Gyors piaci növekedés és óriási egyenlőtlenségek: India az európai vállalkozók szemével

Átírás

1 MAKROGAZDASÁGI HELYZETKÉP Gyors piaci növekedés és óriási egyenlőtlenségek: India az európai vállalkozók szemével Kínáé a jelen, Indiáé a holnap, jelentette ki Ashwini Kakkar, a mumbai kereskedelmi kamara elnöke, a Thomas Cook (India) elnökvezérigazgatója. Hogyan kell ezt értékelni? Milyen szerepet fog játszani India a jövőben az európai cégek számára; mik az esélyek és a kockázatok? Ezekre a kérdésekre megalapozott válaszokat lehet adni annak a felmérésnek az eredményei alapján, amelyben német vállalatokat kérdeztek meg arról, hogy milyen okokból telepedtek le Indiában. Tárgyszavak: befektetés; gazdaság; növekedés; piac; trend; India. Német vállalatok Indiában: az okok A nemzetközi piacokon terjeszkedő vállalatoknak négy nagy ütőkártyájuk van: a piaci esélyek, a helyszínből fakadó előnyök, a méretelőnyök és a közös fellépésből származó előnyök. Az indiai leányvállalatokat létrehozni kívánó európai cégek számára a piaci esélyek a legfontosabbak. Ez tűnik legalábbis a németországi WHU Otto Beisheim School of Management Sikertényezők a szubkontinensen című tanulmányából, amelynek összeállítása során 103 német, svájci és osztrák vállalkozás indiai leányvállalatai vezetőjének véleményét kérték ki. A megkérdezettek tíz fő okot hoztak fel indiai vállalkozásaik megindokolására: a piaci növekedést, a jövőbeli terjeszkedést megalapozó valós lehetőségek megteremtésének lehetőségét, az alacsonyabb bérköltségeket, a piac nagyságát, az elsőnek érkezők előnyeit, az alkalmazottak képzettségét, a tanulási hatásokat, a legfontosabb igényes indiai ügyfelekhez való hozzáférést, az ingatlanköltségeket, valamint a gyengébb helyi konkurensekkel szembeni stratégiai versenyelőnyt. Erős verseny Mint az 1. ábra mutatja, a tíz legfontosabb ok közül öt piaci esély, három helyszínből fakadó előny és két társult fellépésből származó

2 előny. A gyártási volumenből fakadó előny a megkérdezett vállalatok körében nem játszik szerepet indiai leányvállalataik létrehozásában. Ez érthető is, mivel egy átlagos indiai leányvállalat mindössze 0,3 százalékkal részesedik az anyavállalat összforgalmából. a közös fellépésből fakadó előnyök helyszínből származó előnyök piaci esélyek volumennel járó előnyök piaci növekedés valós lehetőségek teremtése alacsonyabb bérköltségek 4,2 4,2 4,2 piac nagysága elsőként piacra lépők előnye 3,6 3,6 alkalmazottak képzettsége 3,4 tanulási hatások vezető indiai ügyfelek ingatlanköltségek 3,1 3,2 3,4 kulcskompetenciák 3,1 csekély intenzitású verseny klaszterelőnyök 2 1,9 időzónákon átívelő projektek közelség a természeti erőforrásokhoz 1,8 1,9 csekély bürokrácia 1, nincs jelentősége közömbös igen nagy elentőségű 1. ábra Német vállalatok indiai vállalkozásainak tíz legfőbb oka és az öt legkevésbé fontos tényező

