SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

Átírás

1 SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanári útmutató 3

2 A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK FISCHER ALAJOS SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ FEJLESZTŐ K ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTÕ SZARKA JUDIT SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐNÉ NAGY CSILLA FELELÕS SZERKESZTÕ NAGY MILÁN BORÍTÓGRAFIKA TIPOGRÁFIA SZŰ CS ÉDUA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. SZARKA JUDIT A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! KIADJA AZ EDUCATIO TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÓ KHT BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

3 ÖRÖKSÉGÜNK Tanári útmutató Fejlesztő k Fekete Gabriella Juhász Orsolya Kertész Zsuzsa

4 TARTALOM ÖRÖKSÉGÜNK 10 BIBLIAI BŰ NÖK ÉS BŰ NHŐ DÉSEK 35 AMIT REGGEL RAKTAK, AZ DÉLRE LEOMLOTT, / AMIT DÉLBEN RAKTAK, ESTÉRE LEOMLOTT. 52 ÖTSZÁZ BIZONY DALOLVA MENT / LÁNGSÍRBA VELSZI BÁRD EZ VOLT ÁM AZ EMBER HEJ! HA ÉN IS, ÉN IS KÖZTETEK MEHETNÉK SZÓLÁSOK, KÖZHELYEK, FORDULATOK, KÖZMONDÁSOK 12 5 REPÜL A NEHÉZ KŐ : KI TUDJA HOL ÁLL MEG? 15 8 FELMEGYEK BUDÁRA BAJNOK KATONÁNAK A KÉPES KIFEJEZÉSEKTŐ L AZ IDIÓMÁKIG 202 ESTENDEN MEGLÁTTA A BUDAI VÁRAT HOL VAGYON PAIZSOM, PÁNCÉLOM, FEGYVEREM? 255 ÖSSZESZEDTE TOLDI ROPPANT NAGY EREJÉT DICSŐ HÍRE-NEVE FENNMARADT ÖRÖKRE. 288 TOLDI MIKLÓS ÉS JÁNOS VITÉZ 298 KÉPES KIFEJEZÉSEK, SZÓLÁSOK, KÖZMONDÁSOK MÁS NYELVEKBEN FEJEZETZÁRÓ FELADATLAP

5 NÉVJEGY A FEJEZET CÉLJA JAVASOLT IDŐKERET A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME ÉS AJÁNLOTT ÓRASZÁMA AJÁNLOTT KOROSZTÁLY A közös emberi és nemzeti kultúrának és hősei emlékének elevenen tartása. Bűnök és büntetések megismerése, megítélése. Igazságosság vagy igazságtalanság megítélése. Irodalmi művek archaikus szóhasználatának, archaizá ló stílusának megismerése, ezek okainak felismerése. Az elbeszélő tárgyhoz való viszonyának vizsgálata. Az epizódok, a kihagyások szerepének tisztázása az elbeszélésben. Egyszerűbb képek, alakzatok felismerése, értelme zése. Eseménysorrend és ok-okozati összefüggések kere sése; jellemzés, összehasonlítás, szembeállítás készí tése. Ki nem mondott összefüggések explicitté téte le. Nehéz (régies, népies) szókincsű szöveg sza vainak, mondatainak megértése kontextusból és se gédforrásokból. Archaikus szöveg jelentésének visszaadása mai nyelven fordítás a komikus modernizálás elkerülésével. Vélemény megfogalmazása, érvelő szövegek alkotása szóban és írásban. 51 tanóra 1. Bibliai bűnök és bűnhődések (5 óra) 2. Amit reggel raktak, az délre leomlott, / Amit délben raktak, estére leomlott. (3 óra) 3. Ötszáz bizony dalolva ment / Lángsírba velszi bárd (5 óra) 4. Ez volt ám az ember (2 óra) 5. Hej! Ha én is, én is köztetek mehetnék (3 óra) 6. Szólások, közhelyek, fordulatok, közmondások (2 óra) 7. Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg? (4 óra 8. Felmegyek Budára bajnok katonának (5 óra) 9. A képes kifejezésektől az idiómákig (2 óra) 10. Estenden meglátta a budai várat (3 óra) 11. Hol vagyon paizsom, páncélom, fegyverem? (3 óra) 12. Összeszedte Toldi roppant nagy erejét (4 óra) 13. Dicső híre-neve fennmaradt örökre. (2 óra) 14. Toldi Miklós és János vitéz (2 óra) 15. Képes kifejezések, szólások, közmondások más nyelvekben (2 óra) Feladatlap, szövegalkotás, portfólió bemutatása (3-4 óra) 6. évfolyam, év

6 6 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M FEJEZETKAPCSOLÓDÁSI PONTOK Tantervi Petőfi Sándor: János vitéz 5. o. Vissza a meséhez! 5. o. Születés, teremtés 6. o. Kereszttan tervi Szociális, életpálya-építési, ember és társadalom, művészetek (ének-zene, dráma és tánc, mozgóképkultúra és médiaismeret) Kompetenciaterületen (Ajánlott megelőző és követő fejezet) Megelőző: Kaland Követő: Szóbeliség és írásbeliség KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK Kompetenciaterületi Értő olvasás Reproduktív és spontán szövegalkotás A szöveg időbeli, térbeli és szerepviszonyainak azonosítása Jellemzés és önjellemzés Véleményalkotás, érvelés Helyzetelemzés, helyzetértékelés Az elbeszélő viszonya tárgyához, az epizódok és a kihagyások szerepe az elbeszélésben Az archaizálás és a tájnyelv funkciója Költői képek felismerése és értelmezése NAT (2003) Fogékonyság az együttérzésre; az erkölcsi érzelmek, az igazságérzet tudatosítása, a jó és a rossz megkülönböztetése. A szövegelemzés néhány alapvető eljárásának alkalmazása (pl. a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, időrend, ok-okozati kapcsolatok). Ismert szövegek megjelenítése dramatikus játékkal. Memoriter (költemények, prózai szövegek szöveghű ismerete). Gondolatok, információk, vélemények egyszerű, érthető és magabiztos közlése a beszédhelyzetnek megfelelően. Együttműködés a társakkal a beszélgetésben, a feladatmegoldásban. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vitában. Saját álláspont előadása és megvédésének képessége a témának, helyzetnek megfelelően. Mások véleményének meghallgatása, megértése, tömör reprodukálása. Szövegalkotási képesség különböző szövegtípusokban és műfajokban. Személyes és olvasmányélmények megfogalmazása a leírás, az elbeszélés, a jellemzés, a vélemény, az ismertetés stb. műfajában.

7 N É V J E G Y 7 A gyermeki olvasatokra alapozva élményt elmélyítő, megértést segítő szövegelemző műveletek alkalmazása. A költői nyelv és a mindennapi nyelv hasonló és eltérő vonásai. A költői nyelvbe kódolt többletjelentések iránti érzékenység kialakulása, fejlesztése. Kereszttantervi (Pl. életpálya-építési, szociális) Szociális kompetenciák; életpálya-építési kompetenciák; énkép, önismeret; európai azonosságtudat egyetemes kultúra. MÓDSZERTANI JAVASLATOK KÖVETELMÉNYEK A fejezet nagyrészt arra épül, hogy a tanulók tevékenykedjenek, a pedagógus szerepe többnyire a munka, a tanulás szervezése. A munkaformák közül a leggyakoribbak a heterogén cso portban folytatott és a páros munkák, de szerepelnek a fe je zetben homogén csoportoknak szóló és egyéni feladatok is. A fejezet tartalmaz irodalomtörténeti és -elméleti ismereteket, azonban ezek esetében sem definíciószerű megfo galmazásokat várunk a tanulóktól, hanem a szövegekből szer zett saját tapasztalatokon nyugvó következtetések megfogalmazását. Előfordul a fejezetben képzőművészeti és zenei alkotások értelmezése, vizsgálata is. Ezek célja, hogy a gyerekek meg fogalmazhassák az irodalomtól eltérő kifejezésformákkal kapcsolatos észrevételeiket. Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv. Befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás a gimnáziumok és a szakközépiskolák évfolyamában. Korona Kiadó, Az interaktív-reflektív tanítási szemlélet mellett ebből a könyvből valók a fejezetben alkalmazott eljárások, pl. állókép, pletykajáték, ötsoros, kreatív írás stb. Fenyő D. György: A Biblia az irodalomban. Korona Nova Kiadó, Budapest, A könyv feladatai tovább segítik a bibliai szövegek feldolgozását. Arany János Toldi című művének feldolgozásánál A világ és én III. Szövegértés és szövegalkotás éveseknek. (Alkotó szerkesztő Orosz Sándorné) Calibra Kiadó, tankönyv szolgáltatta az alapot. A feldolgozáshoz segítséget nyújthat a pedagógusok számára Szilágyi Márton: Köszönöm az Isten gazdag kegyelmének (Arany János: Toldi) című tanulmánya, amely a következő honlapról tölthető le: fw.hu. A tanuló legyen képes saját vélemény megfogalmazására és megvédésére a témának és a beszédhelyzetnek megfelelően; mások véleményének meghallgatására, megértésére többszereplős helyzetekben; az irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerésére, értelmezésükre;

8 8 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M a szereplők cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek megértésére; gondolatok, vélemények, érzelmek, képzetek kifejezésére különböző nézőpontokból rövidebb fogalmazások formájában; az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megtapasztalására, megértésére; a mai és korábbi nyelvállapot különbségének felismerésére a korosztálynak megfelelő szinten; az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerésére mindennapi szövegekben és különféle műalkotásokban. Tudja a szereplők külső és belső jellemzőit azonosítani. ÉRTÉKELÉS TÁMOGATÓ RENDSZER A tanulók munkáját folyamatosan értékeljük, főleg szóban. A menet közben elkészített írásbeli feladatokat érdemjegygyel minősíthetjük. A tanulói prezentációkat szintén érdemjeggyel értékelhetjük. Ha előtte felhívtuk a figyelmüket arra, hogy az óra végén a csoport munkavégzését minősítjük, akkor erre is adhatunk érdemjegyet. A fejezet végén feladatlappal ellenőrizzük az elsajátított ismereteket. Az elkészített portfóliót is a kimenetnél értékeljük történeti monda. (Szerk.: Szemerkényi Ágnes) MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest, A magyar történelem nagy alakjai. 2. rész. Reflektor Kiadó, Budapest, Ács Zoltán Bánó Attila: Nagy Lajos király. Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat, Arany János breviárium. Összeállította Kozma Dezső. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca, Arany János: Toldi-trilógia. A bevezetést írta: Keményfy János. Jegyzetekkel elláta: Dáloky János. A Magyar Népművelők Társasága kiadása, Budapest, é. n. Aranytól Aranyról. Szerk.: Tóth Tibor. Tankönyvkiadó. Bp., Benedek Elek: Toldi Miklós. Arany János balladája nyomán. Debrecen, Keresztúry Dezső: Így élt Arany János. Móra, Bp. Lengyel Dénes: Régi magyar mondák. 17. kiadás, Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. Sumonyi Zoltán: Vitéz nagyfalui Toldi Miklós szerelme és egyéb kalandjai. Helikon Kiadó, (Bp.) Szunyogh Szabolcs: Arany János ( ). Garabonciás Könyvkiadó, Budapest, Új magyar tájszótár. Vargha Balázs: Arany János játékai. Enciklopédia Kiadó, Bp Vati Papp Ferenc: Forrásvidék (Írók, költők gyermek- és ifjúkora). Tankönyvkiadó, Budapest, 1989.

9 N É V J E G Y 9 Arany János balladái. Szépirodalmi Könyvkiadó, Balázs Margit: A haza bölcse, a bolond gróf és a többiek. Ragadványnevek történelmünkben. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Beney Zsuzsa Jelenits István: Bevezetés az irodalomba. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Bereczki Gábor (szerk.): Földisten lánykérőben. Finnugor mitológiai és történeti énekek. Európa Könyvkiadó, Budapest, Bibliai enciklopédia. Nélkülözhetetlen kézikönyv a Bibliáról. Magyar Könyvklub. Budapest, Bibliai nevek és fogalmak. Evangéliumi kiadó, Budapest, é. n. Csukovits Enikő: Liliom és holló. (Új Képes Történelem) Magyar Könyvklub Helikon Kiadó, Budapest, Fisher, Robert: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Kallós Zoltán: Ez az utazólevelem. Balladák új könyve. Akadémiai Kiadó, Budapest, Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén. Magyar Könyvklub, Németh G. Béla: Hosszmetszetek és keresztmetszetek. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, Szikszainé Nagy Irma: Stilisztika. Trezor, Budapest CD Varietas Delectat 6., Arany János: A walesi bárdok Ludwig van Beethoven: Symphonie Nr. 6 Pastorale. Berliner Philharmoniker. Herbert von Karajan Internet:

10 1. BIBLIAI BŰNÖK ÉS BŰNHŐDÉSEK 5 ÓRA Előzetes szempontok a modul feldolgozásához A környezettől, a gyerekek összetételétől függően más népek egy-egy hasonló de mégis más mítoszát meg lehetne említeni. Az archaikus nyelv lassítja a megértést azoknál még inkább, akiknek amúgy is kevés szövegismeretük van. Ezek a gyerekek kapjanak meg minden segítséget a feldolgozáshoz. A 11. feladatnál a gyengébb ismerettel és szókinccsel rendelkező gyerekeknek adjunk válaszlehetőségeket, és inkább azok közül válasszanak megoldást. Pilinszky János tapasztalása szerint a Biblia az egyetlen olyan könyv, amely a legvégső pillanatban is érvényes marad. Az egész emberiség alapvető könyve, de ma már távolról sem ugyanazt jelenti mindenkinek. A Biblia az emberiség egyik legjelentősebb kulturális alkotása és hagyománya, az irodalom és a többi művészet egyik legfőbb kiindulópontja, közös kultúrkincse, nyelve. Három bibliai történetet dolgozunk fel a modulban: a bűnbeesés, Káin és Ábel, valamint a bábeli torony történetét. Mindhárom arról szól, hogyan romlik el az eredetileg harmonikus teremtés. RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/1. 5. oldal 15 PERC Tanári instrukciók A modul bevezetésére legalább egy órát fordítsunk, járjuk körbe az örökség fogalmát, térképezzük fel, mi mindent tudnak, ismernek a diákok a témáról, mi az, amit értéknek tartanak az örökséggel kapcsolatban. Janikovszky Éva szövege lehetőséget teremt arra, hogy beszélgetést kezdeményezzünk a gyerekekkel a témával kapcsolatban. Hogyan látnak bennünket kiskorunkban és kamaszként, mi okozza ezt a különbséget? Keressék a tanulók a cím másfajta megfogalmazásait, kifejezési lehetőségeit. Kiemelt készségek, képességek: szóbeli szövegalkotás, válogató olvasás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: páros és frontális munka M ó d s ze r ek, eljárá s o k: beszélgetés, táblázat kitöltése, gyűjtőmunka

11 B I B L I A I B Ű N Ö K É S B Ű N H Ő D É S E K Hallgassátok meg Janikovszky Éva Kire ütött ez a gyerek? című írását! JANIKOVSZKY ÉVA: KIRE ÜTÖTT EZ A GYEREK? Amikor kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták, hogy kire hasonlítok. Nagymama azt mondta: istenem, akárcsak az anyja! Nagypapa azt mondta: az ördögbe is, szakasztott az apja! Emil bácsi azt mondta: a megszólalásig Jolán! Apukám azt mondta: mintha csak magamat látnám! És az anyukám azt mondta: azért talán rám is hasonlít egy kicsit! ( ) Amíg kicsi voltam és okos és kedves és szép, aki csak látott, mind azt mondta: micsoda sikerült gyerek! Igazán büszkék lehettek rá! És bár a család úgy vélte, hogy ugyan már, hiszen mindegyik kisgyerek egyformán helyes, azért egymás közt mégis belátták, hogy igaz, ami igaz, ritka az olyan kisgyerek, amelyik egyformán okos és kedves és szép. ( ) Amióta megnőttem, és butaságokat beszélek, és elviselhetetlen vagyok, és rossz rám nézni, aki csak meglát, azt mondja: ez volna a ti fiatok? Szinte hihetetlen! Nem lehet ráismerni! És a család szégyenkezik, mert arra persze nem számítottak, hogy én is kinövöm magam. ( ) Amióta nagy vagyok, és ütődött és nyegle és idétlen, csak ülnek és sóhajtoznak, hogy kire ütött ez a gyerek. Nagymama azt mondja: én nem tudom, kire, de az anyjára nem! Nagypapa azt mondja: én nem tudom, kire, de az apjára biztos nem! Emil bácsi azt mondja: szerencse, hogy szegény Jolán ezt már nem érte meg! Apa azt mondja: most láthatja az anyja, hogy nem kellett volna mindent ráhagyni! Anya pedig azt mondja: te vagy az apja, hát miért nem pofozod meg? ( ) És bár a család jól tudja, hogy minden kamasz elviselhetetlen, egymás közt mégis belátják, hogy ami sok, az sok, az ő türelmüknek is van határa, és ez így nem mehet tovább. Csak még azt nem tudják pontosan, hogy akkor hogyan is menjen. ( ) a) Gyűjtsétek ki a szövegből, milyen tulajdonsággal rendelkezik ugyanaz a gyerek kicsi korában, majd kamaszként! b) Szerintetek mi a változás oka? c) Mit jelent a szöveg címe szó szerint? Mit jelent ebben az esetben? Hogyan mondhatjuk másképpen? d) Mit mondanak még a szülők, ha a gyerek rossz fát tett a tűzre? Gyűjtsetek még ilyen kifejezéseket, szófordulatokat!

12 12 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M MEGOLDÁSOK a) EGY GYEREK JELLEMZŐ TULAJDONSÁGAI KICSI GYEREKKÉNT okos, kedves, szép, Micsoda sikerült gyerek! KAMASZKORÁBAN Butaságokat beszél, elviselhetetlen, rossz rá nézni!, Nem lehet ráismerni!, ütődött, nyegle, idétlen b) az életkori sajátosságok megváltozása c) Kire hasonlít? Kitől mit örökölt? JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 2 3. feladat T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók Az örökség szót a középpontba állítva a tanulók előbb párban, majd 4 fős csoportban gyűjtsék össze azokat a kifejezéseket, fogalmakat, amelyek a szóról az eszükbe jutnak. Csoportosítsák az összegyűjtött fogalmakat pókhálóábra segítségével. Ezt rajzolják fel, és utána mutassák be a csoportok a munkájuk eredményét. A csoportosítás szempontjai közül a legfontosabbakat írjuk fel a táblára, és ennek alapján dolgozzunk tovább. A családi, a nemzeti és az egyetemes-emberi örökség mint kategória jelenjen meg a beszélgetésben. Az utána következő feladatban a szellemi és a tárgyi örökségről beszéljünk a táblázat segítségével. Szóba kerülhet az érték mint fogalom. Pl. vajon különbséget lehet-e tenni a szellemi és tárgyi örökség között? Mi az értékesebb? Mi a fontosabb? Ennek kapcsán érvek ellenérvek gyűjthetők, állíthatók egymással szembe. Kiemelt készségek, képességek: asszociáció, érvelés, szóbeli szövegalkotás Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: pármunka, 4 fős heterogén csoport, frontális Módszerek, eljárások: táblázat kitöltése, megbeszélés 2. Az örökség a) Mi jut eszetekbe az örökség szóról? b) Csoportosítsátok a szavakat, kifejezéseket pókhálóábrában!

13 B I B L I A I B Ű N Ö K É S B Ű N H Ő D É S E K 13 ÖRÖKSÉG Az ábrát szükség szerint bővíthetitek. T/3. 7. oldal 15 PERC Tanári instrukciók A felsorolt elemeket kell a tanulóknak csoportosítaniuk, továbbra is heterogén csoportokban. A felosztás alapját is megadhatjuk; ha az előző feladat kapcsán ezek a fogalmak már előkerültek, onnan emeljük át mint közösen meghatározott felosztási alapot. Kiemelt készségek, képességek: rendszerezés, együttműködés, egymás érveinek meghallgatása, elfogadása Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: 4 fős heterogén csoportok M ó d s zerek, eljárá s ok: táblázat kitöltése, megbeszélés, vita 3. Szellemi és tárgyi örökségek a) Csoportosítsátok a következő kifejezéseket! Adjatok címet a csoportoknak! családi fényképalbum, országzászló, a vallások szent könyvei, történetek a rokonokról, az állam címere, a világ 7 csodája, a névnap köszöntésének szokása, nemzeti himnusz, a Föld élővilága, a nagymama receptes könyve, népművészet, tudományos felfedezések, névadási szokások, nemzeti irodalom b) A táblázatban jelöljétek SZ betűvel azokat a kifejezéseket, amelyek szerintetek a szellemi örökségek, T betűvel pedig azokat, amelyek a tárgyi örökség részét képezik! c) Miért fontos az ember életében a szellemi és a tárgyi örökség? Gyűjtsetek érveket mindkettőnek a fontossága mellett! Írjatok példákat az érvek alátámasztására!

14 14 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M A szellemi örökség fontos, mert: A tárgyi örökség fontos, mert: MEGOLDÁSOK a) CSALÁDI ÖRÖKSÉG családi fényképalbum T NEMZETI ÖRÖKSÉG országzászló T AZ EMBERISÉG KÖZÖS ÖRÖKSÉGE a vallások szent könyvei T+SZ történetek a rokonokról SZ az állam címere T a világ 7 csodája T a névnap köszöntésének szokása SZ a nagymama receptes könyve T+SZ névadási szokások SZ nemzeti himnusz SZ népművészet T+SZ nemzeti irodalom SZ a Föld élővilága T tudományos felfedezések T+SZ REFLEKTÁLÁS 3. lépés: 4. feladat T/4. 9. oldal 15 PERC Tanári instrukciók A szöveg elolvasását követően a gyerekek végezzék el az irányított információkeresést. A Bibliáról szóló órák előkészítése a következő kérdésekkel folytatódhat: Milyen bibliai szereplőket ismertek? Kiről hallottatok már? Milyen történeteket ismertek a Bibliából? Kiemelt készségek, képességek: meglévő ismeretek mozgósítása, olvasás, információazonosítás, szókincsfejlesztés Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: heterogén párok Módszerek, eljárások: feladatmegoldás, megbeszélés 4. Az emberiség közös kincsei közé tartozik a Biblia is. a) Olvassátok el a szöveget!

15 B I B L I A I B Ű N Ö K É S B Ű N H Ő D É S E K 15 A Biblia a görög biblion, könyvecske többes számú alakja. Szó szerinti magyar fordításban: könyvecskék a jelentése. Amikor a Biblia elnevezés a benne foglalt könyvek összefoglaló jelzéseként megszületett, már két gyűjteményt foglalt magába: az Ószövetséget és az Újszövetséget. Az Ószövetség legrégebbi és legkésőbbi részei között egy évezrednél is hosszabb idő telt el. Az Újszövetségnek viszont minden fennmaradt könyve néhány évtizeden belül jött létre. A Biblia két része három eredeti nyelven készült. Az Ószövetség néhány fejezet kivételével héberül, a többi néhány fejezet arámi nyelven, az Újszövetség pedig görögül. Az Ószövetség az Izrael népével kötött szövetség keretén belül adott kinyilatkoztatásokat (Isten cselekedeteit és prófétái által közölt üzeneteit) örökíti meg. Az Újszövetség a keresztény egyházzal kötött szövetség keretén belül közölt kinyilatkoztatásokat (Jézus életét, az ősegyház tapasztalatait, az apostoli tanításokat, az egyház további útjára vonatkozó jövendöléseket) tartalmazza. Magyar nyelven az első teljes fordítást Károli Gáspár késztette el, ez a Vizsolyi Biblia, amely ben jelent meg. b) Húzzátok alá a szövegben különböző színekkel a válaszokat! (1) Milyen két nagy részből áll a Biblia? (2) Milyen nyelvű szövegek találhatók a könyvben? (3) Ki és mikor fordította le először magyarra a teljes Bibliát? (4) Mi a biblia szó egyes számú alakja? MEGOLDÁSOK (1) Ószövetség és Újszövetség (2) héber, arámi és görög (3) Károli Gáspár, 1590 (4) biblion RÁHANGOLÓDÁS 4. lépés: 5 6. feladat T/5. 9. oldal 10 PERC Tanári in s t r ukciók: a feladat célja a Biblia szövegéhez kapcsolódó kifejezések megismerése és megértése. Kiemelt készségek, képességek: szótárhasználat, szóértelmezés Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni munka Módszerek, eljárások: megbeszélés E s zközö k: szótárak, lexikonok

16 16 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 5. Mit jelentenek? Minden bizonnyal több is akad az alábbi kifejezések, szólások, nevek között, amelyikkel már valahol találkoztál. Magyarázd meg őket! úgy élnek, mint a paradicsomban:... salamoni döntés:... júdáspénz:... mózeskosár:... bűnbak:... Éden:... paradicsomi állapotok:... MEGOLDÁSOK úgy élnek, mint a paradicsomban: nincsen semmi gondjuk, mindennel el vannak látva, nincs veszekedés, vita közöttük, teljes nyugalomban élnek. salamoni döntés: Salamon király híres volt bölcsességéről, rendkívüli képességű ember volt, bölcs, okos, igazságos. Mindkét felet kielégítő döntés. júdáspénz: Júdás Jézus egyik apostola volt, a közös pénzüket kezelte, Jézust 30 ezüstért kiszolgáltatta az ellenségeinek. Az árulásért kapott pénz, jutalom. Egy növényfajta, a holdviola kerek, pénz alakú termése is. mózeskosár: Mózest, aki egy kosárban úszott a Nílus folyó vizén, a fáraó lánya mentette ki. Sajátos formájú nádból vagy vesszőből font kétfülű kosár, amelyben a csecsemőket hordozták az elmúlt századokban. bűnbak: a zsidó engesztelési napon a főpap két bakot áldozott fel: az elsőt a bűnért való áldozatul mutatták be, a másodikra kézrátétellel ráhelyezték az egész nép bűnét, azután kivezették a pusztába, és ott szabadon engedték. Egy közösség által bűnösnek kikiáltott ember, olyan személy, aki nem vétkes ugyan valamiben, egy embercsoport mégis őt okolja vala miért. Gyakran egész közösségeket is bűnbakoknak, azaz ártatlanságuk ellenére bűnösnek tekintenek. Éden: az a kert, ahova Isten Ádámot és Évát teremtette. Gyönyörűséges, kedves, örömteli hely. Az embernek semmire sincs gondja itt. paradicsomi állapotok: Paradicsom képes kifejezése annak a helynek, ahol az ember Istennel zavartalan közösségben élhet. Nincsen semmi gond, baj, elkerül bennünket minden rossz és vész.

17 B I B L I A I B Ű N Ö K É S B Ű N H Ő D É S E K 17 T/ oldal 20 PERC Tanári instrukciók A feladat a tanulóknak a kerttel kapcsolatos eddigi előismereteit mozgósítja. Pókhálóábra segítségével gyűjtsék össze, mi jut eszükbe az adott szóról, és rendezzék ismereteiket. Az előző feladatok alapján elővételezhetjük, hogy az Éden vagy Paradicsom mint kert is meg fog jelenni az ismeretek között. A csoportok egy közös pókhálóábrát készítsenek. Minden csoport 1 percet kap a prezentációra, a többi csoport pedig 1 percet a kiegészítésre. A homogén csoportokat már most kialakíthatjuk, az így létrejövő csoportok dolgoznak együtt a további feladatok megoldásánál is. (Az osztály létszámától függően a 3 nagy csoportot os szuk kisebb egységekre a hatékonyabb együttműködés érdekében.) Célcsoport differenciálás: A) jól olvasó, de az információk alkalmazásában kevésbé jártas gyerekek B) jól olvasó, de a következtetések megfogalmazásában gyengébb képességű gyerekek C) olvasási és információkeresési nehézségekkel küszködő gyerekek Kiemelt készségek, képességek: előismeretek előhívása M unk afo r mák: 4 fős együttműködő homogén csoportok, frontális Módszerek, eljárások: pókhálóábra, megbeszélés Eszköz: csomagolópapír, filctoll 6. Mi jut eszetekbe a kert szóról? Rendezzétek gondolataitokat pókhálóábra segítségével! JELENTÉSTEREMTÉS 7. lépés: 7. feladat T/ oldal 20 PERC Tanári instrukciók A bűnbeesést a Biblia egy történetsor első darabjaként közli, mely a harmonikus teremtés elromlásáról szól. A kérdések segítségével dolgozzuk fel a részletet differenciált csoportmunkában. Az A) és B) csoport önállóan, bekezdésenként váltogatva, hangosan olvassa fel a szöveget, a C) csoportnak pedig mi olvassuk fel.

18 18 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M A csoportoknak adjunk 3 3 percet megoldásaik ismertetésére. Ezeket a többi csoport saját gondolatokkal kiegészítheti. Kiemelt készségek, képességek: ok-okozati összefüggések felfedezése, információkeresés és -rendszerezés, fantázia, kreativitás Célcsoport differenciálás: A) jól olvasó, de az információk alkalmazásában kevésbé jártas gyerekek B) jól olvasó, de következtetések megfogalmazásában gyengébb képességű gyerekek C) olvasási és információkeresési nehézségekkel küszködő gyerekek M unk afo r mák: 4 fős együttműködő homogén csoportok, frontális M ó d s zerek, e ljárá s o k: feladatmegoldás, megbeszélés 7. Olvassátok el a szöveget! A BŰNBEESÉS A kígyó ravaszabb volt a föld minden állatánál, amit az Úristen teremtett. Ezt mondta az asszonynak: Valóban mondta Isten, hogy nem ehettek a kert valamennyi fájáról? Az asszony így válaszolt a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk. Isten csak a kert közepén álló fa gyümölcséről mondta: Ne egyetek belőle, ne érintsétek, nehogy meghaljatok. Erre a kígyó így beszélt az asszonyhoz: Semmi esetre nem fogtok meghalni. Isten jól tudja, hogy amely napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek, mint az istenek, akik ismerik a jót és a rosszat. Az asszony látta, hogy a fa élvezhető, tekintetre szép, és csábít a tudás megszerzésére. Vett tehát gyümölcséből, megette, adott férjének, aki vele volt, és az is evett belőle. Erre felnyílt szemük, észrevették, hogy meztelenek. Fügefaleveleket fűztek össze, és kötényt csináltak maguknak. Azután meghallották az Úristen lépteit, aki a nappali szellőben a kertben járkált. Az ember és az asszony elrejtőztek az Úristen elől a kert fái között. De az Úristen hívta az embert, és így szólt hozzá: Hol vagy? Ő így válaszolt: Hallottam lépteidet a kertben, s féltem, mert meztelen vagyok, tehát elrejtőztem. De ő így szólt: Ki adta tudtodra, hogy meztelen vagy? Ettél a fáról, amelyről megtiltottam, hogy egyél? Az asszony így felelt: A kígyó vezetett félre, azért ettem. Az Úristen így szólt a kígyóhoz: Mivel ezt tetted, átkozott leszel minden állat és a mező minden vadja között. Hasadon csúszol, és a föld porát eszed életed minden napján. Ellenkezést vetek közéd és asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba. Az asszonyhoz pedig így szólt: Megsokasítom terhességed kínjait. Fájdalmak közepette szülöd gyermekeidet. Vágyakozni fogsz férjed után, ő azonban uralkodni fog rajtad. Az embernek ezt mondta: Mivel hallgattál az asszony szavára, és ettél a fáról, jóllehet megtiltottam, hogy egyél róla, a föld átkozott lesz miattad. Fáradsággal szerzed meg rajta táplálékodat életed minden napján. Tövist és bojtorjánt terem számodra. A mező füvét kell enned. Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amiből lettél. Mert por vagy és a porba térsz vissza. Az ember Évának nevezte feleségét, mert ő lett minden élő anyja. Az Úristen pedig bőrből ruhát készített az embernek és feleségének, s felöltöztette őket. Azután így szólt az Úristen: Lám, az ember olyan lett, mint egy közülünk, ismert jót és rosszat. De nem fogja kinyújtani kezét, hogy az élet fájáról is vegyen, egyék és örökké éljen!

19 B I B L I A I B Ű N Ö K É S B Ű N H Ő D É S E K 19 Ezért az Úristen eltávolította az Éden kertjéből, hogy művelje a földet, amelyből lett. Amikor az embert elűzte az Éden kertjétől keletre, odaállította a kerubokat 1 és fenyegető tüzes kardot, hogy őrizzék az élet fájához vezető utat. Gál Ferenc fordítása A) Az Éden a) Az éden szó jelentése eredetileg puszta. Mit jelent napjainkban ez a kifejezés? b) A kígyó ravaszabb volt a föld minden állatánál, amit az Úristen teremtett. Milyen tulajdonságokkal ruházták fel az emberek a kígyókat? c) Milyen történeteket ismertek, amelyekben kígyó, illetve kígyók szerepelnek? d) Milyennek képzelitek az Édent? Meséljétek el, hogyan él benne az ember! B) A jó és a rossz a) Mi történik Ádámmal és Évával, miután ettek a fáról? b) A bűnbeesést követően miért éppen az örök élet fájától tiltja el az Úristen az embert büntetésként? c) Hogyan látják ezek után önmagukat, a másikat, az Édent? d) Milyen érzéseik, félelmeik vannak? e) Milyen következményei lesznek a bűnnek és a büntetésnek az egész emberiségre? C) Kik a történet szereplői? Töltsétek ki a táblázatot! A BŰNBEESÉSt a Biblia egy történetsor első darabjaként közli, mely a harmonikus teremtés elromlásáról szól. Ez a történet mintegy megokolja az emberiség későbbi sorsát. Eredetmagyarázó jellegű, ebben különbözik például a meséktől. MEGOLDÁSOK A) a) Az éden az a hely, ahol Isten egy kertet épített, amelybe Ádámot és Évát ültette, gyönyörűséges, kedves, örömteli hely. Az embernek semmire sincs gondja itt. 1 Kerub = a szó valószínűleg a babiloni mitológiából származik, ahol a kaput védő istenséget jelentette; a zsidó vallásban az angyalok legmagasabb karának második fokozatába tartozó angyal

20 20 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M b) Csúszik-mászik, porban fetreng, levedli a bőrét; gonosz, méregfoga van, a méregből orvosságot is készítenek, a gyógyítás (gyógyszertárak) jelképe. c) Ká Kipling: A dzsungel könyve, népmesék szereplői, Saint-Exupéry: A kis herceg B) a) Ha e két fa gyümölcsét elfogyasztaná az ember, Istenhez válna hasonlatossá: halhatatlanná és mindentudóvá válna, nem követne el gonoszat és rosszat. c) Észreveszik a különbséget, mely férfi és nő között van, észreveszik a meztelenségüket, s mivel ettek a jó és a rossz tudásának a fájáról, tudják, hogy bűnt követtek el. d) Lelkiismeret-furdalásuk támad, és elbújnak a kert fái között. e) A harmonikus Isten ember viszonyt teszi tönkre az első emberpár. Az ember nem bízott eléggé Isten szavában, saját maga akarta megszabni önnön törvényeit, vagyis olyat cselekedett, amiben Isten szavára kellett volna hallgatnia. A bizalomhiány miatt kiszolgáltatott lett az ember a természetnek és az isteni akaratnak. A halhatatlanság elérhetetlen lett az emberek számára. C) SZEREPLŐK Ádám (a név jelentése: ember) Éva (a név jelentése: élet) kígyó TULAJDONSÁGAIK hiszékeny, kíváncsi, bizalmatlan kíváncsi, hiszékeny, enged a csábításnak, a bűn elkövetésébe bevonja Ádámot is. ravasz, csábító CSELEKEDETEIK Évától elfogadta az almát, így megszegte Isten törvényét. Hallgatott a kígyó csábítására, és evett az almából, Ádámnak is adott belőle. Ráveszi az első emberpárt, hogy szegje meg Isten törvényét, Isten ellen lázad. BÜNTETÉSÜK A föld átkozott lesz miatta, fáradságos munkával kell az embernek előteremtenie az élelmet, és nem válhat halhatatlanná. A férfi uralma alá hajtja a nőt, a terhességet és a szülést megnehezíti az anyák számára. Átkozott lett, nincsenek lábai, a porban kell csúsznia, legnagyobb ellensége az asszony lesz.

21 B I B L I A I B Ű N Ö K É S B Ű N H Ő D É S E K lépés: 8. feladat T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A feladat célja az archaikus nyelv megfigyeltetése. A gyenge olvasási képességű gyerekekkel alkossunk külön csoportot, és lépésről lépésre haladjunk a feladatok megoldásában. A többi gyerek heterogén párokban oldja meg a feladatokat. Kiemelt képességek, készségek: olvasás, információválogatás, logikai készség, nyelvi tudatosság Célcsoport differenciálás: a tanári segítségadás mértéke szerint M unk aformák: páros és homogén csoportmunka M ó d s zerek, e ljárá s o k: feladatmegoldás, magyarázat, megbeszélés 8. Olvassátok el figyelmesen a Bibliából vett részleteket! A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett vala, és monda az asszonynak: csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek? És monda az asszony a kígyónak: A kert fáinak gyümölcseiből ehetünk; de annak a fának gyümölcséből, mely a kertnek közepette van, azt mondá Isten: abból ne egyetek, azt meg se illessétek, hogy meg ne haljatok. 1Mózes 3: 1 3. És megnyilatkozának mindkettőjöknek szemei s észrevevék, hogy mezítelenek; figefa levelet aggatának azért össze, és körülkötőket csinálának magoknak. És meghallák az Úr Isten szavát, a ki hűvös alkonyatkor a kertben jár vala; és elrejtőzék az ember és az ő felesége az Úr Isten elől a kert fái között. 1Mózes 3: 7 8. a) Húzzátok alá azokat az igéket, amelyek a szöveg értelme szerint múlt idejűek! b) A mond ige hányféle alakját lehet megtalálni a szövegekben? Soroljátok fel őket! c) A következő táblázat első oszlopában a bibliai idézetekből vett igealakok olvashatóak. Hogyan mondjuk ma ezeket a szavakat? Írjátok le a második oszlopba! Ügyeljetek arra, hogy a szám, a személy, a mód és az igeidő ne változzék! Ha szerintetek a megadott igealakot ma is így használjuk, írjátok a harmadik oszlopba!

22 22 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M d) Foglaljátok össze röviden, hogy milyen formai különbség fedezhető fel az (ők) észrevevék múlt idejű igealak és a mai alakja között! Az észrevevék alakban: Az ige mai alakjában: MEGOLDÁSOK a) Múlt idejű igék: 1. szöveg: vala, teremtett vala, monda, mondta, monda, mondá 2. szöveg: megnyilatkozának, észrevevék, akgatának, csinálának, meghallák, jár vala, elrejtőzék b) monda, mondta, mondá c) vala mondá ehetünk észrevevék elrejtőzék csinálának teremtett vala egyetek MA ÍGY MONDJUK! volt mondta észrevették elrejtőzött csináltak teremtett MA IS ÍGY MONDJUK! ehetünk egyetek d) Az észrevevék alakban nincsen benne a mai igealak múlt idejére utaló -tt toldalék. 7. lépés: 9. feladat T/ oldal 10 PERC Elhagyható feladat Tanári instrukciók A szöveg az ádámcsutka, a férfiak jellegzetességének magyarázatát próbálja megadni. Egy újabb nyelvváltozattal ismerkedhetnek meg a tanulók a feladat kapcsán. A feladatot a tanulók házi feladatként is megoldhatják. Kiemelt készségek, képességek: véleményalkotás, ok-okozati összefüggések felismerése

23 B I B L I A I B Ű N Ö K É S B Ű N H Ő D É S E K 23 Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: egyéni vagy páros munka Módszerek, eljárások: feladatmegoldás, megbeszélés 9. Olvassátok el az alábbi rövid szöveget, és válaszoljatok a kérdésekre! Azt mondja az Ádámnak a felesége [Éva]: Egyél az alámából, Isten léssz, egyél még belőle! Mikor Ádám beleharapott, a torkán akadt, s azért lett az Ádám csúszája. Hát azért van a gégében az Ádám csúszája! (Forrás: Lammel Annamária Nagy Ilona: Parasztbiblia. Budapest, Osiris, 2001.) a) Melyik mai magyar szó eredetét magyarázza ez a szöveg? b) Melyik bibliai részlettel lehet összefüggésbe hozni ezt a történetet? c) Milyen gyümölcs szerepel a Bibliának a bűnbeesésről szóló történetében? A Parasztbibliából vett idézet szerint úgy tűnik, mintha mindennek az alma lett volna az oka. Ádám és Éva miatta űzettek volna ki a paradicsomból. Éva azonban nem is almába harapott: a Biblia csupán a megismerés fájának gyümölcséről beszél. Csak az i. sz. V. században kezdték el emlegetni az alma bűnös élvezetét. Valószínűleg azért, mert ez a gyümölcs a szerelem és a termékenység egyik szimbóluma lett. Mindenesetre a Biblia ilyetén értelmezésének meg is lett a következménye, ezután egyetlen olyan festményről vagy szoborról sem hiányozhatott az alma, amelynek témája a bűnbeesés volt. Az ókorban sok gyümölcsfajtának nem volt saját neve. Az alma mint a gyümölcsök királynője képviselte nevével többi társát. Ugyanígy volt ez később is: az almához hasonló nagyságú, kerek gyümölcsök vagy zöldségek megkapták a nevét. De így történt más tárgyak esetében is, gondoljunk csak az országalmára, amely a hatalom jelképe lett. Az elsőt egy itáliai aranyműves készítette ben II. Henrik koronázása alkalmából. d) Gyűjtsetek olyan történeteket, ahol az alma fontos szerepet játszik a történet menetében! e) Ismertek olyan gyümölcs- vagy zöldségneveket, amelyekben benne szerepel az alma szó is? f) Milyen közmondások, hiedelmek kapcsolódnak az almához? MEGOLDÁSOK a) az ádámcsutka b) a bűnbeesés c) A részlet nem nevezi meg a gyümölcsöt, csak miután ettek a tudás fájáról, akkor nevezi néven azt a fát, amelyről a levelet vették önmaguk eltakarására (fügefa). d) Erisz viszályt keltő almája, Hófehérke és a hét törpe, Tündérszép Ilona e) gránátalma, birsalma, aranyalma f) Mindennap el kell fogyasztani egy almát, hogy egészséges maradj. Nem esik messze az alma a fájától. Héjában van a vitamin.

24 24 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M REFLEKTÁLÁS 8. lépés: 10. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók A lányok Éva, a fiúk pedig Ádám belső monológját alkotják meg. A szövegalkotásban nagyon gyenge képességű tanulók a C) feladatot oldják meg szótárral és a pedagógus segítségével. A rövid szövegekből hallgassunk meg néhányat. Kiemelt készségek, képességek: kreatív szövegalkotás, írásbeli szövegalkotás, felolvasás Célcsoport differenciálás: A) szövegalkotásban kreatív lányok B) szövegalkotásban kreatív fiúk c) a szövegalkotásban nagyon gyenge képességű tanulók M unk aformák: egyéni és frontális munka Módszerek, eljárások: megbeszélés E s zközö k: az elkészített szöveg 10. A csábítás hangja A) Írd meg Éva belső monológját, amikor tétovázik, vegyen-e a tiltott gyümölcsből! B) Írd meg Ádám belső monológját, amikor tétovázik, hogy elfogadja-e Évától a gyümölcsöt! C) Mit jelentenek a következő közmondások? Honnan erednek? Könnyebb egy tevének átmenni a tű fokán Szemet szemért, fogat fogért. Aki másnak vermet ás, maga esik bele.

25 B I B L I A I B Ű N Ö K É S B Ű N H Ő D É S E K 25 RÁHANGOLÓDÁS 9. lépés: 11. feladat T/ oldal 30 PERC Tanári instrukciók Káin és Ábel történetében tovább folytatódik a romlás, Káin a testvérgyilkosság bűnébe esik. Az ő történetében megismétlődik a Paradicsomból való kiűzetés, ő is semmibe vette az Isten intelmét. Benne válik először láthatóvá, mivé lesz az első emberpár bűne az emberi együttélésben. Itt is ugyanaz a kérdés kerül elő, mint Ádám és Éva történeténél: Hol? Az Isten újra atya is és bíró is, aki keresi lázadó teremtményét. A büntetés együtt jár a gondoskodással. Ádám és Éva ruhát kap kiűzetésekor, míg Káin bélyeget, ami megvédi attól, hogy megöljék. A Káin-történet is mintegy magyarázatot ad az emberiségnek, Káin leszármazottainak későbbi nyomorúságos sorsára. Azaz arra, hogy van nekünk egy káini örökségünk. Arra is előre kellene utalni, hogy a testvérviszály alaptörténete is az emberiség és az irodalom egyik ismétlődő története lesz, amivel hamarosan új alakban találkozunk. Miután a tanár felolvasta a történetet, a gyerekek homogén csoportokban dolgoznak. A feladatok elvégzését követően csoportonként 3 3 perc áll a szóvivők rendelkezésére, hogy beszámoljanak a megoldásukról. Kiemelt készségek, képességek: olvasás, információgyűjtés, szövegértelmezés, következtetés Célcsoport differenciálás: A) olvasásban és információkezelésben gyengébb képességű gyerekek B) jól olvasó, következtetések megfogalmazásában gyengébb képességű gyerekek C) jól olvasó, szöveg-összehasonlításban gyengébb képességű gyerekek M unk aformák: homogén csoport M ó d s zer ek, eljárá s o k: tanári felolvasás, tanulói beszámoló, megbeszélés 11. Hallgassátok meg a történetet! Káin és Ábel Az ember megismerte feleségét, Évát, ez fogant, megszülte Káint és így szólt: Isten segítségével embert hoztam a világra. Azután újra szült: Ábelt, a testvérét. Ábel juhpásztor lett, Káin pedig földműves. Bizonyos idő elteltével történt, hogy Káin a föld terméséből áldozatot mutatott be az Úrnak. Ábel is áldozatot mutatott be, nyája zsenge bárányaiból, azok zsírjából. Az Úr kegyesen tekintett Ábelre és áldozatára, Káinra és áldozatára azonban nem tekintett. Ezért Káin nagyon haragos lett, és lehorgasztotta a fejét. Az Úr szólt Káinhoz: Miért vagy haragos, és miért horgasztod le a fejed? Ha helyesen teszel, miért nem emeled fel a fejed? De ha nem cselekszel helyesen, nem bűn van-e az ajtó előtt,

26 26 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M mint leselkedő állat, amely hatalmába akar keríteni, s amelyen uralkodni kell? Káin közben így szólt testvéréhez, Ábelhez: Menjünk a mezőre! Amikor pedig a mezőn voltak, Káin rátámadt testvérére, Ábelre, és agyonütötte. Ekkor az Úr megkérdezte Káint: Hol van a testvéred, Ábel? Ő így válaszolt: Nem tudom; talán őrzője vagyok testvéremnek? Erre ő ezt mondta: Mit tettél? Vedd tudomásul, hogy öcséd vére felkiált hozzám a földről. Ezért átkozott leszel, bujdosni fogsz a földön, amely megnyitja száját, hogy beigya kezedből testvéred vérét. Ha műveled a földet, nem ad neked termést. Hontalan és bujdosó leszel a földön. Káin így szólt az Úrhoz: Túl nagy a büntetésem ahhoz, hogy el tudjam viselni. Lám, ma elűztél földemről és el kell rejtőznöm előled, hontalan és bujdosó leszek a földön, s bárki, aki rámtalál, megölhet. Az Úr azt válaszolta: Semmi esetre. Aki Káint megöli, annak hétszeresen meg kell lakolnia. Isten jelet tett Káinra 2, hogy senki, aki találkozik vele, meg ne ölje. Káin azonban elbujdosott Isten színe elől, és Nod földjén, Édentől keletre telepedett le. Gál Ferenc fordítása A) Töltsétek ki a táblázatot a szöveg alapján! B) A részlet legfontosabb mozzanata a testvérgyilkosság. a) Milyen következményekkel jár Káin cselekedete? Káinra nézve: Az emberiség egészére nézve: b) Értelmezzétek a következő mondatokat! talán őrzője vagyok testvéremnek? öcséd vére felkiált hozzám a földről. C) Isten jelet tett Káinra, hogy senki, aki találkozik vele, meg ne ölje. a) Miért jelent a megbélyegzés egyúttal védelmet is Káin számára? Mi lehetne a büntetése Káinnak? b) Ádám és Éva kiűzetésekor is gondoskodik az Úr az első emberpárról. Hogyan? Káin és Ábel történetében tovább folytatódik a romlás, Káin a testvérgyilkosság bűnébe esik. Az ő történetében megismétlődik a Paradicsomból való KIŰZETÉS, ő is semmibe vette az Isten intelmét, törvényeit. Benne válik először láthatóvá, mivé lesz az első emberpár bűne az emberi együttélésben. Az Isten újra atya is és bíró is, aki keresi lázadó teremtményét. A büntetés együtt jár a gondoskodással. Ádám és Éva ruhát kap kiűzetésekor, míg Káin bélyeget, ami megvédi attól, hogy megöljék. 2 A megbélyegzésnek az ókorban az volt a szerepe, hogy ha a bűnös idegen városba költözik, ott is tudják, kivel állnak szemben (nem volt tömegkommunikáció, ami ezt helyettesíthette volna).

27 B I B L I A I B Ű N Ö K É S B Ű N H Ő D É S E K 27 A Káin-történet is mintegy magyarázatot ad az emberiségnek, Káin leszármazottainak későbbi nyomorúságos sorsára. Azaz arra, hogy van nekünk egy káini örökségünk. A TESTVÉRVISZÁLY alaptörténete is az emberiség és az irodalom egyik ismétlődő története lesz, amellyel hamarosan új alakban találkozunk. MEGOLDÁSOK A) SZEMPONTOK KÁIN (héb. talán kovács ; a név magyarul a kapni szóval cseng össze) ÁBEL (héb. hebel múlandóság ) KIK VOLTAK A SZÜLEIK? Ádám és Éva Ádám és Éva KI HÁNYADIK GYEREK VOLT? elsőszülött a második fiú MILYEN VOLT A TESTVÉREK VISZONYA? Féltékeny volt Ábelre. Gondtalan volt. MIVEL FOGLALKOZTAK? földműves juhpásztor MILYEN ÁLDOZATOT VITTEK AZ ÚRNAK? HOGYAN FOGADTA AZ ÚR AZ ÁLDOZATUKAT? a föld terméseit (gabona) Áldozatára nem tekintett, nem fogadta el. zsenge bárányhúst, zsírt Kegyesen elfogadta áldozatát. B) a) Káinra nézve: átkozott lett, nem vette figyelembe Isten intelmét, törvényeit, lázad az isteni parancsolattal szemben, Káin megbukik az emberi együttélésben. Bujdosni fog egész életében, de nem ölhetik meg az emberek. Az emberiség egészére nézve: Káin sorsa figyelmeztető kell, hogy legyen az emberek számára: így jár mindenki, aki az Isten ellen lázad, testvérgyilkosságot követ el. b) talán őrzője vagyok testvéremnek? Káin elhárítja a felelősséget magáról ezzel a szójátékkal, amellyel testvére foglalkozására is utal. öcséd vére felkiált hozzám a földről. A bűnt nem lehet eltitkolni, bárhogy akarjuk is. C) a) Isten jelet tett Káinra, hogy senki, aki találkozik vele, meg ne ölje. A bélyeg egyrészt azt jelenti, hogy az egyik legnagyobb bűnt követte el hordozója, de figyelmezteti is az embereket arra, hogy aki megöli Káint, hétszeresen lakol meg ezért a tettéért. Káin megbélyegezése védelem is egyúttal: az ember ne irthassa ki saját magát, Káinnak se kelljen halállal lakolnia tettéért. b) Felöltözteti őket Isten, ruhát ad nekik.

28 28 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M JELENTÉSTEREMTÉS 10. lépés: 12. feladat T/ oldal 10 PERC Elhagyható feladat Tanári instrukciók Egy rövid történet erejéig visszatérünk Káin és Ábel történetéhez. A Holdban látható foltok magyarázatát adja a történet. A feladat célja a szóhasználat, a stílus és annak megfigyeltetése, hogy hol keresik a magyarázatot az emberek olyan jelenségre, amelyet másképp nem tudnak megfejteni. Kiemelt készségek, képességek: információkeresés Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: páros munka M ó d s zerek, e ljárá s o k: feladatmegoldás 12. Milyen magyarázatokat, hiedelmeket, elképzeléseket ismertek a Holddal kapcsolatban? Olvassátok el a szöveget! Káin és Ábel a Holdban Káint, mert testvérét agyonütötte, Isten megátkozta. Meg azokat is, akik példáját követik. Hogy testvérgyilkosság többször elő ne forduljon, intő például Isten a Holdba helyezte őket. Éspedig, amint látszik, Ábelt fekve, Káint szaladó helyzetben, hogy mindenki láthassa. a) Milyen magyarázatot ad a Holdban látható foltokra ez a részlet? b) Milyen testhelyzetben ábrázolják a testvérpárt? Vajon miért? MEGOLDÁSOK (Részlet a Parasztbibliából) a) Az ember az általa nem megismerhető dolgokra is magyarázatot keres. Így a Holdban látható foltokat is megmagyarázza. b) Ábel, akit testvére megölt, fekvő helyzetben található, míg Káin, a bűnös tette következményei elől próbál menekülni.

29 B I B L I A I B Ű N Ö K É S B Ű N H Ő D É S E K 29 REFLEKTÁLÁS 11. lépés: 13. feladat T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók Több állóképben Káin és Ábel történetét idézik fel a tanulók. A kódváltás segítheti a megértést, a szereplők motivációinak feltárását. A feladat 7 fős csoportokat igényel (3+2+2). Így minden csoport mind a három jelenetet bemutathatja. A feladat ismertetése után a csoport tagjai döntik el, ki melyik jelenetet, melyik szerepet választja. A felkészülésre 5 percet kapnak, a bemutatásra 2 percet. Ezt közös megbeszélés követi: mi volt ötletes, kifejező; mit lehetett volna esetleg máshogyan megoldani; melyik csoport, páros vagy trió volt a legkifejezőbb. Kiemelt készségek, képességek: az emberi test kifejezőeszközként való használata, az elvont gondolkodás fejlesztése Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: heterogén csoportmunka M ó d s zerek, eljárá s o k: állóképek alkotása, megbeszélés 13. Mutassátok be egy-egy állóképben Káin és Ábel történetének három mozzanatát! a) Káin és Ábel áldozatot mutat be. b) Az Úr kérdőre vonja Káint bűne miatt. c) Káin elbujdosik. RÁHANGOLÓDÁS 12. lépés: 14. feladat T/ oldal 20 PERC Tanári instrukciók Első lépésként id. Brueghel festményét vizsgálják meg a tanulók (1-2 perc). Ezután 3 fős heterogén csoportban dolgoznak úgy, hogy minden csoporttag másik feladategységet [A), B), C)] old meg (6-8 perc). A feladatok megoldását követően a csoporttagok beszámolnak egymásnak (5-6 perc).

30 30 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Válasszunk minden csoportból egy gyereket, aki beszámol a megoldásról (8 perc). K iemelt ké s z s é gek, kép e s s é gek: szövegértés fejlesztése, a képolvasás fejlesztése, képről szövegalkotás, érvelő szöveg alkotása Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni, majd csoportmunka M ó d s zerek, e ljárá s o k: feladatmegoldás, beszámoló, megbeszélés 14. Figyeljétek meg a képet! A) Ha távolról nézed a képet, mi tűnik először a szemedbe? a) Milyen hatást vált ki belőled a torony? b) Felépült már ez a torony? Mire épült? Hol láthatunk embereket? Mit csinálnak? Miért ferde? B) Mit gondolsz, befejezik a torony építését? Pieter Brueghel: Bábel tornya (1563) a) Gyűjts érveket a kép segítségével véleményed alátámasztására! Érveim: 1. érv 2. érv 3. érv Ezért úgy gondolom, b) Melyik korba lehet helyezni ezt a képet? Miért? Kor:. Indokaim: C) Milyen a város és a kikötő? a) Van-e kapcsolat a város és a torony között? Milyen különbségeket fedezhetünk fel a város, a torony és a kikötő közt? b) Mit jelképezhet a képen látható torony? MEGOLDÁSOK Az ember olyan akar lenni, mint az Isten, oda akar feljutni, ahová ő soha nem emelkedhet. A keresztény művészet lexikona így magyarázza a történetet: Az Úr itt az emberi gőg megnyilvánulását látja. Ez csak a kezdete tevékenységüknek. Ezután semmi sem lesz nekik lehetetlen, aminek a megvalósítását elgondolják. Ezért leszállunk, és összezavarjuk a nyelvüket, hogy senki se értse a másik nyelvét. (43. o.)

31 B I B L I A I B Ű N Ö K É S B Ű N H Ő D É S E K 31 Pieter Brueghelt rendkívüli módon foglalkoztatta a Bábel tornyának témája. Nagy pontossággal jeleníti meg az építkezés legkülönösebb mozzanatait is. A csörlők, a kordék, a lépcsők stb., valamint az épület különböző fázisaiban lévő részei lehetővé teszik, hogy egy középmetszetben áttekintsük a különböző technikai eljárásokat Baloldalt piciny, gótikus tetőkkel teletűzdelt, kékes színű város látható, jobboldalt nagy forgalmú tengeri kikötő, s mindenféle munkások apró figurái nyüzsögnek. Ez azonban szintén nem rontja az összhatást, sőt, a kis hangyaszerű lények még impozánsabbá teszik a hatalmas düledező építményt. Az előtérben igen közelről Nimród és kísérete látható a kőfaragók között, akik közönyösen folytatják munkájukat, miközben az építész az uralkodónak magyaráz. (Pieter Brueghel életműve. Corvina, Bp o.) A feladatok megoldásánál nem pontos válaszokat várunk a tanulóktól (pl. gótika felismerése), inkább csak annak a jelzését, hogy nem a Biblia korát idézi meg a művével az alkotó. A képek megértéséhez, olvasásához nyújt segítséget ez a feladatsor. JELENTÉSTEREMTÉS 13. lépés: 15. feladat T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A bábeli torony építésének története zárja le a Teremtés könyvének első részét, amely a világ és az emberiség történetének kezdeteit beszéli el. A történet fölfogható okadó, eredetmagyarázó mítoszként is. Választ ad arra a kérdésre, hogy miként lehet az, hogy a Földön több ezer nyelv létezik. A torony összekapcsolja az eget és a földet, létraként átvezet a földről az égbe. Az ember olyan akar lenni, mint Isten, oda akar feljutni, ahová soha nem emelkedhet ki. K iemelt ké s z s é gek, kép e s s é gek: szövegértés fejlesztése, a képolvasás fejlesztése, képről szövegalkotás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: heterogén pár- és frontális munka Módszerek, eljárások: tanári felolvasás, megbeszélés 15. Olvassátok el a szöveget, majd válaszoljatok a kérdésekre! A BÁBELI TORONY Az egész földnek ugyanaz volt a nyelve, és ugyanazok voltak a szavai. Amikor keletről elindultak, Sineár földjén találtak egy nagy síkságot, és ott letelepedtek. Így szóltak egymáshoz: Gyertek, csináljunk téglát és égessük ki. A tégla épületkő gyanánt szolgált, a szurok pedig kötőanyagul. Azután

32 32 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M így szóltak: Rajta, építsünk várost és tornyot, amelynek teteje az égig ér. Szerezzünk nevet magunknak, és ne szóródjunk szét a földön! Akkor az Úr leszállt, hogy megnézze a várost és a tornyot, amelyet az emberek építettek. Így szólt: Nézzétek, egy népet alkotnak, és egy nyelvet beszélnek. Ez csak kezdete tevékenységüknek. Ezután semmi sem lesz nekik lehetetlen, aminek a megvalósítását elgondolják. Ezért leszállunk, és összezavarjuk nyelvüket, hogy senki se értse a másik nyelvét! Az Úr tehát szétszórta őket onnét az egész földön, s abba kellett hagyniuk a város építését. Ezért nevezik azt Bábelnek, mivel az Úr ott zavarta össze az egész föld nyelvét és onnét szórta szét őket az Úr az egész földön. Gál Ferenc fordítása a) Mi jellemzi a szöveg alapján ekkor az embert? Milyen célokat tűz ki maga elé? b) Miért zavarja össze Isten az emberek nyelvét? Mi a célja ezzel? Mivel indokolja tettét? Mi lesz a következménye az isteni beavatkozásnak? c) Készítsetek a történetnek megfelelően folyamatábrát! A bábeli torony építésének története zárja azt a részt, ahol az emberiség még egységes volt. Ezzel a történettel megkezdődik a különböző nyelven beszélő emberek, vagyis népek története. A történet egésze felfogható okadó mítoszként. Választ ad ugyanis arra a fontos kérdésre, hogy miként lehetséges az, hogy a földön több ezer nyelv létezik. Ennyiben tehát népek és nyelvek EREDETMÍTOSZaként olvashatjuk a szöveget.

33 B I B L I A I B Ű N Ö K É S B Ű N H Ő D É S E K 33 MEGOLDÁSOK a) Gőgös, nagyravágyó, úgy érzi, mindent meg tud tenni, mindent el tud érni, Istenhez hasonlatos hatalommal rendelkezik, hozzá akar hasonlítani, vele akar vetélkedni, ezzel megkérdőjelezi az isteni hatalmat. b) Megijed az ember erejétől, látja, hogy már mennyi mindent elért. Az emberek közötti megértést akarja megzavarni azzal, hogy különböző nyelveket hoz létre, így az emberi erő is szétszóródik. REFLEKTÁLÁS 14. lépés: 16. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók Tekintsük át a három történet szereplőit, az elkövetett bűnöket és büntetéseket. Hogyan vált el az ember az Istentől, a természettől, a másik embertől? Érvek alkotásával az okadó, eredetmagyarázó mítoszok fogalmát mélyítjük el a tanulókban. Kiemelt készségek, képességek: szintetizáló képesség fejlesztése, érvek megfogalmazása Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: heterogén párok M ó d s zerek, eljárá s o k: szemponttáblázat kitöltése, érvek megfogalmazása, megbeszélés 16. Tekintsünk vissza a három történetre! a) A szemponttáblázat kitöltése segít a három történet összehasonlításában. b) Gyűjtsetek érveket az alábbi állítás bizonyításához! Mindhárom szöveg okadó, eredetmagyarázó történetnek tekinthető. Érveink: 1. érv: érv: érv:... Ezért.

34 34 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M MEGOLDÁSOK a) A BŰNBEESÉS KÁIN ÉS ÁBEL A BÁBELI TORONY SZEREPLŐK Ádám, Éva, kígyó Káin és Ábel az emberek ELKÖVETETT BŰN a törvények be nem tartása, bizalmatlanság testvérgyilkosság, lázadás Isten törvénye ellen nagyravágyás, gőg BÜNTETÉS kiűzetés az Édenből, szenvedés, nehéz munka kiűzetés a társadalomból, megbélyegzettség egymás meg nem értése ISTENI GONDVISELÉS Felöltözteti őket. Káint megvédi attól, hogy megöljék.

