Szövegértés szövegalkotás. Tanári útmutató

Átírás

1 Szövegértés szövegalkotás Tanári útmutató 3

2 Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program központi program (Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a sulinova oktatási programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási programcsomag ismerete és használata. A teljes programcsomag elérhető: címen. fejlesztési programvezető Korányi Margit vezető fejlesztők arató lászló kálmán lászló szakmai bizottság Bókay Antal elnök Bánréti Zoltán lektor Cserhalmi Zsuzsa gyõri János Schein Gábor Alkotószerkesztõ szarka judit szakmai lektorok a szakmai bizottság tagjai pethőné nagy csilla Felelõs szerkesztõ nagy milán borítógrafika tipográfia szűcs édua bárd johanna szarka judit fekete gabriella, juhász orsolya, kertész zsuzsa educatio kht., 2008 raktári szám: H-ASZE0603/T

3 örökségünk Tanári útmutató Fejlesztők Fekete Gabriella Juhász Orsolya Kertész Zsuzsa

4 TARTALOM örökségünk 10 bibliai bűnök és bűnhődések 35 a m i t r e g g e l r a k ta k, a z d é l r e l e o m lot t, / Amit délben raktak, estére leomlott. 52 ötszáz bizony dalolva ment / lángsírba velszi bárd ez volt ám az ember hej! ha én is, én is köztetek mehetnék szólások, közhelyek, fordulatok, közmondások 12 5 repül a nehéz kő: ki tudja hol áll meg? 15 8 felmegyek budára bajnok katonának a képes kifejezésektől az idiómákig 202 estenden meglátta a budai várat hol vagyon paizsom, páncélom, fegyverem? 255 összeszedte toldi roppant nagy erejét dicső híre-neve fennmaradt örökre. 288 toldi miklós és jános vitéz 298 képes kifejezések, szólások, közmondások más nyelvekben fejezetzáró feladatlap

5 Névjegy A fejezet célja Javasolt időkeret A fejezetben lévő modulok címe és ajánlott óraszáma Ajánlott korosztály A közös emberi és nemzeti kultúrának és hősei emlékének elevenen tartása. Bűnök és büntetések megismerése, megítélése. Igazságosság vagy igazságtalanság megítélése. Irodalmi művek archaikus szóhasználatának, archaizá ló stílusának megismerése, ezek okainak felismerése. Az elbeszélő tárgyhoz való viszonyának vizsgálata. Az epizódok, a kihagyások szerepének tisztázása az elbeszélésben. Egyszerűbb képek, alakzatok felismerése, értelme zése. Eseménysorrend és ok-okozati összefüggések kere sése; jellemzés, összehasonlítás, szembeállítás készí tése. Ki nem mondott összefüggések explicitté téte le. Nehéz (régies, népies) szókincsű szöveg sza vainak, mondatainak megértése kontextusból és se gédforrásokból. Archaikus szöveg jelentésének visszaadása mai nyelven fordítás a komikus modernizálás elkerülésével. Vélemény megfogalmazása, érvelő szövegek alkotása szóban és írásban. 51 tanóra 1. Bibliai bűnök és bűnhődések (5 óra) 2. Amit reggel raktak, az délre leomlott, / Amit délben raktak, estére leomlott. (3 óra) 3. Ötszáz bizony dalolva ment / Lángsírba velszi bárd (5 óra) 4. Ez volt ám az ember (2 óra) 5. Hej! Ha én is, én is köztetek mehetnék (3 óra) 6. Szólások, közhelyek, fordulatok, közmondások (2 óra) 7. Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg? (4 óra 8. Felmegyek Budára bajnok katonának (5 óra) 9. A képes kifejezésektől az idiómákig (2 óra) 10. Estenden meglátta a budai várat (3 óra) 11. Hol vagyon paizsom, páncélom, fegyverem? (3 óra) 12. Összeszedte Toldi roppant nagy erejét (4 óra) 13. Dicső híre-neve fennmaradt örökre. (2 óra) 14. Toldi Miklós és János vitéz (2 óra) 15. Képes kifejezések, szólások, közmondások más nyelvekben (2 óra) Feladatlap, szövegalkotás, portfólió bemutatása (3-4 óra) 6. évfolyam, év

6 6 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 6. é v f o l y a m Fejezetkapcsolódási pontok Tantervi Petőfi Sándor: János vitéz 5. o. Vissza a meséhez! 5. o. Születés, teremtés 6. o. Kereszttan tervi Szociális, életpálya-építési, ember és társadalom, művészetek (ének-zene, dráma és tánc, mozgóképkultúra és médiaismeret) Kompetenciaterületen (Ajánlott megelőző és követő fejezet) Megelőző: Kaland Követő: Szóbeliség és írásbeliség Képességfejlesztési fókuszok Kompetenciaterületi Értő olvasás Reproduktív és spontán szövegalkotás A szöveg időbeli, térbeli és szerepviszonyainak azonosítása Jellemzés és önjellemzés Véleményalkotás, érvelés Helyzetelemzés, helyzetértékelés Az elbeszélő viszonya tárgyához, az epizódok és a kihagyások szerepe az elbeszélésben Az archaizálás és a tájnyelv funkciója Költői képek felismerése és értelmezése NAT (2003) fogékonyság az együttérzésre; az erkölcsi érzelmek, az igazságérzet tudatosítása, a jó és a rossz megkülönböztetése. A szövegelemzés néhány alapvető eljárásának alkalmazása (pl. a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, időrend, ok-okozati kapcsolatok). Ismert szövegek megjelenítése dramatikus játékkal. Memoriter (költemények, prózai szövegek szöveghű ismerete). gondolatok, információk, vélemények egyszerű, érthető és magabiztos közlése a beszédhelyzetnek megfelelően. Együttműködés a társakkal a beszélgetésben, a feladatmegoldásban. részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vitában. Saját álláspont előadása és megvédésének képessége a témának, helyzetnek megfelelően. Mások véleményének meghallgatása, megértése, tömör reprodukálása. szövegalkotási képesség különböző szövegtípusokban és műfajokban. Személyes és olvasmányélmények megfogalmazása a leírás, az elbeszélés, a jellemzés, a vélemény, az ismertetés stb. műfajában.

