Kedves nyolcadikos Diák! félkövér

Átírás

1 Bevezető Kedves nyolcadikos Diák! Köszöntünk egy újabb magyar nyelvi tankönyv megismerésének a kezdetén. Néhány hasznos tanáccsal segítünk abban, hogy megkönnyítsük a tankönyv használatát. A tanulást célszerű a cím és a leckéhez tartozó idézet elolvasásával kezdened. Gondolkozz el azon, mit jelent az idézet, hogyan függ össze a lecke tartalmával! A tankönyv elolvasása előtt hasznos a munkafüzet gyakorlatait megoldanod és a tankönyvi lecke előtt található feladatokat elvégezned. A tankönyvben összegyűjtve, rendszerezve találod meg a tanulnivalót. Igyekezz megoldani a leckék közben található feladatokat is, gondolkozz el a példákon, és figyelmesen olvasd el a magyarázatokat! A leckéken belül többféleképpen segítjük, irányítjuk a tanulásodat. A fontosabb ismereteket és a nyelvi példákat színes táblázatokban foglaltuk össze. A szövegben félkövér betűvel kiemelt kulcsszók és a margón lévő fogalmak irányítanak abban, hogy mi kerülhet egy-egy összefoglaló füzetvázlatba vagy felelettervbe. A Tudod-e? cím alatt érdekességeket, kiegészítő ismereteket találsz. Ha minden gyakorlatot megoldottál, minden fontos tudnivalót megjegyeztél, akkor biztosan el tudod végezni a leckéket záró feladatokat, és meg tudod válaszolni a kérdéseket. Ismereteid rendszerezésében segítenek a tankönyv végén levő Összefoglaló táblázatok és a Fogalomtár. Miről fogsz tanulni az anyanyelvi órákon ebben az esztendőben? Folytatod azoknak az eszközöknek a megismerését, amelyek a sikeres szóbeli és írásbeli kommunikációhoz szükségesek. Jártasabb leszel a könyvtár- és az internethasználatban. Megismerkedsz a tömegkommunikáció sajátosságaival és a leggyakoribb publicisztikai szövegtípusokkal. Új ismereteket sajátítasz el a szószerkezetekről és a mondatokról, valamint helyesírásukról. Megismerkedsz a magyar nyelv történetével és a nyelvváltozatokkal is. Szeretnénk, ha sok örömed telne a tankönyv használatában és a munkafüzet gyakorlatainak a megoldásában. Ehhez sok sikert és jókedvet kívánunk. A szerzők 7

2 A tanulás tanulása ( ) a meséléshez mindenekelőtt világot kell alkotni, és azt be kell rendezni, amennyire csak lehet, a legutolsó részletig. (Umberto Eco) Fogalmazzatok tanácsokat arról, hogyan lehet a fogalmazást gyakorolni! Lementem a parkba. Hozok tejet. 6-kor jövök. Csók. Ancsa Engem kemény fából faragtak! Tudok magamon uralkodni. Nem látszott rajtam semmi, pedig hosszú évek szorgalmas munkája, tehetségem elismerése, egész jövőm forgott kockán. Állatművész vagyok mondtam. Mit tud? kérdezte az igazgató. Madárhangokat utánzok. Sajnos legyintett, ez kiment a divatból. Hogyhogy? A gerle búgása? A nádiveréb cserregése? A fürj pitypalatytyolása? A sirály vijjogása? A pacsirta éneke? Passzé mondta unottan az igazgató. Ez fájt. De azt hiszem, nem látszott rajtam semmi. A viszontlátásra mondtam udvariasan, és kirepültem a nyitott ablakon. (Örkény István: Szakmai önérzet) Hasonlítsátok össze a szövegeket abból a szempontból, hogy vajon melyiket előzte meg több felkészülés! Meséljétek el, mit olvastatok vagy hallottatok arról, hogyan alkotnak a nagy írók! 8

