: a szakma eredmények rendszeres publkálása, részvétel és előadások tartása haza és külföld tudományos konferencákon, rendszeres továbbképzés tanfolyamokon, haza és külföld kutatóntézetekben. Összegzés Az Árpád fejlesztés során, továbbá, a NATO csatlakozás kapcsán szerzett módszertan tapasztalatok: 1. A fejlesztés eredményessége szempontjából meghatározóak a fejlesztés ndításának körülménye, a fejlesztés folyamat során a feladatok magas szntű menedzselése, a fejlesztés cél korszerű technológán alapuló, dőtálló, teljesen vlágos, a továbbfejlesztés lehetőségeket magában foglaló és egyértelmű megfogalmazása, a tel- 8

9 jes életcklusra vonatkozó tervezés, ktűnő szakemberek bevonása a fejlesztés folyamatban érntett szakterületekről, jó kommunkácó a szereplők között, a cél elérése ránt motváltság és elkötelezettség, a leendő alkalmazás hely bevonása, a feltételek bztosítása. 2. Az eredményes hadtechnka kutatás-fejlesztés tevékenység néhány aktuáls feladata: a magyar haderő gényenek, a haza egyetem, kutatóntézet, és hadtechnka kutatás bázsok eredményenek, továbbá a magyar hadpar lehetőségenek folyamatos elemzése és értékelése; a nemzetköz hadtechnka fejlődés tendencák folyamatos követése; a NATO megfelelő munkacsoportjaval való együttműködés elmélyítése; az újonnan rendelkezésre álló nformácóforrások kutatás módszerenek kmunkálása (például, a hagyományos rodalomjegyzék bővül az elektronkus forrásokkal, de az azokra való hagyományos leíró hvatkozás az Internet változó tartalma matt nem elegendő); a tevékenységek eredményességének egyk legfontosabb feltétele a szakmalag jól képzett, nyelveket beszélő, tárgyalóképes állomány ránt elvárások megfogalmazása, az elvárások teljesítés feltételenek megteremtése, majd az elvárások érvényesítése. 9

10 A HADITECHNIKAI K+F TÁMOGATÁSA SZAKÉRTŐI RENDSZEREKKEL A napjankra jellemző hatalmas mennységű nformácó kezelésének, valamnt a pénz- és dőráfordítás csökkentésének egyk lehetséges megoldását kínálják a mesterséges ntellgenca kutatás legújabb vívmánya, a szakértő rendszerek. Ezen rendszerek lényegében a rendelkezésre álló hatalmas smeretanyag szelektív feldolgozását, az ember gondolkodás bonyolult folyamatát és a számítógépek gyorsaságát, megbízhatóságát kívánják ötvözn a döntések alaposabb előkészítésében, szakértő vélemények kalakításában, lletve tanácsadások segítésében. Fontos hangsúlyozn azt, a kutatások által már bzonyított tényt, hogy a szakértő rendszerek alkalmazásával nem a szakembereket, lletve szakértőket kívánják felváltan. Inkább azok munkájának segítésére hozták létre a szakértő rendszereket, ezzel s mentesítve őket a mndennapok rutnműveletetől, hogy még több energát és dőt fordíthassanak az aktuáls, még fel nem tárt területek tudományos kutatására. A szakértő rendszereknek a hadtechnka K+F területén történő alkalmazását alátámasztja, hogy a NATO Kutatás és Technológafejlesztés Szervezetének, Informácós Rendszerek Technológája (Informaton Systems Technology IST) elnevezésű panelje s kemelt kutatás területként kezel az nformácó- és tudásmenedzselés témakörét, melynek része többek között az nformácófúzó, vzualzálás, valamnt a mesterséges ntellgenca, s benne a szakértő rendszerek kutatása. 13 Egy példa a szakértő rendszerek a hadtechnka K+F területén való alkalmazására: Az árpád rendszerek korszerűségének értékelése A különböző hadtechnka eszközök és rendszerek összehasonlítása komoly erőfeszítést és elemző munkát kíván, különösen akkor, ha 13 Dr. Kende György, Göncz Sándor, Smon Attla: Magyar részvétel a NATO kutatás fejlesztés szervezete munkájában, Új Honvédség Szemle, sz. p

11 a vzsgálandó objektumok összemérhetően jó paraméterekkel rendelkeznek. Igaz ez a tábor tüzérség tűzvezető rendszerere s. Ennek legfontosabb oka az, hogy a tüzérség rendszerek alrendszerekből, míg maguk az alrendszerek különböző, önmagukban s összetett, számos jellemzővel rendelkező eszközökből (pl. számítógép, híradóeszközök, grotájoló, navgácós berendezés, stb.) állnak. Tüzérség tűzvezetés rendszerek lehetséges összehasonlító módszere A ma korszerű tűzvezető rendszerek gen összetettek, általánosan fogalmazva felépítésük az alább: egy központ nformatka és kommunkácós rendszer, amelyhez a felderítő alrendszerek, a nemzet (és szövetség) összfegyvernem rendszerekhez való csatlakozás alrendszere, valamnt a tűzeszközök alrendszere lleszkednek. Ez a felépítés jellemez, többek között, olyan eltérő hagyományokon és fejlesztés koncepcókon alapuló rendszereket, mnt pl. a német Adler 14 és az orosz Kapusztnyk-B rendszer 15. Mnthogy az alrendszerek önmaguk s számos önálló és bonyolult eszközből állnak, teljeskörű összehasonlításuk valószínűleg több száz paraméter kezelésével járna egy lyen feladat megoldása gen jelentős erőket gényelne, és várhatóan nem könnyen átteknthető eredményeket hozna. E bonyolult megközelítés ellenpólusa az álláspont, amt Baley dandártábornok, az Egyesült Krályság Krály Tüzérségének gazgatója így fogalmaz meg 16 : egy tüzérség rendszer hatékonyságát a rendszer leggyengébb eleme határozza meg. Ez egy egyszerű és egészséges, de alapvetően gyakorlat szemléletmód, am csupán mnőség értékelést ad mennység mutatók nélkül. A magyar kutatók közül egyedül Felház Sándor hasonlít össze PhD értekezésében 17 tüzérosztály szntű tüzérség tűzvezetés rendsze- 14 Handbuch Ausrüstung Bundeswehr. Man/Bonn p. 11 Report Verlag, Frankfurt am 15 Komarov, E.: Artllery s Brans and Nerves. Mltary Parade, januárfebruár, p. 16 Artllery Mltary Technology, sz. 67. p. 17 Felház Sándor: A magyar tábor tüzérség automatzált harc-, tűzvezetés és nformácós rendszerének kalakítás lehetősége a NATO normáknak megfelelően.

