Spallcr Árpád - Spaller Katalin ISM E R E T E K TÁRA

Átírás

1 Spallcr Árpád - Spaller Katalin G Y Ó G Y PED A G Ó G IA I ISM E R E T E K TÁRA

2 Spallcr Árpád - Spaller Katalin GYÓGYPEDAGÓGIAI ISMERETEK TÁRA

3 Gyógypedagógiai ismeretek tira Spaller Árpid Spallei Katalin T im p * Kiadó ISBN Lektori] Q: Subosits Isrvin nyugalmazott főiskolai tanir K ilm in Katalin gyógypedagógus-igazgató Borítóterv; Kcményfi G ábor Nyomdai dőkéaítés: Kanyó Ervin Korrektor: H olló Csaba A kötetet tervezte és gondozta; Solymosy Lajos A kötet B udapet X V III. kerület Pestszendőrinc-Penszendmre önkorm ányzata Polgirm eteri Hivatala Oktatási, KözművelÓdési, Sport- és Ifjúsági Irodája Innovációs pályázatának, valamint a X V III. kerüled Speciális O ktató és Fejlesztő Intézmény támogatásával jelent meg. Minden jog fenntartva, beleértve a bárminemű eljárással történő sokszorosítás jogát is. Kiadta és nyom dán előkészítette a T im p * Kiadó - LaVik 9 2 Kft. (1139 Budapest, Frangepán u T el.: * 3 6 (1) konyv^timpkiado.hu) az 1795-ben alapítón Magyar Könyvkiadók 6 Könyvterjesztők Egyesülésének tagja. Felelős kiadó: Solymosy Lajos, a T im p * Kiadó - LaVik 9 2 Kft. igazgatója Nyomta a Mackcnsen Kft Budapest, Frangepán u Tel.: *3 6 (t) Felelős vezető; Székely Ferenci ügyvezető

4 E L Ő S Z Ó JV tncs A nem is leh et teljes szótár. A szótár csak kagyló, ezzel m eregetünk a nyelv tengeréből. A nyelv azonban a tenger, a tenger. Ilyen gyönyörű megfogalmazásban válaszol Kosztolányi Dezső a teljességre törekvő" szerkesztők azon nagy dilemmájára, hogy m i van benne és mi maradt ki. A könyv, amit az olvasó a kezében tan, a szótár és a lexikon keveréke. Célunk az volt, hogy a gyógypedagógiai kifejezéseknek egy olyan tárházát nyújtsuk az olvasónak, amely segít eligazodni az elég gyakran változó szakkifejezések világában. Igyekeztünk az idegen szavak magyar megfelelőjét is beírni, hogy ebben a dzsungelben a szakember és a nem szakember is egyaránt eligazodjon. Kiemelten gondoltunk a sérült gyermekeket nevelő szülőkre, az érdeklődőkre és nem utolsósorban az érintettekre. Az érthetőség és a könynyebb olvashatóság kedvéén mellőztük a rövidítéseket és utalásokat. A gyorsabb keresés érdekében beszámoztuk a szócikkeket, és a könyv végén, a szójegyzékben feltüntettük a lelőhelyet is (pl. Down-kór /D/83 és 117) A szócikkek közvetve vagy közvetlenül kapcsolódnak a nagyon tágan értelmezett gyógypedagógiai jelenségekhez és folyamatokhoz. A gyógypedagógia a pedagógia, a patológia és a pszichológia mezsgyéjén alakult ki. Ezért, a könyvben e tudom ányokból kölcsönzött szakkifejezések is megtalálhatók olyan mértékben, amilyen mértékben ezek a különböző gyógypedagógiai szakkönyvekben szerepelnek. A szavak helyesírásánál (főleg a latin kifejezések írásánál) a szakszótárak és helyesírási szótárak m ellett, az Akadémia által kiadott Orvosi Helyesírási Szótárt tekintettük mérvadónak. A könyv kigondolásától a megvalósulásig nagyon hosszú idő telt el, tele buktatókkal, nehézségekkel és örömökkel is. A gáncsoskodókat, kételkedőket elfelejtjük. Szeretnénk megköszönni mindazoknak a segítségét, akik bátorítottak, akik hitünket erősítették, akik munkánk megjelenését valamilyen formában elősegítették. Elsősorban Subosits István nyugalmazott főiskolai tanárnak szeretnénk köszönetét mondani önzetlen szakmai útm utatásaiért és támogatásáért, valam int a szöveg gondo- 5

5 zásában az egész könyv tartalmának az értékelésében nyújtott segítségéért. Köszönettel tartozunk kollégáinknak: Kálmán Katalinnak, Juhász Katalinnak, Hauptmann Ágnesnek, Batári Gézának, Nánássy Annuncíátának, Reisz Jánosnénak és Szabó Józsefnénak azért a szellemi, erkölcsi és anyagi segítségért, mellyel a könyv megjelenését elősegítették. Külön köszönjük D r. Szabó József János, valamint Nagyné Pálos Judit és Nagy Imre baráti támogatását és segítségét. A szerzők

6 A A oáffc a hang képzése - Hátul képzett (veláris) mély, rövid magánhangzó. Képzése tág aiakkerekíté&sel, nyílt állkapocsszöggel, valamint alsó nyelvállással történik. á hang képzése - Hátul képzett (veláris) mély, zöngés, hosszú magánhangzó. Az ajkak tág rést alkotnak (illabiális), legnyíltabb állkapocsszöggel, valamint legalsó nyelvállással képezzük. 3. abázia - abasia; Pszichogén (neurotikus) alapú funkcionális mozgásképtelenség. A koordinációs készség hiánya következtében kialakult teljes járásképtelenség. Nem érinti az izomerőt és az érzékelést. Az alsó végtagok bénulása nem áll fenn, miv^l a beteg képes mozgatásukra. A betegség nem vezethető vissza sem az izomrendszer, sem az idegrendszer sérüléseire. A tünet valamilyen pszichés konfliktussal, zavarral kapcsolatos. Neurózisokban, főleg hisztériánál fordul elő. 4. abdukció - abductio, távolítás; A test középvonalától kifelé irányuló mozgás (pl. izommozgás) 5. aberráció - aberratio; Rendellenesség, a normálistól való eltérés; 1. ontogenetikai értelemben fejlődési rendellenesség; 2. pszichológiai szempontból a normálistól eltérő viselkedés, rendellenesség (pl. szexuális aberráció vagy mentális aberráció = az elmebaj enyhe formája) 6. abláció - abhiiio, leválasztás, leválás; Az agy egy részének eltávolítására irányuló műtét; ablatio reiinae - a retinának az érhárryáról való leválása. Az ideghártyán (retina) keletkező szakadás következtében beáramló folyadék eltávolítja az érhártyától. Szintén leválást idézhet elő sérülés, az üvegtest zsugorodása, a szem belső nyomásának csökkenése, daganat, retina degeneráció, valamint nagyfokú myopia is. 7

7 bulla - akaratgyengeség akarathiány, kóros aktivitáshiány; Többnyire kedélybetegségek esetében fordul elő (depresszív állapotokban, melankóliában), sokszor neurózisok (pcichaszténia) és toxikomániák esetében is észlelhető. Az ab uhás beteg képtelen a döntéshozatalra, az aktív, tervszerű cselekvésre. Rossz közérzetét az is fokozza, hogy tudatában van eredménytelenségének. Súlyosabb esetben a beteg teljesen cselekvőablepszia - ablepsia, amaurózis, vakság. abnormális A normálistól különböző, eltérő. Minden olyan jelenség, amely rendellenes, szabályellenes, esedeg szokatlanul különös. Az abnormalitás mindig annak függvénye, hogy mit nevezünk normálisnak egy adott időszakban. A norm ális énelm e koronként és helyenként változik, ezért az abnormális jelenségeket is nagyon nehéz megfogalmazni. A negatív értelemben használt kifejezés csökkenténékűséget jelent, ezért a köznyelvben különböző fogyatékosságok, rendellenességek megjelölésére is használják. Főleg, ha az adott személy viselkedése megzavarja mások szokásos életét. A köznyelv az elmebetegekre is alkalmazza. Általában pejoratív (rosszalló, lekicsinylő), megbélyegző jelentése van. Mivel nehezen meghatározható fogalom, szakmai szövegekben kerülik a használatát. abnorm ális gyermek - Általában a sérült, fogyatékos, anom áliát gyermekekre alkalmazzák. A szakirodalom, mivel nagyon általános, megbélyegző és nehezen körülírható fogalom, általában mellőzi használatát. abrachia A kar hiánya. Veleszületett fejlődési rendellenesség (a végtagredukciós rendellenesség) (lásd még: dysmelia) absccssus cerebri agytályog; Az agy bakteriális fertőzései során alakulhat ki. Az agytályog térszűkítő folyamatot jelent, és így, akárcsak az agydaganatok, góctüneteket és általános tüneteket hoz létre. Emellett gyulladásos folyamatra utalóan lázzal, hidegrázással, leukocitózissal (a fehérvérsejtek felszaporodása a vérben) jár. absence - tudatkiesés, tudathiány; Átmeneti eszméletvesztés. A figyelemvesztés olyan súlyos foka, hogy a személy időlegesen képtelen lesz a körülményekhez alkalmazkodni. Patológiás állapotban absence vagy epilepsziás absence", a főleg gyermekeknél jelentkező rövid tudatvesztéssel járó epilepsziás rosszullétfonna. A beteg a tevékenység közben elakad, elsápad. Megfigyelhetők a szemhéjak és szemtekék finom rezgései. Az egyszerű epilepsziás absence nem okoz tónusvesztést és emlékezetkihagyást.

8 képtelenné válik. Egyes esetekben a gyenge késztetés időszakos (viszonylagos) állapotának meghatározására is alkalmazzák. m acatam athesia - A beszédmegértés képességének hiánya. achería - kézhiány; Veleszületett fejlődési rendellenesség, (lásd: dysmelia) m achloropsia - zöldszintévesztés; A zöld szín nem látása. achondroplasia - chondrodystrophia fatális, Dyschondroplasia fatális; A porcképződés zavara, mely a magzati életben kezdődik. Később törpenövéssel jár. acroccphalia - Csúcsos formájú fej. Veleszületett fejlődési rendellenesség. A koponya saggitalis irányban rövid, a homlokcsont magas, és az egész homloki rész erősen előre mutat. Leggyakrabban az A pert-féle szindróma {aerocephalosyndaktylia) és a Crouson-szindróma (dysostosis craniofacialis hereditaria) tüneteként jelenik meg, de önmagában is előfordul. acrom egália - A növekedési hormon túlműködése következtében a test széli részeinek (pl. kéz, láb, állkapocs stb.) kóros növekedése. acroparalysis - végtagbénulás, acusis - A hallással kapcsolatos, hallás- (szóösszetételben pl. hypoacusis csökkent hallás, nagyothallás) acusticus - halló..., hallási... (szóösszetételben: pl. nervus - - hallóideg, a nyolcadik agyidegpár) acut - akut, heveny, éles, gyors lefolyású b&kh adaetylia - ujjhidny (fejlődési rendellenesség lásd: dysmelia) adaptáció - adaptatio, hozziillesztés, alkalmazkodás; A szervezet, valamint részrendszereinek azon állapotváltozásai, amelyek a környezethez valamint annak változásaihoz való alkalmazkodást segítik elő, a működésképesség és életképesség fenntartása, megújítása vagy javítása céljából. Az adaptáció az élet nélkülözhetetlen feltétele. A tiflopedagógidban az adaptációs kérdésnek központi szerepe van, főleg 9

9 ^ értelmes és az ösztönös adaptáció terén. A kompenzációs (kiegyenlítő) nevelés során kiemelt figyelmet kell fordítani az adaptációs zavarok következtében kialakult belső és külső konfliktusokra. Ezek következtében a látásfogyatékos, mind intellektuálisan, mind mozgásosan elmerevedik, elbizonytalanodik. A meggyengült adaptációs készség szoktatással és neveléssel fejleszthető, tehát biztonságos szerepkörben és helyzetben a merevség feloldható. Azonban ismeretlen környezetben valamint szerepzavarokban a rigiditás (a merevség), mint védekező(noceptiv) magatartás újra visszatérhet. Az intellektuális merevség abból is adódik, hogy a látási fogyatékosok új szerepkörben nehezen alkalmazkodnak. Érzelmileg is sokszor visszavonulnak, nehezen mozdulnak, s ez önfejűségnek tűnhet. A rigiditds problémája, mint adaptációs zavar (kezelése, feloldása), a látási fogyatékosok nevelésében kiemelt helyet foglal el. adaptom éter Az érzékszervek adaptációs fokának mérésére szolgáló automatikus regisztráló készülék. Az egyik legismertebb a N agel-féie adaptom éter, amely a fényingerküszöb meghatározására, a szem alkalmazkodásának vizsgálatára szolgál. addikrió - addiedo, hozzászokás; Például a drogokhoz való hozzászokás, amely egyben fiziológiai és pszichológiai függőséget (dependencia) is jelent. Ez egyfajta fiziológiai és pszichológiai alkalmazkodás a megváltozón feltételekhez. addukció közelítés; a test középvonala felé irányuló mozgás (pl. izommozgás). fláín^mifl adynam ia, életerő hiány; az izomerő gyengesége, a fizikai erő elvesztésének érzése, (lásd: aszténia) afázia - aphasia Az írón és a kimondott verbális jelek megértésének és kifejezésének (leírásának, illetve kiejtésének) szerzett zavara. A beszédzavar a már kialakult beszédképesség után, az agy lokalizált sérülése következtében jön létre, és a nyelvnek, mint kommunikációs eszköznek minden oldalát érinti, vagyis nemcsak a beszéd megértését és kifejezését, hanem az olvasást (megértés és kifejezés), valamint az írást is. Az afáziát létrehozó agyi trauma (sérülés) a bal agyfélteke körülhatárolt részeit érinti. Az agyi sérülés következménye egy olyan súlyos kommunikációs zavar, mely átfogja az egész személyiséget, annak minden intrapszichés (belső lelki élet) és interperszonális (személyközi) következményeivel. Az agyi sérülés súlyosságától és kiterjedésétől függően az afázia klinikai formái igen változatosak. Az afázia megnyilvánulási formáit a szakemberek több szempont szerint is osztályozzák. Egyik legismertebb, klasszikusnak mondható felosztás a következő: I. totális

10 vagy globális forma, amelyben a beteg egyes esetekben teljesen elveszti beszédképességet. Csak értelmetlen hangokat, szóragokat, vagy szavakat tud kimondani, minden értelem nélkül. A beteg mondatalkotásra teljesen képtelen. A beszéd tartalmát egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen érti. A sérülés érinti az olvasást és az írást is. 2. A Broca-féle motoros afázia (más néven: afém ia, efferens motoros, expresszív afázia; kérgi motoros afázia; verbális afázia, kortikális dysarthria seb.) főleg a kifejezőképesség területén jelentkezik. Leglényegesebb tünete a hangos, artikulált beszéd zavara. Súlyosabb esetekben a beteg képtelen kiejteni egy hangot vagy leírni egy szót. Ugyanakkor taglejtésekkel (gesztusokkal) a beteg jelzi, hogy érti (legalábbis részben) a beszédet, és képes a cselekvésben megnyilvánuló gondolkodásra. A kevésbé súlyos esetekben, a kifejezés nehézsége a mondatokon belüli szavak kiejtésekor (artikulálásakor) jelentkezik. A zavart szóképzés és a hosszabb szavak megrövidítése is jellemző. A súlyosabb esetekben (pl. a Broca által megfigyel rben) a betegek sztereotip módon csak egyetlen szótagot tudnak ismételgetni. Az automatikus beszéd (pl. a hét napjainak felsorolása) kevésbé érintett, mint a spontán beszéd. A beszédre az agramm atizmus jellemző, amely nem annyira a nyelvtani szabályok hiányos alkalmazásában, mint inkább a kifejezőképesség erős beszűkülésében nyilvánul meg. E betegeknél a beszédmegértés a beszédteljesítményhez képest lényegesen jobb, de természetesen a beszédmegértés is különbözőképpen károsodhat. A hangos olvasásban a beteg hasonló hibákat vét, mint az ismétlő beszédben, de a hangos olvasást jobban megértheti, mint a suttogó vagy a magában olvasást. Az írásban szótagolási és szómegformálási nehézségei adódnak, akárcsak a hangos beszédben. Az expresszív aíáziában a beszélt és írott nyelv megértése olyan mértékben változott meg, amilyen mértékben a belső beszéd sérült. E sérülés lokalizálásának problémája számtalan vitát váltott és vált ki a mai napig is. Abban azonban a vélemények azonosak, hogy a sérülésért a domináns agyfélteke frontális tekervénye felelős. Gyakran a frontális kéreg károsodásával együtt jár a szubkortikális (agykéreg alatti) állomány sérülése is. Ennek következtében az afázia mellett megjelenik a kéz, sőt a láb plégiája vagy parézise is. Nem ritka a látótérkiesés sem. 3. a W em icke-féle afázia (szenzoros afázia, felv ev ő a fázia) a beszéd megértésének súlyos zavara. A spontán és az ismételt beszéd zavara, amivel együtt jár az írás és az olvasás zavara is. A betegségben igen jellemző a szavak értelmének elidegenedése (szatiálódása). Ez akkor fordul elő, ha egy adott szó egymás után túl sűrűn ismétlődik meg. Például a testrészek nevének megértésekor, ha arra kérjük a beteget, hogy érintse meg a szemét, majd ezután az orrát, száját, stb. A beteg minden mozdulata után gyors ütemben mondjuk a következő megérintendő testrész nevét: orrát...száját...szemét... stb. A beteg egyszer csak kezd bizonytalanná válni és a megérintett testrész mozgatása, a helyes ismétlés ellenére sem a megfe

11 lelő. A szatideió jelenségének patognomikus (kórjelző) jelentősége van a Wernicke-afázia diagnosztizálásában, mivel kizárólag csak erre a szindrómára jellemző. A betegek jól beszélnek, folyékonyan, sok esetben leáll/thatatlanul {logorrea). Beszédartikulációjuk érthető prozódidju k tiszta. Tartalmilag azonban nagyon üres, kevés benne az értelmes, szubsztanciális szó. Gyakran felcserélik a szavakat (parafd z ia ). Ez leginkább szemantikus jellegű, amikor a szükséges szó helyett egy hozzá funkcionálisan közelállót használ (pl. asztal helyett széket). Előfordulhat, hogy a helyes szó helyen hangalakban közelálló szót használ (pl. sör helyett tár). Ezek a verbális parafáziák. A beteg beszédében énelmeden szavak is előfordulnak (neologizmusok). Súlyos esetekben a beteg nincs tudatában beszédmegénési zavarának (anosognosia). Viselkedése nem a körülményeknek megfelelő. Ez sokszor agresszivitást vált ki a betegből. Az aiáziának erre a formájára nem mindig jellemző az olvasás zavara. Ha a megértési zavar csak a hallott beszédre terjed ki, az olvasás megőrzése mellen, tiszta szósüketségrót beszélünk. 4. Vezetéses afázia: Tünetcsoponjai: a spontán beszéd folyékony, bár lassú. Gyakoriak a szünetek, hezitálások, a szókeresés és a szavak anikulálásának zavara. Nagyon jellemző a nagyszámú fon é- mikus hiba. A beszéd nehézkes és diszprozódids. A hallott beszéd megénése igen jó, gyakran teljesen ép. A jó beszédmegénés mellen a vezetéses afáziát a súlyosan károsodon beszédismédés jellemzi - ez az alapvető patognóm vagy kórjelző tünet. Az utánmondás híbásabb, mint a spontán beszéd. Több benne a verbális parafázia, melynek igen gyakran a beteg tudatában van, sőt kompenzálni próbálja - gyakran szemantikusp a r a fá já v a l Pl. a beteg keresi az ablak szót: ala..., aba.., nem, ajtó, de nem ajtó kicsi Hangosan nem képesek olvasni, bár megénik az írott szöveget, írásuk formailag ép, de igen sok hibát (betűcsere, kihagyás, betoldás) tartalmaz. A vezetéses afüziában, kezdetben a beszéd zsargonszerű. Beszédmegénése rossz. Később beszédmegénésük normalizálódik, és a zsargont is felváltják a verbális parafáziák - ez a vezetéses afázia szakasza. 5. Transzkortikális motoros afázia: a beszéd nem folyamatos. A spontán beszédre jellemző az akadozás, a rosszul artikulálás, az értelmeden szótagok, szavak ismételgetése. Beszédük egyszerű szerkezetű, gyakran agrammatikus, és igen nagy erőfeszítést igényel a betegtől. A transzkortikális motoros afázia legfeltűnőbb tünete a jó beszéd utánmondás, amely során a betegek helyesbítik a grammaukailag hibás mondatokat, kiegészítik, vagy befejezik a jól ismert közmondások vagy versek kihagyott részeit. A hangos olvasás zavan szenved, de magukban viszonylag jól olvasnak, és a szöveget megénik. írásuk zavan, betűik torzak, sok a helyesírási hiba és az agrammatizmus. 6. Transzkortikális szénzoros afázia. Ebben az esetben a beszéd folyékony, de sok parafáziát tanalmaz, gyakran csak üres verbalizmus. Legfeltűnőbb tünete az echolalia (a szavak automatikus ismédése anélkül, hogy a beteg értené a beszédet). A beszédmegénés súlyo-

12 san sérült. Olvasásukra jellemző, hogy tudnak hangosan olvasni, de nem értik azt. írásuk is károsodott. 7. Amneszhkus afdzia (anómia) tünetei: a spontán beszéd folyékony, azonban kevés szubsztanciális (lényeges) szót tartalmaz. Beszédük tele van szemantikusparafázidvai Az állandó szókeresés, behelyettesítés, körülírás igen nehézkes beszédet eredményez, amely néha első hallásra nonflvensnek (nem folyékony) tűnhet. A beszédmegértés jó. A betegség lényeges tünete a megnevezési zavar (anómia = a személynevek megtalálásának képtelensége.) Enyhébb formájában a kevésbé ismert, frissen szerzett megnevezéseket érinti. Az anómiás beteg nem használ körülírásokat, általában kerüli a beszédet, panaszkodik, hogy nem találja a megfelelő szót. Az olvasás és az írás lehet teljesen ép. Az anómia gyakran más, súlyosabb aíáziatípus maradványtünete lehet. Bármely afáziaformánál, az elsődleges sérülésekhez, kiegészítő sérülések csatlakozhatnak. Ilyen sérülések a dysarthria, az apraxia, a látótér beszűkülése, valamint a jobb testfél bénulása. Előfordul megjegyző-, koncentrálóképesség zavara is. Zavart szenvedhet az egyik témáról vagy feladatról a másikra való átváltás. Előállhatnak ún. konstruktív zavarok (pl. nehézségek a rajzoláskor, valamint a betűk írásakor). A beteget a teljesítmény- és hangulatingadozás, valamint gyors fáradékonyság jellemzi. Egyes esetekben jelentős lelassulás mutatkozik. Az ilyen zavarban szenvedő betegek gyakran meg tudják oldani a feladatot, ha elég időt hagyunk nekik. afémia A beszélt nyelv használatának képtelensége. Főleg az epilepsziának abban a formájában nyilvánul meg, amelyet a bal frontális agyfélteke sérülése okozott. A betegnél a zavar tudatosítása teljesen vagy részlegesen hiányzik. A Broca-fiU afdzia megfelelőjeként is használják a kifejezést. m aflfcct apnoc - Ideges természetű kisgyermekek gyakori rosszulléte, melyet az izgalmi állapotban vagy sírás következtében kialakult légzésváltozás okoz. Nem be- tegség, de sokszor az epilepsziával tévesztik össze. affektfv - Fokozottan érzelmi természetű, indulatos. afferens - Szenzoros idegek vagy idegrostok neurofíziológiai elnevezése, amelyek az érzékszervektől (receptoroktól) érkező idegi impulzusokat centripetálisan (tehát befelé), a központi idegrendszer megfelelő központjai felé irányítják. Szinonimája a szenzoros. Használatos még az érző ideg elnevezés, de ez nem mindig találó, mert az afferens ingerület nem mindig kapcsolatos az érzékeléssel. Ellentéte az efferens, illetve a motoros. CiVóC 13

13 3 5. affrík iták - zár-réshangok (c, dz, cs, dzs); Magyarul vegyes hangoknak nevezzük. Képzésükben, főleg a magyar nyelvben, a nyelv játszik nagy szerepet, mégpedig a hegyétől a nyelvhát közepéig. A hangok orális ejtésűek. Képezhetők zongésesen és zöngédenül. Az affrikáták képzésénél a nyelv zárat alkot, és ennek a feloldása következtében résszerű zörej keletkezik. a fó n ia - aphon ia, hangtalanság; Szervi (organikus), működési (funkcionális) vagy telki (pszichés) okok következtében kialakult hangadás-képteienség. A hangszalagokban megjelenő kinövések (csomók, papilloma, ciszták, daganatok) rendszerint rekedtséget, szélsőséges esetben hangralanságot idéznek elő. Ezek a hangképzés organikus zavarai. Ugyancsak afóniához vezethetnek a vírusok vagy baktériumok okozta gyulladások is. Szélsőséges esetben hangadási képtelenséget okozhat a rószszül alkalmazott hangtechnika. A beteg a hangképzésnél túlságosan feszít, présel vagy éppen túl lazán zárja a hangszalagjait. A hangképzésnek ezek a funkcionális (működési) zavarai is elsősorban rekedtséget idéznek elő, csak szélsőséges esetben vezethetnek a hangadás teljes képtelenségéhez. A pszichogén aphóniát lelki okok (szorongás, félelem, hisztéria stb.) idézhetik elő. Mivel a betegség spontán nem gyógyul, minden esetben szakemberhez kell fordulni (lásd még: diszfónia). a fá z ia - aphrasia; A beteg képtelen összefüggő mondatok megfogalmazására. Ugyanakkor egyes szavak kimondása lehetséges. A phrasia voluntaria - túlérzékeny gyermekek alkati beszédzavara, mely időszakonként fellépő szándékos némaságban nyilvánul meg. JS N I aftongia - aphthongia; Az afázia egyik fajtája, melyre jellemző, hogy rohamokban lép fel. A beteg a hangképzésben részt vevő izmok görcse miatt képtelen a szavak kimondására. m ageuzia - ageusia; Az ízérzékelés részleges vagy teljes hiánya. aggkori <j*m *nría - Az Öregkori elbutulás elnevezése, mely a megismerés és az affektus (érzelmi élet) folyamatos romlásával jár. A magasabb pszichés lolyamatok (a gondolkodás, a tanulás, az emlékezet stb.) fokozatosan károsodnak. Összefoglaló nevén szenilitásnak is nevezik. agitáció - agitatio; Fokozott nyugtalanság, fokozott mozgástörekvés, izgatottság, ag jtolalia - Izgatottság következtében kialakult túlzottan gyors beszéd. 14

14 aylossia - 1 Olvan fejlődési rendellenesség, melynek jellemzője a nyelv (szerv) hiánva, 2. A beszéd képesség hiánya. dén (ÉH* agnathia - Az állcsonti nyúlvány fejletlensége. Ritka fejlődési rendellenesség. -4 S» agnózia - agnosia. Az a jelenség, melyben hibátlan elemi észlelés ellenére a szerzen információk feldolgozása zavart szenved. Gyermekeknél például a testrészek térbeli elhelyezkedésének megítélési zavara, amely nagyfokú ügyetlenséghez vezethet. Megnyilvánulhat a mindennapos tárgyak felismerésének képtelenségében ép érzékszervek és normális intellektus ellenére. A zavar bármely érzékelő funkciót érinthet. Leginkább ismertek és kutatónak a vizuális, az au ditív és taktílis agnóziák. A vizuális (látási) agnózia vagy más néven lelki vakság a látópályák nyakszirri (oecipitális) lebenyében levő projekciós mezőinek (kétoldali) pusztulásával kapcsolatos. Az auditív (hallási) agnózia vagy lelki süketség" a kétoldali halántéklebenyek (tem poralis) sérülésével függ össze. A taktílis (tapintási) agnózia (más néven asztereognózis ) esetében a beteg tapintás útján képtelen azonosítani egy tárgyat. Valószínű, hogy a fali (parietalis) lebeny hátsó részében elhelyezkedő másodlagos kérgi analizátor sérülése következtében lép fel. Az afóziásoknál gyakori a hang- és szófelismerés zavara (az akusztikus-verbális agnózia). Az agnóziában szenvedő betegek nem fogyatékosként, hanem betegségüket tudomásul nem vevő egyénekként viselkednek. m agorafóbia agoraphobia, tértszony; Megalapozatlan, néha szédüléssel járó szorongásos félelem nagyobb nyűt területen (utca, tér, híd stb.). Neurotikus betegeken jelentkezik, és az egyedüllét csak fokozza. agráfia - agraphia; Agysérülésből eredő frásképtelenség. A már kialakult írásképesség elvesztése. A folyamatos írás motoros kivitelezésének súlyos zavara. Az írás képességének megszűnése a bal parietáüs lebeny áthajlási helyén található agysérülések következtében jön létre. Ez egy sajátos amnéziának felel meg. A beszéd- és mozgásképesség megmarad, ön álló jelenségként (tiszta agráfia) ritkán jelentkezik, de gyakran társul afáziával. (Például a globális afáziinál, Wernicke-aflziánáJ stb.) Az agráfia a spontán írást, a másolást és a diktálást különbözőképpen érintheti. Ritkán lelki okai is lehetnek. '4 8. agrammatizmu5 - Beszédzavar, mely abban nyilvánul meg, hogy a beteg, az agy sérülése következtében, képtelen alkalmazni a nyelvtani szabályokat Az agram- matizmus az afázia, illetve a disziogia sajátos formája. Kevésbé kifejezett formája 15

15 a diszgramm arizmuí, melynél a mondat nyelvi struktúrája még felismerhető. A diszgramm atizmussal a beszédfejlődés kezdeti szakaszaiban is találkozhatunk. Ez fiziológiás jelenség, és rendszerint az iskolás kor kezdetére megszűnik. A diszgramm atizmus az afiízia különböző formáira is jellemző. A Broca-féle motoros afáziában a ragozadan távirati stílusban fogalmazott beszéd formájában, míg a szenzoros afiiziában a paragram m atizm us (egyes nyelvtani elemek hiánya vagy hibás alkalmazása) formájában nyilvánul meg. Az agrammacizmus megjelenik a demencia valamennyi formájában, postraum atikus (sérülés utáni) krónikus encefalopátiákban, valamint az értelmi fogyatékosság súlyosabb formáiban. Ugyancsak agrammatikus jellegű (rag és képző nélküli) a süketek jelbeszéde is. agresszív szülő - Azok a szülők, akik saját gyermekeikkel szemben kényszert, durva fizikai vagy verbális agressziót alkalmaznak, legtöbbször nevelés címen. Az ok nagyon sokféle lehet, mint pl. a szülő türelmetlensége, a gyermeknevelésre való éredensége, a gyermekkel szembeni elutasítás. Ugyanakkor okként szokták megemlíteni a gyermek együttműködési képtelenségét a szülővel. Ilyenkor a családban a feszültség csak növekszik, hiszen a szülő agresszív magatartására a gyermek is agresszíven válaszol. Ezért jó lenne, ha a szülő kerülné az agresszív minta követését. agresszivitás Emberi viszonylatokban önmaga vagy mások ellen irányuló erőszakos támadó viselkedés. Ez közvetlen (tetdegesség) és közvetett (verbális) formában nyilvánul meg. Az agresszív viselkedés kialakulásában nagy szerepük van az öröklött tulajdonságoknak (pl. fokozott im pulzivitás, ingerelhetőség), valamint az agresszív viselkedésminták megtanulása. Az utóbbi kialakulását nagymértékben segítik az agresszív tv-filmek, videofilmek, valamint az agresszív rajzfilmek is. Egyes pszichológusok úgy vélik, hogy az agresszivitás szorosan kötődik a frusztrációhoz. Szerintük a fokozott pszichés terhelés (frusztráció) hatására a társadalmi alkalmazkodóképesség csökken. Ilyenkor megjelenik a nem alkalmazkodás Az agresszió tehát a társadalmi alkalmazkodóképesség dezintegrációja (szétesése). A gyermekkori agresszivitás leggyakrabban súlyos elégedetlenség kifejezése, melyet főleg szeretethiány és az önértékelés elégededensége okoz. A nehéz szociális helyzetben nevelkedő gyermekeknél, i íj aknái jelentkező agresszív cselekedetek a társadalmi beilleszkedés nehézségeit jelzik. Napjainkban az agresszív gyermekek száma egyre nő. m agy - agyvcléí; Az emberi szervezet idegi szabályozásának a központja. A központi idegrendszernek a koponyaüregben található, a tudósok szerint a2 emberi szervezet legbonyolultabb része. Az embernél az átlagos súlya g, térfogata 16

16 kb. 15(M) köbcentiméter. Anatómiai és funkcionális szempontból három részre osztjuk, clőagyra, középagyra és hársóagyra. Legfontosabb részei: az agytörzs (truncus cerrbn), kisagy (cerebellum), köztiagy (diencephalon), clőagy (prosencephaion), valamint az agykéreg (cortex cerebri). Az agy felszíne erősen barázdált, minek következtében felületén számos tekervény (gyrus) található. Tömegében megkülönböztetjük a szürke- és a fehérállományt. Kívül a sejtekből álló szürkeállomány (cortex cerebri) található. A szürkeállományt kb. 30 milliárd agysejt alkotja. A szürkeállomány alatt velőhüvelyes idegrostok tömege alkotja a fehérállományt. Ezek a rostok ingerületszillítók. A fehérállomány tömegében dúcok és magvak formájában idegsejtek is találhatók. Az agykérget alkotó idegsejtek anyagcseréje igen élénk; a sejtek nagyon érzékenyek a glukóza- és az oxigénhiányra. Az agyat három réteg hártya (kemény-, lágy- és középen a pókhálóhártya) borítja. A lágy agyhártyák közötti tereit, valamint az agy üregeit az agygerincvelői folyadék tölti ki, amelynek tápláló és védő szerepe van. Az agyféltekék beborítják az agytörzset. Szerkezetében megtalálható a külső fehér és a belső szürkeállomány. Az agytörzs magába foglalja a középagyat, a Varol-hidat és a nyúltagyat. A híd és a nyúltvelő fölön helyezkedik el a kisagy. Az agy belsejében jól fejlett üregrendszer található: az agykamrák. Az agyvelő legalacsonyabban fekvő szakasza, mely lényegében a gerincvelő folytatása, a nyúltagy. Több létfontosságú reflexközpontot foglal magába, melyek a légzést, a vérkeringést és az emésztőrendszer működéseit szabályozzák. Részt vesz az izomműködés szabályozásában is. A Varol-híd magvai a rágással, a könnyezéssel kapcsolatos reflexek központjai. A kisagynak fontos szerepe van a mozgások összehangolásában. Részben az izmokból és az érzékszervekből érkező információk, részben az agy felől érkező impulzusok alapján szabályozza a mozgásokat koordináló idegközpontok tevékenységét. Az agy alsó részét alkotó nyúltagyat, hidat és kisagyat a középagy köti össze az agyféltekékkel. A középagyat a két agykocsány és a felettük clhelyezkedő ikertestek alkotják. A két agyfélteke közön helyezkedik el a köztiagy, melynek alsó része a hipotalamusz. Ez a belső szervek működésének legfelső integrációs központja. A köztiagy felső részét a taiamusz alkotja. Az agytörzs közelében lévő kérgi struktúrák egy másik törzsdúccal, a man- dulamaggal, az ún. lim bikus rendszert alkotják. Ez a kérgi terület kapcsolatban áll a hipotalamusszal és a belső elválasztású mirigyek rendszerével. Az ősi vagy lim bikus kérgi területek, valamint a fiatalabb kérgi területek között szoros kapcsolat van. Az agykéreg fejlődéstanilag a központi idegrendszer legfiatalabb része, amelynek feladata, hogy megszűrje, összerendezze, integrálja a szenzoros információk töm kelegét. Az emberi agy károsodásai mindig súlyos következményekkel járnak. Pl. az agy nélkül (anencephalus) született, rendellenes fejlődésű csecsemő, kizárólag csak vegetatív életmódra képes. Régen úgy képzelték, hogy a különböző pszichi-

17 kus folyamatoknak (emlékezés, beszéd) speciális agyi központjai vannak. Mára az elmélet túlhaladottnak bizonyult, mivel a mai álláspont szerint csak funkcionális pályák léteznek. Ha valamelyik kéregmező sérülése következtében egy-egy funkció kiesik, ez még nem azt jelenti, hogy az adott funkció központja károsodott, hanem csupán megszakadtak a kapcsolási lehetőségek, (lásd még: agyféltekék) HfS[ agyalapi m irigy - hypophysis, hipofízis, agjfiiggplék\ A köztiagy alapzatán elhelyezkedő mirigy, amely közvetlenül a talamuszhoz kapcsolódik. Ez a belső elválasztású mirigy az idegrendszer, valamint az egész szervezet számára olyan fontos hormonokat termel, melyek befolyásolják a növekedést, az érési folyamatokat, a szexuális fejlődést stb. A hipofízis elülső lebenyében a növekedési hormonok, illetve a gonadotrop hormonok képződnek. A hipofízis hátulsó lebenye a neurofízis, a keringési hormonok (fóleg a vazopresszin) és a méh összehúzódását irányító oxytocin termelését látja el. Betegségei jellegzetes hormonális és idegrendszeri tüneteket, valamint látási zavarokat okozhatnak. l Ü t l agy daganatok - agytum or; Minden olyan daganat, amely a koponya üregében helyezkedik el. Szűkebb értelemben csak azok a daganatok, amelyek az idegszövet embrionális maradványaiból, a támasztószövetéből (gliából) és az agy burkaiból indulnak ki. Az agydaganatok, ill. a koponyaűri térszűkítő folyamat tünetei két csoportba oszthatók: 1. a koponyaűri nyomásfokozódás (fejfájás, hányinger, hányás, látásromlás), amelyekhez magasabb vérnyomás, kcttőslátás stb. csatlakozhat. 2. Az agydaganat - helyétől, valamint a károsított központok, idegpályák funkcionális zavaraitól függően igen változatos tünetekben nyilvánul meg, például bénulás, érzészavar, egyensúlyzavar, magasabb idegi tevékenység zavarai, epilepszia stb. Az agydaganat minden életkorban előfordulhat. Prognózisuk lehet jó vagy rosszindulatú. i agyér-elmeszesedés - Időskori betegség, mely ideg és elmekórtani tünetekkel jár. Az időskori dan en cia leggyakoribb oka. Jellemzője az agy ereinek (elmeszesedése következtében) beszűkülése és megkeményedése. agyféltekék és funkcióik - Az agy tömegének legnagyobb részét az agyféltekék alkotják. Az agyféltekék szimmetrikusan (jobb és bal agyfélteke) helyezkednek el beborítva az agy alacsonyabban fekvő részeit, az agytörzset és a kisagyat. A két féltekét hosszanti irányban hasadék választja ketté. A féltekéket egy-egy mélyebb árok (fissura) halánték- (lobus tem poralts), homlok- (lobus frontális), íali- (lobus panetdlis) és nyakszirti lebenyekre (lobus occipitális) osztja. Az agykéreg fejlődéstanilag

18 az egész agy legfiatalabb része. Az agykéreg egyes területei a fejlődés során meghatározott működésekre (érző és mozgató) különültek el. így a test akaratlagos finom mozgásait a motoros kéregmezők irányítják. A bőrérzékietek, a test helyzetének és mozgásainak érzéklctc a szomatoszenzoros mezőkben keletkezik. Ugyancsak elkülönülnek a gondolkodásban és a viselkedés idői szerveződésében fontos szerepet játszó területek. Az információfeldolgozásban a két féltekének nem azonos a feladata. Az egyes féltekék bizonyos funkciók elvégzésére álltak be. Ez a Ltteraüzdeió. Az idegpályák általában kereszteződnek, így a jobb agyfélteke a bal testrészt szabályozza, és a bal agyfélteke viszont a jobb oldali testrész mozgásait. A két agyfélteke közül az egyik funkciója a viselkedés szabályozásában fontosabb, mint a másiké. Ez elsősorban a beszédközpont helyében és az egyik kéz dominanciájában nyilvánul meg. Az emberek 93% -a jobbkezes, azaz eszközhasználatnál, írásnál, vagyis a finom mozgásoknál a jobb kezét használja. A statisztika szerint a többi ember vagy kétkezes (am bidexter) vagy balkezes. A jobbkezesség a bal agyfélteke irányítását jelenti (az idegpályák keresztezik egymást). A beszéd központja is a legtöbb esetben a bal agyféltekében foglal helyet, ami egyértelműen a bal agyfélteke dominanciáját (fejlettebbségét) jelenti. A kutatások azt mutatják, hogy többnyire a bal agyfélteke irányítja a nyelvi kifejezést és feldolgozást, a matematikai-logikai műveleteket, a jobb agyfélteke viszont a képzelőerőt, a kreativitást stb. összefoglalva a bal féltekéhez a logikus-racionális, míg a jobbhoz az intuitív-kreatív jellegű gondolkodás kapcsolható. Ugyanakkor azt a tényt is szem előtt kell tartani, hogy abszolút fiinkeiómegosztás az agyféltekék között nem létezik. Valójában a kognitív műveletek végrehajtásában mindkét félteke aktívan részt vesz. agyhártya - meninx; Az agyat borító kötőszövetes burok. Ennek elsősorban tápláló és védő szerepe van. A külső a kemény agyhártya (dura m ater), legalul a lágy agyhártya (pia m ater) és a kettő között a pókhálóhártya (araehnoidea). agyhártyagyulladás - m eningitis; Súlyos, heveny fertőzéses megbetegedés. H irtelen magas lázzal, fejfájással és az ún. meningeális tünetekkel kezdődik. Ezek a tünetek: a) tarkómerevség (a beteg a fejét nem mozgatja, a passzív előrehajlás ellenállásba ütközik, és fájdalmat okoz), b) K em ig-tünet (az alsó végtagok nyújtott emelésekor egy bizonyos mozgáspálya után a térdek reflexesen behajtanak), c) B rudzim ki-tünet (a fej emelésekor a csípők, esetleg a térdek is flexióba kerülnek), valamint d) az ún. vadászkutya fekvés" (oldalt, meggörnyedve, hajlított végtagokkal). Az agyalapra terjedő folyamat agyidegbénulást (pl. a szemmozgatók) okozhat. Az agyhártyagyulladáshoz rendszerint agyvelőgyulladás (meningoencephaliris) is társul. 19

19 t i ogy h u llám ok - Az agy elektrom os tevékenységének regisztrált ritmusa. M * agy1 potenciál Az agyfiziológiában az agy elektronikus tevékenysége. agyidegek - nervi craniales; Az agy alapi részéből kiinduló 12 pár ideg. Amint elnevezésük is utal rá, abban különböznek a gerincvelői idegektől, hogy míg ez utóbbiak egyaránt tartalmaznak érző és motoros rostokat, az agyidegek lehetnek érző, motoros, vegyes, ill. szomatikus és vegetatív idegek. Funkciójuk alapján vannak közöttük tisztán érző idegek: (I. szaglóideg - nervus olfactorius; II. látóideg nervus opticus, V III. egyensúlyi és hallóideg n. vestibulocochlearis vagy n. acus- ticus), tisztán mozgató idegek: (III. közös szemmozgató ideg - n. oculomotoricus, IV. sodorideg - n. trochlearis\ VI. távolító ideg - n. abducens-, XI. járulékos ideg - n. accessorius; X II. nyelv alatti ideg n. hypoglossus) és vegyes: mozgató és érző idegek (V. háromosztatű ideg - n. trigeminus, V II. arádeg - n. facialis; IX. nyelvgarat ideg - n. glossopharyngeus\ X, bolygóideg - n. vagus). agyinfarktiu - Az agy körülírt károsodása a helyi vérkeringés elégtelenségének következtében. agykam rák - ventriculi cerebri; Az ép agy állományán belüli üreg, melyet az agyfolyadék (liquor cerebrospinalis) tölt ki. agylágyulás encephalom alacia; Az agy állományának egy bizonyos területre kiterjedő elhalása sérülés vagy elégtelen vérellátás következtében. Az elhalt agyszövet sejtoldó (cytolitikus) fermenrumok hatására meglágyul. Az ellágyult szövetmaradékok felszívódnak, és helyükön lágyulásos üreg (ciszta) marad vissza. Aszerint, hogy mi okozta, és mekkora területet érint, a tünetek is különbözőek lehetnek. Az enyhe lefolyástól a különböző idegrendszeri zavarokig, vagy akár a halálos kimenetelig minden fokozat előfordulhat. Mivel a kezdeti tünetek hasonlítanak az agyvérzés tüneteihez, a biztos diagnózis felállítása elég nehéz. agynyomás-fokozódás - Súlyos tünetekkel járó, életveszélyes állapot. Akkor jön létre, ha az agyszövetnek, az agyfolyadéknak és az agyi erek vértartalmának együttes térfogata meghaladja a koponyaűr térfogatát. Például agytályog esetén. agy ödéma - agyoedem a, agyvizenyó'; Az agyállomány körülírt vagy egész területén a sejtek közötti folyadék felszaporodása. Életveszélyes elváltozás, amelyet különböző betegségek okozhatnak. 20

20 agyrázkódás - com m otio cerebri; A Tejet, illetve az agyat közvetlenül ért m e chanikus sérülés (ütődés) következtében létrejött heveny kórforma. Durva szöveti sérülés nem mutatható ki, ezért a tünetek sem tartósak. A legjellemzőbb a viszonylag rövid ideig tartó tudarvesztés. Létrejöhet még tudatzavar, a trauma előtti rövid időre kiterjedő emlékezetkiesés (retrográd amnézia), valamint a sérülés utáni eseményekre vonatkozó emlékezetzavar (anterográd amnézia), a központi vegetatív szabályozás súlyos zavarának a jelei (sápadtság, ingadozó pulzus, vérnyomásesés, légzési zavarok, hányás). A szellemi teljesítőképesség átmenetileg gyöngül: a beteg nem tud felidézni neveket, nem tud összpontosítani, fáradékony, ingerlékeny. Az agyrázkódás tünetei az esetek többségében pár héten belül megszűnnek. Egyes esetekben hosszabb ideig is fennmaradhatnak a neurotikus panaszok. Az érelmeszesedés és az alkoholizmus az agyrázkódás tüneteit súlyosbítja. agysérülés - Minden olyan külső vagy belső károsító hatás, mely az agy működését károsan befolyásolja (baleset, betegség, drogok vagy sebészi beavatkozás következtében előállt sérülés). A következmények között kell megemlíteni az általános funkciókárosodást. Másik jellemző tünet, hogy a betegek lelassulnak, főleg ami a feladatok megoldási idejét, valamint a helyzet felismerését illeti. Az általános tünetek között mindig megtalálható a türelmetlenség, lehangolcság, gyakori sírás, dühkitörés. Egyszóval ezeket em ocionális labilitásn ak nevezik. agytályog - abseessus cerebri; Az agy állományában összegyűlt genny. A tályog nagysága (inrracranialis nyomásfokozódás), illetve a gyulladás kiterjedése meghatározzák a tüneteket is. Ezek a gyulladás általános jelei (a láz, leukocitózis stb.), az intracranialis nyomásfokozódás jelei (fejfájás, hányás, pangásos papilla /szemölcs/), az agyállomány érintettségének általános tünetei (tudaoavar, aiuszékonyság stb.), illetve helyi tünetei (epilepsziás rohamok, bénulások, afíziák), az agyfolyadékban fehérje- és sejtszámfokozódás. ' ^ agytörzs - truncus cerebri; Az agynak a nagyagy és a kisagy között, közvetlenül a gerincvelő fölött elhelyezkedő része. Az agy középső részeinek, a középagynak (m esencephalon), a hídnak (poru) és a nyúltagynak (m edulla oblongata) összefoglaló neve. Folytatása a gerincvelő. Az agytörzs az emberi agy - a fejlődést tekintve - legkezdetlegesebb része. A törzsfejlődés során a legkorábban alakult ki. Életfontosságú központokat tartalmaz agyvelő - encephalon; A központi idegrendszer agykoponyában elhelyezkedő ré-

21 sze. Az emberi gondolkodás szerve. Az agy tömegében szürke- és fehérállományt különböztetünk meg. A szürkeállományt kb. 30 milliárd agysejt alkotja, ez az agykéreg. agyvérzés - apoplexia cerebri; Az érfalak megrepedése következtében az agy állományának bevérzése. A bevérzés roncsolja az agy állományát, s ez működési zavarral, esetleg a funkció teljes kiesésével jár. Az agyban bekövetkezett belső vérzés (szélhűdés) nyomán a bevérzés helyéhez viszonyítva a test ellentétes oldalán bénulás alakul ki, amit esetenként öntudatvesztés, valamint az akut bénulás enyhülése után az érintett testrészek motoros kontrolljának csökkenése kísér. Az agyvérzés következtében fokozódik az agy belső nyomása, ami a bevérzett területekkel szomszédos részek bénulásához vezethet. Az agyvérzés népi elnevezése gutaütés. agyzúzódis - contusio cerebri; Az agy állományának roncsolódása, károsodása. Következménye az eszméletvesztés, valamint góctünetek (pl. hemiparesis, plegia, látászavar stb.) keletkezése. Agyödéma is kialakulhat, amely agynyomás-fokozódás után halálhoz is vezethet. A ID S - A cquired Im m uné D eficiency Syndrome; Szerzett immunhiány betegség. Közösülés, vérátömlesztés, valamint nyílt sebek útján terjedő vírusbetegség. Előidézője a hum án im m unodeficiency vírus (rövidítve: H ÍV vírus), amely az idegrendszert és az immunrendszert károsítja. A fertőzés után a tünetmentes lappangási idő átlagosan nyolc év. Ezután jelennek meg a betegség első tünetei, melyek után a túlélési idő átlagosan 18 hónap. Ma már a hatékonyabb kezelésnek köszönhetően a az idő meghosszabbodott, de ezzel együtt mindmáig a betegség halálos kimenetelű. A betegség leggyakrabban szexuális érintkezés, valamint az intravénás droghasználók közös tűhasználata útján terjed. Előfordul még az anya-magzat kapcsolatban is. A betegség terjedése ellen egyelőre a leghatásosabb módszer a megelőzés (óvszer és steril tű használata). A ID S dem entia - Az immunbetegségnek olyan sajátos formája, melyben a legelső tünetként elbutulás és elmezavar jelentkezik. ajlrfllr - labium, labrum A száj pereme, melyet körkörös izmok alkotnak. Az ajkak artikulációs tevékenysége kiterjed a hangképzési funkciókra, mint például a két ajakkal képzett zárhangoknál vagy a felső fogsorral és az alsó ajakkal képzen réshangok képzésénél, ahol az ajkaknál keletkező zörej hangforrásként szolgál. Szerepük van a szájüregi rezonátor nyílásának szabályozásában, tehát a magánhangzók

22 minősége nagymértékben függ az ajaknyílás nagyságától és méreteitől. Az ajkak artikulációja többirányú összetett mozgásokból áll. Az alsó- és felsőajak függőleges síkban, különböző mértékben távolodhat el egymástól. Előre és hátra mozgásra is képesek. Az ajkak előrecsücsörödése segítségével a fogak és az ajkak között kiegészítő rezonátor keletkezik, pl. a, o, 6, ö, ó, u, ti, ü, ű, ejtésekor. Más magánhangzók képzése esetén az ajkak a fogsorhoz simulnak, pl. é, i, i, képzésekor. Az ajkak vízszintes irányban is elmozdulnak, ezzel is szabályozva a nyílás alakját és nagyságát. Az ajkak nyílása lehet kerekített, kör alakú (labializdció) és lehet hosszúkás, hasíték alakú rés (illabializdció). \akadályozott gyermek - fogyatékos gyerm ek; szinonimája (angol nyelvterületen: handicapped children)\ alrallmlla - acalcu lia; A meglévő számolási képesség szétesése, melynek hátterében agyi károsodás áll. A számfogalmat a kutatók még nem tudták egységesen meghatározni. Azonban valamennyi elmélet hangsúlyozza a szám pszichológiai struktúrájának bonyolultságát, a beszéddel és a téri észleléssel való kapcsolatát, valamint azt, hogy a számfogalom magas szintű analízist és szintézist követel meg. Az agyi sérülések következtében előállt számolási nehézségek (zavarok) egyaránt érintik a számolást (mint a tárgyak megszámlálását), továbbá a számokkal való műveletek végzését. Az agy lokális sérülése esetén a számolási képesség sérülése különböző formában nyilvánul meg. így az agy occipitális rendszerének sérülése téri optikai zavarokat okoz, ezért a betegek nehézségekbe ütköznek a szám optikai felépítésének differenciált érzékelésénél. Képtelenek megkülönböztetni a grafikailag hasonló számjegyeket (pl.: a 6 és 9, a 66 és 9 6 stb. esetében). A tem pordlis régió sérülése esetében nem specifikus számolási zavar áll elő. Ez az agnózia aeustica tünetegyütteséhez tartozó zavarokkal (a foném atikus hallási, valamint a hallási és beszéd-emlékezet zavara) együttesen, vagy annak következtében fellépő számolási nehézség. A bal agy fél teke parietdlis és parieto-occipitdlis rendszereinek sérülése a térbeli viszonyok észlelését, a térben való tájékozódást teszi lehetetlenné. A p arietdlis a kaiku lia alapját térbeli koordinátarendszer észlelésének zavara képezi. Ez elsősorban a szám összetétele és helyiérték rendszere tudatosításának zavarában, a számtani előjelek, a számolási irány, stb. területén előállt rendellenességekben nyilvánul meg. A bal oldali parieto-occipitdlis régiók sérülése esetén a számolási képtelenség, a logikai műveletek defektusaival összefüggő a fazia sem antica tünetegyüttesében zajlik le. A parietdlis és parieto-occipitdlis akalkulidban szenvedő betegnél a zavar a számok összefüggéseiben és egymás közti viszonyában mutatkozik meg. A számok kihullnak az általános számrendszerből, és egyedi konkrét jelleget öltenek. Az 23

23 agy Frontális rendszereinek károsodása következtében az egész intellektuális tevékenység zavart szenved. A betegeknél a számolási művelet, mint céltudatos, szelektív Tevékenység megbomlik. A beteg nem képes észben tartani a kapott feladatot, a cselekvési program leegyszerűsödik, összezavarodnak a kiindulási adatok és az eredmény stb. összességében megállapítható, hogy az akalkulia a számjegyek felismerésének zavarát, a számfogalom zavarát, a fejben való számolás szétesését, a számviszonyok tudatosításának nehézségeit és végül a számolási műveletek zavarait jelenti. a k a f fty.ia - acataphasia; Beszédzavar, mely a megfelelő szavak használatának képtelenségében nyilvánul meg. akin éti cus mutismus - akinetikus némaság; A beteg nem beszél, és nem végez spontán mozgásokat. Habár figyel környezetére, semmilyen felszólításra nem reagál, pszichés aktivitás jelét nem mutatja. Az állapot a tudat globális tanalmi zavaraihoz tartozik, melyben a tudattanalom az éberség megtartottsága mellett teljesen hiányzik. Az akinetikus némaságot az agydaganatok által okozott részleges mozgásképtelenség, illetve erőtlenség (ami természetesen a beszédre is kiterjed) idézi elő a környezettel való érintkezés során, különösen az aktivációs rendszer sérülései esetén. Az akinetikus mutizmust kétoldali frontális lézió, a talamusz károsodása esetleg más agyi károsodások okozhatják. - akinesis; A mozgáskészség beszűkülése vagy hiánya következtében előállt mozgásszegénység, ill. mozgáshiány. Szervi, idegrendszeri és funkcionális betegségeknél lép fel a mozgások kivitelezéséhez szükséges indítékok hiánya vagy elégtelensége következtében (pl. a P arkinson-kór esetén). Az agy prefrontális régiójának sérülése következtében, az aktivitás nagyfokú csökkenése, a vitális tempó lelassulása vagy teljes megszűnése, mint domináns tünet jelentkezhet. Az aktivitás csökkenése megnyilvánulhat a gondolkodásban, a beszédben (lásd: akinetikus muázmus) és a mozgásban is. akkom odáció - accom m odatio; Alkalmazkodást, idomulást jelent. A fiziológiában és a pszichológiában egyaránt használatos. A fiziológiában pl. az érzékszerveknek a külső környezethez való alkalmazkodását jelenti (pl. a szem alkalmazkodása a különböző távolságokhoz, mellyel biztosítja a látás élességét). A szemlencse optikai törőerejénck változtatásával a szem képessé válik a különböző távolságokban levő tárgyak éleslátására is. A pszichológiában a fogalom főleg Piaget munkássága révén terjedt el. Szerinte az akkomodáció során a gyermek, ha tapasztalatai 24

24 már nem illeszkednek be a régi ismeretekbe, megváltoztatja gondolkodási kereteit, hogy jobban eligazodjon a világban. Piaget értelmezésében minden mintakövető viselkedés akkomodáció. Ennek legtisztább példája az utánzás. tijttfc akrofübia - acrophobia, magasságiszony; Beteges félelem a magasságtól. A magas helyeken való tartózkodás pánikszerű félelmet vált ki az egyénből. akromatikus - színtelen, nem színes; Színárnyalattal nem rendelkező színek. A feketétől a szürke árnyalatain keresztül a fehérig terjednek. m akromatopszia - achrom atopsia; Teljes színvakság. Szinonimája: m onokromatikus látás vagy akrom ázia. A beteg csak a fénykülönbségeket (szürke árnyalatokat) érzékeli. A színek megkülönböztetésére képtelen. Ennek következtében csökkent a látás élessége. Ezt a retinában levő esapsejtek működésének teljes hiánya idézi elő. Enyhébb formája a daltonizmus. (dék* akrom egália - M arie-file betegség; Növekedési rendellenesség. Előidézője a hipofízis ún. eozinofil sejtjeinek daganatszerű szaporodása vagy fokozott működésük. E sejtek termelik a szomatotrop (növekedési) hormont. Főleg felnőtteknél okoz károsodást, mert a hormon túltermelődése az arányos testnövekedés helyen a csontok disztális (a test középvonalától távolabb eső) végeinek és kiemelkedéseinek növekedéséhez vezet. Tünetei: a kiálló testvégződések (akrdk), az orr, fülek, áll, kezek, lábak, járomcsont, a szemgödör felső széle, csigolyák, a porcos mellkasi képletek megnövekedése. További tünetei lehetnek a hajhullás, potenciazavarok, cukorbaj, nők esetében férfias szőrzet, a menstruáció elmaradása. flfc aktivizálás - A gyógypedagógia alapvető módszere, mely egyaránt tartalmaz fiziológiai, pszichológiai és gyógypedagógiai tényezőket. A fiziológiában az aktivizálást a külső és belső ingerek erőssége, az alapaktivitás szintje határozza meg. Pszichológiai énelemben az egyén késztetenségének ménékét jelzi. A gyógypedagógia mindkét értelmezést felhasználja. Pl. ismén tény, hogy a fizikai-pszichikai sérülések csökkentik a külső ingerek érzékelésének lehetőségét, ami gátolja az aktivációs szintet is. (pl. testi fogyatékosoknál). Ha az érzékszervek károsodása következtében bizonyos külső ingerek hatása csökken, vagy teljesen megszűnik, akkor az aktiváció teljes szerkezetében változás áll be. (Pl. gyengénldtóknál vakoknál, nagyothallóknál, valamint süketeknél a pontírás, illetve a jelbeszéd). A központi idegrendszer sérülése az agyi alapaktivitás csökkenését vonja maga után. Ez megmutatkozik az énelmi fogyatékosság számos formájában (lásd még: kom penzációs nevelés). 25

25 á f c akusztika Fizikai tudományág, mely a hangjelenségeket tanulmányozza. Ebbe a fizikai tudományágba tartozik a beszédakusztika is, amely azokkal a rezgésekkel foglalkozik, amelyek a hang érzetét keltik a fülben (lásd még: beszédakusztika). akusrtik o -t alftilib oktatási form a - Ez az oktatási forma főleg a vakok oktatásában játszik központi szerepet. Ugyancsak ezt a formát alkalmazzák az aligldtóh esetében is, azzal a különbséggel, hogy a náluk még meglévő látásmaradványt is az oktatás szolgálatába állítják. Az elnevezés főleg a hallásra és a tapintásra utal, de a megismerési folyamat során természetesen minden ép érzékszervet bevonnak az ismeretszerzésbe. Ebben az oktatási formában a beszéd, mint ismeretátadási lehetőség, nagyon fontos szerepet kap. A lajouanine szindróm a - Ismeretlen eredetű tünetegyüttes, melynek jellemzői a kétoldali központi arcbénulás, a kétoldali nervus abducens parezis (a VI. agyideg bénulása), valamint veleszületett dongaláb. alália - beszédképtelenség; Olyan beszédzavar, melyben a beteg képtelen kiejteni az emberi beszédhez szükséges hangokat. Voltaképpen a megkésett beszédfejlsdési jelenti. A logopédiában két értelemben használják: 1. hanghiány, 2. nehezen induló beszédfejlődés, mely szegényes verbális közlésben nyilvánul meg. A magyar szakirodalomban a szavakból hiányzó beszédhangokat jelenti. Az alália (megkésett beszédfejlődés) legismertebb okai a hiányos beszédingerkörnyezet, szenzoros instabilitás (a beszéd hallási és kinesztéziás analízisének gyengesége), akusztikus agnózia, verbális apraxia, m otorikus instabilitás (a beszéd motoros analízisének gyengesége), rejtett balkezesség, a beszédszervek működési zavara, a gyermek negatív viszonya a felnőttekhez. í k alaphártya - m em brana basalis; A belsőiül csigajáratában (cochlea) levő hártya (membrán), amely elválasztja a csontos csiga felső járatát (scala vestibuli) a csontos csiga alsó járatától (scala tympani). Rajta helyezkedik el a Corti-szerv. U H alapképzés A speciális szakiskolák által alkalmazott képzési forma, mely lényegében a speciális szakmai ismeretek elsajátítását előzi meg. Ez az alapképzés elméleti ismeretek, valamint a szakma alapelemeinek az elsajátításából áll. Ez utóbbi már specializált képzési forma. Az alapképzés után következik a speciális szakmai képzés. alapszínek - A spektrumnak (színkép) a négy színe: piros, sárga, zöld és kék. 26

26 m Albcrs-Schfinberg-betegség - márvány csontbetegség, osteosclerosis fam iliáris, os~ teosclerosis fragilis generalisata; Látóideg-sorvadás, mely általános csontmegbetegedéshez társul. A betegségben szenvedők csontjai törékenyek, növésük alacsony. Mindehhez csontvelő-képződési zavar (myelosclerosis), vérszegénység, agyideg- kompressziós tünetek, süketség, vakság, csontíájdalom, m acrocephalia és hydroceph alia is társulhat. Két formája van: az autoszomális recesszív öröklődésű (lefolyása súlyos), valamint az autoszomális domináns öröklődésű (a pubertás után nyilvánul meg és enyhébb lefolyású). albinizmus - Öröklött pigment-anyagcsere zavar. Fejlődési rendellenesség. A színanyag képződésének zavara, mely csökkent vagy hiányzó pigmentációban nyilvánul meg. Több formája ismén. Egyes esetekben a festékanyaghiány (m élanin hiány) a bőrben és a hajban (fehér bőr és haj) mutatkozik meg. Más esetben az írisz és az ideghártya pigmentációja hiányos. Ilyen esetben jelentős látásélességcsökkenés és vörös pupilla visszfény lép fel. Az albinizmusban szenvedő gyermekek igen érzékenyek a napsugárzásra. ; Alezander-szindróma - leukodystrophia fibrin oides, leukodystrophia dysmyelogenica; Enzimopátia, melynek Öröklődésmenete nem teljesen ismert. Az élet első hónapjaiban lázas, görcsös állapot észlelhető, melyet gyorsan kifejlődő m acroceph alia, hydrocephalia követ. Mindehhez U tóideg-sorvadds (atrophia nervi optici) és a spasticus (görcsös) tetraplégia társul. A felsorolt zavarok a gyermek korai halálát okozzák. alexia - olvasásképtelenség, szóvakság vagy az írásjelekre vonatkozó agnózia.; A már elsajátított olvasási készség elvesztése agyi diszfúnkció következtében. Általában a nagyagykéreg parietáüs tartományának (választólebenyének) működési zavara okozza. Az alexia általában nem érinti a beszélt nyelvet. Az érintett normálisan beszél és mindent megért. Az alexiának több formája ismeretes: laterális típus, melynél az ép látás mellett a beteg képtelen a betű felismerésére. A verbális típusnál a beteg azonosítja ugyan a betűket, de a szavak olvasására képtelen. Az alexia társulhat különböző fokú írásképtelenséggel (agráfia) is. Ilyenkor enyhe afáziával is számolni kell. Az afáziás alexia általában a súlyos W em icke-afitziához társul. A csak önmagában megnyilvánuló alexiát szóvakságnak nevezik. Az alexiát nem szabad összekeverni a diszlexidvav, ami az olvasás elsajátításának zavara. íflr i alfa ritmus - alpha ritm us; Az elektroencefalogramm (EEG) egyik hullámformája (az éber állapotban, a nyugalomban levő agy aktivitását rögzíti). 27