35 2. AMIT REGGEL RAKTAK, AZ DÉLRE LEOMLOTT, AMIT DÉLBEN RAKTAK, ESTÉRE LEOMLOTT KŐMÍVES KELEMENNÉ BALLADÁJA 3 ÓRA A modul célja elsősorban az örökség, valamint a bűn és bűnhődés téma további kibontása néhány ballada segítségével. Emellett a gyermekek tapasztalatokat szerezhetnek a ballada műfaji sajátosságairól. Előzetes szempontok a modul feldolgozásához A hiedelmek káros hatásáról lehetne szót ejteni a romák babonásságáról, természetesen erőltetés, nevetségessé tevés nélkül. A 12. feladatban a táblázat kitöltéséhez összekeverve is meg lehet adni a megoldásokat, ekkor a szétválogatás a feladat. Elképzelhető ugyanakkor az is, hogy az ügyesebben író gyerekek állítják e sort össze, és a gyengébbek indokolják a szövegekkel. RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1 3. feladat T/ oldal 5 PERC Elhagyható feladat Tanári instrukciók A ráhangolódás első lépése utal az előző órákon az örökség témával kapcsolatban elhangzottakra, kiegészíti, illetve megerősíti, hogy az örökség részét képezik olyan szokások, amelyek ma is élnek vagy amelyeknek nyomai megtalálhatóak napjaink kultúrájában. A gyűjtés eredményét beszéljük meg a tanulókkal. Kiemelt készségek, képességek: emlékezet, összefüggések felismerése Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni, frontális Módszerek, eljárások: gyűjtés, megbeszélés 1. Soroljatok fel olyan hagyományokat, szokásokat, amelyeket örökségként őrzünk a régmúlt időkből! MEGOLDÁS Elfogadhatóak pl. az ünnepi szokások, illetve bármilyen, valóban ma is élő szokás.

36 36 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók A szöveg a Kőmíves Kelemenné balladáját készíti elő. A tanulók olvassák el a szöveget, válaszoljanak a kérdésekre, a válaszokat beszéljük meg. K iemelt ké s z s é g ek: irányított információkeresés Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: egyéni, frontális megbeszélés M ó d s zerek, eljárá s o k: szöveg néma olvasása, kérdések megválaszolása, megbeszélés 2. Olvasd el a következő szöveget! Régen az emberek babonásan féltek a természeti csapásoktól. Úgy gondolták, hogy az emberfölötti hatalmak jóindulatát különböző áldozatok bemutatásával nyerhetik meg. Ilyen hiedelem, hogy minden épületért meg kell fizetni egy lélekkel. Az idők folyamán az emberáldozat leszűkült állatáldozatra (kakas vagy kutya). A kakas esetében újabban csak a fejét rakják be a falba, a többi részét megfőzik a kőműveseknek. (A mezőségi falvakban ez napjainkban is szokás.) Ez a motívum előfordul a magyar népballadák mellett a balkáni népeknél, valamint a zsidó, a grúz és a mordvin balladakincsben is. (Kallós Zoltán: Ez az utazólevelem. Balladák új könyve nyomán) a) Mit gondoltak régen az emberek, hogyan tudják megnyerni az emberfölötti hatalmak jóindulatát? b) Mit áldozhattak céljaik elérése érdekében? c) Hol él manapság is ez a szokás? d) Mely népeknél találkozunk ezzel a hiedelemmel? MEGOLDÁS a) áldozat bemutatásával b) embert, később állatot, pl. kutyát, kakast c) mezőségi falvakban d) magyar, balkáni, zsidó, grúz, mordvin

37 A M I T R E G G E L R A K T A K, A Z D É L R E L E O M L O T T... " 37 T/ oldal 5 PERC Tanári instrukciók A feladat arra irányul, hogy a gyerekek megtudják, az olvasandó ballada egy valóban létező helyről mesél. A kép segíthet megérteni a mű alapkonfliktusát eredményező körülményeket, a várépítés nehézségeit. Kiemelt készségek, képességek: véleményalkotás, a vélemények szóbeli megfogalmazása Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk a formák: frontális M ó d s zerek, e ljárá s o k: beszélgetés, szemléltetés 3. A képeken az Erdélyben (Románia) található Déva várát láthatjátok. Figyeljétek meg a vár környezetét és elhelyezkedését! Véleményetek szerint mi okozhatott nehézséget az építésénél? 2. lépés: 4. feladat T/ oldal 5 7 PERC Tanári instrukciók A ballada szövege, terjedelme indokolttá teszi, hogy a gyerekek a tanár előadásában hallják először. Az előadásmód érzékeltesse azt is, hogy narratív és dialogikus részek váltják egymást a szövegben.

38 38 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Kiemelt készségek, képességek: hallás utáni szövegértés Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: frontális Módszerek, eljárások: tanári bemutatás 4. Hallgassátok meg, hogy a következő történet mit mesél Déva várának építéséről! KŐMÍVES KELEMENNÉ Tizenkét kőmíves összetanakodék, Magos Déva várát hogy felépítenék, Hogy felépítenék félvéka ezüstér, Félvéka ezüstér, félvéka aranyér. Déva városához meg is megjelentek, Magos Déva várhoz hozzá is kezdettek, Amit raktak délig, leomlott estére, Amit raktak estig, leomlott reggelre. Megint tanakodott tizenkét kőmíves, Falat megállítani, hogy lesz lehetséges, Míg elvégre ilyen gondolatra jöttek, Egymás között szoros egyességet köttek: Kinek felesége legelőbb jő ide, Szép gyöngén fogjuk meg, dobjuk bé a tűzbe. Keverjük a mészbe gyönge teste hamvát, Avval állítsuk meg magos Déva várát. Kocsisom, kocsisom, nagyobbik kocsisom, Én uramhoz menni lenne akaratom! Kőmíves Kelemen felesége mondja Fogd bé a lovakot, fogd bé a hintóba, Fogd bé a lovakot, állj is gyorsan elé, Hadd menjünk, hadd menjünk Déva vára felé. Mikor fele útját elutazták volna, Erős idő vala, záporesső hulla: Asszonyom, csillagom, forduljunk mi vissza. Rossz jelenést láttam az éjjel álmomba, Az éjjel álmomba olyan álmot láttam, Kőmíves Kelemen udvarába jártam, Hát az ő udvara gyásszal van béhúzva, Annak közepibe mély kút vala rakva, Az ő kicsi fia oda beléhulla. Az éjjeli álom nem telik ma jóra, Asszonyom, asszonyom, forduljunk meg vissza! Kocsisom, kocsisom, nem fordulunk vissza, A lovak se tiéd, a hintó se tiéd,

39 A M I T R E G G E L R A K T A K, A Z D É L R E L E O M L O T T... " 39 Csapjad a lovakat, hadd haladjunk elébb! Mennek, mendegélnek Déva vára felé, Kőmíves Kelemen őket észrevevé, Megijede szörnyen, imádkozik vala: Én uram istenem, vidd el valahova! Mind a négy pej lovam törje ki a lábát, Vessen a hintómnak négy kereke szakát, Csapjon le az útra tüzes istennyila, Horkolva térjenek lovaim vissza! Mennek, mendegélnek Déva vára felé, Sem lovat, sem hintót semmi baj nem lelé! Jó napot, jó napot tizenkét kőmíves! Neked is jó napot Kelemen kőmíves! Köszöne az asszony, az ura válaszolt: Édes feleségem, neked is jó napot! Hát ide mért jöttél a veszedelmedre, Szép gyöngén megfogunk, bédobunk a tűzbe. Tizenkét kőmíves azt a törvényt tette: Kinek felesége hamarabb jő ide, Fogjuk meg szép gyöngén, dobjuk bé a tűzbe, annak gyönge hamvát keverjük a mészbe, Avval állítsuk meg magos Déva várát, Csak így nyerhessük el annak drága árát. Kelemenné asszony, hogy átalértette, Bánatos szívének így lett felelete: Várjatok, várjatok tizenkét gyilkosok, Amíg búcsút veszek; csak addig várjatok, Hogy búcsút vehessek asszonybarátimtól, Asszonybarátimtól s szép kicsi fiamtól: Mert a halottnak is hármat harangoznak, Én árva fejemnek egyet sem kondítnak! Kelemenné asszony avval haza mene, Egyszer-mindenkorra, hogy végbúcsút venne, Hogy végbúcsút venne asszonybarátitól, Asszonybarátitól s szép kicsi fiától. Avval visszamene Kőmíves Kelemenné, Sírva haladt magos Déva vára felé, Megfogták szép gyöngén, bétevék a tűzbe, Az ő gyönge hamvát keverék a mészbe, Avval állíták meg magos Déva várát, Csak így nyerheték meg annak drága árát...

40 40 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M JELENTÉSTEREMTÉS 3. lépés: 5. feladat Kőmíves Kelemen, mikor haza mene, Az ő kicsi fia jöve véle szembe. Isten hozott haza, kedves édes apám! Hol maradt, hol maradt az én édes anyám? Az ő édes apja neki így felele: Hadd el fiam, hadd el, haza jő estére. Istenem, istenem, este is eljöve, Mégis édes anyám még haza nem jöve. Apám, édes apám! mondja meg igazán, Hogy hol van, hogy hol van az édes anyám? Hadd el fiam, hadd el, haza jő reggelre, Az ő édes apja neki így felele. Istenem, istenem, reggel is eljöve, Mégis édes anyám még haza nem jöve, Apám, édes apám! mondja meg igazán, Hogy hol van, hogy hol van az én édes anyám! Menj el fiam, menj el magos Déva várra, Ott van a te anyád, kőfalba van rakva. Elindula sírva az ő kicsi fia, Elindula sírva magos Déva várra, Háromszor kiáltá magos Déva várán: Anyám, édes anyám! szólj bár egyet hozzám! Nem szólhatok, fiam, mert a kőfal szorít, Erős kövek közé vagyok bérakva itt. Szíve meghasada s a föld is alatta, S az ő kicsi fia oda beléhulla... ( T/ oldal 20 PERC Tanári instrukció A továbbiakban a konkrét történethez, cselekményhez kapcsolódó kérdéseket vizsgáljuk. A gyerekek az osztálylétszámtól függően 3-5 fős csoportban készítsenek történetpiramist. Ezt követően az egész osztály előtt összevethetik munkájukat, megvitathatják az egyezések és eltérések okait. A feladat lehetőséget ad arra, hogy felmérjük, a gyerekek mennyit értettek meg a ballada cselekményéből, s tisztázódhatnak az esetleges félreértések.

41 A M I T R E G G E L R A K T A K, A Z D É L R E L E O M L O T T... " 41 Kiemelt készségek, képességek: lényegkiemelő képesség Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munk afo r mák: 3-5 fős heterogén csoportok M ó d s zerek, e ljárá s o k: történetpiramis, megbeszélés Eszközök: nagyméretű papír a történetpiramis készítéséhez 5. A megadott séma szerint készítsétek el a Kőmíves Kelemenné történetpiramisát! 1. (a feladat, 1 szó) 2. (a helyszínek, 2 szó) 3. (a főszereplők, 3 szó) 4. (az egyezség, 4 szó) 5. (a tragédia, 5 szó) 6. (a megoldás 6 szó) MEGOLDÁS természetesen az alábbiakban közölttől eltérő szóhasználatot is el kell fogadnunk, ha az a lényeget kifejezi. 1. a feladat: várépítés 2. a helyszínek: Déva (vár, építkezés stb.), otthon (esetleg: úton) 3. a főszereplők: Kelemen (Kőmíves Kelemen), feleség, fiú 4. az egyezség: valaki hamvát mészbe keverik 5. a tragédia: Kőmíves Kelemen felesége érkezik először (vagy: Kőmíves Kelemennét fel kell áldozni stb.) 6. Kőmíves Kelemen elveszti feleségét és fiát

42 42 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 4. lépés: 6 7. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukció Ez a feladat is a szöveg megértésének elmélyítését szolgálja. Fontos, hogy a gyerekek a szövegkörnyezetből próbálják értelmezni a régies vagy több jelentéssel bíró szavakat, kifejezéseket. A feladat megoldásánál a korábban kialakított heterogén csoportokban dolgozzanak a tanu lók, hiszen a közös gondolkodás előrelendítheti a feladatmegoldást, termékenyítőleg hathat újabb ötletek születésére. A csoporton belül megvitathatják a gyerekek a felvetődő megoldási lehetőségeket, kialakíthatják a csoport végleges álláspontját. Kiemelt készségek, képességek: szóértelmezés, nyelvi kreativitás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munk aformák: 3-5 fős heterogén csoportok M ó d s zerek, eljárá s o k: szójelentés keresése, megbeszélés 6. Az eddigiekben megismerkedtetek a Kőmíves Kelemenné történetét elmesélő szöveggel. Bizonyára több olyan szóval, kifejezéssel találkoztatok benne, amelyet nem értettetek, vagy csak nehezen tudtátok kitalálni a jelentésüket. Felsorolunk párat, és mindegyikhez adunk néhány lehetséges értelmezést. X-eljétek be a jó megoldást! átalértette: félreértette egyetértett vele megértette asszonybarát: főnév: olyan férfi, aki kedveli a nőket főnév: valakinek a barátnője melléknév: az asszonyoknak kedvező, asszonyoknak hasznos

43 A M I T R E G G E L R A K T A K, A Z D É L R E L E O M L O T T... " 43 jelenés: valakinek a külső megjelenése álomkép jelentés MEGOLDÁS átalértette: megértette asszonybarát: valakinek a barátnője jelenés: álomkép T/ oldal 10 PERC Elhagyható feladat Tanári instrukciók Az előző folytatásaként oldják meg a tanulók a feladatot, amely tudatosítja bennük a szavak eltérő jelentését. A csoporttagok elkészíthetik saját megoldásaikat, majd ezek közül kiválasztják azt, amelyiket a legfrappánsabbnak éreznek, s ezt ismertetik az osztállyal. Kiemelt készségek, képességek: nyelvi kreativitás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munk aformák: 3-5 fős heterogén csoportok M ó d s zerek, eljárá s ok: szabályalkotás, szóértelmezés, megbeszélés 7. Szójelentés és szövegkörnyezet a) Próbáljátok megfogalmazni, hogyan segített a ballada szövege abban, hogy az előző feladat szavainak jelentését eltaláljátok! b) Hasonlítsátok össze az alábbi mondatokat! Mit jelent az asszonybarát szó az egyikben, mit a másikban és mit a harmadikban? Legalább asszonybarátaimtól hadd vegyek búcsút! A mai kormány asszonybarát intézkedései elérték, hogy sok nő már nem jár dolgozni, hanem csak a háztartást vezeti és gyereket nevel. Pista nagy asszonybarát: több barátnője van, mint amennyit össze tudna számolni.

44 44 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M MEGOLDÁS a) A szövegkörnyezettel, az ismétlésekkel stb. b) barátnő; a nők helyzetét pozitívan befolyásoló törvények, rendeletek stb.; nőcsábász 5. lépés: 8 9. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók Hallgassunk meg több megoldást is. A gyerekek maguk választhatják ki, melyik indoklást érzik a leghelytállóbbnak. A több megoldás meghallgatása azért is célravezető, mert így több cselekményelemre is felhívhatjuk a figyelmet. Kiemelt készségek, képességek: lényegkiemelés, írásbeli szövegalkotás, érvelés Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munk aformák: 3-5 fős heterogén csoportok, frontális Módszerek, eljárások: feladatmegoldás heterogén csoportokban 8. Húzzátok alá azokat a szavakat, amelyeket leginkább igaznak tartotok a Kőmíves Kelemenné című ballada történetével kapcsolatban! Választásotokat indokoljátok a cselekmény egy-egy részletének rövid bemutatásával! szomorú, humoros, izgalmas, tragikus, fordulatos Indoklás:... MEGOLDÁS a szomorú, izgalmas, tragikus, fordulatos jelzők lehetnek megoldások, megfelelő indoklással.

45 A M I T R E G G E L R A K T A K, A Z D É L R E L E O M L O T T... " 45 T/ oldal 10 PERC Tanári in s t r ukciók: A feladat célja az előreutalások felfedezése és azokból következtetések levonása, majd az összefüggések megállapítása. Kiemelt készségek, képességek: összefüggések felismerése, előreutalások Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: páros M ó d s zerek, eljárá s o k: szövegrészletek értelmezése 9. Milyen előjelei vannak a tragédiának a balladában? MEGOLDÁS az időjárás leírása, a kocsis éjjeli álma 6. lépés: 10. feladat T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A feladat Kőmíves Kelemen alakjára irányítja a gyerekek figyelmét. Mivel a szereplők külső vonásait nem ismerjük meg, a feladat a lélekábrázolás megfejtésére irányul. A tanulók csoportban keressék meg a részlet megjelenésének helyeit a szövegben, a belső hang megírásához adjanak egymásnak ötleteket, s osszák ki egymás közt a csoporton belül, ki melyik belső hangot írja meg. Hallgassunk meg mindegyik belső hangból többet, és beszéljük meg a hallottakat. Kiemelt készségek, képességek: szövegértés, lényegkiemelés, empatikus képesség Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munk aformák: 3-5 fős heterogén csoportok, frontális Módszerek, eljárások: belső hang

46 46 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 10. A balladában némi változtatással háromszor ismétlődik meg a következő szöveg: Kinek felesége legelőbb jő ide, Szép gyöngén fogjuk meg, dobjuk bé a tűzbe. Keverjük a mészbe gyönge teste hamvát, Avval állítsuk meg magos Déva várát. a) Mivel magyarázható Kőmíves Kelemenék egyezsége? b) Kinek a szájából hangzanak el ezek a szavak? Először:. Másodszor:... Harmadszor:.. c) Fogalmazzátok meg Kőmíves Kelemen belső hangját! Mit érezhetett, gondolhatott, amikor ez a szöveg elhangzott? Először:. Másodszor:... Harmadszor:.. MEGOLDÁS a) A 2. feladatban olvasottak alapján: az a hit szüli a döntést, hogy a munka sikere érdekében áldozatot, emberáldozatot kell hozni. Nem gonoszság szüli tehát a kőmívesek egyezségét! b) Először: a tizenkét kőmíves egymás között tett fogadalmakor; másodszor: Kőmíves Kelemen mondja feleségének; harmadszor: a narrátor meséli el, ahogyan a kőművesek beváltják egyezségüket. c) Lehetséges megoldások Először: a belső hang tükrözze, hogy Kőmíves Kelemennek nincsenek fenntartásai az egyezséggel kapcsolatban, hiszen nem gonoszságból, hanem egy ősi hiedelem által vezérelve hozzák meg döntésüket. Másodszor: a belső hang tükrözze Kőmíves Kelemen fájdalmát, s azt, hogy ez már az ő személyes tragédiája. Harmadszor: a belső hangnak szintén a fájdalmat kell tükröznie.

47 A M I T R E G G E L R A K T A K, A Z D É L R E L E O M L O T T... " lépés: 11. feladat T/ oldal 30 PERC Tanári instrukciók Heterogén kis csoportokban dolgozzanak a tanulók. Egyes csoportok az állítás mellett, mások az állítással szemben fogalmazzanak meg érveket. Az érvgyűjtés után az azonos feladattal rendelkező csoportok beszéljék meg ötleteiket, döntsék el, melyik érvet tartják gyengének, melyiket erősnek, melyik érvnek hol lesz a helye az érvelési játékban. Ezután az azonos feladattal megbízott csoport tagjai egymás mögött sorakozzanak fel, de a két csoport egymással szemben álljon, hogy az éppen érvelő felek láthassák egymást. A játék lényege, hogy az egyik csoport által elhangzott érvre reagáljon a másik csoport soron következő tagja, s csak ezután mondja el saját érvét. Erre reagál a másik csoport következő tagja, majd elmondja saját érvét és így tovább. Azért érdemes így játszanunk, mert ez biztosíték arra, hogy valamennyi tanuló lehetőséget kap, hogy elgondolkodjon az ellenvéleményeken is. A feladat elvégzése során a tanulókban kialakulhat vagy tudatosulhat az a gondolat, hogy Kőmíves Kelemen is áldozattá válik az események során. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: empatikus képesség, érvelés Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: 3-5 fős heterogén csoportok, frontális Módszerek, eljárások: érvpingpong 11. Volt-e választása Kőmíves Kelemennek? (1) Alkossatok csoportokat! (2) Az egyik csoport gyűjtsön érveket amellett, hogy másképp is dönthetett volna Kőmíves Kelemen! (3) A másik csoport amellett érveljen, hogy a balladából megismert viselkedés volt az egyetlen választási lehetősége. (4) Érveiteket T-táblázatban rögzítsétek!

48 48 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 8. lépés: 12. feladat T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A modulok közti folyamatosságot, a bűn és bűnhődés motívumának felismerését és összevetését célozza a feladat. A megbeszéléskor ejtsünk szót arról, milyen különbségeket fedeztek fel a gyerekek az egyes történetek között. Kiemelt készségek, képességek: emlékezet, összefüggések feltárása Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munk afo r mák: 3-5 fős heterogén csoportok, frontális M ó d s zerek, e ljá r á s o k: szemponttáblázat 12. Szemponttáblázat segítségével hasonlítsátok össze a megismert bibliai bűnöket és büntetéseket Kőmíves Kelemen bűnével és bűnhődésével! A Kőmíves Kelemenné műfaja BALLADA, pontosan népballada. A ballada verses formájú epikai mű; egy szaggatottan bemutatott történetet mond el. Cselekménye általában tragikus, témája gyakran a bűn és a bűnhődés. Sokszor találunk benne párbeszédeket, ismétléseket. Jellemzője a kihagyásos előadásmód: az események, előzmények, következmények közül több fontos dolog homályban marad, ezeket csak sejteti a költő, s nekünk, olvasóknak kell kiegészítenünk a történetet. A balladákban a hangsúly sokszor nem a külső történéseken, hanem a belső, lelki folyamatokon van.

49 A M I T R E G G E L R A K T A K, A Z D É L R E L E O M L O T T... " 49 MEGOLDÁS SZEMPONTOK A BŰNBEESÉS KÁIN ÉS ÁBEL A BÁBELI TO- RONY KŐMÍVES KELEMEN A bűn elkövetője az első emberpár, Éva és Ádám Káin az emberek Kőmíves Kelemen A bűn megkóstolják a tiltott fa gyümölcsét testvérgyilkosság a bábeli torony építése feleségének feláldozása A bűn elkövetésének oka az emberi kíváncsiság féltékenység, irigység az emberi nagyravágyás, az erő megmutatása egy hiedelem, hogy az emberáldozat sikerre viheti munkájukat A büntetés az emberi kínok, szenvedések a megbéyegzettség, kirekesztettség, üldözöttség a nyelvek és népek sokfélesége, az emberi megértés nehézsége elveszíti feleségét, fiát, s velük együtt valószínűleg boldogságát is A büntetés elszenvedője az egész emberiség Káin és az ő egész nemzetsége az emberiség egyedül ő maga, Kőmíves Kelemen A beszélgetésben kerüljön szóba, hogy egyedül Kőmíves Kelemen bűne nem alapul önös érdeken. Nála a közösségi érdek vezet a bűn elkövetéséhez. A büntetés a bibliai történetekben a közösséget, az emberiséget sújtja, Kőmíves Kelemen büntetése azonban egyéni, csak neki kell elszenvednie a büntetést. REFLEKTÁLÁS 9. lépés: 13. feladat T/ oldal házi feladat Tanári in s t r ukciók: A feladatot a megtanulandó szöveg elolvasása után oldják meg a gyerekek. A feladat célja a balladai sajátságok önálló felismerése. K iemelt ké s z s é g ek, ké p e s s é g ek: összefüggések felismerése, következtetések, vélemény megfogalmazása

50 50 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munk afo r mák: egyéni munka Mó d s zerek, eljárá s ok: balladai sajátosságok keresése 13. Az előző megjegyzendő szövegből válogasd ki azokat a műfaji sajátosságokat, amelyekre példát találsz a Kőmíves Kelemennében is! Minden kiválasztott elemhez írj példát, amely idézet is lehet! MEGOLDÁS A kiválasztható elemek: 1. verses forma ezt indokolni kell: pl. a szöveg tipográfiája 2. történetet mond el: röviden összefoglalhatják a történetet 3. tragikus esemény: Kőmíves Kelemenné és fia halála 4. bűn és bűnhődés: Kőmíves Kelemen részese felesége meggyilkolásának, fia elvesztésével, boldogtalansággal, magánnyal bűnhődik 5. párbeszédek: pl. Kőmíves Kelemen és a fia 6. sejtetés, homály: pl. Kőmíves Kelemen sorsa 7. lelki folyamatok: Kőmíves Kelemen kezdetben társai magabiztos vezetője, a történet végére összeomlik, lelkileg megsemmisül 10. lépés: 14. feladat T/ oldal 20 PERC Kiegészítő feladat Tanári instrukciók A szereposztás szerinti szövegolvasás az óra reflektáló szakaszában lehetőséget ad arra, hogy a tanulók a ballada bemutatásában megjelenítsék az órákon született tapasztalataikat, érzéseiket, véleményüket. Kiemelt készségek, képességek: értő, értelmező olvasás Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: 5 fős heterogén csoportok M ó d s zerek, eljárá s o k: a ballada szereposztás szerinti felolvasása

51 A M I T R E G G E L R A K T A K, A Z D É L R E L E O M L O T T... " Alkossatok 5 fős csoportokat! a) Jelöljétek a szövegben, mikor melyik szereplő szólal meg! Ne feledkezzetek el a narrátorról sem! b) Osszátok ki egymás közt a szerepeket! c) Olvassátok fel szereposztás szerint a balladát! Ügyeljetek arra, hogy a felolvasásban az érzelmeket is érzékeltessétek! d) A fogadalom szövegét együtt olvassátok! 15. lépés: 15. feladat T/ oldal 20 PERC Kiegészítő feladat Tanári instrukciók Osszuk szét a feladatokat a csoportok között. Adjunk néhány percet a felkészülésre, majd hallgassuk meg a pletykálkodásokat, amelyek során felszínre kerülhetnek a személyes reflexiók is. A játék után beszéljük meg tapasztalatainkat! Kiemelt készségek, képességek: empatikus képesség, kreativitás, személyes vélemény megfogalmazása Célcsoport differenciálás: a szöveg hosszúsága, a szerep bonyolultsága szerint Munk aformák: 3-5 fős heterogén csoportok, frontális Módszerek, eljárások: pletykajáték 15. Játsszatok pletykajátékot! Alkossatok 6-8 fős csoportokat, és formáljatok véleményt: (1) az asszonybarátok nevében Kőmíves Kelemennéről; (2) a kőmívesek nevében Kőmíves Kelemen további sorsáról; (3) Kőmíves Kelemen cselédeinek nevében a fiú viselkedéséről és sorsáról!

52 3. ÖTSZÁZ BIZONY DALOLVA MENT LÁNGSÍRBA VELSZI BÁRD ARANY JÁNOS: A WALESI BÁRDOK 5 ÓRA Előzetes szempontok a modul feldolgozásához Ha szükségesnek látjuk az elnyomás fogalmának boncolgatását, akkor szánjunk rá időt. Használjuk többször, ha szükséges, a mozgás útján történő szövegértés alkalmazását (állókép). Az 5. feladat megoldható úgy is, hogy szókártyákból kell a gyerekeknek válogatniuk, majd később (6. feladat) alkalmazni a szavakat. A nagyobb lélegzetű írásos feladatoknál (7. feladat naplóírás) fontos a reflektálás, mert nagyon sok gyerek nem fejlődik, ha nem javítjuk szisztematikusan a szövegét, és utána ő újra nem foglalkozik vele. RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1 4. feladat T/ oldal 5 PERC Tanári in s t r ukciók: A Kőmíves Kelemenné kapcsán megismert műfaji jellemzők segítségével jósoljanak a tanulók egy-két perc gondolkodási idő után. Kiemelt készségek, képességek: emlékezet, jóslás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaforma: frontális Módszerek, eljárások: jóslás A következő órákon Arany János A walesi bárdok című balladájáról fogunk beszélgetni. Arany az európai és a magyar népballadák hagyományaira is alapozva írta balladáit, így művei kapcsolatot teremtenek az európai, a magyar népköltészeti és a magyar nemzeti irodalmi hagyomány között. 1. Gyűjtsétek össze előzetes ismereteitek alapján, mire számítotok, ha tudjátok, hogy A walesi bárdok ballada!

53 Ö T S Z Á Z B I Z O N Y D A L O L V A M E N T... " 53 T/ oldal 25 PERC Tanári instrukciók Vágjuk szét a ballada szövegét 5 részre, számozzuk meg a lapokat az idézetek sorrendje szerint! Az előkészítésnél vegyük figyelembe, hogy a feladat nagy teret igényel. Alakítsunk az osztálylétszámtól függően 4-6 fős csoportokat, s minden csoportnak adjunk egyegy szövegrészletet. A csoportok rövid felkészülés után bemutatják a szövegükről készült állóképet. Egy-egy állókép után a tanulói oldalon közölt kérdések mentén folyhat a beszélgetés. A közölt kérdések csak példák, természetesen a beszélgetés menete is irányíthatja az újabb kérdések felmerülését. Végül minden csoport állóképét együtt (sorrendbe állítva) is felállítjuk. Ekkor a képek alapján megkísérelhetünk összerakni egy lehetséges történetet. Kiemelt készségek, képességek: kreativitás, fantázia, jóslás Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r ma: 4-6 fős heterogén csoportok, frontális Módszerek, eljárások: állóképek E s zközö k: az Arany-ballada szövege 5 részletben, sorszámozva a következőképpen: lásd alább!

54 54 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 1. részlet: Edward király, angol király Léptet fakó 1 lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér 2? S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt 3? Felség! valóban koronád Legszebb gyémántja Velsz: Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz. S a nép, az istenadta nép Oly boldog rajta, Sire 4! Kunyhói mind hallgatva, mint Megannyi puszta sir. Edward király, angol király Léptet fakó lován: Körötte csend amerre ment, És néma tartomány. 2. részlet: Montgomery a vár neve, Hol aznap este szállt; Montgomery a vár ura, Vendégli a királyt. Vadat és halat, s mi jó falat Szem-szájnak ingere, Sürgő csoport, száz szolga hord, Hogy nézni is tereh 5 ; 1 fakó = halvány, sárgásszürke árnyalatú 2 pártos honfivér = a pártütők, a király ellen forduló hazafiak vére 3 mint a barom, melyet igába hajt = mint az igavonásra befogott állatok 4 Sire (szír) = az uralkodónak járó megszólítás, felséges úr 5 tereh (régiesen) = teher

55 Ö T S Z Á Z B I Z O N Y D A L O L V A M E N T... " 55 S mind, amiket e szép sziget Ételt-italt terem; S mind, ami bor pezsegve forr Túl messzi tengeren. Ti urak, ti urak! Hát senki sem Koccint értem pohárt? Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek! Ne éljen Eduárd? Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes, Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes. 3. részlet: Ti urak, ti urak, hitvány ebek! Ne éljen Eduárd? Hol van, ki zengje tetteim Elő egy velszi bárd! Egymásra néz a sok vitéz, A vendég velsz urak; Orcáikon, mint félelem, Sápadt el a harag 6. Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik 7. Ajtó megől fehér galamb, Ősz bárd emelkedik. Itt van, király, ki tetteidet Elzengi, mond az agg; S fegyver csörög, haló hörög Amint húrjába csap. Fegyver csörög, haló hörög, A nap vértóba száll, Vérszagra gyűl az éji vad: Te tetted ezt, király! 6 orcáikon mint félelem sápadt el a harag = félelmük a haragnál is nagyobb lett 7 lehellet megszegik = elakad a lélegzet

56 56 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt 8, Hogy sírva tallóz 9, aki él: Király, te tetted ezt! Máglyára! El! Igen kemény Parancsol Eduárd 4. részlet: Ha! Lágyabb ének kell nekünk; S belép egy ifjú bárd. Ah! Lágyan kél az esti szél Milford-öböl felé; Szüzek siralma, özvegyek Panasza nyög belé. Ne szülj rabot, te szűz! Anya Ne szoptass csecsemőt!... S int a király. S elérte még A máglyára menőt 10. De vakmerőn s hivatlanúl Előáll harmadik; Kobzán 11 a dal magára vall, Ez íge hallatik: Elhullt csatában a derék 12 No halld meg, Eduárd: Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly velszi bárd. Emléke sír a lanton még 13 No halld meg, Eduárd: Átok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi bárd. Meglátom én! S parancsot ád Király rettenetest: Máglyára, ki ellenszegűl, Minden velsz énekest! 8 halomba, mint kereszt = mint aratáskor a keresztbe rakott gabonakévék 9 tallóz = a tarlón gabonaszemet keresgél (itt: keresi a halottait) 10 elérte még a máglyára menőt = követte a máglyára az előző bárdot 11 koboz = lanthoz hasonló pengetőhangszer 12 elhullt csatában a derék = elestek a csatában a legkiválóbb harcosok 13 emléke sír a lanton még = emléke felhangzik a költők hangszerén, a lanton

57 Ö T S Z Á Z B I Z O N Y D A L O L V A M E N T... " 57 Szolgái szétszáguldanak, Ország-szerin, tova 14. Montgomeryben így esett A híres lakoma. 5. részlet: S Edward király, angol király Vágtat fakó lován; Körötte ég földszint az ég 15 : A velszi tartomány. Ötszáz, bizony, dalolva ment Lángsírba velszi bárd: De egy se birta mondani Hogy: éljen Eduárd. Ha, ha! mi zúg?... mi éji dal London utcáin ez? Felköttetem a lord-majort 16, Ha bosszant bármi nesz! Áll néma csend; légy szárnya bent, Se künn, nem hallatik: Fejére szól, ki szót emel 17! Király nem alhatik. Ha, ha! elő síp, dob, zene! Harsogjon harsona: Fülembe zúgja átkait A velszi lakoma De túl zenén, túl síp-dobon, Riadó kürtön át: Ötszáz énekli hangosan A vértanúk 18 dalát. 14 ország-szerin, tova = szerte az országban 15 körötte ég földszint az ég = körötte lángol az ég, mint a föld 16 lord-major = udvarmester 17 fejére szól, ki szót emel = fejét veszik annak, aki hangosan megszólal, illetve tiltakozik 18 vértanú = aki elveiért, eszméiért áldozza fel magát

58 58 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 2. Alkossatok 4-6 fős csoportokat! Olvassátok el Arany János A walesi bárdok című balladájának részletét! Rövid megbeszélés után mutassatok be állóképet, amelyet a szövegrészletetekhez készítettetek! Nézzétek meg egymás állóképeit, s adjatok választ a következő kérdésekre! a) Mi történik szerintetek éppen most? b) Vajon kik lehetnek a kép szereplői? c) Milyen viszony lehet a kép szereplői között? d) Szerintetek hogyan kapcsolódik az egyik kép a következőhöz? e) Mit gondoltok, mi fog történni a következő pillanatban? T/ oldal 5 7 PERC Ta nári in s t r ukciók: Olvassuk fel vagy művészi előadásban hallgassuk meg a balladát! Kiemelt készségek, képességek: hallás utáni szövegértés Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaforma: frontális M ó d s zerek, eljárá s o k: tanári bemutatás vagy a ballada meghallgatása CD-ről E s zközö k: a ballada szövege CD-ről 3. Hallgassátok meg a balladát! ARANY JÁNOS: A WALESI 19 BÁRDOK 20 Edward király, angol király Léptet fakó 21 lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér 22? 19 walesi (ejtsd) = velszi (Arany János másutt a hangzás szerint velszinek is írja a versben) 20 bárd = énekes, aki hangszerrel kísérve megénekli a nevezetes eseményeket 21 fakó = halvány, sárgásszürke árnyalatú 22 pártos honfivér = a pártütők, a király ellen forduló hazafiak vére

59 Ö T S Z Á Z B I Z O N Y D A L O L V A M E N T... " 59 S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt 23? Felség! valóban koronád Legszebb gyémántja Velsz: Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz. S a nép, az istenadta nép Oly boldog rajta, Sire 24! Kunyhói mind hallgatva, mint Megannyi puszta sir. Edward király, angol király Léptet fakó lován: Körötte csend amerre ment, És néma tartomány. Montgomery a vár neve, Hol aznap este szállt; Montgomery a vár ura, Vendégli a királyt. Vadat és halat, s mi jó falat Szem-szájnak ingere, Sürgő csoport, száz szolga hord, Hogy nézni is tereh 25 ; S mind, amiket e szép sziget Ételt-italt terem; S mind, ami bor pezsegve forr Túl messzi tengeren. Ti urak, ti urak! Hát senki sem Koccint értem pohárt? Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek! Ne éljen Eduárd? Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes, Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes. 23 mint a barom, melyet igába hajt = mint az igavonásra befogott állatok 24 Sire (szír) = az uralkodónak járó megszólítás, felséges úr 25 tereh (régiesen) = teher

60 60 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Ti urak, ti urak, hitvány ebek! Ne éljen Eduárd? Hol van, ki zengje tetteim Elő egy velszi bárd! Egymásra néz a sok vitéz, A vendég velsz urak; Orcáikon, mint félelem, Sápadt el a harag 26. Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik 27. Ajtó megől fehér galamb, Ősz bárd emelkedik. Itt van, király, ki tettidet Elzengi, mond az agg; S fegyver csörög, haló hörög Amint húrjába csap. Fegyver csörög, haló hörög, A nap vértóba száll, Vérszagra gyűl az éji vad: Te tetted ezt, király! Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt 28, Hogy sírva tallóz 29, aki él: Király, te tetted ezt! Máglyára! El! Igen kemény Parancsol Eduárd Ha! Lágyabb ének kell nekünk; S belép egy ifjú bárd. Ah! Lágyan kél az esti szél Milford-öböl felé; Szüzek siralma, özvegyek Panasza nyög belé. Ne szülj rabot, te szűz! Anya Ne szoptass csecsemőt!... S int a király. S elérte még A máglyára menőt orcáikon mint félelem sápadt el a harag= félelmük a haragnál is nagyobb lett 27 lehellet megszegik = elakad a lélegzet 28 halomba, mint kereszt = mint aratáskor a keresztbe rakott gabonakévék 29 tallóz = a tarlón gabonaszemet keresgél (itt: keresi a halottait) 30 elérte még a máglyára menőt = követte a máglyára az előző bárdot

61 Ö T S Z Á Z B I Z O N Y D A L O L V A M E N T... " 61 De vakmerőn s hivatlanúl Előáll harmadik; Kobzán 31 a dal magára vall, Ez íge hallatik: Elhullt csatában a derék 32 No halld meg, Eduárd: Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly velszi bárd. Emléke sír a lanton még 33 No halld meg, Eduárd: Átok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi bárd. Meglátom én! S parancsot ád Király rettenetest: Máglyára, ki ellenszegűl, Minden velsz énekest! Szolgái szétszáguldanak, Ország-szerin, tova 34. Montgomeryben így esett A híres lakoma. S Edward király, angol király Vágtat fakó lován; Körötte ég földszint az ég 35 : A velszi tartomány. Ötszáz, bizony, dalolva ment Lángsírba velszi bárd: De egy se birta mondani Hogy: éljen Eduárd. Ha, ha! mi zúg?... mi éji dal London utcáin ez? Felköttetem a lord-majort 36, Ha bosszant bármi nesz! 31 koboz = lanthoz hasonló pengetőhangszer 32 elhullt csatában a derék = elestek a csatában a legkiválóbb harcosok 33 emléke sír a lanton még = emléke felhangzik a költők hangszerén, a lanton 34 ország-szerin, tova = szerte az országban 35 körötte ég földszint az ég = körötte lángol az ég, mint a föld 36 lord-major = udvarmester

62 62 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Áll néma csend; légy szárnya bent, Se künn, nem hallatik: Fejére szól, ki szót emel 37! Király nem alhatik. Ha, ha! elő síp, dob, zene! Harsogjon harsona: Fülembe zúgja átkait A velszi lakoma De túl zenén, túl síp-dobon, Riadó kürtön át: Ötszáz énekli hangosan A vértanúk 38 dalát. T/ oldal PERC Tanári instrukciók A ballada meghallgatása után térjünk vissza az állóképekhez. A tanulói oldalon szereplő kérdések itt is csak ötletek, amelyek szabadon, a tanulókban felmerült ötletek alapján módosíthatók. A drámajáték és a hozzá kapcsolódó feladatsor többszöri átkódolása (szöveg állókép szöveg) előkészíti a teljes balladai történéssor megértését. Ugyanakkor a részleges tudás találgatásra ösztönöz, felkelti a kíváncsiságot, ami játékkal együtt megteremti a személyes érdekeltséget az olvasásban és az értelmezési folyamatban. K iemelt ké s z s é g ek, ké p e s s é g ek: vélemények szóbeli megfogalmazása, történetmondás, kreativitás, fantázia Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaforma: frontális Módszerek, eljárások: beszélgetés az állóképek és a hallott szöveg közti kapcsolatról 4. Beszéljük meg! a) Voltak-e közös elemei a találgatásoknak és a megismert történetnek? b) Most mit tudunk pontosan? c) Hogyan foglalható össze saját szavainkkal a ballada története? 37 fejére szól, ki szót emel = fejét veszik annak, aki hangosan megszólal, illetve tiltakozik 38 vértanú = aki elveiért, eszméiért áldozza fel magát

63 Ö T S Z Á Z B I Z O N Y D A L O L V A M E N T... " d) Maradtak-e a történetben olyan részletek, amelyeket nem pontosan értetek? Melyek ezek? e) Mi segítené a pontosabb megértést? A következő feladatokban a szereplők közötti viszonyról, a jellemekről, a szereplők érzelmeiről fogunk gondolkodni. JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 5 7. feladat T/ oldal 7 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A tanulók párban végezzék el a feladatot, majd beszéljük meg az osztállyal a véleményeket! A drámajátékban már megsejtett viszonyok tudatosulhatnak a feladat segítségével a tanulókban. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : empátia, érzelmek felismerése C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : páros M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : a szereplők közötti viszony jellemzése, megbeszélés 63

64 64 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 5. Írjátok le azt az egy-két szót, amely véleményetek szerint a leginkább kifejezi a szereplők közötti viszonyt! a walesi urak Edward király: Edward király a walesi urak: Edward király a walesi bárdok: az első bárd a második bárd a harmadik bárd: a walesi bárdok Edward király: MEGOLDÁS az itt közölt megoldások csak javaslatok, de a tanulók megoldásai lényegében ezt tükrözzék: a walesi urak Edward király: szolgalelkűség, félelem, gyávaság Edward király a walesi urak: felsőbbrendűség, zsarnokság Edward király a walesi bárdok: zsarnokság az első bárd a második bárd a harmadik bárd: együttérzés a walesi bárdok Edward király: bátorság T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A jellemtérkép készítése során a király zsarnoki viselkedése, hatalomelvű uralkodása tudatosulhat a gyerekekben. A jellem felismerése magyarázatul szolgálhat a balladai szereplők közötti feszült viszonyra. Kiemelt készségek, képességek: empátia, érvelés Célcsoport differenciálás: az érvek száma szerint; az érveket nehezen alkotó gyerekek egyet írjanak Munkaforma: páros M ó d s zerek, eljárá s ok: jellemtérkép készítése, megbeszélés 6. Készítsetek jellemtérképet Edward királyról! Ötleteiteket érvekkel támasszátok alá! MEGOLDÁS az uralkodó zsarnoki, kérlelhetetlen, hatalommal visszaélő, cinikus jellemvonásai mellett érveljenek a gyerekek!

65 Ö T S Z Á Z B I Z O N Y D A L O L V A M E N T... " érv: 1. érv: 2. érv: 3. érv: 1. érv: 4. tulajdonság: 2. érv: 3. érv: 1. tulajdonság: 1. érv: 2. tulajdonság: EDWARD KIRÁLY 3. tulajdonság: 3. érv: 2. érv: 3. érv: 2. érv:

66 66 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M T/ oldal PERC Tanári instrukciók A naplórészlet írása az események körül kibontakozó érzelmek, hangulatok mélyebb megértésére ösztönzik a tanulókat. Az elkészült szövegek közül olvastassunk fel néhányat. Beszéljük meg a gyerekekkel, hogy írásaik megfeleltek-e a naplóírás kritériumainak. Adjunk szempontokat a javításhoz, és kérjük a gyerekeket, hogy otthon gondolják át újra a feladatot, és lapra készítsék el a naplórészlet végleges verzióját. A C) csoport feladatához kérjük a könyvtáros kolléga segítségét. Amennyiben nincs az iskolában könyvtár, akkor az interneten nézzenek utána a kérdésnek a gyerekek. A könyvtári feladatot adjuk fel otthoni munkának. Kiemelt készségek, képességek: empátia, írásbeli szövegalkotás, érzelmek kifejezése, kreativitás Célcsoport differenciálás A) kreatív szövegalkotásban gyengébb képességű gyerekek B) érzelmek árnyalt megfogalmazásában gyengébb képességű gyerekek C) könyvtárhasználatban gyengébb képességű gyerekek Munkaforma: egyéni M ó d s ze r ek, eljárá s o k: naplórészlet írása 7. Képzeld magad Montgomery helyébe! A) Írj naplórészletet a vendéglátó Montgomery nevében a vendéglátás előkészületeiről! B) Mit írhatott naplójába Montgomery a királyról? C) Nézz utána a könyvtárban: valós történelmi személy volt-e Montgomery ura! 3. lépés: feladat T/ oldal 5 PERC Tanári in s t r ukciók: A névszói szerkezetekről tanultak felidézése a balladában található szokatlan szórendek vizsgálatát készíti elő.

67 Ö T S Z Á Z B I Z O N Y D A L O L V A M E N T... " 67 Kiemelt készségek, képességek: emlékezet Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaforma: egyéni vagy páros Módszerek, eljárások: ismétlő kérdések megválaszolása 8. Idézzük fel a névszói szerkezetekről tanultakat! Egészítsétek ki az alábbi mondatokat, meghatározásokat! a) A határozott kifejezések kezdődhetnek határozott névelővel, pl. okos diák. b) A harmadik személyű kifejezések tartalmazhatnak jelzői módosítókat, pl. az óra. c) Hogyan nevezzük az alábbi mondatokban aláhúzott szavakat? A rajztagozatos osztályba huszonöt gyerek jár: tizenegy fiú és tizennégy lány.... MEGOLDÁS b) Bármilyen jelző elfogadható, amely magánhangzóval kezdődik, mivel itt azt követeli meg a névelő alakja, tehát lehet pl.: az első/utolsó/unalmas/érdekes óra. c) számnév/jelzői módosító T/ oldal 5 10 PERC Tanári instrukciók Inverz szórendű mondatokat, amelyek szerkesztése hasonlít az Arany János-i szórendekére, kell a tanulóknak átalakítaniuk szokványos szórenddé. Magyarázatokat is kérjünk tőlük! A feladat, csakúgy, mint az előző, előkészíti Arany szórendjének megértését. Kiemelt készségek, képességek: nyelvi kreativitás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaforma: egyéni vagy páros M ó d s zerek, e ljárá s o k: mondatok szórendjének átalakítása 9. Fogalmazzátok át úgy a mondatokat, hogy számotokra jobban hangozzanak! a) A barnának születtek kiskutyái, a barna kutyának.

68 68 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M b) Hetet, a kutya, a barna, kölykezett. c) Négyet vett anyukám Túró Rudit. d) A tejfölöst, a bablevest, én nagyon szeretem. Magyarázzátok meg, hogy miért voltak furcsák az eredeti mondatokban a névszói szerkezetek! MEGOLDÁS a) A barna kutyának kiskutyái születtek. b) A barna kutya megszülte hét kölykét./a barna kutya hét kölyköt szült meg. c) Négy Túró Rudit vett az anyukám./anyukám négy Túró Rudit vett. d) A tejfölös bablevest nagyon szeretem. Észrevétel: a mondatok furcsasága abból adódik, hogy az általában egymás mellett álló szerkezeti tagok távol kerülnek egymástól vagy értelmezői szerepben jelennek meg. T/ oldal 5 PERC Tanári instrukciók A feladatsor következő lépése azzal bővül az eddigiekhez képest, hogy kérjük a tanulókat, magyarázzák meg, milyen jelentéskülönbséget fedeznek fel a szórend megváltozásának köszönhetően. Kiemelt készségek, képességek: nyelvi kreativitás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaforma: egyéni vagy páros M ó d s ze r ek, eljárá s o k: szórend átalakítása 10. Egyenesítsétek ki a következő mondatokat! Tegyétek szokványos szórendűvé őket! a) A kutya, a barna, megharapott. b) A kislány, a szőke, megbetegedett. c) A fagyi finom volt nagyon, a vanília. Véleményetek szerint miben különbözik a két mondat jelentése?

69 Ö T S Z Á Z B I Z O N Y D A L O L V A M E N T... " 69 MEGOLDÁS A kutya, a barna, megharapott. A barna kutya megharapott. A kislány, a szőke, megbetegedett. A szőke kislány megbetegedett. A fagyi finom volt nagyon, a vanília. A vaníliafagyi nagyon finom volt. Különbség: a közbevetett vagy hátravetett szavak hangsúlyosakká váltak, nyomatékosítottuk őket. T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók A következő feladat egy Arany-mondat szórendi változatainak létrehozását és a köztük teremtődött különbségek megfogalmazását kéri. Lehetőséget ad a tanulóknak arra, hogy személyes tapasztalatot szerezzenek a szórend lehetőségeiről, illetve tudatosodjon bennük, hogyan tudják mondanivalójukat minél árnyaltabban kifejezni a szórend eszközeivel. Kiemelt készségek, képességek: nyelvi kreativitás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaforma: egyéni vagy páros M ó d s ze r ek, eljárá s o k: szórend átalakítása 11. Mondatvariációk a) Keverjétek össze az alábbi Arany János-mondat szavait úgy, hogy a mondat helyes, értelmes maradjon, csak a szórend változzon! b) Készítsetek annyi variációt, ahányat tudtok! c) Írjátok le, hogy szerintetek mi jellemzi az egyes mondatok jelentését, hangulatát! Ti urak, ti urak! hát senki sem koccint értem pohárt? 1. variáció: Megjegyzés: 2. variáció: Megjegyzés: 3. variáció: Megjegyzés:

70 70 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 4. variáció: Megjegyzés: Arany János balladájában több helyen találkozhatunk szokatlan SZÓRENDdel. A különös kiemelések, közbeékelések, a szavak előre- vagy hátravetése többféle hatást eredményez: lehetnek a feszültségkeltés eszközei, párhuzamos szakaszkezdetek létrehozását teszik lehetővé, rímek kialakítására adnak lehetőséget, érzelemmel, indulattal tölthetnek meg szavakat, kifejezéseket. d) Nézzünk erre néhány példát A walesi bárdokból! MEGOLDÁS Pl.: Ti urak, ti urak, hát értem senki sem koccint pohárt? Hát értem, ti urak, ti urak, senki sem koccint pohárt? Ti urak, értem pohárt senki sem koccint, ti urak? Hát, ti urak, ti urak, értem senki sem koccint pohárt? A szórendi változások figyelemfelkeltővé, feszültté teszik a mondatokat, hangsúlyossá tesznek kiemelt szavakat. T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók Ebben a feladatban az előzőekhez hasonlóan dolgoznak a tanulók, de csak a balladából kiemelt idézeteket kell kiegyenesíteniük vagy visszaállítaniuk, és a szórenddel kapcsolatos megérzéseiket rögzíteniük. Kiemelt készségek, képességek: nyelvi kreativitás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaforma: egyéni vagy páros M ó d s ze r ek, eljárá s o k: szórend átalakítása 12. Hogy hangzanak Aranyul a mondatok? a) Töltsétek ki értelemszerűen a táblázatot! b) Segítségül használjátok a ballada szövegét!

71 Ö T S Z Á Z B I Z O N Y D A L O L V A M E N T... " 71 c) A táblázat 3. oszlopába írjátok le, hogy véleményetek szerint milyen hatást kelt Arany szórendje! A KIEGYENESÍTETT MONDAT ARANY SZÓRENDJE HATÁSA Van-e ott folyó és jó földje? Rettenetes parancsot ád a király. Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly velszi bárd. Máglyára, ki ellenszegűl, Minden velsz énekest! MEGOLDÁS A KIEGYENESÍTETT MONDAT ARANY SZÓRENDJE HATÁSA Van-e ott folyó és jó földje? Rettenetes parancsot ád a király. Nem él oly velszi bárd, aki diccsel ejtené a neved. Máglyára minden velsz énekest, ki ellenszegül. Van-e ott folyó és földje jó..parancsot ád / Király rettenetest Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly velszi bárd. Máglyára, ki ellenszegűl, Minden velsz énekest! Belső rímet hoz létre. Feszültté tesz, hangsúlyossá teszi a rettenetest szót. Feszültséget kelt; ha az egész strófában vizsgáljuk, rímhelyzetbe kerül a velszi bárd. Azt a hatást kelti, mintha egyértelmű lenne, hogy minden walesi énekes ellenszegülő, s így mindnek meg kell halnia. T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók A feladatban talán a legizgalmasabb inverzióval játszanak a gyerekek. Feladatuk hasonló, mint az előző feladatokban. Kiemelt készségek, képességek: nyelvi kreativitás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaforma: egyéni vagy páros M ó d s ze r ek, eljárá s o k: szórend átalakítása

72 72 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 13. Olvassátok el a következő részletet a balladából! Ötszáz, bizony, dalolva ment lángsírba velszi bárd a) Egyenesítsétek ki a mondatot, tegyétek szokványos szórendűvé! Ha könnyebb, hagyjátok ki a bizony szót! b) Mit éreztek leginkább szokatlannak az idézet szórendjében? c) Alakítsátok a mondatot úgy, hogy azt hangsúlyozzátok, hányan voltak! Létrehozhattok több mondatot is, sőt a bizony szót is felhasználhatjátok az egyik mondatotokban. d) Azt hangsúlyozzátok, hogy kik a cselekvők! e) Azt hangsúlyozzátok, ahogyan a cselekvést végzik! f) Azt emeljétek ki, hová mennek! g) Hogyan módosította a mondatok jelentését a bizony szó? MEGOLDÁS a) Ötszáz velszi bárd dalolva ment a lángsírba. b) A legszokatlanabb az ötszáz velszi bárd szerkezet megbontása. c) Ötszáz velszi bárd ment dalolva a lángsírba. Bizony ötszáz velszi bárd ment dalolva a lángsírba. d) Velszi bárd ment ötszáz dalolva a lángsírba. e) Dalolva ment ötszáz velszi bárd a lángsírba. f) Lángsírba ment dalolva ötszáz velszi bárd. g) A bizony szó a magabiztosságot, a határozottságot, a büszkeséget fejezi ki a mondatokban. T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók A tanulók egyénileg dolgozzanak, hallgassunk meg több véleményt! A megoldások meghallgatása után olvassuk fel Németh G. Béla gondolatait! Beszéljük meg, mit gondolnak a tanulók erről az értékelésről! Kiemelt készségek, képességek: kreativitás Célcsoport differenciálás: az egész osztály

73 Ö T S Z Á Z B I Z O N Y D A L O L V A M E N T... " 73 M unk afo r ma: egyéni, frontális Módszerek, eljárások: kettéosztott napló 14. Olvasd el még egyszer az iménti idézetet, most a versszakba ágyazódva! A kettéosztott napló jobb oldali oszlopába írd le gondolataidat arról, mit fejez ki, milyen hatást kelt ez a szokatlan szórend! AZ IDÉZET Ötszáz, bizony, dalolva ment Lángsírba velszi bárd: De egy se birta mondani Hogy: éljen Eduárd. MEGJEGYZÉSEIM MEGOLDÁS Olvassuk fel a tanulóknak Németh G. Béla vélekedését a kérdéssel kapcsolatban: s csupán a mondatszerkesztés, a szórend segítségével rettenetet és büszkeséget, elégtételt és fenyegetést, pátoszt és gyászt, tragikumot és bizakodást egyesít, szembesít 4. lépés: feladat T/ oldal 5 7 PERC Tanári in s t r ukciók: A feladat az ismétlések vizsgálatát készíti elő. Kiemelt készségek, képességek: nyelvi kreativitás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaforma: egyéni vagy páros M ó d s zerek, e ljárá s o k: szóismétlés megszüntetése 15. Miért érzitek zavarónak az alábbi mondatokat? Alakítsátok át őket úgy, ahogy helyesnek gondoljátok! a) Meg akarta mutatni a könyveket, de otthon felejtette a könyveket. b) Várd meg Pétert, és kérd el Pétertől a fényképeket. c) Alaposan kikérdezte a jelenlévőket, hogy a jelenlévők véleményét minél jobban megismerje.

74 74 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M d) A Balaton nagyon tetszett neki, sokat beszélt a Balatonról. e) Bekapcsoltam a készüléket, de a készülék nem működött. f) Bekapcsoltam az új készüléket, de az új készülék nem működött, csak a régi készülék. Az ISMÉTLÉS az irodalom legősibb és legalapvetőbb formáinak egyike, valószínűleg egyidős magával a költészettel. Az ismétlés a versbeli elemek visszatérését jelenti. Ahhoz, hogy művészi hatású legyen, valamilyen szabályosságnak kell érvényesülnie a visszatérésben. Az ismétlés során az elemek visszatérhetnek VÁLTOZATLAN formában, SZÓ SZERINTi ismétlésként vagy MÓDOSULT formában, variánsként. A walesi bárdokban is több helyen találkozhatunk ismétléssel. Mutatunk néhány példát az itt megjelenő ismétlésfajtákra és azok hatására. SZÓISMÉTLÉS Edward király, angol király Itt egy variációs ismétlést láthattok, amelyben az angol jelző megteremti a drámai hangulatot, hiszen a címbeli jelzővel szemben azt hangsúlyozza, hogy nem walesi. Egy konfliktus lehetőségét veti fel, de azt természetesen maga az ismétlés még nem bontja ki. SORISMÉTLÉS S a nép, az istenadta nép Először a király, másodszor az őt kísérő vendéglátó szájából hangzik el. A király azonban gúnyként használja az istenadta jelzőt. SORPÁROK ISMÉTLŐDÉSE Edward király, angol király Léptet fakó lován Az ismétlés lassítja a cselekmény menetét, kibontakozását. Megfelel annak, amit a léptet szó fejez ki a részletben. SORPÁR VARIÁCIÓS ISMÉTLŐDÉSE Vadat és halat, s mi jó falat Szem-szájnak ingere Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes Ezt a mondatot először az elbeszélő, másodszor a király szájából halljuk. Az ismétlés lehetőséget teremt a párhuzamos strófakezdésre. Első elhangzásakor a vendéglátók igyekezetét fejezi ki, a másodikban a király elégedetlenségét vezeti be. Az ismétlés itt a feszültség fokozására is szolgál.

75 Ö T S Z Á Z B I Z O N Y D A L O L V A M E N T... " 75 MEGOLDÁS a) Meg akarta mutatni a könyveket, de otthon felejtette azokat. b) Várd meg Pétert, és kérd el tőle a fényképeket. c) Alaposan kikérdezte a jelenlévőket, hogy a véleményüket minél jobban megismerje. d) A Balaton nagyon tetszett neki, sokat beszélt róla. e) Bekapcsoltam a készüléket, de nem működött. f) Bekapcsoltam az új készüléket, de az nem működött, csak a régi. A szóismétlés zavaró a mondatokban, ezek megszüntetése, kiküszöbölése a cél. T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók A tanulók 6 fős csoportban dolgozzanak. Készítsünk idézetkártyákat a csoportok számának megfelelően. A csoportban minden tanuló más-más idézeten gondolkozzék, majd a csoporttagok mutassák be egymásnak saját idézetüket és az azzal kapcsolatos véleményüket. A csoporttagok kiegészíthetik saját meglátásaikkal az elhangzottakat. Ötvözhetjük a feladat megoldását mozaiktechnikával: így az azonos idézeten gondolkodó tanulók rövid időre összeülhetnek, s megbeszélhetik mondanivalójukat. Kiemelt készségek, képességek: kreatív gondolkodás, érvelés Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aforma: heterogén csoportok M ó d s zerek, eljárá s o k: idézetkártya, mozaiktechnika E s zközö k: idézetkártyák a következő szövegekkel 1. Ti urak, ti urak! hát senki sem Koccint értem pohárt? Ti urak, ti urak! ti velsz ebek Ti urak, ti urak! hitvány ebek! 2. Fegyver csörög, haló hörög 3. Te tetted ezt, király! Király, te tetted ezt!

76 76 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 4. Ha! lágyabb ének kell nekünk Ah! lágyan kél az esti szél 5. A nap vértóba száll, Vérszagra gyűl az éji vad: Te tetted ezt, király! 6. Edward király, angol király Léptet fakó lován Edward király, angol király Vágtat fakó lován 16. Olvassátok el az idézetkártyáitokon szereplő ismétléseket! Mi a szerepük a balladában? Milyen hatást gyakorolnak rátok? Mielőtt válaszoltok, gondoljátok át, a vers mely részén hangoznak el, kitől halljuk őket! MEGOLDÁS 1. Az ismétlés a király szájából hangzik el. A király agresszivitását jelzi, a konfliktust provokálja. 2. A bárd megszólalása az epikus elemből kölcsönöz, kapcsolatot tart az epikus, illetve leíró részlet és a megszólalás között; a folytonosságot biztosítja. 3. A felcserélt sorrendű ismétlés az öreg bárdtól hangzik el, s felerősíti vádjait. 4. A király szava (lágy) ismétlődik a második bárd énekében. A feszültség egy pillanatra enged, hogy aztán a bárd további szavai nyomán ismét fokozódjék. 5. A vér szó ismétlődése az idős bárd énekében a királlyal szembeni vádat erősíti. 6. A variációs ismétlés mintegy összefoglalja a történteket: a kezdeti csöndes feszültség, a király fölényessége tükröződik az első idézetben. Az ismétlésben a pánik, a kétségbeesett, tehetetlen félelem fejeződik ki, az az állapot, amely a király helyzetét jellemzi a mű végére. T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók Ezt a feladatot is érdemes csoportban végeztetni, mert a gyerekek felmerülő ötleteikkel inspirálhatják egymást. Alakítsák ki közösen azt a végleges álláspontot, amely a kettéosztott naplóba kerül. Ismerkedjünk meg valamennyi csoport véleményével, majd beszéljük meg, melyik véleményt tartjuk a legtartalmasabbnak; így kialakulhat az osztály egységes véleménye.

77 Ö T S Z Á Z B I Z O N Y D A L O L V A M E N T... " 77 Kiemelt készségek, képességek: gondolkodás, kreativitás, vitakészség Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aforma: heterogén csoportok, frontális Módszerek, eljárások: kettéosztott napló, megbeszélés 17. Olvassátok el újra a harmadik bárd énekét! Figyeljétek meg a versszakok szerkesztését, az ismétlések szerepét! A kettéosztott napló jobb oldali oszlopában rögzítsétek véleményeteket arról, hogy milyen a részlet hatása! IDÉZET Elhullt csatában a derék No halld meg, Eduárd: Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly velszi bárd. VÉLEMÉNY Emléke sír a lanton még No halld meg Eduárd: Átok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi bárd! MEGOLDÁS A két versszak tükörszerűen megfelelő sorokból áll: megismétlődik a fenyegető no halld meg, Eduárd, s a velszi bárd -ra kifutó sorvég a három bárd megszólaltatása révén kiteljesedő hármas fokozást zárja le. A vers tetőpontjává s egyben egyik fordulópontjává teszi a megszólalást. 5. lépés: 18. feladat T/ oldal 25 PERC Tanári instrukciók Az írószeminárium technikájával dolgozzanak a tanulók. Alkossanak párokat, tegyenek fel egymásnak kérdéseket a témával kapcsolatban, készítsenek közösen részletes fürtábrát vagy gondolkodástérképet. Kb. 10 perc gondolkodási idő után a fürtábrát vagy gondolkodástérképet vázlatként használva folyamatosan kb. 15 percig írjanak a témáról. A tanulók olvassák fel párjuknak saját írásművüket, a hallgatók pedig tegyenek észrevételeket a szövegre vonatkozóan. Figyeljenek a tartalomra is és a megformálásra is.

