MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

Átírás

1 MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK ÁLLATHIGIÉNIA, ÁLLATTENYÉSZTÉS, GENETIKA, TAKARMÁNYOZÁSTAN ELŐSZÓ Az MTA Állatorvos-tudományi Bizottsága, a hagyományoknak megfelelően, az Állatorvostudományi Doktori Iskolával közösen ebben az évben is megtartja az elmúlt év(ek)ben elért kutatási eredmények bemutatására szolgáló akadémiai beszámoló üléseket a mellékelt beosztás szerint. Az előadások időtartama általában 10 perc, amelyet az üléselnökök által szükségesnek ítélt idejű vita követhet. A szekcióelnökök által sorrendbe szedett előadások összefoglalóit írásos formában is közre adtuk, kérem azonban az előadókat, hogy az üléseken, minthogy az írott szöveg nem feltétlenül jutott el mindenkihez, eredményeiket magyarázatokkal, képekkel, táblázatokkal stb. kiegészítve szóban is ismertessék. Kérem a résztvevőket és az üléselnököket is, hogy a vitában aktívan vegyenek részt, ezáltal is segítve a beszámolók sikerét. A titkárokat ezenfelül arra is kérem, hogy a szekció ülésről február végéig készítsenek és juttassanak el hozzám egy tömör tájékoztatót a Magyar Állatorvosok Lapja számára, úgy megfogalmazva, hogy az ott elhangzottak az üléseken részt nem vett és az adott kérdésben nem specialista olvasó számára is érthetők legyenek és tartalmazzák az elhangzottak legfontosabb adatait. A szekció ülések anyagait az MGSZH, Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság rendezte füzetekbe, nyomtatta ki és küldte meg az egyes intézeteknek, illetve személyeknek. Kérem az intézetek vezetőit, hogy az elektronikus úton megküldött anyagból a nekik kellő példányszámban másoljanak és azokat juttassák el munkatársaikhoz, gondolva nyugdíjasaikra is. Kérem, hogy munkatársaikat biztassák az üléseken való részvételre. Végül előre is köszönöm az előadók, a bizottsági elnökök, titkárok, bizottsági tagok és az összefoglaló füzeteket előállítók munkáját. Budapest, január 7. Üdvözlettel, Dr. Varga János Az MTA Áo. Biz. elnöke

2 Az akadémiai beszámolók évi beosztása és szekcióbizottságai A szekció megnevezése A szekcióülés ideje A szekcióülés helye Élettan, biokémia, I.21. hétfő, Élettan tanterem kórélettan, morfológia 8.30-tól Élelmiszerhigiénia I. 21. Hétfő, tól Továbbképzés tanterem Társelnökök Titkár Bizottsági tagok Dr. Bartha Tibor Dr. Halasy Katalin Dr. Kutas Ferenc Dr. Vajdovits Péter Dr. Frenyó V. László Dr. Gaál Tibor Dr. Hornung Erzsébet Dr. Sótonyi Péter Dr. Veresegyházy Tamás Dr. Laczay Péter Dr. Sas Barnabás Dr. Székely Körmöczy Péter Dr. Bíró Géza Dr. Lombai György Dr. Szita Géza Virológia, immunológia Bakteriológia, immunológia I.22. kedd, 8.30-tól I.22. kedd, 8.30-tól Élettan tanterem Továbbképzés tanterem Dr. Harrach Balázs Dr. Soós Tibor Dr. Bernáth Sándor Dr. Fodor László Dr. Nagy Béla Dr. Stipkovits László Dr. Benkő Mária Dr. Jánosi Szilárd Dr. Drén Csaba Dr. Pálfi Vilmos Dr. Rusvai Miklós Dr. Tekes Lajos Dr. Hajtós István Dr. Magyar Tibor Dr. Tóth István A bluetongue Európában, hazai helyzet, teendők I.22. kedd, tól Élettan tanterem (plenáris ülés) Dr. Mészáros János A nyugat-nílusi láz Európában, hazai helyzet Állathigiénia, állattenyésztés, genetika, takarmányozástan I.23. szerda, 8.30-tól Élettani előadó Dr. Brydl Endre Dr. Szabó József Dr. Jakab László Dr. Rafai Pál Dr. Fekete Sándor Dr. Zöldág László Parazitológia, halkórtan Klinikumok, gyógyszertan, toxikológia I.23. szerda, tól I.24. csütörtök, 8.30-tól Továbbképzés tanterem Belgyógyászat tanterem Dr. Kassai Tibor Dr. Molnár Kálmán Dr. Gálfi Péter Dr. Szenczi Ottó Dr. Vörös Károly Dr. Baska Ferenc Dr. Sterczer Ágnes Dr. Németh Tibor Dr. Békési László Dr. Csaba György Dr. Farkas Róbert Dr. Varga István Dr. Sályi Gábor Dr. Sas Barnabás Dr. Semjén Gábor Dr. Zöldág László Dr. Várnagy László

3 MEGHÍVÓ Az MTA Állatorvos-tudományi Bizottsága és az Állatorvos-tudományi Kar Doktori Iskolája január 22.-án (kedden) 14 órai kezdettel az élettan tanteremben (1078 Budapest, István utca 2) az akadémiai beszámolók keretében szakülést tart, amelyre ezúton tisztelettel meghívom. A szakülés programja: Üléselnök: Dr. Mészáros János Dr. Pálfi Vilmos, MGSZH, Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság: A bluetongue Európában, jelenlegi helyzet, hazai teendők Dr. Bakonyi Tamás: SZIE, ÁOTK, Mikrobiológia és Járványtan tanszék: A nyugat-nílusi láz Európában, a hazai helyzet. Vita. Üdvözlettel, Dr. Varga János Az MTA Áo. Biz. elnöke

