A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A tagállamok válaszai az Európai Számvevőszék évről szóló éves jelentésére

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2015) 89 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A tagállamok válaszai az Európai Számvevőszék évről szóló éves jelentésére {SWD(2015) 18 final} HU HU

2 TARTALOMJEGYZÉK A tagállamok válaszai az Európai Számvevőszék évről szóló éves jelentésére... 2 Összefoglaló... 2 A tagállamok válaszai az Európai Számvevőszék évről szóló éves jelentésére A JELENTÉS HATÁLYA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 2013-RA VONATKOZÓ JELENTÉSÉNEK FŐ JELLEMZŐI A TAGÁLLAMOK VÁLASZAINAK ÖSSZEFOGLALÁSA A megosztott irányítás fő számszerűsíthető hibái A tagállamok fokozott elszámoltathatósága hatékony és eredményes pénzgazdálkodás A tagállamok fokozott elszámoltathatósága valódi teljesítményorientáltság Következtetés... 12

3 A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A TAGÁLLAMOK VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ÉVRŐL SZÓLÓ ÉVES JELENTÉSÉRE ÖSSZEFOGLALÓ Ez a jelentés az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: Számvevőszék) 2013-as költségvetési évről szóló éves jelentésére adott tagállami válaszok elemzését tartalmazza, és eleget tesz a költségvetési rendelet cikkének (5) bekezdésében foglalt kötelezettségeknek. A Számvevőszék 2013-ra vonatkozó éves jelentése megállapította, hogy a 2013-as konszolidált beszámoló mentes volt a lényeges hibáktól, a bevételek és a kötelezettségek pedig egészében véve jogszerűek és szabályszerűek voltak. A Számvevőszék megállapította azt is, hogy a kifizetések összességét lényeges hibaszint jellemezte, és a felügyeleti és kontrollrendszerek általában véve részben hatásosak voltak. Az ellenőrzés eredményei alapján a becsült hibaarány tavalyhoz képest 0,1 százalékponttal, 4,7%-ra csökkent, de továbbra is meghaladta a lényegességi küszöböt. A Számvevőszék kedvező fejleményként értékelte azt is, hogy 2013-ban javult a tagállamok és a Bizottság által végrehajtott korrekciós intézkedések eredményessége. A számvevőszéki ellenőrzés kimutatta továbbá, hogy a megosztott irányítás területén a hibás tranzakciók nagy részénél a tagállami hatóságok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy még a költségtérítési igények Bizottsághoz való benyújtása előtt feltárják és korrigálják a hibákat. A legmagasabb, 6,7%-os, illetve 6,9%-os becsült hibaarány a vidékfejlesztés, a halászat és az egészségügy, illetve a regionális politika, az energiaügy és a közlekedés területét jellemezte. A évre vonatkozó ellenőrzései során a Számvevőszék a megosztott irányítás kapcsán meghatározta azon számszerűsíthető hibák konkrét kategóriáit, amelyek jelentősen hozzájárultak az érintett szakpolitikai területek legvalószínűbb hibaarányához. A Mezőgazdaság: piaci beavatkozások és közvetlen támogatások szakpolitikai területen (3. fejezet) a legvalószínűbb hibaarány 80%-a a valóságosnál nagyobb földterületek vagy állatállomány, illetve jogosulatlan kedvezményezettek vagy támogatásra nem jogosult tevékenységek/kiadások feltüntetésével magyarázható. A regionális politika, közlekedés és energiaügy területén a közbeszerzés súlyos hibái az összes számszerűsíthető hiba 45%-át és az e szakpolitika-csoportra vonatkozó becsült hibaarány hozzávetőleg 39%-át tették ki. A foglalkoztatás és szociális ügyek területén a közbeszerzéssel kapcsolatos szabálysértések a hibák 7%-át adták, vagyis a közbeszerzési szabályok be nem tartása még mindig releváns mértékű. A Számvevőszék az éves jelentés 3. fejezetében rendszerszintű hiányosságokat állapított meg a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (MePaR) kapcsán, amelyek oka a rendszer adatbázisaiban szereplő földterületek hibás támogathatósági értékelése. Az érintett tagállamokat ezért felkértük, adjanak tájékoztatást az adatbázisok aktualizálásáról és az ismétlődő problémák megoldása céljából hozott további intézkedéseikről. Minden érintett tagállam azt válaszolta, hogy ma már rendszeresen aktualizálják a MePaR adatbázisait, így a rendszer biztosítja a 1 Az Európai Parlament és a Tanács október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, HL L 298., , 1. o. 3

