ISD DUNAFERR. LII. évfolyam 3. szám (174) Kézirat lezárva: szeptember TARTALOM. Dani László, László Ferenc A Lakatosüzem 60 éve

Átírás

1 LII. évfolyam 3. szám (174) Kézirat lezárva: szeptember TARTALOM ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK A szerkesztőbizottság: Bocz András Bucsi Tamás Cseh Ferenc Gyerák Tamás Kopasz László Kozma Gyula László Ferenc Lontai Attila Lukács Péter PhD Orova István Szepessy Attila Tarány Gábor Főszerkesztő: Dr. Szücs László Felelős szerkesztő: Jakab Sándor Olvasószerkesztő: Dr. Szabó Zoltán Technikai szerkesztő: Kővári László Grafikai szerkesztő: Késmárky Péter Rovatvezetők: Felföldiné Kovács Ágnes Hevesiné Kővári Éva Szabó Gyula Szente Tünde 60 Years of the Blacksmith Shop Dani László, László Ferenc A Lakatosüzem 60 éve Kozma Gyula gyárvezető, Lemezalakítómű, ISD Dunaferr Zrt. 50 éves a hidegen alakított szelvénygyártás a Dunaferrnél 50 Years of Cold Forming Profile Manufacturing at Dunaferr Hajnal Attila Az ISD Dunaferr Zrt. termelési és kiszállítás teljesítménye 2013-ban 108 Production and Delivery Performance of ISD Dunaferr Zrt. in 2013 Felföldiné Kovács Ágnes, Bíró Balázs, Mészáros István Az ISD Dunaferr vállalatcsoport évi energiagazdálkodásának áttekintése Overview of the 2013 Energy Management of the ISD Dunaferr Company Group 124 Kovács Milán, Rádai Levente A Záhonyi átrakókörzet az ISD Dunaferr Zrt. szemszögéből 132 The Záhony Transshipping District from the viewpoint of ISD Dunaferr Co. Ltd. Fehér Ottó Az 5Mu alkalmazása a Lean-menedzsmentben Application of 5Mu in the Lean Management Jakab Sándor Innovációs pályázatok értékelése, díjak átadása az ISD Dunaferr vállalatcsoportnál Evaluation of Innovation Applications and Awards Ceremony at the Company Group ISD Dunaferr

2 ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK Az ISD Dunaferr Dunai Vasmû Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság megbízásából kiadja a Dunaferr Alkotói Alapítány Felelõs kiadó: Lukács Péter PhD, az alapítvány kuratóriumának elnöke Nyomdai elõkészítés: P. Mester Anikó HU ISSN: A kiadvány elektronikus változatban elérhetõ a címen Nyomtatás: Extra Média Nyomda Kft. Felelõs vezetõ: Szabó Dániel 2014

3 Dani László, László Ferenc * A Lakatosüzem 60 éve A Karbantartási Igazgatóság lakatosüzeme egyike a gyár (korábban: Sztálin Vasmű, most: ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt.; a továbbiakban: Dunai Vasmű) legrégebbi üzemeinek. Szakemberei ott voltak minden nagyobb beruházásnál és a termelő egységek telepítésénél is. Az elmúlt évtizedek alatt több ezer elkötelezett szakember fordult meg itt, akik sokféle szervezeti felépítésben dolgoztak. Fő feladatuk azonban végig ugyanaz volt: a gyárban szükséges legkülönbözőbb acélszerkezetek gyártásával és a gépészeti berendezések karbantartásával a termelő területek munkájának kiszolgálása. The Blacksmith Shop of the Maintenance Directorate is one of the oldest plants of the works (earlier: Sztálin Vasmű Stalin Ironworks, now ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt ISD Dunaferr Danube Ironworks Co. Ltd.; hereinafter Dunai Vasmű Danube Ironworks). Its specialists were present at every larger investment and at installation of production units as well. During the past decades several thousands of committed specialists moved around and worked in several organizational structures. Nevertheless their main task was always the same: serving the work of production areas by manufacturing the most different steel structures needed in the factory and maintaining the mechanical equipments A Dunai Vasmű lakatosüzemének (1. kép) története ben kezdődött, amikor a Minisztertanács december 28-án megtartott ülésén döntés született Dunapentele község határában koksz-, nyersvas, acél- és hengerelt áruk gyártásával foglalkozó vállalat létesítéséről október 10-én megkezdődött a mechanika-, az öntöde- és a lakatos- és kovácsüzem alapjainak lerakása. Az építkezéseknél addig még nem alkalmazott technológiát is alkalmaztak, mivel a monoblokkos helyszíni zsaluzás a vasbeton keretállásokkal jelentősen rövidítette az építés idejét. Az üzemmé válás, az önállósulás útjának következő állomása az lett, amikor a gépgyár beruházási munkálatainak befejezésére Pestről ideirányították a MÁVAG Mozdony- és Gépgyár szakembereit áprilisától a gépgyár vasszerkezet-csarnokában a MÁVAG kihelyezett részlege megkezdte a vasmű beruházásaihoz szükséges acélszerkezetek gyártását márciustól a Sztálin Vasmű gépgyára átvette az üzemet annak álló- és forgóeszközeivel, valamint munkásaival együtt március 31-én megalakult a Dunai Vasmű Gépgyár Vasszerkezeti Üzem, és ezt az időpontot tekintjük a mai Lakatosüzem születésnapjának. 1. kép: A Lakatosüzem épülete Az 1954-es évtől kezdődően az üzem mind nagyobb mértékben kapcsolódott be a Vasmű technológiai gyárrészlegének beruházási munkáiba. Az I. sz. kokszolóblokk, kohó és acélműi kemencék után nagy feladat volt a Martin csarnok és a Meleghengermű tetőszerkezetének és egyéb vasszerkezeteinek (lépcsők, darupálya járdák stb.) gyártása. Együttes feladatként jelentkezett a technológiai üzemek számára a komplett gépészeti berendezések (görgősorok, manipulátor, öntecsbeadó kocsi stb.) előállítása mellett a mind nagyobb termelő kapacitásra felfutó gyárrészlegek tartalékalkatrésszel való ellátása is. A belső gyártások nem kötötték le a rendelkezésre álló kapacitásokat, ezért külső munkák is készültek: erőműi felépítmények, kazánházi berendezések és szénőrlőmalmok. Besegítetünk az Ózdi Kohászati Üzemek rekonstrukciós munkálataiba is, így került sor az os években az ózdi kohók átépítésére májustól az üzem az Óbudai Gázgyár kemenceblokkjának felújításához gyártott ajtókat, kereteket és egyéb tartozékokat. Készültek itt új típusú verőlapátos malmok export rendelésekre is, elsőként Kína részére. Az üzem ebben az időszakban a korabeli leírások alapján földes, poros, sínbakokkal telerakott volt, munkahelyei zsúfoltak voltak, közlekedési lehetőség alig volt. Gépei, berendezései használtak, hegesztőberendezései csak néhány trafó és dinamó. A gépparkot két fúrógép, egy pels-olló, egy nagyolló, egy hajlítóhenger és egy múzeumi egyengetőgép képviselték. A kor technológiájának megfelelően hagyományos rácsos szerkezetek készültek, szegecselt kivitelben. A 60-as évek elején felgyorsult az üzem fejlesztése: új hegesztőtrafók, fedett ívű hegesztőautomaták, tárcsás olló, új pels-olló és hajítógép került telepítésre. Javult a szerszámellátás, változott az üzemi rend, fejlődött az anyagellátás. Továbbképzések és tanfolyamok indultak, valamint * Dani László üzemvezető, Lakatosüzem, ISD Dunaferr Zrt. László Ferenc egységvezető, Gyártó Egység, ISD Dunaferr Zrt. ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/3. 99