4 ÁLLATHIGIÉNIA, ÁLLATTENYÉSZTÉS GENETIKA, TAKARMÁNYOZÁSTAN HIDROGENÁLT NÖVÉNYI TRIGLICERID, ILLETVE KALCIUMSZAPPAN TAKARMÁNYOZÁSÁNAK HATÁSA BŐTEJELŐ TEHENEK MÁJÁNAK TRIGLICERID TARTALMÁRA ÉS AZ ANYAGCSERE- ÁLLAPOTOT JELZŐ NÉHÁNY VÉRPARAMÉTERRE...1 Karcagi Roland1, Gaál Tibor2, az áo.tud.kandidátusa, Galamb Eszter3, Ribiczeyné Szabó Piroska2, Husvéth Ferenc3, az MTA doktora A BÁRÁNYHÚS KONJUGÁLT LINOLSAV (CLA) TARTALMÁNAK BEFOLYÁSOLÁSA TAKARMÁNYOZÁSSAL...2 Husvéth Ferenc, az MTA doktora, Farkas Valéria., Pál László, PhD, Rózsa László, PhD, Jolánkai Rita, Galamb Eszter, Wágner László, az mg. tud kandidátusa SERTÉSSPERMIUM FEHÉRJEPROFILJÁBAN LÉTREJÖTT HIDROSZTATIKUS NYOMÁS KEZELÉS OKOZTA VÁLTOZÁSOK INDOKOLHATJÁK FAGYASZTÁS/FELENGEDÉST KÖVETŐEN A SPERMIUMOK NÖVEKEDETT ÉLETKÉPESSÉGÉT ÉS FERTILITÁSÁT...3 Pribenszky Csaba1 PhD, Molnár Miklós1 MSc, Horváth András1 DVM, Kútvölgyi Gabriella2 PhD hallg., Harnos Andrea1 PhD, Kuo You-Hai3 PhD, Huang San-Yuan4 PhD A HISZTIDIN-DEKARBOXILÁZ HIÁNYOS (HDC-KO) EGÉRTÖRZS ÖSSZEHASONLÍTÓ EMÉSZTÉS- ÉLETTANI VIZSGÁLATA...4 Bersényi András1 PhD, Fekete Sándor1 az MTA doktora, Berta Erzsébet1, Andrásofszky Emese1, Hegyesi Hargita2 PhD és Menyhért Zsuzsanna3 PARLAGI SASOK POPULÁCIÓGENETIKAI VIZSGÁLATA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN...5 Vili Nóra PhD-hallgató1, Kovács Szilvia PhD-hallgató2, Kalmár Lajos PhD 3, Horváth Márton4, Zöldág László, az MTA tagja az áo. tud. kandidátusa5, Hornung Erzsébet CSc, egy. doc.1 A TIGRIS (PANTHERA TIGRIS) ALFAJOK MEGHATÁROZÁSA MOLEKULÁRIS GENETIKAI MÓDSZEREKKEL...6 Mátrai Eszter V. éves zoológus1, Kabai Péter egyetemi docens1, Vili Nóra PhD hallgató1, Csorba Gábor muzeológus2 KÜLÖNBÖZŐ KATION ÉS ANINON EGYENSÚLYÚ TAKARMÁNYOK HATÁSA A CSIRKÉK TESTSÚLYGYARAPODÁSÁRA, TAKARMÁNYHASZNOSÍTÁSÁRA, IMMUNVÁLASZ KÉSZSÉGÉRE ÉS EMÉSZTŐENZIM AKTIVITÁSÁRA...7 Vucskits András Valentin, Hullár István mg. tud. kandidátusa, Andrásofszky Emese, Berta Erzsébet, Bersényi András, PhD, Szabó József MTA doktora PEROXIDETETÉS HATÁSA A CSIRKÉK EGÉSZSÉGÉRE, NÖVEKEDÉSÉRE, TAKARMÁNYFÖLVÉTELÉRE ÉS PATOLÓGIAI LELETEIRE...8 Fekete Sándor György1, az MTA doktora, Andrásofszky Emese1 és Glávits Róbert2 TERMÉSZETES KIEGÉSZÍTŐ (PREBIOTIKUM - IMMUNOVETTM) HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA LABORATÓRIUMI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT MÉZELŐ MÉHEN (APIS MELLIFERA)...9 Molnár Szabína V. évf. hallgató1, Békési László az áo. tud. kandidátusa2, Sárospataki Miklós PhD1, Szalainé Mátray Enikő2, Kósa Emma PhD3 SZERVETLEN (AMMÓNIUM-VANADÁT) ÉS SZERVES VANÁDIUM FULVÁT ÉS VANÁDIUM HUMÁT- KÖTÉSBEN LÉVŐ VANÁDIUM HATÁSÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA PATKÁNY KÍSÉRLETBEN...10 Vucskits András Valentin, Hullár István mg. tud. kandidátusa, Andrásofszky Emese, Berta Erzsébet, Bersényi András PhD, Szabó József MTA doktora AZ ÉHEZÉS ÉS AZ ELTÉRŐ ZSÍRSAVELLÁTÁS HATÁSA TOJÓTYÚKOK VÉRPLAZMA PARAMÉTEREIRE...11 Pál László 1, PhD, Fébel Hedvig 2, áo.tud.kandidátusa, Dublecz Károly 1, mg.tud. kandidátusa, Husvéth Ferenc 1, DSc TAKARMÁNY ENZIM KIEGÉSZÍTŐK ÉS KEVERÉKTAKARMÁNYOK ÚJ VIZSGÁLATI MÓDSZEREI...12 Csáky István

5 Dakovit Kereskedelmi és Szolgáltató Kft 1 SZIE ÁOTK, Belgyógyászati Tanszék 2 PE GMK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék 3 Állathigiénia, állattenyésztés, genetika, takarmányozástan OTKA HIDROGENÁLT NÖVÉNYI TRIGLICERID, ILLETVE KALCIUMSZAPPAN TAKARMÁNYOZÁSÁNAK HATÁSA BŐTEJELŐ TEHENEK MÁJÁNAK TRIGLICERID TARTALMÁRA ÉS AZ ANYAGCSERE-ÁLLAPOTOT JELZŐ NÉHÁNY VÉRPARAMÉTERRE Karcagi Roland 1, Gaál Tibor 2, az áo.tud.kandidátusa, Galamb Eszter 3, Ribiczeyné Szabó Piroska 2, Husvéth Ferenc 3, az MTA doktora Harminc holstein-fríz tehenet takarmányoztunk egy kukorica szilázs alapú teljes takarmánykeverékkel (TMR), amelyet MJ NE l energiaértékben pálmaolajból származó kalciumszappannal (CAS csoport), vagy hidrogenált trigliceriddel (HTG csoport) egészítettünk ki, a kontrollcsoport takarmánya zsírkiegészítést nem tartalmazott. Mindhárom takarmányt a várható ellés előtt számított 21-ik (±2) naptól, az ellés után eltelt 100-ik (±5) napig adagoltuk a kísérletben alkalmazott csoportoknak. Azt ellés előtti 21-ik napon, a kísérleti takarmányozás megindítása előtt (alap mintavétel), az ellés előtt 15-ik (±2) és az ellés után 5-ik (±2) és 25-ik (±3) napon biopsziával májmintákat, a v.jugularis-ból vérmintákat, az ellés utáni 100-ik (±5) napon vérmintákat gyűjtöttünk. Meghatároztuk a májminták triglicerid (TG L ), valamint a vér glükóz (GLU), szabad zsírsav (NEFA), ß-hidroxi vajsav (BHBA), triglicerid (TGB), koleszterin (Ch) és inzulin (INS) tartalmát és aszpartát-amino-transzferáz (AST) aktivitását. A TG L koncentráció az ellés előtti 15-ik naptól az ellést követő 5. napi mintavételig mindhárom csoport esetében jelentős mértékű növekedést mutatott, majd szignifikánsan csökkent. A legnagyobb mértékű növekedés a kontroll csoportban volt megfigyelhető, ezt követte a CAS kezelés, míg a HTG csoport egyedeinek májában a triglicerid tartalom az ellés utáni 5. mintavételi napon, csak mérsékelt, a másik két csoporthoz viszonyítva szignifikánsan kisebb mértékű TG akkumulációt eredményezett. Az ellés előtti 15-ik, majd azt követően az 5. és 25. napon, a HTG csoport teheneinek vérében nagyobb glükóz és inzulin koncentrációkat mértünk, mint a kontroll egyedekben. A HTG csoport GLU értékei az egész kísérleti periódusban magasabbnak bizonyultak, mint a CAS csoport egyedeiben. Az ellés előtti 15-ik, majd azt követően az 5-ik, 25-ik és 100-ik napon a HTG kezelésben részesült egyedek vérében a NEFA koncentráció kisebbnek bizonyult, mint a kontroll egyedekben. A CAS csoporthoz viszonyítva a HTG csoportban az NEFA koncentráció ugyanakkor csak az ellés előtti 15-im és azt követően 100-ik napon bizonyult szignifikánsan alacsonyabbnak. A BHBT koncentráció az egész kísérlet időszakában alacsonyabbnak volt a HTG tehenekben, mint a másik két kezelés egyedeiben. Nem tapasztaltunk szignifikáns különbségeket a csoportok között a vér TG B és Ch koncentrációit illetően. A HTG csoport egyedeinek vérében viszont az AST aktivitás valamennyi mintavételezési időpontban szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a kontroll egyedekben. A kontrollhoz viszonyítva a CAS csoport teheneiben ugyanakkor csak az ellés utáni 100-ik napon mértünk kisebb AST értékeket. Kísérleti eredményeink szerint a HTG és a CAS megfelelő energia kiegészítés lehet a bőtejelő tehenek ellés körül mutatkozó, energiahiányból fakadó kedvezőtlen máj és vérparamétereinek javítása érdekében. A HTG kiegészítés ugyanakkor előnyösebb volt ebből a szempontból, mint a CAS. 1