78 78 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M A tanár ismerkedjen meg valamennyi tanuló írásával, majd egy következő órán mutassa be az osztálynak azokat a fogalmazványokat, amelyeket a legjobban sikerülteknek tart. A megbeszéléskor mutasson rá a szöveg problémás vonatkozásaira is. Ha úgy látja, az írásokból kimaradtak lényeges elemek, ezeket a reflexióit is ossza meg a tanulókkal, kiteljesítve bennük az értelmezést. Kiemelt készségek, képességek: írásbeli szövegalkotás, nyelvhasználat, kritikai gondolkodás, olvasási képesség Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaforma: páros, egyéni, frontális Módszerek, eljárások: írószeminárium 18. A ballada befejezéséből nem derül ki egyértelműen, mi történt a királlyal. Olvasd el ismét a balladát, különösen figyeld a befejező hat strófát! Írj esszét A bűn elnyerte méltó büntetését címmel! MEGOLDÁS A tanulóknak azt kell észrevenniük, hogy a bűn (a zsarnoki, hatalomelvű uralkodói magatartás, emberek meggyilkolása) nem marad büntetlen. Nem bíróság ítélkezik a király fölött: lelkifurdalása következtében megbomlik belső békéje, elméje. Ezt sejteti a műben a befejező strófák szaggatottsága, a külső csend és a belső zajok kontrasztja, a felsorolások (síp, dob, zene), a harsány alliterációk (harsogjon harsona). Az utolsó strófában a versmondat inverziója követi a jelentést: előbb szerepel az elfedő zene, aztán bukkan fel a vértanúk dala. Mindez összegzi: bár a hatalom a királyé, az erkölcsi győzelem, az igazság, a jóvátétel a bárdoké. REFLEKTÁLÁS 6. lépés: feladat T/ oldal 20 PERC Tanári instrukciók 4-6 fős csoportban dolgozzanak a tanulók! Tervezzenek szobrot, szoborcsoportot az utókor nevében a walesi bárdok tiszteletére. Írjanak szoboravató beszédet. A csoport egyik tagja olvassa fel a beszédet, amely az alkalomhoz illő legyen, s feleljen meg a kommunikációs helyzet kívánalmainak. A többiek a beszéd alatt a tervezett szobrot formálják meg állóképben az osztály előtt. A szobrokat nézve és a szoboravatókat hallgatva meggyőződhetünk arról, mi hatott leginkább tanítványainkra, hogyan értékelik a balladában olvasottakat. Kiemelt készségek, képességek: kreativitás, szövegalkotás

79 Ö T S Z Á Z B I Z O N Y D A L O L V A M E N T... " 79 Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaforma: heterogén csoportok Mó d s zerek, eljárá s ok: szoborterv készítése, drámajáték, szoboravató szöveg írása 19. Tervezzetek egy szobrot, szoborcsoportot a walesi bárdok tiszteletére! a) Adjatok címet a szobornak! b) Írjátok meg a szoboravató beszédet! c) Állóképben mutassátok be a szobrot, és a megírt beszéd felolvasásával avassátok fel az osztály közönsége előtt! T/ oldal Házi feladat; Kiegészítő feladat Tanári instrukciók Arany 1857-ben írta ezt a balladáját, amelyben a magyar szabadságharcot vérbe fojtó Ferenc József ellen fordult. Az egykorú olvasók számára így a vers nyilvánvalóan aktuálpolitikai vonatkozásokat is tartalmazott. Házi feladatként olvastassuk el a gyerekekkel a ballada egy 20. századi parafrázisát, Orbán Ottó: A walesi pártok című versét. Vállalkozó szellemű diákok próbálkozhatnak hasonló tematikájú és retorikájú szöveg írásával, saját élettapasztalatukból szabadon megválasztva azt a gyűlölt vagy nem kedvelt valós vagy fiktív személyt, aki hatalommal rendelkezik fölöttük. Kiemelt készségek, képességek: gondolkodás, kreativitás, szövegalkotás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaforma: egyéni M ó d s zere k, e ljá r á s o k: otthoni munkában önálló szövegfeldolgozás, művészi szövegalkotás 20. Olvasd el Arany János balladájának egy huszadik századi parafrázisát (átköltését)! Írj hasonló tematikájú és retorikájú szöveget élettapasztalatodból szabadon megválasztva azt a gyűlölt vagy nem kedvelt valós vagy fiktív személyt, aki hatalommal rendelkezik fölötted!

80 80 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M ORBÁN OTTÓ: A WALESI PÁRTOK (Bökversben bőr alá adható hah-sajtó injekció) Vérvád király, a gólkirály elvan taplón, kován: Most látod, úgymond, mennyit ér a szürkeállomány! Nem kell ide ész, csak pár csenevész újságíró nyafog, hogy áj de fáj a néma száj, mit vaskezünk befog? Felség, hű ajkunk zárva van, s fülünk is jobb, ha zúg, csiklandja hír bár számtalan, mind jól fésült s hazug. Felség, tán mégsem ártana egypár valódi hír, a hír ravasz természete, hogy némely sebre ír! Meglátom én, s parancsot ád király: Rablómesét! S kit kedvelünk, hű alfelünk, verj le még pár vesét! Vérvád király, a gólkirály cselez és csúcsra tart, van nála (náluk) tőr s kanál: Szúrj, és kavard a szart! Mondjahameri a bár neve, hol csapnak este bált, Mondjahameri Teri, az éteri élteti a királyt. Kinek mi jár, erély, irály, lelkendező sorok, s meglátja kend, lesz házirend és megfúrt műsorok. S Vérvád király, a gólkirály vágtat fakó lován, s amerre tűz, mindenkit űz, mint őrült ottomán.

81 Ö T S Z Á Z B I Z O N Y D A L O L V A M E N T... " 81 Ha-ha, mi zúg? Mi éji had? Mi ez a záptojás? Felköltetem titkáromat, ő is paranoiás! Ha-ha, huhog, zokog, sivít, de én tudom, ki ő, fülembe zúgja átkait a kormányszóvivő! És dob döng, réz kong, húr vonít, nem adja egy alább, míg dalt szerez s táncot tanít Lord Botfül és Faláb. (Orbán Ottó: Összegyűjtött versei II. Budapest, Magvető, o.)

82 4. EZ VOLT ÁM AZ EMBER 2 ÓRA Előzetes szempontok a Toldi feldolgozásához A társadalmi-gazdasági háttér, a felemelkedés lehetősége, a mese és a valóság megoldásai tudatossá tehetnek néhány rejtett (vagy éppen filmek által manipulált) elképzelést. A testvérellentétek (7. Repül a nehéz kő, ki tudja, hol áll meg ) feladatainál néhány emberi jellemvonás tisztázását meg lehet ejteni (az én és másik témánál már előkerültek): irigység, féltékenység, szeretet, empátia. Szándék és következmény problémájának boncolgatására érdemes időt szánni (pl. Miklós gyilkossága kapcsán). Az idiómák és szólások tanulásánál adjunk lehetőséget néhány velünk élő nemzetiség szólásainak megismertetésére. A szókártyák használata több feladatnál segít azoknak a gyerekeknek, akiknek nehezebb maguktól pl. szólásokat kitalálni (pl. 6/3. feladat). A hangulatok, érzések kifejezésére fontos időt szánni a 8. fejezetben, mert ezek az árnyalatok nehezen mennek a filmekhez szokott gyerekeknek kevés a reflexív megfogalmazás. A pókhálóábrához egyes csoportoknak célszerű a fő csomópontokat megadni, akkor könnyebben találják meg az alpontokat, de néha csak egy-egy szó beírása is megadja a kezdő lökést. Ha egy feladatra tervezett idő nem elegendő valamelyik tanulónak (pl. 14/8. feladat: fogalmazás Toldi és János vitéz találkozásáról), más feladat elhagyásával pótoljuk azt. RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1 2. feladat T/ oldal 5 PERC Tanári instrukciók A tanulóknak nyitott mondatokat kell befejezniük a saját gondolataik, véleményük szerint. Ezzel próbáljuk előzetes érdeklődésüket felkelteni, elvárásaikat megismerni. A nyitott mondatokat párban beszélik meg a diákok, majd hallgassunk meg néhány befejezést, és reflektáljunk az elhangzottakra. Kiemelt készségek, képességek: személyes viszonyulások megfogalmazása, előfeltevések megfogalmazása Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munk afo r mák: páros munka Módszerek, eljárások: megbeszélés

83 E Z V O L T Á M A Z E M B E R Fejezzétek be a következő nyitott mondatokat! Szeretem az olyan történeteket. Egy hős legyen. Számomra az a legfontosabb egy irodalmi alkotásban T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók Listázással a tanulók előzetes tudását lehet feltérképezni, előzetes ismereteiket, tapasztalataikat előhívni. Először egyénileg írjanak be kulcsszavakat a táblázatba, majd párokban beszélgessenek az elvárásokról, végül osztályszinten gyűjtsük össze a gyerekek elvárásait. Kiemelt készségek, képességek: előzetes tudás mozgósítása Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: egyéni, páros, majd frontális munka Módszerek, eljárások: megbeszélés 2. Milyen elvárásaid vannak, ha egy történet kapcsolatba hozható a népmesékkel, a János vitézzel, Káin és Ábel történetével? Gyűjtsd össze őket! MEGOLDÁS NÉPMESÉK JÁNOS VITÉZ KÁIN ÉS ÁBEL ELVÁRÁSOK (...) a kisebbik fiú útnak indul szerencsét próbálni, próbatételek elé néz, szerencsés véget ér a történet verses forma, elbeszélő költemény, egy főhős, aki útnak indul, próbákat kell kiállnia bűnt követ el valaki, testvérek szerepelnek benne, gyilkosság is van a történetben JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 3 5. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók A feladat célja, hogy megtudjuk, mennyit tudnak már a tanulók Toldi Miklósról.

84 84 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M A diákok pókhálóábra segítségével négyfős heterogén csoportokban gyűjtsék össze ismereteiket. Így képet kaphatunk arról, hogy ki olvasta már el a művet, milyen tévhitek élnek a gyerekekben Toldi Miklóssal kapcsolatban és a való világból milyen elemek szűrődtek be (Toldi-versenyek stb.) a gyerekek tudatába. Az elkészített ábrát a terem falaira helyezzük el, és csendben nézzék végig a tanulók. Kiemelt készségek, képességek: előzetes tudás mozgósítása, együttműködési készség Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: csoportmunka, frontális munka Módszerek, eljárások: megbeszélés Eszközök: csomagolópapír, filc 3. Hallottatok már Toldi Miklósról? Gyűjtsétek össze pókhálóábra segítségével mindazt, ami eszetekbe jut a név hallatán! ARANY JÁNOS Toldi Miklós alakját örökíti meg tizenkét énekből álló ELBESZÉLŐ KÖLTE- MÉNYében. TOLDI MIKLÓS a 14. században, Nagy Lajos idejében élt. Ott született, ahol a költő Arany János is: a Tiszától keletre fekvő Szalontán, melyet a költő Nagyfalunak nevez művében. Arany János apjától és a szülőföldjén élő öregektől hallott a hatalmas és híres király nagy erejű vitézéről. A nép ajkán fennmaradt legendák mellett egy 16. századi költő, ILOSVAI SELYMES PÉTER verses históriája is megörökítette Toldi történetét. Arany a szájhagyományra és erre az irodalmi emlékre támaszkodva írta meg elbeszélő költeményét ben országos pályázatot hirdettek, mely egy népi hős történetének írására szólította fel a költőket. Arany János megnyerte a pályázatot. Műve olyan sikert aratott, hogy a bírálók fölemelték a pályadíjat. T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók Az irányított képalkotás technikáját alkalmazzuk az előhang bemutatásnál. Csukják be a szemüket a tanulók, úgy hallgassák meg a szöveget. Ezzel a technikával elősegítjük azt, hogy belső képet alkossanak a diákok a hallott szöveg alapján. A tanári bemutató olvasást kiválthatja a különböző CD-felvételek használata. Fontos, hogy az élményeket rögzítsük írásban. Páros munkában beszéljék meg a gyerekek a tapasztalatokat, majd közösen is beszélgessünk a képekről. Kiemelt készségek, képességek: belső képek alkotása, fantázia fejlesztése Célcsoport differenciálás: az egész osztály

85 E Z V O L T Á M A Z E M B E R M unk afo r mák: egyéni, páros, majd frontális munka Módszerek, eljárások: tanári bemutató olvasás, megbeszélés E s zközök: CD-lejátszó szükség szerint 4. Csukd be a szemedet, és hallgasd meg a következő szöveget! Írd le minél részletesebben, hogy milyen kép (tér, évszak, napszak, szín, illat, kor stb.) jelent meg előtted a szöveget hallgatva! Rajzolhatsz is! ARANY JÁNOS: TOLDI,Mostan emlékezem az elmult időkről, Az elmult időkben jó Tholdi Miklósról... Ilosvai Mint ha pásztortűz 1 ég őszi éjszakákon, Messziről lobogva tenger pusztaságon 2 : Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem Majd kilenc-tíz ember-öltő 3 régiségben. Rémlik 4, mintha látnám termetes növését, Pusztító csatában szálfa-öklelését 5, Hallanám dübörgő hangjait szavának, Kit ma képzelnétek Isten haragjának 6. Ez volt ám az ember, ha kellett, a gáton 7, Nem terem ma párja hetedhét országon; Ha most feltámadna s eljőne közétek, Minden dolgát szemfényvesztésnek 8 hinnétek. Hárman sem birnátok súlyos buzogányát, Parittyaköveit, öklelő kopjáját; Elhülnétek, látva rettenetes pajzsát 9,,És, kit a csizmáján viselt, sarkantyúját pásztortűz = a szabadban háló pásztoremberek tüzei (így védekeztek az éjszakai hűvösség ellen), az esti órákban lángjuk melegénél és fényénél mesékkel, történetekkel szórakoztatták egymást 2 tenger pusztaság = végtelen, tengernyi terméketlen síkság 3 ember-öltő = kb. 50 év 4 rémlik = úgy tűnik 5 szálfa-öklelés = lovagi torna, viadal, bajvívás hatalmas, rúdszerű fegyverekkel 6 Isten haragja = villám, mennykő 7 ember a gáton = olyan férfi, aki az akadályokkal bátran szembeszáll 8 szemfényvesztés = nemes csalás, bűvészkedés, varázslat 9 buzogány, parittya, kopja, pajzs = régi, középkori lovagi fegyverzet részei 10 Az ezen,- jeggyel felhozott helyek Ilosvaiból vannak átvéve (Arany János jegyzete)

86 86 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók: Az irányított képalkotás után a tanulók az idővel és az elbeszélővel foglalkoznak páros munka keretében. Kiemelt készségek, képességek: szövegben való eligazodás, időviszonyok felismerése Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: páros munka Módszerek, eljárások: megbeszélés 5. Hol s mikor látja meg Toldi alakját az elbeszélő? a) Hol s hogyan jelenik meg az elbeszélő számára Toldi? b) Miért lobog Toldi képe a narrátor előtt? c) A látomás, a megidézés milyen nyelvi jeleit találjátok meg az előhangban? Mit ír le az elbeszélő: külső valóságot vagy belső képet? c) Mi segített az idő kiszámításában? d) Hova helyezi el a történet idejét az elbeszélő? Mennyi időt jelent a kilenc-tíz-ember-öltő? e) Mi segített az idő kiszámításában? f) Kiderül, hogy melyik történelmi korban játszódik a történet, és melyik korban meséli az elbeszélő? Az elbeszélés ideje:... A történet ideje:... g) Figyeljétek meg az előhang szókészletét, kifejezéseit! Írjatok példákat a táblázatba! h) Mi minden teszi félelmetessé, szinte emberfelettivé Toldi alakját? Hozzatok példákat a nagyítás és a túlzás eszközeinek alkalmazására! MEGOLDÁS b) A tűzbe bámuló emlékező képzeletében, mintegy a lángok közt jelenik meg Toldi. Ez nem valóságos kép, egy elképzelt alak rémlik fel a narrátor előtt. c) Feltételes módú igealakok ettől látomás, belső kép, és ettől félelmetes. d) év, a lábjegyzet segítségével lehet kiszámítani. e) A lovagkorra jellemző eszközök, Toldi Nagy Lajos idejében élt.

87 E Z V O L T Á M A Z E M B E R f) A történet ideje: 1400-as évek közepe. Az elbeszélés ideje: 1800-as évek közepe. g) NÉPMESÉK HANGULATA TÖRTÉNELMI KOR AZ ELBESZÉLŐ KORA Hetedhét ország, Isten haragja buzogány, parittya, kopja, pajzs pásztortűz, pusztaság, gát, minden dolgát szemfényvesztésnek hinnétek h) Itt a mitizáló képzeletről van szó: a gyerekektől a nagyítás és a túlzás eszközeit várjuk. REFLEKTÁLÁS 3. lépés: 6. feladat T/ oldal 10 PERC Elhagyható feladat Tanári instrukciók A tanulók beleképzelhetik magukat Toldi Miklós korába, és kérdéseket tehetnek fel neki. Mi az, ami érdekli őket Miklóssal kapcsolatban, mire szeretnének választ kapni tőle. Az egyénileg megalkotott kérdéseket páros munka keretében beszéljék meg, a másik képzelje bele magát Toldi Miklós helyébe, és próbáljon választ adni a kérdésre, majd cseréljenek szerepet a párok. Kiemelt készségek, képességek: írásbeli és szóbeli szövegalkotás Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: egyéni, majd páros munka Módszerek, eljárások: megbeszélés 6. Találkoztam Toldi Miklóssal! Kérdéseim:

88 88 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M RÁHANGOLÓDÁS 4. lépés: 7. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók Az előhang újraolvasása után a tanulók kiemelik azokat a sorokat, kifejezéseket, amelyek a leginkább megragadták a figyelmüket. A kettéosztott napló másik felébe pedig benyomásaik, reflexióik kerülhetnek. Az olvasás után kérdezzünk rá a kiemelésekre és a megjegyzésekre. Kiemelt készségek, képességek: értelmező olvasás fejlesztése, válogató olvasás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni munka Módszerek, eljárások: megbeszélés 7. Olvasd el az előhang szövegét! A bal oszlopba azokat a sorokat, kifejezéseket írd le, amelyek a legjobban megragadták a figyelmedet! A jobb oldali oszlopba a kiválasztott részlethez fűzött megjegyzéseid, benyomásaid kerüljenek! IDÉZETEK MEGJEGYZÉSEK, BENYOMÁSOK JELENTÉSTEREMTÉS 5. lépés: 8 9. feladat T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A tanulók homogén csoportokban dolgoznak tovább. A homogén csoportokat osszuk tovább, hogy négy-ötfős csoportok tudjanak együtt dolgozni. Az azonos feladatokkal dolgozó csoportok egyeztessék megoldásaikat, egy főt jelöljenek ki, aki ismerteti a megoldásokat.

89 E Z V O L T Á M A Z E M B E R Kiemelt készségek, képességek: szövegértés fejlesztése Célcsoport differenciálás A) az ok-okozati összefüggéseket nehezebben felismerők B) az ok-okozati összefüggéseket könnyebben felismerők C) az ok-okozati összefüggéseket könnyen felismerők Munkaformák: homogén csoportmunka Módszerek, eljárások: megbeszélés 8. Az előhang A) Milyen eszközökkel jellemzi Arany Toldi Miklóst? a) Gyűjtsétek össze a legjellemzőbb kifejezéseket! b) Milyen szerepük van az előhangban bemutatott fegyvereknek Miklós jellemzésében? c) Hogyan állítja szembe Arany Toldi korát a saját korával? B) A Toldi elbeszélő költemény a) Figyeljétek meg az igealakokat az előhangban! Írjátok ki őket! b) Idézzétek fel, mit tanultatok az elbeszélő költeményről a János vitéz esetében! c) Milyen elvárásaitok vannak, ha tudjátok, hogy a Toldi elbeszélő költemény? C) Toldi kora és az elbeszélő kora a) Hogyan teremt kapcsolatot az elbeszélő saját kora és Toldi kora között? b) Mi minden fejezi ki Toldi és az elbeszélő kortársai közötti különbséget? c) Hogyan viszonyulnak Arany kortársai Toldi fegyvereihez? MEGOLDÁS A) b) A fegyverek leírása szolgál a mitikus felnagyítás és a hősi hajdankor és a jelen szembeállítására. B) a) Az előhang igealakjainak feltételes módja bizonytalanságot, óhajt, ábrándot, vágyat, képzelet szülte képet fejez ki. b) hosszabb elbeszélő mű, verses forma, főhős és mellékszereplők C) a) Ő a kapcsolatteremtő személy, ő az, aki megidézi, visszahozza ebbe a világba Toldit azáltal, hogy elmeséli történetét.

90 90 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M b) Nem sokat, de annyit igen, hogy párviadalt fog vívni valakivel, és a testi ereje félelmetes, sok jó tulajdonsággal rendelkezik. T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók: Továbbra is az előző feladatnál kialakított homogén kis csoportok dolgoznak együtt, de már mindenki azonos feladatot old meg. Kiemelt készségek, képességek: szintetizáló képesség fejlesztése, szövegértés fejlesztése Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: csoportmunka Módszerek, eljárások: csoportos feladatmegoldás 9. Olvassátok el a szöveget, majd oldjátok meg a feladatokat! A költők a hosszabb irodalmi műveket általában fejezetekre osztják (lásd János vitéz), s a mű elé bevezető részt, előszót írnak. Arany a Toldi előszavát ELŐHANGnak, a fejezeteket ÉNEKeknek nevezi. Ez a megnevezés annak a régi szokásnak az emlékét őrzi, amikor a költők hangszeres kísérettel (lant hangja mellett) el is énekelték az elbeszélő költeményeket. Az előszó, illetve előhang célja az érdeklődés, a figyelem felkeltése, hangulatkeltés. A Toldi előhangja és minden éneke előtt Arany két-három odaillő sort idéz Ilosvai verses históriájából. Az ilyen idézetet MOTTÓnak (jeligének) nevezzük. Ez az alapgondolatot, a cselekmény egy meghatározó mozzanatát tartalmazza. Az előhang utolsó sora is Ilosvai verséből való. a) Mi a mottó funkciója? b) Melyik sort vette át Arany Ilosvaitól? c) Hogyan illeszkedik az átvett sor az előzőekhez? Indokoljátok is válaszotokat! d) Milyen hangulatot keltenek nyelvezetükkel az Ilosvai művéből származó idézetek? Az epikus mű eseményeit előadó megszólaló az elbeszélő vagy narrátor. Az elbeszélő az, aki a történetet az olvasóhoz, illetve a befogadóhoz közvetíti. Természetesen nem azonos magával az íróval. A mű világát meghatározza, hogy az elbeszélőnek milyen a viszonya a történethez és az olvasóhoz, illetve befogadóhoz, azaz milyen az elbeszélői nézőpont. A narrátor része lehet a mű világának, és kívül is állhat rajta. e) Ki lehet az elbeszélő a Toldiban? Indokoljátok is válaszotokat!

91 E Z V O L T Á M A Z E M B E R f) Milyen a viszonya az elbeszélőnek a hőséhez? Mi lehet ezzel a célja? Kiderül-e, hogy mi a véleménye a saját koráról a narrátornak? Indokoljátok véleményeteket alátámasztó részekkel! MEGOLDÁS a) Figyelemfelkeltés, az adott mű lényegére, témájára, szellemiségére utal. b) Az utolsó sor, külön jelzi a szerző, hogy mely sorokat vette át. c) A rímhívóra válaszol, tartalmában, ritmusában is beilleszkedik. d) Segít az archaizálásban. f) Elfogult, szenvedélyes hangon idézi fel alakját. Hőse mellé szeretné állítani az olvasót is. Nem értékeli a saját korát, melyben nem teremnek sem külsőleg, sem belső tulajdonságaikat tekintve olyan emberek, mint Toldi. REFLEKTÁLÁS 6. lépés: 10. feladat T/ oldal 5 10 PERC Tanári instrukciók Az ötsoros alkotásával (a technika már nem ismeretlen a tanulók előtt) az érzések és gondolatok néhány szóval való kifejezését gyakorolják a tanulók. Fontos a gyakorlat a tömörítés és a szintetizálás miatt is. A feladat elkészítése előtt ismertetjük az ötsoros írásának az alapelveit, a megadott sémát. A vers témája Toldi Miklós. Kb. 5-7 perc szükséges a vers megírásához. Hagyjunk időt és lehetőséget a bemutatásra, a kritikai megbeszélésre. K iemelt ké s z s é g ek, ké p e s s é g ek: kreatív írás, tömörítés, szintetizálás fejlesztése Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni, majd frontális munka Módszerek, eljárások: megbeszélés

92 92 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 10. Írj ötsoros verset Toldi Miklósról az alábbiak szerint!. Cím.... Milyen? (2 melléknév). Mit csinál? (3 ige vagy igenév). Mit gondolok róla? (érzelem, gondolat: 4 szó) Mi is ő számomra? (a lényeg újrafogalmazása 1: szó)

93 5. HEJ! HA ÉN IS, ÉN IS KÖZTETEK MEHETNÉK! 3 ÓRA RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók Bontsuk az osztályt 5-6 fős csoportokra. Valamennyi csoportnak adjunk egy-egy kártyát, amelyen egy általuk ismert irodalmi figura neve látható. Választhatunk pl. a János vitézből, A Pál utcai fi úkból, A walesi bárdokból stb. A feladat, hogy a csoport minden tagja mondjon az adott szereplőről 1-1 nagyon jellemző vonást (jelleme, cselekedete, kora, neme stb.), ami alapján a soron következő csapat tagjainak ki kell találniuk, ki lehet az irodalmi figura. A kártyák kiosztását alakítsuk úgy, hogy az utolsó csoport jellemzendő alakja Toldi legyen. A szereplő jellemzése szolgálhat átvezetésül, ráhangolódásul az első ének megismeréséhez. Kiemelt készségek, képességek: emlékezet, lényegkiemelés Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: csoportos Módszerek, eljárások: játék 1. A kártyátokon egy irodalmi mű szereplőjének nevét látjátok. Jellemezzétek őt úgy, hogy társaitok kitalálhassák, kire gondoltok! JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 2. feladat T/ oldal 5 10 PERC Tanári instrukciók Valamennyi új éneket tanári bemutatás előzzön meg, erre minden új modul elején kell időt szánnunk. Bár hangzóanyagot mellékelünk, a személyes kontaktus előnyeit véleményünk szerint

94 94 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M a művészibb előadás sem pótolhatja. Az órák menetében azonban, ha szükségesnek ítéljük, bármikor hallgassunk részletet a CD-felvételről. Ahol a szakaszos szövegfeldolgozást részesítjük előnyben a teljes ének felolvasásával szemben, azt a feladatoknál természetesen jelezzük. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a tanári bemutatás mellett a tanulók olvasása is részét képezi a feladatoknak. Kiemelt készségek, képességek: hallás utáni szövegértés Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: frontális Módszerek, eljárások: tanári szövegbemutatás 2. Hallgassátok meg a Toldi első énekét! ELSŐ ÉNEK 1,Nyomó rúdat félkezével kapta vala, Buda felé azzal utat mutatja vala. Ilosvai Ég a napmelegtől a kopár szík 1 sarja 2, Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta; Nincs egy árva fűszál a tors 3 közt kelőben, Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben. Boglyák hűvösében tíz-tizenkét szolga Hortyog, mintha legjobb rendin 4 menne dolga; Hej, pedig üresen, vagy félig rakottan, Nagy szénás szekerek álldogálnak ottan. 2 Ösztövér 5 kútágas, hórihorgas gémmel 6 Mélyen néz a kútba s benne vizet kémel 7 : Óriás szunyognak képzelné valaki, Mely az öreg földnek vérit most szíja ki. Válunál az ökrök szomjasan delelnek, 1 szik = sótartalmú, rossz minőségű talaj 2 sarja, sarj = a rét újrahajtása az első kaszálás után (másodkaszálás) 3 tors = a levágás, kaszálás után hátramaradt tarló 4 rendin = rendjén, rendben 5 ösztövér = sovány 6 kútágas gémmel = gémeskút 7 kémel = kémlel, vizsgálódik

95 H E J! H A É N I S, É N I S K Ö Z T E T E K M E H E T N É K! 95 Bőgölyök 8 hadával háborúra kelnek: De felült Lackó a béresek nyakára 9, Nincs, ki vizet merjen hosszu csatornára. 3 Egy, csak egy legény van talpon a vidéken, Meddig a szem ellát puszta földön, égen; Szörnyű vendégoldal 10 reng araszos vállán, Pedig még legénytoll 11 sem pehelyzik állán. Széles országútra messze, messze bámul, Mintha más mezőkre vágyna e határrul; Azt hinné az ember: élő tilalomfa 12, Ütve,általútnál 13 egy csekély halomba. 4 Szép öcsém, miért állsz ott a nap tüzében? Ládd, a többi horkol boglya hűvösében; Nyelvel a kuvasz 14 is földre hengeredve, A világért sincs most egerészni kedve: Vagy sohasem láttál olyan forgó szelet, Mint az, aki mindjárt megbirkózik veled, És az útat nyalja sebesen haladva, Mintha füstokádó nagy kémény szaladna? 5 Nem is, nem is azt a forgószelet nézi, Mely a hamvas útat véges-végig méri: Túl a tornyon, melyet porbul rakott a szél, Büszke fegyver csillog, büszke hadsereg kél. És amint sereg kél szürke por ködéből, Úgy kel a sohajtás a fiú szivéből; Aztán csak néz, csak néz előre hajolva, Mintha szive-lelke a szemében volna. 8 bögölyök = nagy, csípős mezei legyek 9 Felült Lackó a béresek nyakára = Így gúnyolja tréfásan a magyar paraszt azon mezei munkást, ki a nap és dolog hevétől bágyadtan a munkára ráunt. (Arany János) 10 vendégoldal = a szekér rakodóterének szélesítésére szánt két rúd 11 legénytoll = fiatal legények pelyhedző szakálla 12 tilalomfa = valamilyen tilalmat jelölő faoszlop 13 általút = keresztút, útkereszteződés 14 kuvasz = nagyobb fajta házőrző kutya; nyelvel a kuvasz = a nagy forróságtól kilógatja a nyelvét

96 96 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 6 Szép magyar leventék 15, aranyos vitézek! Jaj be keservesen, jaj be búsan nézlek. Merre, meddig mentek? Harcra? Háborúba? Hírvirágot 16 szedni gyöngyös koszorúba? Mentek-é tatárra? mentek-é törökre, Nekik jóéjszakát mondani örökre? Hej! ha én is, én is köztetek mehetnék, Szép magyar vitézek, aranyos leventék! 7 Ilyenforma Toldi Miklós gondolatja, Mely sovárgó lekét mélyen szántogatja; S amint fő magában, amint gondolkodik, Szíve búbánatban összefacsarodik. Mert vitéz volt apja: György is álnok bátyja, A királyfi mellett nőtt fel, mint barátja; S míg ő béresekkel gyüjt, kaszál egy sorban, Gőgösen henyél az a királyudvarban. 8 Itt van immár a had, Laczfi nádor 17 hada, Itt kevély hadával Laczfi Endre maga; Délcegen megűli sárga paripáját, Sok nehéz aranyhím 18 terheli ruháját; És utána nyalka, kolcsagos 19 legények, Tombolván alattok cifra nyergü mének: Nézi Miklós, nézi, s dehogy veszi észbe, Hogy a szeme is fáj az erős nézésbe. 9 Hé, paraszt! melyik út megyen itt Budára? Kérdi Laczfi hetykén, csak amúgy félvállra 20 ; De Toldinak a szó szívébe nyilallik, És olyat döbben rá, hogy kivűl is hallik. Hm, paraszt én! emígy füstölög magában, Hát ki volna úr más széles e határban? Toldi György talán, a rókalelkü bátya, Ki Lajos királynál fenn a tányért váltja? 15 levente = bajnok, vitéz, dalia (katona) 16 hírvirág = hírnév, dicsőség virágkoszorúja 17 nádor = a király után az ország első vezető embere a középkorban, a király helyettese 18 aranyhím = aranyhímzés (aranyszálakkal, aranyfonallal) 19 kolcsagos = kolcsagtollas sapkájú 20 félvállra = félvállról, foghegyről

97 H E J! H A É N I S, É N I S K Ö Z T E T E K M E H E T N É K! Én paraszt? én? Amit még e szóhoz gondolt, Toldi Györgyre szörnyü nagy káromkodás volt. Azzal a nehéz fát könnyedén forgatja, Mint csekély botocskát, véginél ragadja; Hosszan, egyenesen tartja félkezével, Mutatván az utat, hol Budára tér el, S mintha vassá volna karja, maga válva, Még csak meg se rezzen a kinyujtott szálfa. 11 Nádorispán látja Toldit a nagy fával, És elámul rajta mind egész hadával. Ember ez magáért Laczfi mond akárki; Nos fiúk, birokra, hadd lássuk, ki áll ki? Vagy ki tartja úgy fel azt a hitvány rúdat, Amellyel mutatja e suhanc 21 az útat? Szégyen és gyalázat: zúg, morog mindenki, Egy paraszt fiúval még sem áll ki senki! 12 De ki vína bajt az égiháborúval, Szélveszes, zimankós, viharos borúval? És ki vína Isten tüzes haragjával, Hosszu, kacskaringós, sistergő nyilával? Mert csak az kössön ki Toldival, ha drága S nem megunt előtte Isten szép világa; Jaj-keserves annak, aki jut kezébe, Meghalt anyjának is visszarí 22 ölébe. 13 Elvonúl a hadnép hosszu tömött sorban, Toldiról beszélnek az egész táborban; Mindenik mond néki nyájasat vagy szépet, Mindenik derít rá egy mosolygó képet; Egyik így szól: Bajtárs! mért nem jősz csatára? Ily legénynek, mint te, ott van ám nagy ára. Másik szánva mondja: Szép öcsém, be nagy kár, Hogy apád paraszt volt s te is az maradtál. 21 suhanc = nagyobb serdülő fiú, siheder 22 visszarí = visszasír, visszakívánkozik

98 98 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 14 Elvonúl a tábor, csillapul morajja: Ezt a szél elhordta, azt a por takarja; Toldi meg nagybúsan hazafelé ballag, Vaskos lábnyomától messze reng a parlag 23 ; Mint komor bikáé, olyan a járása, Mint a barna éjfél, szeme pillantása, Mint a sértett vadkan, fú veszett dühében, Csaknem összeroppan a rúd vas kezében. 3. lépés: 3. feladat T/ oldal 10 PERC Kiegészítõ feladat Tanári instrukciók A tanári bemutatás után lépésről lépésre ismerkedjenek a gyerekek a szöveg különböző szegmenseivel. A feladat az archaikus, a gyerekek számára nehezebben érthető szavak jelentését tudatosítja, ugyanakkor, mivel a feladat megoldása a szövegben való keresgélést is feltételezi, lehetőség a gyerekeknek arra, hogy tájékozódjanak a vizsgálandó szövegben. Kiemelt készségek, képességek: szókincsbővítés Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni vagy páros M ó d s zerek, eljárá s o k: hangalak és jelentés párosítása 3. Nehezen érthető kifejezések a) Párosítsátok a kifejezéseket a megfelelő jelentéssel! A táblázat első oszlopa a nehezen érthető szavakat, kifejezéseket tartalmazza. A második oszlopba beírtuk a jelentésüket, de összekeverve. Ha szükséges, olvassátok el újra az adott szövegrészletet, hátha a szövegkörnyezet segít kitalálni a jelentést! 1. szik sarja a) nagyméretű fekete légy 2. tors b) itató 3. boglya c) a levágott gabona töve 23 parlag = megműveletlen termőföld

99 H E J! H A É N I S, É N I S K Ö Z T E T E K M E H E T N É K! ösztövér d) útjel, tiltó jelzés 5. kutágas (kútágas) 6. gém f) magas, szikár 7. válu e) a szekér két oldalára erősített hosszú rúd, amellyel a szekér szélesebbre növelhető g) a lekaszált gabonának a puszta földben maradt csonkja 8. bögöly i) a kútnak felül villaként elágazó oszlopa 9. tilalomfa j) kúp alakú szénarakás 10. vendégoldal k) a kútnak az a rúdja, amire a vödörtartó rudat erősítik b) Jelöljétek be a rajzon, hogy a kút melyik része a kútágas, melyik a gém! (Forrás: A Toldi első énekében megfigyelhettétek, hogy a szerző számos olyan nyelvi elemet használ, amely a mai olvasó számára nehezen érthető, mert a nyelv azóta sok változáson ment keresztül. Ezeket a régies elemeket ARCHAIZMUSoknak nevezzük. Nemcsak a szókincs lehet archaikus egy szövegben, hanem például a fogalmazásmód, a mondatszerkesztés is. Az 1. feladat szavai között is sok archaizmust találhattok, bár ezek némelyike még ma is használatban van. A legtöbb archaizmus, amellyel a Toldiban találkozunk, már Arany korában is régies elemnek számított. Amikor egy költő vagy író egy művében szándékosan régies elemeket használ, azt mondjuk: a szerző ARCHAIZÁL. MEGOLDÁS 1. g) 2. c) 3. j) 4. f) 5. i) 6. k) 7. b) 8. a) 9. d) 10. e)

100 10 0 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 4. lépés: 4 5. feladat T/ oldal 10 PERC Kiegészítõ feladat Tanári instrukciók Az idő- és helyviszonyok vizsgálata azért szerepeljen először, mert a szövegben is ezek állnak első helyen, valamint mert ez némileg kötődik a már ismert előhanghoz. A feladat ismertetésekor irányítsuk a tanulók képzeletét az érzékelés széles skálájára vonatkozó utasításokkal, kérdésekkel (pl. színek, hangok, cselekvések, mozgások, hőérzet stb.). A feladat részletekben gazdag, árnyalt, érzékletes belső képek alkotására ösztönöz. Hallgassunk meg néhány megoldást! Kiemelt készségek, képességek: fantázia élénkítése Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni, frontális Módszerek, eljárások: irányított képalkotás, megbeszélés 4. Mondd el minél részletesebben, hogy milyen környezetben, évszakban, napszakban találkozunk az első énekben Toldival! T/ oldal Házi feladat Tanári in s t r ukciók: A feladatot az irányított képalkotást követően házi feladatnak ajánljuk. A belső képek meghallgatása segíti a gyerekeket az írásbeli szövegalkotásban. Kiemelt készségek, képességek: írásbeli szövegalkotás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni M ó d s ze r ek, eljárá s o k: leírás készítése 5. Készíts egy béres nézőpontjából leírást a cselekmény színhelyéről! Használd fel az író szavait!

101 H E J! H A É N I S, É N I S K Ö Z T E T E K M E H E T N É K! lépés: feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók A következő lépés feladatainak célja, hogy Miklós jelleméről, helyzetéről bővítsék az elképzeléseiket a gyerekek. A látszat, a valóság és a vágyak közötti ellentét felismerése azért fontos, mert ebből következik a műben minden további mozgás. K iemelt ké s z s é g ek, ké p e s s é g ek: lényegkiemelés, következtetések levonása Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: négy-ötfős heterogén csoportok Módszerek, eljárások: idézetek keresése, következtetések levonása 6. Húzzatok alá az énekben olyan részleteket, amelyek Miklós különleges képességeire irányítják az olvasó figyelmét! Írjátok az idézet mellé, hogy Miklós milyen tulajdonságára következtettek! MEGOLDÁS A nyitó leírásban, a 3. strófában Szörnyű vendégoldal reng araszos vállán, / Pedig még legénytoll sem pelyhezik állán. Következtetés: fiatal kora ellenére rendkívül erős A Laczfi-jelenetben, a 10. strófában Azzal a nehéz fát könnyedén forgatja, / Mint csekély botocskát, véginél ragadja; / Hosszan, egyenesen tartja félkezével, / Mutatván az utat, hol Budára tér el, / S mintha vassá volna karja, maga válva, / Még csak meg se rezzen a kinyújtott szálfa. Következtetés: rendkívüli erő A 12. strófában Mert csak az kössön ki Toldival, ha / S nem megunt előtte Isten szép világa; / Jaj-keserves annak, aki jut kezébe, / meghalt anyjának is visszarí ölébe. Következtetés: rendkívül erős, jó verekedő, jó harcos lehet

102 102 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A három feladatot szétoszthatjuk a csoportok között: egyes csoportok az a), mások a b), megint mások a c) feladattal foglalkozzanak. Miután meghallgattunk néhány írásbeli megoldást, nézzünk meg egy-két állókép-beállítást, s beszéljük meg, megfeleltek-e egymásnak az írásban megfogalmazottak és a bemutatott képek. Kiemelt készségek, képességek: a képzelőerő fejlesztése, írásbeli szövegalkotás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: négy-ötfős heterogén csoportok Módszerek, eljárások: leírás a szöveg alapján, saját szavakkal, szoborbeállítás 7. Találkozás Laczfi hadával a) Írjátok le saját szavaitokkal a vitézek megjelenését! b) Milyennek képzelitek el Miklós megjelenését? c) Állítsatok be egy állóképet, amelyben Miklós és Laczfi hadának találkozását mutatjátok be, mielőtt még szót váltottak volna egymással! Testtartásotok, mimikátok jelezze, mit érezhet Miklós, milyen a köztük lévő viszony, s milyenek a vitézek! MEGOLDÁS a) A szöveg elsősorban a 8. strófa segítségével képzelhető el. b) Miklós munkakörülményei, a paraszti létforma képi ábrázolása segíthet elképzelni megjelenését. c) A kép fejezze ki a vitézek öntudatos, büszke megjelenését, illetve Miklós vágyakozását, esetleg alárendeltségét. A három feladatmegoldás a Miklós és a vitézek közötti kontrasztot tükrözze!

103 H E J! H A É N I S, É N I S K Ö Z T E T E K M E H E T N É K! 10 3 T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A feladat célja, hogy a tanulók megértsék Miklós vágyait, illetve vágyakozásának erejét. A csoporttagok beszéljék meg ötleteiket, majd rögzítsék megoldásaikat. Ezután a csoportok osszák meg egymással elképzeléseiket. Kiemelt készségek, képességek: lényegkiemelés Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: négy-ötfős heterogén csoportok Módszerek, eljárások: részletek keresése a szövegből, ismétlések keresése 8. Vágy és valóság a) Keressétek meg és olvassátok fel azokat a sorokat, amelyek Miklós vágyait fogalmazzák meg! b) Írjátok ki, milyen ismétlődések erősítik Miklós vágyakozásának kifejezését! MEGOLDÁS a) Mintha más mezőkre vágyna e határrul; (3. versszak) És amint sereg kél szürke por ködéből, / Úgy kel a sóhajtás a fiú szivéből; / Aztán csak néz, csak néz előrehajolva, / Mintha szíve-lelke a szemében volna. Hej! ha én is, én is köztetek mehetnék (6. versszak) b) A néz szó ismétlése fejezi ki erőteljesen a vágyakozást. Pl.: Aztán csak néz, csak néz előre hajolva, / Mintha szíve-lelke a szemében volna. (5. versszak) Nézi Miklós, nézi, s dehogy veszi észbe, / Hogy a szeme is fáj az erős nézésbe. (8. versszak) T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A tanulók a korábban kialakított heterogén csoportokban dolgozzanak tovább. A szöveg alapján gyűjtsenek ötleteket Miklós valódi helyzetéről és vágyairól, majd T-táblázatban rendszerezzék ezeket.

104 10 4 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Miután elkészültek, a csoportok mutassák be egymásnak megoldásaikat, vitassák meg az ötleteket, egészítsék ki, ha szükséges, saját megoldásaikat. Kiemelt készségek, képességek: lényeglátás, rendszerező képesség Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: négy-ötfős heterogén csoportok Módszerek, eljárások: T-táblázat kitöltése 9. T-táblázatban mutassátok be, mit tudunk meg Miklós valóságos helyzetéről, mit a vágyairól! MEGOLDÁS MIKLÓS VALÓSÁGOS HELYZETE Nemesi származású, de paraszti sorban él. Rendkívüli erejű, de erejét nem a neki megfelelő munkára fordítja. Paraszti munkára pazarolja képességeit. MIKLÓS VÁGYAI Származásának megfelelő életet éljen, vitéz lehessen, annak minden vonzó oldalával. A királyt szolgálhassa, mint egykor apja, valamint bátyja. T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók A feladat a Miklós és György közötti ellentétre irányítja a figyelmet. A gyerekek változatlanul heterogén csoportokban dolgozzanak. Kiemelt készségek, képességek: lényegkiemelés, következtetések levonása Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: négy-ötfős heterogén csoportok Módszerek, eljárások: kérdések megválaszolása írásban 10. Az első énekben nem jelenik meg Toldi György, Miklós bátyja, de beszélnek róla. a) Mit tudunk meg Toldi György életéről, körülményeiről? b) Gyűjtsétek ki a szövegből, milyen jelzőkkel illeti bátyját Miklós! c) Milyen lehet a közöttük lévő viszony?

105 H E J! H A É N I S, É N I S K Ö Z T E T E K M E H E T N É K! 105 MEGOLDÁS a) A királyfi mellett nőtt fel, s a király mellett éli származásának, de nem érdemeinek megfelelő életét. Nem vitézi életet él, a királyi udvar naplopói közé tartozik. b) álnok, gőgös, rókalelkű c) Nem jó testvérek, ellenséges, féltékeny stb. T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A feladatokat továbbra is az eddigi csoportokban oldhatják meg a tanulók. Az összehasonlítást szemponttáblázat segítségével végezzék el, előtte azonban olvassuk fel nekik vagy ők maguknak a János vitéz 7. fejezetét. A megoldások megbeszélésekor kérjük meg a gyerekeket, fogalmazzák meg tapasztalatukat Miklós sorsával kapcsolatban. Kiemelt készségek, képességek: összehasonlítás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: négy-ötfős heterogén csoportok, frontális megbeszélés M ó d s zerek, e ljárá s o k: szemponttáblázat készítése 11. Szemponttáblázat segítségével hasonlítsátok össze Toldi Miklós és János vitéz találkozását a katonákkal! Használhatjátok a tavalyi könyveteket is. MEGOLDÁS SZEMPONTOK JÁNOS VITÉZ TOLDI A VITÉZEK/HUSZÁROK MEG- JELENÉSE A FŐHŐS VÁGYAI A VITÉZEK VÉLEKEDÉSE JAN- CSIRÓL/MIKLÓSRÓL Káprázatos megjelenés, büszke viselkedés. Szeretne a vitézek közé tartozni. Megtetszett nekik Jancsi. Ugyanaz, mint a János vitézben. Ugyanaz, mint a János vitézben. Elismeréssel szólnak róla, meghökkenti őket. A TALÁLKOZÁS EREDMÉNYE Maguk közé veszik őt. Sajnálkozásukat fejezik ki, amiért vélt paraszti származása miatt nem vehetik maguk közé. JANCSI/MIKLÓS ÉRZELMEI A TALÁLKOZÁS UTÁN Boldog, büszke. Komor, bús, elkeseredett.

106 10 6 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 6. lépés: 12. feladat T/ oldal 25 PERC Tanári instrukciók A feladat célja az első ének záró sorainak vizsgálata, a hasonlat fogalmának tisztázása, illetve Miklós érzelmeinek bemutatása. Az egyes feladatrészek után álljunk meg, beszéljük meg a megoldásokat, nehogy tévútra kerüljenek a gyerekek. Kiemelt készségek, képességek: hasonlatok értelmezése Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: páros vagy egyéni M ó d s zerek, eljárá s o k: hasonlatok vizsgálata, mimetikus játék 12. Hasonlatok a) Fejezd ki az alábbiakat hasonlattal! Nagyon édes cseresznye: Nagyon ritkán előforduló siker: Igen éhes gyerek: b) Vizsgáld meg a hasonlataidat, és töltsd ki a táblázatot! CÉLTARTOMÁNY (akit vagy amit valakihez vagy valamihez hasonlítunk) KÖZÖS VONÁS FORRÁSTARTOMÁNY (az, amihez vagy akihez hasonlítjuk) c) Írd le a Toldi első énekéből azokat a hasonlatokat, amelyek Miklós lelkiállapotát festik le a sereg elvonulását követően! d) Vizsgáld meg ezeket a hasonlatokat! CÉLTARTOMÁNY (akit vagy amit valakihez vagy valamihez hasonlítunk) KÖZÖS VONÁS FORRÁSTARTOMÁNY (az, amihez vagy akihez hasonlítjuk)

107 H E J! H A É N I S, É N I S K Ö Z T E T E K M E H E T N É K! 107 e) Mi volt a közös a hasonlatokban? Sorold fel, mihez hasonlította Arany Toldi Miklóst! f) Miért pont állatokhoz hasonlítja az elbeszélő a hősét? g) Szavak nélkül játszd el a jelenetet! Testtartásod, mimikád tükrözze, amit a hasonlat üzen számodra! MEGOLDÁS a) A cseresznye olyan édes, mint a méz. A siker ritka, mint a fehér holló. A gyerek olyan éhes, mint a farkas. b) FORRÁSTARTOMÁNY CÉLTARTOMÁNY méz cseresznye az édes íz fehér holló a siker ritkaság farkas gyerek éhség HASONLÓSÁG, KÖZÖS VONÁS c) Mint komor bikáé, olyan a járása, Mint a barna éjfél szeme pillantása, Mint a sértett vadkan, fú veszett dühében d) FORRÁSTARTOMÁNY CÉLTARTOMÁNY egy (komor) bika járása Miklós járása komorság (a barna) éjfél Miklós szempillantása sötét HASONLÓSÁG, KÖZÖS VONÁS (sértett) vadkan Miklós sértett, dühös e) A történet során az elbeszélő Miklóst gyakran hasonlítja állatokhoz. f) Az állatok Miklós indulatainak, létállapotának, élethelyzeteinek megfelelői.

108 10 8 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 7. lépés:13. feladat T/ oldal 5 PERC Tanári instrukciók A feladatot házi feladatként oldhatják meg a tanulók. A 13. feladat egy folyamatosan vezetendő megfigyeléssor első lépése. Külön lapra készítsenek a gyerekek egy táblázatot, amelyben a Miklóst ért sérelmeket és az arra adott reakciókat gyűjthetik össze. Kiemelt készségek, képességek: rendszerező képesség Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni Módszerek, eljárások: táblázat készítése és kitöltése 13. Milyen sérelmek érik Miklóst ebben az énekben? Ki sérti meg? Hogyan reagál Miklós a sértésre? REFLEKTÁLÁS 8. lépés: 14. feladat T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A gyerekek szabadon választhatnak a két téma közül. Külön lapon dolgozzanak. Hívjuk fel figyelmüket, hogy a szövegalkotásnál a választott műfaj követelményeit (napló, levél) tartsák szem előtt. A szövegalkotás lehetőséget ad a gyerekeknek, hogy megfogalmazzák Toldi Miklós sorsával, képességeivel, az őt ért igazságtalansággal kapcsolatos személyes véleményüket. Az órán csak egy-két írást hallgassunk meg, de szedjük össze az elkészült munkákat, s valamenynyit olvassuk el! A feladatot esetleg házi feladatként készíthetik el a tanulók. Kiemelt készségek, képességek: írásbeli szövegalkotás műfaji követelmények figyelembevételével, empátia, kreativitás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni Módszerek, eljárások: levél- vagy naplóírás

109 H E J! H A É N I S, É N I S K Ö Z T E T E K M E H E T N É K! Válassz témát! a) Írj naplórészletet a vitézekkel való találkozásról Toldi Miklós nevében! b) Írj Laczfi nádor nevében egy levelet a királynak, amelyben beszámolsz a Toldival való találkozásról is! 9. lépés: 15. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók Az óra utolsó 10 percében jóslás következzen. A jóslást párban vagy csoportosan végezzék a tanulók, beszéljék meg ötleteiket, majd írják le azt, amiben a csoport megállapodott, végül ismertessék a többiekkel várakozásukat. Házi feladat legyen a folyamatosan kitöltendő táblázatok közül a cselekményvázlat elkészítése és Toldi jellemvonásainak összegyűjtése. Kiemelt készségek, képességek: kreativitás, fantázia Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: páros vagy csoportos Módszerek, eljárások: jóslás 15. Jósoljatok! Mit gondoltok, ilyen élményekkel és érzésekkel a háta mögött mi történik Miklóssal a következő énekben?

110 6. SZÓLÁSOK, KÖZHELYEK, FORDULATOK, KÖZMONDÁSOK 2 ÓRA RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók Az alábbi szólásokat, mondásokat, fordulatokat a gyerekek már ismerhetik különböző népmesékből. A szólások elejét mondjuk el, és mindig az a tanuló fejezze be, akinek a labdát dobtuk. Ezután a gyerekek foglalják táblázatba, amit az adott mondásokról tudnak. A fordulatok (zárójelben a folytatásuk): A napra lehet nézni... (de őrá nem) Megettem már... (a kenyerem javát) Itt a kezem... (nem disznóláb) Szerencséd, hogy... (öreganyádnak szólítottál) Itt a vége... (fuss el véle) Egy életem... (egy halálom) Ma is élnek... (ha meg nem haltak) Ásó, kapa... (nagyharang; teljes formája: Ásó, kapa, nagyharang válasszon el tőled) Kiemelt készségek, képességek: előzetes tudás előhívása Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk a formák: frontális M ó d s ze r e k, e l j á r á s o k : közös megbeszélés E s zközö k: egy labda vagy papírgombóc 1. Szólások, szófordulatok a) Fejezzétek be a megadott népmesei szólásokat, szófordulatokat! A napra lehet nézni... Megettem már... Itt a kezem... Szerencséd, hogy...

111 S Z Ó L Á S O K, K Ö Z H E L Y E K, F O R D U L A T O K, K Ö Z M O N D Á S O K Itt a vége... Egy életem... Ma is élnek... Ásó, kapa... b) Foglaljátok táblázatba, amit a szólásokról, szófordulatokról tudtok! Egy cellába több megoldást is írhattok. Elképzelhető, hogy lesz olyan cella is, amelyet üresen kell hagynotok. A SZÓLÁS A napra lehetett nézni, de őrá nem. KI MONDHATJA? KINEK MONDHATJA? KIRŐL MONDHATJA? JELENTÉSE általában a mesélő pl. a királykisasszonyról, tündérről (általában csak nőkről) stb. Nagyon szép (szinte jobban elvakítja az embert a szépsége, mint a nap fényessége). Megettem már... Itt a kezem... Szerencséd, hogy... Itt a vége... Egy életem... Ma is élnek... Ásó, kapa... c) Soroljatok fel olyan általatok ismert meséket, amelyekben olvastátok a fenti szólások valamelyikét! Azt is írjátok le, hogy ki mondta és kinek! 111

112 112 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M A magyar népmesék olvasása közben biztosan feltűnt már, hogy a meséknek vannak olyan gyakori kellékei, amelyek meséről mesére visszatérnek, ismétlődnek. Ilyen például az a jellegzetesség, hogy mindig a legkisebb fiú vagy lány a legbátrabb, aki elindul szerencsét próbálni; vagy az, hogy akin a hős segít, az nagy bajban mindig meghálálja a segítséget. Ezek az ismétlődések, visszatérő jellegzetességek azonban nemcsak a szereplőkre, mesés számokra, cselekménymozzanatokra jellemzőek, hanem a nyelvi megformálásra is. A mese szövegében gyakran találkozunk visszatérő mondatokkal (hol volt, hol nem volt;...az Óperenciás tengeren is túl, még az üveghegyen is túl, ahol a kurta farkú kismalac túr... stb.). Ezek a mondatok a mesében általában nem helyettesíthetők más fordulatokkal. Csak meseátköltésben képzelhető el például a következő mondat:...az Atlanti-óceánon is túl, ahol a szőrös mancsú medvebocs túr... MEGOLDÁSOK A SZÓLÁS KI MONDHATJA? KINEK MONDHATJA? KIRŐL MONDHATJA? JELENTÉSE A napra lehetett nézni, de őrá nem. általában a mesélő pl. a királykisasszonyról, tündérről (általában csak nőkről) stb. Nagyon szép (szinte jobban elvakítja az embert a szépsége, mint a nap fényessége). Megettem már... az öreg király vagy valamely más öreg szereplő a fiatal hősnek (pl. akinek átadja hatalmát) Nagyon öreg vagyok már, leéltem az életem nagy részét. Itt a kezem... Szerencséd, hogy... általában az ifjú hős, de mondhatja bármely más szereplő, aki egyezségre készül valakivel valamely varázserővel vagy más tudással bíró öregasszony, illetve boszorkány, aki az illendő köszöntésért cserébe segíti a főhőst annak, akivel egyezséget akar kötni az ifjú hősnek Pl. bízhatsz bennem, nem csaplak be, állom a szavam. Amiért illendően köszöntöttél, meghagyom az életed vagy segítek neked. Itt a vége... a mesélő A mese egyik lehetséges befejező sora.

113 S Z Ó L Á S O K, K Ö Z H E L Y E K, F O R D U L A T O K, K Ö Z M O N D Á S O K 113 Egy életem... az a hős mondja, aki valamilyen nagy próba előtt áll Pl. nincs sok vesztenivalóm, nekivágok a próbának. Ma is élnek... a mesélő a főszereplőkről A mese egyik lehetséges befejező sora. Ásó, kapa... a házasodni készülő hős mondja választottjának, menyasszonyának Csak a halál választhat el tőled. JELENTÉTEREMTÉS 2. lépés: 2 3. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók Első lépésben a tanulók ismerkedjenek a szólással! Ha válaszoltak a kérdésekre, beszéljük meg: milyen alakú a zabszem (hegyes és hosszúkás); Kukutyin egy dél-magyarországi puszta neve. Kérdésekkel irányítsuk a beszélgetést: Mit tudunk elmondani Kukutyinról? Milyen a név hangzása? Ismerik-e általában az emberek? Lehetséges válaszok: pl. vicces hangzású neve van; az emberek nagy részének ismeretlen hely; távoli, nehezen megközelíthető hely (hangzása alapján olyan, mintha kitalált helynév lenne). K iemelt ké s z s é g ek, ké p e s s é g ek: nyelvérzék, képi gondolkodás Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: egyéni, majd frontális M ó d s ze r e k, e l j á r á s o k : adatelemzés, majd megbeszélés 2. Az alábbi mondás is gyakran előfordul mesékben, és néha a beszélt nyelvben is használatos. a) Fogalmazd meg a jelentését! Elmehetsz Kukutyinba zabot hegyezni! b) Nézd meg az ábrán, hogy milyen alakja van a zabszemnek!

114 114 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M c) Tippeld meg, hogy szerinted melyik a jó megoldás! Kukutyin: egy afrikai vízesés neve egy spanyol kikötőváros neve egy dél-magyarországi kis puszta neve Ezt a szólásmondást vagy modernebb változatait akkor használjuk, ha pl. valakiről nem tudjuk, hogy hol van ( Mit csinál Józsi? Nem tudom, biztos elment Kukutyinba zabot hegyezni. ) vagy ha valakit nem túl udvariasan el akarunk küldeni ( Hagyjál már, menjél inkább Kukutyinba zabot hegyezni!, ugyanis még akkor is hasznosabbá teheted magad, ha zabot hegyezel egy isten háta mögötti he lyen ). T/ oldal Alkossunk hasonló mondást! 15 PERC Tanári instrukciók A feladat célja, hogy a tanulók kreativitásuk felhasználásával megtapasztalják a szólások kialakulásának folyamatát. Az osztályt osszuk 3-4 fős heterogén csoportokra. A diákok feladata, hogy alkossanak a fentihez hasonló, Elmehetsz kezdetű szólást. Használják hozzá a térképet, ahol kereshetnek vicces nevű, távoli, kicsi, nehezen megközelíthető helyneveket (akár Magyarországon, akár azon kívül). Számolják össze, melyik csoport tud több ilyet összegyűjteni. A végén olvassák fel a verziókat, és a csoportok pontozzák egymást: minden csoport szavazzon egy szólásra. Amelyik csoport a legtöbb pontot kapja (akár egy szólásával, akár többel gyűjti azokat össze), az nyeri a játékot. A végén felolvashatjuk a szólás néhány további, helyi változatát vagy modernebb formáját, ha ezek nem hangoztak el: Elmehetsz Nyárittyenbe/Petymeregbe/Iprityomba/Karabukára jeget aszalni/ecetet darálni/homokot kötözni/lencsét laposítani stb. Elmehetsz Kenyába kekszet/nápolyit kapálni! Kiemelt készségek, képességek: kreativitás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: kiscsoportos M ó d s ze r ek, eljárá s o k: rövid szólások alkotása E s zközö k: csoportonként 1 db földrajzi atlasz (nem iskolai atlasz, hanem annál részletesebb, földrajzi világatlasz) vagy autós térkép

115 S Z Ó L Á S O K, K Ö Z H E L Y E K, F O R D U L A T O K, K Ö Z M O N D Á S O K Elmehetsz (1) Alakítsatok 3-4 fős csoportokat! (2) Minden csoportnak az a feladata, hogy a fenti szólás mintájára alkosson olyan mondásokat, amelyek hasonló értelműek, tehát valamilyen felesleges, értelmetlen munka elvégzésére biztatnak! (3) Szerepeljen benne egy távoli, ismeretlen, nehezen megközelíthető, vicces nevű, akár nem is létező földrajzi hely, és egy felesleges, lehetetlen feladat tréfás körülírása! Földrajzi nevet kereshettek az atlaszból vagy térképről. (4) Végül számoljátok össze, melyik csapat hány ilyet tudott gyártani, és olvassátok fel egymásnak szólásaitokat. (5) Mindegyik csapat szavazzon egy szólásra, amelyet nem ő talált ki. (6) Az a csapat nyer, amely így a legtöbb pontot szedi össze a szólásaival. Elmehetsz... (hová)... (mit csinálni) 3. lépés: 4. feladat Fordulatok, szólások, közmondások T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A feladat célja a megjegyzendő szöveg segítségével rámutatni a fordulatok, szólások, közmondások közötti használatbeli, funkcióbeli különbségekre. A tanulók olvassák el a szöveget, jelöljék a problémás részeket. Ezután oldják meg az alatta levő feladatot, amelyet közösen ellenőrizzünk. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: szövegértés, nyelvérzék, elsajátított tudás alkalmazása Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: egyéni, majd frontális M ó d s zerek, eljárá s ok: szövegértés, szövegfeldolgozás, megbeszélés 4. Fordulatok, közmondások, szólások a) Olvasd el az alábbi szöveget! A legtöbb szövegműfajnak megvannak a saját, csak rá jellemző, gyakran elhagyhatatlan kifejezései, mondatai. Ezek szinte ugyanolyan kellékei egy-egy szövegnek, mint egy szertartás elemei. A népmesék például általában meghatározott mondatokkal, FORDULATOKkal kezdődhetnek (Hol volt, hol nem volt, Túl az Óperencián stb.) vagy fejeződhetnek be (Itt a vége, fuss el vége!, Ha volna, az én mesém is tovább tartott volna, Boldogan élnek, ha meg nem haltak stb. A mesében a két fél közötti megállapodást az Itt a kezem, nem disznóláb! fordulatnak kell kísérnie; a köznyelvben viszont furcsán hatna, ha valaki ezzel a mondattal akarna alkut kötni.

