Társasági adó Munkácsi Márta FB elnök, Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete okleveles adószakértő kamarai tag könyvvizsgáló

Átírás

1 Társasági adó 2017 Munkácsi Márta FB elnök, Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete okleveles adószakértő kamarai tag könyvvizsgáló

2 Alapelvek Az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja a szabály, az adóelőny célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet tartalma alapján az állapítható meg, hogy annak fő célja adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, akkor a jogügylet alapján elszámolt költség, ráfordítás, nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető

3 Lakhatáshoz kapcsolódó kedvezmények Ha egy munkáltató a munkahelytől távol élő munkavállalójának támogatást ad lakásbérlésre, vagy a munkásszállás alakít ki, fenntartási, üzemeltetési költségeit fizeti, az elszámolt költségek az adózás előtti nyereség összegéig levonhatóak a társasági adóalapból is: ka) a SZJA törvény szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege, kb) a SZJA törvény szerinti munkásszállás bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében, továbbá a munkásszállás céljára bérelt ingatlan bérleti díjaként, valamint a munkásszállás fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt összeg

4 Kisajátítás Csökkenti az adózás előtti eredményt a kisajátítás, valamint a kisajátítási tervben szereplő ingatlanra megkötött adásvétel során kapott ellenérték és az érintett eszköz könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet az adózás előtti eredményben való megjelenése adóévében. E csökkentést az adózó első alkalommal a adóévre alkalmazhatja

5 Változások a jogdíj-kedvezmények terén Jogdíjnak minősül: a) az alábbi kizárólagos jogok -aszabadalom, - a használatiminta-oltalom, - a növényfajta-oltalom, - a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, - a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és - a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és - a ritka betegségek gyógyszerévé minősítéséből származó eredmény(és nem bevétel!), b) az a) pont szerinti kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény, és c) a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény a) pont szerinti kizárólagos jogok értékéhez kapcsolódó hányada. [Nem jogdíj(nemjárkedvezmény) szembenakorábbiakkal avédjegy,a kereskedelmi név, az üzleti titok, a szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény értékesítése után.] Tao. tv

6 Szigorított jogdíj-kedvezmények A jogdíjhoz kapcsolódóan 3 jogcímen érvényesíthető kedvezmény: 1.) Csökkentő tétel a jogdíjra jogosító, be nem jelentett immateriális jószág értékesítéséből, apportként történő kivezetéséből származó nyereségnek az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege[7. (1) c) pont]. E kedvezmény megtartásához feltétel, hogy az adózó a lekötött tartalékot a lekötés adóévét követő 5 adóévben (a korábbi 3 adóév helyett) újabb jogdíjra jogosító immateriális jószág szerzésére feloldja. Tao. tv. 7. (1) c), (16)

7 Jogdíj-kedvezmények ) Csökkentő tétel az adózó (ideértve a jogelődjét is) eszközei között legalább egy éven át folyamatosan nyilvántartott bejelentett immateriális jószág értékesítéséből, apportként történő kivezetéséből származó nyereség, feltéve, hogy a bejelentés adóévét megelőző adóév(ek)ben az ugyanazon jogdíjra jogosító immateriális jószág értékesítéséből, kivezetéséből származó nyereségre nem alkalmazta az 1.) pont szerinti kedvezményt [7. (1) e) pont]. 3.) Csökkentő tétel az adózó választása szerint a kapott jogdíjból származó nyereség 50 százaléka, de legfeljebb az adózás előtti nyereség50százaléka[7. (1)s)pont]. 7 Tao. tv. 7. (1) e), s), (14)

