ALTERNATÍV JÁTÉKOK A MINDENNAPOS TESTNEVELÉSHEZ, TESTMOZGÁSHOZ. Csányi Tamás, Kovács Katalin, Boronyai Zoltán. MDSZ Testnevelés Módszertani Könyvek

Átírás

1 ISBN MDSZ - TESTNEVELÉS MÓDSZERTANI KÖNYVEK ALTERNATÍV JÁTÉKOK A MINDENNAPOS TESTNEVELÉSHEZ, TESTMOZGÁSHOZ Csányi Tamás, Kovács Katalin, Boronyai Zoltán ALTERNATÍV JÁTÉKOK A MINDENNAPOS TESTNEVELÉSHEZ, TESTMOZGÁSHOZ A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. MDSZ Testnevelés Módszertani Könyvek

2 ALTERNATÍV JÁTÉKOK A MINDENNAPOS TESTNEVELÉSHEZ, TESTMOZGÁSHOZ Szerzők: Csányi Tamás Kovács Katalin Boronyai zoltán Főszerkesztő: dr. Csányi Tamás PhD A Magyar Diáksport Szövetség kiadványa Magyar Diáksport Szövetség Testnevelés Módszertani Könyvek

3 Magyar Diáksport Szövetség Testnevelés Módszertani Könyvek Főszerkesztő: dr. Csányi Tamás PhD Csányi Tamás Kovács Katalin Boronyai Zoltán: Alternatív játékok a mindennapos testneveléshez, testmozgáshoz. Javasolt hivatkozás: Csányi Tamás, Kovács Katalin, Boronyai Zoltán (2014): Alternatív játékok a mindennapos testneveléshez, testmozgáshoz. Testnevelés Módszertani Könyvek (Csányi Tamás főszerk.) Magyar Diáksport Szövetség, Budapest. A kiadásért felel: Balogh Gábor elnök Formai szerkesztő: Muskovits István Szakmai lektor: Tihanyiné dr. Hős Ágnes Fotók: Egyed Péter (Lizzy Trade Kft.) Arculat: Benedict & Helfer Kft. Illusztrációk: Dynamo Kommunikáció Kft. Tördelés és nyomdai munkák: Pátria Nyomda Zrt. Szakmai igazgató: dr. Molnár László Fejlesztési igazgató: Pikó Zsuzsanna Ügyvezető igazgató: Rádics Balázs A fotókon és az oktatófilmen az Újlaki Általános Iskola, valamint az Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola tanulói szerepelnek: Auerbach Domonkos, Bihari Jázmin, Binder Fruzsina, Budai Miklós, Csaba Bernadett, Deák Sára Hanna, Deli Virág, Erdei Hanna, Fábián Balázs, Fazekas Dániel, Fejes Laura, Fekete Floranna, Ferencz Fruzsina, György Olivér, Hajagos Enikő, Hegyi Melinda, Hetyey Zsófia, Jakab Anna, Kerekes Boglárka, Király Alíz, Kisfalvi Lili, Kókai Levente, Könczöl Luca, Krasznai Regina, Landszmann Mandula Lili, Lőrincze Dominik, Lukács Hajnal, Márton Dániel, Medvei Keve, Mészáros Baraczka Eszter, Misur Mara, Muzsik Bianka, Müller András, Nagy Dorka, Németh Zétény, Ott Edina, Pasa Kitti, Péter Arnold, Piróth Noémi, Szász Boglárka Éva, Szekeres Tamás, Szili Nóra, Tomai Fanni, Vaszi Kristóf Tibor, Vita Alexandra Testnevelők: Kovách Kamilla, Solymosi Anna ISBN Magyar Diáksport Szövetség A kiadvány akár részben, akár egészben történő sokszorosítása, fénymásolása, mindennemű egyéb felhasználása, terjesztése, digitalizált közzététele jogszabályokba ütközik, és csak a Magyar Diáksport Szövetség írásos engedélyével lehetséges. Ez a kiadvány a TÁMOP kódjelű kiemelt projekt keretében valósult meg. Printed in Hungary 2014 MAGYAR DIÁKSPORT SZÖVETSÉG 1146 Budapest, Istvánmezei út mdszok@mdsz.hu Telefon:

4 Előszó Az új Nemzeti alaptanterv és a ráépülő kerettantervek számos újszerű közműveltségi tartalommal gazdagították az iskolai testnevelést. Az ismeretek és személyiségfejlesztés konkrét tartalmi megjelenítése az elmúlt évtizedek legjelentősebb tantervi fejlődését eredményezte. A tanulóközpontú személyiségfejlesztés érdekében nem elég csupán a pszichomotoros szférát érintő tantervi mozgásanyag feldolgozása, hanem az érzelmi és szociális személyiségterületek célzott fejlesztése is szükséges. Azt valljuk, hogy minden gyermeknek és tanulónak részesülnie kell az iskolai testnevelés előnyeiből, fejlesztési hatásrendszeréből, méghozzá néhány speciális esettől eltekintve az osztályközösség keretein belül. Az inkluzív, befogadó szemléletű testnevelésóráknak a mindennapok részévé kell válniuk. Támogatnunk és biztosítanunk kell a fogyatékossággal élő vagy egyéb krónikus rendellenességgel küzdő, tanulásban akadályozott diákok tanulási esélyegyenlőségét, az együtt-tanulás nevelő és személyiségformáló hatásait. A mindennapos testnevelés bevezetésével jelentősen felerősödött infrastrukturális kihívások hatását kreatív és hasznos formában kell megoldanunk az iskolákban. A tanteremben, folyosókon, aulákban és közparkokban megvalósuló testnevelésórák is mindennapossá váltak. Könyvünkkel hozzá kívánunk járulni a fent kiemelt három probléma gyakorlati megoldásainak sikeréhez. Reményeink szerint a könyv módszertani alapjai, a játékgyűjteményben megtalálható 87 játék, és azok variációi, továbbá a könyvhöz tartozó oktatófilm hasznos segítséget nyújtanak a mindennapok eredményes munkájához, és inspirációt jelentenek további, hasonló személetű játékok fejlesztéséhez. dr. Molnár László szakmai igazgató dr. Csányi Tamás PhD főszerkesztő Előszó 3

5 Tartalomjegyzék 1. A KÖNYV FELÉPÍTÉSE ÉS A JÁTÉKOK JELLEMZŐI 1.1. Bevezetés 1.2. Játékok az értelmi (kognitív) fejlesztés érdekében 1.3. Játékok az érzelmi és szociális (affektív) fejlesztés érdekében 1.4. Oktatás-módszertani ajánlások 1.5. A könyvben szereplő játékok leírásának felépítése JÁTÉKGYŰJTEMÉNY 2.1. Játékok az értelmi (kognitív) fejlesztés érdekében Kalandpedagógia és játék Figyelmet és koncentrációt igénylő játékok 2.2. Játékok az érzelmi és szociális (affektív) fejlesztés érdekében Kooperatív játékok Bizalmi játékok Együttműködési lehetőségek futófeladatokban Játékok lufival Lepedős játékok labdával Frizbijátékok Méta jellegű játékok Golyós játékok Inkluzív, befogadásra érzékenyítő játékok IRODALOMJEGYZÉK SZERZŐK 4

6 A mozgásos játékok, mint közösségi tevékenységek, a gyermekek pszichoszociális fejlődése szempontjából meghatározó tényezők.

7 01 A KÖNYV FELÉPÍTÉSE ÉS A JÁTÉKOK JELLEMZŐI 1.1. Bevezetés Amozgásos játékok az elmúlt évtizedekben egyre hangsúlyosabb szerepet kaptak a testnevelésórák mindennapi gyakorlatában. Ez a törekvés nem véletlen, hiszen az úgynevezett Z generáció, vagyis a ma iskolába járó fiatalok különösen fogékonyak a játékos, illetve játékba ágyazott tanulási lehetőségeken keresztüli tudásszerzésre. Az iskolai testnevelésben tradicionálisan jelen lévő mozgásos játékok nagy többsége valamilyen sportági jellegű technikai és/vagy taktikai, illetve kondicionális fejlesztést céloz meg. A NAT 2012-ben hangsúlyosan megjelenő ismeretek és a személyiségfejlesztés tématerületébe tartozó fejlesztési feladatok és közműveltségi tartalmak emellett számos újszerű oktatási feladatot irányoznak elő a játékokkal kapcsolatban. Csak néhány példát említünk itt a NAT 2012-ből [1]: z alkotó, kreatív és kooperatív játékok; zkognitív, emocionális és szociális funkciók szerepe a mozgástanulásban, mozgásérzékelésben és alkotótevékenységben; zjátékfeladatok az érzelmek és motiváció szabályozásáért; zjátékszabályok hatása a döntéshozatalra, szabálykövetésre és szabálytudatosságra; zjátéktípusok, játékstratégiák, élményszerűség, öröm a társas tevékenységekben; zszemélyes és társas folyamatok szerepe a játékban és a konfliktuskezelésben; zinklúzióra érzékenyítő játékok. 6

8 Az iménti példák rámutatnak egyrészt a mozgásos játékok és játékos feladatok sokszínűségére, másrészt a célzott, tudatos, komplex személyiségfejlesztésben megnyilvánuló hatásrendszerükre. A könyvünkben megtalálható közel 100 játék és játékos feladat, továbbá azok sokszoros variációs lehetőségei sok új ötletet, alternatív megoldást kínálnak a tantervi feladatok feldolgozása mellett a mindennapos testnevelés bevezetésével felerősödő infrastrukturális nehézségekre is. Mielőtt rátérünk könyvünk szerkezetének bemutatására, ki kell térnünk a játék és játékos feladat terminológiai alkalmazásának problematikájára. A hazai, testnevelési játékokkal kapcsolatos szakirodalmi háttér sokrétűen foglakozik a játéktevékenység történeti áttekintésével, fogalmi meghatározásaival és a gyermekek játékfejlődésének jellemzőivel [2; 3]. Ezekben számos játékdefiníciót olvashatunk, amelyek alapján a játékot olyan szükségleti viselkedésként értelmezzük, amelyet elsősorban önmagáért, a tevékenység öröméért, vagyis a játékfeladat megoldásáért végzünk. Nem véletlen, hogy a kisgyermekek eleinte szinte minden mozgásos feladatot játéknak tekintenek. A fára mászás, az ugrókötelezés, a labdázás önmagában mind-mind játék lehet, ameddig betölti a gyermek számára a játék szerepét. A fenti meghatározás alapján a könyvünkben bemutatásra kerülő mozgásos tevékenységek túlmutatnak azon a felfogáson, amely kizárólag a merev szabályok által irányított, a győzelem elérése, a másik legyőzése érdekében zajló tevékenységként tekint a testnevelésben alkalmazott mozgásos játékokra. Éppen ezért a játékokat és játékos feladatokat nem jelöljük külön. A bizalmi játékok, a kooperatív, a kreatív-alkotó és a szerepjátékok jelentős része ugyanis a klasszikus testnevelési játékfelfogás alapján tantárgyidegenné válna, amivel természetesen nem értünk egyet. Meggyőződésünk, hogy ezen játéktípusok hasznos és nélkülözhetetlen lehetőségeket kínálnak az iskolai testnevelés oktatásához. A könyvet két nagy szerkezeti egységre tagoltuk. Az első részben a könyv tartalmi indoklása mellett általános módszertani ajánlásokat, megjegyzéseket fogalmaztunk meg. A második részben pedig rendszerezett formában jelenítettük meg a játékokat. A játékgyűjtemény rész további két fő egységből tevődik össze. Az első egységben elsősorban a mozgásos feladatokon keresztüli ismeretszerzést, a gondolkodás fejlesztését támogató játékokat gyűjtöttünk. Ennek hátterében az áll, hogy a mozgásos tevékenységeken keresztül megélt, megtapasztalt, mozgással feldolgozott ismeretek érdekes, változatos, ugyanakkor hatékony tanulási folyamatot biztosítanak különösen óvodás- és kisiskoláskorban. A második egységben az affektív személyiségterület érzelmi és szociális vetületének fejlesztésére kínálunk feladatokat. Az érzelmi és szociális fejlődést támogató fejlesztési feladatok között kitüntetett helyen szerepeltettük a kooperatív játékokat, valamit az inklúziót, a társadalmi befogadást elősegítő, érzékenyítő játékokat. A fogyatékkal élő embertársaink problémáit, illetve a segítségadás, támogatás szükségességét, lehetőségeit megjelenítő feladatok játékba ágyazott feldolgozása maradandó élményekkel és emlékekkel gazdagít minden diákot. Ezek az emléknyomok nagy valószínűséggel hozzájárulnak ahhoz, hogy a mindennapi életben is érzékenyebbé, befogadóbbá, toleránsabbakká váljanak diákjaink. A kooperatív játékok ugyanakkor speciális, a hagyományos testnevelési versenyjátékoktól eltérő célokkal működő játékokat jelentenek, s meggyőződésünk szerint az iskolai testnevelés szerves részét kell képezniük különösen kisiskoláskorban. Legfontosabb fejlesztő hatásukat a szociális kompetencia formálásában fejtik ki. A klaszszikus kooperatív játékok során nincsenek győztesek vagy vesztesek, a játékok lényegét a közös cél és közös tevékenység jelenti, ahol mindenki jól érzi magát. A gyermekek egymással és nem egymás ellen játszanak [4] oly módon, hogy közben senki nem kerül kirekesztett, negatív helyzetbe a játékosok közül. Mindenki sikeres lehet és mindenki a siker részese lehet. Éppen ezért a csoportban szervezett játékok esetében nem a csoportok összemérése, a versenyzés a cél, hanem a közösségi élményeknek, egymás segítésének, a mozgásügyesség fejlődésének a pszichikus funkciók javulásának, a közös sikereknek a megélése. A fenti gondolatokhoz illeszkedve a kooperatív játékok feldolgozásának életkori szempontból meg kell előznie a versenyjátékok feldolgozását. Ahhoz hogy a versenyzéssel kapcsolatos akár negatív, akár pozitív A könyv felépítése és a játékok jellemzői 7

9 következményeket megtanulja kezelni a gyermek, hogy megértse a sportszerű magatartást és az ellenfelekkel szembeni megbecsülés fontosságát, a versenytársak tiszteletét, először a szociális kompetenciáinak kell magas szintre kerülnie [5]. A kooperatív játékok ebben az oktató-nevelő feladatban kínálnak nagyszerű lehetőségeket. FOLYOSÓ A KÖNYV FElÉPÍTÉSE ÉS A JÁTÉKOK JEllEMzőI Könyvünkkel hozzá kívánunk járulni ahhoz is, hogy a nem szokványos helyszíneken (például osztályterem, aula, folyosó, közpark) is hangulatos, és hasznos testnevelésórák szerveződjenek. Tudatosan törekedtünk olyan játékok összegyűjtésére, amelyek alternatív helyszíneken is jól játszhatók. A rendszerezés érdekében piktogramok vonulnak végig az egyes játékok, játékos feladatok leírásai mellett. A piktogramok arra utalnak, hogy elsősorban mely helyszíneken javasoljuk az adott játékot játszani. Fontos azonban rámutatnunk, hogy a kisebb térben játszható játékok (például folyosón, osztályteremben) természetesen nagyobb térben, vagyis más helyszíneken is játszhatók. Az alternatív helyszínek sok esetben lehetőséget teremtenek érdekes eszközök alkalmazására is. A játékok öszszegyűjtésekor, átalakításakor, megalkotásakor számos olyan eszközzel kínálunk feladatokat, amelyek nem szokványosak, ugyanakkor élményszerű és hasznos mozgásos tevékenységekre adnak lehetőséget. A különböző labdák, a lufi, a lepedő/ernyő, a guruló deszka, a frizbi tapasztalatunk szerint minden korosztályban önmagukban motivációs erővel bírnak, ezzel segítve a tanulók pozitív hozzáállását az iskolai testneveléshez. AULA OSZTÁLYTEREM PARK/LIGET TORNATEREM 1. ábra: A játékhelyszínek jelölésére használt piktogramok 8

10 1.2. Játékok az értelmi (kognitív) fejlesztés érdekében Atestmozgás, a fizikai aktivitás agyműködésre gyakorolt pozitív hatásáról mára könyvtárnyi tudományos publikáció áll rendelkezésünkre [6]. A megfelelő mozgás során idegrendszeri kapcsolatok épülnek ki, s ezzel a tanuláshoz szükséges képességek is fejlődnek. Ez hosszú távon is pozitívan befolyásolja a tanulási képességeket és javítja a memóriát, ami természetesen bármilyen tanulási helyzetben kamatoztatható. A játék tudatos cselekvés, melyben az egész személyiség részt vesz, és amiben fontos szerepe van a magasabb rendű értelmi, kognitív folyamatoknak is. A játékot minden esetben valamilyen gondolkodási tevékenység kíséri (például: emlékezés, analízis, szintézis), amely lehetővé teszi a játékban megjelenő problémák önálló, kreatív megoldását. A játékokban szükség van a gyermek folyamatos figyelmére, koncentrációjára, határozott, gyors helyzetfelismerésére, emlékezetére, képzeletére. Az aktív, szabad játék során ezek a képességek spontán és természetes módon fejlődnek. Sajnos azonban az aktív szabad játék idejének mennyisége, lehetősége különösen iskoláskorban rendkívüli mértékben csökkent az elmúlt évtizedekben [7], ez pedig kihat a fizikai aktivitás szintjének csökkenésén keresztül a pszichomotoros fejlődésre. Soha nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az irányított mozgásos játékok önmagukban nem helyettesíthetik az aktív, szabad játék szerepét. Megjegyzés: a gyermekek aktív, szabad játéka jellemzőinek megfigyeléséhez ötletes megoldást kínál a játékatlasz [8]. Ezt a módszert óvodáskortól kezdődően egészen kisiskoláskor végéig bátran alkalmazhatjuk. A játékgyűjtemény első részében olyan, a mozgásos tanulást megvalósító játékokat, játékos feladatokat gyűjtöttünk össze, amelyek célja, hogy fizikailag aktív tevékenységek közben a diákok elsősorban kognitív feladatokat oldjanak meg. A leírt mozgásos feladatok más műveltségterületek ismeretanyagát integrálják (például matematika, magyar nyelv, technika és életvitel, vizuális kultúra, környezetismeret), ezzel támogatva a tantárgyi koncentráció kerettantervben is megjelenő elvárását Játékok az érzelmi és szociális (affektív) fejlesztés érdekében Amozgásos játékok, mint közösségi tevékenységek, a gyermekek pszichoszociális fejlődése szempontjából is meghatározók. A közösségi mozgásos játékok közben ugyanis a gyermekek folyamatos kommunikációs és s helyzetben állnak egymással. A játékszabályok kitalálása, elfogadása, a játékfeladatok megértése, az együttjátszás szociális normáinak tanulása olyan tényezők, amelyek a játéktevékenység során állandóan jelen vannak, s észrevétlenül épülnek be a gyermeki viselkedésbe. A gyermeki fejlődés során a játéktevékenység jellemzői megváltoznak. Kezdetben a gyermekek egymás mellett, együttműködés nélkül, többnyire önállóan játszanak (körülbelül 1 évestől 3 4 éves korig). Ahogy fejlődnek, az önálló játékból egyre többször lesz páros és közösségi, egymással zajló játéktevékenység. Ilyen feltételek mellett nagyon fontossá válik, hogy ki milyen módon, vagyis milyen ügyesen játszik. A nagymozgásos játékok során az ügyesség szintje meghatározó lesz a játékba való befogadásban (beállásban). Gyakran tapasztaljuk, hogy a mozgásaiban kevésbé ügyes gyereket nem fogadják be társai a játékba (különösen idősebb gyermekkorban), kirekesztik őket a játékból. A játékügyesség speciális státusszal jár a gyermekek számára. Ki ne szeretett volna még ha rövid időre is egy mozgásügyes gyermekkel barátkozni? Sokunk igen. Az ügyes gyermeknek játszótéri közegben (spontán módon) gyakran megadatik a vezetői és a döntéshozói szerep, ami további tanulási tapasztalatok alapjául A könyv felépítése és a játékok jellemzői 9