7 N é v j e g y 7 A gyermeki olvasatokra alapozva élményt elmélyítő, megértést segítő szövegelemző műveletek alkalmazása. A költői nyelv és a mindennapi nyelv hasonló és eltérő vonásai. A költői nyelvbe kódolt többletjelentések iránti érzékenység kialakulása, fejlesztése. Kereszttantervi (Pl. életpálya-építési, szociális) Szociális kompetenciák; életpálya-építési kompetenciák; énkép, önismeret; európai azonosságtudat egyetemes kultúra. Módszertani javaslatok Követelmények A fejezet nagyrészt arra épül, hogy a tanulók tevékenykedjenek, a pedagógus szerepe többnyire a munka, a tanulás szervezése. A munkaformák közül a leggyakoribbak a heterogén cso portban folytatott és a páros munkák, de szerepelnek a fe je zetben homogén csoportoknak szóló és egyéni feladatok is. A fejezet tartalmaz irodalomtörténeti és -elméleti ismereteket, azonban ezek esetében sem definíciószerű megfo galmazásokat várunk a tanulóktól, hanem a szövegekből szer zett saját tapasztalatokon nyugvó következtetések megfogalmazását. Előfordul a fejezetben képzőművészeti és zenei alkotások értelmezése, vizsgálata is. Ezek célja, hogy a gyerekek meg fogalmazhassák az irodalomtól eltérő kifejezésformákkal kapcsolatos észrevételeiket. Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv. Befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás a gimnáziumok és a szakközépiskolák évfolyamában. Korona Kiadó, Az interaktív-reflektív tanítási szemlélet mellett ebből a könyvből valók a fejezetben alkalmazott eljárások, pl. állókép, pletykajáték, ötsoros, kreatív írás stb. Fenyő D. György: A Biblia az irodalomban. Korona Nova Kiadó, Budapest, A könyv feladatai tovább segítik a bibliai szövegek feldolgozását. Arany János Toldi című művének feldolgozásánál A világ és én III. Szövegértés és szövegalkotás éveseknek. (Alkotó szerkesztő Orosz Sándorné) Calibra Kiadó, tankönyv szolgáltatta az alapot. A feldolgozáshoz segítséget nyújthat a pedagógusok számára Szilágyi Márton: Köszönöm az Isten gazdag kegyelmének (Arany János: Toldi) című tanulmánya, amely a következő honlapról tölthető le: fw.hu. A tanuló legyen képes saját vélemény megfogalmazására és megvédésére a témának és a beszédhelyzetnek megfelelően; mások véleményének meghallgatására, megértésére többszereplős helyzetekben; az irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerésére, értelmezésükre;

8 8 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 6. é v f o l y a m a szereplők cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek megértésére; gondolatok, vélemények, érzelmek, képzetek kifejezésére különböző nézőpontokból rövidebb fogalmazások formájában; az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megtapasztalására, megértésére; a mai és korábbi nyelvállapot különbségének felismerésére a korosztálynak megfelelő szinten; az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerésére mindennapi szövegekben és különféle műalkotásokban. Tudja a szereplők külső és belső jellemzőit azonosítani. Értékelés Támogató rendszer A tanulók munkáját folyamatosan értékeljük, főleg szóban. A menet közben elkészített írásbeli feladatokat érdemjegygyel minősíthetjük. A tanulói prezentációkat szintén érdemjeggyel értékelhetjük. Ha előtte felhívtuk a figyelmüket arra, hogy az óra végén a csoport munkavégzését minősítjük, akkor erre is adhatunk érdemjegyet. A fejezet végén feladatlappal ellenőrizzük az elsajátított ismereteket. Az elkészített portfóliót is a kimenetnél értékeljük történeti monda. (Szerk.: Szemerkényi Ágnes) MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest, A magyar történelem nagy alakjai. 2. rész. Reflektor Kiadó, Budapest, Ács Zoltán Bánó Attila: Nagy Lajos király. Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat, Arany János breviárium. Összeállította Kozma Dezső. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca, Arany János: Toldi-trilógia. A bevezetést írta: Keményfy János. Jegyzetekkel elláta: Dáloky János. A Magyar Népművelők Társasága kiadása, Budapest, é. n. Aranytól Aranyról. Szerk.: Tóth Tibor. Tankönyvkiadó. Bp., Benedek Elek: Toldi Miklós. Arany János balladája nyomán. Debrecen, Keresztúry Dezső: Így élt Arany János. Móra, Bp. Lengyel Dénes: Régi magyar mondák. 17. kiadás, Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. Sumonyi Zoltán: Vitéz nagyfalui Toldi Miklós szerelme és egyéb kalandjai. Helikon Kiadó, (Bp.) Szunyogh Szabolcs: Arany János ( ). Garabonciás Könyvkiadó, Budapest, Új magyar tájszótár. Vargha Balázs: Arany János játékai. Enciklopédia Kiadó, Bp Vati Papp Ferenc: Forrásvidék (Írók, költők gyermek- és ifjúkora). Tankönyvkiadó, Budapest, 1989.

9 N é v j e g y 9 Arany János balladái. Szépirodalmi Könyvkiadó, Balázs Margit: A haza bölcse, a bolond gróf és a többiek. Ragadványnevek történelmünkben. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Beney Zsuzsa Jelenits István: Bevezetés az irodalomba. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Bereczki Gábor (szerk.): Földisten lánykérőben. Finnugor mitológiai és történeti énekek. Európa Könyvkiadó, Budapest, Bibliai enciklopédia. Nélkülözhetetlen kézikönyv a Bibliáról. Magyar Könyvklub. Budapest, Bibliai nevek és fogalmak. Evangéliumi kiadó, Budapest, é. n. Csukovits Enikő: Liliom és holló. (Új Képes Történelem) Magyar Könyvklub Helikon Kiadó, Budapest, Fisher, Robert: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Kallós Zoltán: Ez az utazólevelem. Balladák új könyve. Akadémiai Kiadó, Budapest, Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén. Magyar Könyvklub, Németh G. Béla: Hosszmetszetek és keresztmetszetek. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, Szikszainé Nagy Irma: Stilisztika. Trezor, Budapest CD Varietas Delectat 6., Arany János: A walesi bárdok Ludwig van Beethoven: Symphonie Nr. 6 Pastorale. Berliner Philharmoniker. Herbert von Karajan Internet:

10 1. BIBLIAI BŰNÖK ÉS BŰNHŐDÉSEK 5 óra Előzetes szempontok a modul feldolgozásához A környezettől, a gyerekek összetételétől függően más népek egy-egy hasonló de mégis más mítoszát meg lehetne említeni. Az archaikus nyelv lassítja a megértést azoknál még inkább, akiknek amúgy is kevés szövegismeretük van. Ezek a gyerekek kapjanak meg minden segítséget a feldolgozáshoz. A 11. feladatnál a gyengébb ismerettel és szókinccsel rendelkező gyerekeknek adjunk válaszlehetőségeket, és inkább azok közül válasszanak megoldást. Pilinszky János tapasztalása szerint a Biblia az egyetlen olyan könyv, amely a legvégső pillanatban is érvényes marad. Az egész emberiség alapvető könyve, de ma már távolról sem ugyanazt jelenti mindenkinek. A Biblia az emberiség egyik legjelentősebb kulturális alkotása és hagyománya, az irodalom és a többi művészet egyik legfőbb kiindulópontja, közös kultúrkincse, nyelve. Három bibliai történetet dolgozunk fel a modulban: a bűnbeesés, Káin és Ábel, valamint a bábeli torony történetét. Mindhárom arról szól, hogyan romlik el az eredetileg harmonikus teremtés. ráhangolódás 1. lépés: 1. feladat T/1. 5. oldal 15 perc Tanári in s t r ukciók A modul bevezetésére legalább egy órát fordítsunk, járjuk körbe az örökség fogalmát, térképezzük fel, mi mindent tudnak, ismernek a diákok a témáról, mi az, amit értéknek tartanak az örökséggel kapcsolatban. Janikovszky Éva szövege lehetőséget teremt arra, hogy beszélgetést kezdeményezzünk a gyerekekkel a témával kapcsolatban. Hogyan látnak bennünket kiskorunkban és kamaszként, mi okozza ezt a különbséget? Keressék a tanulók a cím másfajta megfogalmazásait, kifejezési lehetőségeit. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: szóbeli szövegalkotás, válogató olvasás C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munkaformák: páros és frontális munka M ó d s zerek, eljárá s ok: beszélgetés, táblázat kitöltése, gyűjtőmunka

