Vállalkozási szerződés a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis. 3. Előrehaladási Jelentés. 19. Melléklet

Átírás

1 19. Melléklet Zárójelentés 11. és 12. feldtokról I. FELZÍNI VIZEK KÉMIAI ÁLLAPOTA Készítette: BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tnszék ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADI

2 VÍZ KERETIRÁNYELV VÉGREHAJTÁÁNAK ELŐEGÍTÉE II. FÁZI (Jelentés 11. és 12. feldtokról) II. Felszíni vizek kémii állpot 11. FELADAT: REFERENCIA VIZONYOK É A JÓ ÁLLAPOT A MINTATERÜLETEN LEVŐ VÍZTETEKRE 12. FELADAT: A MINTATERÜLETEN TALÁLHATÓ VÍZTETEK JELENLEGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZÉE KÖZREMŰKÖDŐK: DR. CLEMENT ADRIENNE (BME VKKT) KOVÁC ÁDÁM ÁNDOR (BME VKKT) BÁCKAI GYÖRGY (EVI-QUA BT.) Budpest, október hó 2

3 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...3 BEVEZETÉ HÁTTÉR É KAPCOLÓDÁ A PROJEKT FELADATAIHOZ CÉLKITŰZÉ REFERENCIA VIZONYOK É A JÓ ÁLLAPOT KRITÉRIUMAI JÓ ÁLLAPOT KRITÉRIUMAINAK MEGHATÁROZÁA AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT ZEMPONTJÁBÓL FONTO FIZIKO-KÉMIAI JELLEMZŐKRE Nemzeti és uniós kémii vízminősítési rendszerek áttekintése A fiziko-kémii jellemzők és biológii minősítés közötti kpcsoltok elemzése Jvsltok felszíni vizekre vontkozó jó állpot kritériumir A VEZÉLYE ANYAGOKRA VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK MEGHATÁROZÁA A VÍZKÉMIAI JELLEMZŐK MONITOROZÁÁRA VONATKOZÓ JAVALATOK A MINTATERÜLETEN TALÁLHATÓ FELZÍNI VIZEK KÉMIAI JELLEMZÉE RENDELKEZÉRE ÁLLÓ VÍZKÉMIAI MÉRÉEK A KOMMUNÁLI É IPARI ZENNYVÍZTIZTÍTÓ TELEPEKRŐL ZÁRMAZÓ (PONTZERŰ) TERHELÉEK É A VIZEK ÁLLAPOTÁRA GYAKOROLT HATÁUK zervesnyg és növényi tápnyg terhelések Fémek és szerves mikroszennyezők A DIFFÚZ (NEM PONTZERŰ) ZENNYEZŐFORRÁOKBÓL ZÁRMAZÓ TERHELÉ Diffúz tápnygterhelés víztest vízgyűjtő léptékű meghtározás városi és mezőgzdsági területekről, vizek állpotár gykorolt htások A peszticid felhsználásból szármzó terhelés becslése mintterületen A MINTATERÜLET VÍZTETJEINEK KOCKÁZAT ÉRTÉKELÉE FELHAZNÁLT IRODALOM

4 BEVEZETÉ 1.1. Háttér és kpcsolódás projekt feldtihoz A jelentés két részfeldt eredményeit fogllj mgáb: 11. feldt: A referenci viszonyok és jó állpot kritériumi mintterületen tlálhtó víztestekre. 12. feldt: A mintterületen tlálhtó felszíni vizek kémii állpotánk jellemzése. A projekt ütemterv szerinti jelentési kötelezettségek szempontjából jelen tnulmány fenti két feldt zon részeit trtlmzz, melyek felszíni vizek kémii állpotát érintik. Az felszíni vizek ökológii állpotár és felszín ltti vizek mennyiségi és kémii állpotár vontkozó eredményeket hsonló felépítésű, különálló jelentésekben djuk közre Célkitűzés A 11. feldt elsősorbn hiánypótló jellegű, zokt feldtokt végezzük el projekt keretében, melyek megléte nélkül tervezési folymt nem vihető végig. A fiziki-kémii állpotr vontkozó minőségi jellemzők esetében célunk hzi felszíni vizekre vontkozó htárérték jvsltok kidolgozás volt. A kockáztosság megítéléséhez és célállpot megállpításához szükséges küszöbkoncentrációk ismeretére olyn részletességig vn szükség, mi bevtkozásokhoz, zon belül is elsősorbn z emisszió szbályozási intézkedések tervezéséhez szükséges. Ez vízminőségi célállpot kritériumink, zz jó ökológii állpotr vontkozó htárértékeknek megdását jelenti. Az elemzés két pillérét: (i) nemzeti és EU szintű minősítési rendszerek összehsonlító elemzése; (ii) vlmint hzi vizekről rendelkezésre álló vízkémii méréseknek - z ECOURV felmérés eredményeinek tükrében - történt sttisztiki értékelés jelentette. A veszélyes nygokr egyelőre csk prioritási listán szereplő 33 nygr áll rendelkezésre európi szintű jvslt. A többi mikroszennyezőre htárértékek megállpítás minden bizonnyl tgállmok htáskörébe kerül. A hzi emisszió okozt kockáztosság megítéléséhez ezeket htárértékeket, leglább jvslt szinten rögzíteni kell. A 12. feldt célj jelenlegi állpot bemuttás és víztestek értékelése. zempont jó állpot megléte, illetve z ttól vló távolság megítélése, kockáztos vizeknél z okok pontosítás, illetve bizonytln besorolások eldöntése. Az dthiányok és becslési módszerek ponttlnság mitt továbbr is mrd mjd bizonytlnság, de célunk ennek csökkentése. Az állpotértékelést, hol lehetett mérési dtok lpján végeztük. H nem volt mérési dt, kkor terhelésekre vontkozó információkr épülő becslést végeztünk zokr komponensekre, melyekre ez megtehető. A víztestek ökológii állpotánk minősítéséhez kémii jellemzők esetében - továbbr is - z értékelés ötfokoztú skáláj helyett évi Nemzeti Jelentésben is lklmzott háromfokoztú besorolást lklmztuk, Munkindító jelentésben rögzítettek szerint. A változás korábbikhoz képest z, hogy (i) bizonytln besorolású ( lehet, hogy kockáztos ) ktegóriát kerültük, (ii) kockáztosság megállpításához trtozó küszöbkoncentrációkt víztípus-csoportonként módosítottuk 11. feldtbn kidolgozott jvslt szerint. 4

