Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies Management. EU 2020 Strategy

Átírás

1 Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies Management EU 2020 Strategy Hungary Strategy for Hungary Hungarian Tourism Hungarian Accommodation and Hospitality Hungarian Hotel Industry

2 Stratégia Jellemzői Közép 5-7 távon meghatározzuk a szervezet jövőjét Versenyelőny létrehozására és fenntartására irányul Iránymutatást ad a szervezet fejlődési irányának Elősegíti a vállalkozás alkalmazkodását környezetéhez Meghatározza az erőforrások elosztását részlegek közt Vendég, dolgozók és a tulajdonosok elvárásainak teljesítése, elégedettség elérése 2

3 Stratégia Europe 2020 a strategy for jobs and smart, sustainable and inclusive growth, is based on five EU headline targets which are currently measured by eight headline indicators 38 oldal turizmus egyszer 19 oldalon versenyképes 3

4 Stratégia Europa 2020 Hogyan képzeljük el Európa helyzetét 2020-ban? Európa 2020 stratégia középpontjában három prioritásnak kell állnia: Intelligens növekedés a tudásra és az innovációra épülő gazdaság kialakítása. Fenntartható növekedés erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság elősegítése. Inkluzív növekedés magas foglalkoztatás, valamint gazdasági, szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság ösztönzése. Ezek a prioritások kölcsönösen erősítik egymást, és jövőképet nyújtanak a 21. század európai szociális piacgazdasága számára. Europe 2020 A Bizottság által lefolytatott nyilvános konzultáció során a kifejtett témák erős támogatásban részesültek. A konzultáció során kifejtett véleményeket lásd: 4

5 Stratégia Europa 2020 Európa 2020 stratégia középpontjában három prioritásnak kell állnia: Intelligens növekedés Innováció, oktatás, digitális társadalom Fenntartható növekedés Éghajlat (energia), versenyképesség Kiemelt kezdeményezés - Iparpolitika a globalizáció korában Európai turisztikai ágazat versenyképességének javítása Inkluzív növekedés Foglakoztatás, Szegénység A Bizottság által lefolytatott nyilvános konzultáció során a kifejtett témák erős támogatásban részesültek. A konzultáció során kifejtett véleményeket lásd: 5

6 Stratégia Europa 2020 Intelligens növekedés - a tudásra és az innovációra épülő gazdaság kialakítása. Innováció innovatív unió Oktatás mozgásban az ifjúság, felsőoktatás nemzetközi vonzerőnövelése Digitális társadalom széles sáv (igazgatás,vállalkozás, lakosság) 6

7 Stratégia Europa 2020 Fenntartható növekedés erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság elősegítése. Éghajlat, Energia, Mobilitás Erőforrás-hatékony Európa gazdasági növekedés és az erőforrások felhasználásának szétválasztása, gazdaság szén-dioxidmentesítése, megújuló energiaforrások ágazat modernizálása energiahatékonyság Versenyképesség Iparpolitika a globalizáció korában cél a vállalkozások különösen a kkv-k üzleti környezetének javítása világszinten versenyképes, erős és fenntartható ipari bázis kialakításának támogatása. 7

8 Stratégia Europa 2020 Inkluzív növekedés magas foglalkoztatás, valamint gazdasági, szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság ösztönzése Foglalkoztatás és készségek Új készségek és munkahelyek menetrendje cél a munkaerőpiacok modernizálása munkavállalók mobilitásának fokozása egész életen át tartó készségfejlesztés révén, a munkaerő-piaci részvétel ösztönzése munkaerő-piaci kínálat és kereslet jobb összehangolása érdekében Szegénység elleni küzdelem Szegénység elleni európai platform cél a társadalmi és területi kohézió biztosítása, ahol a növekedés és a munkahelyteremtés előnyeit széles körben megosztják, szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők méltóságban, a társadalom aktív tagjaiként élhetnek 8

9 Stratégia Europa 2020 Fenntartható növekedés Versenyképesség Iparpolitika a globalizáció korában Uniós szinten a Bizottság a következő 11 célon fog munkálkodni 1. Olyan iparpolitika megalkotása, amely megteremti a lehető legjobb környezetet az erős, versenyképes és diverzifikált európai ipari bázis fenntartásához és fejlesztéséhez, és támogatja a feldolgozóipari ágazatok energia- és erőforrás-hatékonyabbá tételét 2. Különböző szakpolitikai eszközöket (pl. intelligens szabályozás, korszerűsített közbeszerzés, versenyszabályok, valamint szabványosítás) kombináló iparpolitika horizontális megközelítése 3. Üzleti környezet javítása különösen a kkv-k esetében az európai üzleti tevékenység tranzakciós költségeinek csökkentése, a klaszterek támogatása és a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása révén 10