12 reket, összesen 9 rendszert köztük az Árpád rendszert táblázatos formában. Vzsgálata ban megjelent adatokon alapul, szempontja (összesen 7) fontosak, helytállóak és korrektek; ezek az alábbak: a kezelhető ütegek és lövegek száma, tűzeszköz típusa, célok elraktározása, központ számítógép tömege és mérete, a rendszer reakcódeje. A táblázat 7x9=63 mezője közül 16 mező ktöltetlen (nncs adat) a tűzvezetés rendszereket smertető publkácók nem rtkán gen kevés konkrétumot tartalmaznak. A fentekből látható, hogy tüzérség tűzvezető rendszerek mnőség és mennység mutatókon alapuló összehasonlítása a vzsgálandó objektumok és tulajdonságok számossága és összetettsége matt megfelelő kutatás módszerek alkalmazását génylő feladat. Ezt a feladatot a rendszerek fő jellemzőnek kválasztásával, átteknthető táblázatok szerkesztésével, továbbá alkalmas összehasonlítás módszerek felkutatásával célszerű elvégezn az alábbak szernt. A vzsgálatok célja az, hogy tűzvezetés rendszereket hasonlítsak össze. A tűzvezető rendszerekre teljes mértékben megfelelőnek tűnk a számos smert rendszer-meghatározás közül az a defnícó, hogy a rendszer egymással kölcsönös kapcsolatban álló dolgok meghatározott együttese 18. A tűzvezető rendszerek összehasonlítására alkalmas módszerek kutatása során a komplex rendszerek olyan összemérés módszeret vzsgáljuk, amelyek alkalmasak a feladat megoldására. A tűzvezető rendszerek komplex, bonyolultan összetett rendszerek 19, amelyek összehasonlítását tulajdonságak egydejű mnősítésével célszerű elvégezn. Komplex rendszerek összehasonlításának elmélet alapja A komplex rendszerek vzsgálatának elmélete különböző rendszerek összehasonlításával, lletve egyes rendszerek meghatározott értékrend szernt preferenca sorrendjének a megállapításával a foglalkozk. Doktor (PhD) értekezés p. Zríny Mklós Nemzetvédelm Egyetem könyvtára. 18 Kndler, J.,Papp, O.: Komplex rendszerek vzsgálata, Műszak Könyvkadó, Budapest, 1977, 11. p. 19 Bakos Ferenc: Idegen szavak és kfejezések szótára. Akadéma Kadó, Budapest, p. 12

13 Defnícó szernt komplex rendszernek tekntünk mnden rendszert, amelyet egydejűleg több tulajdonság alapján mnősítünk 20 ([82] oldal). E meghatározás szernt, ha bármely technka eszközt vagy rendszert legalább két tulajdonság alapján mnősítünk, akkor azt már komplex rendszernek kell teknten. Az összehasonlítás menete, azaz maga a vzsgálat három fő lépésből áll. Az első lépésben az elemzés knduló alapjának teknthető értékrend kerül meghatározásra. A másodk lépés az összemérés módszer kválasztása. A szakrodalom meglehetősen sok eljárást smertet, az egyszerűbbektől az összetettebbekg. Léteznek olyan specáls eljárások, melyeket meghatározott rendszerek mnősítésére fejlesztettek k, de a legtöbbjük unverzáls, tehát lényegében mndenhol alkalmazható. Fontos szempont, hogy a mért rendszer összetettségéhez megfelelő pontosságú módszereket alkalmazzunk. A harmadk lépés az összehasonlítás elvégzése és az eredmények értékelése a megállapított értékrend és a kválasztott módszer alapján. Az első lépés elvégzéséhez szükséges értékrendet a vzsgálat szempontjából meghatározó fontosságú tulajdonságok és a hozzájuk rendelt súlyukat jellemző számok alkotják. Azokat a tulajdonságokat, melyek a vzsgálathoz kválasztásra kerülnek értékelés tényezőknek (E ), míg az értékelés tényezőkhöz rendelt, azok súlyát jellemző számot súlyszámoknak (v ) nevezzük. A súlyszámok meghatározására a szakrodalom három különböző módszert smertet, ezek: a közvetlen becslés, a Churchman Ackoff féle eljárás, és a Gulford féle eljárás. Matematkalag és pszchológalag a legmegalapozottabbnak a Gulford eljárást tartják, ezért az alábbakban ezt alkalmazzuk. A másodk lépés elvégzéséhez szükséges összemérés (összehasonlítás) eljárások közül pedg az általános smert Kesselrng és a KIPA módszereket alkalmazzuk, majd a harmadk lépésben elvégezzük a szükséges számításokat, ábrázoljuk és értékeljük a kapott eredményeket. Az értékelés tényezők azaz a tűzvezető rendszerek legfontosabb harcászat jellemző, amelyek alapján az összehasonlítást végezzük a következő pontban kerülnek meghatározásra. Ebben a pontban megsmerkedünk a Gulford-féle eljárással, a súlyszámok megállapítására, 20 Kndler, J.,Papp, O.: Komplex rendszerek vzsgálata, Műszak Könyvkadó, Budapest, 1977, 12. p. 13