11 B I B L I A I B Ű N Ö K É S B Ű N H Ő D É S E K Hallgassátok meg Janikovszky Éva Kire ütött ez a gyerek? című írását! Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek? Amikor kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták, hogy kire hasonlítok. Nagymama azt mondta: istenem, akárcsak az anyja! Nagypapa azt mondta: az ördögbe is, szakasztott az apja! Emil bácsi azt mondta: a megszólalásig Jolán! Apukám azt mondta: mintha csak magamat látnám! És az anyukám azt mondta: azért talán rám is hasonlít egy kicsit! ( ) Amíg kicsi voltam és okos és kedves és szép, aki csak látott, mind azt mondta: micsoda sikerült gyerek! Igazán büszkék lehettek rá! És bár a család úgy vélte, hogy ugyan már, hiszen mindegyik kisgyerek egyformán helyes, azért egymás közt mégis belátták, hogy igaz, ami igaz, ritka az olyan kisgyerek, amelyik egyformán okos és kedves és szép. ( ) Amióta megnőttem, és butaságokat beszélek, és elviselhetetlen vagyok, és rossz rám nézni, aki csak meglát, azt mondja: ez volna a ti fiatok? Szinte hihetetlen! Nem lehet ráismerni! És a család szégyenkezik, mert arra persze nem számítottak, hogy én is kinövöm magam. ( ) Amióta nagy vagyok, és ütődött és nyegle és idétlen, csak ülnek és sóhajtoznak, hogy kire ütött ez a gyerek. Nagymama azt mondja: én nem tudom, kire, de az anyjára nem! Nagypapa azt mondja: én nem tudom, kire, de az apjára biztos nem! Emil bácsi azt mondja: szerencse, hogy szegény Jolán ezt már nem érte meg! Apa azt mondja: most láthatja az anyja, hogy nem kellett volna mindent ráhagyni! Anya pedig azt mondja: te vagy az apja, hát miért nem pofozod meg? ( ) És bár a család jól tudja, hogy minden kamasz elviselhetetlen, egymás közt mégis belátják, hogy ami sok, az sok, az ő türelmüknek is van határa, és ez így nem mehet tovább. Csak még azt nem tudják pontosan, hogy akkor hogyan is menjen. ( ) a) Gyűjtsétek ki a szövegből, milyen tulajdonsággal rendelkezik ugyanaz a gyerek kicsi korában, majd kamaszként! b) Szerintetek mi a változás oka? c) Mit jelent a szöveg címe szó szerint? Mit jelent ebben az esetben? Hogyan mondhatjuk másképpen? d) Mit mondanak még a szülők, ha a gyerek rossz fát tett a tűzre? Gyűjtsetek még ilyen kifejezéseket, szófordulatokat!

12 12 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 6. é v f o l y a m Megoldások a) Egy gyerek jellemző tulajdonságai Kicsi gyerekként okos, kedves, szép, Micsoda sikerült gyerek! Kamaszkorában Butaságokat beszél, elviselhetetlen, rossz rá nézni!, Nem lehet ráismerni!, ütődött, nyegle, idétlen b) az életkori sajátosságok megváltozása c) Kire hasonlít? Kitől mit örökölt? jelentésteremtés 2. lépés: 2 3. feladat T/ oldal 15 perc Tanári in s t r ukciók Az örökség szót a középpontba állítva a tanulók előbb párban, majd 4 fős csoportban gyűjtsék össze azokat a kifejezéseket, fogalmakat, amelyek a szóról az eszükbe jutnak. Csoportosítsák az összegyűjtött fogalmakat pókhálóábra segítségével. Ezt rajzolják fel, és utána mutassák be a csoportok a munkájuk eredményét. A csoportosítás szempontjai közül a legfontosabbakat írjuk fel a táblára, és ennek alapján dolgozzunk tovább. A családi, a nemzeti és az egyetemes-emberi örökség mint kategória jelenjen meg a beszélgetésben. Az utána következő feladatban a szellemi és a tárgyi örökségről beszéljünk a táblázat segítségével. Szóba kerülhet az érték mint fogalom. Pl. vajon különbséget lehet-e tenni a szellemi és tárgyi örökség között? Mi az értékesebb? Mi a fontosabb? Ennek kapcsán érvek ellenérvek gyűjthetők, állíthatók egymással szembe. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: asszociáció, érvelés, szóbeli szövegalkotás C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: pármunka, 4 fős heterogén csoport, frontális Módszerek, eljárások: táblázat kitöltése, megbeszélés 2. Az örökség a) Mi jut eszetekbe az örökség szóról? b) Csoportosítsátok a szavakat, kifejezéseket pókhálóábrában!

13 B I B L I A I B Ű N Ö K É S B Ű N H Ő D É S E K 13 örökség Az ábrát szükség szerint bővíthetitek. T/3. 7. oldal 15 perc Tanári in s t r ukciók A felsorolt elemeket kell a tanulóknak csoportosítaniuk, továbbra is heterogén csoportokban. A felosztás alapját is megadhatjuk; ha az előző feladat kapcsán ezek a fogalmak már előkerültek, onnan emeljük át mint közösen meghatározott felosztási alapot. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: rendszerezés, együttműködés, egymás érveinek meghallgatása, elfogadása C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munkaformák: 4 fős heterogén csoportok M ó d s zerek, eljárá s ok: táblázat kitöltése, megbeszélés, vita 3. Szellemi és tárgyi örökségek a) Csoportosítsátok a következő kifejezéseket! Adjatok címet a csoportoknak! családi fényképalbum, országzászló, a vallások szent könyvei, történetek a rokonokról, az állam címere, a világ 7 csodája, a névnap köszöntésének szokása, nemzeti himnusz, a Föld élővilága, a nagymama receptes könyve, népművészet, tudományos felfedezések, névadási szokások, nemzeti irodalom b) A táblázatban jelöljétek SZ betűvel azokat a kifejezéseket, amelyek szerintetek a szellemi örökségek, T betűvel pedig azokat, amelyek a tárgyi örökség részét képezik! c) Miért fontos az ember életében a szellemi és a tárgyi örökség? Gyűjtsetek érveket mindkettőnek a fontossága mellett! Írjatok példákat az érvek alátámasztására!

14 14 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 6. é v f o l y a m A szellemi örökség fontos, mert: A tárgyi örökség fontos, mert: Megoldások a) Családi örökség családi fényképalbum T Nemzeti örökség országzászló T Az emberiség közös öröksége a vallások szent könyvei T+SZ történetek a rokonokról SZ az állam címere T a világ 7 csodája T a névnap köszöntésének szokása SZ a nagymama receptes könyve T+SZ névadási szokások SZ nemzeti himnusz SZ népművészet T+SZ nemzeti irodalom SZ a Föld élővilága T tudományos felfedezések T+SZ reflektálás 3. lépés: 4. feladat T/4. 9. oldal 15 perc Tanári in s t r ukciók A szöveg elolvasását követően a gyerekek végezzék el az irányított információkeresést. A Bibliáról szóló órák előkészítése a következő kérdésekkel folytatódhat: Milyen bibliai szereplőket ismertek? Kiről hallottatok már? Milyen történeteket ismertek a Bibliából? Kiemelt készségek, képességek: meglévő ismeretek mozgósítása, olvasás, információazonosítás, szókincsfejlesztés C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munkaformák: heterogén párok Módszerek, eljárások: feladatmegoldás, megbeszélés 4. Az emberiség közös kincsei közé tartozik a Biblia is. a) Olvassátok el a szöveget!