27 aliglátók - Gyakorlatilag vakok. E csoportba tartozók ugyan rendelkeznek bizonyos látással, de a vakokkal egy elbírálás alá esnek. Habár rendelkeznek kisfokú látásmaradvánnyal, oktatásukban nem alkalmazhatják a síkírást és olvasást, még korrekciós eszközökkel (nagyító, szemüveg stb.) sem. Náluk a látásteljesírmény felső határa 5/50 SnelUnnél van. A látásmaradvány viszonylag sértetlenebb zónája a környéki látás. A súlyosan sérült központi látás mellett a gyakorlatban a perifériás (környéki) látás van túlsúlyban. Az aliglátásnak több fokozata van: 1. ftnyérzékenyek. a fényt érzékelik, meg tudják állapítani az irányt, de gyakorlatilag nem látnak. Mivel közel állnak a vakság állapotához, pedagógiai ellátásuk is azonos a vakokéval. Annak ellenére, hogy fényérzékelésük valamennyire segíti őket a tájékozódásban, mozgásuk gátolt. 2. ujjolvasók: durva megkülönböztető képességgel rendelkeznek, mely megengedi, hogy két méteren belül a feltartott kéz ujjait megszámlálják. Tájékozódásban és mozgásban kevésbé kötöttek, mint a fényérzékenyek. 3. tdrgyutök: nagyobb és jól megvilágított tárgyakat, valamint mozgó tárgyakat képesek észlelni. Ide sorolják azokat, akik két méteren túl is meg tudják számlálni a kéz ujjait. Diszkriminációs képességük fejlettebb, de még a határon belül helyezkedik el. A látó életformát képtelenek megélni, adaptációjuk is nehéz. alkati anom áliák - A testi fejlődés során valamilyen károsító hatás következtében kialakult rendellenességek, alkati elváltozások. (Ilyen pl. a középsúlyos értelmi fogyatékosoknál észlelhető koponyaelváltozások, a testsúly és a testmagasság rendellenességei). alkoholizmus - Szeszes italok mértéktelen fogyasztása következtében kialakult kóros szenvedély és magatartás, mely nemcsak az egyén (egészségi állapota), de a környezete számára is (család, munkahely) súlyos gondot jelent. Az alkoholizmusban szenvedő terhes nőknél a magzat is károsodhat, mivel az alkohol a lepényen keresztül átjut a magzatba. A magzat enzimrendszere éretlen, így a szesz, mint a sejtosztódást gádó tényező, fékezi a magzat fejlődését. Az alkoholisták újszülöttjei kis súllyal jönnek a világra, és hordozzák az úgynevezett magzati alkohobzindróma jegyeit is. Ilyen a növekedésben való elmaradás; az értelmi fogyatékosság; a sajátos fejlődési rendellenességek, mint a m icrocephalia (kisfejűség), a jellegzetes arc, amelyet az elmosódott ajakbarázda (a felső ajak és az orr közötti függőleges barázda), a nagyobb orrgyök - felső ajak közti távolság, gótikus szájpad, epicantus (a belső szemzugot fedő bőrredő), tölcsérmellkas jellemez. Nem elhanyagolható főleg pedagógiai szempontból, hogy magatartási zavarok is kialakulhatnak. Kisebb korban szopási, alvási zavarok, későbben neurotikus, pszuhasttm ds tünetek is jelentkezhetnek. 28

28 Allan-szindróma Több aminosav anyagcseréjének zavara. Tünetei már csecsemőkorban megnyilvánulnak epileptiform görcsökkel és ataxiával. Gyorsan kialakul az értelmi és fizikai retardáció (visszamaradottság). A liquorban és a vizeletben nagy az aminosavak koncentrációja. A betegség öröklődésmenete még nem ismeretes. m allnlalia - A központi idegrendszer bántalma következtében kialakult beszédzavar. SNk alogia - A központi idegrendszer zavara következtében a helyes mondatok megfogalmazására való képtelenség. Általában az értelmi fogyatékosság, a motoros afázia, valamint súlyos pszichotikus zavarok (szkizofrénia) negatív tüneteként je lentkezik. Alpers-szindróma - selerosis diffusa corticalis, poliodystrophia cerebri progressiva infantilis; Ritka betegség, melynek lényege a kérgi ganglionsejtek pusztulása, valamint a gliaszaporulat. A csecsemőknél görcsök, majd status epilepticus jelentkezik. Később choreoathetosis (akaratlan rángásszerű mozgások), amaurosis, valamint fokozódó mentális leépülés is előállhat. A betegség öröklődésmenete tisztázatlan. m A1 port-szindróma - herediter nefropátids süketség, nephritis hereditaria; A betegség tünetei a progresszív, recepciós típusú nagyothallás (amely a Corti-szerv sorvadása következtében alakul ki), a szemen megjelenő katarakta (hályog) m iópia és nystagmus (szem teke rezgés). Mindehhez progrediáló vesebetegség (urém ia) is társul, mely később halálhoz vezet. m AlstrÖm-Olson-szindróma - heredoretinopathia congenitalis; A betegséget már a születéstől kezdve nagyfokú látáscsökkenés, am bliopia vagy teljes vakság, szabálytalan szemtekerezgés (nystagmus), hályog (katarakta) jellemzi. Recesszív (lappangó) Öröklődésű kórkép. általános gyógypedagógia - A gyógypedagógia elméleti és gyakorlati tapasztalatai által felhalmozódott általános ismeretek kutatásával, tudományos rendszerezésével foglalkozik. Meghatározza a gyógypedagógia fogalomkörét, valamint helyét a tudományok rendszerében, és kapcsolatait a többi tudományágakkal. Feltárja a speciális nevelést, oktatást és ellátást igénylő populációt, valamint a gyógypedagógiai aktivitás közös ismertető és jellemző jegyeit. Meghatározza, és rendszerbe foglalja a gyógypedagógiában használatos alapfogalmakat. Igyekszik tisztázni azokat a közös elméleti és gyakorlati jellemzőket és törvényszerűségeket, melyek elősegítik 29

29 a tudományos fejlődést, és egyben elméleti alapot szolgáltatnak a fogyatékosokkal kapcsolatos közoktatási, szociálpolitikai törvények kidolgozásához is. j alvcoláris - Az alveolushoz (meder, üreg) tartozó alveolus dentalis - fogmeder, (lásd: hangképzés) Alzheim cr-kór dem entia praesenilis; Domináns öröklődésű viszonylag ritka betegség. Okai között, az öröklődésen kívül még a külső tényezők (vitaminhiány, alumíniummérgezés stb.) hatását is feltételezik. A kór 50 év körül jelentkezik. Az agy degenerativ (elfajulásos) elváltozásai miatt megkezdődik az intellektuális funkciók idő előtti leépülése. Ez a több évtizedig is elhúzódható folyamat irreverzibilis (visszafordíthatatlan) és egyre súlyosbodó. Eleinte a rövid távú emlékezet, majd később a hosszú távú emlékezet zavarai lépnek fel. Pszichés leépülés is észlelhető melyet az idő- és térbeli tájékozódás zavara, beszédzavar (afázia), az összerendezett mozgások kivitelezésének, valamint az észleletek felfogásának zavara (apraxia és agnózia) jellemez. A betegek viselkedését általában a nehézkesség, nyugtalanság, ingerültség, agresszivitás és/vagy hangulati labilitás jellemzi. A kórbonctani vizsgálatok agysorvadást, a kamrarendszer tágulatát mutatták ki. am aurosis idiotica fam iliáris Familiárisán előforduló endogén ártalom. A betegség súlyos központi és perifériás idegrendszeri degenerációval (elfajulással) jár. Három formáját különböztetjük meg. Az infantilis forma (a Tay-Sachs-féle betegség) csecsemőkorban kezdődik, és már a második életév előtt halállal végződik, ezért nincs gyógypedagógiai jelentősége. A juvenilis alakja (a Vogt-Spielmeyer-file betegség) év között jelentkezik. A betegség aduit (felnőttkori) formája igen ritka. A betegség tünetei: progresszív elbutulás, látászavar, mely a vakságig fokozódhat, tónusos, klónusos görcsök, epilepsziás rohamok. Az állandóan súlyosbodó betegség néhány éven belül halálhoz vezet. amaiiróri.i ablepszia; vakság a szem fényérzékelésének átmeneti vagy végleges hiánya. am b id o ter -am bidextria; Mindkét kezét viszonylag egyforma ügyességgel használó egyén. Nagyon ritka jelenség, (lásd még.* lateralizació) m am bivalencia konfliktus - A sérült, fogyatékos gyermekek szüleinél megnyilvánuló, a gyermekükkel szembeni elvárásokkal kapcsolatos konfliktus. A szülők csalódnak abbeli elvárásukban, hogy a gyermek örömforrás lesz. A csalódást nehezen 30

30 tudják feldolgozni, ezért még saját maguknak sem merik bevallani. (A szülőszerephez hozzátartozik a gyermek szeretete is). A2 eltitkolt csalódás és az ebből keletkező feloldatlan konfliktus lehet a forrása a sokszor nem megfelelő szülő-gyermek viszonyulásnak. Ilyenek a fogyatékosság letagadása, irreális remények a gyermek jövőjével kapcsolatban, túlhajtott önfeláldozás, a gyermek túlzott védelme, mely az önállóság kialakulásának megakadályozásához vezet stb. Í N am bliopia - am blyopia, tom palátás, gyengénlátás; Veleszületett vagy szerzett funkcionális látási rendellenesség. A szemek látszólag épek. Nincsenek felismerhető szervi elváltozások, ennek ellenére a látás homályos, tompa. A tom palitóknil általában a diszkriminációs készség gyengesége áll előtérben. Gyógypedagógiai szempontból jelentősebb típusok: -am bliopia ex anopsia (anopia) abban az esetben alakul ki, ha a szem hosszabb ideig tétlenségre kényszerül. Veleszületett hályog esetén is tompalácás alakulhat ki. Az időben történő operáaóval a tompalátás megakadályozható. A m bliopia congenita (veleszületett tompalátás) esetében korán kezdett látásneveléssel némi javulás remélhető. Az idejekorán nem kezelt (legoptimálisabb óvodás korban) kancsalság következménye is lehet a tompalátás. Kifejlődése megakadályozható, illetve ha a már kialakult, javítható. Bizonyos életkoron túl azonban már nem befolyásolható, és így visszafordíthatadanná válik. A fent említettek kiemelik a szakorvosi szűrővizsgálat fontosságát. Fontos megjegyezni, hogy egyes országokban az am blyopia fogalma megegyezik a gyengénlátás fogalmával. am elia - Egy végtag teljes hiánya (am elia totális mind a négy végtag hiánya am eliapartialis - csak egy-egy végtag hiánya). amencia - am entia; Külső hatások (pl. mérgezések, fertőzések, koponyasérülések, stb.) által kiváltott általában átmeneti szellemi zavartság. Tünetei: tájékozódás hiánya, látási és hallási hallucinációk, nyugtalanság, tudatzavar, az érzelmi-akarati élet széttagolódása. A beteg képtelen környezetével kapcsolatot teremteni. L am etropia - A szem fénytörésének hibája. A párhuzamos sugarakat a szem nem a retina egy pontjára gyűjti Össze. így kialakul a rövidlátás (m iopia), amikor a gyűjtőpont a retina (ideghánya) elé esik. Ennek oka lehet a törőerő túlzón nagysága (törési miopia,), vagy pedig a szem tengelyének meghosszabbodása (tengely m iopia). A m iopiát konkáv lencsével javítják. A távollátás (hiperm etropia) esetén a szemtengely rövidsége folytán a párhuzamosan beeső sugarak a retinán túl gyűlnek össze. A hibát bikonvex (mindkét oldalán domború) lencsével javítják. 31

31 I t t. am im ia - Az arc mimikájának, hiánya (lárvaszerű mozdulatlan arc), amely megnehezíti az arckifejezések, tekintetek segítségével történő, emberek közötti komm unikációt (m etakom m unikáció). Előfordul pl. Parkinson-V.6xh^t\. am inosav-anyagcsere enzim opitiái - Az aminosavak a fehérjék elemi alkotó részei. A fehérjék szerkezetében kb. 2o-féle aminosav fordul elő. Ezek kombinálódása révén számtalan fehérjeféleség keletkezik. Emésztés alatt a fehérjék enzimek hatására aminosavakra bomlanak, felszívódva a vérbe eljutnak minden sejtbe. Az aminosav-anyagcsere enzim opdtidi: a) fenilketon u ria; b) succinoargi- n in uria; c) cystathionuria; d) jdvorfaszirup-betegség, e) kom lószdritóverem -kór, f) h istidin u ria; g) Lesch-N yhan-kór; h) kongenitdlis methemoglobinémia\ i) Crigler- Najjar-kór. am néria - Az emlékezőképesség kiesése, hiánya baleset, alkohol vagy drogok okozta mérgezések, epilepsziás roham, érzelmi stressz stb. következtében. M eghatározott időszak pszichés élményeinek felidézési képtelensége. A tudatvesztés mindig amnéziával jár. Az emlékezés zavara lehet a tudatzavar vagy eszméletvesztés előtti időre vonatkozó (retrograd amnézia)-, körülhatárolt időre vonatkozó emlékezetkiesés (am nesia localisatorius)-, lehet részleges (am nesia partialis) és lehet a tudat visszatérte utáni időszakra vonatkozó emlékezetkihagyás (anterogrdd am n ézia). A valóságban az emlékezetkiesés (vagy csökkenés) többnyire érinti az emlékek megőrzését és felidézését is (antero-retrográd am nézia). am potáció Végtag vagy végtagrész (pl. ujj), vagy testrész leválása a test többi részéről, baleset vagy más ártalom következtében. Az elnevezés ugyanakkor jelenti a csonkolást, valamelyik végtag részleges vagy teljes műtéti eltávolítását is. m m ia A zenei hangok felismerésére (vagy visszaadására) való képtelenség. M egkülönböztetnek motoros am úzidt vagy avokdlidt, amikor a hangadás, az ismert dallamok eléneklése, utánéneklése hibás. A receptív vagy szenzoros amúz ia az akusztikus agnóziához tartozik. A szenzoros amúziának számos változata ismert, mint pl. a dallam süketség vagy valódi dallam agnózia, melyben a már előzőleg ismén dallam idegenné válik. Az is előfordul, hogy a zenei hangokat a beteg zajként értékeli stb. an an u is - süketség, m anafia - anaphia, a tapintdsérzékelés hiánya. 32

32 t * analizátor - I.P.Pavlov által bevezetett fogalom az érzékelő-észlelő rendszernek a jelölésére. Az érzékelő-észlelő rendszer biztosítja az ingerfelvételt, ennek továbbítását és feldolgozását a periférikus receptorok, a centripetdlis (afferens) idegpályák és a nagyagykérgi projekciós területek által. A szervek (receptor, idegpálya, agykéreg) funkcionális egységet alkotnak. Például a vizuális analizátort a szem (recehártya), a látópályák, valamint az agykéreg nyakszirtlebenyében levő látókéreg alkotja. Ez a rendszer bárhol sérül, vakságot okoz. Az utóbbi évek kutatásai bebizonyították, hogy az elsődleges nagyagykérgi központok mellett a látásban (és egyéb érzékszervi működésekben is) más agyi területek is részt vehetnek. A különböző érzékszervek kérgi központjai kapcsolatban állnak egymással, és így válik lehetségessé a komplex észlelés (melyben több ' ékszerv is részt vesz). anam nézis - kórelőzm ény, A beteg személyiségére és betegsége előzményeire vonatkozó értesülések összessége. Az anamnézis meghatározhatja az orvos, a pszichológus vagy a gyógypedagógus további terápiás és korrekciós tevékenységét. anaritm ia - Számolási zavar. Az értelmi fogyatékosoknál az elvont gondolkodás hiánya következtében létrejött számolási nehézség. anartria - an arth ria; Artikulátlan beszéd a dizartria súlyos formája. Előidézője a nyúltvelőben levő motoros magvak (facíális, glossopharyngeus, vagus, hypoglossus) pusztulása vagy a lefutó idegek károsodása (agyideg-polyneuritis). K i alakulhat még bulbáris, pszeudobulbáris paralízisben, diffúz agykérgi megbetegedésekben. ancnkefalia - an en cephalia; Fejlődési rendellenesség az agyvelő, az agyállomány részleges vagy teljes hiányát jelenti. iím 'i Angel m ail-szindróm a m arionettbaba-szindróm a, bdbugyerek-szindróm a; Ismeretlen eredetű ritka betegség. Familiárisán nem öröklődik. Jellem zői a lassú pszichomotoros fejlődés, a bcszédfejlődés késése, általános hipotónia, a mozgás koordinálatlansága. Ez utóbbiból következik a bábugyerek elnevezés is, mert c betegek mozgása a bábuk mozgásához hasonlít. Ugyancsak jellemzi e betegséget a m icro- vagy brachycephalia (kis- vagy rövidfejűség), a látóideg sorvadása (atrophia nervi optici), enuresis, a III. agykamra tágulata és kéregsorvadás is. is S k an irid ia - Az iris (szivárványhártya) hiánya. Fejlődési rendellenesség. 33

33 onkilodacdlia - Láb- vagy kézujjak összenövése (fejlődési rendellenesség). Pl. az Apert-szindróm ában. IM t ankiloglosszia - ankyloglossia, nyelvlenövés; Amikor a lenőtt, rövid nyelvfék (frenulum linguae) akadályozza a nyelv mozgását (fejlődési rendellenesség). anoftalmia anophthalm ia; A szem hiánya, kifejlődésének elmaradása. Súlyos fejlődési rendellenességek következtében a szemgolyó csak nagyon csökevényes formában alakul ki, amely nem alkalmas a látásra. anom ália - Szabálytalan, rendellenes, az ádagtól eltérő. A fogalom használatos a biológiában és a pszichológiában egyaránt. A biológiában a test fizikai és funkcionális elváltozását, az ádagtól való lényeges eltérését jelenti. A pszichológiában a képességek fejlődésének nagyfokú eltérése a már kialakult normától. A fogalom a mindennapi szóhasználatban valami beteges, torz jelentést hordoz. anomáliái* gyerm ekek - Azok a gyermekek, akiknek fejlődése az elsődleges defektus vagy fogyatékosság hatása következtében sajátos jelleget ölt, és ezért külön, az átlagostól eltérő oktatási feltételeket igényelnek. Ez a sajátos fejlődés az egész személyiségre és nem csupán csak egyes összetevőire hat. A speciális fejlődést ugyanakkor nem csupán negatívumok jellemzik. A fejlődési folyamat az elsődleges és másodlagos defektusok, a megmaradt ép struktúrák és funkciók bonyolult kapcsolatainak a személyiséggel, valamint a környezettel (speciális oktatás) interakcióban alakul ki. Az anomáliás gyermek fejlődésére a gyermeki fejlődés általános törvényszerűségei mellett a fogyatékosság típusától és minőségétől függően sajátos törvényszerűségek is hatnak. Az anomália mindig valamilyen defektus (fogyatékosság) következménye, de nem minden fogyatékosság vezet anomáliás fejlődéshez. (Pl. a páros érzékszervek egyikének hiánya defektus, de a fejlődés ettől még lehet zavartalan). Fontos megjegyezni, hogy a különböző anomáliákkal fejlődő személyiség társadalmilag teljes értékű is lehet. A fogalom a szakirodalomban ma már nem használatos. anom aloszkóp - Olyan eszköz, amely a színlátás rendellenességét méri. anómifl - Személyi és közösségi elégedetlenségből származó feszültség. Például a vakoknál a dekompenzálódott és szubkultúraképző csoportoknál jelenik meg. A fogalmat Dreitzel alkalmazta először a szociológiában. A vágy és az igényszabályozás harmóniájának felbomlásából keletkezett feszültség anőmiát okoz. Az 34

34 anómia hatása alatt a csoport tagjai elvesztik biztonságérzetüket, és konfliktushelyzetbe kerülnek. Mások az anómia lényegét a kulturális célok és azok az egyed vagy a csoport általi elérhetetlensége közötti feszültségben látják. Az anómia az afázia egyik formája is, mely szótalálási nehézségben nyilvánul meg mind a beszédben, mind az Írásban. A beteg ugyan folyamatosan beszél, de nem jutnak eszébe a tárgyak, személy- és melléknevek. Ilyenkor általában körülírja a keresett szót. A zavar csak akaratlagos beszédben nyilvánul meg. Automatikus beszédben rendesen használja az elfelejtett szót. A szótalálási nehézség a motoros és szenzoros afáziában is megnyilvánul, de önálló zavarként is jelentkezhet. in ó p ú - anopszia; A szem károsodásából (pl. kancsalság) eredő látási zavarok, illetve látásképtelenség (vakság). n o rm a nervosa - Pszichés eredetű evési zavar, étvágytalanság, leginkább serdülőkorú lányoknál, fiatal nőknél diagnosztizálható. Okai közt első helyen a környezettel (az anyával például) való konfliktust említik. Kialakulhat az irreális énkép kifejlődése, az elhízástól való félelem, szexuális bűntudat stb. következtében. anortopia anorthopia; A tárgyak torzított látása. anosmia - A szaglóérzék jelentős csökkenése vagy megszűnése. Oka különböző orrbetegségek vagy az agyba menő idegrostok károsodása. anosognosia - A féloldali bénulást a beteg nem veszi tudomásul (lásd: hem ipleg ú ). anotia - A fiilkagylók veleszületett hiánya vagy csökevényes fejlettsége. Fejlődni rendellenesség. Rendszerint a külső hallójárat részleges vagy teljes elzáródásával jár együtt. anoxia - hipoxia, oxigénhiány; Valamely szervnek vagy szervrendszernek oxigénellátási zavara. A magzat csökkent vagy megszűnt oxigénellátását jelenti. Az anoxia sejtkárosodást okozhat, főleg a nagy érzékenységű és rendkívül sérülékeny agyidegekben. Ha születés közben lép fel, az újszülött kék" lesz, ami nagyon veszélyes. Ha idejében nem lépnek közbe, visszafordíthatatlan agyi károsodásokat okozhat, ami akár szellemi elmaradottságot is előidézhet. antcnatalis születés előtti.

35 antiszociális személyiség - Olyan személyiség, akit a lelkiismeret hiányával jellemezhetünk. Az ilyen személyiség nem veszi figyelembe a társadalmi értékeket és normákat. Viselkedése társadalomellenes cselekedetek sorozatából (erőszakos cselekvések, lopás, rablás, gyilkolás stb.) áll, melyeknek elkövetése során nem érez semmiféle bűntudatot vagy szorongást. A magatartásra jellemző a vágyak és szükségletek impuizív kielégítése, ami a környezetével és végső soron a társadalommal állandó konfliktushoz vezet. Az ilyen személyiséget gyakran nevezik pszichopata" vagy upszichopátids személyiségnek" A nton-babins ki-szindróm a - hem iasom atognosia; A betegség tünetei a testsémazavar, bal oldali bénulás (hem iplegia), a bal oldali szem látóterének kiesése (hem ianopsia), a szem jobbra deviálódása alakul ki, látási hallucinációk kíséretében. A beteg nem érzékeli bénulását és látászavarát, nem vesz tudomást róla, a bénult testrészt nem érzi sajátjának. A betegséget a jobb agyfélteke fali-halántéki (parietotem pordüs) struktúrájának romboló folyamata o k o sa, melynek következtében az agykéreg és a thalam us kapcsolata károsodik. a n rir ta i - szorongás, fflelem érzés, aggodalm askodás; Nyugtalansággal, bizonytalanságérzettel, szorongással járó érzelmi állapot. Gyakran használják szinonimájaként a szorongást. Abban különbözik a szorongástól, hogy a jellemző fiziológiás jelenségek, mint a fulladásérzés, izzadás, a szapora szívverés stb. az anxietasban hiá-nyoznak. anyai depriváció Az anyai szeretet és törődés hiánya. Ez főleg a csecsemőknél (kb. hároméves korig) nagyon fontos, mert ebben az időszakban alakulnak ki a társas kötődések. Az anyai szeretet hiánya a hospitalizált vagy elhagyott gyermekeknél gyakran okoz fizikai, pszichikai retardációt, és a későbbi életükben pedig szociális problémákat. apátia - Kóros állapot, melyre a teljes közömbösség, az érdeklődés hiánya, a csökkent aktivitás, érzelemhiány, lagymatagság a jellemző. Az állapotot előidézheti a hormonális működészavar (pajzsmirigy- vagy mellékvese-elégtelenség), pszichózisok (skizofrénia, depresszió), mentális leépülés (dem encia), továbbá bizonyos hoszszan tartó, kedveződen életkörülmények (munkanélküliség, börtön stb.) is. A pcrt-c rouzon-szindróm a - Vogt-szindráma, acrocephalosyndactylia; Autoszomális domináns öröklődésű kórkép. Jellemző tünetei a koponyadeformitás (ac- rocephalia) amely a varratok idő előtti elcsontosodása következtében alakul ki; V i 1 I K k \

36 a mind a négy végtagon jelentkező ujjösszenövés (syndactylia). Súlyosabb esetek' ben teljes kanálkéz (Apert-f'élt kanálkéz) alakul ki. Ugyancsak jellemző az exophtbalmus, a látóideg sorvadása, nagy állkapocs, papagájorr, belső Fül eredetű süketség. strabismus (kancsalság), koponyaűri nyomásfokozódás. Nem minden esetben jár szellemi retardációval. m Apert-szindróma - Egyelőre ismeretlen öröklődésmenetű tünetegyüttes. Jellem zői: koponyadeformitás (acrocephalia és scaphocephalia), besüppedt lapos orrgyök, exophthalmus (szemkidülledés), nagy állkapocs, gótikus szájpad és értelmi fogyatékosság. Mindezek mellett syndactylia (ujjösszenövés), a nagyízületek merevsége, hypotrichosis (hiányos haj és szőrképződés), hiposzexualitás. m Apgar-index - Az újszülött általános fizikai állapotát kifejező szám, amely tartalm asa a szívműködés, légzés, bőrszín, izomtónus és a síráskor észlelhető reflotek pontozásos értékeit. Ez az énék a 10-től (legjobb) a 0-ig (legrosszabb) változik. IR Ü aphakia - A szemlencse hiánya. Leggyakrabban szürke hályog műtété után fordul elő. A dioptriás fénytörési veszteség optikai úton javítható. Előidézheti baleset vagy fejlődési rendellenesség is. aphalangia - ujjperchidny. aplanatio corneae - Szaruhártya lelapulás, melyet gyulladás vált ki.. A felszaporodott kötőszöveti elemek zsugorodása következtében a szaruhártya lelapul. megváltozik a görbülete és a fénytörési viszonya is. tffr. aplázia - aplasia; Testrész vagy szerv fejlődésének elmaradása. Ilyen a nyelv hiánya (aplasia linguae), vagy a teljes patcllahidny (térdkalács). Az aplázia fejlődési rendellenesség. K A. apodia - lábhiány Fejlődési rendellenesség. J l. apoflzis - Olyan külön csontmagból fejlődő csontrészek, amelyek nem alkotnak ízületi felszínt 6 2. apoplexia - gutaütés, szélhűdés (lásd: agyvérzés). 163* apraxia Célszerű mozgásokra, az eszközök megfelelő használatára, gesztusok, 37

37 valamint tanult és jól begyakorolt mozgásegyüttesek folyékony kivitelezésére való képtelenség. Ugyanakkor apraxiáról csak akkor beszélhetünk, ha a mozgás Összerendezésében részt vevő idegpályák épek, ha nem áll fenn bénulásos tünet, a beteg tudata tiszta, az utasításokat megérti. Az apraxiának több formája különíthető el: 1. tagkinetikus apraxia (innervdtoros apraxia,)t amikor a mozgások kivitelezéséhez szerzett ügyesség esik szét, és a mozgások lelassulnak, ügyetlenné, merevekké, esetlenekké válnak. O ka a motoros zóna enyhe sérülése az ellentétes oldalon. 2. ideomotoros apraxia - a beteg egyszerű mozgások, gesztusok végrehajtását nem képes elvégezni. Nagymértékben zavart lehet a kifejező mozgások (felszólításra mosolygás, búcsút intés, megfenyegetés stb.) kivitelezése. U tánzási apraxiában a beteg a megmutatott mozgást nem képes utánozni. Az ideomotoros apraxiára még jellemző, hogy a beteg teljesen más mozgást hajt végre, mint amit elvárnak vagy kérnek tőle. Ezt nevezzük parapraxidnak. Ilyenkor a beteg nem tudja elkezdeni a mozgást, vagy ugyanazt a mozgást ismételgeti (mozgásperszrveráció vagy p aliprax ia), célmozgás helyett pszeudospontán (álspontán, csak látszatra spontán) mozgást végez (am orf mozgásreakció), mozgástöredéket, esetleg túlmozgást végez, vagy a látott mozgást utánozza (echopraxia). A kutatók a bal agyfélteke és ezen belül a gyrus supramarginális, a gyrus anguiaris, illetve a hátsó parietáüs régió károsodásának tulajdonítják a betegséget. 3. ideátoros apraxianál - ellentétben az ideomotoros apraxiával, melyben az egyszerű mozgások károsodtak - itt a zavar az összetett cselekvéssorok kivitelezésében mutatkozik meg. A cselekvést beindítják, sőt több részletmozgást is elvégeznek, de a végső kivitelezés nem sikerül. (Pl. Kivesz a dobozból egy cigarettát, a szájába teszi, majd kivesz egy szil gyufát, és azt is a szájába teszi. Vagy ollóval próbál írni, miután ugyanazzal az ollóval kefélte a haját stb.). A kutatók szerint az ideátoros apraxiában a beteg képtelen összekapcsolni a részműveleteket, vagy képtelen megoldani több tárgy együttes használatát. A betegség o k it kutatva régen diffúz agyi károsodásra gyanakodtak. A mai megítélés szerint a bal oldali hátsó parietáüs (gyrus supramarginalis és a gyrus angularis) károsodás okozza. 4. konstruktív apraxia - teljesen önállóan jelentkező apraxia, melyben a beteg képtelen egydimenziós elemekből (pl. gyufaszálak) két- vagy háromdimenziós elemeket formálni. Hiányos a térkoncepció és a kezek tevékenysége közti kapcsolat. (Pl. a beteg a ház mellé rajzolja a kéményt, az ajtót, vagy a Puzzle" képeit nem tudja összerakni.) A konstruktív apraxiára utal, ha a gazdasszony nem tud megteríteni vagy beágyazni. A konstruktív apraxiát a jobb és a bal oldali hátsó parietdlis lebeny károsodása okozza. 5. öltözködési apraxiáról - beszélünk, amikor a beteg nem tudja a ruhadarabokat helyesen magira venni. Pl. fordítva próbálja felvenni a nadrágjár, cipőjét stb. A járási apraxiát. úgyszintén a faa o - bucco-ítnguahs apraxiát lásd a premotoros mozgászavarok címszónál. 38

38 I f i t arachnodactylia Szó szerint: p ó ku jjak, (szinonimái: hyperchon droplasia, xjfll M arfan-szindróm a. acrom acn a, dystrophia m esoderm alis con gen ita) - autoszo- m alis dom ináns öröklődésű betegség. A porcok szaporodási (proliferdeiós) zónájának és a kötőszövet általános fejlődésének (a kollagén képződés zavara m iatt) rendellenessége. T ünetei: abnorm ális hosszúságú és vékonyságú végtagok (és ujjak), mcllkasdeformációk (lapos mellkas, tölcsérmell, tyúkmell), magas növés, scoliosis, laza ízületek, szívfejlődési rendellenességek, érrendszer fejlődési zavarai, a szemlencse rendellenes helyzete, m yopia. H aritm aszténia - d iszkalku lia, szám olási gyengeség, szám olászavar, A fogalmat Ranachburg Pál vezette be az iskolások, köztük az értelmi fogyatékosok matematikatanulási nehézségeinek megnevezésére. A szerző azokat az eseteket írta le, ahol a számolás (feladatmegoldás) messze lem arad az értelm i képesség mögött. Szerinte a számolási gyengeséget a feladatok hibás megoldása, a bizonytalan válaszok mellett főleg a megnövekedett reakcióidő jellem zi. Az elnevezés a külföldi szakirodalomban nem terjedt el. m aritm ia - A dadogás egyik jellegzetes tünete. A beszéd természetes ritmusától való eltérést jelenti. A kötött hangsúlyú nyelvekben, amilyen a magyar is, a hangsúly a szó ugyanazon szótagjára esik. A magyar nyelvben a főhangsúly az első, a mellékhangsúly a harmadik és ötödik szótagra esik. A dadogóknál ez a hangsúlyrend megbomlik, és a görcsök fellépési helyétől válik függővé. A hogyan a görcsök következtében megszakad a beszéd folyamatossága, úgy bom lik fel a beszédhangsúly is. Ez a beszéd ritmustalanságához (aritm ia) vezet. ü f c arth ritis - Heveny vagy idülten lezajló ízületi gyulladás. Bármely életkorban előfordulhat. M egjelenhet csak az ízületi tokon, de súlyosabb esetekben ráterjed a porcra, sőt a csontra is. A csípőízületben fordul elő a leggyakrabban. Éles fájdalommal jelentkezik, amely ha fokozódik, teljes járásképtelenséget okozhat. Ez az ízületi mozgáskorlátozottság. Az arthritis az ízületek leggyakoribb betegsége. Leggyakoribb oka a vér vagy nyirok útján történő fertőzés. Legismertebb formája a főleg gyermekkorban jelentkező sokizületi gyulladás (p oliarth ritis). Rendszerint heveny formában kezdődik, magas lázzal, bágyadt- sággal, az ízülerck fájdalmas megduzzadásával. A reumás ízületi gyulladás idültté válhat a heveny gyulladást követő panaszmentes időszak után. Az idült formánál nincs magas láz, de évekig eltarthat az állapot. Az ízületek lassanként eltorzulnak, mozgásuk korlátozottá válik, a fájdalm ak főleg időváltozáskor je lentkeznek. 39

39 ;v^v 1Ó8. arthrogryp osis m u ltiplex co ngen ita - Az izomzat és a kötőszövet fejlődési rendellenessége. Tünetei: az ízületek különböző fokú mozgáskorlátozottsága. A végtagokon az ízületi kontúrok elmosódnak, a végtagok vékonyak, hengerszerűek. Az ízületek a legkülönbözőbb formákban deformálódnak. A mozgáskorlátozottság az izmok sorvadásához (atrófia ) vezet. Jellemző tünet még az izomgyengeség és az ízületi merevség is. Ficamok, deformitások súlyosbíthatják a betegséget. Gyakori a csipőficam. A betegek egy része kerekesszékre szorul. A nevelés, oktatás során nehézséget okoz a kezek funkcionális gyengesége, a felső végtag ízületi merevsége, az ujjak mozgásának korlátozottsága. Kí arth rosis - osteoarthrosis deform ans; Az ízületi csont és porc elfajulásos betegsége. A porcok az idők folyamán kopnak, egyenedenné válnak, elmeszesednek, és így az ízületek mozgása megnehezül, fájdalmassá válik. Nőknél gyakrabban fordul elő. artik u láció - hangképzés., kiejtés; Az a folyamat, melynek következtében a beszélőszervek segítségével beszédhangokat hozunk létre. áqkk artik u láció s bázis - Azoknak a hangképzési sajátosságoknak az összessége, melyek egy-egy nyelvre jellemzők. A magyar nyelv artikulációs bázisát a következők jellemzik: a magánhangzók orális (száj) képzésűek, nem elmosódortak és nem orrhangzásúak; határozott és éles különbség van a magánhangzók és a mássalhangzók ejtése között; a szótag magva mindig magánhangzó; a zöngés és zöngétlen hangok közötti különbség feltűnő; minden egyes szótagot és hangot világosan és tisztán kell ejteni; a magyar nyelvben a hangsúly kötőn és mindigaz első szótagon van. A hanglejtés alapvetően ereszkedő. Az érzelmek természetesen befolyásolhatják mind a hangsúlyozást, mind a dallamot. m >artiku lációt hibák - hangképzési (kiejtési) zavarok. M k aaphyxia - fu llad ás; A légutak (tüdő) záródása következtében beálló fulladás. Következménye, hogy a vérben lecsökken az oxigénszint, és nő a szén-dioxid színt. Asphyxia a születés alkalmával is beállhat, ha a légzés nem indul meg id cjébena tartósan lecsökkent oxigénszint súlyos, visszafordíthatatlan agyi károsodást okoz, ami szellemi retardációhoz vezethet. 174, ajtasia - állászavar; A beteg képtelen egy bizonyos testtartásban nyugodtan maradni. Az állapotot remegések, nyugtalan rángások kísérik. Az astasia-ahasia 40

40 esetén a beteg képtelen állni és járni. Mivel egyik esetben sem mutatható ki bénulásra vagy a végtagok idegi ellátásának zavaraira utaló tünet, inkább hisztériás vagy neurotikus tünetegyüttesként határozzák meg. asthen... - (szóösszetételben) g/tnge, rrőtun. Ü asthenopia -gyengénlátás; Klinikailag a közellátás gyengesége; asthenopia accomo- dativa - a szem alkalmazkodási izmának (m. ciliaris) gyengesége. K Ü aszim bólia - asym bolia; Szimbolikus jelek (pl. szavak) megértésének és alkalmazásának képtelensége. Ü Ü asáncrgía - A mozgásos együttműködés zavara. A fiziológiás szinergizmusok (együttműködés) hiánya. (Pl. a hátrahajláskor elmarad a térdek behajlítása) Ü K aszténia - asthenia\ Az idegrendszer (neuraszténia vagy neurasthenia) vagy a lelki szféra {psychasthenia) gyengesége, erőtlensége vagy zavara. Olyan állandó fáradtságérzetet jelent, melyet a pihenés által nem lehet megszüntetni. Jellemzője a ki* merül tség, fizikai és intellektuális fáradtság. Kialakulásában fertőzés (vírusos májgyulladás stb.) endokrin működési zavar (hypothyreosis, mellékvese-elégtelenség), túlerőltetés, vagy csak tisztán pszichés okok (elfojtás vagy ismédődő frusztrációk) idézhetik elő. Ü K asztereognózis - astereognosis, taktilis agnózia, taktilis aszim bólia; A tárgyak tapintás útján történő felismerésének hiánya. A tárgyak tapintás útján való felismerésének folyamata két részből áll: az elsődleges identifikáció (azonosítás) az alak, felszín, hőmérséklet, nagyság, súly és konzisztencia felismerése, a másodlagos identifikáció a pluriszenzoros szintézis és annak az emlékképekkel való egybevetése. Egészséges egyénnél ez a kér fázis egybemosódik. Az asztereognózia a másodlagos azonosítás zavara. Ép érzékelés és ép emléknyomok mellett a szenzoros impulzusok szintézise, ezek összekapcsolódása az emléknyomokkal nem jö n létre. I f l L asztigmatízmus - astigm ia; Látási rendellenesség A szemnek az a hibája, hogy törőfelszínének valamelyik átmérője lényeges domborulati eltérést mutat, ezért a sugarak nem pontban, hanem vonalban gyűlnek össze. Habár a lencsén is előfordulnak, jelentősége csak a szaruhártya-asztigmiáknak van. Az asztigmiák következménye, hogy a retinán nem jöhet létre éles kép. A hiba szemüveggel többnyire kiküszöbölhető.

41 í atak tilia - A tapintási érzékelés hiánya. V ataxia - A mozgások koordinációjának (a mozgások tér- és időbeli összerendezése) a zavara, mely a kisagy károsodása következtében jön létre. A célirányos mozgások sima lefolyását zavarja az agonista és antagonista izm ok együttműködési elégtelensége. Az ataxiát mozgás tervszerűtlensége, a finom mozgások, az ügyesség elvesztése, a mozgásokhoz társuló tónusvesztés, valamint egyensúlyzavar jellemzi. Megnehezül a célszerű mozgások irányítása (pl. máshova lép, nyúl, m int ahova szeretne). A mozgáselemek idő- és térkoncentrációja csökken. A reflexek renyhék, a kezekben intenciós trem or (remegés) lép fel. Egyensúlyzavar tüneteként irányvesztés, félremutatás, testdőlés, szédülés lép fel. A beszédizmok cerebelláris atax idja következtében a beszéd megnehezül, elveszti folyamatos ritmusát, és szaggatottá, skandálóvá válik. Az ataxia következtében nystagmus (szemtekerezgés, a szemek akaratlan ritmikus mozgása) is kialakulhat A nystagmus a vesztibulocerebelláris rendszer és a szemmozgások közötti kapcsolat zavarán alapszik. ataxia spinoccrcbelaris - F riedreich-kór; Serdülőkor ( éves kor) előtt kezdődő autoszomális domináns öröklődésű betegség. Eleinte az ügyetlenség az uralkodó tünet, majd kifejlődik a törzs- és a végtagataxia, cerebelláris típusú beszédzavar és egyéb cerebelláris tünetek, mint a nystagmus, intenciós trem or, hipotón ia stb. A betegség progressziója lassú. Előrehaladott állapotban dem entd- lódds a piramisrendszer-károsodási tünetei, a csontrendszer különböző elváltozásai (kyphoscoliosis, disztdlis izom atrófia miatt excavdlt Láb, kalapácsujjak, kezek karomállása) fejlődnek ki. A betegek általában értelmi fogyatékosok. a telo ch eilia - Hibásan fejlődött ajak. Fejlődési rendellenesség. athetosis A végtagok disztdlis (a test középvonalától távolabb eső) részein nem ritmusos hiperkin ézis (kórosra fokozott mozgástevékenység, rúlmozgás). A túlmozgások a négy végtagra, fejre, nyakra és a törzsre is kiterjednek. Ezek akaratlan és inkoordinált, nagy amplitúdójú lassú mozgások, melyhez változó mértékű izomtónuszavarok társulnak. Az arcon és a végtagokon, az ujjakon vonaglásszerű, az ízületek túlzott extensiójával kísért szabálytalan lassú mozgások. Ezek a mozgások ingerek hatására fokozódnak, és sokszor az akaratlagos tevékenységet meghiúsítják. A túlmozgásokat az izmokban hirtelen változó izomfeszülés hozza létre. Az izomzat hipotóniás. Jellemző, hogy az ízületek olykor nagyon bizarr helyzetben megmerevednek. Csökken a mozgás kilcjezőképessc- 42

42 gc, torzul a mimika (kényszeres nevetés, grimaszolás). A motoros tünetekhez gyakran társulnak különböző mértékű hallás- és beszédzavarok. Az értelem a legtöbb esetben ép. Az athetosist az extrapiramidális kérgi központok, a stridtűm, a pallidum, valamint a talam usz sérülése okozza. ató n ia - Izomrenyhcség, petyhüdtség. Az izomzat vagy bizonyos izomcsoportok viszonylagos vagy teljes tónushiánya. í átöröklés - A fizikai és pszichikai tulajdonságoknak az utódokra történő átszármaztatása, az így továbbadott sajátosságok összessége. ü r e s ia - A testüreg nyílásainak veleszületett hiánya. A születés után az orvosoknak gondosan ellenőrizni kell a testüregek nyílásainak átjárhatóságát (orr, végbél stb.) atrófia - atrophia, sorvadás; Valamely szerv, testrész vagy az egész szervezet látható fogyása, tömegének csökkenése, anélkül, hogy az adott szövet szerkezete megváltozna (degeneráció nélkül). Csökkenhet a sejtek száma, de alkotórészeik mennyisége is. Általában az atrófia oka a sejtek tápanyag- és oxigénellátásának csökkenése, öregkorban az érszűkület okozza az atrófiát. Bizonyos hormonok hiánya is sorvadást okoz (pl. Addison-kór). A mozgáshiány szintén okozhat sorvadást (mozgási atrófia). atrophia cerebri - Az agyállomány (főleg az agykéreg) csökkenése, sorvadása. Károsan befolyásolja az agy működését. atrop h ia co rticaiis - Kizárólag az agykéregre vonatkozó atrófia. m atrop h ia m usculorum progressiva sp in alis - A ran-d uchenne betegség; Egyelőre ismeretlen eredetű izomsorvadás, melyet a m otoneuronok fokozatos elhalása idéz elő. Először a felső végtagok disztdlis részeinek izmai, a kézizomzat kezd sorvadni. Amennyiben a nyúltvelő motoneuronjaí is elhalnak nyelési zavarok, a beszéd elmosódottá válása stb. következhet be. m. atrop h ia m usculorum spinalis - W erdnig-h offm an-betegség; Autoszomális recesszív öröklődésű, csecsemőkorban kezdődő, progresszív betegség, mely rendszerint halállal végződik. A betegségben a gerincvelő mellsőszarvi motoros sejtjei pusztulnak el. Ennek következtében az izmokon petyhüdt bénulás alakul ki. 43

43 atrophia nervi optici - Látóideg-sorvadás. Ez lehet gyulladásos és elfajulásos {degeneratív). A gyulladás során keletkező izzadmány szervülésekor a kötőszöveti elemek felszaporodnak, majd zsugorodni kezdenek. A parenchima sejtek viszont sorvadásnak indulnak, majd elpusztulnak. A folyamat során progresszív szervi és funkcionális károsodás lép fel. A betegség előrehaladásával arányosan romló látásfunkció, koncentrikus látótérszűkülés és éleslátás csökkenése alakul ki. atrophia neuralis musculorum - peronealis musculans atrophia; Főleg az alsó végtag disztális izmainak igen lassú előrehaladású, öröklődő betegsége. Gyermekkorban kezdődik. A gerincvelő mellsőszarvi motoros neuronjainak progresszív sorvadása mellett a spinocerebelláris pályák is érintettek. A betegség jellemzője a hideggel szembeni érzékenység, és az izmok fokozott elektromos ingerelhetősége. Az izombénulásoknak megfelelően pes exeavatus (boltíves láb), kalapácsujjak vagy pes varus (dongaláb - a lábfej befele fordul) alakulhat ki. attak - roham. aodiogram - A udiom étencl végzett hallásvizsgálat eredményeinek a grafikus ábrázolása. A hallásélesség vonalgörbéje, vagyis a Hz és a db - énékek koordináta rendszerben való ábrázolása. au diológia haüastan; A hallás fiziológiájának és kórtanának tudománya. Feladatai közé tartozik a hallássérültek hallásvizsgálata, kezelése stb. A hallási analizátor (a fül mint hallószerv, a hallóidegpályák, valamint a hallás agykérgi projekciója) bármelyik részén bekövetkezett károsodás hallássérülést okozhat. Az audiológia nagyon lényeges területe, főleg gyógypedagógiai szempontból, a pedoaudiológia. Ez a tudományág a gyermekek hallásának ellátásával foglalkozik. H radiológiai állomás - Azok az ambuláns rendszerben működd intézmények melyek a hallási fogyatékosok szűrővizsgálatára és sérült hallásának gondozására szolgálnak. Magyarországon országos audiológia! hálózat működik. Az állomások a prevenció mellett a hallási fogyatékosok rehabilitációjában is részt vesznek. Feladataik a hallási fogyatékosok gondozása: audiom etrids szűrővizsgálatok alapján a hallási fogyatékosok kiszűrése, gyógykezelése, a korai hallásfejleszrés, hallókészülékkel való ellátás, szájról-olvasásra tanítás, alkalmas munkafeltételek keresése stb. audiom éter - A hallásképesség mennyiségi és minőségi megállapítására szolgáló elektroakusztikus hallásvizsgáló készülék. Méri a tiszta hang-hallásküszöböt (ép 44

44 hallásnál ez O-.M) db között van), méri a hang magasságát Hz-ben cs a hang intenzitásit decibelben (db). A kapott értékeket koordinátarendszerben ábrázolják. Ez az audiogram. (Hz = a frekvencia vagy rezgésszám egysége; db * a hangerő logaritmikus egysége.) ^ auditív - A hallásérzékelésen alapuló, a hallással kapcsolatos. auditív agnózia - szósüketség, kérgi süketség, surdomutitas eortiealis; Az auditív ingerek (pl. szó) felismerésének képtelensége, súlyos zavara. Fontos diagnosztikai támpont, hogy a zörejhallás ép marad. angmen tatív kom m unikáció - kiegészítő' kom m unikáció, kisegítő kom m unikáció, alternatív kom m unikáció; Azok a kisegítő kommunikációs rendszerek, amelyeket a beszéd érthetetlensége, a súlyosan károsodott kommunikáció pótlására használnak (pl. agyi károsodás, baleset, értelmi sérülés következtében létrejött súlyos beszédzavar vagy a beszéd teljes hiánya). A sérült személy, gondolatai közlésére, a hangos beszéd helyett nem verbális eszközöket használ. Ilyenek a hangjelzések, gesztusok, jelnyelv, kommunikációs táblák (melyek betűket, rajzokat, fotókat, stb. tartalmaznak), hangadó gépek (kommunikátor). A kommunikációt segíti még a beszédmaradvány, a gesztusok, a jelzések mozgósítása is. E technikák és segédeszközök használata elősegíti a sérült egyén társadalmi integrációját, önkifejezését, értelmi és érzelmi fejlődését. Ilyen kisegítő módszer pl. a Bliss-nyelv. aura - Az epileptikus rohamokat megelőző szubjektív érzések és élmények. Ezek többnyire szorongásos érzések, hallucinációk stb. auricularis - fiilh öz tartozó. auris - fül; - extem a: külső fül; - intem a: belsőfíil; - m édia: középfül. autisták gyógypedagógiája - Az autisták oktatása megköveteli a szó szoros értelmében a gyógyító pedagógiai tevékenységet, mivel in a nevelési célok összeolvadnak a terápiás tevékenységekkel. Az autisták nevelése célzónán alkalmazott, intenzív, folyamatos és kellően megválasztott tanításközpontú tevékenység. A módszertani elképzelések a viselkedésterápiás és kognitív terápiás módszerekre, valamint a fejlődéslélektan tapasztalataira alapozódik. A nevelésben felhasznált módszereknek mindig az autista gyermek speciális képességeihez (kognitív és emocionális nehézségek, kommunikációs és tanulási akadályozottságok) kell al- 45

45 kalmazkodniuk. Csak olyan módszerek alkalmazása jöhet számításba, melyeket az autista gyermek megért és elfogad. E gyógypedagógiai tevékenység feladata, hogy pótolja, kompenzálja a hiányzó szociális, kognitív és kommunikációs készségeket, a fejlődési elmaradást. Az oktatás egész folyamata alatt kulcsfontosságú a kommunikáció (verbális és nem-verbális) fejlesztése, a szociális készségek tanítása, valam int önálló feladatok elvégzésének oktatása. A módszerek mellett a tananyagnak ís alkalmazkodnia kell (szűkítés) az autista gyermek sajátosságaihoz. Biztosítani kell az oktatási, gyakorlási tevékenység folyamatosságát, mivel ők a megszerzett képességeket könnyen elveszíthetik. Az oktatási folyamatban olyan motivációs rendszer kidolgozására van szükség, mely aktivizálja a gyermeket egy adón tevékenység elvégzésében. A nevelési tevékenység szervezésénél minden esetben figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az autizmus fogyatékosság, állapot, mely egész életen keresztül megmarad, melyet nem lehet sem megelőzni, sem gyógyítani, csak esetleg valamilyen szinten kompenzálni. A nevelési ráhatás minél korábbi megkezdése nagyon fontos, főleg a járulékos fogyatékosságok (pl. viselkedési zavarok) kialakulásának megelőzése szempontjából. A nevelés folyamatossága (a lehetőségektől függően felnőttkorban is) alapvető pedagógiai követelmény. Kisgyermekkorban a nevelés főleg a család keretein belül történik a szülők, és ha lehetőség van rá, szakemberek (gyógypedagógiai asszisztensek) segítségével. Az iskoláskorú gyermekek nevelése nincs megoldva egységesen. Egy részük értelmi fogyatékosok csoportjába, mások a többségi általános iskolába vannak beiskolázva. E helyzetből kiutat talán azok a kezdeményezések mutatnak, amelyek szakképzett gyógypedagógusok segítségével külön csoportban foglalkoznak az iskoláskorú autista gyermekekkel. antisztikus magány - Kanner szerint az autizmus egyik fő jellemzője. Ez nem fizikai, hanem szellemi egyedüllét. E tulajdonság nem azonosítható pontosan egy speciális viselkedéssel csak a viselkedésből, főleg a mindennapi viselkedésből lehet rá következtetni. A kutatók véleménye abban megegyezik, hogy az autisták szociális alkalmatlansága nagyon erős, és főleg a kétirányú interakciókban nyilvánul meg. Ennek természete egyelőre nem teljesen tisztázott. Az autistáknál az interperszonális kommunikáció nagy nehézségekbe ütközik. Ennek egyik oka az, hogy az autisták nem képesek mások érzelmi állapotát és reakcióit megérteni, valamint a saját érzelmeiket sem képesek a kívülálló számára értelmezhető módon kifejezni. Az autisták ugyan képesek kifejezni különböző érzelmeket, de ezek általában nincsenek szinkronban a társadalmi elvárásokkal. Ezért is olyan tökéletlenek az autisták kétirányú kapcsolatai. Ugyanakkor az autistáknál hiányzik az öntudat. Ez azt jelenti, hogy az autisták ugyan teljesen önállóak, ugyanakkor még önmagukkal is képtelenek együtt lenni. Az autista számára mások társasága nem a rudatok 46 vk \

46 kapcsolatát jelenti, ezért nem tesz különbséget az emberi kapcsolatok és a tárgyak ^ társasága között. A tárgyak számukra ugyanazt jelentik, mint az ember, ezért lát- szanak..közömböseknek az emberek iránt, lehet az. akár közeli hozzátartozó, akár idegen. Ez a közömbösség jelenri az autisztikus magányt. m autizmus - öntörvényűség; Az autizmus súlyos agyi diszfunkció következtében ki' alakult, a személyiség minden területét érintő {pervaziv), és egész életen át tartó fejlődési zavar, illetve fogyatékosság. Az autizmusban szenvedő egyéneket autistáknak nevezzük. Függetlenül az állapot súlyosságától, minden autistára jellemző a társadalm i kapcsolatok zavara, a verbális és nem verbális kom m unikáció, valam int a képzeletet, a fan táz iát igénylő tevékenységek károsodása. E három jellegzetes tünet általában együtt fordul elő, csak a súlypont változhat. Az autizmus okai: Kétségtelen, hogy az autizmus szervi diszfunkció következtében kialakult fejlődési zavar. A pszichofiziológiai vizsgálatok a tájékozódási reakció habituációjának (a megszokással kapcsolatos) kóros meglassulásával hozták Összefüggésbe, A neurológiai elképzelés a dopam in-rendszerben fellépő károsodás lehetőségét vetette fel. E tényező hatása egyelőre nincs bebizonyítva. A genetikusok az öröklődési program hibájának, kromoszómális abnormitásnak (törékeny X-szindróma) vélik az autizmust. Sokan az immunrendszerben fellépő rendellenességeket teszik felelőssé. A többirányú kutatások részeredményei arra engednek következtetni, hogy nem az autizmus okáról, hanem egy oksági láncról kell beszélni. Hogy ez az oksági lánc időben és térben hogyan alakul, ezt még nem tudjuk. Annyit azért megállapítottak, hogy a károsodás az idegrendszer és ezen belül is az agy magasabb szellemi funkciókat ellátó speciális rendszereinek a fejlődésében jön létre. Az így kialakult károsodások, egyben diagnosztikai kritériumok is, főleg a szociális kapcsolatok kialakítása terén, a verbális és nem verbális kommunikációban, a képzelőerőt és fantáziát igénylő tevékenységek, valamint a beszűkült érdeklődésben nyilvánulnak meg. Mivel a klinikai kép nagyon változatos és egyénre szabott, a é r t elkülönítése és osztályozása nagyon nehéz feladat. Éppen ezért ma már autizmus spelctrumzavarról beszélnek. A legismertebb a klasszikus felosztás, melyet leíróikról (Kanner és Asperger) neveztek el, két nagy csoportot különít el. Árnyaltabb és inkább gyakorlati célokat követ az a felosztás, mely az autizmust szociális fogyatékosságként határozza meg. E szerint a klasszifikálás szerint három nagy csoportot különítenek el, azzal a kitéttel, hogy ezek nem merev és végleges entitások, hanem a fejlődés során az állapot súlyosbodhat vagy enyhülhet is. E felosztás szerint megkülönböztetünk: a) közöm bös (vagy elszigetelt), b) passzív, valamint c) fu rcsa (bizarr) típust. A közömbös típusra alkalmazzák leggyakrabban az üvegburában él * hasonlatot. A gyermek nem vesz tudomást környezetéről (üvegburában él, aminek a 47

47 falát kívülről és belülről nagyon nehéz áttörni). Nem hatnak rá a környező világ ingerei, szinte minden iránt közömbös. Kapcsolatot nem lehet velük kialakítani, mert a közeledést nem tűrik el. Náluk hiányzik a szemkontaktus is. Nem mutatnak érzelmeket (öröm, bánat hiánya). Általában nem beszélnek. Legjobb esetben visszhangszerűen ismételnek egy-egy szót (echolalia) minden funkcionális cél nélkül. Mozgásukra a sztereotípia és a merevség a jellemző, amiből hiányzik a ritmus, a harmónia, a kecsesség, valamint a mozgás összerendezettsége. Mozgásuk suta, szögletes. Elveszítik a manipuláció biztonságát. A csoportba főleg halmozottan fogyatékos gyermekek tartoznak, akiknél az autizmus mellett értelmi fogyatékosság is fennáll. A jövőbeni kilátások ennél a típusnál a leglehangolóbbak. A passzív csoporthoz tartozók általában értelmesek. Viselkedésüket inkább a passzivitás és a sztereotípia jellemzi, bizonyos bizarr vonásokkal. Közönyösen elfogadják mások közeledését. Mindent megcsinálnak, amit mondanak nekik. Ugyanakkor hiányzik belőlük a kezdeményezőkészség. Érzelmileg nagyon labilisak. A feszültség, a megszokott helyzetek változása erős érzelmi reakciót válthat ki, melyek a megállíthatatlan zokogástól a dühkitörésekig terjedhetnek. E típusnak a prognózisa a lehető legjobb. A furcsa (bizarr) típusba tartozó gyermekek szociális kontaktuskészsége, valamint beszédkészsége általában jó. Szeretik mások társaságát, szeretik megérinteni az embereket. Partnerkapcsolataikban azonban figyelmen kívül hagyják a kölcsönösséget. Felületesek, figyelmetlenek főleg másokkal szemben. Nem képesek megítélni, hogy mikor vannak mások terhére. Közeledéseik nem felelnek meg a normáknak, gátlástalanok. Az autizmus felismerése, a diagnózis felállítása legkorábban 1,5-3 éves kor között lehetséges, m én kb. ebben a korban alakulnak ki azok a funkciók, amelyek az autistákból hiányoznak. Négyéves kor után az autistáknál beindul bizonyos fejlődés. Állapotuk akkor rosszabbodhat, ha számukra kezelhetetlen és ismeretlen körülmények közé kerülnek. Ilyen az óvoda-, az iskolakezdés. Csecsemőkorban ugyan már megjelennek egyes tünetek (passzivitás vagy nyugtalanság, szopási, evési és alvási zavarok), de lehet a fejlődés olykor zavartalan is. Kisgyermekkorban a tünetek már láthatóbbá válnak. Ez főleg a beszédfejlödés zavarában (esedeg visszafejlődésében), az érdeklődés beszűkülésében, sztereotip mozgásokban (pl. kezek röpködő mozgása, bizarr testtartások, grimaszok stb.), a szimbolikus játékok hiányában, a szenzoros viselkedés furcsaságaiban (pl. szagolgatás, kocogtatás) nyilvánul meg. M ár ebben a korban feltűnik, hogy a gyermek képtelen a szociális kapcsolatteremtésre és a kommunikációrar magános, a társait figyelmen kívül hagyja, fél (irreális félelem és rettegés lép fel), autoagressziv. idegenekkel gátlástalan. Ragaszkodik az azonossághoz. Minden változás félelmet, agresszivitást, dührohamot, szorongást válthat ki. Ezek a jellegzetességek a környező

48 világ megismerésének a zavaraira uralnak. A tünetek természetesen nem minden autistánál jelentkeznek azonos súllyal, sőt az összes sem jelentkezik egy-egy gyermeknél. A serdülőkorban a látványos tünetek eltűnhetnek. Viszont megmarad a sztereotip mozgás (suta, összerendczetlcn mozgás), a merev és/vagy gátlástalan szociális magatartás, a szokatlan érdeklődési kör. Nagyon kicsi az esélye annak, hogy az autisták felnőttkorban önálló életet folytassanak, hogy szociális kötelezettségeknek eleget tegyenek, beilleszkedjenek a társadalomban. Általában egész életükben gondoskodásra, támaszra szorulnak. A felnőtt autistáknál gyakori a depresszió. Ma a felnőtt autistáknak nincs külön intézményük, ahol megfelelő ellátásban részesülnének, ezért egy részük a családban, a másik részük a pszichiátriai szociális intézetekben él. antoagreaszió - Az egyén agressziója, mely saját maga felé irányul. Gyakran észlelhető az autistáknál. autoszóma - A nemi hovatartozás eldöntésében közvetlenül szerepet nem játszó páros kromoszóma. avifam inózis Vitaminok hiánya a szervezetben, mely különböző megbetegedéseket és működésbeli kieséseket okozhat, például a növekedési elmaradás, farkas- vakság, ideggyulladás stb. axon - Az idegsejt (neuron) leghosszabb nyúlványa. Az axont egy velőshüvely veszi körül, mely elzárja a környezettől. Az axonon keresztül az idegimpulzusok elvezetődnek a sejttestekből, illetve érző neuronok esetén a sejttestekbe vezetődnek. & Ayrcs-módszer - A tanulási zavarok megállapítását és terápiáját teszi lehetővé. A szerző az agysérült gyermekeken végzett kutatásait és tapasztalatait gyűjtötte ösz- sze: Szenzoros integrációs teszt is terápia néven. Szerinte a tanulási zavarok a szenzoros integráció zavarának következtében alakulnak ki, és tanulási képesség önálló tapasztalatszerzést nélkülöző (ún. bazális) zavaraiban (taktilis elhárítás, alakháttér- felfogás, egyensúly-, testséma- és izomtónuszavarok, dyspraxia), valamint az olvasás-, írás-, szániolásteljesítményekben, viselkedésben mutatkozik meg. A módszer legfontosabb elemei a vesztibuláris ingerlés {bazális stim uláció), multiszenzoriális fejlesztés, saját élmények szerzése. M 6. azilum - asylum, menedékhely, tébolyda (régies kifejezés); asylum dem entia - tartós kórházi elzártság következtében létrejött elbutulás, elfajultság. 49

49 B b hang - A b" zöngés kétajki (bilabiális) zárhang. A helyes képzése a következő: a zárt ajkak a kiáramló levegő hatására felpattannak, a fogak és a nyelv nyugalmi helyzetben vannak, a lágyszájpad zárja az orrüreget, a hangszalagok zöngeállásban vannak. A helyes képzésnél az ajkak a fogsorokhoz simulnak, és a zár csak középen pattan fel. Babuuki-rcflex - Normális reflex, mely kb. kétéves korig váltható ki, majd utána eltűnik. A talp oldalsó szélének ingerlésére a nagy lábujj, lassú, tónusos dorsálflexiója jelentkezik. Ha a reflex felnőtt korban újra megjelenik, ez az idegrendszer zavarának a jele. Babinsld-N ageotte'szind róm a - A nyúltvelő hátsó (dorzális) részének károsodása. Tünetei: nystagmus, cerebelláriás hem iataxia, enophthalmus, kontralaterális hem iplégia. B álint-szindróm a - B á lin t Rezső magyar belgyógyász írta le 1909-ben, a tekintés lelki bénulása"néven. Három jellemzője van: 1. a beteg képtelen tekintetét akaratlagosan a perifériás látótérre irányítani. A flxációs pontról nem képes elmozdítani tekintetét. 2. Vizuális figyelme károsodott. A látótér szélén keletkezett ingerek nem keltik fel a látási figyelmet. Akaratlagos fixádó esetén a látótér csőlátássá alakul. 3. optikus ataxia: a beteg tekintészavara miatt a látási ellenőrzés alatt álló mozgások hibássá válnak (pl. a tárgyak mellé nyúl). Általában mélységészlelési zavar is fennáll. A szindróma kétoldali oeeipitoparietális rostok károsodásának következménye. balkezesség - A bal kéz működésbeli dominanciája. Az embernek egyik feltekéje domináns, ami jobb, pontosabb és esetleg gyorsabb ingervezetést, finomabb beidegzést jelent. Mindig az a domináns kéz, melynek motoros teljesítménye 50

50 gyorsabb, pontosabb. A balkezesség örökletes és hormonális tényezők együttes hatására alakul ki. A balkezesség nem jelent fogyatékosságot. A balkezesek értelmi szintje, intellektuális fejlődése nem rosszabb a jobbkezeseknél. Viszont a térorienráció közvetlenül és gyorsabban valósul meg, mint jobbkezeseknél. Ezért van az, hogyr olyan sportoknál, ahol erővel, pontossággal és gyorsasággal kell dolgozni (pl. tenisz), valamint folyamatos és pontos térérzékeléssel kell rendelkezni (pl. vívás), nagy számban vannak balkezesek. Ma a statisztikák szerint a Földön kb. 400 millió balkezes ember él. A férfiaknál gyakrabban jelentkezik a balkezesség, mint a nőknél. Ma már a legtöbb civilizált országban, így Magyarországon is, elfogadják a balkezességet, és nem kényszerítik őket, hogy a kultúrtechnikák (írás) elsajátításánál szokjanak át a jobb kéz használatára. A beavatkozás nemcsak a természet ellen szól, hanem súlyos károk előidézője is lehet (pl. diszlexia, dadogás, ágybavizelés stb.). :$ í ballismus - Hipotónusos túlmozgás, mely a végtagok proximális részén kezdődő és azokon végigterjedő, viharos nagy kilengésű dobáló-csavaró mozgásban nyilvánul meg. Ezekhez aránylag lassú hajlító-feszítő mozgások társulnak. A végtagok viharos mozgásai még az arcra is ráterjednek. A túlmozgások olyan erővel zajlanak le, hogy sokszor a beteg elvágódik, és tehetetlenül hempereg. A rohamokat szándékos tevékenység, erős indulatok váltják ki. A zavart a nudeus subthalamicus (corpus Luysii) roncsolódása okozza. Baló-szindróma - encephalitis periaxialis concentrica; A selerosis m ultiplex egyik megjelenési formája. B am atter-franceschetti K lein Sierro-szind róm a - W alt Disney törpeszindróma, geroderm ia osteodysplastica hereditaria; Autoszomális recesszív öröklődésű betegség, amelyre jellemző a diszproporcionált (aránytalan) törpenövés. A törzs rövid. Az arcon, a kézháton, a lábháton, a hason és a nyakon lasa, zsákszerűén lógó bor (cutis laxa) található. Jellemzője még a korai öregedés tünetei (progeria), a m icrocom ea (kicsi szaruhártya), fogazati rendellenességek, laza ízületek, súlyos csontritkulás (osteoporosis). A beteg énelm i szintje normális. 9. Bam berger-m arie-szindróm a osteoarthropathia hypertrophica; Ismeretlen eredetű betegség, amelyre jellemző a csövescsontok középső részén (diaflzisén ) kialakuló megvastagodds (hyperostosis), dobverőujj, a nagy ízületek arthrosisa (nem gyulladásos ízületi betegség), hyperhidrosis (bőséges verejtékezés), hypertrichosis (erős haj- és szőrnövés) stb. 51

51 >1 0 * bántalm azott gyermek - Erőszakosság vagy rossz bánásmód áldozatául esett gyermek. Leginkább a csecsemők és a serdülők érintettek. Lányoknál főleg a szexuális erőszakosságok, fiúknál a kegyetlen testi sértések vannak túlsúlyban. A rossz, sokszor kegyetlen bánásmód hátterében a hátrányos helyzet jellemzői, okai figyelhetők meg, mint az alkoholizmus, a szegénység, az egészségtelen, kicsi lakás, az erőszak hagyományozódása a családban. Egyes országokban (pl. Franciaország) a hátrányos helyzetűek számára szülők iskoláját indítottak, telefonügyeidet szerveztek, amellyel a szülők (akik nem tudják elviselni gyermekeiket) névtelenül számolhatnak be feszültségeikről. Szociális védelmi, orvosi és igazságügyi rendszer felállításával igyekeznek megoldani e nagyon nehéz problémát. Bárány-szindróm a - hem ierania cerebellaris, m igraine oticus; A hátsó koponyagödörben lezajló betegség következtében kialakuló tünetegyüttes. Jellemző tünetei az egyensúlyzavarok, féloldali süketség vagy nagyothallás, féloldali tarkótáji fájdalom. H l B arjon-l estrad et-l abau ge-szind róm a - Autoszomális recesszív öröklődésű betegség. Tünetei: fiatalkori cukorbetegség, centrális süketség és látóideg-sorvadás. m fifl baroreceptor - Nyomásingert érzékelő receptor (idegkészülék). m R I barotraum a - Nyomás okozta sérülés (pl. dobhártyarepedés légnyomásváltozás miatt). 8SB Barsy M oens D ierckx-szindróm a Komplex dermato-oculo-cerebrális fejlődési zavar. Nem öröklődő tünetcsoport. Jellemzője a kis születési tömeg, elmaradó pszichomotoros fejlődés, törpenövés, progeria, rendellenesen fejlődött végtagok, kicsiny száj, vékony bőr, törékeny haj, szaruhártyahomály. A második életévben mozgászavar és vízfejűség is kialakul. y m il Baitenw erfer-szindróm a Feltehetően autoszomális recesszív öröklődésű betegség. Jellemzője a csontosodási zavar, amely az epifizisekre korlátozódik. Tünetei: mongoloid arc, hypertebrismus, diszproporcionált törpenövés, m acromelia (nagy végtagok), szellemi retardáció. barylalia - Nehézkes beszéd. D izartria következtében létrejött érthetetlen hangos beszéd.