14 majd az ezt követő pontokban a Kesselrng és a KIPA összemérés módszerekkel. Ezen módszerek alkalmazásával fogjuk értékeln az Árpád rendszerek korszerűségét a Varsó Szerződés, lletve a NATO csatlakozás dőszakában. 2 A Gulford-féle eljárás a súlyszámok megállapítására Az eljárás alapját az ún. páros összehasonlítás adja. Lényeges szempont, hogy eredményként ntervallumszntű skálát szolgáltat, tehát az egyes értékelés tényező-párok súlyszáma különbségenek aránya s alkalmas az összehasonlításra, nem csak egyszerűen sorrendbe rakja az értékelés tényezőket. Az eljárást a szakértő értékelés tevékenységen keresztül mutatom be. Az egyes értékelés tényezőket párokba kell helyezn; n értékelés tényezőből n pár képezhető. A szakértő a párokba rendezett értékelés tényezők közül megjelöl a párban szereplő 2 értékelés tényező közül a fontosabbat. Az így elvégzett páros összehasonlítás alapján készítjük el a preferencatáblázatot (1. táblázat). E táblázat célja végső soron az, hogy az egyes E értékelés tényezőkhöz hozzárendeljük a Z súlyszámokat. A táblázat soraban és oszlopaban egyaránt az értékelés tényezők szerepelnek. Az egyes értékelés tényező sorában abba a mezőbe kell 1-est írn, amelyk értékelés tényezővel szemben a páros összehasonlítás preferál. A preferencák gyakorságát az a oszlopban kell összesíten. E 1 E 2 E j E n E 1 E 2 E j E n a a 2 p u Z ahol: 1. táblázat 14

15 E 1 E n értékelés tényezők; a preferenca-gyakorság (az adott sornak megfelelő értékelés tényező hányszor preferál a több értékelés tényezőhöz vszonyítva); p preferenca-arány (az adott sornak megfelelő értékelés tényező mlyen százalékos mértékben preferál az összes több értékelés tényezőhöz képest); u a standard normáls eloszlás értéke p függvényében; Z az értékelés tényezők súlyszáma a 0 kezdőpontértékű és a 100 végpontértékű skálán. A következő lépés a szakértő, vagys a páros összehasonlítást következetességének vzsgálata. Az egyes értékelés tényezők között preferencarelácó tranztív tulajdonsággal bír, vagys ha E akkor ebből következk, hogy 1 E 2 és E 2 E1 E 3. E3, A páros összehasonlítás során vszont ez nem fog feltétlenül bekövetkezn, vagys a páros összehasonlítások elvégzése eredményezhet ún. nkonzsztens körhármast, ahol: 15

16 E E E E E 2 E Az nkonzsztens körhármasok száma: 2 ( 1)( 2 1) a n n n = 1 d = 12 2, a körhármasok maxmáls száma (ha n páros szám): a konzsztencamutató: d M K n 4n = 24, = 1 A képletből látható, hogy 0 K 1, és K mnél közelebb van az 1-hez, annál következetesebb a szakértő. A következetesség szgnfkanca-vzsgálatát, amennyben n > 7, χ 2 próba segítségével végezzük el, mvel d eloszlása ehhez közelít. A próbastatsztkát és a szabadságfokokat a következőképpen számítjuk: n df = d d M. n ( n 1)( n 2) 2 ( n 4) n 1 χ = d + + df. n Az 1. táblázat p oszlopában a preferencaarányokat számítjuk: a + 0,5 p = n. A következő oszlopban a preferencaarányokat a standard normál eloszlás u értékere transzformáljuk a, 16

17 p = Φ(u) egyenlet alapján. Ezek már ntervallumszntű skálaértékeket adnak. Annak érdekében, hogy 0 kezdőpontú és 100 végpontú skálát kapjunk a következő transzformácót kell elvégezn: u mn( u ) Z = max( u ) mn( u ). A skálán az x = ax + c (ahol a 0 ) egyenlet segítségével tovább transzformácót lehet elvégezn, elsősorban azért, hogy egységny öszszegű súlyszámokat kapjunk. A Kesselrng módszer E1 E2 E3 E4 E5 T 1 p 1,1 p 2,1 p 3,1 p 4,1 p 5,1 T 2 p 1,2 p 2,2 p 3,2 p 4,2 p 5,2 T 3 p 1,3 p 2,3 p 3,3 p 4,3 p 5,3 v v 1 v 2 v 3 v 4 v 5 p,jmax v p 1,jmax v 1 p 2,jmax v 2 p 3,jmax v 3 p 4,jmax v 4 p 5,jmax v 5 2. táblázat p pv p 1 v, p 2 v, p 3 v p,, j max v p p P j p,1 v, j max p,2 v, j max p,3 v, j max v v v 17