11 szolgál. Szomorú valóság, hogy a bizonytalan mozgású gyermekek általában kevésbé közkedveltek, és kevesebb barátjuk is van. Kutatások igazolják, hogy a kellő játszótéri tapasztalat hiánya iskolai izolációhoz vezethet, ami roncsolja az önbizalmat [9]. A lelki és szociális tényezőkön túl a játékokból való kimaradással járó passzivitás további lemaradást okoz a mozgásügyességben, amely csökkenti a habituális, egyénre jellemző mozgásos aktivitási szintet. A csökkent aktivitási szint pedig a pszichoszociális tényezőkön túl negatívan hat a motoros ügyesség fejlődésére [10]. A játékok közösségépítő szerepe kiemelkedő, ezek során megtanulhatják és elsajátíthatják a kooperatív viselkedésformákat. Egy jól összehangolt, pszichikailag jól kapcsolódó, együtt játszó, tevékenykedő csoportban (az iskolában ez általában egy osztályközösség) a közös sikerek motiváló és élményszerző hatása nagyobb. Ilyen körülmények között a kudarcok megélése, értékelése és feldolgozása is könnyebb. Nem véletlen, hogy a könyvünkben bemutatott kooperatív játékok esetében biztosított az egyenlő arányú részvétel, és a bizalom mellett az egyéni felelősség is hangsúlyos. A fogyatékkal élő gyermekekkel kapcsolatban ma már nem az a kérdés, hogy nevelésük együtt történjen-e ép társaikkal, hanem az, hogy miként lehet azt sikerrel megoldani. Dimitriou [11] és Kőpatakiné [12] szerint, ha úgy nő fel egy nemzedék, hogy elfogadja embertársa fogyatékosságát, és ismeri, támogatja a befogadás gondolatát, akkor egy fontos lépéssel közelebb kerülünk ahhoz, hogy a fogyatékkal élő embertársaink kevesebbet érezzenek hátrányos helyzetükből. Az általunk bemutatott játékok adekvát, részvételt és befogadást támogató tanulásszervezése segítségével olyan helyzeteket teremthetünk, amelyekben a tanulók elsajátíthatják a másik iránti, elfogadás és tolerancia fontosságát. Ráérezhetnek a segítőkészségre, az egymásért és önmagukért való felelősségérzetre, felelősségvállalásra, ezáltal csökkentve a lemorzsolódást vagy az elutasítás esélyét. A könyv felépítése és a játékok jellemzői Oktatás-módszertani ajánlások Melyik játékot válasszuk? Milyen szabályokkal 1. ALAPELV Kerüljük a végleg kiesős játékokat! játszassuk? Mekkora létszám az optimális? Hogyan tudunk valódi fejlesztő hatást elérni? Hogyan tudjuk élményszerűvé tenni? Miként tudunk hatéko- szülnek. Az esélyegyenlőtlenség abban nyilvánul meg, A végleg kiesős játékok tipikusan esélyegyenlőtlenséget nyan szervezni? Mire figyeljünk játékvezetés közben? Mit hogy azok a tanulók játszhatnak legrövidebb ideig, élik át tegyünk, ha véletlenül vagy esetleg szándékosan szabályszegés történik? A játékfolyamatra vagy az eredményesne a pozitív játék- és mozgástapasztalatokra. Ha elképze- a legtöbb kudarcot, akiknek a legnagyobb szükségük lenségre fókuszáljunk? Sorolhatnánk azokat a módszertani lünk egy 2 percig tartó kiesős fogójátékot, akkor könnyen kérdéseket, amelyekre nem lehet minden esetben egyértelmű válaszokat adni. A tanulócsoport összetétele, tanulóink a játékidő nagy részében passzív szemlélő sze- belátható, hogy a lassabb, kevésbé ügyes, kevésbé fejlett szociális viszonyaik, mozgásügyességük, játéktapasztalatuk mind-mind olyan tényezők, amelyeket be lehetőségét. Ez a játékszervezési mód már rövid távon repbe kerülnek, vagyis elveszítik a fejlődés és tanulás kell vennünk, és amelyek meghatározók egy-egy játék, azt eredményezi, hogy az ügyesekből még ügyesebbek játékos feladat pedagógiai célzatú felhasználásakor. Ezek válnak, a kevésbé ügyesek pedig még inkább lemaradnak. Annak érdekében, hogy azonos fejlődési és tanulási közül kiemelünk néhány általános érvényű módszertani alapelvet, amelyek bevételével hasznos és valódi fejlesztő hatású játéktevékenység szervezhető minden gyors és motiváló visszaállási lehetőséget. A fogójátékok- esélyt adjunk minden tanulónknak, meg kell oldanunk a tanulónk számára. Könyvünk ezen elvek szem előtt tartásával készült. tásának lehetősége olyan közeget teremt, ahol a ban ez számtalan módon megoldható. A társak visszavál- gyerekek

12 természetes igényévé válik egymás segítése, támogatása. Ráadásul sokkal barátságosabbá, változatosabbá és motiváltabbá tehető a játéktevékenység. Szemléletünk szerint tehát mindig olyan foglalkoztatási formát és/vagy szabálymódosítást kell alkalmaznunk, amelynek köszönhetően egyetlen gyermek sem kényszerül arra, hogy a pálya széléről nézze a többiek játékát. 2. ALAPELV Ha időleges kieséssel szervezzük a játékot, akkor kerüljük a kiesők további büntetését. A klasszikus testnevelési gyakorlatban könnyen tetten érhető, hogy a kiesett játékosok büntető vagy büntetőnek ható feladatok elvégzése után állhatnak vissza a játékba (például a kiesett 10 fekvőtámasz után visszaállhat a játékba). Sokkal motiválóbb és hasznosabb, ha valamilyen formában társ vagy társak közreműködése szükséges a gyors visszakerüléshez (például egy ritmusos szökdelés leutánzása, egy szobor lemásolása). 3. ALAPELV Kerüljük az inaktív, nagy létszámban álldogálással járó játékokat! Szervezzük az ilyen játékokat több, kisebb létszámú csoportba! A játékkönyvek hagyományos játékleírásaiban számos olyan játék olvasható, amelyben például egy tanuló a fogó, egy tanuló a menekülő, a többiek pedig várják, hogy játékba avatkozhassanak (például fészekfogó, kinn a bárány benn a farkas). Célszerű, ha az ilyen típusú játékokat kettő, inkább három különálló és külön játszó csoportba szervezzük, sokszorossá téve ezzel az aktív részvételi lehetőséget. A több csoportban történő játékszervezés kiváló lehetőséget nyújt arra is, hogy például az időlegesen kiesettek átesve a szomszéd játékba újra bekapcsolódhassanak egy másik játékba. 4. ALAPELV Kerüljük az agresszivitást kiváltó játékokat! A kisebbek, gyengébbek, kevésbé ügyesek gyakori elszenvedői az agresszív testnevelési játékoknak. Gondoljunk csak az Adj, király, katonát! című játékra, ahol az ellenfél csapatkapitányának feladata, hogy teljes sebességgel szakítson ki társakat az egymás kezét fogó ellenfelei közül. Amellett, hogy a játék érthető okokból rendkívül sérülésveszélyes, egy 26 fős osztály esetében minden játékban 1 tanuló mozog, míg 25 tanuló állva szemlélődik (lásd 3. alapelv). Másik tipikus példa a kontrollálatlan társakat kidobó játékok, ahol a kisebb, gyengébb, ügyetlenebb tanulók gyakran válnak a nagyok fájdalmas prédájává. Az iskolai testnevelésórákon a fölösleges energiák levezetését, az agresszió kezelését úgy kell megvalósítani, hogy az ne a társak kárára történjen. 5. ALAPELV Irányítsuk a figyelmet a játéktevékenységre és ne csupán az eredményességre! A játékgyűjteményben nagyon sok játéknál a cél maga a feladat megoldása, a magas szintű, és nem a másik (egyén vagy csapat) legyőzése. Vannak azonban olyan helyzetek, ahol nem kerülhető el a másokkal való megmérettetés, összehasonlítás. Ilyen esetekben sem az a fontos, hogy ki győzött és ki veszített, hanem sokkal inkább az, hogy ki mit tanult a játékban, mi volt a siker kulcsa, hogyan lehet taktikusan játszani, vagy éppen miért élvezetes az adott játék. Sok esetben magát az eredményszámítást választhatóvá is tehetjük, sőt akár meg is tilthatjuk. Például az A pályán az játszik, aki számolni akarja az eredményt, a B pályán, aki eredményszámítás nélkül, csak a játékélményért játszik. Ezzel a módszerrel könnyen tudatosítható tanulóinkban, hogy a játéktevékenység nem cél, hanem eszköz. Eszköz a motivált tanuláshoz, a közös élményekhez, és nem a társ(ak) mindenáron történő legyőzéséhez. A játék értékelésekor minden esetben térjünk ki arra, hogy ki mit tanult a játék folyamán, milyen tanulási szempontokra kellett figyelni, mi miért volt sikeres a játékban! Fontos megjegyzésünk, hogy a játékok alkalmazása nem mindenható és mindent megoldani képes varázsszer. Tudatos, célzott és megfelelően szervezett formában éri el a testnevelés-órai céljait. Egy-egy játék ugyanis lehet önmagában rossz, pedagógiailag és módszertanilag értelmezhetetlen is. Ellenben egyszerű módosítással, szabályigazítással, megkötéssel, szervezési megoldással hatékony és fejlesztő játékot alkothatunk belőle. A könyv felépítése és a játékok jellemzői 11

13 6. ALAPELV Kerüljük a nyílt, osztály/csoport előtti csapatkapitányos csapatválasztást! motivációvesztést, a pozitív attitűdök negatívvá alakulását eredményezik. A játéktevékenység gyakori jellemzője, hogy párban, csoportban vagy csapatban zajlik. A pozitív tanulási környezetet a párok/csoportok/csapatok kialakulása jelentősen befolyásolja. Magyarországon már az 1990-es években is volt a testnevelési szakirodalomban törekvés arra vonatkozóan, hogy a társak előtt, csapatkapitánnyal történő csapatválasztás negatív következményeire felhívja a figyelmet [13]. A nemzetközi szakirodalom ma már evidenciaként kezeli, hogy a csapatkapitányos, társak előtti csapatválasztás tipikusan azon tanulók énképét és önbizalmát rombolja, akiknek egyébként a legnagyobb támogatásra lenne szükségük [14; 15]. Szemléletünkben kerülni kívánjuk azokat a helyzeteket, amikor egy-egy osztály általában legügyesebb tanulói választanak maguknak csapatokat. Az ilyen típusú választás tapasztalatunk szerint ugyanis alapvetően kétféle módon történik. Hatékony és érzelmileg biztonságos megoldás minden tanuló számára, ha: a csapatalakítás véletlenszerűen történik. Ennek előnye a gyorsasága, és hogy a tanulók kiszámíthatatlan párokban/csapatokban lesznek. Hátránya lehet, hogy a csapatok ritkán lesznek azonos erősségűek. Ha indokolt ez a szempont, akkor 5-6 tanuló szándékos csapatcseréje (akik bárkik lehetnek az osztályból, nem csak a kevésbé ügyesek) könnyedén és gyorsan megoldja ezt a problémát. Módszerként például alkalmazhatunk csoportalakító játékokat, húzhatunk neveket kalapból, alkalmazhatunk számkártyákat, vagy magyar kártyát (például 4 csoport kialakításához), felhasználhatjuk a diákok születési dátumait (hónapok, napok), a naplóban elfoglalt névsor szerinti helyüket; A könyv felépítése és a játékok jellemzői A gyakoribb, főleg kisiskolásoknál jellemző, amikor szimpátia alapján választanak a diákok csapatot. A szociális értelemben periférián lévő, esetleg már kirekesztett, vagy be nem fogadott diákok szinte minden esetben a végére maradnak. Az is a végére marad, aki esetleg éppen nincs jó viszonyban a kapitányokkal. A másik esetben mozgásügyesség, illetve a győzelemhez vezető leghatékonyabb tanulói összetételt próbálják kiválasztani a kapitányok. Ennek a választási folyamatnak a végeredménye, hogy a kevésbé ügyes, lemaradó, mozgásfejlődési/mozgástanulási nehézségekkel küzdő diákok várhatók az utolsók között. Ennek a helyzetnek a rendszeres átélése, rögzülése hosszú távú, mondhatni élethosszig tartóan negatív emlékeket eredményez. A rendszeres negatív pszichoszociális hatások előbbutóbb a testmozgással és testneveléssel kapcsolatos a csapatalakítás valamilyen elv szerint történik. Ennek előnye, hogy a csapatok közel azonos erősségűek lehetnek, vagy lehetőségünk van valamilyen előzetes tanulásszervezési szempont szerint differenciált összetétel kialakítására. Leggyakoribb módszere, ha a pedagógus szólítással jelöli ki a csapattagokat, vagy ha előzetesen felírja őket egy papírra/táblára. A diákok is választhatnak csapatokat maguknak természetesen, de ez ajánlásunk szerint ne a társak előtt történjen, hanem mondjuk írják fel egy papírra, amit aztán felolvasnak, vagy az óra előtt a pedagógussal közösen határozzák meg. Számos alternatív csapatalakítási módszer is létezik, amelyek alkalmazásakor soha ne feledjük a fent említett szempontokat. 12

14 1.5. A könyvben szereplő játékok leírásának felépítése Minden játékleírás a játék nevével és a javasolt helyszínnel kezdődik, amelyet alapvető jellemzők követnek. Ilyen jellemzők, hogy mely tantárgyhoz kapcsolható ismeretet tartalmaznak, milyen létszámmal, eszközzel játszhatók. A játékok nevénél megpróbáltuk a legismertebb, legelterjedtebb nevet választani. Ahol nem találtunk, ott mi adtunk nevet a játéknak. Ezt követően a játék leírása következik. A játékok után olvasható variációk a játék alternatív alkalmazásai közül mutatnak be néhányat. A módszertani ajánlások, megjegyzések olyan tanácsokat fogalmaztunk meg, amelyekkel: zcsökkenthető a baleseti kockázat; zegyszerűsödik a játékszervezés; zkönnyebbé válik a játék megértése; zsikerül megteremteni a játék dinamikáját; zegyenlő esélyt biztosíthatunk mindenkinek a játékban való részvételhez. A legtöbb helyen a pedagógust jelöltük ki a játékvezetői szerepre. Minden helyszínen találhatók azonban olyan játékok, amelyeknél kifejezetten javasoljuk, hogy a diákok irányítsák a játékot. Néha nagy segítséget jelent, ha kívülről is láthatják a tanulók a játékot. Könnyebben megértik a kooperativitás és kommunikáció szükségességét, a csoport vagy csapat által kidolgozott stratégia szerepét és fontosságát. A könyvben bemutatott játékok közül számos ötletet nemzetközi játékgyűjteményekből adaptáltunk. A könyv végén lévő szakirodalmi hivatkozások között éppen ezért elkülönítettük a játékgyűjteményeket, amelyeket ajánlott irodalomként is javaslunk áttekinteni. A következő, 1. számú táblázatban a könyvünkben található játékokat rendszereztük a könnyebb átláthatóság érdekében. Az első oszlopban a játék neve látható, amit a játék sorszáma, a javasolt helyszín és a szükséges eszközök követnek. Az ötödik oszlopban a játék segítségével megvalósuló emocionális, szociális vagy kognitív tanulási lehetőségeket jelenítettük meg a domináns hatásokat kiemelve. Az utolsó oszlopban látható jelölés pedig arra utal, hogy az adott játék szerepel-e a könyvhöz készített oktatófilmen. A könyv felépítése és a játékok jellemzői 13

15 JÁTÉK NEVE JÁTÉK SORSZÁMA HELYSZÍN ESZKÖZÖK Gyurmamelegítés 1 3 csomag gyurma Három testrész 2 Pulzusszámláló 3 EMOCIONÁLIS, SZOCIÁLIS, KOGNITÍV TANULÁSI LEHETŐSÉGEK kreativitás testtudat kreativitás testtudat önkontroll testtudat Másfél millió lépés Magyarországon 4 a megyék nevei cédulákon döntéshozatal problémamegoldás Pontos idő 5 jelzőeszközök a célterületekhez döntéshozatal problémamegoldás Rajzolj betűket/ számokat! 6 szabadon választható problémamegoldás térpercepció Alkossatok betűket/ számokat! 7 problémamegoldás testtudat térpercepció Számkártyák 8 számkártyák problémamegoldás vizuális érzékelés Csapatmatek 9 A/4-es vagy korong alakú számkártyák döntéshozatal problémamegoldás A KÖNYV FElÉPÍTÉSE ÉS A JÁTÉKOK JEllEMzőI Számos csoportalakítás 10 Négyszögfogó 11 Alakzatfutások 12 Memóriaséta 13 papír, írószer Titkos üzenet 14 Természetvadász 15 Kesztyűs 16 Simon mondja 17 üzenetkártyák csapatonként gyűjtőlista, papírzacskó 1-2 db kesztyű, rongy, teniszlabda problémamegoldás vizuális érzékelés problémamegoldás csapatépítés vizuális érzékelés térpercepció problémamegoldás verbális kommunikáció kreativitás verbális kommunikáció kreativitás döntéshozatal önkontroll döntéshozatal verbális kommunikáció testtudat 14

16 JÁTÉK NEVE JÁTÉK SORSZÁMA HELYSZÍN ESZKÖZÖK EMOCIONÁLIS, SZOCIÁLIS, KOGNITÍV TANULÁSI LEHETŐSÉGEK Becsapós 18 döntéshozatal verbális kommunikáció testtudat Egy lépéssel mögöttem 19 térpercepció testtudat vizuális érzékelés Keresztből egyenesbe 20 verbális kommunikáció Kopogós 21 testtudat önkontroll Ki a vezető? 22 kreativitás Utánozd a szomszédodat! 23 vizuális érzékelés Kapd el a botot! 24 Botfogó 25 1 db tornabot csoportonként 1 db tornabot tanulónként testtudat térpercepció térpercepció Négyen állva 26 tornapadok/székek Számoljunk, gyerekek! Add tovább! 28 Éhes kígyók 29 Autószerelős játék 30 Állatcsorda 31 Babzsákos fagyasztós Társas számsor 33 Térden ülő kör tornapadok/székek 2 db hulahoppkarika körönként babzsákok, puha labdák, kartonkorongok képek a gyerekek létszámához és a tartalmi kerethez igazítottan 6-8 különböző csomag 4-5 db állatkép 32 1 db babzsák/fő problémamegoldás verbális kommunikáció testtudat térpercepció verbális kommunikáció problémamegoldás vizuális érzékelés verbális kommunikáció vizuális kommunikáció testtudat bizalom testtudat bizalom testtudat A KÖNYV FElÉPÍTÉSE ÉS A JÁTÉKOK JEllEMzőI 15

17 JÁTÉK NEVE JÁTÉK SORSZÁMA HELYSZÍN ESZKÖZÖK EMOCIONÁLIS, SZOCIÁLIS, KOGNITÍV TANULÁSI LEHETŐSÉGEK Kettős kör 35 bizalom testtudat Fababa 36 bizalom testtudat Ringasd el a barátodat! 37 bizalom testtudat Bebábozódás 38 bizalom testtudat Bogozó 39 problémamegoldás Bogozó segítővel 40 problémamegoldás kreativitás Lábujjérintés 41 bizalom Cipővásár 42 problémamegoldás Körgimnasztika 43 testtudat A KÖNYV FElÉPÍTÉSE ÉS A JÁTÉKOK JEllEMzőI Pókháló 44 Osztálycirkusz 45 Utolsó előre fuss! 46 Első hátra fuss! 47 Érd el a vonalat! 48 Szabadulj a lufitól! 49 páronként 4-5 méter kötél (két ugrókötél összekötve) 3-4 db különböző labda 2 db hulahoppkarika 2 db tornaszőnyeg db babzsák vagy kendő váltóbot (vagy más alkalmas tárgy) csoport létszámával (vagy több) megegyező mennyiségű lufi Lufiszámláló 50 1 db lufi/pár térpercepció testtudat kreativitás testtudat térpercepció térpercepció testtudat testtudat 16