3 A mindennapi életben és az iskolában is nap mint nap írunk, szöveget alkotunk, azaz fogalmazunk. Számos esetben nem előzi meg hosszas felkészülés a fogalmazást, spontán írunk üzenetet a testvérünknek, különösebb előkészület nélkül vezetjük a naplónkat, vagy jegyezzük le gondolatainkat az interneten egy blogban. Gyakran előfordul azonban, hogy fogalmazás előtt anyagot gyűjtünk, összerendezzük gondolatainkat, és nagy gondossággal igyekszünk megírni egy szöveget. A fogalmazást is lehet tanulni, és szükséges is gyakorolni. Az írás folyamata több szakaszból áll, ha lehetőségünk és időnk van rá, érdemes végigjárni a következő állomásokat: a téma meghatározása, kiválasztása; a téma körülhatárolása; ötletgyűjtés egyénileg vagy társakkal; gyors írás ; az összegyűjtött anyag válogatása, a kevésbé szükségesek kihagyása; az ötletek elrendezése, az összegyűjtött anyag csoportosítása; a szöveg megtervezése, előzetes vázlat írása hagyományosan vagy fürtábrában; a téma, az ötletek és a vázlat megbeszélése másokkal, a vélemények meghallgatása; Nevezzétek meg, milyen formái lehetnek az ötletgyűjtésnek! szövegváltozat(ok) készítése; a szövegváltozat(ok) alakítása, formálása, javítása a társakkal vagy egyénileg; a végső szöveg elkészítése, kidolgozása; a szöveg bemutatása a társ(ak)nak, kisebb vagy nagyobb közösségnek. Amerikai kutatók egy vizsgálatban arra kerestek választ, hogyan írnak a híres írók. A kutatásokból az derült ki, hogy a hivatásos írók sokkal több időt és energiát fordítanak az írás tervezésére, mint a gyakorlatlan, kezdő írók. A tapasztalt, híres írók nemcsak a tervezésre fordítanak nagy gondot, hanem többször átdolgozzák, átírják munkájukat. A szöveg az írás folyamatának különböző szakaszaiban alakul ki. A nyomtatásban megjelenő művek még két további szakaszon mennek keresztül: a szerkesztésen és a kiadáson. 1. Írd le egy rövid szövegben, hogyan készül a fogalmazás! 2. Gyűjts össze olyan témákat, amelyekről szívesen írnál fogalmazást! Alakítsatok tanulópárokat, majd válasszatok ki egy-egy témát, és járjátok végig párban a fogalmazás folyamatának állomásait! 3. Tervezzétek meg az osztályban, milyen fórumokon mutatjátok be ebben a tanévben a legjobban sikerült fogalmazásokat, fogalmazásrészleteket! 9

4 Milyen lehet a kommunikáció? ( ) hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat (József Attila) Milyen kommunikációs helyzetet mutat be Sütő András két írása? Milyen kommunikációs tényezőknek van szerepük ezekben a helyzetekben? 10 Engedjétek hozzám jönni a szavakat! Távoli zene szól, Nagyapa megáll, a gyermek is fülelni kezd. Hallasz-e valamit, László? Hallok valamit. Mit hallasz? A hangodat hallom. Egyebet semmit? Egyebet semmi. Miféle beszéd? Egyebet semmi! Lehetőleg ne szotyogtassuk el a tárgyragjainkat, mert mástól aztán hiába kérünk, még kölcsönbe sem adnak ( ) Tehát: Egyebet semmit! Egyebet semmit! rikkantja László. Akkor az nem sok. Nyáresti medvenézőben Amit leírok, nem csodás történet, nincs eleje, vége, amivel aztán el lehessen futni, ahogy a mesében szokás. Ez csak följegyzés nagy télben régmúlt nyári napokról, amikor még együtt barangoltam a havason Lászlóval, aki nagy messzeségből csak az emlékét küldi most maga helyett, hogy ne szóljak itt egymagamban minden felügyelet nélkül. Úgy jött ama júniusi emlék ezen a viharos hajnalon is, ahogy a madár téved be nyitott ablakon a házba. Nem moccanok, nehogy elijesszem.