52 ttk baryphonia - Yhézkescn kiejtett mély hang. 19. Batten-Curschmann-Steinert-szindróma - Autoszomális domináns öröklődésű tünetegyüttcs. Jellemző tünetei a dtszplázuis arckoponya, az erősen sorvadt mimikái izmok, a végtagok izomsorvadása, simaizom elváltozások. A betegek között gyakori a szellemi elmaradás és a hereatrófia (heresorvadás). Batten Mayou Stock Spielmcyer Vogt-szindróma idiotia am aurotica fam iliáris juvenilis; A Tay-Sachs-kór fiatalkori formája, mely 6-10 éves kor között lép fel. ka7^hi stimuláció - Az értelmileg súlyosan akadályozott és halmozottam fogyatékos gyermekek szenzomotoros fejlesztésére alkalmazott terápia. Az érintett gyermekek minden fejlődési területen nagyon súlyosan sérültek, teljesítményeik a csecsemő szintjén állnak. Az elemi érzékelési tapasztalatok (pl. fejemelés, támasz nélküli ülés, célirányos kéz-szem koordináció, fogás, rágás, nyelés stb.) megszerzése erősen korlátozott. A fejlesztés során, speciális eszközrendszer segítségével és megfelelő ösztönzéssel, önaktivitásra késztetéssel, a gyermek képessé válik a sokoldalú érzékelési információ megszerzésre. A komplex fejlesztés a gyermeki test különböző szenzoros tapasztalataira épül: érintés, nyomás, simogatás, vibráció, hőhatások. A terápiában főleg a szomatikus, vibrációs és vesztibuláris ingerlésre helyezik a hangsúlyt (végtagok simogatása, dörzsölése, hideg-meleg érzet kiváltása, himbálás, ringatás stb.). A terapeutával szoros testi kapcsolatban, meleg, elfogadó érzelmi légkörben kapja a gyermek a szenzoros élményeket, különböző anyagok alkalmazásával, gyakran vízben végzett gyakorlatokkal. Ezekhez társul az orális, vizuális, taktilis, akusztikus információszerzés, valamint a kommunikációs képességek fejlesztése. A cél, hogy a gyermek megtanulja saját testének élményeit és azok elhatárolását a külvilágtól. A kialakuló kíváncsiság és az önindította mozgások alapot képeznek a további fejlesztéshez. A terápia előtt szükséges a pontos állapotfelmérés. Ennek alapján egyéni fejlesztési tervek segítségével, individuálisan vagy kiscsoportos foglalkozás keretében valósítják meg a foglalkozásokat. A terápia alapját a korai tanulás elmélete és gyakorlata képezi befelé büntető - intrapunitív; Olyan személy, aki a frusztrációra következetesen úgy reagál, hogy önmagát hibáztatja, bünteti. A frusztrációra való válasza a bűntudat és a megalázonság kifejeződése Behnke-Thiel-szindróm a - dystrophia com eae fam iliáris; Autoszomális domináns öröklődésű betegség. Általában 10 és 20 életév között kezdődik. A szaruhártya szubepiteliális elváltozásával. Ehhez kötőhártya-gyulladás és fájdalmas com caeróziók 53

53 (a felszíni hám nagyobb mérvű hiányossága) társulnak. Az elváltozás mindkét szemen egyszerre alakul ki. Behr-szindróm a - atrophia nervi optici heredofam iliaris; Öröklődő anyagcserezavar mely a látóideg-sorvadás és ataxia együttes jelentkezésével jár. A látás zavara nem súlyosbodik- Ugyanakkor a vezető szemtüneteket koordinációs zavarok, ataxia, enyhe értelmi fogyatékosság és inkontinenda (vizelet-visszatartási zavar) kíséri. beilleszkedés - A környezetbe való betagolódás, beilleszkedés, vagyis az egyénnek az a képessége, hogy a vele szemben támasztott követelményeknek eleget tud tenni, legfőbb szükségletét ki tudja elégíteni. Az egyén és környezete közötti viszony harmonikus. bel - Az elektronikában, híradástechnikában és az akusztikában az intenzitás logaritmikus egysége. A gyakorlatban a tizedrészét, a dedbelt használják. belső beszéd endophasia, szubvokdus beszéd belsőm onológ \Beszédszerűén megfogalmazott, de hangosan ki nem mondott (külsőleg nem hallható) gondolkodási folyamatok és képzetek. A belső beszéd általában minden gondolati tevékenység, valamint az olvasás és az írás kísérő jelensége. belső elválasztású m irigyek - endokrin, horm onterm elő mirigyek; Általános jellemzőjük, hogy nincs kivezető csatornájuk, ezért a termelt anyagokat a testfolyadékokba, illetve a vérbe juttatják. A legfontosabb endokrin mirigyek: az agyalapi mirigy (hipofízis) - amely a hipotalam usz alatt a köztiagy alapján helyezkedik el. A hipofízis hormonjai több más mirigy működését szabályozzák, és emellett több más fontos életműködést irányítanak, pl. a növekedést, a tejelválasztást, szülést, kiválasztást stb.); a tobozmirtgy - hormonjai gátló hatást fejtenek ki a többi endokrin mirigy hormonjaira; sokan az endokrin mirigyekhez sorolják a csecsemőmirigyet is; pajzsmirigy a nyak elülső részén foglal helyet. Jódot tartalmazó hormonjai az anyagcserét és az egyedfejlődést szabályozzák. Hátsó felületén helyezkedik el a kalcium és foszfor anyagcserét szabályozó m ellékpajzsm irigy, a hasnyálmirigy - Lingerhans-ftie szigetszervei a cukor és fehérje anyagcsere szabályozásának legfontosabb szervei; a mellékvesék a vesék csúcsán találhatók. A mellékvese - az idegrendszeri működések egyik fő kiegészítője. Hormonjai az anyagcserét, a só- és vízháztartást, illetve az ivari működéseket befolyásolják, nagy szerepük van az immunműködésekben, valamint a gyulladások gátlásában is; ivarm irigyek (vagy nemi mirigyek: a petefészek, valamint a here) - melyeknek hormonjai főleg a reprodukcióban játszanak nagy szerepet. 54

54 így ellenőrzik az anyagcserét, a nemi szervek működését, szabályozzák az ivarsejtek termeléséi, valamint a szexuális viselkedést is. A legtöbb endokrin mirigy életfontosságú szerv. Anatómiai vagy fiziológiai rendellenességek esetén a legkülönbözőbb kórképeket hozhatják létre (pl. kretenizmus stb.). belső érzékelés - interocepció vagy propriocepció; A belső érzékelés receptorai az izmokban, ízületekben, a gyomor és a belek falaiban találhatók. Az egyensúly' érzékelést, mozgásérzékelést (kiruszsézia), valamint a fájdalomérzékelést foglalja magában. Benjamin-azindróma - Ismeretlen eredetű, súlyos aném ia (vérszegénység), alkati rendellenességekkel és gyengeelméjűséggel. bénulás - hűdés, paralizis; A mozgás képességének jelentős csökkenése vagy teljes megszűnése. Az izomerő csökkenését, az akaratlagos mozgások enyhébb korláto- zódását, megnehezülését hűdém ek (parézssnek) nevezzük. A bénulást kiválthatja az agy megbetegedése (központi bénulás) vagy a gerincvelő, illetve a perifériás idegek bántalma (perifériás bénulás). Bénulást okozhatnak a különböző izommegbetegedések (pl. m iopdtia) vagy a neuromuszkuláris (ideghez és izomhoz tartozó) kapcsolódások zavarai is (m iaszténia). Amikor a bénulást nem idegi károsodás okozza, neurotikus eredetű funkcionális gátlásról beszélünk. Ilyen a hisztériás bénulás, amely általában pszichoterápiával gyógyítható. A bénulások sajátos formája a paralysis progressiva. Berk-Tabatznik-szindróm a - Nem tisztázott öröklődésű, veleszületett tünetcsoport. Jellemzője a látóideg (nervus opticus) sorvadása és az ezt követő vakság, brachydactylia (az ujjak rendellenes rövidsége), továbbá cervicalis kyphosis (nyaktájéki pűposság). 33* Bcradorfer-szindróm a - Két oldalon megnyilvánuló ajak-, kemény- és lágyszájpad-hasadék, kéz- és lábfejlődési rendellenesség (hasadt kéz és láb), syndactylia (ujjösszenövés), valamint fülfejlődési rendellenességek (m icrotia - kicsiny fül; anotia - fül hiánya) belső fül eredetű nagyothallás vagy süketség közös előfordulása. 34. Bessm an-bajdw in-szindróm a - im idazol-szindróm a; Öröklődő enzim opdria, melynek jellemzője az aminosavak felszaporodása a vérben. Következményeként nagyon súlyos értelmi fogyatékosság (idiócia), valamint cerebrális zavarok alakulnak ki. 55

55 v.35> bcstialitás - Szexuális perverzió. Állattal való nemi közösülést jelent. M int fantáziatevékenység, nagyon elterjedt a művészetekben és a mitológiában. A gyakorlati életben ritkán előforduló jelenség. Főleg elszigetelt élethelyzetekben fordul elő (pl. juhászoknál). Ugyanakkor megfigyelhető egyes elbutulási tünetben (dementáltak) vagy súlyos értelmi fogyatékosságban, mániás, illetve más zavartsági állapotban. beszám íthatóság - Jogi kategória a vétőképesség megítélésére, melynek lényege, hogy a vádlott, elmeállapotát figyelembe véve, felelhet-e tetteiért (beszámítható-e?). A legtöbb európai jogrendszerben a beszámíthatóságot akkor tekintik csökkentnek, ha az egyén még nem ért el egy bizonyos életkort (kiskorú), ha beteg, vagy szellemileg fogyatékos (gyengeelméjű), ha a tett elkövetésének időpontjában, a heves indulatok következtében bizonyíthatóan hiányzott a belátás. beszéd - Olyan, egyénileg elsajátított közlésre szolgáló jelzésrendszer, mely hangjelekből áll. A beszéd csak az emberre jellemző tevékenység. Társadalmi előfeltétele a nyelv. A beszéd lehetővé teszi a gondolkodás nyelvi, speciálisan emberi formáját. Ugyanakkor a beszéd olyan aktivitás, amely segítségével a személy megnyilvánul az emberek közti kapcsolatokban. A nem beszélés az emberi kapcsolatok romlásához vezet. A személyiségzavarok általában a beszédben is megnyilvánulnak. Fordítva: a beszéd akadályozóttsága kihat a személyiség fejlődésére is. beszédben akadályozottak - beszédhibások, beszédfogatékosok, hibás beszédűek, beszédzavarban szenvedők, beszédsérültek stb. Azokat a gyermekeket és felnőtteket soroljuk ide, akiknél a beszéd fejlődése nem indult meg (megkésett beszéd fejlődés), vagy különböző okok következtében elmaradt az átlagtól, kórosan megkésett. Ide tartoznak még azok, akiknél a kialakulás (fejlődés) folyamata nem jó irányba halad, vagy a már kialakult beszéd károsodott. A beszédhibások kommunikációs zavara a beszélt és írott nyelvet egyaránt érintheti, és általában kihat a személyiségfejlődésre is. Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos beszédzavarokat. Az elsődleges beszédzavarban szenvedők fő tünetei a hangadásban (hangképzés), a beszéd ritmusában, folyamatosságában, a beszéd megértésében, az írásban, olvasásban és számolásban nyilvánulnak meg. Ezek következményeként alakulhatnak ki a különböző személyiségfejlődési zavarok. Az értelmi, az érzékszervi, valamint a mozgáskorlátozottaknál a beszéd zavara, mint másodlagos tünet jelentkezhet. A beszédben akadályozottak két nagy csoportját különítik el: megkésett beszédfejlődésüek - ebbe a csoportba azok a gyermekek tartoznak, akiknek beszédfejlődáse hároméves korig nem indul meg, vagy nagyon elmarad az átlagtól. Ez általában idegrendszeri éretlenség vagy a különböző negatív környezeti hatás (pl. hospitalizáció) követkéz-

56 ménve. A másik nap- csoportot az akadályozón beszédfejlódésű egyének képezik, akiknél a beszéd észlelése, a megértése, vagy a kivitelezése sérült. E beszédhibákat általában, központi idegrendszeri sérülés, valamint a beszéd- és hallószervek.j elégtelen működése okozza. A beszédhibások kezelése gyógypedagógiai (logopé- ^ diai) feladat. A logopédiai tevékenység a szülők bevonásával, otthoni gyakorlatok előírásával, logopédiai ambulanciákon, logopédiai óvodákban és iskolákban, egyéni vagy csoportos formában történik. ü k beszédben akadályozottak gyógypedagógiája logopédia (beszédkorrekció és nevelési eljárások). m beszédben akadályozottság - beszédzavar, beszédhiba, beszédfbgyatékosság Hibás beszéd, mely az egyén és környezete közti kommunikációt megnehezíti, megzavarja. Ez különféle eredetű károsodások következménye lehet. A beszédhibák súlyossága az enyhe artikulációs hibáktól az egész személyiségfejlődést befolyásoló és egész életen át fennmaradó beszédzavarokig terjedhet. A beszédhiba a helytelen kiejtésre, a beszéd fonetikai szintjének torzulására vonatkozik. Ide tartoznak az artikulációs zavarok, mint a pöszeség, a rinolália, rinofifnia. A beszédzavar általában a központi idegrendszer (az agyi beszédközpontok) sérülése következtében kialakult észlelési, értési és kifejezési kommunikációs zavarokat jelenti. A beszédzavarhoz sorolják: a) a beszédmotorika, károsodásait (afázia), b) az /rásm otorika károsodásait (agráfia, diszgráfia, grafaszténia), c) a beszédhez társuló gesztusok károsodásait (am im ia), d) bizonyos hangok szótagok, szavak és mondatok megértésének nehézségeit (szenzoros afázia), e) az olvasás különböző fokú zavarait (aleeia, diszlexia, legaszténia), f) a kifejező gesztusok megértésének zavarát (szenzoros am im ia), A beszédben akadályozottság felléphet a beszédfejlődés különböző szakaszaiban, de a már kialakult beszédben is. beszédcentrum - beszédközpont; Az agykérgi beszédzóna három nagy területét különítjük el: A Broca-areát, a W em icke-aredt és a gyrus angularist (a közük és a körülöttük levő területekkel). A beszéd szenzoros-motoros tevékenység. A beszédfelfogás (szenzoros összetevő) az elsődleges hallásközpont, a Heschl-tekcrvény szomszédságában elhelyezkedő asszociációs kéreg működésén alapszik. Ez az első a temporális tekervény középső és hátsó harmada, ami a domináns féltekében a W emieke-mezdnek felel meg. A beszéd effektoros (motoros) összetevőjét a bal oldali alsó vagy harmadik frontális tekervény hátsó része a Broca-m ezó'irínykja. Ez az arc- és bcszédizmok motoros asszociációs területe. A beszédreprodukció saját szenzoros analízisünk állandó ellenőrzése alatt áll. A beszéd tehát igen kiterjedt agykérgi területek működésének eredménye. 57

57 42* bcszédfejlodési zavarok A beszéd fejlődés dinamikájának meglassúbbodásávaj, a fejlődési stádiumok ütemével, a beszédfejlődéshez szükséges részképességek és élettani feltételek egyenlőtlen fejlődésével kapcsolatos zavarok. Az ide tartozó beszédzavarok patológiás okai a következők: a beszéd létrehozásához szükséges fiziológiai struktúrák fejlődési rendellenességei, illetve a struktúrákhoz kötött funkciók fejlődési meglassúbbodása. A beszédfejlődés szakaszainak ritmusa nem egyenletes és harmonikus. A beszédhez szükséges képességek érési folyamatainak zavarai. A beszédfejlődési zavarok fontos ismérve az, hogy ép hallás és normális értelmi fejlődés mellett alakulnak ki. A zavarok a következők: megkésett beszéd fe j lódér, auditív agnózia (szósüketség, kérgi süketség, surdomutitas cortiealis); verbális apraxiák, verbális vizuális agn óú ák., diszldliák {funkcionális alapon kifejlődött pöszeség): diszgrammatizmusok, illetve agrammatizmusok; írási, helyesírási gyengeség, az orrhangzós beszéd; ritmuszavarok, mint a dadogás és a hadarás. S I S beszédiszony - labp h obia, phonophobia, glossophobia, logofóbia; A beszédtől való nagyfokú irtózás, amely káros félelemmé fokozódhat. Dadogóknál gyakori. beszédjavító csoport - Olyan beszédhibás gyermekekből áll, akiket csoponkeret- ben heti egy három alkalommal ambuláns kezeléssel javítanak. iítijisl beszédjavító intézet - A gyógypedagógiai intézmények egyik típusa, (lásd: logop éd iai intézményrendszer) beszédjavító óvoda és általános iskola - A gyógypedagógiai intézmények egyik típusa. Átmeneti jelleggel korai fejlesztést és beszédjavítást biztosít súlyosan beszédhibás gyermekek részére, amennyiben ezt ambulánsán nem lehet megoldani. beszédlégzés - respiratiophonatoria; A beszédlégzés nem azonos az élettani (néma) légzéssel. A beszédlégzés feltételes reflex, amely a beszéd és a légzés között alakul ki. Hosszas begyakorlás szükséges ahhoz, hogy a légzésünket beszédszándékunkhoz alkalmazzuk. Olyan gyakran veszünk levegőt, ahányszor azt a mondanivaló megköveteli. Olyan gyorsan veszünk levegőt, ahogyan a beszédünk üteme megkívánja, és annyi levegőt veszünk, amennyi beszélésünk dinamikai, indulati, érzelmi, értelmi megoldásaihoz elegendő. A beszédlégzésnél a néma légzés három szakasza megváltozik, és más funkciót kap. A belégzést nem a kilégzés követi, hanem hang (zönge), mivel a kiáradó levegő elé a gégében ülő hangajkak összczárása akadályt gördít. A levegő nyomásának kell a hangajkakat rezgésre nyitnia. A bcszédlégzés kilégzési szakasza aktív izommunkát igényel. A belégzést követő hangadás (zón-

58 gckcp/cs) légzéstcchnikailag kilégzést jelent. Beszéd közben eltűnik a némalégzés harmadik szakasza, a szünet (megnyugvás). beszédmechanizmus - A beszédtevékenység összetett folyamat, amelynek eredménye, hogy a gondolatok szavakban öltenek testet. A gyakorlatban egy egységes tevékenység, de a tanulmányozhatóság érdekében a folyamatnak több szakaszát különítjük el. A beszédet a központi idegrendszer (az agy) beszédmotoros és -szenzoros centrumai irányítják. Ez az ún. neurális (idegi) szakasz. Ezt követi a respirációs szakasz, mely a belégzést biztosító izmok tevékenységét jelenti. A fb- nációs szakaszt a hangszalagok rezgése alkotja. A gégében keletkező hangot a szájüreg módosítja (artikulációs szakasz). A beszédlégzés, a fonáció és az artikuláció együttes munkája jelenti a szőkébb értelemben vert hangképzést. A beszédhibák és beszédzavarok nagymértékben köthetők a beszédmechanizmus egyes szakaszaihoz, így a beszéd agyi központjainak serülése beszédképtelenséghez (m otoros és szenzoros afázia) vezet. Az olvasás- és az írászavarok (diszlexia és diszgráfia) okai is a központi idegrendszer működési zavaraiban keresendők. A hangszalagok organikus eltérései és funkcionális zavarai rekedtséget, kórosan suttogó beszédet, különböző dysphoniás kórképeket eredményeznek. Az artikulációs szakasz hibái, zavarai pedig a pöszeség különböző fajtáit idézi elő. «a * beszédnevelés beszédtanitás; A hallási fogyatékos gyermekek oktatásának legfontosabb kérdése. A beszédnevelés a hangos tagolt beszéd fejlődése mellen a fogalmi gondolkodás fejlődését, az ismeretszerzés kibővítését, valamint a természetes gondolatközlést segíti elő, egyben közelítve a hallási fogyatékosokat a hallók társadalmához. A hallási fogyatékos gyermekek már az óvodában megteszik a bcszédnevelés első lépéseit. Ez főleg a hangképző szervek gyakoroltatásából, a természetes alapzönge rögzítéséből, a hangok és hangkapcsolatok kialakításából, elemi szókészlet tartalmi és formai elsajátításából áll. Az iskola alsó és felső tagozatán már az egyszerű mondatok kialakításától egészen az összetett mondatok használatáig, a mindennapi beszédet megközelítő mondatszerkezetek elsajátításáig és használatáig terjed a beszédtanítás. Ezzel együtt fejlődik a fogalmi gondolkodás is. Döntő jelentőségű a tanuló megismerkedése a nyelvtannal. A beszéd elsajátításával a fogalmi gondolkodás is egy magasabb szintre lép. A beszéd nevelése együtt történik a hallásneveléssel, a szájról olvasás, az írás, az olvasás, a fogalmazás megtanításával, a szaktárgyi ismeretek elsajátításával. 50* beszédpatológia - beszédhibák kórtana; A gyógypedagógiai kórtan egyik ága. Feladata, hogy felkutassa és tisztázza azokat a tényezőket (biológiai, fiziológiai vagy 59

59 K pszichológiai), amelyek megakadályozzák a beszéd fejlődését, valamint az ép, tiszta beszéd folyamatát, károsítják a már kialakult funkciókat. Igyekszik kimutatni azokat a káros szerkezeti változásokat és következményeit, melyeket különböző noxák (ártalom, kór) hoznak létre. A beszédpatológia tárgyát képezik a beszéd rendellenességei, a beszédnek az idegrendszerrel összefüggő kórtani vonatkozásai is. Vallja, hogy tudományos igényű terápia kellő kórtani ismeret nélkül nem lehetséges. beszédpedagógia - A beszédben akadályozott személyek nevelésével, beszédjük javításával foglalkozó tudomány. Kutatási körébe tartozik a beszédben akadályozott személyiségének fejlesztése, hibás beszédének korrekciója és kompenzációja, a megelőzési módszerek kidolgozása. Tágabb értelemben a logopédiát és a szurdopedagógiát értjük rajta. beszédpercepdó - Beszédészlelést jelent, melynek folyamata két nagy szakaszból áll: az első a nyelvi kódok (jelek) rendszerének megfelelő hangjelenségek észlelése. Ez tulajdonképpen a beszédhangok, valamint a hangkapcsolatok felismerését jelenti. Az észlelési rendszer az egy nyelv által használt különbségeket ismeri fel; a második a már felfogott (észlelt) kódrendszernek az értelmezése. Ez a szavak és mondatok megértését jelenti. A folyamatnak e szakasza már a jelentés felismerését is tartalmazza, amely már nemcsak azonosítás, hanem egyben megértés is. Mindkettő több fokozatból (szintből) épül fel, amelyek szabályozott együttműködésben biztosítják a beszéd megértését. A beszéd megértése aktív folyamat, melynek során a hallgató az észlelt hangjelenségeket (beszédjelenségeket) értelmezi. A komplex folyamatban normális körülmények között a beszéd nem válik szét értelmes és értelem nélküli részekre. A beszédmegértés a teljes kommunikációs lánc része. Kísérletek kimutatták, hogy a folyamat vezérlésében a bal agyfélteke az uralkodó, de az eredményes szervezésben részt vesz a jobb agyfélteke is. A mechanizmusban a hallószerven kívül más érzékszervek (látási, tapintási stb.) is részt vesznek. A feldolgozásban és a megértésben segít a vizuális percepció is. Ez főleg a sérült hallású egyéneknél érvényesül a legintenzívebben. Ez a tulajdonképpeni szájról olvasás (labiolektura). Az ajkak artikulációs mozgásából egyes hangok felismerhetők, ez lehetőséget ad a süketek és a nagyothallók számára, hogy a beszédet észleljék és értelmezzék. A nagyothallók 21 %-os beszédmegértése a szájról olvasás lehetőségével 64%-osra emelkedik. A súlyosabban érzékszervi fogyatékosok, pl. vak-süketnémák esetében a kommunikáció csak a tapintás útján valósulhat meg, amely az emberi kommunikációt nagyon szűk határok közé szorítja, de mégis lehetséges. 60

60 beszéd rendelten ess ég Az elnevezést főleg az értelmi fogyatékosok esetében alkalmazzák. Náluk kétféle formában jelentkezik: Elsősorban azok a képességek, amelvek minden bcszédtevékenységhez szükségesek, náluk sérültek. Ez általános beszédgyengcségct, diffúz beszéduziót (beszédsérülést) hoz létre. Másodsorban azok a helyi sérülések (lokális defektusok), melyek emlékeztetnek a különböző beszédzavarok egyes formáira (mint az afáziák, dysarthriák, diszgráfiák, diszlexiák stb.) Ugyanakkor nem azonosak e klasszikus formákkal, ahol általában az intellektus ép. «beszédritmus zavarai - A beszéd egész folyamatát, összhangját, szerkezetét szétdaraboló, szétromboló zavar. Két nagyon súlyos beszédzavar tartozik ide: a hadarás és a dadogás. m bcszédterápia - Az énelmi fogyatékos gyermekek beszédhibáinak kijavítására, leküzdésére irányuló gyógypedagógiai tevékenység. A megnevezert gyermekeknél a beszédhibák, vagy mint másodlagos tünetek, vagy mint magát az értelmi fogyatékosságot kiváltó okokból származhatnak. Náluk a beszédhibák igen gyakoriak és egyben nagyon makacsak, ezért korrekciójuk és kompenzációjuk sokkal nehezebb, mint ép értelem esetében. A beszédterápia sokkal több időt, egyéni gyakorlást igényel. Ugyanakkor ajánlatos a mindennapos oktatás egészébe is bevezetni, hogy az osztályban folyó munka szerves részévé váljon. béta-ritmus - A működő agykéreg eltktrom cefabgrdfiával regisztrált élettani ritmusa. I betegség - morbus; Az egészség megromlása. A beteg szervezetben a működések közötti összhang megbomlik. Eszerint a betegség a megváltozón, kóros funkciók összege. Betegség esetén a szervezet már képtelen immunrendszerét mozgósítani a külső károsító tényezők ellen (sérülés, mérgezés, fertőzés stb.), vagy lelki válságát, konfliktusait nem tudja egyedül megoldani. A betegség elfogadása az egyén számára lelki regressziót jelent, mivel a külvilág helyen érdeklődése saját szervezetére tevődik át. A kialakult lelkiállapot ronthatja gyógyulási esélyeit is. A beteg szervezet funkciói megnyilvánulhatnak csökkent működésben (hipoju n káó), túlműködésben (hiperfunkció) és minőségi eltérésben (díszmunkáé). A betegség kialakulási formája lehet gyors (akut) és lappangó. Lefolyása lehet gyors (rapid), elhúzódó (krónikus). A patológiás folyamatok lehetnek progresszivek (előrehaladó) és regresszívek (visszahúzódó, visszafejlődő). Kimenetele lehet a teljes gyógyulás (restitutio ad integrum) és részleges, amikor visszamarad a szervi elváltozás, de a működés (funkció) zavartalan (restitutio adfunctionem ). 61

61 5 8. Bczold-féle hangvillasor - A legegyszerűbb műszeres vizsgálat, amellyel a hallási fogyatékosság súlyosságát vizsgálják. 59* Bianchi-szindróm a A bal parietális (fali) lebeny sérülése (léziója) következtében kialakuló tünetegyüttes. Következményeként apraxia, alexia, agy-áfa, hem ianrsztéziúy jobb oldali hem iplégia, szenzoros afázia alakul ki Bibcr Haab Dim m er-szindróm a - dystrophia reticularis corneae; A szaruhártya állományában keletkező rácsszerű szürkésfehér homályok. Belőlük később centrális homály és vakság keletkezik Bielschow sky-spielm eyer-v ogt-k ufs-m ayer-kór - idiotia amaurotica tarda; Autoszomális recesszív öröklődésű enzim opdtia. A betegség klinikai tüneteiben hasonlít a Tay-Saehs Schajfer-szindrómához csak megjelenési idejében tér el, mivel itt 3, illetve 7-8 éves korban manifesztálódik. A betegség lényege, hogy a központi idegrendszerben crroid-lipofuscin halmozódik fel. Tünetei: látóideg-sorvadás, am a urosis (vakság), elbutulásba torkolló értelmi retardáció, fejlődő spasztikus bénulás, majd cachexia (leromlott állapot). Biem ond I.-szindróm a - hypothalamus-szindróma; Nem tisztázott öröklődés menetű betegség, amelynek lényege a tuber cinereum (a hipotalamuszhoz tartozó szürkeállományú terület az agyalapon) károsodása, hegesedése. Következményei az elhízás, infantilizm us, hipogenitalizm us, értelmi fogyatékosság, poly- és syndaetylia, iriscolobom a (szivárványhártyahasadék), csípőízületi diszplázia (rendellenes fejlődés), kyphoscoliosis (a gerinc háti hajlatának oldalirányú görbülete). Biem ond III.-szindróm a Autoszomális domináns öröklődésű tünetcsoport. Klinikai jellemzői a brachydactylia (ujjak rendellenes rövidsége). cerebelláris ataxia, értelmi fogyatékosság. -*64k bifokális Kétfókuszú szemüveglencse (a lencse első része t;'. alsó része közeire nézéshez más törőerejű). 6 6 bigem inus - kettős iker bilaterális transzfer - A test egyik oldalán megtanult ke..isik oldalra. Pl. amikor jobbkezesek bal kézzel tanulnak meg írni.

62 o. binaurális - Mindkét fülhöz tartozó... Mindkét füllel való hallás, mely méghatározó a hanghullámok térbeli lokalizálásánál. Az oldalirányból érkező hanghullámok nem egyforma intenzitással és összetételben hatolnak a fülbe. A különbségeket az agy felfogja és kiszámítja A feldolgozásnál más érzékszervek (pl. a látás) is szerepet játszanak. B in e t-s im o n-teszt - B inet-sim on-próba Stanford-intclligcnciateszt, Intelligencia mérésére használt feladatok sorozata, mely a feladatok megoldási nehézsége szerint tagolódik. A próbák segítségével megállapítható, hogy a vizsgált gyermek intellektuális teljesítőképessége megfelel-e az életkorra jellemző átlagnak vagy hány éves gyermek teljesítőképességével azonos. A próba három egymástól eltérő formában jelent meg 1905, 1908, valamint 1911-ben. Az évek folyamin számtalan revízión és módosításon ment keresztül. T öb b nyelvre lefordították. Bingswanger-szindróma - dem entia praesen ilis Bingswanger, en cephalom alacia svbcorticalis chronica arterioselerotica, paraplégia su beortiealis; A bazális ganglionok érelmeszesedés eredetű károsodása következtében kialakuló tünetegyüttes. Klinikai megnyilvánulása: beszédzavarok, elbutulás (dementia), szemizombénulás, epilepsziás görcsök. binoku láris diszparítás - A mélységdimenzió észlelése. Mivel szemeink bizonyos távolságra vannak egymástól, ugyanarról a tárgyról egyszerre nem ugyanazt a képet kapjuk. Az eltérés teszi lehetővé a mélység észlelését. 71«binokuláris fúzió - Ugyanarról a tárgyról a két szem által észlelt különböző képek egyetlen vizuális képpé való egyesítése az agyban. A fúzió következtében bennünk nem tudatosul a binokuláris diszparítás. 72. binokuláris látás - sztereopszis, térldtds vagy kétszem es látás; Ez csak abban a látómezőben lehetséges, melyet a szemek egymást fedő látóterei képeznek. A szemek külön-külön érzékelik környezetüket és az így kapott két kép fúzió (összeolvadás) útján egyesül az agykéregben. A két szem egymástól kb. 6 cm távolságra van. Ezért ugyanarról a tárgyról a két szembe másképpen jutnak a sugarak és így két egymástól kissé eltérő kép képződik. A két képnek az agyban történő egybeolvadása révén a két különböző szögből nézett képet egynek érzékeljük és a térben is lokalizáljuk (elhelyezzük). A térlátás keletkezéséhez az alkalmazkodási idegimpulzus is hozzájárul, ami elősegíti, hogy a távolabb eső tárgyakat is élesen lássuk. Ezt a lehetőséget a látás agyi központjai biztosítják 63

63 sok-sok tapasztalat alapján. Egyszemes látásnál a térlátás tökéletlen, mégis a I tárgyak nagyságából, a fény- és árnyékjelenségekből alkalmazkodás segítségével valamelyest kialakulhat. A térlátás kialakulása a gyermekeknél hosszú folyamat eredménye. A térlátás lassabban fejlődik, mint a látás egyéb funkciói, és kb. az ötödik életévben válik stabillá. A térlátás fejlődési zavara az ún. sztereoam blyop iáh oz vezet. A tárgylátás hiányát vagy csökkenését egyik vagy mindkét szemben előidézheti a kancsalság, valamilyen születéskor bekövetkezett sérülés, az agyvelőgyulladás vagy az agy más jellegű károsodása. A kétszemes látás zavarai lehetnek lappangók, mint a latens vagy rejtett kancsalság, és lehetnek állandóak, m int a kísérd kancsalság, valam int a bénulásos kancsalság. i bioszociális - A biológiai és a társadalmi tényezők kölcsönhatása a társadalom- kutatásban, pl. a születési arányszám alakulásának társadalmi hatásai. i hiszem alitáa - M indkét nem fizikai és pszichológiai jellemzőinek jelenléte egy személyben. A férfiakra és a nőkre egyaránt irányuló szexuális válaszkészséget is jelenti. B lack y képek - Lelki sérült gyermekek vizsgálatára használt projektív technika. A képsorozat egy kutyacsaládot ábrázol (a főszereplő kutyát hívják Blacky-nek). A kutyacsaládok ábrázolásán keresztül az emberi családokban meglévő kapcsolatokat (harmóniát vagy konfliktusokat) igyekeztek kifejezni. Az ábrák alapján a gyermekek történeteket mesélnek, melyekből következtetni lehet a gyermekek lelki konfliktusaira, érzelmi problémáira. BLiss-nyelv - Nonverbális (nem beszélt) nyelvi rendszer. A rendszer grafikus jelképekből áll, melyben a nyelvi elemeket a tartalommal összefüggésben levő jelképek ábrázolják. Ezek a jelek üzenethordozóként szolgálnak. E rendszert az augm cntativ (kisegítő, kiegészítő) kommunikációs módszerek közé sorolják. A halmozottan fogyatékos, továbbá beszédképtelen személyek kommunikációjának pódására használják. A módszer segítségével megismerhetjük a beszédképtelen em berek rejtett gondolatait, vágyait, érzelemvilágát. Bloom -szindróm a - Bloom Tőrre M achacek-szindróm a; Autoszomális receszszív öröklődésű betegség. Klinikai tünetei: intrauterin (méhen belüli) sorvadás, alacsony termet vagy torpeség, hipogen ita l izmus, infantilizm us. hypospaáiasis (húgycsőhasadék), cryptochismus (rejtettheréjűség), fotoszcn zibilitds (fényérzékenység). 64

64 ü t BN O - Betegségek Nemzetközt Osztályozása, k i Egészségügyi Világszervezet jóváhagyásával ;u osztályozási rendszert különböző betegségek, fizikai és pszichikai zavarok meghatározására használják, főleg osztályozási és dokumentációs céllal. m Bobath-módszer - A Bobáth-módszerrel a korai gyermekkori agykárosodásban szenvedő gyermekek (szinonimái: cerebral palsy, agyi bénulás, Little-kór, cerebrai paresis, cerebromotoros dysfunctio) habilitációját végzik. Az agykárosodás lényege, hogy a magzat vagy nagyon fiatal csecsemő agyát (központi idegrendszerét) maradandó károsodás éne. A gyermek egész fejlődésmenetét központi idegrendszer sérülési helye és minősége határozza meg. A terápia a kóros reflexek gátlására irányul különböző ingerhelyzetekben. A módszer alkalmazása már csecsemőkorban elkezdhető. A terápia a facilitáció elvére épül, vagyis olyan testtartások biztosítására, amelyekben a kóros tónus kialakulása megakadályozható. A kóros testtartások létrejöttének gátlására számos lácilitációt (könnyítést) dolgoztak ki. 5jÜfc Boenninghaus-szindróma - poszttraumás hallászavar, Akut zajártalom következtében, belső fiil eredetű, visszafordíthatatlan halláskárosodás. iiül* Bonnevie-Ullrich-szindróma - A betegség lehet tiszta, de társulhat egyéb fejlődési rendellenességekkel is. A tiszta szindróma pterygium colli egy fejlődési rendellenesség, amely jellemzője az ödém a és nyirokpangás a kézen és a lábon. A kézen és a lábon (syndactylia, camptodactylia, clinó dactylia), csontosodási zavarok is fellépnek. A betegséget a csípőízületi diszplázia, intelligencia-defektus, a fej formájának szabálytalansága, hypertelorismus, m andibulahipoplázia, orrszárny-rendellenesség, köromdiszplázia, agyi fejlődési rendellenesség is jellemzi. m borderline - határvonal; A pszichometriában azokat a személyeket jelenti, akiknek intelligenciahányadosa 70 és 80 között van, vagyis határesetet képviselnek. A klinikai pszichológiában olyan személyt jelent, akinek érzelmi zavarai súlyosabbak mint a neurózis, de még nem jutottak el a pszichózis szintjére, vagyis a kettő közti határon vannak. Ez a személyiségzavar elbizonytalanodást a hosszú távú feladatok megoldásában, a túlértékelés és az alulértékelés közötti ingadozást, ingerelhetőséget, agresszivitást és egyúttal szorongásos tüneteket is jelent. ü. Botírdon-próba - A figyelem vizsgálatára használt pszichológiai teszt. Meghatározott betűt vagy betűket kell aláhúzni, többnyire értelmetlen szövegben. Az időre számított teljesítményt és a hibák számát veszik figyelembe, és statisztikailag értékelik. 65

65 84* B ou m cv illc'kór - sclerosis tubcrosa; Autoszomális dominánsan öröklődő, többszörös fejlődési rendellenesség. Klinikai megnyilvánulása: microgyrids (az agytekervények kicsinysége) agyvelő, amelyben kemény szklerotizálódott göbök keletkeznek. Innen származik a betegség elnevezése. A göbök az agy felszínén is megtalálhatók. A göböket gliaszaporulat, idegsejtek és elmeszesedett érstruktúrák alkotják. Korai megnyilvánulásánál görcskészség, spasztikus bénulás, súlyos, nehezen befolyásolható epilepszia és mentális retardáció (idiócia) a jellemző tünet. n lt t l bőrérzékel és - Mindazon érzékelések gyűjtőfogalma, amelyek receptorai a bőrben helyezkednek el. Ilyenek: a tapintási, a hideg, a meleg, a fájdalom stb. érzékelések. Böfjcson-Forssm an-lehm anii-szindróm a Recesszív öröklődésű, az X-kromoszómához kötőn tünetegyüttes. Klinikai megnyilvánulása: a m icrocephalia, súlyos értelmi fogyatékosság (szellemi visszamaradottság), az arc szabálytalan elhájasodása, hipogonadizm us, X-lábak, m ixödém a és epilepszia. brachy... - szóösszetételben: rövid. brachyccphalia - A koponya a szagittális irányban rövidebb, elsősorban a tarkó lelapítottsága mian. A koponyaalapi korai elcsonrosodis okozza. A brachicephalia általában m icrocephaliával jár együtt, a fej a normálisnál kisebb körfogata. A brachicephalia a D ow n-kór egyik kísérő jelensége. brady... - szóösszetételben: lassú 0$* bradylalia - bradildlia; A beszédtempó meglassúbbodása. Agyi károsodás köwt- keztében a tagolt beszéd abnormálisán meglassúbbodik, vontatoná válik. bradylezia - bradilexia; Az olvasás rendellenes lelassulása agyi károsodás következtében. 4p0b bradylogja bradilógia; A beszéd nem organikus fogyatékosságnak vagy rendellenességnek tulajdonítható lassúsága. 98a bradyphrenia - bradifrén ia; A pszichikai folyamatok es általában a pszithés ritmus rendellenes lelassulása.

66 94. bradvpsvche Nehézkessé válik az emlékek felidézése, önboző betegségekben nyilvánul me 'őr vagy szén-monoxid-mcrgezés Braille -írás-olvasás A vakok számára kidolgozott pontírásos rendszer, melyet l.ui.s Braille (1 H04)- l H52) francia tiflopedagógus dolgozott ki. Mindössze 20 éves o c C <5 o O 0 o o 0 0 c o o c o 0 o c o 0 o 0 0 a b c cs d e é f p c 0 c o o o c 0 o o O o 0 o o O o O 0 o O o o o V h J k 1 ly ni D o o o o 0 o ~ o o o o o 0 o o ny 0 6 ö ö V q r s sz o 0 o 0 o o o o o o o o o o 0 G ty u ii V w X y 0 0 o z o o 0 O o o o o o o c o o o o o o o o o o O G o o O o o o o o o o C " o 0 0 o 0 O 0 Ű o 00 O O 0 o o o o 0 0 O 0 o o o o O 0 o o o o 0 c om o o w / \ o.!o 0 r o o 1 o o o o o o O o upytatiú j - bnv)«l zs 0 O 0, 00 0 G o o 1 o O i o o o tiámjel + 1 * - A m ai magyar Braills-irás

67 volt, am ikor 1829-ben kiadta francia nyelvű művét, melynek cím e magyarul így hangzik: S zavak, zen e és gregorián egyházi énekek p on tok útján történő' átírásán ak m ódszertana a vakok haszn álatára' írásrendszere egy ujjbegynyi nagyságú területen összesen hat pont dominószerűen (2-szer 3 pont helyben álló hálózatban) elhelyezett kom binációjából áll. A pontrendszerű írásmód betűk, számok, hangjegyek lejegyzésére is alkalmas. A Braille-írás ma már nemzetközileg elfogadott és használt kultúrtechnika a vakok számára. A hat pontot 1 -tői 6-ig az első oszloptól szokás számozni. A latin betűk első tíz tagját az 1, 2 és 4, 5 pontok változtatásával alkotjuk meg. P l.:...a betűsor következő tíz tagját úgy hozzuk létre, hogy m inden eddigi kom binációhoz hozzáadjuk a hármas pontot. A harmadik betűsort hasonlóképpen alkotta meg az alapformához hozzácsatolva a 3-as és a 6-os pontokat. A negyedik sorban már csak a hatos pont alakítja az alapformát. Az ötödik sor az alapsorhoz viszonyítva annyiban változik, hogy az alapforma nem az 1, 2 és 4, 5 pontok kom binációja, hanem a 2, 3 és 5, 6 pontoké. így a Braille-írás 2 6 betűből és 10 nemzetközi pontozásból áll. A további 26 jel megmarad az egyes nyelvek sajátosságainak kifejezésére. Braille nagy érdeme az a felismerés, hogy tapintás útján egyszerre tisztán csak hat pontot lehet érzékelni. Ha a pontok száma nagyobb, m int hat, akkor már zavar és bizonytalanság áll be az olvasásban. A hatpontos hálóban a lehetséges ingerek száma korlátozott. A háló téri helyzete és a p ontok téri elhelyezkedése is állandó. Ez m egkönnyíti a pontok téri relációjának a felismerését. Magyarországon hivatalosan 1893-ban vezették be a pontírásos rendszert. J B rissau d -M eige-szin d róm a - Jellem zője a hipofizer törpeség és a mixödéma együttes jelenléte. A betegség tünetei: a növésben való elmaradás, infantilis testalkat, babaarc, a nemi érés elmaradása, fejletlen genitáliák, száraz bőr, szőrzethiány, magas hang. B ro ca-m ező - B roca - te kérvény; Az agykéreg azon része, ahol a motorikus beszéd központja van. Ez a jobbkezeseknél a bal agyfélteke homloklebenyében, a felfelé m utató precentrálís tekervény alsó részével szemben helyezkedik el. bruxizm us fogcsikorgatás, hru xom ánia; Kényszeres, gyakori és excesszív fogcsikorgatást, fogőrlést jelent, mely sokszor a fogak megrongálásához is vezethet. N a gyon sok esetben alvás közben jelentkezik. Főleg értelmi fogyatékosoknál gyakori jelenség. buccalis - archoz tartozó. 68

68 m bulim ia - farkasebség, fárkasétvdgy; Kóros, csillapíthatatlan étvágy és egyben nagy mennyiségű (mértéktelen) táplálékfclvctci. Az éhség érzetét a pszichológiai, az endokrin és a neurológiai tényezők együttes hatása határozza meg. Két antagonista szabályozó központtól függ: egy táplálkozási központtól, amely a hipotalamusz oldalsó magjaiból áll, és egy másik, középvonalbeli jóllakottság! központtól. A bulimia gyakran jelenik meg az agy patológiás eseteiben. Előfordul frontális tumorok, a Pick-féU betegségben (preszenilis cumencia) súlyos értelmi fogyatékosság, szkizofrénia tüneteként is. «* Burnier-szindróm a - A gyermekkorban kezdődő, lassan kialakuló hipofízis-károsodás következtében kialakult tünetcsoport. Törpenövésben, táplálkozási rendellenességben, valamint a látóideg-sorvadásban nyilvánul meg. bűnözés - krim inalitás, delikveneia; A társadalmi törvények megszegésének összessége. Minden társadalomban megtalálható. A fiatalkorú bűnözésnek pszichoszociális okai vannak, ezek a családig nyúlnak vissza. (Ilyen a szétesett család, a szülők alkoholizmusa, munkanélkülisége, a nyomor, a gyermekek érzelmi deprivációja stb.) Mindezekhez hozzáadódik az értelmi fogyatékosság és a személyiségzavar is. Egyes felmérések szerint a fiatalkorú bűnözők 80% -a értelmileg elmaradt vagy személyiségzavarban szenvedő gyermek.

69 c»»c és»dz hangok képzése-a c" zöngétlen fogmedri (dentialveoláris) TÁrréshang. A nyelv hegye az alsó fogsorra támaszkodik. A zárrést a nyelv hegye vagy a mögötte levő nyelvhát képezi a felső fogsor és a kemény íny táján. A c zöngétlen, a dz zöngés. CA - K ronológiai életkor. Az IQ kiszámításánál a mentális életkorral együtt veszik figyelembe. cachrria - smyvesség; Súlyos betegség után a leromlott fizikai állapotot, rosszul tápláltságot, elerőtlenedést jelent. cacom elia - Végtag veleszületett deformitása. cacotrop hia - Rosszul tápláltság. cam m inális vagy apicalis ejtés - Hangképzésnél a nyelv hegye (apat) fölfelé visszakanyarodik és a kemény szájpad elülső részével zárat alkot. Hibásan így ejtik a t, d, ln hangokat. caligp - vakság. S ü l Calvé-féle betegség - vertebraplana, pseudospondylitis infantilis; A betegség négy- és hétéves kor között kezdődik. Nagyon ritka szindróma. Egy vagy több csigolyarest betegszik meg (aszeptikus csontntkrózis - gyulladás nélküli csontclhalás) és teljesen ellapul. Gyógyulás után kyphosis marad hátra. Tünetei: fájdalom, fáradtság, valamint hegyes szögű kyphosis (gibbus - púp). cam era oculi an terior - Elülső csarnok, a szaruhártya hátulsó felszíne, az írisz és a 70

70 szemlencse elülső felszíne által határolt mm széles és 3,5-4 mm mély üreg. Mélvsege függ a fcnvrórcsi rendellenességektől: túllátók elülső csarnoka sekélyebb, rövidlátóké mélyebb. Tartalma a csamokviz. Camphill - Gyógyító-pedagógiai egyesület. A pedagógiai irodalomban C -vel rövidítve jelölik. Az egyesület a Rudolf Stcincr antropozófiai elvén alapul. Ma már nemzetközi mozgalommá vált ( C" mozgalom), melynek célja egyesületek megalakítása és fejlesztése. Ezeknek célja, hogy olyan együttélési formát alakítsanak ki, amelyben felnőttek és gyermekek, fizikai vagy szellemi fejlődésükben gátolt egyének, akik ápolásra szorulnak, együtt éljenek. Irt nevelik, ápolják, gyógyítják a rászorulókat. A C" élete és munkája igyekszik a társadalomban tapasztalható egoizmust leküzdeni. Az egyesületek ma már Európában, Amerikában és Afrikában is megtalálhatók. * S L Cam orati-engcim aiiii-ezindróm a - osteopathia hyperostotica m ultiplex infantilis; Autoszomális domináns öröklődésű betegség. A betegség első tünetei: fáradékonyság, izomsorvadás, m yopathia (izombántalom). A betegség gyermekkorban kezdődik. A csövescsontok diaffzisén és a koponya csontjain hyperostosis (csont- szövet-túltengés) keletkezik. Ennek következtében gyakoriak a spontán csonttörések, valamint a koponya-elváltozás miatt kialakult süketség. Ganavan-szindróma eneephalopathia spongiotica; Autoszomális recesszív öröklődésű betegség. Jellemző tünete az agy fehérállományának szivacsos elfajulása, feltehetően enzim opátia következtében. A betegség 2-3 hónapos korban kezdődik a fejlődés lelassulásával. Előbb hipertónia, majd hipotónia vagy atón ia alakul ki. A mozgás teljesen lelassul, majd megszűnik, a látóideg is elsorvad, végső fokon vakság alakul ki. 13* C apute-r im oin-k onigsm ark-szind róm a Autoszomális dom ináns öröklődésű betegség. Jellemző tünete a veleszületett, belső fül eredetű süketség, a lábujjakon nem teljes ujjösszenövés (syndactylia), a pulmonális billentyűk fölött hallható szisztolés zörej úgyszintén a bőrben képződő len tigók (anyajegyek) 14. catalepsia - dermedtség, megmerevedés; Olyan passzív állapot, melyben a beteg nem változtatja meg testhelyzetét, nem mozdítja végtagjait cataphasia - Beszédzavar, melyre egy szó vagy kifejezés állandó ismédése a jellemző.

71 cataracta szürkehályog; A szemlencse (lens) megbetegedése. Ha a szemlencse abszorpciós (fényelnyelő) készsége elszürkülés miatt megnövekszik, hályogról beszélünk. A folyamatot feltehetően a lencse kolloidjainak megváltozott diszperzitása okozza. A lencse ádátszóságának csökkenése nagyon jelentősen akadályozza a látást. Különösen veszélyesek a látás szempontjából a központi elhelyezkedésű és nagy felületű hályogok. Teljes vaksághoz csak hosszú fennállás után vezetnek. A hályogos kisgyermeket általában az aliglátók csoportjába sorolják. Legismertebb formája az öregkori szürkehályog. Általában 60 év körül a leggyakoribb. Rendszerint mind a két oldali szemen megjelenik. Lassan fejlődik, érik és ezzel párhuzamosan csökken a látás. A hályogképződés korai szakaszában a szemlencse fokozott vízfelvétele és az ezt követő duzzanata miatt az idős egyén, aki eddig presbiopiája miatt szemüveggel olvasott, örömmel észleli, hogy szemüveg nélkül is jól tud olvasni. Ez az állapot csak átmeneti, mivel az elhomályosodás előbb-utóbb bekövetkezik. A hályogképződés duzzadás! szakaszában jellemző a szemnyomás fokozódása, amit másodlagos zoldhályog kialakulása is követhet. Fájdalmakkal és gyulladásos tünetekkel jár. cataracta aquisita - Szerzett hályog. A szem egyéb részeit sújtó betegségek nyomán alakul ki. Gyakori az uvea krónikus gyulladásai következtében kialakult hályog. Ezeket összefoglaló nevükön cataracta com plicata-rak. nevezik. Ó l cataracta congenita Veleszületett szemhályog. Elég gyakori fejlődési rendellenesség, mely súlyos látási zavarral jár. Az átöröklésen kívül meg előidézheti az anya vírusos megbetegedése a terhesség korai szakaszában (elsősorban kanyaró, valamint rubeóla), a terhesség alatt használt gyógyszerek, röntgensugárzás. A hályog érintheti a lencsemagot, a lencse elülső vagy hátsó pólusát a központban. A homályok nagyfokú látásromlást idéznek elő. Gyakori a szemtekerezgés (nystagmus) előfordulása is. n tp rar*3 juvenilis - Fiatalkori hályog. Lehet veleszületett vagy szerzett. cataracta ^nnalli - A veleszületett hályogok nagy része ide sorolható. Mivel a homály a lencsét sávokban takarja, réteges hályognak is nevezik. A látásteljesítmény szempontjából az operált esetek többsége, két méteren belül ujjolvasó, néhány pedig tárgylátó volt. A veleszületett hályogok egy részét az anya terhességének első három hónapjában elszenvedett rubeóla okozza. J l. catathym ia - Valamilyen képzetcsoport tartalmának megváltozása erős érzelmi hatásra (pl. hála helyett gyűlölet érzése).

72 jflfc catatonia - Testi és lelki megmerevedés. A szkizofrénia egyik formája. m centrális dizartria - kortikdhs dizartria; Az artikulációs izmok mozgásait irányító agyidegek centrális pályáinak és magvainak megbetegedése következtében kialakult beszédhang-kiejtési zavar. m cephal... (szóösszetételben). cephalotrípsia - koponyazúzódds (szülészetben). H U cerebelláris ataxia - a kisagyi működészavarok változatos tüneteinek közös elne- voése. Ezen belül az akaratlagos mozgások zavarainak gyűjtőneve: dysm etria. cerebellum - kisagy. t t k cerebral palsy - Gyermekkori agyi bénulások tünetei. Olyan kórképeket foglal magában, melyekre jellemzőek a motorikus zavarok (spastikus bénulás, rigiditds, hypotonia, athetosis, ataxia stb.), és a lezajlott agyi károsodáson alapulnak, ezért nem progredidlnak. A bénulás a születés után kezdődik. A statisztika szerint a betegek közt több a lány, mint a fiú, és a jobb oldalon gyakoribb, m int a balon. Főleg a végtagokat érinti, amelyek a bénulás következtében deformálódnak. A végtagok csontjai rövidebbek és vékonyabbak, mint a nem érintett végtagoké. A végtagok mozgása korlátozott, mivel a bénaság sohasem teljes. A karokon izomgörcsök jelentkezhetnek, melyek sajátos helyzetbe dermesztik. A végtagok érzékenysége általában megmarad. Néha a betegek heves fájdalmat éreznek. Az agy károsodása, illetve a mozgászavar a szellemi fejlődést is befolyásolja. Az egyes kórformákban, változó formában és súlyossággal nyilvánul meg a mentális retardáció. Az értelmi fogyatékosság a legenyhébbtől a legsúlyosabbig, minden formában előfordulhat. Az egyes kórképek elkülönítése a motoros zavarok típusa alapján történik (spastikus bénulások, extrapiramidális mozgászavarok és atóniás cerebrális bénulások). cerebrális - cerebrdlis; Agyhoz, agyvelőhőz tartozó, agyi, agyvelői. cerebrális dom inancia - Az elmélet szerint a két agyfélteke közül az egyik funkcionálisan túlsúlyban van a másikkal szemben. Ezzel az elmélettel magyarázzák a jobb-, illetve a balkezesség kialakulását (lateralitds). A jobbkezeseknél a bal agyfélteke, a balkezeseknél viszont a jobb agyfélteke dominál. A cerebrális dom i nancia további következménye, hogy a domináns agyfélteke sérülése, valamint 73

73 a dominanciaviszonyok sérülése beszéd-olvasási és motoros zavarokhoz vezethet. Az elmélet azonban számos esetben felülvizsgálatra, finomításra szorul. I cerebralis laesio - Agyi károsodás. cercbrasthenia - elmegyengeség; Ritkán és főleg az orvosi szakirodalomban használatos elnevezés. &S& ccrebrom alaaa - eneephalom alacia, agylágyulás. ü l cerebropathia - Az agy betegsége. ccrebrospinalis - A központi idegrendszerhez (gerincagy) a koponya és a gerinccsatorna által körülfogón részhez tartozó (idegrendszeri központok). Az idegrendszernek az agyhoz és a gerincvelőhöz tartozó idegsejtekből álló része. cerebrum tclm cephalon, nagyagy; Az agy főállománya. Fejlődéstanilag a telm cephalont és a diencephalont foglalja magába. cervicalis Az idegrendszer nyaló tájékon elhelyezkedő része a gerinceseknél. i cheil... - ajak... (szóösszetételben) lopalatoschisis - Ajak-, állcsont- valamint szájpadhasadék, közismertebb nevén nyúlajak és farkastorok. Olyan fejlődési rendellenesség, amelynek lényege, hogy a jobb és a bal arcfél megfelelő nyúlványai nem találkoznak, hanem közöttük rés marad. U K cheiloschisis - fissura lab ii oris, ajakhasadék; Az arcnak az ajak feletti része öt arcnyúlványból tevődik össze. Ha a felső és a két középső nyúlvány nem ér össze idejében, hasadék alakulhat ki. Ez a terhesség 5. és 8. hetében történhet. Ennek következtében az arcon egy vagy kétoldali hasadék keletkezhet. A köznyelvben ezt nevezik nyúlajaknak vagy nyúlszájnak. A nyúlajak a rendellenesség enyhébb változata. Ebben az esetben egy hegszerű csík keletkezik, amely az ajakpírtól az orrbemenetig terjed. Az ajakpíron elhelyezkedő és esetleg az ajaktestre is átterjedő behúzódást colobom ának nevezzük. Az ajakhasadék kiterjedése széles határok között fordulhat elő. Súlyos formája, amikor a hasadék a szájpad elülső részére is kiterjed, és az ajakhasadek mellett szájpadhasadék is kialakul (lásd: cheilogtutho- 74

74 palaioschisis). A gyakori rendellenességek közé sorolhatjuk. Fiúknál gyakoribb. Az ajakhasadék létrejöttében, az örökletes hajlam a meghatározó. Magyarországon kb. minden ezredik újszülöttben fordul elő. Hazánkban évente kb. 130 gyermek születik ajakhasadékkal. Ma már az ilyen beteget eredményesen tudják kezelni. A műtéti beavatkozások után feltétlenül szükség van a fogszabályozásra, a beszéd és a hallás fejlesztésére. I chem occphalia - laposfejűség Fejlődési rendellenesség. A i a opticum - titópdlya-keresztezó'dés; A jobb és a bal látóköteg (fasciculus optiats), miután belép a koponyaüregbe, egyesül. Azok a rostok, melyek a recehártya orr felőli oldaláról származnak, kereszteződnek, a halántéki oldalról származók viszont nem. chinoanismus - Az r" hang kiejtésének beszéd közbeni kihagyása. A selypítés egyik formája. m chondrodystrophia - achondroplasia, chondrodysplasia, törpenövés; A betegséget az enchondrdlis (porcon belüli) csontfejlődés zavara o k o m. Rendszerint öröklődő. Megnyilvánulása: az enchondrdlis csontosodás (a csontok hosszirányú növekedése) zavart. A törzs az átlagnál alacsonyabb, jellegzetes a kissé szögletes fejforma és a lapos orrgyök. A csövescsontok fejletlensége törpenövést idéz elő. A csöves csontok hajlamosak az elgörbülésre, melyeket korrekciós eszközökkel, esetleg műtéttel korrigálni lehet. A test magassága cm között váltakozik. chordae vocales - hangszalagok. á j ü chorea m inor - Köznapiasan vitustdnc -nak nevezett idegrendszeri betegség. Rendszerint serdülőkorban és főleg lányokon jelentkezik. Reumatikus eredetű megbetegedésnek tartják. A reumás láz cerebrális megnyilvánulási form ája. T ü netei az izomgyengeség (hypotonia), a kényszermozgások (hyperkinesis)t koordinációs zavarok (ataxia és inkoordináció); bizonytalan lelkiállapot (pszicholabilitás). Az első tüneteket az iskolában észlelik, mivel megváltozik a gyermek viselkedése. Figyelmetlenné válik, az akarattól független mozgások jelentkeznek, fóleg az arcon. A mimikái izmok rángásai furcsa fintoroknak tűnnek, emiatt sok esetben a gyermek indokolatlanul dorgálásban, kicsúfolásban részesül. Később a tünetek a nyelv- és ajakizomzatra is kiterjednek, a beszédben, esetleg a táplálkozásban zavart okoznak. Megváltozik a beszéd ritmusa. M ondat közben gyakran elakad. 75

75 Mivel a choreás m ozgások átterjednek a végtagokra is, a gyermek írása rohamosan romlik. Egy idő után a beteg már nem tudja ellátni önmagát, járása megnehezedik, könnyen elesik, súlyosabb esetben járásképtelenné válik. A hiperkinézisen kívül a másik vezető tünet a hypotónia (izomgyengeség), ami az ínreflexek csökkenésén vagy hiányán kívül bénultságra emlékeztető erőtlenségben (chorea paralytica) nyilvánul meg. A betegség rendszerint pszichés labilitással, zavarral jár: fejfájás, fáradékonyság, figyelmetlenség, az állóképesség csökkenése, álmatlanság stb. A kezelés viszonylag gyors javulást hozhat. choreifbrm mozgászavar A vitustánchoz hasonló extrapiramidális típusú moz- gászavar. Ideges alkatú gyermekeken gyakran lelki labilitással együtt fordul elő. chorioidea - A szem érhdrtya A szemgolyót beborító középső réteg. A sugártcst folytatásaként hátrafelé haladva borítja az ínhártya belső felszínét. Igen gazdag érhálózata különböző rétegeket alkot. Az erek közötti kötőszövet nagy mennyiségben tartalmaz m elaninpigmentet, amely által az érhártya a szemgolyó sötétkamrájaként működik. chorioid itiack - Az érhártya gyulladása. A keletkező defektusok a szemrükri képen az érhártya sorvadásából származó fehér foltokként láthatók. Mivel a destruálódon (szétbomlon) részek felett a retina is elpusztul, a látás is megromlik. A legsúlyosabb fogyatékossághoz vezet a chorioiditis centrális, mert az éleslátás területe a fovea centrális pusztul el. Az érhártyagyulladást mindig a retina megbetegedése kíséri, ezért a diagnózisban chorioretinitis néven találjuk. Az érhártyagyulladások tuberkulotikus, kis részük luetikus (szifilisz) eredetűek, de kétoldali gyermekkori chorioretinitist okozhat a toxoplasma nevű protozoon is. Sí*»en«'Tnuraine-m ndróm a polydysplasia ectoderm ahs heredsíarta; Autoszomális recesszív és autoszomális domináns öröklődésű egyaránt lehet. A bőr száraz, mivel a verejtékmirigyek hiányoznak vagy hipopláziásak, a nyálkahártyák sorvadtak, ezért lecsökken a könny- és nyáltermelés. Még jellemző a belső fikl eredetű süketség, körömdiszplázia, a m acroglossia (nagynyelvuség), a vékony, gyér hajszálak, a fogak diszpláziás (rendellenes) növekedése. A test hőszabályozása labilis, hajlamosak a hyperpirexiára (magasabb lázzal járó állapot). ch rom at... - szín (chromatin) (szóösszetételben). chrom atikuj - színes.