18 ahol: v az -edk értékelés tényező súlyszáma (súlyozó tényező); p,j a j-edk rendszer -edk értékelés tényező szernt pontértéke; P j a j-edk rendszer végső pontértéke. Az eljárás az összehasonlítandó rendszereket értékelés tényező szernt egy ötfokozatú verbáls skálán helyez el, ahol a legelső, legkedvezőtlenebb fokozat 1, a következő 2 pontot jelent, stb. Az értékelés tényezőkhöz 2-10 között, fontosságukat jellemző súlyszámokat rendelünk. Az egyes rendszerek összpontszámának számítása a 2. táblázat szernt történk, ahol három rendszert T1 T3 vzsgálunk öt értékelés szempont E1 E5 szernt. A módszer lényeges eleme, mvel a verbáls skálán történő értékeléskor egy deáls rendszerrel hasonlítjuk össze a mért rendszert, ezért az elért pontszámoknak önmagukban s van jelentésük: 0,8 < P < 1 Nagyon jó 0,6 < P < 0,8 Jó P < 0,5 Nem kelégítő. A KIPA módszer A KIPA módszert a Budapest Műszak Egyetemen KIndler és PApp vezető kutatók dolgozták k. Az eljárás az összemérendő rendszereket az egyes értékelés tényezők alapján egy ötfokozatú verbáls skála segítségével jellemz. A skálaterjedelmeket a súlyszámok segítségével határozza meg, skálaegységeknek általában magát a súlyszámot javasolja. Tehát például a Rossz értékelés fokozat nulla pontértéket jelent, a Megfelelő fokozat magát a súlyszám értéket, a Közepes fokozat a súlyszám kétszeresét stb. A transzformácót követően lehet elkészíten az ún. KIPA alaptáblázatot, am a tovább számítások kndulását képz (3. táblázat). 18

19 Rendszerek Verbáls T 1 Szám Verbáls Közepes Értékelés tényezők/súlyszámok E 1 E 2 E 3 E 4 v 1 (10) v 2 (40) v 3 (30) v 4 (20) Szám Verbáls Szám Verbáls 20 Jó 120 Közepes Szám 60 N jó 80 T 2 Jó 30 Jó 120 Jó 90 Közepes T 3 Mf 10 Mf 40 Mf 30 Mf táblázat A következő lépés a c,j preferenca, azaz az előnymutatók meghatározása. A c,j értékeket mnden egyes rendszer között vszonylatban számoln kell. Kszámításának menetét egy példán, a T 1 - T 2 rendszereken keresztül mutatom be. Összeadjuk azon értékelés tényezők súlyszámát, ahol T 1 preferál vagy ndfferens T 2 rendszerhez képest, és ezt az összeget osztjuk a súlyszámok összegével. A hányadost, hogy az eredményt %-os formában kapjuk, 100-al szorozzuk. Jelen esetben: c 1,2 = [( ) / 100] 100 = 60% Az előnymutatók számítását követően a d,j dszkvalfkanca értékeket, vagys a hátránymutatókat határozzuk meg. A számítása a T 1 - T 2 esetében: megkeressük a legnagyobb skálakülönbséget, ahol T 2 T 1, ez jelen esetben (3. táblázat) az E 3 értékelés tényezőnél van, ahol T 2 preferál T 1 -hez képest. Ezt az értéket osztjuk a legnagyobb skála terjedelmével, tehát: d 1,2 = [30 / (4 40)] 100 = 18,75% Az előny- és a hátránymutatókat egy új táblázatba foglaljuk, az ún. KIPA mátrxba (4. táblázat)

20 T 1 T 2 T 3 c 1,2 c 1,3 T 1 d 1,2 d 1,3 c 2,1 c 2,3 T 2 d 2,1 d 2,3 c 3,1 c 3,2 T 3 d 3,1 d 3,2 4. táblázat Az összehasonlítást a 4. táblázat adata alapján végezzük el. Az összehasonlításhoz preferenca (p) és dszkvalfkanca (q) sznteket kell meghatározn. Az első sznt p 100% és q 0%. Azon T Tj vszonylatban lehet behúzn a preferencarelácót, ahol c,j 100% és d,j 0%. Természetesen rtka eset lesz, hogy ezen a sznten össze lehessen hasonlítan mnden egyes rendszert, ezért a tovább összeméréseket p értékének csökkentésével, és d értékének a növelésével kell elvégezn. A javasolt krtérumrendszer: az értékelés tényezők meghatározása Az összehasonlítás elvégzéséhez meg kell határoznunk a rendszerek vzsgálandó tulajdonságat, azaz az értékelés tényezőket. Ezeket a tényezőket az lletve a táblázat-pár tartalmazzák. Az táblázat-pár az Árpád rendszer korszerűségét vzsgálja a Varsó Szerződés dőszakában, a táblázat-pár pedg az Árpád M1 rendszer rendszert vzsgálja a NATO csatlakozás dőszakában. Mndkét táblázat-pár felépítése azonos, a pontok a harcászat jellemzőket, a pontok a műszak jellemzőket mutatják. A 7. táblázat azt mutatja, hogy a műszak jellemzők szoros összefüggésben vannak a harcászat jellemzőkkel, vagy másképpen, hogy a műszak jellemzőkből mlyen harcászat jellemzők következnek. Természetesen felmerül a kérdés, hogy a rendszerek összehasonlítása mért éppen a táblázatban szereplő 12 harcászat jellemző, mnt értékelés tényező alapján történk. Ennek ndoklása a következő. A 20