5 2. REFERENCIA VIZONYOK É A JÓ ÁLLAPOT KRITÉRIUMAI 2.1. Jó állpot kritériumink meghtározás z ökológii állpot szempontjából fontos fiziko-kémii jellemzőkre VKI ökológii minősítési rendszerében, nnk ellenére, hogy hngsúlyok jelentősen biológii indikátorok (öt élőlénycsoport) felé tolódtk el, hgyományos, fiziko-kémii minőségi elemek továbbr is megmrdtk. Ezek közül VKI V. Melléklete z állpotjellemzők közé sorolj hőmérsékleti viszonyokt, átlátszóságot (csk tvknál), z oldott oxigén szintet, sótrtlmt, svsodási állpotot és tápnygokt, továbbá jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőnygokt és kiemelten veszélyes nygokt. Utóbbi kettővel, mely kémii állpot meghtározásánk is része, 2.2 fejezetben fogllkozunk. Mivel VKI z állpot értékelésére hsználtos jellemzőket áltlábn prméter csoportonként dj meg, konkrét komponensek kiválsztás további feldtot jelent. Továbbá, z V. Függelék csk áltlános kritériumokt foglmz meg, számszerű értékekkel ellátott osztályozási rendszert, nnk érdekében, hogy területi környezeti feltételek figyelembe vehetők legyenek, nem d. A fiziki és kémii prméterekre vontkozón korábbi EU irányelvekben már szerepelnek htárértékek, ezeket zonbn elsősorbn z emberi vízhsználtokr vontkozó kockázt mghtározás lpján rögzítették és VKI szempontjából csk védett vízterek (pl. vízbázisok, ivóvíztározók, rekreációs területek) esetében vn jelentőségük. Az ökológii állpot értékeléshez hsznált kémii jellemzők htárértékeinek megállpításához zonbn nem elsősorbn z emberi, hnem vízi ökoszisztémák élővilágár vontkozó környezeti kockáztot kell figyelembe venni. A fiziko-kémii jellemzőkre vontkozó, VKI igényei szerint kilkítndó minősítési rendszer nálunk mindezidáig kidolgoztln mrdt. A 2005 évi Nemzeti Jelentésben rögzített htárértékek csk átmeneti megoldásként fogdhtók el, hiszen ennek ökológii meglpozás nem történt meg. A referenci értékek megállpításánál elsősorbn zt kell figyelembe venni, hogy VKI szellemében kémii prméterek mint z ökológii állpot támogtó jellemzők jelentős mértékben háttérbe szorulnk z élőlény együtteseken lpuló kritériumrendszerben. Gykorlti szempontból zonbn jelentőségük nem hnygolhtó el, hiszen vizek szennyezéséből dódó kockázt megítélésekor elsősorbn vízkémii mérésekből indulunk ki, szennyezés csökkentésére irányuló bevtkozásokt pedig elfogdhtó biztonsággl gykorltilg csk vízkémii prméterekben előidézett változásokr tudjuk tervezni. Célunk projekt keretében fiziki, kémii jellemzőkre vontkozó kritériumok kidolgozás volt zokr víztípusokr, melyek mintterületen előfordulnk, és olyn mértékben, mi bevtkozások tervezéséhez feltétlenül szükséges. A VKI ötfokoztú ökológii minősítési skáláján második, jó állpot jelenti 2015-re elérendő vízminőségi célállpot. Ezért jó és közepes állpot közötti htárvonl z intézkedési progrmok megtervezéséhez kiemelt jelentőségű. A hzi vizek minősítésére hsznált MZ szbványbn rögzített öt osztályos rendszer melyet évi Nemzeti Jelentésben szereplő környezeti htárértékek rögzítésekor is lpul vettünk, szellemét tekintve (tekintve, hogy vizeket nem z emberi hsználti igények szerint, hnem önmgábn, mint környezeti elemet és vízi élővilág életterét minősíti), összhngbn vn VKI igényeivel. Most is ezt tekintjük kiindulási lpnk. Azonbn z eltérő geokémii környezetből, vizek terhelhetőségének különbözőségéből dódón VKI szerinti víztípusok esetében meglévő htárértékek finomításár, és z ökológii állpot minősítési jellemzőivel vló összehngolásr vn szükség. 5

6 A VKI áltl rögzített tuljdonság csoportokb trtozó komponensekre vontkozó htárértékek megállpításánál mindenek előtt z élővilág igényeit kell figyelembe vennünk. Azz olyn koncentráció értékeket kell meghtároznunk, melyek mellett vízi ökoszisztémáknk zvrtln, kiváló állpottól csk kismértékben eltérő jó állpot trtós fennmrdását biztosítják. A jó ökológii állpotr vontkozó kémii htárértékekre vontkozó jvsltunk elkészítésénél két pillérre támszkodtunk: (i) elvégeztük már meglévő nemzeti és EU szintű minősítési rendszerek összehsonlító értékelését, nnk érdekében, hogy felvázoljuk nemzetközi gykorlt áltl iránymuttó trtományokt, vlmint (ii) sttisztiki elemzést készítettünk hzi vizekről rendelkezésre álló vízkémii monitoring dtokkl, már rendelkezésre álló biológii állpot felmérések eredményeinek tükrében Nemzeti és uniós kémii vízminősítési rendszerek áttekintése A közös, vízi környezetre vontkozó szbványok kidolgozásár hosszú idő ót folytk kísérletek, emellett zonbn tgállmok mindegyikében léteznek sját, nemzeti szbványok vizek állpotánk értékelésére. A VKI IV. Függeléke trtlmzz zt hét irányelvet, melyek döntően kémii kritériumokt trtlmznk. Ezek között első volt hls vizekre vontkozó irányelv (Freshwter Fish Directive, 78/659/EEC), mjd egy évvel később megjelenő kgylós vizes 79/923/EEC (on the qulity required of shellfish wters) irányelv. Az ivóvíznyerés céljár hsznált felszíni vízről szóló 75/440/EEC irányelv, vlmint fürdésre hsznált vizek minőségi követelményeiről szóló 76/160/EEC irányelvek vízhsználtokkl kpcsoltos immissziós normákt trtlmznk. Az előbbiek közül kettő, z elvekben megegyezően, de htárértékeiben eltérően z ivóvízkivételre hsznált vgy ivóvízbázisnk kijelölt felszíni víz, vlmint hlk életfeltételeinek biztosításár kijelölt felszíni vizek szennyezettségi htárértékeiről és zok ellenőrzéséről szóló, 24/2004. (XII. 18.) KvVM rendelettel módosított 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelettel hzi jogszbályokb is beépült. Az ENZ Európi Gzdsági Bizottság (UNECE) áltl feszíni vizek osztályozásához közzétett minősítési rendszer WHO előírásin lpul. A hét prmétercsoportb sorolt komponensekre (oxigénháztrtás, tápnygok, svsodási állpot, nehézfémek és egyéb mérgező nygok, rdioktivitás és mikrobiológi) megállpított htárértékek vízi ökoszisztém védelmét szolgálják és többségében szigorúbbk, mint z egyéb vízhsználtokhoz rendelt kritériumok. A minősítés lpj hzi MZ szerinti szisztémához hsonlón 90%-os trtósságú érték, és mérendő komponensek köre is ngyjából zonos. Ezt minősítési rendszert számos nemzetközi vízfolyásnál lklmzták nemzetközi vízfolyások és tvk védelme megállpodás (Convention on the Protection nd Use of Trnsboundry Wtercourses nd Interntionl Lkes, UNECE 1992) célkitűzéseinek megfelelően. Összehsonlításként z 1(-c.) tábláztokbn megdtuk z irányelvek és hzi megfelelőjük különböző komponensekre vontkozó htárértékeit. 6

7 Komponens Oldott O 2 O 2 telítettség Válllkozási szerződés Víz Keretirányelv végrehjtásánk elősegítésére II. fázis. 1() Táblázt: Felszíni vizek minősítésére vontkozó hzi és EU szbályozások összehsonlítás Vízminőségi osztály Mértékegység I II III IV V H * EU ** ECE *** H * EU ** ECE *** H * EU ** ECE *** H * EU ** ECE *** H * EU ** ECE *** mg/l <3 <3 % > > > < > >15 > >20 > >2 (0.117) (0.311) >25 (11.29) mg/l >2.5 mg/l > mg/l >0.5 > >250 >110 BOI 5 mg/l KOI ps mg/l NH4-N mg/l NO3-N mg/l Kjeldhl N ÖN mg/l PO4-P P 2 O 5 mg/l ÖP Chl- µg/l 10 zprobitás >3.3 ph <5.5 < >9.5 >6.0 Vezetőképesség µs/cm >2000 Össz. coliform e/1ml >1000 Fekális coliform e/1ml >100 Fekális e/1ml >100 >1000 treptococcus H * MZ 12749: Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés EU ** 75/440/EEC: Direktív z ivóvízbázisul szolgáló felszíni vizek minőségi követelményeiről ( zárójeles számok még elfogdhtó értéket jelölik) ECE *** Országhtárokon átlépő vízfolyások és nemzetközi tvk védelmére szóló egyezmény keretében megállpított htárértékek, United Ntions Economic Commission for Europe (UNECE),1992 7

8 1 (b) Táblázt: Fürdővizek minősítésére vontkozó szbályozások összehsonlítás EU * H ** H *** Komponens Mértékegység Minimális Irány- Kötelező érték mintvételi érték gykoriság Megfelelő Tűrhető Vizsgált I.o. II.o. Összes coliformszám /100 ml Kéthetenként Ellenőrző Fekál coliformszám /100 ml Kéthetenként Ellenőrző Összes coccusszám /100 ml Részletes Fekál streptococcus /100 ml Ellenőrző zlmonell / 1 liter - 0 negtív 67% negtív Ellenőrző negtív negtív Enterális vírusok PFU/10 l - 0 Clostridiumszám /100 ml Ellenőrző Pseudomons eruginos /100 ml 50 - Részletes tphylococcus ureus /100 ml 20 - Részletes Endoszám /100 ml Ellenőrző ph zín - - nincs rendellenes Kéthetenként elszíneződés Ásványolj mg/l - felszínen nem Kéthetenként láthtó Felületktív nygok mg/l Kéthetenként Fenolok mg/l Kéthetenként Átlátszóság m 2 1 Kéthetenként Oldott O 2 telítettség % Kátránymrdékok és - nem kimutthtó Kéthetenként úszó nygok EU * 76/160/EEC: Direktív fürdővíz minőségi követelményeiről H ** MZ 13690/3: Fürdővíz. Minősítés bkteriológii vizsgált lpján H *** MZ 12749: Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés 8