76 SB t chrom atod yaopia szinvaksig. d y schrom atop ia; A színlátás zavara, színtévesztés, ŰRI chrom atopsia - rendellenes színeslitás; Olyan színvaksági forma, amelyben a tárgyakat eredeti színeitől eltérő színben látja a beteg. Pl. en tropsia vagy a vörös színben való látás (intraocularis bevérzésben, hóvakságban), sárgalátás (xanthopsia) észlelhető xantonin és digitális (gyűszűvirágból előállítón glükozid jellegű hatóanyag) mérgezésben, kéklátás (cyanopsia) a szürkehályog eltávolítása után áll elő, zöldlátás (ehloropsia), ill. ibolyaszínű látás (ionopsia) pl. marihuána hatására és egyes gombamérgezésekre jellemző. elm élet - A szociálpszichológiában a deviáns viselkedés egyfajta magyarázata, amely szerint a deviánsnak megbélyegzett személlyel kapcsolatosan mindig egyféleképpen reagálunk. A címkézés elméletet az Önbeteljesítő jóslattal összekapcsolva használják a pszichotikus viselkedés magyarázatára. Ennek értelmében, ha valakit a paranoiás címkével látnak el, minden cselekedetét ennek alapján ítélik meg. (Lásd még: stigma) rpüft Clarkc-oszlop - nucleus dorsali; A hátgerincben levő idegsejt csoport, mely a gerincvelő szürkeállományát alkotja. A tájék az utolsó nyakcsigolyától a második vagy a harmadik ágyékcsigolyáig tart. összezárt sejtek csoportjából áll, melynek dentritjei rövidek, vastagok, és axonjai a kisagyhoz kapcsolódnak. dastom ania - Kóros rombolási késztetés (rombolási vágy) a deviáns magatartást egyes értelmi fogyatékosoknál, gyakrabban fiatalkori neurózisban és viselkedészavarban szenvedő gyermekeknél lehet észlelni. d on u s - rángás; (az izmok összehúzódásának és ernyedésének gyors váltakozása) '4BL don usos görcs - rdngógöres; Rövid ideig tartó, ritmikusan ismétlődő izom összehúzódásokból áll. Pl. a dadogó a szavak kezdetén megismétli az első hangot vagy szótagot. (P-p-pista ol-ol-olvas stb.) cochlea - csiga, julcsiga; A belsőfülben található csiga alakú üreges képződmény, amelynek belsejében található a hallás végső érzékelő szerve. A hallócsiga (cochlea) két és fél fordulatot tesz egy középtengely körül. E spirálon belül három csatorna található: a scala vestibuli (felső járat), a scala m édia (középjárat) és a scala tympani (alsó járat). A középjáratban található a C orti-féle szerv.

77 I 6 1 ' cochleáris im plantáció - Műtéti eljárás, melyet a hasznosítható hallásmaradvánnyal nem rendelkező, leginkább ép intellektusú hallássérülteknél alkalmaznak. A fő feltétel, hogy a hallóideg egészséges legyen (a csiga ingerelhető legyen). A feladat az, hogy a hangrezgéseket elektronikus úton áramimpulzusokká alakítsák át. és a csigába bevezessék. A műtét segítségével a csiga (cochlea) szőrsejtjeinek működését pótolják a beültetett elektródákkal. A technikai alkotók: a mikrofon és a beszédprocesszor, mely felveszi és kódolja a beszéd legjellemzőbb elemeit. A kódjelek a fejen rögzített adó segítségével kerülnek a koponyán belül elhelyezett vevőre, majd onnan a beültetett elektródákon keresztül a hallóidegre. A műtét után a gyógypedagógiai fejlesztő program, a hallásnevelés következik. Azok a sérültek, akik a műtét előtt már jól megtanultak beszélni, a műtér után is könnyen hooászoknak a mesterséges hangokhoz. A műtét előtt nem beszélő gyermekek viszont nehezen, sokszor csak többéves munka után tanulnak meg beszélni. Cockayne-szindróm a nanism usprogeroides; Valószínűleg autoszomális recesszív Öröklődésű kórkép. A kétéves kor körül kezdődő betegség a nyolcadik-tizedik életévre halálos kimenetelűvé válik. Klinikai tünetei a részaránytalan törpenövés és a m icrocephalia. Egyéb jellemzői a mélyen ülő szemek, elálló fiilkagylók, a fényérzékeny és száraz bőr, nagyothallás és a retina pigmentes disztrófiája, valamint értelmi fogyatékosság. Koravén törpeségnek (nanosomia progerica) is nevezik. coecus vak. C offin-szindróm a Recesszív öröklődésű, nemhez kötött tünetegyuttes. Jellemzője a törpenövés, középsúlyos értelmi fogyatékosság (imbecillitás), aránytalan majomszerű arc (arcdysm orphia), lomha testtartás, sokrétű csontkinövés (m ultiplex exostosis). Cogan U.-szindróm a apraxia congenitalis nervi oculom otorii; Autoszomális recesszív öröklődésű tünet, amelynek fő jellemzője, hogy a beteg nem képes végrehajtani az akaratlagos szemmozgásokat, nem tud egy tárgyat hosszabb ideig nézni, fixálni. m colobom a - hasadékképzó'dés; Fejlődési rendellenesség. Ilyen az embrionális szem rétegeinek hibás záródása következtében képződő különböző hasadék. Ez érintheti az érhártyát (colobom a choriodeae), a szivárványhártyát (coloboma iridis). a látóideget (colobom a nervi optici), a szemhéjakat (colobom a palpebrae). A szemhéj veleszületett hasadéka plasztikai műtéttel korrigálható. A legveszélyesebb az érhártya 7H

78 hasajéka, mert ez láráscsökkenésr okoz. Gyakran szemtekerezgéssel (nystagmus) társul. Műtéttel nem korrigálható. A fülkagyló veleszületett hasadékát (colobom a lobuii) vagy az ajakhasadékot is colobomanak nevezik. com a - eszméletvesztés. mély kábultság, coma apoplepticum ; Agyvérzést követő esz- mélervesztés. I commissura anterior - A commissuralis rostok a két agyféltekének azonos pont' jait kötik össze. Makroszkóposán is jól látható a három commissuralis pálya: a) commissura anterior, b) commissura hippocam pi, c) corpus callosum. A commisura antenornak a szaglási, a látási, hallási és az emocionális transzferben van jelentős szerepe. R R cnmmotin - rázkódás, rázódús; Pl. agyrázkódás (com m otio cerebri) - Az agyat ért erőhatások csak mikroszkopikus elváltozásokat okoznak, organikus sérüléseket nem lehet kimutatni. Az agyrázkódás tünetei közül a legfontosabbak a tudatzavarok, ezeknek súlyossága és időtartama változó lehet a homályállapottól az eszméletvesztésig. Jellemző még az emlékezetkiesés, főleg a balesetek előtti (retrográd am nézia), vagy utáni (anterogrúg am nézia) időszakra. W H concav - homorú (lásd: konkáv). concha - kagyló; Pl. fülkagyló (concha auriculae), orrkagyló (concha nasalis). confabulatio - konfabulúciá; Kóros meseszövés. Általában olyan megbetegedésben fordul elő, amely a memória gyengeségével és tájékozatlansággal jár. A betegek azt az időt, amire nem em lékonek, rendszerint tarka, fantasztikus mesékkel töltik ki. Gyakran fordul elő érelmeszesedésben, aggkori elbutulásban. Köznapi értelemben konfabulációnak nevezik, ha valaki valamilyen ténylegesen megtörtént eseményt valótlan állításokkal színez ki. Ez nem elmekónani eset. confusio - (konfúzió) tudatzavar, szórakozottság congenitalis - veleszületett. 75* conjunctiva - A szem kötőhártyája Gyulladásos megbetegedése a conjunetivitis connatalis, connatus - veleszületett. 79

79 i consonans - m ássalhangzók; Azok a zörejhangok, amelyeknél a kiáramló zönge vagy zöngétlen hang a toldalékcsőben zárszerű akadályba ütközik, vagy szűk résen kell áthaladnia, s így az alaphanghoz még zörej is társul. A h " hang kivételével, I mely gégezörej, a mássalhangzók a szájüregben képződnek. A mássalhangzók tehát lehetnek zöngések és zöngédenek. Zöngés mássalhangzók: b, d\ g v, z s,j, dz, dzs, m>n>ny- Zöngétlen mássalhangzók: p, t, k,fs z, s. h, c, cs, ty. Más felosztásban a lágyszájpad működése alapján vannak: szájhangok a />, b, t, ^stb., és orrhangok: az n> m, ny. A mássalhangzókat még a kiáramló levegő akadálya szerint (zárhangok, réshangok stb.), valamint a hangképzési hely szerint is megkülönböztetik. contusio - zúzódás; Például az agyzúzódás, amelyet nagyobb erőbehatás okoz, és az agyrázkódással ellentétben itt már organikus elváltozások, kisebb-nagyobb szövetközi vérzések is keletkeznek. III I I I convergens - (konvergens) összehajtó, összetartó; convcx - (konvex) dom ború; convoconcav - konvexkonkdv; Egyik oldalára domború, a másikon homorú lencse. convexconvex - konvexkonvex; Mindkét felületén domború lencse, convolutio - tekervény; Pl. agytekervény. convulsio görcs; görcsös vonaglás,* Izmok, izomcsoportok akaratlan összehúzódása. coordinatio - koordináció; összerendezés, összeegyeztetés, összehangolás (pl. izomcsoportok célszerűen összerendezett működése). com ea - szaruhártya (a szemben). A szaruhártya a kötőszövetes réteg elülső rését alkotja, sima gömbszelet, mintha egy darabból volna. A szaruhányának a látás funkciójában sajátos szerepet biztosít az átlátszósága. A szaruhártya nem szabályos gömbszelet. Görbülete függőleges irányban 0,5 dioptriával nagyobb. Ezt fiziológiás ostigmiánok nevezzük. Az ép szaruhánya csillogó, állománya átlátszó, tehát a rajta keletkező tükörképek élesek, tiszták, torzításmentesek. Adátszóságát a kötőszövetes rostok szabályos elrendeződése, állandó folyadéktartalma és oxigénkoncentrációja biztosítja. Ha valamelyik e tényezők közül megváltozik, csökken vagy BÜ

80 megszűnik a szaruhártya átlátszósága, a tükörképben a kontúrok elmosódottakká válnak, lélszíne bágyadt lesz. A szaruhártya megbetegedéseinek a legnagyobb vészéivé a homályok és hegek kialakulása, mert ezek közvetlenül a látás minőségét érintik. A cornea pupilla elé eső középső részét optikai zónának nevezzük, mert optikai szempontból ez a legtökéletesebb része, ez vesz részt a látásban. A szaru* hártyában nincsenek vérerek, de gazdag idegvégződésekben, ami megmagyarázza rendkívüli érzékenységét idegen testekre, érintésre, gyulladásra stb. A szaruhártya betegségei: A felszíni hámréteg nagyobb mérvű hiányosságait eróziónak nevezik. Ha a felszínen bemélyedés vagy anyaghiány mutatkozik, akkor fekélyről (ulcus), ha pedig a felszín kidomborodik, beszűrődésről (infiltráció) beszélünk. A homályok és a hegek elhelyezkedése (centrális vagy perifériális), átlátszósága, tömött- sége, kiterjedése a látáscsökkenés széles skáláját idézheti elő, a gyakorlati vakság középteljesítményeitől a teljes vakságig. m corpus callosum - kérges test; Szalag alakú fehér agyállományból álló képződmény, amely a két agyféltekét köti össze egymással. Egy széles szalag, amely mintegy 200 millió rostból épül fel. A corpus callosum elülső része a kognitív funkciók, középső része a motoros megnyilvánulások, hátsó része a kétoldali auditoros, taktilis és vizuális ingerek összehangolását végzi. (lásd még: split-brain). I corpus vitreum - az üvegtest; Víz tiszta, üvegszerűen átlátszó, kocsonyás massza, amely a szemgolyó 4/5 részét tölti ki. Szerepe a fénysugarak zavartalan áteresztése és a szemgolyó alakjának megőrzése. Az üvegtest kitölti a szemlencse és ideghártya közötti egész teret, tehát csaknem gömb alakú. 99% -ban vizet, kevés hálózatos felépítésű fonalas anyagot, sejtes elemeket, fehérjéket tartalmaz. Az üvegtest fényáteresztő sajátosságát a vérzések, és megbetegedések kapcsán keletkezett izzad- mány változtatja meg. A látótérben keletkezett fekete foltok (scotom ák) gátolhatják a látást. 3ÍM& correctio - korrekció, helyreigazítás; (pl. látásélesség korrigálása szemüveggel). ^ cortex - kéreg; Különösen az agy szürkeállományának jelölésére használják. 9» corticalis vakság - kortikalis vakság, kérgi vakság. Corti-szerv - A belső fülben, a csigában elhelyezkedő érzékelő végkészülék, a halló receptorok hordozója. A Corti-szerv kocsonyaszerű állományból áll, amely rányúlik az alaphártyára, az embernél 3,5 cm hosszúságú és egy tápfolyadékban 81

81 I (az endolymphdban) úszik. Kb szőrsejtet tartalmaz, és ezek szőrnyúlványai érintik a fedőlemezt. Amikor a hanghullámnak megfelelő hidraulikus nyomáshullám eléri az alaphárryát, a szőrnyúlványok elhajlanak, illetve elcsavarodnak. Az elektromos úton közvetített akcióspotenciálok a hallóidegen {nervus acusticus) keresztül jutnak az agy belsejébe, a hangrezgéseket ingerületté alakítva át. i coxa vara infon tűm - Három-négy éves kor körül kezdődő, dominánsan öröklődő betegség. A növekedés alatt a betegség előrehalad. A coxa vara a combnyak és a combcsont diafizise (csöves csontok középső része) között levő szög (kollodiafizeális szög) megkisebbedését jelenti. Tünetei: simítás, az abdukció (távolítás, a test középvonalától elfelé irányuló mozgás) csökkenése, végtagrövidülés. cram pus görcs. eraniostenosis A koponyavarratok el csontosodásinak zavara. i craniotabes - koponyacsontok puhulása (pl. angolkórban vagy szifiliszben) (lásd: craniom alacia). cretin - kretén, congenitalis hypothyreosis; Kreténizmusban szenvedő. A pajzsmirigy csökkent hormontermelése következtében kialakuló jellegzetes külsővel, törpenövéssel és mozgászavarral járó szellemi visszamaradottság. A csecsemőknél észlelhető tünetek, a lassú testi növekedés és érés, a csontosodás visszamaradása. A csecsemő viselkedésében feltűnő a lomhaság, a mozgásszegénység, az inaktivitás. A tünetek az anyagcserezavarra vezethetők vissza. A haj gyér, a bőr száraz, raixödémás. Az idegsejtek fejlődési rendellenessége idézi elő az értelmi fogyatékosságot. eri du ch a t betegség macskanydvogdsi betegség, Lejeune-szindróma; Kromoszóma anomália következtében kialakuló komplex fejlődési rendellenesség. A tünetegyüttest az 5. kromoszóma karjának deléciója (kiesése) okozza, jellemzője a hang jellegzetes megváltozása (macskakölyök sírásához hasonló sírás), a kis születési tömeg, motoros és mentális károsodás, kerek arc, hypertelonsmus generalizált izomhipoplázia és izom hipotónia. A fejlődési rendellenességet légzészavarok, microceph alia, súlyos értelmi elmaradottság kíséri. C rig le r-n a jj ar-szindróm a - hyperbilirubinaem ia idiopathica\ autoszomális recesszív vagy domináns öröklődésű etizim opdtia. Lényege egy enzim hiánya, ennek következtében a bilirubin konjugációja (egyesülés) clm araj. a bilirubin (epeiesték) H2

82 nem ürül ki a szervezetből. Tünetei: magictents (az agy és a gerincvelő nukleáris állományának pigmentálódása), encephalopathia (agyvelőbántalom). súlyos mozgási és értelmi fogyatékosság. crísis - krízis; A beteg állapotának kritikus időszaka, fordulópontja. Cross-M ck uaick-breen-szindróm a - oeuloccrebralis szindróm a; Autoszomális recesszív öröklődésű kórkép. Tünetei: előrehaladó szellemi fogyatékosság, atethosis, spaszikus bénulás, a kicsiny, mélyen ülő szemgolyó (m icrophthalm ia, enophthalmus), szemtekerezgés, am aurózis (vakságé, cryptorchismus (rejtettheréjűség). Crouzon-kór - dysostosis cran iofaáalis hereditaria; Autoszomális domináns Öröklődésű betegség. Tünetei a torony- vagy háromszögletű koponya (turricephalia, trigonocephalia), ami a sutura sagittalis (nyílvarrat), illetve a sutura coronaria (koszorúvarrat) idő előtti elcsontosodásának a következménye. Úgyszintén a betegségre jellemző még a hypertelorismus (a szemek közti távolság rendellenes), exophthalm us (dülledt szemek), az epilepszia, strabism us (kancsalság), valamint a szemidegsorvadás. Nem minden esetben jár értelmi fogyatékossággal. M & cydopia... - cgyszeműség; Fejlődési rendellenesség. A szaglólebeny, a rosta- és orrcsontok hiányoznak, a két szem összenőtt vagy egybeolvadva található, közös szemgödörben ül, és négy szemhéj határolja. m cystathionuria - Enzim opátia, melynek jellemzője, hogy methioninnak cysteinné való átalakulása gátolt. Ez annak a következménye, hogy hiányzik a cystathionáz nevezetű enzim. Nemhez kötött kórkép, mivel főleg lányokat érint. Nem jár m indig énelmi fogyatékossággal. H S«chondrodystrophia disztrófiás törpenövés; A csontok hosszirányú növekedése zavart szenved. Következményei: a törzs magassága csökken, a törzshöz képest rövid végtagok, szabálytalan cpifízisek alakulnak ki. A rövidülés minden csöves csontot érint. Kialakulhatnak luxaciók (ficam ok), scoliosis, dongaláb, fúlporc- rendellenesség. Sokszor hiányzik a gerinc fiziológiás görbülete, aminek következtében a hát lapos. A rendellenesség gerinctornával korrigálható. A test magassága cm. 83

83 cs» a» hangok képzése - A nyelvhát eleje (praedorsum ) szélesen képezi a zárrést a kemény íny és a kemény szájpad tájékán. Ezt alveopautális képzésnek nevezik. A nyelv hegye alig érinti az alsó fogsort. csapok - cones; A látás szempontjából legfontosabbak a retinában levő csapsejtek és pálcikasejtek (lásd még: pálcikasejtek). Az emberi retinában kb. 7 millió csapsejt van. A csapsejtek az éles, pontszerű látást teszik lehetővé, de működésükhöz erős fényt igényelnek, ezért főleg a nappali látásban van funkciójuk. A fény hatására bekövetkező biokémiai reakciók alapja a Utópigment vagy U tóbíbor, amely fényben elhalványul, sötétben viszont regenerálódik. Négy látópigmentet ismerünk, melyek közül a csapokban fény- és színingerek hatására kettő bomlik és regenerálódik mégpedig a jodopszin és a cianopszin. csarnokvíz - hum or aquosa; Fontos szerepe a szemnyomás szabályozásában van. Túlnyomó részét a sugártest sugárnyűlványai termelik, kisebb részét az írisz részei választják ki. A csarnokvíz táplálja a szem egyes képleteit és anyagcsere végtermékeket távolít el a szemből. Mint fénytörő közeg is fontos. Az elválasztott csarnokvíz először a hátsó csarnokba (camera oculiposterior), majd a pupillanyíláson át az elülső csarnokba (cam era oculi anterior) jut. Innen a csarnokzugban levő vezetőcsatornán keresztül az episcuralis (az ínhárrya feletti) vénákba folyik. A csarnokvíz túltermelése vagy eltávozásának akadályozortsága a szem belső nyomásának emelkedéséhez, ennek következtében zöld hályog kialakulásához (guukóma) vezet. csatlakozó fogyatékosság - Az elnevezés arra utal, hogy egy meglévő fő fogyatékosság mellé egy másik fogyatékosság is csatlakozik. F.z nagymértékben csökkenti a gyógypedagógiai nevelohatás eredményességét. (Pl. epilepsziás értelmi fogyatékos, vak értelmi fogyatékos vagy vak-süket stb.).

84 ennek ellenére a csőlátás gyakorlatilag vakság, mert a térbeli tájékozódást jelentősen korlátozza. MM sp 3 * f i s 3. f f * g" 6 S * fis B - 1 F* Eb S T3 <* N o 3 M 3 - i e: s - <i S S ; <A g ioq s a r 3 <v (A n p r 3 n p r? r o o 3 *< fr> 0 3? r n n (A N c t O: 3 fv 3 Oi

85 D hang helyes ejtése - A d" zöngés fogmedri zárhang. Nyitott ajakkal és nyitott fogréssel képezzük. A nyelv pereme a felső fogmedren és a felső zápfogakon teljes zárlatot alakít ki. A kiáradó levegő ezt pattintja fel, miközben a lágyszájpad zárja az orrüreget, és a hangszalagok zöngeállásban vannak. dactyiologifl - dactilológia, ujjdbécé; A kezek és az ujjak segítségével kialakított jelek által történő kommunikáció. Általában a süketnémák használják. dadogás spasm ophem ia, dysphemia, laloneurosis, beszédneurózis, balbuties; A dadogás a beszéd funkcionális rendellenessége, mely elsősorban a verbális kifejezés ritmusát érinti anélkül, hogy a beszéd szervrendszerében organikus (szervi) elváltozás vagy megbetegedés volna. A dadogás a beszédkommunikáció zavara; csakis interperszonális síkon jelentkezik, ami azt jelenti, hogy a beszédparrner jelenlétéhez kötött. A beszéd eme súlyos rendellenessége kizárólag beszédpanncr jelenlétében nyilvánul meg, ebből következően az interperszonális (személyek közötti) kapcsolatok gátoltságának pszichikus eredetére utal, s minden téren a társas érintkezésben nehézségeket okoz. A dadogó személyiségének egyik jellemző vonása a beszédtől való félelem (bg ofóbia). A beszédfélelem kiterjedhet általában a beszédre vagy csak egyes hangokra. Ennek tulajdonítható a dadogók szófukarsága, emberkerülése, legtöbbször befelé fordultsága (introvertált), a személyközi kapcsolatok sikertelenségei. A dadogást számtalan neurotikus jelenség kíséri pl. az étvágytalanság (anorexia), ágybavizelés (enuresis), az éjszakai felriadás (pavor noctumus) stb. A dadogás másik jellemzője az együttmozgdsok, vagyis a dadogók beszédét kísérő akaratlan izommozgások, amelyek a test bármely részén és a legváltozatosabb formákban jelentkezhetnek. Ezek lehetnek az arcon jelentkező grimaszok, a nyelv kiölrése, csettintés, szemhunyorítás, a láb dobolása, combra ütés stb. A dadogók beszédének másik jellemzője az em bolofrázia. A már nagyobb dadogó gyermekek vagy felnőttek igyekeznek megakadásaikat palástolni, ezért sztereotip s/őtagokat 86

86 vagy -akar iktatnak be beszédükbe (nahát. izé, na, l.-im stb.). F. közbeiktatással időt mer, hogy lelkes/ülhessen a következő mondatra, szóra. Másrészt, vannak szavak. melyeket zavartalanul ki tud ejteni, és igyekszik azzal indítani a beszedet. A dadogó bcszédszervcinek a mozgásai m koordm áltnk. hiányzik belőlük az összerendczettség. Ez a beszéd ütemének, ritmusának zavarához (aritm iához) vezet. A jelenség érinti a légző-, a fonációs szerveket, sőt a ge.sztikulációs és mimikái mozgásokat is. A legjellemzőbb a beszédszervek izomzarában fellépő görcsös jelenség, amely lehet: 1. klónusos görcs - általában a szó elején vagy hosszabb szavak ejtésekor nyilvánul meg. Jellemzője a hang, a szótag vagy a szó gyakori és gyors ismétlése. A klónusos forma a dadogás enyhébb formája. 2. tónusos görcs - a dadogó nem tudja elkezdeni a beszédet, vagy elnyújtja a kezdő hangot. Ez megakadályozza a következő hangok kiejtését. Ez különösen a zárhangokkal (p, b, t, d, ty, gy, k, g) kezdődő szavaknál Egyelhető meg. 3. tono-klónusos görcs - a fentebb vázolt két forma együttes és váltakozó jelenlétében nyilvánul meg. A legtöbb esetben a mássalhangzók (és főleg az cxplozivdk - zárhangok) kiejtésénél mutatkozik nehézség. Gyakoribbak a megakadások a szó kezdeténél, mint a szó közepén vagy a végén. A dadogás súlyosságára következtethetünk a görcsök megnyilvánulásából. Az enyhe, kezdődő dadogást a klónusos görcs jellemez, míg súlyosabb esetekben már a görcsök két másik formája (tónusos és tono-klónusos) a gyakoribb jelenség. A tónusos görcs arra is utal, hogy a beszédzavar már tudatosult a gyermekben, és hozzá egyéb pszichikai tünetek is csatlakoztak (mint az em bolofrdzia, logofóbia stb.). Amikor a dadogás tudatossága már stabilizálódott és mélyen gyökerezik, akkor alakul ki a nehéz hangokétól való félelem, az az igyekezet, hogy elkerüljék a zárhangokat. Ennek érdekében átalakítják a mondatot vagy megpróbálnak más szót keresni a helyes szó helyett. A súlyos dadogóknál sok esetben kialakulnak az együttmozgások, amelyek az akarattól független izommozgások. A dadogásnak több fajtáját ismerjük: élettani dadogás - a beszéd kialakulásakor jön létre, amikor még nagy különbség van a beszéd tanalmi, érzelmi és motoros, expresszív oldala között. A gyermek többet szeretne közölni, mint amire a mozáskoordinációja képessé teszi. Fontos, hogy megkülönböztessük a valódi dadogástól. Az utóbbi akkor lép fel, amikor a beszéd fejlőd és a mondatokban való kifejezésnél tart. Amíg a beszédzavar nem tudatosul, addig csak klónusos ismétlések jelentkeznek. A görcsök még csak a száj- és nyelvmozgásokra terjednek ki, és nem érik el a gégét és a hangszalagot. Hiányoznak az együttmozgások, és még nem lép fel a beszédfélelem. Jellegzetessége, hogy ha a gyermeket nem éri lelki megrázkódtatás, ha környezete nem erőlteti a folyamatos beszédet, akkor a beszédhiba nem tudatosul, nem rögzül, és fokozatosan megszűnik. A dadogás gyakran társul egyéb beszédzavarral. Ilyen a hadardsosdadogás, amikor a dadogást hadarás előzi meg. A dysarthriás dadogás hátterében agyi sérülés áll. 87

87 Az agyi laesio (sérülés) lehet születésből eredő, Rh inkompatibilitásból, encephalitisből vagy balesetből származó koponyasérülés. Viszonylag ritkán fordul elő a dysphattku s dadogás. Ebben az esetben centráliseredetű organikusbeszédzavar áll fenn. Általában afáziával együtt jelentkezik. Bármilyen korban jelentkezhet. Oka lehet baleset következtében létrejött agyi trauma, apoplexia (agyvérzés), epilepszia stb. A hisztériás dadogás szintén ritka jelenség. Jellegzetessége a szótagok, szavak ismétlése anélkül, hogy tónusos vagy klónusos görcsök jelentkeznének. Traumds dadogásnál a jellemző tünet a prolongált elnémulás, a zöngétlen magánhangzók elnyújtása a szó elején vagy a végén, beszéd közben néma vagy hangos zokogásszerű hang hallható. A tünetek akut módon lépnek fel és változatlanok maradnak. daktilológikus abc - ujjdbécé. daltonizm us - lásd: vörös-zöld vakság. Dawson-bctegség Kevésbé heves lefolyású, feltehetően vírusos eredetű agyvelőgyulladás (encephalitis). debilitás - enyhe énelm i fogyatékosság. D ebré-m arie-szindróm a - A hipofízis elülső lebenyének működési elégtelensége következtében kialakult tünetcsoport. A tünetek két-három éves korban jelentkeznek. A növekedésben való elmaradás fokozatosan alakul ki, de a testrészek között nem áll fenn aránytalanság (proporcionált törpenövés). Testalkatuk infantilis, kezük és lábuk aránytalanul kicsi (aerom ieria). Az orr és az áll kicsinysége miatt arcuk jellegzetes babaarc. Szellemi fejlődésük normális, de nemi érésük elmarad, késik a pubertás, a genitálék fejletlenek. Jellemző tünetek még az oligpdypsia (a szomjúságérzés rendellenes csökkenése), oligúria (a vizelet mennyiségének csökkenése). Az általános tünetek mellett hipoglikém iás (a vér cukortartalmának csökkenése) rohamok is jelentkezhetnek. d ecereb rád ó - Az agy műtéti eltávolítása. decibel (db) - A bel tizedrésze. A hangok intenzitásának a logaritmus skálán való mérésekor használt egysége. ' U 4 defatigáció - fáradtság, kimerültség.

88 defektoricntált modell - E felfogás szerint a gyógypedagógiai gyakorlatban a köponti kérdés a károsodás, a defektus. E modell szerint a pedagógia arra kell tegye a hangsúlvt. hogy mit nem tud a gyermek a saját korosztályához viszonyítva. E lemondó, pesszimista szemlélet szerint a tanulási kudarc okát egyedül a fogyatékos gyermek..negatív tulajdonságaiban kell kercseni. E modellt ma már a fejlődésorientált modell váltotta fel. m defektológia - Régebben a kelet-európai országokban (Románia, Bulgária, Ju goszlávia) a szovjet minta hatására használt fogalom. A defektológia a pszichikai és fizikai fogyatékos gyermekek oktatásának, nevelésének és fejlesztésének törvényszerűségeit tanulmányozó tudományágat jelentene. A Szovjetunióban a gyógypedagógia szinonimájaként használták. Önálló területként kezelték a szúr- dopedagógját, a tiflopedagógiát az oligofrénpedagógiát és a logopédiát. A hangsúlyt elsősorban a kissé mereven énelmezen szervi-biológiai károsodásokra és azok okaira helyezték, mellőzve, vagy háttérbe szorítva a pszichoszociális tényezőket. *a» defektus - fogyatékosság, hiány, hiba, negatív eltérés a norm álistól (pl. az értelmi fogyatékosság); A defektusos (fogyatékos) szót főleg a volt Szovjetunióban használták 1960-ig. M a már a szakirodalom mellőzi a kifejezést. deform ált - eltorzult; deform itás, eltorzulás. Alaki rendellenesség. degenerálódis, degeneráció elfajulás; Valamely szerv vagy szervek, esetleg gondolkodásmód vagy jellembeli megnyilvánulások fokozatos elfajulása, megromlása, és ennek következtében a szervezet funkcióinak leépülése, és ezzel összefüggésben a viselkedés károsodása. Jelentheti a sejtek anyagcseréjének megváltozását, amelynek következménye a szerkezetük és funkciójuk átalakulása. Pl. a szénhidrát-degeneráció következménye a m yxoedema. A fogalmat az elmebetegségek örökletes voltára is alkalmazzák, és a személyiség nemzedékről nemzedékre történő fokozatos leépülését jelenti. Az elnevezés, ebben az énelemben ma már nincs használatban. degeneratio pigm entosa retinae - festéket szemideghártya sorvadás; A retina Örökletes betegsége, mely a degeneráció előrehaladásával fokozatos látásromlást idéz elő. Első jele a szürkületi vakság (hem eralopia). A retina széli részeiről kiindulva a látótér szűkülésével a perifériás látás teljesen elveszhet. így kialakulhat a csőlátás, ami gyakorlati vakságot jelent. A perifériás látás elvesztése a téri tájékozódás szempontjából nagyon nagy jelentőségű. 89

89 1 8. D ejcrine Ill-szindróm a - A nagyagy fali lebenyének sérülése következtében kialakuló agráfia, alexia, am nesztikus afázia és agnózia D cjerin e 1-szindróma - neuritis m ultiplex atactica; A diftéria a kisagyra kifejtett káros hatása következtében kialakuló ataxia és érzészavar. D ejerinc Klum pke-szindróm a Klum pke bénulás, paralysis plexus brachialis in- fertő t; A 7. és 8. nyak], továbbá az első háti gerincvelőideg sérülése következtében kialakuló bénulás (az alkar hajlító- és a kis kézizmok bénulnak) és érzészavar. D ejerine-r ou ssy-szind róm a - thalam us-opticus-szindróm a; A thalamus hátsó részének (látótelep) sérülése következtében kialakult féloldali (az ellenoldalon) tünetcsoport: hem ianopsia (a szem fél látóterének kiesése), thalamicus fájdalmak, érzészavar, ataxia, átmeneti hemiparesis, izomsorvadás, hiperreflexia. D ejerine Sottas-szindróm a - atrophia musculorum hereditaria; Autoszomális domináns öröklődésű betegség. Tünetei: az intraneurális kötőszövet-szaporulat, az idegek hipertrófíája, a neuritek sérülése. A betegség a gyermekkorban a disztális izomcsoport sorvadásával és érzészavarral kezdődik. Később ataxia, nystagmus és végtagdeformitások alakulnak ki. D ejerin e-t h o m as-szin d ró m a - atrophia olivopontoeerebellaris; Idült alkoholizmus, szifilisz {lues) stb. okozta idegrendszeri sorvadás, mely éves korban kezdődik: Tünetei: ataxia, dysarthria, nystagmus, érzészavar, később izomrígiditás. dekom penzáció A már kompenzált személy visszaesése, lassú regressziója egy alacsonyabb szintre. Ez tulajdonképpen az integrációban eddig elért eredmények súlyos szétzúzását jelentik. Ez jelentkezhet például az intézetben nevelkedett süketeknél és vakoknál, amikor a nevelésben elén eredmények visszaesést mutatnak. A jelenség hátterében személyiségzavar, a biztonságérzet hiánya, megrendülése, a szociális és életforma szerepek zavara, érzelmi labilitás, megoldatlan feszültségek, a menekülés tehetetlenségének kivetítődései állnak. A dekompenzált vakok és aliglátók helyzetét súlyosbítja a megzavart érzelemviláguk is, emiatt elégedetlenek, sok esetben agresszívekké válnak DeUy-Pichot-szindróm a - Dominánsan öröklődő betegség. Jellemző tünetei az.n an dui (a szivárványhártva hiánva), a fovea centrális fnpo- vagy apliziája. coloboma (hasadck- képződés), comeadiszrrófia, nystagmus, strabismus (kancsalság) e> énelmi h>gyaicko\sag.

90 ddikvcnda bűnözés; Általában az ifjúkori bűnözésre alkalmazott fogalom. Olvan törvényszegést értenek rajra, mint a lopás vagy vandalizmus. A jelenséget a hárrányos szociális helyzettel, rideg családi légkörrel, bűnözési hajlammal stb. magyarázzák. Ü k deiíríum - Külső hatásra bekövetkező heveny, nagyfokú tudati beszűküléssel* pszichomotoros nyugtalansággal és hallucinációval együtt járó, megfordítható szervi alapú elmezavar. Jellemző még a tér-időbeli értékvesztés, az elborult tudat, érzékcsalódás, téveszmék jelenléte is. m éd iriu m tremens A krónikus alkoholizmus akut időszaka, amely az alkoholadagok növelését követően is előállhat, de általában akkor következik be, amikor a betegtől hirtelen megvonják az alkoholt. A pszichiátriai betegségek amerikai osztályozása (D SM - III) szerint a delirium tremens alkoholelvonási szindróm a. Az alkoholmegvonás következtében a beteg verejtékezik, minden tagja reszket, állatokat (pókok, békák, kígyók stb.) lát maga körül, hadakozik ellenük vagy menekül előlük. Ilyenkor sürgős kezelést igényel, mert görcsrohama halálos is lehet. m dem enda elbutulás; Az agy szervi megbetegedése következtében kialakuló globális és progresszív pszichés hanyadás. A demencia lényege a mentális romlás, a szellemi leépülés, az intellektuális teljesítőképesség csökkenése. A modern tudományos felfogás szerint a demencia szindróma, melynek hátterében sokféle - sokszor jó terápiás befolyásolhatóságű - kórok állhat. Diagnosztikus ismérvei a rövid és hoszszú távú memória, az elvont gondolkodás, valamint az ítélőképesség károsodása, személyiségváltozás, esetleg afázia, agnózia, apraxia stb. M indezek következtében romlik a beteg munkaképessége. Szociális kapcsolataiban is zavar áll be. Az intelligenciával együtt az érzelmi élet, a hangulat, az erkölcsi érzék is károsodik. A demencia különbözik az értelmi fogyatékosságtól. Ez utóbbi a fejlődés leállását jelenti, a demencia viszont már kialakult értelem visszafejlődését, lefokozódását jelenti. (J. Esquirol találóan jellemezte, hogy a demens egy elszegényedett gazdag, míg az idióta mindig is szegény volt). A demencia-szindróma agyi sérülések (léziók) megnyilvánulása. A sérülések lehetnek viszonylag körülírtak (pl. daganatok) és diffúz jellegűek (pl. agyi érelmeszesedés). A klasszikus pszichiátria a specifikus okok szerint a demencia számtalan formáját különbözteti meg, ügy m int az alkoholos elbutulás (dem entia akoh olica), agyér-elmeszesedés következtében kialakult elbutulás (dem entia arterioseu rotica) agyvérzést követő elbutulás (dem entia apopleptica), súlyos agysérülést követő elbutulás (dem entia traum atica), időskori elbutulás (dem entia senilis) stb. 91

91 dem entia praecox - hebefrén ia; A szkizofrénia ifjúkorban jelentkező formája. T ü netei: a cselekvési indítékok fokozatos elszegényedése, az érzelmi élet elsivároso- dása, szeszélyes, gátlástalan, sokszor agresszív viselkedés. Az elnevezés Kracplintől származik. D ennie M arian-szindróm a paralysis connatalis syphilitica; Veleszületett szifiliszre jellemző idegrendszeri zavarok: görcsök, értelmi fogyatékosság, paresis. dentes - fog ak, Szerepük az artikulációban (hangképzésben), így a beszédben is igen nagy jelentőségű. Elsősorban a metszőfogak és a szemfogak működnek közre a hangképzésben. Főleg a mássalhangzók egy részének képzésében van fontos szerepük A legjobb artikulációt az olyan szabályos fogsor biztosíthatja, amelynél összezárt száj esetén a négy felső metszőfog kismértékben előrébb helyezkedik el, és alsó élük lefelé két-három milliméterrel az alsó metszőfogakon túl ér. Az ettől eltérő fogsorállások okozhatnak beszédhibát. Gyakori, hogy a felső fogsor túlzottan kifelé, míg az alsó fogsor túlzottan befelé hajlik, s közöttük egy ujjnyi távolság is kialakulhat. A gyermek nyelve a meglévő résbe könnyen becsúszik, ez a beszédet nagyon torzítja. Beszédhibát idézhet elő, ha az alsó fogsor van előbbre (prognathism us), vagy bármilyen más fogsor-rendellenesség. Fogszabályozással a rendellenességeket meg lehet szüntetni, s ez után következhet a beszédjavítás. dependencia - függőség Egy személy akkor fiiggő egy másik személytől vagy esetleg tárgytól, ha azt a mindennapi tevékenységében nem képes nélkülözni. Az élvezeti cikkek, mint az alkohol, a nikotin, a kábítószerek, tartós fogyasztása ellenállhatadan fizikai és pszichikai szükséglet kialakulásához, vagyis függőséghez vezet. Régebben ezt szenvedélynek nevezték. Szociális értelemben depcntuns (valakitől függő) az a személy, aki képtelen ellátni önmagát, képtelen elsajátítani az önszabályozás összetett készségét és így környezete segítségére szorul. Pl. a súlyos értelmi fogyatékosság esetében. depresszió - lehangpbsdg, m élánkéba, levertség Az érzelmi zavarok legelterjedtebb formája. A depresszió következtében az egyént lehangoltság, szorongás, éleruntság és általános aktivitáscsökkenés jellemzi. Az ilyen egyén képtelen megbirkózni a legkisebb akadállyal is, ami élerútjába akad. Szenved tehetetlensége miau, és úgy érzi szellemi képességei megromlottak. A depressziós tünetek gyermekkorban is fellelhetők Hangulatzavarokban (érdeklődéshiány, közömbösség), viselkedési zavarokban (agresszivitás, (Jár, instabilitás), az iskolai teljesítmény romlásában, bulimiában (csillapíthatatlan éhség), anorexiában (pszichés eredetű étvágytalanság), néha enurestsben mutatkozik meg.

92 depriváció - megfosztás, hiány, hátrányos helyzet, A depriváció, a frusztrációi helyzet egyik típusát jelöli. A depriváció-. veszteséget jelent (volt valami, ami nincs többé). Később a depriváció jelentése nagymértékben kitágult. E tágabb értelmezés szerint különböző életkorú emberek, sőt csoportok is, különböző élethelyzetekben és sokfele ingerrel kapcsolatban élhetnek át deprivációt. Pl. az anyai szeretettől megfosztott csecsemő (hospitalizmus) lelki károsodása is depriváció. A következmények is többfélék lehetnek, pl. alkalmazkodási zavarok, rendellenes állapotok, anomáliás vagy akadályozott fejlődés stb. A közös ismertetőjegy a pszichikus mező légüres tér jellege. Ezért különbözik más terheléses helyzetektől, pl. a frusztrációtól, (ahol megvan az inger, csak éppen hozzáférhetetlen), vagy a konfliktustól (amire az erők Összecsapása a jellemző). A következmények a megvonás (depriváció) időtartamától és módjától függnek. Jellegzetes tünetei az általános teljesítménycsökkenés, a tudatállapot sajátságos elváltozása, az ún. ingeréhség, továbbá délibábos látomások (hallucináció/t). A gyógypedagógiai pszichológia egyes neves képviselői szerint az érzékszervi sérülteknél a szenzoros depriváció (az ingerektől való megfosztottság) esete áll fenn. A későbbi kutatások bebizonyították, hogy a fenti állítást csak fenntartásokkal szabad elfogadni. A látási és hallási sérülés következményeként inkább szenzoros átrendeződésről beszélhetünk, nem pedig hiányról. Tehát az érzékszervi fogyatékosok is érzékelnek ingereket. Rájuk inkább az érzékelés mássága a jellemző, ugyanis számukra más benyomások válnak fontossá (pl. a tapintás, a szaglás stb.). A fogyatékossággal született gyermekeknél felfedezhetők olyan hospitalizációs jegyek, mint a sztereotip m ozgások apátia, érzelm i labilitás. Tehát feltételezhető, hogy ha náluk nincs is szenzoros depriváció, de fennállhat a kora gyermekkori hospitalizációs károsodás, vagyis a szociális depriváció. E tény felhívja a figyelmet a gyermek korai fejlesztésének, valamint a szülők felvilágosításának a fontosságára derealizációs gondolkodás dereisztikus gondolkodás; Olyan gondolati rendszer, amely teljesen ellentétes a valósággal. A szkizofféniás kórképben találkozunk vele. A beteg saját külön világába menekül. Elzárja magát a világtól, kiépít magának egy sajátos világképet, melynek nem sok köze van a valósághoz és melyet a saját logikától független törvények irányítanak dcuteranopia - deuteranom dlia; A veleszületett színvakság egyik típusa, az ún. zöld színvakság, amely a piros és a zöld szín felcserélésében nyilvánul meg. Dévény- módszer (D SG M ) - Olyan mozgás rehabilitációs módszer, melyet főleg agyi eredetű mozgászavarok (pl. cerebrális gyerm ekbénulások), ortopédiai problémák (pl. gerincferdülés, csípőficam stb.), reumás megbetegedések, valamint balesetek- 93

93 bői származó mozgásszervi betegségek rehabilitációjában alkalmaznak. A módszer pontos neve: Dévény Speciális m anuális technika-g im nasztika M ódszer (DSGM ). M int ahogyan a neve is mutatja, ez egy speciális manuális (kézzel végzett) módszer, mely segítségével az izomcsoportok élettani helyzetét igyekeznek visszaállítani a rendellenes módon rögzült izom-ín kötőszövet-apparátus és az izompályák fellazítása segítségével. Miután az így előkészített izomrendszer alkalmassá válik az aktivitásra, következik az alkalmazott művészi torna" Ennek lényege, hogy a sérült gyerek mozgásfejlődése is ugyanazoknak a törvényszerűségeknek van alávetve, m int az ép gyermek mozgásfejlődése. Ebből következik, hogy a mozgásfejlesztés során a sérült gyermeknek is ugyanazt az utat kell végigjárnia, mint az épnek. A károsodás csak a haladás ütemét és az elérhető eredményt befolyásolja. A rehabilitációban a mozgásokat elemeire bontják, korrigálják, majd visszaépítik az Összműködésbe. deviáció - elhajlás, eltérés, elfordulás, elgörbülés, eltévelyedés; 1. a szociológiában olyan viselkedési formát jelent, amely teljesen elfordul a társadalmi tevékenység és magatartás fennálló törvényeitől, azokat nem veszi figyelembe. Lényegében az antiszociális magatartást jelölik vele. A deviáció nagyon sokféle jelenséget takar, az egyszerű köznapi szokások megsértésétől egészen a bűn elkövetéséig. A deviancia megítélése is viszonylagos, és függ a fennálló etikai normáktól, törvényektől, szokásoktól stb. 2. a látás fiziológiájában azt jelenti, hogy az egyik szem nem képes a másik szemmel koordinált (összehangolt) mozgásra pl. kancsalság. 3. Általában, az emberre alkalmazva, a deviánsnak mondható magatartásformák széles skálán mozognak, legyenek azok akarattól függőek vagy függedenek. Ebben az értelemben sokan a fogyatékosságot (hallási, látási, énelmi stb.) is devianciaként énelmezik, bár az ezzel összefüggő magatanásformák akaratlanok, kényszerből alakulnak ki. E felfogásban a pszichopedagógia körébe canozó gyermek is deviáns. Devic-szindróm a - neuromyelitis optica; Ismeretlen eredetű betegség, amely egyaránt érinti a látóideget és a gerincvelőt. Megnyilvánulása: hevenyen kezdődő kétoldali látóideg-gyulladás, és ezzel együtt gerincvelő-gyulladás is. A gerincvelőgyulladás következtében tetraplégia alakulhat ki. dezintegrádó - szétesés; Egy olyan dolog szerveződésének az elvesztését jelenti, melynek részei különben harmonikusan összeillenek. A pszichológiában a személyiség szerveződésével kapcsolatban használják, melynek kognitív, érzési és cselekvési összetevői stressz vagy súlyos lelki zavar következtében dezinregrálódik, szétesik (pl. a pszichózis következtében).

94 4B» diifragm a ~ rekeszizom ; A rekeszizom vízszintesen választja cl a hasüreget a melliiregtol. s fölfelé kettős domborulatot alkot. A diabagma működése a belégzésben nagyon fontos. Az izom összehúzódásakor az inas központ süllyed, és ezzel együtt a mellkas is tágul. Nagy szerepe van a jó beszédlégzés (és éncklcgzcs) kialakításában. diagnózis - kórism e; Az ember testi vagy lelki sajátosságainak, ill. állapotának megállapítása a kórelőzmények feltárása (anam nézis), a célzott kikérdezés (exploráaó), valamint pszichológiai tesztek (standardizált eljárások) segítségével. A klinikai gyakorlatban a betegségek okainak megállapítását és más betegségtől való megkülönböztetését (differenciáldiagnózis) jelenti. A pszichológiában elsősorban alkalmassági, személyiségi és teljesítményi diagnózis alapján tervezik meg a megfelelő terápiát. I m, dichodkus hallás - A két fifltekés halldsészuust jelenti, amely az agy asszimetrikus működésének egyik megnyilvánulása. A hallópálya nagyobbik része kereszteződik, és így a jobb fii! és a bal agyfélteke (jobbkezeseknél) jobban hall, könnyebben értelmez nyelvi információkat, mint a bal ftil. Tehát a bal agyfélteke dominanciája esetén a jobb fiil hallási előnye ügyelhető meg a ballal szemben. dierotikus dysphonia - A hangképzés eme kóros formájában a hangszalagok atípusos rezgésmechanizmusa a jellemző tünet. A hangrés sokszor kétszeres gyors nyitását lassú zárási fázis követi. íw k diencephalon - köztiagy; Több részből tevődik össze. Közülük legfontosabb a látótelep (thalam us opticus) és a harmadik agykamra alsó részén elhelyezkedő hypothalam us. 4 8 * dikrom atikus látás dikrom atopszia, kétszinldtds; Veleszületett részleges színvakság, melynél egy ún. ellenszínpár színtelennek látszik. Leggyakoribb a vörös-zöld (daltonizm us), ritkábban a kék-sárga iránti veleszületett érzékedenségben nyilvánul meg. dilemmás adaptáltság - Élecformazavart jelent és a reziduális (maradvány) látással rendelkező látási sérülteknél fordul elő, akik a látó életformához keveset, ugyanakkor a vak életformához többet látnak. Megbomlik az ingerlési és gádási folyamatok közti egyensúly, ez részben szorongásokhoz, félelmekhez, fokozott passzivitáshoz vezethet, de másrészt agresszivitást, féktelen magatartást is kiválthat. 95

95 Ha a dilemma enyhébb formában jelenrkezik, szerepzavarok, elbizonytalanodás és a gyengébb teljesítmény a jellemző tünet. 49, dinam ikus sztereotípia - A fogalom I.P.Pavlovtól ered. Az ember viselkedésében olyan tevékenységet jelent, amely majdnem változatlanul, azonos módon zajlik le minden alkalommal. A dinamikus sztereotípiák, akárcsak a feltételes reflexek, ismételt társítások révén jönnek létre. A dinamikus sztereotípia tevékenységsorozat, melyben a tevékenységek sorrendje reflexszé válik. Tehát ez reflexlánc, melyben minden láncszemnek megvan a maga jól meghatározott helye, és az egyik feltételezi a másikat. Jelentősége az, hogy egyes folyamatos tevékenységek automatikussá válnak, vagyis minimális központi idegrendszeri tevékenységgel megnövekedett teljesítményt lehet elérni. A napi tevékenységünk nagy részét is ilyen automatikus sztereotípiák alkotják. Ma már az akarati cselekvés egyik túlhaladott modelljének tekintik. D iogenész-szindróm a. Megfelelő anyagi körülmények közön élő idős emberek izolációja. így bezárkóznak lakásukba, senkivel sem tartják a kapcsolatot, elutasítanak minden segítséget, miközben koszban, mocsokban élnek. Kacatokat gyűjtenek maguk köré. Mivel az így kialakult nyomorban, a hiányos táplálkozás és a fertőzések miatt nagy közöttük az elhalálozás, még akkor is, ha gyógyintézetbe kerülnek. Jellemző rájuk a valóság eltúlzása, a gyanakvó, paranoid gondolkodásmód. A szindróma oka az agyi érelmeszesedés (arterioszklrrózts) és lakunáris agylágyulások. d ioptria (jele: D) - Üveglencse optikai fénytörési mértékegysége, a méterben kifejezett gyújtótávolság reciprok énéke. Az egység meghatározása: töréserő= 1 /gyújtótávolság; 1D = l/m. (így pl. a 0,5 m gyújtótávolságú lencse 2 D-ás). diplacusís - kettó's hallás''-, A fület érő hangingerek hiányos, pontadan érzékelése és feldolgozása. A Corti-szerv bizonyos frekvenciatartományaihoz tartozó szőrsejtek nem megfelelő működése következtében jön létre. Ha csak egyik fület érinti, akkor diplacusís m onoauralis, ha mindkettőt, akkor diplacusis bmauralis alakul ki. A binauralis formánál egy tiszta hang a két belső fülben különböző frekvenciatartományhoz tartozó szenzoros egységek ingerületbe jutásához vezet. Az agyban a kis frekvenciakülönbségek még korrigálhatók, de a nagyobbak már nem, ezért a beteg egy hang helyett kettőt hall, s ez nagyon zavarja a tiszta hallást, főleg a beszédhallást. A beszédészlclést sokszor olyannyira lerontja, hogy a beteg a beszéd helyett csak torz recsegést hall.

96 O. diplegia - paralysis bilirerahs, kétoldali bénuuís; Ha az alsó végtagokon jelentkezik, a felső végtagokon is enyhe tünetek mutatkoznak. Kz főleg a spasticusokra jellemző. Ha a bénulás mindkét arcra kiterjed, dtplegta jácialisró\ beszélünk. diplegia atonica - petyhüdt kétoldalt bénulás\ A cerebrális paresis cerebeudris (a kisés nagyagy bénulása) formája az egyensúly súlyos zavarát okozva. A kis- és nagyagy sérülése következtében jön létre. A sérülés következményei a gen eralizált hipotónia (tónuscsökkenés, petyhüdtség) és a testtartás súlyos zavara. A beteg képtelen megtartani a léjét. Agyidegi tünetek jelentkeznek, pl. kancsalság, látási-nyelési zavar, a bcszédfejlődés zavara. Gyakori az értelmi fogyatékosság. Fejlesztésre szórni a mozgás, a beszéd, a hallás, sőt a látás is. d ttk diplopsia - kettős látás; Akkor keletkezik, ha a tárgy képe az ideghártyákon nem azonos pontokra kerül, pl. az egyik szemben a sárga foltra, a másik szemben attól távolabbi részére. A tárgyról ilyen módon a tér két különböző pontjára vetített kenős kép keletkezik, s ez zavarja a térbeli tájékozódást. dipsom ania - Szélsőséges és mértéktelen alkoholfogyasztás. Ellenállhatatlan késztetés az italozásra. Általában időszakosan lép fel, és több napig is eltarthat. Az italozási időszakok között azonban sokszor teljesen elmarad az alkoholfogyasztás. Az iváskényszer időszakában, súlyos esetekben érzékcsalódás, téves eszmék jelentkezhetnek. A roham után nagyfokú kimerültség, mély kábult alvás, majd utána sokszor depressziós állapot (ami öngyilkossággal is végződhet) következik. A mértéktelen alkoholfogyasztás következményeként elbutulás (dementia) is felléphet. A dipsomania több alapbetegség tünete, illetve velejárója lehet, pl. az epilepszia, pszichopátia, szkizofrénia stb. A dipsom aniatól meg kell különböztetni a potom d- rtiát, ami állandó, és bármilyen ital (más híján saját vizelet) fogyasztására kényszerítő szükséglet diszgrammatizmus - A beszéd nyelvtani (morfológiai) szabályrendszerének zavara, mely leginkább a megkésett beszédfejlődésre, valamint a diszfdziára jellemző. A beszédfejlődés kezdeti szakaszában kb. négyéves korig fellépő nyelvtani szabálysértéseket élettani diszgrammatizmusnak nevezzük. A későbbiekben is megnyilvánuló jelenséget már kórosnak tekinthetjük. A kóros eltérésre a fonológiai, morfológiai, valamint a szintaktikai szabályok alkalmazásának nehézsége a jellemző. Gyakran társul artikulációs zavarral, beszédgyengeséggel és egyéb kommunikációs zavarral. A szabálysértés minőségétől függően megkülönböztetünk: a) súlyos fokú (szómondatok, kialakulatlan spontán beszéd, echoldliához hasonló szóismédés, 97

97 agram m atizm us stb.), b) közepes (főnévi igenevek használata, egyszerű mondatok utánmondása, a főnévi ragozás hibái a beszédben stb.) és c) envhe fokú (az egyszerű mondatalkotás, ragozási hibák, névelők elhagyása stb.) diszgramm atizmust. Ezenkívül megkülönböztetünk expresszív formát (a jó beszédmegértés mellett a nyelvi szabályalkotás korlározott képessége jellemző) és impresszív formát (ennél a szabályok megértése, és a nyelvtani szerkezetek feldolgozása képi vagy mozgásos megerősítést igényel). diszkalkulia anaritm ia, aritm aszténia; A számolás elsajátításának (kezdeti idő- H szakban) speciális akadályozottságból származó zavara, amely az értelmi képessé- I H gektől, az alkalmazott pedagógiai módszerektől, az érzelmi zavaroktól függetlenül jelentkezik. A diszkalkulia, amely az iskolai teljesítményzavarok egyik fajtája, külön szindrómát (tünetegyüttest) alkot, amely a számolási funkció egészének zavarával jellemezhető. A diszkalku lia, amely gyűjtőfogalom, magába foglalja mindazokat a zavarokat, amelyek a mennyiséggel, a mennyiségi változás felismerésével, az öszszehasonlítással, rendezéssel, az összefüggések felismerésének bizonytalanságával, az idő- és térorientációval kapcsolatosak. Már az óvodáskorban megfigyelhetők olyan tünetek melyek előrevetíthetnek egy esetleges számolászavart. Ilyen tünetek a ritm uszavar, a számemlékezet deficitje, az elvont gondolkodás kialakulatlansága, a testvdzlat'iateralitds zavara, az éretlen személyiségjegyek jelenléte. Ezeknél a gyermekeknél az első osztályban a szemléletes gondolkodást még nem váltotta fel a konkrét műveleti gondolkodás. Az átmenethez a diszkalkuliásoknál sokkal hoszszabb idő szükséges, mint a többi gyermeknél. Náluk vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon lassan alakul ki a cselekvés interiorizálása a szimbolikus funkciók (a szimbólumok megértése, bevésése, a velük való műveletvégzés) segítségével. Az első osztályban a matematikatanulás feltételezi, hogy a tanuló előrevetítse a tárgyi cselekvés eredményét, vagyis, hogy gondolatban elővételezi az egyszerű helyzetek lefolyását. A diszkalkuliás a gyermekeknek nagy nehézséget okoz a tárgyak meghatározott szempontok szerinti (pl. szín, alak, hosszúság stb.) osztályozása és sorba rendezése. Nehezen alakul ki a számfogalom, az, amikor a szám már a számsor dinamikus elemévé válik. Mindez megakadályozza a mennyiségfogajom megértését (hogy a tárgyak száma egy olyan jellemző, mely téri elhelyezésüktől független). A diszkalku lia gyakran társul diszgráfiával és diszlexiával. 1 erápiáját hosszú időre kell terveznünk. Lényege az általános képességfejlesztésből, egyéni fejlesztőprogramokból áll, melyekben meghatározó szerepet játszik a konkrét szemléltetés. Í 8 * diazkordáns ikerpárok A különböző nemű (tíú-lcanv) ikerpárok.

98 # * diszkromatopszia szitwakság. színtérrsztés; Nagyon nagy jelentőségű lár.ísi zavar. S/íntévcs/tők azok, akik a 90%-nál nagyobb többséget kitevő normális szincrzésűektöl eltérően vagy nem ismerik fel a színeket, vagy azokat a normálisról eltérően érzékelik. Ha a vörös iránt érzékeny elem hiányzik a szemből protanopiáról ha a zöld deuteranopiáról, ha pedig az ibolya m tan opidról beszélünk. Színté- vesztés akkor is előállhat, ha mindhárom színérzékelő elem megvan, de a vörösre érzékeny csapok száma a rendesnél kevesebb. A protanopids és deuteranopiás szem a vöröset a zölddel, a tritanopids a kéket a sárgával téveszti össze. A kéktévesztő tritanop nagyon ritka. Ha a színláróképesség teljesen hiányzik, akrom atopsziáról beszélünk. Ritkán fordul elő, rendszerint nagyfokú látásélesség csökkenéssel együtt. Az ilyen beteg mindent szürkének lát. Centrális látása gyenge, melyet legtöbbször központi scotoma, nystagmus, fotofobia kísér. m diszlexia - dyslexia, olvasászavar. Mivel a kórkép nagyon sokrétű, számtalan kifejezést használtak a megnevezésére, melyekből csak egy néhányat említünk: kongenitális alexia, caecitas verbális (szóvakság); bradylexia; legaszténia; sztrefolexia, olvasási gátlások; olvasás- és helyesírás-gyengeség stb. A diszlexia a részképességzavarok egyik formája, amely gyűjtőfogalomként magában foglalja mindazon nehézségeket (akadályokat), amelyekkel a gyermek az olvasási folyamat elsajátítása közben találkozik, és melyek kijavítása speciális terápiát igényel. A diszlexia fiiggeden az értelmi szinttől, az előzetes iskolázottságtól, az érzelmi zavaroktól (amelyek ugyan kihangsúlyozhatják a diszlexiás tüneteket). A diszlexia olyan összetett zavar, mely az olvasási tevékenység minden mechanizmusát érintheti, és következményei kihatnak a többi iskolai tevékenységre is (mint pl. a számolás vagy az írás stb.). Az olvasási (és írási) zavart idegrendszeri sérülések, fejlődési retardáció, örökletes tényezők, lelki és környezeti hatások, ezek összefonódásai (egyesek uralkodó jelleggel) okozhatják. Kiváltó tényezőként említik a hallási és látási zavarokat, a beszéd motorikus-akusztikus funkciói differenciáló képességének a zavarát. Az újabb (főleg amerikai) kutatások szerint a diszlexia bonyolult nyelvi fogyatékosság, melyet a fon ológiai kódolás zavara (a szavak megjegyzésének, tárolásának és felidézésének zavara), a fon ológiai tagolás hiányossága (a szavak szótagokra és hangokra bontásának képtelensége), a szókincs szegénysége, a szavak és mondatok közötti nyelvtani és mondattani különbségek felismerésének hiányosságai idéznek elő. A szerzők nagy többsége megegyezik abban, hogy a diszlexia kórtamlag nem egységes kórkép, hanem szindróma. Az olvasászavar a gyakorlatban a gyakori és makacs betűtévesztésekben, a betűk sorrendjének a felcserélésében, az olvasás irányának eltévesztésében, betűk és szóragok betoldásában vagy kihagyásában, a hosszú szavak nehéz kiolvasásában, sokszor a nehéz szavak eltorzításában, a szöveg

99 meg nem értésében stb. nyilvánul meg. E gyermekek számára nagy nehézséget okoz a nyelvtan, a fogalmazás, valamint az idegen nyelvek elsajátítása. A diszlexiás gyermekek körében nagy számban fordul elő magatartászavar is (nyugtalanság, figyelmetlenség, labilis hangulat, akaratosság, engedetlenség, vadság, durvaság, de úgyszintén félénkség, visszahúzódó, apatikus vagy akár infantilis magatartás is.). A kutatók véleménye a diszlexia gyakoriságát illetően megoszlik (2-2 5 % között mozog a diszlexiások száma), de abban megegyeznek, hogy a jelenség fiúknál kétszer olyan gyakori, mint lányoknál. A diszlexia kezelése a tanárok részéről speciális felkészültséget követel. Ma nagy hangsúlyt helyeznek a megelőzésre, a prevencióra is. Már óvodás korban megkezdődik a megelőzés, ennek lényege, hogy játékos, oldott légkörben azokat a funkciókat (főleg nyelvi funkciókat) fejlesszék, melyek feltétlenül szükségesek az olvasás elsajátításához. diazortográfia - A helyesírás elsajátításának zavara. Leginkább olvasászavarral (diszlexia) együtt jelentkezik, de nagyon ritkán elszigetelten is előfordul. A legújabb vizsgálatok kimutatták, hogy a kizárólag helyesírási nehézséggel küzdő gyermekek tünetei abban különböznek a diszlexiás gyermekek tüneteitől, hogy az előbbieknél a jobb nyelvi készség mellett a nehézség főleg a fonetikai készségben jelentkezik. A diszortográfiásoknál jelentkező hibák a következők: a) fonetikai hibák (a tévesztés oka a vizuális hasonlóság, pl. ősz - őz, gép - kép stb.), b) vizuális hibák (a megfelelő hangzás mellett a leírás hibás), c) betűk felcserélése (ez lehet hallási vagy a hangok elkülönítésében jelentkező hiba, pl. dugó - búgó stb.) d) betoldási és kihagyási hibák (lexikális vagy fonetikai hiba következtében, pl. krém - kérém; bicikli - bicili); e) sorozathibák (a szekvenciális szerveződés hibája, pl. szűrő helyett szőrű), valamint ún. f) értelmeden" hibák (többnyire a fonológiai folyamattal és a vizuális memóriával "lexikális folyamat* van a baj). diszplazia A sejtek szövetekbe szerveződésének kóros folyamata, melynek következménye a szerv rendellenes fejlődése diszpozíció - Betegségre való hajlam diszpraxia - A mozgástervezés zavara. D iszproxidban a célirányos mozgások, gesztusok, tanult mozgásos tapasztalatok tervezésének és kivitelezésének enyhe zavara észlelhető, mely a hibás agyi irányítás következménye. A diszpraxia súlyosabb megjelenési formája az apraxia, amely a mozgásos tapasztalatok (elhasználásának hiányát jelenti. A praxia a saját te. valamint a környezet kölcsönhatásában létrejövő mozgásos tanulási folyamat eredménye. A diszpraxia* gyermek ugyan ep

100 mozgásrendszerrel rendelkezik, cgy-egy önálló mozgást el is végez, de a bonyolultabb mozgásos feladat elvégzéséhez ezeket már nem tudja felhasználni. MozgásreperToárja" beszűkült, mozgásos játékai fantáziátlanok, az egész mozgása ügyetlenségről tanúskodik, testséma tudata fejletlen. A diszpraxia mellett gyakran megtalálható a dtszyrájia, diszkalkulia, iskolai teljesítményzavar és viselkedészavar. Több típusa van: ideomotoros diszpraxia (ügyedengyermek-szindróma) - az anticipált mozgások kiválasztásának és szekvenciális elrendezésének zavara (pl. nagyon csúnya írásban, rossz eoközhasználatban nyilvánul meg); ideatoros diszpraxia - komplat cselekvéssorozatok kivitelének a nehézsége (pl. egy háztartási gép kezelése, mosakodás stb.). A diszpraxia gyakran érinti a beszédet is (verbális diszpraxia). A verbális diszpraxia a tiszta kialakításának folyamatát befolyásolja. Egészséges beszédszervek mellett az agyi szabályozás nem megfelelő. A verbális diszpraxiában a gyermek meg tud megszólaltatni egyes hangokat, de nehézsége támad, ahogy ezeket beszéddé próbálja formálni. Az ilyen beszéd sokszor alig érthető, mén a lusta szájmozgás eltorzítja az artikulációt. I m a asszociáció - Többnyire a személyiséglélektanban használt kifejezés, mely a személyiség részekre esését, a harmónia megbomlását jelenti. Összetartozó gondolkodási, cselekvési és viselkedési folyamatok részleteikre esnek szét, miközben ezek kicsúsznak az egyén kontrollja alól (pl. koordinálatlan mozdulatok, emlékezetzavarok, hallucinációk). «disszocialitás - Az érzelmileg retardált, meleg és biztonságos családi háttér nélküli, gyökénelen magános gyermekek serdülőkorban megnyilvánuló társadalom- ellenes magatartása. disszociatív zavar - hisztériás neurózis Jellemzője az észlelés, az emlékezet és az identitás közötti összhang váratlan és időleges megbomlása. disztális - 1. a kézzel el nem érhető távolságon kívül levő ingerek vagy a szemlélőtől egy bizonyos távolságban levő ingerek megnevezése; 2. a test középvonalától távolabb eső (anatómiai irányjelzés, a proximális ellentéte) disztóniás szindróma - Főleg a proxim ális (a törzshöz közelebb eső) izmokon jelentkező mozgászavar, mely az atetózisra hasonlít. A mozgászavar következtében a nyak, a törzs megmerevedik, s lassú forgó jellegű pózokba dermed. A görcsös izmok passzív nyújtásra ellenállást tanúsítanak, és ha a nyújtást hirtelen megszüntetjük rugószerűen csapódnak vissza eredeti helyzerükbe. Mindezek ellenére a disztóniás betegek bonyolult tevékenységekre és viszonylag nagy erőkifejtésre képesek. 101

101 7 1. disztrofiás törpenövés - A törzshöz képest rövid végtagok, szabálytalan epifizisek, dongaláb, scoliosis, luxatiok (ficam) jellemzik. 72* d izartriis dadogás - A központi idegrendszer (agy) sérülése következtében kialakult dadogás. Az organikus dadogásnak ez a formája szülési sérülés, RH inkom p atibilitá s, encephalitis vagy koponyatrauma következményeként alakul ki. Pl. az afázia remissziós (a kórtünetek ideiglenes megszűnése vagy csökkenése; átmeneti javulás) szakaszában dizartriás dadogás léphet fel. Az egyszerű hang-, szótag-, szóismétlések mellett spasztikus tünetek, parakin ézidk és em bolofrdzia (töltelékszavak jelenléte) is jellemzik. dizigóta ik rek - kétpetéjű ikrek.. ü l dolichoccphal - hosszú fejű ; A fej saggitális (nyíl) irányában (pontosabban a glabelía *a homlokcsont és a szemöldök közötti rész* ás a nyakszírt közötti vonalban) elnyújtott, azonban nem társul hozzá scaphocephaliás (csónak alakú koponya) jel- Jég, vagyis oldalról nem lelapított, a fejtető nem magasabb. D ollinger-b ielschow sky-szind róm a - A familiáris amaurotikus értelmi fogyatékosság késői gyermekkori alakja. Autoszomális receszív öröklődésű lipoidanyagcsere-zavar. Tünetei megegyeznek a Tay-Sachs-kóréval, de annál később, kisgyermekkorban kezdődnek. dom borm űvű írás - A vakok tapintás segítségével olvasható írása. Két jellegzetes formája van; 1. a vonalrendszerű domborművű írásmód, a K lein -file latin betűs írás. Ez az írás (olvasás) főleg Európában terjedt el. Ólomtömbökbe épített acéltűk segítségével a betűfigurákat papírra szurkálják. A vakok tapintással jól tudják olvasni. Hátránya, hogy hosszadalmas, sok időt igényel. Ennek ellenére a vakok számára nélkülözheteden írásmód, mert a szöveget így nemcsak ők, hanem a látók is el tudják olvasni. Ezért a vakok a látókkal való gondolatközlésre ezt használják. Ezt az írásformát W. J. Klein, a vakok bécsi intézetének igazgatója alkotta meg. 2. pontrendszerű tapintható írásmód. Ennek legismertebb, máig is használt formája a B railu iátál kidolgozott írásmód. dom borm űvű kép - Takrilis (tapintható) taneszköz a vakok számára dom inancia - 1. öröklődő tulajdonságpirok közötti viszony, melynél az egyik jelleg látszólag teljesen elfedi a másikat. A kiemelkedő tulajdonságot dominánsnak.

