ISD DUNAFERR. LI. évfolyam 4. szám (171) Kézirat lezárva: november TARTALOM MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK

Átírás

1 LI. évfolyam 4. szám (171) Kézirat lezárva: november TARTALOM ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK A szerkesztőbizottság: Bocz András Bucsi Tamás Cseh Ferenc Gyerák Tamás Kopasz László Kozma Gyula László Ferenc Lontai Attila Lukács Péter PhD Orova István Rokszin Zoltán Szepessy Attila Tarány Gábor Főszerkesztő: Dr. Szücs László Kelemen Tibor 40 éves a folyamatos acélöntés Dunaújvárosban The Continuous Casting in Dunaújváros is 40 years Hajnal Attila Az ISD Dunaferr Zrt. termelési és kiszállításteljesítménye 2012-ben 162 Capacity of Production and Shipment of ISD Dunaferr Co. Ltd. in 2012 Kapros Tibor, Sevcsik Mónika, Borisz Szoroka Új típusú rekuperátor alkalmazása alacsony fűtőértékű gázok tüzelésénél 177 Application of new type recuperator for firing of low calorific value (LCV) gases Portász Attila A melegen hengerelt nyerstekercsek darabtömeg-növelésének lehetőségei és korlátai Possibilities and limits of piece-mass increase of hot rolled raw-coils Felelős szerkesztő: Jakab Sándor Olvasószerkesztő: Dr. Szabó Zoltán Technikai szerkesztő: Kővári László Grafikai szerkesztő: Késmárky Péter Rovatvezetők: Felföldiné Kovács Ágnes Hevesiné Kővári Éva Szabó Gyula Szente Tünde Meskál László Változások a jelentős környezethasználat engedélyezésében Changes in the Environmental Permitting Jakab Sándor Pályázatok értékelése, eredményhirdetés, díjak átadása az ISD Dunaferr vállalatcsoportnál Evaluation of Applications, Announcement of Results and Award Ceremony at ISD Dunaferr Co Ltd Company Group

2 ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK Az ISD Dunaferr Dunai Vasmû Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság megbízásából kiadja a Dunaferr Alkotói Alapítány Felelõs kiadó: Lukács Péter PhD, az alapítvány kuratóriumának elnöke Nyomdai elõkészítés: P. Mester Anikó HU ISSN: A kiadvány elektronikus változatban elérhetõ a címen Nyomtatás: Extra Média Nyomda Kft. Felelõs vezetõ: Szabó Dániel 2013

3 Tisztelt Olvasó! A városstratégia újratervezésénél a szakemberek értékelik Dunaújváros múltját és jelenét, hogy annak nyomán meghatározzák a fejlődés lehetséges útjait. Az európai értékrendek mentén döntik el, mi az, amivel szakítanunk kell, viszont melyek azok az értékek, amelyeket tovább kell vinnünk. Értékeink rangsorában az első helyen áll az évtizedek során kialakult magas színvonalú szakmakultúránk. Ezt követi a vállalkozói készség megléte. Az egykori Dunai Vasmű, az ISD Dunaferr Zrt., ma már nem egyedüli foglalkozatóként biztosít a városban és környékén élőknek megélhetést, családoknak egzisztenciát. Jelen vannak papír- és gumigyártó vállalkozások, a helyi gazdaságban jelentős a KKV, a kis- és közepes vállalkozói szektor súlya. A harmadik számottevő erőforrás, amire jövőt lehet építeni, az alkotópotenciál, avagy innovációs készség. Sokan nem tudják, hogy Dunaújvárosban nem csak a sport van, hanem többirányú alkotóművészet, kreativitással páros mérnöki tudás. A stratégiaalkotóknak meg kell ismerniük a múltunkat is, mert a múlt hoz magával problémákat és terheket, ugyanakkor a múltból gyökereznek azok az értékek, amiket fel lehet használni új programok elindításánál. Dunaújvárosban szinte a semmiből indult el az acélgyártás, nem a pentelei lakosok voltak ebben a meghatározóak. Az ország különböző településeiről toborozták, gyűjtötték egybe a legkiválóbb szakembereket, s ez a minőség és teljesítmény ma is érzékelhető. A Vasmű berendezéseinek működtetéséhez szakemberekre volt szükség. Első lépésben Borsod megyéből - Ózdról, Diósgyőrből - és Budapestről jöttek mérnökök, szakmunkások. Az ország különböző vidékeiről érkezők szakmai ismeretei heterogénnek bizonyultak, éppen ezért természetes volt az igény a városban egy középfokú kohászati intézmény alapítására. A Vasmű építésének első évei után 1953-ban, tehát hatvan évvel ezelőtt kezdődött meg a középfokú kohász technikus képzés, amely 1975-ig folyt. A nappali tagozatos 3 első osztályt Sztálinvárosból és környékéről, valamint az Köszöntő ország több megyéjéből szervezték. Egy második, egy harmadik és két negyedik osztályt Diósgyőrből irányítottak át az iskolakezdésre. Az intézmény 1955-ben Kerpely Antal nevét vette fel. A Kerpely Antal Kohó- és Gépipari Technikum a működése alatt közel 2000 technikus adott a magyar iparnak - nappali, levelező és esti tagozaton folyó - kohász, gépész és öntő képzésnek köszönhetően. Az egykori technikum helyén jelenleg a Dunaújvárosi Főiskola működik, ahol 3500 magyar és külföldi diák tanul 6 képzési területen: műszaki, informatikai, gazdaságtudományi, társadalomtudományi, bölcsészettudományi valamint pedagógiai szakon. Az intézmény szellemi műhelyként funkcionál a város és környéke, de a régió gazdasági, társadalmi életében, szoros kapcsolatban a Dunaferrel és további vállalatokkal, vállalkozásokkal. Műszaki értelmiségi műhely az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Vaskohászati Szakosztályának Dunaújvárosi Szervezete, valamint a lapunkat is megjelentető Dunaferr Alkotói Alapítvány. Előbbi a kohász hagyományok ápolásában, továbbvitelében is meghatározó szerepet tölt be, az alapítvány pedig összefogja a szellemi teljesítményt nyújtókat, pályázati rendszerén keresztül elismerésüket biztosítja. A kiemelkedő mérnöki tudás eredményeként ma is díjakat nyer a Dunaferr, neve jól cseng a hazai és nemzetközi piacokon. Jó hírét viszik a nemzetközi vásárok, a dunaferres szakemberek előadásai különböző tanácskozásokon, konferenciákon, ahonnan mi sem hiányozhatunk. Büszkék vagyunk szakmai folyóiratunk értékközvetítő szerepére, hiszen minden olyan eseménynek, történésnek, fejlesztésnek, beruházásnak, újításnak helyt adunk, amely publicitásra érdemes. Köszönjük, hogy partnerek abban, hogy együtt írjuk és készítjük a Dunaferr Műszaki Gazdasági Közleményeket. A kedvező piaci helyzet alakulásában bízva, a következő esztendőhöz fogadják jókívánságaimat, magam és szerkesztőtársaim nevében. Jó szerencsét! Dr. Szücs László főszerkesztő ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2013/4. 155