9 Komponens Hőmérséklet (hűtővíz visszvezetés ltt hőcsóvábn) Oldott O 2 O 2 telítettség Válllkozási szerződés Víz Keretirányelv végrehjtásánk elősegítésére II. fázis. 1 (c) Táblázt: Édesvizek hlbiológii szempontú minősítésével kpcsoltos szbályozások Tmx C T C mg/l % Mértékegység 78/659/EEC 24/2004. (XII. 18.) KvVM r. MZ Pisztrángos vizek Pontyos vizek Pisztrángos Márnás Dévéres Irány- Kötelező Irány- Kötelező vizek vizek érték érték érték érték vizek I.o. II.o. 21.5, 10 * 28, * % 9 100% 7 50% 7 50% 8 100% % 7 7/9 6.5/8 >80/95% ** >70/90% 4/6 >40/70 % ph Lebegőnyg mg/l BOI 5 mg/l Ortofoszfát-P mg/m (20) *** 100(50) Összes P mg/m 3 100(40) *** 200(100) Nitrit mgn /l Nitrát mgn /l Nem ionizált mgnh3/l mmóni Összes mmóni/um mgnh4/l Összes mrdék klór mg HOCL/l Összes cink mg/l Oldott réz mg/l * tenyészidőszkbn ** Mximális érték / medián *** Folyóvizek (állóvizek) 78/659/EEC: Direktív hlbiológii érdekből védelemre vgy jvításr szoruló édesvizek minőségéről 24/2004. (XII. 18.) KvVM rendelettel módosított 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet: Az ivóvízkivételre hsznált vgy ivóvízbázisnk kijelölt felszíni víz, vlmint hlk életfeltételeinek biztosításár kijelölt felszíni vizek szennyezettségi htárértékeiről és zok ellenőrzéséről MZ 12749: Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés 9

10 Az ECE szbvány htárértékei z oxigén háztrtás prmétereit tekintve hsonlók, tápnygok esetében szigorúbb, bkteriológiilg viszont enyhébb hzi rendszernél. Az ivóvízbázisokr vontkozó irányelv kívántos értékei áltlábn enyhébbek z MZ II. osztály htárértékeinél. Kivételt képez pl. z indokoltlnul lcsony mmónium, mi ugynkkor viszonylg mgs Kjeldhl N htárértékkel z irányelv ellentmondásit is tükrözi. A fürdővizes irányelv hzi fürdővíz szbvánnyl ellentétben nemcsk bkteriológii, hnem kémii jellemzőket is trtlmz. Az MZ12749 II. osztály kielégíti z EU fürdővíz követelményeit, számos esetben szigorúbb is. A hlbiológii szempontú ökológii vízminősítés hzi megfelelőjére korábbn már készült egy tervezet. Az uniós htárértékek ngyjából z MZ I-II. osztályánk felelnek meg, de nincs minden prméterre hzi norm (pl. nem ionizált mmóni, összes mrdék klór). Az összehsonlító elemzések során tengerprti és sósvizek védelmét szolgáló kgylós víz direktívár nem tértünk ki. Áttekintettük hsználtos nemzeti felszíni vízminősítési rendszereket is. Az jelenlegi tgállmokbn és cstlkozás előtt álló országok túlnyomó részében 3, 4 és 5 osztályos minősítési rendszer létezik. Az ECE rendszerhez hsonlón 5 minősítési osztályt hsznál Ngy Britnni, Belgium, zlováki és Cseh Köztársság. A legtöbb országbn vízminősítés hosszú múlttl rendelkezik és rendszerek ennek megfelelően tükrözik történelmi hgyományokt. Hzánk földrjzi helyzetéből dódón érdemes áttekinteni Dun vízgyűjtő országibn lklmzott rendszereket is. Az eddig még nem említettek közül Romániábn 4 osztályos rendszert hsználnk és 48 prmétert vizsgálnk. A minősítés elsősorbn vízhsznált orientált. A bulgár szisztém 3 vízminősítési osztályt különböztet meg és 90 prméteren lpul. Moldáviábn és Ukrjnábn nincs integrált vízminőségi osztályozási rendszer, bár bizonyos htárértékek léteznek. zlovéniábn 15 minőségi jellemzőt és 4 osztályt hsználnk. Ngy Britnniábn Folyóvizek ökoszisztémáj (River Ecosystem, RE) rendszer vízkészletekről szóló törvény (Wter Resources Act) kényszerítette ki. A kémii minősítési rendszer meghtározó prméterei z oxigén telítettség, biokémii oxigénigény és z mmóni-n. Ezen túlmenően figyelembe veszik nem-disszociált mmóni, ph és réz, cink, mint víz keménységével összefüggő prmétereket. Belgiumbn mind biológii indexeket, mind pedig kémii osztályozást lklmzzák. A biológii indexek mikro-gerinctelenek mintázásán és megfigyelt fun csoportok értékelésén lpulnk. Írországbn is z osztályozási rendszer mkro-gerinctelenek viszonlg széles csoportjához kpcsolódik. A németországi minősítési rendszer 7 osztályos, és hosszútávú trendek kimuttását szolgálj. Biológii és kémii jellemzőket egyránt figyelembe vesz, beleértve számos szerves és szervetlen mikroszennyezőt is. A vizek állpot jellemzésére hsználják z áltlános kémii jellemzőket integráló Bch indexet is. Az osztrákok szintén 7 osztályos rendszerében hngsúly elsősorbn felszíni vizek ökológii állpotánk meghtározásán vn, főként üledékbiológii vizsgáltokon lpulv. További fiziki-kémii elemzéseket csk helyi kondíciókból dódó igények szerint végeznek. A cseh és szlovák osztályozás egyránt 5 ktegóriát különböztet meg. A kémii htárértékek ngymértékben hsonlók hzi szbványhoz, bár vlmelyest szigorúbbk. Biológii prméterként ők is szprobitási indexet hsználják. A módszer kiutthtó fjok számát és z egyes fjokhoz rendelt szprobitási indexet veszi lpul. Az osztályok jó vízminőségtől z erősen szennyezett vizeket fedik le. Az osztályhtárok közel zonosk mindhárom 10

11 országbn. A különbségek zok mitt fjok mitt jelentkeznek, melyek érzékenyek vízi környezet fiziki sjátosságir. Néhány EU tgország és Dun vízgyűjtőbeli ország, vlmint z ECE osztályozási rendszerének I. és II. osztályr vontkozó htárértékeit muttjuk be 2. tábláztbn. Eszerint z oxigén háztrtást jellemző prméterek htárértékei viszonylg szűkebb trtománybn mozognk mint tápnygháztrtás jellemzői. Az MZ bemuttott trtományok viszonyltábn közepes szigorúságúnk tekinthető. Mivel z egyes rendszerekben eltérő vízminőségi osztályok szám, minősítés lpját képező koncentráció meghtározásánk módj (átlg, legrosszbb érték vgy 90%-os trtósságú érték) és z nlitiki módszerek is különbözőek, z osztályhtárokt csk kellő óvtossággl lehet összehsonlítni. A Dun-menti országok vízminősítési rendszerén túlmenően, Dun okozt eutrofizációs veszély csökkentése érdekében további célállpotok is megfoglmzódtk. Erre tekintette, z EU előírásokt is figyelembe véve Dunár következő célok állpíthtók meg: (Chve, 2001): Összes N, (mg/l) <2.2 (éves átlgkoncentrációbn) Összes P, (mg/l) <0.2 (éves átlgkoncentrációbn). Jvsltok születtek Fekete tenger hosszú-, és középtávú védelmére is: Hosszútávú Összes N, (mg/l) 0.5 Összes P, (mg/l) 0.1 N:P rány 5:1 Középtávú Összes N, (mg/l) 1.3 Összes P, (mg/l) 0.13 N:P rány 10:1 A Dun Konvenció jánlásához képest jóvl enyhébb kritérium szerepel növényi tápnygok koncentrációjár németországi LAWA Guidebook-bn (IMPRE Útmuttó, 2003). A trofikus állpot szempontjából meghtározott kockáztossági küszöbkoncentrációk medián értékre vontozón: Nitrát-N > 6 mg/l, PO4-P > 0.2 mg/l. 11