8 Jogdíjhoz kapcsolódó arányosítás Az adózó csökkentő tételként mindhárom említett jogdíj-kedvezmény tekintetében legfeljebb a 7. (22) szerinti arányra figyelemmel meghatározott összeget veheti figyelembe, ha a jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág szerzése, előállítása érdekében kapcsolt vállalkozástól (kivéve telephelytől) K+F szolgáltatást rendelt meg, vagy (bárkitől) a jogdíjra jogosító immateriális jószágot, bejelentett immateriális jószágot vásárolta(átvette). A csökkentő tétel egésze arányosítás nélkül érvényesíthető, ha az adózó pl. csak a telephelyétől rendelt meg K+F szolgáltatást, vagy ha a kapcsolt vállalkozásától nem rendelt meg K+F szolgáltatást, vagy nincs is kapcsolt vállalkozása és a jogdíjra jogosító bejelentett/be nem jelentett immateriális jószágot maga állította elő (nem vette). Ez esetben a felmerülő növelő tételeket is teljes összegükben kell alkalmazni (ld.: később). Tao. tv. 7. (22) 8

9 Jogdíjhoz kapcsolódó arányosítás Arányosítási kötelezettség esetén az adózónál az immateriális jószág előállítása, kifejlesztése érdekében kifejtett saját tevékenységhez kapcsolódó K+F közvetlen költségeket [ saját K+F közvetlen költségek ] kell viszonyítani az összes K+F közvetlen költséghez. Az arányszám a következő: saját K+F közvetlen költségek x 1,3 összes K+F közvetlen költség Számlálóban: szerepeltethetők a független felektől igénybe vett K+F szolgáltatások közvetlen költségei, de nem szerepeltethetők a kapcsolt vállalkozástól ide nem értve a telephelyet megrendelt K+F szolgáltatás költségei, illetve a bárkitől vásárolt immateriális jószág(ok) bekerülési értéke. Nevezőben: szerepeltetni kell valamennyi, az eszköz szerzése, kifejlesztése érdekében felmerült K+F közvetlen költséget. A K+F közvetlen költségeket a felmerülésük adóévében (időbeli elhatárolástól függetlenül), szokásos piaci áron kell figyelembe venni. A számláló összegét 30%-kal lehet növelni, de legfeljebb a nevező összegéig. Tao. tv. 7. (22) 9

10 Jogdíj-kedvezmény arányosítással Példa Megnevezés Az adózó által kifejlesztett szabadalom saját K+F közvetlen költsége (számláló) A szabadalomhoz kapcsolt vállalkozásától megrendelt K+F szolgáltatás költsége E Ft Szabadalom hasznosításából származó adóévi jogdíjbevétel Szabadalomra elszámolt adóévi ráfordítások (értékcsökkenési leírás) 400 Jogdíjból származó nyereség ( ) Arányszám korrekció nélkül (9 000/12 000) 75% Korrigált számláló (9 000x1,3) , legfeljebb Arányszám (30%-os) korrekcióval (11 700/12 000) 97,5% Adózás előtti eredmény Csökkentő tétel (1 200x0,5)x97,5%, legfeljebb (2 000x0,5) 585 Tao. tv. 7. (1) s), (22)

11 Jogdíjhoz kapcsolódó növelő tételek ) Ha az adóévet megelőző adóévben a jogdíjnyereség 50%-a miatti csökkentés [7. (1) s) pont] alkalmazásra került, de az adóévben ugyanazon jogdíjra jogosító immateriális jószágon az adózó veszteséget realizált, akkor az (arányos) veszteség 50%-a növelő tétel[8. (1)c)pont]. 2.) Növelő tétel a bejelentett immateriális jószág bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti elszámolást) következtében elszámolt (arányos) veszteség[8. (1)n)pont]. Tao. tv. 8. (1) c), n)

