Adaptív oktatással a lemorzsolódás ellen

Átírás

1 Adaptív oktatással a lemorzsolódás ellen Dr. habil. Lénárd Sándor, intézetigazgató ELTE PPK Neveléstudományi Intézet február 9.

2 Előadás szerkezete 1. Mit várunk az iskolától? 2. Lemorzsolódás okai 3. Lehetséges utak adaptív megoldások 4. Szaktanácsadói feladatok 5. Szaktanácsadói szerep

3 1. Mit várunk az iskolától? pozitív megerősítést, önbizalmat, sok sikerélményt, eszközöket a világ megismerésére, válaszokat a saját kérdéseinkre, barátokat, közösséget, örömet, vidámságot.

4 Mit kapunk?

5 Mit kapunk? Az iskola pontosan arra lenne jó, hogy tanárok rendesek legyenek velünk és megtanítsák az anyagot de persze ezt az egész iskolai tantervet arra találták ki, hogy a tanárok tanítanak és a gyerekek rendesek. Azt nem számították bele az egészbe, hogy van, hogy a tanár gonosz és van olyan, hogy a gyerek oda sem figyel. Az egészbe nem számították bele. Ha ezt végigélem, átvészelem, nem lesz olyan rossz világ rám. (András, 11 éves) Az igazgató kompetencia felmérés előtt bejött az osztályomhoz, és felhívta a figyelmüket arra, hogy már két éve is ez a csapat írta az egyik legkiválóbbra a tesztet és reméli, hogy most sem teljesíthetnek rosszabbul. Az egyik diákom folyamatosan tanul, jó jegyeket szerez, de nem szeret iskolába járni. Esténként már anyukája megtiltja, hogy többet tanuljon, inkább aludjon és megbeszélték, hogy ne legyen kitűnő év végén, mert az egészsége fontosabb, mint a folyamatos stressz az életében. A szülő próbálja kompenzálni az iskola irreális elvárásait, de a diák már egyre kevésbé szeret menni. (pedagógus interjú)

6 2. Lemorzsolódás / korai iskolaelhagyás Európa 2020 stratégia öt számszerű célkitűzéseinek egyike az alacsony iskolai végzettségűek arányának visszaszorítása. Az oktatást-képzést középfokú végzettség/szakképzettség nélkül elhagyó évesek arányát a korosztály 10 százaléka alá kell csökkenteni. A lemorzsolódás ún. folyamatindikátor, amely a tanulói továbbhaladást mutatja meg, az oktatás belső eredményeiben mutatkozó különbségek megértését segíti elő. A lemorzsolódás és ezzel a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzését szolgálja a korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer. (229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítása)

7 Lemorzsolódással összefüggő jelek Számszerű, dokumentációhoz köthető (Juhász, Mihályfi, 2015): hiányzás, romló tanulmányi átlag, Évismétlés. A lemorzsolódást valószínűsítő, viselkedéshez köthető előjelek: unalom a tanórák alatt, alacsony motiváció, drasztikus viselkedésváltozás a tanulónál (agresszió, visszahúzódóvá válás stb.), kiközösítő magatartás vagy kiközösítettség. További kockázati tényezők Magyarországon (Salomvári, 2014) matematika, szövegértés (kompetencia mérés), alacsony általános iskolai jegyek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet, ingázás.

8 Motiváció az elsődleges faktor Problémák az iskolával: a műveltségközvetítő szerepe megkérdőjeleződött, (hatalmas ismeretmennyiség probléma alapú, gyakorlati tudás) motivációs válság: a diákok többségének a hazai iskolarendszer nem jelent valódi csatornát a társadalmi felemelkedésre, a motiváció elvesztésével szorosan összefüggő jelenség az évismétlés gyakorlata, minősítés fókuszú értékelés tanulást támogató értékelés

9 Intézmények / Pedagógusok szerepe Eltérő lemorzsolódási aránnyal rendelkező iskolák összehasonlító vizsgálata Magas lemorzsolódás alacsony elvárás a tanulók sikerességgel kapcsolatban, következetlen szabályalkotás, a pedagógusok alacsony bevonódása, nincs figyelem az egyéni igényekre, nincs hatékony tanulás Alacsony lemorzsolódás erős elkötelezettség, jó vezetés, alacsony osztálylétszám, igazságos, következetes, átlátható szabályrendszer, adaptivitás, támogatórendszerek széles körben elérhetők (Crain és Dorough, 2003.).