4 földterületek támogathatóságának helyes értékelését, és automatikusan észleli a túligénylést. A tagállamokat megkérdeztük, ki tudják-e jelenteni, hogy kontrollrendszerük kezelte a Számvevőszék által azonosított ismétlődő hiányosságokat a következő területeken: agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások, jogosulatlan kedvezményezettek, a közbeszerzési szabályok be nem tartása és a korai nyugdíjba vonulás jogosulatlan támogatása. Az érintett tagállamok azt nyilatkozták, hogy minden vagy majdnem minden azonosított ismétlődő hiányosságot kezeltek. A közbeszerzési szabályok be nem tartását illetően a tagállamok csaknem fele azt válaszolta, hogy azonosította a közbeszerzéshez kapcsolódó rendszerszintű problémákat, és gondoskodott azok megelőzéséről. A jelentés megvizsgálta a tagállamok elszámoltathatóságával kapcsolatos kérdésekre adott válaszokat is, főként a vezetői és a nemzeti nyilatkozatok, az irányítási ellenőrzések, valamint a Számvevőszék értékeléseinek szerepe és jelentősége vonatkozásában. A tagállamok 76%-a állította, hogy a kötelező vezetői nyilatkozatok pozitív hatással járhatnak a hibák tagállamok általi megelőzésére, észlelésére és korrekciójára. A Számvevőszék értékelési eredményeit a tagállamok jelentős része (86%-a) hasznosnak tekintette, és úgy vélte, hogy azok hozzájárulnak az uniós források jogszerű és szabályszerű felhasználásának biztosításához. A nemzeti nyilatkozatok hasznosságát a tagállamoknak alig több, mint a fele ítélte meg kedvezően. A Számvevőszék a 2013-as évről szóló jelentésben végül megállapította, hogy a as programozás főként az uniós források szabályszerű elköltésére összpontosított, a teljesítményre pedig csak korlátozott mértékben. Az idei kérdőívben a tagállamokat arról kérdeztük, miként biztosítják, hogy az uniós források felhasználásakor a teljesítmény legyen az egyik fő szempont, és milyen intézkedéseket léptettek életbe a programok és a projektek teljesítményének monitoringjára. A tagállamok jelentős többsége kimerítő választ adott e két kérdésre. Sok ország kritériumok, mutatók és értékelések útján kívánja biztosítani, hogy a teljesítmény fő szempont legyen. A teljesítmény monitoringját a tagállamok leggyakrabban az elért előrehaladásról szóló jelentésekkel, kontrollintézkedésekkel, értékelésekkel és a mutatók alakulásának nyomon követésével végzik. 4

5 A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A TAGÁLLAMOK VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ÉVRŐL SZÓLÓ ÉVES JELENTÉSÉRE 1. A jelentés hatálya A költségvetési rendelet 162. cikkének (5) bekezdése kimondja, hogy amint a Számvevőszék megküldte az éves jelentést, a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállamokat a jelentés azon részleteiről, amelyek a felelősségük alá tartozó források kezelését érintik. A tagállamok hatvan napon belül válaszolnak a Bizottságnak, és a Bizottság a következő év február 28-a előtt továbbítja a válaszok összefoglalóját a Számvevőszéknek, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Számvevőszék költségvetési évre vonatkozó éves jelentésének közzétételét követően a Bizottság a tagállamokat megfelelően tájékoztatta a jelentés részleteiről. A tájékoztatás egy levélből, három mellékelt, a tagállamok által kitöltendő kérdőívből és a kérdőívekre adandó válaszok elkészítésére és bemutatására vonatkozó iránymutatásból állt. Az I. kérdőív az egyes tagállamokra vonatkozó bekezdésekkel, a II. kérdőív az egyes tagállamokra vonatkozó ellenőrzési megállapításokkal, a III. kérdőív pedig a évi megbízhatósági nyilatkozat vonatkozásában a megosztott irányításhoz kapcsolódó konkrét megállapításokkal foglalkozott. Az ez évi jelentés kapcsán három fő témát azonosítottak. Ezek a következők: 1) a megosztott irányítás fő számszerűsíthető hibái, 2) a tagállamok fokozott elszámoltathatósága hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint 3) a tagállamok fokozott elszámoltathatósága valódi teljesítményorientáltság. A jelentéshez szolgálati munkadokumentum (a továbbiakban: munkadokumentum) társul, amely a tagállamok I III. kérdőívre adott válaszait tartalmazza. 