12 Jogdíjhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések A jogdíjakhoz kapcsolódóan attól függően kell a Tao. tv. régi vagy új szabályait alkalmazni, hogy az adózó mikor áig, vagy azt követően szerezte be, állította elő az adott immateriális jószágot [Tao. tv.29/a. (28)-(32)]. A régi szabályokat kell alkalmazni a legkésőbb áig beszerzett, előállított immateriális jószágokra a áig lezáruló adóévi adóalapnál, egyes esetekben pedig azok 2016-ig alkalmazandóak, figyelemmel a Tao. tv. 29/A. (29)-(31) bekezdésében foglaltakra. Ez utóbbi akkor áll fenn, ha az adózó olyan kapcsolt vállalkozástól szerzett be között immateriális jószágot, amely kapcsolt vállalkozás nem volt jogosult kedvezményre. Ilyen lehet például, ha az adózó kapcsolt vállalkozása nem hasznosította az immateriális jószágot (nem volt erre irányuló szerződése, nem szedett jogdíjat). Az új szabályok mind a fogalmi meghatározás, mind a növelő/csökkentő tételek tekintetében a át követően beszerzett, előállított immateriális jószágokra alkalmazandóak. Tao. tv. 29/A. (28)-(32)

13 Jogdíj-kedvezmény régi/új szabályokkal Példa (E Ft) Megnevezés Szerzés, előállítás időpontja A eszköz esetében áig* után*** Jogdíjbevétel (2016.) Jogdíjra elszámolt költség Jogdíjból származó nyereség Adózás előtti eredmény Csökkentő tétel (2016.) ** ( x 0,5), legfeljebb ( x 0,5) 4 000** (8 000 x 0,5), legfeljebb ( x 0,5) * Ez esetben a án hatályos (régi) szabályok szerint meghatározott kedvezmény a áig lezáruló adóévvel bezárólag alkalmazható, feltéve, hogy az adózó korábban is csökkentette az adózás előtti eredményét a kapott jogdíjra tekintettel. ** Végleges a adóévi (új szabályok szerinti) csökkentés, ha az adózó a következő (2017.) adóévben ugyanezen A eszközén eredményt nem ér el, vagy nyereséget realizál. Ha azonban A eszközéhez kapcsolódóan 2017-ben pl E Ft veszteséget mutat ki, akkor (1 000 E x 0,5) 500 E Ft arányosítás nélkül növeli az adózás előtti eredményt a jelű bevallásában. *** Teljes egészében az adózó által kifejlesztett az eszköz (ezért nincs arányosítás az új szabályok alkalmazásakor). 13 Tao. tv. 7. (1) s), (22), **8. (1) c)

14 Műemlék karbantartása, felújítása Csökkentheti az adózás előtti eredményt a) a műemléki ingatlan*, b) a nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan*, és c) a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan** karbantartási, beruházási, felújítási * A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény jogszabállyal védetté nyilvánított műemléki érték (a); nyilvántartásba vett, általános védelem alatt álló műemléki érték, azaz országos jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, összes tartozékával (b) ** Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet települési önkormányzat rendeletében védetté nyilvánított építészeti örökség

15 Kedvezményezett Igénybevételre jogosult(ak): az ingatlant nyilvántartó adózó, ideértve a kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó ingatlan vagyonkezelőjét, a pénzügyi lízing keretében használatba vett ingatlan esetén a lízingbe vevőjét, a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított ingatlanok tulajdonosát, továbbá az adózó kapcsolt vállalkozása(i).

16 Kedvezmény mértéke Igénybevehető kedvezmény mértéke: karbantartás adóévi költsége, de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százaléka; kulturális örökségvédelmi célú, számviteli törvény szerinti beruházás, felújítás bekerülési értékének 2-szerese a beruházás, felújítás befejezésének adóévében és az azt követő 5 adóévben az adózó döntése szerinti részletekben. A jogosult és döntés szerint kapcsolt vállalkozása(i) által érvényesített összeg Tao. tv. 19. szerinti adókulccsal(9%) számított értéke karbantartás esetén adóévenként, adózónként nem lehet több 50 millió eurónak megfelelő forintösszegnél, beruházás, felújítás esetén beruházásonként nem lehet több 100 millió eurónak* megfelelő forintösszegnél. *100MEUR 31000MFt