5 A kommunikációs folyamat tényezői A kommunikáció szó jelentését már korábbi tanulmányaid során megismerted. A kommunikáció tájékoztatást, közlést, felhívást és az informá ciók cseréjét jelenti. A kommunikációhoz szükség van feladóra és címzettre. A szerepek fel is cserélődhetnek attól függően, hogy köztük párbeszéd (dialógus) folyik, vagy csak az egyik fél beszél, azaz monológot mond. A kommunikáció legfőbb célja, hogy valamilyen üzenet eljusson az egyik embertől a másikig. Ez közös jelrendszer, a kód segítségével történik. A kód nyelvi vagy nem nyelvi jelekből állhat. A kommunikáció nem nyelvi jelei: az arcjáték, a tekintet, a taglejtések, a testtartás, a térköz, az öltözködés, a hallgatás stb. Az üzenet akkor tud eljutni a feladótól a címzettig, ha a partnerek között kapcsolat van. Szükséges egy olyan közvetítő közeg, csatorna is, amelyen keresztül az üzenet eljuthat a feladótól a címzettig. Többféle csatornát ismerünk: ilyen a hangos beszédet közvetítő levegő, a telefon, a könyv, a televízió stb. Ahhoz, hogy a kommunikáció minél eredményesebb legyen, szükséges, hogy a kommunikációs partnerek megfelelő közös előismeretekkel rendelkezzenek arról a valóságról, amelyről az üzenet szól. Nagyon fontos tényező a beszédhelyzet is. A beszédhelyzetet a külső körülmények alkotják: mikor, milyen helyzetben, milyen körülmények között folyik a kommunikáció. A kommunikációs folyamat elemei szoros kapcsolatban állnak egymással, bármelyik tényező befolyásolja vagy akár zavarhatja a kommunikációt. kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői: a feladó, a címzett, az üzenet, a kód, a kapcsolat, a csatorna, a közös előismeretek, a valóság, a beszédhelyzet. Az egyirányú és a kétirányú kommunikáció Mi a különbség a kommunikációs partnerek szempontjából Sütő András két szövege között? A két bevezető szöveg formája is árulkodik a közöttük levő lényeges különbségről: az egyik párbeszéd (dialógus), míg a másik monológ. Az első idézetben két ember között (Sütő András író és unokája, László között) folyik a beszélgetés. Mind a ketten részt vesznek a társalgásban, egyszer 11

6 kétirányú kommunikáció egyirányú kommunikáció egyikük a feladó, és másikuk a címzett, majd szerepet cserélnek, így párbeszéd folyik közöttük. A szerepcserét az idézett szövegben a gondolatjelek jelzik. A kommunikációnak azt a formáját, amelyben a résztvevők a feladó és a címzett szerepét időről időre felcserélik (pl. telefonálás, vita), kétirányú kommunikációnak nevezzük. A másik szövegben, a monológban egyetlen személy, az író (Sütő András) szól hozzánk, olvasókhoz. Ebben a kommunikációs folyamatban ő a feladó, a címzett pedig a mindenkori olvasó. Itt nincs mód szerepcserére. A kommunikáció efféle monologikus formáját egyirányú kommunikációnak nevezzük. Ilyen kommunikációt folytatunk akkor is, amikor olvasunk, televíziót nézünk, előadást hallgatunk. Mindkétfajta kommunikációnak sokféle változata él a nyelvhasználatban. Mondj példát arra, milyen monologikus és dialogikus szövegeket lehetne a képhez kapcsolódóan alkotni! A közvetett és a közvetlen kommunikáció közvetlen kommunikáció közvetett kommunikáció A kommunikáció típusait aszerint is megkülönböztetjük, hogy milyen módon vannak jelen térben és időben a kommunikációs partnerek. Ha a feladó és a címzett egyszerre vesz részt a kommunikációban, azaz egy helyen és egy időben vannak jelen, akkor közvetlen kommunikációról beszélünk. Erre példa az író és az unokája közötti beszélgetés. Amikor a kommunikáció nem egy térben (pl. telefonálunk) vagy nem egy időben zajlik (pl. a levélre csak azután tudunk válaszolni, miután megkaptuk), akkor közvetett a kommunikáció. A közvetett és a közvetlen kommunikáció egyaránt lehet egyirányú vagy kétirányú. 12