102 17 elnyomottat rectsszivnek ncvc7zük; 2. ccrcbrális dominancia - az agyi központok működési tulajdonsága, ami szerint az egyik félteke a másikhoz, viszonyítva uralkodóvá válik. Az. agv két féltekéből (a jobb és a bal) áll. A két féltekét a corpus callosum (kérges test) köti Össze, ami idcgszálakból áll. A két félteke hasonlít egymásra, és funkciójuk kiegészíti egymást. Emellett mindegyik az ellenkező oldali testrész működését szabályozza. A bal féltekében található a beszédfunkciók központja. A logikus, az analitikus és a lineáris gondolkodásmódért is ez a félteke féléi. A jobb oldali félteke inkább az intuitív, koncepcionális elképzelésekben vesz részt. A térbeli látásért, zenei képességekért valamint egyéb fontos funkciókért felel. Megegyezés alapján a beszédfunkciót ellenőrző agyi féltekét nevezzük domináns féltekének. Az egyik agyfélteke egészének dominanciáját ma már nagyon sok kutató nem fogadja el érvényes szabályként. Mások az egész dominanciaelméletet vitatják, mint nem bizonyítható jelenséget. domináns gén - Egy bizonyos fizikai tulajdonság megjelenése az utódokban. A szülői gének egyesülése után a domináns tényező a génpár másik tagjához képest. domináns öröklődés - A kóros jegy öröklődése, vagyis a kóros jegy elnyomva az ép gén hatását uralkodik (dominál). A domináns öröklődés jellegzetessége, hogy több generáción keresztül érvényesül az adott jegy. A dominánsan öröklődd betegségek legnagyobb része a kötőszöveti rendszert, a csontvázat, az izomzatot érinti. A váz és izomrendszer domináns öröklődésű betegségei: az aehondroplasia, osteogenesis im perfecta, dystrophia m iotoniea, stb. Az idegrendszer fontosabb dominánsan öröklődő betegségei: a H untington-féle chorea, scurosis tuberosa, neurofibrom atosis. donga!áb - pes equinovarus congenitus; A láb leggyakoribb, ismeretlen eredetű fejlődési rendellenessége. Fiúkon gyakoribb, mint lányokon. Sokszor mind a két lábon jelentkezik. A láb lefelé áll, a talp felfelé és befelé fordul, a boka kidől, a sérült talp külső élen áll. Tehát a lábszár végén kampószerű görbületet alkot, súlyos esetben a lábujjak egymás félé néznek, a talp fölfelé, a lábhát lefelé. A járás nagyfokban gátolt. A lábszár izmai sorvadtak. A dongaláb sokszor egyéb fejlődési rendellenességgel (pl. m yekdysplasia- gerincvelő rendellenes fejlődése) együtt, annak részeként jelentkezik Dostoevsky-szindróm a - D osztojevszkij-szindróm a, epilepsia extatica; Dosztojevszkij J i félkegyelmű" című művének főhőse. Miskin herceg betegségének leírása alapján kapta ezt a nevet. Extatikus rohamokban, extatikus aurában jelentkező temporáhs epilepszia. Két formája ismeretes. Az egyikben pillanatnyi tudatkiesés 10*

103 után megmagyarázhatatlan örömérzés lép fel. Ezt az állapotot nem követi grand m ai (nagyroham). A másik formájában az extatikus állapotot generalizált nagyroham (grand m ai) követi. A beteg úgy érzi, hogy az extatikus periódusban a lelkében csodálatos fény gyullad ki. A betegségei gyakran a temporális lebeny tumora idézi elő. I D ow n-kór - mongolizmus, m ongoloid idióta, foetarlizm us, em brioidizmus, 21. triszóm ia; A kórkép leírása (1866) L^ngdon Down londoni orvos nevéhez kapcsolódik. A ma már általánosan elterjedt Down-kór (vagy szindróma) elnevezés is innen származik. A Down-kór pontos okát csak 1959-ben (J. Lejeim e) sikerült megállapítani. Ezek szerint a betegség kromoszóma számbeli eltérés, amelyben a 21. kromoszómapár helyett három kromoszóma (triszómia) jön létre (így a normális 4 6 helyett, összesen 47 kromoszóma van). A jelenség mögött a 21. kromoszóma szimfelezó sejtosztódása során nem válik szét. Később, a vizsgálati módszerek tökéletesedésével kiderült, hogy az esetek egy kis részében mozaicizmus és transzlokáció is előfordul. A mozaicizmus vagy mozaikosság azt jelzi, hogy a szervezet sejtjeinek, szöveteinek, szerveinek kromoszómagarnitúrája nem azonos. T ehát, vannak az ép szövetek és szervek (melyekben 4 6 kromoszóma van) mellett olyanok is, amelyeknek sejtjei 47, vagy akár 45 kromoszómát tartalmaznak. A transzlokációs formánál a fölös 21. kromoszóma valamely másik kromoszómára tevődik át. A Down-szindrómások külső megjelenése annyira sajátságos, hogy könnyen azonosítani lehet. Jellemző rájuk a rövidfejűség (brachykephalia), valamint a m icrocephalia. Arcuk kerekded, kissé pufók, az orcák bőre pirosas és gyakran repedezett. Az orrhát benyomott, lapos, az orr tömpe. Szemük ferdevágású, kissé dülledt. A szivárványhártyán gyakran találunk pigment foltokat. A szemeken megtalálható az epicanthus (más néven epiblepharon - belső szemzug, redő). Gyakran szenvednek idült kötőhártya- és szemhéjhurutban. Az idősebbek egy részénél hályogok (katarakta) kialakulása is észrevehető. Abnormális pupillareakciók és az irisz atropin túlérzékenysége jellemzi. Fülük kicsiny, elálló és gyakran találkozunk a belső fulléc hiányával. Az ajkuk repedezett, és általában a szokottnál vastagabb. Szájukat általában nyitva tartják. A nyelv, különösen a kisebb gyermekeknél kilóg a szájból. A nyelvtest nagy (m acroglossia) és igen jellemző haránt irányú repedezettsége van (lingua dissecata vagy lingua scrotalis). A szijpad gyakran keskeny, magas (gótikus vagy V alakú szájpad) a felső állkapocs fejletlensége miatt. Fogzásuk és fogváltásuk lassú. A kéz is számtalan sajátosságot mutat. Tenyerük kicsi, széles, ujjaik tömpék, rövidek. A tenyerek és a talpak borlécrajzolata (dcrm atoglipha) jellegzetes. Legtöbbször megtalálható a négyujjas barázda vagy majomtenyér (a tenyér párhuzamosan futó barázdái helyeit csak egy barázdát találunk, amely a 104

104 kisujj szelénél kezdődve, végigfut az egész tenyéren). A kisujjuk erősen begörhülr. és a középső perce rövid (brachym esophalangia). lábuk rövid és széles. A betegek szőrzete (haja. szemöldöke) sima, finom szálú. Viszonylag gyakran fordul elő összenőtt szemöldök (synophrion). Bőrük, főleg idősebb korban szárazzá, pikkelyessé válik. A neuromuscularis transzmisszió károsodása következtében az izmok hipotóniásak, lazák, az ízületekben kóros hajlékonyság tapasztalható. Testnövekedésük elmaradt az átlagtól és diszproporcionális (aránytalan). Alacsony testalkatúak, az átlagnál cm-rel. Legnagyobb részükre a rúlsúlyosság a jellemző. Járásuk lomha. Feltűnő még a diszpu zidk nagy száma: a mellkas, a csípő, a csontrendszer diszharmonikus volta. Immunapparátusuk éretlen. A fertőző betegségekkel szemben csekély az ellenállásuk. Télen a felső légutak, nyáron a béltraktus hurutja gyakori. A hűvöset, hideget nehezen tűrik. Ilyenkor ún. márványbőr alakul ki, amely a kapillárisok bénulását és a vér szén-dioxiddal való feltöltődését jelzi. Ilyenkor mozgásuk lelassul, és sokkal fáradékonyabbak lesznek. A Down-kórosoknál gyakran megjelennek a korai szenilis demencia tünetei. A középidős (25 30 éves) betegek agya elmeszesedik. Az erek falában és a fehérállományban is mész rakódik le, s ennek következménye a senium praccox (idő előtti megöregedés). Az általános hormonális zavar (a közti agy és az agyalapi mirigy kóros irányítása a belső elválasztású mirigyekre) következtében alacsony növés, a pajzsmirigy csökkent működése, a nemi szervek csökkent fejlettsége jellemzi. Beszédfejlődésük megkésett, hanghordozásuk monoton, sok esetben elmosódott, érthetetlen. Feltűnően gyakori a beszédhibák jelenléte. Legfőbb jellemzőjük a különböző mértékű énelmi fogyatékosság. A Down-kór minden emberi rasszban megtalálható, tehát ubikviter szindróma. Rájuk is vonatkozik az, hogy az idegrendszer kisgyermekkorban plasztikusabb, mint felnőttkorban ezén a korai foglalkoztatás (óvodás kor) náluk is indokolt. Szakszerű és rendszeres fejlesztéssel szép eredményeket lehet elérni. M. Dravct-kór - gyerm ekkori myoelonus (izomrángásos) epilepszia; Feltételezhetően genetikus eredetű, de tisztázatlan Öröklődésmenetű betegség. A beteg családjában gyakori az epilepszia. A gyermek fejlődése a rohamok megjelenéséig normális. Csecsemőkorban generalizált rohamokban jelentkezik. Az egy- és négy éves kor között kezdődő betegség myoclonusos rohamokban lép fel. 85* Dreyfus-szindróma - píatyspondylia generalisdta; Fejlődési zavar, mely kisgyermekkorban kezdődik. Feltételezhetően öröklődő betegség. Legjellemzőbb tünete a lapos csigolya, a korai kyphoscoliosis, a rövid törzs és az ehhez viszonyított hosszú végtagok. Az izomzat hipoplázias, az ízületek lazák. Jellemzője még a gacsos csípő (coxa valga), patella bipartita (két részre osztott térdkalács), a dongaláb, szűk medence. 105

105 8 6. D SM - diagnostic an d statistical manual o f m ental disorders; Az American Psychiatric Association (APA) által kidolgozott pszichés zavarok osztályozása. Jelenleg a harmadik átdolgozott kiadás van forgalomban. Az osztályozás a tünetek listáinak vizsgálatából és a tünetegyüttesek elemzéséből indul ki. Leírja a mentális zavar megjelenési formáját, de nem taglalja a kiváltó okokat. Hasznos kézikönyv a szociálpedagógusok és hasonló foglalkozásúak számára. $ Duane-szindróm a a szem izm ok hipopláziája (satnya fejlődése) vagy degenerativ rostos (fibrozisa) elfajulása-, Rendszerint féloldali elváltozás. A szemteke mélyen ülő, a szemrés keskeny. A betegséghez gyakran társul arc-, fül-, fog- stb. rendellenese k Dubowitz-szindróm a Autoszomális recesszív öröklődésű, kombinált fejlődési rendellenesség. A gyermekek kis születési súllyal jönnek a világra, jellemző tüneteik: diszharmonikus arc, nagy elálló fülek, aránytalanul nagy száj, rövid nyak, microcephalia (kisfejűség), vékony szálú haj és szőrzet, ichthyosis (halpikkelyszerű bőr), fényérzékenység. D u chenne-a ran-bctegsóg - atrophia m yelopathica musculorum-, Autoszomális recesszív öröklődésű felnőttkorban kezdődő, lassú izomsorvadás. Rendszerint a kéz izmain kezdődik, majd átterjed az alkari és a felkari izmokra is. dura mater - Az agyhártya külső, az agyat és a gerincvelőt is beborító rétege.. i t t * dutturophonia - torokhang. düh - Heves motoros és vegetatív reakciókkal kísért érzelmi (affektív) állapot, mely támadó viselkedésre késztet és frusztráció hatására keletkezik. Gyakran találkozunk dühkitörésekkel az értelmi fogyatékosok körében.,-j 3» Dyggye-szindróma - Autoszomális recesszív öröklődésű enzimopátia. Klinikai jellemzői: rövid végtagok, deformált csigolyák, rövid csöves csontok, súlyos értelmi fogyatékosság. M * dysarthria - dizartria; Az artikulációs izmokat mozgató agyidegek pályáinak es magvainak megbetegedése következtében létrejött bes/édhangképzési és kiejtc. zavar. A dizartria súlyosabb lorm. ananrninak hi\ uk. A dizartria tüneteit a károsodás kiterjedése és helve határozza rne A dizanriakai letreho/o különböző

106 kóros tolulnátok szerint a következő di/nrtriákat különböztetjük meg: Centrális vagy kortikáhr, Szubkortikális (extrapiramidális)\ D ysarthria suprabulbar paralysis; D ysarthrta bulbarparalízis; C ercbelbíris dysarthria A különböző eredetű dizarrriák közös jellemzői: az artikulációs zavar jelenléte (a beszéd elmosódott, nehezen érthető, gyakran dünnvögő, orrhangzós). Kóros tünetek jelentkezhetnek a gége szintjén, s megváltozhat a beszéd tempója, ritmusa, dallama, hangerőssége, és öszszességében a hang minősége (disprozódia). A dizartríák kezelése hosszadalmas és neurológus, logopédus, pszichológus, gyógytornász együttes és összehangolt mun' káját veszi igénybe. d y m n i a - A koponya fejlődési rendellenességeinek gyűjtőneve. I B t dysfúnctio - diszfunkció; Hiányos, zavart, rendellenes működés. Ilyen pl. az írás*, olvasás-, számolás-, beszéd-, mozgászavar. Az orthofunctio (a megfelelő működés) hiánya, vagyis egy adott életkor által felállított követelményrendszer teljesítésének a képtelensége. A diszfúnkciósok (és itt főleg a mozgássérültekre utalunk) általános adaptációs képessége csökkent vagy megszűnt, ezért képtelenek a tőlük elvárt adaptációra, új követelmények elsajátítására. A diszfúnkciós tünetek itt másodlagosak, szemben az elsődleges tünettel: az általános adaptációs képesség romlásával, elégtelenségével. Az általános adaptációs fejlődésének lelassulását, elakadását a biológiai és szociális feladatok megoldásának a sikertelensége, a sorozatos kudarc, a frusztráció idézi elő. Ennek következtében jelenik meg a diszfúnkciós személyiség. A legfelső szabályozások körét érintő diszfúnkciós személyiségváltozás nem jár kötelezően csak a mozgássérüléses tünetekkel. A köznapi értelemben vett diszfúnk- ciók, a mozgások idegrendszeri szabályozását érintik. A diszfunkció kifejezés egyben jelzi, hogy a probléma nem végleges és állandó jellegű, hanem a fogyatékosság összerendezés!, szerveződési zavarban nyilvánul meg, és egy jobb összeren- deződési mód tanulható, tehát van lehetőség a változtatásra, (lásd még: konduktív pedagógia). 97 «dysgenesis - fejló'dési zavar, hibás fejlődés. 58* dysglossia - diszgbsszia; Expressziv organikus beszédzavar, amely a beszédszervek perifériás (külső) részeinek organikus (szervi) elváltozásai alapján alakul ki. A zavarok lehetnek: dysglossia labiális (ajak-diszgbsszsa) dysglossia den talis (fbg-diszgiosszia) dysglossia lingualis (nyelv-diszglosszia), dysglossia p alatális (száj pád-diszgbsszia), rhi- n oblia aperta (nyílt orrhangzós beszéd), p a b to b lia (nyílt szájpad), és dysgbssia nasalis (zárt orrhangzós beszéd). 107

107 59* dysglossia dentalis - fog-diszglosszia; A fogak rendellenes fejlődése vagy hiánya, I valamint az állkapocs rendellenességei következtében lép fel. 1. Fogállományi anomáliák lehetnek: foghiány (fiziológiás fogváltozás időszakiban vagy a foghúzás nem pótlása következtében); diastem a (a felső metszőfogak közötti hézag); protrusio (egyes fogak előre dőlése), retrusio (egyes fog ak hátradőlése), extra-introversio (a középső és az oldalsó metsző fogak kifelé vagy befelé fordulása), 2. fogsorziródási rendellenességek: disztálharapás (ha az alsó 1. moláris, röviden a hatos a felsőhöz viszonyítva hátrább áll), m ezial harapás (az alsó hatos a felsőhöz viszonyítva a normálisnál előrébb van), prognathia (az állcsont az állkapocshoz viszonyítva előbbre áll), progenia ( bulldog harapás, vagyis az állkapocs»mandibula«a felső állcsonthoz»maxilla«viszonyítva előbbre áll.); ha a fogsor nem képez zárt, akkor nyílt harapásról beszélünk. A fogak rendellenes fejlődéséhez kapcsolódó leggyakoribb beszédhiba a szigmatizmus. H K dysglossia labiális - ajak-diszglosszia; Az ajkak organikus elváltozásainak a következménye. Leggyakrabban az arcideg (nervus facialis) bénulása, illetve az ajkak fejlődési rendellenessége okozza. Elsősorban az ajkakkal képzett zárhangok (b, p, m) és a magánhangzók kiejtése nehezül meg. Ajakbénulás esetén főleg a sziszegők (sz, s) torzulnak. dysglossia UngiialU nyelv-diszgbsszia; A nyelv organikus rendellenességei következtében fellépő beszédzavar. Az elváltozás lehet a m icrogbssia (kis nyelvtest) és a m acrogbssia (nagy nyelvtest), esedeg a nyelv különböző eredetű bénulásai. Az esetekben elsősorban az r hang, a sziszegők, valamint a nyelvvel képzett zárhangok (t, d) ejtése torzul. dysglossia nasalis zárt orrhangzós beszéd. «dysglossia palatális - szájpad-diszgbsszia; A gótikus vagy a lapos szájpad organikus rendellenességeiből származó hibás artikuláció. dysgraphia - diszgráfia, írászavar; A zavar megjelölésére számtalan kifejezést használtak, pl.: irás-pöszeség, veleszületett szóvakság, olvasás- és irásképzavar, olvasás és helyesírás gyengeség stb. A diszgráfia kórtanilag nem egységes kórkép, hanem szindróma. Úgynevezett részképesség-kiesés, aminek következtében az írás elsajátítása a hagyományos írástanítási módszerek segítségével megnehezül vagy lehetetlenné válik. Az írászavar a legtöbb esetben olvasászavarral (diszlexia) társul. A diszgráfia ép értelmi képességek mellett jelentkezik, és független az iskolai előzményektől. 108

108 a tanult írásmintától, a személyiségtől. Megjelenését leginkább a fiziológiai folyamatok zavarai (egyensúlyi folyamatok, izomtónus-szabályozás, a kéz izmainak fejletlensége, szem-kéz koordináció, a testfeleket összehangoló kétoldali integráció, a hallási, látási és téri észlelés), a Társadalmi háttér, valamint a nyelvi fejlettség szintje befolyásolja. Leginkább az írásnak, mint kommunikációs eszköznek a megerősödési és automatizálási folyamatait érinti. A diszgráfia legfőbb jellemzője a leírt nyelvi anyag felbontásának akadozása, az artikulált szavak analízisének és szintézisének gyengesége. Az írászavart (diszgráfiát) tetten érhetjük az írás folyamatában, valamint az írásprodukció eredményében is. Az írás folyamatában (a kéz finommororikájában) megjelenő eltérések: az írás közbeni rossz kéztartás; az íráshoz szükséges izmok és csontok fejletlensége következtében kialakult rossz ceruzafogás melynek eredménye a mozgások pontatlansága, a mozgások kivitelezésének nehézsége. A rossz kéztartás következtében kialakult görcsösség megakadályozza az ún. mikromozgások, a kéz finommozgásainak kialakulását, az írás egyenedenné, ritmusa töredezetté válik. Az írás elhagyja a vonalközt. Sokáig fennmaradnak az írás közbeni együttmozgások. A gyermek görcsösen, szinte az egész testével ír, ezért hamarabb fellép a fáradtság, és az írás tempója is lelassul. Az írás eredményét tekintve jellemző tüneteket találunk a külalakban, sőt az írás tartalmában is. A diszgráfiás gyermek írását összességében úgy lehet jellemezni, hogy csúnya, ami az elégtelen sorkövetésben (az íráskép hullámzik), a változó nagyságú betűk használatában (egy szón belül is változhat a betűméret), a betűk dőlésszögének gyakori változtatásában, a gyakori firkálásokban, áthúzásokban nyilvánul meg. Az írás tartalmában megjelenő változások a következők: a nagyszámú betűtévesztés (gyakran összetéveszti az optikus, akusztikus vagy beszédmotoros szempontból hasonlókat); betűk átrendezése a szavakon belül (vonatkozhat hangokra, betűkre és szótagokra is); mássalhangzók, magánhangzók, szótagok, valamint szavak kihagyása; betűk, szótagok betoldása a szavakba. Jellemzők még a torzítások, egybeírások, különírások, a bizonytalanság, a helyesírási készség gyengesége; a szótagolási, elválasztási nehézségek jelenléte, a központozás mellőzése stb. Diktáláskor gyakran elhagynak betűket, szótagokat, frástempójuk lassú. Gyenge verbális emlékezetük következtében gyakran lemaradnak az írásban, és a mondatokat sokszor az értelmedenségig torzítják. Sok kutató a torzításokat, áthelyezéseket, betoldásokat a diszgráfia tipikus Tünetének tekinti. A diszgráfia terápiája időigényes, hosszú és sokszor évekig is eltarthat. IA5«dyskinesis - diszkinézis, m ozgászavar; Az akaratlagos mozgások zavara, melyre a mozgások befejezedensége, részlegessége a jellemző. Diszkinézis esetén az izmok reflexei normálisak, a mozgások azonban részben célszerűdének, előre nem várha-

109 tók, és a mozgások közben az izomtónus abnormális. Ha az akaratlan mozgás normális tónus mellett jelentkezik, ez rángásszerű (gyors összehúzódás) chorciform mozgást eredményez. Ha az izomtónus fokozott, az akaratlan mozgások lelassulnak, és létrejön az athetozis, Végül lehet az izmok tónusa oly mértékben fokozott, hogy akaratlan mozgás már nem mehet végbe, csak mint tónusos helyzet nyilvánul meg. Ez a disztónia. Phels szerint öt diszkinézist" lehet megkülönböztetni: spasticitds, athetozis, szinkinézis, ataxia, és trem or. Ezenkívül még megkülönböztetik a choredt, a ticet és a eonvulsiokat. E csoportokra jellemző, hogy nem progrediálnak, hanem állandóak. dyslalia - diszlalia, psellismus, pöszeség; Egy adott nyelvközösségben használt beszédhangok, hangkapcsolatok helyes képzésének a hibája, amely a beszéd tisztaságát zavarja. A pöszeség a legsűrűbben előforduló beszédhiba, mely főleg a gyermekkorban észlelhető. A gyermek növekedésével, az autokorrekció (önjavítás) hatására, gyakorisága csökken. Az artikulációs hibákat különböző tudományok szempontjai szerint osztályozzák. Az I. etiológiai (kóroktani) tényezők szerint: 1. jyn káű sáfal és 2. organikus pöszeséget különböztetünk meg. Akkor beszélünk funkewndtis pö- szeségről, ha nem lehet kimutatni a központi idegrendszer beszédközpontjainak, az idegpályáknak, valamint a külső beszédszerveknek kóros, szervi elváltozásait. Ebben az értelemben a funkcionális pöszeség a fiziológiás változat (nem kezelt) maradványa. Két változata van: a) a szenzoros (a hangok akusztikai megkülönböztetése nehézségbe ütközik) és a b) motoros (a beszédszervek mozgási készségének zavara). 2. A z organikus pöszeség esetében kimutatható veleszületett vagy szerzett szervi elváltozás a kiváltó ok. Ennek alapján megkülönböztetünk: a) periftrids-im p- resszív eredetűpöszeséget (pl. a nagyothalld okozta pöszeség), b) perifériás expressziv pöszeség (a beszédhibát a beszédszervek anatómiai elváltozásai»lásd: dysglossia vagy e szerveket ellátó idegek kóros működése okozza). A II. kiterjedés szempontjából a pöszeség lehet a ) teljes vagy diffúz, univerzális, multiplex (mely kiterjed a mássalhangzók egészére, legsúlyosabb fokát nem egészen találóan hottentotttzmusnak" nevezik), és b) részleges»pareidlis<* (amikor csak egy-két hangra terjed ki). Az III. akusztikus tünet alapján minőségi szempontból megkülönböztetjük a hangtorzi- tdsokat I diszlalia! (pl. az sz hang fogközi képzése), hanghelyettesitésekes vagy hang felcseréléseket paralalia*(m i& fonémával helyettesíti a hangot, pl. szó helyett só) és hangkihagydsokat (mogilalia vagy ald lia). Leggyakrabban a h" hang marad ki. A torzítás és a helyettesítés leggyakrabban az r hangot, valamint az úgynevezett sziszegő hangokat (sz, z, s, c, zs, cs) érinti. A sziszegő hangok a leginkább sérülékenyek, mert az artikuláció legkisebb hibája vagy eltolódása is torzulást vagy más hangot eredménye/.. (Enyhe hallássérülés, fogzáródási rendellenesség is szignutu-

110 must idézhet elő. Kgves mássalhangzók pösze kiejtését a szakirodalomban úgy jelzik, hogy a hangzók görög nevéhez ; -asmus" vág) tismus" végződést kötik, pl. beunzm us. tautiazmus. deltacizmus, bim bdaiizm us, kappacizmus, gammactzmus, fotactzmus, rotadzm us. szigmatizmus, stb. A pöszeség terápiája, az artikulációs zavarok korrekciója a logopédiai rehabilitáció körébe tartozik. AMk dyslogia - diszlógia: Értelmi fogyatékossággal társuló pöszeség. A diszlogia a dsrm entidnak, az öregkori szenilitásnak, az agyhártyagyulladásoknak is stb. lehet a kísérő tünete. Vígyei pöszeségnek nevezzük, mert benne többféle jegy keveredik. Az egész artikuláció tisztátalan. Megfigyelhető a szigmatizmus és a rotadzm us együttes előfordulása. A hangképzésük erőtlen, dünnyögő, elmosódott. Az értelmi fogyatékosok beszédét alacsony dinamizmus, monoton hanghordozás, rekedtség, szokatlanul mély vagy magas hanghordozás jellemzi. Úgyszintén jellemző beszédükre a hangelhagyás (főként a szavak végén), a hangtorzftás (szótagok, sőt egész szavak eltorzítása), mely sok esetben annyira torzul, hogy a beszéd érthetetlenné válik. A szakirodalomban - nem éppen szerencsésen - a jelenséget hottentotizmusnak nevezik. A diszlógia okai között a beszédszervek fejlődési rendellenességét, a központi idegrendszer fejlődési zavarát, az értelmi fejledenséget, a beszédfejlődés gátoltságát szokták említeni. i 8 B i dysmaturitas - éretlenség, méhen belüli sorvadás. W & dysmelia - Teljes vagy részleges végtaghiány, vagy esedeg többletrész (mint a szám feletti ujj) közös elnevezése. A dysmelia feltételezhetően recesszív öröklődésű em bnopátia vagy foetopaxhia (pl. valószínűleg a belső magzatburok kóros fejlődése, összenövései hozzák létre) következménye. A leggyakoribb formái: am elia - egy végtag teljes hiánya; m erom elia - az összes részleges végtaghiány gyűjtőneve; hem im elia - az egész végtagnak, vagy egy részének a fele hiányzik. A haránt (transzverzális) hem im elia - esetében könyöktől, illetve térdtől disztálisan hiányzik a végtag; hosszanti (longitudinális) hem im elia (vagy eetrom elia) esetében a hiány az egyik alkar vagy lábszárcsont, az ujjak egy részét érinti; aeheria, apodia - kézhiány, lábhiány; adactylia, aphaiangia - ujjhiány, illetve ujjperchiány; phoeom elia ~ a végtag egy szegmentuma hiányzik, de ettől disztális részek megvannak; cctrodactylia - néhány ujj hiányzik: hasadt kéz vagy láb jön létre; dim elia - valamelyik hosszú csöves csont duplán fejlődik; polydaetylia - amikor szám feletti ujj fejlődik. A felsorolás megmutatja hogy végtelen számú változat jöhet létre. Az eddigiek még szövődhetnek másokkal is, mint (főként longitudinális hemimelia esetében): brachydactylia (néhány ujj rövidebb), syndactylia (részben vagy teljesen összenőtt

111 ujjak), cam ptodactylia - az ujj flcxiós kontraktúrája; clinodaktylia - az ujj oldalirányban görbül..im# dysm ctría - diszm etria; Az akaratlagos mozgások zavarainak gyűjtő neve. m m dysodia - d izód ia; Az én ekhan g fonaszténids zavara. A panasz oka lehet a helytelen hanghasználat, a hibás énektechnika, a hangtúlerőltetés, izgalom, gond, félelem stb. (Lásd: phonasthenia) É K dysostosú - Csontosodási zavar. 5 dysphagia - dsszfdgia, nyelést nehézség, nyelészavar; A táplálék előkészítésének a szájüregben és a garatban, valamint a nyelőcsőben való továbbításának (szállításának) zavarát jelenti. A sérülés helye szerint beszélhetünk garatközép (a szájüreg mögötti oropharyngealis), valamint nyelőcső (oesophagealis) tájéki nyelészavarról. A dysphagia igen súlyos, akár életveszélyes következményekkel is járhat, mint pl. a nyál félrenyelése következtében kialakuló belégzéses tüdőgyulladás, kiszáradás, alultápláltság (m alnutritio) és társadalmi elszigetelődés. A nyelészavar gyakran hangképzési és beszédzavarral együtt lép fel, mint pl. a cerebralis ischaem idban (agyi vérszegénység). A garatközépen (oropharyngealis) kialakult nyelési rendellenesség logopédiai beavatkozást is igényel. ila diszfdzia; A beszédfunkció romlása agyi károsodás következtében. Az afázia enyhébb változatának tartják. Ez a sajátos beszédfejlődési zavar már a fejlődés korai időszakában is megmutatkozik, és sivár gagyogásban, majd érthetetlen beszédben ju t kifejezésre. A harmadik-negyedik életévben a megkésett beszédfejlődéshez hasonló tüneteket mutat. A szó- és a mondatképzés, továbbá a szó- és mondatmegértés is sérül, tehát a kóros folyamat magát az egész beszédfunkciót érinti. A legjellemzőbb tünetei a diszgrammatizmus, a centrális pöszeség, a szó mondatok jelenléte és a gyenge verbális emlékezet. Gyakran társul diszlexiával és diszgráhával is. A diszfáziával a hallássérülteknél is találkozunk. Két fő tünetcsoportja van: 1. a beszéd diszpraxidja (expressziv motoros diszfdzia). Elsődlegesen a bcszédmotorika sérül, amely a kifejezd beszéd zavarában nyilvánul meg. A gyermek artikulációs mozgása ügyeden, rosszul, hibásan veszi át a beszédmintát. Beszédéből fonémák esnek ki, pl.: tábla helyett tába. Gyakori a fonémák makacs megmaradása (pl. lapát helyett lalát stb.), valamint a fonémák megfordítása (pl. olló helyett loló). A diszpraxidt ritmuszavar (diszritm ta) is jellemzi. Z. receptív szenzoros integrációs zavar a valóságról alkotott különböző benyomások, valamint a motorika

112 cs a nyelvi szimbólumok integrálódási zavaráról van szó, amely a bcszédds/.lclcs es -megértés folyamatában is Iclismerhctó. H S t dysphesiás süketség - A központi idegrendszer sérülése következtében súlyos fokú hallásveszteség, valamint a kommunikáció súlyos akadályozottsága jön létre. Jellemzői: beszédmotorikai nehézségek, az észlelés nehezítettsége (ami a szájról olvasást nagymértékben akadályozza), gyengébb szóemlékezet, a különböző verbális szimbólumok szóbeli és Írásbeli integrációjának nehezítettsége. A dysphasiás süketeknél a beszédtanulásnál az auditív-orális módszerrel szemben nagyobb je lentőséget kap az írott nyelv és a daktiblógia gyakorlata. dyaphatikus dadogás - Ritka tünet, melynek hátterében centrális eredetű organikus beszédzavar áll, amely aíáziával együtt léphet fel. Gyermek- és felnőttkorban is létrejöhet. Kialakulását agyi traumák, apoplexia (szélhűdés), epilepszia stb. is okozhatják. M fc dysphonia - diszfónia; A hangképzés vagy a hangminőség bármely zavara. Két nagy csoportját különböztetik meg: 1. organikus eredetű hangképzési zavarok és 2. funkcionális (működéssel kapcsolatos) hangképzési zavarok; 1. A szervi (organikus) eredetű hangképzési zavarok leggyakrabban a gége fejlődési rendellenességeiből erednek, és általában rekedtségben vagy a hang enyhe fátyolozottságában nyilvánulnak meg. Ugyancsak rekedtséget okozhat a gége heveny hurutos megbetegedése, idült gyulladása, daganatos elváltozása, esetleg a gégét ért trauma is. Hangképzési zavart okozhatnak az izomeredetű (myopathia) elváltozások főleg a gége vázán, a hangszalagokban és a nyálkahártya alatt elhelyezkedő izmokban. A myopathiás (főleg gyulladásos) megbetegedések az izmok csökkent működéséhez vezetnek. A gége idegrendszeri eredetű mozgászavarai is diszfóniához vezethetnek. Ezek lehetnek központi idegrendszeri bénulások (Parkinson-kór, sclerosis multiplex stb.) vagy perifériás bénulások (pl. hangszalagbénulás). A hangképzési zavarok lehetnek endokrin megbetegedések következményei is. Ilyenek a mutációs zavarok (pl. eunuchoid hang stb.) a pajzsmirigy, a mellékvese, a hipofízis megbetegedései (pl. kretinizmus, Addison-kor, acromegália stb.) következtében létrejött hangképzési zavarok. Külön csoportot képeznek a csecsemőkori hangelváltozisok, melyek valamilyen fejlődési rendellenesség következményei. A csecsemő sírásában ún. patológiás hangeltéréseket észleltek, az agyhártyagyulladás, agydaganat, koponyaűri vérzés, cretinizmus, anoxia, Down-kór, kromoszómaaberrációk, eridu chat" (macskanyávogás) szindróma stb. esetében. 2. A hangképzés funkcionális rendellenessége a hangképző szervek működésének neuromuscularis zavarával ma 113

113 gyarázható. Ez megnyilvánulhat a) túlerőltetetr hangképzésben és b) a hangképzés erőtlenségében. Megkülönböztetünk beszédhangképzési és énekhangképzési zavarokat (dysodia). A Funkcionális hangképzési zavarok eredete visszavezethető: kons- titucionális okokra (a gége alakja és nagysága, a gégeizomzat fejlettsége, a vegetatív beídegzési zavar) habituális okokra (disfonia habitualis - rossz szokássá vált helytelen hanghasználat), ponogén okokra (munka) (stresszhelyzetben túl hosszú vagy túl intenzív hanghasználat), organikus okokra (primér hangképzőszervi megbetegedés után kóros hanghasználat rögzülése), általános megbetegedések okozta hangképzési zavarokra (szimptomatikus funkcionális diszfónia), lelki (pszichogén) okokra (stressz, depresszió stb). A funkcionális diszfóniákat két nagy csoportra osztják: phonoponosisok és phononeurosis. dysphoria - diszföria; Általános elégedetlenség következtében kialakult hangúlaczavar, az érdeklődés eltompulása. A beteg csalódon, kiábrándult és sokszor a megoldást a drog- az alkoholfogyasztásban, vagy végső esetben az öngyilkosságban látja. 9* dysplasia - diszplázia; A testi fejlődés zavara (valamely szerv hibás vagy rendellenes fejlődése), amely szabálytalan alakban vagy deformitásokban nyilvánul meg. dysprosodia - diszprozódia; Olyan beszédzavar, mely a hangsúlyra és a ritmusra korlátozódik. rap hia - záródási rendellenesség; (az arc fejlődési rendellenessége) pl. nyúlajak. 1 3 & d y sth y m ia- Kellemetlen, nagyon nyomott ajaphangulat. Epilepsziásoknál, neu- raszténiásoknál stb. gyakran fellépő kisebb depresszió. 131* dystonia - disztónia; Az izmok és idegek tónuszavara. Az izmok tónusa oly mértékben fokozott, hogy akaratlan mozgás már nem mehet végbe, csak mint tónusos helyzet nyilvánul meg. t t ü i dyvtrophia - disztrófia; Szőkébb értelemben táplálkozási rendellenesség; tágabban értelmezve valamely szerv, (pl. az izomzat) ér- és idegcllátási problémákból adódó sorvadása. Ilyen betegség a dystrophia musculorum progressiva (izomsorvadás) dystrophia m usculorum progresiva - izomsonuidás; á/izmok fokozatos leépülésével járó fokozódó izomsorvadáv Az elváltozások a/ izomrostokban nvihánul-

114 nak meg. Különböző öröklődésű és lefolyású formái vannak. í'elvifem ordlis típus {D uchfnnr-félt infantilis pseudohypertrophtás form a) X - kromoszómához kötött recesszív öröklődéséi, rossz prognózisú i/omsorv.idás. Két - három éves kor körül jelentkezik. Tünetei: az alsó végtag és a niedenceöv izomzatának gyengesége miatt a gyermekek gyakran elesnek. Járásuk sajátos hintázó jellegűvé (kacsázó) válik. Az Achilles-ín összehúzódása következtében gyakori a láb ujjon járás. Kifejezett lágyéki lordózis alakul ki, aminek következtében a betegség fokozódásával, a beteg felálláskor a kevésbé érintett felső végtagjai segítségével a lábaira támaszkodik (a lábszárába kapaszkodik), hogy fel tudjon egyenesedni. A betegség előrehaladtával a sorvadás átterjed a test többi részére és többnyire a felnőttkor elején, beáll a halál. A betegség másik formája (scapulohum eralis típus), kb éves korban kezdődik, és a vállöv, a nyak, lapocka, valamint az arcizomzatra terjed ki. Ennek következtében a váll előreesik, az arc mimikaszegényé, merevvé válik. A sorvadási folyamat lassú, sokszor hosszú éveken át tart. Eleinte a felső végtagokat, majd a medenceizmokat is érinti. dystrophia myotica - Autoszomális domináns öröklődésű megbetegedés. A tünetek jelentkezése gyermek- és felnőttkorban egyaránt lehetséges. Az izomellazulás (m iotónia) tüneteit izomsorvadás követi. Leginkább a végtagok disztális részein, a nyakon és az arcon jelentkezik. A betegséget endokrin funkciózavarok, potenciacsökkenés, látás-, hallászavar, intellektus csökkenése kísérheti. Gyakori a scoliosis és a kyphoscoliosis is. Az izomsorvadás miatt a beteg lassan elveszti járóképességét. 11S

115 E,E e hang képzése - Az e hang a magyar nyelv leggyakoribb és legsajátosabb hangja. Képzése tág ajakréssel és nyílt állkapocsállással történik. Képzése közben az uvula a garat hátsó falához simul, a lágyíny elzárja az orrüreget. A nyelv előbbre csúszik, hegye érinti az alsó fogsor metszőfogait. A nyelvállás palatális (elöl képzett magas hang), összegezve, az e nyílt ajakréssel, alsó nyelvállással képzen, rövid, zöngés, palatális magánhangzó.»é hang képzése - Az é" hang képzése közben a gége és a nyelvcsont felhúzódik, a lágy szájpad magasabb ívelésű. A nyelv hegye lefelé hajlik, és fokozottabban támaszkodik az alsó fogsor metszőfogaihoz. A nyelvhát középső része a kemény szájpad felé emelkedik, és eléri a középső nyelvállást. Az ajkak a fogsorokhoz feszülnek és széthúzódnak. A képzés időtartama hosszú. Tehát középső nyelvállással, szűkebb ajakréssel képzen, hosszú, palatális, elölképzen világos magánhangzó. EPH gesztózis - toxém ia; Olyan mérgezett állapot, melyet a helyileg elszaporodó baktériumoknak a keringésbe jutó exotoxinjai idéznek elő. A terhesség középső időszakában jelentkező tünetegyüttes. Klinikai jellemzői az ödém a (vizenyő),/>roteinuria (fehérjevizelés) és hipertónia (magas vérnyomás). Kóroktana még nem teljesen tisztázott, de feltételezik, hogy a magzat által okozott különleges immunállapot az oka. Ha kellő időben nem kezelik, tudarvcsztés, görcsös roham (cclampsia) veszélyezteti a terhes életét. Ilyen esetekben a méhlepényben elindult degeneratív folyamatok, a magzat táplálását nehezítve, annak sorvadását (dysmaturitas) idézik elő. A világra jö n újszülöttek súlya kisebb az átlagnál, vagyis koraszülöttnek számítanak. 4. echolalía - echophrasia; A kiejtett szavak vág)' mondatok szinte visszhangszerű jelentés nélküli ismétlése. A szakemberek feltételezik, bog) a/ echoulia a perifériás

116 teldolgozo rendszer cs a jelentést biztosító központi rendszer közötti kapcsolat megromlása következtében alakul ki. A legtöbb esetben sztereotip viselkedésről van szó minden kommunikatív szándék nélkül. Megnyilvánulhat különböző betegségekben, kórformáknál, pl. az afáziánál (egyik formája, melyben a beteg csak az elhangzott szavak ismédésére képes), egyes demencia állapotokban, pszichózisokban, súlyos agysérüléseknél. Középsúlyos értelmi fogyatékosoknál (imbecillisek) gyakran előforduló jelenség. Úgyszintén az autisták háromnegyedénél megtalálható a visszhangszcnl ismétlés. ectopia - rendellenes elhelyezkedés (pl. lencseectopia - a szemlencse rendellenes elhelyezkedését jelenti). edocatio per vias com pensatoricas - Kompenzáció útján történő nevelés. ' % Edwards-szindróma - E-triszóm ia, 18-as triszóm ia; Kromoszóma-rendellenesség, melyre a magzat méhen belüli sorvadása jellemző. Az élve születettek nagy része, a súlyos rendellenességek következtében, egyéves kora előtt meghal. A kórforma jellemzői: a deformált koponya (hátracsapott homlok, a koponya szaggitálisan megnyúlt, a nyakszirr kiugró), deformált fülkagyló, hallójárat-atresia (a nyílás veleszületett hiánya), m ierostomia (rendellenesen kicsi száj), m icroftalm ia (kisszeműség), izomhipotónia, és mindezzel együtt súlyos értelmi fogyatékosság. t ó A efferens - centrifugális, elvezető; A központi idegrendszerből származó ingerléseket efferens idegek vezetik a perifériás végrehajtó szervekhez (pl. izmok). t i k egészség - A W H O meghatározása szerint a testi, szellemi és társadalmi jólét állapota. Mivel ez a meghatározás nem takarja teljesen a fogalmat, később pontosították: az egészség a jó társadalmi, mentális és fizikai közérzet teljes élvezése, és nem csupán a betegségek vagy bántalmak hiánya. Más felfogás szerint az tekinthető egészségesnek, aki eleget tesz társadalmi kötelezettségeinek, nem szorul mások segítségére, vagyis önálló, illetve szabad. E meghatározás azt is sugallja, hogy a gyenge vagy fogyatékos ember is lehet egészséges. Mások úgy képzelik, hogy az egészség dinamikus egyensúlyt jelent a szervezet belső összhangjának, valamint fizikai és társadalmi környezete között. Az az egyén, aki képes konfliktusait megoldani (akár belső akár külső eredetűek), és megfelelően ellenáll a társadalmi élet frusztrációinak, egészséges. Amikor erre képtelenné válik, megbetegszik. A feszültségek megoldásának inadekvát módja a neurózis, a konfliktusok megoldásának, a világhoz való alkalmazkodásnak a teljes csődje a pszichózis.

117 10* egészségügyi gy erm ekotthon ok - Azoknak a nagyon súlyos fokban értelmi fogyatékos vagy halmozottan fogyatékos gyermekek (egyéves kortól) és felnőttek otthonai, akik a szociális alapellátásban nem gondozhatók (szociális vagy egészségi állapotuk miatt). Részükre, állapotuknak megfelelően gondozást, oktató-fejlesztő-, terápiás és munkajellegű foglalkoztatásokat biztosítanak. A tankötelezettséget elért gyermekek részére egyéni vagy csoportos gyógypedagógiai fejlesztést, nevelést, oktatást biztosítanak a tanulók képességeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. Mindezt az évi III., a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló törvény biztosítja. egodiastole - Énkitágulásos, túlkompenzált magatartási forma vakoknál. Megnyilvánulásai: gőgös, pöffeszkedő, magát indokolatlanul előtérbe állító és kiszolgáltató stb. magatartás. ezaitatio - egzaltdció; Túlfűtöttség, kórosan emelkedett, gátlástalan hangulattal, túlzott önbizalommal járó, betegesen élénk állapot. egyensúlyérzékelés - A test nyugalmi helyzetének, egyenes vonalú gyorsulásának és forgásának szubjektív érzése. Az egyensúlyérzés kiváltásában elsősorban a belső fülben (a labirintusban) levő érzékelő-apparátus impulzusai játsszák a fő szerepet. Ezenkívül a látási apparátustól, a bőr taktilis érzékszervétől, az izmok, ízületek, valamint a zsigerek proprioceptív érzékszervétől is érkeznek ingerek, benyomások, melyeket az egyensúlyérzékelésnél felhasználunk. Ehlers-D anlos-szindróm a - fibrodysplisia elastica generalisata; Autoszomális domináns, X kromoszómához kötött és autoszomális recesszív öröklődésű kórkép. A betegség klinikai jellegzetességei igen változatosak. Minden kórforma közös tünete a csontváz izületi elváltozása, súlyos ízületi lazaság, a bőr hiperelasticitdsa, hipcm fltxia. - w Ehret-szindróm a - A betegség jellegzetessége, hogy a szervi sérülés gyógyulása (az ok megszűnte) után, valamint kifogástalan ideg vezetőképesség és izominge- relhetőség mellett is megmarad a pszichés bénulás. -<tf» e d a m p u a - cklam pszia; Tónusos-klónusos, epilepsziás jellegű rángógörcs, eszméletvesztéssel; csecsemőkorban fiziológiásnak tekinthető; egyik fajtája a terhességi eklampszia, melyet mérgezés [gesztációs toxikózis) vált ki. 17. Eldridge-Berlin-M oney-m ckusick-szindróma - Autoszo tilis recesszív örök- lődésű betegség, lő jellegzetessége a belső íül eredetű süketség és súlvos miópia.

118 t t, dcctrom yographia. EM G - elektrom tográfia; Az izomba szűri rííclekrródák segítségével az izomrostok elektromos aktivitását vizsgáló készülék. 0L elektiv mutizmus - aphasui voluntana, partialis mutismus; Olyan egyoldalú részleges némaság, amelyben a gyermek bizonyos személyek (rendszerint idegenek és felnőttek) jelenlétében vagy bizonyos helyzetekben nem szólal meg. A parciális (részleges) vagy elektiv mutizmus lehet csak egyes személyre szorítkozó, lehet új helyzethez kötött (H ein ze-ffle) és bizonyos témákkal kapcsolatos beszédgátlás. Az elcktív mutizmusban szenvedő gyermekek személyisége gátolt, félénk, szorongó, rendkívül érzékeny. Egyeseknél az indírékzavar néha már stuporraemlékeztet (a beséd re való felszólítás hatására megmerevednek, szájuk Összezárul, mozdulatlanná válnak, valósággal megbénulnak). Ezeknél a gyermekeknél egyéb ideges tünetek is fellelhetők, pl. a vegetatív dystonia (a vegetatív idegrendszer működési zavarán alapuló kóros ál lapot), az enurczis, valam i nt értelmi fogyatékosság. Az elektiv mutizmus kialakulásában oki háttérhez tartoznak a veleszületett alkati adottságok is. Emellett a szakemberek még kiváltó okként említik meg a perin atális idegrendszeri károsodásokat, környezeti ártalmakat, ingerszegény környezetet, pszichés traumákat. EEG, clectroencephalographia - tlektroencefalográfia; Az agykéreg sejtjeinek működését kísérő elektromos jelenségek vizsgálatára kidolgozott elektrofiziológiai tudomány és módszer. Az EEG-felvétel a koponyáról elvezetett elektromos feszültségváltozások felvett görbéje. A normális emberek EEG-jében négyfajta, az agykéreg működési állapotára jellemző hullámtípust különböztetünk meg; az elengedett éber állapotban az ún. alfa-hu llám ok, izgatott éber figyelmi állapotban ún. béta-hullám ok, mély alvás alatt lassú delta-hullám ok rögzíthetők. Az alvás és az ébrenlét között ún. théta-hullám ok a jellemzők. Ezek a hullámok igen nagy keveredésben és változatosságban jelentkeznek, amelyek egyénenként is különböznek. Azon betegségek esetén, amelyeknél az agykéreg érintett (epilepszia, tumor stb.), az EEG igen fontos diagnosztikai módszer. 21* elektrocnccfalográf - EEG -készülék; Az agynak a koponya bőréről elvezetett po- tenciálingadozásait, akciós áramait regisztráló készülék clcktrokonvulziós terápia - elektrosokk terápia; Az endogén elmezavarok egyik kezelési módja. A két halántékon elhelyezett elektródákon keresztül Volt ma váltóáramot bocsátanak a koponyára 0,2-0,8 másod percig. Az áramütést az összes izmok tónusos megfeszülése kíséri, akárcsak egy cpi- 119

119 lepsziás nagyroham esetében. A módszert súlyos pszicho-neurózisok eseteiben is alkalmazzák. elektronikus könyv Főleg gyengénlátók számára. A szöveget nagyméretű vászonra vetítik, amelyet a gyengénlátók el tudnak olvasni. A szöveget, amely lehet regény, szótár, újság, lemezen tárolják. A készülék szintetizált hangon hangosan is elolvassa a szöveget, így a vakok számára is hozzáférhetővé válik. elektrooculográfia (E O G ) - A szem szemmozgások által kimutatható nyugalmi potenciálváltozásait regisztrálja. Az EO G segítségével a retina-pigmenthám működészavarait is ki tudják mutatni, olyan esetekben is, amikor a szemrükrözés által semmi eltérést nem lehet érzékelni. Az eljárást eredményesen használják a macula degenerációk értékelésében, a mérgezések okozta retina és choroidea ártalmak felismerésében is. elektrorétinográfia (E R G ) - Fény hatására a retina csapsejtjei és a bipoláris sejtek rétegei között bioelektromos különbségek keletkeznek. Ezek felfogásával nyert görbe az ER G, amit mind a tudományos kísérletekben, mind a klinikai gyakorlatban felhasználnak. Ez a módszer különösen fontos a veleszületett szembetegségek és más szerzett szembántalmak (retinadegenerációk, retinaleválás vagy toxikus ártalmak stb.) vizsgálatában, vagy akár a vakság tényének megállapításában. életkori halláscsökkenés - presbyacusis; Az idősebb korban fellépő halláscsökkenés ÍÍ0 & Ellingson -szindróma - Műanyag szemlencse beültetése következtében kialakuló, időnként akár vakságot is okozó szemelváltozás; m elm e - szellem, tudat, lélek, értelem ; Az egyén rendezett mentális (pszichikus) folyamatainak az Összessége. elmezavar - konfúzió; Olyan patológiás állapot, melynek jellemzője a gondolkodás felbomlása. Általában átmeneti zavar, mérgezést, fertőző betegséget, koponyasérülést vagy intenzív érzelmi sokkot követően. Ilyenkor feltűnő a beteg tájékozatlansága, zavarodottsága, pl. nem ismeri meg a hozzátartozóit, nem tudja hol van, idő- és emlékezészavarai vannak. Habár az állapot minden életkorban előfordulhat, mégis leginkább 60 év felett és agykárosodon személyeknél (alkoholistáknál, drogosoknál). Ha időben kezelik kedvező a kimenetele. Terápia nélkül a zavartság idültté válik, és krónikus konfúziós állapotba megy át.

120 JÉk előítélet Attitűd. beállítódás, vélemény vagy hil, amelynek egyik fontos jcllem/őie. hogy főleg érzelmi megalapozottságú, aminek következtében a logikus bizonvírékok vagv kér/elfoghatő tények segítségével nem lehet megváltoztatni. A kifejezés a legtöbbször (de nem mindig) negatív értelemben alkalmazott. Az előítélet tehát lehet negatív vagy pozitív, de mindenképpen hibás (téves) magatartás egy személlyel, egy csoporttal vagy akár egy tárggyal szemben, A magatartás általában a környezet hatására vagy egy hiedelemre épül, elutasít minden észérvet, az előítélet tárgyára vonatkozó objektív információt. Az előítéletek minden területre kiterjedhetnek, úgymint a filozófiára, a vallásra, a fajokra, a táplálkozásra, egyes népcsoportokra, a fogyatékosokra, a kisebbségekre stb. Az előítéletek ártalmasak a társadalom számára, mivel akadályozzák a kommunikációt, és fogékonnyá teszik az embereket a konfliktusokra. A társadalomban nagyon sok előítélet él a fogyatékos emberekről. Ez megmaradhat az érzések szintjén, de kifejezésre juthat a viselkedésben is. A fokozatok a szóbeli előítéletektől, az elkerülésen, a hátrányos megkülönböztetésen, valamint a testi erőszakon keresztül egészen a kiirtásig terjedhetnek. A fogyatékosokkal szembeni magatartás mindegyik fokozatára a történelem bőven szolgáltat példát. Kialakulását elősegíti gondolkodásunknak az a tulajdonsága, hogy az emberekről vagy a tárgyakról leginkább csak a legerősebb jellemzőket őrizzük meg (akkor is, ha ezek nem mindig meghatározók). Ilyen ún. elsöprő erejű címkék (stigm ák) melyek mélyen bevésődnek az emberek agyába, pl. a világtalan, nyomorék, kripli, hülye, gyogyós, dilis stb. m első jelzőrendszer - Az embereknek, valamint a magasabb rendű állatoknak az a tulajdonsága, hogy érzékszerveik révén felfogják a külvilág változásait, melyek érzetek formájában tudatosulnak és az emlékezetben elraktározhatók. A fogalom I.P. Pavlovtól származik. 32* elsődleges defektus - elsődleges sérülés, fószim ptóm a; Az a károsodás (pl. siketség, vakság stb.), melynek következtében a gyermek egész fejlődése megváltozik. Vagyis az elsődleges sérülés a biológiai károsodást és a vele közvetlen kapcsolatban álló funkcionális zavar egységét jelenti. A normálistól eltérő, megváltozón fejlődésmenet következtében kialakulnak a másodlagos sérülések (defektusok) pl. a némaság, a téri tájékozódás zavara, írászavar stb., illetve további zavarok is, melyek az elsődleges defektustól függően más és más rendellenességekben mutatkoznak meg. Az elsődleges defektushoz szorosan kapcsolódnak a másodlagos defektusok melyek kölcsönhatásban vannak egymással. Az elsődleges és másodlagos defektusok az anomáliás fejlődésmenet összetett struktúrájában meghatározó jelentőségűek vallották/vallják ma is az orosz gyógypedagógusok. A mai szaknyelv a főszimp- 121

121 roma elnevezést, ennek megfelelően a gyógypedagógiai tipológia főcsoportokat különböztet meg. élettani beszédhibák - fiziológiás beszédhiba; Az ép gyermeki fejlődésmenet normális jelensége. A beszédhibák" hároméves kor körül alakulnak ki. Ilyen, pl. a pöszeség, amely 3-4 éves korban a legtöbb gyermeknél előfordul. Ha nem áll mögötte organikus elváltozás, a fiziológiás pöszeség nem tekinthető kórosnak, a beszéd további fejlődésével megszűnik. A kiváltó okok között egyik legfontosabb a gyakorlatlan beszédmozgás. Ugyancsak természetes fiziológiás jelenség az élettani dadogás is. Egyes szerzők a fiziológiai dadogás helyett a nem folyamatos beszéd" elnevezést ajánlják a jelenség megnevezésére. A beszédmozgások gyakorlatlansága mellett még más okokat is említenek, pl. azt, hogy nagy fejlődésbeli különbség van a beszéd tartalmi, érzelmi, motoros és expresszív oldala közön. A gyermek sokat és gyorsan szeretne közölni, ehhez azonban sem a mozgásos gyakorlottsága, sem a beszéd kivitelezésének képessége nincs meg. Mindemellen érzelmeit sem tudja kellőképpen irányítani. Szókincsének szegénysége még arra is készteti, hogy keresse a megfelelő szavakat. A gyermek azonban türelmetlen, nem vár addig, amíg megtalálja a megfelelő szót, hanem inkább többször is megismédi az utolsót. Fontos, hogy az élettani dadogást elkülönítsük a valódi dadogástól. A differenciáldiagnosztika jegyei: a tünetek akkor jelentkeznek, amikor a gyermek már mondatokban kezd beszélni. Általában klónusos ismétlések jellemzik. A legtöbb esetben ez a fajta dadogás még nem tudatosul a gyermekben, ezért hiányzik nála a beszédfélelem (logofóbia) is. Nagyon ritkán jelentkeznek együttmozgások (fejbólintis, szemhunyorítás, kis grimaszok). Ha a szülők nem vigyáznak, könnyen átalakulhat valódi dadogássá.. elsődleges színek - Azok a színek, amelyeket kombinálva más árnyalatok létrehozására használnak. Ezek a kék, a sárga, a piros, a fekete és a fehér. 'iüé* em beri Iw tm im ih á eió Az emberek közötti információcsere, amely lehet verbális (beszéd vagy írás) vagy non-verbális (nem-verbális), mint pl. a süketek jelbeszéde. Az emberi kommunikációt több tudomány is kutatja: a pszichológia, a társadalomtudományok (szociológia), számítástechnika, logika, nyelvészet stb. em bololália - A beszédben a felesleges szavak beiktatása. f J f c em bolophrasia - em bolofrázia (lásd még: dadogás); Az a jelenség, amikor a dadogó sztereotip kisegítő szavakat használ egy-egy nehezebbnek vélt szó kimondása előtt, beszédhibájának elrejtése végeit.

122 J S l embrió - A lejlődő magzat elnevezése a terhesség elscí nyolc hetében. cm bryopathia - em briópátia; Korai magzati ártalom, kóros embriófcjlődés, amikor a fejlődési rendellenességet előidéző noxa (ártalom, kór) a 2-5. hét közötti időben hat. Az em briopdtiás eredet azt jelenti, hogy a zavar a szervek fejlődése {organogene- ris) idején ható ártalom következtében alakult ki. Gyógypedagógiai szempontból az embriópátiák felismerése nagyon fontos, mivel számolni kell az idegrendszer sérülésével, a rehabilitáció is csak gyógypedagógiai segítséggel történhet. m em m etropia - Normális fénytörésű szem. Ebben az esetben az optikus tengellyel párhuzamos sugarak fő gyűjtőpontja a retina felületére esik. Ennek feltétele, hogy a szem fénytörő ereje összhangban legyen a szemgolyó hosszúságával, vagyis az 5 m-re levő tárgyakról kiinduló párhuzamos sugarak az ideghártyán találkozzanak, és itt képpé alakuljanak. Ettől eltérő fénytörés megy végbe az am etropids szemben. em ocionális labilitás - érzelm i ingadozás-. Türelmetlenség, hajlam a lehangolt- ságra és dühkitörésre, gyakori sírásra. encephalitis - agyvelőgyuuadás; Jellemző tünetei a láz, fejfájás, tudatzavar, aluszékonyság, sopor (eszméletlen állapot, mély kábultság) kóma, zavartság, valamint koponyaűri nyomásfokozódás jelei (hányás, grand mai rohamok). Góctünetként agyidegkárosodások (szemizombénulások, a VII. és V III. agyideg sérülése), fiskális (gócos) epilepsziás rohamok fordulnak elő. A gyermekkorban jelentkező betegségben az éberségi szint csökkenése, láz, nyugtalanság, görcsök és az agynyomásfokozódás fordul elő. Minél több szövődménnyel jár a betegség, annál nagyobb valószínűséggel maradványrünetek is kialakulnak. A betegség lezajlása után az idegrendszer károsodása miatt kialakult állapotot status post encephalitidem -ntk nevezik. Az encephalitis rendszerint m eningitisszel (agyhártyagyulladás) társul, és ezért m eningoencephalitisnek nevezik encephalokele - agj/sérv, hem ia cerebri, cranium bifidum ; Az agy rendellenes fejlődésének következménye, az agyállomány kitüremkedése a koponya kóros nyílásán. Az agysérvnek öt megnyilvánulási formája ismeretes: - a leggyakrabban a nyakszirten jelentkezik (ún. occipitális) a kitüremkedés. Lehet a falcsonti, az elülső homloki, a homlok-orr és garat felé irányuló kitüremkedés is. Ezek azonban sokkal ritkábbak. Amennyiben csak a burok türemkedik ki, m eningokeléról (agyhártyasérv), ha viszont az agyállomány is, akkor m eningom yelokeleről (gerincvelő 123

123 és gerincvelőburok sérv) beszélünk. A modern orvosi eljárások felhasználásával a betegek életbemaradási esélye nagymértékben javult. A megműtött gyermekek nagy része ép értelmű lesz, és csak a súlyosabb esetekben kell az idegrendszer károsodásával számolni. encephalodysplasia - A nagyagykéreg és az alatta levő fehérállomány fejlődési zavarainak gyűjtőneve. Ilyen fejlődési zavarok: myerogyria (keskeny agytekervé- nyek»gyrusok«); pachygyria (széles gyrusok); agyria (gyrusok hiánya/' porencep- haiia (üregképződés az agy állományában); cerebeüum aplasia - a kisagyvelő részleges vagy teljes hiánya; agyidegmagvak apláziája (hiánya) a megfelelő motoros működések hiányával: pl. a szemmozgató izmoknál, a nyelvizmoknál stb. Szin- kinézisek (kóros együttmozgások), valamint a végtagizmok beidegzési hiánya is társulhatnak hozzá. ^ $ 6 encephalographia - encefalográfia; Az agyvelő röntgenvizsgálata, cncephalopathia - agyvclőbdntalom; Enyhe agyi károsodás. jüjsh cncephalorrhagia - agyvérzés, apoplexia cerebri. t^íjk encephalosis Az agy degeneratív (elfajulásos) folyamatai. A központi idegrendszer elfajulásos elváltozásai, melyeket kóroktani szempontból két nagy csoportra osztanak: a) exogén eredetű encephalosis (pl. alkoholmérgezés, környezetszennyezés, szén-dioxid vagy ólommérgezés, ipari mérgek, ionizációs sugárzás/röntgen, izotóp, stb.), b) endogén eredetű encephalosisok (pl. traumák). AÉfSti enchondrom atosis - dyschondroplasia, OUier-féle betegség; Mindig a test egyik felén előforduló porcdudor. A hipertrófiás porcsejtek fokozott proliforációját nem követi mineralizáció (elmeszesedés), így a csöves csontok metaazisében porcszigetek maradnak vissza. A betegség végtagrövidüléshez, deformitáshoz vezet. m encoprcsis - beszékelés; Többnyire nappali, akarattól független székletürítés. Nem organikus, hanem pszichés eredetű zavar. A gyermekek nagy többsége általában 2-3 éves korukra akaratlagosan ellenőrizni tudják a széklet ürítését. Az encopresisben szenvedők a székletürítést nem képesek akaratlagosan szabályozni, nem észlelik sem az ingert, sem az ürítés folyamatát. Többnyire nappal nyilvánul meg. Kialakulását a gyermek és környezete közötti konfliktus is elősegíti, E folyamai mögött legtöbbször nagyfokú szorongás vagy elmagányosodás van. Általában

124 érzelmileg zavart kisfiúknál fordul cló, akik így akarják magukra vonni a környezet figyelmét. S Í* endogén - Belső eredetű, önmagától keletkező öröklött genetikusán meghatározott, endogén ártalm ak - genetikai (monogén és kromoszomális) ártalm ak. J9 k endokrinopária - A belső elvájasztású mirigyek rendellenes működése következtében előállt patológiás állapot (pl. kretinizmus). endokrin m irigyek - A belső elvájasztású mirigyek, melyeknek jellemzője, hogy hatóanyagokat (horm onokat) termelnek, és ezeket közvetlenül a véráramba juttatják, majd innen a különböző hormonérzékeny sejtekhez, szövetekhez, amelyekre hatva, azok működését befolyásolják. Az endokrin szabályozás alapelve az ún. negatív feedback (negatív visszacsatolás) elv: lényege, hogy valamelyik perifériás célmirigy hormonszintjének növekedése az Őt szabályozó hypothalamus-hypophysis-hormonok szintjének csökkenését váltja ki, és fordítva. A belső elválasztású m i rigyek a következők: hipofízis (agyalapi mirigy), melynek hormonjai több más mirigy működését valamint fontos életműködéseket szabályoznak, irányítanak (növekedés, tejelválasztás, szülés, kiválasztás). A hipofízis a koponyalapon helyezkedik el a töröknyereg elnevezésű mélyedésben. A pajzsm irigy (glandula thyroidea) a nyak elülső részén található, és a test energiaforgalmát szabályozza. Hátsó felületén található a kálcium- és foszfor-anyagcserét szabályozó m ellékpajzsm irigy (glandula parathyreoidea). A hasnyálmirigy (pancreas) a cukor és fehérje anyagcsere szabályozásában játszik fontos szerepet. A vesék csúcsán találhatók a m ellékvesék {glandula suprarenalis). Feladatuk sokrétű. Belső elválasztású mirigyek a nem i mirigyek (gonad) vagyis a petefészek és a herék, továbbá a tobozmirigy (corpus pineale) és egyesek szerint a csecsemőmirigy (thymus) is, mely a serdülőkorban visszafejlődik. A belső-elválasztású mirigyek egy része életfontosságú szerv. Működési rendellenességeik a legkülönbözőbb kórképeket hozhatják létre. Működésükkel, rendellenességeikkel az endokrinológia foglalkozik cndolym pha - A belső fülben a hányás labirintus űnerét kitöltő folyadék. Főleg az egyensúlyérzékeléshez szükséges Engelm ann-féle betegség - dysplasia diaphysealis progressiva, osteopathia hyperos- totoca sclerotisans; Ismeretlen eredetű betegség, melynek jellemzője a fokozott pe- rioszteális csontképződés. A csöves csontok diafízise (középső része) duzzadt lehet.