17 Együttes érvényesítés Ugyanazon adóév tekintetében, ugyanazon ingatlanra vonatkozóan a karbantartás és a felújítás szerinti csökkentés együttesen is érvényesíthető. A csökkentés feltételei: a munkák ne hatósági kötelezés eredményeként történjenek, kivéve, ha azt az adózó kapcsolt vállalkozásának nem minősülő új tulajdonos valósítja meg és érvényesíti, az adózónak a bevallás benyújtásakor álljon rendelkezésére a munkák szabályszerű megtörténtéről és összegéről a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság által kiállított igazolás, a kapcsolt vállalkozás által történő érvényesítés további feltétele, hogy e vállalkozás a bevallással egyidejűleg rendelkezzen az eredeti jogosult írásos nyilatkozatával + adatszolgáltatás az adóbevallásban nyilatkozatot adó és kedvezményezett részéről

18 Példa műemlék ingatlanra Megnevezés Jogosult adózó Kapcsolt váll. Beruházási költség Karbantartási költség 200 Adózás előtti eredmény Megállapított csökkentő tétel (5.000*2+100/2) Igénybe vett csökkentés Tartalékolás 4.950

19 Start up cégek kedvezménye korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének (ideértve a szerzést követő tőkeemelésre tekintettel a bekerülési érték növekményét is) háromszorosa a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben, de adóévenként legfeljebb 20 millió forint, (de minimis támogatásnak minősül)

20 Korai fázisú vállalkozások olyan jogi személy, amely a vonatkozó jogszabály szerint korai fázisú vállalkozásként nyilvántartásba vételre került ÉS a kedvezmény igénybevételének adóévében legalább 2 főt foglalkoztat, akik közül legalább egy fő a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló tv. szerinti kutató-fejlesztőnek minősül ÉS a korai fázisú vállalkozás nem minősül az adókedvezmény igénybevételére jogosult adózó kapcsolt vállalkozása a kedvezmény igénybevételének adóéveiben.

21 Kárenyhítési Alap Csökkenti az adózás előtti eredményt: a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló évi CLXVIII. Törvény 7. (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszközök (Kárenyhítési Alap) javára önkéntesen, nem jogszabályi kötelezés alapján adott támogatás könyv szerinti értékének 50 %-a a juttatás adóévében, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. Hatályos: január 1-jétől Tao tv, [7. (1) z)]

22 Egy összegű ÉCS Ha a vállalkozás a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett szabad vállalkozási zóna területén helyezi üzembe, akkor a Tao tv. 1. számú mellékletének 14. pontja alapján 100 százalékos értékcsökkenést érvényesíthet adózás előtti eredményt csökkentő tételként. Ebben az esetben egy 100 millió forint értékű szabad vállalkozási zónában üzembe helyezett beruházásra jutó adóspórolás már nem csupán 9, hanem a kettős csökkentés miatt 18 millió forint lesz, ami nem elhanyagolható segítség. 22

23 Gyorsított ÉCS 2017-től egyes vagyoni értékű jogok után is gyorsított értékcsökkenési leírás alkalmazható Ezek a vagyoni értékű jogok: a hasznosítási engedély, használati engedély és felhasználási engedély alapján használatba adott szabadalom, más iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi alkotás, know-how, védjegy, kereskedelmi név, üzleti titok, szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény. 23

24 Kapcsolt fél szokásos piaci árhoz kapcsolódó korrekció Nincs változás abban, hogy a kapcsolt vállalkozások egymás közötti, szokásos piaci ártól eltérő áralkalmazása esetén érvényesíthető csökkentő tétel feltétele, hogy az a fél csökkenthet, amelynek az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, az adózóval szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi TAO adó alanya, az adózó rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét. E feltétel-rendszer a évtől kiegészül egy további előírással. E szerint az adózónak rendelkeznie kell a másik fél arra vonatkozó nyilatkozatával is, amely szerint a másik fél a különbözet összegét figyelembe veszi (vette) a társasági adó vagy annak megfelelő adó alapjának meghatározása során. Ez azt jelenti, hogy a másik félnek növelnie kell a különbözetnek megfelelő összeggel.