2. Az Európai Számvevőszék 2013-ra vonatkozó jelentésének fő jellemzői A Számvevőszék 2013-ra vonatkozó éves jelentése megállapította, hogy a 2013-as konszolidált beszámoló mentes volt a lényeges hibáktól, a bevételek és a kötelezettségek pedig egészében véve jogszerűek és szabályszerűek voltak. A Számvevőszék megállapította azt is, hogy a kifizetések összességét lényeges hibaszint jellemezte, és a felügyeleti és kontrollrendszerek általában véve részben hatásosak voltak 2. Az ellenőrzés eredményei alapján a becsült hibaarány tavalyhoz képest 0,1 százalékponttal, 4,7%-ra csökkent, de továbbra is meghaladta a lényegességi küszöböt. A Számvevőszék jelentős fejleményként értékelte, hogy 2013-ban javult a tagállamok és a Bizottság által végrehajtott korrekciós intézkedések eredményessége. A Számvevőszék jelentése szerint, ha az említett intézkedéseket nem alkalmazták volna a mintában szereplő tranzakciókra, a becsült hibaarány 1,6 százalékponttal magasabb lett volna 3. A legmagasabb, 6,7%-os, illetve 6,9%-os becsült hibaarány a vidékfejlesztés, a halászat és az egészségügy, illetve a regionális politika, az energiaügy és a közlekedés területét jellemezte. A számvevőszéki ellenőrzés kimutatta továbbá, hogy a megosztott irányítás területén a hibás tranzakciók nagy részénél a tagállami 2 A Számvevőszék 2013-ra vonatkozó éves jelentése, 23. o. 3 A Számvevőszék 2013-ra vonatkozó éves jelentése, 23. o. 5

6 hatóságok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy még a költségtérítési igények Bizottsághoz való benyújtása előtt feltárják és korrigálják a hibákat 4. Az alábbi ábra szemlélteti, hogy az egyes szakpolitikai területek mennyiben járultak hozzá a becsült átfogó hibaarányhoz 5. A hibatípusokat illetően a Számvevőszék jelentése megállapítja, hogy a támogathatósági hibák jelentős mértékben hozzájárultak az általános becsült hibaarányhoz. A közbeszerzés súlyos hibái és a mezőgazdasági termelők hibás nyilatkozatai is nagy részét adták a hibáknak. Az alábbi ábra szemlélteti, hogy az egyes hibatípusok mennyiben járultak hozzá a becsült átfogó hibaarányhoz. 4 A Számvevőszék 2013-ra vonatkozó éves jelentése, 83., 111. és 153. o. 5 A Számvevőszék 2013-ra vonatkozó éves jelentése, 26. o. 6

7 3. A tagállamok válaszainak összefoglalása 3.1. A MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS FŐ SZÁMSZERŰSÍTHETŐ HIBÁI A évre vonatkozó ellenőrzései során a Számvevőszék a megosztott irányítás kapcsán meghatározta azon számszerűsíthető hibák konkrét kategóriáit, amelyek jelentősen hozzájárultak az érintett szakpolitikai területek legvalószínűbb hibaarányához. A Mezőgazdaság: piaci beavatkozások és közvetlen támogatások szakpolitikai területen a legvalószínűbb hibaarány 80%-a a valóságosnál nagyobb földterületek vagy állatállomány, illetve jogosulatlan kedvezményezettek vagy támogatásra nem jogosult tevékenységek/kiadások feltüntetésével magyarázható. A regionális politika, közlekedés és energiaügy területén a közbeszerzés súlyos hibái az összes számszerűsíthető hiba 45%-át és az e szakpolitika-csoportra vonatkozó becsült hibaarány hozzávetőleg 39%-át tették ki 6. A foglalkoztatás és szociális ügyek területén a közbeszerzéssel kapcsolatos szabálysértések a hibák 7%-át adták, vagyis a közbeszerzési szabályok be nem tartása még mindig releváns mértékű 7. A Számvevőszék az éves jelentés 3. fejezetében rendszerszintű hiányosságokat állapított meg a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (MePaR) kapcsán, amelyek oka a rendszer adatbázisaiban szereplő földterületek hibás támogathatósági értékelése 8. Az érintett tagállamokat ezért felkértük, adjanak tájékoztatást az adatbázisok aktualizálásáról és az ismétlődő problémák megoldása céljából hozott intézkedéseikről. Minden érintett tagállam azt