18 JÁTÉK NEVE JÁTÉK SORSZÁMA HELYSZÍN ESZKÖZÖK Add tovább lufival! db lufi EMOCIONÁLIS, SZOCIÁLIS, KOGNITÍV TANULÁSI LEHETŐSÉGEK térpercepció Lufis akadálypálya 52 fejenként 1 db lufi problémamegoldás Brazil kör lufival 53 fejenként 1 db lufi térpercepció testtudat Lepedőlabda m-es lepedő 1 db röplabda térpercepció vizuális érzékelés verbális kommunikáció Színes lepedőlabda m-es lepedő (min. 4-5 színre festve) 1 db röplabda térpercepció vizuális érzékelés verbális kommunikáció Add tovább, mert! m-es lepedő/csoport 20 db röplabda/gumilabda térpercepció vizuális érzékelés verbális kommunikáció Lepedőröplabda 57 1 db fitball 3 3 m-es lepedő/csapat gumiszalag/röplabdaháló térpercepció vizuális érzékelés verbális kommunikáció Célba dobás frizbivel Frizbitenisz 59 Frizbifogó 60 Frizbiboksz 61 Frizbipartizán 62 Ultimate frizbi 63 Tüzes ember 64 Menekülés a bázisokon 58 1 db korong/csapat 65 Klasszikus bocsa 66 2 db frizbi/csoport 8 db bója/csoport 1 vagy több frizbi bóják 1 db frizbi 8 db bója 1 db frizbi 8 db bója 1 db frizbi 8 db bója labdák bóják labdák bóják 6 db kislabda/teniszlabda 1 db maroklabda/ pár térpercepció testtudat térpercepció vizuális érzékelés térpercepció térpercepció vizuális érzékelés térpercepció vizuális érzékelés térpercepció vizuális érzékelés vizuális érzékelés döntéshozatal vizuális érzékelés térpercepció A KÖNYV FElÉPÍTÉSE ÉS A JÁTÉKOK JEllEMzőI 17

19 JÁTÉK NEVE JÁTÉK SORSZÁMA HELYSZÍN ESZKÖZÖK EMOCIONÁLIS, SZOCIÁLIS, KOGNITÍV TANULÁSI LEHETŐSÉGEK Bízz a homlokomban! 67 1 db kendő/pár testtudat bizalom Ki talál többet? 68 hegyező radír kendők sálak sapkák testtudat problémamegoldás Indul a busz! 69 1 pár cipő és mellette a cipőfűző/pár 1 db kendő/pár testtudat bizalom Ne félj! 70 1 db kendő/csoport bizalom Vaklabirintus db papírlap/ babzsák/csoport bizalom verbális kommunikáció Ki vezet? 72 bizalom térpercepció Tájékozódás 73 bizalom Kendős fogó 74 fogólétszámtól függően kendők térpercepció bizalom testtudat A KÖNYV FElÉPÍTÉSE ÉS A JÁTÉKOK JEllEMzőI Maradj a vonalon! 75 Zöld lámpa piros lámpa Reflexjáték 77 fogólétszámtól függően kendők 76 1 db deszka/tanuló 1 db deszka/tanuló 1 db kendő/pár Mágnes fogó 78 1 db deszka/tanuló Kerekes labda 79 1 db deszka/tanuló 1 db labda 2 db felfordított zsámoly/kiskapu Érd el a vonalat! 80 1 db deszka/pár Deszkás fogó párban Sárkányhajó db deszka/pár 1 db deszka/pár db babzsák térpercepció problémamegoldás verbális kommunikáció kreativitás testtudat térpercepció döntéshozatal döntéshozatal vizuális érzékelés térpercepció vizuális érzékelés térpercepció térpercepció bizalom bizalom testtudat térpercepció 18

20 JÁTÉK NEVE JÁTÉK SORSZÁMA HELYSZÍN ESZKÖZÖK EMOCIONÁLIS, SZOCIÁLIS, KOGNITÍV TANULÁSI LEHETŐSÉGEK Guruló floorball 83 1 db deszka/pár 1 db floorballütő/ pár 1 db floorballlabda/2 csapat döntéshozatal vizuális érzékelés Ülőröplabda 84 1 db röplabda röplabdaháló döntéshozatal vizuális érzékelés térpercepció Ülve tartsd a levegőben! 85 1 db röplabda/ csoport Ülő zsinórlabda 86 Ülő csere zsinórlabda 87 1 db röplabda 1 m-nél nem magasabb háló/gumiszalag/2-2 csapat 1 db röplabda 1 m-nél nem magasabb háló/gumiszalag/2-4 csapat vizuális érzékelés térpercepció vizuális érzékelés térpercepció 1. táblázat: Játékgyűjteményünk játékai A KÖNYV FElÉPÍTÉSE ÉS A JÁTÉKOK JEllEMzőI 19

21 Játékok az értelmi (kognitív) fejlesztés érdekében Atestnevelés és sport műveltségi terület kerettanterve (2012) így fogalmaz: A már elsajátított készségek, fogalmak, kategóriák egységeinek beillesztése a mozgásos tevékenységrendszerbe a tantárgyközi tartalmak, a kompetenciák és a fejlesztési feladatok keretében hozzájárulnak a hatékonyabb tanuláshoz, a kedvezőbb tanulási teljesítményhez, ezen keresztül a nevelési folyamat sikerességéhez. [16] Az alábbi fejezetben olyan mozgásos játékokat ismertetünk, amelyek a kerettantervi idézethez illeszkedve a matematika, a környezetismeret, a vizuális kultúra, a technika és életvitel, valamint a magyar nyelv és irodalom tárgyakkal összefüggő ismereteket jelenítenek meg. A játékok, játékos feladatok nagy része osztályteremben, folyosón vagy aulában is megvalósítható. Az osztálytermi körülmények között vezetett testnevelésórák nagyon korlátozottan képesek fejlesztő hatást kifejteni a szív- és keringési rendszerre. A szűk, kisméretű tér, a padok/asztalok, a székek, egyéb tértárgyak nem teszik lehetővé a nagy sebességű mozgásokat. Az osztálytermi testnevelésórák egyrészről lehetnek kényszer szülte megoldások, amelyek az infrastrukturális korlátokból és a kötelező óraszámokból következnek. A kényszer tapasztalatunk szerint sokszor eredményezi a tanóra elmaradását, és egyéb tantárgyak pótló óráinak megtartását testnevelésóra helyett. Törekvésünk az, hogy az osztálytermi órák hasznos és értelmes, testnevelés-órai célokat szolgáló tevékenységgé váljanak. A következő játékpéldák ezt a törekvésünket támogatják. 1. Gyurmamelegítés 20 A tanulók párokba rendeződnek. Minden pár kap egy darab gyurmát. A gyurma az izmokat jelképezi: bemelegítés előtt hideg, könnyen szakad (ezt próbálják is ki), de miután bemelegedett, már sokkal rugalmasabb. Hogy ez kiderüljön, különböző szökdelések és/vagy futások közben felváltva gyömöszöljék a párok a gyurmát körülbelül 20 mp-ig. Minden 20 mp-es rész után az, akinél éppen a tással, henger = támadóállásban a vádli nyújtása). A tanulók párokba rendeződnek. Minden pár kap egy darab gyurmát. A gyurma az izmokat jelképezi: bemelegítés előtt hideg, könnyen szakad (ezt próbálják is ki), de miután bemelegedett, már sokkal rugalmasabb. Hogy ez kiderüljön, különböző szökdelések és/vagy futások közben felváltva gyömöszöljék a párok a gyurmát körülbelül 20 mp-ig. Minden 20 mp-es rész után az, akinél éppen a tással, henger = támadóállásban a vádli nyújtása).

22 A formák sokfélék lehetnek. Használhatunk betűket, számokat, geometriai alakzatokat. A nyújtó hatású gyakorlatok vonatkozhatnak egy-egy testtájra vagy akár az összes nagy izomcsoportra is. Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy minden nyújtó hatású testhelyzetet tartsanak meg (statikusan) 8-10 mp-ig, valamint próbáljanak meg minden mozgást közel az ízületi mozgásterjedelemig (fájdalomküszöbig) végrehajtani. A feladat akkor éri el a valódi hatását, ha a tanulóinknak már van ismeretük a nyújtások biztonságos és pontos végrehajtásáról. 2. Három testrész Tantárgyi kapcsolódási pontok: környezetismeret, matematika Létszám: egész osztály egyénileg, párokban vagy csoportban Eszköz: nem szükséges Csökkenthető-növelhető a testrészek száma. Az együttműködő tanulók létszámának növelésével (akár 8-10 fős csoportokkal) pedig fokozható a s kényszer. A játékos feladat helyben futás, szökdelés vagy egyéb lassú helyváltoztató mozgás közben zajlik. Előre meghatározott jelekre a tanulóknak a kijelölt 3 testrészükkel kell a talajt érinteni, miközben egyensúlyi helyzetben maradnak. Minden jel, különböző testrészek kombinációit jelenti, például 1 taps: egy kéz két láb; 2 taps: egy láb egy térd egy könyök. A kombinációk nehézségét és számát a tanulóink előképzettségéhez igazítsuk. 2. ábra: Három testrész 3. Pulzusszámláló Tantárgyi kapcsolódási pontok: környezetismeret, matematika Létszám: egész osztály egyénileg Eszköz: nem szükséges A játék elején minden tanuló megméri a pulzusát. Ezután megadunk egy célpulzusszámot vagy tartományt (például 162 ütés/perc, vagy ütés/perc), majd a tanulók önállóan elkezdenek mozogni (helyben futás és szökdelés, székre ülés és felállás, székre felállás és lelépés ). Amikor úgy érzik, hogy elérték a kitűzött pulzusszámot, akkor tartanak egy ellenőrzést. A következő feladat előtt már egy magasabb pulzusszámmal próbáljuk meg növelni az intenzitást. Akinek a pulzusa a pulzustartományon belülre került, a játék győztesének tekintheti magát. Aki a legközelebb van a kitűzött célpulzusszámhoz, az a győztes. Kezdetben alacsony pulzusszámot határozzunk meg, hogy a játékot minél tovább tudjuk játszani, azaz egyre jobban fokozhassuk az intenzitást. A célpulzusszámokat akár maguk a tanulók is meghatározhatják. Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, az alacsony intenzitású és magas intenzitású gyakorlatok közötti különbségre! Figyeltessük meg, hogy a különböző intenzitású mozgásokkal együtt hogyan változik a szívműködés! 21

23 1. kép: Pulzusszámláló 4. Másfél millió lépés Magyarországon Tantárgyi kapcsolódási pontok: környezetismeret Létszám: 3-5 fős csoportok Terület/elhelyezkedés: székekkel, padokkal kialakítunk egy-egy állomást; az állomások száma legalább eggyel több, mint a csoportok száma Eszköz: cédulákon a megyék nevei Egy-egy állomásra elhelyezzük az összes megye és Budapest nevét. Az odalátogató csoportnak ki kell választani egyet és körülbelül 2-3 perc gondolkodási idő után mozgásformával kell jellemezni a megyét. (Például Veszprém vagy Somogy megye választásakor úszás-formákat választhatnak a Balatonra utalva, Heves megyében felmásznak a Kékesre padra, székre fellépés vagy lépések helyben magasra emelt térdekkel, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ugrálva szedik le az almákat a fáról, Zala vagy Csongrád megyében az olajfúrók mozgásának utánzása jöhet ötletként.) A bemutatás után forgás újabb helyszínre. Az a csapat a legsikeresebb, amelyiknek a legtöbb bemutatóját fejtették meg helyesen. A földrajzi téma helyett lehet bármilyen környezetismerethez, biológiához köthető feladat (például jellemző állatok). 22

24 5. Pontos idő Tantárgyi kapcsolódási pontok: környezetismeret Létszám: párok, csoportok, esetleg teljes osztály Eszköz: jelzőeszközök a célterületekhez A tanulók szétszórtan helyezkednek el a teremben. Megjelölünk egy helyet és egy időtartamot (például könyvespolc, 20 másodperc). A gyerekeknek pontosan a megadott idő alatt kell eljutniuk a kijelölt célhoz szabadon mozogva a teremben. Az osztályt kisebb csoportokra is bonthatjuk, amely csoportoknak meghatározott kiindulóhelyük van. Együtt (például kézfogással, vagy vállfogással) kell a meghatározott idő alatt a célba eljutni. Minden csoportnak külön célt jelöljünk ki! 1 2. osztályban az időérzékelést segíthetjük azzal, hogy 5, illetve 10 másodpercenként hangosan jelezzük, hogy mennyi idő van még hátra. Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy először próbálják átgondolni az útvonalat és a sebességet, csak utána induljanak neki a távnak! 6. Rajzolj betűket/számokat! Tantárgyi kapcsolódási pontok: magyar nyelv és irodalom (írás, olvasás) Létszám: egész osztály, egyénileg Eszköz: szabadon választható labdavezetéssel, gurítással), minden végtaggal (kézzel és lábbal is) betűket vagy számokat rajzolnak. A játékos feladat az íráselemek tudatosításához is kiválóan alkalmazható (például hullámvonalak, cik-cakk vonalak). A tanulók szétszórt alakzatban az eszközzel (például labda, babzsák, szalag) meghatározott helyre (például levegőbe, talajra, falra) többféle módon (például alacsony Párokban, közösen is kivitelezhető, akár együttesen, tükörképben végezve a gyakorlatokat. 3. ábra: Rajzolj betűket/számokat! 23

25 7. Alkossatok betűket/számokat! Tantárgyi kapcsolódási pontok: magyar nyelv és irodalom, matematika Létszám: egész osztály egyénileg, párokban vagy csoportban Eszköz: nem szükséges A tanulók szabad vagy kötött mozgással haladnak a játékterületen. Jelre párokat vagy maximum 3 fős csoportokat létrehozva különböző betűket vagy számokat alkotnak a testükből. A testhelyzetek kialakíthatók valamilyen manipulatív mozgásforma végrehajtása közben (például labdavezetés, labdagurítás, papírgalacsin feldobása-elkapása). Két vagy több számjegyű, illetve betűből álló alakzatokat is létrehozhatnak. Akár teljes szavak is alkothatók (nagyobb létszámú csoportokkal), amelyek találós kérdések válaszai is lehetnek. K betű H betű A betű 4. ábra: Alkossatok betűket/számokat! 8. Számkártyák Tantárgyi kapcsolódási pontok: matematika Létszám: egész osztály egyénileg vagy párokban Eszköz: minél több számkártya (1 150-ig) A játék során a tanítványok feladata, hogy minél gyorsabban növekvő sorrendbe állítsák a számkártyákat. Egyszerre csak egy kártyát lehet felvenni, amelynek minden esetben a sorrendben következő számnak kell lennie. A számsor bármelyik számtól indulhat, vagyis, ha például valaki a 21-es számkártyát veszi fel először, akkor a következőt (22-es) kell megtalálnia. A játék végén párokat alkotva, a tanulók egymásnak ellenőrizzék a kártyák helyes sorrendjét. Ki tudja a legtöbb számot sorrendben összegyűjteni? ábra: Számkártyák

26 z A játék egyszerűbb variációja, amikor egy-egy tanuló/ pár csak azonos számokat gyűjthet. Ehhez az azonos számokból 8-10 darabot kell elszórnunk a területen. z Csak páros vagy páratlan számokat gyűjthetnek a gyerekek. z Olyan számokat kell összegyűjteni, amelyek összege (különbsége, szorzata) egy előre meghatározott szám. z A játék természetesen játszható bármilyen egyéb képpel. Meg kell találni az adott természeti élőhelyen élő állatokat (például tengeri állatok, erdő állatai), vagy szavakat kell alkotni betűkből. Ismertessük tanítványainkkal, hogy melyik a legnagyobb szám, és hogy egy-egy számból található-e több példány is. 2. kép: Számkártyák 25

27 9. Csapatmatek Tantárgyi kapcsolódási pontok: matematika Létszám: 3 5 fő/csoport Eszköz: A/4-es vagy korong alakú számkártyák (1-től 12-ig) csoportonként A számkártyákat az 6. ábra szerint helyezzük el. A csoport játékosainak egymásba kapaszkodva kell végighaladni a lapokon úgy, hogy egyszerre csak egyvalaki, egy egységet léphet a következő számra. Közben folyamatosan számolniuk kell az elfoglalt mezők számértékének összegét, ugyanis a végén (például) 3-mal osztható összegnek kell kijönnie. Végig ügyelni kell arra, hogy ne szakadjon szét a csoport ábra: Csapatmatek A számkártyák elhelyezkedése 10. Számos csoportalakítás Tantárgyi kapcsolódási pontok: vizuális kultúra, matematika Létszám: egész osztály Eszköz: nem szükséges A tanulók szabadon mozognak a játéktéren, közben figyelik a pedagógus (magasba tartott) kezét, aki időnként (jelre) számokat mutat. A játékosoknak a számnak megfelelő létszámban egymás kezét fogva kört kell kialakítaniuk minél rövidebb idő alatt. (Ha a pedagógus 4-et mutat, akkor 4 játékosból álló körök alakulnak.) Ha a játékvezető mindkét kezét a magasban tartja, akkor érdekes játékváltozatok adódnak. Csak a jobb vagy bal kézen mutatott számnak megfelelően kell csoportot alakítani, annak ellenére, hogy mindkét kéz mutat egy-egy számot. A két kéz által mutatott szám összege, különbsége vagy szorzata adja a csoportok a létszámát. Nem kört alakítanak ki a tanulók, hanem az előre megbeszélt sokszöget (például háromszög, négyszög). Fontos, hogy a játék során ne maradjon egyedül senki. Ha a játék végén nem alakulhat már a megadott létszámú csoport, akkor kevesebb létszámú is elfogadható. 26

28 11. Négyszögfogó Tantárgyi kapcsolódási pontok: vizuális kultúra, matematika Létszám: egész osztály Eszköz: nem szükséges Ebben az egyszerű kiszabadítós fogójátékban úgy lehet kiszabadítani a megfogott játékosokat, hogy állásban egy meghatározott geometriai formát hoznak létre körülötte a társai. Például, ha négyszöget kell megjeleníteni, akkor négy játékosnak egymástól kartávolságban, kézfogással kell egy négyszöget létrehozni a megfogott, szabadításra váró társuk körül. Könnyebb variáció, amikor csak a szabadítók létszámát határozzuk meg, és nem kötjük meg a geomet riai formát. (Például ha 3-an körbeállják kézfogással, akkor kiszabadították a társat.) Bármilyen geometriai formát lehet választani, azokat pedig megkötött testhelyzetekben is végre lehet hajtani (például ülésben, térdelésben). A megfogott játékost is be lehet vonni a forma létrehozásába. Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy a testrészek (karok, lábak) is alkothatják a geometriai forma oldalait, szögeit! 12. Alakzatfutások Tantárgyi kapcsolódási pontok: vizuális kultúra, matematika Létszám: egész osztály, csoportok vagy párok Eszköz: papír és írószer A tanulók (különböző létszámú csoportokban) meghatározott alakzat szerint futnak (például hullámvonalban, 8-asokat formázva, rombusz alakzatban). Bármilyen haladással meg lehet oldani a feladatot és az alakzatokat is lehet kombinálni (például futás cikcakkban, majd hullámvonalban, aztán újra cikcakkban). 7. ábra: Alakzatfutások 3. kép: Alakzatfutások 27