6 PE GMK, Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék Állathigiénia, állattenyésztés, genetika, takarmányozástan OTKA K-6879 A BÁRÁNYHÚS KONJUGÁLT LINOLSAV (CLA) TARTALMÁNAK BEFOLYÁSOLÁSA TAKARMÁNYOZÁSSAL Husvéth Ferenc, az MTA doktora, Farkas Valéria., Pál László, PhD, Rózsa László, PhD, Jolánkai Rita, Galamb Eszter, Wágner László, az mg. tud kandidátusa Táplálkozás-élettani szempontból egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a konjugált linolsav egyes izomerjeinek. Számos kísérlet bizonyította azok antikarcinogén és a káros gyökökkel szemben kifejtett kedvező hatásait. Ennek eredményeként olyan takarmányozási technológiák kidolgozása indult meg, amelyek elősegítik a hasznos CLA izomérek mennyiségének növelését az állati ertedetű termékekben. Kísérleteinkben arra kerestük a választ, hogy az eltérő takarmányozásban részesített növendék bárányok izom- és zsírszövetében miként alakul a konjugált linolsav (CLA) izomérek mennyisége. Négy csoportot alakítottunk ki, csoportonként 10 nyolchetes német húsmerinó fajtájú kosbáránnyal. A kontroll csoport állatai kereskedelmi forgalomba lévő abrakkeveréket (báránytápot) fogyasztottak. A második csoport abrakkeverékébe 5% szójaolajat, a harmadik csoportéba 5% napraforgóolajat kevertünk, a negyedik csoport növényiolaj-kiegészítést nem kapott, viszont a kontroll csoportnál alkalmazott abrakkeverék mellett az állatok napi 400g fűszilázst fogyasztottak. Egy hónapos hízlalási idő után az állatok vágásra kerültek. Ez alkalommal mintát gyűjtöttünk valamennyi állat vese körüli zsírszövetéből, a háromfejű karizomból és a karcsúizomból, majd gázkromatográfiás analízissel meghatároztuk a minták CLA izomerjeinek mennyiségét. Az izomszövetből és a vese körüli zsírszövetből legnagyobb mennyiségben a CLA c-9, t-11 izomért sikerült kimutatni. Ennél lényegesen kisebb mennyiségben analizáltuk a CLA c-10, t-12, a CLA c-9, c-11 és a CLA t-9, t-11 izomereket. Valamennyi mintából számottevő mennyiségben határoztuk meg a CLA zsírsavak prekurzorának számító C18:1 t-11 zsírsavat. A háromfejű karizom és a karcsúizom esetében a fűszilázs etetése szignifikánsan növelte a CLA c-9, t-11 izomer mennyiségét. A növényolaj-kiegészítések közül csak a szójaolajat tartalmazó kezelés volt szignifikáns hatással ezen utóbbi CLA izomér koncentrációra. A szójaolaj alkalmazása során a kontroll és a napraforgóolajat tartalmazó takarmánykeverékhez viszonyítva a háromfejű karizomban szignifikánsan nagyobb CLA c-9, c-11 tartalmat mértünk. Ez utóbbi izomban a fűszilázs takarmányozását követően a C18:1 t-11 zsírsav koncentrációja is nagyobbnak bizonyult, mint akár a kontroll, akár a növényiolajkiegészítések alkalmazásakor. A többi CLA-izomer mennyiségében szignifikáns különbségeket nem figyeltünk meg. Eredményeink arra utalnak, hogy az n-3-as zsírsavszéria egyes tagjai jobb prekurzorokat biztosítanak a bendőben folyó mikrobás dehidrogenáció során a CLA t-9, c-11 izomerjeinek képződéséhez, mint az egyéb többszörösen telítetlen zsírsavak. 2