4 Dear Reader! On the redesign of urban strategy the specialists evaluate the past and present of Dunaújváros to determine the possible ways of development. Considering the European scale of values they decide which ones to leave behind and which values to keep. In the hierarchy of our values high level professional culture stands in the first place, that was developed during the past decades. This is followed by the existence of entrepreneurship. Today, the former Danube Ironworks, the ISD Dunaferr Co. Ltd. is not the only company that offers subsistence for people and their families in the town and its outskirts. There are paper and tyre manufacturing companies, and the existence of small and medium enterprise (SME) sector in the local economy is significant. The third considerable resource on which a future can be built is the creative potential or innovative capability. Many people do not know that not only sports exist in Dunaújváros but also multidirectional creative arts and engineering knowledge and creativity. Strategy creators have to know our past as well, because it may bring problems and burdens, while on the other hand past has such values that can be used for starting new programs. Steel manufacturing started nearly from scratch in Dunaujvaros, not the residents of Dunapentele were determinants in this. The best professionals were recruited, gathered from different parts of the country, and this quality and performance is perceived even today. Professionals were needed to operate the plants of Ironworks. In the first stage, engineers and skilled workers came from Borsod county Ózd and Diósgyőr and Budapest. The professional knowledge of people arriving from different parts of the country proved to be heterogenic, therefore the demand for the foundation of a secondary metallurgical institute became obvious. Following the first years of construction of the Ironworks, so sixty years ago, in 1953 the secondary metallurgical technician training had started and lasted till The first 3 classes were organized from the youth of Sztálinváros (Stalin Town), its outskirts as well as several other counties. One second, one third and two fourth classes were redirected from Diósgyőr for start of school. Salutation The institute was named after Antal Kerpely in During its operation the Kerpely Antal Technical School of Furnace and Engineering Industry gave nearly 2000 technicians to the Hungarian industry due to the full-time, correspondence and evening course metallurgist, mechanic and founder education. Today, in the place of the former technical school the College of Dunaújváros functions, where 3500 Hungarian and foreign students study in 6 training areas: engineering, information technology, economics, social sciences, arts and pedagogic faculties. The institute operates also as an intellectual workshop in the economic and social life of the town, its outskirts and the region as well, in close relation with Dunaferr and other companies and businesses. These intellectual workshops are the Dunaújváros Organization of Ferrous Metallurgy Section of Hungarian Mining and Metallurgical Society as well as the Dunaferr Creative Foundation. The first one plays role also in promoting and maintaining the metallurgic traditions, whereas the foundation embraces individuals for their intellectual performances, and provides recognition through an application system. As a result of outstanding engineering knowledge, Dunaferr is winning awards even nowadays, its name sounds well in the domestic and international market. Its good reputation is taken by international fairs as well as presentations held by Dunaferr professionals at different discussions and conferences. We are proud of the value mediator role of our professional journal because we provide space for all those events, happenings, developments, investments and innovations that worth publicity. Thank you for being partners in writing and preparing the Dunaferr Technical Economic Publications. Trusting in the development of a favourable market situation, accept my best wishes for the next year in the name of my editorial colleagues and myself. Good luck! Dr. Laszló Szücs Chief Editor 156 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2013/4.

5 Kelemen Tibor * 40 éves a folyamatos acélöntés Dunaújvárosban Huszonéves, szakmailag felkészült fiatalemberek közreműködésével ben kezdte el munkáját a FAM I-es és II-es számú gépe, 800 ezer tonnás névleges kapacitással, Martin-acélgyártásra alapozva. Ez a kokillaöntéshez képest jelentős anyagkihozatalt, energia megtakarítást és készárura vetített termelési költségcsökkentést jelentett. A gépek és kiszolgáló berendezéseik folyamatos fejlesztésével jelentősen megnőtt a FAM kapacitása a későbbiekben. A '90-es évek elejétől felkészülten várja az összes ma már csak konverterben letermelt acélt, hogy az abból gyártott minőségi brammát átadja a hengerműnek. Elismerés a technológia és a karbantartás érintett fizikai és műszaki dolgozói állományának az elmúlt négy évtizedért. With the contribution of professionally prepared young men in their early twenties, the casting machine number 1 and 2 of the Continuous Casting Plant (CCP) began operation in with a nominal capacity of 800 thousand tons, based on Martin steel making. Compared to chill casting this meant significant material output, energy saving and decrease of production cost projected on finished product. Later on with continuous development of the machines and their service equipment the capacity of CCP has significantly increased. Since the early nineties it is preparedly waiting for all today only in converters produced steel to hand over to the rolling mill the quality slabs produced of that. Acknowledgements to the affected manual workers and technical staff of production and maintenance for the past four decades. Előzmények Bár a folyamatos szalagöntésre Bessemer 1858-ban már kifejlesztett egy berendezést, a folyamatos acélöntés viszonylag fiatal ipari technológia, amely az 1960-as évekig még nem volt elterjedt. A korai próbálkozások számos műszaki probléma miatt nem voltak alkalmasak az ipari alkalmazásra. Az 1960-as években azonban a kohászat helyzetét átformáló folyamatos acélöntés bevezetése rendkívüli gyorsasággal indult meg. A kokillaöntéshez képest számos előnnyel rendelkező technológia főleg az anyagkihozatal és az energia megtakarítás terén hozott jelentős eredményeket a kohászati vertikumokban. (Lásd még az 1. diagramot.) A 60-as évek végére Dunai Vasmű is elérkezett arra a pontra, ahol dönteni kellett a termelés további sorsát befolyásoló műszaki fejlesztésekről. Ezen fejlesztési irányok egyike a folyamatos acélöntőgép telepítése az Acélműben. A beruházás véglegesítésekor 2 db függőleges elrendezésű folyamatos acélöntő gép telepítéséről született döntés. 1. diagram: A folyamatosan öntött acélok aránya világ acélgyártásában (Forrás: * Kelemen Tibor FAM üzemvezető, Acélmű, ISD Dunaferr Zrt. ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2013/4. 157

6 Öntőgép telepítése, műszaki paraméterei Az előkészítő munkálatokat követően (1. ábra) az öntőmű telepítése időszakban valósult meg. A telepítést követő beüzemelés számos probléma elé állította a szakembereket, különösen a tirisztoros hajtások, mivel akkoriban a tirisztoros berendezések az egyik legmodernebb technikának számítottak. A 2-es öntőgép egy évvel később augusztus 12-én kezdte meg a termelést. Az eredetileg telepített öntőgép technológiai paraméterei: Szelvényméret Brammahossz Öntési sebesség Kristályosító Szekunder hűtés Közbensőüst Öntőgépek kapacitása x mm mm 0,4-0,55 m/perc 1200 mm 5 hűtőzóna 20 t t/év Az öntőgépek beüzemelésének hatása az acélmű termelésére Az acéltermelés és folyamatos acélöntés alakulását az es időszakra a 2. diagram, a kokillaöntés és folyamatos öntés arányának alakulását pedig a 3. diagram szemlélteti. 1. ábra: A FAM csarnokának szerelése A szereléssel egyidőben zajlott a technológiai személyzet üzemeltetésre való felkészítése is, valójában egy teljesen új szakma hazai bevezetését kellett megvalósítani. A gyakorlati ismeretek elsajátítására Riesában és Donyeckben került sor. A két ütemben épülő üzem 1-es számú öntőgépén (2. ábra) augusztus 12-én öntötték le az első adagot. 2. diagram: Az acéltermelés és folyamatos acélöntés alakulását az es időszakra A beüzemelés éveit követően már 1976-ra elérte a névleges kapacitását az öntőmű. A 4. diagramon az első 10 év adatait kiemelve jól érzékelhető, hogy a névleges kapacitás elérését követően a FAM-brammarészarány és az öntött mennyiség sem növekedett jelentős mértékben. 2. ábra: Öntés előkészülete az 1-es öntőgépen 3. diagram: A kokillaöntés és a folyamatos öntés megoszlása a Dunaferr acélművében 158 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2013/4.