25 Kapcsolt vállalkozás behajthatatlan követelése A Tao. tv. 7. (1) bekezdés n) pontja szerint változatlanul csökkenti az adózás előtti eredményt a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés. Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával szemben fennálló követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált részretekintettel alkalmazza a csökkentő tételt, úgy a társasági adóbevallásában adatot kell szolgáltatnia: az érinteq kapcsolt vállalkozásról, az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról. 25

26 A filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye Az adózó a részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig - döntése szerint -a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő nyolcadik naptári évbenlezáruló adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az arra jogosult szervezet részére a kiegészítő támogatást a támogatás juttatásának adóévében megfizeti. A kiegészítő támogatás az adókedvezményre jogosító támogatási igazolásban meghatározott összeg 9%-os adókulccsalkiszámított értékének legalább 75 százaléka. Ha az adózó a kiegészítő támogatásta támogatás adóévét követően, de legkésőbb a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig (!) fizeti meg, akkor az adókedvezményt legfeljebb az a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összeg 80 százalékáig veheti igénybe 26

27 Az olimpiai pályázat támogatása Adókedvezményt lehet érvényesíteni a teljes támogatás összegéig. Az összeg, amely alapja a kedvezménynek, a támogatott nonprofit társaság által kibocsátott támogatási igazoláson szereplő összeg. Ezt hét adóév adójára lehet elosztani: a támogatás adóéve és a támogatás naptári évét követő hatodik naptári évben záruló adóév között. 27

28 A támogatási igazolás Az adózó az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társasággal támogatási megállapodást köt ellenőrizni kell, hogy belefér-e a keretbe! Támogatási igazolást a nonprofit társaság ugyanis, évekre együttesen, összesen 19 milliárd Ft összegben adhat ki. Ez extrém esetben azt is jelentheti, hogy már 2016-ban elfogy a keret és 2017-ben hiába próbálna adókedvezményre jogosító felajánlást tenni az adózó... 28

29 Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás Mikor: A beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén a beruházás üzembe helyezését követő adóévben vagy adózó döntése a beruházás üzembe helyezésének adóévében és az azt követő 5 adóévben. Mértéke: beruházásonként, a beruházáshoz igényelt állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás elszámolható költsége 30 %-nak megfelelő mértéket ne haladja meg, legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg, amely mérték - kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 20, - középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 10 százalékponttal növelhető. Az feltételek teljesítését az állami adóhatóság a kedvezmény igénybevételét követő 3. adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi!

30 Élőzenei szolgáltatás kedvezménye Tárgyévben elszámolt élőzenei szolgáltatás ellenértéke(áfá-valcsökkentettösszege) Ha vendéglátóhelyen történik a szolgáltatás Akedvezménymértékeadíj50%-a DEekkoradíjnemavállalkozásérdekében felmerültköltség

31 Sportcélú adomány változás ATao.tv.24/A. (21a): az igazolás kiállítója és a NAV között étől tervezett elektronikus kapcsolattartásra tekintettel az igazolást (annak módosítását, visszavonását) az igazolás kiállítója küldi meg kizárólag a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül a NAV részére. Az így megküldött igazolást a NAV a rendelkező nyilatkozat és az adózó felajánlásra való jogosultságának vizsgálatához használja fel. Jelenleg nem működik, így a régi rendszerhez hasonlóan kell az igazolást továbbra is megküldeni.