4 megteremtődtek a feltételek kiváló minőségű hegesztett termékek gyártására januártól a Karbantartó Gyárrészleg az Oroszlányi Hőerőmű részére kazánállványokat, Kína részére verőlapátos malmokat, kazánállványokat, Ljungström léghevítőberendezést, a Szovjetunió számára cukorgyári diffúzőröket, az ózdi acélmű részére csarnoktető acélszerkezetet gyártott júniustól az Általános Lakatosüzemben megkezdődött az élhajlító gépen a hidegen hajlított profilok gyártása. Ezekből a termelőszövetkezetek részére újfajta könnyű acélszerkezetes magtárak készültek ben a könnyű acélszerkezetből gyártottuk a háborúban megsérült székesfehérvári Vörösmarty színház felújításához szükséges acélszerkezeteket és berendezéseket. Beindultak a különböző kohászati kocsigyártások: pőre kocsik, salaküst- és öntőkocsik, kokszoltókocsik, nyersvasüst-kocsik és kokillaszállítók készültek. A Meleghengermű 1960-ban történt indulásával növekedtek a karbantartási feladatok. Az időközben mind jobban felfutó acél- és lemeztermelés több és precízebb fejlesztési-karbantartási követelményt támasztott. Sok problémát okozott például a formájában és méreteiben mind gyakrabban változó, mennyiségében egyre növekvő lemezkokillák gyártása. A vasszerkezeti üzem ketté lett osztva, és egy része a lovardába települt. Kialakult a vasszerkezeteket gyártó és javító Szerelő üzem. A helyén maradó részleg Általános Lakatosüzem elnevezéssel, zömmel gépgyártó és gépészeti karbantartást végző üzemmé alakult szeptember 14-én Joszip Broz Tito és kísérete tett látogatást a Dunai Vasműben és megtekintette a működő Meleghengerművet és az épülő Hideghengerművet. Érdekesség, hogy a nagygyűlést az Általános Lakatos- és Kovácsüzemben tartották meg, az ünnepi beszédet pedig Kádár János mondta el. Ebben az időszakban történt meg az üzem keresztcsarnokának bővítése a daruzott munkaterület növelése érdekében. A csarnok hosszát 105 m-re hosszabbította meg a kivitelezést végző 26-os Állami Építőipari Vállalat. A termelékenység emelkedett, a dolgozók szociális ellátása sokat javult, új öltöző és fürdő épült. Átszervezték az anyagellátást, kiépül egy új oxigénvezeték, és felújításra került a csarnok fűtése is. Korszerűsödött az üzem, megérkeztek az első korszerű védőgázas hegesztőgépek októbertől a Profilüzembe két saját tervezésű és kivitelezésű szalagelőkészítő- és csévélőberendezést, valamint két Kagerer típusú zártprofilt gyártó gépsort telepítettek. A hozzátartozó segédberendezések a Lakatosüzemben készültek. Az 1971-ben átadott (a Dunai Vasmű és a MEDICOR által közösen üzemeltetett) balatonszéplaki üdülő acélszerkezete is az üzemben készült. Az üzem szakemberei végezték a helyszíni szerelési munkákat. A Lakatosüzemben készült a Lemezfeldolgozó Gyárrészleg üzemcsarnokainak szerkezete, részt vettünk a gépek telepítésében és a spirálcső hajlító gépek üzembe helyezésében is. 2. kép: Markoló a 70-es években Szakembereink dolgoztak a Lőrinci Meleghengermű rekonstrukcióján, gyártottunk hengerművi darukat és védőbúrákat. A 70-es évek elejétől egyre erősödik a gyárban a TMK-k szerepe. A tartalékalkatrészek gyártása lassan kiszorította a külső munkákat. (2. kép) Egyes alkatrészek hatékonyabb javítása, ill. élettartamának növelése érdekében kialakításra került egy felrakó hegesztőműhely (3. kép). A gépek nagyobb részét is magunk állítottuk elő. A felrakó hegesztéssel nagy menynyiségben újítottuk fel a darufutókerekeket és minden arra alkalmas gépelemet, amely hegesztéssel javítható. 3. kép: Gépi felhegesztés 100 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/3.

5 A Folyamatos Acélmű 1974-ben történő üzembe helyezésétől kezdődően a Lakatosüzem rendszeresen részt vett a FAM karbantartási, fejlesztési feladatainak végrehajtásában. Speciális célgépek kerültek telepítésre a gyártóeszközök karbantartási feladataihoz. Azóta is folyamatosan végezzük FAM gyártóeszközök (görgős szekciók, kristályosítók) javítását. A Meleghengermű üzembe helyezésekor két darab, 5 tonna befogadóképességű, 1,5-6 mm vastagságú szelvények csévélésére alkalmas tekercselő berendezés került telepítésre. A mű egy évtizedes üzeme után szükségessé vált a szalagsor rekonstrukciójának előkészítése. Az új 3-as és 4-es csévélő hazai gyártású tételeit: a tekercsátadóoszlopokat, tekercsemelő-kocsikat és a támasztókeretet az Általános Lakatos- és Kovácsüzem gyártotta 1975-ben februárjában az Üzemfenntartási Főmérnökség vasszerkezetgyártó és alkatrészfelújító egysége a háromhajós csarnokba települt. Itt elsősorban a Dunai Vasmű részére készültek acélszerkezetek és gépi berendezések, többek között a Profilüzem hegesztett csarnokszerkezetének és tetőszerkezetének elemei. A háromhajós csarnokba került át a Felhegesztő Műhely is, ahol félautomata gépen zajlott a kohói kúpok és tölcsérek felhegesztése ban újabb nagy léptékű fejlesztések voltak a Meleghengerműben: ekkor került telepítésre a vízszintes előnyújtóállvány, az új végvágóolló, és ekkor történt meg a coil-box berendezés beépítése is a Gépkarbantartó 1-es és 2-es üzem kivitelezésében ben az üzem dolgozói részt vettek a II. számú nagyolvasztó átépítésében, ők végezték többek között a torokzárószerkezet beépítését kép: Bakdaru-láboszlop gyártása 1978-ban központosításra került a Dunai Vasműben a karbantartás. Az összes karbantartó tevékenységet egyetlen gyárrészlegbe vonták össze. Ennek feladata a központi alkatrészgyártás és -szerelés (4. kép) összehangolása, és minden karbantartó tevékenység (5. kép) ütemezésének, tervszerűségének biztosítása volt. Az Általános Lakatos- és Kovácsüzem az üzemfenntartás minden üzemével a központi karbantartás része lett. A karbantartó munka hatékonyságának növelése érdekében határozat született szakosított központi műhelyek létrehozására. A kovácsüzemrészben új présgép és manipulátor, a gépes csarnokban pedig nagyteljesítményű lángvágóautomata került telepítésre március 31-én az Üzemfenntartás utódjaként megalakult a Dunaferr Fejlesztő és Karbantartó Kft. Többszöri átszervezést követően 2001-re alakult ki az a szervezeti felépítés, amely szerint a Lakatosüzem ma is dolgozik. A 90-es években a Dunai Vasműnél megalakult önálló társaságok egyre kevésbé vették igénybe a Lakatosüzem szolgáltatásait, egyre nagyobb teret kaptak a külső vállalkozók. A DFK ezen a területen nem tudott versenyképesen dolgozni, ezért a Lakatosüzem veszített korábbi jelentőségéből. Létszáma ebben az időszakban folyamatosan csökkent, 2007-ben 90 fő volt. Megjelent a munkaerő kölcsönzés rendszere. Saját dolgozóinkat esetenként fő külsős munkavállaló is kiegészítette. A vasműs munkaigények csökkenése rákényszerítette a DFK vezetését, hogy külsős piacok felé forduljon. A 90- es évek második felében komplett csőgyártógépsorokat és -berendezéseket gyártott az osztrák VAI részére (6. kép), az ezredforduló környékén kohászati daruk készültek a Voest Alpine Donawitz részére, de rendelt tőlök kohászati gépeket a Danieli cég is (7. kép). A DFK-s időszakban is aktív szerepet játszottunk a gyár nagyjavításaiban és közreműködtünk a beruházásoknál, fejlesztéseknél. Vasműs munkáink között volt pl. a kohógáz égető fáklya gyártása, szerelése, az öntőcsarnoki porelszívás kivitelezése, a Meleghengermű állványközi mechanizmu- 5. kép: Hajtómű gépészeti szerelése 6. kép: Csőgyártógépsor a VAI megrendelésére ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/3. 101