12 2. Táblázt: Felszíni vizek minősítési rendszereinek összehsonlítás Válllkozási szerződés Víz Keretirányelv végrehjtásánk elősegítésére II. fázis. Komponens dim. MZ12749 ECE* Angli Auszrti Németorsz. Finnország zlováki, Csehország Románi Bulgári I.o. II.o. I.o. II.o. I.o. II.o. I.o. II.o. I.o. II.o. I.o. II.o. I.o. II.o. I.o. II.o. I.o. II.o. ph Oldott O 2 mg/l O 2 % telítettség BOI 5 mg/l KOIps mg/l KOIcr mg/l TOC mg/l NH4-N mg/l NO2-N mg/l NO3-N mg/l ÖN mg/l PO4-P mg/m 3 50(20) 100(50) ÖP mg/m 3 100(40) 200(100) 15(10) 40(25) Chl- mg/m (2.5) 15(10) 3 10 zprobitás index *ECE: Országhtárokon átlépő vízfolyások és nemzetközi tvk védelmére szóló egyezmény keretében megállpított htárértékek, United Ntions Economic Commission for Europe (UNECE),1992 Megjegyzések: A mgyr, cseh, szlovák, z ngol, finn és z ECE rendszerek 5 osztályosk. Az osztrák és német osztályozási rendszerben z I és II. osztály között még egy további ktegóri is vn (7 osztályos rendszer), Romániábn 4 és Bulgáriábn 3 osztályt lklmznk. A minősítés lpj legtöbb esetben 90%-os trtósságú koncentráció, kevés mintszám esetén legrosszbb érték. 12

13 A VKI rendelkező htály lá eső vlmennyi állóvízre célállpotokt kell meghtározni. Az ehhez rendelt terminológi folyóvizekhez hsonló. A minősítés lpkritérium ebben z esetben is referenci víztestek kijelölése. Ennek bonyolultság nem igényel bővebb kifejtést, h z állóvizek fenti sokféleségére gondolunk. A mesterséges állóvizeknél feldt legkevésbé sem egyszerűbb jó ökológii potenciál meghtározásár szorítkozik. Ez utóbbiknál z esetek ngy részében z ökológiától távoli, hsznosítási célú vízkormányzás folyik (gondoljuk például vízellátásr, vgy z árvízvédelemre). Bár sok esetben ezek bevtkozások szbályos vízforglmt jelentenek, számos más esetben esetlegesek. Néhány igen régi mesterséges állóvíznél bevtkozások korlátozottk, vgy csekélyek és jól meghtározottn periodikusk, csknem természetes állpotúnk tekinthetők. A gykorltbn igen kevés péld tlálhtó VKI-nek megfelelő állóvíz minősítésre. A legtöbb esetben z eutrofizációs állpotr figyelnek, tározóknál z oldott oxigén szintre, illetve más kémii prméterekre, melyek z ivóvíz előállítás szempontjából jelentősek. Hlászt-horgászti célú tvknál hlpopulációt ellenőrzik, és új telepítéssel állítják helyre, h szükségessé válik. A legszélesebb körben lklmzott osztályozási rendszer trofitási szint meghtározásán lpul (OECD 1982). Mint ismeretes, ebben rendszerben tvkt foszfor és lg-klorofill koncentrációik szerint osztályozzák öt ktegóriáb (3. táblázt): 3. Táblázt: Az OECD szerinti trofikus szintek: összes P koncentráció és z évi átlg klorofill Típus Foszfor, (mg/m 3 ) Klorofill-, (mg/m 3 ) Ultr-oligotróf < 4 < 1 Oligotróf < 10 < 2.5 Mezotróf Eutróf Hiper-eutróf > 100 > 25 A hzi és korábbi EU direktívák, z ECE osztályozási rendszer, jelenlegi tgállmok és szomszédos országok minősítési rendszereit áttekintve, továbbá Dun vízgyűjtőre vontkozó jánlásokt is szem előtt trtv felvázolhtó z trtományt, mely z egyes komponens csoportb trtozó prméterek jó állpotr vontkozó kritériumit várhtón lefedi. A folyóvizek esetében, h Nemzeti Jelentésben kiindulásként lklmzott MZ szerinti htárértékeket mint kiindulási lpot tekintjük, z oxigén háztrtás jellemzői esetében (oldott oxigén, oxigén telítettség, BOI, KOI, TOC) htárértékek nemzetközi gykorltbn hzihoz hsonlók, tápnygok vontkozásábn zonbn trtomány ngyon széles. Az ECE szbvány, z észk európi országok és z ICPDR-nek Dun vízgyűjtő kerületre vontkozó jánlási is hzinál szigorúbb összes P és N htárértéket jvsolnk, környező országokbn és németországi LAWA guidebook-bn zonbn hzi szbványhoz képest mgsbb tápnyg koncentrációt is megengednek vizekben. Azokbn z országokbn, hol öt osztályos minősítési rendszereket hsználnk, II. osztály htárértékeit tekintik jó és közepes állpot közötti küszöbértékre iránydónk. A 4. tábláztbn összesítettük z egyes komponens csoportb trtozó prméterek nemzetközi és nemzeti szbványokbn szereplő legkisebb és legngyobb értékeit. 13

14 4. táblázt: A jó állpotr vontkozó kritériumok megdásár jvsolt komponensek és htárértékek Komponens Várhtó legszigorúbb érték Várhtó legkedvezőbb érték Old. oxigén 9 mg/l 78/695/EEC- Pisztr.víz irányérték 24/2004. KvVM Pisztrángos víz 6 mg/l ECE, MZ II.o., K, CZ, G II.o. (90%), 24/2004. KvVM Dévéres víz (medián) Oxigén telítettség % MZ I.o. >50% <120% 75/440/EEC, 78/695/EEC-kötel., ECE II.o. Mz II.o. BOI 5 3 mg/l 78/695/EEC- Pisztr.víz irányérték, ECE I.o., 6 mg/l 78/695/EEC- Pontyos víz irányért. Mz,G II.o. 75/440/EEC 10 mg/l 24/2004. KvVM Dévéres víz KOI ps 3 mg/l ECE I.o. 10 mg/l ECE, K, CZ II.o. KOI cr 12 mg/l Mz I.o. 25 mg/l K, CZ II.o. TOC 3 mg/l, 2 mg/l Mz I.o., G I.o. 8 mg/l K, CZ II.o., EU irányelvekben nem szerepel NH4-N 0.04 mg/l 0.2 mg/l G I.o., 78/695/EEC- Pisztr.víz irányérték Mz I.o., 24/2004. KvVM Pisztrángos víz 1 mg/l 0.6 mg/l 24/2004. KvVM Dévéres víz UK II.o. NO2-N 0.002mg/l K, CZ I.o. 0.1 mg/l Mz II.o., 24/2004. KvVM Dévéres víz 0.01 mg/l 78/695/EEC- Pisztr. víz irányért. NO3-N 1 mg/l Mz, K, Cz, G I.o mg/l 6 mg/l 75/440/EEC, Nitrát direktív felsz.víz LAWA guidebook (medián) Ásványi N 3.2 mg/l MZ I. (NH4-N+NO2/N+NO3/N) 5.6 mg/l MZ II.o. Összes N 0.75 mg/l 1 mg/l ECE II.o. G I.o. 2.2/1.3/ 0.5 mg/l Dun-Fekete tenger védelme, jvsolt értékek (rövid-hosszútáv) Összes P 10 µg/l, 30 µg/l OECD oligotróf, éves átlg, F II.o. 200/130/100 µg/l Dun Konvenció (rövid-hosszútáv) 40(25)µg/l ECE II.o. folyóvíz(állóvíz) 100 µg/l OECD eutróf, éves átlg, PO4-P 50(20)µg/l 20 µg/l Mz I.o. normál(érzékeny) ter. G I.o. 200(50) µg/l 100, 200µg/l Mz II.o. normál(érzékeny) ter. G II.o.,LAWA guidebook (medián) Chl- 2.5(4)µg/l 2.5/8 µg/l ECE I.o. folyóvíz(állóvíz) OECD oligotróf, átlg/mximum 4(25)µg/l 8/25 µg/l ECE II.o. folyóvíz(állóvíz) OECD mezotróf, átlg/mximum Vez.kép. 500 µs/cm Mz I.o. 1000µs/cm 75/440/EEC Rövidítések: MZ-MZ12749, G-Németország, K-zlováki, CZ-Cseh Köztársság, UK-Angli, F Finnország, ECE- UNECE osztályozási rendszere) 14