32 Sportcélú adomány Atámogatóatámogatást nem a NAV közreműködésével utalja,akkor A támogatás átutalását követő 15 nap helyett 30 napon belül be kell jelentse a NAV-nakazutalástényét A SPORTBEJnyomtatványon

33 Transzferár 2017 (4) Az (1) bekezdés n) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményéta kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelésre tekintettel, ha társasági adóbevallásában az érintett kapcsolt vállalkozásáról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról adatot szolgáltat. Tao. tv ) bek. n. pont Módosítás: ad) rendelkezik a másik fél nyilatkozatával Mentesülés: amennyiben egy külföldi vállalkozás magyarországi telephelye mentesül a magyar adózás alól egy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján, akkor a külföldi vállalkozás és magyarországi telephelye közötti ügylet vonatkozásában nem kell már transzferárnyilvántartást készíteni. 33

34 Veszteség elhatárolás K+F esetén Szociális hozzájárulási adókedvezmény - ha az adózó lehet a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység közvetlen költségére tekintettel a Tao. tv. 7. (1) bekezdés t) pontja alapján (első ízben a 1529 jelű) bevallásában csökkentő tételt vett igénybe, és ennek eredményeként negatív adóalapja keletkezett [2011. évi CLVI. törvény 462/H. ]. Ha az adózó a társasági adóban keletkezett negatív adóalapja után a szociális hozzájárulási adókedvezmény igénybevételét választja, akkor a Tao. tv. 7. (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentésre tekintettel keletkezett negatív adóalapjának 50%-a minősül elhatárolt veszteségnek. A negatív adóalap másik 50%-a, amely a szociális hozzájárulási adókedvezmény alapjául szolgál, nem tekintető elhatárolt veszteségnek. 34

35 KKV beruházási adóalap-csökkentő tétel Az adóév utolsó napján KKV-nak minősülő adózó, amelynek egész évben valamennyi tagja magánszemély (ideértve az MRP-t is) döntése szerint érvényesítheti a kedvezményt. Adóalap-csökkentő tétel: Új ingatlan, kivéve az üzemkörön kívüli ingatlan adóévi beruházási értéke, Ingatlan adóévi felújításának, bővítésének, rendeltetés-változtatásának, átalakításának értéke, Új, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz adóévi beruházási értéke, Új szoftvertermék felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke. Nem jogosít kedvezményre: Hibás teljesítés miatt jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szoftvertermék felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke, ha a cserére visszaadott eszközre az adózó igénybe vette a kedvezményt. Korlátok, értékhatárok: Támogatástartalom a közösségi szabályozásnak megfeleltetendő, Adózás előtti nyereségig, De 30 millió Ft adóévben utoljára, 2017-től megszűnik a 30 millió Ft-os értékhatár.

36 Beruházási hitel kamat kedvezmény A hitelszerződés megkötése adóévének utolsó napján KKV-nak minősülő adózó tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől felvett, és kizárólag e célra felhasznált hitel kamata után adókedvezményt vehet igénybe (a számított adó 80, illetve 70%-os korlátjára figyelemmel) abban az adóévben, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz a nyilvántartásában szerepel, illetve ha az a korábbi, amely adóévben a hitelt visszafizette. Az adókedvezmény mértéke: utoljára a évben a között kötött szerződés szerinti hitel után fizetett kamat 40%-a, a 2014-től kötött szerződés szerinti hitel után fizetett kamat 60%-a, de adóévenként legfeljebb 6 M Ft; 2017-től a hitelre az adóévben fizetett kamat től tehát a szerződéskötés időpontjától függetlenül megszűnik a 40/60%-os és az adóévi 6 M Ft-os korlát.

37 Támogatás Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által az adóévben nem adomány céljából ingyenesen adott támogatás adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, ha nincs nyilatkozat, hogy a bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesznegatív,(anullaisjó) továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti.

38 Támogatás Amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, tehát csak arról nyilatkozik, hogy vállalkozási tevékenységet nem végez Ez utóbbi kitétel szerinti nyilatkozattal élhet például az alapítvány, az egyesület. Ilyen nyilatkozatot tehet az az ingatlanos civil szervezet is, amelynek csak az ingatlanhasznosítás kapcsán jelentkezik korrekciós tétele, függetlenül attól, hogy mennyi (a kapott támogatásra jutó adónál kevesebb) adót fizet, vagy adómentessége miatt adót nem fizet.