7 4. diagram: Az öntött buga aránya a 70-es és a 80-as évek eleje között Az öntőgépek fejlesztései A FAM-brammarészarány növelése A konverteres acélgyártás indulása tovább fokozta a FAM kapacitásnövelésének szükségszerűségét. A folyamatos öntés bevezetését követően 10 évvel már az öntőmű első jelentős fejlesztési igénye valósult meg, amely egyértelműen a kapacitás növelését irányozta elő. A többadagos szekvens öntés feltételei a darus öntéssel nem voltak elégségesek, a daruk leterheltsége az öntési kapacitást korlátozta. Az 1983-as fejlesztés keretében mindkét öntőgépre 1-1 db 450 tonna teherbírású üstfordító állvány került beépítésre. A munkák az előkészítettségnek és a szakszerűségnek köszönhetően rendkívül rövid idő alatt készültek el, és az év második felében már az új technológiát használva folyt a termelés. A fordítóvillák beépítését követő években a FAM-brammatermelés mennyisége és részaránya ismét meredeken növekedett, 1988-ra szinte 100% volt a FAMbramma részaránya. A mennyiség felfuttatása mellett a minőségi szempontok, és a FAM-on önthető acélminőségek körének bővítése is rendre új és új problémák elé állította az Acélmű szakembereit. A minőség javítása és az üzembiztonság érdekében a másodlagos hűtőzónát érintő saját erős fejlesztések közül kiemelkedő jelentőséggel bírt az ún. gerendás szekció kiváltása görgős szekcióra. A másodlagos hűtéshez felhasznált víz tisztasága, a fúvókák állapota a szekvens öntés meghatározó kritériumaként a vízkezelés és szűrés hatékony megoldását tette szükségessé. A szekvens öntések miatt a tűzálló anyagok fejlesztése is folyamatosan napirendre került. A zárt öntési lánc megvalósítása a 80-as évek végére általánossá vált. A közbensőüsti záró dugó fejlesztései is először csak a dugófej anyagának változtatása, majd később a monoblokkdugó bevezetése a szekvens hosszak növelését szolgálták. Minőségi követelményeknek való megfelelés A mennyiségi igények teljesülésével a fejlesztések iránya a minőség javítása felé terelődött. A növekvő minőségi követelmények teljesítésére, a folyamatok számítógépes irányítása, felügyelete jelentette a megoldást, ezáltal az es időszak a FAM technológiájának újabb kiemelkedő mérföldköve volt. Az előkészített fejlesztések alapján a kristályosítók kiváltása új típusú, lábgörgős, állítható szélességű kristályosítókra, valamint az öntési folyamat számítógépes folyamatirányításának kivitelezése, és a villamos hajtások terén a PLC-s vezérlés bevezetése is sikeresen megvalósult 1991-ben. A folyamatirányító rendszer üzembe lépésével a technológia fejlesztése terén számos lehetőség nyílt. A közbensőüsti acélhőmérséklet alapvető információ a folyamatos öntés technológiai szabályozó paraméterihez, amely az adagonkénti kétszeri kézi mérés helyett a folyamatos hőmérsékletmérés bevezetésével az öntési folyamat során rendelkezésre áll. A folyamatos hőmérsékletmérés alkalmazásához az üzem és a gépészeti üzem szakemberei közös fejlesztéssel alkották meg a manipulátorszerkezetet. A másodlagos hűtés megfelelőségét jellemző paraméter a hűtőzónából kilépő öntött szál felületi hőmérséklet eloszlása, melyet a húzóhengerek szintjén telepített line scanner készülékekkel mérünk folyamatosan. A mérés eredményének regisztrálása és tárolása az öntési paraméterek teljes reprodukálhatóságát teszi lehetővé. Az öntőgépek brammaminőséget alapvetően befolyásoló berendezései a kor műszaki színvonalának megfelelő kialakítást nyertek a végrehajtott beruházások által. A folyamatirányítás bevezetése az öntési folyamatot alapjaiban megreformálva a brammaminőség egyenletességét és a folyamatok reprodukálhatóságát, továbbá az ISO 9002 minőségirányítási rendszer feltételeinek való megfelelést is biztosította. A folyamatirányítás mellett a kristályosító acélszintmérés és -szintszabályozás automatizálása jelentette a brammaminőség egyértelmű javulását. A kristályosító szintszabályozásának stabil működése a bramma felületminőségének meghatározó alapja lett, emellett az alkalmazott öntőporok terén is a minőség javítás irányába terelődött a beszerzés iránya. A kiemelt acélminőségek öntéséhez bevezetésre került a granulált öntőpor használata, amely a kéregképződés körülményeit stabilizálta, csökkentve a felület alatti repedések feszültség miatti kialakulását. A termékkövetés és azonosítás terén hatalmas lépést jelentett a görgősorokhoz telepített festőgépek üzembe helyezése. A minőségi követelményeknek való megfelelést nem csak a primer és másodlagos hűtés minősége befolyásolja, a tűzálló anyagok terén is további fejlesztések történtek. A 90-es évek közepére a közbensőüst munkabéléséhez használt anyagok közül a samott-termékek teljes mértékben kiváltásra kerültek. Az üstök geometriájának módosítása az áramlási viszonyok javítását szolgálva az öntött 3. ábra: A módosított közbensőüst sematikus vázlata ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2013/4. 159

8 bramma zárványtartalmának csökkenését is eredményezte (3. ábra). A kis tételű, azonos acélminőségek különböző szelvényszélességek megjelenése a Meleghengermű rendelési állományában az Acélmű felé fejlesztési feladatokat generált. A folyamatirányító rendszer a szálankénti programozás révén alkalmas volt a továbbfejlesztésre. A gépészeti átalakítások, és a folyamatirányító modell módosítása megteremtette az ún. vegyes szelvényméretek öntési feltételit, ezáltal a programozhatóság, de legfőképp a veszteségek csökkentése, a kihozatal terén sikerült eredményeket elérni. A folyamatirányító modell mellett az öntőgép egyéb PLC-s vezérléssel működtetett hajtásai is a technológia fejlesztését szolgálta. Szükséges kiemelni a húzóhengerek hidraulikus rendszerén kialakított nyomásszabályozást, melyet a modern hidraulikus útváltó szelepek és a vezérlésüket ellátó OMRON PLC programozásával az Acélmű gépész és villamos szakemberei valósítottak meg. A nyomásszabályozás az öntött szál deformáció nélküli egyenletes haladásának feltétele, mely különösen fontos az egyes elektrotechnikai célra gyártott magas Si tartalmú acélok önthetőségének biztosítására. Öntési teljesítmény növelése az acélgyártási kapacitás összhangjának megteremtésére A végrehajtott fejlesztések után a FAM-brammatermelés minőség szempontjából megfelelt a piac elvárásainak, azonban a mennyiségi igények kielégítése ismét problémaként jelentkezett. Az 1,4-1,5 Mt-s brammatermelési szint átlépéséhez az öntőgépek teljesítménynövelése, az Acélműben egy komplex technológiai fejlesztés keretében, a konverter háromállásos üstmetallurgiai állomásának telepítésével együtt valósult meg 1999-ben. A másodlagos hűtőzóna két görgőpárral történő meghosszabbítása lehetővé tette a metallurgiai hossz növelését. A teljesítménynövelést a másodlagos hűtési modell átalakításával, új típusú un. kétközeges fúvókák beépítésével a minőség romlása nélkül sikerült elérni. Az öntési teljesítmény 2,14 t/perc szintről közel 15%-os növekedéssel 2,415 t/perc értékre növekedett (5. diagram). A B13-B15 brammatípusoknál a konverter és az öntőmű ciklusideje a fejlesztések révén kiegyenlítődött. A fejlesztési igények a piac elvárásai révén folyamatosan napirenden szerepelnek, a már korábban beüzemelt technikák, berendezések megbízható üzemelésén túl újabb fejlesztések is megvalósultak az elmúlt tíz évben. A kézi öntőpor-adagolás adagolótálcás kiváltása A kristályosító szintszabályzó rendszer teljes modernizációja (4. ábra) Öntésindítás és végszálkivitel automatizálása Folyamatirányító rendszer modernizációja Lángvágórendszer folyamatirányításának teljes modernizációja Közbensőüst-előkészítés és -fűtés átalakítása B08 szelvényméret öntési feltételeinek megteremtése A kristályosító szintszabályzó rendszerének modernizációja, valamint az öntőpor-adagolás egyenletességének megteremtése a metallurgiai eredetű lemezleminősülések csökkenését eredményezte, de a további javulás érdekében a kristályosító rézlapok Ni-bevonatolásával kísérletek kezdődtek 2007-ben. 5. diagram: Öntési teljesítmény a fejlesztést követően A nikkelbevonatos kristályosító alkalmazása a kísérletek alapján a bramma felületirepedés-hibáit jelentősen csökkentette. A bevonatolás tartóssága a bevezetéskor azonban nem volt megfelelő. A közel egy évig tartó próbaidőszakot követően a bevonat tartósságával a kezdeti adagról a 2000-es adagszámot is elértük, a keskenyoldalak tekintetében pedig 2500 adag az átlagos elért öntésszám. A kristályosító rézlapok Ni-bevonatolásával jelentős mértékben csökkent az ún. csillagrepedések kialakulása. A brammák belső szerkezeti hibáiból eredő rétegesség elkerülésére a hűtőzóna-szekciók görgőinek állapottérképezése alapján bevezetésre került a görgők munkafelületének felhegesztéses javítása, mellyel a görgők felülete kiváló kopásállóságúvá tehető. A felhegesztett görgőkkel a szálmegtámasztás a kívánt résméretnek megfelelő pozícióban biztosított, így a görgő deformáció miatti belső olvadékáramlás nem lép fel, és a kialakuló belső szerkezetben rétegesség, belső dúsulás nem alakul ki. A minőségi mutatók javítása mellett a költségcsökkentés is számos fejlesztés céljaként került kitűzésre, ezek egyike a közbensőüstök munkabélésének öntéshez való felfűtésének megreformálása is. A közbensőüst munkabélés fejlődésével a felfűtési igénye is folyamatosan változott, 2008 végétől az üstfűtés technológiájában végrehajtott változtatás a felfűtéshez felhasznált földgáz mennyiségének csökkenését eredményezte. A nagy teljesítményű erszényégők használata az új felfűtési technológiában megszüntetésre került, az üstök felfűtése a felső hevítő égőkkel és a kagyló fűtő égőkkel történik, a jobb hasznosulás érdekében az erszény a felfűtés során hőszigetelő fedővel van lefedve. Az eredmények a 6. és 7. diagramból olvashatók. A módosított üstfűtés a évi bevezetésétől kezdődően az egy közbensőüst felfűtéséhez felhasznált földgáz átlagos mennyisége közel 30%-kal csökkent. Az egykohós üzemmód következtében a február és március hónapban ismételt növekedés jelent meg a gázfelhasználásban, amelyet a közbensőüstön alkalmazott fedélrendszer módosításával sikerült kompenzálni, sőt az eredmények további javulást is igazolnak. Az új betonozott fedélgarnitúra a brammából kivágott fedelekkel szemben jobb szigetelést biztosít, a felfűtésre használt energia hasznosulása jobb. A hőszigetelés révén az öntés során is kisebb hőveszteséggel lehet számolni, illetve az öntőüstkezelő is kisebb számára a hőterhelés. Jelenkorunkra is megfogalmazódnak technológiai fejlesztési irányok, melyek főként a meleghengermű 160 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2013/4.

