Megváltozott munkaképességû munkavállalók foglalkoztatása - gazdasági- és társadalmi elôny. Tájékoztató kiadvány munkáltatók részére

Átírás

1 Megváltozott munkaképességû munkavállalók foglalkoztatása - gazdasági- és társadalmi elôny Tájékoztató kiadvány munkáltatók részére

2 1 Megváltozott munkaképesség munkavállalók foglalkoztatása gazdasági és társadalmi el ny Tájékoztató kiadvány munkáltatók részére Gödöll, 2011

3 Tartalomjegyzék Írta és szerkesztette: Csapó Beatrix 6. fejezetet írta: Móricz Rita foglalkoztatási szakért Lektorálta: Balog Lajos rehabilitációs f referens, foglalkoztatási szakért Készült: 500 példányban Nyomdai kivitelezés: Egyetemi Nyomda Gödöll Felel s kiadó: GAK Oktató, Kutató és Innovációs Nonprofit Közhasznú Kft. A kiadvány az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával, a NP-K/ /0024. számú, Együttm ködési hálózat a megváltozott munkaképesség munkavállalók foglalkoztatásáért cím projekt keretében jött létre. 1. Bevezet 2. A megváltozott munkaképesség fogalma, kategóriái 3. Megváltozott munkaképesség személyek alkalmazásának el nyei 4. Megváltozott munkaképesség személyek alkalmazásával járó kockázatok, többletfeladatok 5. A komplex rehabilitáció fogalma, folyamata 6. A megváltozott munkaképesség komplex min sítésének folyamata 7. Mit kell tudni a rehabilitációs hozzájárulásról? 8. A TÁMOP program által nyújtott támogatások 9. Milyen munkakörökben foglalkoztathatóak a megváltozott munkaképesség személyek? 10. Megváltozott munkaképesség személyek beillesztése a munkahelyre 11. Jó gyakorlat bemutatása 1 Richard Fritz Kft. 12. Jó gyakorlat bemutatása 2 - Stabil Produkt Kft. 13. Megváltozott munkaképesség ekkel foglalkozó helyi nonprofit szervezetek bemutatása Humán Sztráda Nonprofit Kft. Kontakt Alapítvány Máltai Szeretetszolgálat Összefogás Rehabilitációs Kft. GAK Nonprofit Közhasznú Kft. 14. Szolgáltatási csomag foglalkoztatók részére 15. Vonatkozó jogszabályok gy jteménye 16. További hasznos információk, elérhet ségek 17. Fogalomtár 5

4 1. Bevezet Az életben semmit l sem kell félni, hiszen minden megismerhet. (Marie Curie) Közismert a szállóige az optimizmus és a pesszimizmus megkülönböztetésér l: az optimista ugyanazt a poharat félig telinek, a pesszimista félig üresnek látja. A kett között csupán a szemlélet, a látásmód különbözik, azonban a szemléletmód különbsége más döntésekhez, más cselekvési irányokhoz vezet. Az utóbbi években pozitív irányú szemléletváltás történt a megváltozott munkaképesség személyekkel kapcsolatban a szociál- és foglalkoztatáspolitika területén. Az új min sítési és ellátási rendszer a munkaképesség helyreállítására, a megmaradt képességek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, s ezzel egyidej leg a megváltozott munkaképesség személyek visszavezetésére a munka világába, azaz els sorban a nyílt munkaer piacra. Jó hír azonban, hogy ha ezt a kezdeti ráfordítást kell körültekintéssel elvégzi a cég, abból számos járulékos el ny származhat, amely hosszú távon gazdaságilag is többszörösen megmutatkozhat. Tájékoztató füzetünk célja, hogy különböz információk mérlegelési szempontok, fogalmak tisztázása, támogatási lehet ségek, jó gyakorlatok bemutatásával segítséget nyújtson a megváltozott munkaképesség személyek sikeres alkalmazásához, és el segítse a szemléletváltást a munkaadók vezet k, HR vezet k és munkatársak körében. A munkába helyezés el segítésének céljából a jelenlegi gazdasági szabályozó és ellátórendszer aktív és passzív eszközökkel támogatja, illetve ösztönzi a munkaadót. A rehabilitációs hozzájárulás összegének megemelése elgondolkodásra készteti a munkáltatók többségét vajon megéri-e a többletmunkát a megváltozott munkaképesség dolgozók felvétele és vajon honnan szerezhet információt, segítséget ahhoz, hogy az el ítéleteken túljutva fel tudja vállalni és sikeresen teljesíteni ezt a kihívást. Eddigi tapasztalataink alapján kijelenthetjük, hogy ha kizárólag pénzügyi motiváció és szemlélet eredményezi a megváltozott munkaképesség személyek alkalmazását, akkor az összességében több kárt okozhat a cégnek, mint megtakarítást. Ahogy a megváltozott munkaképesség személy számára az anyagi szükséglet mellett legalább olyan fontos a közösséghez való tartozás, a társadalmi hasznosság igénye, úgy a sikeres alkalmazás kiemelked részét képezi a munkaadó részér l a munkába állítást megel z en a körültekint felmérés és kiválasztás, a munkába állítást követ en pedig a megfelel munkakör kiválasztása, a beillesztés folyamatának megtervezése, a személyre szabott odafigyelés, a munkatársak felkészítése, a szervezeti kultúra átgondolása. 6 7

5 2. A megváltozott munkaképesség fogalma, kategóriái A megváltozott munkaképesség fogalmát a köztudatban gyakran azonosítják a fogyatékossággal, holott ez egy sokkal tágabb fogalom. A megváltozott munkaképesség 1 foglalkoztatási értelemben vett definíció, amely magába foglalja a korábbi munkakörüket teljesen vagy részben ellátni nem képes egészségkárosodott személyeket, valamint a fogyatékkal él ket. A megváltozott munkaképesség arra utal, hogy a személy munkaképessége bizonyos tekintetben korlátozott, azonban rendelkezésére állnak emellett olyan képességek, kompetenciák, amelyek a munkában hasznosíthatóak, amelyekkel értékteremt tevékenységet tud végezni. a daganatos megbetegedések; idegrendszeri megbetegedések (például szklerózis multiplex); b rgyógyászati betegségek (például pikkelysömör); mozgásszervi problémák (például csíp ízület-károsodás, ízületi gyulladás, gerinckárosodás); légz szervi károsodás (például asztma); mentális és viselkedészavarok (például szorongás, depresszió). Definíció szerint a megváltozott munkaképesség személyek körébe tartoznak mindazok a fogyatékos és egészségkárosodott emberek, akiknek a hivatalosan megállapított össz-szervezeti egészségkárosodásának mértéke (korábban a munkaképesség csökkenése) eléri, vagy meghaladja a 40%-ot (korábban a munkaképesség csökkenés mértéke az 50%-ot). 2 Az össz-szervezeti egészségkárosodás hivatalos megállapítása komplex min sítési rendszerben történik, amelyet január 1-jét követ en Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakért i végeznek. Az intézmény elnevezése január 1. és december 31. között Országos Rehabilitációs és Szociális Szakért i Intézet (ORSZI), míg január 1-jét megel z en Országos Orvosszakért i Intézet (OOSZI) volt. A komplex min sítés folyamatáról a 6. fejezetben részletes információ olvasható. Az egészségkárosodott személyek esetében a károsodást okozó tényez k közé tartozhatnak többek között a következ betegségek: a keringési rendszer betegségei (például szívinfarktus, magas vérnyomás); belgyógyászati betegségek (például cukorbetegség); 1. /A köznyelvben a megváltozott munkaképesség ek elnevezésének és fogalmának elég sok típusa használatos, máshogyan definiálja és nevezi a gyógypedagógia, az orvostudomány, a szociális és a munkaügyi terület. A foglalkoztatáspolitikában, munkaügyben a évi IV. törvény a foglalkoztatás el segítésér l és a munkanélküliek ellátásáról szerint nevezzük e csoportot. Az egészségkárosodott személyek csoportja igen heterogén, iskolai végzettség, szaktudás, munkatapasztalat és egyéb kompetenciák tekintetében. A megváltozott munkaképesség ek között felülreprezentáltak a n k, a év közöttiek, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkez k és a vidéken él k. 2. /1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás el segítésér l és a munkanélküliek ellátásáról 23., 41. és