3 A feltételek felméréshez egy pillantást kell vetni a legkevésbé fontos vonatkozásokra is. A csekély versenyintenzitás, az ipari klaszterekből fakadó előny, az időzónákon átívelő projektek, a természeti erőforrásokhoz való fokozottabb közelség, valamint a mérsékeltebb bürokrácia voltak azok a tényezők, amelyeket a megkérdezettek a legkevésbé fontosaknak minősítettek (1. ábra). Ebből levonható a következtetés, hogy az indiai piacon máris erős a verseny szorítása, s hogy a vevők Indiában erős tárgyalási pozícióban vannak. Ehhez jön még, hogy a tervgazdaság idejéből megmaradt bürokrácia a liberalizálás után is komoly akadály. Mint már volt róla szó, a piaci esélyek a legfőbb mozgatórugói a vállalatok indiai terjeszkedésének. Mivel magyarázható ez az értékelés? Előrejelzések szerint a következő 20 év folyamán Indiában lesz a legerősebb a piaci növekedés. Az indiai gazdaság már az elmúlt 15 évben is igazi konjunktúrát élt át. A bruttó nemzeti termék (GDP) a liberális gazdasági reformok hatására évi átlagban 5,9 százalékkal nőtt, és a növekedés minden valószínűség szerint a jövőben is erőteljesen folytatódik. Ilyen előrejelzést ad a Deutsche Bank (Deutsche Bank Research 2005a) Indiának szentelt tanulmányában, amely szerint az ország ig évente átlagosan 5,5 százalékkal fog növekedni, és ezzel Malajzia (5,4 százalék) és Kína (5,2 százalék) előtt vezető pozícióban lesz az egész világgazdaságban a növekedési ütem terén (2. ábra), jóllehet a közvetlenül előttünk álló években Kína a maga akár 7 százalékot is elérő növekedésével középtávon a csoport éllovasa marad. Szorosan az USA és Kína nyomában Ezzel a fejlődéssel India 13 évenként megkétszerezheti nemzetgazdaságának teljesítményét. Vásárlóerő-paritásban mérve 2010-ig fel fogja váltani Japánt a világgazdaság harmadik legerősebb nemzetgazdaságaként. Összehasonlításul: a szóban forgó időszakban Németország mindössze évi 1,5 százalékos növekedést tud majd felmutatni, amivel elmarad egész Európa 2,3 százalékától is. Hasonló forgatókönyv tárul elénk a Goldman Sachs BRICjelentéséből is, amely Brazília, Oroszország, India és Kína 2050-ig terjedő fejlődését vizsgálja. Eszerint Indiának akkorra 1,6 milliárd lakosa lesz, és népessége Kínáénál lassabban fog öregedni. Ebben az előrejelzésben ugyancsak Indiának van a legnagyobb hosszú távú növekedési potenciálja a vizsgált országok között, és évi 5 százalék feletti GDPnövekedést fog megvalósítani. Ezzel India lendületesen közeledik az

4 Egyesült Államokhoz és Kínához, és a világ harmadik legnagyobb nemzetgazdaságát fogja létrehozni 22 billió eurós GDP-jével. a GDP növekedése 2020-ig, előrejelzés (átlagosan, évente, %) India Malajzia Kína 5,2 5,5 5,4 Thaiföld 4,5 Törökország 4,1 USA 3,1 Japán Németország 1,3 1,5 Nagy-Britanna 1,9 Franciaország 2, es GDP (milliárd euróban) India 557 Malajzia 95 Kína 1329 Thaiföld Törökország USA Japán Németország Nagy-Britanna Franciaország ábra A világ öt leggyorsabban növekvő nemzetgazdasága és a jelenlegi öt legnagyobb (a 2004-es GDP alapján)