7 SZIE, ÁOTK, 1 Állattenyésztés, biotechnológia Cryo-Innovation Kft 2, Animal Technology Institute Taiwan 3, National Chung Hsing University, Department of Animal Science 4 SERTÉSSPERMIUM FEHÉRJEPROFILJÁBAN LÉTREJÖTT HIDROSZTATIKUS NYOMÁS KEZELÉS OKOZTA VÁLTOZÁSOK INDOKOLHATJÁK FAGYASZTÁS/FELENGEDÉST KÖVETŐEN A SPERMIUMOK NÖVEKEDETT ÉLETKÉPESSÉGÉT ÉS FERTILITÁSÁT Pribenszky Csaba 1 PhD, Molnár Miklós 1 MSc, Horváth András 1 DVM, Kútvölgyi Gabriella 2 PhD hallg., Harnos Andrea 1 PhD, Kuo You-Hai 3 PhD, Huang San-Yuan 4 PhD A kansperma jó hatékonysággal történő, stabil, ismételhető eredményeket hozó fagyasztása jelenleg még megoldatlan feladat, ezért a sertéstenyésztés, ellentétben a szarvasmarhatenyésztéssel, lokálisan, helyhez kötötten, viszonylag fix, kisszámú donor felhasználásával zajlik. Élelmiszer-bakteriológiai kutatások szerint a nyomás alatt hőkezelt baktériumok túlélésében a stressz okozta megváltozott fehérjeprofil (hősokk vagy chaperon fehérjék) szerepét feltételezik. A fentiekre alapozva korábbi vizsgálataink során meghatároztuk egér és szarvasmarha embrió valamint bikasperma nyomástoleranciájának határait, amely embrió esetében a bar, míg sperma esetében báros sávban volt perces kezeléseket végezve a fenti paraméterekkel (melyek szorosa a fiziológiás értéknek) megállapítottuk, hogy a sejtek fagyasztás illetve vitrifikálást követő túlélése jelentősen megnő. Ezen tapasztalatok birtokában vizsgáltuk sertésspermiumok nyomástoleranciáját az optimális kezelési protokoll meghatározására; majd az optimalizált (400 bar, 80 perc) nyomáskezeléssel a fagyasztást követő túlélését. Kezelt illetve kezeletlen fagyasztott spermával (split ejakulátum) inszeminálást végeztünk a sperma termékenyítőképességének, az alomszám és az ivararány meghatározására. Vizsgáltuk továbbá kezelt spermiumok HSP70 és HSP90 tartalmának változását, kezelést és fagyasztás/felengedést követően. Ezután teljes fehérjeprofil vizsgálatot végeztünk a nyomáskezelés ezen hatásainak kiderítésére 2-D elektroforézist használva, majd a különböző mennyiségben megjelenő fehérjéket tömegspektrometriás vizsgálattal azonosítottuk, statisztikailag kiértékeltük. Fagyasztás/felengedés után a kezelt spermában a túlélt sejtek aránya szignifikánsan magasabb volt [mozgó sejtek aránya % (std.hiba): 59.7 (2.5); 46.4 (2.0); 37.3 (2.1): 36ºC-on kezelt, szobahőn kezelt illetve Kontrol]. Inszeminálás során vemhességi arányban (75% (n=8) vs. 87% (n=12); Kezelt, Kontrol), halva született magzatok számában illetve ivararányban a két csoport között különbség nem volt, ellenben a kocánkénti malacszám a kezelt csoportban szignifikánsan magasabb volt [átlagos malacszám (std.hiba): 9.67 (1.08) vs (0.97): Kezelt vs. Kontrol]. A proteomikai vizsgálatok kimutatták, hogy a kezelt spermium HSP70 és HSP90 szintje nem változott a kontrolhoz képest, ellenben 3 fehérje (Ubiquinol-cytochrome c reductase complex core protein 1; perilipin és carbohydrate-binding protein AWN precursor) szintje a kezelés hatására szignifikánsan megemelkedett és mind a hűtés folyamán, mind a felengedést követően emelkedett szinten maradt. E fehérjék szerepet játszanak a spermium termékenyítő képességének megtartásában (oxidatív foszforilációs rendszer valamint zsíranyagcsere folyamataiban; illetve mint spermadhezin, közvetlenül a spermium zona pellucidához való kapcsolódásában). Az eredmények alapján a spermiumok nyomáskezelésének további alapkutatása indokolt. 3

8 SzIE ÁOTK, Állattenyésztési, Állattenyésztés, takarmányozás Takarmányozási és Laborállat-tudományi Intézet 1 NKB Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet2 SzIE ÁOTK, egyetemi hallgató 3 A HISZTIDIN-DEKARBOXILÁZ HIÁNYOS (HDC-KO) EGÉRTÖRZS ÖSSZEHASONLÍTÓ EMÉSZTÉS-ÉLETTANI VIZSGÁLATA Bersényi András 1 PhD, Fekete Sándor 1 az MTA doktora, Berta Erzsébet1, Andrásofszky Emese 1, Hegyesi Hargita 2 PhD és Menyhért Zsuzsanna 3 A hisztamin egy dekarboxilált aminosav. Az emberi és az állati szervezet legáltalánosabb mediátoraként számos folyamatban vesz részt, többek között a gyomorsav termelődésében. A HDC-KO egér genetikailag nem képes hisztamint előállítani. Ennek pedig hatása lehet az emésztési folyamatokra. Kísérletünk (MÁB-engedély szám: 46/2006) célja a HDC-KO (Semmelweis Egyetem) és a normál, Balb/c (Charles River Hungary) egértörzsek emésztésélettani folyamainak összehasonlító vizsgálata. Táplálóanyagok látszólagos emészthetősége (n=8/csoport) szervesanyag nyersfehérje ny.zsír ny.rost N-mka Normál 84,9 83,4 93,0 45,9 88,1 ±SD 0,38 2,07 2,34 4,14 1,06 HDC-KO 84,2 83,4 92,5 41,8 87,5 ±SD 0,11 0,77 0,34 0,12 0,45 t-próba NS NS NS NS NS A tranzitidő meghatározása Cr 2 O 3 -indikátorral mg/kg Normál HDC-KO óra Normál rágcsálótáp (CRLT/N, Charles River Hungary) etetésekor a táplálóanyagok látszólagos emészthetősége és bélcsatornán áthaladása a két egértörzsnél nem különbözik. 4

9 SzIE, ÁOTK, Ökológia Tanszék 1 Genetika SzIE, ÁOTK, Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék 2 MTA SZBK Enzimológiai Intézet 3 Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 4 SzIE, ÁOTK, Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet 5 PARLAGI SASOK POPULÁCIÓGENETIKAI VIZSGÁLATA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Vili Nóra PhD-hallgató 1, Kovács Szilvia PhD-hallgató 2, Kalmár Lajos PhD 3, Horváth Márton 4, Zöldág László, az MTA tagja az áo. tud. kandidátusa 5, Hornung Erzsébet CSc, egy. doc. 1 A veszélyetetett fajok védelméhez szükséges kutatómunka eredményességét jelentősen növeli, ha lehetőség van az egyedek sorsának nyomon követésére. A számos régóta használt eljárás mellett mára a genetikai eszközök is alkalmassá váltak az egyedek azonosítására. Folyamatosan terjednek az olyan modernebb módszerek, mint a direkt szekvenálás, illetve a DNS ujjlenyomat készítés mini- és mikroszatelliták vizsgálata alapján. Az így kapott adatok információtartalma megfeleltethető egy jelölés-visszafogásos vizsgálat eredményének, hiszen a DNS-profil egyedi jelölésnek tekinthető, s így a populáció máshogy nehezen meghatározható paramétereit tudjuk becsülni (pl. egyedszám, mortalitás, migráció). A parlagi sas számos nemzetközi természetvédelmi egyezményben kiemelt helyen szerepel. A hazai állomány a XX. század közepére jelentősen lecsökkent, majd az 1990-es évek elején számuk emelkedésnek indult. Az eddigi vizsgálatok során vedlett parlagisas-tollakat és a Szlovák Ragadozómadár-védelmi Egyesület (RPS) által begyűjtött fiókáktól származó vérmintákat dolgoztunk fel. Célunk egyrészt a mintavételi módszerek hatékonyságának összehasonlítása, másrészt a Kárpátmedence madarainak populációgenetikai vizsgálata volt. 615 minta feldolgozása kezdődött el, az esetek 94,6%-ában sikerült használható mennyiségű és minőségű DNS-hez jutni. Az ivar-meghatározás során vedlett tollminták 87,1%-a származott tojóktól és csupán 12,9%-a hímektől. Ez az eredmény megerősíti azt a terepi megfigyelést, miszerint a hímek kevesebb időt töltenek a fészkeknél, hiszen a mintavétel a tollak esetén a tojók irányába torzít (fiókák esetén 1:1-es ivararányt találtunk). A mikroszatellita fragmens-analízisek során 172 egyed DNS-profilja készült el. A 38 hazai madártól származó minta 9 dinukleotid, míg a 134 szlovák populációból származó minta 6 tetranukleotid mikroszatellita lokusz fragmens-analízise alapján került elemzésre. 5