21 tüzérség tüzével szemben támasztott 2 alapvető követelmény az, hogy dőben legyen és hatásos. A tüzérség eljárásokra vonatkozó NATO szabvány 21 a megfelelő tűzvezetés eljárások alkalmazásának célját az alább módon határozza meg: A NATO erők között, a NATO tüzérségre vonatkozó eljárások részletezése abból a célból, hogy a manőver erők dőben és hatásos tűztámogatást kapjanak. Az dőbenség követelményét az 1. sz. jellemző, a reakcódő mutatja. Belátható az s, hogy egy tüzérosztály tüze annál hatásosabb, mnél nagyobb az osztályhoz tartozó ütegek száma (2. sz. jellemző), lletve mnél nagyobb az ütegben lévő lövegek száma (3. sz. jellemző). Hatásos tűz vezetéséhez megfelelő felderítés képesség (4. sz. jellemző), továbbá a lőelemek megfelelő pontosságú meghatározása (7. sz. jellemző) szükséges. Ütegkötelékben való alkalmazás esetén a hatásosság függvénye az automatzált tűzvezetés lehetőségének (6. sz. jellemző). Általános harcászat elvárás a túlélőképesség (5. sz. jellemző), a vezetés rejtettsége (8. sz. jellemző), továbbá a téves, esetleg saját erőkre rányuló tűzkváltás elkerülése (10. sz. jellemző). Szntén elvárás a tűzvezetés folyamatának dokumentálása (9. sz. jellemző) az események rögzítése, később elemzése, a tapasztalatok levonása és a kképzés javítása céljából. Az általános elvekből adódó elvárás a nemzet összfegyvernem vezetés rendszerekkel (11. sz. jellemző), valamnt az adott szövetség rendszer erővel (12. sz. jellemző) való együttműködés képessége. Úgy gondolom, hogy a fent 12 jellemző, mnt értékelés tényező jól kezelhető, és átteknthető módon lehetővé tesz a tűzvezető rendszerek elegendő pontosságú összehasonlítását. A táblázatokban foglalt harcászat jellemzők nem tartalmazzák a tűzvezető rendszerek által vezetett lövegek (tűzeszközök) paraméteret, mert a korszerű tűzvezető rendszerek nvaránsak a tűzeszközök vonatkozásában: képesek bármlyen tűzeszköz (ágyuk, tarackok, sorozatvetők, stb.) tüzét vezetn. 21 Artllery Procedures AartyP-1. STANAG pont. (Kadás dőpontja: Utolsó módosítás dőpontja: ) 21

22 Az ÁRPÁD korszerűsége a Varsó Szerződés dőszakában A Varsó Szerződés dőszakában a tagállamok közül Magyarország mellett csak a Szovjetunó rendelkezett saját fejlesztésű automatzált tüzérség tűzvezető rendszerekkel ezért az alábbakban az Árpád rendszert a szovjet 1V12 Masna és az 1V12M Falcet rendszerrel hasonlítom össze. Emellett az Árpád korszerűségét a Varsó Szerződés dőszakában NATO környezetben s megítélem. A NATO országok 1980-as évek közepén meglévő rendszere, az amerka Tacfre 22,23, a nyugatnémet Adler 24,25 és a franca Atla 26,27,28 lényegében azonos paraméterekkel voltak jellemezhetők. Választásom elsősorban azért esett a franca rendszerre, mert ez volt az első európa automatzált tüzérség tűzvezetés rendszer. Másodsorban szempont volt az s, hogy a NATO országoknak a Varsó Szerződéstől számos tekntetben eltérő szervezetű rendszere közül a 3-6 ütegből álló Atla tüzérezred és a 3 üteges Árpád tüzérosztály jól összehasonlíthatónak bzonyult. Az Atla rendszert (Automatsaton de Tr de l Artllere, azaz a tüzérség tüzének automatzálása) az alábbakban rövden áttekntjük. Az Atla egy olyan tüzérség automatzálás rendszer, amely 3 alapvetően fontos harcászat követelményt teljesít: 22 Jane s Weapon Systems, Jane s Informaton Group, UK p. 23 Offcer Advanced Course. Tacfre Handouts. U.S. Army, Feld Artllery School, OK május, 38 p. 24 Szergejev, Sz: Zapadnogermanszkje perszpektyvnje ASZU ognyom polevoj artyller. Zarubezsnoje Vojennoe Obozrenje, sz p. 25 Szergejev, Sz: Zapadnogermanszkje perszpektyvnje ASZU ognyom polevoj artyller. Zarubezsnoje Vojennoe Obozrenje, sz p. 26 Jane s Weapon Systems, Jane s Informaton Group, UK p. 27 Jane s C4I Systems, Jane s Informaton Group Lmted, UK. 457 p. 28 Jung, H. J: ATILA. Das neue Artllere Führungs- und Feuerletsystem des französschen Heeres. Soldat und Technk, sz p. 22