116 116 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Sok helyen az iskolai órák mindig a hetes jelentésével kezdődnek: Tanárnőnek/tanár úrnak tisztelettel jelentem, az osztály létszáma, hiányzik ; az ünnepélyes fogadalomtételeknek mindig része az Én, XZ, fogadom, hogy... fordulat, a tévébemondó pedig mondanivalója előtt mindig megszólítja a közönséget: Kedves nézőink! A népmesékben, csakúgy, mint a köznyelvben, sok szólással, közmondással is találkozhatunk. Ezek a fordulatokkal ellentétben nincsenek szövegtípusokhoz kötve. A KÖZMONDÁSOK többnyire valamilyen általános érvényű igazságot, tanulságot fogalmaznak meg (pl. Egy fecske nem csinál nyarat; Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; Sok lúd disznót győz.), ezért legtöbbször egy szituáció tömör összefoglalására, a tanulság levonására használjuk őket. A SZÓLÁSOK ezzel szemben nem általános igazságot mondanak ki, hanem egy adott szituációra, szereplőre vonatkoztatjuk azokat: XY olyan öreg, hogy a hamut is mamunak mondja; a szobában vágni lehet a füstöt; nem tud zöld ágra vergődni stb. A szólások között sok hasonlatot is találunk: reszket, mint a nyárfalevél; iszik, mint a kefekötő; ravasz, mint a róka; lecsapja, mint a taxiórát stb. b) Döntsd el, hogy a következő mondatok melyik csoportba tartoznak! Írd a karikába a megfelelő csoport betűjelét! A = fordulat B = szólás C = közmondás 1. Kígyót melenget a keblén. 2. Tiéd a fele királyságom s a lányom keze! 3. A harag rossz tanácsadó. 4. A lónak négy lába van, mégis megbotlik. 5. Jó tett helyébe jót várj! 6. Öntsünk tiszta vizet a pohárba! 7. Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna! 8. Nem esik messze az alma a fájától. 9. Feszít, mint egy cső kukorica két zsákban. 10. Alulírott, XY kijelentem, hogy MEGOLDÁSOK A (fordulatok): 2., 5., 10. B (szólások): 1., 6., 7., 9. C (közmondások): 3., 4., 8.

117 S Z Ó L Á S O K, K Ö Z H E L Y E K, F O R D U L A T O K, K Ö Z M O N D Á S O K lépés: 5. feladat Szólások, közmondások a mai nyelvben T/ oldal Házi feladat Otthoni gyűjtőmunka Tanári instrukciók Ezt a feladatot mindenképpen a 2 órásra tervezett modul első órájának a végén adjuk fel házi feladatnak. Ha addigra nem sikerül a 4. feladatot megoldani, akkor a tanulók otthon olvassák el a megjegyzendő szöveget, amely alapján a következő óra elején együtt csoportosítják a szöveg után lévő 10 mondatot. Kiemelt készségek, képességek: nyelvérzék, önreflexió Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: egyéni vagy páros, csoportos is lehet Módszerek, eljárások: gyűjtőmunka 5. Gyűjtőmunka Nemcsak ezen az órán, hanem már az előző fejezetekben is sok szólással, közmondással találkozhattatok. Ezek legtöbbje bizonyára elavultnak, régiesnek tűnik nektek. a) Soroljatok fel minél több szólást, közmondást az általatok használtakból, illetve azokból, amelyeket a környezetetek valamely tagja használ! b) Jelöljétek meg, hogy melyiket szoktátok ti mondani, és melyiket valamelyik barátotok, ismerősötök, rokonotok! 5. lépés: 6 7. feladat A szólások eredete T/ oldal 20 PERC Tanári instrukciók A feladat célja annak tudatosítása, hogy a szólások, közmondások, szóláshasonlatok ma már olykor nehezen érthető képei mögött valamilyen népszokások vagy népi hiedelmek, babonák állnak. Az osztályt osszuk min. 4-6 fős csoportokra (lehetőleg páros számú tanuló legyen egy csoportban).

118 118 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Az itt található szólásokat írjuk fel a táblára, és közösen beszéljük meg a tanulókkal, hogy mi a jelentésük. Az eredetmagyarázatokat (minden szóláshoz 3 tartozik) pedig osszuk ki csopor tonként három-három embernek, ügyelve rá, hogy egy csoporton belül ne kapják többen ugyanazt a szólásmagyarázatot. A csoportok azon tagjai, akiknek nem jut eredetmagyarázat, képezik a döntőbizottságot. Ez a bizottság állhat akár egy emberből is. Adjunk a tanulóknak 5 perc felkészülési időt, ami alatt alaposan elolvashatják a kapott eredetmagyarázatot. A tanulóknak ezután saját szavaikkal, nem a papírról felolvasva el kell mondaniuk a csoport juk döntőbizottságának, hogy mi az ő verziójuk a szólás eredetéről. A cél minél inkább meggyőzni a semleges tagokat ( döntőbizottságot ) arról, hogy az ő változatuk a helyes magyarázat. A bizottság kézfeltartással szavazzon arról, hogy melyik változatot tartja elfogadhatónak. Az a tanuló nyer, aki a legtöbb embert meg tudja győzni a magyarázata helytállóságáról, még ha az nem is a valódi eredetmagyarázat (a feladat kezdetekor a tanulók közül senki sem ismeri az igazi eredetmagyarázatot). A szavazás után mondjuk el a tanulóknak, hogy melyik volt az adott szólás valódi eredete. Ebben a feladatban nem feltétlenül cél, hogy ezeknek a szólásoknak a valódi eredetét megtanulják a gyerekek, ezért ezeket ne is kérjük számon. (Azt sem tartjuk problémásnak, ha esetleg egy téves szólásmagyarázat ragad meg bennük.) A döntőbizottság tagjainak, akik az első 5 percben nem az eredetmagyarázatokkal foglal koznak, időkitöltőnek a feladat c) részét adjuk megoldásra. A feladat megoldása után szánjunk időt az előző órán feladott gyűjtőmunka ellenőrzésére. Kössük össze a megoldásaikat az eredetmagyarázós feladattal: keressenek a saját példáik között olyan szólásokat, amelyeknek nehezen érthető a jelentésük, már elhomályosult a mögöttük levő kép, azaz szükség van az eredet megmagyarázására. Próbáljanak jóslatokat tenni a tanulók arra nézve, hogy néhány évtized múlva mennyire lesznek érthetőek ezek a képek: pl. a lecsapja, mint a taxiórát valószínűleg már az ő korosztályuknak is homályos, mivel a mai taxikban már digitálisak a mérők. Kiemelt készségek, képességek: kreativitás, meggyőzőkészség Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: csoportmunka M ó d s zerek, eljárá s o k: megbeszélés, majd játék Eszközök: az eredetmagyarázatok (1) Hátrakötöm a sarkad! a) A középkorban bevett kínzó- és büntetési eljárás volt, hogy a bűnös lábfejét erősen hátrafeszítették, és olyan erősen kötötték a combjához, hogy a kötél vagy zsineg belevágjon a húsába. Ebben a pózban kellett a tettesnek térdepelnie, de mivel ez egy ingatag helyzet volt, a sok mozgástól a kötél kimarta a lábán a húst. b) A boszorkányokról régen azt tartották, hogy képesek voltak az izmokat, az inakat összehúzó betegséget küldeni az emberre. Az így megbetegített emberek, akiknek a görcs húzta a lábukat, nem tudták a térdüket kiegyenesíteni, tehát a sarkuk hátrafelé volt húzva. A hátrakötöm a sarkad tulajdonképpen egy átok volt, ami kb. azzal egyenlő, hogy jöjjön rád a görcs.

119 S Z Ó L Á S O K, K Ö Z H E L Y E K, F O R D U L A T O K, K Ö Z M O N D Á S O K 119 c) A törököknél a középkorban gyakori edzési módszer volt a lábfejek hátrafelé kötözése, ami által a felsőcomb izmai megnyúltak és megerősödtek. Mivel ezt a törökök alkalmazták, a hátrakötöm a sarkad mondást valószínűleg fenyegetőzésként értelmezhetjük, mely szerint ha rossz leszel, elvisz a török katonának, és ott majd hátrakötözik a sarkad. (2) Megüti a bokáját. a) A boka nagyon érzékeny és törékeny csont, sérülése igen fájdalmas, nehezen gyógyul. A mondás eredete a bokasérülés által okozott fájdalomra vezethető vissza. b) A középkorban a büntetésből kalodába zárt embereknek leghamarabb a bokája kékült be és sebesedett ki. A megüti a bokáját eredetileg azt jelentette, hogy hamarosan kalodában fog ülni. c) Régen az akasztott embereket nem vágták le a fáról, hanem hónapokig ott lógtak elrettentő például. A szél eközben ide-oda lóbálta a testeket, és a lábuk is össze-összeütődött. A meg fogod ütni a bokádat eredetileg azt jelenthette, hogy fel fognak akasztani. (3) Fogához veri a garast. a) A mondás azzal van összefüggésben, hogy az érmék anyagát a csengésükből meg lehetett állapítani: ha valaki a fogához koccantotta a pénzt, akkor a hangból rájött, hogy aranyból, ezüstből vagy valamilyen más fémből készült-e. b) Ez a szólás egy olyan néphiedelemre épül, amely szerint a megköpködött, megharapott pénz sokszorosan térül meg, azaz tér vissza gazdájához. Aki fogához veri a garast, az azt szeretné, ha minél több kerülne vissza hozzá. c) A szólás mögött a kuporgató, zsugori ember képe áll, aki a megtakarított pénzétől legvégső esetben sem hajlandó megválni. Erre a népnyelv tréfásan azt mondja, hogy amikor már az élelemből is kifogyott, inkább a garast veri a fogához (mintha ezzel csillapíthatná éhségét), mint hogy pénzt költsön ennivalóra. 6. A szólások eredete a) Olvassátok el az alábbi három szólást, és fejtsétek meg a jelentésüket! (1) Hátrakötöm a sarkad! Jelentése:... (2) Megüti a bokáját. Jelentése:... (3) Fogához veri a garast. Jelentése:...

120 12 0 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M b) Ma már nem nagyon értjük, hogy az adott szituációban miért pont ezeket a szólásokat használjuk, érthetetlen az eredetük. Hallgassátok meg a lehetséges magyarázatokat, és szavazzatok: szerintetek melyik a leghihetőbb eredetmagyarázat az egyes mondásokra? (1) Hátrakötöm a sarkad! (2) Megüti a bokáját. (3) Fogához veri a garast.. c) Összekevertünk néhány szóláshasonlatot. Írjátok le őket a helyes formájukban! Szegény, mint hal a vízben. Él, mint a mérgezett egér. Örül, mint a templom egere. Vigyorog, mint majom a farkának. Sír, mint a fehér holló. Sötét, mint a záporeső. Rohangál, mint a gereblye. Eltűnik, mint a fakutya. Süket, mint a kámfor. Olyan sovány, mint az éjszaka. Ritka, mint az ágyú. Számunkra, a modern kor embere számára a szólások, közmondások jó részének az eredete teljességgel érthetetlen. Nehezen megfejthető még akkor is, ha magát a szólást jól ismerjük, jelentését tudjuk, és megfelelő szövegkörnyezetben használjuk. A szólások mögött rejlő kép vagy szituáció ugyanis már elhomályosult. Ez a kép lehetett valamilyen népi hagyomány vagy babona, néphiedelem is, amelynek a mai ember számára már kisebb a jelentősége. Ezért nem nagyon értjük már, hogy milyen szokásból, hiedelemből származik a hátrakötöm a sarkad vagy a fogához veri a garast mondások jelentése. Az is előfordul, hogy társadalmi-gazdasági vagy más történelmi változások állnak be, ami miatt érthetetlenné válik egy szólás: mint például a kivágja a rezet esetében. Régen a kis értékű érméket rézből verték, és kártyajátékoknál ez volt a legalacsonyabb tét (=kivágja a rézpénzt az asztalra tétnek) mára már azonban a réz szót nem kötjük össze a rézpénz fogalmával. MEGOLDÁSOK a) b) (1) Hátrakötöm a sarkad! Jelentése: tréfás fenyegetés, szidás Eredete: b) (2) Megüti a bokáját. Jelentése: rosszul jár, utoléri a baj, főleg azért, mert összetűzésbe kerül a törvénnyel vagy

121 S Z Ó L Á S O K, K Ö Z H E L Y E K, F O R D U L A T O K, K Ö Z M O N D Á S O K 12 1 hatóságokkal Eredete: c) (3) Fogához veri a garast. Jelentése: túlzottan takarékos, fösvény, nagyon meggondolja, mire adja ki a pénzét Eredete: b) c) Szegény, mint a templom egere. Él, mint hal a vízben. Örül, mint majom a farkának. Sír, mint a záporeső. Ritka, mint a fehér holló. Vigyorog, mint a fakutya. Sötét, mint az éjszaka. Rohangál, mint a mérgezett egér. Eltűnik, mint a kámfor. Süket, mint az ágyú. Olyan sovány, mint a gereblye. T/ oldal PERC Tanári instrukciók A feladat célja annak bemutatása, hogy a szólások, közmondások, fordulatok időnként közhelyekbe fordulnak. A feladatok megoldása és megbeszélése után a tanulók olvassák el, majd közösen beszéljük meg az ismeretközlő szöveget. Kiemelt készségek, képességek: gyűjtőmunka, önreflexió, saját és mások nyelvhasználatának megfigyelése Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: egyéni, majd pármunka, végül frontális munka M ó d s zerek, eljárá s o k: feladatmegoldás, majd megbeszélés 7. A Pál utcai fiúk c. regényben Csónakos előszeretettel szólított mindenkit papuskámnak, Róbert Gida pedig ezt mondta gyakran Micimackónak: Csacsi öreg medvém! Úgy is mondhatjuk, hogy ez volt a szavajárásuk. a) Neked vannak olyan ismerőseid, rokonaid, barátaid, akiktől gyakran hallasz egy-egy mondást, fordulatot? Ha igen, sorolj fel közülük néhányat! Azt is írd melléjük, hogy kitől szoktad ezeket hallani! b) Olvasd el, hogy a padtársad milyen mondásokat írt! Van köztük olyan, amilyet te is leírtál?

122 12 2 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M c) Olvasd el az alábbi mondásokat! Keresd meg, melyik párbeszédbe illenek bele! Írd a karikába a párbeszéd számát! Vigyázz! Nem mindegyik mondathoz tartozik párbeszéd. Az idő minden sebet begyógyít. A kevesebb néha több. Minden relatív. (Minden viszonyítás kérdése.) Az élet nem habos torta. A baj nem jár egyedül. Az idő pénz. A szépség nem minden. C'est la vie (ejtsd: szelavi) (= Ilyen az élet). (1) KÖKÖJSZI Képzeld, a bátyámat elütötte egy autó, eltört mind a két lába és az egyik karja is. Ráadásul épp most hagyta el szegényt a felesége is, és a cégük is a csőd szélén áll. BOBOJSZA Mennyi balszerencse! Hiába,... (2) LOLKA BOLKA Miért veszed meg itt ezt a kabátot? A másik boltban 300 forinttal kevesebbe került! Igen, de az a bolt a város másik végén van, és nincs már időm oda visszamenni. Tudod,... (3) JANCSI Képzeld, tudod kivel jár a Brigi? Hát azzal az alacsony, csúnya, pattanásos fiúval a 7. f- ből! Egy fejjel alacsonyabb, mint a Brigi! Hogy mit eszik rajta? JULISKA Hát, úgy látszik,... Azt mondják, az a fiú tök okos, és szerintem is nagyon jó fej. (4) TOM JERRY Az előző sulimban én voltam a legjobb tanuló az osztályban, itt meg egész félévben nem tudtam összeszedni egy ötöst. Hát igen,... Ami az egyik iskolában nagyon jó, az itt kevés az ötöshöz. (5) ALADÁR Ezt nem értem! Panni nem akar velem járni, pedig vettem neki virágot, sőt egy tök szép fülbevalót is, nagyon drága volt! És már hetek óta minden nap elhívom fagyizni. Ő meg mégis azzal a sóher Gézával lóg állandóan. KRISZTA Lehet, hogy kicsit túlzásba vitted ezt az udvarlást, nem? Tudod, Biztos ezért választotta a Gézát, mert ő visszafogottabb volt. d) Három mondáshoz nem tartozott párbeszéd. Találj ki egy-egy olyan szituációt vagy írj le egy párbeszédet, amelyben ezek elhangozhatnak!

123 S Z Ó L Á S O K, K Ö Z H E L Y E K, F O R D U L A T O K, K Ö Z M O N D Á S O K 12 3 (1) (2) (3) Az előző feladatban minden szituációra adtatok egy jól ismert CSATTANÓt, a szituációt tömören összefoglaló fordulatot. A fenti mondásokat olyan gyakran használjuk, hogy eredeti tartalmuk már kiüresedett, ellaposodott. Ezek a mondások már nem hatnak szellemesnek, ötletesnek, noha használójuk bölcsességnek, tanulságnak szánja őket. Emiatt nem tekintjük őket igazi szólásoknak, bár tulajdonképpen szerepük szerint megfelelnének a szólás kategóriájának (hiszen egy adott szituációra vonatkoznak). Az ilyen fordulatokat KÖZHELYnek vagy KLISÉnek nevezzük. A közhelyek beszédünket nem teszik képszerűbbé, gyakran csak időkitöltő szerepük van. Gyakran használunk ezekhez hasonló elcsépelt bölcsességeket akkor is, amikor elakad a kommunikáció, nem tudjuk folytatni a beszélgetést. MEGOLDÁSOK c) (1) 5. mondás (2) 6 (3) 7 (4) 3 (5) 2 REFLEKTÁLÁS 6. lépés: 8. feladat T/ oldal 10 PERC Rövid szöveg alkotása Tanári instrukciók A feladat célja az, hogy a tanulók önállóan összegyűjtsék ismereteiket, és megfogalmazzák véleményüket arról: miért használnak az emberek annyi közhelyet, szólást, közmondást, fordulatot. Mi ezek funkciója, milyen lenne beszédünk ezek nélkül stb.? A fogalmazást a megadott kérdések segíthetik. A kész szövegeket óra után be is szedhetjük. Kiemelt készségek, képességek: önreflexió, metakogníció Célcsoport differenciálás: az egész osztály

124 12 4 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Munkaformák: egyéni M ó d s zerek, eljárá s ok: fogalmazás, szövegalkotás 8. Írj néhány (6-8) mondatot a szólások, közmondások, közhelyek, fordulatok természetéről és szerepéről! Haladhatsz az alábbi kérdések alapján, de nem feltétlenül kell mindegyiket érintened. (1) Miért használják szerinted az emberek a szólásokat, közmondásokat, közhelyeket, fordulatokat? Mi a szerepük? (2) Szerinted jobb lenne, ha kevesebb klisével, közhellyel beszélnénk? Miért? (3) Milyen lenne a beszédünk szólások, közmondások, közhelyek, fordulatok nélkül? (4) Van szerinted olyan szituáció vagy szövegműfaj, amelyben nem szerencsés közhelyeket használni? Sorolj fel ilyen szöveget vagy helyzeteket! Indokold, hogy szerinted miért kerülendők ezekben a közhelyek!

125 7. REPÜL A NEHÉZ KŐ: KI TUDJA, HOL ÁLL MEG? 4 ÓRA R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1 2. feladat T/ oldal 10 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat során a Toldi következő két énekének szókészletéből emeltünk ki szavakat, kifejezéseket. Különböző módon közelíthetjük meg a jelentéseket. A tanulók heterogén párokban dolgoznak, több részfeladatot is megoldhatnak egy adott időn belül. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : szókincsfejlesztés C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén pármunka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : szemléltetés, szómagyarázat, megbeszélés 1. Mit jelent? a) Vajon mit ábrázolnak a képek? A következő lehetőségek közül választhattok: kolonc, tarsoly, katlan, csobolyó, kecsketömlő, tekenő

126 12 6 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M b) Milyen ember az, aki: fajankó:.. lomha:. ösztövér:. kőszívű:.. szilaj:.. csintalan: c) Milyen állat: mén: túzok:.. aprómarha: kopó:... kan:. MEGOLDÁSOK b) fajankó: ostoba, buta lomha: lassú ösztövér: magas, vékony kőszívű: rideg szilaj: vad, fékezhetetlen csintalan: eleven, pajkos c) mén: ló-apaállat túzok: földön fészkelő, repülni nem tudó ritka madár aprómarha: baromfi; tyúk, kacsa, liba kopó: eb, kutya kan: sertés, disznó-apaállat T/ oldal 5 PERC Tanári in s t r ukciók: A feladat segítségével a tanulók felidézhetik, hogy mit tudtak meg az első énekben Miklós helyzetéről és vágyairól, illetve a kettő közötti viszonyról. Kiemelt készségek, képességek: válogató olvasás, együttműködés Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: pármunka Módszerek, eljárások: feladatmegoldás, megbeszélés

127 R E P Ü L A N E H É Z K Ő : K I T U D J A, H O L Á L L M E G? Mit tudtunk meg az első énekben Miklós helyzetéről és vágyairól, illetve a kettő közötti viszonyról? MEGOLDÁSOK Helyzete Paraszti sorban élő nemesi származású ifjú Vágyai Lovag, katona szeretne lenni JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 3. feladat T/ oldal 20 PERC Tanári instrukciók Az ének bemutatása többféle formában történhet. a) A második ének megismerése történhet tanári bemutatással. Olvashatjuk egyben a történetet, de a szakaszos bemutatás is elképzelhető, ha a gyerekek közül kevesen ismerik az egész Toldi történetét. Szakaszos olvasás esetén javasoljuk, hogy először a 4. versszak 2. sora után álljunk meg, hogy mondják el a tanulók, vajon mi történhetett a Toldi-házban, ami ezt a nagy sürgéstforgást indokolja. Folytatva az olvasást, a 13. versszak után álljunk meg ismét, vajon György hogyan reagál Miklós kérésére. Jogos követelésekkel állt elő Miklós vagy túlzóak azok? Ezt követi az ének utolsó szakaszainak felolvasása, a tanulságok megbeszélése. A szakaszos olvasás megnöveli a feladatra szánt időt (15 perc). b) Az előző óra végén a szerepeknek megfelelően felkérünk gyerekeket, hogy készüljenek bemutató felolvasásra. A narrátor maradhat a tanár, de ezt a feladatot is átadhatja az egyik diáknak. Mindkét esetben fontos, hogy hagyjunk időt a tanulóknak, hogy az énekkel kapcsolatos gondolataikat kifejtsék, elmondhassák. Az olvasás utáni feladatok azt a kérdéskört járják körbe, hogy milyen lelkiállapotba kerül Miklós az első, majd a második ének eseményei miatt, mely majd a robbanáshoz, a gyilkossághoz vezet. A tanulók homogén csoportokban dolgozzanak. Ha az egyes homogén csoportok létszáma nagy, osszuk úgy őket, hogy 4-5 ember dolgozzon egymással. A feladat megoldásainak megbeszélésekor mindegyik csoport szóvivője válaszol a kérdésekre, a többiek hozzászólásaikkal kiegészíthetik. A többi csoport pedig kérdéseket tehet fel, ha valami mélyebben érintené őket.

128 12 8 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Célcsoport differenciálás A) ok-okozati különbségeket nehezebben felismerők B) ok-okozati összefüggéseket könnyebben felismerők C) ok-okozati összefüggéseket könnyen felismerők Kiemelt készségek, képességek: hallott szöveg megértése, felolvasás, ok-okozati összefüggések felismerése Munkaformák: frontális munka, csoportmunka Módszerek, eljárások: tanári felolvasás, illetve bemutató olvasás, szemponttáblázat, feladatmegoldás, megbeszélés 3. Hallgassátok meg a második éneket! MÁSODIK ÉNEK 1,...hogy Budából Tholdi György megjő vala, Öccsét... gyakran feddi vala. Ilosvai Így vesződék Miklós, nyers, haragos búban, De van drága dolog 1 otthon Nagyfaluban: Tán kigyúlt a ház is, úgy füstöl a kémény, Nagy kolonc 2 köszönget a kút méla gémén. A malac-nép sí-rí; borju, bárány béget; Aprómarha-nyáj 3 közt van szörnyű itélet 4 ; A fehércseléd közt a beteg se lomha: Holmi kis vásárnál népesebb a konyha. 2 Egy cseléd vizet tesz félakós bögrében, Mely ha forr a tűzön s nem fér a bőrében, 5 Akkor a baromfit gyorsan belemártja, Tollait letörli 6, bocskorát lerántja 7. Van, ki a kis bárányt félti izzadástul; S bundáját lerántja, még pedig irhástul; 1 drága dolog = nagy dolog, nem mindennapi esemény 2 kolonc = kő- vagy fatuskó nehezék a kútgém végén 3 aprómarha-nyáj = baromfi 4 szörnyű itélet = riadalom, zavar, veszedelem (mert öldösik őket) 5 nem fér a bőrében = ki akar futni, nem fér az edényben (forráskor kifut pl. a tej) 6 tollait letörli = megfosztja tollától (megkopasztja) 7 bocskorát lerántja = lehúzza a baromfi lábáról vékony, hártyaszerű bőrét

129 R E P Ü L A N E H É Z K Ő : K I T U D J A, H O L Á L L M E G? 12 9 Más a vékonypénzű 8 nyúlat szalonnázza 9, Hogy csöpögjön zsírtól ösztövér csontváza. 3 Másik a malacot láng felett hintálja 10, Szőrit kés fokával bőrig borotválja; Bort ez csobolyóban 11, az kecsketömlőben, Kenyeret hoz amaz bükkfa tekenőben Mit jelent e hű-hó gyászos özvegy-házban, Hol a dinom-dánom régen volt szokásban? Toldi Lőrincnének most van-é a torja? 13 Vagy menyegzőjének hozta így a sorja? Tán megunta gyászos özvegysége ágyát, S másnak adta élte fonnyadó virágát? 14 5 Nincs halotti tora Toldi Lőrincnének, Napja sem derült fel új menyegzőjének; Másért sütnek-főznek, másért lakomáznak: György van itthon, első szülötte a háznak. 6 Toldi György nagy úr volt. Sok becses marhája, 15 Kincse volt temérdek, s arra büszke mája, Sok nemes vitéze, fegyveres szolgája, Sok nyerítő méne, nagy sereg kutyája. Látogatni jött most negyvened magával, Renyhe sáska népnek 16 pusztitó fajával, És a kész haszonnak egy felét fölenni, Más felét magának tarsolyába tenni. 8 vékonypénzű = sovány, száraz, szikár 9 szalonnázza = tűzdeli (spékeli) 10 láng felett hintálja = perzseli (mintha nyárson sütné) 11 csobolyó = lapos hordócska, hordozható mezei fa ivóedény 12 tekenő, teknő = kenyérdagasztásra v. mosásra használt, fából vájt eszköz 13 tor = halotti tor (halott emlékére rendezett temetés utáni vendégség, lakoma) 14 másnak adta élte fonnyadó virágát = öreg korára újra férjhez ment 15 marha = lábasjószág, de a régi nyelvben vagyon- és értéktárgy is 16 renyhe sáska nép = lusta, sáskamód falánk nép

130 130 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 7 György az édesanyját hidegen köszönté, Bár ez a lelkét is majd elébe önté! Hát a másik hol van? fanyalogva kérdi. Senki sem hinné, hogy kedves öccsét érti. Szénát hord szegényke künn a béresekkel, Hívatom de György úr ezt rikoltja: Nem kell! Nem kell! és e két szó úgy esik anyjának, Mintha a szivébe nagy kést mártanának. 8 Nem kell? Ím azonban kelletlen, hivatlan A fiú betoppan; szive égő katlan, 17 Belsejét még most is fúrja és faragja Szégyenítő búja, búsító haragja. Mégis, mindamellett mily Isten csodája! Egy zokszót sem ejt ki Toldi Györgyre szája: Lelke gyűlölségén erőt vesz valami, Valami nem tudom én azt kimondani. 9 Amint látja Györgyöt hirtelen, váratlan, Karja ölelésre nyílik akaratlan; De az eltaszítja testvérét magától, Gőgösen fordul el jó atyjafiától. A szegény anyának könny tolul szemébe, Kőszívű fiának sírva lép elébe, Reszkető ajakkal, keze fejét gyúrván, Ott reménykedik, de György korholja 18 durván: 10 Úgy anyám! kecsegtesd 19 ölbeli ebedet, 20 Ójad fúvó széltül drága gyermekedet; Mártsad tejbe-vajba, mit se kímélj tőle, Majd derék fajankó 21 válik úgy belőle. Most van a dandárja 22 réten a munkának, De foga nem fűlik ahhoz e gazdának; 17 katlan = üstház (földbe vájt vagy épített, üst alá való tűzhely) 18 korholja = szidalmazza, dorgálja 19 kecsegtet = itt: kényeztet 20 ölbeli eb = öleb (ölben dédelgetett kutya) itt: gyermek 21 fajankó = ostoba, esetlen, mulya férfi 22 a munka dandárja = a munka neheze, java

131 R E P Ü L A N E H É Z K Ő : K I T U D J A, H O L Á L L M E G? 13 1 Mint kopó 23, megérzi a zsíros ebédet, S tővel-heggyel össze hagyja a cselédet Így sirattad mindig, én ha mondtam néha: Nem válik belőle semmi, csak nagy léha, Hogy parasztnak is rossz, lebzsel készakarva, Noha birna dolgot, mert erős, mint marha. Most tehetd ablakba 25 : húsa és kövére Szépen nő naponkint anyja örömére... Szóla György s kitoldá a szót egy kacajjal, Melyre Miklós felbúg tompa, hosszu jajjal: 12 Átok és hazugság minden ige szádban! Egy betű való sincs, Toldi György, a vádban. Jól tudom, mi lappang bokrodnak megette, 26 Úgy szeressen Isten, ahogy engemet te! Rossz vagyok parasztnak, rossz vagyok vitéznek, Béresek között is től cudar csihésnek: 27 Forr epéd, hogy más is márt veled egy tálba, Vesztenél, ha tudnál, egy vizes kanálba. 13 Azért, hogy senkinek láb alatt ne legyek, Nem bánom én, igen, akár ma elmegyek; Száz mérföld a világ, erre is, arra is: Nem bánom én, igen, elmegyek én ma is. De ami az enyém, azt elviszem innet: Add ki, bátya, tüstént, ami engem illet; Add ki a jussomat 28 : pénzt, paripát, fegyvert: Azontúl az Isten áldjon minden embert. 14 Itt a juss, kölök; ne mondd, hogy ki nem adtam! György kiált és arcul csapja, szintúgy csattan. Toldi Miklósnak sincs ám galambepéje, 23 kopó = a vadat felhajtó vadászkutya 24 tővel-heggyel össze hagyja a cselédet = rendetlenségben, felügyelet nélkül 25 tehetd ablakba = mutogathatod 26 mi lappang bokrodnak megette = mi a rejtett szándékod 27 Béresek között is től cudar csihésnek = béresek között is a legalábbvalónak tettél (től: tevél; csihás: akin a többi kifog, tréfát, csúfot űz belőle) 28 juss = örökség, vagyonrész

132 132 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Bosszuállás lelke költözik beléje; Szeme, mint az acél, a szikrát úgy hányja, Ütni készül ökle csontos buzogánya; György ijedve hátrál, odavan egészen: E csapás utolsó szélütése lészen; 15 S Györgyöt e csapással hűs verembe tennék, Isten kenyeréből hol többé nem ennék, Hol, mint egy repedt csont deszka közé kötve, Ítéletnapig sem forradozna össze: De midőn az öccse épen megrohanja, Elsikoltja magát s közéjük fut anyja, Testével takarja Györgyöt és úgy védi, Pedig nem is Györgyöt, hanem Miklóst félti. 16 Most a szörnyü gyermek karját elereszté, Fejét és szemeit búsan lefüggeszté, S mintha most ocsúdnék 29 forró-hideg lázból, Tántorogva ment ki az apai házból. Méne elbusulva, némán haragjában, És leült az udvar távolabb zugában, Ott fejét a térdén tenyerébe hajtá, S zokogott magában, de senki sem hallá. A) A Toldi két első éneke két drámai jelenet köré épül. Melyek ezek? B) Értelmezzétek a következő sorokat! A fiú betoppan; szive égő katlan, Belsejét még most is fúrja és faragja Szégyenítő búja, búsító haragja. a) Milyen hangulatban, milyen élmények után találkozik Miklós a bátyjával? b) Milyen talajra hullanak a báty sértő szavai? C) Hasonlítsátok össze az első két ének utolsó két versszakát! Milyen azonosságokat és különbségeket találtok? Azonosságok: Különbségek: 29 ocsúdnék = eszmélne, térne magához

133 R E P Ü L A N E H É Z K Ő : K I T U D J A, H O L Á L L M E G? 133 MEGOLDÁSOK A) 1. JELENET 2. JELENET A vezető neve Laczfi György Kísérői katonák katonák, apródok, szolgák Helyszín Nagyfalu határában a puszta Nagyfalu, a családi ház Hogy nevezik Miklóst? paraszt öleb Milyen lelkiállapotba kerül Miklós? Mi a következménye? hatalmas feszültség van benne, sértve érzi magát Nagy búsan hazafelé ballag megbántott, elkeseredett, megalázott Majdnem megüti bátyját, visszavonul az udvar egyik sarkába. B) tele van búval, haraggal, sértetten érzi magát, szíve-lelke sebzett, tele van feszültséggel, már csak kevés kell, hogy robbanjon C) Milyen lelkiállapotban van Miklós? Milyen cselekedeteket végez? ELSŐ ÉNEK bús, dühös, haragos Hazafelé megy, kezében egy rúd. MÁSODIK ÉNEK haragos, megalázott Kiment az udvarba, és leült egy sarokba, ahol zokogni kezd. Hol játszódik a jelenet? a falu szélén, az úton a házban, majd az udvaron Hogyan említi a narrátor a szövegben Toldit? Milyen képeket vetít elénk a beszélő? komor bika, sértett vadkan a fajtársai közül kiüldözött, kivert állat Komor, vészjósló képek, harag, düh munkál Miklósban. szörnyű gyermek, aki iszonyatos tettet készült elkövetni, az apai házból elüldözött fiú A megbántott, megalázott Miklós ül egymagában a sarokban.

134 134 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M REFLEKTÁLÁS 3. lépés: 4. feladat T/ oldal 15 PERC + Házi feladat Tanári instrukciók A pletykajáték csoportos improvizációs technika. Segítségével tovább folytatjuk a szereplők (Miklós és György) indítékainak feltárását, a megértési folyamat elmélyítését, illetve az olvasottakhoz fűződő személyes reflexiók felszínre hozását. A homogén csoportok dolgoznak továbbra is együtt (4-5 fő). A kommunikációs helyzetet meghatározva választhatnak a tanulók, mely szituációt játsszák el, vagy húznak egyet-egyet a lehetőségek közül. Adjunk néhány percet a megbeszélésre, az egyeztetésre, majd a csoportok egymás után mutassák be a helyzetgyakorlatot. Beszéljük meg közösen a gyakorlatokból leszűrhető tapasztalatokat! A feladathoz kapcsolódó írásbeli feladat a szituáció bemutatása után házi feladatként történhet, mintegy a tapasztalatok rögzítéseként vagy a gyerek számára vázlat gyanánt szolgálhat. Kiemelt készségek, képességek: szóbeli szövegalkotás, kommunikációs készségek fejlesztése, együttműködési készség Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: homogén csoportmunka M ó d s ze r e k, e l j á r á s o k : helyzetgyakorlat, megbeszélés 4. Játsszatok pletykajátékot! Véletlenül meghallottad Miklós és György vitáját, mert (1) cseléd vagy a Toldi-háznál. Utasításra vársz asszonyodtól a másik szobában, majd a vitát hallva visszarohansz a konyhába a többiek közé. (2) György kíséretéhez tartozol. Most jöttél uraddal először Nagyfaluba. Az ajtóban állsz őrséget. Mikor leváltanak, elmeséled a többieknek, mit hallottál. (3) béres vagy a Toldi-családnál. Épp a nyitott ablak mellett haladsz el, mikor meghallod a hangos vitát. Sietsz a többiekhez, akik épp a boglyák hűvösében pihennek. a) Rövid felkészülés után rögtönzött beszélgetéssel pletykálkodjatok: mondjatok véleményt, vitatkozzatok, ítélkezzetek a két testvér drámai összeütközéséről! b) Kinek adtok igazat? Miért?

135 R E P Ü L A N E H É Z K Ő : K I T U D J A, H O L Á L L M E G? 135 A választott szituáció:.. Szerepem:. Szövegem: RÁHANGOLÓDÁS 4. lépés: 5 6. feladat T/ oldal 15 PERC Választható feladat Tanári instrukciók A) A tanulók irányított képalkotás segítségével idézik fel a Nagyfaluban található Toldi-ház képét magukban. Ezzel a technikával fejlesztjük a tanulók fantáziáját, segítjük az önálló jelentés megteremtését, az olvasottak személyessé válását. Először ismertetjük a tanulókkal, mi lesz a feladatuk: a szöveg alapján próbálják meg minél részletesebben és pontosabban elképzelni a képeket. A Toldi második énekéből az első négy versszakot olvassuk fel, vagy valamely hanghordozó segítségével mutassuk be. Hagyjunk időt a belső képek felidézésére, árnyalására, megfigyelésére, utána a tanulók rögzítsék és osszák meg egymással elképzeléseiket. Mindenképpen érdemes legalább párokban megbeszélni az élményeket. A B) feladatsor más megközelítést tesz lehetővé. Az első énekben megismert állókép után a második ének egy mozgalmas képpel indul. E kép kibontására kerül sor a feladaton keresztül. A tanulók heterogén csoportokban (4-6 fő) dolgoznak, ugyanazt a feladatsort oldják meg. A munkát megoszthatják egymás között, az egyik az étlapot készíti el, a másik rajzol stb. Az étlapok és rajzok külön papírra (rajzlapra) is készülhetnek, így rendezhetünk belőlük kiállítást, és a többi diák is megnézheti őket. Kiemelt készségek, képességek: fantázia fejlesztése, belső képalkotás, olvasottak átélése Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: páros munka Módszerek, eljárások: szövegalkotás, rajzolás, megbeszélés 5. Milyennek képzelitek a Toldi-házat? A) Mondjátok el minél részletesebben, hogy milyennek képzelitek a Toldi-házat (mérete, formája, színe, illatok, szagok, mozgás, évszak, időjárás, környezet)! a) Milyen érzéseket keltett bennetek a felidézett kép? b) Rajzoljátok le a ház alaprajzát!

136 136 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M B) Oldjátok meg a következő feladatokat a második ének 1 3. versszaka segítségével! a) Húzzátok alá a szövegben azokat a kifejezéseket, amelyek az elevenséget, a mozgást érzékeltetik! b) Milyen hangokat idéz fel a szöveg? Gyűjtsétek ki a hangokat felidéző a szavakat! c) Milyen ételek készülhetnek a konyhán? Állítsátok össze az olvasottak alapján az étlapot! Adjatok neveket az étkeknek, és írjátok melléjük, hogy miből készülhettek! d) Hogyan képzeltek el egy Toldi-korabeli konyhát? Készítsetek rajzos vázlatot! Gondoljátok át, hány főre kellett főzniük a szolgáknak, mi jellemző a kor szokásaira! MEGOLDÁSOK B) a) köszönget, a beteg se lomha, Holmi kis vásárnál népesebb a konyha stb. b) sír-rí, béget, forr, csöpög T/ oldal 5 PERC Tanári instrukciók: A képek, a kedves vendéget váró ház képeinek felidézése mellett ellenpontként fontos György viselkedésének a megfigyelése, tettei mozgatórugóinak feltárása. Kiemelt készségek, képességek: ok-okozati összefüggések felismerése, gondolkodási képességek fejlesztése Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: páros munka Módszerek, eljárások: beszélgetés 6. Mit bizonyít a második ének első három versszaka? a) Mit mesél György fogadtatásáról? b) Hogyan reagál György erre a fogadtatásra? c) Vajon mi lehet ennek az oka? MEGOLDÁSOK Nagy szeretettel és jó szívvel várja a Toldi-ház a legidősebb fiút. György elutasító, gőgős, nagyképű, elutasítja mind az édesanyját, mind a testvérét, kárörvendő.

137 R E P Ü L A N E H É Z K Ő : K I T U D J A, H O L Á L L M E G? 137 JELENTÉSTEREMTÉS 5. lépés: 7 9. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók György kirohanását figyeljék meg a tanulók: hogyan gúnyolódik öccsén, milyen kifejezéseket használ. Válogató olvasás: határozzák meg a gyerekek, hogy miért bántó vagy sértő Miklós számára mindez, mi az, ami leginkább fájhat neki. Kiemelt készségek, képességek: válogató olvasás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: páros munka Módszerek, eljárások: szóbeli és írásbeli szövegalkotás, megbeszélés 7. Hogyan szólítja György Miklóst? a) Gyűjtsétek össze, milyen elnevezésekkel említi, illetve szólítja meg György az öccsét! Melyikük miért bántó? ELNEVEZÉSEK MIÉRT BÁNTÓ? b) Miért nem tud gúnyolódni Miklós? MEGOLDÁSOK a) ELNEVEZÉSEK Hát a másik hol van? ölbeli eb drága gyermek derék fajankó kopó nagy léha erős, mint marha MIÉRT BÁNTÓ? Pl. túlzás, hamis állítás, rosszindulatú kicsinyítés b) Sértetten jön haza, de testvérét meglátva örül régen nem látott bátyjának, szeretettel, nyitottan közelít hozzá.

138 13 8 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók Az előző feladathoz kapcsolódva Miklós nevében kell a tanulóknak gúnyosan visszavágniuk Györgynek. Alkalmazhatják az előző feladatnál megismert eszközöket a szöveg megalkotásához vagy a lábjegyzetben olvasott szavak, kifejezések beépítésével. A szövegeket a párok egymásnak olvassák fel úgy, hogy előbb az egyik tag olvassa György szövegét és erre válaszol Miklós, majd csere következik. Kiemelt készségek, képességek: írásbeli szövegalkotás fejlesztése, felolvasás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: páros munka Módszerek, eljárások: írásbeli szövegalkotás, felolvasás 8. Én ezt nem tűröm, bátyám! Vágjatok vissza Miklós nevében Györgynek! Alkossatok rövid gúnyolódó szöveget! Utalhattok György fizikai gyöngeségére, udvari ügyeskedéseire, pompakedvelésére, fennhéjázó beképzeltségére, a családi birtokot elhanyagoló magatartására, lustaságára stb. T/ oldal 25 PERC Választható vagy házi feladat Tanári instrukciók A tanulók három csoportban fognak dolgozni. Az egyik csoport Toldi Lőrincnével, a másik Toldi Györggyel, a harmadik Toldi Miklóssal foglalkozik. Három különböző feladatsort oldanak meg a szöveg alapján, az utolsó két feladat [e), f)] mindhárom csoport számára ugyanaz. A csoportokon belül önállóan döntsék el a tanulók, hogyan oldják meg a feladatokat: min denki mást csinál, közösen beszélik meg a megoldásokat stb. A feladatok megbeszélésénél első körben csak az első négy feladat megoldását mutassák be a csoportok, majd a következő körben kerülhet sor az azonos feladatok megbeszélésére, mert itt különböző vélemények, elképzelések alakulhatnak ki. Fontos annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy mire nem kaptunk választ eddig. Kiemelt készségek, képességek: együttműködési készség, ok-okozati különbségek felfedezése, véleményalkotás fejlesztése Célcsoport differenciálás: az egész osztály

139 R E P Ü L A N E H É Z K Ő : K I T U D J A, H O L Á L L M E G? 139 Munkaformák: csoportmunka Módszerek, eljárások: feladatmegoldás, megbeszélés 9. Toldiné, György és Miklós A) Toldi Lőrincné a) Gyűjtsétek össze, mit tudunk meg Toldi Lőrincné életéről! Milyen életutat járhatott be? Milyen származású? Hogyan telt az élete? b) Milyen jellemvonásokkal rendelkezik? Gyűjtsétek össze a szöveg alapján! c) Milyen a viszonya a fiaival? Egyformán szereti gyermekeit? Hogyan derül ki ez a szövegből? Keressetek véleményeteket alátámasztó részeket a szövegből! d) Toldiné tudhatott-e a fiai közötti feszültségről? Ha igen, miből? e) Keressetek olyan kérdéseket, amelyekre nincs válasz a második ének szövegében! f) Kivel érez együtt a narrátor? Indokoljátok is válaszotokat a szövegből vett idézettel! B) Toldi György a) Hogyan köszöntötte György az édesanyját? Mire utal ez? b) Mit tudunk Toldi Györgyről? A szöveg alapján állítsátok össze életútját! c) Milyennek ismerjük meg az idősebbik Toldi fiút? Gyűjtsétek össze jellemvonásait! Alátámasztó részeket is keressetek! d) Hogyan fogadja György öccsének közeledését? Milyen szándékokat tulajdoníthatunk gonosz szavainak? e) Keressetek olyan kérdéseket, amelyekre nincs válasz a második ének szövegében! f) Kivel érez együtt a narrátor? Indokoljátok is válaszotokat a szövegből vett idézettel! C) Toldi Miklós a) Mi játszódik le Miklósban, amikor találkozik bátyjával? Hogyan gondolt Miklós Györgyre? b) Miklós tulajdonságai közül melyekre derül fény ebben az énekben? Gyűjtsétek össze őket!

140 14 0 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M c) Miklós a jussát követeli Györgytől. Jogos-e Miklós követelése? Mit fejez ki ez a kívánság? d) Miért nem bosszulja meg a csattanós pofont Miklós? e) Keressetek olyan kérdéseket, amelyekre nincs válasz a második ének szövegében! f) Kivel érez együtt a narrátor? Indokoljátok is válaszotokat a szövegből vett idézettel! MEGOLDÁSOK A) Toldi Lőrincné a) Nemesi származású, özvegy, idősebb, két élő fia van, Nagyfaluban él, vezeti a háztartást, szervezi a birtok életét, rendben tartja az uradalmat. b) Jó szervező készséggel rendelkezik, szereti a fiait, nem szereti a vitát, érzékeny, finom lelkű, bátor. c) Egyformán szereti a fiait, a lelkét is majd elébe önté Györgynek, úgy várja, hívatná a kisebbik fiát is, hogy együtt legyenek, de az idősebb fiú ridegen elutasítja. d) Igen, érezte a feszültséget a két testvér között, az idősebb testvér eddigi viselkedéséből, szavaiból. e) Pl. milyen gyakran járt haza György, hány év különbség van a két testvér között, milyen viszonyban volt a két testvér kicsi gyermekkorukban. f) Miklóssal érez együtt. B) Toldi György a) hidegen köszönté nem szereti, lenézi az otthoniakat. b) Pl. Toldi Lőrinc elsőszülött fia, otthon nevelkedett, majd hamar elkerülhetett otthonról, és a király udvarában élt előbb apródként, majd mint lovag, ő örökölte a rangot és a címet apjuk halála után, megszokta, hogy minden úgy történik, ahogy ő akarja, ritkán járt haza, élte a maga külön életét Budán, nem sokat gondolt az otthoniakra, apródok, fegyveres kísérők, szolgák vették körül. c) Kőszívű, fennhéjázó, büszke, gyáva, öntelt, igazságtalan, kapzsi. d) Elutasítóan, megvetően beszél róla, megalázza szavaival, ki akarja forgatni a vagyonából. C) Toldi Miklós a) Első pillanatban megörül, mikor meglátja testvérét, szereti őt, régóta nem látta, örül, hogy megérkezett. b) A szeretet, amelyet bátyja iránt érez, kezdetben felülkerekedik benne, de György gyalázkodó szavai után előtör lobbanékony természete, bosszút szeretne állni, csak édesanyja tudja ebben megakadályozni. d) Édesanyja miatt, mert tudja, hogy ezzel neki okozna fájdalmat, ismeri erejét, és rádöbben, hogy a bátyja akár meg is halhat ütése következtében.

141 R E P Ü L A N E H É Z K Ő : K I T U D J A, H O L Á L L M E G? 14 1 REFLEKTÁLÁS 6. lépés: 10. feladat T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A drámapedagógia eszközeivel próbáljuk feldolgozni a második ének és a feladatsor tapasztalatait. A tanulók húznak egy-egy kártyát, amelyre a három szereplő nevét írtuk. Keressék meg egymást az azonos szereplők! Minden csoport választ vagy kijelöl egy tanulót, aki az állóképben megjeleníti azt a szereplőt, akit ők kihúztak. Az állókép azt a pillanatot ábrázolja, amikor György majdnem pofon üti Miklóst, de az édesanyjuk közbelép. Adjanak tanácsot a csoporttagok a kijelölt tanulónak: hogyan álljon, milyen kifejezés legyen az arcán az általa megjelenített szereplőnek. Egy adott pillanatra merevedjen meg a kép. Mindenki nagyon jól figyelje meg a szereplőket, testtartásukat, mimikájukat, majd egy papírdarabra írják fel, hogy szerintük mire gondolhatott ebben a pillanatban az adott szereplő. Csak egy mondatot lehet írni! Ha mindenki elkészült, olvassák fel, úgy, hogy annak a szereplőnek fogják meg a vállát, akinek a nevében beszélnek. A következő felolvasó pedig az előtte olvasónak fogja meg a vállát. Így három hosszabb lánc alakul ki. A tanár az utolsó gyerek felolvasása után kérje meg a tanulókat, hogy lépjenek ki a szerepükből: mindenki engedje el a másik vállát, képletesen gombolja ki a szerep adta ruhát magán, vesse le, és dobja a földre, majd üljön a helyére. Utána arról beszélgessünk, már osztályszinten, ki mit érzett közben, milyen gondolatok fogalmazódtak meg benne. Voltak-e már olyan helyzetben, mikor ők is konfliktusba keveredtek másokkal? Hogyan sikerült megoldaniuk a helyzetet? Kiemelt készségek, képességek: beleérzési képesség fejlesztése, empátia fejlesztése Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: csoportmunka Módszerek, eljárások: drámajáték, megbeszélés 10. Készítsetek állóképet! Szerep:. Tanácsaim a szereplő számára: Mit gondolhatott az adott pillanatban a szereplő?

142 14 2 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M RÁHANGOLÓDÁS 7. lépés: 11. feladat T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A feladat során híres testvérekről kell megmondani, hogy kik voltak ők, mikor éltek, miről híresek. Majd arról beszélgessünk a tanulókkal, hogy milyen viszonyban voltak a testvérpárok egymással: segítették vagy akadályozták egymást céljaik elérésében. A testvérellentét nem ritka sem az életben, sem az irodalomban. Az azonosságon kívül a szembenállásnak is lehet a jelképe a testvérség vagy az ikerség. Fontos kiemelni Káin és Ábel történetét, a bűn és büntetés kérdését, amelyre majd még viszszatérünk a fejezet kapcsán. Olvassuk fel a harmadik éneket. Kiemelt készségek, képességek: szókincsfejlesztés, memória fejlesztése, meglévő ismeretek aktivizálása Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: heterogén pármunka Módszerek, eljárások: szemponttáblázat, megbeszélés 11. Mit tudtok az alábbi híres testvérpárokról? Töltsétek ki a táblázatot! MEGOLDÁS A TESTVÉR- PÁROK NEVE MIRŐL VOLTAK HÍRE- SEK? MIKOR ÉLTEK? VALÓSÁGOS VAGY KÉP- ZELETBELI SZEMÉLYEK MILYEN VISZONY- BAN ÁLLTAK EGYMÁSSAL? Romulus és Remus Róma alapítói. Kb évvel ezelőtt. Képzeletbeli személyek. Haragban voltak. Jancsi és Juliska Grimm testvérek meséjének szereplői. Nem lehet tudni. Képzeletbeli személyek. Szerették egymást.

143 R E P Ü L A N E H É Z K Ő : K I T U D J A, H O L Á L L M E G? 143 Lotte és Louise Kästner: A két Lotti című könyvének főszereplői. A XX. század második felében. Valószerű személyek. Amíg nem tudták meg, hogy testvérek, nem volt jó viszony közöttük, majd megszerették egymást. Káin és Ábel Az első emberpár gyermekei. A Föld teremtése után születtek. Képzeletbeli személyek. Káin megharagudott testvérére. Hunor és Magor Ménrót fiai, a hun és a magyar nép ősapái. Kb évvel ezelőtt. Képzeletbeli személyek. Szerették egymást. HARMADIK ÉNEK,Öccsére, Miklósra nagy haragja vala, Szerető szolgáját mert megölte vala. Ilosvai 30 szintén = szinte 31 jó = a régebbi nyelvben a vitézek jelzője 32 rudat hánynak = versenyt dobnak fadárdákkal 33 kötődött = kötekedett, ingerkedett 34 úr-magát = úri magát, magamagát 35 telek lábjában = az udvar végében 1 Bezzeg nem busultak ám az ősi házban, Szintén 30 eltörődtek az evés-ivásban. Fölkelvén pedig jó 31 Toldi György asztala:,vitéz ő szolgái rudat hánynak 32 vala. Ifju vér, öreg bor fickándott erökben, A fa dárda vígan perdült jobb kezökben; Mindenik kötődött 33, hangosan nevetve, S mint szilaj csikóé, magas volt a kedve. 2 Toldi György meg, amint torkig itta-ette, Egy öreg karszékbe úr-magát 34 vetette, És az eresz alól gyönyörködve nézi, Hogyan játszadoznak csintalan vitézi; Majd, midőn meglátta a telek lábjában 35

144 14 4 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Ülni öccsét Mikóst nagy-busan magában, Föltámad lelkének szennyes indulatja, S nagyfejű legényit 36 ily szókkal biztatja: 3 Hé fiúk! Amott ül egy túzok 37 magában, Orrát szárnya alá dugta nagy buvában; Gunnyaszt, vagy dög is már? Lássuk, fölrepűl-e? Meg kell a palánkot döngetni körűle! 4 Mint kutyák közé ha nyulfiat lökének, Kaptak a beszéden a szilaj legények, Döng a deszkabástya Miklósnak megette, Miklós a kudarcon,búskodik felette. Mert fölérni könnyű, könnyű nemcsak ésszel, Hanem ököllel is, és megfogni kézzel, Hogy csak őt bosszantja mind e vastag tréfa, Mely ugyan fejétől sem járt messze néha. 5 Toldi tűr azonban, bárha nem békével; Birkozik nagy lelke fellázadt dühével; Majd meggyőzi magát s megvetéssel tűri, Szolganép belőle a csúfot hogy űzi. Mert e nép eperszem volna haragjának, Bosszuló karjától úgy elhullanának, Mint a Sámsonétól 38, kiről írva vagyon, Hogy ezer pogányt 39 vert egy álcsonttal agyon. 6 Tűrte Miklós, tűrte, ameddig tűrhette, Azzal álla bosszút, hogy csak fel sem vette; Úgy mutatta, mintha nem is venné észre, Fülét sem mozdítá a nagy döngetésre. De, midőn egy dárda válla csontját érte, Iszonyatosképen megharagutt érte, S melyen ült, a malomkő-darabot fogta, Toldi György bosszantó népe közé dobta. 36 nagyfejű legények = boros (italos) legények 37 túzok = mezőn élő, a pulykánál is nagyobb, zömök testű, nehéz röptű, sárgásbarna tollazatú madár 38 Sámson = a zsidó nép híres vezére, aki a legenda szerint egy szamár állkapcsával egyedül verte szét a nép ellenségeit 39 pogány = vallástalan; nem keresztény, nem egyistenhívő

145 R E P Ü L A N E H É Z K Ő : K I T U D J A, H O L Á L L M E G? Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg? Ki tudja hol áll meg s kit hogyan talál meg? Fuss, ha futhatsz, Miklós! Pallos 40 alatt fejed! Víz sem mossa rólad le a gyilkos nevet! Elvadulsz, elzüllöl 41 az apai háztól, Mint amely kivert kan elzüllik a nyájtól: Ki egyet agyarral halálosan sérte, Ugy aztán kimarta őt a többi érte. 8 Elrepült a nagy kő, és ahol leszálla, Egy nemes vitéznek lőn szörnyű halála: Mint olajütőben 42 szétmállott a teste, És az összetört hús vérolajt ereszte. Vérit a poros föld nagy-mohón felnyalta, Két szemét halálos hályog eltakarta, S aki őt eloltá, az a veszedelem Mindenik bajtársnak fájt, csak ő neki nem. 9 György haragja pedig lészen rendkivűli, Mert vitéz szolgáját igen keserűli. Másfelől örül, hogy gyilkos a testvére, Kit hogy elveszessen 43, most esik kezére. Most ravasz szándékát, melynek úta görbe, Eltakarja törvény és igazság örve, És, hogy öccsét bíró hírivel 44 megrontsa, El kell fogni nyomban, az kemény parancsa. 40 pallos = széles pengéjű, egyenes, hosszú kard (hóhérpallos: lefejezésre használták) 41 elzüllöl = elszakadsz, kivernek, elkergetnek 42 olajütő = olajprés (lenből, napraforgómagból olajat sajtolnak benne) 43 elveszessen = elveszejtsen, vesztét okozza 44 bíró hírivel = törvényes úton, bíró hírével, bírósági idézéssel

146 14 6 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M JELENTÉSTEREMTÉS 8. lépés: feladat T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A bonyodalom Miklós gyilkossá válásával veszi kezdetét. A kérdések segítségével a tanulók beszélgethetnek a bűn és büntetés kérdéséről, az akaratlan gyilkosság következményeiről, arról, hogy Miklós nem menthető fel teljesen, mivel nem tudta lobbanékony természetét legyőzni. György tetteinek mozgatórugóit is fel kell tárni: vajon mi mozgatja, mit miért tesz. A gyerekek homogén csoportokban dolgoznak, a feladatok megoldása után egy-egy szószólót választanak, aki bemutatja a csoport megoldásait. (A jellemtérképet mindenképpen érdemes csomagolópapírra elkészíteni, hogy a történet megismerése közben újabb és újabb jellemvonásokkal egészíthessék ki.) A másik két csoport tagjai kérdéseket tehetnek fel, ha valami érdekli őket. Célcsoport differenciálás: A) ok-okozati különbségeket nehezebben felismerők B) ok-okozati összefüggéseket könnyebben felismerők C) ok-okozati összefüggéseket könnyen felismerők Kiemelt készségek, képességek: ok-okozati összefüggések felismerése, együttműködési készség M unk aformák: homogén csoportmunka M ó d s zerek, e ljárá s o k: feladatmegoldás, jellemtérkép, megbeszélés 12. Idézzétek fel az első három ének eseményeit! Soroljátok fel azokat a lépéseket, amelyek Miklós indulatait addig fokozták, hogy végül gyilkosságot követett el! 13. Válaszoljatok a következő kérdésekre! A) Miklós életének mélypontja a) Miért mondhatjuk, hogy Miklós életének mélypontjához érkeztünk? b) Milyen emberi törvényeket sértett meg? c) Bűnnek lehet nevezni tettét? d) Készítsétek el Miklós jellemtérképét!

147 R E P Ü L A N E H É Z K Ő : K I T U D J A, H O L Á L L M E G? érv: 1. érv: 2. érv: 3. érv: 1. érv: 4. tulajdonság: 2. érv: 3. érv: 1. tulajdonság: 1. érv: 2. tulajdonság: MIKLÓS 3. tulajdonság: 3. érv: 2. érv: 3. érv: 2. érv:

148 14 8 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M B) Hogyan viszonyul György Miklós tettéhez? a) Miért jött kapóra Györgynek Miklós akaratlan, de súlyos cselekedete? b) Mi volt gyors reagálásának belső indítéka? c) Számolt-e a bekövetkezett eseménnyel? d) Készítsétek el György jellemtérképét! C) Miklós szerepe a) Gyűjtsétek össze, milyen neveken említik Miklóst az eddigi énekekben! ELSŐ ÉNEK MÁSODIK ÉNEK HARMADIK ÉNEK MIKLÓS NEVE MIHEZ HASONLÍTJÁK? b) Milyen azonosságokat és különbségeket fedeztek fel Káin és Ábel, valamint Miklós története között? AZONOSSÁGOK KÜLÖNBSÉGEK Az ellentétes erők összeütközése a KONFLIKTUS. Az író a konfliktus kibontása során a lényegesebb eseményeket részletesebben beszéli el. Miklós gyilkossá válása nagyban befolyásolja az eseményeket. Megváltoztatja a főhősök életét. Ez a BONYODALOM, amelyből kiindulnak a további események.