6 A megváltozott munkaképesség személyek másik szegmensét a fogyatékkal él k alkotják. Ebbe a csoportba tartoznak többek között a mozgáskorlátozottak, a látássérültek, a hallássérültek, az értelmi sérültek, az autisták és a halmozottan sérültek. A fogyatékkal él emberek, akárcsak egészséges társaik, nagyon különböz ek, és nemcsak fogyatékosságuk alapján. A fogyatékosság szociális modellje szerint a fogyatékosság nem személyes probléma, hanem emberjogi kérdés, kezelése társadalmi összefogást igényel, mely kollektív felel sségünk. Megfelel környezeti módosításokra van szükség, hogy a fogyatékos emberek is részt vehessenek a társadalmi élet minden területén. A magyarországi fogyatékkal él népesség megoszlása a fogyatékosság típusa és a nemek szerint a 2001-es népszámlálás adatai alapján Fogyatékosság típusa Fogyatékosok száma % arányban Férfi N Mozgáskorlátozott , Látássérült , Értelmi fogyatékos , Hallássérült, beszédhibás , Egyéb , Összesen Ma Magyarországon több mint f megváltozott munkaképesség személy él, akik közül mintegy 10%-13% foglalkoztatott. Az Európai Unió fejlettebb tagállamaiban ez az arány 40-50%. 3. Megváltozott munkaképesség személyek alkalmazásának el nyei Közvetlen el nyök: a cég mentesül a rehabilitációs hozzájárulás évenkénti összegének megfizetése alól (lásd 7. fejezet) ; a kisebb létszámú vállalkozások adókedvezményt vehetnek igénybe (a maximum 20 f átlagos állományi létszámú társas vállalkozások esetében a társasági adót csökkent tétel legalább 50%-ban megváltozott munkaképesség személy alkalmazása esetén a kifizetett bér, melynek maximum összege az érvényes minimálbér lehet); a munkáltatók részére nyújtható szolgáltatások és támogatások a munkaügyi központok kirendeltségein keresztül, többek között bér- és járuléktámogatás a TÁMOP program keretében (lásd 8. fejezet); kedvez bb elbírálás Európai Uniós pályázatokon történ részvétel esetében; hazai és külföldi tapasztalatok bizonyítják, hogy a megváltozott munkaképesség munkatársak lojális, megbízható munkaer t jelentenek. Járulékos (közvetett) el nyök: gazdagodik a szervezeti kultúra általánosan megfigyelt jelenség, hogy a cég többi munkatársa egymásra jobban odafigyel, a közösség összetartóbbá válik a megváltozott munkaképesség munkatársak beilleszkedését követ en; cég pozitív megítélése er södik; a társadalmi felel sségvállalás e formája felhasználható a cég arculatának tervezésekor, a cég küls kommunikációjában; az új munkakörök kialakításakor átgondolt munkaszervezés hozzájárul a cég egészének hatékonyabb m ködéséhez, magával vonja egyéb területek, munkafolyamatok újragondolását, átalakítását; az alternatív foglalkoztatási formák bevezetése flexibilisebb, vonzóbb munkahelyet eredményezhet például a csökkentett munkaid, a távmunka, a rugalmas munkaid bevezetése révén

7 4. Megváltozott munkaképesség személyek alkalmazásával járó kockázatok, többletfeladatok Megváltozott munkaképesség személyek felvétele, alkalmazása tudatos tervezést, többlet er forrás-ráfordítást igényel, amely els sorban a kezdeti id szakban jelentkezik. Általánosan el forduló kockázatok, többletfeladatok: személyre szabott odafigyelés szükséglete nagyobb, mint az egészséges munkavállalók esetében; bonyolult jogszabályi háttér és támogatási lehet ségek ismeretének szükséglete; munkaer -kiválasztás, munkába illesztés nagyobb odafigyelést, többlet-er forrást els sorban id t igényel; munkaszervezési nehézségek a megváltozott munkaképesség személyek gyakori részmunkaid s foglalkoztatásából adódóan; pályázati támogatás esetén többlet-adminisztrációs kötelezettség; pályázati támogatással járó egyéb többletkötelezettségek, például hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondási tilalma; a megváltozott munkaképesség személyek általában alacsonyabb vagy elavult szakképzettséggel rendelkeznek; Speciális csoportokhoz kapcsolható többletfeladatok: fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés; speciális segédeszközök a foglalkoztatáshoz, pl. fényjelzés hallássérülteknek, beszél rendszerek látássérülteknek, speciális székek, bútorzat; egyes megváltozott munkaképesség személyek mobilitási nehézségei. 5. A komplex rehabilitáció fogalma, folyamata A megváltozott munkaképesség személyek társadalmi reintegrációját el segít tevékenység a rehabilitáció, melynek meghatározása az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint: Rehabilitáció az a szervezett tevékenység, amelyet a társadalom biztosít a huzamosan vagy véglegesen fogyatékos illetve egészségkárosodott embereknek, hogy megmaradt képességeikkel ismét elfoglalhassák helyüket a közösségben. A komplex rehabilitáció az az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, foglalkoztatási és szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a megváltozott munkaképesség személy képességeinek fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint az önálló életvitelének el segítése. Fontos, hogy a rehabilitációs intézkedések tervszer ek, összehangoltak és szükséglet orientáltak legyenek és az érintett személy egyetértésével, tevékeny közrem ködésével valósuljanak meg. A rehabilitációs folyamat els lépéseként megjelen orvosi rehabilitáció célja a funkcióképesség lehet ség szerinti helyreállítása, mely megalapozza a lehet legjobb életmin ség elérését. A szociális rehabilitáció a társadalomba, a közösségbe való visszatérést célozza a szociális szolgáltatások rendelkezésre állásának ellen rzése, szükség esetén pótlása útján. Eszköztára a mindennapi életvitelhez szükséges készségek fejlesztése, a munka világába való belépés, bennmaradás támogatása, a szociális együttélési stratégiák fejlesztése, a visszaesés megel zése. A mentálhigiénés (pszichológiai) rehabilitáció a tartósan akadályozott személy és családja pszichés támogatását biztosítja az új helyzet elfogadásában, a veszteség feldolgozásában és megoldásában. A foglalkozási rehabilitáció célja a tartósan akadályozott emberek munkaer piaci integrációját el segít minimumfeltételek megteremtése, hogy az érintett emberek alkalmassá váljanak a minél teljesebb érték foglalkoztatásra, érdekeltek legyenek a munkavállalásban, másfel l a munkáltatók befogadóvá váljanak a fogyatékos emberek iránt. Növekedjék a fogyatékossággal él emberek között a 12 13