7 A KOMMUNIKÁCIÓ FAJTÁI Közvetett Közvetlen Egyirányú televízióadás előadás a csillagokról az iskolában Kétirányú telefonbeszélgetés otthoni beszélgetés vacsora közben Egészítsd ki a táblázatot a kép alapján az iskolai életből vett példákkal! A kommunikáció bemutatott típusai előfordulhatnak írásban vagy szóban (beszédben). Például amikor levelet írunk egy barátunknak, az akkor írott formájú, kétirányú, közvetett kommunikáció, ha a levelünkre választ is kapunk. De egy baráti beszélgetés már kétirányú, közvetlen kommunikáció, amely szóban történik. A számítógép elterjedésével kialakult az írott-beszélt nyelv, amely mind a két kommunikációs forma jellemzőit magán viseli. Jellemzője, hogy írásban jelenik meg, de az üzenet szerkezete, szóhasználata inkább a beszédhez áll közelebb. A kommunikáció típusai: A résztvevők szerint: egyirányú, kétirányú. Tér és idő szerint: közvetlen és közvetett. Megjelenése szerint: beszélt, írott és írott-beszélt nyelven. 1. Sorold fel és mutasd be a kommunikációs folyamat tényezőit! 2. Mi a különbség az egyirányú és a kétirányú kommunikáció között? 3. Mondj a saját életedből példákat a közvetett és a közvetlen kommunikációra! 13

8 Fogalmazási kalauz Boldognak érzem magam, mert szeretem a dialógust. (Alexander Bernát) A párbeszéd párbeszéd Nap mint nap résztvevője és hallgatója vagy különböző dialógusoknak. Párbeszédben veszel részt, ha reggel szüleiddel beszélgetsz, ha barátoddal tervezed a délutáni programot, ha a bolti eladóval társalogsz. A párbeszéd vagy más szóval a dialógus a közvetlen kommunikáció leggyakoribb formája. Ekkor a kommunikációban részt vevők mindegyike beszél. Hol az egyik, hol a másik tölti be a feladó szerepét, miközben társa, társai hallgatják, azaz ilyenkor ő vagy ők a vevők. Az is előfordul, hogy a beszélgetőtársak közül az egyiké a főszerep, azaz ő beszél többet, ő irányítja a társalgást (pl. egy orvosi vizsgálatkor az orvos határozza meg a beszélgetés menetét). Írjatok a képhez kapcsolódó párbeszédet! Játsszátok is el! A beszélgetésben a beszédpartnerek felváltva szólalnak meg. A társalgás alapegysége a forduló, ez az a beszédszakasz, ameddig a beszélő magánál tartja a szót. A fordulót újabb fordulók követik, és egymással láncolatot alkothatnak. A szóbeli üzenetváltás általában három egységre bontható: 14

9 Megmutatná azt a csíkos szövetet? Természetesen, parancsoljon. Nagyszerű! De olyan nincs, amelyikben szélesebbek a csíkok? a kommunikáció kezdeményezése válasz (értékelés), a kommunikáció továbblendítése A fenti példa is mutatja, hogy a kommunikációt kezdeményező megnyilatkozásra a partner válaszol. Majd harmadik egységként gyakran a válasz értékelése (ez el is maradhat) és a beszéd továbblendítését célzó megnyilatkozás következik. A dialógus szóbeli kommunikációs forma, ezért ebben a szövegtípusban meghatározó szerepük van a nem nyelvi jeleknek. Egy kérdésre adott válasz történhet nem nyelvi jelek segítségével is (pl. fejrázással, vállfelhúzással, a karok széttárásával). A nem nyelvi jeleknek fontos szerepük van a dialógusban akkor is, amikor az egyik fél átadja a szót beszélgetőtársának. Ezt jelezhetjük kézmozdulattal, tekintettel, elhallgatással, de megtehetjük nyelvi jelekkel is, például kérdés megfogalmazásával (Neked mi erről a véleményed?). Nem nyelvi jelekkel kifejezhetjük azt is, hogy mi kívánunk szólni (pl. előrehajolunk, ránézünk a társunkra, kezünkkel jelzünk). A nem nyelvi jelek megfelelő használata udvariasságunkat is bizonyítja, elkerülhetjük általuk, hogy partnerünk szavába vágjunk. Vannak olyan beszélgetőtársak, akik szeretik maguknál tartani a szót, még akkor is, ha már nincs mondanivalójuk. Kerüld az efféle viselkedést! A társalgás akkor eredményes, ha a beszédpartnerek a sikeres kommunikáció érdekében együttműködnek. Az együttműködés alapelvei a társalgásban: Csak annyit mondj, amennyi szükséges, se többet, se kevesebbet! Ne mondj hamis dolgokat! Igazodj a beszélgetés tárgyához, kapcsolódj beszélgetőpartnered gondolataihoz! Beszélj érthetően, a helyzethez illő stílusban, megfelelő hangerővel és tempóban! A beszédpartnerek gyakran csak hiányos mondatokat alkotnak, mégis megértik egymást. Ennek az az oka, hogy a beszélgetők ismerik egymást, és a beszélgetés tárgyáról közös előismerettel rendelkeznek. Hallunk olyan párbeszédeket is, amelyeknél szinte előre tudjuk, hogy a résztvevők mit fognak mondani. Ilyenek például az üdvözlési, köszöntési 15