149 R E P Ü L A N E H É Z K Ő : K I T U D J A, H O L Á L L M E G? érv: 1. érv: 2. érv: 3. érv: 1. érv: 4. tulajdonság: 2. érv: 3. érv: 1. tulajdonság: 1. érv: 2. tulajdonság: GYÖRGY 3. tulajdonság: 3. érv: 2. érv: 3. érv: 2. érv:

150 15 0 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M MEGOLDÁS A) Gyilkossá vált Toldi Miklós, ha akaratlanul is. Emberi életet oltott ki, így bűnös. Nem tudta legyőzni önmagát, a lobbanékonyságát, a dühét és a haragját. Miklós: lobbanékony, nem tud uralkodni magán, rendkívüli erejű, hirtelen, meggondolatlan B) Arra használhatta fel ezt az alkalmat, hogy az öccsét kitúrja az örökségből, az övé legyen az egész birtok. Nem láthatta előre, mi fog történni, de egyből felismerte a lehetőséget, és élt is vele. György: kárörvendő, gyors gondolkodású, saját érdekét könnyen felismeri C) MIKLÓS NEVE MIHEZ HASONLÍTJÁK? ELSŐ ÉNEK Hé paraszt! komor bika, sértett vadkan MÁSODIK ÉNEK ölbeli eb fajankó, kopó, marha HARMADIK ÉNEK Víz se mossa le rólad a gyilkos nevet! túzok, dög, kivert kan AZONOSSÁGOK Itt is gyilkosság történik, az egyik testvér válik gyilkossá. Megsértik az emberi törvényeket. KÜLÖNBSÉGEK Nem testvérgyilkosság történik, egy katonát öl meg Miklós. Az idősebbik testvér válik bűnössé. A Toldiban a fiatalabbik testvér válik bűnössé. Káin szándékos gyilkosságot követ el, Miklós akaratlanul lesz gyilkossá. T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A két énekhez kapcsolódóan különböző feladatokat oldanak meg a tanulók. Homogén csoportokat alkotnak: az A) csoportban azok dolgoznak, akiknek a szókincsét, szövegalkotási képességét szükséges fejleszteni. A B) csoportba olyan tanulók kerüljenek, akiknek a különböző költői képek felismerése és értelmezése gondot jelent. A C) csoport fel adatait olyan diákok oldják meg, akik párhuzamot vonnak a tékozló fiú története és György hazatérése között ebbe a csoportba kerüljenek azok, akik jó gondolkodási képességekkel rendelkeznek és önálló munkavégzésre alkalmasak. Jelenits István írja a Bevezetés az irodalomba című műben (35. oldal), hogy Toldi György haza-

151 R E P Ü L A N E H É Z K Ő : K I T U D J A, H O L Á L L M E G? 15 1 térése egy kifordított tékozlófiú-történet: semmirekellő fiát fogadja nagy ünnepléssel az anya, de ő erre egyáltalán nem méltó. Miklósnak joga lenne felháborodni ezen, ő azonban jó képet vágott hozzá. Kiemelt készségek, képességek: ok-okozati összefüggések felfedezése, szókincsfejlesztés, szövegértési, szövegalkotási képesség fejlesztése Célcsoport differenciálás: A) szókincsfejlesztés, szövegalkotás B) elvont gondolkodás, mögöttes tartalmak felfedezése C) önálló munkavégzésre alkalmas, jó gondolkodási képességű tanulók Munkaformák: csoportmunka Módszerek, eljárások: feladatmegoldás, szemponttáblázat, megbeszélés 14. Toldi György és a tékozló fiú A) Érzelmek, indulatok a szövegben a) Jellemezzétek Miklóst, Györgyöt és a vitézeket két-két találó hasonlattal! Miklós: György: Vitézek: b) Mérges lett. Gyűjtsetek ezzel a kifejezéssel rokon értelmű szavakat, és foglaljátok mondatba őket! c) Figyelmeztessétek Györgyöt gonosz viselkedésének helytelenségére! Megszólítást, kérdést és felkiáltást is használjatok a szövegetekben! B) Költői képek a szövegben a) Töltsétek ki a táblázatot a szempontok szerint! mint szilaj csikóé, magas volt a kedve Hé, fiúk! Amott ül egy túzok magában, Orrát szárnya alá dugta nagy búvában; MILYEN KÉPET IDÉZ FEL BENNETEK? MILYEN KÖLTŐI KÉPEKRE ISMERTEK RÁ? b) Arany János a harmadik énekben a halált hasonlattal és megszemélyesítéssel is leírja. Keressétek meg ezeket a sorokat!

152 152 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M IDÉZET MILYEN KÉPEKET IDÉZ FEL BENNETEK? HASONLAT MEGSZEMÉLYESÍTÉS c) Hogyan fejezte ki a költő, hogy Miklós milyen könnyen el tudott volna bánni az őt ingerlő vitézekkel? Olvassátok el ezt a részt, és keressétek ki a képek kulcsszavait! Indokoljátok is választásotokat! KULCSSZAVAK INDOKLÁS d) Olvassátok el a következő részletet, és képzeljétek el a szituációt! Jelenítsétek meg a szereplő helyzetét, lelkiállapotát, szándékát mozdulatokkal, testtartással! Mutassátok be a csoport előtt! C) A tékozló fiú Tűrte Miklós, tűrte, ameddig tűrhette, Azzal álla bosszút, hogy csak fel sem vette; Úgy mutatta, mintha nem is venné észre, Fülét sem mozdítá a nagy döngetésre. De, midőn egy dárda válla csontját érte, Iszonyatosképen megharagutt érte, S melyen ült, a malomkő-darabot fogta, Toldi György bosszantó népe közé dobta. a) Olvasd el a szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! A TÉKOZLÓ FIÚ Példázat az Újszövetségből Egy embernek két fia volt. A fiatalabb fiú azzal állt oda atyja elé: Atyám, add ki a részemet az örökségből. Megtette az ember, amit a fia kért. Megosztotta az örökséget. Néhány nap múlva összeszedett a kisebbik fiú mindent, ami neki jutott, és útnak indult távoli idegen tartományba. Ott eltékozolta az egész vagyonát az utolsó fillérig. Mikor minden pénze elfogyott, nagy ínség támadt abban a tartományban. Az ifjúnak betevő falatja sem volt. Beszegődött egy gazdaemberhez, aki elküldte a mezőre, hogy disznókat legeltessen. Arra is képes lett volna, hogy a disznók moslékját egye, de a gazdájától még azt sem kapott. Nagy nyomorúságában így töprengett: Atyám házánál bőven jut kenyér minden béresnek, én pedig itt halok meg éhen. Elmegyek atyámhoz, és megmondom neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és ellened. Nem érdemlem meg, hogy a te fiadnak mondjanak. Fogadj be úgy, mint egy béresedet. Mindezt elgondolta, és elindult hazafelé.

153 R E P Ü L A N E H É Z K Ő : K I T U D J A, H O L Á L L M E G? 153 Mikor már közeledett a szülői házhoz, meglátta őt az atyja. Megesett a szíve a rongyos, kiéhezett fián, odafutott hozzá, átölelte, csókolgatta. A fiú pedig beszélni kezdett, ahogy nagy nyomorúságában elgondolta: Atyám, vétkeztem az ég ellen és ellened. Nem érdemlem meg, hogy a fiadnak mondjanak. Atyja azonban a szavába vágott, és a szolgáit szólította: Hozzátok elő legszebb öltözet ruhámat. Hazatért fiamat öltöztessétek fel ékesen. Kössetek sarut a lábára, az ujjára gyűrűt húzzatok. Vágjátok le a hizlalt tulkot, lakomázzunk vígan, mert a fiam meghalt, de feltámadt, elveszett és megkerült. El is kezdtek vígan lakomázni, dalolni. A nagyobbik fiú kint dolgozott addig a mezőn. Házukhoz közeledve hallotta már az éneklést meg az ujjongást. Megkérdezte egy szolgától, hogy mire való ez a nagy mulatság, mi történik otthon. Megjött az öcséd. Apád levágatta a hizlalt tulkot, annak örömére, hogy a fia egészségben hazaérkezett. Olyan haragra lobbant erre az idősebb fiú, hogy be sem akart menni a szülői házba. Az apja jött ki, kérlelte, hogy üljön be hozzájuk. De ő így felelt: Hány év óta szolgálok neked! Semmit meg nem tagadtam, amit parancsoltál. Mégsem kaptam érte tőled egy kecskegödölyét sem, hogy barátaimmal megegyük. Most pedig, hogy megjön a tékozló öcsém, aki paráznákkal dorbézolta el örökségét, rögtön levágatod neki a hizlalt tulkot. Azt felelte erre az atyja: Fiam, te mindig velem vagy, mindenem a tiéd, amim van. Örülnöd kellene neked is, és velünk együtt vigadozni, mert az öcséd meghalt, de feltámadt, elveszett, de megkerült. (Új képes Biblia III.) b) Hogyan viselkedik? a kisebbik fiú: a nagyobbik fiú: az apa: Hol viselkednek másként, mint ahogy azt elvárnánk? Helyes volt-e, hogy az apa megbocsátott? Nem jelent-e ez igazságtalanságot? Miért nem bocsát meg az idősebb testvér? Jogos-e a haragja? A példázat végén nem tudhatjuk meg, mit válaszolt (gondolt, esetleg mondott) a nagyobbik fiú apja magya-rázatára. Hogyan egészítenéd ki a történetet? Mi volt a válasza? Mire tanít ez a példázat? c) Keresd meg a második énekben a György hazatérését leíró szakaszt! Olvasd el újra, majd a következő táblázat segítségével hasonlítsd össze a két történetet! KI TÉR HAZA? KI FOGADJA A HAZATÉRŐT? HOGYAN FOGADJÁK OTTHON? HOGYAN VISELKEDIK A HAZATÉRŐ TESTVÉR? A TÉKOZLÓ FIÚ ARANY: TOLDI

154 154 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M MEGBOCSÁT-E AZ OTTHON- MARADT TESTVÉR? d) Mondhatjuk-e, hogy Toldi György hazatérése egy kifordított tékozlófiú-történet? Indokold válaszodat! MEGOLDÁSOK B) a) jókedvű, vidám, játékos, nem ismer határokat hasonlat és metafora b) Hasonlat: Mint olajütőben szétmállott a teste, És az összetört hús vérolajt ereszte. Megszemélyesítés: Vérit a poros föld nagy-mohón felnyalta, Két szemét halálos hályog eltakarta, c) eperszem, Sámson C) b) A kisebbik fiú: kezdetben önző, követelődző, majd alázatos, bűnbánó, belátja hibáját. A nagyobbik fiú: szorgalmas, dolgos, tiszteli az apját, hirtelen haragú, önző. Az apa megbocsátó, egyformán szereti a fiait. c) A TÉKOZLÓ FIÚ ARANY: TOLDI KI TÉR HAZA? a kisebbik fiú az idősebb fiú KI FOGADJA A HAZATÉRŐT? HOGYAN FOGADJÁK OTTHON? HOGYAN VISELKEDIK A HAZATÉRŐ TESTVÉR? MEGBOCSÁT-E AZ OTT- HONMARADT TESTVÉR? az apa nagy örömmel és megbocsátással szerény, alázatos, bűnbánó nem tudjuk meg a történetből az anya nagy örömmel nagyképű, lenézi az otthoniakat, hideg, rideg a testvére szeretettel, örömmel fogadja d) Igen, mert a két történetben a két testvér ellentétesen viselkedik.

155 R E P Ü L A N E H É Z K Ő : K I T U D J A, H O L Á L L M E G? 155 REFLEKTÁLÁS 9. lépés: 15. feladat T/ oldal Házi feladat Tanári instrukciók A tanulóknak nyitott mondatokat kell befejezniük önállóan, a saját véleményük szerint. Itt nincs jó vagy rossz válasz, egy-egy kérdésre több jó válasz is adható. Ha nem magas az osztály létszáma, a következő órán mindenkit meghallgatunk, majd reflektálhatnak egymás gondolataira. Ha magasabb az osztálylétszám, mindenképpen teremtsünk lehetőséget, hogy párosan beszéljék meg a nyitott mondatok folytatását. Befejezhetnek egy nyitott mondatot vagy mind a hármat. Kiemelt készségek, képességek: véleményalkotás fejlesztése, együttműködés Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni Módszerek, eljárások: feladatmegoldás 15. Fejezd be a következő nyitott mondatokat! Számomra az volt a legfontosabb gondolat, hogy.. Azt nem értem, hogy.... Azt tanácsolom Miklósnak, hogy.. RÁHANGOLÓDÁS 10. lépés: 16. feladat T/ oldal 5 PERC Tanári instrukciók A következő feladatok a modul témájára reflektálnak. Előzetes feladatként a tanulók eddigi ismereteik alapján döntsék el, bűnös-e Miklós a gyilkos ság bűnében. Azt is gondolják át, hogy vajon az osztálytársaik mi mellett foglalnak állást, mi mellett voksolnak többen. A reflektálás szakaszában újra visszatérünk ehhez az elváráshoz: mennyiben változott meg a véleménye a tanulóknak a bírósági eljárást követően. A gyerekek páros munka keretében beszélgessenek előfeltevéseikről.

156 15 6 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Kiemelt készségek, képességek: előfeltevések, elvárások megfogalmazása Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: pármunka Módszerek, eljárások: érvek gyűjtése, megbeszélés 16. Bűnös-e Miklós a gyilkosság bűnében? a) Szerintetek bűnös vagy nem bűnös Miklós? Indokoljátok is véleményeteket! b) Mi lehet a véleménye erről az osztálynak? JELENTÉSTEREMTÉS 11. lépés: 17. feladat T/ oldal 30 PERC Tanári instrukciók Az események feldolgozása és értékelése egy bírósági tárgyalás keretében történhet meg. Az osztály alakuljon át bírósággá, ahol mindenkinek szerepe van: bíró, Miklós, György, Toldi Lőrincné, Miklós védője, a vádló (ügyész), esküdtszék, tanúk: Bence, cselédek, György katonái stb. Adjunk időt, hogy mindenki átgondolja feladatát, Miklós, a védője és a vádló is felkészüljön a szerepére (ezt a szerepet többen is felvehetik, többen lehetnek ügyvédek és ügyészek), az esküdtszék beszélje meg a szempontjait, a tanúk gondolkodjanak el, hogy mit láttak mindenből (segítségül újra elővehetik a szöveget, hogy újraolvassák szerepük szempontjából). A bíróval, aki levezeti az egész tárgyalást, lehet előzetesen felkészülni a feladatra, megbeszélni a tárgyalás menetét, vagy ezt a szerepet a pedagógus vállalja, így irányíthatja az óra menetét. A döntéshozatal az esküdtszék feladata. Utána beszélgessünk arról, hogyan érezték magukat a diákok a szerepükben, mi oko zott nehézséget. (A szerepek kiosztását előre is megtervezhetjük, de önkéntes vállalással is megszervezhető. A tanulók közösen döntik el, ki milyen szerepre lenne alkalmas. Ez természetesen megnöveli a feladat elvégzéséhez szükséges időt.) Kiemelt készségek, képességek: empatikus képességek fejlesztése, szabályok betartása, vélemények alkotása és megfogalmazása, szóbeli szövegalkotás, kreativitás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: frontális munka Módszerek, eljárások: szerepjáték

157 R E P Ü L A N E H É Z K Ő : K I T U D J A, H O L Á L L M E G? Bírósági tárgyalás Szerepem: Jegyzetek: REFLEKTÁLÁS 12. lépés: 18. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók A tanulók összegezzék a bírósági tárgyalás tapasztalatait, írják le véleményüket, amelyet indokolnak is. Gyűjtsenek érveket, alátámasztó részeket a szövegből véleményük indoklására, használják fel a bírósági eljárás útján megismert és általuk is elfogadható érveket, indokokat. Érdekes lehet, mennyire hatott rájuk a bűntárgyalás, befolyásolták-e véleményalkotásukat az ott elhangzott érvek. Páros munka alkalmazásával teremtsünk lehetőséget arra is, hogy a gyerekek megvitathassák gondolataikat, kérdéseiket, tapasztalataikat. Kiemelt készségek, képességek: ok-okozati összefüggések felfedezése, véleményalkotás, írásbeli szövegalkotás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni munka Módszerek, eljárások: szövegalkotás, megbeszélés 17. Te vagy a bíró! Az esküdtszék döntött. Készítsd el az ítéletet! Döntés: Indokaim: Ezért a büntetés: Megváltozott-e a saját véleményed a bírósági tárgyalás után? Indokold is válaszod!

158 8. FELMEGYEK BUDÁRA BAJNOK KATONÁNAK 5 ÓRA R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1 2. feladat T/ oldal 10 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Képgazdagsága miatt a negyedik ének vizsgálatakor a képi megjelenítések vizsgálatára koncentráljunk. A vizsgálandó képekkel korábban már találkoztak a tanulók, ezeket az ismereteket frissítik fel a feladatok. A megbeszéléskor a szellemes és valóban kifejező megoldásokat emeljük ki! K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : kreativitás C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : hasonlatok alkotása 1. Hasonlatok a) Alkoss kifejező hasonlatokat! Olyan hideg, mint Olyan szerény, mint Olyan csökönyös, mint Úgy ropog, mint..

159 F E L M E G Y E K B U D Á R A B A J N O K K A T O N Á N A K b) Mi lehet a hasonlított?, mint a nyári zápor.., mint a méh..., mint a hó...., mint a labirintus. MEGOLDÁS a megoldások természetesen egyéniek és egyediek, de kifejezők legyenek! T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók Célunk, hogy a tanulók frissítsék fel a metaforákkal kapcsolatos ismereteiket, tapasztalataikat. A feladat ugyanakkor lehetőséget ad a hasonlatokkal való összevetésre is. Kiemelt készségek, képességek: kreativitás Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: egyéni vagy páros M ó d s ze r ek, eljárá s o k: metaforák hasonlatokká alakítása 2. A hasonlat és a metafora a) Alakítsátok át a következő metaforákat hasonlatokká! felhő-cápa:. A világ egy kopott szekér : Aranytábla az ablaküveg :. b) Elemezzétek a bemutatott metaforákat! FORRÁSTARTOMÁNY CÉLTARTOMÁNY KÖZÖS VONÁS c) Vessétek össze az átalakítással létrehozott hasonlatokat az eredeti képekkel, a metaforákkal! Milyen különbséget éreztek hatásukban?

160 16 0 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M MEGOLDÁS 1. a) Lehetséges megoldás pl.: olyan alakú felhő, mint a cápa; olyan öreg, régi a világ, mint egy kopott szekér; olyan csillogó, sima, fényes az ablaküveg, mint egy aranytábla. b) FORRÁSTARTOMÁNY CÉLTARTOMÁNY KÖZÖS VONÁS cápa felhő egyforma lehet az alakjuk kopott szekér a világ régi, öreg, elhasználódott aranytábla ablaküveg simaság, fényesség, csillogás c) Az összehasonlítás eredménye természetesen szubjektív, de a várható vélemény lényege, hogy a metafora több lehetőséget ad az olvasónak a megfejtésen, a jelentés kibontásán való gondolkodásra, több teret ad az olvasói kreativitásnak, ugyanakkor a hasonlat is lehet nagyon érzékletes. JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 3. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók A negyedik énekben lelassul az eseménymenet, a hangsúlyok inkább a hangulatok, érzések kifejezésére esnek. Viszont a részlet rendkívül gazdag a legkülönfélébb költői képekben. Olvassuk fel a tanulóknak az éneket! Kiemelt készségek, képességek: hallás utáni szövegértés Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk a formák: frontális Módszerek, eljárások: tanári bemutatás

161 F E L M E G Y E K B U D Á R A B A J N O K K A T O N Á N A K Hallgassátok meg a Toldi negyedik énekét! Ez az ének költői képekben rendkívül gazdag. NEGYEDIK ÉNEK 1,Igen keserüli Miklóst az ő anyja: Titkon ezért őtet éléssel 1 táplálja. Ilosvai Mint a hímszarvas, kit vadász sérte nyillal, Fut sötét erdőbe sajgó fájdalmival, Fut hideg forrásnak enyhítő vizére, És ezerjófűvet 2 tépni a sebére; Jaj! De a forrásnak kiszáradt az ágya, Az ezerjófűvet írul 3 sem találja, Minden ág megtépte, tüske megszaggatta, Úgyhogy még aléltabb 4 most az isten-adta: 2 Úgy bolyonga Miklós. Nyakán ült a búja, Oldalát kikezdte annak sarkantyúja, S mint bezárt paripa, mely fölött az ól ég, Szíve a mellében akkép hánykolódék. Bujdosik az,éren, bujdosik a,nádon, Nincs, hová lehajtsa fejét a világon. Hasztalan kereste a magánosságot, Mert beteg lelkének nem lelt orvosságot. 3 És mint a toportyán 5, ha juhász kergette, Magát egy kiszáradt nagy nádasba vette 6 : Ott is azt susogta a nád minden szála: Széles e világon nincsen árvább nála. Nádtors 7 lőn az ágya, zsombok 8 a párnája, Isten kék egével födve a tanyája 9, 1 éléssel = élelemmel 2 ezerjófű = apró, hússzín virágú növény; a nép házi orvosságul használja sebek gyógyítására 3 írul = gyógyszerül, gyógyszerként (ír = gyógyító balzsam, kenőcs) 4 aléltabb = itt: kábultabb 5 toportyán = nádasokban tanyázó réti farkas 6 magát a nádasba vette = a nádasba menekült (vette = vetette) 7 nádtors = a levágott nád tarlója (tors = torzsa) 8 zsombok, zsombék = mocsaras, lápos talajból kiálló kis gyepes halom 9 tanyája = itt: szállása

162 16 2 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Mígnem a sötét éj szárnya alá vette S fekete ponyvából sátort vont felette. 4 Majd az édes álom pillangó képében Elvetődött arra tarka köntösében, De nem mert szemére szállni még sokáig, Szinte a pirosló hajnal hasadtáig. Mert félt a szunyogtól, félt a szúrós nádtól, Jobban a nádasnak csörtető vadától, Félt az üldözőknek távoli zajától, De legis-legjobban Toldi nagy bajától. 5 Hanem amidőn már szépen megpitymallott 10, És elült a szúnyog, és a zaj sem hallott, Akkor lelopódzott a fiú fejére, Két szárnyát teríté annak két szemére; Aztán álommézet 11 csókolt ajakára, Akit mákvirágból gyüjte éjszakára; Bűvös-bájos mézet, úgy hogy édességén Tiszta nyál csordult ki Toldi szája végén. 6 De a kínos éhség azt is irigyelte, Hajnali álmából csakhamar fölverte, S addig ösztökélte, addig korbácsolta, Míg a rétet összevissza barangolta; Fölkereste fészkit a réti madárnak, Szárcsa-, vadrucának, bibicnek, sirálynak, Házukat feltörte és kifosztogatta, Tarka tojásikkal éhét elaltatta. 7 Vadmadár-tojással éh-szomját elvervén, Szörnyen hányta a hab a jövőnek tervén: Merre menjen? Mihez fogjon? Uramfia! Nincsen hő lelkének 12 hová fordulnia. Mert elmenne könnyen, el is bujdokolna, Ha az édesanyja előtte nem volna: Jaj, de majd ha róla hírt nem hallanának, Megrepedne szíve az édesanyjának. 10 megpitymallott = megvirradt 11 álomméz = mákhéjból készült szirupszerű altatószer; régebben az édesanyák ilyennel altatták el kisgyermekeiket 12 hő lelke = égő lelkiismerete

163 F E L M E G Y E K B U D Á R A B A J N O K K A T O N Á N A K Három napig magát ekkép vesztegette 13, Harmadik nap a nád megzörrent megette, Azt gondolta, farkas, meg se moccant karja, Mert ellátta 14, hogy őt csak testvére marja. Pedig Bence volt az, régi hű cseléde, Akit anyja küldött fölkeresésére, Ki nagy zokogással nyakába borulva Így szólott Miklóshoz egy kis idő mulva: 9 Jaj! Eszem a lelked, beh jó, hogy meglellek, Harmadnapja már, hogy mindenütt kereslek; Tűvé tettem érted ezt a tenger rétet, Sose hittem, hogy meglássalak ma téged. Hogy vagy édes szolgám? 15 Nem haltál meg éhen? Nem evett meg a vad ezen a vad réten? Itt a tarsolyom, fogd, és egyél szépen; ne! Sült hús, fehér cipó, kulacs bor van benne. 10 Azzal a hű szolga szemét az ökléhez, S öklét megtörölte ócska köntöséhez, Letérdelt a földre, tarsolyát letette, Ami csak volt benne, sorra mind kiszedte. Asztalt is terített, csak úgy hevenyéből 16, Az üres tarsolyból, meg a födeléből, A cipót, kulacsot, pecsenyét rárakta, Végre két almával a módját megadta. 11 Akkor elővette csillagos bicskáját, Megkínálta vele kisebbik gazdáját 17 ; Toldi a jó késsel a cipót fölszelte, S a cipóval a hust jóizűen nyelte. S mily örömmel nézte Bence, a hű szolga! Jobban esett, mintha maga falta volna; Mintha ő is ennék, úgy mozgott a szája, Néha szinte könnybe lábadt ősz pillája. 13 magát vesztegette = gyötrődött 14 ellátta = belátta 15 szolgám = kedveskedő megszólítással: hozzátartozóm (itt nem úr és szolga viszonyát jelenti) 16 hevenyéből = előkészület nélkül, csak úgy hirtelen 17 kisebbik gazda = fiatal gazda, szemben az öreggel, az apával

164 16 4 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 12 Mikor aztán Miklós az éhét elverte, Bence a kulacsnak nyakát kitekerte: A kulacs sikoltott és kibuggyant vére Az öreg szolgának a keze fejére. Ez meg a vörösbort urára köszönte, Néhány kortyot előbb nyelve mellé önte 18, S míg azt a fiúnak nyujtá jobb kezével, Megtörülte száját inge elejével. 13 S a bor az öreget jókedvre tüzelve, Hogy kinyilt a szíve! Hogy megoldott nyelve! Kezdte a beszédet Miklósnak nagyapján, (Ostoros gyerek volt 19 annál néhanapján 20 ); Azután fordítá apjára, anyjára, Györgyre a bátyjára, végre önmagára, S tán a szó belőle, míg a világ, folyna, Ha Miklós szomorún így nem kezdte volna: 14 Haj! Be zokon esik most hallgatnom téged! Hagyd el, kérlek, hagyd el e fájós beszédet. Máskor, a tűzhelynél tengerit morzsolva, Ítéletnapig is elhallgattam volna. Hányszor elbeszélted apám vitézségét! Majd éjfél vetette minden este végét; Aztán mily sokára tudtam elalunni! Hajnalig se birtam a szemem lehunyni. 15 Ami volt, az nincs már: ami jó volt, elmult; Más pennával írnak 21 ; sorsom balra fordult; Gyilkosságba estem, lettem bujdosóvá, Hej, ki tudja, mikor leszek bele jóvá 22? De hiszem az Istent, az árvát sem hagyja, Mert azért az árvák gondviselő atyja; Tán veszett nevemet is lemossa vérem, Mit fejemre költe 23 drága jó testvérem. 18 nyelve mellé önte = tréfásan: a torkába 19 ostoros gyerek = a béres segítsége, aki az ökröt vezeti, hajtja, legelteti 20 néhanapján = itt: valaha, egykor, hajdan 21 más pennával írnak = (népies szólás) nem úgy vannak most, mint azelőtt 22 mikor leszek bele jóvá = mikor tehetem jóvá 23 fejemre költe = rám fogott

165 F E L M E G Y E K B U D Á R A B A J N O K K A T O N Á N A K Nem születtem arra, érzem ezt magamban, Hogy itt békamódra káka között lakjam; Nem is teremtőztem béresnek, villásnak 24, Hogy petrencét 25 hordjak akárki fiának. Már csak arra várok, hogy bealkonyodjék, A világ mezőrül haza takarodjék, És akkor nyakamba veszem az országot, Szél sem hoz felétek énrólam ujságot. 17 Nagyon elbusúla Bence a beszéden, Szánta kis gazdáját, hogy bujdosni mégyen, Hallgatott sokáig s majd elfakadt sírva, Bocskorán körmével kereszteket írva. Végre megszólamlott s nagyon szépen kérte, Ne nehezteljen meg Miklós gazda érte: De ő ezt a dolgát bolondságnak tartja, Hogy fejét ily rögtön bujdosásnak adja. 18 Látod jó kis gazdám: György úr nemsokára, Három-négy nap mulva, visszamegy Budára: Akkor, ami elmult, feledségbe mégyen, Kiskirály leszesz te az egész vidéken. Hát itt hagynál minket, sok derék cselédet, Kik, mint gyermekünket, úgy szerettünk téged? Itt hagynád a Bimbót s Lombárt 26, a hajszását 27. Kiknek hét vásáron sem találni mását? 19 Itt hagynád sokféle kedves mulatságod? Párjával malomba ki emelne zsákot? A malomkövet ki öltené karjára Molnárlegényeknek álmélkodására? Ne menj, édes szolgám, jaj, ne menj messzére, Egész Nagyfalunak keserűségére; Jaj! Ne hagyd bitangul 28 az ős Toldi házat, Ne taszítsd a sírba jó édesanyádat. 24 villás = villával segítő gyalogmunkás 25 petrence = szálas takarmányból két rúdon vihető kisebb rakás (petrencés rúd) 26 Bimbó, Lombár = az ökrök neve 27 hajszását = a járomba, igába jobbról befogott ökröt 28 bitangul = gazdátlanul, veszendőbe (prédára)

166 16 6 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 20 Így rimánkodott 29 az, de kevésbe vette, Fejét rázta Miklós, ahol nem szerette; Hanem, amint anyját hozta fel végtére, Követ hengerített a fiú szivére. Nem felelt sokáig Bencének szavára, Csak nézett sohajtva a susogó nádra, S addig-addig bámult a susogó nádra, Nagy meleg könnycsepp ült szeme pillájára. 21 S mintha törlené csak arca verítékét, Tenyeréhez törlé hívatlan vendégét: Végig a kisujján a könny földre csordult, Ő pedig Bencéhez ily szavakkal fordult: Mondd meg ezt, jó Bence, az édesanyámnak: Gyászba borult mostan csillaga fiának: Egykorig nem látja, még nem is hall róla; Eltemetik hírét, mintha meghalt volna. 22 De azért nem hal meg, csak olyaténképen, Mint midőn az ember elrejtezik mélyen, És mikor fölébred bizonyos időre, Csodálatos dolgot hallani felőle. Rólam is hall még hírt, hogy mikor meghallja, Még a csecsszopó is álmélkodik rajta: Akkor anyám lelke repes 30 a beszéden, Csak meg ne szakadjon szíve örömében. 23 Ezt izente Miklós. Akkor a hű szolga Az üres kulacsot tarsolyába tolta; Megtörülte szépen csillagos bicskáját, Összehajtogatta szalonnás ruháját 31. Aztán a tarisznyát félvállára vette, Búcsut vévén, lábát útnak egyengette: Ment is volna, nem is; gyakran visszanézett, Végre a töretlen nád 32 közt elenyészett. 29 rimánkodik = könyörögve, esdekelve kér 30 repes = nagyon örül 31 szalonnás ruha = darabka vászon a tarisznyában, melybe szalonnát vagy más zsiradékot takarnak 32 töretlen nád = amelyen nincs út törve, taposva

167 F E L M E G Y E K B U D Á R A B A J N O K K A T O N Á N A K lépés: 4. feladat T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A feladat megoldásában a tanulók összefoglalhatják, hol játszódik a történet, kik a megjelenített szereplők, valamint mik az ének eseményeinek legfontosabb elemei. Megoldásaikból kiderül az is, mit tartanak fontosnak az eseménymenetben, illetve milyen hangulatok ragadták meg őket az első hallás, olvasás után. Hallgassunk meg több megoldást! Kiemelt készségek, képességek: kreativitás, belső képek Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: heterogén csoportok Módszerek, eljárások: filmforgatókönyv vagy képregényszinopszis írása 4. Írjátok le, milyen tíz kis képpel vagy kamerabeállítással jelenítenétek meg a Toldi imént olvasott, negyedik énekét! 4. lépés: 5. feladat T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók Az ének 1 2. szakasza képekben, érzelmekben a mű egyik leggazdagabb részlete. A feladat a személyes reflexiókat hívja elő, azt az olvasói magatartást indukálja, hogy ne a költői képek felismerése vagy megnevezése váljon elsődleges céllá, hanem a szavak elsődleges jelentésének ízlelgetésével jussunk el a másodlagos jelentéshez. A heterogén csoportok tagjai egyénileg végezzék el a feladatot, majd reflexióikat osszák meg csoporttársaikkal. Hallgassunk bele a csoportok beszélgetéseibe; ha szükségét érezzük, saját személyes reflexióinkat is megoszthatjuk a tanulókkal. K iemelt ké s z s é g ek, ké p e s s é g ek: asszociációs készségek, empátia, jelentésrétegek feltárása

168 16 8 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: heterogén csoportban egyéni feladatmegoldás, beszélgetés a csoporttagok között Módszerek, eljárások: kettéosztott napló 5. Készíts kettéosztott naplót! a) A bal oldali oszlopba írj ki a negyedik ének 1 3. és a 16. szakaszából néhány olyan költői képet, amelyben az elbeszélő Miklós létállapotát valamilyen állathoz hasonlítja! b) A jobb oldaliba a képpel kapcsolatos gondolataidat, érzéseidet jegyezd le! IDÉZETEK GONDOLATOK, ÉRZÉSEK 5. lépés: 6 7. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók Egy-két perc gondolkodási időt hagyva a tanulóknak, hallgassunk meg néhány képleírást. Ezek után mondjuk el, hogy a festmény Delacroix A szabadság vezeti a népet július 28-án című alkotása. Kérjük meg a tanulókat, hogy ezen ismeretükkel kiegészítve meséljék el, mit ábrázol a kép. Ha szükségét érezzük, segítsük a tanulókat néhány kérdéssel. Pl. mit jeleníthet meg a központi alak, a fiatal nő? Miért választhatta a szabadság kifejezésének ezt a módját a festő? Ti hogyan ábrázolnátok a szabadságot? Beszélgessünk arról, hogy a cím megismerése után sem változik az eredeti képleírás érvényessége, de kiegészül egy második lehetséges értelmezéssel. Olvassuk el az allegóriát bemutató ismeretközlő szöveget! Kiemelt készségek, képességek: kreativitás Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk a formák: egyéni, frontális Módszerek, eljárások: képleírás szóban

169 F E L M E G Y E K B U D Á R A B A J N O K K A T O N Á N A K Nézd meg az alábbi festményt, és mondd el, mit ábrázol! Egy eszme vagy elvont fogalom jelképes megjelenítését ALLEGÓRIÁnak nevezzük. Az elnevezés a másról beszélni görög szóból származik. Az irodalom is él ezzel a költői képpel. Az allegória a metaforával rokon kép, de általában több strófán, esetleg az egész versen végighúzódik. Sajátossága, hogy az allegória általában hosszan részletez egy képsort, amelynek minden (vagy legtöbb) eleméről tudjuk, hogy másra vonatkozik. T/ oldal 30 PERC Feladategységenként 10 perc Tanári instrukciók A feladat a) része után beszéljük meg a gyerekekkel a lejegyzett véleményeket. A b) feladatrész megbeszélése kooperatív csoportokban történhet. A c) feladatrészben az utolsó szó jogán technikáját alkalmazzuk. Kérjünk meg egy diákot véleménye elmondására, majd kérjünk reagálást az osztály többi tagjától. A vita lezárása, az utolsó szó joga a kiválasztott diákot illeti, esetleg összegezheti az elhangzottakat. Az a lényeg, hogy ezután a további vitának, reflexióknak nem adhatunk helyet. Kiemelt készségek, képességek: véleményformálás, asszociációs képesség, vitakultúra Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni, heterogén csoportok, frontális M ó d s zerek, eljárá s o k: kettéosztott napló, az utolsó szó jogán

170 17 0 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 7. Álomallegória a) Olvasd el a negyedik énekből az úgynevezett álomallegóriát! A kettéosztott napló jobb oldali oszlopába írd le a benyomásaidat, személyes megjegyzéseidet a részlettel kapcsolatban! IDÉZETEK BENYOMÁSOK, MEGJEGYZÉSEIM 4 Majd az édes álom pillangó képében Elvetődött arra tarka köntösében, De nem mert szemére szállni még sokáig, Szinte a pirosló hajnal hasadtáig. Mert félt a szunyogtól, félt a szúrós nádtól, Jobban a nádasnak csörtető vadától, Félt az üldözőknek távoli zajától, De legis-legjobban Toldi nagy bajától. 5 Hanem amidőn már szépen megpitymallott, És elült a szúnyog, és a zaj sem hallott, Akkor lelopódzott a fiú fejére, Két szárnyát teríté annak két szemére; Aztán álommézet csókolt ajakára, Akit mákvirágból gyüjte éjszakára; Bűvös-bájos mézet, úgy hogy édességén Tiszta nyál csordult ki Toldi szája végén. b) Folytassátok a kettéosztott naplót! Írjatok ki a negyedik énekből további olyan költői képeket, amelyek Toldi lelki- és fizikai állapotára utalnak! A jobb oldali oszlopba írjátok le gondolataitokat, érzéseiteket!

171 F E L M E G Y E K B U D Á R A B A J N O K K A T O N Á N A K lépés: 8. feladat T/ oldal 20 PERC Tanári instrukciók Egy-két perc felkészülési idő után némajátékkal mutassák be a tanulók, milyen gondolatokat váltott ki belőlük az idézet. Nézzünk meg néhány játékot, és beszéljük meg, mit láttunk, hogyan értelmezzük a látottakat. Kiemelt készségek, képességek: kreativitás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni, frontális Módszerek, eljárások: némajáték 8. Halál és újjászületés a) Olvasd el az alábbi idézetet! Mondd meg ezt, jó Bence, az édesanyámnak: Gyászba borult mostan csillaga fiának: Egykorig nem látja, még nem is hall róla; Eltemetik hírét, mintha meghalt volna. De azért nem halt meg, csak olyaténképen, Mint midőn az ember elrejtezik mélyen, És mikor fölébred bizonyos időre, Csodálatos dolgot hallani felőle. b) Értelmezd Miklós szavait a táblázat segítségével! MIKLÓS JELENE JÖVŐJE c) Alkoss metaforákat! CÉLTARTOMÁNY KÖZÖS VONÁS FORRÁSTARTOMÁNY jelen jövő

172 17 2 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M MEGOLDÁS: b) Jelen jövő: halál újjászületés, pokolra szállás felemelkedés, bűnbeesés megtisztulás REFLEKTÁLÁS 7. lépés: feladat T/ oldal 5 PERC Tanári instrukciók 2-3 percnyi gondolkodási idő után hallgassunk meg néhány ötletet. A feladat célja, hogy a gyerekek az előző feladatok után megfogalmazzák: Miklósnak vezekelnie kell tettéért, hőstetteket, nagy tetteket kell végrehajtania, hogy lemossa magáról a gyilkos bélyegét. Kiemelt készségek, képességek: kreativitás Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: egyéni, frontális Módszerek, eljárások: jóslás 9. Jósolj! Szerinted milyen folytatása várható Miklós sorsának a mű további részeiben? T/ oldal 15 PERC Házi feladat Tanári instrukciók A szövegírás házi feladat is lehet. A tanulóknak lehetőséget ad arra, hogy saját szavaikkal kifejezzék azokat az érzelmeket, gondolatokat, amelyek számukra az ének elolvasása után a legfontosabbnak bizonyultak. Kiemelt készségek, képességek: írásbeli szövegalkotás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni Módszerek, eljárások: levélírás 10. Írj levelet Miklós nevében édesanyjának a Bencével való találkozás után!

173 F E L M E G Y E K B U D Á R A B A J N O K K A T O N Á N A K RÁHANGOLÓDÁS 8. lépés: 11. feladat T/ oldal 5 PERC Tanári instrukciók A jóslás egy formája a feladat. A jóslást egyénileg végezzék a tanulók, majd hallgassunk meg néhány elképzelést. Ez történhet frontálisan is, de úgy is, hogy a heterogén csoportok tagjai egymásnak mondják el előfeltevéseiket. Ez utóbbi megoldással több gyermek juthat szóhoz. Kiemelt készségek, képességek: fantázia Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni, frontális vagy heterogén csoportok M ó d s zer ek, eljárá s o k: jóslás szobor alapján 11. Az itt látható szobor a Toldi következő énekének egyik fontos jelenetét ábrázolja. Írd le, ez alapján mit vársz, miről szólhat majd az ötödik ének!

174 174 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M JELENTÉSTEREMTÉS 9. lépés: 12. feladat T/ oldal Kb. 10 PERC Tanári instrukciók Olvassuk fel az ötödik éneket, majd beszélgessünk arról, mennyiben teljesültek a jóslásban megfogalmazott elvárások. Mivel a jósláskor bemutatott szobor az éneknek csak egy jelenetét ábrázolja, így lehetőséget kapnak a tanulók, hogy összefoglalják azokat a gondolatokat, eseményeket is, amelyeket az Arany-mű megfogalmaz, de a szobron nem láthatók. Kiemelt készségek, képességek: hallás utáni szövegértés Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk a formák: frontális Módszerek, eljárások: tanári szövegbemutatás, a jóslás eredményének megbeszélése 12. Hallgassátok meg a Toldi ötödik énekét! ÖTÖDIK ÉNEK 1,Az éren és nádon Miklós bujdosik vala. Ilosvai Elfeküdt már a nap túl a nádas réten, Nagy vörös palástját künn hagyá az égen, De az éj erőt vett, csakhamar beronta, Az eget, a földet bakacsinba 33 vonta, És kiverte szépen koporsószegével: Fényes csillagoknak milljom-ezerével; Végre a szép holdat előkerítette S ezüst koszorúnak fejtül odatette. 2 Miklós pedig indult a szokatlan útra, Magát jobban-jobban a nádasba fúrta: De mintha kötéllel vonták volna hátul, Nem birt elszakadni az édesanyjátul. 33 bakacsin = ravatal bevonására használt fekete vászon (itt. sötétség)

175 F E L M E G Y E K B U D Á R A B A J N O K K A T O N Á N A K Vissza-visszanézett: hej, pedig mi haszna? Egy teremtés sincs ott, akit megláthatna, Mégis visszanézett, sőt meg is fordulva, Búcsut venni indult egy kis idő mulva. 3 S amint visszafelé méne, mendegéle, Egy helyütt a zsombék csak lesüpped véle: Réti farkas fészke volt épen alatta, Benne két kis kölyke rítt az isten-adta. Megsajnálta Miklós hogy reájok hágott, Símogatta a két árva kis jószágot, Mint a juhász-bojtár, amikor kapatja 34, A komondor kölyköt végig simogatja. 4 Kár volt símogatni; csak vesztére tette; Mert megzörren a nád hirtelen megette; Jő az anya-farkas szörnyü ordítással, Rohan a fiúnak, birkoznak egymással. Fel-feláll a farkas hátulsó lábára, Méri éles körmét Toldi orcájára, Csattog a fejér fog vérszopó inyében, S mintha szikrát hányna, csillog a holdfényben. 5 Toldi pedig magát serényül forgatja, Öklének csapásit sűrűn osztogatja: Ömlik a vér száján és orrán a vadnak, Nagy meredt szemei szörnyen kidagadnak. Nyelve a szájában meg nem tudna férni, Csattogó fogával azt is összevérzi, Mint veszett kutyáé csorog véres nyála; Senki sem látott már dühösb vadat nála. 6 Miklós a kötődést unni kezdi végre, Lábát sem restelli híni segítségre, S mint midőn a bika dolgozik szarvával, Fölveti a farkast egy erős rugással. 34 kapatja = szoktatja (kezéhez kapatja), tanítja

176 17 6 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Messze az avasba 35 esik a vadállat, Nagy darab helyütt letördeli a nádat, És amint lehulla puffanó eséssel, Nagyot üt a földre hangos nyekkenéssel. 7 De lám, mintha ördög volna belé bújva, Egyet hengeredik s talpra ugrik újra, Elordítja magát keserves haraggal, S mégyen új csatára köszörült fogakkal. Körmeit Miklósnak a vállába mártja, Száját a fejénél két araszra tátja S hátulsó lábával úgy szorítja térdét, Pusztítsa el Isten a kegyetlen férgét! 8 Ez még csak mehetne, de most jő a nagyja: Ordít a hímfarkas s hátul megtámadja; Mit csinálsz most Miklós? jaj, dehogy birsz vélek! Ezer lelked volna, mégis megölnének. Semmi baj! az néki a tulajdonsága, Hogy, ha nő veszélye, nő a bátorsága: Kisegíti magát, sohase féltsétek, Nem válik belőle farkasoknak étek. 9 Mert amint a nőstény ölre ment s birokra, Megszorítja torkát Toldi két marokra; Csak kifordult körme a fiú nyakából, Kifogy minden erő a horgas-inából 36. Szeme is kidülled, véres könnyel telve, Mint egy nagy csoroszlya 37, lóg ki zöldes nyelve: Nem kiment belőle, bennszorult a pára, Ahogy eltátotta, úgy maradt az álla. 10 Akkor fogja Toldi, jót kanyarít véle, És a kanhoz vágja, mely rohan feléje; Fölkel az dühösen, s hogy megint lecsapja, Párját fekhelyéből mérgesen harapja. 35 avasba = állott, megromlott, korhadt növényzetű helyre 36 horgas ín = az állatok hátulsó lábszárában lévő vastag, erős ín 37 csoroszlya = az eke késforma része, mely a földet hasítja függőleges irányban az ekevas előtt

177 F E L M E G Y E K B U D Á R A B A J N O K K A T O N Á N A K És pedig világos, hogy megint fölkelne, Ha Miklós előre néki nem felelne: De úgy elpaskolja most a nőstényével, Hogy világ végéig sem támad többé fel. 11 Toldi a vadaktól így megmenekülvén, Megpihent kevéssé egy zsombékra ülvén; A farkas-fiakban sem volt már lehellet, Eltaposva nyúltak Toldi lába mellett. Távolabb fekütt az anyjok, meg a párja; Tisztán sütött rájok a hold karikája, Hidegen tekintett a rét fenekébe, Mint egy arany tepsi, szétmeredt a képe. 12 Miklós az elméjét mindenképen hányta, Nem mondhatnám pedig, hogy a farkast szánta, Hanem gondolkozott az ő farkasáról, Őt elnyelni vágyó rossz szivű bátyjáról. De hát mért akarja bátyja őt megenni, Mért akar hóhéra, nem testvére lenni? Vagy mikor járt Miklós néki ártalmára? Mért feni agyarát 38 jó atyjafiára? 13 Mert hiszen, ha példát farkasokról vészen: Ott is a rosszabbik az ő bátyja lészen: Fészkit oltalmazza a mezőnek vadja, Ki nem ingerelte, azt meg nem támadja. Vagy ha néha gyomra készti öldöklésre, Nem bánt senkit aztán ha csillapul éhe; Akkor is barmoknak tizedelve nyáját, Megkiméli mindég a maga fajtáját feni agyarát = feni a fogát (vesztére tör) De az ő testvére de az ő testvére, Ki mondja meg neki: mért tör életére? Nem csillapul máskép, csak vérével, szomja? Vagy ha birtokából jó öccsét kinyomja? Hátha annak, aki szomjuhozza vérit, Mint a farkasoknak most, megadná bérit? Vagy talán emberben tartósabb a pára, És azért nincs Györgynek végső éjszakája?

178 17 8 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 15...Állj meg, állj meg, Toldi! gyilkos a szándékod, Jaj ne vess bosszúdnak véres martalékot 39. Tudd meg: a legyilkolt atyafinak vére Bosszuért kiált fel az egek egére. Tudd meg: ha megölnéd tennen testvéredet, Akkor meggyilkolnád örök életedet; Ne félj, fenn az Isten; ő majd igazat lát, Bízd rá a büntető bosszuállás dolgát. 16 Most, mintha valami ötlenék eszébe, Hirtelen felállott s a vadakhoz lépe, Gyorsan fölvetette őket a vállára, Úgy indult veszélyes éjjeli útjára. Ment nagy sebbel lobbal a nád erdejében, Nagy hosszú sikátort 40 fúrt azon mentében. Hátul a két farkas csüngött a sarkáig, Vissza sem tekintett az anyja házáig. A farkaskaland csak lazán kapcsolódik a Toldi eseményeinek fővonalához. Biztos emlékeztek rá, hogy a közbeiktatott, a cselekményt előre nem vivő eseményt EPIZÓDnak nevezzük. 10. lépés: 13. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók Mozgalmassága miatt az epizód felkeltheti a gyerekek érdeklődését, ezért, bár nem kapcsolódik a cselekmény fővonalához, érdemes lehetőséget adni arra, hogy elmélyüljenek a jelenetben. A felosztáshoz ne adjunk kritériumokat, bízzuk a tanulókra a felosztás szempontjait. Kiemelt készségek, képességek: lényegkiemelés Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni Módszerek, eljárások: szöveg részekre bontása, címadás 39 ne vess bosszúdnak véres martalékot = ne állj véres, halálos bosszút 40 sikátort fúrt = utat tört magának a nádasban

179 F E L M E G Y E K B U D Á R A B A J N O K K A T O N Á N A K Oszd részekre az epizódot! Adj címet is az egyes részeknek! 11. lépés: feladat T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A feladat a testvérgyilkosság gondolatának megszületésére hívja fel a figyelmet. Párban vagy heterogén csoportban dolgozzanak a gyerekek, beszéljék meg elképzeléseiket, alakítsák ki a csoport álláspontját. Kiemelt készségek, képességek: szöveg értelmezése Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: páros vagy heterogén csoportos M ó d s zer ek, eljárá s o k: idézet keresése és értelmezése 14. Az életre kelt hasonlat a) Milyen kapcsolata van a IV. ének 3. versszakában szereplő hasonlatnak az V. ének történéseivel? b) Hogyan vált a hasonlat forrástartománya a történet szereplőjévé? c) Milyen párhuzamot vélsz felfedezni Miklós sorsa és a farkaskaland között? d) Milyen gondolat született meg Miklósban a farkasok legyőzése után? MEGOLDÁS a) Miklóst farkashoz hasonlítja a költő, előreutalás. b) Miklósnak saját farkasát kellett legyőznie. c) Miklós a testvérgyilkos farkas.

180 18 0 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M T/ oldal 20 PERC Tanári instrukciók A Toldi és a bibliai Káin-történet közötti párhuzam felismerésére nyílik lehetőségük a tanulóknak. A feladat megoldásánál az irodalmi körök technikáját alkalmazzuk. Osszuk a tanulókat 4-8 fős csoportokba (az alábbiakban egy 7 fős csoport létrehozásának lehetőségét modelláljuk, de az osztálylétszámtól függően ehhez hozzátehetünk egy szerepet vagy elvehetünk belőle néhányat). A tanulók elolvassák a kívánt szövegeket. A kiosztott szerepeknek megfelelően mindenki szabadon kérdezhet, kifejtheti véleményét, vitát kezdeményezhet, vagyis részt vehet a csoportos megbeszélésben. Mozaik eljárással kombinálva az azonos szerepet játszók szakértői csoportot alkothatnak, és megbeszélhetik, hogyan fogják felépíteni szerepüket. Majd visszatérnek eredeti csoportjaikba, és ott részt vesznek a megbeszélésben, vitában. A tanár szerepe leginkább az, hogy nyomon kövesse a csoportokban zajló folyamatokat, és esetenként (egy-egy felvetéssel) lendületet adjon a beszélgetésnek. A jelen kérdés megbeszéléséhez ajánlott szerepek: SZEREPKÖR Idézetkereső Oknyomozó Kérdésfeltevő Ellenőrző Jegyző Küldönc Különbségtevő FELADAT Megtalálni a szövegekben azokat a részleteket, amelyeket a csoport hangosan szeretne hallani vagy amelyek érvként szolgálhatnak a vitában, megbeszélésben. A szereplők cselekedeteinek mozgatórugóit keresi. Olyan kérdéseket állít össze, amelyeket a csoport megtárgyalhat vagy amelyeket ő maga szeretne másokkal megbeszélni. Segíti a csoportot abban, hogy a témánál maradjanak, mindenki sorra kerüljön, ne lépjék túl az időkeretet. Rövid feljegyzéseket készít a csoport munkájáról, a megbeszélés fontosabb gondolatairól vagy a vitában elhangzó érvekről. Elmehet más csoportokhoz vagy a tanárhoz, hogy a felmerülő kérdéseket tisztázza, véleményt cseréljen. A történet eltéréseire hívja fel a figyelmet. Kiemelt készségek, képességek: összefüggések felismerése, vitakultúra, együttműködés, emlékezet Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: heterogén csoportok M ó d s ze r ek, eljárá s o k: irodalmi körök, mozaik eljárás

181 F E L M E G Y E K B U D Á R A B A J N O K K A T O N Á N A K A testvérgyilkosság a) Olvassátok el újra Káin és Ábel történetét, valamint a Toldi ötödik énekéből a szakaszt! b) Osszátok ki a csoporton belül a szerepeket! c) Keressetek közös, illetve eltérő vonásokat a két részletben! d) Magyarázzátok meg ezek összefüggéseit! SZEREPKÖR Idézetkereső Oknyomozó Kérdésfeltevő Ellenőrző Jegyző Küldönc Különbségtevő FELADAT Megtalálni a szövegekben azokat a részleteket, amelyeket a csoport hangosan szeretne hallani vagy amelyek érvként szolgálhatnak a vitában, megbeszélésben. A szereplők cselekedeteinek mozgatórugóit keresi. Olyan kérdéseket állít össze, amelyeket a csoport megtárgyalhat vagy amelyeket ő maga szeretne másokkal megbeszélni. Segíti a csoportot abban, hogy a témánál maradjanak, mindenki sorra kerüljön, ne lépjék túl az időkeretet. Rövid feljegyzéseket készít a csoport munkájáról, a megbeszélés fontosabb gondolatairól vagy a vitában elhangzó érvekről. Elmehet más csoportokhoz vagy a tanárhoz, hogy a felmerülő kérdéseket tisztázza, véleményt cseréljen. A történet eltéréseire hívja fel a figyelmet. MEGOLDÁS A megbeszélésekben téma lehet: A testvérgyilkosság és annak gondolata; okai; következménye vagy lehetséges következménye; az Arany-szöveg és a bibliai szöveg megfelelése. Közös vonás a két történetben a testvérgyilkosság motívuma. Különbség azonban, hogy az egyikben megtörténik, a másikban legalábbis eddig a jelenetig nem. A Bibliában a tett után büntetés következik, a Toldiban a büntetésre, a lehetséges következményekre a gondolat megszületésekor figyelmeztetik Miklóst. A végkimenetel eltérése adódhat abból, hogy Káin története intő jel lehet az egész emberiség, így Miklós számára is. Ezzel hozható összefüggésbe, hogy a Toldiban a figyelmeztetés és a büntetés szövege a Bibliával megfeleltethető.

182 18 2 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók A feladatot egyéni munkában oldják meg a tanulók. Témaválasztásukkal és érveik megfogalmazásával lehetőségük nyílik arra, hogy megfogalmazzák Miklóssal szembeni elvárásaikat, illetve összegezhetik mindazt, ami Miklós személyiségéből a kérdéssel kapcsolatban összefoglalható. Kiemelt készségek, képességek: empátia, érvelés Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni Módszerek, eljárások: érvek gyűjtése egy állítás mellett 16. Arany János az ének végén nem mondja ki egyértelműen, sikerült-e legyőznie önmagát Toldinak, eláll-e a testvérgyilkosság gondolatától vagy sem. Toldi nem ölheti meg a bátyját! Miklós veszélyes éjjeli útra indult, hogy megölje bátyját! a) Válaszd ki valamelyik állítást, és gyűjts érveket ellene vagy mellette! b) Az érvelésben használd fel mindazt, amit az eddigiek alapján megtudtál Toldival kapcsolatban! 12. lépés: 17. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók: Olvassuk fel az osztálynak a Toldi hatodik énekét! Kiemelt készségek, képességek: hallás utáni szövegértés Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: frontális Módszerek, eljárások: tanári bemutatás

183 F E L M E G Y E K B U D Á R A B A J N O K K A T O N Á N A K Hallgassátok meg a Toldi következő énekét! HATODIK ÉNEK 1,Anyja Tholdi Györgynek Miklóst szánja vala. Ilosvai Szépen süt le a hold Nagyfalu tornyára, Gyepszélen 41 fejérlik Toldi Lőrinc háza; Háta megett annak nagy gyümölcskert zöldel, Mely fölérne holmi alföldi erdővel. Kertre nyílik a ház egyik ajtócskája; Ott van Toldinénak a hálószobája; Rozmarin bokor van gyászos ablakában: A körül leskődik a fiú magában. 2 Farkasait Miklós, amint oda ére, Letevé a kertnek harmatos gyepére. Ő meg, mintha lopni jőne, lábujjhegyen, Édesanyja záros ajtajához megyen, Soká hallgatózik, mindenütt hiában; Mert csak egy szú perceg a szemöldökfában 42 ; Zörgetne is, nem is; bátorsága nincsen, Csak úgy tétovázik keze a kilincsen. 3 Ejnye, hát hol járhat most ez a félsz 43 benne? Máskor a sárkánnyal is birokra menne; Édesanyját félti igen-igen nagyon, Nehogy a zörejre szörnyen felriadjon. Az is megeshetnék, hogyha így fölverné, Ablakát, ajtóját megnyitni se merné, Hanem zajt csinálna hangos sikoltással, S tán nem is tudnának szólni majd egymással. 4 Azért a két farkast fölveszi vállára: Elkerül a háznak másik oldalára: Minden élő állat elpihent ott, kinn, benn: Még csak a kutyák is alusznak egy színben gyepszélen = a falu végén, ahol a gyep (a mező) kezdődik 42 szemöldökfa = az ajtókeret felső, vízszintes fája 43 félsz = népies, félelem helyett 44 szín = fészer, egyik oldalról nyitott gazdasági épület

184 18 4 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Nyitva áll az ajtó: látszik a György ágya: Hosszu fejér kendőt terít a hold rája; Alatta pediglen a ház ereszének őrálló legényi sorban heverésznek. 5 Minden alszik. Miklós sem tétováz sokat, Küszöbre fekteti le a farkasokat, Aztán a lándzsákat a kezébe kapja, Melyek a fal mellé voltak támogatva; Őrállók ruháit földre szegzi vélek, Hogy ne kelhessenek, majd mikor kelnének, S bemegy a szobába. Jaj! most Toldi Györgyöt Ha még el nem vitte, elviszi az ördög. 6 Ott lesi Miklós a szúnyogháló mellett, Györgyből mikép hortyog ki s be a lehellet; Egy marokszorítás s ha száz lelke volna, Mégis elhallgatna, többet nem horkolna. De Miklós elkezdi: No megölhetnélek, Megérdemelnéd, ha rávinne a lélek, Hanem most egyszer nem leszek ártásodra, Csak hogy itt is voltam, azt adom tudtodra. 7 Azzal a két farkast az ölébe vette, Az öreg nyoszolya 45 szélire fektette, Így beszélve nékik: tente, tente szépen: A testvérbátyátok fekszik itten épen. Maga pedig ment a benyíló szobába 46, Melyben asztalnál ült anyja gyászruhába: Asztalon két öklét egymásra fektette, Búbánatos fejét arra eresztette. 8 Hasztalan leskődött ott az édes álom, Nem birt általtörni a szomoruságon, És utoljára is csalással ejté meg, Köntösét elkérte a hideglelésnek; 45 nyoszolya = ágy, fekhely 46 benyíló szoba = benyíló a nagy lakószobából; vendégszobából nyíló mellékszoba

185 F E L M E G Y E K B U D Á R A B A J N O K K A T O N Á N A K Úgy furá magát be tarkójába hátul, Futkosott sarkáig s vissza a sarkátul, Összezsibbasztotta, megrészegítette 47 : Ennyibe került, míg elszenderíthette. 9 Még így sem sokáig tartott szunnyadása: Elrebbenté Miklós csendes kopogása; Felriadt az asszony, mihelyt meghallotta, De Miklós előre így bátorította: Édes anyámasszony, ne féljen kegyelmed: Nem hozok a házra semmi veszedelmet, Jóllehet, hogy éjjel járok, mint a lélek, De ha nappal jőnék, tudja, megölnének. 10 Nem is félt az özvegy, amint ezt hallotta, Karjával a fiát általszorította, Egy fillér kis darab, de annyi hely sincsen, Hová az orcáján csókvetést ne hintsen. Jaj, hát látlak ismét! be sose gondoltam, Majd kétségbeestem, érted majd megholtam, De Istenem minek beszélek oly nagyon: Bátyádurad itt a másik házban 48 vagyon. 11 Ennyit mondott anyja; többet nem is szólna, Ha mindjárt a széles Hortobágyon volna, Ott is úgy ölelné, szíve elfogódnék, Szája hosszu néma csókra kulcsolódnék. Érzi Miklós, hogy mint reszket az ölében, Tán lerogyna, ha ő nem tartaná szépen; Pedig ő is szörnyen meg vala indulva, Nem is felelt mindjárt, csak jó idő mulva. 12 Tartani akarta magát, de hiába! Mintha tűt szúrnának orra cimpájába, Vagy mintha alatta reszelnének tormát, Tekerő nyilallást érze olyanformát. 47 megrészegítette = itt: elbódította, elkábította 48 a másik házban = a másik szobában

186 18 6 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Megáradva hulla könnye két szemének Az ábrázatjára kedves szülőjének, S mint mikor két hegyről összefut a patak, A kétféle könnyek egybeszakadtanak. 13 Végre szivét Miklós megkeményítette, Szemét anyja őszes hajához értette, Összeszedte magát s fölegyenesedvén, Valahogy erőt vett rínivaló kedvén. És szólott anyjához következő szókkal: Hagyjon fel kegyelmed kicsinyég 49 a csókkal; Szakmány 50 módra van rám mérve minden óra: Jöttem kegyelmedhez búcsuvevő szóra. 14 Nem remélem, hogy itt maradásom legyen György miá 51, kit Isten akárhová tegyen; Végre még gyilkosa lennék, attól félek... Nem! az sosem leszek arról nem beszélek, Hanem annyit mondok: ne busuljon kelmed; Vesse ki szivéből azt a nagy félelmet: Nem azért megyek el, hogy vissza ne jőjek; Hiszem a teremtőt, még addig nem öl meg. 15 Nagy erőt érezek mind a két karomban, Nem vesztegetem azt szérűn 52 és malomban; Édesapámnak is hallám vitézségét: Hát csak én gyaláznám meg a nemzetségét 53? Felmegyek Budára bajnok katonának, Mutatok valamit ottan a királynak, Olyat, ami nem lesz bátyám szégyenére, Sőt irígység miatt megszakad a lépe kicsinyég = egy kis időre 50 szakmány = kiszabott részesedés (előre kialkudott) 51 miá = miatt 52 szérű = a gabonacséplés számára előkészített simára döngölt terület 53 nemzetség = család 54 megszakad a lépe = megpukkad az irigységtől

187 F E L M E G Y E K B U D Á R A B A J N O K K A T O N Á N A K Azért szépen kérem, édes anyámasszony, Sohase aggódjék, sohase sirasson; Aki meg se halt még, minek azt siratni, Mikor a halott sem fog halott maradni...? Többet is beszélne még a szülőjének, Ha az ebek alant 55 nem üvöltenének, De mihelyt ezt hallá, mindjárt észrevette, Hogy imént egy dolgát balgatagul 56 tette. 17 A kutyák haragját nem egyéb okozta, Hanem hogy a farkast az udvarba hozta; Mármost felugatják ezek a cselédet; Azért csak rövidre fogta a beszédet: Nincs időm továbbra hogy maradjak itten, Kegyelmedet pedig áldja meg az Isten; Áldja meg az Isten ezen a világon: Még a másikon is, szivemből kivánom. 18 Áldjon meg, áldjon meg!...anyja eddig mondta, Hogy ki áldjon? vagy kit? azt csak úgy gondolta; Tudta, hogy az, aki a szivet vizsgálja, Minden kívánságát benne megtalálja. Hát mikor melléről elszakadt a gyermek! Kínját elbeszélni nyelve nincs embernek: Lelke volt talán a lánc közöttük, aki Nem kikapcsolódott: tövestül szakadt ki. 19 A kutyák azonban nyíttak és szűköltek 57, Csúnya üvöltéssel az ajtóig jöttek, Feltápászkodtak a szolgák üggyel-bajjal, Györgyöt is fölverték a fertelmes zajjal. Ki járt itt? mi járt itt? így óbégatának, Hogy a két farkasra reá akadának. Ez a Miklós dolga! ezt más nem tehette! Utána! utána! ilyen szedtevette! 55 alant = a mélyebben fekvő udvaron 56 balgatagul = meggondolatlanul, helytelenül 57 nyíttak és szűköltek = örömükben vagy bánatukban vonítottak

188 18 8 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 20 S mint mikor egy fészek lódarázs fellázad, Olybá 58 képzelhetni most az egész házat: Bukdosnak egymásban a széles tornácon 59, Futkosnak szanaszét gyalog vagy lóháton. Merre? vagy hová fut? azt egyik sem tudja, A bolondok útát jobbra-balra futja; Végre György úr őket összeszidva rútul, Megy elül s a többi mind utána zúdul. 21 Hallja-é az özvegy e vadászi lármát, Kürtölést, kurjantást, kopók csaholását? Hallja, mint kiáltják: elébe! elébe! S tudja ki elébe? hogy Miklós elébe? Nem! ezt ő nem hallja. Eltüntén fiának Gyönge lábinai megtántorodának, Lehanyatlott szépen a megvetett ágyra: Isten tudja, meddig tart az ájulása. 13. lépés: 18. feladat T/ oldal 5 PERC Tanári in s t r ukciók: A tanulók egyénileg kereshetik a megfelelő idézeteket, majd beszéljük meg a megoldásokat. Kiemelt készségek, képességek: szövegben való tájékozódás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni, frontális Módszerek, eljárások: idézet keresése 18. Ebben az énekben kapunk választ az előző rész lezáratlan kérdésére: legyőzi-e önmagát Miklós, eláll-e a testvérgyilkosság szándékától. Keresd meg az erre vonatkozó idézetet! 58 olybá = olyannak 59 tornác = falusi házak nyitott oldalú, gyakran oszlopos, folyosószerű része

189 F E L M E G Y E K B U D Á R A B A J N O K K A T O N Á N A K MEGOLDÁS No megölhetnélek, Megérdemelnéd, ha rávinne a lélek, Hanem most az egyszer nem leszek ártásodra, Csak hogy itt is voltam, azt adom tudtodra. Végre még gyilkosa lennék, attól félek Nem! Az sosem leszek arról nem beszélek 14. lépés: 19. feladat T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A csoport tagjait kínáljuk meg az idézetkártyákkal. A csoportban mindenki más kártyát kapjon, de valamennyi csoport ugyanolyan kártyákkal dolgozzon. Minden tanuló fogalmazza meg véleményét az idézettel kapcsolatban, ezeket a véleményeket beszéljék meg a csoporttagok, majd rögzítsék következtetésüket. Hallgassuk meg, milyen következtetésre jutottak a csoportok! Kiemelt készségek, képességek: következtetések megfogalmazása Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: heterogén csoportok Módszerek, eljárások: idézetkártya, vélemények, következtetések megfogalmazása Eszközök: idézetkártyák 1. Azt gondolta, farkas, meg se moccant karja, Mert ellátta, hogy őt csak testvére marja. (Negyedik ének, 8. szakasz) 2. Hanem gondolkozott az ő farkasáról, Őt elnyelni vágyó rossz szivű bátyjáról. (Ötödik ének, 12. szakasz) 3. Mert hiszen, ha példát farkasokról vészen: Ott is a rosszabbik az ő bátyja lészen: Fészkit oltalmazza a mezőnek vadja, Ki nem ingerelte, azt meg nem támadja, Vagy ha néha gyomra készti öldöklésre, Nem bánt senkit aztán ha csillapul éhe; Akkor is barmoknak tizedelve nyáját, Megkíméli mindég a maga fajtáját. De az ő testvére de az ő testvére

190 19 0 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Ki mondja meg neki: mért tör életére? Nem csillapul máskép, csak vérével, szomja? Vagy ha birtokából jó öccsét kinyomja? (Ötödik ének, szakasz) 4. Azzal a két farkast az ölébe vette, Az öreg nyoszolya szélire fektette, Így beszélve nékik:»tente, tente szépen: A testvérbátyátok fekszik itten épen.«(hatodik ének, 7. szakasz) 19. Olvassátok el a kártyátokon szereplő idézetet! a) Magyarázzátok meg a jelentését! b) Azt mondtuk, a farkaskaland-epizód, nem tartozik a cselekmény fővonalához. Az idézetek végiggondolása után mi a véleményetek: miért fontos mégis ez a jelenet, mi a farkasok megölésének értelme a Toldi ötödik énekében? MEGOLDÁS Az idézetek mindegyike György és a farkasok párhuzamát tartalmazza, ez György és farkasok azonosításának eszköze. Ebből következően pedig a farkasok legyilkolása párhuzamosan azzal, hogy Miklós elveti a testvérgyilkosság gondolatát jelképes pótcselekvéssé válik. REFLEKTÁLÁS 15. lépés: 20. feladat T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A tanulók egyénileg válaszoljanak a kilépőkártyán feltett kérdések közül azokra, amelyekről van mondanivalójuk. A válaszok megismerésével képet kaphatunk arról, milyen kérdések foglalkoztatják leginkább diákjainkat az olvasottakkal kapcsolatban. Kiemelt készségek, képességek: vélemények írásbeli megfogalmazása Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni Módszerek, eljárások: kilépőkártya

191 F E L M E G Y E K B U D Á R A B A J N O K K A T O N Á N A K Válaszolj a kilépőkártyán feltett kérdésekre! 1. Mi volt a 4 6. énekben a számodra legfontosabb gondolat? 2. Milyen kérdések fogalmazódtak meg benned, amelyekre nem kaptál választ? 3. Melyik feladatokat tartottad a legérdekesebbnek? Írd le a számukat! 4. Mit hagytál volna ki szívesen ezekből az órákból?