8 foglalkoztatottak, mindenekel tt az integráltan foglalkoztatottak száma és aránya. A foglalkozási rehabilitáció olyan munkahelyet és munkakörülményeket biztosít, ahol az egészségkárosodott vagy fogyatékos ember állapotának romlása nélkül tud dolgozni, úgy, hogy eközben a társadalomban betöltött szerepe és presztízse lehet leg el nyösen, de semmiképpen ne hátrányosan változzon. A minél eredményesebb rehabilitáció biztosításában, illetve vállalásában a társadalomnak és az egyénnek egyaránt jelent s érdekeltsége van. A társadalom széleskör érdekeltsége abban áll, hogy minél több értéket el állító állampolgára legyen, hogy minden megmaradt munkaképesség az optimális szinten hasznosuljon, hogy csökkenjenek az ellátásra fordított kifizetések, s ez által az államháztartás terhei. Az egyén érdeke, hogy a rehabilitációt támogató aktív részvétellel megalapozza önbecsülését, önmegvalósítását, elérhet vé váljék számára a munka, mint társadalmi érték, s mint jövedelemforrás, s ezáltal közelebb kerüljön a lehet legteljesebb emberi élet megvalósításához. A munkaügyi központtal a megváltozott munkaképesség személyeknek kötelez az együttm ködés. A regisztrációt követ en személyes rehabilitációs terv készül, amely magába foglal egyéni pályatervet, rövid és hosszú távú célokat. Ezt az ügyféllel együtt készíti el a kirendeltségeken dolgozó rehabilitációs ügyintéz. A munkaügyi központ kirendeltségein a humánszolgáltatások, egyéni tanácsadások és csoportos tréningek segítségével az egyént felkészítik a munkavállalásra vagy a képzésre. Azon ügyfelek esetében, akiknek szakmájuk elavult, vagy elhelyezkedésük el segítése átképzést igényel, a képz intézmény folytatja a rehabilitációt. A rehabilitáció utolsó fázisa a munkáltatónál zajlik, ahol valójában eld l a folyamat sikeressége. A rehabilitációs szolgáltatások és támogatások hátterét a TÁMOP program teremti meg, amelyr l részletes leírás a 8. fejezetben olvasható. 1 Magyarországon a foglalkozási rehabilitáció jogi szabályozása bevezetése óta folyamatosan változik, próbál igazodni az aktuális igényekhez. Az államszocializmus idején els sorban szegregált foglalkoztatás történt, azaz intézményen belüli vagy rehabilitációs vállalatokon keresztül m ködött, a fogyatékkal él k saját társaikkal dolgoztak együtt, alacsony presztízs, bérezés és monoton munkákat végeztek. A dolgozók fejl dési lehet sége nem volt biztosított, az integrált foglalkoztatás alacsony volta jellemezte. A 90-es évek közepén azonban kiépítették a sokszín foglalkoztatási aktív és passzív ellátórendszert. Az akkreditációs rendszer (amely már nem tett különbséget a foglalkoztatók között a szerint, hogy védett vagy nyílt foglalkoztatás keretein belül szeretnének foglalkoztatni) bevezetésre került 2006-tól, mely meghatározza a támogatások mértékét, arányát és követelményrendszereket szab az állami támogatás feltételeként a jobb, min ségi, biztonságosabb foglalkoztatás elérése érdekében. A komplex rehabilitáció bevezetésével egy új korszak nyílt meg a foglalkoztatási rehabilitáció történetében, melynek f célja, hogy minél több rehabilitálható megváltozott munkaképesség személy helyezkedhessen el a nyílt munkaer piacon. 1 Jelenleg Magyarországon január 1-jét l f komplex szakértése történt meg az NRSZH-ban, f járadékban részesül jelentkezett a kirendeltségen és f részesült valamelyik támogatásban vagy szolgáltatásban, 5672 f elhelyezkedése esetén történt támogatás a munkáltatók részére. Forrás: NRSZH február

9 6. A megváltozott munkaképesség komplex min sítésének folyamata A megváltozott munkaképességet évtizedeken keresztül kizárólag orvos szakért k értékelték. A min sítési rendszer megváltozása, azaz január 1. óta az orvosi, egészségügyi szempontok mellett a foglalkozási, foglalkoztathatósági és szociális dimenziók is fontos szerepet kapnak, az össz-szervezeti egészségkárosodás és ezzel összefüggésben a rehabilitációs szükséglet megállapítása összetett értékelést feltételez. A foglalkoztatási rehabilitáció irányát, elvét, alapjait, id tartamát meghatározó szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény fontos eleme a foglalkozási szakért véleménye. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (régi nevén ORSZI) szakért i bizottsága január 1-t l komplex min sítést végez, aminek eredményeként szakhatósági állásfoglalást ad ki. A min sítés komplex jellege abban rejlik, hogy összességében értékeli a vizsgált személy funkciókárosodásait és kiemelt figyelmet fordít emellett a megmaradt és fejleszthet képességekre. Ezzel tehát az a cél, hogy a betegségek, sérülések, rendellenességek következtében kialakuló egészségkárosodások, fogyatékosságok, megváltozott munkaképesség szakért i véleményezése egységes szakmai elvek, és módszertan alapján történjen. Ne az elveszett, hanem a megmaradt, a fejleszthet képességekre, a szakmai munkaképesség változására, a rehabilitációs esélyekre koncentráljon. A komplexitás lényege még abban is áll, hogy a szakért i vélemény figyelembe veszi a fogyatékossághoz, a rokkantsághoz vezet egyéb körülményeket, (pl. a képzettséget, szakmai tapasztalatokat, munkaer -piaci helyzetet, az életviszonyokat, a családi helyzetet, a környezet akadálymentességét, stb.). Ezen sokoldalú megítélés céljából a bizottságban foglalkoztatási és szociális szakért k is dolgoznak. Az NRSZH-ban történ min sítés során a szakért i bizottság: két tagja orvosszakért, egy tagja foglalkoztatási szakért, egy tagja szociális szakért. A rehabilitáció egy összetett fogalomkör, amely több egységb l áll. Nem csak arra kell figyelemmel lenni, hogy az érintett személy rehabilitálható-e, hanem arra is, hogy milyen legyen a rehabilitáció iránya, alkalmas-e vagy alkalmassá tehet -e a megváltozott munkaképesség ember szakképesítése szerinti vagy egyéb munkakörben történ foglalkoztatásra. Mérlegelni kell emellett az egyén társadalmi, szociális helyzetét, az adott térség munkaer piaci lehet ségeit, rehabilitációs szolgáltatásait. A szakért i bizottság a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározza azokat a foglalkozásokat, foglalkozási alcsoportokat, illetve csoportokat, amelyek ellátására az érintett személy alkalmas, vagy a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét követ en alkalmas lehet. A foglalkozások meghatározása a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének figyelembevételével történik. A rehabilitáció lehetséges irányától függ en a szakért i bizottság meghatározza az érintett személy foglalkoztatási, orvosi, és szociális rehabilitációs szükségleteit, illetve a szükségletekre épül további lehet ségeket, irányokat. A foglalkozási szakért nek lehet sége van, hogy megnevezze és meghatározza a foglalkoztatás körülményeit, pl. ajánlott munkaid, m szak beosztás, stb. A foglalkoztatási és a szociális rehabilitációs szükségletek részletes felsorolását, valamint a szükségletekhez kapcsolódó foglalkoztatási és szociális rehabilitációs szolgáltatásokat, a foglalkoztatás kizáró és korlátozó tényez it a komplex rehabilitáció szabályait el író szakvélemény melléklete tartalmazza (lásd a következ oldalon). A rehabilitálhatóság akkor állapítható meg a megváltozott munkaképesség személy részére, ha a rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele, illetve a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározott munkakörökben, foglalkozásokban való munkavégzés az egészségi állapotához képest az elvárhatónál több er feszítést nem jelent, az alapvet foglalkoztatási, orvosi és szociális rehabilitációs szükségletekhez kapcsolódó rehabilitációs szolgáltatások hozzáférhet k, és a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározott munkakörben várhatóan olyan megfelel munkahely ajánlható fel, amely lehet vé teszi a folyamatos támogatás nélküli foglalkoztatást