15 B I B L I A I B Ű N Ö K É S B Ű N H Ő D É S E K 15 A Biblia a görög biblion, könyvecske többes számú alakja. Szó szerinti magyar fordításban: könyvecskék a jelentése. Amikor a Biblia elnevezés a benne foglalt könyvek összefoglaló jelzéseként megszületett, már két gyűjteményt foglalt magába: az Ószövetséget és az Újszövetséget. Az Ószövetség legrégebbi és legkésőbbi részei között egy évezrednél is hosszabb idő telt el. Az Újszövetségnek viszont minden fennmaradt könyve néhány évtizeden belül jött létre. A Biblia két része három eredeti nyelven készült. Az Ószövetség néhány fejezet kivételével héberül, a többi néhány fejezet arámi nyelven, az Újszövetség pedig görögül. Az Ószövetség az Izrael népével kötött szövetség keretén belül adott kinyilatkoztatásokat (Isten cselekedeteit és prófétái által közölt üzeneteit) örökíti meg. Az Újszövetség a keresztény egyházzal kötött szövetség keretén belül közölt kinyilatkoztatásokat (Jézus életét, az ősegyház tapasztalatait, az apostoli tanításokat, az egyház további útjára vonatkozó jövendöléseket) tartalmazza. Magyar nyelven az első teljes fordítást Károli Gáspár késztette el, ez a Vizsolyi Biblia, amely ben jelent meg. b) Húzzátok alá a szövegben különböző színekkel a válaszokat! (1) Milyen két nagy részből áll a Biblia? (2) Milyen nyelvű szövegek találhatók a könyvben? (3) Ki és mikor fordította le először magyarra a teljes Bibliát? (4) Mi a biblia szó egyes számú alakja? Megoldások (1) Ószövetség és Újszövetség (2) héber, arámi és görög (3) Károli Gáspár, 1590 (4) biblion ráhangolódás 4. lépés: 5 6. feladat T/5. 9. oldal 10 perc Tanári in s t r ukciók: a feladat célja a Biblia szövegéhez kapcsolódó kifejezések megismerése és megértése. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: szótárhasználat, szóértelmezés C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munkaformák: egyéni munka Módszerek, eljárások: megbeszélés E s zközök: szótárak, lexikonok

16 16 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 6. é v f o l y a m 5. Mit jelentenek? Minden bizonnyal több is akad az alábbi kifejezések, szólások, nevek között, amelyikkel már valahol találkoztál. Magyarázd meg őket! úgy élnek, mint a paradicsomban:... salamoni döntés:... júdáspénz:... mózeskosár:... bűnbak:... Éden:... paradicsomi állapotok:... Megoldások úgy élnek, mint a paradicsomban: nincsen semmi gondjuk, mindennel el vannak látva, nincs veszekedés, vita közöttük, teljes nyugalomban élnek. salamoni döntés: Salamon király híres volt bölcsességéről, rendkívüli képességű ember volt, bölcs, okos, igazságos. Mindkét felet kielégítő döntés. júdáspénz: Júdás Jézus egyik apostola volt, a közös pénzüket kezelte, Jézust 30 ezüstért kiszolgáltatta az ellenségeinek. Az árulásért kapott pénz, jutalom. Egy növényfajta, a holdviola kerek, pénz alakú termése is. mózeskosár: Mózest, aki egy kosárban úszott a Nílus folyó vizén, a fáraó lánya mentette ki. Sajátos formájú nádból vagy vesszőből font kétfülű kosár, amelyben a csecsemőket hordozták az elmúlt századokban. bűnbak: a zsidó engesztelési napon a főpap két bakot áldozott fel: az elsőt a bűnért való áldozatul mutatták be, a másodikra kézrátétellel ráhelyezték az egész nép bűnét, azután kivezették a pusztába, és ott szabadon engedték. Egy közösség által bűnösnek kikiáltott ember, olyan személy, aki nem vétkes ugyan valamiben, egy embercsoport mégis őt okolja vala miért. Gyakran egész közösségeket is bűnbakoknak, azaz ártatlanságuk ellenére bűnösnek tekintenek. Éden: az a kert, ahova Isten Ádámot és Évát teremtette. Gyönyörűséges, kedves, örömteli hely. Az embernek semmire sincs gondja itt. paradicsomi állapotok: Paradicsom képes kifejezése annak a helynek, ahol az ember Istennel zavartalan közösségben élhet. Nincsen semmi gond, baj, elkerül bennünket minden rossz és vész.

17 B I B L I A I B Ű N Ö K É S B Ű N H Ő D É S E K 17 T/ oldal 20 perc Tanári in s t r ukciók A feladat a tanulóknak a kerttel kapcsolatos eddigi előismereteit mozgósítja. Pókhálóábra segítségével gyűjtsék össze, mi jut eszükbe az adott szóról, és rendezzék ismereteiket. Az előző feladatok alapján elővételezhetjük, hogy az Éden vagy Paradicsom mint kert is meg fog jelenni az ismeretek között. A csoportok egy közös pókhálóábrát készítsenek. Minden csoport 1 percet kap a prezentációra, a többi csoport pedig 1 percet a kiegészítésre. A homogén csoportokat már most kialakíthatjuk, az így létrejövő csoportok dolgoznak együtt a további feladatok megoldásánál is. (Az osztály létszámától függően a 3 nagy csoportot os szuk kisebb egységekre a hatékonyabb együttműködés érdekében.) Célcsoport differenciálás: A) jól olvasó, de az információk alkalmazásában kevésbé jártas gyerekek B) jól olvasó, de a következtetések megfogalmazásában gyengébb képességű gyerekek C) olvasási és információkeresési nehézségekkel küszködő gyerekek K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: előismeretek előhívása Munk afo r mák: 4 fős együttműködő homogén csoportok, frontális Módszerek, eljárások: pókhálóábra, megbeszélés E s zköz: csomagolópapír, filctoll 6. Mi jut eszetekbe a kert szóról? Rendezzétek gondolataitokat pókhálóábra segítségével! jelentésteremtés 7. lépés: 7. feladat T/ oldal 20 perc Tanári in s t r ukciók A bűnbeesést a Biblia egy történetsor első darabjaként közli, mely a harmonikus teremtés elromlásáról szól. A kérdések segítségével dolgozzuk fel a részletet differenciált csoportmunkában. Az A) és B) csoport önállóan, bekezdésenként váltogatva, hangosan olvassa fel a szöveget, a C) csoportnak pedig mi olvassuk fel.