10 formák, a vásárló és az eladó közötti beszélgetések. Az ilyen típusú dialógusok menetét társadalmilag kötött kommunikációs viselkedési és nyelvi szabályok irányítják, fontos szerepük van bennük a kész mondatoknak, az állandó társalgási fordulatoknak (a megszólításoknak, a köszönéseknek, a jókívánságoknak stb.). A párbeszédek írott változatai jelennek meg a prózai művek párbeszédes részeiben és a drámák szereplőinek a beszélgetéseiben. A párbeszéd közvetlen, kétirányú kommunikációs forma. Fontos szerepe van benne a nem nyelvi jeleknek és az együttműködési alapelveknek. A társalgást meghatározzák a kommunikációs körülmények, valamint a viselkedési és nyelvi szabályok. A monológ Keress az irodalomkönyvedből példát monologikus szövegekre! monológ Azt a kommunikációs formát, amelyben az egyik résztvevő hosszabb időre átveszi a közlő szerepét, és társa vagy társai közbeszólása nélkül hosszan beszél, monológnak nevezzük. A mindennapi élet kommunikációs helyzeteiben is találkozunk monologikus szövegekkel. Ilyen például az iskolában a tanár előadása, egy szakköri ismertető, szüleid meséje a régebbi időkről vagy a rossz bizonyítvány magyarázata. Találjátok ki, miről tarthat előadást a képen látható fiú! A monológ egyirányú, közvetlen kommunikációs forma. Megfogalmazójának gyakran van ideje előkészítenie, sőt le is írnia a szöveget (pl. kiselőadás, ismertető esetén). A tervezett monológok mondatai nyelvileg megformáltabbak, teljesebbek, mint a párbeszédeké. Szóbeli és írott formáit is alkalmazzuk. A szóbeli monologikus szövegek alkalmával a vevőnek korlátozott módon lehetősége van nem nyelvi jelekkel visszajeleznie (pl. ha tetszik az előadás, akkor mosolyog vagy bólint). 16

11 Írjatok egy monológot a sofőr nevében! Adjátok is elő! A monológ és a dialógus az irodalomban is használt fogalmak. Mindkét szó görög eredetű, és a dráma műfajával áll szorosabb kapcsolatban. A dialógus a drámai szereplők párbeszéde. A monológ pedig az a szövegrész a drámában, amellyel valamelyik szereplő hosszabb beszédben önmagának feltárja érzelmeit, gondolatait. A monológ közvetlen és egyirányú kommunikációs forma. A monológnak vannak szóbeli és írott fajtái, valamint tervezett és spontán változatai. 1. Sorolj fel olyan mindennapi és iskolai helyzeteket, amikor párbeszédes és olyanokat, amikor monologikus szövegeket alkotunk! 2. Melyek a társalgás szabályai? 3. Melyik szövegtípusban van nagyobb szerepük a nem nyelvi jeleknek? 17

12 A mondatfajták Minden rossz mondat törött ablak, melyen át egy rossz gondolatra látni. (Babits Mihály) Egész életünkben szöveget alkotunk, és bennük végtelen számú, különféle formájú és tartalmú mondatokat szerkesztünk. A mondatokat osztályozhatjuk egyrészt a kommunikációs folyamatban betöltött szerepük, azaz kommunikációs tartalmuk és a beszélő szándéka szerint. Eszerint vannak kijelentő, felkiáltó, óhajtó, felszólító és kérdő mondatok. Másrészt az osztályozás szempontja lehet az, hogy milyen szerkezetű, milyen felépítésű a mondat. Ennek alapján megkülönböztetünk egyszerű és összetett mondatokat. A mondatfajtákat csoportosíthatjuk: kommunikációs tartalmuk és a beszélő szándéka szerint, szerkezetük szerint. A mondatok osztályozására alkalmazhatunk egy harmadik, logikai szempontot is. Attól függően, hogy állítást vagy tagadást tartalmaz-e a mondat, megkülönböztetünk állító (A türelem az erőset is legyőzi.) és tagadó mondatokat (A harag nem látja meg az igazságot.). A tagadás kifejezésére tagadó értelmű módosítószókat és névmásokat használunk. 1. Idézd fel, mit tanultál a korábbi osztályokban a mondatfajtákról! 2. Válassz ki egy olvasmányt az irodalomkönyvedből, és állapítsd meg a szöveg mondatainak fajtáját az eddig tanultak alapján! 18