10 A szakvélemény melléklete a következ táblázatban rögzíti a foglalkoztatás kizáró és korlátozó tényez it. Jó látást igényl munka végzése / Ép színlátást igényl munka végzése / Ép hallást igényl munka végzése / H terheléssel járó munkavégzés / Hidegben történ munkavégzés / Melegben történ munkavégzés / Füst, por, gáz, g z hatásai Zajterheléssel járó munkavégzés Nedves, nyirkos, párás helyen történ munkavégzés Vegyi-, allergizáló anyagokkal történ munkavégzés / / / Fokozott érzelmi, pszichés megterhelés Fokozott figyelmet igényl munkavégzés Egyensúlyérzést igényl munkavégzés Id kényszer keretei közötti munkavégzés Fokozottan balesetveszélyes munka Gyakori hajolás, gyaloglás, tárgyak emelése Monoton mozgást igényl munka végzése Vibrációval járó munkavégzés Tartós, azonos kényszer testhelyzet / / / / / / / / / / Tartós álló testhelyzet / / Tartós ül testhelyzet / / Képerny el tti munkavégzés / Zárt térben történ munkavégzés / Nehéz fizikai megterhelés / Szabadban történ munkavégzés / Több m szakos munkarend / 7. Mit kell tudni a rehabilitációs hozzájárulásról? Kinek kell fizetnie és mennyit? A munkaadó a megváltozott munkaképesség személyek foglalkozási rehabilitációjának el segítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 20 f t meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképesség személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát, amely a kötelez foglalkoztatási szint. A rehabilitációs hozzájárulásról az évi IV. törvény a foglalkoztatás el segítésér l és a munkanélküliek ellátásáról (a továbbiakban: Flt.) 41/A. rendelkezik. A kötelezettség kiterjed a nemzetgazdaság valamennyi szektorára (ide értve a közhasznú szervezetekr l szóló törvény hatálya alá tartozó szervezeteket is). Olyan munkaadói kör, amely mentesítésre lenne jogosult a rehabilitációs hozzájárulás alól, nincs. A munkaadó létszámának megállapítása során azonban egyes munkavállalói csoportokat figyelmen kívül kell hagyni (Flt 41/A (2)) Ezek: a közhasznú munkavégzés, közcélú munkavégzés vagy közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalók, az egyszer sített foglalkoztatás szabályai szerint jogszer en alkalmazott munkavállalót, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerz déses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalók, ideértve az önkéntes tartalékos szolgálati viszonnyal rendelkez munkavállalók is, és az Mt (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történ átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalók. Azokat a munkavállalókat, akiknek foglalkoztatása a Mt a szerinti kirendelés továbbá az Mt. 193/C. -ának a) pontjában meghatározott munkaer kölcsönzés keretében történik, január 1-jét követ en a létszámszámítás során az általános szabályok szerint kell figyelembe venni. A munkaer kölcsönzés esetén a munkavállalót a kölcsönbe adó szervezet létszámában kell számításba venni

11 A foglalkoztatási kötelezettség teljesítését, illetve a rehabilitációs hozzájárulást az átlagos statisztikai állományi létszám általános szabályai szerint kell kiszámítani. A foglalkoztatásnak a havi 60 órát (heti 15 órát) el kell érni ahhoz, hogy az összlétszámba és a foglalkoztatási kötelezettségbe a jogviszony beleszámítson. A megváltozott munkaképesség munkavállalók foglalkoztatásával ki lehet váltani a rehabilitációs hozzájárulást. A rehabilitációs hozzájárulás összege az 5 %-ból hiányzó létszámtól függ. A rehabilitációs hozzájárulás összege január 1-t l Ft/év január elsejét követ en az éves költségvetési törvény határozza meg a rehabilitációs hozzájárulás mértékét, melynek éves összege 2011-ben Ft. Ki számít megváltozott munkaképesség nek a kvóta teljesítése szempontjából? január 1 - június 30-ig az Flt. 58. (5) bekezdés m) pontjában meghatározott külön jogszabály: a 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendeletben (a továbbiakban rendelet) meghatározott megváltozott munkaképesség munkavállaló július 1-t l az Flt. 58. (5) bekezdés m) pont szerint ugyanezen törvény ában meghatározott személy. Ekkortól nem számítható megváltozott munkaképesség személynek az, akinek a megváltozott munkaképessége nem éri el az 50 %-ot, illetve egészségkárosodása a 40%-ot. Fontos tudnivaló, hogy a megváltozott munkaképesség munkavállaló munkaszerz dés szerint munkaideje mindkét fenti szabályozás szerint a napi 4 órát el kell, hogy érje! Hogyan igazolható a foglalkoztatási kötelezettség teljesítése? Annak igazolására, hogy az érintett munkavállaló a rendeletben, illetve az Flt ban foglalt feltételeknek megfelel, a 42/B -ban foglalt igazolások fogadhatóak el. A foglalkoztatási kötelezettségbe az a munkavállaló számítható be, aki munkaképesség csökkenésér l, egészségkárosodásáról, illetve fogyatékosságáról az Flt., által (az 50 % megváltozott munkaképesség, illetve 40 % össz-szervezeti egészségkárosodás alatti, a rendeletben támogatott esetben a rendeletben meghatározott) igazolással ren- delkezik és az a tárgyid szakban érvényes. A munkaadó a foglalkoztatott megváltozott munkaképesség munkavállaló adatairól az Flt. 57/A. (10) bekezdésében meghatározottak szerint nyilvántartást köteles vezetni Lehet-e a foglalkoztatási kötelezettséget támogatott munkavállaló foglalkoztatásával teljesíteni? A rendelet alapján költségvetési bértámogatás a kvóta teljesítéséig nem állapítható meg, ezt meghaladó létszám foglalkoztatása esetén azonban a támogatott dolgozók is a kés bbi foglalkoztatási kötelezettség teljesítése során figyelembe vehet k. Annak azonban nincs akadálya, hogy a foglalkoztatási kötelezettséget a munkáltató álláskeres, inaktív, a feltételeknek megfelel megváltozott munkaképesség személyek foglalkoztatásával teljesítse, és beilleszkedésük el segítésére az illet munkaer piaci helyzete függvényében támogatásban, járulékkedvezményben részesüljön. A munkavállaló figyelembe vételét nem befolyásolja, hogy nyugdíjban, vagy nyugdíjszer ellátásban részesül. Hogyan kell megállapítani és megfizetni a rehabilitációs hozzájárulást? (Flt 42/A ) A kvóta teljesítése, illetve a hiányzó létszám a munkavállalók és a foglalkoztatási kötelezettségben figyelembe vehet megváltozott munkaképesség munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámának összevetéséb l határozható meg. Létszámon a - Központi Statisztikai Hivatal 3/2010.(IV.2,) KSH közleménnyel közzétett munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti - tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. A statisztikai állományi létszám számítása során 1 tizedes jegyig kell kerekíteni ( Flt 41/A (4) ). Az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt a munkaid hosszától függetlenül, egy-egy egész f nek kell tekinteni, arányosítást végezni nem lehet és nem is kell. A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára ( Flt 42/A ). Forrás:

12 8. A. TÁMOP program által nyújtott támogatások A TÁMOP számú, Megváltozott munkaképesség emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése cím program célja az egészségkárosodással él, megváltozott munkaképesség személyek és ezen belül kiemelten a rehabilitációs járadékban részesül k számára olyan foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások biztosítása, amelyek segítik a korábbi munkahelyre való visszatérést vagy az újbóli elhelyezkedést, valamint a munkáltatók ösztönzése megváltozott munkaképesség személyek foglalkoztatására. A program megvalósításának forrása a TÁMOP 1.1. intézkedése keretében a TÁMOP konstrukcióra meghatározott, az Európai Szociális Alap és a nemzeti társfinanszírozás által biztosított összeg, amely Ft. A program megvalósításának id szaka: március február 28. A program keretében több mint f megváltozott munkaképesség személyt készítenek fel sikeres elhelyezkedésre és hosszú távú munkavállalásra. A munkaadók számos támogatást kaphatnak, ha a programban résztvev megváltozott munkaképesség személyeket munkavállalóként alkalmazzák. A program keretében a munkáltatók, valamint a megváltozott munkaképesség személyek számára nyújtható különböz támogatásokat, szolgáltatásokat az alábbiakban részletezzük. A program megvalósítói a munkaügyi központok, konkrét érdekl dés esetén a területileg illetékes kirendeltség munkatársai nyújtanak további felvilágosítást. 8. A. A munkáltatóknak nyújtható támogatások I. Munka-kipróbálás, munkatapasztalat-szerzés, munkagyakorlatszerzés céljából bérköltség támogatás II. Munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó helyi, helyközi utazás költségeinek megtérítése III. Munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó csoportos személyszállítás támogatása IV. Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok költségeinek megtérítése V. Képzési költség támogatása munkaviszonyban álló munkavállaló képzése esetén VI. Rehabilitációs foglalkoztatást el segít bértámogatás I. Munka-kipróbálás, munkatapasztalat-szerzés, munkagyakorlat-szerzés céljából nyújtható bérköltség támogatás A munka-kipróbálás támogatása Munkakipróbálás: a megváltozott munkaképesség munkavállaló munkabírásának, illet leg képzettségének, képességeinek, esetleges korábbi szakmai tapasztalatainak figyelembe vételével a valós munkafeltételek között zajló munkavégzésre való alkalmasságának felmérésére szolgáló foglalkoztatás. A támogatás legfeljebb 90 napra, a munkabér és járulékai 100 %-ának mértékéig terjed en állapítható meg. A munkagyakorlat-szerzés támogatása Munkagyakorlat-szerzés: a programban résztvev személy korábbi munkakörét l eltér új munkakörben vagy a korábbihoz hasonló, de magasabb képzettségi fokot igényl másik munkakörben történ foglalkoztatása. A támogatás maximális id tartama 12 hónap, maximális mértéke a munkabér és járulékai 100 %-a. A munkatapasztalat-szerzés támogatása Munkatapasztalat-szerzés: a programban résztvev olyan pályakezd személy foglalkoztatása, aki még nem szerzett tapasztalatot a munka világában. A támogatás legfeljebb 12 hónapra, a munkabér és járulékai 100 %-áig terjed en nyújtható. A fent említett támogatások nyújtásának feltételei Amennyiben a regionális munkaügyi központ csekély összeg (de minimis) támogatást nyújt, úgy a támogatott vállalkozásokra nézve az (EK-) Szerz dés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek értelmében egy vállalkozásnak, bármely forrásból, csekély összeg támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma három év vonatkozásában nem haladhatja meg a eurónak megfelel forintösszeget. Bármely három pénzügyi év id szakában a közúti szállítás terén m köd vállalkozás részére odaítélt csekély összeg támogatás összege nem haladhatja meg a eurónak megfelel forintösszeget. A de minimis szabályt nem kell alkalmazni, ha a támogatást kér költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy nonprofit gazdasági 22 23

13 társaság, amennyiben az általa végzett támogatott tevékenység nem min sül gazdasági tevékenységnek, illetve a támogatással érintett munkavállalók foglalkoztatására nem gazdasági tevékenység keretében kerül sor. Nem nyújtható csekély összeg (de minimis) támogatás a 1998/2006/EK bizottsági rendelet által megjelölt szektorokban, illetve tevékenységekben. II. Munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó helyi, helyközi utazás költségeinek megtérítése A programban résztvev és az t támogatás keretében foglalkoztató munkaadó részére, a támogatott foglalkoztatás id tartama alatt egészben vagy részben megtéríthet a munkába járással kapcsolatos helyi, helyközi utazási költségnek a külön jogszabály szerint t terhel része. A munkaadó részére az t terhel rész mértékéig nyújtott helyközi utazás támogatása a munkába járással összefügg terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaer -toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Kormányrendeletben foglaltak szerint de minimis támogatásnak min sül (ld. el bb). III. Munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó csoportos személyszállítás támogatása A támogatott foglalkoztatás ideje alatt támogatás adható annak a munkaadónak, aki a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történ oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg. A támogatás feltétele, hogy a csoportos személyszállítással érintett munkavállalók lakóhelye (tartózkodási helye) olyan településen van, hogy a munkavállalóknak a lakóhely (tartózkodási hely) és a munkahely közötti, tömegközlekedési eszközzel történ oda-vissza utazása nem vagy csak aránytalan nehézséggel oldható meg, és a munkaadó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 15. -ában meghatározott feltételeinek. A támogatás mértéke a csoportos személyszállításban érintett munkavállalók lakóhelyét l (tartózkodási helyét l) a munkahelyéig tartó útvonalra vonatkozó autóbuszbérletek árának a munkaadót terhel részéig terjedhet. A támogatás de minimis támogatásnak min sül (ld. el bb). IV. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok költségeinek megtérítése A programban résztvev személy foglalkoztatásának megkezdését megel z en támogatható az elvégzett foglalkozás-egészségügyi vizsgálat költsége. A vizsgálat költségét a regionális munkaügyi központ közvetlenül az egészségügyi vizsgálatot végz szervnek utalja át. V. Képzési költség támogatása munkaviszonyban álló munkavállaló képzése eseten A támogatást az a munkáltató igényelheti, aki olyan munkaviszonyban állót foglalkoztat, akinek a továbbfoglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható. Minden olyan foglalkoztatást el segít képzés támogatható, amely a szakképzési törvény hatálya alá tartozik, vagy hatósági el írások szabályozzák. A támogatás mértéke Jelen támogatási formában a képzési költség teljes vagy részbeni átvállalása biztosítható. A munkaadónak a képzési költséghez hozzá kell járulnia, kivéve, ha a képzésben részt vev munkavállaló a támogatási kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte. (A közúti közlekedés, C, D, és E járm kategóriájára érvényes vezet i engedély és gépjárm vezet i képesítési igazolvány megszerzésére irányuló képzésekre az Európai Unió el írásaival összhangban sajátos szabályok vonatkoznak, amelyekr l b vebb tájékoztatást a munkaügyi kirendeltség nyújt.) A támogatás nyújtásának feltételei A támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a munkaadó írásban vállalja a képzésben résztvev knek a képzés befejezését követ legalább a képzés id tartamával azonos továbbfoglalkoztatását, a munkaadó a képzés költségeihez hozzájárul kivéve, ha a képzésben részt vev munkavállaló a támogatás iránti kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte, a képz intézmény megfelel a jogszabályi feltételeknek, a képzés programja megfelel a jogszabályi feltételeknek. A támogatás iránti kérelmet a képz intézmény ajánlatával együtt kell benyújtani a programban résztvev személy lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes munkaügyi kirendeltségen