6 7. kép: Üstszállítókocsi a Danieli részére sainak korszerűsítése (8. kép), a FAM szekciógörgőinek élettartam növelő, kopásálló felhegesztése, vagy a Hideghengermű hőkezelő üzeme védőbúráinak gyártása. Ebben az időszakban végeztük el a Kokszoló szárazoltói hőhasznosítókazánjainak felújítását is, részt vettünk a mai Fémbevonómű (Metab Kft.) korszerűsítésében (9. kép) és darukat gyártottunk Lemezalakítómű (DLA Kft.) részére (10. kép) től napjainkig 9. kép: A METAB Kft. húzvaegyengető-gépe július 1-től, az egész vállalatcsoportot érintő integráció részeként megszűnt a DFK Kft. A Lakatosüzem szervezetileg a Karbantartási Igazgatóság, és azon belül a Gyártó Egység részeként folytatta munkáját. A beolvadást követően alapvetően megváltozott a munkaellátás. A gyárból csak azok a munkák kerülhetnek ki külső vállalkozókhoz, amelyek elvégzésére nem áll rendelkezésre belső kapacitás. Napjainkban az elvégzendő feladatok kizárólag a vállalatcsoport karbantartási, alkatrészellátási problémáinak megoldásából tevődnek össze. Létszámunk (90 fő) gyakorlatilag nem teszi lehetővé külső munkák felvállalását. Gyakran veszünk részt a működést akadályozó üzemzavarok elhárításában, kisebb beruházási és fejlesztési feladatok kivitelezésében, ott vagyunk szinte minden TMK-n. Az elmúlt években gyártottunk darumacskavázakat, exhausztorforgórészt, közbensőüstöt, és aktívan részt vettünk az I. sz. Nagyolvasztó átépítésében. A Lakatosüzemben készült el az új brammaszállító portáltargoncák teljes vázszerkezete is (11. kép). Munkánkhoz biztosítottak a kreatív, jól felkészült szakemberek, a jó minőségű anyagok, a korszerű technológiák és az elvégzett munka minőségét szavatoló tanúsítványok. A Lakatosüzem teljes tevékenységét ISO 9001: 2008, ISO 14001:2004 és OHSAS 18001:2007 szabvány szerint a Det Norske Veritas által tanúsított minőségbiztosítási rendszerben végzi. Rendelkezünk továbbá a TÜV által tanúsított hegesztéssel kapcsolatos teljes körű minőségirányítási rendszerrel az MSZ EN ISO szerint. Sikeresen megfeleltünk a TÜV és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Műszaki Felügyeleti Hatóság által ellenőrzött 3/1998 (I.12.) IKIM rendelet hatálya alá tartozó hegesztett szerkezetek gyártására, javítására vonatkozó előírásoknak. Szervezetileg az üzem öt önálló művezetői területre tagolódik: A gépészcsoport Tőkés Mihály művezető irányításával dolgozik, és jellemzően kohászati berendezések gépészeti felújításával, előszerelésével, technológiai berendezések helyszíni karbantartásával foglalkozik. Feladatuk többek között az acélműi kristályosítók, görgős szekciók felújítása, a meleghengerműi coil-box, nyújtó és az 5 részes görgősor berendezéseinek javítása, de ők foglalkoznak az acélműi és tömörítői exhausztorok forgórészeinek gyártásával, felújításával is. 8. kép: Meleghengerműi állványközi mechanizmusok próbaszerelése a Lakatosüzemben 10. kép: A DLA Kft. futódaruja 102 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/3.

7 11. kép: A Szállítómű egyik brammaszállító portáltargoncája A csőszerelők Nyegota Zsolt művezető irányítása alatt a vállalat különböző területein végeznek csőhálózat karbantartási, felújítási feladatokat (12. kép). A közelmúlt munkái közül meg kell említeni a Kohóátépítéshez készített hűtőlapok csőkígyóinak gyártását, a Kokszoló részére kazánok, hőcserélők javítását, felújítását, vagy a Konverter füstgázrendszerén elvégzett rekonstrukciós munkákat. A szerszámgépjavító csoport, élén Hajdók Zoltán művezetővel a vállaltcsoport szerszámgépeinek, hidraulikus- és pneumatikus kisgépeinek javításával foglalkozik, valamint nagy pontosságot és precizitást igénylő szerelési munkákat végez. Az ő feladatuk pl. a csévélődobok, magas nyomású szivattyúk felújítása, az automata kötözőgépek vagy az egyengetőgépek karbantartása. 13. kép: Acélműi darumacska gyártása Az acélszerkezeti csoport Monori József művezetésével gyártási és karbantartási feladatokat is végez. Készülnek a műhelyben komplett darumacskák (13. kép), közbenső üstök, indítószálak, markolók, és számos kohászati nagyberendezés (pl. nyersvasüstök) felújítása is itt történik. Ehhez a területhez tartoznak a felhegesztők is, akik tovább viszik az elmúlt évtizedekben ezen a területen kialakult hagyományokat. A Lakatosüzem állományában dolgoznak villanyszerelő kollégáink is Zsömböri Lajos irányításával. feladatuk a Gyártó Egység berendezéseinek javítása, üzemzavarok elhárítása, emelőgépek karbantartása, villamos hálózataink üzemeltetése, illetve a szükséges biztonságtechnikai vizsgálatok elvégzése. Az üzem mai vezetése és kollektívája mindent elkövet azért, hogy elődjei szakmai munkáját tovább folytatva segítse a Dunai Vasmű termelő területeinek munkáját. Felhasznált irodalom Klár István: Adatszolgáltatás a DV Történelmi Emlék Múzeumá nak anyagához. Dunaújváros, Erőss Lajos: A lakatos üzem története Dunaferr Dunai Vasmű Krónika 12. kép: Kokszolóműi benzolvezeték ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/3. 103

8 Kozma Gyula * 50 éves a hidegen alakított szelvénygyártás a Dunaferrnél 1960-as évek közepén olyan országos iparfejlesztési program bontakozott ki, amelynek elsődleges célja a tovább feldolgozott termékek gyártása és széleskörű elterjesztése volt. Ennek megvalósításában a Dunai Vasmű kezdeményező szerepet vállalt. Felismerve a piaci lehetőségeket és a tovább feldolgozás minőségfejlesztő hatását, a vállalat programot indított az acélfeldolgozás területén a hozzáadott érték minél nagyobb szintű kiaknázására. At the mid 1960 years such a country-wide industry development program evolved the primary aim of which was the production and wide diffusion of further processed products. The Dunai Vasmű ironworks undertook an initiating, proactive role in the realization of this. Recognizing the market possibilities and the quality development effect of further processing, the company started a program in the area of steel processing to exploit on higher level the added value. Bevezető A Dunai Vasműben már 1961-től kezdődően indult a lemezfeldolgozás: a Karbantartó Gyáregységnél élhajlítógépen kezdődött a szelvénygyártás ezen időszakban felkészülés történt az acélszerkezetek gyártására szintén a Karbantartó Gyáregység keretein belül a Budapesti Rosta Lemezgyárat a Dunai Vasműbe telepítik és az elavult berendezések korszerűsítése mellett új gépek telepítése történik telepítésre kerültek a spirálisan hegesztett csöveket gyártó berendezések. A lemezfeldolgozás fontosságát felismerve február 8-án a 338. sz. vezérigazgatói rendelkezés határozott a Lemezfeldolgozó Gyárrészleg alapításáról. Ennek végrehajtása keretében történt: a Rostalemezüzem Lemezfeldolgozó Gyárrészleghez csatolása könnyű acélszerkezeti üzem létrehozása a Hengermű Gyárrészleg keretében megkezdődött a spirálisan hegesztett csöveket gyártó gépek próbaüzemelése a Hengermű szervezetének keretében a Hideghengermű üzemcsarnokban megkezdte a termelést a SUNDWIG gyártmányú nyitott szelvényt előállító berendezés, valamint az ELIN gyártmányú zártszelvényt gyártó berendezés. a lemezfeldolgozást továbbfejlesztve 1968-ban elindult a radiátorgyártás. kiterített méret: Æ51-133mm lemezvastagság: 2-5 mm A kornak megfelelően az Elin gyártósoron a hosszvarratot még ellenállás hegesztéssel készítették. A gyártósorokhoz tartozó szalag előkészítés egy nagyon egyszerű, egy hasított szalag felrakására alkalmas szalaglefejtő volt. A szelvénygyártás indításának évében tonna nyitott és tonna zárt szelvény került legyártásra. A Lemezalakító Gyáregység megalakulását követően a két gyártósort 1967-ben új csarnokba telepítették. A nagyobb termelékenység biztosítása érdekében ban két darab DV tervezésű és kivitelezésű átcsévélő berendezést telepítettek (1. kép). A termelékenység fokozása és a termékválaszték bővítése érdekében 1968-ban további két Kagerer típusú (egy nyitott és egy zárt) szelvényt gyártó sort telepítettek az alábbi paraméterekkel: Kagerer RS400/4 zárt gépsor (KZ I) kiterített méret: Æ42,4-76,1 mm lemezvastagság: 1,8-3,2 mm Kagerer PS 300/4 nyitott gépsor kiterített méret: mm lemezvastagság: 1,5-4 mm 1977-ben további Kagerer típusú zártszelvény-gyártósor telepítésére került sor az alábbi paraméterekkel: Kagerer ERS 280/3,5 zárt gépsor (KZ II) kiterített méret: Æ25-60 mm lemezvastagság: 1,25-3,2 mm Profilgyártás kezdete és fejlődése 1964 júniusában telepítésre kerül a Sundwig nyitottszelvény- és az Elin zártszelvény-gyártó gépsor az alábbi paraméterekkel: Sundwig nyitott gépsor kiterített méret: mm lemezvastagság: 2-6 mm Elin zárt gépsor * Kozma Gyula gyárvezető, Lemezalakítómű, ISD Dunaferr Zrt. 1. kép: DV tervezésű és gyártású csévélő berendezés 104 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/3.