13 A mondatok fajtái és a szófajok A mondat a gondolatok eleven valósága; a mondatfűzés módja egyben gondolkodási forma is. (Deme László) Figyeljétek meg mind a két mondat kiemelt szavát! Mi a közös bennük? Bárcsak sütne a nap! Jaj de jó lenne, ha sütne a nap! Mind a két mondat óhajtást fejez ki. A különbség köztük, hogy a kiemelt szavak szófaja eltérő. A bárcsak szó a viszonyszók körébe tartozó szóértékű módosítószó. A szóértékű módosítószók a mondatban megfogalmazott közlendőt árnyalják (csak a tejet itta meg), fokozzák (még jobban tanul). Csekély jelentésük van. Beépülnek a mondatba, de nem lehetnek mondatrészek, nem vesznek föl toldalékot. Attól függően, hogy mi a szerepük, megkülönböztetünk: tagadószókat (nem, sem), tiltószókat (ne, se), kérdőszókat (-e, vajon), óhajtószókat (bárcsak). szóértékű módosítószó Az ilyen szóértékű módosítószók a viszonyszók közé tartoznak. A második mondat kezdő szava a jaj, indulatot, érzelmet tükröz. A mondatban érzelmeket, indulatokat, hangokat kifejező szavak az indulatszók. Az indulatszók csoportjai: érzelmet, indulatot kifejező indulatszók: óh!, jaj!, brr!. kommunikációs funkciót kifejező (kapcsolatteremtő, -fenntartó), felszó lítást, kívánságot, rosszallást kifejező indulatszók: halló!, hé!, ím!, ja?, lám!, ne!, nohát!, hohó!, ejnye! ej! stb. hangutánzó indulatszók: miau, kukurikú, puff, reccs, potty stb. indulatszó 19

14 mondatértékű módosítószó mondatszó A beszélő véleményét, állásfoglalását kifejező, a mondathoz szervesen nem tartozó kifejezések a mondatértékű módosítószók: állítólag, bizonyára stb. Ezek a kifejezések vagy önálló mondatként, vagy tagmondatként jelennek meg a szövegben. Az indulatszókat, a mondatértékű módosítószókat közös néven mondatszóknak nevezzük. A mondatszók nem vesznek föl toldalékot, önmagukban is szerepelhetnek mondatként, vagy egy hosszabb mondatban úgy viselkednek, mint egy önálló tagmondat. Tanulmányozzátok a mondatszók összefoglaló táblázatát! MONDATSZÓK indulatszó, mondatértékű módosítószó Nincs önálló jelentésük, de érzelmet, indulatot, akaratot, véleményt stb. kifejeznek. Nem toldalékolhatók. Nem mondatrészek, nem bővíthetők, de önálló tagolatlan mondatok. A szóértékű módosítószót partikulának nevezik a nyelvészek. A partikula szó a la tin eredetű pars [pársz; jelentése: rész] szóból származik. Egyes partikulák a be szélőnek a közölt tartalomhoz való hozzáállását mutatják: csak a legfontosabbakat, már nem tudtam. Mások a mondatban levő állítást értékelik, például becslést, fokozást fejeznek ki: még jobban. A partikuláknak nagy szerepük van a kommunikációban. A viszonyszók közé tartozó, önálló jelentéssel nem rendelkező szóértékű módosítószó a mondatban megfogalmazott közlendőt árnyalja, fokozza. Az indulatszókat és a módosítószókat közös néven mondatszóknak nevezzük. A mondatszók önmagukban is szerepelhetnek mondatként, vagy egy hosszabb mondatban úgy viselkednek, mint egy önálló tagmondat. 1. Gyűjts minél több olyan mondatot, amelyben szóértékű módosítószó van! Figyeld meg a szavak szerepét! 2. Sorold fel egy-egy példával az indulatszók típusait! 3. Készíts egy összefoglaló rajzot a mondatszókról, majd röviden jellemezd mindegyiket! Bizonyítsd példákkal, hogy ezeknek a szavaknak a mondat jelentésében van szerepük! 20