14 VI. Rehabilitációs foglalkoztatást el segít bértámogatás els sorban akkreditált foglalkoztatóknak A rehabilitációs foglalkoztatást el segít bértámogatás alanya a megváltozott munkaképesség munkavállalókat foglalkoztató munkáltató lehet a közigazgatási, illet leg az állami és helyi önkormányzati költségvetési szervek kivételével. A támogatás nyújtásának feltételei A bértámogatás csak akkreditált munkáltató részére nyújtható, az akkreditációs tanúsítványban megjelölt székhelyen, telephelyen, fióktelepen munkát végz rehabilitációs járadékban részesül személy foglalkoztatásához. A foglalkoztatást a munkáltató a rehabilitációs járadékban részesül személy egészségkárosodásának megfelel olyan munkakörben vállalja, amelynek ellátására az ORSZI szakvéleménye szerint egészségi állapota, továbbá gyakorlata, képzettsége és megmaradt képességei alapján alkalmas. A foglalkoztatásra munkaviszony keretében, minimum napi négy órában kerül sor. Az Flt. 41/A. (1)- (2) bekezdésében foglalt kötelez foglalkoztatási szintet teljesíti. A támogatással érintett személy alkalmazására tekintettel a megváltozott munkaképesség munkavállaló foglalkoztatásához nyújtott egyéb támogatásban nem részesül. Az akkreditációtól, valamint a kötelez foglalkoztatási szint teljesítését l a munkáltatóval kötött megállapodás alapján a kérelem benyújtásának id pontjában már munkaviszonyban álló, rehabilitációs járadékban részesül személy foglalkoztatása esetén el lehet tekinteni. 19 A támogatás mértéke Az egészségkárosodás mértékét l függ en a munkabér és járulékai együttes öszszegének 40 illetve 60%-a állapítható meg, az egészségkárosodás id tartamát meg nem haladóan, legfeljebb 12 hónapos id tartamra. A támogatás összege havonta nem haladhatja meg a tárgyévet megel z második évre vonatkozó a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset egy tizenketted részének 60 százalékát, szakképzettséget nem igényl munkakör betöltése esetén, 80 százalékát, középfokú szakképzettséget igényl munkakör betöltése esetén, 120 százalékát, fels fokú szakképzettséget, vagy fels fokú iskolai végzettséget igényl munkakör esetén. 8. B. A program keretében az egyén számára nyújtható támogatások: Képzési támogatások Önfoglalkoztatás támogatása Munkába járáshoz kapcsolódó utazás költségeinek térítése Humánszolgáltatások és azok igénybevételéhez kapcsolódó támogatások A program alanya lehet az a megváltozott munkaképesség személy aki, a) a évi LXXXIV. törvény szerint rehabilitációs járadékra jogosult, b) az az álláskeres, akinek ba) a munkaképesség-csökkenése január 1-jét megel z en az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakért i Intézet (a továbbiakban: ORSZI), augusztus 15-ét megel z en az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakért i Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illet leg január 1-jét megel z en, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakért i Intézetének szakvéleménye/szakhatósági állásfoglalása szerint 50 66%-os mérték, illet leg az egészségkárosodás az ORSZI szakvéleménye/szakhatósági állásfoglalása, vagy az NRSZH szakhatósági állásfoglalása szerint százalékos mérték, vagy bb) az egészségkárosodása az ORSZI szakvéleménye/szakhatósági állásfoglalása, vagy az NRSZH szakhatósági állásfoglalása szerint százalékos mérték, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megel z munkakörében, illetve a képzettségének megfelel más munkakörben való foglalkoztatása rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható. A megváltozott munkaképesség személyeknek nyújtható támogatások a munka világára történ minél sikeresebb felkészülést szolgálják. A humánszolgáltatások között hangsúlyozott a programban résztvev k számára a folyamatos, egyénre szabott személyes segítségnyújtást biztosító mentori szolgáltatás. A mentor feladata a programban résztvev helyzetének, munkaer -piaci lehet ségeinek feltárása, személyes fejl désének el segítése, személyes segítségnyújtás a rehabilitációs terv végrehajtásában, együttm ködés a rehabilitációs szolgálta

15 tást nyújtó szolgáltatókkal, szervezetekkel, személyekkel, valamint az egyéni programja sikeres végrehatásához, az önálló elhelyezkedéséhez és a munkája megtartásához szükséges képességeinek meger sítése. A humánszolgáltatások közül kiemelend a rehabilitációs tanácsadás és a pályatanácsadás, melyek során lehet ség van tisztázni, hogy a megváltozott munkaképesség személynek van-e korábban megszerzett szakmai gyakorlata, illetve hogy az egy vagy több foglalkozást érint. Amennyiben több foglalkozásban is szerzett tapasztalatot, akkor melyik áll legközelebb jelenlegi érdekl déséhez, képességeihez. E szolgáltatások segítségével a tanácsadók ügyfelükkel közösen konkretizálják a rehabilitáció lehetséges irányát. Statisztikai és kutatási adatok azt mutatják, hogy a megváltozott munkaképesség ek nagy részének az átlaghoz képest alacsonyabb az iskolázottság szintje, végzettségük, szakmájuk nem piacképes. Abban az esetben, ha nem rendelkeznek szakmával, pályaválasztási tanácsadás, a szakmával rendelkez knél pályamódosítási tanácsadás áll a rendelkezésre. lálkozhatnak sorstársaikkal, megtapasztalják, hogy nem csak egyedül nekik vannak nehézségeik, vannak még, akik hasonló gondokkal küzdenek, kölcsönösen támogathatják egymást. Mivel a rehabilitáció célja a munkavállalás, természetesen minden ügyfélnél megjelen szolgáltatási elemnek kell tekinteni a munkaer közvetítést. Célja a munkaadók munkaer igényeinek kielégítése, illetve az álláskeres k miel bbi munkához juttatása. El segíti az álláskeres k és az álláskínálók találkozását annak érdekében, hogy közöttük foglalkoztatásra irányuló jogviszony jöjjön létre. Forrás: Munkatanácsadás során kerülhetnek tisztázásra az akadályozó tényez k és a feloldásukra alkalmas alternatívák. A munkaer -piacról történ tartós távollét esetén álláskeresési tanácsadás keretében megismerhetik a korszer álláskeresési technikákat, csoportos foglalkozásokon pedig komplexebb ismereteket szerezhetnek. A megváltozott munkaképesség emberek életének egy jelent s szakaszában er s hangsúly helyez dik a hiányosságaikra, gyengéikre, mindazokra a tényez kre, melyek megkülönböztetik ket. Sokkal inkább ezekre a jellemz ikre koncentrálnak, mint a megmaradt képességeikre, értékeikre. Önértékelési problémákkal küzdhetnek. A korábbi kudarcokból, negatív tapasztalatokból kiindulva motivációjuk csökken. A munkából való hosszú távollét idején bezárkóznak, társadalmi kapcsolataik csökkenek, kommunikációs nehézségek jelentkezhetnek. A pszichológiai tanácsadás segít feltárni az életvezetéséb l, a személyiségproblémákból ered, elhelyezkedést akadályozó tényez ket, támogatja a kudarcok feldolgozását, önismeretet fejleszt. A szolgáltatás típusok egymásra is épülhetnek, lehet ség van egyéni és csoportos foglalkozásokra is. Csoportos foglalkozásoknál segítséget jelent, hogy ta