9 bramma-alapanyagának egységességére és legtermelékenyebb feldolgozhatóságára fektetik a hangsúlyt, új bramma szelvényméretek megvalósítási igényével. A brammaszelvényméret változtatása a szélességre vonatkozóan 2013 augusztusában megtörtént, a sikeres próbaüzemet követően a technológia-szerű alkalmazhatóság feltételei biztosítottak. A brammavastagság növelésére vonatkozó igény teljesíthetőségére a műszaki felmérés elkezdődött. Ez a módosítás azonban jelentősebb átalakítást és beruházást kíván, a bevezetésről csak a részletes műszaki és gazdasági előkészítést követően lehet dönteni. A brammajelölést és azonosítást szolgáló jelölő berendezés modernizációja is aktuális feladat, melyet az Acélmű villamos és gépész szakemberei saját erős fejlesztéssel készítenek elő. Összegzés Az elmúlt negyven évre visszatekintve a folyamatos acélöntés fejlődése a bevezetést követően a mindenkori aktuális piaci, termelési igények kielégítését szolgálta. A végrehajtott műszaki fejlesztések, beruházások a kitűzött célokat rendre kielégítették. Az öntőgépek műszaki színvonala a folyamatos fejlesztésekkel követte a mindenkori követelményeket. A brammaminőség kiváló mérőszámként ad visszajelzést az öntőgépek műszaki lehetőségeiről. A célirányos és folyamatos karbantartás, fejlesztés a berendezések üzembiztos működésének záloga. Megalapozza a minőségi brammagyártás feltételeit, a további hosszú távú üzemelést. Régi szabályzó Új szabályzó 4. ábra: Kristályosító acélszintjének diagramja a modernizáció előtt és után ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2013/4. 161

10 Hajnal Attila * Az ISD Dunaferr Zrt. termelési és kiszállításteljesítménye 2012-ben A 2008 végén bekövetkezett válság után 2010-ben a kereslet élénkülésnek köszönhetően Az ISD Dunaferr Zrt. növelni tudta acélalapú készáru kibocsátását. A kiemelkedő termelési és kiszállítási teljesítményeknek köszönhetően a vállalat megelőző évekhez képest 2012-ben is tovább tudta növelni készáru kibocsátását. Az előző év főbb termeléshez és kiszállításhoz kapcsolódó mutatószámai az alábbiakban kerülnek összefoglalásra. After the economic crisis befallen by the end of 2008 ISD Dunaferr Co. Ltd. in 2010 could rise its steel based finished product output due to the increase of demand. Due to the outstanding production and shipment capacities the company could increase its finished product output also in 2012 compared to the previous years. The indicators connected to the main production and shipment of the previous year are summarized in the followings. Az acélipar helyzete A World Steel Association tanulmánya [1] adatai alapján a világ acéltermelése 2012-ben az előző évinél 1,2%-kal magasabb millió tonnával rekordot ért el úgy, hogy a gyártóművek átlagos kapacitáskihasználtsága a évi 80,7%-ról 2012-ben 78,8%-ra csökkent. A világ látszólagos acélfelhasználása évihez képest 1,2%-kal 1.412,6 millió tonnára növekedett. A világ acéltermelésében és felhasználásában az Európai Unió 27 tagállamának részaránya évről évre csökken. Az Európai Unió részaránya a világ acéltermelésében 22,0%-ról 10,9%-ra, míg a acélfelhasználásban 20,7%-ról 9,9%-ra csökkent 2001 és 2012 között. A év végén bekövetkező pénzügyi és gazdasági válság óta a világ, és különösen Európa acéliparának számos kihívással kell szembenéznie. Az Európai Bizottság június 11-én kiadott tanulmánya a legsúlyosabb kihívások közé sorolja az acélpiaci kereslet csökkenését, a károsanyagkibocsátásra vonatkozó előírásoknak való megfelelést, a nyersanyagok beszerezhetőségének beszűkülését, és az ezzel együtt járó alapanyagár növekedést, a magas energia költségeket, valamint a képzett munkaerő hiányát. Európában az acél iránti kereslet közel 30%-kal, az ágazatban foglalkoztatottak száma pedig több mint 10%- kal csökkent a krízis előtti szinthez képest, de még így is mintegy 360 ezer fő dolgozik az acéliparban. Az európai acélgyártók versenyképességét jelentősen rontják az évről évre emelkedő energiaárak. Az európai gyártók reálértéken számolva, közel 27%-kal fizetnek többet az energiáért, mint 2005-ben. Az európai acélipari vállalatok legnagyobb felvevő piaca az európai feldolgozó ipar. Ezen belül a magas hozzáadott értéket előállító iparágak, mint az autóipar, a gépipar és az építőipar, az európai acéligény közel 40%-át teszik ki. A magas hozzáadott értéket előállító iparágakban dolgozó vállalatok, alapanyag beszállítóikkal ellátási láncba szerveződnek, amely lehetővé teszi termelésköltségeik optimalizálását és piaci igényeknek való megfelelőség biztosítását. Az ISD Dunaferr Zrt.-nek, európai gyártóként az európai acélpiacon elért piaci részesedésének megőrzése a cél, amely biztosítja a vállalat fennmaradását. A piaci részesedés megőrzésének feltétele az acélalapú termelés és kiszállítás maximális szintjének fenntartása, a vevői igényeknek megfelelő rendelések gyors és határidőre történő teljesítése. 1. táblázat: Az ISD Dunaferr Zrt. főbb gyártósorainak termelése Főbb termékek termelése tény tény tény tény tény Tömörítvény Nyersvas Acél Durvalemez MH szalag Pácolt szalag HH szalag Horganyzott szalag Profil * Hajnal Attila termelésirányítási igazgató, ISD Dunaferr Zrt. 162 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2013/4.