10 Stratégia Europa Nehéz helyzetben lévő ágazatok jövőorientált tevékenységek irányába történő elmozdulásának elősegítése többek között azáltal, hogy a készségeket gyorsan átcsoportosítják a gyorsan növekvő ágazatokba és piacokra, valamint az uniós állami támogatási rendszeren, illetve a Globalizációs Alkalmazkodási Alapon keresztül nyújtott támogatás révén; 5. Kevesebb természeti erőforrást felhasználó technológiák és termelési módszerek ösztönzése, az EU meglévő természeti kincseire fordított beruházások növelése; 6. Mkkv-k nemzetközivé válásának elősegítése; 7. Ipar számára az egységes piachoz és a nemzetközi piachoz való hatékony hozzáférést biztosító közlekedési és logisztikai hálózatok kialakítása; 11

11 Stratégia Europa Fő globális kihívások kezelését és a Galileo és a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) végrehajtását segítő eszközöket rendelkezésre bocsátó, hatékony űrpolitika; 9. Európai turisztikai ágazat versenyképességének javítása; 10. Szabályozás felülvizsgálata a szolgáltatási és feldolgozóipari ágazat nagyobb erőforrás-hatékonyság felé való elmozdulásának elősegítése érdekében (ideértve a hatékonyabb újrahasznosítást is). Az európai szabványosítás módszerének javítása annak érdekében, hogy az európai és nemzetközi szabványok az európai ipar hosszú távú versenyképességét szolgálják. Ide tartozik a kulcsfontosságú alaptechnológiák forgalmazása és használatbavétele; 11. Hosszú távú munkavállalói és fogyasztói bizalom biztosításában fő szerepet játszó vállalati szociális felelősséget ösztönző uniós stratégia megújítása. 12

12 Stratégia Europa 2020 Nemzeti szinten a tagállamoknak a következő négy részcélon kell gondoskodniuk Innovációs ösztönzők növelése érdekében a közbeszerzés révén az üzleti környezet javítása, főleg az innovatív kkv-k számára; Szellemi tulajdon érvényesítési feltételeinek javítása; Vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése és a rájuk vonatkozó jogszabályok minőségének javítása; Különböző szektorokban érdekelt felekkel (vállalkozások, szakszervezetek, a tudományos élet képviselői, nem kormányzati szervezetek, fogyasztói szervezetek) való szoros együttműködés azzal a céllal, hogy azonosítsák a szűk keresztmetszeteket, és közösen elemezzék az erős ipari és tudásbázis fenntartásának lehetőségeit, valamint azt a kérdést, hogy milyen módon juthat az EU vezető szerephez a globális fenntartható fejlődésben. 13

13 Stratégia 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell az alábbi öt célt 1. Foglalkoztatás Biztosítani kell, hogy a évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. 2. K+F Az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni. 3. Éghajlatváltozás/energia Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. 4. Oktatás A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. 14

14 Stratégia Europe 2020 / 1 75 % of the population aged should be employed Employment rate by gender, age group = 75% (2010=69%) Magyarország év e fő e fő dolgozik 2010 október 56% e fő lenne a 75% e munkahely Széll K. egyrészt a nők és az idősebb munkavállalók nagyobb mértékű foglalkoztatása, másrészt a migránsok fokozottabb munkaerő-piaci integrációja révén. 15

15 Stratégia Europe 2020 / 2 3% of the EU's GDP should be invested in R&D Gross domestic expenditure on R&D (GERD) 1 Bizottság azt javasolja, hogy tartsuk meg a 3 %-os célkitűzést, ugyanakkor dolgozzunk ki egy olyan mutatót, amely együttesen tükrözné a K+F és az innováció intenzitását. RD GDE Research and Development Gross Domestic Expenditure GERD Gross Expenditure Research Development 16

16 Stratégia Europe 2020 / 3 The "20/20/20" climate/energy targets should be met (including an increase to 30% of emissions reduction if the conditions are right) Greenhouse gas emissions, base year 1990 Share of renewable in gross final energy consumption 20% Energy intensity of the economy (proxy indicator for Energy savings, which is under development) 20% Üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest legalább 20%-kal csökkenteni Megújuló energiaforrások arányát 20 %-ra kell növelnünk a teljes energiafogyasztásban, Energiahatékonyság 20 %-kal történő növelése is szükséges. 17