18 18 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 6. é v f o l y a m A csoportoknak adjunk 3 3 percet megoldásaik ismertetésére. Ezeket a többi csoport saját gondolatokkal kiegészítheti. Kiemelt készségek, képességek: ok-okozati összefüggések felfedezése, információkeresés és -rendszerezés, fantázia, kreativitás C élc s opor t dif ferenciálá s: A) jól olvasó, de az információk alkalmazásában kevésbé jártas gyerekek B) jól olvasó, de következtetések megfogalmazásában gyengébb képességű gyerekek C) olvasási és információkeresési nehézségekkel küszködő gyerekek Munk afo r mák: 4 fős együttműködő homogén csoportok, frontális M ó d s zerek, eljárá s ok: feladatmegoldás, megbeszélés 7. Olvassátok el a szöveget! A bűnbeesés A kígyó ravaszabb volt a föld minden állatánál, amit az Úristen teremtett. Ezt mondta az asszonynak: Valóban mondta Isten, hogy nem ehettek a kert valamennyi fájáról? Az asszony így válaszolt a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk. Isten csak a kert közepén álló fa gyümölcséről mondta: Ne egyetek belőle, ne érintsétek, nehogy meghaljatok. Erre a kígyó így beszélt az asszonyhoz: Semmi esetre nem fogtok meghalni. Isten jól tudja, hogy amely napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek, mint az istenek, akik ismerik a jót és a rosszat. Az asszony látta, hogy a fa élvezhető, tekintetre szép, és csábít a tudás megszerzésére. Vett tehát gyümölcséből, megette, adott férjének, aki vele volt, és az is evett belőle. Erre felnyílt szemük, észrevették, hogy meztelenek. Fügefaleveleket fűztek össze, és kötényt csináltak maguknak. Azután meghallották az Úristen lépteit, aki a nappali szellőben a kertben járkált. Az ember és az asszony elrejtőztek az Úristen elől a kert fái között. De az Úristen hívta az embert, és így szólt hozzá: Hol vagy? Ő így válaszolt: Hallottam lépteidet a kertben, s féltem, mert meztelen vagyok, tehát elrejtőztem. De ő így szólt: Ki adta tudtodra, hogy meztelen vagy? Ettél a fáról, amelyről megtiltottam, hogy egyél? Az asszony így felelt: A kígyó vezetett félre, azért ettem. Az Úristen így szólt a kígyóhoz: Mivel ezt tetted, átkozott leszel minden állat és a mező minden vadja között. Hasadon csúszol, és a föld porát eszed életed minden napján. Ellenkezést vetek közéd és asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba. Az asszonyhoz pedig így szólt: Megsokasítom terhességed kínjait. Fájdalmak közepette szülöd gyermekeidet. Vágyakozni fogsz férjed után, ő azonban uralkodni fog rajtad. Az embernek ezt mondta: Mivel hallgattál az asszony szavára, és ettél a fáról, jóllehet megtiltottam, hogy egyél róla, a föld átkozott lesz miattad. Fáradsággal szerzed meg rajta táplálékodat életed minden napján. Tövist és bojtorjánt terem számodra. A mező füvét kell enned. Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amiből lettél. Mert por vagy és a porba térsz vissza. Az ember Évának nevezte feleségét, mert ő lett minden élő anyja. Az Úristen pedig bőrből ruhát készített az embernek és feleségének, s felöltöztette őket. Azután így szólt az Úristen: Lám, az ember olyan lett, mint egy közülünk, ismert jót és rosszat. De nem fogja kinyújtani kezét, hogy az élet fájáról is vegyen, egyék és örökké éljen!

19 B I B L I A I B Ű N Ö K É S B Ű N H Ő D É S E K 19 Ezért az Úristen eltávolította az Éden kertjéből, hogy művelje a földet, amelyből lett. Amikor az embert elűzte az Éden kertjétől keletre, odaállította a kerubokat 1 és fenyegető tüzes kardot, hogy őrizzék az élet fájához vezető utat. Gál Ferenc fordítása A) Az Éden a) Az éden szó jelentése eredetileg puszta. Mit jelent napjainkban ez a kifejezés? b) A kígyó ravaszabb volt a föld minden állatánál, amit az Úristen teremtett. Milyen tulajdonságokkal ruházták fel az emberek a kígyókat? c) Milyen történeteket ismertek, amelyekben kígyó, illetve kígyók szerepelnek? d) Milyennek képzelitek az Édent? Meséljétek el, hogyan él benne az ember! B) A jó és a rossz a) Mi történik Ádámmal és Évával, miután ettek a fáról? b) A bűnbeesést követően miért éppen az örök élet fájától tiltja el az Úristen az embert büntetésként? c) Hogyan látják ezek után önmagukat, a másikat, az Édent? d) Milyen érzéseik, félelmeik vannak? e) Milyen következményei lesznek a bűnnek és a büntetésnek az egész emberiségre? C) Kik a történet szereplői? Töltsétek ki a táblázatot! A bűnbeesést a Biblia egy történetsor első darabjaként közli, mely a harmonikus teremtés elromlásáról szól. Ez a történet mintegy megokolja az emberiség későbbi sorsát. Eredetmagyarázó jellegű, ebben különbözik például a meséktől. Megoldások A) a) Az éden az a hely, ahol Isten egy kertet épített, amelybe Ádámot és Évát ültette, gyönyörűséges, kedves, örömteli hely. Az embernek semmire sincs gondja itt. 1 Kerub = a szó valószínűleg a babiloni mitológiából származik, ahol a kaput védő istenséget jelentette; a zsidó vallásban az angyalok legmagasabb karának második fokozatába tartozó angyal

20 20 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 6. é v f o l y a m b) csúszik-mászik, porban fetreng, levedli a bőrét; gonosz, méregfoga van, a méregből orvosságot is készítenek, a gyógyítás (gyógyszertárak) jelképe. c) Ká Kipling: A dzsungel könyve, népmesék szereplői, Saint-Exupéry: A kis herceg B) a) Ha e két fa gyümölcsét elfogyasztaná az ember, Istenhez válna hasonlatossá: halhatatlanná és mindentudóvá válna, nem követne el gonoszat és rosszat. c) észreveszik a különbséget, mely férfi és nő között van, észreveszik a meztelenségüket, s mivel ettek a jó és a rossz tudásának a fájáról, tudják, hogy bűnt követtek el. d) Lelkiismeret-furdalásuk támad, és elbújnak a kert fái között. e) A harmonikus Isten ember viszonyt teszi tönkre az első emberpár. Az ember nem bízott eléggé Isten szavában, saját maga akarta megszabni önnön törvényeit, vagyis olyat cselekedett, amiben Isten szavára kellett volna hallgatnia. A bizalomhiány miatt kiszolgáltatott lett az ember a természetnek és az isteni akaratnak. A halhatatlanság elérhetetlen lett az emberek számára. C) Szereplők Ádám (a név jelentése: ember) Éva (a név jelentése: élet) kígyó Tulajdonságaik hiszékeny, kíváncsi, bizalmatlan kíváncsi, hiszékeny, enged a csábításnak, a bűn elkövetésébe bevonja Ádámot is. ravasz, csábító Cselekedeteik Évától elfogadta az almát, így megszegte Isten törvényét. Hallgatott a kígyó csábítására, és evett az almából, Ádámnak is adott belőle. Ráveszi az első emberpárt, hogy szegje meg Isten törvényét, Isten ellen lázad. Büntetésük A föld átkozott lesz miatta, fáradságos munkával kell az embernek előteremtenie az élelmet, és nem válhat halhatatlanná. A férfi uralma alá hajtja a nőt, a terhességet és a szülést megnehezíti az anyák számára. Átkozott lett, nincsenek lábai, a porban kell csúsznia, legnagyobb ellensége az asszony lesz.