11 Acélalapú termelés és kiszállítás Az ISD Dunaferr Zrt évi acélalapú termelése és kiszállítása, valamint a termelési és logisztikai rendszer főbb mutatószámai a vállalat és években elért teljesítményéhez kerül összehasonlításra. A társaságcsoport pozícióinak javításához a vállalat a tulajdonosi elvárásoknak megfelelően, a piaci lehetőségeket kihasználva 2012-ben tovább növelte a gyártósorain előállított termékek mennyiségét és az acélalapú készárutermelést. A főbb gyártósorok termelésének alakulása 2008 és 2012 között az 1. táblázatban és az 1. ábrán kerül összefoglalásra. Az ISD Dunaferr Zrt. termelő egységeinek teljesítménye a év végén bekövetkező válság hatására 2008 utolsó negyedévében és évben visszaesett. Ebben az időszakban az ISD Dunaferr Zrt. kapacitásának csak kb %-át tudta kihasználni től a gyártósorok termelése a tervezett elvárásoknak megfelelően, a válságot megelőző évekhez hasonlóan magas szinten alakult ben a Nagyolvasztómű és az Acélmű éves teljesítményét az év néhány hónapjában - tervezetten - visszafogott nyersvas termelése csökkentette. Míg a folyékony fázist követő technológiai fázisokban termelési rekorderedmények születtek. A folyékony fázist technológiai sorrendben követő termelő berendezések teljesítménye részletesen a 2. táblázatban látható. A vállalati készárutermelést alapjaiban meghatározó melegen hengerelt szalagtermelés növelését a 2012-ben beüzemelt léptetőgerendás kemence tette lehetővé. Az új kemencének köszönhetően a melegítés miatt kieső idők szinte megszűntek, és a hevítési teljesítmény növekedésével a hengerlési teljesítmény megközelítette a 325 tonna/órát. Ezzel lehetővé vált a tovább feldolgozó sorok ellátását biztosító termelési szűk keresztmetszet teljesítményének növelése. A Hideghengerműben 2008-ban üzembe helyezett pácolósor és 1760-as hengerállvány teljesítménye, a technikai és technológiai fejlesztéseknek köszönhetően, évről évre emelkedő tendenciát mutat ben a pácolósor termelése meghaladta a tonnát, míg a hidegen hengerelt szalagtermelés az tonnát. A hidegen hengerelt készárukibocsátás szűk keresztmetszetét a Hideghengermű hőkezelőkemencéi jelentik. A hőkezelési teljesítményt, a bemutatott időszakban, a kemencék száma és a hőkezelésre kerülő tekercsek átlag tömege határozta meg. A dresszírozó fontos szerepet lát el hidegen hengerelt termékek tulajdonságainak beállításában, teljesítményét a feldolgozott hidegen hengerelt tekercsek mérete, tömege határozza meg. A Hideghengermű kikészítősorain végzett kikészítési és csomagolási teljesítmény sikeresen lépést tartott a pácolósor növekvő termelésével, biztosítva a Hideghengermű kibocsátásának folyamatos növelését. A Lemezalakítómű és a Fémbevonómű a rendelkezésre álló szerződésállomány legyártásával elérhető maximális termelési teljesítményt realizálták 2012-ben. Az ISD Dunaferr Zrt ben a Lőrinci Meleghengermű év végén bekövetkezett leállítása ellenére elérte történetének legnagyobb készárukibocsátását. Ezt a kiemelkedő eredményt a melegen hengerelt szalagtermelés alapozta meg, amelyhez a pácolósor és a hideghengerműi állványok teljesítménye is jelentősen hozzájárult. A vállalat készárutermelésének alakulása a 3. táblázatban, valamint a 2. és 3. ábrán látható. 2. táblázat: ISD Dunaferr Zrt. gyártósorainak termelése Termelés tény tény tény MH hengersor MH kikészítősorok Lefejtő darabolósor Tekercskikészítő HH Pácolósor HH szalagtermelés as állvány as állvány as állvány HH belső berendezések - Hőkezelő Dresszírozó HH kikészítősorok csomagolással Nagydarabolósor Georg-hasítósor * csomagolással ,823* Nagyhasítósor * csomagolással ,92* Húzvaegyengető Horganyzott szalag Fémbevonóművi kikészítő sorok Daraboló gépsor Élhajlító gépsor Trapézoló gépsor Profilgyártó sorok Hasítósor Kagerer Nyitottprofil-gyártósor Sundwig Nyitottprofil-gyártósor Kagerer Nyitottprofil-gyártósorok Zártprofil-gyártósor Elin Zártprofil-gyártósor Kagerer Zártprofil-gyártósor Kagerer Zártprofil-gyártósor Kagerer Zártprofil-gyártósorok A 3. táblázat adataiból felfedezhető, hogy a melegen hengerelt pácolt és a hidegen hengerelt készáru mennyisége 2008 és 2012 között csaknem kétszeresére növekedett, amely jelentősen megnövelte a nagyobb hozzáadott termékek arányát az ISD Dunaferr Zrt. készárutermelésében. A hidegen hengerelt és pácolt készáru mennyiségének növekedéséhez elengedhetetlen volt a vállalati szerződésállomány és vevőkör átstrukturálása, amelyet a vizsgált időszakban sikerült megoldani. Az elképzelt termékszerkezetnek megfelelő vevőkör kialakításának sikeressége a termeléshez szükséges rendelésállomány lekötésén, illetve annak kiszállításán mérhető. A vállalatnál letermelt és raktárra adott készáru mennyiségével csaknem megegyező mennyiségű készárut sikerült kiszállítani 2012-ben. ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2013/4. 163

12 3. táblázat: ISD Dunaferr Zrt. készárutermelésének alakulása termékfajtánként Készárutermelés tény tény tény tény tény Brammakészáru Durvalemez-készáru MH készáru Pácolt készáru HH készáru Horganyzott készáru Profilkészáru Összesen táblázat: ISD Dunaferr Zrt. készárukiszállításának alakulása termékfajtánként Készárukiszállítás tény tény tény tény tény Brammakészáru Durvalemez-készáru MH készáru Pácolt készáru HH készáru Horganyzott készáru Profilkészáru Összesen A készárukiszállítás alakulását 2008 és 2012 között a 4. táblázat, valamint a 4. és 5. ábra szemlélteti. Hasonlóan a rekordmennyiségű készárutermeléshez, a vállalat fennállásának történetében a legnagyobb készárukiszállítást realizálta 2012-ben. A készárukiszállítás zökkenőmentes növeléséhez a vállalati félkész- és készárukészletek regisztrálási, raktározási, rakodási és szállítóeszköz-foglalási rendszere a felmerülő igények és lehetőségek 1. ábra: Az ISD Dunaferr Zrt. főbb gyártósorainak termelése ábra: ISD Dunaferr Zrt. készárutermelésének alakulása termékfajtánként ábra: ISD Dunaferr Zrt. készárutermelésének alakulása termékfajtánként ábra: ISD Dunaferr Zrt. készárukiszállításának alakulása termékfajtánként ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2013/4.

13 A termelési és kiszállítási rendszer főbb mutatószámai Zsugorítvány- és nyersvastermelés A zsugorítványtermelés mennyiségét a nyersvasgyártás betétigénye, míg műszaki mutatóit a felhasznált alapanyagok minősége és a technológiai paraméterek határozzák meg. A zsugorítvány termelés főbb mutatóit az 5. táblázat mutatja be. 5. ábra: ISD Dunaferr Zrt. készárukiszállításának alakulása termékfajtánként figyelembevételével átalakításra került. A 2012-ben elért készárutermelési és -kiszállítási volumen az értékesítés, termelési és logisztikai területek összehangolt munkáját dicséri ben a zsugorítvány termelés az előző évek termelési szintje alatt realizálódott, amelynek oka a tulajdonosi döntésnek megfelelően csökkentett nyersvastermelés volt. A visszafogott nyersvastermelés kisebb alapanyagigénye következtében zsugorítványtermelés az előző évekhez képest csökkent. A csökkentett termelési szintnek köszönhetően a naptári időkihasználás, az üzemnapi termelés és 5. táblázat: A zsugorítványgyártás főbb műszaki mutatói Zsugorítványgyártás főbb mutatói Zsugorítvány termelés t Naptári időkihasználás % 91,423 95,196 90,260 Üzemnapi termelés t/ünap Fajlagos teljesítmény kg/m 2 üó Zsugorítvány Fe % 53,576 53,116 53,030 Zsugorítvány bázikussága (CaO+MgO)/SiO 2 3,389 3,243 2,866 Zsugorítványszilárdsági index (0-5mm) % 23,902 16,586 16,213 Ércelegy kg/t zsug 968, , ,809 Salakképző kg/t zsug 217, , ,705 Elegy kg/t zsug 1 185, , ,514 Fajlagos szilárdtüzelőanyag-felhasználás kg/t zsug 44,762 47,974 46, táblázat: A nyersvasgyártás főbb műszaki mutatói Nyersvasgyártás főbb mutatói Nyersvas termelés t Üzemnapi termelés t/ünap Üzemnapi termelés t/ünap Kohótérfogat kihasználás m 3 ünap/tnyv 0,525 0,530 0,570 Elegyáthajtás (-szállópor) te/m 3 ünap 3,191 3,188 2,923 Járatintenzitás tk/m 3 ünap 0,987 0,980 0,944 Fúvósík terhelés kgk/m 2 üóra 933, , ,205 Fajlagos kokszfelhasználás kg/tnyv 518, , ,947 Fajlagos földgázfelhasználás m 3 /tnyv 32,879 28,959 7,149 Összes tüzelőanyag-felhasználás 550, , ,096 Átlagos pellet Fe % 63,92 63,29 64,61 Ércelegy Fe % 58,43 57,65 58,24 Elegy Fe % 57,29 56,69 57,53 Elegykihozatal (-szállópor) % 59,813 59,242 60,006 Kokszterhelés (-szállópor) te/tk 3,288 3,327 3,098 Korrigált kokszterhelés (-szállópor) te/tk 3,038 3,083 3,053 Pellet aránya ércelegyben % 46,367 43,907 43,995 Zsugorítvány aránya ércelegyben % 52,415 52,555 53,759 Fajlagos kohósalak (számított) kg/tnyv 377,7 377,2 382,1 I. osztályú nyersvas aránya % 89,950 88,592 86,283 II. osztályú nyersvas aránya % 8,753 10,416 11,678 III. osztályú nyersvas aránya % 1,297 0,992 2,039 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2013/4. 165