23 számítás feladatokat, am a ballsztka adatok gyors és automatkus számítását bztosítja a topográfa, meteorológa, és egyéb kegészítő adatok fgyelembevételével; adatátvtel feladatok, am az előretolt fgyelők, a vezetés pontok és a lövegek között nformácóforgalmat bztosítják; döntés-előkészítés feladatok, amelyek a megfelelő parancsnok elhatározások meghozatalát segítk az ember-gép kapcsolat eszközevel. Az Atla rendszer tetszés szernt konfgurálható önálló üteg, osztály, ezred, vagy 18 ütegből álló tüzércsoport tüzének vezetésére. Az automatzálás eszközök 2 különböző páncélozott harcjárműbe kerültek beépítésre, és ennek megfelelően 2 különböző gényt teljesítenek: az AMX-10 PCH SAL típusú harcjármű a parancsnok (harcászat) vezetés pont, míg az AMX-10 PCH SAF típusú harcjármű a számítás feladatok végrehajtására szolgáló technka vezetés pont. A fent harcjárművek tartják a kapcsolatot az előretolt fgyelőkkel, feldolgozzák az előretolt fgyelők adatátvtel berendezésen keresztül vett felderítés, célmegfgyelés, tűzhelyesbítés adatokat, majd a kszámított lőelemeket továbbítják a lövegek lövegndkátorara. A fent feladatokhoz 3 különböző rendeltetésű számítástechnka eszközt alkalmaznak: tűzvezető számítógépet a vezetés pontokon, adatátvtel berendezést az előretolt fgyelők terepszakaszán, valamnt a tűzparancsok megjelenítésére szolgáló kjelzőket a lövegeknél. A rendszer olyan kegészítő eszközökkel s rendelkezk, mnt a Srocco meteorológa állomás, a Mradop lövedék kezdősebességmérő berendezés, és a Ratac felderítő lokátor. A rendszer tovább fontos kegészítő eszköze: a felderítést szolgáló bnokulárs fgyelőműszer, nappal és éjszaka csatornával rendelkező lézertávmérő, navgácós berendezés, groteodolt, és nyomtatóberendezés. Az 5. és a 6. táblázatpár 4 tüzérség tűzvezetés rendszer jellemzőt mutatja 26 értékelés tényező szernt. A táblázatpár logkalag 2 részre osztható: az első 12 szempont jól értelmezhető, alapvetően meghatározó harcászat paramétereket mutat, míg a sz. szempontok a leglényegesebb műszak jellemzőket tartalmazzák. A harcászat jellemzők a műszak jellemzők függvénye, és így szoros és egyértelmű összefüggést mutatnak (ld. 7. táblázat). 23

24 VSZ NATO FSZ. ÉRTÉKELÉSI TÉNYEZŐK ÁRPÁD MASINA FALCET ATILA magyar szovjet szovjet franca 1. reakcódő (s) ütegek száma osztályonként (max.) lövegek száma ütegenként (max.) felderítés képesség közepes közepes közepes jó HARCÁSZATI JELLEMZŐK lövegek széttagolásának lehetősége a tűzelőállásban, ebből következően a tűzlépcső túlélőképességének megnövelése automatzált tűzvezetés üteg (szakasz) kötelékben lőelemek pontossága távolság D (%) 0,5..0,7 0,7 0,9 0,7..0,9 n.a. oldalszög ß (vonás) n.a. 8. rádóelektronka felderíthetőség csekély jelentős közepes csekély 9. tűzparancsok automatkus dokumentálása téves tűzkváltás valószínűsége a tűzparancs félreérthetősége matt automatzált együttműködés nemzet összfegyvernem vezetés rendszerekkel automatzált együttműködés a szövetséges országok vezetés rendszerevel csekély jelentős közepes csekély + 5. táblázat 24

25 VSZ NATO FSZ. ÉRTÉKELÉSI TÉNYEZŐK ÁRPÁD MASINA FALCET ATILA magyar szovjet szovjet franca 13. teljes automatzáltság a tűzparancs kadásától a lövegndkátorokon történő megjelenésg tűzvezetés nformácók továbbításának módja teljesen dgtáls alapve-tően szóban dgtál-san és szóban teljesen dgtáls 15. rádóksugárzás dők a tűzfeladat végrehajtásakor (s) lövegenként lőelemszámítás felderítő adatátvtel berendezés A A osztályparancsnok (OPK) SZG AÁB AÁB 18. Számítógép (SZG) vagy adatátvtel berendezés (AÁB) a vezetés pontokon osztálytörzsfőnök (OTÖF) SZG SZG SZG SZG MŰSZAKI JELLEMZŐK üteg-elsőtszt (ÜETI) SZG AÁB AÁB SZG 19. lövegndkátorok a lövegekben (lövegeknél) A A 20. az OPK, OTÖF, ÜETI számítógépek felcserélhetősége 21. a tűzeszköz típusa beállítható a SZG-eken plótanélkül felderítő repülőgép 22. felderítő eszközök optoelektronka eszközök H H H A hangfelderítő állomás H H H célfelderítő lokátor H H H A röppályafelderítő lokátor 23. meteorológa berendezés A A 24. nyomtatóberendezés a számítógépekhez llesztve A A 25. navgácós berendezés A 26. lövedék kezdősebességmérő A 6. táblázat 25

26 Megjegyzések és rövdítések a táblázat pontjahoz: 1. A automatzált llesztés; H hagyományos llesztés (az nformácók szóban kerülnek továbbításra) (a pontokhoz) 2. A Magyar Néphadsereg a Varsó Szerződés dőszakában nem rendelkezett összfegyvernem automatzált harcvezetés rendszerekkel (A Magyar Honvédség jelenleg sem rendelkezk). 3. A Masna és a Falcet rendszerek nem rendelkeztek llesztő felületekkel a szovjet összfegyvernem vezetés rendszerhez (PASZUV, Polevaja Avtomatzrovannaja Szsztema Upravlenja Vojszkam; Tábor Automatzált Csapatvezetés Rendszer).(a 11. ponthoz) 4. A NATO országokban az osztályparancsnok felderítés és tűzvezetés feladatokat a tűzvezető részlegek (tűzkoordnátorok) látják el.(a 18. ponthoz) A harcászat jellemzők a műszak megoldások függvénye, ennélfogva egyértelmű összefüggést mutatnak (ld. 7. táblázat). MŰSZAKI JELLEMZŐK HARCÁSZATI JELLEMZŐK , , , 18, , 20, ,18,22,23,25, ,18, ,17,18, táblázat 26