9 a hazai ipar igényeinek kielégítése vezérelte. Közülük néhány példa: 1. tetőhossz-sarok és -záró profil az IKARUS részére 2. zárt szelvényű, trapézprofilok üreges övű tartókhoz 3. korlátprofil (útkorlát) közúti vezetőkorlát rendszerekhez 4. sokcélú profil bányászati célú felhasználásra 5. pátria lemezprofil mélyépítésű felhasználásra. 2. kép: Nagyfrekvenciás hegesztés Ezek a berendezések már a korszerűbb BBC cég által gyártott nagyfrekvenciás hegesztőgépekkel telepítették. A nagyfrekvenciás hegesztés 2. képen látható. A gyártáshoz nélkülözhetetlen alakító görgők gyártását az Üzemfenntartási Főmérnökség Szerszám üzeme végezte el. A kezdeti időszak gyártmányfejlesztését elsősorban A termelékenység növelésével az új termékek bevezetésével 1976-ban már tonnás termelést produkált az üzem. A hasított szalag mint alapanyag rugalmas ellátásának biztosításának érdekében 1983-ban Kagerer LT 1250/5 típusú hasítósor került üzembe helyezésre (tekercsszélesség max mm, lemezvastagság 1-4 mm) ig a termelés volumene folyamatosan növekedett tonnás szintre. Ebben az évben azonban a profiltermékek piacát biztosító gépipar, nehézgép-gyártás beszűkült, a vegyipari gépgyártás is bizonytalanná vált. A nem túl kedvező piaci helyzet mellett átgondolásra került a gyártmányfejlesztés lehetősége. Ennek keretén belül egy más felhasználási területet célzó, szigorított mérettűréseket biztosító precíziós gyártósor telepítését határozta el a Dunai Vasmű februárjában aláírtak egy lízingszerződést a Kagerer GmbH precíziós gyártósor telepítésére az alábbi paraméterekkel: Kagerer ERS (KZ III): kiterített méret: Æ16-49,8 mm; lemezvastagság: 1-2 mm. A megnövekedett termelés többletraktározási feladatokat is jelentett az üzem számára. A késztermék raktározási helyzet megoldására az A és B gyártócsarnokok mellé 1990-ben a C csarnokot építettek. Ekkor az üzem elérte ma is fennálló arculatát (1. ábra). A folyamatos gyártmányfejlesztéseknek köszönhetően széles szelvényválaszték gyártására nyílt lehetőség (2. ábra). 1. ábra: Profilüzem elrendezési vázlata ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/3. 105

10 2. ábra: Szelvényválaszték További gyártmány- és gyártásfejlesztések Zárt szelvényű idomacélok darabolása és sorjázása érdekében beszerzése került egy ADIGE TS71 típusú darabológép és a hozzá tartozó sorjázó egység (3. kép) Az 1974 óta gyártott közúti korlátelemek tovább-feldolgozásának érdekében beszerzésre került a DIMECO ALIPRESSE típusú lyukasztógép. A gyártósorok folyamatos termelését biztosítandó az Elin és Kagerer ZI soron is spiráltároló rendszerű szalag előkészítő berendezés került (4. kép) Az Elin, KZ I, KZ II berendezéseken WELDAC G2 típusú nagyfrekvenciás hegesztőgép cseréjére került sor. 3. kép: ADIGE precíziós daraboló 4. kép: Spiráltároló 106 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/3.

11 KZ I alakító állványsora a korszerű CTA állványra lett cserélve (5. kép) A fejlesztések valamint a kedvező piaci körülmények hatására a profilgyártás csúcsát 2004-ben tonnás termeléssel érte el. Összefoglaló A gazdasági válság hatására 2009-ben nagymértékben csökkent a kereslet az acélipari termékek, így a hidegen alakított szelvények iránt is (profilértékesítés 125 et). A piaci igények változása, amely már a szélesebb értelemben vett (termék, minőség, szolgáltatás) termék előállítást, eladást igényelt további fejlődést tesz szükségessé. Ezeknek eleget téve a hazai és az export piacokra jelenleg is tonna/év mennyiség kerül értékesítésre. Vevői vélemények alapján a Dunaferr profil termékei iránti igényt a megfelelő stabil minőség és szállítási megbízhatóság biztosítja. Felhasznált irodalom: A lemezfeldolgozás története a Dunaferr Dunai Vasműben Ábra és kép címek 5. kép: CTA állvány ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/3. 107

12 Hajnal Attila * Az ISD Dunaferr Zrt. termelési és kiszállítás teljesítménye 2013-ban A 2010 végétől, az elhúzódó válság ellenére, a vállalat dinamikusan növelte készáru termelését és kiszállítását ban a vállalat történetében eddig még nem tapasztalt kihívásokkal szembe nézve kellett a termelési és kiszállítási feladatokat megoldani. A Lőrinci Meleghengermű leállítása átstrukturálta a vállalat készáruszerkezetét. A tulajdonosi döntést követő egykohós üzemmenet a teljes vállalat működésének átgondolását követelte, a folyamatos és gazdaságos üzemeltetés biztosításához. A 2013-as év főbb termeléshez és kiszállításhoz kapcsolódó mutatószámai az alábbiakban kerülnek összefoglalásra. Since the end of 2010, despite the protracted crisis, the company has dynamically increased its production and delivery of finished goods. In 2013 the production and delivery tasks had to be solved facing challenges not experienced previously in history of the company. The stopping of Lőrinc Hot Rolling Mill has restructured the company s finished goods structure. After the owners decision the operation with only one blast furnace required rethinking the function of the complete company in order to provide a continuous and economical operation. The main production and delivery indicators for year 2013 are summarized below. Az acélipar helyzete A World Steel Association tanulmánya [1] adatai alapján a világ acéltermelése 2013-ban az előző évihez képest 3 százalékkal magasabb, millió tonnával rekordot ért el úgy, hogy a gyártóművek átlagos kapacitáskihasználtsága újra meghaladta 80 százalékot. A látszólagos acélfelhasználás 2012-höz képest 3,6 százalékkal 1.481,4 millió tonnára növekedett. Az elmúlt 10 év jelentős változásokat hozott a világ acélpiacán. A világ acéltermelése a évi 972 millió tonnáról 2013-ra millió tonnára növekedett. A világ acélfelhasználása ugyanebben az időszakban 880 millió tonnáról millió tonnára változott. A világ acéltermelésének és felhasználásának régiónkénti aránya között lényegesen átalakult. Az Európai Unió és a FÁK tagállamainak, valamint Japán részaránya a termelésben és a felhasználásban is jelentősen csökkent. Az Európai Unió részaránya a világ acéltermelésében 19,8 százalékról 10,3 százalékra, míg az acélfelhasználásban 18,1 százalékról 9,3 százalékra csökkent az említett időszakban. Az EU, a FÁK és Japán csökkenő részaránya a világ acéltermelésében és felhasználásában Kína termelési és felhasználási potenciáljának drasztikus növekedésének köszönhető. Kína részaránya a világ acéltermelésében 22,9 százalékról 48,5 százalékra, acélfelhasználásában 27,3 százalékról 47,3 százalékra nőtt első félévében az Európai Unió gazdaságát a recesszió jellemezte. A hitelezéssel kapcsolatos feszültségek és a likviditási problémák korlátozták a kedvezőtlen helyzetből való kitörés lehetőségeit. A gazdaság iránti bizalom alacsony volt. A második félév során a pénzügyi-gazdasági stabilitás erősödött, de az EU gazdaságának bizonytalanságai és kockázati tényezői továbbra is fennmaradtak. Az Eurózóna perifériális gazdaságaiban előrelépés valósult meg a versenyképesség, a közfinanszírozás és a hiányok kezelése terén, ugyanakkor az általános strukturális problémák még * Hajnal Attila igazgató, Termelésirányítási Igazgatóság, ISD Dunaferr Zrt. megoldásra várnak. Mindezen hatások következtében az EU gazdasága éves szinten 2013-ban nem mutatott növekedést az előző évhez képest. A gazdasági körülményeket jól tükrözte a fő acélfelhasználó ágazatok aktivitását kifejező SWIP-index alakulása, mely szerint az előző évi csökkenő tendencia 2013 nagy részében tovább folytatódott. (a SWIP 2012-ben -3,8%, 2013-ban -2,5%). A főbb acélfelhasználó ágazatok közül az építőipar teljesítménye és kilátásai romlottak 2013 első háromnegyedévében a csökkenő beruházások miatti gyenge kereslet következtében. Ennek hatására az iparág teljesítménye 3%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. Az autóipar aktivitásában élénkülés következett be év folyamán. Az élénkülés mind a hazai, mind pedig a külföldi kereslet növekedésében lemérhető volt. Az EU-n belül az Egyesült Királyság piaca bővült a legdinamikusabban. Növekedtek az eladások Spanyolországban, Portugáliában és Lengyelországban is. Összességében az iparág teljesítménye 0,8%-kal nőtt. A mechanikus gépgyártás teljesítményét visszaesés jellemezte 2013-ban. Az ágazat tevékenységének 3,6%-os éves szintű visszaesése az alacsony globális kereslet és a gyenge EU-n belüli finanszírozási lehetőségek következménye. Az egyes országok teljesítménye között tekintélyes különbségek állandósultak 2013 második felében is. Németországban és Spanyolországban a gyártás lelassult, ugyanakkor a kisebb EU-s országok lassan élénkülő aktivitásról számoltak be. A kedvezőtlen piaci környezet ártalmas hatásait leginkább Olaszország és az Egyesült Királyság termelői szenvedték el. A csőgyártás évi teljesítménye a 2012-es jelentős hanyatlást követően további 10%-os viszszaesést mutatott. Az egyes országok teljesítménye a különböző termékmixek és acélpiaci szegmensek hatására teljesen eltérő volt. Az olasz, az Egyesült Királyságbeli és a svéd termelőknek sikerült növelni eladásaikat 2013 második felében, mivel gyártmánystruktúrájukban a kis átmérőjű és a precíziós csövek 108 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/3.