15 Az lábbikbn komponensenként összegezzük különböző osztályozási rendszerek összevetése során tpsztltkt: Oldott oxigén: Az élővilág szempontjából fontos jellemző, htárértékek tekintetében ennél komponensnél legngyobb z összhng különböző minősítési rendszerek között, htárértékek 6-8 mg/l között változnk (II. I. oszt.). Legszigorúbb előírás pisztrángos vizekre dott 9 mg/l-es irányérték. Az oldott oxigén trtlom esetében lényeges, hogy htárérték ne átlgr, hnem egy kedvezőtlen esetre vontkozzon, hiszen z élővilág szempontjából rövid ideig előforduló kedvezőtlen állpotok sem tolerálhtók. Jvsltként 90%-os trtósságú értékre vontkozó 6 mg/l értéket fogdhtjuk el, zzl megjegyzéssel, hogy koncentráció helyett célszerűbb z oxigén telítettséget szbályozni. Oxigén telítettség: z ktuális oxigén trtlomnál lényegesen többet mond z oxigén háztrtásról, hiszen koncentráció hőmérséklet függését is trtlmzz. Az oxigén háztrtás jellemzőinek legjobb indikátor, hiszen z összes htást integrálj (hőmérséklet, szervesnyg terhelés, fotoszintetikus oxigéntermelés stb.) Kiváló víznél áltlábn 70-80%-os telítettség megkövetelhető, II. osztály lsó korlátji 50-70% között változnk. A hls víz direktívábn kötelező minimum z 50%, tehát ez ltt semmiképpen nem húzhtó meg htár (ez megegyezik z ECE II. oszt. htárértékével is). A jó állpot kritériumként tehát 90%-os trtósságú értékre vontkozó 50%-os telítettséget jvsoljuk. A mgyr szbályozás felső értéket is korlátozz, mi zzl vn összefüggésben, hogy mgs trofitás esetén különösen nppl gykrn túltelített víz. BOI 5 : A biológiilg bonthtó szervesnyg trtlom szintén fontos jellemzője z oxigén háztrtásnk, és z élővilág lkulását is ngymértékben befolyásolj (szprobitás). Mérése sjnos többi komponenshez viszonyítv lényegesen bizonytlnbb. A htárértékek áltlábn 3-6 mg/l között változnk. KOI ps : A hzin kívül z ECE és Kelet-európi országok szbványibn szerepel, értéke BOI-hoz közelebb áll, mint kromátos KOI, ezért felszíni vizek bonthtó szervesnyg trtlmánk mérésére kedvezőbb. A szervesnyg prméterek elfogdás esetén KOI/BOI rányokt is figyelembe kell venni. KOI cr : Bár kevesebb htárérték létezik kromátos oxigén fogysztásr mint permngnátosr, és z EU immissziós normákbn sem szerepel, szervesnyg trtlom legpontosbb mérőszám. Biológii szempontból kisebb jelentőségű BOI-nál, zonbn városi szennyvíz direktív emissziós normként írj elő. TOC: A hzi szbványbn ugyn szerepel, de viszonylg kevés szelvényben mérik rendszeresen (bár z utóbbi években ez szám lényegesen növekedett). A KOI cr elfogdás esetén zonbn nem jvsoljuk z állpot jellemzők közé felvenni, mert nem d lényegesen több információt z oxigén háztrtásról. NH4-N: Az oxigén háztrtás (nitrifikáció) és tápnyg ellátottság szempontjából ( legtöbb lg számár jól hozzáférhető) is lényeges prméter. Disszociáltln formáj (szbd mmóni) vízi élővilágr ngy koncentrációbn toxikus lehet ezért hls direktív is szbályozz. A jelenlegi minősítési rendszereket tekintve htárértékek igen széles trtománybn mozognk. Toxikus htásár vló tekintettel (mit rádásul ph, hőmérséklet, keménység és lugosság is befolyásol) 90%-os trtósságú koncentrációr jvslunk htárértéket megdni. 15

16 NO2-N: Áltlábn ngyon lcsony koncentrációbn fordul elő természetes vizekben, ennek megfelelően meglévő htárértékek is lcsonyk. A szennyvízterhelés szempontjából jó indikátor, mérése zonbn bizonytln. NO3-N: A nitrifikáció végterméke, vizekben igen stbil nitrogénform. Fontos növényi tápnyg, emellett indikátor diffúz terheléseknek és jelentős mennyiségben szármzik kommunális szennyvizekből is. A nitrát direktív külön fogllkozik vele. A htárértékek vontkozásábn ismételten ngyon széles mozgástér, nitrát- és felszíni víz irányelvek 50 mg/l-es nitrátot is megengednek (NO3-N 11.3 mg/l). H zonbn előre tekintünk, és mint növényi tápnyg, megengedhető összes N koncentrációt nézzük, ez htárérték z élővilág szempontjából túlzottn mgs. A továbbikt is figyelembe mg/l-es limitet jvslunk z éves átlgr számítv. Ásványi N: Az előző három nitrogénform összege dj, külön htárérték egyik szbványbn nincs rá. Azért trtjuk mégis érdemesnek megemlíteni, mert mérése jóvl egyszerűbb és pontosbb, mint z összes nitrogéné ( Kjeldhl N nehézkes meghtározás mitt), ugynkkor vízfolyásokbn gykort z ÖN 70-80%-át kiteszi. Így vizeink ÖN koncentrációjáról igzából pontosbb képet d, mint jelenlegi kevés számú és jóvl bizonytlnbb ÖN mérés. Ugynkkor nem vlószínű, hogy VKI-bn z ÖN kiváltásár elfogdtthtó. Összes N: Vizeink minőségét tekintve z egyik kritikus prméter, főként h Dun vízgyűjtőre elfogdott jvsltokt nézzük. Nem csk hosszú távon jvsolt 0.5 mg/l, hnem még rövidtávr előírt 2.2 mg/l is irreálisn szigorúnk tűnik, és komoly következményekkel jár z emisszió szbályozást illetően. A Fekete-tenger védelmében előirányzott 1:10 N/P rány sem biztos, hogy egészen meglpozott és z összes vízfolyásr semmiképpen nem kellene előírni (tekintettel rr, hogy hzi vizeinkre sokkl inkább z 1/20 rány jellemző). A környező országokbn és németországi LAWA guidebook-bn zonbn htárértékek jóvl mgsbbk. Figyelembe véve, hogy nitrogénkötés mitt édesvizekben ez z elem csk ritkán válik limitálóvá, továbbá zt tényt, hogy hzi emissziók Fekete tengerre gykorolt htás jelentős vissztrtás mitt csekély (omlyódy és Hock, 2000, chreiber et l., 2003) éves átlgbn 4 6 mg/l koncentrációt is megengedhetőnek trtunk. Összes P: A nitrogénhez hsonló helyzet túlzottn szigorú htárértékek megdás esetén. Rádásul hzi vizeink eurofizálódásáért elsősorbn ez z elem felelős, tvink többnyire P limitáltk (természetes körülmények között P többi tápelemhez képest sokkl kisebb koncentrációbn fordul elő). A mesterséges eutrofizálódás (zz pl. P terhelés mitt előálló mgs trofitás fok) nyilvánvlón már erősen zvrt élővilágot jelent, tehát jó állpot definíciójáb nem fér bele. Rádásul problém nem csk tvkt érinti, hiszen kellően hosszú trtózkodási idő (egy-két hét) esetén folyók tvkhoz hsonlón kár hipertrófok is lehetnek. A kérdés tehát z, vjon mekkor P koncentráció engedhető meg vizekben z élővilág számottevő torzulás nélkül? A tvkr készített legismertebb átfogó vizsgált (OECD, 1982) lpján z évi átlgos összes P konventráció és trofitás fok (átlgos ill. mx. klorofill koncentráció) közötti összefüggés feltárásár. Az ilyen áltlános összefüggésekkel persze mindig óvtosn kell bánni, hiszen folymtot számtln egyéb tényező is befolyásolj ( teljesség igénye nélkül pl. z ÖP/hozzáférhető P rány, z üledék felkeveredés és fényviszonyok változás, hidrometeorológii tényezők htás stb.), s z egyszerűsített elmélet pl. már hzi sekély tvinkr sem mindig működik. A folyók esetében még bonyolultbb helyzet, hiszen ott z élővilág kifejlődését trtózkodási idő és 16