17 Stratégia Europe 2020 / 4 The share of early school leavers should be under 10% (2010=15%) and at least 40% (2010=31%) of years old should have completed a tertiary or equivalent education Tertiary 1 educational attainment by gender, age group Magyarország év e fő ez 621 e fő hallgatót kér év e fő lesz 443 e fő hallgató legyen 2010 felsőoktatás 92 e fő OKJ képzés 140 e fő = 230 e fő tertiary is a third level high education. 18

18 Stratégia Europe 2020 / 5 Reduction of poverty by aiming to lift at least 20 million people out of the risk of poverty or exclusion Population at risk of poverty or exclusion (union of the three subindicators below) People living in households with very low work intensity At risk of poverty after social transfers Severe material deprivation 1 az európai uniós programokban általában a medián jövedelem 60 %-át tekintik szegénységi küszöbnek a medián jövedelem az az érték, amely alatt ugyanannyian vannak, mint fölötte 1 strictly only material shortage Az országos szegénységi küszöb az egyes tagállamokban az egy főre jutó jövedelem középértékének 60 %-a. 19

19 A medián jövedelem 60 %-a és a létminimum értéke közötti különbség, Egyszemélyes háztartás 2 felnőtt + 2 gyermek ( Ft/hó) ( Ft/hó) "EU" Szegénységi küszöb Létminimum

20 Néhány létminimumérték Háztartástípus Egy főre számított létminimum 2007-ben (Ft/hónap) Aktív korúak 1 felnőtt felnőtt + 1 gyermek felnőtt + 1 gyermek felnőtt + 2 gyermek felnőtt + 4 gyermek Nyugdíjasok 1 személy személy

21 A szegénység és a depriváció néhány mutatója, 2004 Szegénységi küszöb Relatív szegénységi küszöb (a teljes lakosság medián jövedelmének 60 százaléka) Szegények száma (2005-ben már ) Szegények aránya az összlakosságból 13,4 % (2005-ben már 15,9) Létminimum alatt élők % A lakossági vélemények szerint a megélhetéshez szükséges minimális jövedelemnél alacsonyabb jövedelműek Depriváltak: azok, akik elemi szükségleteik egy részét nem képesek kielégíteni + a jövedelmi szegények % %

22 Egyes segélyezési formákban részesültek átlagos száma, Rendszeres szociális segély (havi átl.) Lakásfenntart. támogatás Átmeneti segély Rendszeres gyerm.védelmi kedvezmény Rendkívüli gyerm.védelmi támogatás

23 Alacsony végzettségű szülők éves gyermekei közül felsőfokú végzettségűek aránya (%), 2005 Egyesült Királyság Írország Franciaország Spanyolország Hollandia Belgium Svédország Finnország Ciprus EU-25 Norvégia Dánia Görögország Portugália Litvánia Luxemburg Ausztria Málta Olaszország Lengyelország Lettország Szlovénia Észtország Szlovákia Magyarország Csehország 32,1 26,2 30,2 31,6 26,0 25,6 25,6 22,9 21,9 20,3 18,1 15,4 15,3 10,0 13,0 14,3 9,1 8,5 8,5 6,5 4,6 4,2 2,9 2,5 38,0 37,

24 Iskolai végzettség és foglalkoztatás: foglalkoztatási ráta iskolai végzettség szerint, évesek együtt 56,7 Egyetem 82,7 Főiskola 77,6 Szakközépiskola 70,4 Gimnázium 43,9 Szakiskola, szakmunkás 66,4 Általános iskola 28,7 8 általánosnál kevesebb 7,