27 A súlyszámok megállapítása Gulford-féle eljárással Az értékelés tényezőket a 6. táblázat harcászat jellemző mutatják. A párokba rendezett tulajdonságokat tartalmazó űrlapok ktöltését követően, a preferencatáblázat a 8. táblázat szernt alakul. E 1 E 2 E 3 E 4 E 5 E 6 E 7 E 8 E 9 E 10 E 11 E 12 a a 2 P u Z v 1 v 2 E , E ,5-0,1 0, E ,1-1,150, E ,9 1,15 0, E ,6 0,32 0, E ,4-0,320, E ,5 0,1 0, E ,7 0,55 0, E , E ,8 0,81 0, E ,3-0,550, E ,2-0,810, S táblázat Az összehasonlítást két módszerrel végezzük, ezért a módszereknek megfelelően a Z súlyszámokból két skálatranszformácóval két különböző, de nformácótartalmukban azonos súlyszámskálát készítünk. A v 1 -gyel jelölt 100 összegű skála a KIPA, a 2-10 érték között lévő v 2 -vel jelöltet pedg a Kesselrng módszerhez fogjuk használn. Az nkonzsztens körhármasok száma: 27

28 n a n( n 1)( 2n 1) = d = = = A konzsztencamutató: 24d 24 0 K = 1 = 1 = 1 3 n 4n Mvel K értéke 1, ezért nem szükséges a szgnfkanca-vzsgálat: megállapítható, hogy a páros összehasonlítás következetessége maxmáls. Összehasonlítás Kesselrng módszerrel Az egyes tűzvezető rendszerek meghatározott értékelés tényezők szernt pontértéket, valamnt a számítások eredményet a 9. táblázat mutatja. 2 E 1 E 2 E 3 E 4 E 5 E 6 E 7 E 8 E 9 E 10 E 11 E 12 p v Σp p v max v Árpád ,85 Masna ,36 Falcet ,43 Atla v p max v táblázat A 9. táblázat utolsó oszlopának eredménye alapján a sorrend: Atla Árpád Falcet Masna. Az egyes rendszerek közük az Atla és az Árpád nagyon jó, míg a Falcet és a Masna nem kelégítő értékelést kap. A egyes pontértékek között a különbségek jelentősek, tehát megállapítható, hogy az összehasonlítás eredménye teljesen egy- 28

29 értelmű, ezért tovább, KIPA módszer szernt vzsgálatra nncs szükség. Az összehasonlítás eredményét grafkusan jelenít meg az 27. ábra. 1. ábra Összességében az 1986-ban rendszeresített Árpád elsősorban számítástechnka és automatzálás megoldásaból következően lényegesen jobb harcászat jellemzőkkel rendelkezett, mnt az 1974-ben rendszeresített Masna és az 1988-ban kfejlesztett Falcet, ugyanakkor ksmértékben, csupán a felderítő eszközök tekntetében maradt el az 1978-ban rendszeresített Atla mögött. 29

30 Az ÁRPÁD M1 korszerűsége a NATO csatlakozás dőszakában Az Árpád M1 korszerűségének megítéléséhez két különböző katona és tüzérség hagyományokon alapuló, az 1990-es években kfejlesztett, gen jó paraméterekkel jellemezhető rendszert választunk: az orosz Kapusztnyk-B 29,30 és a német Adler 31,32,33 rendszert. Az alább táblázatpár összehasonlítja az Árpád M1, a Kapusztnyk-B és a Falcet rendszert; felépítése és az értékelés tényezők megegyeznek az 5. és a 6. sz. táblázatban foglaltakkal. A súlyszámok megállapítása Gulford-féle eljárásssal A táblázat-pár felépítése teljes mértékben megegyezk az táblázat-pár felépítésével, így az értékelés tényezők s azonosak. Ezért a súlyszámok megegyeznek a 8. táblázatban számolt értékekkel. Összehasonlítás Kesselrng és KIPA módszerrel Az egyes tűzvezető rendszerek meghatározott értékelés tényezők szernt pontértéket, valamnt a számítások eredményet a 12. táblázat mutatja. A táblázat utolsó oszlopa alapján a sorrend Adler Kapusztnyk-B Árpád M1. Az Adler és a Kapusztnyk-B nagyon jó értékelést, az Árpád M1 pedg jó értékelést kap. Az eredményeket a 28. ábra grafkusan szemléltet. 29 Komarov, E.: Artllery s Brans and Nerves. Mltary Parade, januárfebruár, p. 30 Russa Kapustnk-B AFCS for Export. Janes Defense Upgrades, május p. 31 Handbuch Ausrüstung Bundeswehr. Man/Bonn p. 30 Report Verlag, Frankfurt am 32 Das System Artllere Wehrtechnscher Report. Report Verlag, Frankfurt am Man/Bonn február, 62 p. 33 Ueckert, H: Das Artllere-Führungs-Informatons- und Feuerletsystem (ArtFülnFELSys). Soldat und Technk, sz p.