125 A betegséget izomfájdalmak, fáradékonyság, agyideg tünetek (melyek a vakságig és a süketségig terjednek), valamint értelmi fogyatékosság kíséri..sj entropium congenitum - Vele született szemhéjbefordulás (fejlődési rendellenesség). en u d catio - A szem műtétes eltávolítása. GDurcsis dgybavizeus, inkontinencia; Abban az esetben tekinthető rendellenesnek, ha az akaratlan és ismételt vizeletürítés néha nappal (enuresis diuma), de gyakrabban éjjel (enuresis nocturna) négy évnél idősebb gyermeknél fordul elő, és nem tulajdonítható semmilyen organikus sérülésnek. A gyermekek nagy többsége általában hónapos koráig elsajátítja a záróizmok akaratlagos ellenőrzését. E feltételes reflexek kialakulását számtalan tényező akadályozhatja. így organikus sérülés, az arousal rendszer működési zavara, a vegetatív idegrendszer fokozott ingerlékenysége, kötődési konfliktusok, szeretethiány, teljesítményzavarok. Az értelmi fogyatékosoknál, akiknél a központi idegrendszer sérülése következtében a vizeletürítés akaratlagos szabályozása sokszor megkésve, nehezen alakul ki, gyakran találkozunk még későbbi életkorban is enurezissel. Általában az enurezis gyakori jelenség. Becslések szerint a gyermekek lo 15%-a enuretikus, de a felnőttek között is előfordul mintegy 0,5% -tól 3%-ig. Pontosan nem ismerik az okát, de feltételezik, hogy a pszichés okok a legtöbb esetben meghatározók. Olyan gyermekeknél fordul elő gyakrabban, akiknek szülei válni készülnek, vagy a kistestvér születésekor, vagy óvodába kerülés után. Többségében funkcionális zavarról, neurózisról van szó. enzim - Bonyolult szerkezetű, katalizátor tulajdonságú fehérje, amely a szervezeten belül történő lebontási, átalakulási folyamatokat serkentenek, pl. a cukorszint alakulása enzim opátiák - genopathia; Molekuláris szinten kialakult fejlődési rendellenességek. Az élővilágban az enzim opátiák általában recesszív (lappangó) homozigóta kombináció révén alakulnak ki. A folyamat úgy megy végbe, hogy a DNS bizonyos szakasza kódolt információt továbbit az RNS-rendszernek, amely egy meghatározott fehérjeszintézisért felelős. Ha az átadott DNS információ nem helyes, az RNS-rendszeren keresztül minőségileg nem megfelelő fehérjét szintetizál. Ha az illető fehérje egy enzim hordozója, ez az enzim vagy csökkenten, vagy egyáltalán nem fejti ki hatását (hypenzymiti, anenzymut). így ez a molekula nem vehet reszt a 126

126 normális anyagcserében. Felhalmozódik, és mini mérgezd anyag hat károsítva az idegrendszert, akár értelmi íogvatékosságot is előidézhet. Ez a Fajta értelmi Fogyatékosság, ha nem avatkoznak közbe, progrediáló (előrehaladó) folyamat. A kutató véleménye szerint a súlyos értelmi fogyatékosságok 5-1 0% -a enzim opátia következménye. Az értelmi fogyatékossággal járó enzim opátiákax négy nagy csoportba osztjuk: 1. a szénhidrát-anyagcsere enzim opátiái; 2. a lip id (zsír, illetve zsírszerű) anyagok enzim opátiák 3. az aminosavak és a feh érjék enzim opátiái és 4. a fém ek és nem fém es elem ek enzim opátiái. m enyhén értelmi fogyatékosság - debilitás; (ma már nem használatos szakkifejezés) Az értelmi fogyatékosok (mentálisan sérültek) súlyosság szerinti legenyhébb csoportját alkotják, ő k e t az intellektuális alulteljesítés, vagyis az adott társadalom szociális követelményeivel kapcsolatban megállapított értelmi elégtelenség jellemzi. A jelenség kialakulásában egyaránt megtalálhatók biológiai (a neuroendokrin rendszer enyhe sérülése vagy funkciózavara), pszichológiai vagy akár szociokulturális tényezők, ugyanakkor a már kialakult enyhén értelmi fogyatékosság megítéléseelsősorban társadalmi természetű kritériumokalapján történik. Nagyon nehéz éles határt szabni az enyhén értelmi fogyatékosok, a gyenge tehetségű épek (tanulásban akadályozottak) és a mentálisan retardáltak között. Az enyhén értelmi fogyatékosságot a kognitív funkciók lassúbb és akadályozott fejlődése jellemzi. A fejlődéslélektan képviselői (Piaget-féle műveleti elméletből kiindulva B. Inhelder) szerint az enyhe fokú értelmi fogyatékosságot a befejezetlen műveleti építkezés, azaz a befejezetlen műveleti struktúra jellemzi Ez azt jelenti, hogy az enyhén értelmi fogyatékos intelligenciafejlődése megreked a konkrét műveleteknél, szemben a normálissal, aki éves korára már formális" műveleteket is képes megoldani. Ugyanakkor a csoporton belüli variációk, az egyes egyének közötti különbségek sokkal változatosabb képet mutatnak, mint a normálisok esetében. A kognitív funkciók zavarához még egyéb rendellenesség is társulhat, ami szintén a változatosságot erősíti. Jellemző rájuk az észlelés, a motoros funkciók (főleg a fin om m otorika), a figyelem, az emlékezet, a beszéd- és kommunikációs képesség, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének - eltérő mértékű zavara. Ezek különböző egyéni kombinációkban nyilvánulnak meg. Ezekhez még hozzáadódnak a környezeti hatások is, amelyek a tanulási képesség különböző mértékű zavarát idézhetik elő, akadályozzák a személyiség fejlődését. Az orvosi és pszichológiai szakirodalom által alkotott, majd a gyógypedagógia által is felhasznált az értelmi fogyatékosság hármas (majd négyes) felosztása szerint az enyhe fokú értelmi fogyatékosok értelmessége az 50 és 69 IQ érték közé esik. Azt is meg kell jegyez-

127 ni, hogy az enyhe értelmi fogyatékosság (és általában az értelmi fogyatékosság) nem korlátozható csupán az intelligencia zavarára. Az esetek többségében az egész személyiség zavarával is számolni kell. Általános jellemzőik: fizikai fejlődésük hasonló az épekéhez. Ha nincs kifejezett fizikai sérülés vagy funkciózavar, akkor általában csak a bonyolultabb mozgásformáknál, a nagy kézügyességet igénylő finommozgásoknál észlelhető némi zavar. Egész fejlődésük megkésett és lassú. Ezen belül főleg a beszéd fejlődésében észlelhető egy bizony os fokú elmaradás és zavar is. Közöttük gyakori az artikulációs hiba, vagyis a tágabb értelemben vett pöszeség (főleg a szigmatizmus). Gyakori a hibás, tartalmilag szegényes beszéd, a szegényes szókincs, a nyelvtani építkezési hibák. Később nehézségekbe ütközik az anyanyelv szemantikai Összetevőinek az elsajátítása is. Játékukra a primitív jelleg, a sztereotípia a jellemző. A játékhelyzet megértésének nehézségeiből adódóan a szerepjátékoknál nem cselekszenek a szerepeknek megfelelően. Nagy hányaduk az iskolában elsajátítja a megfelelő viselkedést, ugyanakkor egy részüknél magatartászavarok, motoros nyugtalanság, ingerlékenység, impulzivitás (robbanékonyság) stb. figyelhető meg. Gondolkodásuk szemléletes, képszerű és helyzethez (szituatív) kötött. Általában gondolkodásukat a sztereotípia, valamint a rigiditds jellemzi. Nehézségek mutatkoznak az általánosításoknál, a kölcsönös viszonyok megállapításánál, függőségek megteremtésénél, az analízis és a szintézis megvalósításánál. Mindezek kihatnak a tanulási képességekre, és azok akadályozottságát idézik elő. így az olvasás és az írás elsajátítása nagymértékben akadályozott. Nehezen birkóznak meg a betűk összeolvasásával, szavakká alakításával, majd szótagokra és betűkre (hangokra) bontásával (a szintézis és az analízis műveletei). Később a szövegmegértés okoz gondot. Ugyancsak a kognitív folyamatok zavara következtében sokszor leküzdhetetlen akadályokba ütközik a számtan elsajátítása. A számolást elsajátítják a tízes számkörben, viszont a szám mennyiséghordozó tulajdonsága már nehézséget okoz. A nulla értékének a plusz és mínusz jel funkciójának megértése, későbben az elvonatkoztatás és általánosítás műveletei okoznak nehézséget. Mindezek a tanulási akadályozottságok speciális feladatokat rónak az oktatásukra. Jelenleg oktatásuk többnyire az elrérő tantervű általános iskolákban történik. Integrált oktatásukra már történtek kísérletek. Az általános iskola elvégzése után a legtöbbjük a speciális szakiskolákban szakmát tanul, és önálló életvitelre képessé válik. A modern gyógypedagógia hangsúlyozza, hogy az értelmi fogyatékosság lényegében csak alkalmazkodási probléma, ami azt jelenti, hogy a gyermekeknek a felnőtté válása, szocializációja életkorának fő tevékenységétől, szakmai és szociális környezetétől, az egyén és a társadalom kölcsönhatásától függ. A folyamatban a társadalomnak, a szociális környezetnek fokozott felelőssége van. 128

128 enyhén értelmi fogyatékosok általános iskolája - kisegltó iskola; gyógypedagógiai iskola. #! elcktrookulogram, EO G - A szemgolyó mozgásának clektrofiziológiai úton való regisztrálása a különböző arcfelületre rögzített elektródák segítségével. v epicanthus - epiblepbaron; A belső szemzugot fedő bőrredő (lehet fejlődési rendellenesség jele is). Jellegzetes a Down-kór esetében. epidemiológia - Az emberi betegségek előfordulását, megoszlását és ezeknek meghatározóit tanulmányozó tudományág. Régebben, mint orvosi kifejezés, járványtant jelentett. Ma már nem csak a fertőző betegségek területét kutatja, hanem olyan rendellenességek területét is, mint az értelmi fogyatékosság. Azoknak a humán mintáknak az epidemiológiai vizsgálata, melyek nagy esetszimot foglalnak magukba, ma már az egyik legígéretesebb lehetőséget jelentik a kórokok, illetve hatásukat befolyásoló körülmények feltárására. lásl epidurális tályog Gennygyülem a dura felett, a koponyacsont és a dura között van, a durát elemeli a csontról. Tünetei: gyulladás, a koponyán belüli nyomás fokozódása, láz, fokozódó fejfájás, enyhe tudatzavar, valamint gyorsan fejlődő helyi, izgalmi kiesési tünetek. d U t epilepszia - nyavalyatörés, eskór, morbus sacer, vagyis szent betegség A központi idegrendszer körülírt neuroncsoportjának görcsös rohamokban jelentkező egyidejű (szinkron) kisülése, mely szakaszosan jelentkező öntudatvesztéssel jár együtt. Az epilepszia gyűjtőfogalom, amely csupán a tünetet jelzi. Mivel kiváltó okai sokfélék, megnyilvánulási formái is változatosak. Jellemzői: központi idegrendszeri (agyi) eredetű rohamokban jelentkezik, és Öntudacvesztéssel jár. Előidézhetik környezeti ártalmak mint pl. a toxoplasmosis fetalis, m agzati aggvelógyuliadjs, az artéria cerebri m édia méhen belü li trombózisa kapcsán kialaku lt agylyukacsossdg (poréncephalia) stb., a születés körüli (perinatális) (pl. asphyxia, anoxiás-vasalis vérzések, stb.); és születés utáni ártalmak (postnatális), mint pl. L ittle-kór, vagy mérgezések, csecsemőkori agyvelő és agyhártyagyulladások; fejtraumák, anyagcserezavarok (pl. fenilketonuria, Tay Sach-Schaffer féle familiáris amaurosis), lázas rángógörcsös (eclampsia eszméletvesztéssel), ásványhiány stb. Megnyilvánulási formái: 1. nagyroham (grand m ai - GM ); 2. kisroham (petit m ai - PM ); 3. latens (provokálható) epilepsziás roham; 4. status epilepticus\ 5. epilepsziás ekvivalensek. 1. A nagyroham több szakaszban zajlik le. A rohamot az ún. aura, egy hideg légáramlat 129

129 érzetével kísért szorongó, fojtogató érzés előzi meg. Az aura lehet vegetatív jellegű is. Ilyenkor a beteg nyomást érez a gyomor tájékán, ami a fej felé irányul. Tachicardia (gyors, szapora szívverés), kipirulás, hányinger, csámcsogó szájmozgás, a szem és a fej oldalra fordulása, az ujjak babráló mozgása gyakran észlelhető. Ezután, szédülés érzése mellett bekövetkezik az eszméletvesztés. Ilyenkor a beteg elesik, sokszor a nyelvébe harap, légzése kimarad, ordít, a szájüregben véres hab jelenik meg. Ezt követően tónusos-klónusos izomgörcsök jelentkeznek, melyek a test és a végtagok rángását idézik elő. Az eszméletvesztést vegetatív komponensek kísérik (tág, merev pupillák, kiterjedt izzadás, vizelet- és székletürícés stb.). Az utolsó szakaszt hoszszabb- rövídebb (néhány perc, de órákig, sőt napokig is eltarthat) ideig tanó alvás jellemzi. A beteg fáradtan ébred, tudata homályos. Látszólag tudatánál van (ezt igazolja a rendezett viselkedése), de erre az időszakra a beteg nem emlékszik vissza (teljes amnézia). Az epilepsziás rohamok agyi hipoxiát (az agyszövetek oxigénhiányát) okozhatnak, s ennek következtében oly ménékben sérülhet a központi idegrendszer, hogy a betegnél dementálódási (elbutulási) folyamat indulhat meg. Ez főleg a súlyos epilepsziás csecsemők és kisgyermekek esetében fordul elő. Minél fiatalabb az egyén, a betegség következményei annál súlyosabbak. 2. A kisroham (PM ) főként gyermekkorban fordul elő. Gyakran egymás után, naponta akár sz o r is. Ilyenkor igen rövid időre tudatkiesés (absence) következik be. Az absence alatt a beteg mereven maga elé néz, majd ott folytatja a munkát, ahol abbahagyta (pl. beszédet, vagy az írást). Amikor a tudatkiesés éppen a mozgást szakítja meg, majd a roham után a mozgás folytatódik ott, ahol abbamaradt (pl. futás közben), akkor pycnolepsiáról beszélünk. A kisroham (PM ) másik megnyilvánulási formája a BNS-görcs (B lia - N ick Saalam ) (Blitz - villám; Nick - bólintás; Saalam - mohamedán köszönés) A beteg a roham alatt villámszerűén bólint a fejével, időközben a karok a lej felé emelkednek, a törzs pedig előregörnyed. Sok esetben menés vagy futás közben elesnek a jellegzetes fejmozdulatokkal, majd felállnak és folytatják a mozgást. 3. A latens (provokálható) epilepsziás rohamokat bizonyos ingerek váltják ki, mint pl. a sztroboszkopizált fény ( TV -epilepszia), vagy lihegés. Elektromos vagy gépi epilepsziáról beszélünk, ha az EEG jelzi ugyan az epilepsziás gócokat, de klinikailag ezek sohasem jelentkeznek. Amikor a nagyrohamok rövid időközönként követik egymást, és a beteg tartósan elveszti eszméletét, 4. status epilepticusnak nevezzük. Ilyenkor a szervezet energiái teljesen kimerülnek (nagyon igénybe veszi a szervezetet), gyakran halálos kimeneteld is lehet. A halált általában légzésbénulás, valamint a szívizmok kimerülése okozza. 5. Epilepsziás ekvivalensek esetében olyan kórképekről van szó. amelyek anriepileptikumok szedé-sére megszűnnek, illetve intenzitásuk csökken. K/.ek: az enuresis nocturna (éjszakai ágybavizclés)

130 bizonvos esetei, hem icrania (migrén) féloldali kínzó fejfájás, ami rohamokban nyilvánul meg. Epilepsziával ekvivalens formának tartják a poriom dnidt (kóborlási kényszer), piromdnidt (gyújtogatási kényszer), kleptom ánidt (lopási kényszer), valamint a dipszom ániát (főleg alkoholra vonatkozó ivási kényszer). Az epilepszia eredete lehet: 1. fokd lis (gócos) epilepszia (Jackson-tipusú kérgi eredetű epilepszia). Ha a góc a motoros kéregben található, akkor az ellenoldali tesrfél izmain tónusos-klónusos belövések jelentkeznek, melyek egyre jobban terjednek. Ha a góc a szenzoros kérget érinti, sajátos zsibbadás és fájdalom jelentkezik, s erről a beteg kevéssé tud beszámolni. A generalizált típus főleg kisroham (PM) esetében áll elő. Ilyenkor a gyermek mozgása lelassul, figyelmetlenné válik (kis absence) és csak egy alapos EEG-vizsgálat mutatja ki a kórképet. Az epileptiform rosszullétek is a központi idegrendszer izgalmi állapotát váltják ki, noha nem feltétlenül agyi eredetűek. Megnyilvánulásukban hasonlítanak az epilepsziás rohámokhoz. Ilyenek a hipoglikém ids roham (a vér cukortartalmának csökkenése - hipoglikémia), mérgezések (pl. C O, gyógyszerek stb.) tetdnia, eclam psia, p a ralysis progressiva, hisztéria). Az epilepszia sajátos kór az értelmi fogyatékosság vonatkozásában is, mert megjelenésük speciálisan összefonódhat, és kóreredetük is közös lehet. Ugyanakkor azonos irányba mutató pszichopatológiai tünetek is észlelhetők (pl. az értelmi fogyatékosok és az epilepsziások magatartászavara). Az epilepszia (főleg a súlyosabb esetekben) hosszabb fennállása után jellegzetes változások állhatnak be a pszichés folyamatokba, pl. a felfogóképesség beszűkülése, motoros tevékenységük lelassulása, érdeklődésük tompulása, figyelmük, emlékezetük gyengülése, gondolkodásuk merevvé válása, érzelmi elsivárosodás, sok esetben depressziós tünetek stb. Némelyek az értelmi fogyatékosoknál is észlelhetők. Az epilepsziások általában értelmileg épek, sőt vannak közöttük kiváló elmék is. A betegség súlyos megnyilvánulás formáiban azonban demenrálódási folyamat is bekövetkezhet. epilepsziás pszichózis - Az epilepsziában előforduló múló vagy krónikus elmeár- talmak (ködös vagy homályállapotok, delíriumok, hangulatzavar, agresszív cselekményekkel járó érzelemkitörések) gyűjtőneve. 7. epiphyseolysis capítis íem oris - coxa vara adolescentium ; Főleg a serdülőkorban előforduló betegség. Fiukon és főleg a kövér gyermekeken gyakoribb, de a normál testalkarúaknál is észlelhető. A betegség két formája ismeretes. Akut esetekben a gyermek elesik, alsó végtagja kifordul, és nem tud lábra állni (a combnyaktöréshez hasonló állapot). A másik forma (lenta) lassan alakul ki. A beteg eleinte a csípőjét és térdét fájlalja és furcsán jár" (kifordult alsó végtaggal). Másik jellem

131 ző tünete, hogy a csípő flexiójakor (hajiítdsakor) a láb abdukciós (távolíró), kifelé rotációs kényszermozgást végez. A betegség lényege, hogy eddig ismeretlen ok miatt (feltételezik, hogy hormonális) a combcsont epifizeális részének (combnyak) a növekedési porc mentén történő hátra és médiái felé csúszása. Gyakran mindkét oldalon jelentkezik. A tünetek hasonlítanak a Perthes-kór tüneteire. A betegség az aszeptikus esontnekrózisok csoportjába tartozik (fertőzés és gyulladás nélküli csonrelhalás). E fb Landouzy D cjerine-szindróm a A pubertás körül kezdődő izomsorvadás (izomdisztrófla). Autoszomális domináns öröklődésű. A lassú lefolyású betegség az arcizmokon kodődik, majd a vállöv és felkar izmain keresztül egészen a mellkasfali izmokig terjedhet. eres réteg (a szemben) - uvea; A szem burkainak középső rétege. Az eres réteg (tunica vasculosa) három részből tevődik össze: a szivárványhártya vagy írisz, a sugártest vagy corpus ciliare, az érhártya vagy coroidea. m eretikufl - erethicus; Nyugtalan, élénk, excitált, aktív személyiségforma, főleg a középsúlyos és súlyos fokban értelmi fogyatékosoknál. A gyermekek állandóan mozognak (pl. rohangálnak, mindenhez hozzányúlnak, fegyelmezhetettnek), ok nélkül sírnak és nevetnek, értelmetlenül kiabálnak. Általában indulatosak, ingerlékenyek A tágabb környezet változásaira nem reagálnak. Feltűnően érzékedének a beszédhangok iránt. Nagyon nehezen tanulnak meg egy néhány szót, vagy két-három szóból álló agrammatikus mondatokat. Jellemző rájuk az echolalia a kérdésekre a kérdések utolsó szavával, illetve az utolsó szótaggal válaszolnak. Az agyvelőgyulladás következményeként személyiségzavarban szenvedők általában eretikusok. elelctroretinográf (E R G ) - A retinán végbemenő elektromos folyamatok regisztrálása szolgáló készülék. Eronen-szindróm a - digito-reno-cerebrahs-szindróm a Ritka fejlődési rendellenesség, melynek öröklődésmenete még nem tisztázott. Tünetei a süketség, az értelmi fogyatékosság, vesefejlődési rendellenesség, az ujjak és a körmök fejlődési zavara erotom ánia - téves eszme. 77* értelm ességi skála - Binet-Sim on-teszt.

132 értelmi fejlődési zavar - Ügyes szenük a kisgyermekkori értelmi fogyatékosság megnevezése helyett alkalmazzák, mivel ebben a korban még nem lehet teljes b i zonyossággal prognosztizálni az értelmi fejlődés útját értelmi fogyatékosság - oligofrénia, am entia, m entális defektivitás, m entális szubnorm alitás, intellektvális insufficiencia, anorm alitás, szellem i fogyatékosság, gyengeelméjűség, csökkent intelligencia, értelm i sérülés, értelm i korlátozottság, stb. Az értelmi fogyatékosság a központi idegrendszer (agy) zavara, melyet születés előtt, közben vagy után elszenvedett sérülések, öröklődés, vagy ma még etiológiailag (kóreredetére nézve) tisztázatlan tényezők eredményeznek. Meg kell jegyezni, hogy orvosi szempontból az idegrendszer organikus (szervi) károsodása irreverzibilis, vagyis visszafordíthatatlan. Az idegrendszeri sérülés következtében, nagy mértékben és széleskörűen lelassul az értelmi képesség fejlődése. Az értelmesség (intelligencia) foka az átlag alatt marad, mindez kihat az egész személyiség fejlődésére. Az értelmi fogyatékosság a szociális alkalmazkodóképesség, az adaptív (alkalmazkodó) magatartás, a társadalmi beilleszkedés zavaraiban és az önálló életvezetés nchezítettségében nyilvánul meg. A szociális inkompetencia az énelm i fogyatékosnak a szűkebb környezetétől, valamint a társadalomtól való függőségét eredményezi. A sérülés már a kora gyermekkortól fennáll. Az értelmi fogyatékosság következtében különböző mértékben és kombinációban sérülnek a kognitív (megismerő) képességek, (érzékelés, észlelés, fogalomalkotás, emlékezés, figyelem, alkotó fantázia stb.), a kommunikációs (beszéd, írás, helyesírás stb.), m otoros (mozgásos), az orientációs, a szociális stb. képességek. Mindezek együttvéve különböző ménékben és kombinációban gátolják a tanulási képesség fejlődését, valamint a társadalmi beilleszkedés különböző szintjeit (az önállóságtól a teljes függőségi viszonyig). Az énelmi fogyatékosság állapotán belül a sérülés súlyossági fokától függően megkülönböztetünk enyhe (IQ : ), közepes (IQ : ), sú- lyos (IQ : ), továbbá legsúlyosabb (IQ : 20 alatt) értelm i fogyatékosságpt. Megemlítjük, hogy régebben a hatvanas évek végéig c csoportok megkülönböztetésére a debilitás (enyhe), az im becillitás (közepes és súlyos) és az id iócia (legsúlyosabb) kifejezéseket használták. Ezekkel ma már inkább csak az orvosi szövegekben találkozunk. A gyógypedagógiai szakirodalom már nem használja. Ugyancsak magyarázatra szorulnak azok a fogalmak, melyeket egykor az énelm i fogyatékosság szinonimájaként használtak, de ma már a szakirodalomból kiszorultak, mint pl. az oligofrénia. A Betegségek Nemzetközi Osztályozásában (B N O - 10) a m entális retardációt használnak az énelmi fogyatékosság kifejezése helyett. A négyes felosztást is ebben az értelemben használják: vagyis enyhe m entális retardáció (IQ : ) közepes m entális retardáció (IQ : ) súlyos m entális retardáció (IQ : ) 133

133 és igen súlyos (extrém ) m entális retardáció (IQ : 20 alatt). A magyar szaknyelvben a mentális retardáció értelme nem fedi teljesen az értelmi fogyatékosság fogalmát. A mai gyógypedagógiai szakirodalomban az értelmi fogyatékosságnak két nagy alcsoportját, a tanulási akadályozottságot és az értelm i akadályozottságot különítjük el. Az értelmi fogyatékosok kategóriájába nem tartoznak bele azok, a főleg idősebb egyének, akik valamilyen betegség következtében elbutultak (dem entálódtak) és azok sem, akik elmebetegségben szenvednek értelm i fogyatékos gyermekek oktatása és nevelése - lásd: gyógypedagógiai iskolák. ért elm i fogyatékosok - Azok az egyének (gyermekek és felnőttek), akiket öröklődés vagy pszichoszociális sérülés következtében (leginkább kisgyermekkorban) az énelm i képességek számottevő és széles körű csökkencsége jellemez. Ez az egész személyiség fejlődését befolyásolja, és nagymértékben akadályozza az egyén társadalmi beilleszkedését is. A népességcsoport megnevezése a 19. század végétől jelenik meg a tudományos szakirodalomban. így a régebbi szaknyelvben találkozhatunk a testileg és szellemileg gyenge gyermekek (1868), hülyék és gyengeelméjűek, gyengetehetségűek (1898), értelmi fogyatkozásban szenvedők (1911), szellemi fogyatékosok, oligofrének stb. kifejezésekkel. Ma már ezeket nem használják. Az orvosi (főleg pszichiátriai), hasonlóan a pszichológiai szakirodalom is a fogyatékosság súlyossága szerint enyhe, mérsékelt, súlyos és legsúlyosabb fokban sérült énelm i fogyatékosokat különböztet meg. A felosztás csak a pszichom etriai mérések alapján tönénik, anélkül, hogy figyelembe vennék az állapot természetét vagy akár az okát. Az énelm i fogyatékosok kategóriájába nem tanoznak bele azok az egyének, akik különböző betegségek következtében elbutulnak (dem entálodnak), valam int azok akik nehezen tanulnak, de képességeik nem maradnak el az átlagtól. értelm i akadályozottság - Az énelmi fogyatékosság egyik alcsoponja. Az énelmi fogyatékosságnak két nagy alcsoponjár különböztetjük meg: a tanulási akadályozó ttságot és az énelmi akadályozottságot. Az akadályozottság ebben az esetben, így az énelm i akadályozottság is szociális helyzetet jelent. A szociális helyzet feltételezi, hogy az egyént ne csak önmagában (fogyatékosságával), hanem az egyén és a környezete (társadalom) közti viszonylatban a kölcsönös egymásrahatásban határozzuk meg. A szakirodalom (főleg az amerikai) szerint az értelmi akadályozó ttsággal élő személyt az átlagosnál lényegesen alacsonyabb értelmi képesség, és az ebből fakadó alacsony társadalmi cselekvőképesség (funkcionalitás) jellemzi. A társadalmi cselekvőképesség együtt jár a kapcsolódó alkalm azkodó (adaptív) képességek közül legalább két területen tapasztalható korlátozottsággal. Az adaptív 134

134 képességek területei a kővetkezők: a kommunikáció: az önkiszolgálás (önellátás); az otthon, valamint a lakás ellátása; kapcsolatok (a közösségi élethez szükséges készségek); a szőkébb, de az otthonon kívül eső környezetben való élet; az önuralom és önirányítás készségei; az egészség és a biztonság ismerete; alapvető iskolai ismeretek; a szabadidő hasznos eltöltésének az ismerete; valamint a munkavégzés által megkövetelt legfontosabb készségek jelenléte. Tehát, ha az egyén nem töltötte be a 18. életévét, értelmi szintje (intelligenciaszintjc) az átlagnál lényegesen alacsonyabb, és az alkalmazkodó képességek közül legalább kettőben korlátozott, akkor elmondhatjuk róla, hogy értelmileg akadályozott. Az akadályozottság csakis a képességek, és a környezet kölcsönhatásában nyilvánul meg. Ha egy helyzetben az egyén cselekvőképessége nincs gátolva, akkor nem beszélhetünk akadályozóttságról, mindamellett, hogy az értelmi szint csökkent volta, továbbra is fennáll. A társadalmi funkcionalitás akadályozottsága a környezet oldaláról szükségessé teszi a társadalmi segítségnyújtás szintjének és tartalmának az újragondolását. A segítségadást az egyén adaptív képességeinek szintjéhez kell igazítani. A nevelési segítség formája, tartalma, terjedelme és erőssége mindig attól függ, hogy az egyén milyen konkrét teljesítményekre képes az adaptációs képességek terüle-rein, melyek azok a képességek, melyek nagyobb mértékben eltérnek az ádagostól (életkorra vonatkoztatott teljesítményszinttől), és ahol nagyobb mértékben kell beavatkozni. Mivel minden egyén más adaptációs képességrendszerrel rendelkezik, ezért egyénre szabott (individualizált) nevelési programot kell kidolgozni, amelyben nem a fogyatékosság súlyossági foka a meghatározó, hanem az egyes adaptációs képességterületen elért teljesítmény. Az értelmi akadályozottság csoportjába a közepesen (mérsékelten) súlyos, a súlyos és a legsúlyosabb értelmi fogyatékosság tartozik. A szociológiai szemlélet egyben hangsúlyozza, hogy az ember társadalmi megítélése nemcsak az ember objektív tulajdonságaitól, hanem e tulajdonságok a környezet (barátok, hozzátartozók, kívülállók) általi értékelésétől, minősítésétől is függ. Ez az összefüggés (ember és környezet egységes szemlélete) vezetett el egy új emberkép kidolgozásához, ezzel kapcsolatosan a normalizációs elv gyakorlati alkalmazásához. Í3> értelm ileg akadályozottak - Ehhez a népességhez azok az egyének (gyermekek és felnőttek) tartoznak, akiknél az egész élet során fennáll az értelmi fogyatékosság; ez nehezíri pszichomotorikus fejlődésüket, tanulási folyamatukat, munkavégzésüket, valamint társadalmi kapcsolataik maradéktalan kibontakozását. 64«értelm i fogyatékos személy - Jogi szemponrból - az az egyén, aki fejletlen értelmi képességei miatt társadalmi felelősségtudatában jelentősen korlátozott, és 135

135 önállóan nem képes felismerni jogait és kötelességeit, s ennek következtében különböző mértékű segítségre szorul. értelm i fogyatékosok gyógypedagógiája - ohgojrénpedagógia; Azoknak a gyermekeknek és fiataloknak az oktatásával és nevelésével foglalkozó speciális (külön) pedagógia, akiknek fejlődését az öröklött, vagy a kora gyermekkorban szerzett értelmi fogyatékosság akadályozza. A pedagógiának ez a speciális ága fogyatékosok oktatásának, nevelésének és pedagógiai kísérésének feltételeit és törvényszerűségeit tartalmazza, vizsgálja és közvetíti. Az ide tartozó gyermekek az átlagosnál lényegesen alacsonyabb értelmi képességekkel rendelkeznek, ezért hagyományos pedagógiai feltételek között a személyiségük fejlesztése nem oldható meg kielégítően. Az értelmi fogyatékosok pedagógiája, amely a gyógypedagógia egyik ágát képezi, két nagy területre oszlik: a tanulásban akadályozottak pedagógiájára és az értelm i akadályozottak pedagógiájára. értelm ileg akadályozottak gyógypedagógiája - Az értelmileg akadályozott gyermekek, fiatalok és felnőttek oktatásával és nevelésével foglalkozik. Mindennek az alapját az a szemlélet képezi, hogy az érintett gyermekek és felnőttek, emberhez méltó lérét csakis a nevelésen keresztül lehet elérni. In elsősorban a nevelés általános értékeire gondolunk, amelyek egyaránt érvényesek minden emberre függetlenül anól, hogy fogyatékos-e vagy nem. Az általános irányultság mellett az értelmi akadályozottak speciális (külön) nevelést is igényelnek, mely a fogyatékosság súlyossága mellen az egyéni képességek színvonalát tanja szem előtt. Az 1971-ben készült ENSZ-nyilatkozat is hangsúlyozza, hogy az énelmileg akadályozonaknak, függetlenül a sérülés súlyosságának fokától, olyan nevelést, képzést kell nyújtani, mely biztosítja a képességek maximális fejlődését. Emellett az énelmileg akadályozottak általános jellemzője, hogy életük végéig mások segítségére szorulnak. A segítség kölcsönösségen alapuló speciális emberi jelenség. A függőségük viszonylagos és változtatható. Az egész életen át tartó folyamatos segítségnyújtás rendszere intézményeken keresztül biztosítja a normalizációs elv érvényesülését. értelm ileg akadályozottak nevelése - Három nagy részre tagolódik: a) gyermek és iskoláskori nevelés, oktatás: b) a felnőttkori pedagógiai kísérés c) súlyosabban sérültek fejlesztése; a) az értelmileg akadályozott gyermek és iskolás nevelése nagymértékben eltér az azonos korú épek nevelésétől, mivel nem tudja biztosítani az általános műveltség alapjainak megszerzését, hanem csak a mindennapi élethelyzetek feladatainak megoldására vállalkozhat. Céljai: a közvetlen környezetben való tájékozódás, a kommunikáció fejlesztése, az önellátás, önkiszolgálás kialakítása. 136

136 A kulmrtcchnikák lírás, olvasás, számolás) tanítását csak éves korban kezdik cl. Nem minden gyermek tudja teljes mértékben elsajárírani. A másik feladarkör a személyes és szociális integrációra való felkészítés, b) a felnőttek esetében a pedagógiai kisérés segítségével valósítják meg a nevelési célokat, c) a súlyosan sérültek csak egy része képes bekapcsolódni az iskolai oktatásba. Másik részük a fogyatékosok otthonában {egészségügyi gyerm ekotthonok) kap megfelelő fejlesztési lehetőséget, különböző speciális módszerek segítségével, mint a bazilis stimuláció, aktivizálás, sokoldalú érzékszervi gyakorlás, kondicionálás stb. értelm i fogyatékosok oktatási intézm ényei - Hazánkban többféle intézmény működik. Az intézmények két nagy csoportra tagolódnak: oktatási és egészségügyi intézményekre. Az oktatási intézmények a gyermek- és fiatalkori akadályozott gyermekek részére biztosítja a rendszeres és módszeres oktatást és nevelést. Habár vannak gyógypedagógiai óvodák is, ebben a korban a nevelés még általában integrált módon folyik (együtt vannak a sérültek és az épek). Az enyhén értelmi fogyatékosok részére működnek az eltérő tantervű általános iskolák (a volt k iseg íti iskolák, de hívták már speciális általános iskolának, könnyített általános iskolán ak stb.), valamint a speciális szakiskolák. Az értelmi akadályozottak részére: feladatait tekintve általános iskola, mely egyben gyógypedagógiai nevelési és oktatási intézmény (a volt: foglalkoztató iskola). A súlyos értelmi fogyatékosok, valamint a halmozottan fogyatékosok részére egészségügyi gyerm ekotthonok működnek. PL felnőtt értelm i akadályozottak intézm ényrendszere - A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló évi III. törvény szerint a következő intézménytípusok léteznek: fogyatékosok otthona - a súlyosan és halmozottan sérült emberek ápolását, gondozását látja el. Ide tartoznak az egészségügyi gyerm ekotthonok és szakosított szociális otthonok; fogyatékosok rehabilitációs intézménye - azok számára, akiknek képzése, rehabilitációs foglalkoztatása csak intézményben oldható meg. Irt egyben előkészítik a családba való visszatérést is; fogyatékosok gondozó háza - ide általában csak átmenetileg helyezik el a fogyatékos személyt, amikor a családot egy időre bármilyen okból tehermentesíteni kell; otthonházak, lakóközösségek - új típusú lakhatási és életlehetőség. Kis csoportokban, lehetőleg szoros kapcsolatban az épekkel, biztosítják az ádagos emberi létet értelm i kor - M entális kor a gyermek intellektuális fejlettségének szintje, amelyet intelligenciatesztekkel mérnek. A fogalmat A. B inet alkalmazta először 1905-ben. Ő dolgozta ki az első metrikus intelligenciaskálát. Azt az értelmi szintet nevezzük értelmi kornak (megállapodás szerint), amelyet a B inet által kidolgozott és al- 137

137 kalmazott pszichometrikus próbákkal vizsgált egyedck elérnek. A normalitás azt jelenti, hogy egy gyermek általában teljesíti a saját életkorának megfelelő próbákat. Ha a gyermek képességei elmaradnak az átlagostól, akkor (mivel képtelen teljesíteni az életkorának megfelelő próbákat) értelmi vagy mentális kora kisebb lesz, mint az életkora. A mentális kor" elsősorban gyermekeknél használt fogalmát az újabb intelligenciatesztekben más mérőegységekkel (százalékkal, standard eltérésekkel stb.) jelölik. értelm i retardáció - m entális retardáció. érzékszervi fogyaték o sság - hallási fogyatékosság, látási fogyatékosság. euritm ia - Pedagógiai és gyógyítás céljára használt mozgásművészet. A beszéd és a zene elemeit (hangokat) mozdulatokban teszi láthatóvá. Megalkotója Rudolf Steiner szerint a pedagógiai euritm ia az lelki torna. Általában a Waldorf-óvodákban (mesék mozgásos megjelenítése) és Waldorf-iskolákban, mint szellemi, érzelmi és akarati fejlődést elősegítő módszert alkalmazzák.. erythropsia - eritripszia, vöröslátás; Azután következik be, hogy a szem túlzott mértékben ki van téve erős fény hatásának. érzékszervek - A receptorkészülékek és a hozzájuk tartozó külső és belső szövet- részek (szem, fiái, stb.). éfzelem szcgénység bypothymia. érzelm i, akarati fogyatékosok - nehezen nevelhetők, problém ás gyermekek, emocionálisan sérültek, érzelm ileg-akaratilag zavartak, társadalm i fogyatékosok, beilleszkedési zavarosok, inadaptáltak stb.; Általános jellemzőjük, hogy az érzelmi, akarati funkciók sérülése következtében az egész személyiség inadaptálttá válik. A csoportnak minden alcsoportjára jellemző a beilleszkedési zavar, ezen vannak országok, ahol Összefoglalóan inadaptáltaknak (beilleszkedési, alkalmazkodási zavar) nevezik. Az érzelmi, akarati sérülés esetében is bio-pszicho-szociális okokról beszélünk. Az esetek nagy részében a nevelői ráhatások, valamint a környezet megváltozása következményeként az alkalmazkodási zavar megelőzhető vagy enyhíthető. Az érzelmi, akarati folyamatok különböző súlyosságú sérülésére jellemző klinikai képek: a neurózis. a pszichopátia és a pszichózis. Az érzelmi, akarati fogyatékosok gyógypedagógiai ellátása a fő tüneten kívül függ még a sérülés mértékétől, valamint a pszichopedagógiai

138 segítségnyújtás idejétől is. A pszichopedagógiai tevékenység főleg az inadaptállak és a nehezen nevelhetőkre specializálódott. A sérülés többnyire az időben történő és megfelelő beavatkozással visszafordítható (reverzibilis) folyamat, ezért a fogyatékos helyett inkább az érzelmi, akarati sérült kifejezést használjuk. Eschcrt-H irt-szindróm a - Autoszomális domináns öröklődésű kórkép, mely a hallócsontok diszpláziája következtében kialakult nagyothallásban és a fülkagyló deformitásában (eltorzulás) nyilvánul meg. Espildora-Luque-szindróm a - Féloldali vakságban, esetenként átmeneti hem ip- lepdban megnyilvánuló kórkép. etiológia - aeth iobgia; Adott jelenség vagy jelenségsorozat okának vagy okainak tanulmányozása. A gyógyászatban a betegségek okainak tanulmányozását jelenti. ctiopatológia - patogenezis; kórfejlődés A betegség kifejlődésének folyamata. ISBSkk euchrom atopsia - normális színlátás. dfimmk eufória - Betegesen fokozott, indokolatlan jókedv. Általában pszichés rendellenességre utal. 0MÍk eugenika - Biológiai tudományág, amely az emberek átöröklött tulajdonságait tanulmányozza. I f l f, ctinuchizmus - Morfopszichológiai állapot, amely a férfiaknál jelentkezik, és nemi elégtelenségben nyilvánul meg. Megnyilvánulása főleg a másodlagos nemi jelleg (szakáll, szőrzet) hiányában észlelhető. Pszichológiai szempontból nagyfokú és tartós szelídség, félénkség és feltehetően kisebbrendűségi érzés figyelhető meg. Patológiás állapotokban is megnyilvánul pl. a Pradrr-W illi-szindróm ában Eustach-kürt - A középfület a garattal összekötő kürtszerű csatorna. A középfülbe! i nyomáskiegyenlítésre szolgál cxcitatio izgalom, izgatott állapot exhibicionizm us - Magamutogatásos kényszeresség, akár konkrét, akár metaforikus értelemben. Kóros szexuális viselkedés, mely a nemi szervek nyilvános 139

139 mutogatásában nyilvánul meg. Nem csak férfiakra jellem/ő. Ez a fajta viselkedés a pszichoszexuális fejlődés zavarára vezethető vissza és pszichoterápiával gyógyítható. Előfordul értelmi fogyatékosok között is. a o g é n ártalm ak - Olyan szerzett ártalmak, melyek a külvilág felől érik az egyént Ezek biológiai és társadalmi hatások következtében alakulnak ki. Ide sorolhatók a pre-, peri- és postnatális ártalmak. a o p h o r i a - Széttérésre hajlamos szemtengelyállással járó rejtett kancsalság. a o p h th a lm iu - A szemgolyó kóros kidülledtsége exophthalmus malignus a szemgolyó egyre fokozódó kidülledése. expirádós levegő - A kilégzésnél keletkező levegőáram, mely kiváltja a hangszalagrezgést. Szénolva a megfeszült hangszalagokat, létrehozza és fenntartja a hangszalagrezgést, egyúttal a kialakuló hang nyersanyagát képezi. cxplosivák - felpattan ó zárhangok. extraintellektuális funkciók - Azok a funkciók, melyekre kevéssé jellemzőek az értelmi folyamatok, pl. a manuális készségek. Nagy jelentőségük van az értelmileg akadályozott emberek fejlesztésében, akiknél főleg a praktikus (gyakorlati) készségek, a munkához, a kötelességhez való pozitív viszony kialakítása, a feladatokhoz való alkalmazkodás, a közösségbe való beilleszkedési technikák kialakítása kap fontos szerepet. extrapiram idális rendszer - A spontán, nem akaratlagos mozgások, a piramispályán kívül, az extrapiramidális rendszerhez kötöttek. Ezek a mozgások leginkább a piramidális rendszer működéséhez kötött akaratlagos mozgások hátterét alkotják, annak a feltételeit biztosítják. Pl. egy pohár felemelésénél olyan mozgásokat is végrehajtunk, melyek biztosítják testünk egyensúlyát. E kétféle mozgáscsoport egyetlen egységet alkot. Az extrapiram idális rendszernek nincsenek egyértelműen megvonható határai. Az extrapiramidális rendszeren leginkább a törzsdúcokat, a féltekék kéreg alatti magrendszerét értik. Az extrapiram idális mozgászavarok csoportosítása is nagyon változatos. Általában két csoportot különböztetnek meg: hyperkinetikus - dystoniás és hypokinetikus - ngid csoportot. Az elsőbe a kóros túlmozgásokat és a testtartás zavarait, a másodikba a nyugalmi trem orral (remegéssel) társuló rigiditás (merevség) sorolják. A hyperkinetikus csoporton belül

140 2 * r o> I lii ru ír %

141 F i ws* ~»v hangok képzése labiodentális hangok (ajakkal és foggal képzett) Az alsó ajkak és a felső fogsor képezi a rést, a nyelv hegye belülről érintheti az alsó fogsort. Az f zöngétlen, a v zöngés hang. fa b u lá d é - con fabu latio; A valóságban nem létező, képzelt dolgok valóságk én t való tálalása. Kétféle con fabu latio létezik: 1. a normális jelenségnek tekinthető, amely a gyermekeknél nagyon gyakori. Olvasmányélményeik vagy filmélményeik nyomán, élénk fantáziájuk segítségével elmesélt dolgok. 2. A másik forma kifejezetten patológiás. A beteg nincs tudatában, hogy kon fabu lál. Bizonyos betegségekben, mint pl. a K orzakov-szindróm dban előforduló memóriazavar. h «a lí» - archoz tartozó, arcbeli. facialis adenoidea - Mandulák túltengése (az aden oid vegetáció *>burjánzás ) következtében kialakuló arckifejezés. Ez együtt jár nehezített orrlégzéssel és bamba arckifejezéssel, kissé nyitott szájjal és előreálló felső állcsonttal. facialis paresis - arcidegbénulás; A V II. agyideg, vagyis a nervus facialis (arcideg) károsodik, ami perifériális típusú bénulást jelent. Gyulladás következtében az ideghüvely megduzzad, így a canalis facialisban (dobüreg mediális fala) a tágulás már nem lehetséges, emiart nyomásfokozódás áll be, ami felfüggeszti a rostok vezetését. Klinikai tünetei: az arcizmok bénulása (prosopoplegiah a száj az cllenoldalra húzódik, a szemrés kitágul, hyperacusis (rendkívül érzékeny hallás), csökkent könny- és nyálkatermés, ízlelési zavarok (lásd még közópjulgyulladás). 142

142 ék facilitáció - mcgkönnyít Az élettanban azt jelenti, hogy egyes ingerek kedvezően befolyásolják egymás hatását, mintegy fokozva azt. A konduktív pedagógiában a jelenség értelme sokkal szélesebb és differenciáltabb. Itt nem a biológiai, hanem a pedagógiai szempontokat érvényesítik. Pedagógiai szempontból azokat a feltételeket nevezzük így, melyek hozzásegítik a dtszfunkctósi (sérült egyént), hogy a feladatokat a saját erejéből oldja meg. A facilitáció pedagógiai értelemben ven segítség. Azt a rávezetést, azoknak a módszereknek és fogásoknak a rendszerét jelenti, melyeknek segítségével a cél elérhetővé válik. Ez beépülhet a tevékenységbe, de maradhat a tevékenység szabályozási körén kívül is.!$$$ fedop legu - arcbénulás. Fahr n -szindróm a - Az agyalapi dúcok ismeretlen eredetű nagymérvű mesze- sedése. Az elváltozás röntgenvizsgálattal jól kimutatható. Gyermekkori klinikai formájában bénulás, epilepszia, felnőttkorban extrapiram idális tünetek, dem entia (elbutulás) jellemzi. * familiáris - családi-, családdal kapcsolatos vagy arra vonatkozó. Fanconi-Schlesinger-szindróm a - A kalcium- és a foszforanyagcsere regulációs zavarához társuló fejlődési rendellenességek és rendlis raehitis alkotják a tünetegyüttest. jellemző tünetei a törpenövés, súlyos értelm i fogyatékosság. A beteg fojformája tojás alakú, a m axilla hipopláziája (felső állcsont fejledensége), strabismus (kancsalság), hypertelorismus (a szemek a szokásosnál távolabb helyezkednek el egymástól), szívfejlődési rendellenesség, osteosclerosis (csontkeményedés), a koponyacsontok varratainak idő előtti elcsontosodása, hiperkalcém ia (a vérben a normálisnál több kalcium), hiperfbszfatém ia (kórosan sok foszfát a vérben,), nephrocalcinosis (veseelmeszesedés) jellemzi. U. fantomvégtag - phantom lim b, fantom fájdalom, fantom érzés; Olyan érzéki csalódás, amely az amputált végtag helyzetére, sőt mozgósítására vonatkozik; annak illúziója, hogy az amputált végtag huzamosan létezik a valóság ellenére is. A jelenség nagyon gyakori, az amputáltak % -n ál (szerzőtől függően) megtalálható. Az érintett személyek még életszerűen érzékelik eltávolítón testrészüket. Gyakran erős, szinte elviselhetetlen fájdalomérzetük van a már eltávolítón testrészen. Ezt nevezzük fantomfájdalomnak. Ez valószínűleg a testsémához kötődik.

143 .12* Fara-Chlupackova-H rivnakova-szindróm a dysmorphia otofacioctrvicalis fam iliáris; Dominánsan Öröklődő fejlődési zavar. Jellemző tünetei: dysmorphia craniofacialis, hypcrtclorism us, hegyes orr, fejletlen állcsúcs, alacsonyan ülő, csökevényes fiilkagylók, hosszú nyak, és kétoldali süketség. I fark astorok - ajak- szájpadhasadék, fau x lupina, palatoschisis; Az embrionális szájpadhasadék fennmaradása következtében elmarad a szájpadnyúlványok egyesülése, kialakul a farkastorok, amely lehet teljes vagy részleges (ha csak egy szakaszt érint). Gyakori, hogy az ínyvitorla megkettőződik, mint egy fecskefarok. A jelenséget uvula b ifid a -n ^ nevezik. Az uvula hasadtsága megjelenhet önállóan, illetve a lágy szájpadhasadék folytatásaként is (uranostaphyloschisis). A teljes farkastorok kiterjed a lágy és a kemény szájpadra egyaránt. Ha csak a lágy szájpadot érinti (uranosehisis), vagy csak a kemény szájpadot vagy a lágy- és a kemény szájpad egy részét, részleges hasadékról beszélünk. A körülhatárolt szájpadhasadék dominánsan öröklődik. A szájpadhasadéknak ismerjük egy másik, a rejtett (occult) vagy submucosus formáját is. Ebben a formában a szájpad középvonalát lemezszerű réteg fedi. Alatta viszont a csontos szájpad hasadt. Az isolált submucosus hasadék mellett a beszéd feltűnően orrhangzós. - hem eralopia, szürkületi vakság; A-vitamin hiánya következtében a zavartalan nappali látás mellett, a szürkületi látás fogyatékossága. A sötétséghez való alkalmazkodás nehezített. Ilyenkor a szemidegek pálcikarendszerének szkotopids (szürkületi) látásának károsodása áll fenn. Az A-vitamin-hiány mellett oka lehet a retina festékhám degenerációja, és a nagyfokú rövidlátás is. feed-back - visszacsatolás; A fogalmat a kibernetikából kölcsönözték, Bio-feed-baclc valamely cselekvés lefolyása során létrejövő szenzoros visszajelzés. A szervezet proprioceptív vagy kinesztetikus információi visszajelző rendszerként osztályozhatók. így pl. az izomrendszer működéséről, illetve a test állapotáról érkeznek visszajelzések. fehér b ot - A vak emberek tájékozódását, a körülötte levő tér kitapintását elősegítő eszköz. A fehér bot a vakok utcai közlekedésének közismert és elengedhetetlen segédeszköze. A *Fehér Bot N em zetközi N apja október 15-e. A fehér botokat különböző formákra és méretre készítik a szükségleteknek megfelelően. Egyes országokban világító fényforrással, és hangkibocsátó műszerrel is ellátják. A fehér botnak két változata van: a 90 cm hosszú fából készült bot, mely nagy segítséget nyújt főleg a lassúbb ritmusú járásnál. A másik változat a hosszú bot. amely 12 mm átmérőjű, alumínium csőből készül és hossza a használó magasságától függ. 144

144 Kb. a Ibidtől a mellkasig ér. l'.zt összecsukható formában is készítik. A botot a vak embei maga előtt tartva, az elöl levő lábbal egyidejűleg a talajhoz érinti. Azáltal, hogy a botot a felső vegénél vagy lennehb fogja a járókelő kisebb, vagy nagyobb felszínt tud érzékelni. A hosszú bot használatára a vakokat speciális tanfolyamokon készítik fel. m Fehr-szindróma - dystrophia nodosa com eae; Autoszomális recesszív öröklődésű kórkép, jellem zője a cornea parcnchimájában (a szaruhártya működő szövete) keletkező glikózam inoglikdn tartalmú csomók. A szaruhártya változás előrehaladó látásromlást, kb. 4 0 éves kor körül vakságot okoz. m Fem m esser-zelig-szindróm a - Fejlődési zavar, mely autoszomális recesszív öröklődésű. Jellemzője a köröm visszamaradt fejlődése vagy hiánya, kéz és lábfejlődési rendellenességek, bifalangedlis (két ujjperchez tartozó) ujjak, értelmi fogyatékosság, strabismus convergens (összetartó kancsalság). ijjb k fejlődési diszfezia - megkésett beszédfijlödés, kongenitális afázia, gyerm ekkori a fá zia, beszédfejló'dési zavar, beszédfejló'dési retardáció, hallóném aság, akadályozott beszédjejlsdés stb.; Az egész nyelvi rendszer, a beszéd (megértésének és használatának) szerkezeti és időbeli zavara, amely nyelvtani, alaktani (morfológiai), hangtani és jelentéstani (szemantikai) szinten különböző összetételű és súlyosságú tünetekben jelentkezhet. Fő jellemzője, hogy a mondatalkotás nagyon gyengén fejlen vagy feltűnően hiányzik. Ez megnyilvánulhat szómondatok, a beszéd fejlődésének kezdeti fokán megrekedt szavak, szótöredékek használatában, a nyelvi szabályok nagyon lassú elsajátításában. A nyelvi fejlődés zavarai, a szabályok elsajátításának nehézségei elsősorban a szó- és mondatalkotás, a megértés nagyon lassú fejlődésében, az aktív és passzív beszéd közti hatalmas fejlődésbeli különbségben jelentkeznek, melyhez különböző mértékű kiejtési nehézségek, centrális diszlália tünetei, hangkihagyások, szóalak rövidítés, hangok betoldása artikulációs torzítások is társulhatnak. Lényegében a fejlődéses díszfáziában, mely 4 9 éves korban nyilvánul meg, az egész nyelvi rendszer zavara miatt a beszédet, mint kommunikációs eszközt csak nagyon korlátozottan használják. A nyelvi fejlődés zavaraihoz igen gyakran különböző részképességzavar is társul, pl. a látási észlelés zavara, a testséma ismeretének zavara, a vizuo-m otoros és akusztiko - m otoros koordináció zavara, az alak-háttér megkülönböztetésének zavara, a beszédészlelés, a szén ah tás, a figyelem zavara stb. fejlődési rendellenesség - veleszületett rendellenesség; Olyan magzati károsodások, melyek a fogamzástól a születésig terjedő időszakban genetikai vagy külső 145

145 ártalom hatására a születéskor valamely szervben, szervrendszerben vagy annak működésében jelentkezik. I ;<$ & fejlő d ési zavarok - developm ental disorders; A D SM III-R szerint a gyermekkorban és a serdülőkorban kezdődő zavarok. Ezek a következők: a) mentális retardáció vagy értelmi elmaradás (gyengeelméjűség), b) pervasiv (átható) fejlődési zavarok (pervasive developm ental disorders), mint pl. az autizmus; c) specifikus fejlődési zavarok (specific developm ental disorders), m int pl. az iskolai teljesítményzavarok, beszéd és kiejtési zavarok, a motoros koordináció zavarai stb.; d) a disruptiv m agatartászavarok (disruptive behavior disorders), pl. a figyelemzavarok, a hiperaktivitds, a szociális viselkedés zavarai (agresszivitás, különcködés, dac, ellenséges magatartás); e) a gyermekkori és serdülőkori szorongások (anxiety disorders o f childhood and adolescence), szorongás az elválasztástól, a kapcsolatok kerülése, fokozott szorongás; f) a táplálkozási zavarok; g) a gyermekkori és serdülőkori nemi azonossági zavarok (gender identity disorders o f childhood and adolescence); h) motoros (tic)-zavarok; i) üritési zavarok (eliminatio disorders), a funkcionális encopresis (beszékelés) és enuresis (ágybavizelés); j) egyéb zavarok vagy besoroladan beszédzavarok (nőt otherwise dassifid speech disorders), amilyen a hebegés és a dadogás; valamint a kisgyermekkorban, a gyermekkorban és a serdülőkorban fellépő egyéb zavarok, pl. a mutizmus, önagresszív jellegű és differenciáladan figyelemzavarokkal járó reaktív azonossági és kötődési-, illetve mozgászavarok. felbom lás dezorganizáció; Szervezett, illetve integrált rendszer testi-fizikai átvitt értelemben időben folyamatosan zajló szétesése, például a személyiség szétesése'' amely súlyos személyiségzavarok tüneteként következik be. Akkor is szétesésről beszélünk, amikor a különböző pszichikai funkciók együttműködésében zavar áll be (pl. az észlelés, a gondolkodás és a cselekvés koordinációja). A jelenség ellentétei az integráció, integráltság. félltanu ág - m onobrachia. fiéllcöröa ívj árato k sem i-circviar canals; A belső fül labirintusában három, egymásra merőlegesen elhelyezkedő, folyadékkal telt ívjárat. A félkörös ívjáratok az egyensúlyozó szerv részei. A belsejükben levő folyadék gyorsulás esetén átcsap a bennük levő szőrcsomócskákon, és aktiválja az alattuk elhelyezkedő receptorokat, melyek az egyensúllyal és a mozgással kapcsolatos információkat küldenek az agyba. 14é

146 18* felső küszöb - Az inger azon maximális ereje, amely még előidézi a megfelelő érzékelési, rehár még halljuk vagy látjuk. Az ennél erősebb ingereket már kiisz.öb feletti ingereknek nevezzük. Ilyen az emberi fül által nem hallható ultrahang például.. féltekéi differenciálódás - Bal-jobb agyféltekéi funkciók elkülönülése. Sérüléseket követő agyműködési zavarokban szenvedd, valamint hasított agyú (split-brain - osztott agy) betegekkel végzett kísérlerek egyértelműen bebizonyították, hogy a két agyfélteke az információkat, egymást kiegészítő módon dolgozza fel, de különböző módon hordozza. Valószínű, hogy a jobbkezeseknél a beszéd, a beszédmegértés és a logikus gondolkodás terén domináns bal félteke a szekvenciális információfeldolgozás hordozója, miközben a jobb félteke a néma félteke a megítélések, az érzelmek, a jelentés-összefüggésekhez, és a térbeli gondolkodáshoz szükséges kontextuális feldolgozás terén, a látással kapcsolatos információk feldolgozásában tölt be vezérlő szerepet. Balkezeseknél a megfelelő funkciók jobbbal hozzárendelése kevésbé egyértelmű. - m féltekei dom inancia - hem ispheric dom inance, ban alitás; E felfogás szerint az információfeldolgozás és az emberi cselekvés működését jobbkezeseknél a bal félteke irányítja, illetve aktívan koordinálja, miközben a jobb agyfélteke nyugvó állapotban a tartalék szerepét tölti be. Az elméletet már régen megcáfolták. jfljfpfc fenilketonuria - phcnilketonuria, PKU, oligophreniaphcnylpyruvica, FöUing-szindrám a; Örökletes fehérje-anyagcsere zavar. Autoszomális recesszív öröklődésű en zim opatia. A betegség oka, hogy a szervezet enzimdeféktus következtében képtelen tirozinná alakítani a fenilalanint. Ennek következtében emelkedik a vérben a fenilalanin-szint, a májban fénilpiroszőlősawá alakul, ami az idegrendszer károsodását eredményezi. Klinikai tünetei: szőke haj, szürkés szemek. Verejtékük egérvizeletszagú. A beteget fokozott motoros nyugtalanság (hiperm otilitds) és ingerlékenység (irritabilitás) jellemzi. Ha időben, tehát újszülött korban felismerik, a kór diétával megelőzhető. Ha ez elmarad, m icrocephalia és súlyos fokú értelmi fogyatékosság alakul ki. 29* fenotípus - Az örökölt genetikus hajlamok genotípusa és a társadalmi környezet közötti kölcsönhatás eredménye, vagyis az egyeden ténylegesen megmutatkozó tulajdonságok összessége. Egy személy genotípusa nem válik láthatóvá, mivel a genetikus lehetőségek csak a valódi viselkedésben jelennek meg. Mindaz a viselkedés tehát, amely már a születés előtt kezdődik el, és az egész életen át megfigyelhető, az 147

147 a frnotipus. A fenotípusban szereplő tulajdonságok egyfelől részei a genotípusnak, de másfelől olyan tulajdonságokat is tartalmaz, amelyek egyediek, szerzettek. fényérzékelés - Az ember legfontosabb érzékelése a látás. A látást közvetítő inger, I a fény jelzőfunkció tekintetében minden más külső hatást felülmúl, mert környezetünk legtöbb és életünk szempontjából leglényegesebb mozzanatait jelentheti. A fényérzékelés a szemnek az a képessége, hogy bizonyos minimális fényt érzékelni tud, és hogy két különböző erősségű fény közötti különbséget is meg tudja állapítani. A fény érzékelése a retina (a szem ideghártyája) normális működésétől függ. A gyakorlatban központi és széli fényérző képességet különböztetünk meg. A retina fényérző sejtjei a pálcikák, amelyek a sötétben való látást és a csapok, amelyek a nappali látást biztosítják. A sötétben a retina fényérzékenysége megnő, adaptálódik a sötétséghez. A fényérzés a fényinger erősségétől és időtartamától függ. Fényérzés keletkezhet a szemet ért nyomás vagy ütés következtében is. Az ilyenkor já to tf gyűrű alakú felvillanásokat ^foszfbxnek" nevezzük. Ezt észlelhetjük tüsszentéskor, köhögéskor vagy nagy súly emelésekor is. A jelenség oka a retina vérellátásának gyors változása, a szemnyomás hirtelen emelkedése. fénytörés - refractio\ A fénytörő közegek: a szaruhártya, a csarnokvíz, a lencse és az üvegtest. A külvilágból eredő fénysugarakat úgy terelik össze (gyűjtik össze), hogy fókusza (gyújtópontja) éppen a retina megfelelő helyére essék A törő közeg törőerejét dioptriában (D ) fejezzük ki. Bármilyen lencse törőerejére jellemző adat annak a pontnak a távolsága, amelybe az, az optikai tengelyével párhuzamos sugarakat összetéríti. Ha ezt a távolságot méterre átszámítva határozzuk meg, akkor megkapjuk a lencse dioptriaszámát. Pl. 25 cm * 1/4 m = 4 D. A dioptria tehát a méterben kifejezett gyújtótávolság reciprok értéke. fénytörési rendellenességek - A gyengénlátás okai lehetnek, pl. a rövidlátás, túl- lácás, asztigmatizmus stb. ferális gyerm ekek - A Linné-féle rendszer szerint H omo ferus fertőző gyermekbénulás - gyerm ekparalízis; 1960-ig az egyik legveszélyesebb népbetegség volt. A kötelező Sabin-Salk-védóolt4s következtében teljesen eltűnt. fetális stádium - A 12. héttől kialakult és működő placenta védi a magzatot. A fejlődésnek ebben a szakaszában a szervek növekedése és crése, vagyis a m orfat- nezis a jellemző. A kialakulóban levő immunapparátus segítségével a magzat sajá- 148