15 A mondatok fajtái a kommunikációs tartalom és a beszélő szándéka szerint A mondat: egy gondolat összefüggő, kerekded kifejezése, formai tagolása, természetes lélegzetvétele. (Kosztolányi Dezső) Magyarul megtanulni Ismerősöm, L. évek óta él Magyarországon, és azóta buzgón tanul magyarul. Igen ritkán találkozunk. Most legutóbb, amikor véletlenül megpillantottam a Vörösmarty téren, az volt az érzésem, mintha el akarna surranni mellettem. De elébe álltam, s üdvözöltem. Néhány másodperc alatt megtudtuk egymásról, hogy jól vagyunk, egészségünk még a régi, de mindkettőnknek az a véleménye, hogy kissé korán tört ránk ez idén a tél. És a magyarral? kérdeztem kíváncsian. Hogy halad? Arca elborult. Á, urám, abbahagytam. Miért? kérdeztem rosszallón. Zsebébe nyúlt, egy kis cédulát húzott elő. Ide tessék nézni! Ezeket írtam össze! S mutatta a cédulát. Ez állt rajta: szert szerettet szerettetettet szeret szeretetet szeretetet tettet szert tett szert tetetett szeretetet tettetett szeretet szeretettet szeretett szerettetett A kis hasábot átfutottam, majd felpillantottam. Igen. És? Egy hétig tartott, csak amíg megfejtettem ezeket Sértetten nézett rám. Mágyárul megtanulni? No, ne tréfáljánák, urám! (Bárány Tamás) 21

16 Játsszátok el az előző elbeszélésben leírt párbeszédet! Figyeljétek meg, milyenfajta mondatokat fogalmaztok, és hogyan ejtitek őket! Beszédünkben különféle formájú és tartalmú mondatokat szerkesztünk. A mondatokat osztályozhatjuk kommunikációs tartalmuk és a beszélő szándéka szerint. Bárány Tamás humoros írásában az Ezeket írtam össze! felkiáltó mondat a magyarul tanuló külföldi diák érzelmeit tükrözi. A történet kijelentő és kérdő mondatai gondolatokat, tapasztalatokat, érdeklődő kérdéseket fogalmaznak meg (És a magyarral? Hogy halad? Arca elborult.). A szöveg két másik mondata hatni akar a beszédpartnerre, felszólítani, mozgósítani szeretné őt (Ide tessék nézni! No, ne tréfáljánák, urám!). A mondatok tehát tükrözik a beszélő szándékát és a valósághoz való viszonyát, azaz más-más a mondatok kommunikációs tartalma. A mondatok kifejezik azt is, hogy a beszélő milyen hatást akar gyakorolni a hallgatóra vagy az olvasóra. A mondatok kommunikációs tartalmuk és a beszélő szándéka szerint ötfélék lehetnek: kijelentő mondatok: Tanulom a magyar nyelvet. felkiáltó mondatok: De szép a magyar nyelv! óhajtó mondatok: Bárcsak sok nyelven tudnék beszélni! felszólító mondatok: Tanulj nyelveket! kérdő mondatok: Hogyan haladsz a tanulással? Haladsz a tanulással? Mondj példákat arra, milyen sokféle érzelmet és beszélői szándékot fejezhetnek ki az Igen. Igen? Igen! mondatok! A mondatfajtákat tartalmi sajátosságaik, nyelvtani kifejezőeszközeik és kiejtésük alapján lehet egymástól megkülönböztetni. Ilyen nyelvtani kifejezőeszközök lehetnek: az igemódok használata (a felszólító és az óhajtó mondatban), a mondatok hanglejtése (a kijelentő és a kérdő, valamint a kijelentő és a felkiáltó mondat elkülönítésében), módosítószók (az óhajtó és a kérdő mondatban), indulatszók (a felkiáltó és az óhajtó mondatban). 22