10 SzIE, ÁOTK, Ökológia Tanszék 1 Magyar Természettudományi Múzeum 2 Genetika A TIGRIS (PANTHERA TIGRIS) ALFAJOK MEGHATÁROZÁSA MOLEKULÁRIS GENETIKAI MÓDSZEREKKEL Mátrai Eszter V. éves zoológus 1, Kabai Péter egyetemi docens 1, Vili Nóra PhD hallgató 1, Csorba Gábor muzeológus 2 A tigris (Panthera tigris) a legnagyobb nagymacska faj, a természetvédelem világszerte ismert szimbóluma. Fokozottan veszélyeztetett faj, Kelet-Ázsia csúcsragadozója, amelynek elterjedése ma Kelet-Szibériától Szumátráig nyúlik. A kilenc tigrisalfaj közül három mára már kihalt. A hat élő alfaj esetében molekuláris genetikai alapon is bizonyították az alfaji elkülönülést, a három kihalt alfajnál ez eddig nem történt meg. Vizsgálataink végső célja a tigrisalfajok molekuláris elkülönítésére alkalmas módszerek kidolgozása és a kihalt alfajok alfaji szintű önállóságának igazolása. A vizsgálat során a Magyar Természettudományi Múzeumban őrzött, ismert alfajokból származó mintákkal és két magánkézben tartott ismeretlen alfajú, élő tigrisből származó mintákkal dolgoztunk. Mivel a múzeumi minták felbecsülhetetlen értékűek, a módszerek kidolgozását az élő állatokból származó minták feldolgozásával kezdtük el. A mintákat invazív, illetve neminvazív módszerekkel gyűjtöttük. Típusukat tekintve négyféle mintával (tépett szőr- és bajusz-, szájnyálkahártya- és bélsárminta) dolgoztunk. A DNS kivonás során háromféle módszert illetve ezek kombinációt alkalmaztuk, melyekkel a fent felsorolt összes mintatípus esetében sikeresen izoláltunk tigris DNS-t. A PCR során a mitokondriális DNS három szakaszát erősítettük fel (CytB, ND2a és b). Az összetevők mennyiségének változtatásával három mintatípus esetben (tépett szőr- és bajusz- valamint szájnyálkahártya-minta) sikerült a reakciót elvégeznünk. Az élő állatból nyert mintákon standardizált eljárások segítségével sikeresen izoláltunk illetve erősítettünk fel tigris DNS-t rosszabb minőségű, kevesebb DNS-t tartalmazó múzeumi mintákból. Tovább finomítva az eljárásokat reményeink szerint a jövőben a módszereinket sikerül standardizálni a múzeumi mintákra is. A kutatás fontosságát mutatja, hogy múzeumból származó tigrismintából történő sikeres DNS-technikáról szóló szakirodalmi publikáció eddig még nem jelent meg. Az génbankban ( elérhető élő, genetikai alapon bizonyított tiszta alfajból származó tigrisszekvenciák alapján rekonstruáltuk a törzsfát, amelybe később szeretnénk a kihalt alfajokat is beilleszteni. A hangsúlyt egy olyan eljárást kidolgozására helyeztük, ami minél többféle mintára jól alkalmazható, és amellyel a jövőben az alfajtiszta tenyésztés érdekében, az állatkerti állatok származása is ellenőrizhető. 6

11 SzIE ÁOTK, Állattenyésztési, Takarmányozási és Laborállat-tudományi Intézet Takarmányozástan KÜLÖNBÖZŐ KATION ÉS ANINON EGYENSÚLYÚ TAKARMÁNYOK HATÁSA A CSIRKÉK TESTSÚLYGYARAPODÁSÁRA, TAKARMÁNYHASZNOSÍTÁSÁRA, IMMUNVÁLASZ KÉSZSÉGÉRE ÉS EMÉSZTŐENZIM AKTIVITÁSÁRA Vucskits András Valentin, Hullár István mg. tud. kandidátusa, Andrásofszky Emese, Berta Erzsébet, Bersényi András, PhD, Szabó József MTA doktora A kérődzők takarmányozásában nagy jelentőséget tulajdonítanak a takarmányok kation/anion (K/A) egyensúlyának, ugyanakkor kevés ismeret áll rendelkezésünkre a monogasztrikus állatokra vonatkozóan. Mivel a takarmány K/A aránya számos élettani paramétert befolyásolhat, ésszerűnek látszik a feltételezés, hogy a monogasztrikus állatok termelése és ellenálló képessége is változhat. Kísérletünkben a különböző K/A arányú takarmányokkal etettünk broiler csirkéket és vizsgáltuk a tápok hatását az állatok súlygyarapodására, takarmányhasznosítására, immunválasz készségére és emésztőenzim termelésére. Anyag és módszer: 360, 2 napos, Hubbard hibrid kakast véletlenszerűen 6 csoportba osztottunk. Az egyes csoportokat különböző K/A arányú [deb=(na+k)-cl] takarmánnyal etettük [deb: +325, +250, +175, +100, +25, -50 meq/kg -1 ]. Három hetes korban az állatokat CEVAC GUMBO L vakcinával immunizáltuk. Hetente mértük a testsúlyt és a takarmányfogyasztást. A kísérlet végén vérmintát, pankreász és béltartalom mintát vettünk az a további vizsgálatokhoz (immuntiter, enzimaktivitás). Eredmények: A diéta elektrolit egyensúlya (deb) meq/kg -1 takarmány (kontroll) Testsúly 6. héten (g) 2021,7±181,7 2044,5±231.6 a 2024,1±160,9 a 1947,0±254,3 b 1796,2±196,8 b 1681,9±260,6 b Tak. Haszn. (g/g) 1,70 1,60 1,60 1,62 1,91 2,08 Enzimaktivitás Hasnyálmirigy (A kontrollhoz viszonyított relatív változás %) Tripszin 95,72±46,38 100,00±31,28 143,47±69,33 97,62±36,83 112,20±62,43 103,01±48,95 Amiláz 76,32±70,53 100,00±77,51 48,62±45,16 58,57±71,51 66,54±74,05 76,42±86,95 Lipáz 99,98±39,70 100,00±30,22 121,56±63,73 116,66±54,55 118,26±62,87 124,01±44,50 Enzimaktivitás Vékonybéltartalom (A kontrollhoz viszonyított relatív változás %) Tripszin 95,94±29,81 100,00±24,75 99,85±26,80 107,98±47,11 99,64±27,37 105,66±29,17 Amiláz 84,00±77,54 100,00±60,43 98,30±91,64 127,12±115,88 87,97±64,97 113,95±135,58 Lipáz 91,68±44,02 100,00±50,08 111,43±51,17 113,14±36,26 80,66±21,84 122,23±48,84 Immuntiter Mértani átlag Számtani átlag 102±77 a 105±52 a 240±188 b 111±63 a 138±112 a 143±91 a a,b Az adatok utáni kitevőben szereplő különböző betük szignifikáns eltérést jeleznek (P<0,05) Következtetések: A kontroll diétát (deb+250) fogyasztó csoport testsúlya a szignifikánsan magasabb volt, mint a deb +100, +25 és -50 csoportoké (p> 0,05). A takarmányhasznosítás a kontroll, és a deb+175-ös csoportban volt a legjobb. (1,6 g/g). Az ettől eltérő kation/anion arány rontotta ezt a paramétert. A deb +175 csoport immuntitere szignifikánsan magasabb volt az összes többi csoporténál. Az emésztő enzim aktivitást nem befolyásolta szignifikánsan a kation/anion arány. Kísérletünk alapján azt mondhatjuk, hogy a deb +250 anion-kation arányú kontroll takarmány, az immunválasz szempontjából nem tekinthető optimálisnak. A kérdés tisztázására további kísérletek elvégzése szükséges. 7