29 Kalandpedagógia és játék A kaland közvetlen és természetes megtapasztalása kiveszőben van az életünkből, míg legalábbis evolúciós szemszögből korábban a bizonytalanság, a kockázat a mindennapok természetes része volt. Ha a játékot, mint a kaland lehetőségét vizsgáljuk, azt mondhatjuk, hogy a tapasztalati tanulás mindig problémamegoldást igényel: kihívásokat, problémaértelmezést, stratégiaalkotást, akciókat. A kalandpedagógia alkalmazásakor olyan játékokat választunk, amelyek izgalmasak, ezáltal téthelyzeteket szimulálnak, de sem fizikailag, sem pedig mentálisan nem veszélyesek az adott korosztály számára. A kalandpedagógia körébe tehát akkor sorolhatunk egy-egy játékot, ha a játék során valamilyen formában, tervezetten és célzottan megjelenik a kockázatvállalás. A kalandpedagógia a játékot a gyermek szabad tevékenységének tartja, amelybe azért lép be, hogy új dolgokat fedezzen fel, miközben aktív, cselekvő módon megéli a történetet. A játékokat ennek érdekében a kisebbek számára egy-egy történettel érdemes bevezetni, ami segíti őket a beleélésben, abban, hogy a játéknak minél jobban át tudják adni magukat, így a módszer hatékonyságát növelik. Ilyen mesék néhány mondattal felvázolhatók, és szinte minden feladathoz, csapatjátékhoz improvizálhatunk egyet. Ezek a történetek kapcsolódhatnak saját tapasztalataikhoz, de elvezethetik a gyerekeket az afrikai dzsungelek, a vadnyugat vagy éppen más, az aktuális tananyag gal kapcsolatos helyszínek világába is. [17 nyomán] Megjegyzés A kalandjátékokat elsősorban nem testnevelésórára ajánljuk, hanem inkább délutáni iskolai foglalkozásokra vagy sportnapokra. Ilyen esetekben a kerettörténet szerepe még inkább felértékelődik. Már hetekkel a rendezvény előtt megkezdődhet a ráhangolódás például előzetes feladatok, jelmez- és díszletkészítés formájában. Az pedig természetes, hogy a western sportdélutánon a játékvezető fejét cowboykalap ékesíti, oldalán colt fityeg. 13. Memóriaséta Létszám: egész osztály, párokban, csoportokban Eszköz: papír, írószer Előkészületek Készítsünk elő az állomások számának megfelelő kartonpapírt, amire írjuk és/vagy rajzoljunk fel 1 1 főnevet. Jelöljük ki a játékterületet, majd azon belül előképzettségtől függően 6 12 állomást. Az állomásokat úgy válasszuk meg, hogy azok jól elkülöníthetők legyenek, és eltérő jegyeket mutassanak. Rögzítsük az egyes állomásoknál a kártyákat jól látható helyre (például ragasztóval). A feladat Alkossunk kis létszámú csoportokat, amelyeknek az lesz a feladata, hogy az egyes állomásokon található kártyákon szereplő dolgokat, szavakat megjegyezzék. A memorizáláshoz nem használhatnak íróeszközt, hanem megoldást kell találniuk arra, hogyan jegyezzék meg a szavakat. A játék végén a végigjárt állomásokon látott dolgokból olyan izgalmas történeteket kell kitalálniuk, amelyek tartalmazzák a látott szavakat. Séta közben a beszélgetés engedélyezett, de jegy zetet nem szabad készíteni. A helyszín és a hozzárendelt szó összekapcsolását mindenki önállóan végzi. Erre időt kell biztosítani, akár a túra során, akár az iskolába visszaérve. Kezdők számára segíthetjük a fogalomtársítást a környezet egy tárgyának kiválasztásával, egy-egy példa érzékletes elmondásával (Például a játszótérhez kapcsolt szó a cápa. Az összekapcsolás történhet így: Nézd, hogy hintázik az a cápa! Teli szájjal vigyorog, hogy sok száz foga látszik. Alig bírja fogni a kötelet az uszonyával, látni a tócsákat is, ahogy odakúszott, még a tenger szaga is ideérződik belőlük ). Ilyen jellegű segítséget kettőnél többször ne adjunk a séta során. 28

30 A történeteket el lehet mesélni egymásnak, de ha valaki nem akarja meghallgatni más történetét, akkor azt tiszteletben kell tartani. A játék végén a kreativitás és a megjegyzett fogalmak, dolgok pontossága az értékelés szempontja. A játék feldolgozását segítő kérdések Melyik szót volt könnyű megjegyezni, melyiket nehéz? Miért? Ma ezen a játékon kívül mire használtad a memóriádat? Mit könnyebb megjegyezni: amit látsz vagy amit elképzelsz? Emlékszel még milyen tárgyakat láttál (egy adott helyszín megnevezése)? Milyenek voltak ezek? Milyen volt a színük, nagyságuk, formájuk? Hol hallottál autózajt, madárcsicsergést? A játék egy-egy hosszabb séta során is játszható. Rövid pihenőket tartunk, melyek során a megjegyzésre szánt szósor szavait a környezetben kiválasztott konkrét tárgyhoz vagy természeti képződményhez társítjuk a fantázia segítségével. Biztassuk a tanulókat, hogy minél érdekesebb fogalmi kapcsolatokat hozzanak létre, izgalmas történeteket találjanak ki. Visszaérkezve gondolják végig a séta helyszíneit, és jegyezzék le a helyszínekhez ragasztott szavakat. 14. Titkos üzenet Létszám: 6 fő/csoport Eszköz: üzenetkártyák csapatonként Előkészületek Jelöljünk ki egy jól behatárolható játékterületet (30 50 méter átmérőjű körpálya vagy hosszú pálya, ösvény), és jelöljünk ki egymástól közel azonos távolságra (20-30 m-re) lévő állomásokat. Alkossunk 5 6 fős csapatokat, és minden állomáson helyezkedjen el egy-egy csapattag! Így minden állomáson minden csapatból lesz egy-egy tanuló. A feladat A játékvezető a játék kezdetén írásban átnyújt vagy szóban közöl egy üzenetet az első játékosnak, amit 10 mp-ig memorizálhatnak. Jelre indul a futás a következő állomásig, ahol az üzenetet a következő csapattag fülébe súgják, aki az információval fut a következő állomáson várakozó csapattárshoz és így tovább. Végül az utolsó játékos egy papírlapra felírja a továbbított üzenetet. Az értékeléskor a célba jutás idejét és a továbbított üzenet pontosságát egyaránt be kell venni. Szabályok 1. Az eredeti üzenetet tartalmazó lapot vissza kell adni a pedagógusnak/játékvezetőnek. 2. Az üzenet többször is elismételhető egy-egy állomáson. 3. Ügyelni kell rá, hogy az üzenetet csak a saját csapat játékosai hallják. 4. A beérkezés sorrendje és az üzenet pontossága szerint is állítsunk fel sorrendet. Pontozzuk mindkét teljesítményt (például 3, 2, 1 ponttal). 5. A játékot az a csapat nyeri, amelynek összesített pontszáma a legmagasabb. A játék feldolgozását segítő kérdések Melyik volt szerinted fontosabb, a pontosság vagy a gyorsaság? Miért? Mi segített megjegyezni az üzenetet? Kerülhetsz-e ehhez hasonló helyzetbe máskor is? Mikor, hol, hogyan? A játék játszható oly módon is, hogy minden csapat időeredményét és helyes megoldásainak számát öszszegezzük, majd egy következő játékban túl kell azt szárnyalniuk. Így az osztály egésze önmaga ellen versenyez. 29

31 15. Természetvadász Létszám: egész osztály Eszköz: gyűjtőlista, papírzacskó A játék célja, hogy egy előre elkészített és közösen öszszeállított lista tartalmát a diákoknak össze kell gyűjteniük. A játékot alapvetően kétféle céllal játszhatjuk. Az egyik lehetőség, amikor a gyorsaság a cél (ki gyűjti össze hamarabb), másik pedig amikor a minőség, a sokszínűség, az érdekesség (ki hányfélét, milyen szépet tud gyűjteni). Gyűjthető például: csipkebogyó; egy bársonyos tapintású dolog; egy kicsi, kemény mag; egy szép termés; a leghoszszabb fűszál; valami, amit fúj a szél). A gyűjtés végeztével hasonlítsuk össze, beszéljük meg, hogy ki mit talált szépnek, bársonyosnak, ki találta a leghosszabb fűszálat és így tovább. A játék feldolgozását segítő kérdések Miben hasonlítanak az azonos kategóriájú dolgok, és miben különböznek? Mi az eredeti rendeltetésük ezeknek a természeti dolgoknak? Mire lehet felhasználni ezenkívül őket? Mikor van szükséged arra, hogy megtalálj dolgokat? Gyűjtesz-e valamit? Miért jó egy gyűjtemény? Játszható csapatjátékként is, ilyenkor csapatonként osztunk ki listákat. A listákon található dolgok lehetnek csapatonként azonosak vagy eltérőek is. Figyelmet és koncentrációt igénylő játékok Az alábbi játékok a és a gyors reakció játékai. A játékok során megjelenő összpontosítás, koncentráció, anticipáció fontos elemei azoknak a kognitív képességeknek, amelyeket mozgásos feladatokkal fejleszteni lehet. 16. Kesztyűs Létszám: két vagy több egyforma létszámú csapat Eszköz: 1-2 db kesztyű, rongy, teniszlabda A két csapatot leültetjük egymással szemben egysoros vonalba, körülbelül 5-6 méter távolságra egymástól. Középen egy tárgyat helyezünk el (például kesztyűt). Mindkét csapatban megszámozzuk a tanulókat 1-től kezdve, így a két csapatban azonos számok lesznek. A feladat, hogy a középen elhelyezett tárgyat a szólított számokkal rendelkező tanulók megszerezzék, és hazavigyék a saját helyükre. Ha ezt az ellenfél érintése nélkül meg tudják tenni, akkor pontot szereznek a csapatuknak. Ha azonban azt a játékost, aki megszerezte a tárgyat az ellenfele meg tudja érinteni (miközben nála van a tárgy), akkor a védekező csapat kapja a pontot. Ha az elsőnek szólított két játékos egyike sem meri felkapni a tárgyat, akkor szólíthatunk újabb számot, így 4 tanuló fogja körülállni azt. Ilyenkor fontos szabály, hogy az elzárás, azaz a csapattársak összejátszása szigorúan tilos, illetve tárgyszerzés esetén mindig csak saját ellenfele (a vele azonos sorszámú) üldözheti a tárgyat vivő játékost. Próbáljuk ki 2, majd 3 tárggyal. Az egyes tárgyakhoz szólított számsorrendben kell futni. Például ha a 6., 4., 5. sorszámokat szólítjuk, akkor a 6-os sorszámú ak az első tárgyhoz, a 4-esek a másodikhoz, az 5-ösök pe dig a harmadikhoz futnak. 30

32 A játék során fokozottan figyelnünk kell a játéktér nagyságára. Ha túl sok a diák (például fő egymással szemben) és viszonylag kicsi a játéktér, akkor érdemes 4 csapatban játszani, így 7-8 tanuló sokkal kevésbé balesetveszélyesen tud játszani. Az egy oldalon lévő két csapat pedig 2-3 fordulónként cseréljen! A csapatok akár négyzet formában is elhelyezkedhetnek, így egyszer az egyik oldal, majd a másik oldal próbál kesztyűt szerezni. Hívjuk fel tanítványaink figyelmét (vagy kérdéseken keresztül mutassunk rá), hogy nem feltétlenül célszerű a tárgyat egyből felkapni és hazaszaladni vele! A tárgynál türelmesen, de nagyon figyelmesen ki lehet várni azt a pillanatot, amikor az ellenfél játékosa éppen nem figyel, és ekkor megpróbálni elhozni a tárgyat, vagy megérinteni az ellenfelet, ha felkapta azt. 17. Simon mondja Létszám: egész osztály Eszköz: nem szükséges A pedagógus vagy egy játékvezető tanuló a játékosokkal szemben áll és utasításokat mond, amit a tanulók követnek (például: forduljatok jobbra, balra, hátra; hason fekvésbe le; ugorjatok előre, hátra; érintsd meg a combod, bal bokád). Azonban a játékosok csak akkor hajthatják végre a feladatot, ha az utasítás előtt elhangzott, hogy Simon mondja. A keresztnevet mindig az éppen játékvezető tanuló nevével kell helyettesíteni. Ha nem hangzott el a Simon mondja, akkor mozdulatlanul kell maradni. Aki eltéveszti, az lesz az új játékvezető. 18. Becsapós Létszám: egész osztály Eszköz: nem szükséges 19. Egy lépéssel mögöttem! Létszám: egész osztály Eszköz: nem szükséges A pedagógus (vagy játékvezető) a játékosokkal szemben áll, mutat és mond is egy-egy feladatot. A játék előtt meg kell egyezni, hogy ha lefelét mond, akkor le kell guggolni. Ha felfelét, akkor fel kell ugrani. A játékot az nehezíti, hogy miközben mondja feladatot, az ellenkező irányba mutat is a kezével. A játék során, ha például azt mondja, hogy fent, de közben lentre mutat, akkor a diákoknak fel kell ugrani, mivel a szóbeli információra kell csak figyelniük. Aki eltéveszti, annak a következő feladatban meg kell fognia egy társa kezét, és együtt kell figyelniük, mi a jó megoldás. Ha jól csinálták, akkor újra önállóan játszhat a hibázó tanuló. Aki eltéveszti, kimarad egy körből, majd újra játszhat. A játékot természetesen fordított jelekkel is lehet játszani. A teremben két csoportot alkotva két külön játékot szervezünk, és aki hibázik, átesik a másik játékba és ott folytatja. A pedagógus (vagy a játékvezető) a játékosokkal szemben áll és bemutat egy 2 vagy 4 ütemű gyakorlatot (korosztálytól függően), amit a tanulók megjegyeznek. Majd a játékvezető bemutatja a második gyakorlatot. Az alapvető nehézséget az okozza, hogy a gyerekeknek ezután nem ezt, hanem az első gyakorlatot kell bemutatniuk. Ez így megy tovább, azaz a tanulóknak mindig az eggyel korábban látott gyakorlatot kell megismételniük. Egy kis papíron mindenki jelölje, hogy hány gyakorlatot sikerült pontosan megismételnie. A játék végén adjuk össze, hogy osztályszinten hány sikeres megoldás született, amit egy új játékban próbáljanak meg a diákok túlszárnyalni. A diákok 2 gyakorlattal később ismétlik az első feladatot. Kezdetben hagyjunk hosszabb várakozási időt, és/vagy ismételjük meg a gyakorlatokat! A játék bemelegítéshez is kiválóan alkalmazható. 31

33 20. Keresztből egyenesbe Létszám: egész osztály Eszköz: nem szükséges A tanulók székeken (vagy a földön) egy nagy körben ülnek. Egy labdát passzolgatnak egymás között szabadon, miközben a kereszt és az egyenes szavak négy kombinációjából kell egyet választaniuk, és hangosan kimondaniuk. A négy lehetséges szókombináció: keresztből keresztbe, keresztből egyenesbe, egyenesből egyenesbe és egyenesből keresztbe. A diákok a labdaátadással egy időben véletlenszerűen választanak egyet ezek közül, majd a pedagógus megmondja, hogy jó volt-e a tipp vagy sem. A tanulóknak ki kell találniuk, hogy milyen szabály alapján, milyen logika mentén adható meg a helyes a szókombináció. A szabály alapja: a gyerekek lábtartása. Ha egymás mellett vannak a lábak, akkor egyenes, ha keresztben vannak, akkor kereszt -ről beszélünk. (Például, ha valaki keresztbe tett lábakkal paszszol olyan társnak, akinek a lábai egymás mellett vannak, akkor a helyes megoldás keresztből egyenesbe.) Bármely más szabály kialakítható. Például kisebbeknél a Köszönöm szépen, adom tovább! mondat közben egy apró kört írunk le a labdával, mielőtt passzoljuk. A gyerekek feladata pontosan ismételni mindent, amit látnak és hallanak. 21. Kopogós Létszám: 5 7 fő/csoport Eszköz: nem szükséges 22. Ki a vezető? Létszám: 5 7 fő/csoport Eszköz: nem szükséges A tanulók székeken (vagy a földön) körben ülnek, és kezük a mellettük lévő társ combján (térdén) fekszik, azaz a szomszédok keresztezik a kezüket. Az egyik játékos koppant a kezével, azaz felemeli, és egy finomat üt a társa combjára. A sorban következő jobb oldali kéznek folytatni kell a koppantást addig, amíg valaki nem koppant kétszer. Minden kétszeri koppantás irányváltoztatást jelent. Aki rosszkor emeli fel a kezét, a hibázó kezével kiesett. Ha mindkét kezével kiesett, akkor a körben ülve figyeli tovább a játékot. Asztaloknál, körben ülve is játszható a játék. Ilyenkor a tanulók az asztallapra csapnak. A diákok körben állnak, egy tanuló hátat fordít a többieknek (ő a hunyó). Kijelöljük a vezetőt, aki folyamatos gimnasztikai gyakorlatot mutat. (Körülbelül 4-5-szöri ismétlés után újabb feladatot kezd el csinálni.) Amint mindenki elkezdte utánozni, a hunyó is visszafordul és minél rövidebb idő alatt megpróbálja kitalálni, hogy ki a vezető. Hívjuk fel a vezető figyelmét, hogy apró változtatásokkal (például malomkörzésből karkörzés vagy döntésből hajlítás) kezdje az újabb gyakorlatot, és akkor, amikor a hunyó nem őt nézi! 32

34 23. Utánozd a szomszédodat! Létszám: 5 7 fő/csoport Eszköz: nem szükséges A diákok körben állnak és mindenki kigondol egy négyütemű gyakorlatot. Sípszóra mindenki elkezdi a gyakorlatát, közben figyeli a jobb oldali szomszéd feladatát. A következő sípszóra (4-5 ismétlés után) mindenki a jobb oldali szomszédja gyakorlatával folytatja a gimnasztikát. Addig mennek körbe a gyakorlatok, amíg vissza nem érnek az eredeti helyre. Bármely más mozgás is megadható a tanulóknak. Például egyegy sportág megjelenítése, tánclépések, vagy állatok jellemző mozgása. Tapasztalataink alapján komoly kihívást jelent a tanulóknak, hogy folyamatos mozgás közben figyeljék és megjegyezzék szomszédjuk mozgását! Ezért segítésképpen meghatározhatjuk, hogy mely tanulók végzik állásban, ülésben, guggolásban a gyakorlatokat. Így biztosan jelentősen eltérnek egymástól a gyakorlatok, és könnyebb lesz megfigyelni azokat. 8. ábra: Utánozd a szomszédodat! 24. Kapd el a botot! Létszám: 5 6 fő/csoport Eszköz: 1 db tornabot csoportonként A tanulók ülésben kört alakítanak. A kör közepén egy tanuló áll, és függőlegesen tart egy botot maga előtt. Két keze a bot tetején. Szólít egy társat, és a botról felemeli a kezét. A szólított tanulónak még koppanás előtt, azaz mielőtt a bot földet érne, el kell azt kapnia. Ha elkapta, visszaülhet a helyére, ha nem sikerült, helyet cserél a kör közepén álló tanulóval. 9. ábra: Kapd el a botot! 33

35 25. Botfogó Létszám: fő/csoport Eszköz: 1 db tornabot tanulónként Mindenki függőlegesen tart egy botot maga előtt, azaz két keze a bot tetején. Sípszóra mindenki a felemeli a kezét és a jobb oldali társ botját kapja el, mielőtt az a földön koppanna. Aki nem tudta elkapni, két hiba után átesik a másik csoport játékába, ahol tovább játszhat. Egy tapsra a jobb oldali társ, két tapsra a bal oldali társ botját kell elkapni. Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy előbb meg kell várni a tapsot, és csak utána szabad indulni! 2.2. Játékok az érzelmi és szociális (affektív) fejlesztés érdekében Kooperatív játékok Kooperatív játékokon olyan játékokat értünk, ahol a játék célját a résztvevők csak együtt, egymást segítve érik el. Ezekben az esetekben gyakran nem a végeredmény, hanem az együttműködés létrejötte a valódi feladat. Az együttműködés általában gyakorlást és tudatos tervezést igényel a tanulók részéről, amely során a mozgásos tevékenységnél sokszor hangsúlyosabb a problémamegoldó gondolkodás, a kreativitás és kommunikáció megjelenítése. Ahhoz, hogy s játékról beszélhessünk, az alábbi feltételeknek teljesülniük kell: legalább két tanuló részvétele szükséges a feladat végrehajtásához; egyenlő fontosságú szerepet tölt be minden résztvevő; ha csak egyvalaki is hibázik, vagy nem végzi el feladatát, a játék célja nem elérhető (más szavakkal: egyedül nem lehet sikeres senki a játék során); a játékban nincsenek győztesek vagy vesztesek. Az egyéni felelősség tudatosítása talán az egyik legnehezebb feladat a kooperatív alapelvek közül. Mindenki felelős a saját munkájáért, és az egyéni teljesítmény egyben az egész csoport sikerét is meghatározza. A csoport a kitűzött célját csak az egyénileg végzett hatékony munka segítségével érheti el. Az alábbi játékok nagyon nehezen kivitelezhetők, ha egy-egy tanuló nem próbál meg maximálisan hozzájárulni a csoportmunkához. 26. Négyen állva Létszám: egész osztály Eszköz: ülőalkalmatosság: tornapadok vagy székek A tanulók nagy kört alkotnak, ahol mindenki mindenkit jól lát. Ülve kezdődik a játék. Bárki, bármikor felállhat, de legfeljebb 5 (nagyobbaknál csak 3) másodpercig maradhat állva. (Később bármikor felállhat újra maximum 5 másodpercre.) A tanulók közös célja, hogy mindig pont négy (vagy öt) tanuló álljon egyszerre, se több, se kevesebb. A felállás helyetet a két kéz magasba emelésével is játszhatjuka játékot. Az álló diákok létszáma a játékosok számának körülbelül negyede legyen. 34