31 FSZ. ÉRTÉKELÉSI TÉNYEZŐK ÁRPÁD M1 magyar Kapusztnyk- B orosz ADLER német 1. reakcódő (s) ütegek száma osztályonként (max.) lövegek száma ütegenként (max.) felderítés képesség csekély nagyon jó nagyon jó HARCÁSZATI JELLEMZŐK lövegek széttagolásának lehetősége a tűzelőállásban, ebből következően a tűzlépcső túlélőképességének megnövelése automatzált tűzvezetés üteg (szakasz) kötelékben lőelemek pontossága távolság D (%) oldalszög ß (vonás) + + n.a ,5..0,7 0,5..0,9 n.a ,03..0,06 n.a. 8. rádóelektronka felderíthetőség csekély csekély csekély 9. tűzparancsok automatkus dokumentálása + n.a téves tűzkváltás valószínűsége a tűzparancs félreérthetősége matt automatzált együttműködés nemzet összfegyvernem vezetés rendszerekkel automatzált együttműködés a szövetséges országok vezetés rendszerevel csekély csekély csekély táblázat 31

32 FSZ. ÉRTÉKELÉSI TÉNYEZŐK ÁRPÁD M1 magyar Kapusztnyk- B orosz ADLER német 13. teljes automatzáltság a tűzparancs kadásától a lövegndkátorokon történő megjelenésg tűzvezetés nformácók továbbításának módja dgtáls dgtáls dgtáls 15. rádóksugárzás dők a tűzfeladat végrehajtásakor (s) lövegenként lőelemszámítás felderítő adatátvtel berendezés A A A Osztályparancsnok (OPK) SZG SZG AÁB 18. Számítógép (SZG) vagy adatátvtel berendezés (AÁB) a vezetés pontokon Osztálytörzsfőnök (OTÖF) SZG SZG SZG MŰSZAKI JELLEMZŐK üteg-elsőtszt (ÜETI) SZG SZG SZG 19. lövegndkátorok a lövegekben (lövegeknél) A A A 20. az OPK, OTÖF, ÜETI számítógépek felcserélhetősége + + n.a. 21. a tűzeszköz típusa beállítható a SZG-eken + n.a. Plótanélkül felderítő repülőgép A A 22. felderítő eszközök Optoelektronka eszközök A A A Hangfelderítő állomás H A Célfelderítő lokátor A A A Röppályafelderítő lokátor A A 23. meteorológa berendezés A nyomtatóberendezés a számítógépekhez llesztve + n.a. n.a. 25. navgácós berendezés A A A 26. lövedék kezdősebességmérő A A A 11. táblázat 32

33 E 1 E 2 E 3 E 4 E 5 E 6 E 7 E 8 E 9 E 10 E 11 E 12 p v Σp p v max v Árpád M ,79 Kapusztnyk- B ,89 Adler ,99 v p max v táblázat 2. ábra A Kesselrng módszerrel történt összehasonlítás mellett a fent tűzvezető rendszereket a KIPA módszerrel s összehasonlíthatjuk 34. Ez a vzsgálat szntén az Adler Kapusztnyk-B Árpád M1 preferencarelácót adja a 13. táblázatban látható előnymutatókkal. 34 Gyarmat József, dr. Kende György, dr. Turcsány Károly: Tüzérség tűzvezető rendszerek összehasonlítása. Katona Logsztka, megjelenés alatt. 33

34 Árpád M1 Kapusztnyk-B Árpád M Kapusztnyk-B Adler táblázat Adler Összességében jól látható, hogy az Árpád M1 a harcászat jellemzők többsége terén az összehasonlított 2 rendszerhez hasonló paraméterekkel rendelkezk. Ugyanakkor vlágosan látható az s, hogy az Árpád M1 a felderítő eszközök vonatkozásában lényegesen elmarad mndkét rendszer mögött, továbbá nem képes más NATO rendszerekkel együttműködn. Az Árpád M1 szntén nem képes a nemzet (magyar) összfegyvernem automatzált vezetés rendszerrel együttműködn, mert lyen rendszer a magyar haderőben jelenleg nncs. Összegzés Jelen fejezetben az Árpád rendszerek korszerűségét vzsgáltuk meg mnd a Varsó Szerződés, mnd a NATO csatlakozás dőszakában. A feladat elvégzéséhez táblázatokat szerkesztettünk, amelyekben a műszak jellemzők alapján megfogalmaztuk a rendszerek összehasonlításához szükséges krtérumrendszert: a 12 legfontosabb harcászat jellemzőt, mnt értékelés tényezőket. Ezen tényezők alapján a vzsgált rendszereket a komplex rendszeranalízs egyk legelterjedtebb módszerével, konkrétan a Kesselrng módszerrel, mennység szempontból hasonlítottuk össze. Megállapíthattuk, hogy a Varsó Szerződés dőszakában a 100-fokozatú skálát tekntve az Árpád rendszer 15 ponttal maradt el ezen dőszak egyk legkorszerűbb NATO rendszerétől, a franca Atla rendszertől, ugyanakkor 49, lletve 42 ponttal hatékonyabbnak bzonyult a szovjet Masna lletve Falcet rendszernél. Megállapíthattuk továbbá, hogy a NATO csatlakozás dőszakában az Árpád M1 rendszer 20 ponttal elmaradt a mnden szempontból korszerű német Adler rendszer mögött és 10 ponttal az orosz Kapusztnk-B rendszer mögött. Az elmaradás fő oka a felderítés képesség gyengesége, 34