12 SzIE ÁOTK 1, Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet MGSzH, ÁDI 2 Takarmányozástan NKB PEROXIDETETÉS HATÁSA A CSIRKÉK EGÉSZSÉGÉRE, NÖVEKEDÉSÉRE, TAKARMÁNYFÖLVÉTELÉRE ÉS PATOLÓGIAI LELETEIRE Fekete Sándor György 1, az MTA doktora, Andrásofszky Emese 1 és Glávits Róbert 2 Bevezetés: a vizsgálat célja az avas tápnak a fiatal növendékcsirkékre gyakorolt hatása volt. Az avasságot hidrogen-peroxid oldat bekeverésével modelleztük. Anyag és módszer: 96 napos ROSS 308 vonalbeli kakast (41,3±1,0 g) 4 kísérleti csoportba soroltuk, kezelésenként 3 ismétléssel (4 3 8): normál kontrolltáp ( K : 23-as peroxid- és 12-es savszámmal), K+400 µl/kg H 2 O 2 ( K+400 ), K+800 µl/kg H 2 O 2 ( K+800 ) és K+1600 µl/kg H 2 O 2 vizes oldata ( K ), szintetikus antioxidáns (etoxikvin) kiegészítéssel. Az I. kísérleti szakasz 10 napig tartott, amit egyedi mérlegelés és kezelésenként 6 madár kórbonctani földolgozása zárt le. Minden kezelés átlagos 9 egyede, 3 ismétlésben (4 3 3) ugyanannyi a kiegészítést kapott, a K+1600-as viszont kétszerannyi (K+3200) H 2 O 2 -őt. A klinikai állapotot, a takarmányfölvételt és a súly változásait további 10 napon át követtük, majd az euthanasia után a csirkék széleskörű kórbonctani és szövettani földolgozásra kerültek. Eredmények: technikai okok miatt az nap takarmányfölvételét nem lehetett regisztrálni. A 10. napi élősulyok (132±3,4 g; 128±2,3 g; 136±3,6 g és 138±41 g) nem különböztek szignifikánsan (P>0,05) a kezelések között. Ugyanez vonatkozik a nap közötti relativ súlygyarapodásra (262, 255, 244 és 263%) is, adatok a kezelések sorrendjében. A nap átlagos takarmányfölvétele 390 g, 348 g, 381 g és 480 grammnak adódott. A peroxid-kiegészítés dózisfüggő módon rontotta a takarmányértékesítést (1,64, 1,76, 1,92 és 1,99). Hasonlók a tendenciák az 1% súlygyarapodásra számított takarmányfölvétel adatai esetében is, azaz 1,49, 1,51, 1,56 és 1.71 gramm. A kórszövettani vizsgálat szerint a H 2 O 2 vel kiegészített táp etetése a máj patológiás zsíros infiltrációját eredményezte (Fat Red festés). Míg a lelet a 10. napon a K+1000-as csoportból csak 3 állatot érintett, addig a 20 napos etetés után a kontrollból 1, a K+800-as kezelésből 2 és a K+3200-as kezelésből 6 madarat érintett. A vese tubuláris epithelsejtjeiben a peroxid fölvétele lízisben, zsugorodásban és leválásban megnyilvánuló degeneratiót és részben necrosist mutatkozott (H-E festés). A 10. napon a K+1600-as kezelés 2, a 21. napon a K+400-as kezelés 1, a K+800-as kezelés 3 és a K+3200-as kezelés 7 állatán tubulonephrosist találtunk. A K+3200-as kezelés 9 madarából 7-ben a nyiroktüszőkben és a bursa Fabriciiben részleges lymphocytadepletiót lehetett kimutatni. Megbeszélés: a vízben oldott hidrogen-peroxid kiegészítés csak elhanyagolható és a kezelésekkel illetve bekeverési koncentrációktól független hatást gyakorolt az napos csirkék az önkéntes takarmányfölvételre, a növekedésre és a takarmányértékesítésére. Ennek egyik magyarázat az, hogy a madarak ízérzése kevésbé érzékeny, mint az emlősöké. Az avas tápokkal ellentétben, a jelen kísérletben a peroxid nem a zsír, hanem a vízoldékony fázisban volt. Weiner és mtsai. (2000) a hidrogén-peroxidot patkányok ivóvizébe keverték, s a jelen vizsgálathoz hasonlóan csak kismértékű változásokat mértek a víz- és takarmányfogyasztásban. A nyirokszövet és a parenchymás szervek viszont még a klinikailag egészséges állatokban is jelentős változásokat mutattak szövettani szinten. A károsodások előfordulási aránya arányos volt az alkalmazott peroxidkiegészítés koncentrációjával. Ez arra utal, hogy az elváltozások oki összefüggésbe hozhatók a peroxidfölvétellel. A nyirokszövetek és a bursa Fabricii lymphocytadepletiója az immunfunkciók gyengülését valószínűsíti. Mindazonáltal szükséges hangsúlyozni, hogy a természetes úton megavasodott takarmányok hatása a jelen kísérletben mértnél összetettebb, mert a peroxidok a zsíros fázisban vannak, s szerves savak, aldehidek jelenlétével is számolni lehet. A zsírban oldódó vitaminok károsodnak és a rendszer összetevői és azok koncentrációi az idő függvényében változnak. 8