válaszolta, hogy ma már rendszeresen aktualizálják a MePaR adatbázisait, így a rendszer biztosítja a földterületek támogathatóságának helyes értékelését, és automatikusan észleli a túligénylést. Lengyelország arról számolt be, hogy 2009 óta következetesen és fokozatosan átszervezte a MePaR-adatok aktualizálásának módszerét. A fő változtatás az volt, hogy az ARiMR 9 szakemberei a földrajzi információs rendszerrel összefüggésben egy külön informatikai eszközt fejlesztettek ki a referencia-adatbázis online aktualizálására 10. A lengyel hatóságok rámutattak továbbá, hogy a Számvevőszék által 2013-ban megállapított, MePaR-ral kapcsolatos szabálytalanság esetében nem igaz, hogy a szabálytalanság rendszerszintű lenne, és hogy a Számvevőszék a es év vonatkozásában helytelenül minősített támogatásra jogosulatlannak egy ban árvíz sújtotta földterületet 11. Írország kijelentette, hogy a MePaR-adatbázis többlépcsős felülvizsgálata folyamatban van 12, Franciaország pedig közölte, hogy a MePaR aktualizálása céljából a Bizottság által is jóváhagyott cselekvési tervet dolgozott ki, amelyet ben hajt végre 13. Románia megemlítette, hogy a helyzet javításához új ortofotókra, létszámbővítésre és képzésekre, és ezzel összefüggésben új pénzügyi forrásokra van szükség. 6 A Számvevőszék 2013-ra vonatkozó éves jelentése, 148. o. 7 A Számvevőszék 2013-ra vonatkozó éves jelentése, 177. o. 8 A Számvevőszék 2013-ra vonatkozó éves jelentése, 3.1. és 3.4. háttérmagyarázat. 9 Agencja Restrukturyzacji i Modernizacji Rolnictwa (ARiMR). 10 Munkadokumentum, 143. o. 11 Munkadokumentum, 143. o. 12 Munkadokumentum, 118. o. 13 Munkadokumentum, I. melléklet és III. melléklet 33. o., 106. o. 7

8 Végül Németország hangsúlyozta, hogy esetében a megállapított túligénylés egyedi eset volt, amely nem járt pénzügyi hatással, és már intézkedtek a MePaR megfelelő és rendszeres aktualizálásáról 14. A Számvevőszék a vidékfejlesztés kapcsán több esetben a beruházási projektek támogathatósági szabályainak súlyos megsértését tárta fel, és kizárta a kiadások bizonyos típusait. A tagállamokat megkérdeztük, ki tudják-e jelenteni, hogy kontrollrendszerük kezelte a Számvevőszék által azonosított ismétlődő hiányosságokat a következő területeken: agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások, jogosulatlan kedvezményezettek, a közbeszerzési szabályok be nem tartása és a korai nyugdíjba vonulás jogosulatlan támogatása. Az érintett tagállamok azt nyilatkozták, hogy minden vagy majdnem minden azonosított ismétlődő hiányosságot kezeltek. Az alábbi ábrák áttekintést adnak a kapott válaszokról. Görögország két területet említett, amelyeken jelentős javulást ért el: az agrárkörnyezetvédelmi kifizetésekkel kapcsolatos jogszabály-módosítás részeként átalakította egyes intézkedések szankciórendszerét, továbbá módosította a közbeszerzésre vonatkozó nemzeti jogszabályt 15. A lengyel hatóságok kijelentették, hogy a korai nyugdíjba vonulással kapcsolatos támogatás jogosulatlansága tekintetében nem értenek egyet a Számvevőszék és a Bizottság azon megállapításával, miszerint a strukturális nyugdíjakra vonatkozó intézkedés végrehajtása során csalásra vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő más illegális tevékenységre került sor. Ezzel összefüggésben a hatóságok további felvilágosítást adtak és korrekciós intézkedéseket hoztak. A Bizottság az indokolatlanul kifizetett összegek visszafizetését kérte. A közbeszerzési szabályok be nem tartását illetően a tagállamok csaknem fele azt válaszolta, hogy azonosította a közbeszerzéshez kapcsolódó rendszerszintű problémákat, és gondoskodott azok megelőzéséről. 14 Munkadokumentum, 108. o. 15 Munkadokumentum, 112. o. 8