148 tos jelenséggel. a gyulladással válaszol a külső ártalmakra. Minden esetben elsőnek a placenta betegszik meg, és csak ezután a magzat. v i K fetopátiik (raagzatbán tolom) kóroktona: Ha a noxa (kór, ártalom) a magzati lét ötödik hetétől a születésig fejtette ki a hatását, fetopatiáról beszélünk. A fetopátiát (fetopathia) számtalan ártalom okozhatja. Ezek közül néhányat megemlítünk: a) fertőző kórokozók, baktériumok (listeria, lues), vírusok (rubeola, herpes, dtom e- galia), zoonosis (toxoplasmosts); b) mérgezések: nikorin, alkohol, drogok, nitrátos ivóvíz: c) gyógyszerek: pl. a pajzsmirigyre ható szerek, a véralvadást gátló szerek vagy az antiepileptikumok; d) immunbiológiai okok: az EPH gesztózis, vagy az RH-inkompatibilitás; e) anyagcsere-betegségek: a diabetes mellitus, hyper- illetve hypothyreosis, anyai fenilketonuria; 0 nagy dózisú ionizációs sugárzás stb. f l R Fevre Languepin-szindróm a - Autoszomális recesszív öröklődésű nagyon összetett fejlődési zavar. Klinikai jellemzői a syndactylia (ujjösszenövés), hüvelykujj-hipoplázia (satnya fejlődése), köröm diszpldzia (a körmök rendellenes fejlődése), járászavart okozó ptcrygium (kúszóhártya) a térd és a peroneális (szárkapocs) részeken, vesehipoplázia, dysplasia coxae (csipőrendellenesség). fibroplasia retrolentoris - Szembetegség, mely főleg gr-os köraszülöneknél fordul elő. A betegség a szemlencse mögötti üvegtest elhomályosodása következtében alakul ki. Ennek következtében a látás nagy fokban romlik vagy teljesen lehetedenné válik. A homályosodás végül kiterjed az egész iívegcestre, később a szemlencsére is. Súlyosabb esetekben a szemgolyó is sorvadni kezd. A kórkép megjelenését a koraszülöttnél túlnyomáson adagolt oxigén segíti elő. A nagy koncentrációban belélegzett oxigén görcsöt vált ki a retina ereiben, amelyet kötőszöveti szaporulat követ. Ez az üvegtest elhomályosodásához vezet. A felszaporodott kötőszövetben burjánzás indul meg, vérzések keletkeznek, végül a retina szövete hegesen átalakul. figyelemzavar -fig y elem hián yéból eredd rendellenesség hiperaktivitással. (Attention D eficit D isorder w ith H yperactivity),fejlődési érés elm aradása, hiperkinetikus reakció, az idegrendszer éretlensége, m inim ális cerebrdlis dysfunctio (M CD ), m inim ális agyi sérülés, gyerm ekkori pszichoorganikus szindróm a (POS), FIM OTA (figyelem, mozgásos vagy m otorikus és tanulási zavar), tanulási zavarok, részképességül varok stb.; A felsorolt kifejezések is mutatják azt a bizonytalanságot, amely a jelenség körül kialakult. A kifejezések nem fedik egymást minden esetben, ezért adott esetben külön is kitérünk a tárgyalásukra. E szakkifejezésekkel jelzett zavar főbb jellemzői: 149

149 a koncentrációképtelenség, a figyelem könnyen elterelhetőscge, impulzivitással járó túlmozgások (hiperaktivitás). A figyelemzavar azonban nem mindig jár együtt a hiperaktivitással. E zavarok az iskolás korban tanulási nehézséget (pl. diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) és magatartási zavarokat (szociális ösztönösség vagy akár antiszociális magatartás) okozhatnak. f i ú idea - rögeszme, kényszerképzet; A tudatba állandó és akaratlanul feltolakodó, emocionálisan színezett gondolat, feltételezés, eszme, amely kórosan befolyásolja az ember cselekedeteit, állásfoglalásait. A betegre nem hatnak az észérvek, saját érveit makacsul ismételgeti. Számos lelkiállapot jellemzője, pl. a kényszerneurózisé, a kóros féltékenységé vagy a búskomorságé. fizikoterápia - Fizikai erőkkel és eszközökkel történő gyógykezelés (torna, elektromos eszközök stb.), amelynek keretében az ízületek, az izmok passzív és aktív mozgatását végzik. fiziológiás dadogás - élettan i dadogás. flexió - hajtás, hajlítás. Flynn Aird-szindróm a Autoszomális domináns öröklődésű neuroektodermális fejlődési zavar. Klinikai megnyilvánulása: kétoldali, belső fül eredetű süketség, progrediáló (előrehaladó) agyi atrófia (sorvadás) következtében kialakuló ataxia, izomsorvadás, afázia, katarakta (hályog), rövidlátás {m iopia), csontritkulás {osteoporos is), bő'ratrófia (bőrsorvadás). fó b ia - Kóros gyötrő félelem, reális alap nélküli rettegés, iszony. A nagyon intenzív, leküzdhetetlen félelem bármilyen helyzetre, tárgyia vagy élőlényre vonatkozhat. Gyakran kísérik vegetatív zavarok. Depressziós, neurotikus betegeknél igen gyakori. A leggyakrabban előforduló fóbiák egyike az agorafóbia, vagy tériszony (nyílt tértől való iszony) és a klausztrofóbia (zárt terektől való rettegés), valamint az állatokra vonatkozó indok nélküli félelem. A beteg minden igyekezete arra irányul, hogy elhárítsa magától, vagy elkerülje a szorongást okozó tárgyat vagy helyzetet. A fóbiákat a kényszerképzetek, szorongásos neurózisok közé sorolják. Eszerint három csoportot különböztetnek meg: a) egyszerű fóbia (phobia, sim ple p h obia). Szinonimája a specifikus fóbia, amely heves kcrülcsi reakciókban nyilvánul meg. főleg állatokról való rettegés (kutyák, kígyók, rovarok, egerek, stb.). de előfordulnak vér vagy sebek láttán, zárt terekben, magas helyen stb. b) Agóratobia

150 (agoraphobta) - olvan helyek, helyzetek kerülésében (esetenként pánikreakciókban végződó) megnyilvánuló beteges félelem, amelyek az érintett számára szükséghelyzetben (pl. ájulás, szívroham, elesés, rosszullét, kiúttalanság stb.) várható. A beteg nemcsak ezeket a helyzeteket, hanem általában az egyedüllétet, a tömeget, a tág tereket. a hidakon való átkelést stb. is kerüli. A nőknél gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál, c) szociális fóbia (socialp hobia). Az érintett fél a nyilvános megszólalástól. attól, hogy kérdésekre nem tud válaszolni, fél hogy nevetségessé válik mások előn, hogy szorongását mások is észreveszik. Az ilyen helyzetekre való legjelentékenyebb utalás is pánikot vált ki, ami vegetatív tünetekben is jelentkezhet, mint az izzadás, a szívműködés felgyorsulása, a lélegzet szaggatottá válása. Az érintettek tudatában vannak eltúlzott reakcióiknak, de nem tudnak uralkodni fölötte. m Foerster-szindróm a - Veleszületett vagy szülési trauma következtében kialakuló agyi (cerebrális) eredetű bénulás, izomhipotónia és értelmi fogyatékosság. foetalis - fbtális, m agzati. föcttu - fbtusz; A fejlődő magzat elnevezése (a terhesség kilencedik hetétől számítják). foglalkoztató iskola és nevelőotthon - Az 1961-es oktatási törvény értelmében a középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékos gyermekek oktatására és nevelésére szolgáló intézmény. Az iskolatípus 1972-től önálló nevelési-oktatási programmal és szervezeti szabályzattal működik től elnevezése általános iskola. Nyolc felmenő évfolyamos, melyet egy előkészítő osztály előz meg. A képzés három szakaszra oszlik: az alsó (az alapképességeket erősítő, pl. a beszédfejlesztés, környezetismeret, mozgásnevelés, játék, ábrázolás stb.), középső (az iskolai készségek kialakítása a cél), a harmadik szakasz (általános tájékozódást elősegítő ismereteket, szocializációs ismereteket nyújt, fakultatív módon elősegíti a kultúrtechnikák elsajátítását, valamint kötelező munkafoglalkoztatást irányoz elő). Az oktatás kis létszámú (6-8 személy) csoportokban történik, a lehetőségekhez képest egyénre szabott. Kiegészítő terápiás eljárásokat is alkalmaznak. Az iskolai képzést óvodai, valamint munkára felkészítő tagozat egészíti ki.?ő0. fogyatékos - A gyógypedagógia központi fogalma. Az elnevezés az orvosi terminológiából származik. A maradandó és tartós biológiai károsodásokat, testi alapváltozásokat és a hozzájuk társuló személyiségváltozásokat jelöli. A fogyatékosság az átlagtól, a normálistól való negatív irányú eltérést jelöli. Olyan organikus za-

151 van jelent (a központi idegrendszer zavara, valamelyik érzékszerv, a beszéd- vagy mozgásrendszer zavara), amely egész életen át fennmarad és visszafordíthatatlan (irreverzibilis). Az Egészségügyi Világszervezet (W H O ) olyan alapdefiníciókat dolgozott ki, melyek nemcsak a betegséget, hanem ennek következményeképpen létrejött szociális szerepváltozást is figyelembe veszi. Eszerint megkülönböztetünk károsodást, sérülést (impairment), mely a pszichés, fiziológiai vagy anatómiai szerkezet rendellenességeit, hiányait jelenti. A károsodás a szervek biológiai működésében jelentkezik: fogyatékosság, zavar (disability) az egyén aktivitásában, a funkcionalitásában cselekvőképességében jelentkező korlátozottság vagy hiány, mely gátolja a normálisnak (ádagosnak) tartott cselekvést; akadályozottság, korlátozottság vagy rokkantság (handieap) a fogyatékosság következményeként az egyén szociális helyzetében, környezetéhez való alkalmazkodásban bekövetkezett változás, a betöltött társadalmi szerep akadályoztatása. A gyógypedagógus számára az elnevezések egymáshoz szorosan kapcsolódva válnak értelmezhetővé. A fogyatékosság esetében a viszonyítási alap a normalitás, vagyis az egy bizonyos életkorban az átlagos teljesítés. A fogyatékosság ugyanakkor egyoldalú és pejoratív (becsmérlő) is egyben, mivel a rendellenesség oldaláról jelöli meg a személyt. A fogyatékosság fogalma kihangsúlyozza az átlagtól való eltérést, a negatívumokat, mint az egész egyénre jellemző személyiségjegyet. Megbélyegzi, ncgatív jegyekkel látja el az össz- személyiséget: pl. értelm i fogyatékos, vak ember stb. A fend indokok alapján a hazai gyógypedagógiai szakirodalomban a fogyatékosság elnevezést az akadályozottság kifejezés kezdi felváltani, habár a két elnevezés nem szinonima. A fogyatékosságok felosztását, rendszerezését lásd a gyógypedagógiai tipológjta címszó alatt. fogyatékos szem élyek - Gyógypedagógiai nevelésben részesülő személyek. O k tatásuk, fejlesztésük speciális pedagógiai módszereket igényelnek ezért külön (speciális) intézményrendszer alakult ki számukra. Ma már az a tendencia, hogy a nevelésük lehetőleg integráltan, a nem fogyatékosokkal együtt történjen. Az eredményes nevelés szempontjából nagy jelentősége van a korai felismerésnek és fejlesztésnek A halmozottan fogyatékosok oktatása a vezető tünetnek megfelelő speciális intézményekben történik. fogyatékosok intézm ényrendszere - Az a speciális intézményrendszer, mely a fogyatékos személyek (gyermekek és felnőttek) diagnosztizálását, oktatását, nevelését, fejlesztését, szakmai képzését, munkafoglalkoztarását igyekszik megvalósítani a kisgyermekkortól kezdve az egész felnőttkoron át. Ezek oktarási. valamint egészségügyi intézmények. Az oktatási intézményekhez a gyógypedagógiai iskolák.

152 g y ó g y p e d a g ó g i a i tagosatok (osztályok), gyógypedagógiai óvodák, beszédjavító intézmények, beszédjavító csoportok, speciális szakiskolák tartoznak. A gyermekek ellátására és nevelésére szolgálnak az. egészségügyi gyermekotthonok, ahol főleg a súlvos fokban sérült értelmi fogyatékosok és a halmozottan fogyatékos gyermekek kapnak elhelyezést. A felnőtt fogyatékos személyek számára felnőttvédclmi szociális otthonok, szociális foglalkoztatók, védőmunkahelyek, egyéb civil, egyházi, valamint állami kezdeményezések jelentik azt az intézményes keretet, melyben életük zajlik. ü l fokom étia - phokom elia, végtaghiány; fejlődési rendellenesség. foném a - A nyelv hangzási egységeinek nyelvészeti meghatározása, a beszéd hangrendszerének legkisebb egysége. A fonéma változása a szó értelmének a változását idézi elő (lásd még: m orftm a). fonem atikus diszlexia - A gyermekek hallás után nehezen különböztetik meg a szavakat alkotó hangokat (főleg ha ezek hangzás szerint közel állnak egymáshoz). Nehezen és rendkívül lassan sajátítják el a betűket, valamint a betűk összekapcsolását. Egész sor más hiba is észlelhető olvasásukban, mint a lassú tempó, betű- és szótagismétlés, betűkihagyás, betű- és szótagcsere, más hangok betoldása olvasás közben, a betűrend felcserélése. I fonematikus dysgraphia - A diszgráfia sajátos formája. A gyermek elsajátítja ugyan a betűk formáját, de a nehezebbeket egyáltalán nem tudja általánosítani, és a megfelelő hanghoz kapcsolni. Súlyos kiejtési zavarokkal is találkozunk. A leggyakrabban előforduló hibák a betűcserék (mássalhangzó- és magánhangzócserék), betű- és szótagkihagyás, betűk sorrendjének felcserélése, elválasztási hiba, betűk és szavak beiktatása stb., mely hibák az analízis-szintézis, nem ritkán a fon em atiku s hallás fejletlenségére utalnak fonem atikus hallás - beszédhallás; A beszédhangok pontos megkülönböztetése hallás útján. A beszéd észlelésének egyik szintje. Az egyes nyelvekre jellemző fonematikus Hallás kifejlődését az illető nyelv fonematikai rendje határozza meg. A fonematikai hallás kialakulását nem csupán fiziológiai okok, hanem a különböző nyelvek történetileg-társadalmilag kialakult hangsajátosságai magyarázzák. ' fonetika - hangtan; A nyelvtudománynak a hangjelenségekkel, képzésükkel foglalkozó tudományága. 153

153 5 9. foniáter - A hang kcpzéscvel, kóros elváltozás; ezek gyógyír;' a beszéd zavaraival foglalkozó szakember fonofóbia - A beszédtől való félelem. A dadogok jellemzője. ^63L form ánsok - A hangzót meghatározó és az illető hangra jellemző felhangcsoportok Forney R obinson Pascoe-szindróm a - Autoszomális domináns öröklődésű zavar. Jellemzői: szívelégtelenség, az ingerület vezetésének zavara, vezetéses süketség, kancsalság (strabismus), az ujjak rendellenes rövidsége (bracbydactylia) és görbültsége (chnodactylta) Forsiu s-eriksson-szin dróm a - Recesszív öröklődésű rendellenesség, mely az X- kromoszómához kötött. Klinikai jellemzői: m iópia (rövidlátás), nystagmus (szemtekerezgés), astigmatismus (a fénysugarak nem gyülekeznek egyetlen pontban), valamint színvakság fovea centrális retinae - Pontszerű bemélyedés, mely a retinának a látótengellyel való metszéspontján helyezkedik el. Ez a legtisztább és legélesebb látás területe, mivel itt a receptorokat (csapsejtek) az üvegtest irányában más sejtek nem fedik le, ezért e tartományban a képfelbontó képesség igen magas fokú fő légzésform ák - 1. mellkasi (costalis) légzés; 2. hasi (abdom inális) légzés: a kettő kombinációjából létrejött élettani mellkasi-hasi (costo-abdominalis) légzés fó-form áns - A magánhangzók első és második formánsának az elnevezése. Az első formáns képzési helye a garat (meso- és hypopharynx), a másodiké a száj- üreg. Egy magánhangzó akusztikai alapját a fő-formánsok képezik Fölling-betegség - fcnilketonúria fotopátia - Magzati ártalom, a magzat kóros fejlődése fractu ra - törés, csonttörés; fractura<i 7 0. Francois II.-szindróm a > n io r (> h iii> n,u id ib u lo fiií uiíts. m clvtick ered ete e g v e lő re n s/lá /a ila n. K lin ik a i jcllcm /oi.

154 .17 állkapocs kic. ségc (r icrogenui). orrporc-hipoplázia (satnya fejlődése), kagyló rendellenes le lődcse. kicsiny orr. H. Francois III.-szindróm a - cryptophthalnua; Recesszív öröklődésű fejlődési /.avar. IcIlemzŐi: a szemgolyó kicsinysége (m tcrophthabnia), összenőtt szemhéjak. halántékcsont-hipoplázia. koponyadeformitás, asszimetriás arc, m eningoeneephalokeu (agyhártyasérv), vaginális atresia (a hüvely veleszületett elzáródása), hypospadiasis (húgycsőhasadék), a kezek és az ujjak fejlődési rendellenessége. m fratcm ális ikrek - kétpetéjű ikrek. m fraralu m línguag - nyelvfik; A feszes nyelvfék a nyelv hegyének felemelkedését idézi elő, s ez akadályozhatja az r" hang tiszta kiejtését. A logopédusok általiban a nyelvfék bemetszését javasolják, hogy a nyelv hegye könnyebben peregjen. Friedm an-r oy szindróm a - Ismeretlen eredetű veleszületett értelmi fogyatékosság, melyhez mozgászavarok társulnak. További jellemzői a beszédhiba, hiperrefie- xul, esetleg spina bifida* dongaláb. A tünetek nem progrediálnak. / t, frontális lebeny - lobus fron tális; A nagyagyféltekék homloknál fekvő része, amely a fissura centralis-szal szemben és a Sylvius-hasadék felett található.. Frostig-terápia - Vizuo-motoros koordinációt fejlesztő program. Lényege a gyermekek szükségleteinek, lehetőségeinek figyelembevétele, önmegvalósításának elősegítése. A szerző szerint a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek körében igen gyakori a vizuális észlelés zavara, s ez nagymértékben kihat a kognitív, valamint az emocionális-szociális fejlődésre. Erre a megállapításra alapozva dolgozta ki a vizuomotoros koordinációs terápiás programját. A program két fő részből áll: a vizuális észlelés fejlesztéséből és a mozgásnevelésből. A fő részek több részterületre bomlanak, pl. a mozgásnevelés fejlesztési területei (koordináció és ritmus, agilitás, erő, rugalmasság, egyensúly, sebesség, légzés stb.) vagy az előkészítő program a vizuális észlelés fejlesztésére (tcstkép, restfogalom fejlesztése vagy a szemmozgás gyakorlatok stb.). A fejlesztési diagnózishoz tartozik a Frostig-teszt. Jó l alkalmazható óvodásoknál, kisiskolásoknál részképességzavarban szenvedőknél, fogyatékos gyermekeknél. Eredményesen alkalmazzák az Ayres-módszorrel együtt frusztráció - (a szó jelentése: meghiúsulás, akadályozottság. A frusztráció a szükséglet meghiúsulása nyomán kialakult feszültség. Átvitt értelemben minden olyan 155

155 akadály, amely valamely elképzelt célkitűzés vagy célirányos cselekvés elérésének űtjában áll. A frusztrációnak oka lehet külső (pl. egy tárgy) vagy belső (elképzelr akadály). A frusztrációs feszültségre adott válaszok is nagyon változatosak; függnek az akadály természetétől és az elszenvedő egyén személyiségétől is. A válaszok általában agresszivitásban nyilvánulnak meg. Az agresszivitás irányulhat az akadály felé (pl. a gyermek az anyja ellen fordul), egy közvetett tárgyra (pl. megveri a játékmaciját), vagy saját maga ellen (pl. iskolások öngyilkossági kísérletei). Vannak olyan esetek, amikor a frusztráció fejlődési regresszióban mutatkozik meg (pl. viszszatér az éjszakai ágybavizelés). A frusztráció minél korábbi életkorban nyilvánul meg, annál súlyosabb következményekkel járhat. frusztrációs-agressziós elm élet - E hipotézis szerint a frusztráció az élőlényeknél (embernél, állatnál) agresszióhoz vezet. fiigue - a mjuga" jelentése m enekülés; Az otthontól való elmenekülés, elszökés. Az otthonról való elszökés a gyermekeknél a köm yaettel való konfliktust jelzi (szülőkkel, tanárokkal). A menekülésben részben a környezettel való elégedetlenség, másrészben pedig a jobb környezet megtalálásának reménye nyilvánul meg. A felnőtteknél a menekülés főleg a kudarc elismerését jelenti. Kóros állapotokban megfigyelhető epilepsziásoknál, szkizofréniásoknál vagy zavart tudatállapotokban. Ugyanakkor jelölhet hosszú amnéziás állapotot, amelyben a személy elhagyja otthonát, elfelejti múltját, és teljesen új életet kezd. functíonális dyslalia - Funkcionális (m üködéses) pöszeségről beszélünk, ha nem mutatható ki a beszéd központi idegrendszeri központjainak, idegpályáinak zavara vagy a beszédszervek kóros elváltozása. A kórelőzmény alapján a pszichogén okok is ki vannak zárva. Feltételezhető, hogy az artikulációs hibák, a beszédzavarok a fiziológiás pöszeség maradványaként sokszor még az iskoláskorig vagy még utána is fennmaradnak. Általában fiúknál gyakrabban tapasztalható. Szenzoros és motoros formáját különböztetjük meg. A szenzoros forma hátterében az akusztikai diszkrimináló képesség zavarai, a hailásbenyomások hiányos feldolgozása, illetve enyhe központi haliászavarok állhatnak. Foniátriai szempontból a kórképet kiválthatja a részleges hang agnózia is. Ez a finom akusztikai részletek" felismerési képtelenségében mutatkozik meg. Itt minőségi hallásgycngeségrol lehet szó. A hailásbenyomások hiányos feldolgozása következtében a gyermek helytelenül érzékeli a hangot. Tehát a fonematikus hallás gyengesége, a hangalakzaiok íclíogási és megkülönböztetési zavara is pöszcséghezvezethet. (Pl. hallás útján nem tudja megkülönböztetni a haj és a vaj szót). Ezek a gyermekek sokszor rosszul olvadnak.

156 írnak, holou értelmi képességük kifogástalan. A motoros (ormánál a beszédszervek Hnommo/ga.sanuk zavara, és ezzel együtt általános mozgási ügyetlenség okozza a Keszédzav. S Í* funkcionális zavarok - junkciózsiv/iroh Olyan zavarok, melyek eredetét nem lehet szervi vagy szervezeti elváltozásokra visszavezetni. Általában cselekvésbeli és gondolkodásbeli károsodások, zavarok. -'fe t furor - düh, dühöngés. m fiil - A hallás és az egyensúlyozás érzékszerve. A hangjelenségekből származó információk közvetítésére szolgál. A hangingerek longitudinális (vízszintes) levegőrezgések. Az embernél a 16 Hz és a Hz közötti frekvenciatartományban található. A legoptimálisabb teljesítményt az 500 és 4000 Hz közörti tartományban érhetjük el. A hang a fiilkagylón (auricle) keresztül jut be a külső hallójáratba, amely hangerősítőként működik. A külső hallójáratot és a középfület a dobhártya választja el egymástól. A dobhártya kb Hz-ig terjedő frekvenciáig rezgésekkel reagál, amely átterjed a középfülben levő hallócsonrocskikra (kalapács, üllő, kengyel). A középfül és a garat légnyomáskülönbségei az Eustach-kürtön keresztül egyenlítődnek ki. A kengyel lapja az ovális ablak membránjára tapad, és az ingerület innen terjed a belső fiilbe. A belső fiil a sziklacsontban levő, folyadékkal (perilim fával) kitöltött üreg, amit labirintusnak nevezünk. Az alsó részében található a csiga (cochlea), fölötte pedig az ívjáratok rendszere, mely egyben egyensúlyérzékelő szerv is. A hallócsontocskák által felerősített és továbbított inger az ovális ablak membránján keresztül hidraulikus nyomáshullámokat vált ki a belső fülben. A hidraulikus hullámok a csigajáraton keresztül a csigába jutnak. így hatnak a Corti-szervre, ahol a receptorok gyűjtőhelye van. Itt idegimpulzusokká alakulnak amely már a tulajdonképpeni a hallás. \ 157

157 G fc, g hang helyes ejtése - A g zöngés szájpadi zárhang. Képzése megegyezik a k hang képzésével, csak a hangszalagok a g-nél zönge állásban vannak (lásd: k hang ejtése). 2» gagyogás A csecsemő hangadása a harmadik-negyedik hónapban a kiáltozások szakaszából az ún. gagyogás szakaszába lép. A gagyogás még nem szándékos közlés, hanem játék a hangokkal. Eleinte nagyon változatos magánhangzók ismételgetéséből, majd késő bb mássalhangzók és magánhangzók keveredéséből álló hangjáték Az így létrehozott hangok azonban elmosódottak, nem elég körülhatároltak. A gagyogás nagyon gazdagprozódikus elemekben. Mivel a hallás ellenőrzésétől Függetlenül jelenik meg, csupán fiziológiai alapon, ezért a süket gyermekek is gagyognak. A gagyogás fejlődésére nagy hatással van a felnőttek ösztönzése. Az állandó gyakoroltatás a hangképzés és a hallás közötti kapcsolat fejlődéséhez vezet. E kapcsolat hiánya oltja ki a süket gyermekekben a gügyögést. Az ösztönzés hatására a hallott hangokból kiszűrődik az anyanyelv hangbázisa. 3. g alact(o )... - tej (szóösszetételben). 4» galactosaem ia - galaktózém ia; A tejcukror bontó enzim hiánya íiatt kialakuló súlyos veleszületett (congenitalis enzymopathia) anyagcserezavar Két enzim hiánya is okozhatja, de csak az egyik okoz értelmi fogyatékosságot. A tünetek csak a tej megvonásával enyhülnek. 5«gam éta - ivarsejt (audrogam eta a férfi vagy hí ;s nőstény ivarsejt). 6. gam m acizm us - A g hang helytelen.

158 T«ganglion - idegdúc. 6» garat - A szájüreg cs az orriircg mögött húzódik a garatüreg egészen a nyelőcsőig. A légcsónyílása a garat legalsó részébe, a gégegaratba torkollik, amely a szájgarat és orrgarat-üreggel együtt alkotja az egységes garatüreget. A garatüreg tölcsér alakú, kb. 12 cm hosszúságú, és a hatodik nyakcsigolyáig terjed. A garat a gégét a száj üreggel és az orrüreggel köti össze. Az orrgarat felső falán található a garatmandula. A mandulák néha erősen burjánzanak, és ún. polipot alkotnak. A polip zavart okozhat a hangképzésben. A beszéd szempontjából lényeges, hogy garat a toldalékcső egyes részeit külön-küiön is el tudja zárni egymástól. A hang képzésében és az artikulációban fontos szerepet kap a szájgarat, amely a lágy száj* padlással (palatum m olle) és az ínycsappal (uvula) együtt elzárja az orrüreget és így létrehozza a magyar beszédre jellemző szijhangokat (orális magánhangzók). A gégéből kiinduló zöngét a száj- és orrüreg felé továbbítja. M int bcszédszerv a hang képzésének megfelelően alakítja az üreg formáját. Ugyanakkor a garatüregnek, mint rezonátorüregnek, nagy jelentősége van a hangszín kialakításában. A tágulása a mély felhangokat erő siti, térfogata csökkenésekor viszont a hang színe magasabb lesz. A garatizmok túlzott feszítése következtében torokhang keletkezik. G ardner-t urner-szindróm a - neuroma nervi acu sticifam iliáris bilaterális; Kétoldali hallóideg neuroma (idegdaganat, mely velőtlen hüvelyű idegrostokból és kötő szövetből áll). Autoszomális domináns öröklődésű belső füli eredetű süketség, melyhez más agyidegek funkciókiesése is társulhat. í S L Gargoytism us - H urler-p faundler-féle kórkép; A m ukopoliszaeharidóások egyik formája, melyet a szulfatáz enzim hiánya okoz. Autoszomális recesszív Öröklődésű enzim opátia. Az agysejtekben gangliozid halmozódik fel, s ez különböző fokú értelmi fogyatékosságot, cornea homályt, nagyothallást okoz. A betegség jellemző tünetei még a csónak alakú koponya (scaphocephalia), púposság (kyphosis), rövid, vastag csövescsontok, diszproporcionált (aránytalan) törpeség, jellegzetes vízköpő" (gargolyl) arc, nagy has, lép- és májnagyobbodás (hepatosplenomegdlia). A betegség prognózisa rossz. A betegek alig érik meg a 20. életévüket. 11* Gaspcrini-szindróma A hídban (pons a nyúltvelőt a középaggyal összekötő részlet) keletkező károsodás következtében kialakuló cünetegyürtes. Jellem zője az V. agyideg (háromosztatú ideg: n. rrigeminus), a VI. agyideg (a távolícó ideg: n. abducens), valamint a VII. agyideg (az arcideg: n. facialis), bénulása és féloldali süketség. 159

159 12* Gauss-görbe - A normális eloszlás haranggörbéje. Egy jó tesztben az ismertető jegyek eloszlása a normális törvényszerűségeinek felel meg. A legtöbb pszichometriai vizsgálatot a Gauss-görbétől származó értékekkel szabványosítanak. Példa erre az intellektuális képességek eloszlásának görbéje. -laryn x ; A gége a légcső legfelső porcán helyezkedik el, tulajdonképpen a légcső kitágult része. A negyedik-ötödik csigolya magasságában, a nyelvcsont alatt található. A gége elsődleges élettani szerepe a légcső védelme. A gégefedő segítségével akadályozza meg, hogy a légcsőbe ne kerüljön szilárd vagy folyékony anyag. A gége másodlagos szerepe a beszéd nyersanyagának a zöngének a létrehozásában van. A hangok létrehozásában alapvetően fontosak a hangszalagok (h an g ajkak). A gége porcait külső és belső izmok rögzítik és szabályozzák a hangszalagok működését. A hangszalagok tulajdonképpen nagyon rugalmas izom nyalábok, melyeket öt nagyobb és négy kisebb porc fog közre. Az öt nagyobb porc a gyűrűporc (cartilago cricoidca), a pajzsporc (cartilago thyreoidea), a két kannaporc vagy a hangszalagokat beállító porc (cartilago arytaen oidea) és a gégefedő porc (cpiglottis) A légzőizmok kipréselik a levegőt a tüdőből s a légzőrés háromszögű nyílásán keresztül a toldalékcső (garat-, száj, orrüreg) felé áramlik a levegő. A hangszalagok elöl a pajzsporcnál, melynek mellső kiszögellését ádámcsutkának nevezik, összetapadnak és hátrafelé hegyesszögű rést képeznek, am it hangrésnek (glottis) nevezünk. A hangszalagok meghosszabbodott hátrafelé nyúló része a hangnyúlványok, amelyek a kannaporcok- hoz tapadnak. A kannaporcok a gyűrűporcon ülnek. Kétirányú mozgásuktól függ, hogy a hangszalagok közelítenek egymáshoz (hangadáskor) vagy távolodnak egymástól (légzéskor). E mozgásokat a gége belső izmai végzik. A hangszalagok izmainak mozgása segítségével akaratlagosan változtathatjuk a hangrést. rjml gematopathia - A gamétában (ivarsejtekben) megmutatkozó fejlődési rendellenesség. g in - Az egyes öröklődő tulajdonságokat meghatározó tényezők egysége. A sejtnek az öröklődéssel kapcsolatos információkat hordozó része, mely a sejtosztódás révén jut az utódba. genealógia - szárm azástan, családkutatás. 7, genetika - Az öröklődés törvényszerűségeit, alapclveit cs a/, egyes variációk létrejöttének okait kutató biológiai tudom.

160 K, gwirtiln i ártalmak A/. öröklődés hiányos vagy hibás folyamata által kialakult betegségek. 19, genotípus - Az egyéni öröklött tulajdonságok összessége. A kromoszómákban hordozott genetikai információk összessége. Megkülönböztetjük a fcn otípustól ü t genu recurvatum - A térd kóros, fokon túli hiperextenziója (abnormálisán túlhajlítható térdízület). Előfordulhat veleszületetten. Enyhe formában, mint az általános ízületi lazaság részjelensége. Legtöbb esetben másodlagos formában fejlődik ki, pl. a térdhajlítók bénulása esetében, amikor is a beteg a hiperexttnzió fokozásával próbálja járását stabilizálni. A genu recurvatum fokozottabb formája már a járás romlásához vezet. m genu valgum - gacsos térdállds; A genu valgum X-térd esetében a comb és a lábszár nyitott szöget alkot. (X-láb, vagyis a térdek közel vannak egymáshoz). A 3-4 éves korban gyakori, de ez spontán megjavul. Kóros folyamat esetében progrediál. Ilyen pl. valamelyik növekedési porc gyulladásos vagy egyéb eredetű funkciózavara (pl. baleset vagy enzimopáda következtében). genu varam - dongatérdállás vagy O láb; A térdek távol állnak egymástól miközben az alsó lábszárak közelítenek egymáshoz. Számtalan oka lehet, mint pl. a rachitis (D-vitamin-hiány, angolkór). ^33. gépiesség - psittacizm us, papagájbeszéd; A pszichopatológiában olyan beteg viselkedésének a jellemzője, aki hallott mondatokat vagy kifejezéseket papagájszerűen, mechanikusan ismételgeti. A beteg nincs tisztában a mondat jelentésével, és nem is törődik vele. A zavar előfordul értelmi fogyatékosoknál is gerincvelő - m edulla spinalis; A gerincoszlop gerinccsatornájában elhelyezkedő hengeres test, mely idegsejtekből és kötőszövetből áll. Az embernél a gerincvelő különböző részeiből 31 pár ideg indul ki, melyek a vegetatív idegrendszer és a központi idegrendszer afferens és efferens rostjait tartalmazza gerincvelő-sérülés - Baleset, betegség vagy veleszületett rendellenesség (pl. nyitott gerinc) következtében létrejött sérülés. A sérülés lehet részleges vagy teljes. Nem jár kötelezően eszméletvesztéssel. A sérülés hatásai különbözőek lehetnek. A gerincvelő vagy a gerincvelői gyökerek elszakadása esetében teljes bénulás, mozgásképtelenség következik be. Enyhébb esetben az izomgyengeség különböző for- 161

161 mái léphetnek fel. A bénulással együtt járhat az érzékelés elvesztése, a fájdalom, a tapintás, valamint a hőérzékelés zavara. Vizelet, és széklctürítési problémák is jelentkezhetnek. geron tológia - Az időskorral és az öregedéssel együtt járó folyamatok (normális és patológiás) tanulmányozásával foglalkozó tudomány. IGerstm ann II-szindróm a - spinoeerebeüdris szindróma; Feltehetően dominánsan öröklődő zavar, amelyre az egyensúlyzavar, az alsó végtagi reflexhiány, dizartria és izomsorvadás a jellemző. i Gerstm ann I-szindróm a gyrus angularis-sztndróm a; A gyrus angularis (angularis tekervény - a sulcus temporalis superior hátsó végét körülvevő agytekervény) különböző eredetű károsodása következtében kialakuló jellegzetes tünetcsoport. Klinikai jellemzői az op tikai agnózia, agrdfia, apraxia, testérzékelési és orientációs I zavar, ellenoldali hem ianopsia (a szem fél látóterének kiesése). gesztikuláris beszéd - m im iko-gesztikuldris beszédsiketek jelbeszéde. gesztus - Kommunikációs szándékkal végzett fej-, kéz- és testmozgások melyek a metakommunikáció részei. Amennyiben egységbe foglalják, és egyezményes jelrendszert alkotnak (jelbeszéd vagy gesztusnyelv), önálló szerephez juthat, például a süketek közlésében. gibbus - Púp, a hátgerinc szögletes megtörése. gigantizmua - óridsnövés; Az egyes csonrtagoknak vagy a teljes váznak a hipofízis előlebeny túltengése folytán fellépő abnormis túlnövése. Lehet normális (extrém magas növés) és patológiás formája, pl. a hipofízis daganatos megbetegedése következtében. Gilleipie-«zindrómA - Autoszomális recesszív öröklődésű tünetcsoport, melynek jellemzője az an iridia (a szivárványhártya hiánya), eerebeüdris ataxia, dizartria és értelm i fogyatékosság. glanfnm a _ zöldhályog; (mint a vakság oka) A szem belső nyomásának kóros fokozódása. A szem belső nyomását a csarnokvíz tartja lenn, amit a sugártest epithéliuma választ ki. A csarnokvíz a csarnokzugban folyik el. Ha az elfolyást valami akadályozza (pl. fokozott csarnokvíz-termelődés vagy idegrendszeri eredetű káro- 162 HK \

162 sító tényező k), nő a belső nyomás. A zöldhályog a szemben található csarnokvíz keringési zavarának a következménye olyképpen, hogy a szemben a normálisnál magasabb szemnyomás keletkezik. A szemgolyó fokozott belső nyomása jelentősen károsítja a látóidegfőt, a retinát, s ez a látásélesség csökkenéséhez vezet. Elhanyagolt esetekben vakságot is okozhat. glaucom a congenitum - buphthalmus, veleszületen zöldhdlyog Súlyos szembetegség, mely látáscsökkenéssel, vagy akár a látás teljes elvesztésével járhat. Oka a szem belső nyomásának a fokozódása, mely már a születés előtt megmutatkozhat. Az újszülött szeme ilyenkor megnagyobbodik (ökörszeműség). Közvetlen oka a csamokvíz elfolyásának zavara, amelyet a csarnokzug felépítésének rendellenessége idéz elő. A veleszületen zöldhályog gyakrabban fordul elő fiúknál. A betegség prognózisa rossz. gliom a - Az idegrendszer ectodermális eredetű sejtjeiből kiinduló daganata - agy daganat. glom... - nyelv (szóösszetételben) I losscctomia - A nyelv műtéti eltávolítása. glossolalia - Látszólag egy új nyelv tudatos létrehozása, de valójában zavaros, értelmeden beszéd. Az ilyen új nyelv alkotására irányuló kísérlet az elmebetegekre jellemző. A glossolalia esetében a beszéd lefordítható, értelmezhető, ellentétben a szkizofdzidval ennél a nyelv zavara sokkal mélyebb. glossopathia - A nyelv kóros megbetegedése. glossoplegia - nyelvbénulas. glossoschisis - nyelvhasaeuk, fejlődési rendellenesség. glottis - hangrés; A hangszalagok közötti igen szűk rés. A g lon is két részbő 1 áll: a kannaporcok közötti (pars respiratoria) és a hangszalagok közötti rés (pars vocalis). A hangrés a hangszalagok állása szerint többféleképpen alakul. Ezek: 1. légző állás - a levegő nem ütközik akadályba, szabadon áramlik. A hangszalagok a gége falához lapulnak és a hangrés kiszélesedik.. fúvóállás vagy szűk légző állás. Zöngétlen hangok ejtésénél található. Ugyancsak ebben a helyzetben 163

163 lélegzünk nyugalmi állapocban. 3. Zárállás, melyben a hangszalagok erőteljesen zárnak, és a kiáramló levegő pattanásszerű Hang kíséretében nyitja fel. A felpattanáskor keletkezett zörejt laryngeális explozívának vagy gégezárhangnak nevezünk. 4. Zöngeállás - a rés egyik vége a kannaporcoknál összezárul, a kiáramló levegő hatására a hangszalagok, mint a húrok, rezegni kezdenek, zönffekeletkezik. Ezt laryngeális pergő' hangnak vagy trem ulánsnak is szokták hívni. 5. H-állásnál a rés kb. 10 -ra szűkül, a kiáramló levegő által okozott zörejt h hangként halljuk. Mivel a h hangot gégéi réssel képezzük, laryngeális spiránsnak is nevezzük. 6. Suttogóállás - a hangszalagok lazán zárulnak, de a kannaporcok eltávolodnak egymástól, a hangszalagok laza zárt képeznek és nem rezegnek. Az így keletkezén résen távozó levegő elég a suttogó beszédhez., gn ath oschisis - jbgm edem yújtvány-hasadék; Leggyakrabban ajakh asad ékkkal (cheilognathoschisis) szájpadhasadékkal (gnatopalatoschisis), illetve ajak- és szájpadhasadékkal (cheilognatho-palatoschisis) együtt fordul elő golbal - Csörgői labd ajáték a vakok számára. A játékot két csapat játssza. M inden csapatban három játékos játszik A téglalap alakú játéktér 18-szor 9 méter. A játék célja, hogy a csörgő labdát az ellenfél kapujába juttassák. A játék szabályait a V akok Nemzetközi Sportegyesülete (I.B.S.A.) hagyta jóvá. G oldenhar-szind róm a - dysplasia oculo-auricularis, dysplasia oculovertebralis; Fejlődési zavar, melynek öröklődési folyamata még tisztázatlan. Rendellenesség mutatkozik a fülkagylón és a külső hallójáraton, ennek következménye a vezetéses típusú nagyothallás. Jellemzői közé tartozik még a féloldali archipoplázia (satnya fejlettségű arc), m acrostom ia (normálisnál nagyobb száj) szívfejlődési zavarok, farkastorok, értelmi fogyatékosság. G oltz G orlin -szin d róm a - hypoplasia foca lis derm alis; Domináns öröklődésű diszplázia (fejlődési rendellenesség). A bőrön szabálytalan alakú fejletlen (hipopláziás) területek találhatók. Jellemző tünetei a vékony szálú haj és szőrzet, a látóideg sorvadása, a festékes szemideghártya-gyulladás (retin itis pigm entosa), syn dactilia (ujjösszenövés), p olydactilia (fölös számú ujj), m icrocephalia (kisfejűség), alacsony termet, értelmi fogyatékosság. G oodenough-teszt - Gyermekek intelligenciavizsgálatára szolgáló teszt, melyet F. G oodenough dolgozott ki. Könnyű alkalmazhatósága miatt gyakran használják gyermekek vizsgálatára. A gyermekeknek modell cs minia nélkül kell egy em-

164 bcrt rajzolniuk, melyet meghatározott kritériumok szerint értékelnek ki. A 3 és 13 éves gyermekek intellektuális érettségének gyors felmérését teszi lehetővé. Egyben szellemi fejlődésüket is könnyen követhetjük. >40. gótikus szájpad - Jellegzetes szájpadi, illetve szájüregi rendellenesség. Általában együtt jelentkezik egyéb rendellenességekkel, m acroglossiával (nagynyelvűség) tulen oid vegetációvá/ (a garatmandula adenoid szövetének burjánzása) stb. A Downkóros betegeknél gyakran előforduló rendellenesség. m g o r a - konvulzió, spazmus; Nagyfokú akaratlan és hirtelen jelentkező izomösszehúzódás. Tónusos és klónusos görcsöt különböztetünk meg A tónusos görcsöket a test megmerevedése jellemzi. Ritkábban fordulnak elő. A klónusos típusra a ritmusos izomrángások a jellemzők. Gyermekkorban, amikor az agy ingerlékenysége nagy, a fertőző betegségekkel járó magas lázat (40 fok) gyakran kísérik konvulziók. (Pl. szamárköhögésnél). Láz nélkül is előfordulnak, pl. anyagcsere zavaroknál (kalcium-, glukóze-hiány) vagy az agyi ingerküszöb csökkenésekor (pl. epilepszia). G racfe-sjö gren-szindróm a - Autoszomális recesszív öröklődésű, összetett fejlődési rendellenesség. Klinikai jellemzője: süketség, értelmi fogyatékosság, festékes szemideghártyagyulladás (retinitis pigmentosa), ataxia. I G raefe-szindróm a - ophthalm oplegia chronica progressiva, paralysis bu lbaris supe- rior; A legkülönbözőbb agyi megbetegedésekhez csatlakozó krónikus progresszív szemizombénulás. grafbm otoros tevékenység - Tevékenységformák, melyek az íráshoz és a rajzoláshoz szükségesek. A grafbmotoros tevékenység megfelelő kivitelezése számos feltételhez van kötve: testséma ismerete, a látásnak és a kéz mozgásának összehangolt munkája, a csuklómozgás és általában a finommozgások fejlettsége. Ha e feltételek hiányoznak, vagy csak részben fejlettek, grafom otoros zavarról beszélünk. H grafom otoros zavar - A grafomotoros tevékenység (írás, rajzolás), vagyis a grafikus megjelenítés (kép, betű) mozgásos kivitelezésének zavara vagy képtelensége. Hátterében a csuklómozgások fejletlensége, a testséma ismeretének zavara, a látás és kézmozgás összehangolt működésének elégtelensége, a balról jobbra irányuló vonalvezetés nehézsége, a mozgásos képzetek feldolgozásának, tárolásának és elő- hívásának nehézsége áll. E zavar nagyobbrészt helytelen ceruzafogásbán, görcsös, merev vonalvezetésben, szabálytalan betűkivitelezésben, torz, felis- 165

165 mérhetetlen írásban nyilvánul meg. A diszgráfia és diszpraxia részjelensége a tanulási zavar egyik formája. grand m ai - epilepsziás nagyroham; Tudatvesztéssel járó általános görcsroham. Általában a beteg előre megérzi a roham bekövetkeztét. Ezt az állapotot aurának nevezik. Az aura után egyszer hirtelen tónusos görcsbe rándul az egész teste, a beteg elesik. A tónusos izomfeszülés hatására légzésszünet áll be, az arc elkékül másodperc után az egész testre kiterjedő klónusos rángások kezdődnek, a száj habzik, ami véres is lehet, ha a beteg megharapja a nyelvét. Előfordulhat vizelet- és székletürícés is. A klónusos görcsök percekig eltarthatnak. A tudarvesztés még ezután is fennállhat. A tudatzavar állapota csak lassan oldódik, és bizonyos homályállapoton keresztül visszatér a normál tudat. A roham idejére a beteg nem emlékszik (amnézia). I graphasthenia - írásgyengeség; Az írászavar fokozatai a súlyostól a gyengébb felé: agráfia, diszgráfia, grafaszténia. G rauhan-szm dróm a - Ritka fejlődési rendellenesség-kombináció. Öröklődés menete nem tisztázott. Jellemző je az ajak- és szijpadhasadék, dysphalangia (ujjpercek rendellenessége), húgyhólyag és a vesék rendellenes fejlődése. G reenfield-szindróm a - Autoszomális recesszív Öröklődésű enzim opátia. A cerebrozidszulfatáz hiánya következtében velőshüvely-szétesés, valamint a szilfatidák a központi idegrendszerben való felhalmozódása köveckezik be. A betegség a második-harmadik életévben kezdődik. Lefolyása súlyos. Előbb a beszédkészség szűnik meg, majd egyre fokozódó nagyothallás, látászavar lép fel, amit süketség és vakság követ. Ügyszintén elbutulás (demencia), idegvezetési zavarok, spasztikus bénulás, a vizeletben metakromatikus granulumok alakulnak ki. G rcgg-szindróm a - em briopathia rubeolica\ Az anya rubeólás fertőzése (a terhesség első harmadában) következtében kialakult magzati csíraártalom. A rubeóla hatására kialakulhat szemlencsehomály (cataracta congenita) nagyotthallás vagy süketség, szívfejlődési rendellenesség, csontváz-rendellenesség, értelmi fogyatékosság. A rubeóla vírusa behatol az embrió szervezetébe is, és a gazdasejt reprodukciós rendszerét önszaporításra használja fel. é f c G reig -szindróm a Autoszomális recesszív öröklődésű fejlődési rendellenesség. A kórkép az ékcsonr (os sphenoidale) hipopláziáján (visszamaradt fejlő dés) 166

166 alapszik. Legtöbb klinikai jellemzője a hypertelorismus (a szervek a normálisnál távolabbi elhelyezkedése). Egyéb tünetei a széles orrhát, brachy- (rövid), m icro-, stenocephalia (steno - szűkület). Alacsony növés. A tünetek közt megjelenhet a cryptorchismus (rejtett heréjííség), köldöksérv, dongaláb, clinodactylia (görbe ujjak), syndactilia (ujjosszenövés), állcsont- és fogfejlődési rendellenességek, epilepszia, m ophthalm us (a szem besüllyedése a szemgödörbe, mélyen ülő szemek), strabismus divergens (szétmenő kancsalság). G rob-szindróm a - dysplasia linguofacialis; Az arc, az ajkak és a nyelv kombinált fejlődési rendellenessége. Jellemző tünete: az arcdysmorphia, széles orrgyök, ajak- és szájpadhasadék, hasadt nyelv, fogfejlődési rendellenességek. G rouchy Il.-szind róm a - összetett fejlődési zavar a 16-as kromoszóma hosszú karjának deléciójával (kiesésével). Jellemző tünetei a kis születési tömeg, alacsony testmagasság, m icrocephalia, a középső arcfél diszpláziája, rövid orr, epicanthus, a szemgolyó kicsinysége (m icrophthalm ia), izomhipotónia. Ü H G rubér-szindróm a - dysencephalia splanchnocystica; összetett fejlődési rendelle nesség. Főbb tünetei a m icrocephalia, arcdysm orphia, encephalokele (agysérv), ajakés szájpadhasadék. A fentiekhez gyakran társul még spina bifida (gerinchasadék), szívfejlődési zavar. G uerín-stem -szindróm a - Az ízületek veleszületett zsugorodása, amelynek következtében a betegek tartása jellegzetessé válik. A betegség súlyos mozgáskorlátozottsággal jár, ehhez még az izmok sorvadása, és csontritkulás is csatlakozik. «a k gutturalis - torok... (szóösszetételben), gyrus - agytekervény (lásd: agy). 167

167 GY -'li»gy hang helyes képzése - A gy zönge száj padi zárréshang. Képzési módja hasonló a ty hangéhoz, kivéve a hangszajagállást, mivel képzésekor a hangszalagok zöngeállásban vannak. Az uvula és a garatszűkítő izmok az orrüreget elzirják. A gy esetében a lágy szájpad mélyebb íveltségű és a zár kevésbé feszes, mint a tynél. A nyelv hegye az alsó fogsorhoz simul, a nyelvhát feldomborodik és a kemény szájpad területén zárt alkot. A zár mögött felgyülemlett levegő a zárat felpattíntva a fogakhoz, a fogínyhez és részben az ajkakhoz súrlódik. Ez adja a gy (valamint a ty) hang sajátos zörejét 2. gyámhatóság - Állami igazgatási szerv, mely a kiskorúak személyi és vagyoni ügyeit hivatott intézni, pl. a kiskorúak házasságkötési engedélye, a családi jogállás rendezése, örökbefogadási eljárás, intézeti elhelyezés, gyám kirendelése stb. 3, gyengénlátás - csökentlátási Gyengénlátásról akkor beszélünk, ha a látás a normális látásnak a 33% -át nem haladja meg. A gyengénlátás az 5/50-5/15 Snel- len érték között elterülő látási tartomány. Pedagógiai szempontból általában a világon azokat tekintik gyengénlátóknak, akiknek látóképessége - országonként kisebb-nagyobb eltéréssel - az ép látás 4 10%-a (az alsó határ) és 20 40% -a (a felső határ). A gyengénlátásmiatt általában az a gyermek szorul sajátos (speciális) nevelésre, akinek szemüveggel korrigált látása a jobban látó szemén 5/50 és 5/15 Snellen-érték között van (10-33% -o s látóképesség). A gyengénlátásraleginkább a látásélesség csökkenése a jellemző. A látásélesség vagy a szem látáserő&sége arra a távolságra és nagyságra vonatkozik, amelyen a szem a tárgyakat megkülönbözteti. Normális látás esetében két külön pont érzékeléséhez a sugarak közti látószögnek egy foknak kell lennie. A gyengénlitók. hogy két pontot megkülönböztessenek, nagyobb látószögre van szükségtik, ez feltételezi a tárgytól való távolság kisebbségét és a nagyobb tárgymérctet. A gyengénlátás másik fontos funkcionális

168 mutatója.1 látótér. A térlátás fejlődési /avara a/ ún. sztereoam blioptához vezet. Oka lehet a kancsalság, valamilyen születéskor beköverkezetr sérülés, az agyveló gyulladása vagv más jellegű károsod., a tárgylátás hiánya vagy csökkenése egyik vagy mindkét szemben stb. A gyengénlátás eseteinek nagy részében a látótér beszűkülése vagy a normális felület hiányai (scotom a) észlelhetők. Az előidéző okok között első helyen kell említeni a szem fénytörési zavarait (am etropia): a rövidlátás (m iopia), túüárás (hyperm etropia) és asztigm atizm us. Ugyancsak em líthetjük a fénytörő közegek elhomályosulását: a szaruhártya, a szemlencse vagy az üvegtest fényáteresztő képességének csökkenése, szemidegsorvadás, szemhártya és ideghártya elfajulások, általános festékhiány (albinizm u s), a látószerven belüli gyulladásos folyamat, fizikai és kémiai ártalmak, öröklődéses folyamatok. gyengénlátó tanu lók csop ortja - Azok a gyermekek és felnőttek tartoznak ebbe a csoportba, akiknek a látása ugyan nem haladja meg a normális látás egyharmadát, de elég ahhoz, hogy látó-halló típusú nevelésben részesüljenek. Gyógypedagógiai szempontból az 5/50 és 5/15 Snellen-érték között elterülő látási tartományon belül lehetőség van arra, hogy a látás a megismerés fő formája legyen. A látásmaradvány érvényesülését optikai eszközökkel, világítástechnikai segítséggel, sajátos pedagógiai módszerekkel kell tám ogatni. A pedagógiai munka főleg a látásra támaszkodik, amelyet a kórtani háttér határoz meg. A látásmaradvány tervszerűen kidolgozott gyakorlatokkal fejleszthető. A gyengénlátás az élet bármelyik szakaszában bekövetkezhet. A látásveszteség mértékétől és a látás minőségi tényezőitől függően a gyengénlátókra jellem ző a vizuális ismeretszerzés akadályozottsága. Ennek következtében a tájékozódás és a mozgáskészség is korlátozón. Ez a mozgásfejlődés visszamaradottságában, általános motoros ügyetlenségben, bizonytalan, in koordin dlt mozgásban nyilvánul meg. A károsodás a firw m m otorika területén még inkább észlelhető. A látás korlátozottsága a gyengénlárók személyiségfejlődésében is érezteti hatását. Em iatt gyakran találkozunk negatív személyiségjegyekkel, pl. agresszivitás, szorongás, indokolatlan félelem, túlzón érzékenység, ingerlékenység, fáradékonyság, neurotikus viselkedési zavarok. A gyógypedagógus (tifiopedagógiaí) tevékenysége a személyiségfejlesztésre, a képességek és készségek kialakítására és fejlesztésére irányul. A gyengénlárók egy része integráltan, a látókkal együtt végzi iskolai tanulmányait, ezt az utazótanár segíti. Ha az integrált oktatásra nincsenek meg a feltételek, ilyen esetben a gyengénlárók általános iskolájában végzik tanulmányaikat. Oktatásuk, leginkább a látásra alapozva, speciális optikai eszközökkel és módszerekkel történik. Ugyanakkor oktatásukban fonros helyet foglal el a hallási és tapintási benyomások feldolgozása is. A gyengénlárók nagy része a látókkal 169

169 integráltan szakmai oktatásban részesül. Másik részük középiskolában, illetve a felsőbb iskolákban folytatja tanulmányait. Ü É gyerm ekbénulás - polim yelitis, más néven H cinc-m edin-kór. gyerm ek-ideggondozis - Lelki, idegrendszeri működészavarban szenvedő, nehezen nevelhető gyermekek ambuláns gyógyító-megelőző egészségügyi ellátása. gyerm ek-ideggondozó - A családban nevelkedő kóros neuropszichiátriai tünetekkel rendelkező gyermekek (pl. neurotikus, epilepsziás, pszichocikus stb.) diagnosztizálására, gyógyítására és gondozására hivatott, ambuláns rendszerben működő intézményhálózat. I gyerm ekkori agyi károsodás - Nagyon különböző formájú, megjelenésű és súlyosságé lehet. Van azonban néhány közös vonásuk: a további fejlődés akadályozott, a személyiségfejlődés megbomlik, diszharmonikus lesz, és a legtöbb esetben az értelmi fejlődés zavara tapasztalható. E közös jellegzetességekre való tekintettel a különböző eredetű és súlyosságú idegrendszeri károsodás következtében kialakult kórképet összefoglalóan organikuspszichosándróm ának hívják. gyógyászati segédeszköz - testközeli segédeszközök; Funkciót és/vagy kozmetikai károsodást pótló, javító (testtel közveden kapcsolatban levő) eszközök. Ilyenek az ortopédiai készülékek az ortézisek és a művégtagok. gyógyító nevelés A gyógypedagógia legrégibb magyar elnevezése. Német nyelv- területről származik. Magyarországra az ezerkilencszázas évek elején vezetik be a hivatalos- és szaknyelvbe. gyógypedagógia - különpedagógia, speciális pedagógia, deféktológia, speciális pseichopedagógia, redukáció, orthopedagógia stb.: Főleg pedagógiai dominanciájú önálló komplex tudomány, amely Németországban 1861 óta a gyógypedagógia (Heilpadagogik) nevet viseli. A gyógypedagógia elnevezés Magyarországon német mintára honosodik meg az 1880-as években, és mindmáig fennmarad. Ugyanakkor más országokban más elnevezések is születtek, pl. a különpedagógia, speciális pedagógia, gyógyító pedagógia, defekiológia, rehabilitációs pedagógia stb. Hazánkban a több m int százéves múltra visszatekintő gyógypedagógia, fejlődése folyamán számos, a különböző tudományokból (pl. pszichológia, fiziológia, orvostudomány, szociológia stb.) átvett, irányzatot magába olvasztott, miközben nagyon értékes 170 ; \i11 «K \.

170 gyakorlati és elméleti tapasztalatot halmozott fel. A gyógypedagógia rendszerét a főbb tudományágak, valamint az érintett népességcsoport határozza meg. T á r gya a fogyatékosok személyiségfejlesztésének vizsgálata, e különleges pedagógiai tevékenység törvényszerűségeinek kutatása, a tapasztalati és kutatási eredmények általánosítása, rendszerbe foglalása. Definíciója lehet tágabban vagy szűkebben értelmezett. Tágabb értelmezés szerint a gyógypedagógia a fogyatékosokkal öszszeftiggő teljes jelenségkörrel foglalkozik: mint a fogyatékosságok kóreredete, a fogyatékosok személyiségfejlődése, a kóros elváltozások következtében kialakult pszichés változások, a fogyatékosok jelenléte a családban és a szűkebb környezetben, a társadalmi beilleszkedés mechanizmusai és az ezekre reagáló társadalmi reakciók folyamatai, a rehabilitáció lehetőségei és különböző formái stb. Fő tudományágai a gyógypedagógiai patofiziológia, gyógypedagógiai fiziológia, gyógypedagógiai antropológia, gyógypedagógiai szociológia, valamint a szűkebb tartalmú gyógypedagógia. A tágabb értelemben vett gyógypedagógia határtudomány, mely számtalan más tudományág (anatómia, fiziológia, patológia, genetika, szociológia, statisztika, lélektan, pszichopatológia stb.) a fogyatékosokra vonatkozó kutatási eretlményeit használja fel és épfti be a saját rendszerébe. A szűkebb értelemben ven gyógypedagógia az a speciális pedagógia, mely a fogyatékosok oktatását és nevelését, személyiségük kibontakoztatását, e pedagógiai folyamatok cél-, eszköz-, feladat- és színtérrendszerét kutatja a társadalmi beilleszkedésük érdekében. FŐ területei a speciális pedagógiák (logopédia, értelmileg akadályozottak és tanulásban akadályozottak pedagógiája»oligofrénpedagógia», pszichopedagógia, szomatopedagógia, hallássérültek gyógypedagógiája»szurdópedagógia«, látássérültek gyógypedagógiája»tiflopedagógia«, valamint az általános gyógypedagógiai tárgyak, mint az általános gyógypedagógia, összehasonlító gyógypedagógia, gyógypedagógiai iskola-egészségtan, a gyógypedagógia tönénete stb.). gyógypedagógia-történet - A gyógypedagógia egyik ága, mely a gyógypedagógia múltjával, fejlődésének történetével foglalkozik. Tárgya a gyógypedagógiai intézményrendszer, a gyógypedagógiai eszme és folyamat fejlődése és alakulása a kezdetektől napjainkig. gyógypedagógiai (speciális) nevelést igénylő szem élyek - Régebben a tanköteles fogyatékos gyermekek megjelölésére használt fogalom volt. Ma már sokkal tágabban értelmezik. Ez a kör, nemcsak a tankötelesek, hanem az egyéb gyógypedagógiai tevékenységeket igénybe vevő személyeket is magába foglal. Ilyen tevékenység a tanköteles kort megelőzően a korai fejlesztés, a fiatalok és felnőnek által igényeit pedagógiai kisérés vagy a gyógypedagógiai szakszolgáltatás. Az 1993-as

171 közoktatási törvény szerint azok a személyek igényelnek gyógypedagógiai nevelést, akik testi, érzékszervi, értelmi és beszédfogyatékosok. yw* gyógypedagógiai andragógia - A felnőtt fogyatékos személyek megsegítését, nevelését, kísérését kutató, szervező és gyakorlatba ültetését elősegítő tudomány. Az erre rászoruló fogyatékosok életvezetésének, gyógypedagógiai segítségnyújtásának módjai a családban, a lakóotthonokban vagy szociális intézményekben. Előirányozza az eddig megszerzett készségek és képességek karbantartását továbbfejlesztését, a foglalkoztatás és a szakmatanulás lehetőségeinek a megteremtését, a szabadidő megszervezését, a részlegesen önálló élervicel lehetőségének a kialakítását. gyógypedagógiai antropológia - Gyógypedagógusi em bertan, melynek két értelmezése alakult ki: a) biológiai, amely a fogyatékos emberek testi fejlődését, testalkatának jellemzőit tanulmányozza, kutatja és b) humántudományi (pedagógiai) értelmezés szerint tulajdonképpen a gyógypedagógiában kialakult emberképpel és ezen belül a fogyatékosok emberképével foglalkozik. Az emberkép meghatározó kiindulópontja minden, az emberrel, és így a fogyatékosokkal kapcsolatos tevékenységnek. A mai gyógypedagógai emberkép elismeri, hogy minden emberi élet (még a legsúlyosabban fogyatékos személyeké is) egyedi, megismételhetetlen és egyben sérthetetlen. Az akadályozottság nem fosztja meg a személyt emberi mivoltától. Az akadályozottság az emberi lét egyik lehetséges változata, ami azt is jelenti, hogy nem teszünk különbséget normális és fogyatékos között. A személy, akár sérült akár nem, mindenekelőtt ember. Az ember lehet sérült vagy egészséges, de ettől még ember marad. Tehát: ember, aki értelmi akadályozottsággal, aki látási, hallási akadályozottsággal vagy mozgáskorlátozottsággal stb. él. Bármilyen és bármennyire fogyatékos, megmarad a lényege, vagyis az, hogy ember. Az ember lényegét, önértékét a létezése biztosítja, függetlenül arról, hogy milyenek a képességei, teljesítményei, stb. Mindezt alátámasztja az a tény is. hogy fogyatékosság önmagában, az ember nélkül nem létezik. Csak az ember lehet fogyatékos. Mindezek feltételezik minden ember számára az egyenlő jogok biztosítását. Ez az emberkép és azt meghatározó alapértékek még korántsem képezik szenes részeit a társadalmi gondolkodásnak. Ez nagy feszültséget okoz az elmélet és a gyakorlat között, melyet csak kis lépésekkel lehet és kell feloldani. '.-f gyógypedagógiai asszisztens - Érettségivel rendelkező személyek szakképesítése tanfolyam elvégzésén keresztül. 1evekenysége. a gyógypedagógus irányításúval, főleg mentálhigiénés, gondozási és egyéni fejlesztési feladjtok megoldásából tevődik össze.