192 9. A KÉPES KIFEJEZÉSEKTŐL AZ IDIÓMÁKIG 2 ÓRA RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/ oldal PERC Tanári instrukciók Olvassuk fel a kifejezéseket, és a gyerekek emeljék fel a kezüket azoknál, amelyek számukra nem elfogadhatók vagy furcsák. A következőknél elvileg a többségnek jeleznie kell: áttetsző bicikli, áttetsző tanítás, átlátszó beton, átlátszó tej, áttetsző épület. Persze ezek között is akadhat olyan, amelyik bizonyos kontextusban számukra értelmes. Az áttetsző pontylazac furcsa neve ellenére létező halfajta. Ezután válaszoljanak írásban a kérdésekre! A felolvasandó kifejezések: áttetsző anyag, áttetsző bicikli, áttetsző üveg, áttetsző épület, áttetsző szín, áttetsző hazugság, áttetsző tanítás, áttetsző fal, áttetsző felület, áttetsző pontylazac, átlátszó szín, átlátszó beton, átlátszó tej, átlátszó hazugság, átlátszó rúzs, átlátszó trükk, átlátszó műanyag, átlátszó fólia Kiemelt készségek, képességek: nyelvérzék, önreflexió Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni, majd frontális M ó d s zerek, eljárá s o k: tanárral közös megbeszélés 1. Furcsa jelzős kifejezések a) Az alábbi jelzős kifejezések közül melyik az, amelyik furcsának, elfogadhatatlannak hangzik számodra? áttetsző anyag áttetsző bicikli áttetsző üveg áttetsző épület áttetsző szín áttetsző hazugság áttetsző tanítás áttetsző fal áttetsző felület áttetsző pontylazac átlátszó szín átlátszó beton átlátszó tej átlátszó hazugság átlátszó rúzs átlátszó trükk átlátszó műanyag átlátszó fólia b) Mire mondjuk általában, hogy áttetsző, illetve hogy átlátszó, akár szó szerinti, akár átvitt értelemben?

193 A K É P E S K I F E J E Z É S E K T Ő L A Z I D I Ó M Á K I G szó szerinti értelem:.... például:. átvitt értelem:... például:. JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 2 3. feladat T/ oldal 5 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja azt megmutatni, hogy milyen különbség van a nem áttetsző jelentésű szerkezetek szó szerinti, illetve átvitt értelmezése között. A tanuló legyen képes a kettőt elválasztani egymástól. A tanulók a padszomszédjukkal dolgozzanak. Az alábbi párbeszédeket vágjuk szét szerepekre, és az egyes szerepeket kártyán osszuk ki a pároknak. Senki sem nézheti meg a párja mondatát. A párok először maguknak játsszák el a párbeszédet, majd beszéljék meg, hogy miért volt komikus vagy abszurd hatása a beszélgetésnek. Ezután azt beszéljék meg, hogy B-től mi lett volna normális esetben az elvárható válasz, reakció az adott párbeszédben. Ha ez megtörtént, hallgassunk meg néhány párbeszédet eredeti, illetve javított formában. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : nyelvérzék 19 3

194 19 4 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: páros M ó d s zer ek, eljárá s o k: kooperatív tanulás, képes kifejezések feldolgozása E s zközö k: a párbeszédek A: Jaj, ha későn érek haza, mindig leszúrnak a szüleim. B: De akkor hogy lehet, hogy még mindig élsz? A: Már elegem van, hogy mindig mindennek én iszom meg a levét! B: Az nem baj, a sok folyadékfogyasztás hasznos a szervezetnek. A: Tegnap a szüleim veszekedtek, és a végén anyunál el is törött a mécses. B: Hát akkor gyere, vegyünk helyette neki egy újat, biztos örülne! A: Úgy fáj a fogam erre a nyakláncra! B: Van egy nagyon jó fogorvos ismerősöm, megadjam a számát? A: Először azt hittük, hogy Juliska néni szeret minket, de aztán hamar kimutatta a foga fehérjét! B: Miről beszélsz? Juliska néni majdnem 90 éves, egy foga sincs már! 2. Szó szerinti és átvitt értelem a) Játsszátok el a kártyán kapott párbeszédeket, előtte azonban ne nézzétek meg a párotok kártyáján levő mondatot! b) Magyarázzátok el, hogy ezek miért furcsák és nevetségesek! c) Ha nem ismeritek a párbeszédben levő kifejezés jelentését, kérjetek segítséget tanárotoktól! d) Mi lenne a normális, elvárható válasz a B jelű beszélő részéről? Írjátok le, hogy ti hogyan reagálnátok B helyében! T/ oldal PERC Tanári instrukciók A feladat célja az előzőéhez hasonló, de itt nagyobb hangsúly esik az önálló szituáció-, illetve szövegalkotásra. Biztassuk a tanulókat arra, hogy az egyes szituációkat ne csak kulcsszavakkal jelöljék [pl. a) feladat első jelentés: pl. a légy, 2. jelentés: pl. az anyukám], hanem teljes mondatokat, sőt, párbeszédeket alkossanak.

195 A K É P E S K I F E J E Z É S E K T Ő L A Z I D I Ó M Á K I G 195 Az f) feladatban a tanulók párban dolgoznak: kiválasztanak egyet a feladat mondatai közül; a cél ezután olyan szöveg, párbeszéd alkotása, amely direkt kétértelmű: a cél, hogy a párbeszéd minél későbbi pontján derüljön csak ki, hogy szó szerinti vagy átvitt értelmű mondatról van-e szó. A végén hallgassunk meg néhány szöveget! Kiemelt készségek, képességek: nyelvérzék, szövegalkotás, kreativitás Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: egyéni, majd páros Módszerek, eljárások: szövegalkotás 3. Hányféleképpen tudod értelmezni az alábbi mondatokat? Minden mondathoz írj egy-egy mondatot vagy szituációt a szó szerinti, illetve az átvitt értelemhez! a) Már megint a plafonon van. 1. jelentés 2. jelentés b) Peti általában több vasat tart a tűzben. 1. jelentés 2. jelentés c) Ennek már megint mekkora malaca van! 1. jelentés 2. jelentés d) Csütörtököt mondott. 1. jelentés 2. jelentés e) Nem kaptam kosarat. 1. jelentés 2. jelentés f) Dolgozz a padtársaddal! Válasszatok ki a fentiek közül egy kifejezést! Írjatok a felhasználásával néhány mondatos szituációt, történetet, párbeszédet úgy, hogy minél később derüljön ki, hogy szó szerinti vagy átvitt értelme van-e a mondatnak!

196 19 6 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 3. lépés: 4. feladat Áttetsző nyelvi szerkezet T/ oldal PERC Tanári instrukciók A cél annak megértése, hogy a nyelvészetben mit jelent az áttetsző, illetve a nem áttetsző. Áttetszőnek nevezünk valamilyen több tagból álló szerkezetet, ha a részeinek jelentéséből kikövetkeztethető az egész jelentése. A tanulóknak megadtunk 10 szerkezetet: összekevertük bennük az áttetsző és nem áttetsző jelentésű szerkezeteket. Bár a két fogalom nyelvészeti vonatkozása még nem lett eddig definiálva a tananyagban, úgy gondoljuk, hogy az előző feladatok, valamint a 4. feladatban megadott jelentések elegendő segítséget nyújtanak a feladat megoldásához és a fogalmak tisztázásához. Első lépésben a gyerekek válogassák szét az áttetszőket a nem áttetszőktől. Kiemelt készségek, képességek: nyelvérzék, nyelvi kreativitás Célcsoport differenciálás: egész osztály Munkaformák: egyéni M ó d s ze r ek, eljárá s o k: adatelemzés 4. Az 1. feladatban láthattátok, mi minden lehet áttetsző. A nyelvészetben is használatos az áttetsző kifejezés: bizonyos szóösszetételeket és kifejezéseket áttetsző jelentésűnek hívunk. a) Az alábbiakban felsorolunk néhány áttetsző és néhány nem áttetsző jelentésű szerkezetet. Gondold végig eddigi tapasztalataid alapján, hogy mit jelenthet a nyelvre vonatkozóan az áttetsző, illetve a nem áttetsző kifejezés! Válogasd külön az áttetsző jelentésűeket a nem áttetszőktől! A szerkezeteknek minden esetben megadtuk a jelentésüket, ezeket feltétlenül olvasd el, segíthetnek a megoldásban! (1) akác + méz = akácméz, jelentése: az akácvirág porából készített méz (2) hal + farkas = halfarkas, jelentése: sirályhoz hasonló ragadozó madár (3) szél + toló = széltoló, jelentése: megbízhatatlan, hebehurgya ember (4) gyermek + nevelés = gyermeknevelés, jelentése: a gyermek gondozásával kapcsolatos tevékenységek (5) kereket + old = kereket old, jelentése: megszökik (6) könyv + borító = könyvborító, jelentése: könyvet védő fedőlap (7) hasba + rúg = hasba rúg, jelentése: valakinek a hasába rúg (8) ökör + szem = ökörszem, jelentése: kis termetű énekesmadár (9) húzza + a lóbőrt = húzza a lóbőrt, jelentése: mélyen alszik (10) jég + hideg = jéghideg, olyan hideg, mint a jég

197 A K É P E S K I F E J E Z É S E K T Ő L A Z I D I Ó M Á K I G 197 Áttetsző jelentésű szerkezetek (csak a sorszámukat írd le!):... Nem áttetsző jelentésű szerkezetek (csak a sorszámukat írd le!):... b) Hogyan fogalmaznád meg, hogy mit értünk ebben az esetben áttetszőségen? c) Gyűjts még több nem áttetsző jelentésű szót, kifejezést! Az előző feladatban olyan szerkezetekkel is találkoztatok, amelyekben az alkotórészek jelentéséből nem lehetett kikövetkeztetni az egész szerkezet jelentését. Az ilyen szerkezeteket NEM ÁTTETSZŐ JELENTÉSŰ KIFEJEZÉSEKnek nevezzük. Például a Toldiban találkoztatok nagyon sok olyan kifejezéssel, amelynek a jelentését úgy lehetett kitalálni, ha nem a szó szerinti értelmére, hanem valamilyen elvont, átvitt értelemre gondoltatok. Ilyen például a Hosszu fejér kendőt terít a hold rája (Toldi Györgyre) a VI. énekben, ahol természetesen nem arról volt szó, hogy egy valóságos fehér kendő volt Györgyre terítve, hanem a ráeső holdfény egy fehér kendőhöz volt hasonló. Ilyen, csak átvitt értelemben, és sohasem szó szerint értett kifejezéseket nem csak a költők használnak. A hétköznapi beszédben is gyakran jelen vannak. Ha például valaki nagyon boldog, jól érzi magát, és ez látszik is rajta, akkor mondhatjuk rá azt, hogy szinte kivirult, míg egy szomorú, fáradt embertől gyakran azt kérdezzük, hogy Miért vagy ilyen kókadt?. Mindkét esetben növényekre, virágokra használatos kifejezéseket használtunk átvitt értelemben emberekre vonatkoztatva. Ezeket a kifejezéseket KÉPES KIFEJEZÉSEKnek (vagy köznyelvi metaforáknak) hívjuk, mivel legtöbbször nagyon képszerűek, és könnyen felfedezhetjük a mögöttük álló eredeti, szó szerinti jelentést: a kivirult ember olyan élénk, mint egy virág; a kókadt ember pedig egy hervadt virághoz hasonló. A képes kifejezések állhatnak egy (pl. kivirult) vagy több szóból (pl. Hosszu fejér kendőt terít a hold rája; az ablakon szórja ki a pénzt). Ha egy több tagból álló képes kifejezés elterjed a beszélők között, és rögzül, állandósul a formája, akkor ÁLLANDÓSULT SZÓKAPCSOLAT jöhet létre. Ezeket noha több szóból állnak egy egységként kell megjegyeznünk és ismernünk. Az ilyen kifejezések elemeit nem lehet más elemekre lecserélni, néhány esetben a szórendjükön sem lehet változtatni. Az állandósult szókapcsolatok között sok olyan van, amelynek az eredeti jelentése már elhomályosult, és a mai embernek nehéz megérteni, miért is azt jelenti az adott kifejezés. Például a Felült Lackó a béresek nyakára mondást maga Arany János is szükségesnek érzi megmagyarázni: Így gúnyolja tréfásan a magyar paraszt azon mezei munkást, ki a nap és dolog hevétől bágyadtan a munkára ráunt. Az állandósult szókapcsolatok közé tartoznak a SZÓLÁSOK és a KÖZMONDÁSOK is, amelyekről már tanultatok. A nem áttetsző jelentésű állandósult szókapcsolatokat IDIÓMÁnak nevezzük. Az idiómák tehát olyan kifejezések, amelyeknek rögzült, állandósult alakjuk van, és jelentésüket nem tudjuk kikövetkeztetni a bennük szereplő szavak, kifejezések jelentéséből. (Például: ha nem ismerjük a feldobja a talpát kifejezés jelentését, nem tudjuk kikövetkeztetni az értelmét még akkor sem, ha a feldob ige és a talp főnév jelentésével tisztában vagyunk.) Az idegen nyelvek tanulásában, fordításában is nagyon fontos, hogy a nem áttetsző jelentésű szerkezeteket egy egységként tanuljuk meg, mert ha nem ismerjük ezeket, az tévedésekhez, félreértéshez, félrefordításhoz vezet.

198 19 8 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M MEGOLDÁSOK Áttetszők: 1, 4, 6, 7, 10 Nem áttetszők: 2, 3, 5, 8, 9 4. lépés: 5. feladat T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A feladat célja az idiómák fogalmának bevezetése a tanulók nyelvérzékének felhasználásával. A nyelvtudásukra támaszkodva nagy biztonsággal ki fogják tudni választani, hogy az egyes kifejezésekbe melyik igét vagy igéket kell behelyettesíteniük. A dolog nehezebb része az idiómák és a szólások kettéválasztása, a két fogalom közti különbséget ugyanis elég nehéz elmagyarázni, bár viszonylag könnyű felismerni, hogy egy kifejezés melyik csoportba tartozik. A feladat végén az ismeretközlő szöveg alapos átolvasását javasoljuk. A szöveg alatti ábra a megértést, összefoglalást elősegítheti, de semmiképp nem megtanulandó, számonkérendő osztályozásnak szántuk. Kiemelt készségek, képességek: nyelvérzék, kreativitás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni M ó d s zerek, eljárá s ok: szavak és kifejezések párosítása 5. Szólás vagy idióma? a) Az alábbi feladatban a nem áttetsző szerkezetek egy érdekes típusáról lesz szó. Válaszd ki a lehetőségek közül azokat a szavakat, amelyek az alábbi kifejezésekhez illenek! Írd be őket a pontozott vonalra! Vigyázz: néha egy helyre több megoldást is írhatsz! (1) győzelmet kapál vet arat kaszál (2) szerződést. bont varr fon köt (3). az esze megtorpan megáll eláll eljön megjön

199 A K É P E S K I F E J E Z É S E K T Ő L A Z I D I Ó M Á K I G 19 9 (4) időt győz csinál szakít nyer (5) mattot (sakkjátszmában) ad szerez kér nyújt (6)... a vizsgáit ledobja leadja lepakolja leteszi (7) fogságba.. hullik dől borul esik (8) az ég bedől beesik beborul befordul (9) perben.. valakivel fut ül áll fekszik (10).. valakivel a kapcsolatot gyógyítja kezeli gondozza ápolja (11) a következményekkel oszt szoroz számol olvas b) Jelöld pipával az alábbi táblázatban, hogy az adott állítások a szólásokra, az a) feladatban szereplő kifejezésekre, esetleg mindkettőre vagy egyikre sem jellemzők! 1. Az elemeket csak ritkán lehet bennük kicserélni rokon értelmű szavakra. 2. Amikor használjuk őket, magunk előtt látjuk a mögöttük levő képet. 3. Amikor használjuk őket, akkor tulajdonképpen egy szereplőt vagy eseményt egy képhez hasonlítunk (olyan, mintha ). 4. Általános bölcsességet, tanulságot fejeznek ki. SZÓLÁSOK AZ A) FELADAT KIFEJEZÉSEI 5. A bennük levő elemek szó szerinti jelentéséből nem lehet levezetni az egész szerkezet jelentését. Az 5. feladat példái a nem áttetsző jelentésű szerkezetek egy jellegzetes típusát, a KOLLOKÁCIÓt mutatták be. A kollokációt elég nehéz különválasztani az idiómáktól. A legfontosabb különbség az, hogy míg a legtöbb idiómában az idióma egyik elemének sincs köze az egész idióma jelentéséhez, addig a kollokációnak csak az egyik része (a fenti példákban az ige) önkényes, a másik résznek van köze az egész kifejezés jelentéséhez.

200 200 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Egy szólásban tehát (pl. fogához veri a garast fukar, spórolós ) mindegyik elem önkényes, jelenlétük nem indokolható a jelentésükkel, hiszen az egész szerkezetnek semmi köze a foghoz vagy a garashoz. Ellentétben például a győzelmet arat kollokációs szerkezettel, amelyben a győzelem elem érthető, indokolható, mivel az egész szerkezet jelentése a győzelemmel kapcsolatos (győzelmet arat megnyer valamit, győz ). Nyelvtanuláskor is megtapasztalhattátok a különbséget az idiómák és a kollokációk között: míg az idiómák egészét egyben meg kell jegyeznünk, addig a kollokáció egyes elemeit érthetjük, vagy mondhatjuk anélkül, hogy az egész kifejezést ismernénk. A kollokációkban persze nem mindig az ige az önkényes elem; az éles fájdalom kifejezésben az éles jelzői módosító az (nincs arra magyarázat, hogy miért nem pl. hegyes fájdalomnak hívjuk). REFLEKTÁLÁS 5. lépés: 6. feladat T/ oldal PERC Tanári instrukciók A kilépőkártya kitöltésével a tanulók saját maguk fogalmazhatják meg kérdéseiket, tapasztalataikat az anyagról. A kitöltés után összeszedhetjük a kártyákat, vagy ha van rá idő, még az órán közösen megbeszélhetjük, hogy mik voltak a nehézségek, tapasztalatok, kérdések, problémás pontok. Lehet olyan kérdés, amelyet csak hosszas gondolkodás után, esetleg otthon, házi feladatként tudnak megválaszolni a diákok. Kiemelt készségek, képességek: önreflexió, metakogníció Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni Módszerek, eljárások: kilépőkártya 6. Töltsd ki a kilépőkártyát! 1. Keress néhány állandósult szókapcsolatot a hoz igével! 2. Magyarázd el, miért nem idiómák az alábbi szerkezetek! ebédet hoz csomagot hoz ajándékot ad átnyújtja a levelet az előszobában áll leteszi a poharat pulóvert köt a padlóra esik 3. Válaszd ki, melyik állítással értesz leginkább egyet! Karikázd be a betűjelét! a) Nem volt minden esetben könnyű a tanult fogalmak elkülönítése, de ez nem is nagy baj, mert legtöbbször elmosódnak a határok. A lényeg, hogy sok érdekes dolgot megtudtunk a szólásokról, képes kifejezésekről.

201 A K É P E S K I F E J E Z É S E K T Ő L A Z I D I Ó M Á K I G 201 b) Nem okozott gondot a tanult fogalmak elkülönítése, és a tanultakat hasznosnak és érdekesnek tartom. c) Nehéz volt elkülöníteni a tanult fogalmakat, és emiatt nem is tartottam elég érdekesnek és hasznosnak az anyagot. d) Első ránézésre nehezen megfogalmazható a tanult fogalmak közti különbség, de ha kicsit jobban belemélyedek, akkor jobban meg fogom érteni, és érezni fogom ezeket a különbségeket. 4. Szerinted miben fogod hasznát látni az elmúlt órákon tanultaknak? Húzd alá! (Több választ is aláhúzhatsz.) az idegen nyelvek tanulásában fogalmazás írásakor kiselőadás írásakor más órákon, pl. történelem- vagy földrajzórán olvasáskor, pl. amikor régebbi szövegeket kell megértenem egyéb:...

202 10. ESTENDEN MEGLÁTTA A BUDAI VÁRAT 3 ÓRA RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók Két művészi alkotás segítségével idézik fel a vihar képét a tanulók. Először a szimfónia 4. tételéből hallgassunk meg egy részletet, majd a képet és a zenét együttesen hallgassuk-nézzük. A zenei bevezetés a vihar képét idézi meg. A tanulók mondják el ötleteiket, vajon milyen természeti jelenség képe jelent meg előttük és miért. Fontos lenne, hogy az indoklásban megemlítsék a tempó váltakozását, a hangerőt, amelyek fontos eszközei a zenei kifejezésmódnak. Minden művészeti ág a maga sajátos eszközeit használja a gondolatok, érzések, hangulatok kifejezésére. A képzőművészeti alkotás egy újabb megközelítési lehetőséget teremt. A színek, a fények és az árnyékok, az ecsetkezelés megfigyelése a festészet sajátos eszközeire irányítja a figyelmet. Olvassuk fel a hetedik éneket! Kiemelt készségek, képességek: társművészeti alkotások értelmezése Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: heterogén pármunka, frontális Módszerek, eljárások: zenei és képzőművészeti alkotás összevetése, elemzése Eszközök: CD Beethoven: 6. szimfónia Pastorale 4. tétel, Vihar, Lotz Károly: Ménes a viharban 1. Gondolatok, érzések, hangulatok kifejezése a) Hallgassátok meg a következő zenei részletet! Milyen természeti jelenség képét idézi fel bennetek a zene? Miért? Indokoljátok véleményeteket! b) Hallgassátok a zenét, és közben figyeljétek meg a képet! Hogyan jeleníti meg a kép a vihar közeledtét?

203 E S T E N D E N M E G L Á T T A A Lotz Károly: Ménes a zivatarban Lotz Károly: Ménes a viharban HETEDIK ÉNEK,Oly igen megszáná az asszony siralmát, Mondá, hogy megállja nékie bosszuját. Ilosvai 1 Kinek az ég alatt már senkije sincsen, Ne féljen: felfogja ügyét1 a jó Isten. Toldi Miklósét is lám miként felfogta: A holdat egy vastag felhőbe burkolta; Lett olyan sötétség, hogy semmi sem látszott, Zengett az ég szörnyen, csattogott, villámlott: Az Isten haragja megütött egy hajdút, Vége lett azonnal, még csak el sem jajdúlt. 2 Nem vette tréfára Toldi György a dolgot, Hogy az istennyila feje körül forgott, Elszéledt kutyáit visszakürtöltette, Kósza népe is mind összegyűlt megette: De bizony közel volt akkor már a reggel, Hogy haza vergődött az ázott sereggel, S az volt a legnagyobb bosszusága neki, Hogy, amit elgondolt, még sem vihette ki. 1 felfogja ügyét = pártját fogja, felkarolja B U D A I V Á R A T

204 204 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 3 Miklós messze tette magát 2 azon éjjel, Szembeszállt esővel, villámmal és széllel, És midőn a hajnal a homályt elverte, Magát egy sivatag pusztaságban lelte. Ki volt útitársa a kietlen pusztán? A nap ment utána a kék égen úszván: Elérte, elhagyta; otthagyta magában, A barátságtalan nedves éjszakában. 4 Háromszor hagyá el. Negyedik nap, délben, Nagy hegyek lebegtek délibáb 3 vizében: Bámult Miklós, mert ő olyat sosem látott, A hegyet bámulta, nem a délibábot. Sietett, sietett, ámbár vala fáradt; Estenden 4 meglátta a budai várat; S még nem ment le a nap, midőn odaére Híres nevezetes Rákos mezejére. 5 Rákosnak mezője tőszomszédos Pesttel, Pest alatt ért össze utasunk az esttel. Találkoztak pedig egy temető mellett, Temetőben új sír dombja sötétellett. De miféle sírnak sötétlik ott dombja, Arra Miklósnak most van is nincs is gondja: Hosszu gyászruhában mindenható Isten! Édesanyja bókol egy pár új kereszten. 6 Pedig nem anyja volt, csak szakasztott mása, Követ meglágyítna keserves sirása; Hát Miklós ugyan hogy ne szánná meg nagyon, Holott neki kőnél lágyabb szíve vagyon? Meg is esett szíve, oda is ment hozzá, Hogy kiért? miért sír? tőle tudakozá, És a gyászos özvegy (mert özvegy volt nyilván) Így felelt szavára keservesen sírván: 2 messze tette magát = nagy utat tett meg 3 délibáb = síkságokon a talaj fölmelegedésekor a távoli tárgyakat fölemelve és megfordítva láttató fényjelenség 4 estenden = estefelé, alkonyat tájban

205 E S T E N D E N M E G L Á T T A A B U D A I V Á R A T Jaj, fiam! ne kérdezd az én esetemet: Ma temettem el két vitéz gyermekemet: Duna szigetében 5 gyilkolá meg egy cseh, Isten a pokoltól soha meg ne mentse. Többet nem szólhatott, ezt is csak tördelve: Nagy zokogás miatt elállott a nyelve; Letérdelt a sírnak fekete dombjára, S nyögött, leborulván a két keresztfára. 8 Sokáig tartott így. Miklós pedig várta, Hadd szűnjék az asszony keserves sirása; Szűnt is egyszer aztán, legalább úgy látszott: Nem rí 6 oly erősen, egy kicsit juházott. 7 Akkor monda néki: Hallom, amint hallom, Az asszony baját, de nem értem, megvallom; Két fiát megölték, ki ölé meg és mért? Ha megölték: nincs, ki vért kivánjon vérért 8? 9 Fölegyenesedék e szavakat hallván, S erőt vett az asszony kegyetlen fájdalmán; Sovány is, halvány is volt az ábrázatja, Csak a két nagy szeme sötétellett rajta. Vért a vérért, mondod? O jaj! senki sincsen, Az én keservembe ki belé tekintsen; Puszta a szivem, mint kopár őszi tarló, Amelyről leszedte a kalászt a sarló. 10 Toldi pedig monda: Ne sírjon kegyelmed, Csak nem támad már fel a két vitéz gyermek: De ne legyen nekem az Isten Istenem, Ha bosszút nem állok érettök a csehen. Hanem kérem szépen (s látja, nem hiában), Mondja el a dolgot isten-igazában; 9 Özvegy édesanyám van nekem is otthon, Tudom én sajnálni a jó özvegyasszonyt. 5 Duna szigetében = a mai Margitszigeten 6 rí = sír 7 kicsit juházott = engesztelődött, enyhült, csendesedett 8 vérért vért kívánni = (vérbosszú) halállal megtorolni a gyilkosságot 9 isten-igazában = részletesen és hitelesen, semmit el nem hagyva

206 206 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 11 Ekkor a bús asszony nekibátorodva, Hogy esett, mint esett, mind elpanaszolta: Duna szigetében öklelődzik 10 egy cseh, S szörnyüképpen szolgál neki a szerencse; Kérkedik nagy fennen, magát hányja veti, A magyar nemzetet csúfra emlegeti: Sok bajnok kiment már életre, halálra, 11 Özvegyet, árvát és jajszót hagyni hátra. 12 Tegnap állt ki az ő két levente fia; Nem volt félországban olyan pár dalia, Nem volt a világon olyan jó két gyermek: És most egymás mellett egy sírban hevernek! Elrémült a világ; nem is akadt már ma, Aki a kegyetlen csehvel szembe szállna; Pedig megint ott lesz a szigetben reggel, Istent káromoló gőgös beszédekkel. 13 Így megértve Miklós a bajnak mivoltát, Tovább az asszonnyal nem közlötte dolgát, Hanem köszönt s indult Pestnek városába, Menet nagy dolgokat forgatván magába. Utcáról utcára ment nagy sebbel-lobbal, Mintha ott a járást ő tudná legjobban, Pedig csak ödöngött előre meg hátra: Kebelén kenyere, hátán volt a háza öklelődzik = bajt ví (bajvívás a lovagi tornán) 11 életre, halálra menni = halálos kimenetelű párbajt vívni 12 kebelén kenyere, hátán a háza = szegény, hajléktalan, földönfutó, nincs egyebe, csak ami rajta van

207 E S T E N D E N M E G L Á T T A A B U D A I V Á R A T JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 2. feladat T/ oldal 25 PERC Tanári instrukciók Az énekkel részletesebben csoportmunkában ismerkednek meg a tanulók. Az esemény, az idő és a táj kerül a középpontba. A megfigyelési szempontok közül nagyon fontos elem az idő múlása: hogyan telik az idő, hogyan múlnak a napok. Ez bizonyos ritmust is ad az eseményeknek. Az összefoglalásnál majd ki lehet térni arra is, van-e összefüggés Miklós sorsának alakulása és az események ideje között. Ugyanígy fontos elem a történetben a természet. Körülveszi, néha elrejti, megbomlik a rendje, majd visszaáll, úgy, ahogyan Toldi sorsa is alakul. Nagyon fontos, hogy beszéljünk a gyerekekkel arról, hogyan befolyásolja Miklós további sorsát az özveggyel való találkozás. Hogyan ad újra célt életének? Hogyan mutatkozik ebben az isteni gondviselés? Az osztály létszámától és a tanulók képességeitől függően a csoportok létszámát úgy alakítsuk ki, hogy még tudjanak hatékonyan közösen dolgozni (4-5 fő). A csoportmunkát prezentáció követi. Kiemelt készségek, képességek: elemzés, összehasonlítás, ok-okozati viszonyok azonosítása Célcsoport differenciálás: A) az ok-okozati összefüggéseket nehezebben felismerők B) az ok-okozati összefüggéseket könnyebben felismerők C) az ok-okozati összefüggéseket könnyen felismerők M unk aformák: homogén csoportok Módszerek, eljárások: csoportmunka, megbeszélés, feladatok megoldása 2. A hetedik ének A) Miklós a viharban a) Húzzátok alá azokat a sorokat, amelyek a vihart írják le! b) Hány napig tartott Miklós útja? Honnan tudjátok ezt? Húzzátok alá a nap mozgását bemutató sorokban a mozgást kifejező szavakat! c) Hova jut el Miklós? Miről nevezetes Rákos mezeje? Olvassátok el az alábbi ismeretközlő szöveget!

208 208 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M RÁKOS MEZEJE Pesten, a Rákos-patak mellett elterülő síkság, amely több rendi országgyűlés, illetve nemesi gyűlés színhelye volt 1286 és 1540 között. A rendi országgyűlésen a nemesek személy szerint jelenhettek meg; a jelenlevők nagy számának sátorozása, lovaiknak, kocsijaiknak elhelyezése igényelte a tágas térséget. A 15. században több ház, fogadó épült a rendek elszállásolására. Buda török kézre jutása után (1541) nem tartottak több országgyűlést Rákos mezején ben Dózsa György vezetésével a keresztes háború meghirdetésére összegyűlt parasztsereg Rákos mezején várta felfegyverzését március elején a márciusi fiatalok (Petőfi és társai) a pozsonyi országgyűlés vontatott reformtárgyalásait népgyűlési határozattal akarták meggyorsítani. Ezt a népgyűlést Rákos mezejére hívták össze. Miért pont Rákos mezejére érkezett meg Toldi? Találtok-e összefüggést Toldi sorsa és a helyszín között? Gyűjtsetek érveket válaszotok mellett! d) Miklós és az özvegy találkozása az isteni gondviselés és megbocsátás példája. Indokold az állítást a szövegből vett idézetekkel! B) Ok és okozat a) Keressétek meg azokat a részeket, amelyek Györgyről szólnak! Mi az oka, hogy György és vitézei abbahagyták Miklós keresését? Milyen terve hiúsult meg így Györgynek? Vajon mit tett ezután? b) Figyeljétek meg a főhős, Miklós lelkiállapotát! Igaznak találjátok-e a következő állítást? Gyűjtsetek érveket válaszotok mellett! A természet állandóan körülveszi a szereplőket. A szerző gyakran arra használja természetleíró képeit, hogy hősei lelkiállapotát jellemezze. c) Olvassátok el a következő részletet! Toldi pedig monda: Ne sírjon kegyelmed, Csak nem támad már fel a két vitéz gyermek: De ne legyen nekem az Isten Istenem, Ha bosszút nem állok érettök a csehen. Hanem kérem szépen (s látja, nem hiában), Mondja el a dolgot isten-igazában; Özvegy édesanyám van nekem is otthon, Tudom én sajnálni a jó özvegyasszonyt. Hogyan mutatkozik meg az isteni gondviselés az özveggyel való találkozásban?

209 E S T E N D E N M E G L Á T T A A B U D A I V Á R A T C) Fordulópont a) Hova jut el Miklós? Kivel és hol találkozik először? Mit jelképez ez a hely? b) Az özvegyben Miklós az édesanyját véli felismerni. Miért nézte a saját édesanyjának az özvegyet? Gyűjtsetek érveket válaszotok mellett! Miért jelentős az özveggyel való találkozás? Miért jelent ez fordulópontot Miklós életében? Gyűjtsetek érveket válaszotok mellett! c) Idézzétek fel, hogy Miklós a hatodik énekben hogyan határozza meg élete célját! És hogyan a hetedikben? HATODIK ÉNEK HETEDIK ÉNEK Az epikai művekben a FORDULÓPONT a cselekmény fontos csomópontja. A fordulópont általában olyan esemény, amely változást hoz a hős életébe, az események menetébe. d) Hol volt már eddig ilyen fordulópont ebben a verses elbeszélésben? Soroljatok fel legalább három fontos fordulópontot János vitéz életéből! (1). (2) (3). MEGOLDÁSOK A) a) Félelmetes, ijesztő; megszemélyesítés: zengett az ég, Isten haragja megütött egy hajdút. b) 4 napig, a negyedik nap este érkezik meg Pestre. A nap útjának leírásából. Ment utána, elérte, elhagyta, otthagyta: megszemélyesítés. c) Pestre, Rákos mezejére. A magyar történelem fontos eseményeinek helyszíne Rákos. Sorsfordító Miklós számára is Pest, itt dől el további sorsa. B) a) György megijedt a vihartól, Isten figyelmeztetését láthatta abban, hogy egy villám belecsapott egy emberébe: ne folytassa tovább öccse üldözését. Nem tudta elfogni Miklóst, így nem tudta bíró elé vinni és elítéltetni. c) Miklós fordulóponthoz ér. Élete új értelmet nyer. Fogadalmával újabb lépést tett a megbocsátáshoz. C) a) Pestre, Rákos mezejére, egy temetőbe jut el. Egy özveggyel találkozik, aki két fiát siratja. A temető a halál, az elmúlás jelképe. Miklós még nem mosta le magáról a gyilkos nevet, ezért a halál és az élet mezsgyéjén lépeget. A hatodik ének 16. versszakában utal is erre: Aki meg se halt még, minek az siratni, / Mikor a halott sem fog halott maradni?

210 210 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M b) Hasonlított az alakja, formája, ugyanolyan ruhát viselt, mint Toldiné szokott, ugyanolyan testhelyzetben találta az idegen asszonyt, mint édesanyját hagyta. c) HATODIK ÉNEK Felmegy Budára, bajnok, katona akar lenni, édesapja nyomdokába akar lépni, a királynak akarja bizonyítani ereje, bátorsága nagyságát. HETEDIK ÉNEK Szembeszáll a csehvel, megbosszulja a két fiú halálát, és tisztára mossa ezzel a cselekedetével a saját nevét is. REFLEKTÁLÁS 3. lépés: 3 4. feladat T/ oldal 5 10 PERC Alternatív feladat Tanári instrukciók: A feladat a lovagokkal kapcsolatos fontos készségek és tulajdonságok megismerése játékos formában. K iemelt ké s z s é gek, kép e s s é gek: szókincsfejlesztés, gondolkodás fejlesztése Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: páros munka Módszerek, eljárások: megbeszélés 3. Pótoljátok a hiányzó mással-, illetve magánhangzókat a táblázatban, s megtudhatjátok, milyenek az igazi lovagok! (Egy-egy megfejtést előre beírtunk!) A hét fontos lovagi készség A hét fő lovagi erény L O V A G L Á S M É R T É K L E T E S S É G Ú Á L L H T T S S G N I A Á H S G V Í Á R K L C S S S G V A Á A B K Z S G S A B C S L T S S G V E E É B T R S G

211 E S T E N D E N M E G L Á T T A A B U D A I V Á R A T MEGOLDÁS A hét fontos lovagi készség A hét fő lovagi erény L O V A G L Á S M É R T É K L E T E S S É G Ú S Z Á S Á L L H A T A T O S S Á G N Y I L A Z Á S H Ű S É G V Í V Á S E R K Ö L C S Ö S S É G V A D Á S Z A T B Ő K E Z Ű S É G S A K K B E C S Ü L E T E S S É G V E R S E L É S B Á T O R S Á G T/ oldal 5 10 PERC Alternatív feladat Tanári instrukciók A feladat során arra kérjük a tanulókat, hogy írják le Miklósnak szánt tanácsaikat életének ennek a szakaszában. A feladat célja, hogy a tanulók kötetlenül írjanak, a stílusra, a helyesírásra való összpontosítás ne rontsa a tartalmi munkát. Az is jólesik a gyerekeknek, ha gondolataikat megbeszélhetik társaikkal. Így az önálló munkát páros munka követheti. Ha lehetőségünk van rá, mindenképpen hallgassuk meg a párosok legfontosabb gondolatait a feladattal kapcsolatban. Kiemelt készségek, képességek: kreatív írás, gondolkodás fejlesztése Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munk afo r mák: egyéni, páros munka Módszerek, eljárások: megbeszélés 4. Írd le azokat a tanácsokat, amelyeket Miklósnak adnál a további életére vonatkozóan! Beszélgess padtársaddal a leírt intelmekről! Intelmek:

212 212 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M RÁHANGOLÓDÁS 4. lépés: 5. feladat T/ oldal 5 10 PERC Tanári instrukciók A lovagi erényekből és készségekből kiindulva beszélhetünk Miklós jelleméről, arról, mit sajátíthatott el eddig otthon Nagyfaluban, mi az, amit nem gyakorolhatott be. Az erények közül melyekkel rendelkezik, s mi az, amiben még fejlődnie kell. A megbeszélés folyhat frontális formában vagy kiscsoportokban, és aztán egy gyerek közli a csoport megállapítását. Olvassuk fel a nyolcadik éneket! Kiemelt készségek, képességek: szóbeli szövegalkotás, véleményalkotás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: frontális munka, illetve heterogén csoportmunka Módszerek, eljárások: megbeszélés 5. A lovagi készségek és erények közül melyekkel rendelkezik Toldi Miklós? Mi az, ami még hiányzik belőle? Indokoljátok is válaszotokat! MEGLÉVŐ ERÉNYEK, KÉSZSÉGEK HIÁNYZÓ ERÉNYEK, KÉSZSÉGEK NYOLCADIK ÉNEK 1,... Király... Ha tartaná Miklóst otthon, írá nagy kárnak. Ilosvai Toldi György pediglen kigondolta bölcsen, (Hogy egyik szavamat másikba ne öltsem) Kigondolta, mondom, kifőzte magában: Mikép legyen úrrá öccse vagyonában. Hát előbb mint Miklós, ő is Budán termett, Hogy Lajos királynál megássa a vermet. 13 Fel is ment, mihelyest leszállott a lórul, S ilyen ajánlást tett a szegény fiúrul. 13 vermet ásni = ravasz, alattomos módon rágalmazni

213 E S T E N D E N M E G L Á T T A A B U D A I V Á R A T Felséges királyom! keserű az nékem, Amit jelenteni gyász kötelességem; 14 Keserű, mert vízzé csak nem válik a vér, 15 Csak testvér marad az, aki egyszer testvér. Itt elhagyta, s mintha erősen zokogna, Szemét egy kendővel ugyancsak nyomkodta; Veres lett a szeme a nagy dörzsölésre, De könnyet a király nem vett benne észre. 3 A király azonban ilyenképen szóla: Nem is hallottam még, hogy testvéred volna, Udvaromba miért soha nem vezetted, Be sem is mutattad, meg sem ismertetted? György pedig felele: Oh, uram királyom! Nekem az kiváltkép szégyenem és gyászom, De, (s nagyot sohajtott erre az egy dé-re), Érdemetlen volna királyom kegyére. 4 Miklós a tizedik esztendőben járván, Kimúlt szegény apánk s ő elmaradt árván, Apja helyett apja én akartam lenni, S belőle, mint illik, jó vitézt nevelni: De korhely, buta lőn: jóra semmi kedve, Hon maradt, betyárnak, pórnak 16 nevekedve; Pedig erő benne volna módnélkűli: De mi haszna? lebzsel és a bajt kerűli. 5 Felelt a jó király: Ejnye bizony nagy kár, Mégis rosszul tetted, hogy róla hallgattál, Azt mondád: igen nagy erő lakik benne: Csodálnám, ha harcra kedve mégsem lenne. De ami elhaladt, nem mult el végképen, Hozd fel őt, hadd lássam, hozd fel, kérlek szépen, Megtanul, majd meglásd, az én iskolámban; 17 Ha nem, úgy is elmegy egy közember-számban gyász kötelesség = gyászos kötelesség 15 vízzé nem válik a vér = a testvér testvér marad 16 pór = paraszt 17 az én iskolámban = az én seregemben 18 elmegy közember számban = jó lesz közembernek, közvitéznek (ma közlegény)

214 214 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 6 Köszönöm, köszönöm felséged kegyelmét, Méltatlan öcsémről ily jó hiedelmét, De jaj! minden késő: öcsém el van veszve, Szántszándékkal való gyilkosságba esve! Jaj! hogy ily panaszra kell nyitnom a számat, Megölé némelynap szerető szolgámat... Monda György és nyögve egy kőszentre 19 borult; A király ránézett s képe elkomorult. 7 Hogy miért borult el a király orcája, Azt nem mondta Györgynek, ez sem tudokálta; 20 Hallgattak sokáig; végre a felséges Király így töré meg a nagy csendességet: Mégis van egy módon kegyelem számára, Hozasd fel a fiút mielőbb Budára: Egy erős cseh ví bajt Duna szigetében, Sok derék vitézem mult ki már kezében. 8 Hadd jőjön fel öcséd és álljon ki azzal: Vagy erőt vesz rajta, 21 vagy keze miatt hal, Ha győz, úgy derék fi, méltó kegyelemre; Ha nem, úgy vétkeért meg leszen büntetve. Ezt mondá a király; de nem örült rajta A jó szívü bátya, sőt ekkép sohajta: Jaj! mérthogy öcsémnek már ez is későn jön: Elment, bujdosóvá lett az egész földön. 9 Hová, hová nem lett? elosont a háztól, El sem búcsuzott, csak a kapufélfától, 22 Híre, hamva eltűnt, elveszett az útja; Él-e, hal-e már most? a jó Isten tudja. Így sopánkodott György álnoksággal telve, Hej pedig hamis volt néki teste-lelke, A foga fejérit mindjárt kimutatta, Beszédének sorját emígy fordította: 19 kőszent = valamely szentnek kőből faragott szobra 20 tudákolta = tudakolta 21 erőt vesz rajta = legyőzi 22 csak a kapufélfától búcsúzott = hír nélkül elosont, nem búcsúzott el senkitől

215 E S T E N D E N M E G L Á T T A A B U D A I V Á R A T Neki már világ és törvény szerint vége, Jól tudom, rám nézne földi öröksége: 23 El is foglalhatnám, elvehetném joggal, Hogyha úgy akarnék bánni a dologgal. De azt mondaná majd egyik avagy másik, Toldi György az öccse birtokára vágyik. Lám ni! azt a háztól világra zavarta, Aztán fogta, minden földét elfoglalta. 11 Pedig Isten mentsen, hogy így elfoglaljam, S a világ bosszantó rágalmait halljam! Aztán meg ki áll jót, hogy reám nem törne, S elvett birtokáért öcsém meg nem ölne. Ezt én nem akarom és nem is tanácsos, Hanem im letészem széked zsámolyához: 24 Hogy ki legméltóbb rá, felséged tudhatja, Királyi adomány-képen annak adja. 12 Elmondá Toldi György és hajlonga mélyen; A király kilátta, mi szándéka légyen; 25 Kitalálta szépen a fő gondolatot, Melyet Toldi György úr szépen elhallgatott: Királyi levelet 26 ohajtott felőle, Hogy öccsét könnyebben kitudja belőle, Ha netán kegyelmet nyerne idő mulva, És az öröksége után felindulna. 13 Hidegen mosolygott a felséges király, S így fogá meg Györgyöt saját szavainál: Öcséd örökségét, jól van, elfogadom, S rá te vagy legméltóbb, tehát néked adom: Olyan feltétellel adom pedig néked, Hogyha holnap a cseh bajnokot kivégzed. Vár fokára tűzöd a levágott fejet: Úgy nyered királyi függő pecsétemet rám nézne földi öröksége = engem illetne, nekem jutna birtokrésze 24 letészem széked zsámolyához = lábadhoz teszem, neked adom át (a királyi szék zsámolya a lépcsőül szolgáló emelvény) 25 a király kilátta, mi szándéka légyen = kitalálta szándékát 26 királyi levél = adománylevél (hivatalos, tulajdonjogot igazoló okirat) 27 függő pecsét = az oklevélről lecsüngő viaszpecsét

216 216 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 14 Toldi György veresebb lőn a főzött ráknál, Homályosan látott a szép napvilágnál, A faragott képek táncoltak körűle, Csak kicsibe mult el, hogy el nem szédűle; Aztán egy hidegség végig futott rajta, Fázott, mégis izzadt; elsápadt az arca, Elsápadt, hogy annyi vér se maradt benne, Mennyi egy szúnyognak egyszer elég lenne. 15 Megszólamlott aztán végre valahára, S így felelt szomorún a király szavára: Mondom: nekem nem kell az öcsém vagyonja, Én lemondtam róla, lelkemet ne nyomja. Így szólott s köszönt a felséges királynak, Hazament s nekiállt otthon a hajának, Nekiesett tépni, homlokát öklözni: Csak lesték a szolgák: kell-e már kötözni. 28 JELENTÉSTEREMTÉS 5. lépés: 6. feladat T/ oldal 20 PERC Tanári instrukciók Homogén csoportokban dolgozva a tanulók György és Lajos király viselkedését, tetteit figyeljék meg, a beszédet kísérő nem nyelvi eszközök használatát vizsgálják meg. A csoportok mutassák be a feladatmegoldásukat. A tanár bármelyik csoporttagot kérdezheti a közösen megoldott feladatokról, mindenkinek tudnia kell válaszolni a csoportból. Adjunk lehetőséget arra is, hogy kérdéseket tegyenek fel a másik csoport tagjainak, ha valami érdekli őket vagy többet akarnak tudni a témáról. Arra is reflektálhatnak a diákok, hogyan végezték a csoportmunkát. Kiemelt készségek, képességek: ok-okozati összefüggések felismerése, a testbeszéd, az arcjáték működésének megfigyelése, saját vélemény megfogalmazása 28 kell-e már kötözni = a dühöngő őrültet szokták megkötözni

217 E S T E N D E N M E G L Á T T A A B U D A I V Á R A T Célcsoport differenciálás A) az ok-okozat felismerésében gyengébben teljesítők B) az ok-okozat felismerésében közepesen teljesítők C) az ok-okozat felismerésében jól teljesítők M unk aformák: homogén csoport munka Módszerek, eljárások: megbeszélés, feladatok megoldása 6. György és Lajos király A) A szereplők a) Kik az ének szereplői? Ki az új szereplő, aki most jelenik meg először a műben? b) Ez az egyetlen éneke a műnek, amelyben Miklós nem jelenik meg. Mégis végig szerepel. Indokoljátok ezt az állítást! c) Milyen céllal kereste fel György a királyt? d) A következő szólások, közmondások közül húzzátok alá azokat, amelyek a legjobban illenének az énekhez! Indokoljátok is választásotokat! Aki másnak vermet ás, maga esik bele. Átlát a szitán. Kutyából nem lesz szalonna. Előre iszik a medve bőrére. A végén csattan az ostor. Nagyot akar a szarka, de nem bírja a farka. Indoklás:.. B) Ok és okozat a) Szerintetek ki a központi alakja ennek az éneknek? Vajon miért? b) Mi az új helyszín? Keressetek utalásokat a szövegben, konkrétan hol játszódik a jelenet! Milyennek képzelitek? c) Vizsgáljátok meg versszakonként György vádjait, majd a király által ajánlott megoldási lehetőségeket! Hogyan esett bele végül György a maga ásta verembe? d) Mi lett a párbeszéd végső kimenetele? Hogyan hatott Györgyre? Milyen hatással lehet ez Miklós sorsára?

218 218 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M C) Figyeljétek meg az érzelmek megjelenésének formáit a király és György külsején, mozgásán! a) Gyűjtsetek a szövegből olyan kifejezéseket, amelyek a beszédet kísérő nem nyelvi eszközöket mutatják! TOLDI GYÖRGY ÉRZELMEI ÉS VISELKEDÉSE LAJOS KIRÁLY ÉRZELMEI ÉS VISELKEDÉSE b) Mely mozzanatok tették gyanakvóvá Lajost? Indokoljátok is válaszotokat! c) Az események időrendjében hová helyezhető a nyolcadik ének? Indokoljátok is válaszotokat! MEGOLDÁSOK A) a) György és az új szereplő, Lajos király b) Miklós láthatatlanul is jelen van, az ő sorsáról tudunk meg sok mindent, és a távollétében döntenek életéről. c) Szerette volna megszerezni öccse birtokrészét úgy, hogy Miklós soha ne tudja tőle visszavenni. Ehhez pedig királyi jóváhagyás szükséges. d) Mindegyik szólást el lehet fogadni, ha logikusan indokolják a tanulók választásukat. B) a) Mindhárom szereplőt el lehet fogadni, ha a tanulók érvei helytállóak. Lajos mint döntéshozó: György és Miklós sorsáról döntő személy, befolyásolja az eseményeket. György, aki meg akarja szerezni öccse birtokrészét, és ezért mindent megtesz. Miklós, aki nincs jelen, de végig róla beszélnek. b) A budai palota, azon belül is a trónterem lehet a helyszíne az éneknek, de kevés utalást kapunk arra nézve, hogyan nézett ki. Részletek az énekből: egy kőszentre borult (8/6. vsz.), széked zsámolyához (8/11. vsz.), A faragott képek táncoltak körüle (8/13. vsz.). c) 4. vsz.: korhely, buta, semmi jó iránt nem fogékony, de igen erős Miklós; 5.: vsz. a király közemberének fogadná, és megnevelné az iskolájában; 6.: vsz. szántszándékkal gyilkos lett Miklós; 7.: vsz. vívjon meg a csehvel, és megbocsát neki a király; 8.: vsz. elmenekült tettének következményei elől, nem tud róla semmit György, végképp elveszett Miklós. d) A király csak annak fejében adta volna oda a birtokrészt Györgynek, ha legyőzte volna a cseh bajnokot. György ezt nem vállalta, mert az életét féltette. Tudta, hogy nem tudja legyőzni az idegen vitézt, és a bátorsága is hiányzott hozzá.

219 E S T E N D E N M E G L Á T T A A B U D A I V Á R A T C) a) TOLDI GYÖRGY ÉRZELMEI ÉS VISELKEDÉSE Bánatos, bús: erősen zokog, szemét egy kendővel töröli, veres lett a szeme. Egy kőszentre borult nagy fájdalmában, és ott nyögött bánatosan. Sóhajtozik, sajnálkozik, a kezét tördeli, sopánkodik. Hajlong, és hűségét, jó szándékát próbálja bizonyítani. LAJOS KIRÁLY ÉRZELMEI ÉS VISELKEDÉSE A király nem vesz észre könnyet a szemében. A király ránézett s képe elkomorult. A király kilátta, mi szándéka légyen; Hidegen mosolygott a felséges király b) Nem látott könnyet György szemében, túljátszotta szerepét. c) Miklós gyalogútja Budára egybeesik a nyolcadik ének idejével, mert György lovon könnyebben tette meg a hosszú utat. REFLEKTÁLÁS 6. lépés: 7. feladat T/ oldal PERC Tanári instrukciók A drámajáték elemeinek felhasználásával egy-egy rövid jelenet előadása a feladat. Az előző feladatnál együttműködő csoportok dolgoznak továbbra is együtt. A feladat ismertetése után 5 percet adjunk a felkészülésre, majd 1 1 percben a bemutatás következik. Az állóképek kialakulása után a tanár tegye a kezét sorban egymás után a tanulók vállára, akik elmondják a szövegüket. Mindenképpen közös megbeszélés kövesse a jelenetek bemutatását: mi volt ötletes, melyik jelenet volt a legkifejezőbb, milyen viszonyt, nézőpontot fejez ki a kép. Ezt követheti az írásbeli szövegalkotás, még mindig a szerepbe helyezkedve. Kiemelt készségek, képességek: a szereplők motivációinak feltárása, az emberi test kifejezőeszközként való felhasználása, együttműködési készség, szövegalkotás Célcsoport differenciálás: homogén csoportok Munkaformák: csoportmunka Módszerek, eljárások: jelenet előadása, megbeszélés

220 220 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 7. Válasszatok ki egy jelenetet a nyolcadik énekből, és játsszátok el! A játék ne legyen hosszabb, mint egy perc! a) Osszátok ki úgy a szerepeket, hogy a csoport minden tagja vegyen részt a játékban! b) A jelenet a végén dermedjen állóképpé, és mindenki a szerepébe helyezkedve mondjon egy mondatot: vajon mire gondolhatott a szereplő abban a pillanatban! (Az udvaroncok között lehettek olyan emberek is, akik Györggyel együtt nőttek fel, lehetett olyan, akit nem érdekelt a dolog stb.) Ezt az egy mondatot mindenki mondja el egymás után sorban! A közösen kiválasztott jelenet címe:. Vállalt szerepem:.. A mondatom: c) A szerepbe helyezkedve alkoss szöveget! Meséld el egy olyan barátodnak a történteket, aki elfoglaltsága miatt épp nem volt ott a teremben! RÁHANGOLÓDÁS 7. lépés: 8. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók Az óra elején a jellemzési feladatot oldják meg a tanulók. Heterogén 4 fős csoportokban dolgozzanak. A csoportok egyik fele Lajos király jellemtérképét készítse el, a másik fele Györgyét. Érvekkel támasszák alá a jellemvonásokat. Ez a jellemtérkép alapja lehet egy-egy szereplő jellemzését kérő szövegalkotási feladat vázlatának is. A csoportalakítás történhet úgy is, hogy az óra elején mindenki húz egy-egy kártyát, amelyen a két szereplő neve található különböző színekkel. Az egy nevet húzók kerülnek egy csoport ba, azon belül pedig az egy színnel írt lapok tulajdonosai. Az azonos szereplővel foglalkozó csoportok összevetik munkájukat, összehasonlítják, majd választanak egy szószólót, aki Lajost, illetve Györgyöt jellemzi. Kiemelt készségek, képességek: szókincsfejlesztés, jellemzés készítése, érvelés, rejtett vagy kifejtett információk megkeresése Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: heterogén csoportmunka Módszerek, eljárások: megbeszélés 8. Készítsetek jellemtérképet! a) Lajos királyról b) Györgyről

221 E S T E N D E N M E G L Á T T A A B U D A I V Á R A T érv: 1. érv: 2. érv: 3. érv: 1. érv: 4. tulajdonság: 2. érv: 3. érv: 1. tulajdonság: 1. érv: 2. tulajdonság: 3. tulajdonság: 3. érv: 2. érv: 3. érv: 2. érv:

222 222 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M JELENTÉSTEREMTÉS 8. lépés: 9. feladat T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók Továbbra is együtt dolgoznak a 4 fős heterogén csoportok. Szöveget kell alkotniuk a megadott szempontok alapján. Közösen alkothatják meg, de osszák be maguk között a feladatokat. Legyen egy jegyző, egy időfigyelő-felolvasó, egy ötletadó, egy szókereső. Az elkészített szöveget a felolvasók bemutatják az osztály előtt. Kiemelt készségek, képességek: együttműködési készség, kreatív írás, szabályok betartása Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: heterogén csoportmunka Módszerek, eljárások: megbeszélés 9. Lajos király udvarában a) Te vagy Lajos király jegyzője. A király parancsot adott, hogy írd meg az okiratot az elhangzottak alapján! Öcséd örökségét, jól van, elfogadom, S rá te vagy legméltóbb, tehát néked adom: Olyan feltétellel adom pedig néked, Hogyha holnap a cseh bajnokot kivégzed. Vár fokára tűzöd a levágott fejet: Úgy nyered királyi függő pecsétemet. b) Te vagy Lajos király írnoka. A király felkér, hogy készíts feljegyzést Miklós és György helyzetéről, vagyonának jövőjéről, viselt dolgairól.