13 1. táblázat: Az ISD Dunaferr Zrt. főbb gyártósorainak termelése FŐBB TERMÉKEK TERMELÉSE tény tény tény tény tény Zsugorítvány Nyersvas Acél Durvalemez MH szalag Pácolt szalag HH szalag Horganyzott szalag Profil táblázat: ISD Dunaferr Zrt. gyártósorainak termelése TERMELÉS tény tény tény MH hengersor MH kikészítősorok Lefejtő Darabolósor Tekercskikészítő HH Pácolósor HH szalagtermelés as állvány as állvány as állvány HH belső berendezések - Hőkezelő Dresszírozó HH kikészítő sorok csomagolással Nagydarabolósor Georg hasítósor * csomagolással Nagyhasítósor * csomagolással Húzvaegyengető Horganyzott szalag Fémbevonóművi kikészítő sorok Daraboló gépsor Élhajlító gépsor Trapézoló gépsor Profilgyártó sorok Hasítósor Kagerer Nyitottprofil-gyártósor Sundwig Nyitottprofil-gyártósor Kagerer Nyitott profilgyártó sorok Zártprofil-gyártósor Elin Zártprofil-gyártósor Kagerer Zártprofil-gyártósor Kagerer Zártprofil-gyártósor Kagerer Zárt profilgyártó sorok dominálnak. Bizonyos piaci szegmensekben például az autóiparban végbement fejlődés, valamint az ellátási lánc egyes fázisainak alacsony készletszintje a kereslet szerény mértékű növekedését eredményezte. Ezzel ellentétben azon országok termelői, melyeknek termékstruktúrájában a nagyátmérőjű csövek játszanak meghatározó szerepet Németország és Franciaország kénytelenek voltak elszenvedni a gyenge kereslet és az erőteljes verseny negatív hatásait során az elektromos háztartási eszközök termelése az Európai Unióban 0,5%-kal nőtt. Az első és a második félévi teljesítmények között jelentős eltérés mutatkozott. A második félévben az új lakások építése és a lakásfelújítások élénkülése növekedést eredményezett a német és a brit építkezési szektorban. Ez a folyamat együtt járt az EU fehéráru -piacának fejlődésével is. Ráadásul az exportkereslet is stabil volt különösen az Egyesült Államokban, ahol a lakásszektor virágzása fellendítette a háztartási ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/3. 109

14 gépek iránti keresletet is. Ennek következtében a termékcsoport gyártása nemcsak a közép-európai országokban, hanem Németországban, Franciaországban és Spanyolországban is nőtt. Az acélgyártó cégek többsége a gyengülő piaci körülmények hatására már 2012 során is jelentősen csökkentette gyártókapacitásainak kihasználtságát, s alacsony kibocsátás jellemezte a I - III negyedévét is. A gazdasági és az acélpiaci helyzet átmeneti javulásának hatására a gyártók a negyedik negyedévben újra növelték termelésüket. Ez a lépés azonban túl korai volt, negatívan hatott a piaci keresleti-kínálati egyensúlyra. A kínálat szempontjából ugyancsak rendkívül fontos tényező az import alakulása. A legutóbbi, importstatisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy az EU-n kívüli országokból származó a lemeztermékek importja mintegy 19%-kal nőtt 2013-ban. Elsősorban a melegen hengerelt (+19%) és a hidegen hengerelt (+38%) lemezek behozatala emelkedett. A származási országok tekintetében a korábbiakhoz képest nem történt változás. A késztermék import közel 70%-a Kínából, Oroszországból, Ukrajnából, Törökországból és Dél-Koreából származott. A kedvezőtlen acélpiaci tendenciák ellenére az ISD Dunaferr Zrt. termelését és kiszállítását a lehetőségekhez igazított, elérhető legnagyobb kapacitás kihasználás jellemezte 2013-ban is. Acélalapú termelés és kiszállítás Az ISD Dunaferr Zrt évi acélalapú termelése és kiszállítása, valamint a termelési és logisztikai rendszer főbb mutatószámai a vállalat és évben elért teljesítményéhez kerül összehasonlításra. A társaságcsoport pozícióinak javításához a vállalat a tulajdonosi elvárásoknak megfelelően, piaci lehetőségeit kihasználva 2013-ban tovább növelte a készterméket előállító gyártósorok termelését. Termelési rekordok születtek a melegen hengerelt, a pácolt és a hidegen hengerelt szalagtermelésben. A kiemelkedő melegen hengerelt és pácoltszalag-termelés megkövetelte a továbbfeldolgozó, kikészítő és csomagoló fázisok kapacitásainak fejlesztését, termelésének felfuttatását. Ennek eredménye a készterméket előállító kikészítő és csomagolósorok rekord, vagy rekord közeli teljesítménye. A termelés tervezett növelésének eredményes végrehajtása különös nagy fegyverténynek minősül a vállalat történetében, hiszen ezt a termelésnövekedést egy, a korábbi évekhez képest jelentősen megváltozott brammaalapanyag-ellátási struktúra 1. ábra: Az ISD Dunaferr Zrt. főbb gyártósorainak termelése mellett sikerült realizálni. Tulajdonosi döntést követően a vállalat I. számú nagyolvasztója január 22-én leállításra került. Ennek következtében a vállalat folyékony fázisának termelése közel a felére csökkent. Így a készárutermeléshez szükséges brammaalapanyag megközelítőleg kétharmada az ISD vállalatcsoporton belüli AMK vállalat által került legyártásra és leszállításra. A brammaalapanyag stratégia korábbi évekhez képest jelentős változása, nagy feladat elé állította az ISD Dunaferr Zrt. működéséért felelős funkcionális és gyártóművi szervezeteket. A feladat sikeres megoldását az elmúlt év termelési és kiszállítási számai egyértelműen bizonyítják. A főbb gyártósorok termelésének alakulása az 1. és 2. táblázatban és az 1. ábrán kerül összefoglalásra 2009 és 2013 között. A Lőrinci Meleghengermű év végén történő leállítása több mint tonnával csökkentette a évi készáru-termelést. Így a rekord mennyiségű, a megelőző 2. ábra: ISD Dunaferr Zrt. készáru-termelésének alakulása termékfajtánként táblázat: ISD Dunaferr Zrt. készáru-termelésének alakulása termékfajtánként Készáru-termelés tény tény tény tény tény Bramma készáru Durvalemez készáru MH készáru Pácolt készáru HH készáru Horganyzott készáru Profil készáru Összesen ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/3.