14 7. táblázat: A nyersvasgyártásnál felhasznált koksz főbb mutatói A nyersvasgyártásnál felhasznált koksz főbb mutatói Kokszfelhasználás I. Blokk % Kokszfelhasználás III. Blokk % CRI I. Blokk 40,9 36,1 38,3 CRI III. Blokk 33,2 29,1 30,1 CSR I. Blokk 42,4 46,3 42,9 CSR III. Blokk 54,7 58,0 57,7 8. táblázat: Az acélgyártás főbb műszaki mutatói Az acélgyártás főbb mutatói Termelés (t) Fajl. nyersvasfelh. (kg/t) 835,56 836,32 825,38 Fajl. hulladékfelh. (kg/t) 277,29 275,61 281,43 Fajl. pelletfelh. (kg/t) 1,77 0,25 1,25 Fajl. ötvözőfelh. (kg/t) 7,84 9,12 9,08 Fajl. fémbetét (kg/t) 1 122, , ,14 Fajl. hozaganyag-felh. (kg/t) 70,44 70,68 69,70 a fajlagos teljesítmény mutatószámai a megelőző évekhez képest értelemszerűen kisebb értékeket mutatnak. A zsugorítványgyártásnál 2012-re megváltozott az ércbázis. A jakovlevszki aggloércet felváltotta a szuhaja balkai és a khumani agglóérc, amely a ferrum-tartalmat nem, de a zsugorítói elegyhez adagolt salakképző mennyiségét, és ezzel a fajlagos zsugorítói elegyszükségletet csökkentette. A nyersvas termelés mennyiségét az acélgyártás nyersvas igénye és az alapanyagok mennyisége és minősége, valamint a kohósítási folyamatok intenzitása határozzák meg. A nyersvastermelés és a nyersvasgyártáshoz felhasznált koksz főbb mutatói a 6. és 7. táblázatban láthatók. A kohói betétben bekövetkező változások év végén éreztették hatásukat, a zsugorítvány ércelegyében megjelenő khumani aggloérc, magas alumínium-oxid tartalmának következtében, a kohói salak viszkozitását megnövelve, a kohó metallurgiai munkáját és termelését jelentősen rontotta. Ennek következtében a termelés menynyiségi csökkenése mellett, a másod- és harmadosztályú nyersvas mennyisége az előző évekhez képest kismértékben növekedett. Az I. és a III. blokkból származó kokszok felhasználási aránya kismértékben eltolódott az I. blokkban előállított koksz irányába. A CRI- és CSR-értékek a megelőző évekhez képest jelentősen nem változtak. Acéltermelés Az acéltermelés főbb mutatóit a 8. táblázat foglalja össze. A nyersvas átlagos kémiai és fizikai hőtartalmának növekedése, valamint kémiai összetételének egyenletesebbé válásával a fajlagos nyersvas felhasználás 2012-ben 825,38 kg/t értékre csökkent. A nyersvasfelhasználás értékének csökkenése lehetővé tette a fajlagos hulladék részarány növelését, valamint a konverter fajlagos fémbetétjének csökkentését. A fajlagos ötvöző felhasználás növekedése a nagyobb ötvözöttséggel rendelkező acélok részarányának növekedését jelenti. Az ISD Dunaferr Zrt. acélgyártási struktúrájában évről évre nő a nagyobb ötvözöttségű, nagyobb hozzáadott értékű acélok mennyisége, amely a 9. táblázatban kerül összefoglalásra. Melegen hengerelt szalagtermelés A Meleghengermű hengersora a vállalat kiemelt termelőegysége, hiszen a hengersor biztosítja az alapanyagot, a melegen hengerelt nyerstekercset, a vállalat tovább feldolgozó egységeinek. A hengersor több egységből felépülő, számos folyamatirányító és informatikai eszközzel szabályozott gyártósor, amely stratégiai helyzetén túl jelenleg a vertikális vállalati termelési rendszer egyik szűk keresztmetszete. A szűk keresztmetszet csökkentésére, a szalagtermelési szint növelésére a Meleghengerműben 2006-ban kapacitásnövelő beruházási projekt kezdődött meg, amely a válság miatt többször átütemezésre került, és végrehajtása jelenleg is folyamatban van. A beruházási projekt egyik fontos állomása a léptetőgerendás kemence elindítása volt 2011-ben. A léptetőgerendás kemence hatására a beüzemelést követő 9. táblázat: Az acéltermelés megoszlása termékcsoportok /költségcsoportok/ szerint Folyamatosan öntött bramma acéltípusai Mennyiség, t % Mennyiség, t % Mennyiség, t % Lágyacél , , ,13 S235 típusú acél , , ,74 S275 típusú acél , , ,21 S355 típusú acél , , ,42 Nb-mal mikroötvözött acél , , ,26 V-mal mikroötvözött acél , , ,25 Korróziónak ellenálló acél 694 0, , ,02 Nemesíthető acél , , ,15 Kopásálló acél 0 0, , ,04 Elektrotechnikai acél , , ,65 Gyengén ötvözött acél , , ,14 Összesen , ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2013/4.

15 időszakban a melegítés miatt hengerlésből kieső idő jelentősen lecsökkent, s a hengersor hevítési és a hengerelési teljesítménye megnőtt. A szűk keresztmetszet csökkentésének további lehetőségei a termelésből nem tervezetten kieső idők csökkentése és a hengerlési folyamatok felgyorsítása. A Meleghengermű időkihasználási és teljesítménymutatói a 10. táblázatban láthatók. A táblázatból látható, hogy ben a kieső idők csökkentésével a termelőidő több mint 200 órával nőtt, és lehetővé tette a napi tonna/ nap feletti átlagos termelés elérését. A hengerlési folyamatok végrehajtását alapvetően meghatározzák a hengerlésre kerülő bramma méretei és tulajdonságai, valamint a hengerlési célként meghatározott termék méretei és tulajdonságai. A Meleghengermű hengersori teljesítményét befolyásoló főbb mutatókat a 11. táblázat szemlélteti. A táblázatban összesített teljesítménymutatók túlnyomó része kedvezően alakult 2012-ben, elősegítve a kiemelkedő szalagtermelés menynyiségi és minőségi megvalósulását. A szalagtermelésre kedvezőtlen hatású mutatók, így a kritikus (az átlagosnál nagyobb selejtveszéllyel hengerelhető) méretek aránya 2012-ben 25,1%-ra, az 1,8 mm-nél vékonyabb méretek aránya az előző év 7,29%-áról 8,28%-ra, míg a garnitúracserék darabszáma 785-re nőtt. Hidegen hengerelt és pácolt termékek termelése A Hideghengermű három meghatározó termelési egységének időkihasználási mutatói a 12., 13. és 14. táblázatában láthatók. A veszteségidők csökkentésével lehetővé vált a termelés szintjének növelése a pácolósoron és a hengerállványokon és a termelés maximális szinten tartását a hőkezelő kemencéknél. A Hideghengermű a vállalat legösszetettebb gyártóműve a berendezések és termékek gyártási útvonalának száma, valamint a berendezések bonyolultsága miatt. Ez a sokféle gyártási útvonal lehetőséget ad a különböző gyártási fázisokban észlelt hibák kijavítására és ezzel a leminősülések csökkentésére. A javító fázisok alkalmazásával azonban a többszöri feldolgozáson átesett termékek a tervezettnél nagyobb anyagveszteséget szenvedhetnek el, amelynek következtében a fajlagos anyagfelhasználás értéke meghaladja a tervezettet. Az elmúlt három év hideghengerműi fajlagos anyag felhasználási mutatói a 15. táblázatban kerülnek bemutatásra. A táblázat adatai alapján látható, hogy a javító fázisoknak köszönhetően a fajlagos anyag felhasználás értékei termékenként különböző mértékben nőttek 2012-ben az előző időszakhoz képest. A termelés további növelésének egyik lehetősége a fajlagos anyagfelhasználás csökkentése, a javítófázisok csökkentésével, a termék minőségének fejlesztésével. 10. táblázat: A MH hengersor időkihasználási és teljesítménymutatói Időkihasználási mutatók Kieső idő (óra) Veszteség idő (óra) Mellékidő (óra) Időkihasználás (%) Teljesítmény mutatók Tervezett Nem tervezett Naptári idő (óra) Üzemszünet TMK Nagyjavítás Anyaghiány Szerződéshiány Üzemidő (óra) 1-( ) Gépész üzemzavar Villamos üzemzavar Karbantartási üzemzavar (8+9) Technológiai üzemzavar Üzemzavaros melegítés Üzemzavaros henger Egyéb üzemzavar Üzemzavarok ( ) Gépi idő (óra) 7-( ) Munkahenger csere Melegítés Termelőidő v. Főidő v. Forgásidő (óra) 16-(17+18) Naptári időkihasználás (7/1*100) 20 80,99 85,42 89,96 Üzemidő-kihasználás (16/7*100) 21 85,75 86,24 83,94 Főidő/Naptári idő (19/1*100) 22 59,50 62,73 65,32 Főidő/Üzemidő (19/7*100) 23 73,46 73,43 72,61 Nettó betét (t) Hevítési teljesítmény (t/ó) 24/(19+18) ,3 276,2 306,9 Hengerlési teljesítmény (t/ó) 24/ ,6 291,7 317,4 Napi átlagos termelés (t/nap) 24/7* (24 óra) ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2013/4. 167