9 Skócia (Egyesült Királyság) kijelentette: Tevékenyen elősegítettük a közbeszerzési szabályok betartását, de még jobban fel kell hívnunk az irányító hatóságok és a kedvezményezettek figyelmét e szabályok betartásának fontosságára és a lehetséges következményekre. Szlovénia három területtel kapcsolatban számolt be javulásról: 1) 2014 novemberében létrejött a közbeszerzési kérdésekkel foglalkozó szakosított projektcsoport, 2) elkészült a közbeszerzési szerződések elemzése és 3) a technikai segítségnyújtás részeként (létszámbővítéssel és közbeszerzési képzésekkel) növelték és növelni fogják az igazgatási kompetenciákat 16. Más tagállamok konkrét intézkedésekkel próbálták korlátozni és megelőzni a közbeszerzési szabályok megsértését. Románia jogszabályi és rendszerszintű intézkedéseket hozott, a Cseh Köztársaság nemzeti megelőző és korrekciós lépéseket tett. Horvátország számos megelőző intézkedést hozott, például műhelytalálkozókat szervezett, és elindított egy olyan, 50 órás képzési programot, amelynek elvégzésével a résztvevők egy három évig érvényes közbeszerzési tanúsítványt szerezhetnek 17. Portugália és Magyarország intézkedési terveket dolgozott ki a közbeszerzés javítására, Észtország pedig a közbeszerzés terén az elmúlt néhány évben számottevően javította irányítási és kontrollrendszereit 18. Néhány tagállam ugyanakkor kitartott amellett, hogy a közbeszerzés terén igen kevés rendszerszintű problémája van. Spanyolország kijelentette: A közbeszerzés terén több probléma is azonosításra került, ezek típusa azonban szervről szervre változik, és rendszerint konkrét szerződéseket érint... Továbbá, az azonosított közbeszerzési problémákat nem tekintjük rendszerszintűnek, és az azonosított közbeszerzési szabálytalanságok kapcsán minden esetben visszavontuk az érintett összegeket, így az Unió költségvetését nem érte kár 19. Finnország megjegyezte, hogy az uniós forrásokból társfinanszírozott támogatásoknál még szigorúbban ellenőrizzük a közbeszerzési szabályok betartását, mint a nemzeti támogatási programoknál 20. Végül, Németország kijelentette, hogy az Európai Szociális Alap (ESZA) vonatkozásában nem tárt fel a közbeszerzéssel összefüggő rendszerszintű problémákat, mindamellett egyes esetekben elővigyázatossági intézkedéseket hozott 21. A tagállamok a fő számszerűsíthető hibákkal kapcsolatos válaszaikban kiemelik, hogy már számos megelőző és korrekciós intézkedést tettek. Emellett láthatólag kötelezettséget vállaltak a rendszerszintű hiányosságok megszüntetésére, vagyis végső soron a számszerűsíthető hibák csökkentésére A TAGÁLLAMOK FOKOZOTT ELSZÁMOLTATHATÓSÁGA HATÉKONY ÉS EREDMÉNYES PÉNZGAZDÁLKODÁS 2013-ra vonatkozó jelentésében a Számvevőszék a megosztott igazgatás kapcsán megállapította, hogy a tagállami hatóságok sok esetben elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a költségek Bizottság felé történő elszámolása előtt 16 Munkadokumentum, 173. o. 17 Munkadokumentum, 90. o. 18 Munkadokumentum, 103. o. 19 Munkadokumentum, 177. o. 20 Munkadokumentum, 104. o. 21 Munkadokumentum, 110. o. 9

10 megakadályozzák, feltárják és korrigálják a hibákat 22. A Számvevőszék kiemelte, hogy az EU felhasználja ugyan a költségvetését, de a felhasználás módját továbbra is jelentősen javítani lehetne. A forrásokat a szabályok betartásával és a várt eredmények megvalósításával kell felhasználni 23. A jelentés ezen szakasza a tagállamok elszámoltathatóságával kapcsolatos kérdésekre adott válaszokat vizsgálja, főként a vezetői és a nemzeti nyilatkozatok, az irányítási ellenőrzések, valamint a Számvevőszék értékeléseinek szerepe és jelentősége vonatkozásában. A tagállamok 76%-a állította, hogy a kötelező vezetői nyilatkozatok pozitív hatással járhatnak a hibák tagállamok általi megelőzésére, észlelésére és korrekciójára. Magyarország megerősítette, hogy a vezetői nyilatkozat intézményét bevezették, és a nyilatkozatokat továbbítani kell a költségvetésért felelős miniszternek 24. Skócia (Egyesült Királyság) és Lettország egyaránt azt válaszolta, hogy a vezetői nyilatkozatok kedvező hatásúak, növelik a tagállam elszámoltathatóságát. A nemzeti nyilatkozatok hasznosságát a tagállamoknak alig több, mint a fele ítélte meg kedvezően válaszában. Dánia és az Egyesült Királyság a nemzeti nyilatkozatokkal foglalkozó intézményközi munkacsoport tagjaiként a nemzeti nyilatkozatok mellett foglaltak állást. Dánia megjegyezte: Az egyik