13 SzIE, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar 1 ÁTK Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet 2 SZIE, ÁOTK 3 Takarmányozástan TERMÉSZETES KIEGÉSZÍTŐ (PREBIOTIKUM - IMMUNOVET TM) HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA LABORATÓRIUMI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT MÉZELŐ MÉHEN (APIS MELLIFERA) Molnár Szabína V. évf. hallgató 1, Békési László az áo. tud. kandidátusa 2, Sárospataki Miklós PhD 1, Szalainé Mátray Enikő 2, Kósa Emma PhD 3 Az utóbbi évtizedben ismertük fel igazán, hogy a méz, mint a természet ajándéka csakis tiszta, egészséges élelmiszer lehet. Napjaikban az élelmiszer-biztonsági szabályok már szinte semmilyen idegen anyagot, antibiotikumot, gyógyszert, vegyszer-maradványt nem engedélyeznek a mézben és a méhészeti termékekben, amit az előtérbe kerülő ökológiai gazdálkodás elvei is alátámasztanak. A biztonságos termeléshez és a tiszta méhészeti termékek előállításához új megoldásokra van szükség. A méhbetegségek elleni védekezésben a hangsúlyt egyre inkább a megelőzésre és a rovar természetes immunmechanizmusaira, védekező reakcióira kell helyezni. A mézelő méh (Apis mellifera) ellenálló képességét a természetben ma számos tényező gyengíti (monokultúrák, klímaváltozás, peszticidek), ezért fontos tanulmányozni életmódjukat, a környezetváltozás, a méhbetegségek elleni stratégiáikat, immunitásukat, illetve megismerni e funkciók erősítésének lehetőségeit. Munkánk olyan készítmény vizsgálatát szemlélteti, amelynek élettani hatása elősegítheti a fent említett problémák megoldását. A végzett kísérletek célja elsősorban az volt, hogy alkalmas laboratóriumi tesztet sikerüljön találni, amelynek segítségével a méhekkel etetett immunstimuláns anyag (prebiotikum) biológiai és takarmányozás-élettani hatása kiértékelhető. Az IMMUNOVET TM kiegészítőt más gazdasági állatok körében már eredményesen használták. A vizsgálatok során kimutatható volt az állatok immunbiológiai állapotának javulása, amely jelentős pozitív hatással van a termelés gazdaságosságára. A méhek immunválaszával kapcsolatos tudományos vizsgálatok napjainkra már sok hasznosítható információt nyújtanak a gyakorlat számára is (Békési, MÁL 2005/10). Saját vizsgálatainkat tavaszán kezdtük el. A kiegészítő takarmány által kiváltott hatás tesztelése céljából inkubátorban tartott, zárkázott munkásméheket etettünk 0,2 % IMMUNOVET TM -et tartalmazó cukorszörppel. A kontroll csoport az alap cukorszörpöt kapta. A megfigyelési időszak alatt a méhek stressz tűrése (túlélése), az ivadéknevelésben kulcsszerepet játszó garatmirigy fejlettsége (fejsúlyok), valamint idegen test által kiváltott (allograft) reakció került értékelésre. A kapott eredmények arra utalnak, hogy a méhek pozitívan reagálnak a takarmányukba kevert prebiotikumra. A méhek immunológiai folyamatainak kutatása és megismerése minden bizonnyal új lehetőségeket nyithat meg a jövőben a méhtenyésztés számára. 9

14 SZIE ÁOTK, Állattenyésztési, Takarmányozási és Laborállat-tudományi Intézet Takarmányozástan SZERVETLEN (AMMÓNIUM-VANADÁT) ÉS SZERVES VANÁDIUM FULVÁT ÉS VANÁDIUM HUMÁT- KÖTÉSBEN LÉVŐ VANÁDIUM HATÁSÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA PATKÁNY KÍSÉRLETBEN Vucskits András Valentin, Hullár István mg. tud. kandidátusa, Andrásofszky Emese, Berta Erzsébet, Bersényi András PhD, Szabó József MTA doktora A kísérletek célja az volt, hogy megállapítsuk a szerves és szervetlen kötésben lévő vanádium hatását a felsorolt paraméterekre és választ kapjunk arra a kérdésre, hogy a szerves, illetve szervetlen kötésben lévő vanádium hatása mennyiben hasonló vagy eltérő a vizsgált paraméterekre vonatkozóan. A kísérletben a következő paramétereket vizsgáltuk: súlygyarapodás, takarmányfogyasztás, takarmányértékesítés, a vércukorszint változása és a csont hamu, makro és mikroelem tartalma. A kísérletben kilenc kísérleti csoportot alakítottunk ki (kontroll, fulvát, humát, NH4-vanadát V-fulvát 5mg/kg, V-humát 5 mg/kg, NH4-vanadát 25 mg/kg, V-fulvát 25 mg/kg, V-humát 25 mg/kg). Csoportonként 8 patkány 26 napon át ette a tápokat. A testsúlyt és a takarmány fogyasztást hetenként mértük. A kísérlet végén a patkányokat pentobarbitál narkózisban elvéreztettük és a vizsgálati mintákat összegyüjtöttük. Kontroll Fulvát Humát NH4-vanadát (5 mg/kg) V-fulvát (5 mg/kg) Testsúly (g) 215,4±17,1 219,5±21,22 205,6±25,24 222,6±20,27 223,9±20,95 Rel. testsúly (%) 320,3 322,6 302,1 328,6 334,5 Gyarapodás (g) 148,2±18,2 151,4±18,29 137,5±26,11 154,9±17,41 157,0±18,39 Tak.fogy (g) 369,9±29,1 377,2±33,60 343,1±46,66 387,2±15,68 379,8±29,16 Tak.ért. (g/g) 2,5±0,2 2,5±0,15 2,5±0,30 2,5±0,24 2,4±0,14 Vércukor (mmol/l) 15,3±1,9 14,8±1,94 14,0±2,81 14,9±2,16 14,8±1,79 Kontroll Fulvát Humát NH4-vanadát (5 mg/kg) V-fulvát (5 mg/kg) Testsúly (g) 215,4±17,1 219,5±21,22 205,6±25,24 222,6±20,27 223,9±20,95 Rel. testsúly (%) 320,3 322,6 302,1 328,6 334,5 Gyarapodás (g) 148,2±18,2 151,4±18,29 137,5±26,11 154,9±17,41 157,0±18,39 Tak.fogy (g) 369,9±29,1 377,2±33,60 343,1±46,66 387,2±15,68 379,8±29,16 Tak.ért. (g/g) 2,5±0,2 2,5±0,15 2,5±0,30 2,5±0,24 2,4±0,14 Vércukor (mmol/l) 15,3±1,9 14,8±1,94 14,0±2,81 14,9±2,16 14,8±1,79 A nagyobb dózisban adagolt vanádium humát megjavította mind a súlygyarapodást, mind a takarmány-értékesítést, ugyanakkor sem a szervetlen, sem a szerves kötésben lévő vanádium nem befolyásolta a vércukor- szintet. A vanádium etetése nem hatott szignifikánsan a csontban vizsgált makro- és mikroelemek koncentrációjára. 10