16 11. táblázat: A MH hengersori teljesítményét befolyásoló főbb mutatók Hengersori teljesítményt meghatározó főbb mutatók I-XII. I-XII. I-XII. Forgási idő (%) 59,51 62,73 65,32 TMK+Nagyjavítás (%) 9,12 8,18 9,26 Munkahengercsere (%) 6,40 7,42 7,97 Melegítés (%) 3,56 3,52 2,22 Üzemzavarok (%) 11,53 11,76 11,69 Egyéb (%) 9,87 6,39 3,54 Hengerlési teljesítmény (betét) (t/ó) 286,50 291,71 317,36 Hevítési teljesítmény (betét) (t/ó) 270,32 276,23 306,92 Betét/szalag (kg/t) 1 039, , ,6 Selejtmentes fajlagos (kg/t) 1 033, , ,5 Csiszolási veszteség (kg/t) 0,60 0,50 0,40 Átlagszélesség (mm) 1232,1 1246,5 1252,6 Átlagvastagság (mm) 3,97 4,13 4,11 Átlagos bugahossz (mm) Rövidbuga aránya (%) 2,98 2,88 2,90 Átlagos tekercstömeg (kg/db) Kritikus szelvény aránya (%) 22,3 22,0 25,1 1,8 mm-nél vékonyabb (%) 6,73 7,29 8,28 Szilárdsági osztály 37 (%) 84,09 80,91 78,94 44 (%) 2,92 3,52 4,83 52 (%) 10,63 13,25 13,94 52 feletti (%) 2,36 2,32 2,30 Bugatípus-megoszlás B08 (%) 0,9 0,9 1,1 B09 (%) 4,0 3,2 3,5 B10 (%) 22,3 20,8 20,2 B11 (%) 7,6 8,6 7,4 B12 (%) 10,6 10,2 9,4 B13 (%) 24,3 22,8 22,7 B14 (%) 3,2 3,0 4,0 B15 (%) 27,1 30,4 31,7 Hengerlési közidő (s) Követési idő (s) 216,90 215,70 198,54 Munkahengercserék garnitúracsere (db) mintás csere (db) garnitúrateljesítmény tonna garnitúrahossz km 72,3 71,3 73,3 Horganyzott termékek termelése A Fémbevonómű főbb mutatószámainak alakulása a 16. táblázatban került összefoglalásra. A horganyzott szalagtermelés növelése a tervezett és nem tervezett állásidők csökkentésének következménye 2012-ben. A horganyzott 12. táblázat: A HH pácolósor időkihasználási mutatói Megnevezés M.e Termelés (to) , , ,63 Naptári idő ó 8 760, , ,00 Üzemszünet ó 320,80 137,86 115,15 TMK ó 1 132,40 793,02 714,90 Üzemidő [2-(3+4)] ó 7 306, , ,95 Főidő [ ] ó 4 556, , ,80 Mellékidő ó 686,71 527,31 308,25 Kieső idő ó 153,64 198,36 153,68 Termelőidő [6+7+8] ó 5 396, , ,73 Gépészüzemzavar ó 510,99 330,38 240,65 Villamos üzemzavar ó 351,07 354,46 317,35 Egyéb karb. üzemzav. ó 74,03 64,40 117,60 Karb. üzemzav. [ ] ó 936,09 749,24 675,60 Techn. üzemzav. ó 794,91 847,09 422,77 Anyaghiány ó 102,02 391,79 656,90 Egyéb ó 77,16 49,52 47,95 Veszteségidő [ ] ó 1 910, , ,22 Termelés / főidő [1/6] t/ó 147,82 143,79 146,94 Naptári idő kihasz. [5/2*100] % 83,41 89,37 90,55 Üzemidőkihaszn. [9/5*100] % 73,86 73,97 77,33 Termelés/üzemidő [1/5] t/ó 92,17 93,04 105,10 Termelés/termelőidő [1/9] t/ó 124,80 125,77 135,91 tekercs minőségi megvalósulásában a másod és harmadosztályú tekercsek részaránya kismértékben nőtt, de az első osztályú termékek részaránya 98% felett maradt. Profil termékek termelése A Lemezalakítómű főbb mutatószámainak alakulása a 17. táblázatban látható től a nyitott profilsorok termelése folyamatosan csökken, ami az évről évre kevesebb szerződésállománnyal magyarázható. A zártprofil-gyártósorok kapacitása szerződésekkel maximálisan kiterhelt. A termelés aktuális értéke, a szerződésállomány méretösszetételétől (az átállások számától) és az egy méretből gyártható mennyiségtől (egy garnitúrában gyártható mennyiségtől) függ. A másodosztályú és osztályba nem sorolható termékek mennyisége és termeléshez viszonyított aránya stabilan tonna, 3 és 3,5% körül alakul a bemutatott időszakban. Ez a 18. táblázatban kerül bemutatásra. A rendelésteljesítéséhez kapcsolódó mutatószámok Az ISD Dunaferr Zrt. alapstratégiája a rendelésre gyártás, tehát a termelés a már mindkét fél által aláírt szerződésre történik. Ez az alapstratégia megköveteli a rendelések ter- 168 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2013/4.

17 13. táblázat: A HH szalagsorainak időkihasználási mutatói Megnevezés M.e Termelés (to) , , ,06 Naptári idő ó , , ,00 Üzemszünet ó 9 295, , ,08 TMK ó 729,13 495,72 790,13 Üzemidő [2-(3+4)] ó , , ,78 Főidő [ ] ó 7 886, , ,14 Mellékidő ó 5 271, , ,90 Kieső idő ó 1 231, , ,72 Termelőidő [6+7+8] ó , , ,77 Gépészüzemzavar ó 345,09 335,56 284,80 Villamos üzemzavar ó 595,81 313,68 287,75 Egyéb karb. üzemzav. ó 276,40 199,82 91,13 Karb. üzemzav. [ ] ó 1 217,30 849,06 663,68 Techn. üzemzav. ó 199,60 131,82 86,97 Anyaghiány ó 358, ,05 990,45 Egyéb ó 90,25 136,17 175,92 Veszteségidő [ ] ó 1 866, , ,02 Termelés / főidő [1/6] t/ó 167,53 162,65 121,22 Naptári idő kihasz.[5/2*100] % 185,57 165,99 175,20 Üzemidőkihaszn. [9/5*100] % 265,17 246,79 268,65 Termelés/üzemidő [1/5] t/ó 78,23 83,85 74,63 Termelés/termelőidő [1/9] t/ó 88,73 100,19 85, táblázat: A HH hőkezelő időkihasználási mutatói Megnevezés M.e Termelés (to) , , ,61 Naptári idő ó , , ,00 Üzemszünet ó , , ,00 TMK ó , , ,00 Üzemidő [2-(3+4)] ó , , ,00 Főidő [ ] ó , , ,00 Mellékidő ó , , ,00 Kieső idő ó 0,00 0,00 0,00 Termelőidő [6+7+8] ó , , ,00 Gépészüzemzavar ó , , ,00 Villamos üzemzavar ó 443, , ,00 Egyéb karb. üzemzav. ó , , ,00 Karb. üzemzav. [ ] ó , , ,00 Techn. üzemzav. ó 300,00 0,00 150,00 Anyaghiány ó , , ,00 Egyéb ó 1 260, ,00 599,00 Veszteségidő [ ] ó , , ,00 Termelés / főidő [1/6] t/ó 0,80 0,82 0,80 Naptári idő kihasz.[5/2*100] % 93,51 94,49 96,05 Üzemidőkihaszn.[9/5*100] % 85,96 81,47 84,68 Termelés/üzemidő [1/5] t/ó 0,64 0,61 0,62 Termelés/termelőidő [1/9] t/ó 0,74 0,75 0,73 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2013/4. 169