15 3. ábra: ISD Dunaferr Zrt. készáru-termelésének alakulása termékfajtánként évet közel tonnával túlszárnyaló, melegen hengerelt, pácolt és hidegen hengerelt szalag előállítása sem volt elegendő a vállalati készárutermelés évben elért szintjének további növeléséhez. A meleghengerlési fázist követő gyártósorok teljesítménye kiemelkedő, elérhető kapacitásuk közelében realizálódott. A melegen hengerelt, a pácolt, és hidegen hengerelt szalagtermelésben a vállalat történetének legmagasabb termelését sikerült elérni ban. A horganyzó és profilgyártó sorok a rendelkezésre álló szerződésállomány legyártásával megközelítették a vállalat eddig elért legjobb termelési eredményeit. A vállalat készáru-termelésének alakulása a 3. táblázatban és a 2. és 3. ábrán látható ban a vállalat történetének második legmagasabb készárutermelését sikerült realizálni. Ez a vállalat készterméket előállító gyártó és csomagolósorainak teljesítményét dicséri. A melegen hengerelt pácolt és a hidegen hengerelt készárutermelés 2009 és 2013 között több mint kétszeresére növekedett, amely jelentősen megnövelte a nagyobb hozzáadott termékek arányát az ISD Dunaferr Zrt. készáru termelésében. A hidegen hengerelt és pácolt készáru mennyiségének növekedéséhez elengedhetetlen volt a vállalati szerződésállomány és vevőkör átstrukturálása. A termékszerkezethez illeszkedő vevőkör kialakításának sikeressége a termeléshez szükséges rendelésállomány rendelkezésre állásán, illetve annak kiszállításán mérhető. A vállalatnál letermelt és raktárra adott készáru mennyiségénél tonnával több készárut sikerült kiszállítani 2013-ban. A készáru-kiszállítás alakulását a 4.1. és 4.2. táblázat, valamint a 4. és 5. ábrák szemléltetik 2009 és 2013 között. A vállalat fennállásának történetében a második legnagyobb készáru kiszállítását realizálta 2012-ben. A Lőrinci Meleghengermű leállítása miatt kieső szállítási mennyiségeket a vállalati készáru mennyiségének növekedése sem tudta ellensúlyozni, így a évi készáru-kiszállítási teljesítményt nem sikerült megismételni 2013-ban. A készáru kiszállítás fuvarmódonkénti megoszlásából látható a évi termékstruktúra kiszállításának fejlődése, a kamionos és uszályos részarány dinamikus növekedése. Ez a készárukiszállítás-teljesítmény a jelenlegi logisztikai lehetőségek, rakodási és tárolási kapacitások maximális kihasználása mellett hajtható végre. Elengedhetetlennek látszik, hogy a készáru-termelés további tervezett mennyiségi és minőségi növekedésének eredményes végrehajtásához, hogy a kiszolgáló logisztikai fejlesztések is megvalósuljanak. A termelési és kiszállítási rendszer főbb mutatószámai Zsugorítvány- és nyersvastermelés A zsugorítványtermelés mennyiségét a nyersvasgyártás betétigénye, míg műszaki mutatóit a felhasznált alapanyagok minősége és a technológiai paraméterek határozzák meg. A zsugorítványtermelés főbb mutatóit az 5. táblázat mutatja be ban a zsugorítványtermelés az előző évek termelési szintje alatt realizálódott, amelynek oka a tulajdonosi döntésnek megfelelően csökkentett nyersvastermelés volt. A január 22-én az I. sz. nagyolvasztó leállításra került és a döntés értelmében 2013-ban nem került újra üzembe helyezésre. Ezért a zsugorító termelését a működő II. sz. nagyolvasztó 100% zsugorítványbetéttel történő biztonságos ellátása határozta meg. A zsugorító csökkentett termelési szintjének köszönhetően az üzemnapi termelés és a fajlagos teljesítmény mutatószámai a megelőző évekhez képest értelemszerűen kisebb értékeket mutatnak. A zsugorítvány gyártásnál 2013-ban megváltozott az ércbázis. A Szuhaja Balka-i és a khumani agglóérc bázisból a khumani a III. negyedév végére jelentősen lecsökkent. A khumani agglóérc a tömörítői elegy ferrum tartalmát nem, de a zsugorítói elegyhez adagolt salakképző mennyiségét és ezzel a fajlagos zsugorítói elegyszükségletet csökkentette. A nyersvastermelés mennyiségét, a gyártott nyersvas minőségét az acélgyártás nyersvasigénye és a felhasznált 4. ábra: ISD Dunaferr Zrt. készáru-kiszállításának alakulása termékfajtánként ábra: ISD Dunaferr Zrt. készáru-kiszállításának alakulása termékfajtánként ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/3. 111

16 4.1. táblázat: ISD Dunaferr Zrt. készáru-kiszállításának alakulása termékfajtánként Készáru-kiszállítás tény tény tény tény tény Bramma készáru Durvalemez készáru MH készáru Pácolt készáru HH készáru Horganyzott készáru Profil készáru Összesen táblázat: ISD Dunaferr Zrt. készáru-kiszállításának alakulása termékfajtánként MH készáru Közút Vasút Uszály Összesen Pácolt készáru Közút Vasút Uszály Összesen HH készáru Közút Vasút Uszály Összesen Horganyzott készáru Közút Vasút Uszály Összesen Profil készáru Közút Vasút Uszály Összesen Összesen Közút Vasút Uszály Összesen táblázat: A zsugorítványgyártás főbb műszaki mutatói Zsugorítványgyártás főbb mutatói Zsugorítványtermelés t Naptári időkihasználás % 95,196 90,260 91,048 Üzemnapi termelés t/ünap Fajlagos teljesítmény kg/m2üó Zsugoritvány Fe % 53,116 53,030 56,650 Zsugoritvány bázikussága (CaO+MgO)/SiO2 3,243 2,866 1,599 Zsugoritvány szilárdsági index (0-5mm) % 16,586 16,213 17,23 Ércelegy kg/t zsug 953, , ,337 Salakképző kg/t zsug 243, , ,835 Elegy kg/t zsug 1 197, , ,173 Fajlagos szilárd tüzelőanyag felh. kg/t zsug 47,974 46,659 36, ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/3.

17 6. táblázat: A nyersvasgyártás főbb műszaki mutatói Nyersvasgyártás főbb mutatói Nyersvas termelés t Üzemnapi termelés t/ünap Üzemnapi termelés t/ünap Kohótérfogat kihasználás m 3 ünap/tnyv 0,53 0,570 0,612 Elegyáthajtás (-szállópor) te/m 3 ünap 3,188 2,923 2,748 Járatintenzitás tk/m 3 ünap 0,98 0,94 0,9 Fúvósík terhelés kgk/m 2 üóra 926, , ,737 Fajlagos kokszfelhasználás kg/tnyv 519, , ,66 Fajlagos földgázfelhasználás m3/tnyv 28,959 7,149 17,111 Összes tüzelőanyag felhasználás 548, , ,771 Átlagos pellet Fe % 63,29 64,61 65,29 Ércelegy Fe % 57,65 58,24 57,98 Elegy Fe % 56,69 57,53 56,96 Elegy kihozatal (-szállópor) % 59,242 60,006 59,480 Kokszterhelés (-szállópor) te/tk 3,327 3,098 3,053 Korrigált kokszterhelés (-szállópor) te/tk 3,083 3,053 2,961 Pellet aránya ércelegyben % 43,907 43,995 4,174 Zsugorítvány aránya ércelegyben % 52,555 53,759 92,478 Fajlagos kohó salak (számított) kg/tnyv 377,2 382,1 374,2 I. osztályú nyersvas aránya % 88,592 86,283 83,826 II. osztályú nyersvas aránya % 10,416 11,678 14,851 III. osztályú nyersvas aránya % 0,992 2,039 1,323 alapanyagok mennyisége és minősége, valamint a kohósítási folyamatok intenzitása határozzák meg. A nyersvastermelés és a nyersvasgyártáshoz felhasznált koksz főbb mutatói az 6. és 7. sz. táblázatban láthatók. 7. táblázat: A nyersvasgyártásnál felhasznált koksz főbb mutatói A nyersvasgyártásnál felhasznált koksz főbb mutatói Kokszfelhasználás I. Blokk % Kokszfelhasználás III. Blokk % CRI I. Blokk 36,1 38,3 33,2 CRI III. Blokk 29,1 30,1 28,6 CSR I. Blokk 46,3 42,9 53,2 CSR III. Blokk 58 57,7 60, I. negyedévében khumani aggloérc magas részaránya a zsugorítói betétben, magas alumínium-oxid tartalmának következtében, a kohói salak viszkozitását megnövelte, a kohó metallurgiai munkáját és termelését jelentősen rontotta. Ennek következménye volt az a másod és harmadosztályú nyersvas mennyiségének növekedése. Az egykohós működés a nyersvasgyártás minőségi mutatószámaiban (elsősorban a koksz és az összes tüzelőanyag fogyasztásban) okozott enyhe romlást az előző időszakhoz képest. Az I. és a III. blokkból származó kokszok felhasználási aránya kismértékben eltolódott az I. blokkban előállított koksz irányába ban a kohói kokszfelhasználás 29%-át a I. blokkban előállított koksz adta. A kohósításra felhasznált koksz CRI értékei kismértékben romlottak, míg a CSR értékek a megelőző évekhez képest jelentősen javultak. Acéltermelés Az acéltermelés főbb mutatóit a 8. táblázat foglalja össze. Az egykohós nyersvastermelés következtében a konverterben gyártott adagszám is felére csökkent. A napi átlagos adagszám csökkenése az acélgyártási rendszer hőállapotának, az acélgyártás hőmérlegének romlását okozta. A hőmérleg romlásának következményeként a fajlagos nyersvasfelhasználás 841 kg/t-ra növekedett. Az acélgyártási rendszer hőállapotának csökkenését mutatja a fajlagos hulladékfelhasználás csökkenése. A fajlagos ötvözőfelhasználás kismértékű csökkenését a gyengén ötvözött acélok termelésének elmaradása okozta 2013-ban. Az ISD Dunaferr Zrt. acélgyártási struktúrájában évről évre nő a magasabb ötvözöttségű, nagyobb hozzáadott értékű acélok aránya, amely a 9. táblázatban kerül bemutatásra. A folyékony fázis évi teljesítményéről összességében elmondható, hogy a tulajdonosi döntés olyan új fejezetet nyitott a vállalat történetében, amelyre korábbi szakmai tapasztalatok nem álltak rendelkezésre. Az egykohós üzemmenet minőségi mutatóinak értékelésénél el kell mondani, hogy a mutatók a vártnál kedvezőbben alakul- 8. táblázat: Az acélgyártás főbb műszaki mutatói Az acélgyártás főbb mutatói Termelés (t) Fajl. nyersvas felh. (kg/t) 836,32 825,38 841,54 Fajl. hulladék felh. (kg/t) 275,61 281,43 272,87 Fajl. pellet felh. (kg/t) 0,25 1,25 0,28 Fajl. ötvöző felh. (kg/t) 9,12 9,08 8,33 Fajl. fémbetét (kg/t) 1 121, , ,73 Fajl. hozaganyag felh. (kg/t) 70,68 69,70 69,31 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/3. 113