36 27. Számoljunk, gyerekek! Létszám: fő/csoport Eszköz: Ülőalkalmatosság: tornapadok vagy székek A tanulók nagy kört alkotnak, ahol mindenki mindenkit jól lát. A pedagógus kezdi a számolást. Az a cél, hogy 10- ig hiba nélkül számoljon el az osztály. Bárki folytathatja a számolást, de csak egy tanuló mondhatja a következő számot. Ha ketten akarják folytatni a számolást, akkor nem sikerült a játék, újra kell kezdeni a számolást. A 10 másodpercnél hosszabb csönd is hibának számít. Mennyi ideig tart az osztálynak hibátlanul megoldani a feladatot? 28. Add tovább! Létszám: 5 8 fő/csoport Eszköz: 2 db hulahoppkarika körönként A tanulók kézfogással kört alakítanak. Az egyik kézfogás két hulahoppkarikán keresztül történik. Az egyik karikát balra, a másikat jobbra kell körbe indítani, a kézfogás elengedése nélkül. Cél, hogy a két karika minél hamarabb újra találkozzon. A tanulók hátkörben állnak fel, vagy csak minden második diák fordul kifelé. Így még nehezebb a karika továbbítása. A tanulók oszlopban állnak, jobb kezüket a két lábuk között hátranyújtják a társuknak, aki bal kézzel fogja meg. Így próbálják a karikát minél gyorsabban továbbítani. 10. ábra: Add tovább! 4. kép: Add tovább! 35

37 29. Éhes kígyók Létszám: fő/csoport Eszköz: babzsákok, puha labdák, kartonkorongok A teremben db kis tárgyat szórunk szét. A gyerekekből 3 8 db csoportot, kígyót alakítunk ki, aminek megfelelően 3 10 fő kerül egy csoportba. Minden csoport esetében a csoport vezetője lesz a kígyó feje, a középsők a teste, az utolsó gyermek pedig a farka. A kígyó farkát jelképező gyermekeknek egy zsákot adunk. A kígyó tagjai egymás kezét/vállát/derekát fogva haladnak lehetőleg szétszakadás nélkül. Az éhes kígyóknak az a feladata, hogy meghatározott idő alatt minél több ételt (különböző tárgyakat) gyűjtsenek össze. Ha felvette a csoportvezető az adott tárgyat, akkor megállva, egymásnak hátrafelé adogatva juthat el az adott tárgy az utolsóig. Így a kígyó farka a tárgyat beteheti a zsákjába, és indulhat tovább az ételkeresés. Cél, hogy minél gyorsabban és összehangoltabban lakjanak jól a kígyók. A játék addig tart, amíg minden tárgy el nem fogy a játéktérről. Játszathatjuk időre. Mennyi időre van szükség, hogy minden élelmet megegyenek a kígyók? A szétszórt tárgyakat valamilyen rendező elv szerint is össze lehet szedni. Például a kartonkorongokra/kislabdákra számokat, színeket, betűket, képeket (főfogalom-meghatározás) is lehet ragasztani. Játszassuk kézfogással, vállfogással és derékfogással egyaránt. A hátraadogatás történhet fej fölött, jobb/bal kézzel, lábak között. Először kisebb létszámú (4-5 fős) csoportokkal kezdjük a játékot. A gyerekek létszámát és a csoportszámot igazítsuk a játékterület méretéhez. Játszassuk többféle csoportszámmal és csoportlétszámmal. Hívjuk fel a kígyók figyelmét, hogy mozgás közben nem ütközhetnek egymással. Ütközés esetén mindkét kígyó elveszít a zsákjából egy tárgyat. Gyakran váltogassuk csoportokon belül a szerepeket. 30. Autószerelős játék Létszám: 4-6 fős csoportok Eszköz: képek a gyerekek létszámához és a tartalmi kerethez igazítottan A játékterületen 4 db közel azonos létszámú csoportot alkotunk, amely csoportok kis körökben ülnek. Ők lesznek az autóalkatrész-boltok. Minden csoport minden tagja választhat egy autóalkatrészt, így egy csoportban különböző alkatrészek lesznek (például alváz, motor, ülés, kormány, műszerfal, kipufogó). A játékvezető (autószerelő) mond egy alkatrészt, akik felállnak, és elkezdenek lassan futni a játékterületen (ők lesznek a csoportvezetők). Amikor a játékvezető újabb alkatrészt mond, a vezetők megkeresik a saját csoportjukat, és kézfogással magukkal viszik a soron következő alkatrészt. A játék végére minden alkatrész a helyére kerül, és az autók műszaki vizsgára készen mehetnek a játéktéren. Cél, hogy minden alkatrész (helyes sorrendben) a helyére kerüljön. A játékban a vezetők nem csak a saját csoportjukból választhatnak diákot (alkatrészt), hanem a többiből is, kétszer egymás után azonban nem mehetnek ugyanabba a boltba. A játékhoz használhatunk hívóképeket (a megfelelő alkatrészek nyomtatva), amelyekkel azonnal felismerhető is lesz az adott alkatész A játékot bármilyen fogalmi körből gyűjtött szavakkal játszhatjuk (például emberi test: csontok, izmok, idegek, szív, tüdő; vagy egészséges táplálékok: répa, narancs, spárga, paradicsom). A vezető szerepet (az első tanuló) mindig változtassuk. 36

38 31. Állatcsorda Létszám: egész osztály Eszköz: 6-8 különböző csomag 4-5 db állatkép 32. Babzsákos fagyasztós Létszám: egész osztály egyénileg vagy párokban Eszköz: 1 db babzsák/fő A játékterleten minden gyermek húz egy titkos állatkártyát. A kártyák közül 4-6 db kártya mindig egyforma, így többen lesznek ugyanazok az állatok. Senki nem mutathatja, vagy mondhatja el az állata nevét a játék kezdetéig. Rajt jelre minden tanuló elkezdheti hang nélkül utánozni a képen látható állat mozgását. Ha két állat megtalálta egymást, akkor valamilyen testrésszel érintkezve kell tovább haladniuk. Cél, hogy minél gyorsabban találják meg a különböző állatfajok egymást külön-külön csoportokat, csordákat alkotva. Az állatcsordáknak hang alapján kell megtalálniuk egymást. Az állatcsordának egy meghatározott játéktérrészre kell elmenniük, miután megtalálták egymást. A játékot játszhatjuk időre mennyi idő alatt sikerül az egész osztálynak megoldania a feladatot hibátlanul. A játékot párkereső játékként sokféle párban azonos képpel is játszhatjuk. (Azonos képek jelentik a párt.) A játékterületen minden gyermek tegyen a fejére egy babzsákot. A babzsákokkal folyamatosan mozogva kell haladni, de nem szabad összeütközni a társakkal. Ha a babzsák leesik valaki fejéről, akkor abban a pillanatban megfagy, és akkor mozoghat újra, ha valamelyik társa visszateszi a helyére. Hívjuk fel a gyerekek figyelmét, hogy úgy válasszák meg a sebességüket, hogy ne legyen könnyű a fejen tartani a babzsákot. Dicsérjük azokat, akik azonnal a társaik segítségére sietnek. Ha mentés közben a szabadító babzsákja is leesik, akkor ő is megfagy. Bizalmi játékok Abizalmi játékokban az egymásrautaltság kap hangsúlyos szerepet. Ezek a játékok a társak elfogadása nélkül egyáltalán nem működnek. Céljuk: próbára tenni a játékosok között meglévő kapcsolatokat, illetve azokat magasabb szintre emelni. A játékok közös alapja, hogy a résztvevők önkéntesen, ideiglenes fizikai kiszolgáltatottságot vállalnak a társakkal szemben. A tervezetten létrehozott körülmények (nem szokványos külső környezet, nem mindennapi cselekvések, fizikai erőfeszítések) segítik a résztvevőket, hogy: a célokra fokuszáljanak; biztosított legyen az egymás közötti kommunikáció; fokozott személyes és társas felelősséget vállaljanak. A játékok nemcsak fizikai és szellemi kihívásokat tá masztanak a tanulókkal szemben, hanem hosszú időre szóló emlékké is alakulhatnak, abban az esetben, ha a játékosokat valóban a bizalom vezérli. 37

39 33. Társas számsor Létszám: párokban az egész osztály Eszköz: nem szükséges APárokban álljanak fel a gyerekek egymással szemben úgy, hogy a lábujjuk összeér. Kézfogás közben egymásra figyelve lassan dőljenek hátra úgy, hogy közben a térdük nyújtva marad, és a csípőjük sem ereszkedik hátra. Ez az egyensúlyi helyzet a kiinduló helyzet, az 1 -es pozíció. Ha az egyensúlyt megtartva egyik kezükkel elengedik a másikat, a 2 -es pozícióba kerülnek. Ha leguggolnak, a 3 -as pozíciót érik el. További mozgásokat felhasználva (fordítások, fogásváltások ) akár 10, vagy annál több egyensúlyi helyzetet is ki tudnak alakítani tanítványaink. Cél, hogy próbáljanak minél több, minél kreatívabb helyzetbe kerülni oly módon, hogy folyamatosan közös egyensúlyi helyzetben maradnak. Egy pozíció céltól függően 5-10 mp-ig is megtartható. 5. kép: Társas számsor Mikrocsoportos és teljes csoportos gyakorlatként is érdemes kipróbálni, amely fokozott odafigyelést igényel a tanulók részéről. Az alátámasztási pont emelésével nehezíthető a feladat (például: padon, széken, zsámolyon végrehajtva). 11. ábra: Társas számsor 38

40 34. Térden ülő kör Létszám: 7 10 fő/csoport Eszköz: nem szükséges 35. Kettős kör Létszám: 8 10 fő/csoport Eszköz: nem szükséges A tanulók álló helyzetben derékfogással oldalkört alkotnak, majd elengedik a fogást, és a kör közepe felé tett kis lépéssel szorosabbra húzzák a kört. Ezután mindenki leül a mögötte lévő térdére. Ekkor a pedagógus, különböző ritmusgyakorlatokat jelöl ki (például tapsolás, dobbantás az egyik lábbal), amelyet a kör tagjainak együtt kell elvégezniük. Nehezítésként a feladatok egy-egy lépést is tartalmazhatnak. A tanulók kézfogással kört alkotnak, majd az 1-es és 2-es számokkal felváltva beszámozzuk őket. Jelre az 1-esek egyenes tartással a kör közepe felé dőlnek, a 2-esek a körből kifelé. Az egyensúly megtartása érdekében az egész csoportnak lassan, együtt kell dőlni. Kezdetben egy körben ne legyen több 8 főnél. Csak biztonságos kivitelezés esetén növeljük a létszámot! Kezdetben 8 főnél több tanuló ne legyen egy körben! 12. ábra: Kettős kör 36. Fababa Létszám: 8 12 fő/csoport Eszköz: nem szükséges A tanulók úgy alkotnak kört, hogy a válluk szorosan egymáshoz ér. Egy játékos beáll középre, fababának. Egyenes testtartással dől neki a társainak, akik elkapják és továbbítják. A fababa csukott szemmel jár kézről kézre. Megfelelő erőszinttel bíró tanulóknál kisebb létszám is elég a körben, és nem kell vállal zárni. Sőt a fababa dülöngélhet csak előre és hátra két tanuló között is. Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy a fababának szigorúan egyenes, megfeszített testtel szabad csak dőlni! A kör tagjai (mellkashoz) felkészített kézzel várják a fababát! 39

41 37. Ringasd el a barátodat! Létszám: 7 9 fő/csoport Eszköz: nem szükséges A tanulók 7 9 fős csapatokat alkotnak. Kiválasztják a barátot, aki karjait kinyújtva, szemét becsukva lefekszik. A játékosok letérdelnek és az egyik tanuló mindkét kezét használva a barát fejét fogja, a többiek a lábai és a háta alá teszik a kezüket. Óvatosan felemelik a barátot a földtől pár centire, majd ringatni kezdik. Olyan lassan kell csinálni a felemelési mozdulatsort, hogy a barát azt szinte ne is érezze! Neki nincs is más dolga, mint átadni magát a kellemes ringatózás élményének. 6. kép: Ringasd el a barátodat! 38. Bebábozódás Létszám: fő/csoport Eszköz: nem szükséges A tanulók párosával, egymással szemben érintő távolság ban (tenyerük egymáson) állnak fel. A sor végén álló tanuló háttal, mellkasra tett kézzel felfekszik a társai kezébe, akik őt kézről kézre adják. Ahogy elhaladt az első báb, indul a következő a sor végéről. Haladás közben a pár tagjai forgathatják is a bábot. A csoportnak az egyik tanulót egy karikán keresztül kell átadnia anélkül, hogy hozzáérne a karikához. A karikát két ember tartja vagy a kezével formázza. Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy a bábnak szigorúan egyenes, megfeszített testtel szabad csak feküdnie, bárhogyan is adogatják vagy forgatják! Ha bajban van, akkor azt szóval jelezze, ne a testtartás változtatásával! ábra: Bebábozódás 7. kép: Bebábozódás

42 39. Bogozó Létszám: 7 10 fő/csoport Eszköz: nem szükséges A tanulók nagy kört alakítanak ki, karjuk mellső középtartásban. Csukott szemmel elindulnak keresni egy-egy kézfogást. Amikor már egy üres kéz sincs, akkor kinyitják a szemüket, és kézfogás elengedése nélkül megpróbálják kibogozni a csomót. Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy a csomókon hol átlépni kell, hol átbújni; lesz aki arccal kifelé fordul és lesz aki befelé! 8. kép: Bogozó 40. Bogozó segítővel Létszám: 7 10 fő/csoport Eszköz: nem szükséges 41. Lábujjérintés Létszám: 7 10 fő/csoport Eszköz: nem szükséges A tanulók két tanuló kivételével kézfogással kört alakítanak. A kézfogás elengedése nélkül összecsomózzák a kört átbújásokkal és átlépésekkel, amelyet a két tanuló megpróbál kibogozni és ezzel visszaállítani az eredeti állapotot. A tanulók a vállak összeérintésével kört alakítanak úgy, hogy a jobb lábuk ujjait a kör közepén, a talajon összeérintik. Bal lábukat hátranyújtják és megpróbálják egymást minél hosszabb ideig egyensúlyban tartani. Néhány sikeres kísérlet után lábtartáscsere következik. A jobb lábuk ujjait a kör közepén a talajról megemelik, és a sarkukon egyensúlyoznak a tanulók. Nehezebbé tehető a játék, ha minden második vagy harmadik tanuló szemét bekötjük. Kezdetben karöltéssel, majd kézfogással, végül kapaszkodó nélkül gyakoroljuk a játékot! 41

43 42. Cipővásár Létszám: 7 10 fő/csoport Eszköz: nem szükséges A tanulók kézfogással arckört alakítanak ki, amelynek közepére (egy nagy kupacba) mindenki beteszi fél pár cipőjét. A kézfogás elengedése nélkül mindenki felvesz egy cipőt, majd megkeresi annak tulajdonosát és átadja neki. Nehezebbé tehető a játék, ha a feladat végrehajtása közben senki sem szólalhat meg. 43. Körgimnasztika Létszám: 7 10 fő/csoport Eszköz: nem szükséges A pedagógus olyan gyakorlatokat vezényel, amelyeket kézfogás elengedése nélkül lehet végrehajtani. Cél, hogy egy ritmusban, szakadás nélkül hajtsák végre a gyakorlatokat. 44. Pókháló Létszám: 8 10 fő/csoport Eszköz: páronként 4-5 méter kötél (két ugrókötél összekötve), 3-4 db különböző labda Páronként egy-egy kötél két végét fogják a tanulók, akik csoporttársaikkal együtt egy körben állnak, így a kör közepén a kötelek pókhálószerűen keresztezik egymást. A kötelek mozgatásával kell fent tartani és gurítgatni a labdát a pókhálón úgy, hogy ne essen le a talajra. A labda mérete alig legyen nagyobb, mint a pókháló lyukai. Ha a csoportnak túl könnyű megtartani a labdát, akkor közben: adhatunk mozgásos feladatokat (például körbe sé tá lás, leguggolás-felállás, leülés-felállás); kérjük meg a tanulókat, hogy a talajon (lábbal) egy másik labdát passzolgassanak egymásnak vagy egy másik csoport valamelyik tagjának. 14. ábra: Pókháló 42

44 45. Osztálycirkusz Létszám: 4 6 fő/csoport Eszköz: 2 db hulahoppkarika, 2 db tornaszőnyeg, darab babzsák vagy kendő Az öt kialakított állomás, különböző cirkuszi mutatványok egy-egy helyszíne lesz. Minden csoport minden állomáson végrehajtja a feladatokat. (Amennyiben a csoportok kitalálnak más feladatokat az adott állomáson, bemutathatják azokat a többieknek.) 1. állomás Égő karika Párokban a társ által tartott (később a megszokottól eltérő szögben tartott vagy akár kigurított) karikán kell átbújni úgy, hogy közben nem érintjük a karikát (vagy nem döntjük fel). 2. állomás Cirkuszi állatok Ezen az állomáson különböző, cirkuszban látható állatok mozgását kell megjeleníteni, utánozni, például az elefántét (óriási, nehézkes lépésekkel), a fókáét (az ismert fókajárással), a medvéét. 3. állomás Akrobaták Ezen az állomáson a kikészített szőnyegeken kell egyensúlyozó mutatványokat végrehajtani. Ilyen lehet többek között: kisgombóc (hanyatt fekvésben zsugorhelyzetben, térdfogással gurulás előre-hátra, esetleg guggolásba), oldalfekvésből gurulás hason fekvésen át az ellenkező oldalra oldalfekvésbe (ezt társsal is meg lehet csinálni), gurulóátfordulások előre/hátra, statikus egyensúlyhelyzetek (például térdelőtámasz csak bal térd és jobb kéz segítségével). 4. állomás Bohócképző Különböző trükköket lehet bemutatni babzsákkal, kendővel vagy bármilyen jól dobható, könnyen elkapható eszközzel. 5. állomás Lassított felvétel A tanulók 5-5 mp-ig megtartják a meghatározott pozíciókat, pozícióváltáskor pedig a lehető leglassabban veszik fel a következő pozíciót. Együttműködési lehetőségek futófeladatokban Aparkban, ligetben tartott testnevelésórák gyakran megjelenő eleme az előre meghatározott útvonalon történő hosszú (olykor több kilométeres) folyamatos, monoton futás. Ezt a tevékenységet színesíthetjük különféle célokkal, feladatokkal, amelyek a legtöbb esetben a tanulóktól egymás iránti figyelmet is igényelnek. 46. Utolsó előre fuss! Létszám: 10 fő/csoport Eszköz: nem szükséges A tanulók szorosan felzárkóznak egymás mögött a futáshoz. A kijelölt pályán az oszlop utolsó tanulója, a többiek mellett előre fut. Amint a sor elejére ért, tapssal (vagy egyéb jellel) indítja a következő, leghátul haladó tanulót. A cél, minél rövidebb idő alatt visszaállítani az eredeti sorrendet. Ezt akkor lehet a leggyorsabban megvalósítani, ha a tanulók szorosan egymás mögött futnak, így könynyítve a hátulról előre futók helyzetét. Az első tanuló haladás közben gyakorlatot mutat be (például saroklendítéssel fut, szökdel), amelyet az előre futó tanulón kívül a többiek is végrehajtanak. Ha két csoportunk van, akkor ellenkező irányba futassuk őket, hogy ne zavarják egymást! Ha az útvonal viszonylag rövid, záródó hurok, akkor az előrefutás mindig a külső íven történjen! Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy a gyorsabb végrehajtáshoz meg kell találni azt a sebességet, amelynél még a lassabban futó társak is tudják tartani a távolságot, azaz nem szakadnak le! 43