5 A GDP abszolút értékének gyarapodásánál azonban fontosabb az egy főre jutó GDP-növekedés. Ezen a téren a Deutsche Bank arra számít (Deutsche Bank Research 2005b), hogy az egy főre jutó indiai GDP évi 3,9 százalékkal fog növekedni, a GDP-növekedés fennmaradó részét a lakosság növekedése fogja felszívni, így az egy főre jutó jövedelem csak 18 évenként fog megkétszereződni Indiában. Érezhető eufória a piacon India lakossága évente átlagosan 1,6 százalékkal fog növekedni, ami némi lassulást jelent az előző évtizedekhez képest. Ezért a Deustche Bank India Kínáéhoz viszonyítva erőteljesebb gazdasági növekedését mindenekelőtt a népesség alakulására vezeti vissza, mivel a szubkontinensnek nem kell megszenvednie az egygyermekes családmodell korábbi erőltetését. Az adatok alátámasztják a megkérdezett vállalatoknak a növekedés jelentőségére vonatkozó értékelését. Való igaz, hogy a magas gazdasági növekedési ütem nyomán az utóbbi években sok iparvállalat rendelési könyve telt meg, ami nem csupán erős forgalomnövekedést hozott magával, hanem a hozamokat is magasra emelte. Az ezer legnagyobb indiai vállalat a 2004/2005-ös pénzügyi évben 17 százalékkal tudta növelni forgalmát, adózás utáni nyeresége pedig 40 százalékkal lett nagyobb. Ezzel egyidejűleg a forgalom utáni eredmény kb. 7,3 százalékkal nőtt. A piac nagysága a második legfontosabb tényező a piaci esélyek terén a megkérdezett vállalatok számára. A világ tizedik legnagyobb nemzetgazdaságaként India GDP-je 557 milliárd euró, de a gazdasági vetélytársnak számító Kína GDP-je még mindig két és félszer akkora; 1329 milliárd euró. A tanulmányban szereplő indiai leányvállalatok forgalmára vonatkozó adatok szembetűnően mutatják, hogy a piac még csak most fejlődik a szubkontinensen. Ezek a cégek átlagosan 40 millió euró forgalmat érnek el évente, és India nagysága dacára még mindig nem járulnak hozzá jelentősen anyavállalataik konszolidált eredményéhez, mivel azok évi átlagos forgalma 9,4 milliárd euró. A növekedés bizonytalanságai és a mezőgazdaság Ezzel szemben a vállalati jövedelmezőség az átlagosnál jobb. Az indiai piacon 40 éve működő német vállalatok adózás előtti hozama 19,7 százalék volt.

6 Eme jó kilátások dacára szem előtt kell tartani, hogy az indiai GDP alakulása a múltban igen bizonytalan lábakon állt. Mindenekelőtt az aszály által gyakran sújtott mezőgazdasági szektor jelent kockázatot a folyamatos növekedés szempontjából. Jóllehet a mezőgazdaság időközben már csak 22 százalékkal járul hozzá a GDP-hez, a népesség több mint kétharmadát még mindig ez a szektor foglalkoztatja. Mivel a változó csapadékmennyiség kiegyenlítéséhez hiányzik a mesterséges öntözés, a mezőgazdaság még ma is erősen függ az esőzésektől. Rendszerint a nyári monszun erőssége határozza meg az indiai lakosság nagy részének jövedelmét és fogyasztói magatartását. A jövedelmek egyenlőtlen eloszlása India 557 milliárd euró nagyságú GDP-je 1,08 milliárd lakos között oszlik meg. India ezzel Kína után a világ második legnépesebb országa. Egy átlagos indiai így 2004-ben csupán nagyjából 500 euró egy főre jutó GDP-t termelt meg, ami alig valamivel múlja felül a legszegényebb országok átlagát. Globális összehasonlításban India a 159. helyen áll az egy főre jutó GDP tekintetében. Nyugat-Európában ugyanebben az időszakban kb euró volt az egy főre jutó GDP. India legnagyobb GDP-jű öt szövetségi állama Maharastra, Uttar Pradesh, Nyugat-Bengália, Andra Pradesh és Tamil Nadu (Reserve Bank of India 2005). Ez az öt adja együttesen az ország bruttó nemzeti termékének nagyjából 50 százalékát (3. ábra). Átlag feletti gazdasági növekedésével és ennek megfelelően magas GDP-vel a magánipar a Mumbai, Calcutta, a főváros, Delhi, valamint a Bangalore és Chennai közötti folyosó körül fekvő gazdasági motor környékén terül el az említett öt szövetségi államban. Hasonló képhez jutunk az egy főre jutó GDP elemzésekor is. Ebben az összevetésben a fent említett öt állam az első hét között foglal helyet, a listát Uttar Pradesh és Punjab vezeti. Ez a két aránylag csekély lélekszámú állam a delhi gazdasági központ közelségének előnyét élvezi. Az utóbbi években a legmagasabb, 6 8 százalékos évi növekedési ütemet produkáló állam a Mumbai körüli régióban fekvő Maharastra és Gujarat volt. Növekedő szolgáltató szektor A bizonytalan talajon álló mezőgazdasági szektorral ellentétben az ipari és a szolgáltató szektor fejlődése rendkívül stabilan alakul től