17 tápnygkínált mellett szintén számos tényező befolyásolj. Áltlábn kedvezőtlenebb fényviszonyok mitt trofitási szint tvkéhoz képest lcsonybb. A tényleges hzi helyzetet muttjuk be z 1. ábrán, hol 90%-os trtósságú klorofill koncentrációkt z évi átlg ÖP függvényében ábrázoltuk, vízgyűjtő méret szerinti bontásbn (ennél természetesen célszerűbb lett voln trtózkodási idő szerinti tipológii szerinti felosztást lklmzni, de sjnos jelenleg még nem áll rendelkezésre víztestek eszerinti felosztás). Az dtok szórás rendkívül ngy, tájékozttásként ábrázolt trendvonlk zonbn tendenciát jól tükrözik: kisvízfolyások esetén ngyon mgs P koncentrációk sem eredményeznek jelentős lgnövekedést, km 2 feletti trtomány viszont már gykorltilg állóvízként működik. A jelenlegi htárértékeket nézve z ECE legszigorúbb, de áltlábn z összes osztályozási rendszer lcsonybb htárértéket d z MZ12749 II. osztályár vontkozó értéknél (mi hzi szbványbn is csk tározásr nem kerülő vizek esetén érvényes). Tekintettel zonbn jelenlegi vízminőségre, első közelítésben mg/m 3 évi átlgot jvslunk htárértékként vló elfogdttásr, mi egyébkény megegyezik Dun védelmében előírt rövidtávú jvslttl. A hosszbb trtózkodási idejű folyóknál és minden olyn vízfolyás szkszon, melyet tározó htás módosít és z átlgos trtózkodási idő két hétnél hosszbb h számottevő lg növekedést el krjuk kerülni - ennél lcsonybb érték jvsolt, melyet megengedhető trofitási szint figyelembe vételével lehet meghtározni. ) Klorofill- (mg/m Összes P (mg/m 3 ) < > ábr: 90%-os trtósságú klorofill koncentrációk z évi átlg ÖP koncentráció függvényében vízgyűjtőméret szerinti tipológii bontásbn tvk P O4-P: Az összes P-vel ellentétben foszfát koncentrációr felszíni vízminőségi normák áltlábn nem írnk elő htárértéket. Mint felvehető form, z élővilág szempontjából fontos, zonbn szezonális változékonyság és ponttlnbb mérési lehetősége mitt kevésbé informtív. Mgs értéke (> kb. 100 mg/m 3 ) szennyvíz eredetre utl. Az ÖsszesP / oldott P rány is jó tájékozttást d szennyvíz /diffúz terhelésről. Klorofill-: Kémii jellemző de vlójábn biológii állpot egyik fontos muttój. Jelentőségére és tápnygokkl vló kpcsoltár már z előzőekben kitértünk. A vizek trofitás fokánk leggykrbbn lklmzott mérőszám. Hzánkbn z OECD-hez hsonló, ám nnál részletesebb Felföldy (1984) áltl jvsolt osztályozási rendszer d támpontot, elsősorbn szintén tvkr. Mivel VKI biológii állpot jellemzők között fitoplnkton vizsgáltát csk tvkr írj elő, logikusnk tűnik, hogy klorofill htárértéket is csk 17

18 állóvizekre djunk meg. Erre vontkozón elfogdhtó lehet 90%-os trtósságú értékre 25 mg/m 3 (ez még épp belefér mezotróf trtományb). zámos kis tvunk esetében ez htárérték mgs természetes eredetű háttérterhelés következtében nem lesz trthtó. A htárérték jvsltnál folyóvizek esetében trtózkodási idő meghtározó. ph: A svsodási állpot jellemzésére szolgál, hzi vizeinkben nincs különösebb jelentősége svsodássl szembeni természetes védettségünk mitt. Nem csk z lsó, hnem felső értéke is limitálhtó, ennek szigorú megválsztás esetén már lehetnek következményei, ez zonbn lényegesen enyhébb korábbn tárgylt prmétereknél. A svsodási állpotot ph helyett svsság ill. lúgosság sokkl jobbn muttj, ezek htárértékeire zonbn nem volt módunk nemzetközi összehsonlítást dni. Mivel problém hzi vontkozását tekintve elhnygolhtó, nincs különösebb jelentősége htárértékeknek. Fjlgos vezetőképesség: Az összes sótrtlomról d átfogó képet tényleges ion összetétel ismerete nélkül. Biológii vízminősítésnél hlobitás mérőszámként is hsználják. Ngymértékben függ természeti tényezőktől, elsősorbn kőzetekből kioldódó ásványoktól, ezért jvslt megdásánál geokémii jelleget figyelembe kell venni. Tvk esetében vízháztrtási viszonyok is jelentősen befolyásolják sótrtlom lkulását. A bevezetett szennyvizek zonbn sótrtlmt is számottevően növelhetik, így természeteshez állpot módosulht. A vízminőségi normákbn kevés helyen dnk rá htárértéket, VKI zonbn előírj z állpot jellemzők között A fiziko-kémii jellemzők és biológii minősítés közötti kpcsoltok elemzése A fentiekből dódó, meglehetősen széles mozgásteret figyelembe véve htárérték jvsltot hzi vizeink állpotánk tükrében dhtjuk meg. Természetesen z osztályhtárok meghúzás nem gzdsági lpokon, hnem z ökológii szempontok lpján kell, hogy megtörténjen, de z ésszerűség htárin belül. Másik fontos szempont, hogy meg kell teremteni biológii elemek és fiziko-kémii jellemzők közötti összhngot, zz kockáztosság kritérium z koncentráció érték, mely mellett jó ökológii állpot még fenntrthtó. A fiziko-kémii jellemzők és biológii minőségi elemek közötti összefüggések tnulmányozásár sttisztiki elemzést végeztünk hzi vizek dtivl. Az elemzéshez folyóvizekre rendelkezésre álló ECOURV dtbázist és évi vízminőségi dtokt hsználtuk. Első lépésben legyűjtöttük z összes vízkémii észlelési dtok, mellyel fenti időszkr z ECOURV felmérésben részt vett víztestekre rendelkeztünk. Minden szelvényre (hol több dt volt) számítottuk z átlgos és 90%-ios trtósságú koncentrációkt. A szelvényeket vízfolyás típusonként szétválogttuk, és z dtokt összevetettük z ECOURV dtokr lpozott, hzi biológusok áltl megállpított összegzett biológii véleménnyel, melyben kockáztosság meglétét értékelték. Az dtokt szétválogttuk szerint, hogy biológii vélemény lpján milyen kockázt besorolást kptk, és típusonként előállítottuk nem kockáztos, bizonytln és kockáztos vizekre jellemző kémii vízminőségi állpot ponthlmzát. A hidromorfológii kockáztosságot szétválogtásnál csk olyn mértékig vettük figyelembe, hogy vízkémiát feltehetően jelentősen módosító htást (pl. tározó htás) tükröző szelvényeket z elemzésből kivettük. Az ökológii dtokr épített összegzett 18