45 47. Első hátra fuss! Létszám: 10 fő/csoport Eszköz: váltóbot (vagy más alkalmas tárgy) 48. Érd el a vonalat! Létszám: egész osztály csoportokban Eszköz: nem szükséges A tanulók szorosan felzárkóznak egymás mögött a futáshoz. Az utolsó tanuló kezében váltóbot vagy egyéb tárgy van. A kijelölt körpályán futni kezdenek, ezzel egy időben a váltóbot elindul előre. Ha az első tanuló megkapta, gyors futással utoléri a sor végét, és újra indítja a váltóbotot. Cél: minél rövidebb idő alatt visszaállítani az eredeti sorrendet. Nagy létszám esetén több váltóbotot is indíthatunk (például lehet minden ötödik vagy hatodik diáknál). A tanulók a játéktér közepén állnak fel. Jelre a szabadon választott alapvonal felé kezdenek futni. A következő sípszóra irányt kell változtatniuk és az ellenkező irányba, a másik alapvonal felé folytatni a futást. Az a győztes, aki először éri el az egyik határvonalat. Párokba rendeződnek a gyerekek, de mindketten jobb kézzel karolnak a társukba, így ellenkező irányba néznek a pár tagjai. A tanulókat 4-5 fős csoportokba osztjuk. A csoportok kézfogással egysoros vonalat vagy vállfogással oszlopot alakítanak ki, és így végzik a feladatot. Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy a csoportos feladatban az irányváltoztatásoknál vagy mindenki hátrafelé fut, vagy mindenki hátraarcot végez! Mindegy, hogy melyiket választja csoport, de minden tagnak egyformán kell cselekednie! Játékok lufival 49. Szabadulj a lufitól! Létszám: egész osztály csoportokban Eszköz: csoport létszámával megegyező mennyiségű (vagy több) lufi A padokat, székeket a teremben kereszt alakban helyezzük el, négy egyforma térrészt alakítva ki ezzel. Alakítsunk ki négy egyenlő létszámú csoportot, akik egy-egy négyzetben helyezkednek el. Jelre a földön lévő felfújt lufikat át kell juttatni valamelyik másik területre. Újabb jelzés után mindenkinek abba kell hagyni a lufik ütését, dobását, és meg kell várni, amíg az összes lufi leesik a talajra. Az a csapat nyer, amelyiknek a legkevesebb lufi van a területén. Választhatunk kooperatív célt, például egyszerre csak 10 lufinak kell lennie a területen jelzéskor, a többi lufinak kézben kell lennie. 44

46 50. Lufiszámláló Létszám: egész osztály párokban Eszköz: páronként 1 db lufi Párokat alakítunk, akik a kettéválasztott teremben egymással szemben helyezkednek el. (A termet hosszában felezzük el, középre húzzunk ki például egy gumiszalagot). Először az egyszerűség kedvéért csak egy-egy lufival játsszuk a játékot. A párosok egykezes vagy egylábas érintésekkel folyamatosan a levegőben tartva adogatják a két térfél között a lufit, úgy, hogy felváltva kell hozzáérniük, és minden érintést számolniuk kell. Minden pár csak a saját érintéseit számolja. A cél minél nagyobb szám elérése párokban és osztályszinten. Több lufival is játszhatjuk nagyobb létszámú csapatokkal. Cél lehet, hogy mindenki legalább egyszer hozzáérjen, mielőtt átkerül a másik térfélre. Csak páros vagy páratlan érintés után lehet átjátszani al u fi t. A különböző testrészek különböző érintésértékeket jelenthetnek, ahol a nehezebb (például sarokkal) többet ér. Fontos, hogy a számolást mindig a csapatnak kell végrehajtani. 51. Add tovább lufival! Létszám: egész osztály 3 csapatban Eszköz: 25 db lufi Három csoportot alakítunk, három oszlopba rendezzük a padokat, mindegyik padban egy-egy tanuló ül. Jelzésre az oszlop elején lévő játékos egyesével maga mögé üti a lufikat, amik kézről kézre járva jutnak el az oszlop végén álló társhoz, aki egy helyre gyűjti őket. Ezt követően a feladatot visszafelé is meg kell ismételni, így akkor van vége a feladatnak, ha az összes lufi visszakerül a kiinduló helyre. Ha a lufi leesett a padra vagy a talajra, a lufihoz legközelebb állónak vissza kell vinnie a kiinduló helyre. Cél, hogy az osztály minél kevesebb hibával és minél gyorsabban teljesítse a kihívást. A három oszlopot összekötve az egész csoport egy csapatot alakít, és többfajta, előre meghatározott útvonalakon juttatják el a lufikat a célba. Hármas, esetleg négyes csoportokat alakítunk. Az előző játékhoz hasonlóan egy lufit elindít az első tanuló, azonban az érintés után nem marad a helyén, hanem a sorban következő üres helyre ül, mielőtt a lufi odaér. Ezt követően a társa is így jár el, és ezzel a haladási módszerrel kell teljesíteni a pályát. A játék csapatokban versenyjátékként szervezve is játszható. 52. Lufis akadálypálya Létszám: egész osztály Eszköz: fejenként 1 db lufi 53. Brazil kör lufival Létszám: egész osztály egyénileg vagy párokban Eszköz: fejenként 1 db lufi A teremben a rendelkezésre álló eszközökből tetszőleges akadálypályát alakítunk ki, amin egy előre meghatározott módon kell végigmenni, a lufit folyamatosan apró érintésekkel a levegőben tartva. Padok alatt/felett, székeken át, kötél és karika által meghatározott helyeken és módon (például karikán átbújva, kötél vonalát követve). Egyedül, párban, kiscsoportokban vagy akár több lufival is egyszerre. A játék során egyedül vagy párokban a pedagógus által meghatározott sorrendben kell hozzáérni a lufihoz (és a levegőben tartani). A lufitartás történhet helyben vagy haladás közben egy meghatározott útvonalat követve. A mozdulatok sorrendje megfelelhet például a brazil körnek: egyik láb térd váll fej másik váll másik térd másik láb). Az érintő testrész bármelyik testrész lehet, akár lapocka, borda, tarkó. 45

47 Lepedős játékok labdával Az alábbiakban lepedővel, vetítővászonnal, terítővel játszható játékokat mutatunk be. Sokoldalú használatuk csakis a testnevelő és a diákok kreativitásán múlik. A könyvben bemutatott példákat gondolatindítónak szánjuk. Kisebbeknek vagy kezdőknek javasoljuk a körülbelül 3 3 méteres lepedő használatát, de az eszköz mérete elérheti akár a m-t is is. A lepedőket vághatjuk háromszögformára, négyszögformára vagy körformára (15. ábra). Minden saroknál egy-egy tanulónak kell állnia. Idősebbeknél a négyszög két sarkát is foghatja egy tanuló, ha kisebb méretű a vászon, míg a fiatalabb tanulóknál növelhetjük a játékosok számát úgy, hogy egyegy tanuló a sarkok között is, a formák oldalának közepén helyezkedik el. (Például háromszög esetén összesen 6 tanuló játszhat egy lepedővel.) Egy délutáni foglalkozás, kézműves szakkör keretében a gyerekek maguk festhetik be a lepedőket, amely további variációk lehetőségét teremti meg. A színezés történhet koncentrikus körök mentén vagy négyzetes alakzatban, de lehet sakktábla- vagy szeletelt tortaformaszerű is. 54. Lepedőlabda Létszám: 3 8 fő/csoport Eszköz: egy 3 3 m méretű lepedő, 1 db röplabda A tanulók megfogják a lepedő egy-egy sarkát, és enyhén megfeszítik. A lepedő közepén a labda, amelyet megpróbálnak minél többször a levegőbe repíteni a lepedő segítségével. A cél, minél magasabbra juttatni a labdát úgy, hogy amíg az a levegőben van, addig a játékosok különböző feladatokat tudjanak végrehajtani. (Például taps a szomszéddal vagy az átlós társsal esetleg lepedő alatt, helycsere a szomszéddal.) Két labda folyamatos levegőben tartása egyszerre. Két labda folyamatos levegőben tartása felváltva. Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy a lepedőt egyszerre kell mozgatni, a karmunkát (lepedő leengedését és fellendítését) összehangoltan kell végrehajtani! Lepedőnként mindig legyen egy tanuló, aki nem a sarkát fogja a lepedőnek, hanem két sarok között helyezkedik el. A labdá(ka)t ő dobja be a lepedő közepére és miután sikerült azt játékba hozni, bekapcsolódik a végrehajtásba. Forgás (azaz szerepcsere) kötelező! 15. ábra: Kör alakú lepedőkialakítás 9. kép: Lepedőlabda két labdával 46

48 kép: Lepedőlabda JátékgyűJTEMÉNY 47

49 55. Színes lepedőlabda Létszám: 3 8 fő/csoport Eszköz: egy 3 3 m méretű lepedő minimum 4-5 színre festve, 1 db röplabda A labdát előre meghatározott színsorrendben kell továbbítani a lepedőn. A kezdés középről történik, aztán a labdának először a kék felületen, utána a piroson, majd a sárgán kell pattannia. A pedagógus véletlenszerűen irányítja a színsorrendet. Azaz amikor a lepedőre például annak kék színű mezőjére érkezik a labda, akkor már meg kell mondani a következő színt, amin a labdának legközelebb pattannia kell. Egyes színek különböző pontokat érhetnek. Arra kell törekedniük a játékosoknak, hogy az érintések pontszámainak összege egy előre meghatározott számmal legyen egyenlő. Az előre kitűzött szám olyan nagy legyen, hogy csak körülbelül érintéssel lehessen elérni; a labda a színeket a hozzájuk rendelt számértékek növekvő vagy csökkenő sorrendjében érintse. Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy szükség lehet az öszszehangolt helyezkedésre, helyváltoztatásra annak érdekében, hogy a labda a megfelelő színen tudjon pattanni! 56. Add tovább, mert! Létszám: 3 8 fő/csoport Eszköz: egy 3 3 m méretű lepedő csoportonként és összesen kb. 20 db röplabda vagy gumilabda A csoportok felállnak egymás mellett, egymástól körülbelül 2 4 méter távolságra. Az első csoport lepedőjére dobunk egy labdát, amelyet továbbítani kell a következő csoporthoz, majd a következőhöz és így tovább. Amint elhagyta az első lepedőt a labda, dobhatjuk rá a következőt, hogy folyamatos legyen a labdatovábbítás. Ha valamelyik csoportnak nem sikerült a passzolás (mert leesett a labda, vagy beérte a másik), akkor elveszített egy életet az osztály. Cél, hogy életvesztés nélkül fejeződjön be a feladat. Ha elfogyott a 20 labda, akkor véget ért egy kör. 57. Lepedőröplabda Létszám: 3-4 fős csoportok, 2 csapatban Eszköz: 1 db fitball, 3 3 m méretű lepedő minden 3-4 fős csapatnak, gumiszalag (vagy röplabdaháló) Két fa (rúd) közé feszített gumiszalag vagy röplabdaháló fölött, fitballal játszhatjuk ezt a játékot. A tanulók esével csapatrészeket alkotnak. Minden csapatrész egy-egy lepedő sarkait fogja. Úgy kell átjuttatniuk a labdát a másik csapat térfelére, hogy ahhoz csak a lepedővel érhetnek hozzá. A csapatrészek egymásnak is passzolhatnak, viszont közben nem eshet le a labda. A túlsó térfélről érkező labda legfeljebb egyet pattanhat, ha ezután nem sikerül egyből vagy passzolásokat követően visszajuttatni a labdát, életet veszít mindkét csapat. Cél, hogy ne hibázzanak a csapatok. A játék játszható versenyszerűen, pontokért. Ez esetben a két térfélen lévő csapatok ellenfelekké válnak. A kifeszített gumiszalag (háló) nélkül is játszhatnak a gyerekek: egész pályás lepedőlabdát fitballal kapura (két fa vagy bója lehet a kapu); egész pályás lepedőlabdát kosárra (ilyenkor egy magasan kijelölt hely, például kosárpalánk a célfelület). 48

50 Frizbijátékok Afrizbivel játszott játékok kiválóan alkalmasak a csapatépítésre. Mivel a korongot nem lehet vezetni (nincsen labdavezetés ), és frizbivel a kézben lépni és futni sem szabad, ezért nincs más választása tanítványainknak, mint passzolni. Jó szívvel javasoljuk az iskolai testnevelésórákra, hiszen a labdás ügyesség szempontjából heterogén osztályokban/csoportokban is közel egyenlő tanulási feltételeket teremt, és sikerélményt nyújt. Amennyiben úgy érezzük, hogy a keményebb műanyagból készült korongok még balesetveszélyesek csoportunknak, javasoljuk a könnyebb, szivacsszerű anyagból készült frizbik beszerzését. (Kisiskoláskorban kifejezetten ajánlott.) 58. Célba dobás frizbivel Létszám: 3-4 fő/csoport Eszköz: 1 db korong/csoport gumiszalaggal. A karika éri a legtöbb pontot, míg a legkülső kör a legkevesebbet. A tanulók 6 méter távolságra álljanak fel a célkörtől, és próbálják meg a korongot a kör közepére dobni. Kinek sikerül először? Melyik csoportnak hányszor sikerül meghatározott számú dobásból? Pontozott körök. A kör közepét hulahoppkarikával jelöljük meg, majd az egyre nagyobb koncentrikus köröket ugrókötéllel vagy Ha csoportonként két darab korongot használunk, akkor növelni tudjuk az ismétlésszámot. Azaz amíg az első tanuló viszszahozza a frizbit, addig a következő játékos már dobhat is. Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy ha dobás után a frizbit begyűjtő tanuló visszasétálás helyett gyorsan visszadobja a korongot a következő játékosnak, akkor több kísérleti lehetősége lesz a csapatnak a magasabb pontszám elérésére! 16. ábra: Célba dobás frizbivel 49

51 59. Frizbitenisz Létszám: 2-szer 2 3 fő/csapat Eszköz: 2 db frizbi és 8 db bója a pálya kijelöléséhez csoportonként A csapatok a saját téglalap alakú mezőjükben helyezkednek el, mindkét csapatnál 1 frizbi van. Rajtjelre a korongot át kell dobniuk az ellenfél mezőjébe. Az ellenféltől kapott frizbit újra és újra vissza kell dobni. Ha valamelyik játékos nem talál be az ellenfél mezőjébe, akkor az ellenfél szerez pontot. Ha egy dobás az ellenfél mezőjében földet ér (nem tudja elkapni egy játékos), akkor az a csapat kap pontot, amelyiknek játékosa dobta a korongot. Ha mindkét frizbi egyszerre van az egyik csapat játékosainál, akkor az ellenfél 2 pontot kap. A pálya méretét, sőt akár a játékosok számát is lehet változtatni a gyerekek tudásszintjének megfelelően. Lehetőség szerint két fa (vagy rúd) között mellkas magasságában húzzunk ki egy gumiszalagot. Ez alatt nem ér a dobás! Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy a korongot felfelé szabad csak elindítani! Ne arra törekedjenek a játékosok, hogy minél erősebben egymáshoz vágják a játékeszközt! 17. ábra: Frizbitenisz 60. Frizbifogó Létszám: egész osztály 2, 3 vagy több fogóval Eszköz: 1 vagy több frizbi, bóják a pálya kijelöléséhez A fogójátékosoknál frizbi van, akik nem futhatnak koronggal a kezükben, csak sarkazhatnak. A fogók egymásnak passzolhatják a korongot. Csak az a fogó foghatja meg a menekülőt, akinél a korong van. Akit megfogtak, az beáll a fogók közé (vagy az őt megfogó tanulóval helyet cserél). Több koronggal is lehet játszani a játékot, ez értelemszerűen nagyobb figyelmet igényel a menekülőktől és a fogóktól is. Védekezéssel: a menekülőknek engedélyezhetjük, hogy a fogók egymásnak szánt passzait leüssék a levegőből. 50

52 61. Frizbiboksz Létszám: 2 azonos létszámú csapat Eszköz: 1 db frizbi és 8 db bója Négy bójából kijelölünk egy kis területű négyzetet (1 1, vagy 2 2 méter). Másik négy bójából kirakunk egy nagyobb négyzetet (5 5, vagy méter), amelynek helyzete ugyanolyan és középpontja ugyanaz, mint a kisebb négyzeté. Az egyik csapat a kisebbik négyzetet támadja úgy, hogy a frizbivel nem futhat a játékos, csak passzolhatja. A védekezők emberfogást alkalmaznak. A passzokat úgy próbálják meg leütni, hogy a támadóhoz nem érhetnek hozzá. Ha az egyik támadó a kis négyzetben állva kapja el a korongot, szerzett a csapatának egy pontot, és az ellenfél kezdheti az újabb menetet a nagyobbik négyzeten kívülről. Ha a támadó csapat elejti a korongot akár úgy, hogy a védők ütik le azt, akkor az addig védekezők kerülnek támadó szerepbe. Nekik először ki kell jutniuk a nagy négyzeten kívülre, majd onnan indulva kezdhetik a kisnégyzetet támadni. A pálya (azaz a négyzetek) mérete és a játékosok száma változtatható a tudásszintnek megfelelően. 62. Frizbipartizán Létszám: 2 azonos létszámú csapat Eszköz: 1 db frizbi és 8 db bója a pálya kijelöléséhez Két téglalap alakú zónát rakunk ki 4 4 bójából. (Például 5 5 játékos esetén ezek 5 10 méteres zónák lehetnek egymástól 25 méterre.) A zónákban 1 1 játékos áll. A támadó csapat tagjai úgy haladjanak az ellenfél zónája felé, hogy a koronggal nem futhatnak, csak passzal továbbíthatják azt. A cél, hogy az ellenfél zónájában álló társuknak (partizán) passzolják a korongot. A védekező csapat tagjai nem érhetnek a támadókhoz, a passzokat igyekeznek leütni. Az általuk védett zónába nem mehet be védekező játékos. Ha sikerült a korongot leütni, elkapni (vagy a támadók leejtik), akkor az addig védekező csapat azonnal támadásba kezdhet, és igyekezhet megjátszani a saját partizánjukat az ellenfél zónájában. A pálya méretét és akár a partizánok számát is változtathatjuk a résztvevők tudásszintjének megfelelően. 63. Ultimate frizbi Létszám: 2 csapat 7 7 vagy 5 5 fővel Eszköz: 1 db frizbi és 8 db bója a pálya kijelöléséhez Jelöljünk ki egy m, vagy m-es területet (vagy amit optimálisnak találunk). A pálya végein alakítsunk ki egy-egy célzónát. (Nagypályán 18, kicsin 6 méter hosszan.) A kezdéshez a két csapat a saját zónája elülső vonalán helyezkedik el, a kezdődobást a védekező csapat egy tagja hajthatja végre a támadók irányába. A támadók a korongot csak passzolhatják egymás között, azzal futni nem szabad, csak sarkazni. A céljuk a védők mögötti zónába eljuttatni a frizbit úgy, hogy ott valamelyikük elkapja. Ha a korong a támadás során elhagyja a pályát vagy földet ér rossz passz, korongleejtés miatt, vagy mert a védő leüti, akkor az addig védekező csapat azonnal támadásba 12. kép: Ultimate frizbi 51