7 2003-ig az ipari termékeket előállító szektor évente átlagosan 5,7 százalékkal nőtt, a szolgáltató szektor pedig 7,6 százalékkal, és az utóbbi részesedése a GDP-ből 2003-ra elérte az 51 százalékot. Ezzel szemben a mezőgazdaság jelentősége tovább csökken Indiában, még ha nemzetközi összehasonlításban továbbra is igen nagy a súlya: részesedése a GDP-ből az 1960-as 52 százalékról alig 22 százalékra esett vissza 2003-ra. hány szövetségi állam adja az ország bruttó nemzeti termékének nagy részét 3. ábra Az indiai szövetségi államok 2001/2002-es GDP-je millió euróban Ennek a csökkenésnek drámai következményei vannak a jövedelmek megoszlására, mivel a mezőgazdaság még mindig a lakosság majdnem 72 százalékát foglalkoztatja. A szolgáltatóipar növekedésével

8 együtt ennek az a következménye, hogy egyre erősebb elvándorlás figyelhető meg vidékről a városokba. A 90-es évek közepén még csak a lakosság 25 százaléka élt városokban, 2001-ben már 28 százalék. Összehasonlításul: Kínában mintegy 39 százalék, a Fülöp-szigeteken pedig 56 százalék re Indiában a városlakók száma a várakozások szerint eléri a 36 százalékot. A városi lakosság a kevésbé fejlett vidékeken, például Bihar és Uttar Pradesh szövetségi államokban nő gyorsabban. Lassúbb a növekedés például Maharastra és Tamil Nadu államban. Ennek ellenére az indiaiaknak még mindig 60 százaléka él 5000-nél alacsonyabb lélekszámú településeken. Az egy főre jutó alacsony, 500 eurós évi átlagos jövedelemből még nem látszik, hogy milyen egyenlőtlenül oszlik meg ez is a lakosság különböző rétegei között. Az (átlagosan öttagú) családok nagyjából 72 százaléka évi 1800 eurónál alacsonyabb összegből kénytelen megélni. Csupán a családok mintegy 15 százalékának van 3000 eurót meghaladó jövedelme. A családok 6 százalékának van évi 4000 euró feletti jövedelme, és csupán 0,2 százaléka ér el évente euró feletti évi jövedelmet. Ezzel Indiában kb. 250 millió lakos alkot vonzó fogyasztói réteget. Ebben látja a mumbai helyettes német főkonzul is India jövőjének legnagyobb kihívását: Koncepcióra lenne szükség ahhoz, hogy miként tudna részesedni a vidéki lakosság a városi középrétegek jólétének növekedésében, mivel az utóbbi évtizedben a vidéki lakosság nettó jövedelme gyakorlatilag változatlan maradt. A két csoport közötti növekvő szakadék különben hosszú távon szociális problémává válik. Egyre több jómódban élő család A kép mindazonáltal változóban van a töretlen gazdasági növekedés hatására, amelynek előnyeit a magánháztartások főként a városiak is élvezik. Így pl. a National Council of Applied Economic Research (NCAER) nevű gazdasági kutatóintézet abból indul ki, hogy az évi 1800 eurónál alacsonyabb jövedelmű családok részaránya már 2010-re 72 százalékról 51 százalékra fog süllyedni. Ezzel egyidejűleg a 4000 euró feletti jövedelmet élvező családok aránya 6 százalékról csaknem 15 százalékra nő majd. Különösen gyorsan nő a rendkívüli jómódban élő indiaiak csoportja, amely 2010-re közel megtízszereződik, és eléri az összes családok 1,7 százalékát. Éppen a növekvő jövedelem és az indiaiak bővülő fogyasztási lehetőségei nyomán változik meg a drágább, minőségi termékek