következtetés szerint a nemzeti nyilatkozatok célja, hogy növeljék a politikai felelősségvállalást az uniós források tagállami kifizetésével kapcsolatos hibák korrekciója iránt. Dániában úgy tartjuk, hogy ez a gondolat mindenki számára hasznos lehet, és a vonatkozó ajánlások jó kiindulópontul szolgálnak azon tagállamoknak, amelyek még nem vezettek be ezzel kapcsolatos modellt. Dániában a politikai szint is számon kérhető, mivel az államháztartási bizottság évente jelentést tesz az uniós források dániai felhasználásáról... A dán modell ezáltal nemzeti politikai szinten biztosítja az uniós források felhasználásával kapcsolatos elszámoltathatóságot 25. Az Egyesült Királyság közölte, hogy támogatja a munkacsoport ajánlásait, és hozzátette: Örömmel fogadjuk az ajánlások kellő rugalmasságát a nemzeti körülmények és folyamatok tekintetében, amely a tagállamok számára kellő mozgásteret biztosít az önkéntes dokumentum megfogalmazásakor. Örömmel fogadjuk azt is, hogy az ajánlások kiemelik a beszámolások színvonalának jelentőségét az uniós források kezelésének javítása terén 26. A vezetői nyilatkozatok rendszerét azonban kritika is érte, amely főként a hozzáadott érték hiányát érintette, lévén, hogy a meglévő rendszerek megfelelőek, és az új rendszer az adminisztratív terhek növelésével járhat 27. A nemzeti nyilatkozatok gondolatát ellenző tagállamok (például Lettország és Észtország) arra hivatkoznak, hogy az új rendszer más éves jelentésekkel való átfedésekhez és az adminisztráció növekedéséhez vezethet 28. Emellett a decentralizált, illetve a szövetségi országokban (Franciaország, illetve Németország) hatástalan eszköznek tartják a nemzeti nyilatkozatokat. 22 A Számvevőszék 2013-ra vonatkozó éves jelentése, 83., 111. és 153. o. 23 Caldeira elnök beszéde A 2013-as évre vonatkozó éves jelentés előterjesztése az Európai Parlamentnek. 24 Munkadokumentum, 117. o. 25 Munkadokumentum, 102. o. 26 Munkadokumentum, 181. o. 27 Munkadokumentum, Németország, Írország, Belgium; 82. o., 111. o., 119. o. 28 Munkadokumentum, Lettország és Észtország; 123. o., 103. o. 10

11 A Számvevőszék értékelési eredményeit a tagállamok jelentős része (86%-a) hasznosnak tekintette, és úgy vélte, hogy azok hozzájárulnak az uniós források jogszerű és szabályszerű felhasználásának biztosításához. Szlovákia közölte: A Számvevőszék értékelései jelentős ösztönzést adhatnak az uniós forrásokból hozzájárulást nyújtó szervezetek által alkalmazott nemzeti szabályok felülvizsgálatához. A rendszerszintű vagy átfogó kérdésekkel kapcsolatos értékelési eredményekkel összefüggésben ez közvetlen és értékes erőforrás a nemzeti szinten szükséges kiigazítások és korrekciós intézkedések végrehajtásához 29. Horvátország hozzátette, hogy: A Számvevőszék értékelési eredményeit figyelembe vesszük, azok hozzájárulnak az uniós források felhasználásával kapcsolatos hatályos jogszabályok és eljárások javításához 30. Az irányítási ellenőrzések javítását illetően a tagállamok 72%-a kedvezően nyilatkozott. A Cseh Köztársaság és Spanyolország 31 egyaránt arról számolt be, hogy intézkedési terveket dolgoztak ki az irányítási ellenőrzések javítása céljából; Spanyolország esetében a tervek végrehajtásának eredményeként az ellenőrzési hatóság éves ellenőrzési jelentéseiben jelzett hibaarányok jelentősen csökkentek. Luxemburg többek között a következő javító intézkedéseket hozta: kedvezményezettekkel közös munkacsoportok létrehozása, iránymutatások kidolgozása, valamint az igazoló dokumentumok irányító hatóság általi 100%-os ellenőrzése még a kifizetési kérelem Bizottságnak történő benyújtása előtt 32. Lettország közölte, hogy az irányító hatóság rendszeresen igazolást készít az igazoló hatóság számára, és hogy az ellenőrzési rendszer megbízható. Mindezek eredményeként két kedvezményezett esetében visszatartotta a kiadásigazoló nyilatkozatokat, és az ügyeket a nemzeti csalás elleni hivatal elé terjesztette 33. Más tagállamok például Hollandia és Ausztria 34 azt nyilatkozták, hogy ellenőrzési rendszereik megbízhatóak, amit az