16 9. Milyen munkakörökben foglalkoztathatóak megváltozott munkaképesség személyek? Mivel a megváltozott munkaképesség személyek csoportja igen sokszín, Fogyatékosság, megváltozott munkaképesség jellege Munkavállalói tulajdonságok Alkalmas munkakörök, teljesség igénye nélkül ezért lehetetlen behatárolni azokat a munkaköröket, amelyekben foglalkoztathatóak. A megváltozott munkaképesség személyek csoportjában alap- középés fels fokú képzettséggel rendelkez k egyaránt megtalálhatóak, s ennek megfelel en sokféle foglalkozás jöhet szóba. A legtöbb esetben egyéni elbírálás és mérlegelés szükséges ahhoz, hogy akár a munkaadó, akár a munkavállaló esetében meghatározzuk a megfelel munkaköröket. A megváltozott munkaképes- Látássérült differenciáltabb hallás és tapintás, jó emlékezet, a hiányzó képesség pótlására egyre több infokommunikációs segédeszköz hozzáférhet telefonos ügyfélszolgálat, értékesítés, piackutatás, massz r, call center aszszisztens, telemarketinges munkatárs, számítógépes munkakörök ség személyek esetében a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal komplex min sítési folyamata során (lásd 6. fejezet) szakért i bizottság határozza meg azokat a foglalkozásokat, foglalkozási alcsoportokat, illetve csoportokat, amelyek ellátására az érintett személy alkalmas, vagy a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét követ en alkalmas lehet. Ett l függetlenül az egyes betegségi illetve fogyatékossági csoportokban már létezik egyfajta tapasztalat arról, hogy ezidáig milyen területen történt sikeres alkalmazás. Példaként megemlítünk néhány ilyen munkakört, azonban nagyon fontos ismételten hangsúlyozni az egyéni mérlegelés és elbírálás szükségességét. Hallássérült Értelmi sérült Mozgáskorlátozott jó kézügyesség, precíz, elmélyült munkavégzés monotónia-t rés, precizitás, megbízhatóság, felel sségtudat, rendszeretet, természetszeretet mozgásuk gátoltsága szellemi képességeiket nem befolyásolja, munkavégzésükhöz gyakran segédeszköz szükséges adminisztratív munkakörök, villanyszerel, takarító, gépkezel, m szerész, burkoló állatgondozás, árufeltöltés, irodai kisegít, kerti munka, mosodai munka, szalagmunka, takarítás szellemi munkakörök, amelyek kevés hely és helyzetváltoztatást igényelnek Egészségkárosodott nem behatárolható, hiszen az ebbe a csoportba tartozó személyek az egészségkárosodást megel z en a munkaer -piac bármely szegmensében dolgozhattak a munkakör kiválasztásánál figyelembe veend tényez k: egészségügyi kizáró korlátozó tényez k megmaradt képességek korábbi munkatapasztalat végzettség, képzettség gyakran a korábbi munkakör módosított formája, például egyszer betanított ül munka, kézi csomagoló, biztonsági r, portás, ruházati eladó, ügyintéz -adminisztrátor, kisteljesítmény kazánf t, intézményi karbantartó, gépkocsi-vezet, keresked -boltvezet, raktárkezel, adatrögzít, szoftver-üzemeltet, logisztikai ügyintéz 30 31

17 10. Megváltozott munkaképesség személyek beillesztése a munkahelyre Megváltozott munkaképesség személyek sikeres alkalmazásához a következ lépések vezetnek: el készítés, tervezés, megfelel munkakörök kiválasztása; toborzás, a feladatokra megfelel személyek kiválasztása; jól átgondolt beillesztési folyamat megvalósítása. A felsorolt lépések révén befogadó munkahelyi kultúra jön létre a foglalkoztatónál, amely egyrészt lehet séget teremt más, hátrányos helyzet csoportokba tartozó személyek alkalmazásához, másrészt a társadalmi felel sségvállalás (CSR) gyakorlatba ültetéseként jól kommunikálható a külvilág felé, a cég arculatának meghatározó elemeként jeleníthet meg. A folyamat végére a megváltozott munkaképesség munkavállaló beilleszkedik a szervezet teljesítmény elvárási rendszerébe, és ugyanolyan értékelésben részesül, mint a cég többi munkavállalója. Azon túl, hogy a megváltozott munkaképességével kapcsolatban egyéni szabályok, bánásmód vonatkozhatnak rá akár pl. szünetek gyakorisága vagy munkaeszközök tekintetében, nem részesül semmilyen megkülönböztetésben. Ez a bánásmód nagyban segíti a munkavállalót abban, hogy minél több szempontból teljes érték személyként lássa önmagát. A közvetlen munkatársak el zetes informálása, felkészítése fontos részét képezi a beillesztésnek. Az általában jelenlév el ítéletek, az ismeretek hiánya, és az ebb l következ félelmek csoportos tréning keretében feloldhatóak, átalakíthatóak. Általános tapasztalat, hogy megváltozott munkaképesség munkavállalók alkalmazása kapcsán új értékek jelennek meg a szervezeti kultúrában: az együttm ködés, az egymásra figyelés képessége er södik, amely a szervezeti hatékonyságot is nagyban el segítheti. Az újdonsült munkavállaló sikeres beillesztésének egy lehetséges módja a munkahelyi patrónus rendszer bevezetése, amely a munkavállalás els néhány hónapjában ad támogatást. A patrónus a munkahelyen régóta dolgozó, nagy tapasztalattal bíró szakembere, aki egy rövid felkészítést követ en a megváltozott munkaképesség munkavállaló szakmai, munkahelyi beilleszkedését támogatja tanácsaival. A patrónus feladata, hogy segítse az új munkavállaló eligazodását a szervezeti struktúrában, megismertesse a munkahely formális és informális elvárásait, a munkakör minél jobb ellátását

18 11. Jó gyakorlat bemutatása 1. Richard Fritz Kft. A vállalati kultúra szerepe a megváltozott munkaképesség munkavállalók alkalmazásánál és beillesztésénél Czompa Judit, HR vezet Mint minden foglalkoztatónak, nekünk is át kellett gondolnunk a rehabilitációs hozzájárulás változásáról szóló jogszabályváltozás megjelenésekor, hogy vállaljuk-e az alkalmazással járó új berendezkedést a szervezet számára, vagy egyszer en befizetjük a járulékot. Nagyon fontosnak ítélem a döntésben a vállalatoknál az els számú vezet hozzáállását, nálunk sem valósulhatott volna meg az alkalmazás e nélkül. Ulrich Wichert úr, német ügyvezet nk Európai Uniós alkalmazási tapasztalatai nélkül nem sikerült volna sikeressé tenni a kezdeményezést. A Richard Fritz Kft óta foglalkozik Aszódon autóipari beszállítóként szélvéd k fröccsöntésével és vulkanizálásával. A cég német tulajdonú vállalatcsoport, szlovák és németországi gyártóbázisokkal, mindösszesen 1500 munkavállalót foglalkoztat. Vállalkozás jelenlegi létszáma: 300 f, a kölcsönzött létszámunk: kb. 90 f. A megváltozott munkaképesség munkavállalók alkalmazása már a törvényváltozástól függetlenül is több éve megkezd dött 2 f vel, de február 1.-t l folyamatosan növeltük a létszámot a jelenlegi 13 f re. A 13 f b l TÁMOP által finanszírozott létszám jelenleg: 5 f (bér és bérjárulék támogatás igénybevétele a munkaügyi központtal együttm ködve) A 13 f elosztása és az új munkahelyek kialakítása úgy történt, hogy a termelésben sikerült kialakítani 2 olyan munkakört, ahol a dolgozók a visszabontással és a selejtekb l használható részek visszadolgozásával foglalkoznak, a telephely üzemeltetésben, 2 munkakörben, a logisztikán belül a raktárban göngyöleg kezel ként dolgoznak. A gyakorlati alkalmazáshoz a következ tanácsokat tudom adni, leginkább a nagyvállalati berendezkedést szem el tt tartva. Több hónapos olyan el készít munka volt szükséges, melyben igazi összefogás valósult meg. A munkakörülmények kialakítása az új igényekre, új speciális munkarend, új munkaköri specifikációk készítése, minden eddiginél alaposabb orvosi vizsgálatok elvégzése, a vállalat felkészítése az új munkavállalókra mind része volt a 4 hónapos el készítésnek. HR vezet ként fontosnak tartom, hogy egy tervezett nagyobb létszámú alkalmazást, minden esetben a kis- közép- és nagyvállalatok egyaránt egyedi projektként kezeljenek. A projektet a HR-nek kell vezetnie, ezen belül fontos szerepet kapnak a részlegvezet k (ahol a konkrét alkalmazási területek vannak), az üzemorvos, munkavédelmi megbízott, munkavédelmi képvisel és a jogi képvisel. Az alkalmazás el tt ki kell dolgozni a munkaköri leírásokat, a munkaköri specifikációkat, a bérezési és juttatási modellt, amit kínálni fogunk az interjúk során a munkavállalóknak, illetve olyan munkarendet kell el készítenünk, amely szem el tt tartja a megváltozott munkaképesség munkavállalók pl. orvos látogatási igényeit is. Ha mindez elkészült, akkor kezdhetünk neki a többkörös toborzás elindításának a munkaügyi központtal együttm ködve, valamint ezzel párhuzamosan a saját toborzásnak is. A telephelyen belül ki kell alakítani a konkrét munkahelyeket, véd eszközöket, munkaeszközöket. A meglév munkavállalókat fel kell készíteni az új munkahelyekre, mentorokat kell kinevezni, fel kell készítenünk ket szinte egyenként az új munkavállalók olyasfajta igényeire, amelyek az eddig gyakorlat alapján a többi munkavállalóval kapcsolatosan nem okoztak problémát (pl. szünetid k tartása). A megváltozott munkaképesség munkavállalók rendszerbe illesztése olyan feladat, amelyen nem szabad felületesen keresztül siklanunk. A szokásos munkavállalói beillesztési programon túl itt nagyobb figyelmet kell szentelnünk az egészségmeg rzésre illetve a betegség kezelésének elengedhetetlen sokszor munkaid be is hajló elemeire (pl. cukorbetegség esetén többszöri étkezési szünet engedélyezése, gyógyszerezés). A munkavállaló és a munkáltató számára is nélkülözhetetlen, hogy megfogalmazzák, hogy a létrehozott új munkakör milyen értéket teremt meg, mennyire 34 35