39 Civil szervezet adóalapja Az alapítvány, a közalapítvány és az egyesület esetében avállalkozásitevékenységadózáselőtti eredményét a Civil törvény rendelkezéseit figyelembe véve, a gazdasági-vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének megfelelően kell megállapítani, azzal, hogy a Tao. tv. alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek a Civiltörvény szerint gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő alapcél szerinti/közhasznú tevékenység. Így jár el a köztestületis, a reá irányadó törvényben foglalt eltérésekkel.

40 ngatlannal rendelkező civil szervezet bevételei A Civiltörvény szerint [2. 11.] nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek: az ingatlan megszerzése, használatának átengedése és átruházása (ezt fogadja el a Tao. tv. is]. A Civiltörvény szerint [20. (1)] a civil szervezet alapcél szerinti/közhasznú tevékenységének bevételeként elkülönítve mutatja ki: az ingatlan megszerzése, használatának átengedése és átruházása révén megszerzett bevételt.

41 Ingatlanhoz kapcsolódó korrekciók civil szervezet esetén A vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét Növeli az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti/közhasznú tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeg[9. (3) c)]; Ilyen jellemzően a kapott bérleti díj; Csökkenti az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti/közhasznú tevékenység költségeként, ráfordításaként az adóévben elszámolt összeg [9. (2) f) második fordulata]; Ide tartozik minden költség, köztükaz écsis;

42 Ingatlanhoz kapcsolódó korrekciók civil szervezet esetén Növeli az ingatlanhoz kapcsolódóan a 8. (1) bekezdés b) pontja szerint az adóévre kiszámított összeg [9. (3) d)]; Ez az Szt. szerinti écs; Csökkenti: az ingatlanhoz kapcsolódóan a 7. (1) bekezdés d) pontja szerint az adóévre kiszámított összeg [9. (2) f) első fordulata];ezatao.tv.szerintiécs.

43 Összefoglaló tábla ingatlanos civil esetén Séma, ahol Ingatlanhasznosítás = megszerzés, használat átengedése, átruházás ± Vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye + Ingatlanhasznosítás bevétele + Ingatlan Szt. szerinti értékcsökkenése Ingatlan Tao. tv. szerinti értékcsökkenése Ingatlanhasznosítással kapcsolatos valamennyi költség ± Vállalkozási tevékenység adóalapja Az ingatlanos civil szervezet a fentiek szerint akkor is módosítja az adózás előtti eredményét (azt nullának tekintve), ha az adóévben nincs gazdasági-vállalkozási tevékenysége [Tao. tv. 9. (4a)].

44 A társasági adókulcs változása A fizetendő adóelőleg megállapítása A progresszív mentesítés megszűnése Az ellenőrzött külföldi társaság fogalma Az ingatlannal rendelkező társaság adómegállapítása Beruházások a növekedési adóhitel rendszerében (a NAHI-ra jutó adó, és létszámnövelési felétel változása az egykulcsos adó miatt) 44

45 Áttérés KIVA alá - emlékeztető A kisvállalati adó akkor választható, ha az átlagos statisztikai állományi létszám az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt (a korábbi 25 fős határ emelkedik). Az átlagos statisztikai állományi létszámra vonatkozó 50 fős előírás továbbra is a kapcsolt vállalkozások adataival (a kapcsolt vállalkozások utolsó lezárt beszámolójában szereplő adatok) együttesen értendő. A létszámhatár emelésével összefüggésben az adóalanyiság megszűnésére vonatkozó feltétel [Katv. 19. (5) bekezdés h) pont] is módosul, az adózó kiva-alanyisága annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben az átlagos statisztikai állományi létszám a 100 főt meghaladja (a korábbi 50 fő helyett).. Kedvező változás, hogy amennyiben a kiva-alanyiság első adóévét megelőző adóév rövidebb, mint 12 hónap, akkor a mérlegfőösszegre vonatkozó 500 millió forintos értékhatár szempontjából az adózónak nem kell időarányosítani az adatait. Bevételi értékhatár megszűnéskor: 1 Mrd forint. 45