19 biológii véleményeket összevetve mérésekhez trtozó vízkémiávl zt tpsztltuk, hogy z élőlény együttesek lpján kockáztosnk vgy jó állpotúnk ítélt vizekre jellemző koncentráció trtomány között különbség jól láthtó, de éles htárvonl nem húzhtó meg (2-3. ábrák). Vlószínű zonbn, hogy Nemzeti Jelentésben hsznált kockáztossági htárértékeknél enyhébb kritériumok is megengedhetők hzi folyóvizeknél. () Összes szulfát (mg/l) Hegy-, dombvidéki íkvidéki Nem kockáztos Bizonytln Kockáztos (b) zulfát (mg/l) 700 Hegy- és dombvidéki 600 íkvidéki Nem kockáztos Bizonytln Kockáztos Összes klorid (mg/l) 200 Hegy-, dombvidéki 150 íkvidéki Klorid (mg/l) Hegy- és dombvidéki íkvidéki 0 Nem kockáztos Bizonytln Kockáztos 0 Nem kockáztos Bizonytln Kockáztos Vezetőképesség (ms/cm) Vezetőképesség Hegy- és dombvidéki íkvidéki 0 Nem kockáztos Bizonytln Kockáztos 0 Nem kockáztos Bizonytln Kockáztos 2. ábr: ótrtlomr vontkozó kémii jellemzők és biológii állpot kpcsolt: hzi vizekben mért koncentrációk összegzett biológii minősítés eredménye szerinti megoszlás, VM dtbázis szerinti éves átlgos koncentrációk () és z ECOURV felmérés során mért koncentrációk (b) szerint. 19

20 Összes P (mg/m3) Hegy-, dombvidéki íkvidéki Tározó htás Nem kockáztos Bizonytln Kockáztos Összes P (mg/l) Hegy- és dombvidéki íkvidéki Tározó htás Nem kockáztos Bizonytln Kockáztos Összes N (mg/l) 14 Hegy-, dombvidéki 12 íkvidéki Nem kockáztos Bizonytln Kockáztos Összes N (mg/l) 30 Hegy- és dombvidéki 25 íkvidéki Nem kockáztos Bizonytln Kockáztos BOI5 (mg/l) Hegy-, dombvidéki íkvidéki Nem kockáztos Bizonytln Kockáztos BOI5 (mg/l) Hegy- és dombvidéki íkvidéki Tározó htás Nem kockáztos Bizonytln Kockáztos KOIps (mg/l) 25 Hegy-, dombvidéki 20 íkvidéki Nem kockáztos Bizonytln Kockáztos KOId (mg/l) Hegy- és dombvidéki íkvidéki Nem kockáztos Bizonytln Kockáztos 20

21 NH4-N (mg/l) 100 Hegy-, dombvidéki íkvidéki 10 Ammónium (mg/l) Nem kockáztos Bizonytln Kockáztos 0.01 Hegy- és dombvidéki íkvidéki Nem kockáztos Bizonytln Kockáztos NO2-N (mg/l) 1 Hegy-, dombvidéki íkvidéki 0.1 Nitrit (mg/l) Nem kockáztos Bizonytln Kockáztos Hegy- és dombvidéki íkvidéki Nem kockáztos Bizonytln Kockáztos NO3-N (mg/l) 14 Hegy-, dombvidéki 12 íkvidéki Nem kockáztos Bizonytln Kockáztos Nitrát (mg/l) 100 Hegy- és dombvidéki 80 íkvidéki Nem kockáztos Bizonytln Kockáztos 3. ábr: zervesnyg és tápnyg háztrtásr vontkozó kémii jellemzők és biológii állpot kpcsolt: hzi vizekben mért koncentrációk összegzett biológii minősítés eredménye szerinti megoszlás, VM dtbázis szerinti éves átlgos koncentrációk () és z ECOURV felmérés során mért koncentrációk (b) szerint Jvsltok felszíni vizekre vontkozó jó állpot kritériumir Az elvégzett dtelemzés és htárértékek áttekintése lpján, lpvetően meglévő hzi minősítési rendszerre támszkodv, de zt víztípusok közötti különbségek és biológii jellemzőkkel vló kpcsolt lpján módosítv készítettük el jvsltunkt (5. táblázt). 21

22 5. táblázt Jvslt folyóvizek jó ökológii állpotár vontkozó kémii htárértékekre Komponens Hegy/dombvidéki kisvízfolyások (1,2,4,8 típusok) Hegy/dombvidéki közepes és ngy folyók (3,5,6,7,9,10 típusok) 700 íkvidéki kisvízfolyások (11,15,16,21** típusok) íkvidéki közepes és ngy folyók (12,13,14,17,18,19, 20**,22 típusok) Megjegyzés Vezetőképesség (µ/cm) 300 (szilikátos), 500 (meszes) Átlg vgy medián Oxigén telítettség (%) Nyári min mx vgy 90% -os trtósság BOI 5 (mg/l) 4 / 6 5 / 8 7 / 10 6 / 9 Éves átlg vgy 90% -os trtósság KOI cr (mg/l) 16 / / / / 25 Éves átlg vgy 90% -os trtósság KOI ps (mg/l) 5/8 6/10 10/20 8/15 Éves átlg vgy 90% -os trtósság NH4-N (mg/l) 0.15 / / / / 0.7 Éves átlg vgy 90% -os trtósság NO2-N (mg/l) 0.02 / / / / 0.1 Éves átlg vgy 90% -os trtósság NO3-N (mg/l) 3 / 5 4 / 6 5 / 8 4 / 6 Éves átlg vgy 90% -os trtósság Összes N (mg/l) Éves átlg PO4-P (mg/m 3 ) 100 (50*) 100 (50*) 130 (80*) 130 (80*) Éves átlg Összes P (mg/m 3 ) * Tározásr kerülő vízfolyásoknál, h trtózkodási idő két hetet meghldj ** A BOI, KOI htárétékek típusokr (síkvidéki szerves) nem vontkoznk Éves átlg 22

23 Vizeink állpotértékelése szempontjából legjelentősebb megállpítás, hogy hogy z összes P htárértéket éves átlgár vontkozó htárértéket korábbi 130 mg/m 3 -ről jvsoljuk felemelni mg/m 3 -re, víztípustól függően. Ez kb. 20%-kl csökkentené kockáztos vizek számát, ugynkkor biológii mérések szerint vizsgált élőlény együttesek kiugrón szennyezett vizek kivételével látszólg érzéketlenek vízbeliközepesen mgs koncentrációr. A többi komponens (KOI, BOI, nitrogénformák) esetében is kismértékű módosítást, víztípusok figyelembe vételét és htárérték vontkozttási lpjánk változttást (éves átlg ill. nyári mximum, vgy éves, 90%-os trtósságú koncentrációkt) jvsoltunk. Egyelőre 22 típust némileg leegyszerűsítve csk sík- és hegy/dombvidéki, illetve kicsi és közepes/ngy vizeket különböztettük meg. Ennek ok kettős: egyrészt z egy típusb lévő víztestek szám sok esetben olyn kevés (1-3 db.), hogy nem teszi lehetővé sttisztiki értékelést; másrészt z ntropogén htások többnyire jóvl ngyobbk víztípusok közötti különbségeknél, ezért típusok közötti összehsonlítás nem mutthtó ki. A gykorltbn igen kevés péld tlálhtó VKI-nek megfelelő állóvíz minősítésre. A legtöbb esetben z eutrofizációs állpotr figyelnek, tározóknál z oldott oxigén szintre, illetve más kémii prméterekre, melyek z ivóvíz előállítás szempontjából jelentősek. A legszélesebb körben lklmzott osztályozási rendszer trofitási szint meghtározásán lpuló OECD osztályozási rendszer, ez zonbn tápnygok közül csk P-r jvsol htárértéket. Mivel ezt rendszert lpvetően mély tvkr dolgozták ki, hzi, főleg sekély tvinkr átgondolást igényel. Hzi, zömében sekély tvink sjátosságit figyelembe véve előzetes jvsltinkt 6. tábláztbn dtuk meg. 6. táblázt: Jvslt tvk jó ökológii állpotár (potenciáljár) vontkozó kémii htárértékekre Komponens íkvidéki, állndó íkvidéki Dombvidéki Hlstvk Megjegyzés vízborítású kis tározók tározók tvk (4,6,7,9 típusok) Oxigén telítettség (%) > 40 Nyári min mx BOI 5 (mg/l) Éves átlg KOI cr (mg/l) Éves átlg KOI ps (mg/l) NH4-N (mg/l) Éves átlg NO2-N (mg/l) Éves átlg NO3-N (mg/l) Éves átlg Összes N (mg/l) Éves átlg Összes P (mg/m 3 ) Éves átlg 23