19 hasznos a cég egésze számára. Ha ezt elmulasztjuk, és nem kommunikáljuk, a munkavállaló nem fogja hasznosnak érezni a munkáját és a munkáltató sem tartja majd értékesnek ezt a munkát. A hosszú távú megbecsülés alapjait lehet letenni ezzel az egyszer számítással, amit - lássunk be - minden egyéb munkakörnél megteszünk, hiszen a gazdaságosság megléte tartja fent a profitorientált gazdasági társaságokat. Ha nincsen esélyegyenl ségi terv a vállaltunknál, amely irányvonalakat t zne ki munkavállalóink számára, a változott munkaképesség munkavállalóknál rögtön a gyakorlatba ültethetjük a törvényes kereteken belül, hogy minden olyan juttatásban részesítjük ket, amelyet a többi munkavállalóra érvényesnek tartunk. A részleteiben jól el készített projekt azzal hálálja meg a ráfordított id t és energiát, hogy a szervezet új munkavállalói megbecsülik munkájukat, lojálisak és megbízhatók a munkában. 12. Jó gyakorlat bemutatása 2. - Stabil Produkt Kft. Hatékony együttm ködés - Megváltozott munkaképesség munkavállalók foglalkoztatása a Stabil Produkt Kft-nél Biczó Gábor ügyvezet A Stabil Produkt Elektrotechnikai Kft. több mint egy évtizede m ködik jelenlegi telephelyén, Pécelen. Egy német cégcsoport tagjaként els sorban autóelektronikai alkatrészek valamint egyéb elektronikai részegységek gyártásával foglalkozunk. Termékeink dönt többségét exportáljuk, munkánkat kifejezetten szigorú min ségbiztosítási feltételek mellett végezzük. A cég pillanatnyilag 180 munkavállalót foglalkoztat, akik közül 15 f megváltozott munkaképesség. Foglalkoztatásuk kapcsán aktívan együttm ködünk a Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának területileg illetékes gödöll i kirendeltségével. A kezdetek egészen 2004-ig nyúlnak vissza. Ekkor vontunk be el ször a termelésbe egy rehabilitációs célú foglalkoztatásban jártas küls partner közrem ködésével megváltozott munkaképesség munkavállalókat. Mind a munkához való hozzáállás, mind a munkateljesítmény, mind az elengedhetetlen precizitás szempontjából jó tapasztalatokat szereztünk. Mindezek alapján olyannyira sikeresen integráltuk ket munkaszervezetünkbe, hogy külön státusz vagy munkacsoport létrehozására nem volt szükség. Ebben a tekintetben persze kiemelt fontosságú volt a termelésvezet k valamint a közvetlen munkatársak rugalmassága és nagyfokú empátiája, hiszen dolgozóinknak különféle betegségekkel, fogyatékosságokkal kell együtt élniük, és ebb l kifolyólag a munkaképesség csökkenésük oka és mértéke is igen eltér. Természetesen az alkalmazásunkban álló megváltozott munkaképesség kollégák a lehet ségekhez képest egyéni bánásmódban részesülnek, ezzel is biztosítva az egyenl esélyeket. Az egyéni bánásmód els sorban a munkaid és a munkakörök megválasztásánál illetve a munkaközi szünetek alkalmazásánál nyilvánul meg, de a min ségi követelményekt l nem tudunk eltekinteni

20 Úgy véljük és a kapott visszajelzések is ezt bizonyítják -, hogy gazdasági tényez kön túlmen en a Stabil Produkt Kft. nem csupán egy klasszikus értelemben vett munkahelyet teremt meg azoknak a megváltozott munkaképesség munkavállalóknak, akik a munkanélküliek közül is a legnehezebb, legkilátástalanabb helyzetben vannak, hanem ennél jóval többet. Alapvet célunk, hogy a klasszikus munkahelyen túl a foglalkoztatásnak közösségteremt szerepet adjunk, az itt dolgozók egymást segítve, egymás fizikai és mentális állapotát tolerálva végezzék munkájukat. Kiemelt célunk továbbá, hogy a megváltozott munkaképesség embereknek tartós elfoglaltságot és ebb l kiindulva önmegvalósítási lehet séget biztosítsunk. Számunkra fontos, hogy érezzék: mindenkire és mindenki munkájára egyaránt szükségünk van. Természetesen a gazdasági racionalitás számos esetben er s korlátot jelent, de igyekszünk minden felvet d kérdésre megfelel választ találni. A Stabil Produkt Kft. a foglalkoztatási viszony keretei között is a partnerség elvének érvényesítésére törekszik. Ugyanez igaz a munkaügyi központtal történ együttm ködésünkre. Ennek érdekében minden esetben jogszer és egyértelm viszonyokat alakítunk ki, szem el tt tartva a kölcsönös el nyök egyidej biztosítását. Nagy eredménynek tartjuk, hogy ma már senki nem mondaná meg üzemterületünkre lépve, hogy munkavállalóink közül ki megváltozott munkaképesség és ki nem az, és ez az elvégzett munka eredményéb l sem derülne ki. Éppen ezért bátran javasoljuk minden foglalkoztatónak, hogy vágjanak bele megváltozott munkaképesség emberek foglalkoztatásába, és a nyilvánvaló gazdasági el nyök mellett precíz munkavégzésre képes, megbízható és lojális munkaer höz jutnak