21 B I B L I A I B Ű N Ö K É S B Ű N H Ő D É S E K lépés: 8. feladat T/ oldal 15 perc Tanári instrukciók A feladat célja az archaikus nyelv megfigyeltetése. A gyenge olvasási képességű gyerekekkel alkossunk külön csoportot, és lépésről lépésre haladjunk a feladatok megoldásában. A többi gyerek heterogén párokban oldja meg a feladatokat. K iemelt kép e s s é g ek, ké s z s é g ek: olvasás, információválogatás, logikai készség, nyelvi tudatosság Célcsoport differenciálás: a tanári segítségadás mértéke szerint Munk afo r mák: páros és homogén csoportmunka M ó d s zerek, eljárá s ok: feladatmegoldás, magyarázat, megbeszélés 8. Olvassátok el figyelmesen a Bibliából vett részleteket! A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett vala, és monda az asszonynak: csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek? És monda az asszony a kígyónak: A kert fáinak gyümölcseiből ehetünk; de annak a fának gyümölcséből, mely a kertnek közepette van, azt mondá Isten: abból ne egyetek, azt meg se illessétek, hogy meg ne haljatok. 1Mózes 3: 1 3. És megnyilatkozának mindkettőjöknek szemei s észrevevék, hogy mezítelenek; figefa levelet aggatának azért össze, és körülkötőket csinálának magoknak. És meghallák az Úr Isten szavát, a ki hűvös alkonyatkor a kertben jár vala; és elrejtőzék az ember és az ő felesége az Úr Isten elől a kert fái között. 1Mózes 3: 7 8. a) Húzzátok alá azokat az igéket, amelyek a szöveg értelme szerint múlt idejűek! b) A mond ige hányféle alakját lehet megtalálni a szövegekben? Soroljátok fel őket! c) A következő táblázat első oszlopában a bibliai idézetekből vett igealakok olvashatóak. Hogyan mondjuk ma ezeket a szavakat? írjátok le a második oszlopba! Ügyeljetek arra, hogy a szám, a személy, a mód és az igeidő ne változzék! Ha szerintetek a megadott igealakot ma is így használjuk, írjátok a harmadik oszlopba!

22 22 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 6. é v f o l y a m d) Foglaljátok össze röviden, hogy milyen formai különbség fedezhető fel az (ők) észrevevék múlt idejű igealak és a mai alakja között! Az észrevevék alakban: Az ige mai alakjában: Megoldások a) Múlt idejű igék: 1. szöveg: vala, teremtett vala, monda, mondta, monda, mondá 2. szöveg: megnyilatkozának, észrevevék, akgatának, csinálának, meghallák, jár vala, elrejtőzék b) monda, mondta, mondá c) vala mondá ehetünk észrevevék elrejtőzék csinálának teremtett vala egyetek Ma így mondjuk! volt mondta észrevették elrejtőzött csináltak teremtett Ma is így mondjuk! ehetünk egyetek d) Az észrevevék alakban nincsen benne a mai igealak múlt idejére utaló -tt toldalék. 7. lépés: 9. feladat T/ oldal 10 perc Elhagyható feladat Tanári in s t r ukciók A szöveg az ádámcsutka, a férfiak jellegzetességének magyarázatát próbálja megadni. Egy újabb nyelvváltozattal ismerkedhetnek meg a tanulók a feladat kapcsán. A feladatot a tanulók házi feladatként is megoldhatják. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: véleményalkotás, ok-okozati összefüggések felismerése

23 B I B L I A I B Ű N Ö K É S B Ű N H Ő D É S E K 23 C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: egyéni vagy páros munka Módszerek, eljárások: feladatmegoldás, megbeszélés 9. Olvassátok el az alábbi rövid szöveget, és válaszoljatok a kérdésekre! Azt mondja az Ádámnak a felesége [Éva]: Egyél az alámából, Isten léssz, egyél még belőle! Mikor Ádám beleharapott, a torkán akadt, s azért lett az Ádám csúszája. Hát azért van a gégében az Ádám csúszája! (Forrás: Lammel Annamária Nagy Ilona: Parasztbiblia. Budapest, Osiris, 2001.) a) Melyik mai magyar szó eredetét magyarázza ez a szöveg? b) Melyik bibliai részlettel lehet összefüggésbe hozni ezt a történetet? c) Milyen gyümölcs szerepel a Bibliának a bűnbeesésről szóló történetében? A Parasztbibliából vett idézet szerint úgy tűnik, mintha mindennek az alma lett volna az oka. Ádám és Éva miatta űzettek volna ki a paradicsomból. Éva azonban nem is almába harapott: a Biblia csupán a megismerés fájának gyümölcséről beszél. Csak az i. sz. V. században kezdték el emlegetni az alma bűnös élvezetét. Valószínűleg azért, mert ez a gyümölcs a szerelem és a termékenység egyik szimbóluma lett. Mindenesetre a Biblia ilyetén értelmezésének meg is lett a következménye, ezután egyetlen olyan festményről vagy szoborról sem hiányozhatott az alma, amelynek témája a bűnbeesés volt. Az ókorban sok gyümölcsfajtának nem volt saját neve. Az alma mint a gyümölcsök királynője képviselte nevével többi társát. Ugyanígy volt ez később is: az almához hasonló nagyságú, kerek gyümölcsök vagy zöldségek megkapták a nevét. De így történt más tárgyak esetében is, gondoljunk csak az országalmára, amely a hatalom jelképe lett. Az elsőt egy itáliai aranyműves készítette ben II. Henrik koronázása alkalmából. d) Gyűjtsetek olyan történeteket, ahol az alma fontos szerepet játszik a történet menetében! e) Ismertek olyan gyümölcs- vagy zöldségneveket, amelyekben benne szerepel az alma szó is? f) Milyen közmondások, hiedelmek kapcsolódnak az almához? Megoldások a) az ádámcsutka b) a bűnbeesés c) A részlet nem nevezi meg a gyümölcsöt, csak miután ettek a tudás fájáról, akkor nevezi néven azt a fát, amelyről a levelet vették önmaguk eltakarására (fügefa). d) Erisz viszályt keltő almája, Hófehérke és a hét törpe, Tündérszép Ilona e) gránátalma, birsalma, aranyalma f) mindennap el kell fogyasztani egy almát, hogy egészséges maradj. Nem esik messze az alma a fájától. Héjában van a vitamin.