18 9. táblázat: Az acéltermelés megoszlása termékcsoportok (költségcsoportok) szerint Folyamatosan öntött bramma acéltípusai Mennyiség, t % Mennyiség, t % Mennyiség, t % Lágyacél , , ,47 S235 típusú acél , , ,61 S275 típusú acél , , ,78 S355 típusú acél , , ,70 Nb-mal mikroötvözött acél , , ,08 V-mal mikroötvözött acél , , ,36 Korróziónak ellenálló acél , ,02 0 0,00 Nemesíthető acél , , ,11 Kopásálló acél 553 0, , ,13 Elektrotechnikai acél , , ,76 Gyengén ötvözött acél , ,14-17 Összesen , , , táblázat: A MH-hengersor időkihasználási és teljesítménymutatói Kieső idő (óra) Tervezett Nem tervezett Időkihasználási mutatók Naptári idő (óra) Üzemszünet TMK Nagyjavítás Anyaghiány Szerződéshiány Üzemidő (óra) 1-( ) Gépész üzemzavar Villamos üzemzavar Karbantartási üzemzavar (8+9) Veszteségidő (óra) Technológiai üzemzavar Üzemzavaros melegítés Üzemzavaros henger Egyéb üzemzavar Üzemzavarok ( ) Gépi idő (óra) 7-( ) Mellékidő (óra) Munkahengercsere Melegítés Termelőidő v. Főidő v. Forgásidő (óra) 16-(17+18) Naptári időkihasználás (7/1*100) 20 85,42 89,96 87,98 Időkihasználás (%) Üzemidő-kihasználás (16/7*100) 21 86,24 83,94 86,35 Főidő/Naptári idő (19/1*100) 22 62,73 65,32 66,67 Főidő/Üzemidő (19/7*100) 23 73,43 72,61 75,78 Nettó betét (t) Hevítési teljesítmény (t/ó) 24/(19+18) ,2 306,9 311,8 Teljesítménymutatók Hengerlési teljesítmény (t/ó) 24/ ,7 317,4 318,7 Napi átlagos termelés (t/nap) 24/7* (24 óra) tak. A vártnál jobb mutatószámok az egyenletes és magas ferrum tartalmú zsugorítói alapanyagoknak, az egyenletes kohójáratnak, a jó kémiai és fizikai hőtartalmú nyersvasnak, a kis mennyiségű, saját keletkezésből kielégíthető hulladékigénynek, valamint az alacsony napi adagszámra kialakított, a optimális hőháztartást biztosító acélgyártási termelésszervezési rendszer bevezetésének köszönhető. A termelésszervezési rendszer optimalizálta, illetve egymáshoz hangolta a konverter hőállapotát, az öntőüstök és a közbenső üstök előmelegítését, hőállapotát, a gyártásra kerülő szekvensek idősítését és hosszát, a nyersvaskeverő használatát és a karbantartások programozását. Természetesen meg kell említeni, hogy a szokottnál enyhébb tél is kedvezően befolyásolta a működést, komolyabb fagykárok, zavarok nélkül sikerült végigdolgozni az egykohós időszak téli időszakát. Melegen hengerelt szalagtermelés A Meleghengermű hengersora a vállalat kiemelt termelő egysége, hiszen a hengersor biztosítja az alapanyagot, a melegen hengerelt nyerstekercset a vállalat továbbfeldolgozó egységeinek. A hengersor több egységből felépülő, számos folyamatirányító és informatikai eszközzel szabályozott gyártósor, amely stratégiai helyzetén túl jelenleg a vertikális vállalati termelési rendszer egyik szűk keresztmetszete. A szűk keresztmetszet csökkentésére, a szalagtermelési szint növelésére a Meleghengerműben 2006-ban kapacitásnövelő beruházási projekt kezdődött 114 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/3.