25 Ciprus Írország Franciaorsz Belgium Dánia Svédország Finnország Litvánia Spanyolors Egyesült Hollandia Luxemburg Észtország Szlovénia Lengyelors EU-27 Görögország Lettország Bulgária Németország Málta Magyarorsz Portugália Ausztria Olaszország Szlovákia Románia Csehország évesek MA Nemzetközi szállodavezetés és gazdálkodás Felsőfokú végzettségűek aránya 47,0 43,9 41,5 41,3 40,1 39,9 39,3 38,9 38,9 37,9 36,7 35,7 34,6 30,1 30,0 29,9 27,1 26,3 24,9 22,6 22,5 22,0 21,4 18,9 18,9 17,5 16,6 15, Finnország Belgium Ciprus Írország Dánia Észtország Egyesült Spanyolorsz Svédország Hollandia Franciaország Litvánia Luxemburg Németország Görögország EU-27 Bulgária Lettország Szlovénia Ausztria Magyarorsz Lengyelorsz Csehország Olaszország Portugália Szlovákia Málta Románia évesek 42,7 35,5 35,2 34,3 34,1 33,7 32,7 32,2 31,0 30,8 28,7 28,1 27,3 25,7 25,3 24,8 23,0 22,9 22,6 19,1 17,8 17,7 14,3 14,0 13,6 13,1 11,5 10, évesek Észtország Finnország Egyesült Hollandia Svédország Dánia Belgium Németország Litvánia Ciprus Írország Bulgária Luxemburg Lettország Spanyolorsz EU-27 Franciaország Szlovénia Görögország Ausztria Magyarország Szlovákia Lengyelország Csehország Olaszország Románia Portugália Málta 32,4 32,1 28,4 28,1 27,4 27,3 25,6 24,2 23,9 22,9 21,8 20,9 20,7 20,3 19,7 19,4 18,3 17,8 16,9 15,9 15,9 13,2 12,6 12,4 10,4 10,1 9,0 7,

26 MT Zrt. Turizmus Stratégia 2005 GDP részesedés (bázis: a szatellit számla által meghatározott alapadat). Jelenleg az ágazatonként kimutatott GDP táblázatokban a turisztikai ágazat hozzájárulását kizárólag a szálláshely-szolgáltatásból és vendéglátásból származó eredményekből számítják. Ez az érték 2002-ben 1,8% volt, 2013-ra elérheti a 3%-ot. A turizmus GDP-hez való teljes hozzájárulása (közlekedés, kereskedelem, egyéb szolgáltatások igénybe vétele) a multiplikátor hatásnak köszönhetően meghaladja a 10%-ot. A szakértői becslés alátámasztása a Turizmus Szatellit Számlával lehetséges. Szektorban elért átlagkereset (bázis: KSH legutolsó teljes éves adat) 2013-ra szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás a bruttó havi átlagkereset eléri a nemzetgazdaságra 2013-ban érvényes bruttó átlagkeresetet nemzetgazdaság: , I: (60.45%) 2010 év I: (60.52%) 19.90% 20.03% +0.7%pont

27 MT Zrt. Turizmus Stratégia 2005 IFA bevétel mértékének alakulása Bázis: millió Ft (2003 országos adat) Célérték: millió Ft (2013) IFA kivető önkormányzatok száma Bázis 466 (2003 év) Célérték 2013: valamennyi turizmusban érdekelt önkormányzat kiveti az idegenforgalmi adót, ez a vonzerőleltár alapján határozható meg Vendégéjszakák számának alakulása Bázis 2003-ban kereskedelmi vendégéjszakák száma: 18 millió vendégéjszaka Célérték 2013-ban a kereskedelmi vendégéjszakák száma: 24 millió vendégéjszaka Monitor 2010-ben 19 millió

28 MT Zrt. Turizmus Stratégia 2005 Egy főre eső költés Bázis: 2003-ban a statisztikai rendszer hiányosságaiból adódóan a belföldiek költéséről kizárólag a kereskedelmi szálláshelyek adatai állnak rendelkezésre, a külföldiek esetében pedig a valutabeváltásokból lehet csak következtetni turisztikai kiadásaikra. Célérték: A külföldi turistákra jutó átlagos fajlagos költés a magyar turisztikai kínálat fejlődése és a költési lehetőségek bővülése révén ra meghaladja az 500 eurót ( Ft) szállás ennek 40%-a azaz Ft, jelenleg Ft Turizmus Szatellit Számla összeállítása, illetve a hozzá kapcsolódó költésre vonatkozó, rendszeres megkérdezések pótolni fogják ezeket a hiányzó statisztikákat. Szálláshely szolgáltatás: Bevétel % Vendégéjszaka % Hányados ,43%

29 A termékválaszték kiterjedtsége MA Nemzetközi szállodavezetés és gazdálkodás Szálláshelyek stratégiai csoportjai Széles vendég bázis Panzió Üdülő 4* stratégia Termál Wellness Medical Üdülő 3* Medical Konferencia Gyógy Apartman Szűk vendég bázis 1* - 2** városi Belföldi piac Sport Üzleti Globális piac