24 24 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 6. é v f o l y a m reflektálás 8. lépés: 10. feladat T/ oldal 10 perc Tanári in s t r ukciók A lányok Éva, a fiúk pedig Ádám belső monológját alkotják meg. A szövegalkotásban nagyon gyenge képességű tanulók a C) feladatot oldják meg szótárral és a pedagógus segítségével. A rövid szövegekből hallgassunk meg néhányat. Kiemelt készségek, képességek: kreatív szövegalkotás, írásbeli szövegalkotás, felolvasás C élc s opor t dif ferenciálá s: A) szövegalkotásban kreatív lányok B) szövegalkotásban kreatív fiúk c) a szövegalkotásban nagyon gyenge képességű tanulók Munk afo r mák: egyéni és frontális munka Módszerek, eljárások: megbeszélés E s zközök: az elkészített szöveg 10. A csábítás hangja A) Írd meg Éva belső monológját, amikor tétovázik, vegyen-e a tiltott gyümölcsből! B) Írd meg Ádám belső monológját, amikor tétovázik, hogy elfogadja-e Évától a gyümölcsöt! C) Mit jelentenek a következő közmondások? Honnan erednek? Könnyebb egy tevének átmenni a tű fokán Szemet szemért, fogat fogért. Aki másnak vermet ás, maga esik bele.

25 B I B L I A I B Ű N Ö K É S B Ű N H Ő D É S E K 25 ráhangolódás 9. lépés: 11. feladat T/ oldal 30 perc Tanári in s t r ukciók Káin és Ábel történetében tovább folytatódik a romlás, Káin a testvérgyilkosság bűnébe esik. Az ő történetében megismétlődik a Paradicsomból való kiűzetés, ő is semmibe vette az Isten intelmét. Benne válik először láthatóvá, mivé lesz az első emberpár bűne az emberi együttélésben. Itt is ugyanaz a kérdés kerül elő, mint Ádám és Éva történeténél: Hol? Az Isten újra atya is és bíró is, aki keresi lázadó teremtményét. A büntetés együtt jár a gondoskodással. Ádám és Éva ruhát kap kiűzetésekor, míg Káin bélyeget, ami megvédi attól, hogy megöljék. A Káin-történet is mintegy magyarázatot ad az emberiségnek, Káin leszármazottainak későbbi nyomorúságos sorsára. Azaz arra, hogy van nekünk egy káini örökségünk. Arra is előre kellene utalni, hogy a testvérviszály alaptörténete is az emberiség és az irodalom egyik ismétlődő története lesz, amivel hamarosan új alakban találkozunk. Miután a tanár felolvasta a történetet, a gyerekek homogén csoportokban dolgoznak. A feladatok elvégzését követően csoportonként 3 3 perc áll a szóvivők rendelkezésére, hogy beszámoljanak a megoldásukról. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: olvasás, információgyűjtés, szövegértelmezés, következtetés Célcsoport differenciálás: A) olvasásban és információkezelésben gyengébb képességű gyerekek B) jól olvasó, következtetések megfogalmazásában gyengébb képességű gyerekek C) jól olvasó, szöveg-összehasonlításban gyengébb képességű gyerekek Munk afo r mák: homogén csoport M ó d s zerek, eljárá s ok: tanári felolvasás, tanulói beszámoló, megbeszélés 11. Hallgassátok meg a történetet! Káin és Ábel Az ember megismerte feleségét, Évát, ez fogant, megszülte Káint és így szólt: Isten segítségével embert hoztam a világra. Azután újra szült: Ábelt, a testvérét. Ábel juhpásztor lett, Káin pedig földműves. Bizonyos idő elteltével történt, hogy Káin a föld terméséből áldozatot mutatott be az Úrnak. Ábel is áldozatot mutatott be, nyája zsenge bárányaiból, azok zsírjából. Az Úr kegyesen tekintett Ábelre és áldozatára, Káinra és áldozatára azonban nem tekintett. Ezért Káin nagyon haragos lett, és lehorgasztotta a fejét. Az Úr szólt Káinhoz: Miért vagy haragos, és miért horgasztod le a fejed? Ha helyesen teszel, miért nem emeled fel a fejed? De ha nem cselekszel helyesen, nem bűn van-e az ajtó előtt,

26 26 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 6. é v f o l y a m mint leselkedő állat, amely hatalmába akar keríteni, s amelyen uralkodni kell? Káin közben így szólt testvéréhez, Ábelhez: Menjünk a mezőre! Amikor pedig a mezőn voltak, Káin rátámadt testvérére, Ábelre, és agyonütötte. Ekkor az Úr megkérdezte Káint: Hol van a testvéred, Ábel? Ő így válaszolt: Nem tudom; talán őrzője vagyok testvéremnek? Erre ő ezt mondta: Mit tettél? Vedd tudomásul, hogy öcséd vére felkiált hozzám a földről. Ezért átkozott leszel, bujdosni fogsz a földön, amely megnyitja száját, hogy beigya kezedből testvéred vérét. Ha műveled a földet, nem ad neked termést. Hontalan és bujdosó leszel a földön. Káin így szólt az Úrhoz: Túl nagy a büntetésem ahhoz, hogy el tudjam viselni. Lám, ma elűztél földemről és el kell rejtőznöm előled, hontalan és bujdosó leszek a földön, s bárki, aki rámtalál, megölhet. Az Úr azt válaszolta: Semmi esetre. Aki Káint megöli, annak hétszeresen meg kell lakolnia. Isten jelet tett Káinra 2, hogy senki, aki találkozik vele, meg ne ölje. Káin azonban elbujdosott Isten színe elől, és Nod földjén, Édentől keletre telepedett le. Gál Ferenc fordítása A) Töltsétek ki a táblázatot a szöveg alapján! B) A részlet legfontosabb mozzanata a testvérgyilkosság. a) Milyen következményekkel jár Káin cselekedete? Káinra nézve: Az emberiség egészére nézve: b) Értelmezzétek a következő mondatokat! talán őrzője vagyok testvéremnek? öcséd vére felkiált hozzám a földről. C) Isten jelet tett Káinra, hogy senki, aki találkozik vele, meg ne ölje. a) Miért jelent a megbélyegzés egyúttal védelmet is Káin számára? Mi lehetne a büntetése Káinnak? b) Ádám és Éva kiűzetésekor is gondoskodik az Úr az első emberpárról. Hogyan? Káin és Ábel történetében tovább folytatódik a romlás, Káin a testvérgyilkosság bűnébe esik. Az ő történetében megismétlődik a Paradicsomból való kiűzetés, ő is semmibe vette az Isten intelmét, törvényeit. Benne válik először láthatóvá, mivé lesz az első emberpár bűne az emberi együttélésben. Az Isten újra atya is és bíró is, aki keresi lázadó teremtményét. A büntetés együtt jár a gondoskodással. Ádám és Éva ruhát kap kiűzetésekor, míg Káin bélyeget, ami megvédi attól, hogy megöljék. 2 A megbélyegzésnek az ókorban az volt a szerepe, hogy ha a bűnös idegen városba költözik, ott is tudják, kivel állnak szemben (nem volt tömegkommunikáció, ami ezt helyettesíthette volna).