46 Az adóalanyiság keletkezése A kiva-alanyiság továbbra is az adózó erre irányuló választásának az adóhatósághoz való bejelentése alapján jön létre. Folyamatosan működő adózók: bármely hónapban bejelenthetik az illetékes megyei adó-és vámhatósághoz a kiva választását a T203KV jelű nyomtatványon az adóalanyiság a választást követő hónap első napjától jön létre. Az újonnan alakuló adózók az adóhatósághoz való bejelentkezésükkel egyidejűleg jelenthetik be a kiva választására vonatkozó döntésüket. Kijelentkezés: évente egyszer, kizárólag december ig. 46

47 Áttérés KIVA alá 1.) Már előtt (2016-ban) is kiva alany esetén KIVA >> KIVA speciális csökkentő tétel összegéről a NAV éig tájékoztatja az adózókat.

48 Áttérés KIVA alá 2.) előtt társasági adóalany esetén A Tao. tv. hatálya alól kikerülő adózónak a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni, a 1671 jelű bevallást kell benyújtania éig. Ha a továbbvitt kedvezmények (pl. fejlesztési tartalék, KKV beruházás) feltételeit a kiva alanyiság időszaka alatt is teljesíti, úgy társasági adófizetési kötelezettség nem terheli.

49 Áttérés TAO-ra A Katv. hatálya alól kikerülő adózónak a 17KIVA bevallást kell beadnia, adóalanyisága megszűnését követő 5. hónap utolsó napjáig. A Tao. tv. hatálya alá kerülő adózó KIVA>>TAO Új előírás, hogy a kiva alanyiság időszaka alatt (±) keletkezett eredménytartalék ( ) bevételként elszámolt osztalék ( ) megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értéke Áttérési különbözet, amely

50 Áttérés TAO-ra (+) ha áttérési különbözet pozitív, akkor az adózó azzal megegyező összegű lekötött tartalékot képez, amelyet a lekötés adóévét (utolsó kivás adóévet) követő 4 adóévben használhat fel a fejlesztési tartalékra előírtak szerint(de nincs késedelmi pótlék és a képzése nem csökkentő tétel); ( ) ha negatív,akkorannakabszolútértékeaz elhatárolt veszteség összegét növeli, amelyet az adózó a Tao. tv. hatálya alatt felhasználhat.

51 Áttérés TAO-ra TAO alatt értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet a kiva alanyiság alatt megszerzett, eszközre, A kiva alanyiság előtt megszerzett eszköz után a kiva alatt folytatni kell az ÉCS elszámolást, innen lehet folytatni a Tao. tv. szerinti értékcsökkenési leírást. Nem használt részét a kiva alanyiság megszűnését követően a társasági adó alanya a visszatérést követő 5 adóéven belül elhatárolt veszteségként figyelembe veheti. (Keletkezés = az utolsó kivás adóév). Az olyan társasági adókedvezmények tekintetében, amelyeket az adózó a Tao. tv. rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe, a kiva alanyiság időszakában lezárt adóévet is figyelembe kell venni. Társasági adóelőleget kell bevallani a 1743TAO bevallásban.

52 Áttérés TAO-ra Ha a kiva alanyiság időszakában bevont tőke a társasági adózás időszakában kivonásrakerül,annakösszegévelnövelni kellatársaságiadóalapját. A kiva alanyiság időszaka alatt keletkezett elhatárolt veszteségnek a kiva alanyiság időszakában az adóalap csökkentésekéntfel

53 Konzultáció 53