223 E S T E N D E N M E G L Á T T A A B U D A I V Á R A T lépés: 10. feladat T/ oldal PERC Kiegészítő feladat Tanári instrukciók A feladat során Lajos királlyal ismerkedhetnek meg a diákok különböző szövegek és ábrázolások segítségével. Heterogén csoportokban dolgozzanak a diákok, és osszák meg egymás között a feladatot, aszerint, hogy ki mit tud megoldani, ki mire képes. Lehet szövegből adatokat, összefüggéseket kikeresni, pókhálóábrát készíteni. A feladat bemutatásakor mindenki kapjon szerepet, de mindenki csak egy dolgot végezhet. A végén a csoportok értékeljék a munkájukat: azt, hogy hogyan tudtak együtt dolgozni, ki hogyan vette ki részét a munkából, a tanár pedig a megoldásokat véleményezze. Kiemelt készségek, képességek: kreativitás fejlesztése, szövegértés fejlesztése, együttműködési készség fejlesztése, prezentációs készség fejlesztése Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: heterogén csoportmunka Módszerek, eljárások: megbeszélés, prezentáció 10. Ki is volt Lajos király? Ismerkedjünk meg életével a lexikonok, a visszaemlékezések, az ábrázolások alapján! Olvassátok el a szövegeket, nézzétek meg alaposan a képet, majd végezzétek el a feladatokat! Úgy osszátok fel a feladatokat egymás között [a), b), c), d)], hogy mindenkinek jusson közülük! A megoldások bemutatásánál mindenki kapjon szerepet! LAJOS KIRÁLY az Anjou-házból való I. (Nagy) Lajos ( ) magyar király. Károly Róbert fia, szerepet játszik Arany Toldi-trilógiájában is. Az első részben a népmese egyéni vonások nélküli, bölcs és igazságos királya. A második kötetben mátyási jegyek figyelhetők meg rajta (álruhában járja az országot), majd a lovagkirály, a ravasz diplomata, a kemény hadvezér és a nemzeti uralkodó vonásaival gazdagodik a portré. Döntéseikor néha őt is elragadja az indulat, de alapvonása a méltányosság. Végül a harmadik részben az öreg királyról megtudjuk, hogy korszerűbb eszmék és szokások meghonosítója, s emiatt különbözött össze a maradi Toldi Miklóssal. Arany számára ő a nemzeti király eszménye: példás magyar, de részint idegen eredete, részint pozíciója és alkata folytán képes széles látókörrel, megfontoltan és kiegyensúlyozottan cselekedni, aminek a magyar történelem legfényesebb időszaka köszönhető. (Tótfalusi István: Irodalmi alakok lexikona. Móra, Bp o.) Maga a király bölcs és igen bőkezű volt, sok háborút viselt szerencsésen, és sok mindent visszaszerzett országának. Hadi dicsőségén kívül a tudományokban való jártassága miatt is híres volt, nagy

224 224 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M buzgalommal foglalkozott a csillagászattal, és erényeinek tökéletessége [ ] nevét sok nemzet előtt dicsővé tette [ ] Közepes magasságú ember volt, büszke tekintetű, göndör hajú és szakállú, barátságos arcú, vastag ajkú és kissé görbe vállú (Küküllei János, kortárs krónikaíró leírása I. Lajos királyról) a) Hány évig élt Lajos király? Kinek a fia volt? Mit gondoltok, mit jelent a trilógia szó? Milyen jellemvonások jellemzik Lajos királyt a Toldi-trilógia egyes részeiben? Első rész Toldi: Második rész Toldi szerelme: Harmadik rész Toldi estéje: b) Mit jelent az a kifejezés, hogy kortárs? Küküllei János szerint hogy nézett ki a valóságban Lajos király? Nagy Lajos a trónon (Képes Krónika, 1358) Hasonlítsátok össze a Képes Krónika képét a leírással! Milyen azonosságokat és különbségeket fedeztek fel a két ábrázolásban? Vajon miért ezeket a jellemvonásait említi a szövegben a kortárs krónikaíró? c) Figyeljétek meg a képet! Kik veszik körül a királyt? Kik lehetnek ők? Mit jelképez a király trónja? d) Véleményetek szerint miért nem nevezi Arany Lajos királyt Anjounak? e) Készítsetek fürtábrát a két szöveg alapján, amelynek középpontjában Lajos király áll! Helyezzétek el az ábrán mindazt, amit a két szöveg alapján az uralkodóról megtudtatok (rekonstruált élete, szerepe a Toldiban, jellemvonásai, jelentősége a magyar történelemben stb.)! MEGOLDÁSOK a) Károly Róbert fia volt, 54 évig élt. Három részből álló mű. Az egyes részek önállóan is megállják a helyüket. Első rész Toldi: népmesék bölcs, igazságos királya Második rész Toldi szerelme: mátyási jegyek, lovagkirály, ravasz diplomata, kemény hadvezér, nemzeti uralkodó Harmadik rész Toldi estéje: haladó szellemű, az újítások iránt fogékony király b) Vele egy időben élő ember. Közepes magasságú, göndör hajú és szakállú, vastag ajkú, kissé görbe vállú. Elkötelezett híve volt királyának. Jellemvonásai közül csak a pozitívakat említette, Lajos is olvashatta művét. c) Egyik oldalt a katonákat lehet látni korabeli páncélban, a másik oldalt a nagybirtokosokat, akik még őrzik öltözetükben, fegyverzetükben a régi kort, az Árpád-házi királyok idejében megszokott öltözetet, fegyvereket.

225 E S T E N D E N M E G L Á T T A A B U D A I V Á R A T A trón egy várat formáz, utalva a király várépítő tevékenységére. Ez megszokott ábrázolás a középkorban, hogy a királyok által alapított templomok, várak megjelennek a képeken kicsinyített vagy jelképes formában. d) Azért, mert tönkretenné Arany koncepcióját, ha a király modernizáló szándéka idegen mivoltából származna. 10. lépés: 11. feladat T/ oldal 25 PERC Kiegészítő feladat Tanári instrukciók Továbbra is együtt dolgoznak a heterogén csoportok. Ebben a két énekben az események nagyjából egy időben zajlanak, azaz az elbeszélés két párhuzamos helyszínnel és szállal dolgozik. Mivel ez regényekben és filmekben is gyakori lesz, érdemes rá felhívni a figyelmet. A csoportok filmforgatókönyvet készítenek a kettéosztott kép segítségével. A két ének eseményeinek felidézésével, azok egymással párhuzamba állításával, az idő és a tér átgondolásával segítjük a szöveg alaposabb megértését. A csoportok munkáit elhelyezzük az osztályteremben, egy csoporttag ott marad, a többiek pedig körbejárják, és megtekintik az elkészült forgatókönyveket. A csoportot képviselő tanuló csak a konkrét kérdésekre válaszoljon. Értékeljék a diákok a munkájukat, és azt is, hogyan végezték a feladatot. Kiemelt készségek, képességek: együttműködési készség, képzelőerő fejlesztése, véleményalkotás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: heterogén csoportmunka Módszerek, eljárások: megbeszélés 11. Készítsetek filmforgatókönyvet a két ének alapján! A legújabb technikát alkalmazhatjátok: a kép megosztott, egyszerre két, egy időben játszódó jelenetet is láthatnak a nézők. a) Miért alkalmas a hetedik és a nyolcadik ének e technika alkalmazására? b) Tervezzétek meg a jeleneteket! Írhattok és rajzolhattok is! 1. JELENET 2. JELENET 3. JELENET HETEDIK ÉNEK NYOLCADIK ÉNEK

226 226 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 4. JELENET 5. JELENET 6. JELENET REFLEKTÁLÁS 11. lépés: 12. feladat T/ oldal 5 PERC Tanári instrukciók A kilépőkártya segítségével a tanulók kiemelhetik a számukra legfontosabb gondolatot, reflektálhatnak az olvasottakra, az elhangzottakra. Ez visszacsatolás is a tanár számára, mi az, ami megérintette, mi az, ami foglalkoztatja a gyerekeket a szöveg kapcsán. Mindenképpen teremtsünk lehetőséget arra, hogy reflektáljunk a kilépőkártyán olvasottakra. Kiemelt készségek, képességek: metakogníció Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni munka Módszerek, eljárások: megbeszélés 12. Kilépőkártya A legfontosabb gondolat vagy érzés, amelyet az elmúlt órákból magammal viszek:. Kérdésem: Megjegyzésem:

227 11. HOL VAGYON PAIZSOM, PÁNCÉLOM, FEGYVEREM? 3 ÓRA RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1 2. feladat T/ oldal 5 10 PERC Kiegészítő feladat Tanári instrukciók A rajzos feladat a lovagok felszerelését mutatja be. A képeket kell párosítani a megnevezésekkel. Párosan végezzék a tanulók a munkát. Kiemelt készségek, képességek: szókincsfejlesztés Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munk afo r mák: páros munka Módszerek, eljárások: feladatlap megoldása, megbeszélés 1. Milyen fegyvereket, eszközöket használnak a lovagok? Párosítsátok a rajzokat a nevekkel, és öltöztessétek fel a lovagotokat! nyereg kard sisak lábvért pajzs mellvért dárda

228 228 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S T/2. 6. É V F O L Y A M 166. oldal 5 10 PERC Alternatív feladat Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Jó tett helyébe jót várj! Ennek a közmondásnak a jelentésével foglalkozva készítjük elő a következő két éneknek a megismerését. A tanulók párban beszéljék meg a feladatot, idézzék fel azt a legutóbbi esetet, amikor ennek a közmondásnak az igazsága érvényesült. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : szókincsfejlesztés, szóbeli szövegalkotás C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros munka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : megbeszélés 2. Jó tett helyébe jót várj! Mit jelent ez a közmondás? Milyen irodalmi alkotásokban találkozhattok ezzel a kifejezéssel? Ki mondja kinek? Mikor? Miért? Idézzetek fel olyan helyzeteket az életetekből, amikor ennek a közmondásnak az igazsága érvényesült! MEGOLDÁSOK Ha valaki jót tesz veled, azt ne rosszal fizesd vissza. Mesékben találkozhatunk a leggyakrabban ezzel a mondattal. A hős találkozik a jótevőjével, aki még nem fedte fel magát, és kér egy szívességet vagy ad egy feladatot, amit a hősnek el kell végeznie. Ha ezt megtette, akkor hangzik el a mondat: Jó tett helyébe jót várj!

229 H O L V A G Y O N P A I Z S O M, P Á N C É L O M, F E G Y V E R E M? 229 JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 3 4. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók A tanulók folytatják az ismerkedést Miklós sorsával, újra visszatérünk a Miklós-szálhoz. Az ének bemutatása után a tanulók adjanak címet a szövegnek, és beszéljenek érzéseikről, gondolataikról: mi minden jutott eszükbe a szöveg felolvasása közben. K iemelt ké s z s é g ek, ké p e s s é g ek: hallott szöveg megértése, önálló vélemény megfogalmazása, egymás meghallgatása Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: frontális munka Módszerek, eljárások: felolvasás, megbeszélés 3. A kilencedik ének középpontjában is egy esemény áll. KILENCEDIK ÉNEK 1,Bika rugaszkodván, kötél szakadt vala... Miklósnak akkoron sok máj adatott vala Ilosvai Pest város utcáin fényes holdvilág van, Sok kémény fejérlik fenn a holdvilágban; Barna zsindelytetők hunyászkodnak alább, Megborítva mintegy a ház egész falát. Azt hinné az ember: a padláson laknak, Azért csinálták azt sokkal magasabbnak; Most a házfalakat rakják emeletre, Akkor a tető volt kétszer újra kezdve. 2 Sok bolyongás után végre kifáradva, Letelepült Miklós az utcán egy padra; Úri nép jött-ment ott; asszony, lány és férfi, Miklós nézte őket, el is unta nézni.

230 230 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Aláfüggesztette fejét nagy bánatban, Mert egy pénze is nincs üres tarsolyában, Pedig négy nap óta csak gombát mit evett, Melyet vándorolva útfélen szedhetett. 3 Hirtelen nagy lárma, nagy sikoltás támad: Tűz van-é vagy árvíz, vagy víják a várat? Nincsen tűz sem árvíz, nem is jő ellenség, Hanem van egy másik rémítő jelenség: Egy nagy szilaj bika fut a keskeny utcán, Valahogyan vágóhidrul szabadulván; Bömböl és sikangat 1, és a vért szagolja, Mely füléből ömlik s szügyét 2 végig folyja. 4 Mészáros legények merre láttak, széjjel Iramodtak egy-egy hurkoló kötéllel, És míg magok biztos helyre nem jutának, Addig rá sem értek szólni a kutyának. Volt pedig a hídnál hat erős szelindek, 3 Utána uszíták a bikának mindet, A kutyák szaladtak, nem is voltak restek, A bika fülének és marjának 4 estek. 5 Mihelyt egyik kutya a fülét megvérzé S fülében a bika a fájdalmat érzé, Elbődüle szörnyen és lerázta őket, Elszórá füléről a fülönfüggőket. Hullottak az ebek, hogy jobban sem kellett, Nagyokat püffentek a házfalak mellett, Egy-egy darab fül, hús ha maradt szájokban, Agyarkodva 5 rágták kínos haragjokban. 1 sikangat = sikongat (éles hangon bőg) 2 szügye (szügy) = nagyobb állat (ló, szarvasmarha) törzsének a két mellső lába közti része 3 szelindek = nagy, zömök testű, lecsüngő ajkú, tömpe orrú, erős kutya 4 marja = tarja (két lapocka közt a nyak töve) 5 agyarkodva = agyarukat (fogukat) csikorgatva

231 H O L V A G Y O N P A I Z S O M, P Á N C É L O M, F E G Y V E R E M? A vágólegények csak kiálták: fogd, fogd! De a veszett állat karikára forgott, S amely kutya egyszer hozzá közelített, Annak ő szarvával repülni segített. Egyiket bedobta a szomszéd udvarra, Másiknak a bélit ontotta ki szarva, A vágók pedig, hisz mit tehettek másat? Biztaták keményen a döglött kutyákat. 7 A bika azonban, mint a zúgó szélvész, Nem nézte az útnak sem hosszát, sem szélét: Annak tartott, akit elül-utol talált, Futá minden ember a bizonyos halált. 6 Sikolt a fehér nép, esve már kétségbe; Férfiak kiáltják: elébe, elébe! De egy sincsen, aki elébe fordulna, Hanem még a fúru-lyukba 7 is bebúna. 8 Toldi nem futott el, csak felállott szépen, S a bikát bevárta az utcaközépen. Mit akarsz te fickó! tán bolond vagy? nem ládd A dühös bikát, hogy jön egyenesen rád? Látta Miklós bizony, hogyne látta volna? Csak kiáltozzatok magában gondolta, S elbocsátá a szót a két füle mellett, Minthogy látni mármost a bikához kellett. 9 Mert alighogy Miklóst a bika meglátta, Rémitőt sikkantott és a port kapálta, Azután úgy szórta a földet szarvával, Mintha szérűn pelyvát 8 forgatna villával. Egyszersmind erősen nekirugaszkodva Szarvát öklelőre nagy-le 9 bocsátotta. Odavan! vége van! jaj, jaj! sikoltának Minden ablakából a pesti utcának. 6 futá a halált = a halál elől futott, mely bizonyosan eléri 7 fúru-lyukba = fúróval vájt lyuk 8 pelyva = (polyva) a gabonafélék szeméről (magjáról) leváló levélkék tömege; a polyvás magot szárítják, napon forgatják, hogy könnyebben leváljanak a levélkék; csépléskor ezt a munkát a cséplőgép végzi 9 nagy-le = nagyon le, közel a földhöz

232 232 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 10 Dehogy van! lábával elébe toppantott, Rémitő szavával erősen kurjantott: E fogással 10 visszahökkenté a marhát, S azon pillanatban megragadta szarvát, Vágószékre voná két szarvánál fogva, A mészárosokat előkiáltotta, Nagy-sokára el is jöttek azok oztán, Erős köteleket és pányvákat 11 hozván. 11 Megköték a bikát vastag gerendához, Szarvát lenyügözték 12 az első lábához; A nép széjjeloszlott; a vágó legények Egy kis házikóba fekünni menének. Miklós meg leült a vágóhid szélére, Ott akarván tanyát fogni azon éjre; Fejének párnája a szín ágasa 13 volt, Lepedőt sugárból terített rá a hold. 12 De a mészárosok nem engedék neki, Hogy a vágószínben magát pihenje ki, Egy jó darab májat kilöktek elébe, S menjen onnan, mondák, anyja keservébe. Ez hát a jutalma száz meg száz életnek, Hogy a megmentőnek alamizsnát vetnek Gondolá s a májat ott a földön hagyta, Jött egy éhes kutya, annak odaadta. 13 Aztán ment az utcán. Sok helyütt susogta Valaki: ez volt az, aki szarvon fogta; Sok helyen látott még egy-két emberképet, Ablakból, kapuból amint visszalépett. Aztán becsapódott az ablak táblája, Hallott a kapukon kulcsnak csikorgása, Aztán csendesség lőn, hideg, embertelen; Hát nekem mond Toldi hol lesz már tűzhelyem 14? 10 e fogással = e csellel, fortéllyal 11 pányva = állat megfogására használt hosszú kötél, mely csúszó hurkokban végződik; ezt messziről az állat nyakába dobják 12 lenyügözték = a szarvát rövid hosszú kötéllel az első lábához kötözték; így csak aprókat léphet 13 a szín ágasa = a félszer kétágú tartóoszlopa 14 hol lesz már tűzhelyem = szállásom (a tűzhely a családi élet, az otthon melegét jelenti)

233 H O L V A G Y O N P A I Z S O M, P Á N C É L O M, F E G Y V E R E M? Hányféle dolgok nem jutottak eszébe! Előtte lebegett édesanyja képe, Mint mikor hozzá ment búcsuvétel végett, S nyakán csimpalyogva 15 ajkán csókja égett. Akkor is oly csendes méla éjszaka volt, Akkor is oly tisztán csillogott le a hold, Akkor is ki volt ő mindenünnen zárva, Nyughelyet nem adott senki éjszakára. 15 Majd az édesanyja képét odahagyva, Az özvegyasszonyra repült gondolatja, Hogy sírt a kereszten, két kezét hogy törte, Amiért a vad cseh két fiát megölte. Fogadása jut most eszébe s így sohajt: Oh mikép víhatnék holnap én avval bajt? Hol vagyon paizsom, páncélom, fegyverem? Fog-e a cseh bajnok szembeszállni velem? 16 Oh! bizony mit sem hajt a cseh bajnok énrám, 16 Kinevet, kigúnyol és félvállról néz rám, Vagy talán hozzá még közel sem bocsátnak,»félre innen, rongyos!«mondják, ha meglátnak. S nagyon elbusítá Miklóst e gondolat, Lassan ment az utcán, sohajtott nagyokat, Meg-megállt, szemét a föld felé meresztve, Mintha lába előtt valamit keresne. 17 Egyszer föltekinte, képe is felvídult, Azt gondolnák, hogy fut, úgy menésnek indult, Ment, ment egyenesen a temetőkertbe, Hol imént a síró gyászos asszonyt lelte. Könnyü eltalálni, mi lehetett célja: Volt a két fiúnak fegyvere, páncélja; Felveszem azt, mondta, és örült előre: Jaj! hogy ez az öröm is elpártolt tőle. 15 nyakán csimpalyogva = nyakán csimpaszkodva (függeszkedve) 16 mit sem hajt énrám = mit sem törődik velem

234 234 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 18 Össze-visszajárta a temetőkertet, De nem lelt abban egy elátkozott lelket: Hol keresse mármost az özvegynek lakját? Budapest városát sok ezeren lakják. Látta, hogy hiában minden akaratja, Erős fogadását hiába fogadta; Könnyű dibdáb 17 játék maga, esküvése, Pajkos gyermek a sors, csak úgy játszik véle. 19 És mivelhogy szállást az élők nem adtak, Elpihent tanyáján hideg halottaknak; Nyirkos volt a sírdomb a harmattól, melyet Hűvös éj sírt arra örökösök helyett. Fölnézett az égre, az országutjára; 18 Keservesen gondolt bujdosó voltára; S mint amely madár van elröppenő félben, Úgy tett a reménység hervatag szivében. Adjatok címet a szövegnek! T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A tanulók homogén csoportban folytatják a munkát. Különböző énekek összevetése, párhuzamok, azonosságok, különbségek keresése történik különböző szinteken. A tetőponthoz közeledve egyre tudatosabban vizsgáljuk a gyerekekkel a bűn és megbocsátás, halál és újjászületés motívumait. A csoportok önállóan dolgozzanak. A feladat megbeszélése szóvivőkön keresztül történik. A csoport kijelöl egy tagot, aki beszámol az eredményről. A csoportok tagjai kiegészíthetik, a többi csoport pedig kérdéseket tehet fel, ha valami nem világos vagy többet szeretnének tudni az adott kérdésről. Kiemelt készségek, képességek: azonosságok, különbségek felismerése, párhuzam keresése, fogalom elmélyítése 17 dibdáb játék = keveset érő, haszontalan 18 az ég országútja =Tejút

235 H O L V A G Y O N P A I Z S O M, P Á N C É L O M, F E G Y V E R E M? 235 Célcsoport differenciálás: A) azonosságok és különbségek keresésében több segítséget igényelők B) azonosságok és különbségek keresésében kevesebb segítséget igényelők C) azonosságok és különbségek keresésében önálló munkavégzésre képes tanulók Munkaformák: homogén csoportmunka Módszerek, eljárások: táblázat, feladatlap kitöltése, megbeszélés 4. Próbatétel A) Hasonlítsátok össze az ötödik és a kilencedik ének próbatételeit! a) Töltsétek ki a táblázatot! Miklós ellenfele Kit véd meg Miklós? Mi a jutalma Miklósnak? Milyen Miklós hangulata az események után? ÖTÖDIK ÉNEK KILENCEDIK ÉNEK b) Milyen újabb jellemvonásokkal gazdagodott Miklós képe? Gyűjtsétek össze! Alátámasztó részeket is keressetek a szövegből! MIKLÓS JELLEMVONÁSAI ALÁTÁMASZTÓ RÉSZEK c) Hasonlítsátok össze a temetői jeleneteket! HETEDIK ÉNEK KILENCEDIK ÉNEK TIZEDIK ÉNEK B) Ebben az énekben folytatjuk az ismerkedést Miklós életével. a) Teremtsetek kapcsolatot az ötödik és a kilencedik ének között! Milyen azonosságokat és különbségeket tudtok felfedezni a két ének története között? AZONOSSÁGOK KÜLÖNBSÉGEK b) Miklós nagy veszedelemtől mentette meg a pesti utca népét a bika megfékezésével. Hogyan hálálták meg neki? Mi jellemzi Miklós hangulatát, milyen eszközökkel vetíti elénk a narrátor?

236 236 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M c) Gyűjtsetek példákat az első kilenc énekből az isteni gondviselés jelenlétére! C) Olvassátok el újra a kilencedik ének utolsó versszakát, a második ének befejezését és a negyedik ének 3. versszakát! a) Milyen kapcsolatot tudtok teremteni az alábbi részletek alapján? Miért? Indokoljátok is válaszotokat! Hol van Miklós? Milyen érzések jellemzik? MÁSODIK ÉNEK NEGYEDIK ÉNEK KILENCEDIK ÉNEK b) Figyeljétek a következő sort: Aztán csendesség lőn, hideg, embertelen (9/13.)! Mire utalhatnak ezek a szavak? c) Keressétek ki a hetedik, kilencedik és tizedik énekből a halál és az újjászületés motívumait! ÉNEK HALÁL ÚJJÁSZÜLETÉS VII. IX. X. MEGOLDÁSOK A/a) ÖTÖDIK ÉNEK MIKLÓS ELLENFELE a farkasok a bika KILENCEDIK ÉNEK KIT VÉD MEG MIKLÓS? Önmagát menti. Pest népét védi meg, másokat ment. MI A JUTALMA MIKLÓS- NAK? MILYEN MIKLÓS HAN- GULATA AZ ESEMÉNYEK UTÁN? Megmenekül, életben marad. Sajnálja az elpusztított állatokat, nem érez irántuk haragot. Egy darab májat kap, az emberek megbámulják. Elkeseredett, bús, bánatos. b) lovagias: gondolkodás nélkül szembeszállt a megvadult bikával, így saját életét veszélyeztette; bátor, erős, önfeláldozó B/a) Itt egy állattal kell megvívnia (bika), ott többel (farkasokkal). Itt mások életét védi, ott a sajátját kellett megoltalmaznia. b) A mészárosok májat löknek neki, az emberek megbámulják, de senki sem fogadja be, nem kérdezi, ki ő és honnan jött, miben segíthetnek neki. A narrátor az elkeseredett gondolatait közli velünk: Ez hát jutalma száz meg száz életnek, /

237 H O L V A G Y O N P A I Z S O M, P Á N C É L O M, F E G Y V E R E M? 237 Hogy a megmentőnek alamizsnát vetnek (9/12.),»Hát nekem«mond Toldi»hol lesz már tűzhelyem?«(9/13.) C/a) A magányosság, az árvaság, az egyedüllét hatja át ezeket a versszakokat. A második énekben az udvar egy szegletébe húzódik, az apai háztól távol kiverten, a negyedik énekben a nádasban bujdokol árván, egyedül, míg ebben az énekben a halottak közé tér vissza, a temetőbe. b) Újra visszatér Toldi a halottak, élőhalottak világába, mert még nem méltó arra, hogy az emberek társadalma befogadja. Nem születhet még újjá, nem kaphatja meg a feloldozást. Közömbösséget, lélektelenséget is jelent a megvédett emberek részéről. T/ oldal 30 PERC Tanári instrukciók A IX. ének feldolgozása lehetőséget teremt az állathasonlatok-, önlegyőzés-problematika feldolgozására. A gyerekek először önállóan dolgoznak, összegyűjtik a szempontoknak megfelelő részleteket, majd belső hangok technikával hozzákapcsolják Miklós gondolatait. Végül heterogén párokban megbeszélik, ellenőrzik a feladatot. Kiemelt készségek, képességek: azonosságok, különbségek felismerése, párhuzam keresése, következtetések megfogalmazása Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: egyéni és heterogén párok M ó d s zerek, e ljá r á s o k: szemponttáblázat, belső hangok, megbeszélés 5. A Toldi egyik meghatározó vonása, hogy az elbeszélő Miklóst gyakran viszonyítja állatokhoz. Ahogy az ötödik és a kilencedik énekben megfigyelhettük, előfordult, hogy az állatok életre keltek, és a történet szereplői lettek. Vizsgáld meg, hogyan fejezik ki a mű egészét meghatározó képi motívumok a címszereplő küzdelmeit! ÉNEKEK/VERSSZA- KOK SZÁMA ÁLLATHA- SONLATOK, ÁLLATSZEREPLŐK komor bika sértett vadkan túzok hímszarvas paripa MIT TUDUNK MIKLÓSRÓL? KIT/MIT GYŐZ LE? MIKLÓS BELSŐ HANGJA (GON- DOLATAI, ÉRZÉSEI E/1. SZEMÉLYBEN) HOGYAN ÉS MIBEN VÁLTO- ZOTT MIKLÓS AZ ELŐZŐ JELE- NETHEZ KÉPEST?

238 238 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M toportyán béka réti farkas bika REFLEKTÁLÁS 3. lépés: 6. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók A tanulók hasonlítsák össze a Toldit és a János vitéz eseményeit abból a szempontból, hogy milyen állatokkal kellett megküzdeniük a hősöknek. János vitéznek is meg kellett küzdenie különböző állatokkal, de más célból és eredménnyel, mint Miklósnak Kiemelt készségek, képességek: összehasonlítás képességének fejlesztése, a gondolkodás fejlesztése Célcsoport differenciálás: homogén csoportok az előző feladat szempontjai szerint M unk aformák: homogén csoportok Módszerek, eljárások: megbeszélés 6. Petőfi Sándor hősének, János vitéznek is meg kellett küzdenie különböző állatokkal. Idézzétek fel a szöveget, és hasonlítsátok össze a Toldi történetével! Rendezzétek gondolataitokat a táblázat segítségével! Milyen állatokkal küzdenek meg? A történet menetében mikor fordulnak elő? Milyen eredményre jutnak a hősök a próba után? Milyen az előadásmód? Melyik az archaikusabb (archaizálóbb)? Miért? JÁNOS VITÉZ TOLDI MIKLÓS

239 H O L V A G Y O N P A I Z S O M, P Á N C É L O M, F E G Y V E R E M? 239 MEGOLDÁSOK PETŐFI SÁNDOR: JÁNOS VITÉZ 25 Tündérország első kapuját őrzötte Félrőfös körmökkel három szilaj medve. De fáradságosan János keze által Mind a három medve egy lett a halállal. Ez elég lesz mára, János ezt gondolta, Nagy munkája után egy padon nyugodva. Ma ezen a helyen kissé megpihenek, Holnap egy kapuval ismét beljebb megyek. És amint gondolta, akkép cselekedett, Második kapuhoz másnap közeledett. De már itt keményebb munka várt ám rája, Itt őrzőnek három vad oroszlán álla. Hát nekigyűrközik; a fenevadakra Ráront hatalmasan, kardját villogtatva; Védelmezték azok csunyául magokat, De csak mind a három élete megszakadt. Igen feltüzelte ez a győzedelem, Azért, mint tennap, most még csak meg sem pihen, De letörölve a sűrü verítéket, A harmadik kapu közelébe lépett. Uram ne hagyj el! itt volt ám szörnyű strázsa; Vért jéggé fagyasztó volt rémes látása. Egy nagy sárkánykígyó áll itt a kapuban; Elnyelne hat ökröt, akkora szája van. Bátorság dolgában helyén állott János, Találós ész sem volt őnála hiányos, Látta, hogy kardjával nem boldogúl itten, Más módot keresett hát, hogy bemehessen. A János vitéz utolsó próbája ez a viadal, míg Miklósnak csak egy-egy állomás, egy-egy próba élete menetében. János vitéz medvékkel, oroszlánokkal és egy sárkánykígyóval küzd meg két nap alatt. Toldi előbb két farkassal, majd négy nap elteltével a bikával. János vitéz nem tudja, hogy mi lesz a jutalma, miért, kiért küzd, ő keresi a halált, mert nincs célja életének. Miklós először a saját, másodjára mások életét védi, először önmagáért, majd másokért küzd. Az első küzdelem második lépcsője az önlegyőzés, saját gyilkos ösztöneinek legyőzése. Ezt nagyon hangsúlyozni kellene. János vitéz esetében biztosak vagyunk a győzelemben, nem érzünk félelmet a szöveg olvasása közben, mesei az előadásmód, míg Miklóst félthetjük, mert valóságos veszéllyel kell szembenéznie. A Toldi archaikusabb, archaizálóbb.

240 240 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M RÁHANGOLÓDÁS 4. lépés: 7. feladat T/ oldal 5 10 PERC Tanári instrukciók A ráhangolás feladata egyben a heterogén csoportok kialakításának ideje is. Válasszunk a Toldi szövegéből annyi részletet, ahány csoporttal szeretnénk dolgozni. Ügyeljünk, hogy olyan részletet emeljünk ki, melyben van párbeszédes rész is. Kétsoronként vágjuk fel a szöveget, úgy húzzanak a gyerekek egyet-egyet. Keressék meg az összetartó részleteket, válaszoljanak a kérdésekre, és mindenki a maga két sorát felolvasva mutassák be a csoport szövegét. Ezzel kezdődik a csoport munkája. Azok tartoznak egy csoportba, akiknek a szövege összetartozik. Kiemelt készségek, képességek: felolvasás, együttműködési készség fejlesztése Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: frontális munka Módszerek, eljárások: megbeszélés E s zközö k: részletek a Toldiból kétsoronként összevágva 7. Idézetkártya Melyik énekből származik az idézet? Ki beszél kivel? A részlet helyszíne: JELENTÉSTEREMTÉS 5. lépés: 8. feladat T/ oldal PERC Elhagyható feladat Tanári instrukciók A feladatot heterogén csoportokban végezhetik a gyerekek, de ezen belül különböző nehézségű és típusú feladatokat oldhatnak meg. A csoportok vezetői osztják be a munkát, vagy a csoporttagok érdeklődésüknek, tudásszintjüknek megfelelően válogathatnak a lehetőségek közül. 3 csoportra osszuk az osztályt, 25 percet kapjanak a tanulók a felkészülésre, és minden társaságnak szigorúan 5 5 perc jut a bemutatásra.

241 H O L V A G Y O N P A I Z S O M, P Á N C É L O M, F E G Y V E R E M? 241 Végül a csapatok vezetői értékeljék a tagok munkáját, ki hogyan vette ki a részét a feladatok megoldásából, a pedagógus pedig a megoldásokat értékelje. A feladat végzése közben a tanulókat figyelve lépjen közbe a pedagógus olyan helyzetekben, ha a diákok megakadnak, nem tudnak megegyezni, kérdés merül fel valamivel kapcsolatban. A gyerekek tudják, érezzék, hogy a segítség ott van mellettük, de a háttérben marad, nem akarja befolyásolni megoldásaikat. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : szövegalkotási képesség, együttműködési készség, szerepjáték C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály; heterogén csoportokon belül különböző képességek alapján M u n k a f o r m á k : heterogén csoportmunka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : megbeszélés, szerepjáték 8. Figyeljétek meg a képeket és a szövegeket! A XV. századi Pestet és Budát mutatják be. A színezett fametszet bal oldalán a királyi palota, jobb oldalán Buda városa látható. A palota legdélibb része az István-torony volt, a hozzá tartozó épületekkel. A város felőli oldalon emelkedett a Frisspalota. Buda városát a valóságtól eltérően városfalak nélkül ábrázolta a metsző. A kép közepén a Mária Magdolna-, jobb szélén a Nagyboldogasszony-templom látható. A késő középkori budavári palota Hartmann Schedel Világkrónikájából, (részben hiteles ábrázolás) Az országban sehol olyan gazdag kínálat nem volt szövetekből, fegyverekből, ékszerekből, szerszámokból vagy drága fűszerekből, mint Budán. A legnagyobb választék az országos vásárok idején várt a vásárlókra, a város boltjaiban azonban év közben is kapható volt minden keresett portéka. A két képen XV. századi bolthelyiséget lehet látni.

242 242 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M a) Készítsetek helyszíni riportot a kilencedik ének eseményei alapján! (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) b) c) d) e) A riport tartalmazza a helyszín bemutatását; az előzmények felidézését; tartalmazzon beszélgetést egyszerű járókelővel, aki ott volt, és mindent látott (lehet egy kereskedő is); beszélgetést egy olyan pesti emberrel, aki csak hallott az eseményekről; beszélgetést az egyik mészárossal; beszélgetést Toldi Miklóssal; egy záró gondolatsort, amely összefoglalja a történteket és levonja a következtetéseket. Annyi szereplő legyen, ahányan alkotjátok a csoportot! Mindenki írja meg a saját szövegét! Próbáljátok eljátszani, megjeleníteni a riportot! A feladat előkészítésére, megoldására 25 perc áll rendelkezésetekre, a bemutató legfeljebb 5 perc időtartamú lehet. Szerepem:. Szövegem:..

243 H O L V A G Y O N P A I Z S O M, P Á N C É L O M, F E G Y V E R E M? 243 REFLEKTÁLÁS 6. lépés: 9. feladat T/ oldal 5 PERC Tanári instrukciók A csoportmunka befejeztével a tanulók visszatekintenek az elvégzett munkára. Az értékelőlap segítségével reflektálhatnak, értékelhetik a közös és az egyéni teljesítményeket. Az ilyen jellegű önértékelés segíti a saját tanulásra való rálátást, fejleszti a tanulók metakognícióra való képességét. Egyénileg töltsék ki a tanulók, majd a csoportok beszéljék meg a tapasztalatokat. Kiemelt készségek, képességek: metakogníció, önértékelés Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni munka Módszerek, eljárások: megbeszélés 9. Értékeld a csoport munkáját! Ma dolgozott a leghatékonyabban a csoport jó teljesítményéért. Ma volt a legegyüttműködőbb. Ma... nagyon jó hozzászólásai, ötletei voltak. Csoportunk jól csinálta: A csoport munkájában problémát okozott: Hogy jobban dolgozzunk, jobban kell figyelnünk: A legjobban az tetszett, hogy RÁHANGOLÓDÁS 7. lépés: 10. feladat T/ oldal 5 PERC Tanári instrukciók Térjünk vissza a kilencedik énekhez egy fontos mozzanat erejéig. A lovagoknak abban a korban megfelelő fegyverzettel kellett rendelkezniük, és nemesi származásúaknak kellett lenniük. Toldi fegyver és páncél nélkül nem állhatott ki a cseh bajnok ellen. Erre kell felfigyelniük a diákoknak.

244 244 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Kiemelt készségek, képességek: ok-okozati összefüggések felfedezése Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: páros munka Módszerek, eljárások: megbeszélés 10. Toldi Miklós jelen körülményei között nem vívhat meg a cseh bajnokkal. Igazoljátok ezt az állítást a kilencedik ének szövege és eddigi ismereteitek alapján! TIZEDIK ÉNEK 1,Anyja Tholdi Györgynek szolgát azon kéré, Jó Tholdi Miklósnak ha lészen szüksége, Akkor rozskenyeret eleibe tégye. Ilosvai A játszi reménység amidőn imette 19 A boldogtalannál hitelét vesztette, Álmot küld szemére, kecsegtető álmot, Avval édesíti a nyomoruságot. Toldi is álmában csehen győzedelmet És nyert a királytól vétkeért kegyelmet; Drága gyöngyös fegyver csillogott kezében, Drágább örömkönnyü anyja két szemében. 2 Lódobogás hallék: elrepült az álom, Feltekinte Toldi a szép holdvilágon, Messze látott volna, hanemhogy nem kellett, A lóhátas ott ment a temető mellett. S ki volt a lóhátas? Nem hitt a szemének, Midőn abban a vén Bencét ismeré meg: Hé! ki az? hová mész? te vagy, öreg Bence? Istenem! nem lehet! milyen nagy szerencse! 3 Bezzeg mondhatná is már a tisztes szolga, Hogy nem a vén Bence, hanem ez s ez volna, Mikor Toldi Miklós letépte lováról S minden port lecsókolt ráncos orcájáról! 19 imette = ébrenlétében (nem álmában)

245 H O L V A G Y O N P A I Z S O M, P Á N C É L O M, F E G Y V E R E M? 245 De Bence mindebből egyebet nem értett, Csak hogy sírból ugrott reá egy kisértet; Hosszasan leckézte Miklós a vén szolgát, Míg fel birta fogni a dolog mivoltát. 4 Hanem mikor aztán felfogta eszével, Halála napjáig sem feledheté el; Nem feledheté el soha az uradta, 20 Mint ijedt meg a nagy örömnek miatta; Mint nem hitt szemének egészen, csak félig: Csontjait hogyan megtapogatta végig; S hogy megeredt a könny két öreg szeméből, Mint a záporeső Isten fellegéből. 5 Az öröm, a panasz jó sokáig tarta, Elbeszélte Miklós, ami történt rajta, De tudnivaló, hogy nem beszélt folytában: Anyját kérdte minden tizedik szavában. Hogy van édesanyám? nem beteg-e szegény? Búskodik-e nagyon elveszett gyermekén? Nála dőzsöl-e még s mit csinál a másik? Jaj! szegény anyámmal úgy-e rosszul bánik? 6 De értésül adta Bence a fiúnak, Magát anyja miatt sose adja búnak, György sem háborítja, odahagyta másnap, Nem is repeszté meg szivét a nagy bánat; Csak látni szeretné Miklóst minden áron, És ha feltalálja széles e világon, Fölkeresi, bizony-bizonnyal igérte, Ha ötven mérföldet kell is menni érte. 7 Nem is egyébiránt indított el engem Fölkeresni téged, Miklós, édes lelkem, Hanem hogy legyek hű ápoló cseléded, Gondoskodjam róla, mikor mi szükséged. 20 uradta = istenadta

246 246 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Akármerre jársz-kelsz, ott legyek sarkadnál, Legyek segítségül, ha bajba akadnál... Ezt mondotta Bence s ezenkívül mennyit! Ki győzné azt versbe szedni valamennyit! 8 Arra határozták, 21 hogy csak ott meghálnak; Bence egy abrakot 22 adott a lovának, Abrak is, kenyér is volt a kápa 23 mellett, Nem röstelte Bence az efféle terhet; Egy öblös tarisznyát is emelt a kápa, Könyökig nyúlt Bence a nagy tarisznyába; Kihúzott valamit, és így szóla: Itt van; Nesze, szolgám, madár-látta cipót 24 hoztam. 9 Édes anyádasszony ezt neked küldötte, Maga dagasztotta, maga is sütötte, És megparancsolta erős-kegyetlenül, Hogy saját kezedbe adjam szegetlenül. Azzal átaladta, kést is adott mellé; Néki veti Miklós és ugyancsak szelné: De nem hogy a cipó válna el derékon, Hanem a kés tört el, pedig nem volt vékony. 10 Az öreg csodálta: Ejnye! hogy a kőben 25 Fútta úgy meg a szél az átalvetőben 26! Nézte a kést: hová illik a darabja, Gondolá: jó volna, ha összeragadna. Hanem Miklós bizony nem esett kétségbe, Hogy éhen hal, midőn kenyér van kezébe : Feltöré a cipót tétovázás nélkül, S íme egy darab vas hull ki közepébül. 21 arra határozták = arra az elhatározásra jutottak 22 abrak = szemestakarmány, lóeledel 23 kápa = nyeregfej; a nyeregnek az a felálló része, melyre felaggathatnak egyet-mást 24 madár-látta cipó = a mezőről hazatérő paraszt tarisznyájában maradt darabka (a mezőn látták a madarak) 25 hogy a kőben? = csodálkozás, mint: hogy az ördögbe? 26 átalvető = kettős zsák; a ló hátán vagy az ember vállán kétoldalt lecsüng: középen van a nyílása

247 H O L V A G Y O N P A I Z S O M, P Á N C É L O M, F E G Y V E R E M? Felvette a vasat lába mellől Bence : Hát nem vas-darab volt, hanem vasszelence, 27 Könnyen felnyitotta, nem volt semmi zárja, Bele nézett, hát csak elállt szeme szája: Vert arany 28 volt benne, nem kettő, sem három, Hanem amióta megvan a világon, (Pedig kenyerének javát már megette) Annyit sosem látott, azt erősítette. 12 Hát Miklós nem örült a váratlan kincsen? Hogy ne örült volna, abból semmi sincsen, Szörnyűképen örült, ugrált örömében, A holnapi napot forgatá eszében: Hogy veszen majd fegyvert, szép ruhát magának! Hogyan veszi fejét a cseh Mikolának! Hogy lesz ez? hogy lesz az? De hányféle hogy-ot, Hányféle szép dolgot össze nem álmodott! 13 Mikor mind a ketten eleget örültek, Megolvasni a pénzt egy sírdombra dültek; Toldi a tokjából egyenként szedte ki, Bence pedig tartá a két markát neki. És így szóla Bence : No te öreg tenyér! Ilyet sosem kaptál, bezzeg viszkethetnél. 29 De minek beszélek, a szám majd hibázik Nem biz az, kerek szám lett: kijárta százig. 14 Most hallgass szavamra, jámbor szolga Bence: Nesze tedd el, itt van kilencvenkilence; De a századikat könnyü helyütt 30 hagyom: Megisszuk, mivel most magas kedvem vagyon. Váltig ellenkeznék benne a hű szolga, Ha nyergén kulacsa ki nem száradt volna: Kívül nedves ugyan, a harmat megeste, De a belsejébe csiholni lehetne. 27 vasszelence = kis, vasból készült ládácska 28 vert arany = aranypénz 29 te öreg tenyér bezzeg viszkethetnél = a nép azt jósolja, hogy akinek viszket a tenyere, pénzt fog kapni; tehát lett volna oka viszketni 30 könnyű helyütt = kéznél, hogy könnyen hozzáférhető legyen

248 248 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 15 Nem is messze kellett fáradni avégett; Csak közel találtak egy szegény csapszéket: Szennyes is, rongyos is volt az öreg csárda, Oda illett volna Hortobágy síkjára. Egy szomjú kútágas ácsorgott előtte, Bence nyerges lovát amellé kötötte; Toldi pedig bément: sötét volt a házba, Belevágta fejét a szemöldökfába. 16 Hé kocsmáros! hol vagy? a teremburádat! Alszol, vagy meghaltál? mért nem gyújtsz világot? Dehogy alszom, (kit hoz a forgószél megint?) Itt a mécs, bor is lesz: itce kell-e vagy pint? 31 Nem kell pint, sem itce, hiába is adnád, Egy csöppet se hozz, vagy hozz egy öreg kannát! 32 Elühmgette magát a csaplár e szóra, Gondolván magában: most akadt ivóra. 17 Bence a tarisznyát béhozá ezalatt: Miklósnak ugyancsak jól esett a falat, Rakta is szaporán, alig győzte nyelni, Három sem érkeznék vele versent enni. Mikor pedig a nagy kanna megérkezett, Mint a birkozásnak, neki gyűrekezett; Felhajtá majd félig az öt pintes pohárt; Bence megsokalta: Az Istenért! megárt. 18 Árt, nem árt, én azzal keveset gondolok, Terád pedig kicsit tartozik a dolog; Ha örül az ember, csak nyűg, hogy van esze, Temessük el azt ma, itt van, igyál, nesze! Avval odaadta az edényt Bencének: Reszketett a keze az öreg legénynek, Nem is bátorkodott inni egyszer sokat; Mindig megolvasta titkon a kortyokat. 31 itce, pint = régi űrmérték: az icce kb. 8 dl; a pint pedig a duplája, két icce 32 öreg kanna = ötpintes edény

249 H O L V A G Y O N P A I Z S O M, P Á N C É L O M, F E G Y V E R E M? Míg ezek történtek a felső asztalon, A kemencénél megpendült a cimbalom: Egy öreg cimbalmos hevert a szurdékban, 33 Már alutt, de fölkelt, hallva, hogy vendég van. Toldi meg a kannát felkapá kezébe, És kipattant vele vígan a középre: Ivott is, táncolt is: majd leszakadt a ház, Bence mindig mondta: Megárt a bor, vigyázz. 20 Árt, nem árt, én avval nem gondolok! haj rá! És az öreg kannát magasan felhajtá, Búsoljon a lovad, elég nagy a feje; Nem volt ilyen kedvem, van száz esztendeje. Kannát nekem csaplár! pintet az öregnek! Mert nehéz a kanna: kezei remegnek. Megfogadta a szót a bormérő ember: Bence a pintesből iszogatott renddel Haj rá! haj! lakjuk el a búbánat torát; Álmos a csaplárunk: igyuk meg a borát! Igyál vén cimbalom: mindjárt rád locsolom. Belém inkább uram: amúgy iszonyodom. 35 Magadéból ingyen! hallod-e kocsmáros! Tégy úgy, mintha innál. Uram! nem lesz káros? Ha csak ennyit tudtok, monda Miklós, inni: Igya meg a föld a maradékot: így ni! 22 S végigönté a bort a szoba földjére: Rázta fejét Bence s így tett rá, hogy : éjnye! Toldi pedig rakta ugyancsak a táncát, Verte a fejével a mestergerendát szurdék = kuckó, zug a kemence és a fal között 34 renddel iszogatni = mértéktartóan 35 amúgy iszonyodom = ti. ha rám öntik a bort 36 mestergerenda = mennyezet gerendáit keresztben tartó vastag főgerenda

250 250 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M MEGOLDÁSOK Széles jókedvében kurjantott nagyokat, Ivott, megint táncolt: megint ivott sokat; De mértéket tartott az öreg cimbora: Csak apránként fogyott a pintesből bora. 23 Egyszer elhallgatott, Miklós nem dorgálta; Nehéz lett a feje, húzta a lócára, Elszaladt előle a boglyakemence, Felborult ültéből, úgy elgyengült Bence. Toldi is beléunt a mulatozásba, Asztalon leborult két izmos karjára: (Meztelen karjában dagadtak az erek) Úgy aludt el, úgy hált a hatalmas gyerek. A lovagoknak abban a korban megfelelő fegyverzettel kellett rendelkezniük, és nemesi származásúaknak kellett lenniük. Toldi fegyver és páncél nélkül nem állhatott ki a cseh bajnok ellen. JELENTÉSTEREMTÉS 8. lépés: 11. feladat T/ oldal 20 PERC Tanári instrukciók Az ének szövegével homogén csoportokban ismerkednek meg a tanulók. Foglalkoznak az események menetével, Bence és Miklós találkozásával, a véletlen szerepével, Miklós álmaival. A csoportok közösen dolgozhatnak, közösen oldanak meg minden feladatot, de fel is oszthatják egymás között, és a végén beszélik meg a megoldásokat. Nem kell szószólót kijelölni, hanem a tanár szólítsa a diákokat, mindenkinek tudnia kell válaszolni a kérdésekre. Kiemelt készségek, képességek: vázlatkészítés, események sorrendjének megállapítása, ok-okozati összefüggések felismerése, összehasonlítás, kreatív írás, szövegalkotás Célcsoport differenciálás: A) akiknek gondot okoz a vázlatkészítés B) akik kevés segítséget igényelnek összefüggések felfedezésében C) akik önállóan tudnak következtetéseket levonni, összefüggéseket meglátni Munkaformák: homogén csoportmunka Módszerek, eljárások: feladatlap, megbeszélés Eszközök: feladatlap, szövegek

251 H O L V A G Y O N P A I Z S O M, P Á N C É L O M, F E G Y V E R E M? Találkozás A) Milyen kapcsolat van a kilencedik és a tizedik ének között? a) Hány szerkezeti egységet lehet felismerni a tizedik énekben? Különítsétek el a részeket, adjatok címet, majd bontsátok további mozzanatokra az eseményeket! I. RÉSZ: II. RÉSZ: Cím: Mozzanatok (alcímekben): Cím: Mozzanatok (alcímekben): b) Gyűjtsetek olyan kifejezéseket, amelyek a csárdát mutatják be! c) Rajzoljátok le, milyennek képzelitek! B) Másodszor keresi meg Miklóst az öreg Bence. Hasonlítsátok össze a két találkozást! Milyen helyzetben érkezett a segítség? Hol találkoznak? Milyen napszakban? Hogyan találta meg Bence Miklóst? Mit visz magával Bence? Milyen céllal érkezett Bence? Kinek a kérésére keresi meg Bence Miklóst? ELSŐ TALÁLKOZÁS MÁSODIK TALÁLKOZÁS a) Hogyan találják meg a száz aranyat? Miért nem árulta el Toldiné Bencének, hogy mit visz magával? b) Milyen hasonlóságot fedezhettek fel a népmesék csodái és Toldi életének jobbra fordulása között? Miért éppen 99 aranya maradt meg Miklósnak? Csoda vagy véletlen Bence felbukkanása? Indokoljátok véleményeteket! c) Képzeljétek el, miként tudakozódik Bence a pesti utcákon a járókelőknél Miklós holléte felől! C) Álmok a) Hasonlítsátok össze Toldi első és második, valamint Toldi Lőrincné álmát az alábbi szempontok szerint! (Ha szükséges, lapozzatok vissza a megfelelő énekekhez!)

252 252 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Hol helyezkedik el a történet menetében? Hol álmodnak, milyen helyen, környezetben? Mit álmodnak? Ki vagy mi zavarja meg álmukat? MIKLÓS ELSŐ ÁLMA MIKLÓS MÁSODIK ÁLMA TOLDINÉ ÁLMA b) A csárdában történt események nincsenek összefüggésben a cselekmény további alakulásával. A csárdajelent nyugvópont a cselekmény menetében. Igazoljátok az állítást! Melyik ének nevezhető még ilyen nyugvópontnak? Miért? c) A műben sok minden összefügg egymással. Keressetek ilyen közvetett vagy közvetlen kapcsolatot a tizedik ének és az összes többi ének között! MEGOLDÁSOK A) A kilencedik énekben felvetődő probléma a tizedik énekben megoldódik: Miklós a Bence által hozott aranyakból tisztességes lovagi felszerelést tud vásárolni, így ki tud állni a cseh bajnok ellen. a) Két eseménysort lehet elkülöníteni. I. RÉSZ: TALÁLKOZÁS BENCÉVEL II. RÉSZ: A CSÁRDÁBAN 1. Toldi álma 2. Bence és Miklós egymásra ismer 3. Bence megbízatása Toldiné gondoskodása 4. Az ajándék 5. Miklós döntése 1. Megérkeznek a csárdába 2. A mulatozás kezdete 3. A derekas italozás 4. Véget ért a vigalom b) szegény csapszék, szennyes, rongyos, öreg, kútágas állt előtte, sötét, alacsony volt a szemöldökfa, kemence volt benne, földes a szoba B) Milyen helyzetben érkezett a segítség? ELSŐ TALÁLKOZÁS Elkeseredett, nem tudja, mit tegyen. MÁSODIK TALÁLKOZÁS Elkeseredett, de már tudja, hogy mit akar tenni. Hol találkoznak? A nádasban. A temetőben. Milyen napszakban? Nappal találkoznak. Éjjel találkoznak.

253 H O L V A G Y O N P A I Z S O M, P Á N C É L O M, F E G Y V E R E M? 253 Hogyan találta meg Bence Miklóst? Mit visz magával Bence? Milyen céllal érkezett Bence? Kinek a kérésére keresi meg Bence Miklóst? Bence talált rá háromnapi keresés után. Élelmet: kenyeret, sültet, gyümölcsöt, bort. Megpróbálja hazavinni Miklóst. Édesanyja kérésére. Miklós ismert rá. Véletlenül találkoztak. Élelmet, a kenyérbe sütve 100 aranyat. Nem áll céljai megvalósításának útjába. Édesanyja kérésére. a) A kenyér felvágása közben. Nem akart az öreg szolgára fölösleges terhet rakni Toldiné, nem a bizalom hiányzott. b) Bence felbukkanása csodás elem, a megfelelő pillanatban a megfelelő helyre vetődött, s úgy segített Miklósnak, ahogy annak szüksége volt pénzt hozott neki. A mesékben a megoldás kulcsa a csoda, itt reális helyzetben valószerűen teremti meg a véletlen ezt a lehetőséget. A 99 arany mesei szám, ezzel is erősíti Bence váratlan megjelenését. C/a) Hol helyezkedik el a történet menetében? Hol álmodnak, milyen helyen, környezetben? Mit álmodnak? Ki vagy mi zavarja meg álmukat? Miklós első álma IV. ének Miklós még nem tudja, hogy mit csináljon. MIKLÓS MÁSODIK ÁLMA X. ének Miklós már tisztában van céljával, tudja, hogy mit akar tenni. TOLDINÉ ÁLMA VI. ének Nem tudja, mi történt kisebbik fiával. A nádasban. A temetőben. Nagyfaluban, az otthonában, egy mellékszobában. Nyugalmat lel álmában. Az éhség ébreszti föl. Megvalósulni látja célját: legyőzi a cseh bajnokot, elnyeri a király kegyelmét. Lódobogást hall, erre ébred. Nem álmodott semmit, reszketett, zsibbadt a fia iránti aggódás miatt. Miklós ébreszti fel. b) A negyedik ének nevezhető még nyugvópontnak. Toldi tudja, mi a célja, és most már rendelkezésére állnak az eszközök is, hogy meg is valósítsa. Édesanyjáról is hírt kap, tudja, hogy jól van. c) Összeköti a többi énekkel a különböző motívumok megjelenése: álom, találkozás Bencével, epizód stb. Életcélja világossá vált, minden eszköz a kezében, egyre inkább világossá válik a megoldás.

254 REFLEKTÁLÁS 9. lépés: 12. feladat T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók Idődiagramot kell a tanulóknak készíteniük. Ez átláthatóbbá, szemléletessé teszi a cselekmény időbeli előrehaladását. Ez esetben a vizuális rögzítés segít megérteni a folyamatos elbeszélői idővezetés lényegét. Ismertessük a tanulókkal részletesen a feladatukat: a Toldi eddigi eseményei alapján készítsék el az időszerkezetet bemutató diagramot. Továbbra is homogén csoportokban dolgozzanak tovább. Beszéljék meg a munka menetét, készítsenek jegyzeteket az eseménymozzanatokról, majd rajzolják meg az idődiagramot. Elegendő egy vízszintes tengely felvétele, több szín használatával dolgozhatnak a diákok. Az elkészült produktumok összevetéséhez a közzététel vagy a vándorló csoportok technikáját alkalmazhatjuk. Kiemelt készségek, képességek: áttekintő olvasás, emlékezet fejlesztése Célcsoport differenciálás: homogén csoportok az előző feladatnál megadottak szerint Munkaformák: csoportmunka Módszerek, eljárások: megbeszélés Eszközök: csomagolópapír 12. Készítsetek idődiagramot a Toldi eseményei alapján! a) Gondoljátok végig az eddigi eseményeket! Ha szükséges lapozzátok át a szöveget! b) Készítsetek jegyzetet a legfontosabb eseménymozzanatokról, időviszonyokról! c) Egy vízszintes tengelyen ábrázoljátok az eltelt időt! Több szín használatával jelöljétek a legfontosabb elemeket! d) Vázlatot, jegyzeteket készíthettek a füzetetekbe, de a csoport közös alkotását egy csomagolópapírra készítsétek el!

255 Ö S S Z E S Z E D T E T O L D I R O P P A N T N A G Y E R E J É T ÖSSZESZEDTE TOLDI ROPPANT NAGY EREJÉT 4 ÓRA R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/ oldal 10 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A csoportokat az osztálylétszámtól függően alakítsuk. A pletykajáték során a tanulók előhívják a korábbi énekekből szerzett tapasztalatokat, ismereteket, ugyanakkor ráhangolódnak a következő ének legfontosabb eseményére, Miklós és a cseh vitéz küzdelmére. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : emlékezet, kreativitás M u n k a f o r m á k : 6-8 fős heterogén csoportok M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : pletykajáték 1. Képzeljétek azt, hogy Pesten vagytok az előző énekek eseményeit követő reggelen! a) Alkossatok három csoportot! (1) Lajos király és hű embereinek csoportja (2) a cseh vitéz és fegyverhordózóinak csoportja (3) a fiait elvesztett özvegyasszony és szomszédainak csoportja b) Rövid felkészülés után rögtönözzetek beszélgetést arról, vajon mi fog történni a mai napon! 255

256 256 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 2. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók: Olvassuk fel a tizenegyedik éneket, röviden beszéljük meg, a pletykajátékban hallottakat tükrözte-e a hallott ének. Kiemelt készségek, képességek: hallás utáni szövegértés Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk a formák: frontális Módszerek, eljárások: tanári szövegbemutatás 2. Hallgassátok meg, mi történt ezen a napon a tizenegyedik ének szerint! TIZENEGYEDIK ÉNEK 1,Meg kell ma itt halni tudod egyikünknek; Nem szükség a hajó oztán holt embernek. Ilosvai Fölvevé a hajnal piros köpenyegét, S eltakarta vele az égboltnak felét, De nem volt oly kényes a bársony ruhába, Hogy be ne pillantson a szegény csárdába. Betekint félszemmel egy törött ablakon, Hát csak a cimbalmost látja benn egy padon, Kinn sem lát egyebet az öreg szolgánál, Aki dolgát végzi jó Rigó lovánál. 2 Aztán széttekinte Pesten és Budában, Nézegette magát a széles Dunában: Duna folyóvíznek piros lett a habja, Közepén egy barna csónak úszott rajta. A csónakban Toldi, nem egyéb, evezett, Messze felborzolta a lapát a vizet; Fényes apró csöppek hulltak a magasból, Mintha zápor esnék piros kalárisból 1. 1 kaláris, kláris = korallból vagy ennek utánzatából készült füzér, nyaklánc

257 Ö S S Z E S Z E D T E T O L D I R O P P A N T N A G Y E R E J É T Csakhamar is átkelt Toldi a nagy vízen, Megköté csónakját a budai részen, Kiszállott belőle s nagy-sebesen méne, Hogy keressen olyat, ami neki kéne: Szép aranyos fegyvert és ruhát magának, Cifra új szerszámot jó Rigó lovának, A Rigónak, akit hozott hű szolgája, Mert otthon is az volt kedves paripája. 4 Vett is amit kívánt: paizst, szépet, nagyot; Dolmányán a szabó parasztot nem hagyott 2, Mindenütt belepte az aranypaszománt 3 ; Vett sisakot, páncélt, hét tollú buzogányt, Kopját is, gerelyt is, mindenféle fegyvert, Melyeket Budán a legjobbik kovács vert; Ezüstös, aranyos, sallangos szerszámot; Egy szó annyi mint száz: mindent megvásárlott. 5 Hogy a csárdába ért, felöltözött szépen, Tollas buzogányát forgatá kezében, Akkor bútt fel a nap az ég karimáján, Meg is akadt szeme a fiú ruháján. A Rigó sem az volt, aki tegnap estve, Sárral, úti porral szürke színre festve, Hanem fekete, mint a fekete bogár, Elsikamlott szőrén a fényes napsugár. 6 Hát mikor ráadták a nyalka szerszámot, Mint illett neki, hogy ragyogott, csillámlott! Mikor hátára ült jó gazdája Toldi, Körülnézte magát s elkezdett táncolni. Akkor hopp! s mint a szél, aki most szabadul, Vitte Toldit a ló oly kegyetlen vadul; Bence könnyes szemmel ballagott utána; Fájt, hogy búcsút sem vett tőle kis gazdája. 2 dolmányán parasztot nem hagyott = díszes kabátján kizsinórozatlan, dísztelen helyet nem hagyott 3 paszománt, paszomány = ruhát díszítő zsinór

258 258 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 7 Mi történt ezalatt a budai szélen? Hallgassatok rá csak, azt is elbeszélem. A király sátora vala ott felvonva; Tiszta kék selyemből volt a sátorponyva; Róla, mint az öklöm (ha kicsit nem mondok), Lógtak köröskörül oly nagy arany bojtok: Messze kiösmerszett a többitől, bátor Egymást érte ottan a sok úri sátor. 8 Drága karos rengők 4 dagadóra tömve, Bársonnyal bevonva, arannyal áttörve 5, Álltak a sátorban gyönyörű szép renddel, Kiknél szebbeket már nem képzelhet ember. Egy öreg szék is volt a kellő középen, Fényes drágakővel kipitykézve 6 szépen, Nagy arany körmével 7 a földet karmolta, Mely bársony pokróccal szinte bé volt vonva. 9 A sátrak el voltak rekesztve korláttal, Tilos volt parasztnak lépni azon által; Kívül fegyveres nép és tömérdek ember Az üres sátrakat majd elnyelte szemmel. Duna partjáig nyúlt a korlát kétfelül Nagy üres tér maradt a korláton belül, Olyan, hogy egy marhavásárnak is elég Lenne, ha a marhát oda eresztenék. 10 Duna-partban egy nagy zászló volt felütve, S tarka-barka csónak a nyeléhez kötve; Nemkülönben pedig a pesti oldalon Lobogó odafenn, csónak volt a habon. Széles utca a víz: ember a sövénye; Közepén a sziget nyúlik fel beléje, Gyilkos sziget volt ez: már hetednap óta Vérrel élt, mikép a vérszopó pióca. 4 rengő = ringó, párnázott szék 5 arannyal áttörve = aranyszállal kihímezve 6 kipitykézve = kirakva, kidíszítve 7 arany köröm = a királyi székek lába oroszlánláb formára van kifaragva, majd bearanyozva

259 Ö S S Z E S Z E D T E T O L D I R O P P A N T N A G Y E R E J É T Egyszer jön a nagy cseh Buda vára felől, Táncol nagy lovával a korláton belől; Káromkodik csúnyán, a magyart böcsmérli: Hogy nincs, aki merje magát vele mérni. De ime hirtelen a pesti oldalon Nagy örömzaj támad és nagy riadalom: Ismeretlen bajnok fekete paripán Vágtat a zászlóhoz és mérkőzni kíván. 12 Sisakellenzője 8 le vagyon bocsátva, Csúcsáról fehér toll libeg-lobog hátra; Toldi (mert hisz ő volt) a tollat levészi, Mindjárt ott teremnek a király vitézi, S eveznek a tollal, mint hogy tisztök tartja 9, A cseh bajvívóhoz a budai partra; Vérszín a cseh tolla, fölcseréli vele: A bajra hívásnak 10 volt e dolog jele. 13 Ezalatt a várba gyors híradók mentek. A király lejött és sok nagyúri rendek 11, A két bajnok pedig csónakon egyszerre Indult s érkezett meg a bajvívó helyre. Ott Miklós, mihelyest partot ért a lába, Csónakát berúgta a széles Dunába: Mintha korcsolyázna, futott az a habon, Partba vágta orrát a pesti oldalon. 14 Cseh vitéz kérdezé: miért cselekedte, Hajóját a Dunán hogy eleresztette? Nem egyébért, vitéz Miklós így felelt meg, Hanem hogy egy csónak elég egy embernek: Egyikünknek itt ma gyászos lesz a vége, S nem lesz a halottnak hajóra szüksége. Monda Toldi, avval kezét összetette, Buzgón fohászkodva Istent említette. 8 sisakellenző = a vassisak leereszthető, arcot védő rostélya 9 tisztök tartja = ez a tisztük, a kötelességük 10 bajra hívás = kihívás párbajra, párviadalra 11 nagyúri rendek = az ország főembereiből álló vezető társadalmi réteg

260 260 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 15 Azután így szóla: Vitéz! addsza kezed 12 : Te sem bántál soha, én sem sértettelek; Ha haragunnál is, egy órád sincs hátra, S a halálos ágyon ki meg nem bocsátna? Erre a cseh nyujtá vaskesztyűs tenyerét, Hogy összeroppantsa vele Miklós kezét; Észrevette Miklós a dolgot előre, S a cseh barátságát jókor megelőzte. 16 Összeszedte Toldi roppant nagy erejét, S megszorítá szörnyen a bajnok tenyerét; Engedett a kesztyű és összelapúla, Kihasadozott a csehnek minden újja. S mint mikor tavasszal, ha lágy idő fordul, A házak ereszén a jégcsap megcsordul: Úgy csordúlt ki a vér minden ujja végén. Elszörnyedt a bajnok Toldi erősségén. 17 Aztán megragadta Toldi csak úgy kézzel, Rángatta a csehet szörnyü erejével, Ropogott keze közt, elolvadt a teste; Végre így könyörgött a cseh térdre esve: Kérlek édes fiam! ne kivánd halálom, Minden vagyonomat ím neked ajánlom,,tizenkét vitéznek drága sok marháját, Vitézlő magammal minden apródságát Toldinak a szíve hajlott a kérésen, Legyen úgy felelte, marhádat elvészem, De azt is korántsem magamnak kivánom, Két vitézt megöltél: az anyjoknak szánom. Most, mint alamizsnát, megadom életed. Hanem tégy hit alatt 14 erős igéretet: Hogy habár mély tenger nyelné el hazádat, A mi országunkra mégsem teszed lábad. 12 addsza kezed = add a kezed 13 apródságát = apródok, inasok, szolgák (fejedelmi udvarokban) 14 hit alatt = eskü alatt, esküvel

261 Ö S S Z E S Z E D T E T O L D I R O P P A N T N A G Y E R E J É T Mindent felfogadott 15 a bajnok ijedten, S békével mentek a csónak felé ketten: Hát egyszer a nagy cseh, nekihúzakodva, Toldihoz hátulról hozzávág orozva 16. Szerencse, hogy Toldi a Duna tükrében Meglátta s megkapá a kardot kezében. Leborult a nagy cseh: Kegyelem! irgalom! Eredj, kérd Istentől: útad megmutatom. 20 S amely kardot ő az álnok csehtől elvett, Avval adott néki örökös kegyelmet. Íziben 17 elmetszé fejét a testétől, Piros lett a nagy kard gazdája vérétől. Toldi felmutatja a fejet a kardon, Nagy rivalgás 18 támad kétfelől a parton: Tapsolnak, kiáltnak, zászlót lobogtatnak; Buda nagy hegyei visszakurjongatnak lépés: 3. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók: 4-6 fős csoportokban dolgozva gyűjtsenek ötleteket a tanulók, amelyeket aztán a csoportok megbeszélhetnek, kiegészíthetnek. Kiemelt készségek, képességek: kreativitás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: heterogén csoportok Módszerek, eljárások: pókhálóábra készítése Eszközök: csomagolópapír 15 felfogadott = megfogadott 16 orozva = alattomban, orvul 17 íziben = nyomban, azonnal 18 rivalgás = üdvrivalgás, örömzaj 19 visszakurjongatnak = visszhangozzák

262 Ö S S Z E S Z E D T E T O L D I R O P P A N T N A G Y E R E J É T Az ének eseményeinek középpontjában Miklósnak a cseh vitézzel való küzdelme áll. Csomagolópapírra készített pókhálóábra segítségével gyűjtsetek ötleteket, hogyan készítik elő a bevezető leírások az esemény fontosságát, emelkedettségét! MEGOLDÁSOK Az ötletek között szerepelhetnek pl. az anyagnevek (bársony, arany, ezüst, selyem ), a színek (kék, piros, ezüstös, aranyos, csillogó ), a napszak (a reggel, a délelőtt, szemben az előző ének éjszakájával), tárgyak (pajzs, sisak, páncél, buzogány, drága karos rengők ), zsúfoltság a képekben, a széles látószög 4. lépés: 4. feladat T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A feladatot osszuk meg a tanulók között: egyes csoportok a cseh vitéz, mások Miklós jellemtérképét készítsék el. Válasszunk ki egy-egy csoportot, amely bemutatja megoldását, ehhez a többiek saját megoldásaik alapján kiegészítéseket fűzhetnek vagy vitatkozhatnak vele. A feladat segítség lehet a következő érvelés megírásához. Kiemelt készségek, képességek: lényegkiemelés, empátia, vitakultúra, érvelés Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: heterogén csoportok M ó d s ze r ek, eljárá s o k: jellemtérkép készítése E s zközök: csomagolópapír 4. Készítsetek az ének eseményei alapján jellemtérképet Miklósról és a cseh vitézről! MEGOLDÁSOK Miklós jellemvonásai között szerepelhet határozottsága, magabiztossága, elővigyázatossága, nagylelkűsége, lovagiassága; a cseh vitézzel kapcsolatban: fennhéjázó, gyáva, tisztességtelen.