27 B I B L I A I B Ű N Ö K É S B Ű N H Ő D É S E K 27 A Káin-történet is mintegy magyarázatot ad az emberiségnek, Káin leszármazottainak későbbi nyomorúságos sorsára. Azaz arra, hogy van nekünk egy káini örökségünk. A testvérviszály alaptörténete is az emberiség és az irodalom egyik ismétlődő története lesz, amellyel hamarosan új alakban találkozunk. Megoldások A) szempontok Káin (héb. talán kovács ; a név magyarul a kapni szóval cseng össze) Ábel (héb. hebel múlandóság ) Kik voltak a szüleik? Ádám és Éva Ádám és Éva Ki hányadik gyerek volt? elsőszülött a második fiú Milyen volt a testvérek viszonya? Féltékeny volt Ábelre. Gondtalan volt. Mivel foglalkoztak? földműves juhpásztor Milyen áldozatot vittek az Úrnak? Hogyan fogadta az Úr az áldozatukat? a föld terméseit (gabona) Áldozatára nem tekintett, nem fogadta el. zsenge bárányhúst, zsírt Kegyesen elfogadta áldozatát. B) a) Káinra nézve: átkozott lett, nem vette figyelembe Isten intelmét, törvényeit, lázad az isteni parancsolattal szemben, Káin megbukik az emberi együttélésben. Bujdosni fog egész életében, de nem ölhetik meg az emberek. Az emberiség egészére nézve: Káin sorsa figyelmeztető kell, hogy legyen az emberek számára: így jár mindenki, aki az Isten ellen lázad, testvérgyilkosságot követ el. b) talán őrzője vagyok testvéremnek? Káin elhárítja a felelősséget magáról ezzel a szójátékkal, amellyel testvére foglalkozására is utal. öcséd vére felkiált hozzám a földről. A bűnt nem lehet eltitkolni, bárhogy akarjuk is. C) a) Isten jelet tett Káinra, hogy senki, aki találkozik vele, meg ne ölje. A bélyeg egyrészt azt jelenti, hogy az egyik legnagyobb bűnt követte el hordozója, de figyelmezteti is az embereket arra, hogy aki megöli Káint, hétszeresen lakol meg ezért a tettéért. Káin megbélyegezése védelem is egyúttal: az ember ne irthassa ki saját magát, Káinnak se kelljen halállal lakolnia tettéért. b) Felöltözteti őket Isten, ruhát ad nekik.

28 28 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 6. é v f o l y a m jelentésteremtés 10. lépés: 12. feladat T/ oldal 10 perc Elhagyható feladat Tanári in s t r ukciók Egy rövid történet erejéig visszatérünk Káin és Ábel történetéhez. A Holdban látható foltok magyarázatát adja a történet. A feladat célja a szóhasználat, a stílus és annak megfigyeltetése, hogy hol keresik a magyarázatot az emberek olyan jelenségre, amelyet másképp nem tudnak megfejteni. Kiemelt készségek, képességek: információkeresés C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munkaformák: páros munka Módszerek, eljárások: feladatmegoldás 12. Milyen magyarázatokat, hiedelmeket, elképzeléseket ismertek a Holddal kapcsolatban? Olvassátok el a szöveget! Káin és Ábel a Holdban Káint, mert testvérét agyonütötte, Isten megátkozta. Meg azokat is, akik példáját követik. Hogy testvérgyilkosság többször elő ne forduljon, intő például Isten a Holdba helyezte őket. Éspedig, amint látszik, Ábelt fekve, Káint szaladó helyzetben, hogy mindenki láthassa. a) Milyen magyarázatot ad a Holdban látható foltokra ez a részlet? b) Milyen testhelyzetben ábrázolják a testvérpárt? Vajon miért? Megoldások (Részlet a Parasztbibliából) a) Az ember az általa nem megismerhető dolgokra is magyarázatot keres. Így a Holdban látható foltokat is megmagyarázza. b) ábel, akit testvére megölt, fekvő helyzetben található, míg Káin, a bűnös tette következményei elől próbál menekülni.

29 B I B L I A I B Ű N Ö K É S B Ű N H Ő D É S E K 29 reflektálás 11. lépés: 13. feladat T/ oldal 15 perc Tanári instrukciók Több állóképben Káin és Ábel történetét idézik fel a tanulók. A kódváltás segítheti a megértést, a szereplők motivációinak feltárását. A feladat 7 fős csoportokat igényel (3+2+2). Így minden csoport mind a három jelenetet bemutathatja. A feladat ismertetése után a csoport tagjai döntik el, ki melyik jelenetet, melyik szerepet választja. A felkészülésre 5 percet kapnak, a bemutatásra 2 percet. Ezt közös megbeszélés követi: mi volt ötletes, kifejező; mit lehetett volna esetleg máshogyan megoldani; melyik csoport, páros vagy trió volt a legkifejezőbb. Kiemelt készségek, képességek: az emberi test kifejezőeszközként való használata, az elvont gondolkodás fejlesztése C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munkaformák: heterogén csoportmunka M ó d s zerek, eljárá s ok: állóképek alkotása, megbeszélés 13. Mutassátok be egy-egy állóképben Káin és Ábel történetének három mozzanatát! a) Káin és Ábel áldozatot mutat be. b) Az Úr kérdőre vonja Káint bűne miatt. c) Káin elbujdosik. ráhangolódás 12. lépés: 14. feladat T/ oldal 20 perc Tanári in s t r ukciók Első lépésként id. Brueghel festményét vizsgálják meg a tanulók (1-2 perc). Ezután 3 fős heterogén csoportban dolgoznak úgy, hogy minden csoporttag másik feladategységet [A), B), C)] old meg (6-8 perc). A feladatok megoldását követően a csoporttagok beszámolnak egymásnak (5-6 perc).

30 30 s z ö v E g é r t é s s z ö v E g A l K O t á s 6. é v F O l y A m Válasszunk minden csoportból egy gyereket, aki beszámol a megoldásról (8 perc). K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: szövegértés fejlesztése, a képolvasás fejlesztése, képről szövegalkotás, érvelő szöveg alkotása c élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály munkaformák: egyéni, majd csoportmunka m ó d s zerek, eljárá s ok: feladatmegoldás, beszámoló, megbeszélés 14. Figyeljétek meg a képet! A) Ha távolról nézed a képet, mi tűnik először a szemedbe? a) milyen hatást vált ki belőled a torony? b) felépült már ez a torony? mire épült? Hol láthatunk embereket? mit csinálnak? miért ferde? B) mit gondolsz, befejezik a torony építését? pieter Brueghel: Bábel tornya (1563) a) gyűjts érveket a kép segítségével véleményed alátámasztására! érveim: 1. érv 2. érv 3. érv Ezért úgy gondolom, b) melyik korba lehet helyezni ezt a képet? miért? Kor:. Indokaim: c) milyen a város és a kikötő? a) Van e kapcsolat a város és a torony között? milyen különbségeket fedezhetünk fel a város, a torony és a kikötő közt? b) mit jelképezhet a képen látható torony? megoldások Az ember olyan akar lenni, mint az Isten, oda akar feljutni, ahová ő soha nem emelkedhet. A keresztény művészet lexikona így magyarázza a történetet: Az Úr itt az emberi gőg megnyilvánulását látja. Ez csak a kezdete tevékenységüknek. Ezután semmi sem lesz nekik lehetetlen, aminek a megvalósítását elgondolják. Ezért leszállunk, és összezavarjuk a nyelvüket, hogy senki se értse a másik nyelvét. (43. o.)