53 foghat a másik zóna irányába. Védekezés során a támadó játékoshoz tilos hozzáérni, a korongot sem szabad a kezéből kivenni. Csak a támadók passzainak leütésére (elkapására) törekedhet a védő játékos. A korongot birtokló támadó 3 méteres körzetében csak 1 védő lehet (emberfogásra kell törekedni). A tudásszintnek megfelelően módosítható a pálya mérete és a játékosok száma. 5. évfolyamtól méteres pályán is játszhatunk, akár 6 6 fős csapatokkal. 13. kép: Ultimate frizbi Méta jellegű játékok Amétajátékok alkalmazása talán az egyik legjobb lehetőség mind az egyéni felelősség kihangsúlyozására, mind a kooperatív elemek megjelenítésére. Míg a támadó csapat ütőjátékosának egyéni teljesítménye komoly mértékben meghatározhatja a játék kimenetét, addig mind a bázisokon tartózkodó támadó játékosoknak, mind pedig a védőknek teljes harmóniában, egyetértésben kell együttműködniük a nagyon rövid támadási idő alatt. Egy ember figyelmetlensége, egyénieskedése komoly hátrányba juttathatja a csapatot. Az sem mellékes, hogy a játék során minden akció pontosan az ellenkezője annak, mint amit megszoktunk például a kosár- és kézilabdázásban: a támadóknak minél távolabb kell kerülni a labdától, a védőknek pedig az a feladatuk, hogy minél közelebb juttassák a labdát a támadóhoz. A métajátékok közös jellemzője, hogy a támadó csapatból egy tanuló hozza játékba a labdát, és ezután próbálja megtenni a kijelölt távot addig, amíg a védő csapat az elkapott labdával el nem végzi a kijelölt feladatot. 64. Tüzes ember Létszám: 4 8 fő/csapat Eszköz: labdák, bóják Két csapat egyike a pályán szétszórtan helyezkedik el (védők), míg a másik csapat (támadók) egy meghatározott pont mögött sorakozik. Az első támadó játékos játékba hozza a labdát (például gurítja, elüti, dobja, rúgja), és elkezd futni a kijelölt pályán körbe. Csak addig futhat, amíg a védőjátékosok az elkapott labdát egy előre meghatározott helyre nem juttatják, a tüzes embernek. Szükség esetén (pár lépésre a tüzes helytől) labdával a kézben lehet futni. Az ütőjátékos célja, hogy hamarabb célba érjen, mint ahogy a labda a tüzes emberhez kerül. Az ütőjátékos futópályáját többféleképpen is kijelölhetjük. Lehet egy körforma, de ilyen esetben a védőjátékosok között kell kijelölni a pályát, a baseballhoz hasonlóan. De lehet a futópálya a játéktér oldalvonala is. Ebben az esetben lehet egyirányú vagy kétirányú (oda-vissza) a táv. Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy a kezdő dobás (rúgás, ütés) iránya nagyon fontos a későbbi sikeresség szempontjából! Azaz a dobás iránya függ: a bázisokon álló tanulók számától és helyétől; a védő csapat elhelyezkedésétől; a dobó játékos technikájától. 52

54 65. Menekülés a bázisokon Létszám: 4 8 fő/csapat Eszköz: labdák, bóják A támadócsapat egy kijelölt m-es területen az alapvonal mögött áll, míg a védőcsapat tagjai a pályán, a bázispontok közelében, illetve szétszórtan helyezkednek el. A támadócsapat első játékosa játékba hozza a labdát (például üti, dobja, rúgja), majd a bázispontok érintésével megpróbál visszajutni a kiinduló helyre. A bázispontok a házak, ahol a támadó játékos biztonságban van, azaz ott őt nem lehet kiejteni. A védőcsapat a megszerzett labdával többféleképpen akadályozhatja meg a támadót a futásban: a labdával megérinti (nem megdobja!) a futójátékost bármely két bázispont között; a bázispontnál hamarabb ott van a labda, mint a futó játékos. Azaz ha a támadójátékos a 2. bázispontot próbálja elérni, akkor a labdának a 2. bázisponthoz (és nem a 3.-hoz!) kell hamarabb odaérnie, mint a futójátékosnak. A támadójátékos bármely bázisponton dönthet úgy, hogy a továbbfutás nem biztonságos. Ekkor a bázison várja a következő ütést, amelynek pillanatában tovább kell futnia. A cél, minél több játékosnak visszajutni a célhoz, bázisok érintésével. Egy befutó 1 pontot ér. Ha minden tanuló játékba hozta a labdát a támadócsapat részéről, és már nincs befutó, akkor a csapatok szerepet cserélnek. A játékot az a csapat nyeri, aki több pontot szerez. Indulj gyorsan! Amint az ütőjátékos elhagyta az első bázist, indulhat a következő támadójátékos. A támadójátékosok addig futhatnak, amíg a védőcsapat meg nem szerzi a labdát és egy futójátékoshoz nem érinti két bázis között. Ekkor megszámoljuk a futójátékosok által megtett bázisok számát, és a második ütőjátékostól folytatjuk a játékot. Ebben az esetben a támadójátékosok nem állhatnak meg egy-egy bázison. A játék akkor ér véget, amikor a védők megérintettek egy futójátékost. Ha minden játékos ütött, térfélcsere következik. Vajon melyik csapatnak lesz több pontja? Egy bázisponton csak egy tanuló állhat, így tolási kényszer alakulhat ki. Ha nincs a játékos mögött üres bázis, akkor futni kell, hogy az újabb támadónak is legyen háza. Az ütési sorrendet tartani kell a bázisokon is, vagyis előzni nem szabad, ahogy a bázisokon elaludni vagy megpihenni sem. A kiejtés módját egyszerűsíthetjük, ha csak egyfajta kiejtési módszert engedélyezünk. Vagy a futójátékos érintését, vagy a harcot a bázisért. Minél több kiejtési módszer között választhatnak diákjaink, annál nehezebb a döntés, amely kezdetben lassítja a játék dinamikáját. Nehezíthetjük a támadók feladatát úgy, hogy a védőcsapat a megütött labdát a levegőben (pattanás előtt) elkaphatja és ezzel az ütőjátékos automatikusan kiesik, mielőtt még futhatna az 1-es bázisra. Figyelmeztessük a védőjátékosokat, hogy ne az elkapott labdának örüljenek, hanem próbáljanak minél hamarabb akcióba lendülni a már bázisokon tartózkodó támadójátékosok ellen! Golyós játékok Agolyós játékok eredete az ókorig nyúlik vissza. Szinte minden nemzet rendelkezik a saját változatával. A golyós játékokat lehet egyénileg, párosan és csapatban is játszani. Nemcsak teremben, sima felszínen játsszák, hanem szabadtéren, sőt jégen is (például curling). A golyós játékok az izomkontroll és a pontosság játékai. Nagyfokú koncentrációt igényelnek, igaz kevesebb mozgással járó játékok. 53

55 66. Klasszikus bocsa Létszám: az egész osztály párosával Eszköz: 6 db kislabda vagy teniszlabda, 1 db maroklabda/pár 54 A maroklabdát 6 10 méter távolságra helyezzük el az alapvonaltól. A játékosok feladata, hogy a teniszlabdákat minél közelebb gurítsák a maroklabdához. Akinek a legközelebbi a labdája, pontot szerzett. Játszhatjuk a játékot csapatokban is! Mindenkinek van egy gurítási lehetősége. Melyik csapat labdája közelítette meg a célt legjobban? Céllövölde. A céllabda körül koncentrikus köröket rajzolunk. Ha az egyik kislabda sem éri el a cél-labdát, akkor a körökhöz tartozó pontok összege alapján hirdetünk eredményt. A céllabdához legközelebbi körért lehet a legtöbb pontot kapni, míg a legtávolabbiért a legkevesebbet. Ha mindenki elgurította az összes labdáját, akkor számoljuk össze a pontokat. Curling után szabadon. A játékosok floorballütővel vagy tornabottal ütik meg a labdát, amelynek a céllabdát kell eltalálnia. A játékot párokban is lehet játszani, ahol egy páros egy ütőt kell fogjon, ezzel nehezítve az ütést. Billiárd után szabadon. A játékosok elgurítják az első labdát. Ha az nem ért célba, akkor a második kísérletnél már nem célozhatják direkt a céllabdát, hanem az első labdát kell eltalálni úgy, hogy pont a céllabdához guruljon. Ha ez nem sikerült, akkor a 3. kísérletnél lehet választani, hogy melyik korábbi labda legyen a közvetítő. golf után szabadon. A nagy labdát egy előre meghatározott helyre kell juttatni úgy, hogy csak a kisebb labdák megütésével lehet megmozdítani a nagy labdát. Cél, minél kevesebb gurítással a célba juttatni a nagy labdát. Ha floorballütővel kell a nagy labdát megütni, úgy még jobban hasonlít a golfozáshoz. Kezdetben az alapvonalhoz közelebb helyezzük a nagy labdát, majd fokozatosan növeljük a távolságot! 14. kép: Klasszikus bocsa 15. kép: Bocsa változat: Curling után szabadon 16. kép: Bocsa változat: Golf után szabadon

56 Inkluzív, befogadásra érzékenyítő játékok Aminőségi testnevelés egyik fontos pedagógiai alapelve az inkluzív szemlélet biztosítása a tanórákon. Az inkluzivitás az iskolában, de a társadalomban is nagyon fontos szerepet kap a 21. században. A terület összetettsége miatt nem vállalkozhatunk arra, hogy könyvünkben a teljesség igényével mutassunk be adaptált és inkluzív játékokat, azt azonban nagyon fontosnak találtuk, hogy a pedagógusoknak kínáljunk egyfajta adaptív szemléleti keretet a játékalkotáshoz. A könyvünkben eddig szereplő játékok közül alig tudnánk olyat említeni, amelyben ne tudna minden tanuló (akár fogyatékkal élő) játszani. A szabályokat és a játékfeladatokat azonban minden esetben adaptálni szükséges a fogyatékosság típusához. Ugyancsak kiemelt jelentőségű, hogy tanulóink szociális és érzelmi kompetenciáit célzottan, inkluzív szemléletű játékokkal formáljuk, érzékenyítsük. Ez már csak azért is szükséges, mivel az iskolák jelentős részében a diákok nem találkoznak fogyatékkal élő társakkal. Ez esetben modellezhetjük a helyzetüket, vagyis olyan feladatokat adhatunk, amiben egy fogyatékkal élő által megélt szituációba kerülhetnek. A továbbiakban szigorúan csak példaként bemutatva látássérültek és kerekes székbe kényszerültek számára is játszható játékokat ajánlunk. Ezekben a játékokban tanulóink személyes élményeken keresztül élhetik bele magukat ezen élethelyzetekbe, ugyanakkor megtapasztalhatják a tolerancia, a segítségadás és a befogadás fontosságát, szükségességét. Fontos megemlítenünk, hogy a játékok oktatása és vezetése sajátos beállítódást igényel a pedagógustól: a nyitottság az improvizatív megoldásokra, a fokozott empátia és játékkedv elengedhetetlenek a jó hangulatú pillanatokhoz. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a könyvben található játékok sérült diákok nélkül is gyakorolhatók, sőt kimondottan javasoljuk azok kipróbálását annak érdekében, hogy a befogadó magatartás szemlélete minél korábban kialakulhasson! Könyvünkben mutatunk néhány olyan példát is mozgássérültek által játszható játékokra, amelyek segítségével meg tudjuk éreztetni, jeleníteni a mozgások testi korlátait. Ezek a játékok tehát mesterségesen teremtik meg azt a helyzetet, amin keresztül diákjaink személyes tapasztalatokat gyűjthetnek mozgássérült társaik helyzetéről. A látássérültek játékai esetében is ugyanez a célunk. A megfelelő pedagógiai felhasználás érdekében azonban kiemeljük azokat az általános szabályokat, amelyek a gyengénlátók és vakok segítésénél általánosnak mondhatók: zmindig egy lépéssel a segítségre szoruló előtt vezetve kell irányítani. Majd a vak átveszi a vezető lépteinek ritmusát. Figyeli a mozdulatait, és érzékeli, ha jobbra vagy balra tart a vezető. zajtókon vagy szűk helyeken a látó ember menjen előre! zsoha ne kövessünk egy vak embert, és ne adjunk neki hátulról közvetett információkat, mert ez sok esetben többet árt, mint használ! A vak embert zavarja, hogy valaki folyamatosan követi őt, függetlenül attól, hogy ezt segítő szándékkal teszi-e. A hátulról kapott irányjelző szavak megosztják figyelmét, stresszhelyzetet eredményezhetnek. za látássérültek többnyire akkor is használják a botjukat, ha segítő vezeti őket. Ezért fontos, hogy szabadon hagyjuk a botot tartó kezüket. za segítség felajánlásakor mindig érintsük meg a látássérült ember kezét! Ezzel hozzuk tudomására, hogy hozzá szólunk. Kerüljük a hónalj alá nyúlva adott segítséget! A játékok során hívjuk fel tanítványaink figyelmét a fenti szabályok betartására! Így a játékok nemcsak a látássérültek problémáját és nehézségeit segít megtapasztalni, hanem a segítségnyújtás lehetőségeit is. A látássérültek játékainál, engedjük meg tanítványainknak, hogy önállóan válasszanak olyan társat, akiben megbíznak! A játék során a vaknak kinevezett tanuló szemét sállal kössük be! Biztassuk a tanulókat, hogy győzzék le kezdeti félelmeiket, mivel a későbbiekben maradandó élményben lesz részük! Ne erőltessük azonban a részvételt, ha egy diák rövid próba után is határozott nemet mond! JátékgyűJTEMÉNY 55

57 67. Bízz a homlokomban! Létszám: párosával az egész osztály Eszköz: páronként egy kendő A pár tagjai egymással szembe fordulnak. A pár egyik tagja a vezető, a másik a látássérült szerepébe kerül és kendővel takarja el a szemét. Csak a homlokuk ér össze. Az előre kijelölt útvonalat a lehető legkevesebb verbális segítséggel kell megtenniük. 18. ábra: Bízz a homlokomban! 68. Ki talál többet? Létszám: párosával az egész osztály Eszköz: hegyező, radír, kendők, sálak sapkák Minden tárgyat be kell rakni az iskolatáskába, kivéve tanulónként 4 db olyan tárgyat, ami nem hegyes. A diákoknak mind a 4 darab tárgyat jól láthatóan el kell helyezni az osztályterem bármely részén: pad tetején, pad alatt, széken, szék alatt, nyitott padokban, polcokon. Ezután a pár egyik tagja beköti a szemét, így ő vak lesz, a társa pedig az ő vezetője. A párok egyszerre indulnak. A vezetők segítségével a vakok megpróbálnak minél több tárgyat összegyűjteni. Ha minden tárgy gazdára talál, szerepcsere következik! Bízz a szavamban! Ebben a változatban a játék közben nincs testi érintkezés, csak szavakkal irányíthat a vezető. Mit keresek? A játék elején a vak diákok nem látják, hogy milyen tárgyakat és hova helyeztek el társaik. 69. Indul a busz! Létszám: párosával az egész osztály Eszköz: 1 pár cipő és mellette a cipőfűző páronként, 1 db kendő páronként A párok kikészítenek egy pár tornacipőt, amibe nincs befűzve a cipőfűző. Indítójelre a látássérült szerepbe került tanulónak be kell fűzni mindkét cipőbe a fűzőt, majd felhúzni a lábára. Ezután egy előre kijelölt buszmegállóba kell sétálni a vezető társ segítségével. A cél, időben (együtt) odaérni a buszmegállóba, hogy a tanulók ne késsék le a buszt! Öltözz gyorsan! A látássérült társnak nemcsak a cipőt kell befűznie és felhúznia, hanem egy kabátot (esetleg sálat, sapkát) is magára kell vennie. Ne feledkezzünk meg a botról! A bekötött szemű tanuló egyik kezével imitálja a bottartást, amelyhez a társa nem nyúlhat! A vezetést a korábban leírt módszerekkel (vezető elöl, látássérült mögötte) végezzék a tanulók! Nagyság szerint különböző pontszámokat érhetnek a tárgyak. Minél kisebb egy tárgy, annál több pontot ér. Adjunk jelképes botot a látássérült kezébe! Ütközés esetén az ütköző pároktól vonjunk le pontot/pontokat! 56

58 70. Ne félj! Létszám: 5 7 fős csoportok Eszköz: 1 db kendő csoportonként A tanulók körben állnak, körülbelül 0,5 méter távolságra egymástól. A kör közepén áll a látássérült szerepbe került játékos, aki egyenletes tempóban megindul valamelyik irányba. A körben állóknak az a feladatuk, hogy a hozzájuk érkező, vakon járó társukat megfogják és viszszafordítsák egy általuk választott irányba. A kör belsejében közlekedő játékos ily módon cikcakkban halad. Cél, a sok irányváltoztatás ellenére határozottan sétálni a társak között. 71. Vaklabirintus Létszám: 4 5 fő csoportok Eszköz: 3 4 db papírlap vagy babzsák csoportonként A tanulók körben helyezkednek el, körülbelül 0,5 1 méter távolságra egymástól. A csoportból egy játékos becsukja a szemét. Babzsákokat, papírt és más dolgokat helyezünk el a területen, távol egymástól, teljesen véletlenszerűen. A vak szerepben lévő játékosnak rá kell lépnie minden kitett jelzőtárgyra oly módon, hogy a csoport tagjai megjelölhetik milyen irányba haladjon. A csoport egyszerre egy irányt jelölhet meg, és a vak szerepben lévő tanulónak ezt addig kell követnie, míg nem hangzik el új utasítás. A játék közben a kiválasztott tanuló kitalálhatja, hogy éppen mire lépett rá. 19. ábra: Vaklabirintus 57

59 72. Ki vezet? Létszám: 5 6 fő csoportonként Eszköz: nem szükséges A játékosok körbe állnak, megfogják egymás kezét. Mindenki behunyja a szemét. A pedagógus kijelöl két játékost, ők kinyitják a szemüket. Halkan megsúgja nekik a feladatot, azt, hogy merre vezessék csukott szemű társaikat. A két vezető lassan elindul a vak szerepben lévő társakkal. Természetesen senki sem beszélhet, de kezük szorításával irányíthatják egymást. Gyakorlás után akár a termen kívülre is merészkedhetnek a játékosok, vagy a termen belül akadályok elhelyezésével is nehezíthetjük az útvonalat. 73. Tájékozódás Létszám: az egész osztály párokban Eszköz: 1 db kendő páronként Alkossunk párokat! A párok egyik tagja legyen a vezető, akinek a vállát fogják meg a látássérültek szerepébe kerülő diákok. Ezt követően a párok szabadon, lassú kocogással induljanak el. Cél, hogy ütközés nélkül minél nagyobb területet járjanak be a kijelölt pályán. Vállérintés nélkül, tapssal irányítva kell a látássérült szerepébe kerülő társsal ütközés nélkül minél nagyobb területet befutni. Jelek: egy taps balra, két taps jobbra, sok pici taps állj! Próbáljuk a verbális kommunikációt minimálisra csökkenteni! Mielőtt elkezdjük a játékot, adjunk időt tanítványainknak, hogy egymás tapsát meghallgassák és megismerjék! 74. Kendős fogó Létszám: az egész osztály párokban Eszköz: fogólétszámtól függően kendők A játék során kijelöljük a vezetőket és a látássérültek szerepébe kerülő párjukat. A vezető vállát fogja meg a társa. Jelöljük ki a fogópárost! A látássérült kezébe adjunk kendőt, és neki kell megérintenie az üldözötteket. Ha sikerült az érintés, akkor adják át a kendőt a megfogott párosnak, és menekülővé válnak. A játék alatt engedélyezzük a verbális kommunikációt! Maradj a vonalon! Létszám: egész osztály párokban Eszköz: fogólétszámtól függően kendők A párok a játéktér két alapvonalánál körülbelül méter távolságra helyezkednek el egymástól. A látássérült szerepbe kerülő tanuló induljon el a párjához. Cél minél kevesebb segítséggel a legrövidebb (egyenes) úton átérni társához. Ha a látó társ azt látja, hogy társa letért az egyenesről, akkor egy taps segítségével próbálja meg visszaterelni a helyes útvonalra.