18 15. táblázat: Hideghengerműi fajlagos anyagfelhasználási mutatók alakulása Állapot Termék Megnevezés Me termelés t Pácolt (CP) alapanyagfelhasználás t fajlagos t/t 1,034 1,031 1,030 termelés t Hengerelt (HE) alapanyagfelhasználás t fajlagos t/t 1,000 1,001 1,000 termelés t Utánhegerelt (HU) alapanyagfelhasználás t fajlagos t/t 1,000 1,000 1,011 termelés t Hőkezelt (HO) alapanyagfelhasználás t fajlagos t/t 1,000 1,000 1,000 termelés t Mattírozott (HM) alapanyagfelhasználás t fajlagos t/t 1,002 1,006 1,023 termelés t Dresszírozott (CD) alapanyagfelhasználás t fajlagos t/t 1,000 1,010 1,003 termelés t Dresszírozott (HD) alapanyagfelhasználás t fajlagos t/t 1,038 1,042 1,042 termelés t MH pácolt tábla (CL) alapanyagfelhasználás t fajlagos t/t 1,034 1,029 1,029 termelés t MH pácolt széles tekercs (CT) alapanyagfelhasználás t fajlagos t/t 1,002 1,004 1,007 termelés t MH pácolt hasított tekercs (CH) alapanyagfelhasználás t fajlagos t/t 1,076 1,078 1,087 termelés t HH tábla (HL) alapanyagfelhasználás t fajlagos t/t 1,062 1,062 1,064 termelés t HH széles tekercs (HT_HT) alapanyagfelhasználás t fajlagos t/t 1,068 1,068 1,078 termelés t HH hasított tekercs (HH) alapanyagfelhasználás t fajlagos t/t 1,090 1,090 1,109 termelés t Full-hard (HT_FH) alapanyagfelhasználás t fajlagos t/t 1,053 1,058 1,062 Kikészítői átlag (FH nélkül) fajlagos t/t 1,050 1,045 1,047 Normál útvonal számolt t/t 1,128 1,123 1,125 Full-hard számolt t/t 1,090 1,092 1, ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2013/4.

19 vezhető, gyors és határidőre történő teljesítését. Az ehhez kapcsolódó mutatószámok a 19. és 20. táblázatban, és a 6-9. ábrán láthatók. A táblázatok és az ábrák alapján láthatók, hogy termékek többségénél rendelésteljesítési idő (a rendelés beérkezésétől a készáru raktárra adásig eltelt idő) az előző évek szintjén alakul, míg a gyártási átfutási idő (a rendelés gyártásba adásától a készáru raktárra adásáig eltelt idő), valamint a készáru raktáron tartózkodási ideje 8. ábra: Átlagos raktáron tartózkodási idők alakulása termékfajtánként ábra: Átlagos rendelésteljesítési idők alakulása termékfajtánként ábra: A határidőre legyártott rendelések arányának alakulása ábra: Átlagos gyártási átfutási idők alakulása termékfajtánként (a készáru raktárra kerüléstől a készáru kiszállításáig eltelt idő) az előző évekhez viszonyítva csökkent. A gyártási átfutási idő csökkenése rövidebb időszakon belüli szerződéskötést, vagyis gyorsabb, rugalmasabb kiszolgálást tesz lehetővé. A készáru raktáron tartózkodási idejének csökkenése a pontosabb és határidőre történő gyártás következménye, amit alátámaszt a határidőre legyártott rendelések arányának jelentős növekedése minden termékcsoport esetén. 16. táblázat: A Fémbevonómű főbb mutatóinak alakulása év év év Jellemzők t % t % t % Horganyzott tekercs termelése , , g/m , , , g/m , , ,14 Horganybevonat vastagsága 200 g/m , , , g/m , , ,03 Fajlagosok (kg/t) Full hard 963,70 964,06 963,75 Horgany 44,62 42,74 43,37 Időkihasználási mutatók, % Termelőidő 88,45 88,71 90,89 Tervezett állás 10,52 10,41 8,23 Nem tervezett állás 1,03 0,88 0,88 Összes állásidő 11,55 11,29 9,11 Minőségi megvalósulás I. osztály , , ,12 II. osztály 689 0, , ,27 III. osztály 205 0, , ,17 IV. osztály 243 0, , ,16 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2013/4. 171

20 17. táblázat: A Lemezalakítómű főbb mutatóinak alakulása Üzemidő (1335 ) Év Profilsorok Termelés (tonna) Gépki haszn. % Forgás idő (perc) Összesen Gépjav. görgőcs (1) Beállás (2) Átállás (3) Gépész (4) Karbantartói Villamos (5) Kieső idő (perc) Szélhiba (6) Csévél. hasítás (7) Daruhiány (8) Anyag hiány (9) Létsz. hiány (10) Egyéb (11) Techn. (egyéb) (12) Nyitottprofil-sorok ,55% Állásidő %-ban 0,34% 11,19% 41,68% 1,99% 0,41% 0,00% 1,96% 0,38% 0,00% 0,00% 0,00% 42,06% Nyitottprofil-sorok ,62% Állásidő %-ban 0,36% 10,18% 38,25% 1,95% 0,86% 0,00% 1,28% 0,38% 0,00% 0,00% 0,22% 46,50% Nyitottprofil-sorok ,17% Állásidő %-ban 0,27% 8,78% 38,23% 2,47% 1,22% 0,02% 1,69% 1,18% 0,00% 0,00% 0,94% 45,21% Zártprofil-sorok ,78% Állásidő %-ban 2,82% 5,60% 31,25% 4,29% 1,91% 0,01% 2,12% 0,04% 0,01% 0,00% 0,02% 51,93% Zártprofil-sorok ,33% Állásidő %-ban 2,75% 5,97% 26,40% 4,38% 2,80% 0,01% 2,05% 0,00% 0,43% 0,00% 0,40% 54,81% Zártprofil-sorok ,86% Állásidő %-ban 4,19% 6,26% 27,73% 6,20% 2,19% 0,06% 2,46% 0,03% 0,00% 0,00% 1,02% 49,87% Profilsorok összesen ,57% Állásidő %-ban 2,13% 7,15% 34,15% 3,65% 1,49% 0,01% 2,07% 0,13% 0,01% 0,00% 0,02% 49,19% Profilsorok összesen ,94% Állásidő %-ban 2,10% 7,12% 29,62% 3,72% 2,27% 0,01% 1,84% 0,10% 0,31% 0,00% 0,35% 52,55% Profilsorok összesen ,51% Állásidő %-ban 3,10% 6,96% 30,64% 5,17% 1,92% 0,05% 2,25% 0,35% 0,00% 0,00% 1,00% 48,58% 18. táblázat: Lemezalakító II. osztályú és minőségnélküli termelésének alakulása Sundwig Kagerer nyitott Nyitott összesen Elin Kagerer zárt 1. Kagerer zárt 2. Kagerer zárt 3. Zárt összesen Mindösszesen Év Minősítési osztály tonna % tonna % tonna % tonna % tonna % tonna % tonna % tonna % tonna % II. osztály 176,62 1,35% 125,69 1,47% 302,30 1,40% 1 058,17 2,16% 519,54 1,08% 169,68 0,57% 46,41 0,32% 1 793,79 1,27% 2 096,09 1,29% Minőség nélkül 217,73 1,66% 136,03 1,59% 353,76 1,63% 400,42 0,82% 428,73 0,89% 313,95 2,16% 147,36 0,10% 1 290,46 0,92% 1 644,22 1,01% II. osztály 140,47 1,42% 96,24 1,01% 236,71 1,22% 1 113,39 2,22% 478,91 0,99% 215,90 0,68% 27,28 0,20% 1 835,48 1,27% 2 072,18 1,27% Minőség nélkül 175,81 1,78% 174,54 1,83% 350,35 1,80% 418,20 0,83% 423,18 0,87% 303,36 0,96% 143,96 1,04% 1 288,71 0,89% 1 639,06 1,00% II. osztály 112,61 1,16% 132,19 1,40% 244,80 1,27% 1 111,25 2,13% 550,27 1,17% 202,50 0,67% 21,88 0,16% 1 885,90 1,32% 2 130,70 1,32% Minőség nélkül 201,07 2,06% 152,45 1,61% 353,52 1,84% 365,58 0,70% 422,07 0,90% 302,53 1,01% 117,50 0,87% 1 207,67 0,85% 1 561,19 0,96% 19. táblázat: A rendelés teljesítéshez kapcsolódó mutatószámok alakulása Átlagos Átlagos Átlagos Termékek Rendelésteljesítési idő Gyártási átfutási idő Raktáron tartózkodási idő (nap) (nap) (nap) MH tábla MH tekercs Pácolt hasíték Pácolt tábla Pácolt tekercs HH hasíték HH tábla HH tekercs Horganyzott tábla Horganyzott tekercs ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2013/4.