9 iránti fogyasztói kereslet, ami az európai vállalatok számára fontos piacot kínál. Domináns helyzetben az egykori állami vállalatok Az elsőként piacra lépésből fakadó előnyök és a vezető indiai ügyfelek megnyerése azok a tényezők, amelyek a piacnövekedés és a piac nagysága mellett a másik két legfontosabb piaci előnyt képezik az Indiában működő megkérdezett vállalatok véleménye szerint. Az ország hoszszú ideig tartó gazdasági elszigeteltsége és a közvetlen beruházásokra vonatkozó szigorú kikötések miatt sok külföldi vállalat még mindig nincs jelen Indiában. A korábbi önellátásra törekvés következménye az is, hogy csaknem minden szektorban még ma is jelen vannak az egykori tervgazdaság keretében szervezett állami monopóliumok. Ezek a cégek sok területen elszalasztották a technológiai felzárkózást, ennélfogva nem csupán vonzó értékesítési piacot képeznek, hanem teret nyitnak a műszaki kooperációnak is. Az egykori tervgazdasági struktúrával magyarázható az is, hogy a külföldi vállalatok miért igyekeznek gyakran vezető indiai ügyfeleket megnyerni: az egykori állami monopóliumok a korábbiakhoz hasonlóan ma is uralkodó helyzetben vannak a piacon. Az ilyen ügyfelek megszerzése ezért rendkívül gyorsan igen nagy piaci részesedés elérését jelenti az indiai piacon, valamint a további versenytársak értékesítési csatornáinak elzárását. Így például a 90-es évek közepén csak három gépkocsigyártó működött az egész szubkontinensen. Erős helyi konkurencia A kisebb intenzitású versenyt a felmérésben megkérdezett vállalatok nem említették az indiai befektetések okaként, amiből arra lehet következtetni, hogy ezen a piacon kemény verseny folyik. Ez a másik oldala az 1991-ig tartó önellátási törekvéseknek. A külföldi vállalatok csaknem minden piaci résben helyi konkurenciába ütköznek, amely költségstruktúrája és az alacsonyabb minőségi igények folytán olcsóbb kínálattal tud megjelenni a piacon. Mindenekelőtt a gyakorta nem nyereségorientáltan működő és nagyvonalú állami támogatásban részesülő egykori állami vállalatok jelentenek erős konkurenciát, például az acéliparban.

10 Ugyanígy nem látnak lehetőséget a megkérdezett vállalatok régebbi technológiák elhelyezésére sem, aminek látványos, de csak egy példája a Mercedes Benz kezdeti kudarca egy régebbi E-típus forgalmazásával. A globalizáció folytán időközben kapható lett az országban csaknem minden fontos technológia, amelyeket már az indiai vevők is megkövetelnek. Ezenkívül India a külföldi vállalatokkal történő együttműködésben lehetőséget lát arra, hogy felfrissítse beruházási javainak elöregedett állományát, aminek hatására a használt gépi berendezések licencek útján történő importja is nehezebb lesz. Rendkívül árérzékeny piac Ugyanígy nem jelent terjeszkedési alapot a vállalatok számára a helyettesítő termékek csekély fenyegetése és a vevők, ügyfelek gyenge tárgyalási pozíciója sem. Ez az értékelés a vevők erős tárgyalási pozíciójával magyarázható. A piac megnyitása folytán az indiai vásárlók is sok termék közül választhatnak, és ebből következően kényelmes tárgyalási pozíciójuk van üzleti partnereikkel szemben. Ezenkívül sok cég számolt be arról is, hogy az indiaiak kultúrájukból fakadóan alig mutatnak tárgyalási készséget, és kifejezetten árérzékenyek. Gyakran elemzik igen pontosan az egyes termékek bizonyos extra funkcióiból fakadó többletértéket, és ennek alapján döntik el, hogy inkább ezekre a modern termékekre adják-e ki pénzüket, vagy az egyszerűbb régi alaptermékeknél maradnak. Ezen túlmenően az indiaiak hajlamosak az egyes termékeknek csak rövid távú hasznosságát értékelni, így a hosszú távú előnyökről külön meg kell győzni őket. Összefoglalóan elmondható, hogy India ma már kényelmes nagyságú piacot kínál, a tulajdonképpeni vonzerőt azonban a növekedési potenciál adja. Technológiájukkal és jó hírükkel a helyi vállalatok vannak a legjobb kiinduló helyzetben ahhoz, hogy Indiában profitot érjenek el. Mindazonáltal a piac alapvetően kimondottan árérzékeny, igényt tart a legújabb termékekre, továbbá jó tárgyalási készséget követel meg a vállalatoktól. Összeállította: Molnár László Gábor Kaufmann, L.; Steindrücke, B. stb.: Hohes Marktwachstum und enorme Ungleichheiten. = io new management, 75. k. 3. sz p The Economist Intelligence Unit. Country Profile. India, London.

11