60 Cikcakk vezetés. Hasonlóan az első játékhoz, a látó társ egyetlen egy tapssal cikcakk vonalon próbálja meg a túloldalra vezetni társát. Cél, minél több irányváltoztatással átérni és csak irányváltáskor tapsolni. A látó játékos 3 5 méter távolságban a társa előtt megy. Amikor úgy dönt, hogy irányt változtat, akkor egy határozott tapssal segítve a társának is irányt kell változtatnia. (A látó játékos először tegyen meg 1 2 métert az új irányba és csak utána tapsoljon. A tapssal nemcsak az irányváltoztatás idejét szeretné jelezni, hanem az irányát is. Csak akkor tapsoljon kétszer, ha a társa rossz irányban folytatja az útját.) Biztassuk tanítványainkat, hogy csak tapssal irányítsák társaikat! Kezdetben nehezen hiszik el, hogy egy taps alapján is helyesen lehet tájékozódni, azonban az első pozitív tapasztalatok után rendkívüli élményszerűvé válhat a játék. Guruló deszka vagy görgős zsámoly játékai Aminden irányba elmozduló eszközökkel kiválóan fejleszthető a térpercepció, az egyensúlyérzék, és a koordináció. A gyakorlatot végző gyermeknek hason fekve, kezének és lábának segítségével kell mozgásra bírnia a guruló deszkát. Az eszköz anyaga változó, fából vagy műanyagból készül, kapaszkodó fülekkel kialakítva. Lehet tolni és húzni is. Játékok tanulónként 1 db deszkával 76. Zöld lámpa piros lámpa Létszám: egész osztály párokban Eszköz: 1 db deszka tanulónként A tanulók a terem egyik alapvonalánál ülnek a deszkán, egy tanuló a másik alapvonalnál háttal áll társainak. Amikor az egyedül álló tanuló azt kiáltja, hogy zöld lámpa, akkor mindenki elindul felé. Bármely pillanatban kimondhatja, hogy piros. Ekkor hirtelen meg is fordul, és akit még mozogni lát, azt visszaküldi a kiindulóhelyre, majd folytatódik a játék. Aki először érinti meg a hívót, helyet cserél vele. Szoborjáték. A tanulóknak a piros szó hallatán nem csak megállni kell, hanem az előre megbeszélt téma szerint szobrot is kell alakítaniuk. A legjobbakat jutalomponttal is díjazhatja a hívó. Páros szoborjáték. A pároknak kézfogással együtt kell gurulniuk, majd mindkét deszkának szerepelni kell a kompozícióban. 17. kép: Szoborjáték Hívjuk fel tanítványaink figyelmét, hogy időnyerés céljából a haladás módját (hason, ülve, térdelve) is érdemes a leendő szobor formájához igazítani! 59

61 77. Reflexjáték Létszám: egész osztály párokban Eszköz: 1 db deszka tanulónként, 1 db kendő páronként A tanulók a középvonal két oldalán egymással szemben ülnek a deszkán, kezük a hátuk mögött. A középvonalon egy-egy kendőt helyezünk el. Sípszóra harc következik a kendőért. Aki megszerezte a kendőt, annak az alapvonalig úgy kell elvinnie azt, hogy a társa ne tudja őt megfogni. Vajon ki tudja többször hazavinni a kendőt? (Lásd a 16. számú játék leírását!) Királylány királyfi sárkány. Mind a három szerephez tartozik néhány egyszerű mozdulat: a királylány szoknyát emelve lá-lázik; a királyfi kardját rántja ki; a sárkány tüzet fúj és támadásra lendíti karját. A pár tagjai (külön-külön) kigondolják, hogy kit szeretnének eljátszani a deszkán ülve. Jelre a pár két tagja megmutatja a választott szerepet, mire a szerepeknek megfelelően elkezdődik a fogó játék az alapvonalig. A királyfi üldözi a sárkányt, a sárkány üldözi a királylányt, a királylány fut a királyfi után. Kő papír olló. Jelre a pár két tagja megmutatja a (saját maga által) választott jelet, mire annak megfelelően elkezdődik a fogó játék. Az erősebb jel üldözi a gyengébbet az alapvonalig, azaz a papír kergeti a követ, az olló kergeti a papírt, a kő kergeti az ollót. Fekete fehér. A pár egyik tagja a fekete játékos, a másik a fehér. A pedagógus által szólított játékos kergeti a párját az alapvonalig, mint a fekete-fehér alapjátékban. Az alapvonalakat a faltól 2-3 méterre jelöljük ki, hogy legyen elegendő hely a lefékezéshez, megálláshoz! 78. Mágnes fogó Létszám: egész osztály Eszköz: 1 db deszka tanulónként 79. Kerekes labda Létszám: 3 5 fő csapatonként Eszköz: 1 db deszka tanulónként, 1 db labda, 2 db felfordított zsámoly vagy kiskapu Mindenki guruló deszkán játssza a játékot. Kijelölünk 2 vagy 3 fogót, akik fogás esetén átadják a szerepüket. A fogóknak mindig azt a testrészét kell fognia az egyik kezével, ahol a korábbi fogó megérintette. Így a fogók csak egy kézzel tudják hajtani a deszkát. A két csapat a kiválasztott sportjáték (kosárlabda, kézilabda, labdarúgás) könnyített szabályai szerint játszik a deszkán ülve. Kézilabda és labdarúgás esetén ne legyen kapus, csak tiltott zóna, ahova se támadó, se védő játékos nem léphet! 60 Játékok páronként 1 db deszkával 80. Érd el a vonalat! Létszám: egész osztály párokban Eszköz: 1 db deszka páronként A tanulók a deszkán egymásnak háttal, karöltéssel a játéktér közepén ülnek. Sípszóra a tanulók az egyik, szabadon választott alapvonal felé kezdik hajtani a deszkát. (Egyik tanuló menetiránynak arccal előre, másik háttal.) Következő sípszóra irányt kell változtatniuk, és az ellenkező irányba, a másik alapvonal felé folytatják a versenyt teljes sebességgel. Az győz, aki először éri el az egyik határvonalat. A baleset-megelőzés érdekében mindig hagyjunk legalább 3 méter távolságot a falaktól!

62 81. Deszkás fogó párban Létszám: egész osztály párokban Eszköz: 1 db deszka páronként A pár egyik tagja a deszkán ül, a talajjal nem érintkezik, míg társa a vállán támaszkodva rollerszerűen hajtja a deszkát. Csak a kijelölt fogópáros ülő játékosa érintheti meg a menekülőket. Ha az érintés sikeres volt, az elkapott páros fogó lesz, ők pedig menekülők lesznek, de előtte szerepet cserélnek: az álló játékos leül, az addig ülő társa hajtja a deszkát kép: Deszkás fogó párban 82. Sárkányhajó Létszám: egész osztály párokban Eszköz: 1 db deszka páronként, db babzsák A pálya egyik alapvonalánál szétszórtan helyezzük el a babzsákokat! A másik alapvonalnál sorakoznak a párok. A párok tagjai féltérdelésben helyezkednek el a deszkán; egyik térdük a deszkán, másik lábuk a talajon és ezzel kell hajtaniuk a sárkányhajót. Sípszóra verseny kezdődik a babzsákokért. Egy alkalommal csak egy babzsákot vihetnek haza, majd ha letették a startvonal mögé, indulhatnak a következőért. Vajon ki tud több babzsákot összegyűjteni? Legalább háromszor annyi babzsákot vagy egyéb eszközt helyezzünk el, mint a párok száma! 20. kép: Sárkányhajó 20. ábra: Sárkányhajó 61

63 83. Guruló floorball Létszám: 3 4 páros/csapat Eszköz: 1 db deszka és 1 db floorballütő páronként, 1 db floorball-labda a 2-2 csapat számára A floorball könnyített szabályai szerint játszanak a csapatok. Az ülőjátékos kezében van az ütő, ő terelheti, rúghatja vagy passzolhatja a labdát, míg a vállán támaszkodó társa rollerszerűen hajtja a deszkát. Kapus nincs, csak tiltott zóna, ahova se támadó, se védő játékos nem léphet. 3 kéz. Mindkét játékos a deszkán ül. Közösen tartják az ütőt. Legalább 3 kéznek kell egyszerre az ütőn lennie. Labdavezetésnél engedélyezzük a láb használatát a floorballhoz hasonlóan! Bele lehet rúgni a labdába, de lábbal nincsen folyamatos labdavezetés. Egy lábérintés után mindig ütővel kell a labdához érni! Szigorúan követeljük meg, hogy az ütőt ne emeljék a játékosok a deszka magassága fölé! Ne feledkezzünk meg a párok szerepcseréjéről! 21. kép: Guruló floorball Ülőröplabda-játékok 84. Ülőröplabda Létszám: 4 6 fő/csapat Eszköz: 1 db röplabda, háló vagy gumiszalag Az ülőröplabda-pálya mérete kisebb, mint a röplabdáé és a háló is alig magasabb, mint egy méter. A játékot ülő/ térdelő helyzetben játsszák. A labdaérintés pillanatában a fenéknek érintkeznie kell a talajjal. Kezdetben strandlabdával játszassuk vagy olyan labdával, amely lassan repül, hogy több idejük legyen a játékosoknak helyezkedni! 62

64 85. Ülve tartsd a levegőben! Létszám: 4 6 fő/csoport Eszköz: 1 db röplabda/csoport A tanulók körben ülnek, körülbelül 0,5 méter távolságra egymástól. A labdát úgy kell dobni, vagy ütni egymásnak, hogy ne essen le a földre. Cél, hogy a labdát a csoportok minél tovább a levegőben tartsák. Vajon melyik csapat végez először a 20 átadással? Mennyi ideig tudja minden csoport (osztályszinten) a levegőben tartani a labdát? Add vissza a kör közepére! A kör közepére ül egy tanuló, aki adogatja körbe a labdát a többieknek. A körben ülő játékosoknak mindig neki kell visszapasszolni. Kezdetben a kör közepén állhat a tanuló (ülés helyett), így könnyebben tud mozdulni a labdákra. Háló felett! A játékosok a háló (vagy kifeszített gumiszalag) két oldalán helyezkednek el. Megpróbálják a labdát minél hosszabb ideig a háló fölötti átadásokkal a levegőben tartani. 86. Ülő zsinórlabda Létszám: 4 5 fő/csapat Eszköz: 1 db röplabda és 1 méternél nem magasabb háló (gumiszalag) 2-2 csapat számára A labdát úgy kell a háló fölött átdobni az ellenfél térfelére, hogy ne tudják elkapni. A háló fölötti átdobás előtt a csapat tagjai maximum 2 átadást végezhetnek. Pontszerzés után szerva következik: egy dobással át kell jutatni a labdát a háló fölött, az alapvonal mögül. Pont jár azért, ha a labda földet ér. Melyik csapat gyűjti össze a 10 pontot előbb? 87. Ülő csere zsinórlabda Létszám: 6 8 fő/csapat Eszköz: 1 db röplabda és 1 méternél nem magasabb háló (gumiszalag) 2 csapat számára A csapatokat 2 csoportra osztjuk. Az egyik fele a pályán ül le, míg a másik fele a pálya oldal- és alapvonalai mentén helyezkedik el. A játék szervával indul. A labdát át kell juttatni a háló túloldalára, ahol a védekező csapatnak 3 kötelező érintése van (két átadás). Amíg az A csapat a 3 érintést hajtja végre, addig a másik térfélen a B csapat mezőnyjátékosai és a várakozó csoport gyorsan helyet cserél. Az A csapat a 3 érintés után átdobja a labdát, és a B csapat új játékosai fogadják ülő helyzetben. Amíg a B csapat végrehajtja a 3 érintést, addig az A csapatnál van gyors csere. A csapatokon belül is használjunk megkülönböztető jelzést a két csoport között! Így segíthetjük a csapatokat, hogy melyik (színű) csoportnak kell a pályán lenni, illetve kevésbé tévesztik el feladatukat. 63

65 Irodalomjegyzék [1] A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Magyar Közlöny évi 66. szám. nat_20121.pdf, letöltve: augusztus 26. [2] Reigl Mariann (1997): Az iskolai testnevelés játékai. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest. [3] Nádasi Lajos (2001): Motoros cselekvéses játékok az iskolai testnevelésben. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. [4] Orlick, T. (2006): Cooperative games and sports: joyful activities for everyone. (2nd edition), Human Kinetics, Champaign, Illionis. [5] Shields, D. L. Bredemeier, B. L. (2009): True competition A guide to pursuing excellence in sport and society. Human Kinetics, Champaign, Illionis. [6] Hillman, C. H. Erickson, K. I. Kramer, A. F. (2008): Be smart, exercise your heart: exercise effects on brain and cognition. Nature Reviews Neuroscience sz [7] Hofferth, S. L. Sandberg, J. F. (2001): Changes in American children s time, Advances in life course research [8] Csányi Tamás (2013): Játékatlasz óvodásoknak és kisiskolásoknak. A mindennapos mozgásra ösztönzés egy hatásos eszköze. In: Csányi Tamás Pappné Gazdag Zsuzsanna Vass Zoltán (szerk.): Testnevelés, testmozgás. Segédanyagok, ötletek, foglalkozástervek a 3 10 éves gyermekek mozgásfejlesztéséhez. Raabe Kiadó, Budapest. [9] Watkinson, J. (2010.): Let s Play! Promoting Active Playgrounds. Human Kinetics, Champaign, Illionis. [10] Williams, H. G. Pfeiffer, K. A. O Neill, J. R. Dowda, M. McIver, K. L. Brown, W. H. Pate, R. R. (2008): Motor skill performance and physical activity in preschool children. Obesity sz [11] Dimitriou Szilvia (2008): Integrált/inkluzív oktatásban részesülő fogyatékos tanulók oktatása Magyarországon. Doktori értekezés, TF Könyvtár, Budapest. [12] Kőpatakiné Mészáros Mária (2004): Táguló horizont Pedagógusoknak az együttnevelésről. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. [13] Iglói László Barati Krisztina (1994): Egészségesebb nemzedéket 2000-re. Alternatív testnevelés. OTSH, Budapest. [14] Pangrazi, R. P. Beighle, A. (2013): Dynamic Physical Education for elementary school children. (17th edition), Pearson Books, London, UK. [15] Graham, G. M. Holt/Hale, S. A. Parker, M. A. (2010): Children Moving: A Reflective Approach to Teaching Physical Education. McGraw Hill, New York. [16] A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet. Magyar Közlöny évi 53. szám. letöltve: augusztus 26. [17] Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Debrecen): A mindennapos játékos egészségfejlesztő testmozgást és az iskolai sportfoglalkozásokat támogató fejlesztések. letöltve: augusztus

66 Játékgyűjtemények ajánlott irodalom Kovács Katalin (1997): Játékok a természetben. In: Dosek Ágoston (szerk.): Erdők, hegyek sportjai. Magyar Testnevelési Egyetem, Kovács Katalin Sáringerné Szilárd Zsuzsa (2010): A társadalmi beilleszkedés lehetőségei testnevelési játékokkal. Integráció vagy szegregáció. Eötvös J. Főiskolai Kiadó, Baja BURK, M. C. (2002): Station Games Fun and Imaginetive PE Lessons. Human Kinetics, Champaign, Illionis LONG, G. GROUT, H. TAYLOR, S. (2011): 101 Classroom Games Energize Learning in Any Subject. Human Kinetics, Champaign, Illionis DOWSON, A. MORRIS, K. E. J. (2005): Fun and Games 100 Sport-Related Activities for Ages Human Kinetics, Champaign, Illionis DOWSON, A. (2009): Fun and Games 100 new sport-related activities. Human Kinetics, Champaign, Illionis SUTHERLAND, Ch. (2006): No Gym? No Problem! Physical Activities for Tight Spaces. Human Kinetics, Champaign, Illionis GLOVER, D. R. (2006): 40 Years in the Gym Favourite Physical Education Activities. Human Kinetics, Champaign, Illionis ERDŐSI Zoltán: Ultimate Frisbee kézikönyv A sportág oktatásának módja év közötti kezdők számára. letöltve: 2014 augusztus 26. Erdősi Zoltán: Ultimate kéziköny évesek oktatásához. Van Coppenolle H. (2006): Count me in. A guide to Inclusive Physical Activity, Sport and Leisure for Children with a Disability. (Education and Culture), Louven Miles, J. C. Priest, S. (1999): Adventure Programming. Venture Publishing, State College, Pennsylvania Csányi Tamás (2013): Kooperatív játékok a testnevelésben. In: Csányi Tamás Pappné Gazdag Zsuzsanna Vass Zoltán (szerk.): Testnevelés, testmozgás. Segédanyagok, ötletek, foglalkozástervek a 3 10 éves gyermekek mozgásfejlesztéséhez. Raabe Kiadó, Budapest. Csányi Tamás (2012): Variációk szobrocskára A klasszikus játék újragondolva. In: Csányi Tamás Pappné Gazdag Zsuzsanna Vass Zoltán (szerk.): Testnevelés, testmozgás. Segédanyagok, ötletek, foglalkozástervek a 3 10 éves gyermekek mozgásfejlesztéséhez. Raabe Kiadó, Budapest. Csányi Tamás (2012): Mókusok, mókusok ki a házból! Fejlődésközpontú játékszervezés. In: Csányi Tamás Pappné Gazdag Zsuzsanna Vass Zoltán (szerk.): Testnevelés, testmozgás. Segédanyagok, ötletek, foglalkozástervek a 3 10 éves gyermekek mozgásfejlesztéséhez. Raabe Kiadó, Budapest. 65

67 Szerzők DR. CSÁNYI TAMÁS PHD, az MDSZ kiemelt projektjének és az Iskolai Testnevelés Osztályának szakmai vezetője, testnevelő tanár A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán (TF) szerzett testnevelő tanár és labdarúgó szakedző diplomát. Egyetemi tanulmányai után testnevelő tanárként és edzőként dolgozott óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Karának oktatója, jelenleg egyetemi adjunktus beosztásban. Neveléstudományi doktori fokozatát az ELTE Pedagógiai és Pszichológai Karán szerezte 2011-ben. Fő kutatási és érdeklődési területe az iskolai testnevelés módszertanához, a fiatalok fizikai aktivitási és fittségi állapotának vizsgálatához kapcsolódik. Számos akkreditált pedagógus-továbbképzés kidolgozója, oktatója. Tantervfejlesztőként részt vett a NAT 2012 kidolgozásában, valamint az arra épülő kerettantervek fejlesztésében tól a Magyar Diáksport Szövetség Iskolai testnevelés osztályának vezetője, a TÁMOP jelű kiemelt projekt szakmai vezetője. DR. KOVÁCS KATALIN egyetemi docens, testnevelő és gyógytestnevelő tanár, kosárlabda szakedző A Testnevelés Egyetemen 1988-ban szerzett testnevelő tanári diplomát, majd 1994-ben ugyanott kosárlabda szakedzői diplomát. Egyetemi tanulmányai után testnevelő tanárként tanított egy budapesti középiskolában óta a Testnevelési Egyetem Sportjáték Tanszékén tanít, jelenleg egyetemi docens beosztásban. Neveléstudományi doktori fokozatát az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán szerezte 2004-ben. Fő kutatási és érdeklődési területe a játékcentrikus oktatás hatása az osztályközösségek alakulásra, valamint annak oktatásmódszertana. Oktatói pályafutása során több országban is tanított: az USA-ban szerzett tapasztalatai alapján mélyült el a kooperatív tanítás módszereiben, törökországi tanulmányi út kiemelt témaköre a játékoktatás szerepe volt a testnevelőtanár-képzésben, míg Szingapúrban a testnevelő tanárok továbbképzésében vállalt aktív szerepet. BORONYAI ZOLTÁN, az MDSZ módszertani munkacsoportjának vezetője, testnevelő tanár, kosárlabdaedző A Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Karán szerzett testnevelő tanári diplomát 2003-ban, majd kosárlabda-szakedzői diplomát ugyanott 2005-ben től kezdődően az Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatója, ahol a témája a éves tanulók fizikai aktivitási szokásrendszerének vizsgálata augusztusától 2013 februárjáig a Kőbányai Szent László Gimnázium testnevelő tanáraként dolgozott, ahol többek között osztályfőnökként, sítáborok és edzőtáborok szervezőjeként is tevékenykedett és 2013 között több egyesületnél is edzőként dolgozott a hétévestől a felnőtt korosztályig februárjától a TÁMOP jelű kiemelt projekt keretén belül a Magyar Diáksport Szövetség módszertani munkacsoportjának felelőseként, a többi munkacsoporttal szoros együttműködésben dolgozik. 66