alacsony hibaarány is tanúsít, vagyis nincs szükség javító intézkedésekre. A kapott válaszok jelzik, hogy a tagállamok fokozott figyelmet fordítanak az elszámoltathatóságra, amit az irányítási ellenőrzések javítása érdekében hozott intézkedések is alátámasztanak. Mindamellett néhány tagállam aggályát fejezte ki a vezetői és a nemzeti nyilatkozatok hozzáadott értékét és túlzott adminisztratív terhét illetően A TAGÁLLAMOK FOKOZOTT ELSZÁMOLTATHATÓSÁGA VALÓDI TELJESÍTMÉNYORIENTÁLTSÁG A Számvevőszék a 2013-as évről szóló jelentésben megállapította, hogy a as programozás főként az uniós források szabályszerű elköltésére összpontosított, a teljesítményre pedig csak korlátozott mértékben Munkadokumentum, 169. o. 30 Munkadokumentum, 90. o. 31 Munkadokumentum, 93. o, 177. o. 32 Munkadokumentum, 131. o. 33 Munkadokumentum, 121. o. 34 Munkadokumentum, 78. o., 136. o. 35 A Számvevőszék 2013-ra vonatkozó éves jelentése, 257. o. 11

12 Az idei kérdőívben a tagállamokat arról kérdeztük, miként biztosítják, hogy az uniós források felhasználásakor a teljesítmény legyen az egyik fő szempont, és milyen intézkedéseket léptettek életbe a programok és a projektek teljesítményének monitoringjára. A tagállamok jelentős többsége kimerítő választ adott e két kérdésre. Sok ország kritériumok, mutatók és értékelések útján kívánja biztosítani, hogy a teljesítmény fő szempont legyen. Hollandia arról számolt be, hogy az ERFA keretében értékelési kritériumokat használnak a projektek kiválasztásához. Ezek közé tartozik például: az operatív programhoz való hozzájárulás, az innováció mértéke, az üzleti esettanulmány és/vagy az üzleti terv színvonala, a projekt színvonala és a fenntarthatóság. E célból közös ellenőrzési listákat is kidolgoznak 36. Lengyelország közölte, hogy a as vidékfejlesztési programok keretében súlyozott kritériumokat használt, és a kiválasztási kritériumok alkalmazásának biztosítania kell, hogy olyan projektek részesüljenek finanszírozásban, amelyek minden valószínűség szerint hozzájárulnak a vidékfejlesztési programban meghatározott célkitűzések és eredmények megvalósításához. A as időszak projektjeit kiválasztási kritériumok alapján fogják kiválasztani. Románia (AM POSCCE) az értékelést kiválasztási mátrixszal és pontrendszerrel ötvözi, ezzel biztosítja, hogy a legjobban teljesítő projektek kapjanak finanszírozást 37. Belgium (Vallónia) a javasolt projektek színvonalának értékelése céljából a tudományos élet és az ipar független szakértőiből álló munkacsoportot hozott létre. A projektek teljesítményét a SMART-célkitűzések szempontjából is elemzik 38. Több tagállam mutatókat használ. A Cseh Köztársaság az összes operatív programra általánosan érvényes harmonizált alap-, illetve horizontális szabályokat hozott létre, és kidolgozta a nemzeti mutatók jegyzékét, amelynek révén minden program előrehaladása nyomon követhető; Spanyolország az 1306/2013/EU rendeletre hivatkozik, amely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) felhasználásának értékelése és nyomon követése céljából állapít meg mutatókat. Luxemburg egyértelmű leírásban ismerteti, miként kívánja biztosítani, hogy a teljesítmény központi elem maradjon. Közlése szerint az irányító hatóságok rendszeresen aktualizált, egyértelmű mutatók alapján nyomon követik az operatív programokat. A mutatók alakulásáról vezetői jelentésben számolnak be. Emellett a projektpályázati nyomtatványokat úgy alakítják ki, hogy már a projekt benyújtásának igen korai szakaszában is ellenőrizhető legyen, hogy a projekt képes-e megvalósítani az ESZA operatív programjának célkitűzéseit. A monitoringot a tagállamok leggyakrabban az elért előrehaladásról szóló jelentésekkel, kontrollintézkedésekkel, értékelésekkel és a mutatók alakulásának nyomon követésével végzik. Málta egyértelműen ismerteti a monitoringgal kapcsolatos intézkedéseit. Ezek a következők: 1) a strukturális alapok adatbázisainak kedvezményezettek általi rendszeres aktualizálása, 2) a projektek előrehaladásáról szóló jelentések évente 36 Munkadokumentum, 136. o. 37 Munkadokumentum, 152. o. 38 Munkadokumentum, 80. o. 12