15 PE GMK, Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék 1, Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet 2, Takarmányozástan AZ ÉHEZÉS ÉS AZ ELTÉRŐ ZSÍRSAVELLÁTÁS HATÁSA TOJÓTYÚKOK VÉRPLAZMA PARAMÉTEREIRE Pál László 1, PhD, Fébel Hedvig 2, áo.tud.kandidátusa, Dublecz Károly 1, mg.tud. kandidátusa, Husvéth Ferenc 1, DSc Az állatok fehérje-, lipid- és szénhidrát anyagcseréjét, valamint antioxidáns rendszerét az éhezés, illetve a takarmány zsírtartalma és zsírsavösszetétele egyaránt befolyásolhatja. A szerzők ISA-Brown típusú, 30 hetes tojótyúkokkal (n=30) végzett kísérletükben a takarmánymegvonásnak a vérplazma néhány, a fehérje-, lipid- és szénhidrát anyagcserével, valamint az antioxidáns rendszerrel és -kapacitással kapcsolatban álló paraméterére kifejtett hatását vizsgálták eltérő zsírtartalmú és zsírsavösszetételű takarmányok esetén. A kísérleti állatok három csoportban (n=10/csoport) 0,5% és 4% szójaolaj (linolsavban gazdag), illetve 4% lenmagolaj (α-linolénsavban gazdag) kiegészítésű, azonos metabolizálható energia- és nyersfehérje tartalmú takarmánykeverékeket fogyasztottak. Az állatok takarmányfelvételében, testtömegében a kezelések között nem volt szignifikáns különbség a kísérlet ideje alatt (P>0,05). A kísérleti etetés 37. napján ad libitum takarmányfogyasztás mellett az állatok szárnyvénájából alap vérplazmaminták gyűjtésére került sor. Öt nap múlva az állatok 24 órás éheztetését követően ismét mintavétel történt. A lenmagolaj kiegészítésű keveréket fogyasztó állatok vérplazmájában kisebb (P<0,05) összes koleszterin és HDL-koleszterin szint volt mérhető, mint a 0,5% szójaolaj kiegészítésű csoportban ad libitum takarmányfelvétel mellett. Éheztetés után ugyancsak a lenmagolaj kezelés hatására kisebb volt az LDL-koleszterin koncentráció a 4% szójaolaj kezeléssel összehasonlítva, illetve a HDL-koleszterin szintje a 0,5 és 4% szójaolaj kiegészítés eredményeihez képest (P<0,05). Az állatok zsírfelvételének mértéke és az elfogyasztott zsír zsírsavösszetétele a vérplazma glükóz, húgysav, albumin, triglicerid szintjét, tejsavdehidrogenáz (LDH) aktivitását, a totál antioxidáns státusz (TAS), a scavenger kapacitás 2,2- difenil-1-pikrilhidrazil (DPPH) és luminometriai értékeit nem befolyásolta (P>0,05). Az alapmintákhoz képest a takarmánymegvonás viszont minden takarmányozási csoportban szignifikánsan csökkentette (P<0,05) a glükóz, húgysav, albumin, triglicerid, összes koleszterin, HDL- és LDL-koleszterin koncentrációját, valamint a TAS és scavenger kapacitás DPPH értékeit. Az LDH-aktivitás minden csoportban növekedett az éhezés hatására (P<0,05). A scavenger kapacitás luminometriai értékei a 0,5% szójaolaj és a 4% lenmagolaj kiegészítésű csoport egyedeinél szignifikánsan (P<0,05) nagyobbak voltak 24 órás éhezést követően, a 4% szójaolaj kiegészítés esetében viszont ilyen szignifikáns hatás nem volt kimutatható. A kísérlet eredményei szerint a tojótyúkok nagyobb α-linolénsav felvétele egyes koleszterin szintek csökkenését eredményezheti. Az éhezés hatására a mért paramérekben bekövetkező változásokat a scavenger kapacitás luminometriai eredményeinek kivételével az állatok eltérő zsír- és zsírsavfelvétele nem befolyásolta. A vizsgálatokat az OTKA (F ) támogatta. 11

16 SZIE ÁOTK, Állattenyésztési, Takarmányozási és Laborállat-tudományi Intézet Takarmányozástan TAKARMÁNY ENZIM KIEGÉSZÍTŐK ÉS KEVERÉKTAKARMÁNYOK ÚJ VIZSGÁLATI MÓDSZEREI Csáky István A takarmány minőségének meghatározása közvetett kémiai bontással járó eljárásokon alapul, amelyek eredményeinek vagy van, vagy nincs jelentősége a takarmány alkotórészek és/vagy végterméke biológiai értéke szempontjából. A koncentrált enzim készítményeknek a takarmányértékesítés javítására való fokozott használatát nem kísérte azok szabványos és/vagy in vitro vizsgálati módszereinek fejlődése. Megkíséreltük egy exopeptdáz hatását követni különböző szója készítmények és bakteriális antigének antigén struktúráján egyszerű közismert képkezelő számítógépprogram segítségével. Az eredmények szerint a gyakorlati megfigyelés, hogy a kívülről adagolt proteinázok kedvezőtlen hatásúak az emésztési folyamatokra, az antigénekre gyakorolt hatásukkal magyarázható. Úgy tűnik, hogy a tripszin hatására megnövekszik a szója antigének mennyisége. A precipitációs profilokkal esetleg kvantifikálni lehet a takarmányenzimek hatását in vitro. A precipitációs profilokkal kvantifikálható a takarmányhoz adott enzimek hatása, alapanyagokon és késztermékeken egyaránt. A keveréktakarmány gyártásban a hozzáadott enzimek hatását nehézkes közvetett módszerekkel vizsgálják, amelyek megbízhatósága fordítottan arányos bonyolultságukkal. Kísérletek történtek egy szabadalmaztatott és az emberi szövettanban kiterjedten használt 3DHistech képelemző szoftver alkalmazására a keveréktakarmányok vizsgálatára. Az eredmények szerint a megbízható numerikus eredmények előállításához a szokásos beágyazási technikákon javítani kell az egyébként automatizált folyamatokban. A módszer azonban már most alkalmas a keményítőszemcsékre gyakorolt amiláz hatásának kvantifikálására a keverékkészítés upstream vagy downstream enzim kiegészítés esetén. 12