10 3. Lehetséges utak adaptív megoldások Útkeresés Forgatókönyvek, iskola koncepciók. Az iskola műveltségközvetítő szerepe megkérdejeleződött. Új iskolai funkciók felvállalása - helyi igényekre alapozó iskola. Egyéni tanulási utak támogatása reformpedagógia, alternatív iskolák egységesség és differenciálás a nyílt oktatási rendszerben (M. Nádasi, 2001), az adaptivitás rendszerszintű megközelítése (Golnhofer, 1999), tanulói szükségletekre épülő adaptivitás értelmezés (Lénárd Rapos, 2004), az adaptivitás elméleti, koncepcionális megközelítése (Rapos et. al., 2011).

11 3. Hogyan segítheti a szaktanácsadó az adaptív megoldások terjedését? 1. A korszerű tanulás értelmezés közvetítése 2. A hatékony motiváció ösztönzése 3. Inspiráló tanulási környezet kialakítása

12 Hogyan értelmezzük a TANULÁST? Szociokonstruktivista tanuláselméletek

13 Elemzi a diákok tanulásának folyamatát Modern T A N U L Á S?!? gyerekek dolgoznak, megfigyel kérdez, előkészíti az új egyéni feladatot visszajelez, reflektál

14 Segíti a tanulás értelmezés alakulását Tanárközpontú modell Tanulóközpontú modell az oktató által továbbított az egyén által konstruált A tudás tanítás-centrikus tanulás-centrikus Tanulói részvétel passzív aktív Oktatói szerep vezető/ autoritás facilitátor / tanulási partner Az értékelés szerepe Mit kínál a kevés minősítés céljából tanár? Mit ér el a megnövekedett folyamatos visszajelzés tanuló? A hangsúly a tanulásban a helyes válaszok elsajátítása mélyebb megértés Értékelési módszerek egydimenziós többdimenziós Akadémiai kultúra individualista és versengő együttműködő és támogató

15 A tanulásszervezést az egyén alapvető szükségleteihez kell igazítani kapcsolat megélni, hogy számítanak rám; megbecsülnek, biztonságban lenni kompetencia annak a megtapasztalása, hogy meg tudok csinálni valamit; önbizalom autonómia saját tevékenységem szabályozása, utasítás és engedélykérés nélkül (kezdeményezés, befolyás, felelősség) 15

16 Módszertani sokszínűség Érdeklődésre építés Aktualitás Személyes érintettség Aktivizálás Problémaközpontúság

17 Tanulási környezet megújítása (kis lépések )

18

19

20

21 A szaktanácsadó erőssége szakmai tudás helyismeret nyitottság, érdeklődés magabiztosság / alázat adaptív módszerek a saját munkájára való reflektálás partnerkapcsolat a nevelőtársakkal alternatív támogatási formák

22 Felhasznált irodalom Bábosik István (2004). Neveléselmélet. Nevelés az Európai Unióban. Osiris Kiadó, Budapest Berliner, D. C. (2002): Educational Research: The Hardest Science of All. Educational Researcher Csapó Benő (szerk. 2002): Az iskolai műveltség. Osiris Kiadó, Budapest. Csányi Vilmos (2002): Az egyszemélyes csoportok és a globalizáció. Magyar Tudomány 2002/6. Falus Iván (2010): A pedagógusképzés korszerűsítése-európai tendenciák. Pedagógusképzés. 1. sz Golnhofer Erzsébet és Szabolcs Éva (2005): Gyermekkor: nézőpontok, narratívák. Eötvös József Kiadó. Budapest. Hankiss Elemér (1999): A proletár reneszánsz. Helikon Kiadó, Budapest, o. Järvelä, S. (2006): Personalised Learning? New Insights into Fostering Learning Capacity. In: Personalising Education, OECD CERI, Jenks, C. (1996): Childhood. Key Ideas. London-New York. Routledge. Knausz Imre (2002): Műveltség és autonómia. Iskolakultúra, 9. sz o. Lénárd Sándor és Rapos Nóra (2005): MAGtár II. Ötletek tanítóknak az adaptív tanulásszervezéshez. OKI, Budapest Nahalka István (2002): Hogyan alakul ki a tudás a gyermekekben konstruktivitás és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, o. Mckinsey jelentés (2007): Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében. Mihály Ildikó (2009): Milyen lesz a jövő iskolája? In: Utolsó letöltés: november 16.

23 Köszönöm a figyelmet! lenard.sandor@ppk.elte.hu