19 meg, amely a válság miatt többször átütemezésre került, és végrehajtása jelenleg is folyamatban van. A beruházási projekt egyik fontos állomása a léptetőgerendás kemence elindítása volt 2011-ben. A 10. sz. táblázatból látható, hogy a léptetőgerendás kemence üzembe helyezését követően a melegítés miatt hengerlésből kieső idők jelentősen lecsökkentek (a évi 308 óráról 2013-ban 128 órára). Ezzel együtt a hengersor hevítési teljesítménye 276,2 t/óráról 311,8 t/órára, míg a hengerlési teljesítmény 291,7 t/óráról 318, 7 t/órára nőtt. A hengersori termelőidő (fő- vagy forgásidő) több mint 6%-kal növekedett 2011-hez képest, 11. táblázat: A MH-hengersori teljesítményét befolyásoló főbb mutatók Hengersori teljesítményt meghatározó főbb mutatók I-XII. I-XII. I-XII. Forgási idő (%) 62,73 65,32 66,67 TMK+Nagyjavítás (%) 8,18 9,26 8,63 Munkahengercsere (%) 7,42 7,97 7,84 Melegítés (%) 3,52 2,22 1,46 Üzemzavarok (%) 11,76 11,69 9,16 Egyéb (%) 6,39 3,54 6,24 Hengerlési teljesítmény (betét) (t/ó) 291,71 317,36 318,68 Hevítési teljesítmény (betét) (t/ó) 276,23 306,92 311,85 Betét/szalag (kg/t) 1 036, , ,0 Selejtmentes fajlagos (kg/t) 1 031, , ,9 Csiszolási veszteség (kg/t) 0,50 0,40 0,20 Átlagszélesség (mm) 1246,5 1252,6 1255,4 Átlagvastagság (mm) 4,13 4,11 4,01 Átlagos bugahossz (mm) Rövidbuga-arány (%) 2,88 2,90 2,36 Átlagos tekercstömeg (kg/db) Kritikusszelvény-arány (%) 22,0 25,1 25,9 1,8 mm-nél vékonyabb (%) 7,29 8,28 9,47 Szilárdsági osztály 37 (%) 80,91 78,94 79,87 44 (%) 3,52 4,83 4,04 52 (%) 13,25 13,94 13,97 52 feletti (%) 2,32 2,30 2,12 Bugatípus-megoszlás B08 (%) 0,9 1,1 1,1 B09 (%) 3,2 3,5 1,6 B10 (%) 20,8 20,2 11,9 B11 (%) 8,6 7,4 17,4 B12 (%) 10,2 9,4 9,6 B13 (%) 22,8 22,7 22,7 B14 (%) 3,0 4,0 3,8 B15 (%) 30,4 31,7 32,0 Hengerlési közidő (s) - 58,5 59 Követési idő (s) 215,70 198,54 201,36 Munkahengercserék garnitúracsere (db) mintáscsere (db) garnitúra teljesítmény tonna garnitúrahossz km 71,3 73,3 76,0 míg a főidő/üzemidő hányadosa 2013-ban meghaladta a 75%-ot. A táblázatból látható, hogy 2013-ban a kieső idők csökkentésével a termelőidő több mint 100 órával 5840 órára nőtt, ami lehetővé tette a napi tonna/nap feletti átlagos termelés elérését. Az időalap további növelési lehetőségei a termelésből nem tervezetten kieső idők további csökkentése, valamint a hengerlés ütemidejének 12. táblázat: Hideghengerműi pácolósor időkihasználási mutatói Megnevezés M.e Termelés (to) , , ,02 Naptári idő ó 8 760, , ,00 Üzemszünet ó 137,86 115,15 142,33 TMK ó 793,02 714,90 641,95 Üzemidő [2-(3+4)] ó 7 829, , ,72 Főidő [ ] ó 5 065, , ,30 Mellékidő ó 527,31 308,25 336,27 Kieső idő ó 198,36 153,68 129,01 Termelőidő [6+7+8] ó 5 791, , ,58 Gépész üzemzavar ó 330,38 240,65 278,45 Villamos üzemzavar ó 354,46 317,35 207,40 Egyéb karb. üzemzav. ó 64,40 117,60 89,18 Karb. üzemzav. [ ] ó 749,24 675,60 575,03 Techn. üzemzav. ó 847,09 422,77 398,97 Anyaghiány ó 391,79 656,90 372,60 Egyéb ó 49,52 47,95 188,53 Veszteségidő [ ] ó 2 037, , ,13 Termelés / főidő [1/6] t/ó 143,79 146,94 145,67 Naptáriidő-kihasz.[5/2*100] % 89,37 90,55 91,05 Üzemidő-kihaszn.[9/5*100] % 73,97 77,33 80,75 Termelés/üzemidő [1/5] t/ó 93,04 105,10 109,13 Termelés/termelőidő [1/9] t/ó 125,77 135,91 135, táblázat: Hideghengermű szalagsorainak időkihasználási mutatói Megnevezés M.e Termelés (to) , , ,70 Naptári idő ó , , ,00 Üzemszünet ó , , ,98 TMK ó 495,72 790,13 480,82 Üzemidő [2-(3+4)] ó , , ,20 Főidő [ ] ó 7 657, , ,72 Mellékidő ó 3 044, , ,37 Kieső idő ó 1 486, , ,41 Termelőidő [6+7+8] ó , , ,50 Gépész üzemzavar ó 335,56 284,80 287,90 Villamos üzemzavar ó 313,68 287,75 302,75 Egyéb karb. üzemzav. ó 199,82 91,13 98,48 Karb. üzemzav. [ ] ó 849,06 663,68 689,13 Techn. üzemzav. ó 131,82 86,97 113,10 Anyaghiány ó 1 235,05 990,45 588,48 Egyéb ó 136,17 175,92 454,98 Veszteségidő [ ] ó 2 352, , ,70 Termelés / főidő [1/6] t/ó 162,65 121,22 51,62 Naptáriidő-kihasz.[5/2*100] % 165,99 175,20 59,29 Üzemidő-kihaszn.[9/5*100] % 246,79 268,65 88,15 Termelés/üzemidő [1/5] t/ó 83,85 74,63 32,61 Termelés/termelőidő [1/9] t/ó 100,19 85,24 36,99 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/3. 115

20 felgyorsítása. A hengersor fajlagos mutatóinak javulása lehetővé tette a hengerlés nettó betétjének növelését. A hengersor teljesítményét befolyásoló paraméterek a 11. táblázatban kerültek összefoglalásra. A hengerlési folyamatok végrehajtását alapvetően meghatározzák a hengerlésre kerülő bramma méretei és tulajdonságai, valamint a hengerlési célként meghatározott termék méretei és tulajdonságai. A táblázatban összesített teljesítménymutatók nagy része kedvezően, a teljesítményt kedvezően befolyásolóan alakult 2013-ban, a megelőző évekhez viszonyítva. Ilyenek például az időkihasználási és anyagfelhasználási mutatók, a szerződésállomány összetételéből fakató átlagméretek és átlagtömegek, a garnitúra teljesítmény és garnitúra hossz. A szalagtermelésre kedvezőtlen hatású mutatók a kritikus (az átlagosnál nagyobb selejtveszéllyel hengerelhető) méretek aránya 2013-ban 25,9%-ra növekedett, 1,8 mm-nél vékonyabb méretek aránya az előző év 8,28%-áról elérte a 9,47%-ot. Hidegen hengerelt és pácolt termékek termelése A Hideghengermű három meghatározó termelési egységének időkihasználási mutatói a 12., 13. és 14. táblázatban láthatók. A veszteségidők csökkentésével lehetővé vált a termelés szintjének növelése a pácolósoron, a hengerállványokon. A hőkezelőkemencéknél a rendelkezésre álló alapanyag mennyisége és összetétele, valamint a hőkezelői állások száma határozza meg teljesítményt. A hőkezelő termelését 2013-ban az egykohós üzemmenet következményeként a kohói zavarok esetén fellépő kohógázhiány korlátozta. A Hideghengermű a vállalat legösszetettebb gyártóműve a berendezések és termékek gyártási útvonalának száma, valamint a berendezések bonyolultsága miatt. Ez 14. táblázat: Hideghengermű hőkezelő időkihasználási mutatói Megnevezés M.e Termelés (to) , , ,05 Naptári idő ó , , ,00 Üzemszünet ó , ,00 0,00 TMK ó , , ,00 Üzemidő [2-(3+4)] ó , , ,00 Főidő [ ] ó , , ,00 Mellékidő ó , , ,00 Kieső idő ó 0,00 0,00 0,00 Termelőidő [6+7+8] ó , , ,00 Gépész üzemzavar ó 3 820, , ,00 Villamos üzemzavar ó 1 390, , ,00 Egyéb karb. üzemzav. ó 6 825, ,00 0,00 Karb. üzemzav. [ ] ó , , ,00 Techn. üzemzav. ó 0,00 150,00 325,00 Anyaghiány ó , , ,00 Egyéb ó ,00 599, ,00 Veszteségidő [ ] ó , , ,00 Termelés / főidő [1/6] t/ó 0,82 0,80 0,78 Naptári idő kihasz. [5/2*100] % 94,49 96,05 97,51 Üzemidő kihaszn. [9/5*100] % 81,47 84,68 81,30 Termelés/üzemidő [1/5] t/ó 0,61 0,62 0,59 Termelés/termelőidő [1/9] t/ó 0,75 0,73 0, táblázat: Hideghengerműi fajlagos anyagfelhasználási mutatók alakulása Állapot Termék Megnevezés Me termelés t Pácolt (CP) alapanyagfelhasználás t fajlagos t/t 1,031 1,030 1,029 termelés t Hengerelt (HE) alapanyagfelhasználás t fajlagos t/t 1,001 1,000 1,001 termelés t Utánhegerelt (HU) alapanyagfelhasználás t fajlagos t/t 1,000 1,011 1,011 termelés t Hőkezelt (HO) alapanyagfelhasználás t fajlagos t/t 1,000 1,000 1,000 termelés t Mattírozott (HM) alapanyagfelhasználás t fajlagos t/t 1,006 1,023 1,027 termelés t Dresszírozott (CD) alapanyagfelhasználás t fajlagos t/t 1,010 1,003 1,012 termelés t Dresszírozott (HD) alapanyagfelhasználás t fajlagos t/t 1,042 1,042 1,042 termelés t MH pácolt tábla (CL) MH pácolt széles tekercs (CT) MH pácolt hasított tekercs (CH) HH tábla (HL) HH széles tekercs (HT_HT) HH hasított tekercs (HH) Full-hard (HT_FH) alapanyagfelhasználás t fajlagos t/t 1,029 1,029 1,024 termelés t alapanyagfelhasználás t fajlagos t/t 1,004 1,007 1,007 termelés t alapanyagfelhasználás t fajlagos t/t 1,078 1,087 1,084 termelés t alapanyagfelhasználás t fajlagos t/t 1,062 1,064 1,063 termelés t alapanyagfelhasználás t fajlagos t/t 1,068 1,078 1,078 termelés t alapanyagfelhasználás t fajlagos t/t 1,090 1,109 1,103 termelés t alapanyagfelhasználás t fajlagos t/t 1,058 1,062 1,063 Kikészítői átlag (FH nélkül) fajlagos t/t 1,045 1,047 1,044 Normál útvonal számolt t/t 1,123 1,125 1,122 Full-hard számolt t/t 1,092 1,094 1, ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/3.