24 2.2. A veszélyes nygokr vontkozó kritériumok meghtározás A Víz Keretirányelv (VKI) értelmében 2015-ig el kell érni jó vízminőségi állpotot, melyhez szükséges mgánk szennyező nygok tekintetében jó vízminőségi állpotnk definiálás, mi z ehhez z állpothoz trtozó szennyezőnyg koncentrációk meghtározását jelenti. A jelenlegi fázisbn csk Veszélyes Anyg Irányelv (DD) leánydirektívái trtlmznk z I. listás nygokr vontkozó vízminőségi htárértékeket (1. táblázt), zonbn ezek lklmzás tgállmok részére nem kötelező, csk kibocsátások szbályozásár vontkozó lterntív lehetőséget biztosítj. A VKI prioritási listájár vontkozó vízminőségi htárértékek kidolgozás folymtbn vn, jvsolt immissziós htárértékek tgállmok illetve különböző szkmi szervezetek, intézmények, gzdság különböző szereplőinek vitáj, egyeztetése mentén formálódnk, zonbn várhtó, hogy hmrosn kidásr kerülnek. A VKI prioritási listáján szereplő 33 nygr vízminőségi htárértékek jelenleg csk jvslt szinten vnnk kidolgozv. A jvsltok éves átlgolású koncentrációr (AA-Q, Annul Averge Concentrtions) illetve mximálisn megengedhető koncentrációr (MAC-Q, Mximum Allowble Concentrtions) vontkoznk (7. táblázt). Ez utóbbi bevezetése z kut toxikus htás megelőzését szolgálj. A fémekre vontkozón nem z összes koncentrációt, hnem MPA-t (Mximum Permissible Addition) dják meg jvsltbn. A vízminőségi htárértékek zonbn nemcsk vízi ökoszisztém védelmét szolgálják, hnem figyelembe veszik közvetlen ökoszisztémár gykorolt htásokon kívül z indirekt htásokt is (pl. rgdozók biokkumuláció mitti másodlgos mérgezése) illetve humán egészségügyi expozíciót víz- illetve táplálékbevitelen keresztül. A fentiek értelmében felszíni vizeknek szennyező nygok tekintetében történő értékeléséhez nem vízminőségi htárértékeket kell figyelembe venni, hnem egy olyn koncentráció küszöbértéket, mely ltt vízi ökoszisztém biztosn nem károsodik. Ezeket koncentrációkt toxikológii dtok, számítások lpján lehet meghtározni, melyek víztestek besorolásán kívül későbbiek során kidolgozásr kerülő vízminőségi htárértékek lpjául is szolgálnk. Jelen munkánk célj toxikus szerves mikroszennyezők és fémek tekintetében e vízminőségi referenci-koncentrációkr (EAL - Environmentl Assessment Level ) vontkozó jvslt kidolgozás. A vízminőségi htárértékek illetve referenci koncentrációk meghtározásánk egyik kritikus eleme nnk koncentrációnk megállpítás, melynél még hosszbb távon sem lép fel z ökoszisztémár nézve károsító htás. Az így definiált koncentráció, PNEC (Predicted No Effect Concentrtion) jelenti zt viszonyítási lpot, melyhez mért-, vgy nnk hiányábn számítássl, modellezéssel prognosztizált koncentrációt, PEC-et (Predicted Environmentl Concentrtion) hsonlítjuk. H PEC/PNEC rány <1, kkor nem kell károsító htássl számolni, h viszont ngyobb, kkor ez nem zárhtó ki. Minél ngyobb z rány, nnál vlószínűbb károsító htás bekövetkezése. A PNEC meghtározás toxikológii teszteken lpul. Az idő során felhlmozódott ngyszámú mérési dt zonbn már lehetőséget d szerves vegyületek szerkezete és zok fiziki-kémii, toxikológii prméterei között korreláció megállpításár. Ezeket z dtbázisokt beépítve számítógépes modellekbe különböző vegyülettípusokr felállított empirikus összefüggések segítségével becslést dhtunk legfontosbb környezeti-, ökotoxikológii jellemzőkre. A módszer előnye, hogy új, eddig még nem vizsgált vegyületek esetén is lklmzhtó, h vegyület szerkezeti képlete ismert. 24

25 Jelen tnulmánybn vízminőségi referenci koncentrációk (EAL) lpjául tekintett PNEC (Predicted No Effect Concentrtion) koncentrációk meghtározásához z ECOAR szoftverrel végeztünk ökotoxikológii számításokt. Az eljárás illetve z lklmzott biztonsági fktorok megegyeztek VKI V. mellékletében leírtkkl. A számításokt potenciális veszélyes szennyező nygok teljes körére, zz z I. és II. listás- illetve z elsőbbségi nygokr elvégeztük. A EAL küszöbértékek meghtározásához számított PNEC koncentrációk mellett felhsználtuk COMMP eljárás vlmint VKI prioritási list PNEC koncentrációit (nem htárértékeket!), z UA CCC vgy CCL, z Egyesült Királyság EAL koncentrációit illetve hzi kiváló és jó vízminőségi osztályhoz trtozó htárértékeket (zz hol erre lehetőség nyílt, ott zonos súllyl kísérleti-, vgy más úton nyert PNEC értékeket is felhsználtuk). Azoknál komponenseknél, hol z előzőek lpján több koncentrációérték szerepelt, ezek mértni átlgát képeztük. Az így kiszámított EAL koncentrációt tekintettük olyn lsó küszöbértéknek, mely szennyezettségi szint ltt víztest nem tekinthető kockáztosnk. Azon fémek esetén, hol PNEC függ vízkeménységtől, 100 mg/l CCO 3 -hoz trtozó értéket dtuk meg. A 2005 évi Nemzeti Jelentésben jó állpot kritérium mellett kockáztos besoroláshoz trtozó koncentráció meghtározás is megtörtént. Ezt most úgy állpítottuk meg, hogy kiszámítottuk ugynzon trofikus szinthez trtozó (áltlábn hl) LC50 és ChV értékek hánydosát, és ezzel szoroztuk meg z EAL (nem kockáztos) koncentrációkt. Az így képzett hánydos legkisebb értéke 2, mximum pedig 10 volt. Ahol ennél kisebb vgy ngyobb értéket kptunk, ott ezzel számoltunk. Azoknál komponenseknél, hol ezt hánydost dthiány mitt nem lehetett képezni ott z értéket 2-nek vettük. Az így kpott koncentrációt tekintjük egy olyn felső küszöbértéknek - EAL (kockáztos) mely felett víztest kockáztosnk minősíthető. A kettő közötti szennyezettség esetén besorolás: lehet, hogy kockáztos Az áltlunk hsznált eljárás tuljdonképpen egy olyn kombinált módszer, mely nemcsk QAR-el meghtározott PNEC koncentrációt veszi figyelembe, hnem hol erre lehetőség nyílik (vn dt), ott zonos súllyl kísérleti-, vgy más úton nyert PNEC értékeket is. A koncentrációk átlgolás (mértni közép) pedig z eltérések kiegyenlítését szolgálj és nnk kifejezése, hogy vlójábn nem tudjuk, hogy egy dott szennyező nyg esetén melyik PNEC koncentráció leginkább megbízhtó. A hzi felszíni vizek ökoszisztémájár vontkozó kísérleti dtok hiány következtében egyenlőre csk vlmilyen közelítő módszert lklmzhtunk, melyre egyik jánlott lehetőség fenti eljárás. Előnye, hogy ngyszámú vegyi nygr vontkozón nyújt információt és későbbiekben még további új komponensekre is kiterjeszthető. Végeredményként jvsolt vízminőségi referenci koncentrációkt (EAL) 7. tábláztbn dtuk meg. A koncentrációk kiindulási lpnk tekinthetők z ökológii kockáztosság megállpításához szükséges, éves átlgokr vontkozttott EQ értékek megállpításához. Megjegyezzük, hogy ezek koncentrációk sok esetben mgsbbk z éves átlgokr meghtározott AA-Q értékeknél illetve Veszélyes Anygok Irányelv htárértékeinél. Ennek z z ok, hogy z EAL küszöbértékek csk közvetlen ökotoxikológii htást veszik figyelembe, z indirekt illetve humán expozíciót, továbbá egyéb (pl. gzdsági) szempontokt figyelmen kívül hgyják. 25