263 263 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M REFLEKTÁLÁS 5. lépés: 5. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók: Az érvek gyűjtése során a tanulók összegezhetik a cseh vitézzel kapcsolatos gondolataikat, illetve értékelhetik Miklós tettét. Kiemelt készségek, képességek: érvelés Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni Módszerek, eljárások: érvek gyűjtése 5. A cseh vitéz megérdemelte a halált. Gyűjts érveket az állítás mellett vagy azzal szemben! MEGOLDÁSOK A válaszok várhatóan az állítás mellett érvelnek. Az érvek között szerepelhet a cseh vitéz viselkedése, hogy megsértette a lovagi küzdelem szabályait, aminek következtében Miklósnak nem is volt más választása: ha nem öli meg a csehet, az hátba támadva megöli Miklóst. RÁHANGOLÓDÁS 6. lépés: 6. feladat T/ oldal 5 8 PERC Tanári instrukciók A címszerű információkból annyi lapot fénymásoljunk, ahány csoporttal dolgozunk. Majd vágjuk elemeire az információs lapot, és a csíkokat összekeverve helyezzük borítékba a csoportok száma szerint. Ezután a csoportok állítsák össze a szerintük helyes sorrendet. A feladat az érdeklődés felkeltését célozza. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: kombinációs és vitakészség, logika, kreativitás Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: heterogén csoportok

264 Ö S S Z E S Z E D T E T O L D I R O P P A N T N A G Y E R E J É T M ó d s zerek, eljárá s ok: összekevert sorrend E s zközö k: információs lapok, a következő elemekkel: A király a párbaj győztesének kiléte felől érdeklődik. A király jutalmul Miklós örökségét ajánlja a győztesnek. A bajnokot a király elé vezetik. A király felismeri a bajnokban Miklóst. A király leleplezi az udvar előtt György aljas szándékait. A király felmenti Miklóst régi bűne, a gyilkosság alól. A király megbünteti Györgyöt. A király megjutalmazza Miklóst. Miklós újra találkozik édesanyjával. A narrátor elmeséli Miklós jövőjét. 6. A Toldi tizenkettedik énekének eseményeit kis cédulákon kapjátok meg. Döntsétek el, szerintetek mi az események helyes sorrendje! JELENTÉSTEREMTÉS 7. lépés: 7. feladat T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók Olvassuk fel a tizenkettedik éneket. Az olvasás befejezése után teremtsünk lehetőséget arra, hogy a tanulók az előre jósolt és a szövegben olvasott sorrendet összevessék, megvizsgálják az esetleges eltérések okait. Kiemelt készségek, képességek: hallás utáni szövegértés Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk a formák: frontális Módszerek, eljárások: tanári bemutatás

265 265 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 7. Hallgassátok meg a tizenkettedik éneket! Közben figyeljétek, hogy a szövegben ugyanolyan sorrendben szerepelnek-e az események, ahogyan ti azt előzetesen elgondoltátok! TIZENKETTEDIK ÉNEK 1,Király azért őtet fejéhez választá, És tizenkét lóra neki hópénzt adata. Ilosvai Mikor Toldi Miklós megfogá a csehet És az ijedtében legott 20 térdre esett, Igen megörvendett a felséges király, Könnybe lábadt szeme a nagy öröm miá 21, S így szólt az urakhoz, kik mellette voltak: Úgy hiszem, ez a cseh nem fog víni holnap; Most akadt emberre, aki megtanítja: Máskor hogy gyalázza a magyart s hogy szidja. 2 De ki az a bajnok? nem ösmered Toldi? Ki ismeri? Én nem tudom elgondolni; Nincs egy jóravaló vitéz országomban, Akit ne ismerjek s nevét meg ne mondjam: De ily erőt, mint amely van e vitézben, Én nem tapasztaltam soha emberkézben; Félek, nem magyar lesz; pedig nem lenne szép, Ha más víná ki a magyar becsületét. 3 Egyébiránt, legyen magyar avvagy német, Nagy csapástól menti meg a magyar népet; El is veszi tőlem jutalmát gazdagon, Toldi gyilkos öccse részét neki adom. Toldi György e szóra csak úgy hűle-fűle 22, Szétnézett, hallja-e más is őkivűle? Összesúgtak-búgtak az úri emberek: Hogy gyilkos öccse van, annak örűltenek. 20 legott = nyomban 21 miá = miatt 22 hűle-fűle = fázott és izzadt egyszerre

266 Ö S S Z E S Z E D T E T O L D I R O P P A N T N A G Y E R E J É T Mikor pedig Miklós a csehet kiszabta 23, S kisebbik darabját 24 kardján felmutatta, Tüstént parancsolá király ő felsége, Tizenkét aranyos vitéz menjen érte. El is mentek azok szép zászlós sajkával 25, S vitték a királyhoz Toldit nagy pompával. A király szólt: Bajnok! nyisd fel sisakodat, Mondd neved s mutassad vitézi arcodat. 5 Térdre esett most a király lábainál S így kezdette Miklós : Oh felséges király! Nem vagyok én bajnok, csak egy földönfutó, Hogyan lettem azzá? tudj a mindentudó 26. Magam sem tudom hogy, esém gyilkosságba, S elzaklatott 27 bátyám a széles világba: Én meg idejöttem feladni tettemet 28, S várni vagy kegyelmet, vagy büntetésemet. 6 Ily bátran beszéle Miklós a királynak, Felnyomá rostélyát acél sisakjának: Halvány is, piros is volt az ábrázatja, Mert bánat és öröm osztozának rajta. Tetszett a királynak szép fiatal képe, Azért nyájasan ily kérdést tőn elébe 29 : Nemdenem 30 a Toldi Lőrinc fia volnál? Miklós a fejével ráütött 31 e szónál. 7 Akkor az urakhoz fordult a felséges Király s ekkép tartott hatalmas beszédet: Urak! hű vetézim! ide hallgassatok, Mert nem tréfaság az, amit most hallotok: 23 kiszabta = levágta 24 kisebbik darabját = fejét 25 sajka = csónak 26 tudj a mindentudó = Isten tudja 27 elzaklatott = elkergetett 28 feladni tettemet = feljelenteni magamat, bejelenteni bűnömet 29 ily kérdést tőn elébe = ilyen kérdést intézett hozzá 30 nemdenem = ugye bizony 31 fejével ráütött = rábólintott (igenlően)

267 267 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Toldi György testvére ez a vitéz gyermek, S György azon van, hogyan ásson ennek vermet, Hogyan zárhatná ki öccsét örökéből, Hogy tagadhatná ki a nemzetségéből. 8 Tudom minden csínyát 32, mert végére jártam; Azért most szemébe mondom neki bátran: Árván maradt öccsét parasztnak nevelte, Mert nagy erőt sejtett benne s irígyelte, Mert attól félt, hogy a Miklós erős karja Az ő hírét-nevét homályba takarja; Mert de jszen 33 tudja azt az ő gonosz lelke, Öccsét rangja szerint miért nem nevelte. 9 Azt is tudom, hogy ő ingerlé a minap, S úgy talált megütni egy bosszantó inast; Kivallák szolgái, mi módon tartatott A testvéröccsére embervadászatot. Nem úgy van, Toldi György? de úgy van! a király Minek volna, ha nem tudná, ki mit csinál? Egy ilyen testvérre annyi rosszat kenni, Ki csupán magától ennyire bírt menni! 10 Nagy tetszés követte a király beszédét, Zsenge korához 34 ily ritka bölcsességét: Toldi György pedig lesüté fejét mélyen, Csakhogy a föld alá nem bútt szégyenében. A király most szemét Miklósra vetette. Vállát kegyelmesen meg-megveregette; És monda nyájasan: Ifju vitéz, állj fel: Eladott a bátyád, de többször nem ád el. 11 Én neked a földön ím kegyelmet adok; Kérd Istent, remélem Isten is adni fog; Bírjad békességben birtokod, ha rád száll, Nem volt az, mióta megvan, jobb gazdánál. 32 csínyát = csínját (csín: ravasz cselekedet, fortély) 33 de jszen = de hiszen 34 zsenge korú = fiatal

268 Ö S S Z E S Z E D T E T O L D I R O P P A N T N A G Y E R E J É T És hogy haragosod ne legyen a szomszéd, Íme bátyád önként neked adja részét: Vértagadó testvér! 35 nemde úgy van? érted? Hogy ősi birtokod öcsédnek igérted? 12 György meredt szemeket vetett a királyra, Hej dehogy mert nem-et mondani szavára! Mert villogott szeme, és iszonyú pogány Harag 36 sötétlett a király homlokán. Jól van, mond a király, igen a felelet? Jól van! Erről még ma írsz öröklevelet 37 ; Most pedig, miután így kipróbáltalak 38, Mondom: udvaromnál többé ne lássalak. 13 Megszólalt most Miklós: Felséges királyom! Bátyám birtokára egy cseppet se vágyom; A magamé sem kell, legyen tied, bátya, Teljék vele fösvény szived kivánsága; Csak azon könyörgök mostan felségednek: Vegyen be sergébe, csupán közembernek; Jó az Isten, jót ad: megszerezi kardom, Amire szükségem leszen, avval tartom Felelt a nagy király: Ne légy olyan gyermek; Hogyan vennélek én hitvány 40 közembernek? Királyi fejemhez 41 választalak téged S mán kezdve tizenkét lóra jár hópénzed 42. De míg ezt elmondta, azalatt leoldott Derekáról egy nagy cifra rezes kardot: Gyémánt a cifrája, arany volt a reze, Toldinak nyújtotta s monda: Kösd fel, nesze! 35 vértagadó testvér = a vértagadás a törvényes vérrokonok kitagadása jogaikból, örökségükből; régen a gyalázaton és becstelenségen túl azzal büntették, hogy örökös szolgájává lett a megtagadott testvérnek, rokonnak 36 pogány harag = kegyetlen, vad, gyilkos harag 37 öröklevél = hiteles okirat az örökségről, a birtok átruházásáról 38 kipróbáltalak = próbára tettelek 39 avval tartom = azt hiszem, úgy vélem 40 hitvány = itt: egyszerű, közönséges 41 királyi fejemhez választalak = testőrömmé teszlek 42 hópénz = havi zsold

269 269 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 15 Semmit se mondhatna s adhatna királya, Ami Toldinak ily örömet csinálna, Pénzért, gazdagságért hej dehogy cserélne: Dárius kincsének 43 még oda sem nézne. Azért akarta is szépen megköszönni, De a szó nem akart a nyelvére jönni, A király azonban nem neheztelt érte, Mert az együgyű szív 44 nyelvén nagyon érte. 16 És hogy örömében ne maradjon hiány, Hogy beteljék mindaz, amit szíve kiván, Épen mintha álma kezdődnék most elől 45, Anyját látja jőni a korlátok felől. Elfelejtett mindent és futott elébe, Kimélve szorítá páncélos ölébe, Nem szólott egyik sem, nem sírt, nem nevetett, Csak az öreg Bence rítt 46 a hátok megett. 17 Végre a nagy öröm, mely szivöket nyomta, Mint a terhes fölleg, mérgét kiontotta, Szemökből a zápor bőségesen hullott, Akkor könnyült szívvel Toldiné így szólott: Lelkemtől lelkezett gyönyörű magzatom, Csakhogy szép orcádat még egyszer láthatom; Be szép vagy! be nagyon illel leventének! Isten sem teremtett tégedet egyébnek. 18 Miklós pedig monda: Nem megjövendőltem, Hogy előbb vagy utóbb bajnok lesz belőlem? De nem köszönöm azt magam erejének: Köszönöm az Isten gazdag kegyelmének. Mármost Toldi Györggyel lakhelyet cserélünk, Ő Nagyfaluba megy, mi pedig itt élünk: Valaha tán ő is hozzám édesedik; Ha nem, irígykedjék, míg el nem temetik. * 43 Dárius kincse = rengeteg pénz, gazdagság (Dárius: sok országot meghódított, mesés gazdagságú perzsa király) 44 együgyű szív = (jó értelemben) egyszerű 45 mintha álma kezdődnék most elől = mintha elölről kezdődne most korábbi álma 46 rítt = sírt

270 Ö S S Z E S Z E D T E T O L D I R O P P A N T N A G Y E R E J É T Így szerette anyját a daliás gyermek, Szívét nem bántá még nyíla szerelemnek; Nem is lőn asszonnyal tartós barátsága 47, Azután sem lépett soha házasságra. Rettenetes vitéz támadott belőle, Kalász-módra hullt az ellenség előtte, Védte az erőtlent, a királyt, országot; Csuda-dolgairól írtak krónikákat. 20 Senki sem állhatott ellent haragjának, De ingét is odaadta barátjának, S ha nem ellenkedett senki az országgal, Örömest tanyázott a víg cimborákkal. Nem hagyott sok marhát, földet és kincseket, Nem az örökségen civódó gyermeket: De, kivel nem ér föl egész világ ökre, Dicső híre-neve fennmaradt örökre. 8. lépés: feladat T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A három szempontot osszuk szét a csoportok között; egy szempontot több csoport is vizsgálhat. A csoportok osszák meg elgondolásaikat az osztállyal, beszéljék meg a megoldásokat, egészítsék ki a megbeszéléskor felmerülő ötletekkel. Kiemelt készségek, képességek: emlékezet, lényeglátás Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: heterogén csoportok M ó d s zer ek, eljárá s o k: Venn-diagram (halmazok közötti relációkat, összefüggéseket tartalmazó diagram) csomagolópapíron E s zközök: csomagolópapír 47 nem is lőn asszonnyal tartós barátsága = nem lépett házasságra

271 271 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 8. A Toldi befejezése akár népmeseinek is tűnhet: minden megoldódik, a jó elnyeri méltó jutalmát, a gonosz pedig büntetését. a) Döntsétek el az alábbi szempontok alapján, hogy a Toldi inkább hasonlít a népmesékre vagy inkább különbözik azoktól! (1) a főhős személye, jelleme (2) a főhős kalandjai (3) a kalandok okai és következményei b) Venn-diagramon ábrázoljátok elgondolásaitokat! MEGOLDÁSOK (1) A főhős személye: mindkettőben a legkisebb fiú, aki valamilyen szempontból hátrányos helyzetű. A népmesék hőseinek jelleméről keveset, általában egy vonást ismerünk meg, azt, ami a cselekmény szempontjából a legfontosabb (erős, jószívű). Miklós sokkal árnyaltabb jellem. (2) A kalandok fajtái: mindkettőben küzdelmek vannak. A népmesékben csodás, mesebeli szereplőkkel, sárkányokkal kell küzdeni. Miklós kalandjai reálisak, bárkivel megtörténhetnek. Mindkettőben a hős győzelmével érnek véget a küzdelmek. (3) A kalandok okai és következményei: a népmesékben szerencsét próbál a hős, a Toldiban bűnét, a gyilkosságot kell jóvátennie a küzdelmekkel. A következmény mindkettőben, hogy a hősök elnyerik jutalmukat, vágyaik teljesülnek, új életet kezdenek. T/ oldal 10 PERC Ta nári in s t r ukciók: A csoportok töltsék ki a táblázatot, majd ismertessék megoldásaikat. Kiemelt készségek, képességek: emlékezet, összefüggések felismerése Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: heterogén csoportok M ó d s ze r ek, eljárá s o k: táblázat kitöltése

272 Ö S S Z E S Z E D T E T O L D I R O P P A N T N A G Y E R E J É T Miklós életének egyik fordulópontja egy bűn, egy gyilkosság volt. Tettét, annak okait és következményeit vessétek össze a nemrégiben megismert történetekkel! a) Tegyetek + jelet a táblázat azon oszlopaiba, amelyre igaznak érzitek az állítást! ÁLLÍTÁS KÁIN KŐMÍVES KELEMEN EDWARD KIRÁLY TOLDI MIK- LÓS Bűne a gyilkosság. A bűn oka a féltékenység. A bűnt a zsarnoki viselkedés okozza. A bűn hirtelen, dühből elkövetett tett. A gyilkosságot áldozathozatalként követték el. A bűn következménye a lelkiismeret-furdalás. A büntetés az örök kirekesztettség, megbélyegzettség. A büntetés a boldogtalanság, magány. A büntetés elmarad, mert tetteivel jóváteszi a bűnt. b) Bizonyítsátok, hogy Miklós Istennek szentelt lovagként vehet részt a párbajban! c) Miért nem tekinthető bűnnek a cseh vitéz megölése? MEGOLDÁSOK a) ÁLLÍTÁS KÁIN KŐMÍVES KELEMEN EDWARD KIRÁLY Bűne a gyilkosság A bűn oka a féltékenység. + A bűnt a zsarnoki viselkedés okozza. A bűn hirtelen, dühből elkövetett tett. A gyilkosságot áldozathozatalként követték el. + + TOLDI MIKLÓS +

273 Ö S S Z E S Z E D T E T O L D I R O P P A N T N A G Y E R E J É T A bűn következménye a lelkiismeret-furdalás. + A büntetés az örök kirekesztettség, megbélyegzettség. + A büntetés a boldogtalanság, magány. + A büntetés elmarad, mert tetteivel jóváteszi a bűnt. + b) Toldi a küzdelem előtt Istenhez fohászkodik, a cseh vitéz vagyonát pedig a temetőben látott özvegyasszonynak adná. c) Ahhoz, hogy Toldi legyőzhesse a cseh vitézt, a győzelemnek már az erkölcsi világrend helyreállítását kell szolgálnia, és a szövegnek el kell fednie, hogy végső soron ez is gyilkosság. Ezért a cseh vitézt etikai értelemben az teszi legyőzhetővé, hogy előzőleg hátulról megtámadva Toldit megszegte a küzdelem lovagi erkölcseit. T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók Továbbra is csoportokban dolgozva oldják meg a feladatot a tanulók, majd az egyik csoport ismertesse megoldását, a többiek pedig, ha szükséges, egészítsék ki, esetleg vitatkozzanak vele. K iemelt ké s z s é g ek, ké p e s s é g ek: emlékezet, kombinációs készség, érvelés, vitakultúra Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: heterogén csoportok M ó d s ze r ek, eljárá s o k: események illesztése folyamatábrához 10. Miklós sorsa a következő folyamatábrával mutatható be: bűn vezeklés megtisztulás felemelkedés újjászületés Társítsatok a folyamatábra minden eleméhez eseményeket a történetből! bűn:... vezeklés:... megtisztulás:...

274 274 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M felemelkedés:... újjászületés:... MEGOLDÁSOK bűn: gyilkosság vezeklés: elbujdosás megtisztulás: a bika legyőzése, a cseh vitéz legyőzése felemelkedés: a király megbocsát, felmenti bűne alól, teljesülnek korábbi kívánságai újjászületés: büszkén állhat a világ elé, s élheti új, boldog életét REFLEKTÁLÁS 9. lépés: feladat T/ oldal 15 PERC Házi feladat Tanári instrukciók A feladat lehetőséget ad arra, hogy a tanulók beleéljék magukat a szerepbe. Mivel nem György nézőpontjából ismerjük meg az eseményeket, a feladat megoldása megköveteli a szöveg mögé tekintést. Olvassunk fel minél több levelet az osztály előtt. Kiemelt készségek, képességek: beleérző képesség, kreativitás, írásbeli szövegalkotás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni, frontális bemutatás Módszerek, eljárások: levélírás egy szereplő nevében 11. Írj levelet az eseményekről Toldi György nevében egy udvari léhűtőtársának! T/ oldal 20 PERC Tanári instrukciók Egy önként jelentkező vagy a tanár által kijelölt tanuló a többiek elé ül abból a célból, hogy az egyik szereplő nevében válaszoljon azokra a kérdésekre, amelyeket egymás után az osztálytársai tesznek fel neki (drámapedagógiai módszer: forrószék).

275 Ö S S Z E S Z E D T E T O L D I R O P P A N T N A G Y E R E J É T A tanulók kérdezhetnek a szereplő indítékairól, érzéseiről, a többi szereplőhöz fűződő viszonyáról, véleményt várhatunk a szereplőtől valamilyen fontosnak megítélt kérdéssel kapcsolatban. Ezt követően újabb tanuló kerül forrószékbe, és újabb szereplő bőrébe bújik. A feladat a személyes reflexiók kifejezésére, a személyes megértés ellenőrzésére alkalmas. Kiemelt készségek, képességek: kreativitás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: frontális Módszerek, eljárások: forrószék technikája 12. Ültessétek forrószékbe Lajos királyt, majd Miklóst, végül pedig Györgyöt! Kérdezzétek őket a ének történéseivel kapcsolatos érzéseikről, viselkedésükről, ezek okairól! 10. lépés: 13. feladat T/ oldal 45 PERC Tanári instrukciók A ének megbeszélését egy kreatív játékkal zárjuk: készítsünk újságot a két ének alapján. Első lépésben válasszunk címet a lapnak a gyerekek ötletei szerint. Ezután vessünk fel témákat: a párbaj helyszínének leírása, tudósítás a párbaj lefolyásáról, beszámoló a divatrovat -nak a vitézek megjelenéséről, interjúk az esemény résztvevőivel (Toldi Miklóssal, az édesanyjával, Bencével), olvasói levél Toldi Györgytől a király viselkedéséről, egy a királyt dicsérő olvasói levél, készülhetnek a témával kapcsolatos hirdetések; meghívók lovagi tornára, illusztrációk a cikkekhez, egyéb, a gyerekek által ajánlott témák és műfajok. Az óra szervezésekor csak annyi időt szánjunk az ötletelésre, hogy maradjon idő a lap elkészítésére is! A gyerekek a választott témák szerint rendeződjenek csoportokba, és osszák meg egymás között a munkát (pl. ha valaki illusztrációt készít, az maradjon ki a szövegalkotásból). Mivel csoportonként egy-egy szöveget kell csupán megalkotni, a feladatmegoldásra, a cikkek, rajzok elkészítésére elegendő 15 percet szánnunk. A hátralévő időben az alkotócsoportok olvassák fel, mutassák be munkáikat, azaz olvassuk el az újságot!

276 276 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Már az órán kívül vagy a tanár, vagy egy vállalkozó diák legépelheti a cikkeket, s az illusztrációkkal együtt igazi újság formában az osztály minden tanulójának adhatunk egy emléket közös Toldi-élményünkről! Kiemelt készségek, képességek: szövegalkotás, kreativitás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: csoportos Módszerek, eljárások: újságkészítés Eszközök: rajzeszközök, papírlapok 13. Szerkesszetek iskolai újságot a ének alapján! Adjatok címet az újságnak! a) Gyűjtsetek témákat; ehhez adunk némi segítséget: (1) a párbaj helyszínének leírása (2) tudósítás a párbaj lefolyásáról (3) beszámoló a divatrovat -nak a vitézek megjelenéséről (4) interjúk az esemény résztvevőivel (Toldi Miklóssal, az édesanyjával, Bencével) (5) olvasói levél Toldi Györgytől a király viselkedéséről, egy a király dicsérő olvasói levél (6) készülhetnek a témával kapcsolatos hirdetések; meghívók lovagi tornára (7) illusztrációk a cikkekhez b) A választott témák szerint alakítsatok munkacsoportokat! c) Ha elkészültetek, tartsatok szerkesztőségi értekezletet, amelyen megismertetitek alkotásaitokat a szerkesztőség többi tagjával!

277 13. DICSŐ HÍRE-NEVE FENNMARADT ÖRÖKRE. 2 ÓRA RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/ oldal 5 PERC Tanári instrukciók Egy dupla órára tervezzük az összefoglalást. A tanulók az óra egy részében heterogén csoportokban dolgoznak, majd pedig páros és egyéni munkát végeznek. 6 heterogén csoportot hozzunk létre (4-6 fős) a következő módon: annyi kártyát készítünk elő, ahány tanuló van az osztályban. Az óra kezdetekor mindenki húz egyet, és a rajta található információk alapján kitalálja, melyik szereplőt mutatja be a lap. Csendben körbejárnak az osztályteremben a tanulók, és megkeresik társaikat, vagyis azokat a gyerekeket, akik ugyan azt a szereplőt kapták. Ha mindenki megtalálta társait, a tanár kijelöl egy-egy gyereket csoportonként, aki felolvassa az információkat a fejezetben megismert szereplőkről. Majd elkezdik a közös munkát. Kiemelt készségek, képességek: előzetes ismeretek felidézése, együttműködés Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: frontális munka Módszerek, eljárások: szereplők felismerése jellemzők alapján Eszközök: kártyák az osztály létszámának megfelelő számban Ő az első ember a Földön. A Paradicsomban él. Hallgat az asszonya szavára. Megsérti az isteni törvényeket. Büntetése: kiűzetés, szenvedés és halál. Az első emberpár női tagja. A Paradicsomban él. Hallgat a kígyó csábítására. Megsérti az isteni törvényeket. Büntetése: kiűzetés, fájdalmas szülés és halál. Földműveléssel foglalkozik. Isten nem fogadja el áldozatát. Testvérgyilkosságot követ el. Büntetése: megbélyegzés, az emberi társadalomból való kivetése.

278 278 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Házakat, várakat épít. Felesége és kisgyermeke van. Beleegyezik abba, hogy feleségét feláldozzák munkája sikere érdekében. Fia elhagyja őt. Zsarnok uralkodó. Népeket kényszerít szolgaságra. Ötszáz embert végeztet ki. Nem találja nyugalmát. Büntetése: megzavarodik. Nagyerejű hős. Gyilkosság bűnébe esik. Próbatételek elé kerül. Párviadalra áll ki a cseh Mikolával. Sorsában az isteni gondviselés felismerhető. 1. Egy kártyát kapsz, amelyen egy nemrégiben megismert szereplőről olvashatsz. Kire ismersz a jellemzők alapján? MEGOLDÁSOK Ádám, Éva, Káin, Kőmíves Kelemen, Edward király, Toldi Miklós JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 2 3. feladat T/ oldal PERC Tanári instrukciók A heterogén csoportok közül kettő-kettő azonos feladatot old meg [2 A), B), C)]. Így háromszor két csoportunk lesz, amelyeknek munkáját kövessük figyelemmel, de csak akkor lépjünk közbe segítő kérdésekkel, ha látjuk, hogy megakadnak vagy valami feszültség támad a csoportban. A feladatok megoldására 15 percet kapnak a csoportok, majd az azonos feladaton dolgozók egyeztetik megoldásaikat, összevetik válaszaikat. Erre öt percet kapnak. A tanár választja ki, hogy ki számoljon be a megoldásokról, bárkit szólíthat, mindenkinek tudnia kell válaszolni a kérdésekre. Vagy alkalmazza a közzététel módszerét, amely során a csoport tagjai kijelölik, ki lesz a szószóló, ki olvassa fel az idézeteket, ki készít jegyzeteket a táblára, ha szükséges. A többi csoport kérdéseket tehet fel, ha valami felkeltette az érdeklődését vagy esetleg valami nem világos számára. A csoportmunka fókuszában a következő területek állnak: a mű cselekménye, ideje, helyszínei; a mű stílusa, nyelvezete; a mű szereplői és a narrátor. Kiemelt készségek, képességek: ok-okozati összefüggések meglátásának fejlesztése, együttműködési készség fejlesztése, gondolkodási képesség fejlesztése, szintetizálás

279 D I C S Ő H Í R E - N E V E F E N N M A R A D T Ö R Ö K R E. 279 Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: heterogén csoportmunka Módszerek, eljárások: feladatlap kitöltése, megbeszélés 2. Foglaljuk össze a Toldit! A) Foglaljuk össze a Toldi cselekményét, hely- és időviszonyait! a) Értelmezzétek a következő ábrát! Egészítsétek ki feliratokkal, magyarázatokkal, rajzokkal, jelekkel! A következő kifejezéseket használhatjátok: előhang, utóhang (a 12. ének utolsó két szakasza), előkészítés, bonyodalom, kibontakozás, tetőpont, megoldás, epizód b) Jelenítsétek meg táblázatban, mely események játszódnak este, illetve éjszaka, reggel, illetve nappal! Hol játszódnak ezek az események? NAPSZAK ESEMÉNY HELYSZÍN

280 280 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M c) Fogalmazzátok meg következtetéseteket! Milyen kapcsolat van az események és azok ideje, esetleg helyszíne között? B) Foglaljuk össze, mit tudunk a Toldi stílusáról, nyelvezetéről! A Toldi nyelve archaizáló, benne a szerző gyakran használ olyan szavakat, kifejezéseket, amelyek már Arany korában is régiesnek számítottak. a) Keressetek példákat olyan archaikus szavakra, kifejezésekre, amelyek a tárgyi világot mutatják be:. cselekvésre utalnak: az emberek közötti kapcsolatra vonatkoznak: b) Fogalmazzátok meg következtetéseteket! Mi indokolja az archaikus szavak, kifejezések használatát? c) A mű stílusa szemléletes. Keressetek olyan idézeteket a Toldiból, amelyekkel ezt bizonyíthatjuk! Milyen költői képet ismertek fel az idézetben? IDÉZET A KÖLTŐI ESZKÖZ NEVE C) Foglaljuk össze, mit tudunk a Toldi szereplőiről! a) Ábrázoljátok szerephálón a mű szereplői közti viszonyokat! Pirossal húzzátok alá a főszereplők, kékkel a mellékszereplők nevét! b) A népmesék mely alakjához hasonlíthatjuk Miklóst: Györgyöt: c) Mely szereplőre jellemzőek a következő tulajdonságok? Kösd össze az egymáshoz tartozókat! Miklós Toldi Lőrincné Bence György Lajos király igazságos, bölcs gyermekszerető, szelíd talpnyaló, béketűrő hűséges, béketűrő erős, bátor, kitartó d) Olvassátok újra az előhangot, az ötödik ének 15. szakaszát, valamint az utóhangot (a 12. ének utolsó két strófáját)!

281 D I C S Ő H Í R E - N E V E F E N N M A R A D T Ö R Ö K R E. Milyen a narrátor viszonya Miklóshoz? Az előhangban: Az 5. ének 15. szakaszában: Az utóhangban: MEGOLDÁSOK A/a) Megoldás Tetőpont 12 A bonyodalom kibontakozása Előhang Előkészítés 7 1 Bonyodalom Epizód Epizód Utóhang 281

282 282 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M b) NAPSZAK ESEMÉNY HELYSZÍN dél Miklós találkozik a vitézekkel. Nagyfalu határa dél György hazatér. Nagyfalu, a Toldi-ház délután Miklós gyilkos lesz. a Toldi-ház udvara este, éjjel, hajnal Miklós elbujdosik. Nagyfalu határában a nádas éjszaka Farkaskaland a nádas éjszaka este Miklós elköszön édesanyjától. Találkozik az özvegyasszonynyal. Nagyfalu, a Toldi-ház Rákos mezeje este György találkozik a királlyal. Királyi udvar Budán este Bikakaland Pest éjszaka Miklós találkozik Bencével. Pest, temető, csárda reggel Miklós legyőzi a cseh vitézt. Pest, Duna-sziget délelőtt A király igazságot tesz. Pest c) Az események nagy része Miklós vezekléséről és próbatételeiről szól. Ezek a jelenetek este és éjszaka játszódnak. Az igazságszolgáltatás, az újjászületés közvetlen előzménye a reggel, az igazságszolgáltatás időpontja a dél. Miklós lelki mélypontjai az estével, az éjszakával fejeződnek ki, míg életének pozitív fordulata a világossághoz, a nappal időszakához kötődik. Az események 7 nap alatt játszódnak. B/a) A tárgyi világot mutatják be: elfogadható bármi, ami a régi világot idézi: pl.: drága karos rengők, parittya, lóca, kolcsagos legények stb. Cselekvésre utalnak: elfogadható bármi, ami a régi világot idézi: pl. Miklós a kötődést unni kezdi végre, agyarkodik, megpitymallott stb. Az emberek közötti kapcsolatra vonatkoznak: elfogadható bármi, ami a régi világot idézi: pl. Hogy vagy édes szolgám, Hagyjon fel kegyelmed kicsinyég a csókkal, Urak, hű vitézim stb. b) A válaszok utaljanak a valós történelmi korra, a valós vagy valószerű környezetre és eseményekre. c) Korábban kettéosztott naplóban már végeztek hasonló feladatot a tanulók, ezeket is felhasználhatják, de bármilyen más költői képet is bemutathatnak a gazdag tárházból.

283 D I C S Ő H Í R E - N E V E F E N N M A R A D T Ö R Ö K R E. 283 C/a) cseh vitéz Laczfi nádor Bence Miklós Lajos király Toldi Lőrincné György b) c) d) Miklóst: szerencsét próbáló legkisebb fiú Györgyöt: a mesehőst hátráltató szereplő Miklós Toldi Lőrincné Bence György Lajos király erős, bátor, kitartó gyermekszerető, szelíd hűséges, béketűrő talpnyaló igazságos, bölcs Az előhangban: elragadtatott, lelkes, dicsőítő csodálattal tekint rá. Az 5. ének 15. szakaszában: óvó, figyelmeztető, az isteni gondviselés hangjaként figyelmezteti a testvérgyilkosság következményeire. Az utóhangban: Miklós jövőjét tárgyilagosan előrevetítő. T/ oldal 60 PERC Tanári instrukciók A 6 heterogén csoport külön-külön folytatja a munkát. Két-két csoport ugyanazzal a témával foglalkozik. A csoporttagok önállóan oldják meg az a) és b) feladatot. Feladatuk az lesz, hogy a megfogalmazott értelmezések mellett és ellen fogalmazzanak meg érveket (15 ). A feladatok elvégzését követően a csoporttagok mutassák be megoldásaikat a többieknek (10 ). Ezt követően a csoportok feladata meggyőző-érvelő állásfoglalás létrehozása (15 ). Az azonos feladaton dolgozó csoportok helyezkedjenek el a terem egy-egy sarkában, és vitassák meg állásfoglalásukat. A kettőből készítsenek egy közöset (10 ). A csoportok válasszanak szóvivőt, aki beszámol az osztály előtt (15 ).

284 284 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M K ie m e l t ké s z s é g e k, ké p e s s é g e k: állításokhoz, általánosításokhoz alátámasztó érvek, szövegrészek keresése, vázlatkészítés, érvelő rövid beszéd készítése; kooperációs képesség, munkamegosztás kialakítása és betartása Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: heterogén csoportmunka M ó d s zerek, eljárá s o k: olvasás, érvek megfogalmazása, érvelő szöveg létrehozása 3. Alkossatok csoportokat! Fogalmazzatok meggyőző-érvelő állásfoglalást az állítás mellett vagy ellen! A) A Toldi a bűnbeesés és a megtisztulás, a bűnből való újjászületés története. a) Gyűjtsetek minél több és minél többféle érvet! ÉNEK/VERSSZAK ÉRVEK BŰNBEESÉS ÚJJÁSZÜLETÉS MEGTISZTULÁS b) Miért érdemel tiszteletet Toldi IX. fejezetben tanúsított viselkedése? Mennyiben másfajta próbatétel ez, mint az ötödik énekben? c) Ismertessétek a csoporttal eredményeiket, megállapításaitokat! Készítsetek közösen ötperces meggyőző beszédet a legfontosabb megállapítások és érvek felhasználásával! A csoport véleménye az állítással kapcsolatban A legfontosabb érvek Következtetések

285 285 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M B) A Toldi a főhős felnőtté válásának, önlegyőzésének története. a) Gyűjtsetek minél több és minél többféle érvet! ÉNEK/VERSSZAK INDULATOK ÉRVEK PRÓBÁK b) Mely énekek és mivel igazolják, hogy a történet idejében Toldi még gyermek? Szerintetek milyen értelemben maradt gyermek, milyen értelemben nem? c) Ismertessétek a csoporttal eredményeiket, megállapításaitokat. Készítsetek közösen ötperces meggyőző beszédet a legfontosabb megállapítások és érvek felhasználásával! A csoport véleménye az állítással kapcsolatban A legfontosabb érvek Következtetések C) A Toldi a pórsuhancról szól, ki a viszonyok jármát lerázza és fölfelé tör. a) Gyűjtsetek minél több és minél többféle érvet! ÉNEK/VERSSZAK PARASZTFIÚ ÉRVEK A FELEMELKEDÉS LÉPÉSEI

286 286 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M b) Szerintetek miben különbözik, hogy valaki parasztfiú vagy paraszti körülmények között nevelkedett ifjú? c) Ismertessétek a csoporttal eredményeiket, megállapításaitokat. Készítsetek közösen ötperces meggyőző beszédet a legfontosabb megállapítások és érvek felhasználásával! A csoport véleménye az állítással kapcsolatban A legfontosabb érvek Következtetések REFLEKTÁLÁS 3. lépés: 4 5. feladat T/ oldal 5 PERC Tanári instrukciók Nyitott mondat segítségével fogalmazzák meg a tanulók, hogy számukra mi a Toldi legfőbb üzenete. Egyéni munkával fejezzék be a mondatot, majd párjukkal beszéljék meg, végül hallgassunk meg néhányat. Adjunk lehetőséget a többiek számára a reflektálásra. A pedagógus is megfogalmazhatja saját, személyes reflexióit a mű üzenetével kapcsolatban. (Ha az osztály létszáma megengedi 20 fő, hallgassunk végig mindenkit.) Kiemelt készségek, képességek: véleményalkotás, szintetizálás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni és pármunka Módszerek, eljárások: megbeszélés 4. Fejezd be a nyitott mondatot! Számomra a Toldi legfőbb üzenete az, hogy

287 D I C S Ő H Í R E - N E V E F E N N M A R A D T Ö R Ö K R E. 287 T/ oldal 25 PERC Elhagyható feladat Tanári instrukciók A tanulók egyénileg, majd párosan végzik a feladatukat. Egy esszét kell a diákoknak írni, melynek témája: Mit jelent számomra az örökség? Először egyénileg készítsen a tanuló egy fürtábrát, amelyet megbeszél a párjával. Jelöljék meg rajta a téma legérdekesebb, legfontosabb részeit. Ezután a fürtábrát vázlatként használva folyamatosan, megállás nélkül kb. 10 percig írjanak a témáról. A tanulók olvassák fel párjuknak a saját írásművüket, a hallgató tegyen kritikai megjegyzéseket, észrevételeket, majd cseréljenek. A kritikai megjegyzések tükrében javítsák ki szövegüket. Az így elkészített írásművek közül egyéni jelentkezés után hallgassunk meg párat, és reflektáljunk az elhangzottakra. Kiemelt készségek, képességek: írásbeli szövegalkotás, együttműködés, véleményalkotás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni és pármunka Módszerek, eljárások: megbeszélés, szövegalkotás 5. Írj esszét Mit jelent számomra az örökség? címmel! a) Rendezd gondolataidat egy fürtábra segítségével! b) Mit jelent számomra az örökség?

288 14. TOLDI MIKLÓS ÉS JÁNOS VITÉZ 2 ÓRA Arany János Toldi és Petőfi Sándor János vitéz című művének összevetése lehetőleg dupla óra keretében történjék. A heterogén csoportok kialakítása történhet már az óra előtt, a tanulókat már előzetesen be lehet osztani különböző szempontok alapján (csoportalakítási technikák segítségével), de az óra elején a véletlenre is lehet bízni az együtt dolgozók összetételét. Három nagy csoportba osszuk be a tanulókat. Egy-egy feladat elvégzése után a megoldásokat mindig más-más gyerek mutassa be, hogy mindenki szót kapjon az óra menetében. A két óra utolsó pár percében sor kerülhet arra is, hogy értékeljük a csoportok munkáját: melyik társaság szervezte meg ügyesebben a feladatvégzést, kiosztották-e a szerepeket stb. Egy-egy feladat megoldása után minden gyerek töltse ki a munkatankönyvben található táblázatot. Így mire véget ér a dupla óra, minden tanuló előtt készen áll az összefoglalást, a gondolkodást segítő összefoglaló vázlat. RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/ oldal 10 PERC Alternatív feladat Tanári instrukciók A csoportalakítás után játékkal kezdjük az órát. A barkochba játék során mindhárom csoport egyszerre csak egyet kérdezhet, majd átszáll a kérdezés joga a következő csoportra. A tanár csak igennel vagy nemmel válaszolhat a kérdésekre. Három kört játsszunk, az elsőben Boka János legyen a kitalálandó hős, a második körben János vitéz, a harmadik körben Toldi Miklós. Figyeljünk arra, hogy tanulók a játék szabályait betartsák, és mindig csak egy szószóló legyen a csoportban, a kérdéseket közösen beszéljék meg, bárki adhat ötletet a csoportból. A rákérdezés joga is a szószólóé. Kiemelt készségek, képességek: gondolkodási képesség fejlesztése, együttműködési készség fejlesztése, szabályok betartása Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: heterogén csoportok, frontális munka Módszerek, eljárások: játék Eszközök: a csoportalakításhoz szükséges eszközök

289 289 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 1. Játsszunk barkochbát! Kire gondoltam? a) T/2. b). c) oldal 10 PERC Alternatív feladat Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A három hős közül kell a két egymáshoz legközelebb állót kiválasztani. Egy fürtábra segítségével a diákok gyűjtsék össze és rendezzék érveiket, az összegyűjtött anyagaikat. Az elkészített ábrát egy-egy gyerek mutassa be egy-egy percben a másik két csoportnak. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : vélemény megfogalmazása és megvédésének képessége, mások véleményének meghallgatása C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : heterogén csoportmunka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : megbeszélés, ábra készítése E s z k ö z ö k : csomagolópapír, vastag filc 2. A három hős közül kettőt egymáshoz közel állónak érezhettek. Kik ők? Mi alapján döntöttetek? Rendezzétek érveiteket fürtábra segítségével! MEGOLDÁS Toldi Miklós, János vitéz

290 T O L D I M I K L Ó S É S J Á N O S V I T É Z 290 JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 3 4. feladat T/ oldal 20 PERC Tanári instrukciók Minden csoport ugyanazt a feladatot oldja meg. Folyamatábrát kell készíteniük Petőfi: János vitéz és Arany: Toldi című műve alapján, majd válaszoljanak a kérdésekre. A János vitézt az előző évben olvasták a gyerekek, ezért segítségül megadjuk a legfontosabb kulcsszavakat, a Toldi esetében pedig önmaguknak kell a kulcsszavakat is megalkotniuk és az ábrát megrajzolniuk. Ha elkészítették az ábrákat, helyezzék el az osztály falán, és hasonlítsuk össze a három cso port munkáját. A gyerekek tegyenek fel kérdéseket egymásnak, ha valami nem világos, nem érthető a másik társaság ábráján. Majd közösen ellenőrizzék, beszéljék meg a kérdésekre adott válaszokat. Kiemelt készségek, képességek: kérdéskultúra fejlesztése, folyamatban való gondolkodás képességének a fejlesztése, ok-okozati különbségek felfedezése Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: csoportmunka Módszerek, eljárások: megbeszélés, ábrakészítés, prezentálás Eszközök: csomagolópapír, filc 3. Toldi és János vitéz I. a) Készítsétek el Petőfi Sándor János vitézének a folyamatábráját! Használjátok a következő kifejezéseket! A felsorolás nem az események sorrendjét tükrözi. harci dicsőség próbák elbujdosás mesei próbák boldogság hazatérés a bűn elkövetése juhászbojtár vándorút b) Készítsétek el Arany János Toldi című művének a folyamatábráját! Alkossátok meg a kulcsszavakat, amelyek segítenek az ábra elkészítésében! Kulcsszavak:... c) Figyeljétek meg a kezdő- és a végpontokat! Honnan indultak, hova jutottak a hősök? d) Kiket képviselnek a főszereplők a művekben? Indokoljátok is válaszotokat!

291 291 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M MEGOLDÁS A két főhős sorsa abban megegyezik, hogy mind a ketten a mélyből indulnak és a végén a magasba érnek. Amíg azonban Toldi Miklós esetében a felemelkedést társadalmi lecsúszás elõzi meg, János vitéz eleve lent van, és a reális világban nincs is esélye a felemelkedésre. Az õ boldogságának ezért nincs is reális társadalmi tartalma, így át kell lépnie a mesék világába. T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók Mindhárom csoport más és más feladatot old meg. Az egyik a szereplőkkel foglalkozik, a másik a helyszínekkel, a harmadik pedig az eseményekkel. A csoportok tagjai önállóan végezzenek el egy-egy részfeladatot, majd beszéljék meg a megoldásokat. A megoldások bemutatásánál nagyon fontos, hogy minden csoport figyeljen a másik munkájára, mert ennek alapján tudják az összefoglaló táblázatot kitölteni. Kiemelt készségek, képességek: hosszabb művek eseményeinek, helyszíneinek, szereplőinek utólagos felidézése, összehasonlítás képességének fejlesztése Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: heterogén csoportmunka Módszerek, eljárások: feladatlap kitöltése, megbeszélés, prezentálás 4. Toldi és János vitéz II. A) Gyűjtsétek össze a két mű legfontosabb helyszíneit! a) Csoportosítsátok őket az összefoglaló táblázat szempontja szerint! b) Milyen azonosságokat és milyen különbségeket vesztek észre? B) Gyűjtsétek össze a két mű legfontosabb szereplőit! a) Csoportosítsátok őket az összefoglaló táblázat szempontja szerint! b) Milyen azonosságokat és különbségeket vesztek észre? C) Gyűjtsétek össze a két mű legfontosabb eseményeit! a) Csoportosítsátok őket az összefoglaló táblázat szempontja szerint! b) Milyen azonosságokat és különbségeket vesztek észre?

292 T O L D I M I K L Ó S É S J Á N O S V I T É Z 292 MEGOLDÁS A) HELYSZÍN JÁNOS VITÉZ TOLDI valószerűek falu, zsiványtanya, a francia király udvara a falu, Pest, nádas, Rákos mezeje meseiek Tündérország, óriások földje, boszorkánytanya Mindkét műben vannak valószerű helyszínek, de csak a János vitézben vannak meseiek. B) SZEREPLŐK JÁNOS VITÉZ TOLDI valószerűek meseiek Iluska, Kukorica Jancsi, gazda, zsiványok, huszárok boszorkányok, óriások, tündérek Toldi Miklós, Lajos király, Bence, György, az édesanya, cseh vitéz Mindkét műben vannak valószerű szereplők, de csak a János vitézben vannak meseiek. C) ESEMÉNYEK JÁNOS VITÉZ TOLDI valószerűek meseiek Jancsi és Iluska szerelme, Jancsi elbujdosása, a vihar, találkozás a zsiványokkal az óriáskirály megölése, boszorkánykaland, bejutás Tündérországba, Iluska viszontlátása Minden esemény felsorolható, hisz valamennyi valószerű Mindkét műben vannak valószerű események, de csak a János vitézben vannak meseiek.

293 293 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 3. lépés: 5. feladat T/ oldal 20 PERC Tanári instrukciók A ritmuselemzéskor ügyeljünk arra, hogy a gyerekek ne egysornyi egység után kezdjék el a vizsgálatot, mert abból természetszerűleg nem derülhetnek ki a ritmikai szabályszerűségek. Ha igénylik, segíthetjük a ritmus felismerését tapsolással, kopogással, dobbantással stb. A tanulók heterogén csoportokban folytatják a munkát. A csoport egyik fele a Toldi, a másik fele a János vitéz részletével foglalkozzon. A megoldásokat közösen beszéljék meg. Kiemelt készségek, képességek: a versek ritmikai összetevőinek felismertetése, önálló feladatvégzés képességének fejlesztése Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: csoportmunka Módszerek, eljárások: feladatlap kitöltése, megbeszélés 5. Olvassátok fel hangosan az alábbi szavakat, szókapcsolatokat! a) Jelöljétek bennük, mely szótagokat ejtettétek a legerősebb hangsúllyal, a legnagyobb hangerővel! függöny függönytartó erős függönytartó Erős függönytartó van az ablak fölött. b) Fogalmazzátok meg tapasztalataitokat! A legerősebb nyomaték helye a szavakban, a szókapcsolatokban: c) Olvassátok el a Toldi következő négy sorát! Olvasáskor elsősorban ne a szöveg tartalmára figyeljetek, hanem arra, hogy a magyar nyelv hangsúlyszabályai szerint melyik szótagokra esik a legnagyobb nyomaték! Egy sorban több helyen is találhattok ilyeneket! De ami az enyém, azt elviszem innet: Add ki, bátya, tüstént, ami engem illet; Add ki a jussomat: pénzt, paripát, fegyvert: Azontúl az Isten áldjon minden embert.

294 T O L D I M I K L Ó S É S J Á N O S V I T É Z 294 Amikor a vers ritmusát a nyomatékos (hangsúlyos) és kevésbé nyomatékos (kevésbé hangsúlyos) szótagok szabályszerű váltakozása teremti meg, ÜTEMHANGSÚLYOS verselésről beszélünk. Például a Toldi ütemhangsúlyos verselésű. A hangsúlyos szótagtól hangsúlyos szótagig terjedő egységet ÜTEMnek nevezzük. d) Válasszátok el az ütemeket a zenei jelölésben is ismert jellel! Hány ütemet találtatok egy-egy sorban? e) A sorfajta elnevezésekor a sorban található szótagok és ütemek számát kell figyelembe vennetek. Ennek alapján az első sor: 4 ütemű tizenkettes. Mit tapasztaltok az idézet többi sorában? f) Minden sorban kettős vonallal ( ) jelöljétek azt a helyet, ahol a legerősebbnek érzitek a szünetet, és egyben legnyomatékosabbnak a szótagot a sor olvasása közben! Azokat a sorokat, amelyek tizenkét szótagosak, s amelyekben a FŐMETSZET a 6. szótag után áll, FELEZŐ TIZENKETTES soroknak nevezzük. g) Tapasztalataitok alapján egészítsétek ki a mondatot! A Toldi verselése., sorfajtája.. h) Vizsgáljátok meg ugyanilyen módon a János vitéz verselését a következő strófában! Mikor a magyarság beért az országba, A törökök ott már raboltak javába ; Kirabolták a sok gazdag templom kincsét, És üresen hagytak minden borospincét. i) Milyen verselés és milyen sorfajták jellemzik a János vitézt? j) Figyeljétek meg, hány soros szakaszokból áll a Toldi, hány sorosakból a János vitéz! Emlékeitek szerint melyik áll közelebb a népköltészethez? Gondoljatok az énekórákon tanult népdalokra! k) Olvassátok el a Kőmíves Kelemenné részletét, és vizsgáljátok meg verselését, sorfajtáját! Verselése: Sorfajtája: Tizenkét kőmíves összetanakodék, Magos Déva várát hogy fölépítenék, Hogy fölépítenék fél véka ezüstér, Fél véka ezüstér, fél véka aranyér. l) Fogalmazzatok meg következtetést: milyen hagyományokat követ a János vitéz és a Toldi verselése?

295 295 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M MEGOLDÁS Valamennyi verssor négyütemű, felező tizenkettes. 4. lépés: 6. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók A tanulók csoportokban dolgozva gyűjtsék össze gondolataikat. Egy csoport mutassa be megoldását, a többiek ezt egészítsék ki saját ötleteikkel. Kiemelt készségek, képességek: emlékezet, összefüggések felismerése Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: heterogén csoportok Módszerek, eljárások: ötletgyűjtés 6. Gyűjtsetek ötleteket: mi a magyarázata annak, hogy a Toldi nyelve archaikusabb, mint a János vitézé! MEGOLDÁS Az ötletek a történelmi tárgy, idő, helyszín körében mozogjanak. REFLEKTÁLÁS 5. lépés: 7. feladat T/ oldal 5 PERC Tanári instrukciók A táblázatot folyamatosan töltik ki a tanulók egy-egy feladat ellenőrzésekor. Így most már csak átnézni kell a kész táblázatot és a következtetéseket levonni. K iemelt ké s z s é g ek, ké p e s s é g ek: következtetések megfogalmazása Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: frontális munka Módszerek, eljárások: megbeszélés

296 T O L D I M I K L Ó S É S J Á N O S V I T É Z Töltsétek ki a táblázatot! MEGOLDÁS SZEMPONTOK PETŐFI SÁNDOR: JÁNOS VITÉZ ARANY JÁNOS: TOLDI MŰFAJA elbeszélő költemény elbeszélő költemény A MŰVEK STÍLUSA népies népies VERSELÉSE felező tizenkettes ütemhangsúlyos felező tizenkettes ütemhangsúlyos A HŐSÖK SORSA KIKET KÉPVISELNEK A SZEREPLŐK? A HELYSZÍNEK MESÉS VAGY VALÓSZERÛ VOLTA A SZEREPLŐK MESÉS VAGY VALÓSZERÛ VOLTA AZ ESEMÉNYEK CSODÁS VAGY VALÓSZERÛ VOLTA mélyből magasra jut a mesék birodalmában a szegények rétegét valószerű, képzeletbeli és mesei helyszínek valószerű, képzeletbeli és mesei szereplők valószerű és csodás események mélyből a magasba jut a való világban paraszti sorban élő nemes reális helyszínek történelmi és valószerű személyek valószerű események 8. lépés: 8. feladat T/ oldal Házi feladat Tanári instrukciók Szöveget kell alkotniuk a tanulóknak. Fontos a párbeszédes elem, amelynek jelölésére is figyelmet kell fordítani. A tanár további instrukciókat adhat attól függően, hogy melyik tanuló milyen szövegalkotási képességgel, illetve deficittel rendelkezik. Kiemelt készségek, képességek: szövegalkotási képesség Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni munka Módszerek, eljárások: írásbeli szövegalkotás

297 297 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 8. Képzeld el és írd meg A nagy találkozás címmel Toldi Miklós és János vitéz beszélgetését! 9. lépés: 9. feladat T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók: A nyitott mondat befejezése lehetőséget ad a tanulóknak személyes véleményük kifejtésére a művekkel kapcsolatban. Kiemelt készségek, képességek: véleményalkotás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni M ó d s zerek, eljárá s o k: nyitott mondat befejezése 9. Fejezd be a nyitott mondatot: Nekem a két mű közül jobban tetszett a! Véleményedet természetesen fejtsd ki és érvekkel támaszd alá! Nekem a két mű közül jobban tetszett a..

298 15. KÉPES KIFEJEZÉSEK, SZÓLÁSOK, KÖZMONDÁSOK MÁS NYELVEKBEN 2 ÓRA RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat Más népek szólásai 1. T/ oldal PERC Tanári instrukciók A tanulókat osszuk 4-5 fős heterogén csoportokba, és számozzuk be a csoportokat. A páros számú csoportoknak osszuk ki kártyán az alábbi kínai bölcsességet és a hozzá kapcsolódó kérdéseket, melyek alapján megvitathatják és lejegyezhetik, hogy mit is gondolnak erről a kínai mondásról. (Néhány kérdést megadtunk, de ezektől különbözőeket is lehet adni, hozzátenni vagy elvenni.) A kölcsönkérő áll, de a kölcsönadónak térdelnie kell. Néhány lehetséges kérdés: Milyen jelentés húzódik e mögött a bölcsesség mögött? Mit jelképez az állás, illetve a térdelés a mondatban? Milyen hierarchiát, alárendeltséget jelentenek ezek az igék átvitt értelemben? Az európai civilizációban a kölcsönkérés szégyennek, kellemetlen, megalázó helyzetnek számít. Mit gondolnak vagy gondoltak erről a kínaiak a közmondás szerint? Melyik állásponttal értetek egyet, és miért? A páratlan számú csoportoknak az alábbi török közmondást adjuk, és ugyanúgy osszunk hozzá segítő kérdéseket! Kérőnek fél arca, nem adónak mindkét arca fekete. Mit jelent vajon a mondásban az arc feketesége? A magyar nyelv melyik színt használja ugyanennek az érzésnek, jelenségnek a leírására? Ismertek-e magyar szólásokat, kifejezéseket, amelyekben az arc vagy a fekete(ség) szerepel? Ezekben milyen jelentése van ennek a két szónak? Az európai civilizációban a kölcsönkérés szégyennek, kellemetlen, megalázó helyzetnek számít. Mit tartanak erről a törökök a közmondás szerint? Egyetértetek-e a közmondás által sugallt üzenettel? Miután a tanulók megvitatták egymás közt a közmondásokat, írjuk fel mind a kettőt a táblára. (Ha szükséges, mutassunk rá a beszélgetés során arra, hogy az adott jelenségről kölcsönkérés alkotott különböző szemlélet a két nép közmondásában az adott népek kultúrájának, életszemléletének, társadalmi rendszerének lehet következménye.) A csoportok meséljék el, mire jutottak a saját közmondásukkal, majd vitassuk meg, hogy a kínai vagy a török mondással értenek-e jobban egyet. Véleményüket támasszák alá érvekkel.

299 299 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M K i e m e l t k é p e s s é g e k, k é s z s é g e k : érvelés, vitakészség C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : megbeszélés M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : kiscsoportos E s z k ö z ö k : kártyák a szólásokkal és a kérdésekkel 1. Alakítsatok 4-5 fős kiscsoportokat! Vitassátok meg, mit gondoltok a kapott kártyán található közmondásról! MEGOLDÁSOK Páros csoport: a lényeg itt abban áll, hogy a kínai bölcsesség szerint annak, aki kölcsönkér, nem kell megalázkodnia az előtt, aki ad neki; ezzel együtt, aki ad, nem tekintheti magát fölényesebbnek, jobb embernek, és hogy ezt kifejezze, illik letérdelnie. Páratlan csoport: ennek a mondásnak az üzenete kb. annyi, hogy szégyen mástól kérni, de még nagyobb szégyen nem adni, a bajban levőnek nem segíteni. A feketeség itt valószínűleg a megalázó helyzetre, a szégyenre utal; a magyarban ugyanezt általában a piros vagy vörös szín képével fejezik ki, vö. Elvörösödik zavarában, szégyenében stb.