13 kétszeri benyújtása az irányító hatóság számára, 3) helyszíni fizikai ellenőrzések, 4) a projektek előrehaladásáról tartott találkozók az összes érintett fél részvételével 39. Hollandia, Ausztria, Lettország és Szlovénia az elért előrehaladásról szóló jelentéseket, az éves jelentéseket és a felülvizsgálatokat említi a teljesítménymonitoring fő eszközeként 40. Dánia (a dán mezőgazdasági-halászati ügynökség) az uniós források területalapú és nem területalapú kifizetési rendszereivel kapcsolatban életbe léptetett átfogó kontrollintézkedéseket említi; ezek a kontrollintézkedések adminisztratív és fizikai ellenőrzéseket is magukban foglalnak 41. Bulgária (OPRD) felsorolja kontrollintézkedéseit; közlése szerint a pénzügyi támogatás nyújtásáról szóló megállapodások általános feltételei előírják, hogy 1) a kedvezményezettnek három alkalommal ellenőriznie és dokumentálnia kell a beruházás fizikai állapotát, 2) a kedvezményezettnek az ellenőrzések eredményeit továbbítania kell az ajánlatkérő felé és 3) a kedvezményezettnek tilos átruháznia a megállapodás szerinti beruházással létrejött létesítmény tulajdonjogát. A Cseh Köztársaság közli, hogy legalább egy projektmutatót nyomon kell követni, a mutatók nélküli projekteket pedig nem lehet befogadni. A tagállamok általánosan megerősítették elkötelezettségüket a teljesítményorientáltság mellett. Az előző programozási időszak tapasztalatait és bevált módszereit az új programozási időszakban is hasznosítják. A Cseh Köztársaság közli, hogy egy, a as időszak tekintetében bevezetendő új fejlesztés a valószínűsíthető projekteredményeket egyértelműen tükröző részletes projektleírást fog előírni, Észtország pedig az új programozási időszakban különös figyelmet fog fordítani a teljesítménymutatókra. 4. KÖVETKEZTETÉS A Számvevőszék a évre vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatról szóló jelentésében továbbra is kritikát fogalmaz meg a megosztott irányítás számszerűsíthető hibáinak nagy száma miatt. Akárcsak 2012 esetében, a Számvevőszék újból kiemelte, hogy a hibás tranzakciók nagy részénél a tagállami hatóságok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy még a költségtérítési igények benyújtása előtt feltárják és korrigálják a hibákat. A Számvevőszék emellett hangsúlyozta, hogy több figyelmet kell fordítani arra, hogy a korlátozott összegű forrásokkal a lehető legjobb eredményeket érjék el. A Számvevőszék ajánlása szerint nagyobb hangsúlyt kell helyezni a teljesítményre. A tagállamok a három kérdőívre adott válaszaikban bemutatták a megosztott irányításban fellelhető hibák számának csökkentésére irányuló folyamatos erőfeszítéseiket. A mezőgazdaság és a kohézió területén több tagállam is intézkedési terveket hozott létre a Bizottsággal partnerségben. Ami a közbeszerzést illeti, sok tagállam elismerte a rendszerszintű problémák meglétét, de hangsúlyozták, hogy számos megelőző és korrekciós intézkedést hoztak e problémák megoldására. 39 Munkadokumentum, o. 40 Munkadokumentum, 77. o., 120. o., 136. o., 171. o. 41 Munkadokumentum, 98. o. 13

14 A tagállamok általánosságban magukévá tették a nagyobb elszámoltathatóság gondolatát. A vezetői nyilatkozatokat általában kedvező hatásúnak ítélik, és a kevésbé népszerű nemzeti nyilatkozatokat is előnyösnek vélik. Végül, a tagállamok teljesítményorientáltság melletti elkötelezettségét Dánia záró megjegyzésével lehet a legjobban illusztrálni: Dánia meggyőződése, hogy az uniós költségvetés kielégítő végrehajtásának elsődleges szempontja, hogy eredményeket érjünk el. Olyan eredményközpontú rendszert kell ezért kialakítanunk, amely nagyobb mértékben összpontosít az uniós projektek eredményeire és hatásaira. Dániában úgy véljük, hogy fontos láthatóvá tenni az uniós forrásokkal létrehozott uniós hozzáadott értéket. Dánia szeretné, ha az eredmények eléréséről folytatott vita erősítené a különböző szakpolitikai területek eredményértékelése és költségvetési/jogi szabályozása közötti kapcsolatot Munkadokumentum, 182. o. 14