172 w. gyógypedagógiai diákotthon - Azok a gyógypedagógiai iskolák, melyek nagy körzetekből gyűjtik össze a gyermekeket, és így nincs lehetőség a napi bejárásra, diákotthont működtetnek. Irt az étkeztetés és pihenés mellett, a tanulók tanulmányi felkészülését is segítik. Ugyanakkor megszervezik a tanulók szabadidejének hasznos és értelmes eltöltését is. A diákotthonok működését a közoktatási törvény szabályozza. gyógypedagógiai gcrontagógia geragógia; Főleg az idős, fogyatékos emberek megsegítésével foglalkozó, most kialakulóban levő tudományág. Olyan gyakorlati gyógypedagógiai tevékenység, mellyel az idős fogyatékos emberek hátrányos helyzetét igyekeznek megváltoztatni. d t k gyógypedagógiai gyermekfelügyelő - A gyógypedagógus és a gyógypedagógiai asszisztens segítőtársa, munkájának kiegészítője, főleg a bendakásos, de a bejárásos intézetekben is. Érettségivel rendelkező személyek láthatják el a feladatot. Tevékenységük a gyermekek szabadidejének megtervezéséből és irányításából, gondozási feladatokból, a szünidő hasznos eltöltésének megszervezéséből áll. 2 0, gyógypedagógiai intézmények - Azok az intézmények, melyek a fogyatékos gyermekek és felnőttek oktatási, nevelési, fejlesztési és gondozási feladatait látják el. Működésüket a közoktatási törvény szabályozza. Szükség szerint lehetnek korai fejlesztők, óvodák, általános iskolák, szakiskolák, felnőtt fogyatékosok napközi otthonai, szociális foglalkoztató intézmények. A tanulók a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslatával és jegyzői határozattal kerülnek be. Az iskolai intézményeket diákotthonok, napközi otthonok és lakóotthonok egészíthetik ki. 21* gyógypedagógiai iskolaegészségtan - A gyógypedagógiai intézményekben alkalmazott iskolaegészségügyi ismeretek. A fogyatékos gyermekek sérülésspecifikus egészségügyi ellátásával foglalkozik. Művelői nagy gondot fordítanak azokra a betegségekre, melyek a népességcsoportban gyakrabban fordulnak elő, pl. az epilepszia, a cukorbetegség, az enuresis noctum a (éjszakai ágybavizelés) stb. 22. gyógypedagógiai iskolák - Azok az (alsó fokú) iskolai intézmények, melyek az érzékszervi, a mozgás-, érzelmi, beszéd- és más fogyatékos gyermekek nevelésével és oktatásával foglalkoznak. Az iskolák mellett működhetnek óvodák, speciális szakiskolák is. A nevelési és oktatási tevékenységet gyógypedagógusok végzik, akik munkáját a gyógypedagógiai asszisztensek és gyermekfelügyelők segítik. 173

173 gyógypedagógiai kórtan - gyógypedagógiai patofiziológia; A tudományág a2 orvostudomány és a gyógypedagógia határterületén foglal helyet. Azokkal a kórképekkel és kórokokkal (prognózisukkal és megelőzésük lehetőségeivel) foglalkozik, melyek előidézik, vagy hozzájárulnak a különböző fogyatékosságok (látási-, hallási-, énelm i-, beszédbeni-, mozgási- és akarati-érzelmi) kialakulásához. gyógypedagógiai napközi otthon - Az itt dolgozó gyógypedagógiai asszisztensek és gyemekfelügyelők a gyógypedagógiai intézmények keretein belül segítik a fogyatékos gyermekek délutáni tanulását, korrekciós tevékenység, valamint a szabadidő megszervezését. I gyógypedagógiai nevelési folyamat - Életkorról függetlenül a fogyatékosok egész személyiségének nevelésére oktatására, terápiájára irányuló tevékenységrendszer. A hatásrendszerben a pedagógiai tevékenységek meghatározó jellegűek, ugyanakkor esetenként igénylik az orvosok, pszichológusok, szociológusok, gazdasági szakemberek stb. kiegészítő munkáját is. A gyógypedagógiai nevelési folyamat időtartamát tekintve átfoghat nagyobb időszakot (pl. a tankötelezettség, vagy akár egy egész élet) és rövidebb időszakot is (pl. a korai segítségnyújtás a családban, a gyógypedagógiai szakszolgáltatás, pl. részképességzavarok esetén stb.). gyógypedagógiai osztály - Az általános iskolák mellett kialakított speciális osztályok, melyekben főleg gyógypedagógusok oktatják a rászoruló fogyatékos gyermekeket. gyógypedagógiai óvoda - A különböző sérülésekkel, fogyatékossággal diagnosztizált gyermekek nevelésére, oktatására és iskolára felkészítő intézmény. Ide a gyerekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján és a szülők beleegyezésével kerülhetnek. In az általános óvodai nevelési tevékenységek (anyanyelvi, játék, testi, értelmi, szociális stb.) mellen fogyatékosságuknak megfelelően egyéni korrekciós, személyiségfejlesztő tevékenységekben vesznek részt. A speciális óvodákban szükséges feladatokat gyógypedagógusok, asszisztensek és gyermekfelügyelők látják el. gyógypedagógiai pszichológia - speciális pszichológia. különpedagógiat pszichológia, rehabilitációs pedagógiai pszichológia, akadályozottak pszichológiája stb.; A gyógypedagógia segédtudománya. A fogyatékos, sérült, akadályozott emberek személyiségfejlődésének sajátosságait tanulmányozza, kutatja annak érdekében, hogy pszichológiai segítséget nyújtson a legoptimálisabb és leghatékonyabb ok- 174

174 ratási. nevelési, valamint rehabilitációs tevékenységek kiválasztásához és megvalósításához. Újabban kutatási tárgyának tekinti a Fogyatékosság által közvetetten érintettek (családtagok, rokonok, nevelőszülők stb.) személyiségének tanulmányozását is. A gyógypedagógiai pszichológia belső rendszere a fogyatékosságok szerint tagolódik: hallássérültek, látássérültek, mozgássérültek, értelmi sérültek, beszédben akadályozottak, érzelmi és akarati sérültek (szociálisan inadaptálcak) pszichológiájára. Ugyanakkor mint integratív tudományág, mely a fogyatékossággal élő emberek élethelyzeteinek közös vonásait is kutatja (a másság megélése, az akadályozottság, a kiszolgáltatottság, másoktól való függőség, a társadalmi előítéletek hatása, stigmatizáltság stb.). Az utóbbi időben fontossá vált olyan emberkép kialakítása, mely megfelelő támpontul szolgál minden, a fogyatékosok nevelését, oktatását és társadalmi beilleszkedését célzó tevékenységhez (lásd még: gyógypedagógiai antropológia). tjmfc gyógypedagógiai rehabilitáció - Az a komplex tevékenység, melynek célja a nevelés, fejlesztés segítségével a fogyatékosok társadalmi beilleszkedésének elősegítése. A rehabilitációs (habilitációs) tevékenységek egyrészt arra irányulnak, hogy a fogyatékos, sérült személyek képességeinek fejlesztésével elősegítsék az önállóságot, hogy a lehetőségekhez mérten megszűnjön vagy enyhüljön a másoktól való függőség. Másrészt ez a tevékenység nem rekedhet meg csak a fogyatékos személy szintjén. Szükség van a társadalom negatív szemléletének megváltoztatására a fogyatékosok elfogadásával kapcsolatban. Ehhez nem elég csak az ismeretterjesztés szintjén történő felvilágosító munka (kampányszerű bemutatás, alkalomszerű beszélgetés, felvilágosító előadás stb.). Ahhoz, hogy a környezet, a társadalom elfogadja a fogyatékosokat, már az általános iskola szintjén rendszeres ismereteket kellene nyújtani a tanulóknak, hogy természetessé válhasson az épekétől eltérő fejlődés el-, illetve befogadása. gyógypedagógiai szakszolgáltatás - Az 1993-as Közoktatási Törvény szerint új névvel jelölt szakmai tevékenység, melynek intézményei az iskolák mellett működnek és a közoktatás rendszerébe tartoznak. Ilyen intézmények: gyógypedagógiai tanácsadó* szűrd, korai fejleszt6 és gondozó központ, tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság* az érzékszervi és testi fogyatékosok esetében országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság, nevelési tanácsadó, beszédjavító óvoda és iskola, pályaválasztási tanácsadó, valam int konduktív pedagógiai intézmény. A pedagógiai szakszolgálat a szülő és a pedagógus nevelőmunkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását segíti. A gyógypedagógiai szakszolgáltatás bevezetése a közoktatásba hatalmas lépést je

175 lentett a hazai gyógypedagógia fejlődésében. Nemcsak hogy figyelembe veszi az egyes gyermekek (személyek) közötti képességbeli és teljesítménybeli eltéréseket, hanem a gyógypedagógiai ellátást kiterjeszti időben is. Ez azt jelenti, hogy a közoktatás szolgáltatásait minden fogyatékos gyermek igényelheti" (természetesen szülei révén) attól a pillanattól, hogy fogyatékosságát megállapították. E szakszolgáltatásokat hazánkban még tovább kell fejleszteni, hogy minden területen elérhető legyen. gyógypedagógiai szociológia - A szociológia módszereivel azokat a társadalmi folyamatokat vizsgálja, amelyek meghatározzák és befolyásolják a gyógypedagógia körébe tartozó népesség (fogyatékosok) összetételét, demográfiai jellem zőit, életútjuk alakulását, társadalmi elfogadottságuk szintjé t és m inőségét. Főbb kutatási területe: a) az iskola és szervezésszociológia - mely a gyógypedagógiai intézmények szervezését és működését befolyásoló társadalmi hatásokkal foglalkozik, b) gyógypedagógiai csoportszociológia - a fogyatékosoknak mint társadalmi rétegnek a szociális helyzetét és minősítését, munka- és lakóhelyi szegregációját és integrációját, társadalmi szerepeit és azok meghatározóit kutatja, c) gyógypedagógiai életmód-szociológia - a felnőtt fogyatékosok életét, valamint az őket nevelő családok életét befolyásoló és meghatározó társadalmi hatások (pl. a szegénység, a deviáns viselkedésmód stb.) kutatása, d) gyógypedagógiai munkaszociológia - a pályaválasztás, a munkalehetőségeik és körülményeik, elfogadás és kirekesztés a m unkában, valamint a munkanélküliség jelenségeit kutatja. gyógypedagógiai tagozatok - Valamely gyógypedagógiai intézmény keretében vagy a többségi általános iskolához csatoltan működő tagozatok, melyek a fogyatékosok speciális oktatására nevelésére és fejlesztésére, szakmai képzésére szolgálnak. x&ffk gyógypedagógiai tevékenység gyógyító-, rehabilitációs-, psztchopedagógtai-, különleges-, serkentő'-, speciális-, kom penzáló-, readaptációs reszocializációs, támogató-, terápiás nevelés stb.\ A komplex rehabilitációs tevékenység egyik formája, mely főleg a pedagógiai feladatok (személyiségfejlesztés, oktatás, nevelés) megoldását valósítja meg, előkészítve ezzel a fogyatékosok társadalmi integrációját. Tartalmi szempontból azt jelenti, hogy a nevelés tartósan nehezített körülmények között történik, ezért a nevelést a speciális nevelési szükséglet határozza meg. Mivel speciális pedagógiai tevékenység, rá is jellemzőek az általános pedagógia ismérvei, vagyis olyan történelmileg kialakult tevékenység, melynek meghatározott cél-, lei- adat- és eszközrendszere van. A gyógypedagógiai tevékenységformákat a fő tünet

176 szerint osztályozzuk. Eszerint van oügofrértpedagógiai, szurdopedagógiai, tiflopeda- gógiat, logopédiai, szom atopedagógia, pszichopedagógiai tevékenységforma. gyógypedagógiai tipológia - A gyógypedagógia tevékenységi területére tartozó személyek tipizálásával foglalkozik. Célja, hogy pontos diagnózist adjon a szakemberek kezébe annak érdekében, hogy a rehabilitációs tevékenység minél eredményesebb legyen. A fogyatékosok és fogyatékosságok osztályozása különböző szempontok szerint történt. így megkülönböztetünk orvosi szempontú, pszichológiai szempontú továbbá pedagógiai szempontú osztályozást. A mai gyógypedagógiai gyakorlatban a W H O ajánlásait figyelembe véve (mely szerint három szint különböztethető meg úgy, mint a biológiai sérülés, a pszichológiai képességzavar, valamint a szociális akadályozottság) a következő népességcsoportokat különítjük el: hallássérültek, látássérültek, beszédben akadályozottak, értelm ileg akadályozottak, tanulásban akadályozottak, m ozgáskorlátozottak, teljesítm ény- és viselkedészavarokk a l küzdők, halm ozottan fogyatékosok, autisták. A korábban fogyatékosok/fogyatékosság gyűjtőfogalmakat (melyek még most is használatosak a köznyelvben és a szakirodalomban is) ma a szakirodalomban igyekeznek a sérült/sérülés, akadályozó tt/akadályozonság, korlátozott/korlátozottság, illetve zavar kifejezésekkel helyettesíteni. Az egyes fő csoportokat még tovább osztják a sérülés súlyossága, típusa vagy az egyén nevelhetősége szempontjából. 3SL gyógypedagógus - speciálpedagógus; Felsőfokú (főiskola vagy egyetem) végzettségű szakember, aki a fogyatékos személyek oktatására, nevelésére, fejlesztésére, rehabilitációjára, gyógypedagógiai terápiájára, pedagógiai kísérésére hivatort. Magyarországon főiskolai végzettségű, külföldön (pl. Németországban, Rom ániában) egyetemi végzettségű szakember. Hazánkban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczí Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai karán végzik a gyógypedagógusok felkészítését. A főiskolai szintű oktatás a gyógypedagógus-képzésben (hallássérültek, látássérültek pedagógiája, szomatopedagógia, logopédia, pszichopedagógia, tanulásban, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakokon), valamint általános szociálismunkás-képzésben folyik gyógytestnevelés - A testnevelés-tudomány egyik szakterülete. Szűkebb értelemben önálló tantárgy, mely keretén belül a betegségtípusok szerinti, valamint a testi képességekben visszamaradott tanulók képességfejlesztése folyik. Ez pedagógiai jellegű, tantervbe foglalt differenciált képességfejlesztés, melyben azok a tanulók vesznek részt, akiket a szakorvos javaslatára az iskolaorvos gyógytestnevelésre utal. A gyógytesrnevelés célja a mozgásszervi (aszténiások, mellkasi, gerinc és láb) defor-

177 mitások valamim belgyógyászati (neurótikus szívbántalmak, szívbetegek, ifjúkori hypertónia, endokrin zavarok é s egyéb) panaszokkal küszködő, fizikai képességekben visszamaradó tanulók panaszainak csökkentése, megszüntetése a testnevelés eszközeivel (pl. torna, úszás, játék stb.) annak érdekében, hogy teljesítményeik ne m aradjanak el az ádagtól és ezáltal, később az iskolában, majd a társadalomba sikeresen beilleszkedjenek. A gyógytestnevelés a speciálisan képzett testnevelő tanár hatáskörébe tartozik, tehát pedagógiai tevékenység. -S & b gyógytorna - Az egészségügyi szervek hatáskörébe tartozó tevékenység. A gyógytornát korházi betegek vagy járó betegek gyógyításában alkalmazzák, nemegyszer masszással, vízben végzett nyújtó gyakorlatok alkalmazásával, olykor kiegészítő gyógyszeres és/vagy fizikoterápiás kezeléssel együtt. A gyógyrorna tartalmában különbözik a gyógytesrneveléstől, a kettőt nem szabad összetéveszteni.

178 H h - hang képzése - A magyar nyelv egyeden mássalhangzója, amely a gégében keletkezik. Zöngétlen gégéi réshang (laryngalis képzés). Képzésekor az ajkak nyitottak, a fogrés nyitott, a nyelv passzív, a lágyszájpad zárja az orrüreget, a hangszalagok h állásban vannak, és nagyjából tízfokos szöget zárnak be, tehát a hangrés (glortis) nyitott. A légzőizmok olyan erővel nyomják felfelé a levegőt, hogy a hangrésen hehezetes zörej alakul ki. habituális dysphonia - Szokássá vált gyenge hang. Általában a helytelen hangképzés, hangtúlerőltetés következtében jön létre. A rossz szokás" eleinte nem tudatos, azonban később annyira rögzül a hibás hangképzés, hogy a beteg nem tekinti már kórosnak, vagy ha igen, akkor nem tud leszokni róla. Hasonló hangképzési zavar gyermekkorban is kifejlődhet a nagyon erős hanghasználat (a túlkiabálás) következtében, de lehet mutációs zavar is. A mutáló hangot nem szabad erőltetni. S. hadarás - tachyphemia, tumultus sermonis, paraphrasia praeceps, battarizmus, tachylalia stb.; A folyamatos beszéd zavara, amelyet a beszéd ütemének rendkívül gyorsasága, a szaggatott légzés, a hangok és szótagok elnyelése, kihagyása, eltorzítása, pontatlan és elmosódott kiejtése, a beszéddallam monotóniája, egyeneden beszédritmus jellemez. A kutatók a figyelmetlenséget és az ösztökélési zavart jelölték meg, mint a hadarás legjellemzőbb tüneteit. Az ösztökélési zavar" hiperaktivitdst, fokozott mozgásos tempót, indokoladan beszédkésztetést hoz létre. A hadarók légzése kapkodó, egyenetlen. A légzés sajátossága következtében fiinkcionális hangzavarok alakulnak ki (pi. rekedt vagy zönge nélküli hangképzés, habituális diszfónia stb.). A hadarók artikulációs zavara abban különbözik a pöszeségtől, hogy nem egy-egy hanghoz kötődik, hanem bárhol, bármelyék hangnál jelentkezhet. Esetükben gyakori a pontatlan, elmosódott hangképzés, ez gyorsítja a tempót. A hadarásnál megfigyelhető a magánhangzóknál való megakadás, a hangkivetés,

179 szótagok vagy szavak kihagyása, összevonása, összetorlódása, hangok áthelyezése, sorrendi cseréje. Beszédükben az ismétlés extrém gyakoriságot crhet el, s ez infan* tilis benyomást kelt. Beszédtempójuk fokozottan gyorsul, ennek következtében a belső beszéd kiegyensúlyozatlanságának 1 tünetei mutatkoznak meg, pl. az ismétlés, habozás, betoldás, kihagyás, nyögés, töltelékszavak gyakori alkalmazása, hangok és szavak elnyelése stb. A hadarók beszédét a monotónia (a hangmagasság változtatása nélkül megvalósuló beszéd) jellemzi, beszédük aprozódikus. A hadarás jelen van a fogalmazásban, az írásban, az olvasásban, valamint a spontán beszédben is. Fogalmazásukat a szókincs szegénysége, a nyelvtani hibák (diszgramm atizmusok) sokasága, a verbális figyelem és emlékezet hiányosságai, felületesség, igénytelenség jellemzi. A szegényes szókincs miatt beszédük sokkal primitívebbnek hat, mint amit elvárhatnánk tőlük. Olvasásukat is ugyanazok a hibák jellemzik, mint beszédüket (szavak összemosása, ismétlések, hezitálások, állandó tempóváltások stb.). A hadaróknak rossz a ritmuskészsége, ez beszédükben is megnyilvánul. A beszédritmus változásai véletlenszerűek, lökésszerűek. Beszédükből hiányzik a ritmus és az értelmet kidomborító hangsúly. Úgyszintén jellemző tünetük az amuzikalitás. A hadarás nem specifikus, izolált beszédzavar, hanem az egész személyiséget átható általános zavar. Személyiségükre leginkább az extravertált labilis egyének tulajdonságai a legjellemzőbbek (nyugtalanság, ingerlékenység, impulzivitás, agresszivitás stb.). A hadarás okai közt leggyakrabban az öröklött hajlamot és/vagy a központi idegrendszer funkcionális zavarát említik. A hadarást meg kell különböztetni a szakirodalomban csak egyszerű, gyors beszédnek nevezett tachylaliától. haemorrhagia - bevérzés; A perinatális (születés körüli időszak, ami a terhesség 28. hetétől kezdődik, és a születés után a 6. napig tan) ártalmak nagy részét az agyállomány bevérzése okozza. A bevérzés lehet pontszerű, tócsás, valamint vérömleny (haem atom a) A vérzés helye szerint lehet epidurális (a kemény agyhártya feletti), subdu- rális (kemény agyhánya alatti) subarachnoidális (a pókhálóhártya alatti), cerebrális (agyvelői, a fehérállómány vérzései), subependymáus (ependyma - az agykamrákat és a gerincvelő központi csatornáját béleld sejtréteg) és intraventricularis (kamrán belüli). Ez utóbbi bevérzés általában halálos kimenetelű. A mai szakirodalom a központi idegrendszen é n perinatális károsodásokat a Little-kór gyűjtőfogalmával jelöli. ípüifc Halt-szindróma - Az epilepsziások személyiségváltozása, amelyre a mozgásszegénység, a humor hiánya, valamint a gondolkodás lassúsága a jellemző. & hallás - Az érzékelés egyik fájtáj; melyet a Corti-szen'ben található receptorok ingerlése által keletkező érzékietek alkotnak (zajok, hangok, zenei hangok).

180 A7 ingen ;i levegő rezgése váltja ki. A receptorok által észlelt ingerületet a halló- pálva továbbítja a halántéklebenyben elhelyezkedő hallási központokba. A szabályos levegőrezgéseket zenei hangként, a szabálytalanokat zörejként érzékeljük. Az emberi beszédben a magánhangzók zenei hangok, a mássalhangzók pedig zörejek. Az emberi fül által hallható hangjelenségek határai a 16 Hz és a Hz (rezgés/sec) között vannak. Legnagyobb érzékenysége az Hz közötti tartományban van. Idős korban a felső határ csökken (40 50 éveseknél kb Hz-re csökkenhet). A hang térbeli irányának meghatározását a mindkét fül együttes működése (binaurális hallás) biztosítja. m KaIIAri diszkrim ináció Az érzékszerveknek azt a sajátosságát, hogy minél kisebb ingerváltozást érzékelni tud, érzékelési diszkriminációnak nevezzük. Az emberi fiil a frekvenciát illetően meg tudja különböztetni az 1000-es és 1003-as rezgésszámot, ez háromszázalékos diszkriminációt jelent. 'L4L hallási érzékelés - Az a folyamat, melynek során a hangingerek (levegőrezgések) hatására a hallószervek működése révén hangérzékelés keletkezik. Az emberi fiil a 16-ról Hz-ig terjedő rezgésű hullámokat észleli hangként. hallásnevelés - hallásfijlesztés, akupédia; Szurdópedagógiai eljárás, amely a hallássérültek hallási képességének fejlesztésére irányul. A hallásnevelés legfontosabb eszköze az emberi beszéd. Kisegítő szerephez jutnak a zörejek és a zenei hangok. A hallásnevelés fontos eszközeit a modern technika biztosítja. Ilyenek a különböző hallókészülékek, hangerősítők és a cochleáris inplantdciá. A beszéd megjelenése előtt (perilinguális) kialakult hallássérülés esetében, több éves rendszeres nevelői tevékenység segítségével a hallássérülteket megtanítják hallani. A hallásnevelést a legkorábbi gyermekkorban, a normális beszéd fejlődés idején kell elkezdeni. Mivel a veleszületett teljes süketség csak nagyon ritkán fordul elő, ezért a csecsemő- vagy egészen kisgyermekkorban megkezdett hallásnevelés általában eredményes. A beszéd megtanulása után bekövetkezett hallássérülés (posztlinguális) esetében a cél a hangok újratanulása, hasonló eszközökkel és eljárásokkal. 16* hallássérülés - halláskárosodás, halláscsökkenés, hallásveszteség, hallási fogyatékosság, halláskiesés; Gyűjtőfogalom, mely a halláscsökkenés minden fokát hivatott kifejezni. A hallássérülés mint állapot - a súlyosságot illetően - nagyothallásban és a süketségben nyilvánul meg. A kettő között húzódó átmeneti állapot a hallásmaradvány. Ezt ritkábban emlegetik. A hallássérülést az úgynevezett tisztahang kü~ szöbaudio-gram m al mérik. A kapott audiogrammot mennyiségi és minőségi szem- 181

181 pontból énékelik. A mennyiségi meghatározónál a 40 db-t még meg nem haladó hallásveszteséget, enyhe fokúnak, a 40 és 65 db közöttit közepes, a 65 és 90 db közöttit súlyos fokú nagyothallásnak nevezzük. A 95 és 115 db között átmeneti sávról beszélünk. Az ennél nagyobb hallásveszteségct már süketségnek nevezünk. A minőségi szempontot főleg a közepes fokú vagy ennél súlyosabb hallásveszteség áh tál érintett frekvenciák (hangmagasságok) megítélésénél veszik figyelembe. Csak az a hallásveszteség tartozik a siketség kategóriájába, ahol a hallás legfeljebb 500 Hz- es hangmagasságig terjed. A hallássérülés azonban nemcsak a hallási funkció kiesését vagy gyengülését okozza, hanem a személyiségfejlődés egészét megváltoztatja. A hallássérülés megbontja a lelki jelenségek funkcionális egységét, a kommunikációs akadályok következtében a gondolkodási műveletek sajátosan szerveződnek. Lecsökken és átalakul az információfelvétel, lelassul az ismeretszerzés, nehezítené válik a szocializálódás. A hallókészülékek rohamos fejlődésével, valamint a cochleáris im plantációnak nevezett eljárással, ezeket kiegészítve a gyógypedagógiai eljárásokkal (a hallásnevelés, hallástréning, hallássérültek nevelése), egyre több esetben sikerül a hallássérülés súlyosságának fokán enyhíteni. t hallássérültek - Mindazon személyek, akiknek valamilyen fokú hallássériilésük van.. A gyógypedagógiai értelmezés szerint (mely szűkebb, mint az orvosi értelmezés) hallássérült az a gyermek (ifjú, felnőtt, idős egyén), akinek fejlődését, nevelését és oktatását a sérülés oly mértékben korlátozza, hogy ez csak gyógypedagógiai támogatással lehetséges. A hallássérülés gyógypedagógiai fogalma elsősorban a beszédmegértés által igényelt hallásterületen jelentkező közepes vagy annál súlyosabb nagyothallást, sikecséggel határos vagy siketségnek diagnosztizált hallásveszteséget jelent. A statisztikák szerint a hallássérültek a népességnek kb. 10%-át teszik ki. A hallássérülés érheti az egyik vagy mind a két oldalt. A hallássérülések okai nagyon sokfélék. Leggyakoribb a recesszív öröklődésű hallási fogyatékosság. A hallássérülések másik nagy részét a szerzett okok idézik elő: a méhen belüli károsodások, koraszülés, fertőző betegségek (pl.: agyvelő- vagy agyhártyagyulladás, középfülgyulladás stb.), gyógyszeránalom vagy idős korban a meszesedés. A hallássérülésnek a károsodás helye szerint több típusa van. Beszélünk a hangfelfogó rendszer (külső és középfül) vezetéses jellegű megbetegedéséről, ez enyhe vagy közepes fokú nagyothallással jár. Súlyos halláskárosodáshoz vezet az idegi eredetű hallásveszteség, a hallóideg, a hallópályák vagy a hallókéreg károsodása. Ha ez a két típus együtt fordul elő, vegyes típusú halláskárosodásról beszélünk. A vezetéses halláskárosodást műtét segítségével korrigálják. A cochleáris implantáció segítségével pedig az idegi eredetű hallássérülést enyhítik. A hallásveszteség következményeinek a szempontjából meghatározó lehet a károsodás beálltának az időpontja. így beszé- 182

182 lünk prrlinpu ;s posztlinguális hallássérülésről aszerint, hogy a sérülés a beszed elsajátítása előtt vagy után alakult ki. Mindkét cserben a kiejtés veszélyeztetett. Minél súlyosabb sérüléssel állunk szemben, annál több beszédhangot, a szókincs terjedelmét, a beszéd nyelvtani szerveződését érinti, és ennek arányában sérül a beszéd prozódiája (hangsúly, ritmus, dallam stb.) is. A hallássérülés következtében a sérültek személyisége is sajátosan alakul. Jellemző rájuk a gondolkodás merevsége, az információhiány, az egocentrizmus, a hibás önértékelés, az elszigerelődés stb. A hallássérültek a mindennapi kommunikációjukban gyakran folyamodnak a szájról olvasáshoz, ugyanakkor egymás között gyakran használják a jelnyelvet. A hallókkal sok esetben jeltolmács segítségével kommunikálnak. KjL hallássérültek gyógypedagógiája - szurdopedagógia; A hallássérültek nevelésével, oktatásával foglalkozó pedagógiai tevékenység. A hallássérültek oktatása Magyarországon az ezernyolcszázas évek elejére nyúlik vissza. A hallókészülékek megjelenésével, a második világháború után fokozatosan megszűnt az iskolák korábbi süketnéma megjelölése, mivel a gyermekek némaságát sikerült többé-kevésbé felszámolni. Ez ugyanis többnyire következményes jelenség volt. További fejlődést jelentett a halmozottan fogyatékos gyermekek (elsősorban értelmi és hallási fogyatékos) számára szervezett osztályok, tagozatok, iskolák létesítése hazánkban. A hetvenes évek után terjedni kezdett az integrált iskoláztatás, a hallókkal együttes oktatás gyakorlata. A hallássérült gyermekek hallásveszteségével egyenesen arányban akadályozott az anyanyelv kialakulása, ami a fogyatékosság legsúlyosabb kihatását jelenti. Az iskolai oktatás-nevelés hagyományos feladatainak megvalósítási feltétele a nyelvi alapok megteremtése: ki kell alakítani a kommunikációt, ehhez az adón nyelv grammatikai törvényszerűségeinek ismerete és meghatározón szókincs szükséges. Ezt a fázist ma már igyekeznek a szakemberek minél korábbi időszakra tenni a korai fejlesztés keretei között. Az iskolában, a célkitűzések elérésének módjai, elsősorban az alkalmazott kommunikációs csatorna, a mai napig vitacon kérdés. A két főirányzat, az ún. m anuális (a süketek jelnyelvét is bevonják a fejlesztésbe) és az orális (hangos beszédre alapozó) módszer. A múlt század hetvenes éveiben a totális kommunikáció (jelnyelvvel kísért hangos beszéd) módszerével próbálkoztak. A nyolcvanas években az ún. bilingualizm us módszere nyert teret a hallásfogyatékosok nevelésében. A módszer a siketek saját nyelvi törvényszerűségű hagyományos jelnyelvét részesítik előnyben. A jelnyelv tökéletes elsajátítása után a hetedik élerévtől sajátíthatja el a gyermek az adón ország nyelvét. Lehetőleg írásos formában. Az irányzat követői a jeltolmácsok segítségét is szeretnék igénybe venni. Napjainkban az orális módszer egyik korszerű változata az ún. auditív-verbális irányzat kezd elterjedni. A módszer a modern elektroakusztikára és a legújabb 183

183 gyermeknyelvi kutatásokra épít. Előfeltételként nevezi meg a gyermek hallásmaradványának legteljesebb kiaknázását. Ezt a lehető legkorábbi időpontban (3^ í éves kor előtt) igyekszenek alkalmazni, mivel az akusztikus pályák végső kialakulásának az ún. szenzitív fázisa a 3-4 életév. Fontos szerepet kap a hallókészülék működésének biztosítása, amit a természetes beszédelsajátítás feltételeinek a megteremtése követ. Ebben a fejlesztési fázisban a családnak is aktív szerepet kell vállalnia (korai fejlesztés). A fejlesztés alapvető módszere a hallásnevelés, a köznapi társalgás és az erre épülő szövegértő olvasás. A legsúlyosabb hallássérülteknél csak a cochleáris im plantáció elvégzése után vezetik be a fejlesztés fentebb vázolt módját. hallássérültek nevelési folyamata Mindazoknak a pedagógiai eljárásoknak az összessége, mellyel a hallássérülés következményeit igyekszenek megszüntetni vagy csökkenteni. Ezek a pedagógiai ráhatások egyben a gondolkodás és a személyiség fejlődését is elősegítik. A hallássérültek intézményes nevelése hazánkban már az ezernyolcszázas években megkezdődött. Azóta az intézményhálózat folyamatosan fejlődött. Ma a hallássérültek nagy része (55-60% -a) speciális iskolákba (külön intézménybe), míg a fennmaradó 40 45% -a (főleg a nagyothallók) az épek többségi általános iskolájába jár. A speciális iskolákban módosított általános iskolai tantervek szerint oktatnak. Itt a következő csoportok tanulnak: nagyothallók és a nyelvileg fejlettebb süket tanulók; nagy részben süketek; tanulásban akadályozott nagyothallók, illetve süketek; értelmi fogyatékos hallássérültek. Magyarországon a következő városokban működnek hallássérültek számára speciális intézetek: Budapesten, Vácott, Egerben, Debrecenben, Kaposvárott, Sopronban és Szegeden. Az oktatás időtartama egy-két évvel hosszabb, mint az épek általános iskoláiban. Minden iskola mellett óvodai tagozat is működik. A hallássérültek nevelési folyamatát a közoktatási törvény szabályozza. Hazánkban a nevelési oktatási módszereket a gyermek mindenkori hallásához, beszéd és énelmi állapotához igazítják. M a a hallássérültek iskoláiban az anyanyelvi természetes orális módszert alkalmazzák. Ehhez kapcsolják az egyre nagyobb teljesítményű hallókészülékkel támogatott hallásnevelést. Ahol szükséges, ott igénybe veszik a szájról olvasást támogató manuális módszereket (az ujjáhécét vagy a süketek jelnyelvét) és az írott nyelvet is. M a már szinte mindenütt alkalmazzák a korai fejlesztést. A korszerű auditívorális módszerek és a nagymértékű szülői segítség igénybevételével a természetes hallás- és beszédfejlődés fiziológiailag is adott optimális időszakában igyekeznek a legkedvezőbb hatást gyakorolni a beszéd fejlődésére. A hallássérültek egy kisebbik része integráltan tanul ép hallású gyermekekkel. Ezeket a diákokat,u utazó tanári szakszolgálat segíti. A hallássérült gyermekek nagy többsége az általános iskola után integráltan elsajátít valamilyen szakmát. Egy kisebb részük magasabb iskolai I H4

184 képesítési is szere/ Időközben.i gyógypedagógus szakemberek főiskolai képzése is dilfercnciáltabb lett. Hgy részük gyógypedagógiai (szurdopedagógutt) tanári, míg másik revük terapeuta diplomát szerez l'.z utóbbi feladata a korai, illetve az integrált fejlesztés és terápiás foglalkozások megvalósítása. A hallássérült gyermekek beiskolázása a Hallássérültek Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottságának szakvéleménye alapján történik. Mb hauástréning - A szakirodalom ugyan elkülöníti hallásnevelés és a hallástréning fogalmát, a köznapi nyelvben azonban gyakran összekeverik, mivel hasonló a célja mindkét eljárásnak. A hallásnevelést a beszéd elsajátításának időszaka (3-4 éves kor) után fellépő hallássérüléseknél alkalmazzák. A hallástréning a már meglévő beszédre és az akusztikus emlékképekre épít. Célja, hogy mozgósítsa az eddigi beszédképességet, valamint a korábbi akusztikus emlékképeket, megakadályozza a beszéd visszafejlődését, és elősegítse a meglévő beszéd újrahasznosítását a környezettel való érintkezésben. Sb hallásvizsgálat - lényegében egy agyideg vizsgálata (a V III. agyideg a nervus véstibulocochlearis - egyensúlyi és hallóideg) vagy a hallórendszer egészének, illetve részeinek különböző szintű vizsgálata. Célja, hogy kimutassa, vagy kizárja a hallászavar jelenlétét, jellegét, mértékét. Ilyen vizsgálatok a W eber-, a Rinné- vizsgálatok, az audiom etria stb. hallászavarok - A hallászavaroknak három jellegzetes csoportját különíthetjük el a károsodás lokalizációja, illetve a károsodott funkció szerint. Aszerint, hogy a hallási analizátor melyek része sérült, beszélhetünk: 1. receptorszerv(fül): 2. nervus cochuaris, ill. a nervusacusticus(hallóideg): a cortex(a temporális lebenyben levő Heschl-féle rekervény) károsodása folytán (surdomutitaseorticalis) létrejött hallás- sérülésről. A fentiek alapján vezetéses, recepcióséspercepcióshallászavarokat különböztetünk meg. Az első kenő összefoglaló névvel perifériás, a harmadikat centrális, központi (percepciós) hallászavarnak is szoktuk nevezni. A percepciós hallászavar elnevezést a szenzorosafáziáraés a fonémaregresziór alkalmazzák. A percepciós hallászavaroknál csak a beszédmegértés károsodott. A hallásküszöb, illetve a hallás érzékenysége normális vagy majdnem az. Vezetéses hallászavarnál a dobhártyára jutó hangrezgések energiája rosszabb hatásfokkal tevődik át a szőrsejtek érzékszőrcinek elhajlásává, illetve nem a megfelelő érzékenységű szőrsejtek kerülnek ingerületbe. Vezetéses hallászavart okozhat a külső hallójárati idegentest (cerumendugók), dobhártyasérülés, lenövések, letapadások a hallócsontok körül, ez utóbbiak fejlődési rendellenességek, a kengyeltalp rögzülése (otosclerosisnál), továbbá a belső 185

185 fülben a membranabasilaris, illerve a membranatectoriamerevebbé, rugalmatlan nabbá válása. Ily módon a vezetéses hallászavaroknak két fő lokalizációja lehet: középfúli és belső fúli. W Kk Hallervorden-Spatz-betegaég - Recesszív öröklődésű ritka kórkép. Lényegét illetően progrediáló degeneráció (előrehaladó elfajulás), melyet a pallidumban felhalmozódó vas- és réztartalmú pigment- és mészlerakódás okoz. KJinikailag extrapiramidlisathctotikus-choreifbrmtsmozgászavar, centrális (központi) látászavar, beszédzavar, dementia észlelhető. Í 9 R hallókészülék halásjavítókészülék, nagyothalókészülék, hangerösíto; Kisméretű, elemmel vagy akkumulátorral táplált hangerösítő berendezés, mely a természetes hanghatás módosítását, a hallássérültek csökkent hallásának részbeni korrekcióját, a hangbeszéd megtanulását és megértését elősegítő, a fiilhöz illeszthető elektroakusztikai segédeszköz. Főleg a beszédérthetőség szempontjából fontos frekvenciákon működik. A levegőben terjedő hangrezgéseket egy érzékeny mikrofon fogja fel, és elektromos rezgésekké alakítja. Ezt a készülék felerősíti, majd eljuttatja egy kisméretű hangszóróhoz és innen a fülbe. A fő cél a beszédhangok tartományának optimális felerősítése és a minél jobb érthetőség biztosítása. A hallókészülékeknek több típusa ismeretes. Nálunk az ún. fiil mögötti készülék a leggyakrabban alkalmazott típus. A hallókészüléket a fülész szakorvos rendeli a halláskárosodott audiometriásvizsgálata (audiogramja) alapján. A hallókészülék a hallássérült óvodás és tanköteles korú gyermekek nevelésének, oktatásának, beszédtanícásának, hallásncvelésének elengedhetetlen eszköze. hallóném aság - A gyermekkori beszédfejlődési zavarok korábbi elnevezése. Azt jelenti, hogy a gyermek beszéde hároméves kora után sem indul meg. Csak gesztusok segítségével érti meg a beszédet. Alcsoportjai: a) motoros típusú hallónémaság (audimutitas, alaliaidiopathica, veleszületetszósüketség). Ebben a típusban a hallás és a beszédértés megfelelő. Ugyanakkor akusztikus, optikus és taktilis éslelési zavar, valamint motoros koordinációs zavar (diszpraxia) fenn áll. Jellemzője még a súlyos fokú pöszeség, valamint diszgramatizmus. A beteg a beszédet differenciálni, megérteni képes, de önmagát beszédben kifejezni nem. b) szenzoros típusú hallónémaság (lelki süketség, agyi süketség, akusztikusagnózia) melynek fő tünetei a zörejek, beszédhangok szavak, mondatok észlelésének és értelmezésének nehézsége, miközben a vizuális téri észlelés és a szájról olvasás megíclelő. c) szenzomotoros típus, mely az előbbi kettő keveredése. Ma a szakirodalomban a hallónémaság helyett a diszfáziakifejezést használják. A betegek legnagyobb részénél a bcszédfej- IH6

186 lodéx elmaradását terhesség alatti, a szülés közbeni, illetve ezt rövid idővel követő agyi károsodás okozza. Előidézhetik még az általános testi fejlődés elmaradása, az extrapirainidális idegrendszer különböző károsodásai vagy különböző pszichés zavarok. J 8. hallucináció - Külső szenzoros inger nélkül létrejövő észlelés jellegű élmény. Olyan érzékszervi benyomás, amely nem alapul a megfelelő érzékszerv adekvát ingerlésén (pl. egy pusztaságban kialakuló tó képzete, mely a valóságban nem létezik). Jellemző, hogy gyakran jelentkezik megváltozott tudatállapotokban (pl. szélsőséges szenzoros depriváció, kimerültség, kábítószerhatás), alkohol- vagy kábítószer-elvonás folytán bekövetkezett delírium esetén vagy pszichotikus állapotokban. ÜÉt& halm ozott fogyatékosság - többszörös fogyatékosság, többszörös sérülés, legsúlyosabb fogyatékosság; T öbb funkcióterületen fellépő biológiai (sérülés) károsodás következtében létrejött fogyatékosság. A sérülés létrejötte időben lehet együttes, és lehet különböző. A halmozott fogyatékosság esetében két vagy több fótünet együttes jelenlétével, és nem valamely fogyatékosság következményes funkció kiesésével vagy sérülésével van dolgunk. Például halmozott fogyatékosság a süketség és a vakság együttes jelenléte egy személynél. Ugyanígy előfordul értelmi fogyatékosság és nagyothallás vagy mozgássérülés és értelmi fogyatékosság is. A halmozott fogyatékosságnak számtalan kom binációja van. Ezzel szemben például a veleszületett süketség következtében (és a korai fejlesztés hiányában) előállt némaság (a beszéd hiánya), majd ezt követően a szociális elszigetelődés, csak következményes károsodás. A halmozott fogyatékosság tüneti képe az elsődleges sérülés keletkezésének idejétől, súlyosságától, jellegétől, patomechanizmusától függ. Klasszikus formája a korai organikus idegrendszeri sérülés következtében létrejött motoros-, érzékszervi, beszéd-, értelmi fogyatékosság, illetve ezek különböző kombinációja. Ezt a formát m ultiplexprim érfogyatékosságnak nevezik. A halmozott fogyatékosság meghatározott módon hat a személyiség fejlődésére, és így az elkülönült fogyatékosságok összegeződése (összeadódása) helyett egy sajátos típus megjelenésével kell számolni. A halmozott fogyatékosság pszichoszociális következményei között legfeltűnőbb a kommunikációs lehetőségek akadályozott volta halm ozottan fogyatékosok - halmozottan sérültek Azok a személyek (gyermekek és felnőttek), akiknek fizikai és pszichikai fejlődését, társadalmi beilleszkedését több területen megnyilvánuló fogyatékosság nehezíti. A sérültek nagyon heterogén csoportot alkotnak. A halmozottan fogyatékosok nevelésében meghatározó 187

187 az a szemléletmód, amely a sérülések (fogyatékosságok) és az akadályozottságok bonyolult kölcsönhatását veszi figyelembe. A sérülések a biológiai, a fogyatékosságok a pszichológiai, az akadályozottságok pedig a társadalmi működéseit érintik. A halmozott fogyatékossággal élő személy fejlődését az akadályozottságok sajátosan alakuló együttese határozza meg. Esetükben tehát nem egy vezető fogyatékosság köré szerveződő, hanem egy sajátos fejlődési struktúrával kell számolni. Ez a felismerés új követelmények elé állította a gyógypedagógiát. így alakult ki a halmozottan fogyatékosok nevelése, mint a gyógypedagógia részterülete. A halmozott fogyatékosságokat, főleg didaktikai szükségletek miatt, több alcsoportra osztják. Az egyes fogyatékossági kategóriákhoz társuló fogyatékosságok felsorolásával, pl. értelmi fogyatékosság hallássérüléssel vagy látássérüléssel, esetleg mozgássérüléssel vagy a beszéd akadályozottságával. Hallássérültek látássérüléssel stb. Külön csoportot képeznek a süket-vakok (a vak süketek). Ez a megkülönböztetés a tennivalók szempontjából nagyon fontos. Itt a meghatározó az, hogy melyik sérülés keletkezett korábban és milyen életkorban. Ugyanígy említhetnénk a mozgáskorlátozottsághoz társuló különböző fogyatékosságokat (értelmi fogyatékosság, látási vagy hallási fogyatékosság stb.). A halmozott fogyatékosság másik szempontú felosztása a súlyosságot veszi alapul. Ebben a nagyon összetett tüneti képben a közrejátszó fogyatékosságok súlyossága szerint is nagyon sokféle kombináció jöhet létre. A halmozottan fogyatékosok között jellegzetes csoportot képeznek a súlyosan halm ozottan fogyatékosok. Jellemzi őket a súlyos, agyi erederu mozgáskorlátozottság, a motoros beszédzavar és a súlyos értelmi fogyatékosság keveredése. A csoportot sokáig a képezhetetlenek közé sorolták. Ma már fejlesztésükkel a gyógypedagógia külön ága foglalkozik, mely igyekszik életfeltételeiket minél jobban humanizálni. h alm ozottan fogyatékosok nevelése - A gyógypedagógiának e gyakorlati területe napjainkban új szellemben fejlődik. Ma már a pesszimista szemléletet, mely sok esetben a képezhetetlenség deklarálásáig is eljutott, teljesen új megközelítés váltotta fel. E szerint a fogyatékos szükségletei és a fogyatékosság ellenére meglévő lehetőségei felőli megközelítés válik meghatározóvá. E szemlélet szerint minden fogyatékos személynek (a halmozottan fogyatékosnak is) vannak olyan alapvető szükségletei, amelyek kielégítése nélkül az emberi életforma nem lehetséges. Ilyen például az igény az interperszonális kapcsolatokra, a biztonságra, a szeretetre. a stabilitásra, az önkifejezésre, az ingerek gazdagságára és változatosságára. F gyermekek nevelése során külön kell figyelni a speciális szükségleteikre: a kiszolgáltatottság és a függőség csökkentésére, az autonómia és önmeghatározás lehetőség szerinti biztosítására, a kommunikatív kezdeményezések feltételeinek a kialakítására stb. E szemléletmód nyomán alakult ki az ún. hollisztiktts ( egés/leges ) megközelítési

188 mód. E szerint a hangsúly nem az egyes sérült funkciók tréningjén van, hanem a gyermek személyiségének a kibontakozását segítő fejlődési területek (kognitív tapasztalatok, saját tcstélmcnyck. észlelés, mozgás, kommunikáció, érzelmek) ösztönzésén. Mindezeknek a tevékenységeknek a gyermek egész életrendjében, életfeltételei szervezésében kell érvényesülniük. Ezen belül az egyes részterületek fejlesztésénél a szakemberek szakértelmét igénylő terápiákat kell érvényesíteni' (pl. a vak-süketeknél a daktiblógia»ujjábécé«, az augmentatívkomunikációstechnikák, vagy a súlyosan sérülteknél a bazálisstimulációalkalmazása). m H am m ond-szindróm a - Az extrapiramidális rendszer ismeretlen eredetű károsodása következtében, főleg gyermekkorban kezdődő athetosis. Klinikai jellemzői: mozgászavar (mely a végtagokon, főleg az ujjakon megnyilvánuló bizarr kényszermozgások), tartási rendellenességek (hiperextenziósujtartds, kontraktúrák) és tónuszavarok (izomhipotónia, passzív mozgáskor rigorstb.) JB b hang - Azok a rezgések, melyek hangérzetet váltanak ki az emberből. Ezek a kb. 16 Hz-től Hz-ig terjedő frekvenciatartományba esnek. A hang úgy jön létre, hogy egy test valamilyen közegben rezegve, a rugalmas közeg molekuláiban rendezett mozgását váltja ki. 3 0 * hangelváltozások - Ép artikuláció mellett a hang halk {fonaszténia) vagy egyáltalán nincs (ajunia), továbbá a rekedtes hangszín (diszfónia). Lehet szervi, funkcionális vagy pszichés eredetű. Ide sorolják a gégeoperáció következményeként előállt hangtalanságot, valamint a serdülőkori (főleg a fiúknál) hangváltozást, a mutációt. 37* hangerő - bangintenztás; A beszédhangok kvantitatív jellemzője, fizikai tulajdonsága. A beszédhangok viszonylagos erősségét jelenti. Élettani szempontból a hangerő a beszédszervek izomműködésétől függ; a légzőizmok, a gégeizmok és a toldalékcső izomzatának energikusabb vagy kevésbé energikus működése határozza meg a beszédhangok képzési erejét. A hangképzés alatt a levegőáramlásnak subglottikus nyomásfokozódása nagyobb rezgés amplitúdókat eredményez, és ez növeli a hangerőt. Mértéke az a hangenergia, amely hanghullámok terjedési irányára merőlegesen álló egy négyzetcentiméter felületen egy másodperc alatt áthalad. A szubjektív hangosság mértékegysége a fon hangképzés - artiku láció, phonatio; A beszéd és az ének hangjainak a létrehozása a beszélőszervek segítségével. Az emberi hangnak két fő formája van, a beszéd és 189

189 az énekhang. A légcsőn keresztül kiáramló levegő hozza rezgésbe a gégefőben levő hangszalagokat. Aszerint, hogy milyen mértékben feszítjük meg a hangszalagokat, különböző nagyságú nyílást, ún. hangrést képzünk. így jönnek létre a különböző magasságú hangok. A szájüreg, az orrüreg, az arccsontok üregei és a mellkas a hangszínt és a különböző felhangokat hozzák létre. Ezek formája minden egyénnél változik, ezért az énekhangnak egyéni jellege van. Jellegzetes a női és a férfihang közön a különbség. Enől eltér a beszédhangok létrehozásának a mechanizmusa, m én itt a szájüreg kap nagyon fontos szerepet. Tudunk beszélni akkor is, ha a hangszalagokat nem vesszük igénybe, pl. a suttogásnál. A zöngétlen hangok kiejtésénél a hangszalagok nem rezegnek. A magánhangzók képzésénél főleg a szájüreg formája, a nyelv, az ajkak, a fogsor alakítja. A mássalhangzók képzésében a nyelv, az íny, a fogak és az ajkak kölcsönös helyzete és sajátos működése a meghatározó. A magánhangzók inkább hangok, mivel jellegzetes felhangjaik vannak, az ún. formánsok. A mássalhangzók inkább zörejek. A beszédben a helyes tagolás következtében a szavakat, szótagokat és a hangokat meg lehet egymástól különböztetni. A beszédhangok képzése a légzésből, a zöngeképzésből és a kiejtésből áll. így az artikuláció (kiejtés) a hangképzésnek az a része, amely a toldalékcsőben a beszédszervek mozgatásával és beállításával jön létre. A beszéd tanítása (kisgyermek esetében) és művelése (tanárok, színészek, rádió-, tévébemondók stb.), megköveteli a hangok, szavak tiszta, érthető kiejtését. hangképzési zavarok - artikulációszavarok; A különböző beszédhangok, hangcsoportok szabálytalan, rendellenes képzése következtében kialakuló zavar. Az artikulációs zavarokat pöszeségneknevezzük. Osztályozásuk több szempont szerint történhet. Jellege szerint lehet torzítás (dyslalia), helyettesítés, felcserélés (paralalia) és kihagyás (alália). Kiterjedése szerint lehet részleges és diffúz (általános). Szerkezete szerint lehet monomorf (egyalakú) és polimorf (többalakü). Tüneti és egyben pedagógiai szempontból lehet: szigmatizmus(selypesség): a sziszegd hangok (sz, z, s, zs, c, cs) torz képzése, illetve paraszigmatizmus(a sziszegő hangok helyett más hangok képzése pl. t, d, f, v); rhotacizmus(az r hang torz ejtése), illetve pararotacizmus(az r hang helyett más hangot képez: pl. j, I): lambdacizmus(az 1 hang torz képzése), illetveparaiambdacizmus(1 hang helyett más hangot képzünk, pl. j, n, t), kapacizmus, illetve parakapacizmus, gamacizmusés paragamacizmus(a k és a g hang torz ejtése, illetve helyettesítése) és így tovább. Az artikulációs zavaroknak számos változata ismeretes. 3 0, hanglejtés - A hanglejtés az élőbeszéd dallama, melódiája. A dallam beszédünk zenei sajátosságainak összessége. A hanglejtés akusztikailag az alaphang frekven- 190

190 díjával, illetve változásaival függ össze, 1-iziológiailag a hangszalagok rezgésének a zöngeműködéshez kapcsolódik. A bes/.cd dallama a magánhangzók és a zöngés mássalhangzók zenei magasságának változásaiként jön létre. >iangmagn««^g - A hang egyik jellemzője. Mértéke a rezgésszám. A kisebb rézgésszámú hangot mélyebbnek, a nagyobb rezgésszáműt magasabbnak halljuk. A két hang magassága közötti különbséget, a hangközt a két hang rezgésszámának hányadosával jellemzik. hangos légzés - respiratiophonatoria; Hangos légzésről akkor beszélünk, amikor a légzést beszédhangok képzésére, hangadásra használjuk Fel. A hangos légzésnek két változata létezik: a bcszédlégzésés az éneklégsés. Beszédlégzésnél a levegőfelvétel elsősorban a szájon keresztül folyik le. A beszédlégzés belégzési szakasza rövid és gyors, a kilégzési szakasz hosszú és lassú. A kilégzés szakaszosan", a beszélt szöveg felépítésének megfelelően folyik le. A be- és kiáramló levegőmennyiség átlagosan 1000 köbcentiméter vagy még ennél is több. A mellkasi és a hasi mozzanat nem egyidejű. 33* hangsúly - Az élő beszédben egyes szótagokat dinamikai többlettel, nagyobb fiziológiai erővel ejtünk ki. Ez a viszonylagosan kiemelkedő erőtöbblet a hangsúly. A hangsúlytalan szótagok csakis a hangsúlyoshoz viszonyítva gyengébbek hangerőben. ; hangszalagok - A hangszalagok a gégében találhatók. A hangképzés meghatározó szervei. A hangszalagok kötőszövetes izomnyalábok. Eredési helyük a pajzsporc belső és felső szélén található. Hátrafelé húzódva mindegyik hangsaiag a megfelelő kannaporc belső nyúlványához (hangszalagnyúlvány) tapad. A hangszalagok, amelyek inas nyalábok, oldalsó szélükkel a pajzsporc falához nőttek. Középső szélük pedig, szabadon egymással szemben áll. A gégeüreg közepén található hangrést (glotis) a hangszalagok lógják közre. A hangrésnek két része van: a) a kannaporcok közötti rés (parsrespiratoria), b) a hangszalagok közötti rés (partvocalis). A valódi hangszalagok fölött helyezkednek el az álhangszajagok. A közöttük levő üreget Morgagni-félesósaknaknevezzük. A hangszalagok és a kannaporcok közötri rés (hangrés) hosszúsága férfiaknál mm, a nőknél mm. A kannaporcok mozgékonysága elősegíti, hogy a hangszalagok sokféle helyzetet foglalhatnak el. Típushelyzeteik: 1. táglég álás, amikor a kannaporcok szétnyílnak, és lefelé fordulnak. A hangszalagok egészen a gége falához lapulnak és a közöttük levő rés kiszélesedik. A hangszalagok fokos szögben vannak; 2. lélegzó'álás: szűk lég 191

191 ző- vagy fúvóállás. Itt a hangszalagok kb. 30 fokos szöget zárnak, amelyen keresztül a levegő akadálytalanul távozik. így lélegzünk nyugalmi állapotban. Ezt a pozíciót használjuk a zöngétlen mássalhangzók képzésénél; 3. H-állás: a kannaporcok és a hangszalagok kb.10 fokos szöget zárnak he. A közöttük áramló levegő zöreje a h hang. Mivel a h hangot gégéi réssel képezzük, laryngálisspiránsnakis nevezzük. 4. zárállás: a hangszalagok a kannaporcok összetapadása következtében erőteljesen zárnak, ezért a tüdőből kiáramló levegő akadályba ütközik. A hangszalagján a felgyülemlett levegő felpattinthatja. A zár felpattanásakor zörej hallatszik, ez a gégezirhang (laryngálisexplozíva); 5. Zöngeállás: a rés egyik vége a kannaporcoknál összezárul és a kiáramló levegő hatására a hangszalagok rugalmasan, húrszerűen rezegnek. Ennek következtében a levegő elkezd rezegni. így képezzük a zönge hangot (laryngálispergőhangvagytrcmuláns); 6. Suttogóállás: a hangszalagok lazán zárulnak, de a kannaporcok eltávolodnak egymástól, és az így keletkező résen áramlik a levegő. A hangszalagok nem rezegnek, ezért ez suttogó beszédet eredményez. A hangszalagok rendellenessége hibás hangképzéshez vezethet. A hangszalagokon keletkezett kis csomócska, a környéki idegek esetleges sérülése rekedtes hangképzést eredményezhet. Ezek kijavítása orvosi feladat. A gyakori megfázás, az eroltetert hangképzés (pl. a kamaszkori mutálás esetében) állandósíthatja a hangszalagok rendellenességeit és egyben a hibás hangképzést is. hangw ín A hang egyik jellemző tulajdonsága, amelynek alapján azonos magasságú és erősségű hangok megkülönböztethetők. A hangszín alapján eldönthető a hallott hang forrásának milyensége, pl. személy vagy hangszer. Fizikailag a hangszín nem más, mint az alaphang és a hozzá tartozó felhangok összessége.. hangváltozis - mutálás; A kamaszkor (pubertás) jellegzetes tünete. A nemi érés következtében a fiú, ill. a lány hangja férfi, ill. női hanggá alakul át A fiúknál majdnem egy év alatt a hangszalag hossza egy centivel megnő. A lányoknál a növekedés csak 2-3 mm-nyi. A hang ennek következtében mélyebbé válik. A fiúknál egy oktáwal, a lányoknál egy terccel. A hangváltozás időszakiban kímélni kell a hangszálakat (nem szabad a hangot megerőltetni, és lehetőleg az énekléstől is tartózkodni kell), mert a beszéd fátyolossá, rekedtessé válik. h m gyamtg _ A jól hallható beszéd legfőbb ismérve. Feltételezi a tökéletes zönge- képzést, gazdag rezonanciát (együttrezgést), a nyitott hangképzést. 3 8, H anhart I.- szindróm a - Hl. típusú htpofizer torpeség; A betegség kétéves kor körül kezdődik. Jellemzője a fejlődés lelassulás; A betegek ugyan negyvenéves korig

192 növekszenek, de így is alacsony termetűek maradnak. A törpeség mellért infanti- liznuis cs a dystrophia adiposogtnttalis (elhízással, a nemi szervek fejletlenségével járó endokrin betegség) tünetei is kialakulnak. y, H anhart II.- szindróma - acroteriasiscongenita, Recesszív öröklődésű veleszületett rendellenesség. Jellemzői: a végtagok külső részeinek hiánya, microcephalia(kisfejűség), microgenia(az állkapocs kicsinysége), microglosia(rövid nyelv), az egész test fejlődésének elmaradása. hant mai - omai; Teljesen kifejlődött epilepsziás roham (epilepsiagravor). m h i p tílm i aktív tapintással nyert érzékietekre vonatkozó. 4 ( 0 * haptilfii* érzékiét - A tapintási érzékiétegyik formája, amely akkor jön létre, ha aktívan végigsimítunk egy felületen, megtapogatjuk, megnyomjuk. így érezzük a tárgyak halmazállapotát, keménységét, felületi tulajdonságait (durva, finom, selymes stb.). A tárgyak alakjának és nagyságának az érzékelése elsősorban a haptikusérzékeléssel (aktív letapogatással) lehetséges. A környező világ megismerésénél a vakok nagymértékben a haptikusbenyomásokra is támaszkodnak. Jjg fe hapcii * észlelés - A mechanikai, a hő-, valamint a fájdalomingerek által kiváltott bőrérzékelés. Az érzékelő aktív közreműködése, nyomás kifejtése vagy tapo- gatás útján jön létre. A tárgyak felszíni sajátosságainak érzékelése a bőrben levő tapintási, hő- és fájdalomreceptorok közvetítésével történik. Am ikor a tapintásérzékelésről tágabb énelemben beszélünk, akkor ennek a komplex érzékelési formának megjelölésére a haptikus érzékelés elnevezést használjuk. A haptikus érzékelésneknagy szerepe van a vakok ismeretszerzési folyamatában. Mivel hiányoznak a vizuális érzékelés emlékképei, a vak mindig a tárgy háromdimenziós kiterjedését érzékeli. Felismeréskor először egészen gyorsan körültapintással tájékozódnak a tárgy azonossági jeleiről. Ezután a tárgyak részleteiben tapogatja le és megkeresi a különös jegyeket, egyéni sajátosságokat. A különös jegyek keresése a haptikus tárgyfelismerés egyik alapsajátossága. A felszíni szintkülönbségek térbeli szerkezetének tapintással történő érzékelésén alapszik a Braillc-írásjelek olvasása is Harada szindróma - Ismeretlen eredetű kórkép. Jellemzője az agyhártya- és agy- velőgyulladás, halláskárosodás, a kétoldali uveagyulladás, a szem ér- és ideghárryá- jának együttes gyulladása, valaminr az ideghártya leválása. 193

193 harag - düh; Hirtelen indulat, mely általában agresszív irányú. Sokszor ellenőrizhetetlen gesztusokban, tettekben és szavakban nyilvánul meg. Az arc elszíneződése alapján sápadt vagy ólomszürke (livid), illetve vörös haragot különböztetnek meg. A fehér dührohamokat, melyek általában összecséshez (szinkopéhez) vezetnek, gyermekeknél figyelhetők meg. A haragot olyan frusztrációs helyzetek hozzák létre, melyek fölött az egyén nem képes úrrá lenni. A nevelés megtanítja az embert arra, hogy úrrá legyen a harag motoros és verbális kifejezésein. Gyakori hirtelen dühkitörés tapasztalható az értelmileg akadályozott embereknél. Ezt a jelenséget a fokozott ingerlékenységgel, az önkontroll hiányával magyarázzák. Itt is érvényes az, hogy a helyes nevelői hatások csökkenthetik ezeknek a jelenségeknek intenzitását és gyakoriságát, sőt sok esetben meg is szüntethetik azokat. Ha viszont e pozitív nevelői hatások elmaradnak, akkor a dühkitörések rögzülhetnek, állandósulhatnak, szokássá válnak, akár a személyiségbe is beépülhetnek. H iro m szín -v aiaág tritan ópia; A színvakság egy nagyon ritka változata. Jellemzője a vörös-kék és zöld-sárga színek felcserélése. Szinonimája: kék-sárga színvakság. határeset - borderline; Olyan személy, aki az ép és a kóros határán, két betegségcsoport választóvonalán, vagy két lélektani állapot határán helyezkedik el, egyértelműen egyikbe sem lehet besorolni. Pl. határesetnek számít az az értelmességi szint, amely a pszichológiai (intelligencia) tesztek segítségével kimutatható skálán a 7 0 és 84 IQ érték között található. hátrányos helyzet handicap; Viszonyfogalom, mely a család és az iskola szocializációs hatása közötti eltérést igyekszik megragadni. A hátrányos helyzet olyan, szociális, kulturális, motivációs életkörülmény, mely negatívan befolyásolja a gyermek óvodai és iskolai teljesítményét. A hátrányos helyzetű tanulók adottságaikhoz, képességeikhez ménen, alulteljesítenek. A hátrányos helyzet, valamint a csalid nehéz anyagi, erkölcsi, kulturális helyzete között ok okozati összefüggés van. T e hát a társadalmi hátrányok, családi, majd iskolai hátrányokká alakulnak, amelyek későbben szintén társadalmi hátrányokká válnak. A közoktatási intézményekben megjelenő hátrányos helyzet a gyermek nevelhetősége, illetve nem-nevelhetősége viszonylatában jelenik meg. Ennél a megítélésnél az oktatási intézményekben azok a gyermekek hátrányos helyzetűek, akiknél az otthoni környezetben nincsenek meg az óvoda vagy az iskola által elvárt neveld hatások, és akiket olyan társadalmi hatások érnek és alakítanak, melyek nincsenek összhangban a közoktatási intézmények fejlesztő hatásaival. A nevelhetőség azonban nemcsak a gyermek, hanem a nevelés sajátossága is. Egy gyermek nevelhetősége nemcsak attól higg. hogy mi-

194 Ivcn a gyermek, hanem a nevelés céljaitól is. Azok a biológiai tényezők, melyek adort esetben fogyatékosságok előidézői is lehetnek, a többségi iskolákban szintén hátrányos helyzetet idézhetnek elő. A fogyatékos (akadályozott) gyermekek nevelését az általános iskola nem tudta megoldani, ezért létrehozott egy párhuzamos intézményrendszert (speciális iskolarendszer), amely ugyanakkor a közoktatási rendszer disztinkcióját, korlátozott alkalmazkodó képességét jelenti. A helyzet ugyanakkor felveti az integrált oktatás és nevelés szükségességét. m hazudozás (beteges) - mitománia, mythomania. m - serdülőkori elmezavar; A szkizoíréniának az a formája, mely általában a serdülőkor végén (15 és 25 év között) szokon kialakulni. Jellemzője az érzelmi el- sivárosodás, az akaratgyengeség, a környezethez való alkalmazkodás képtelensége. d fll hebegés - dadogás, paroláim; Szabálytalanul jelentkező hangtorzítás (főleg az sz és az r" hangoknál), mely néha a dadogással azonosítható. hebetudo - szelemi gyengeség, enyhestupor. m H eidcnhain-szindróm a - dementiapraesenile; A betegséget valószínű, hogy a slow-virusokozza. Jellemzője az agykérgi visszafejlődés (involució) és az idő előtt bekövetkezert dementia(elbutulás). A betegség a negyvenes életkorban kezdődik mind a két szemen kialakuló fél látótér kieséssel (hemianopiabilaterális), fejfájással, valamint alvászavarral. A betegség gyors kialakulása után elbutulás (demencia), ataxia(a mozgás koordinációjának a hiánya), athetosis(a végtagok és a törzs kényszerű, facsaró jellegű mozgása), dysarthría(a hangok létrehozásának és a szavak kiejtésének zavara) izomhipotónia(csökkent izomfeszültség) alakul ki H eine-m edin-kór - polimyelitisanterioracuta,járványosgyermekbénulás, gyermekparalizis; A polimyelitis nevű vírus okozta fertőző betegség, mely a gerincvelő mozgató (motoros) sejtjeit roncsolja. Ennek következtében az általuk beidegzett izmok működése akadályozottá válik. Először általános betegségtünetek jelentkeznek. A mozgató neuronok sérülésétől függően különböző helyen, különböző súlyosságig petyhüdt jellegű izombénulások (paralizis), vagy izomgyengülések (parézis) alakulnak ki. Az akut betegség lezajlása urán részben az idegrendszer gyulladásos eredetű ödémájának megszűnése, másrészt a megmaradt beidegzésű izomrostok hipertrófiája után javulás várható. Az izomegyensúly eltolódása következtében másodlagos deformitások, izomzsugorodások következhetnek be. Kisgyermek 195

195 korban elszenvedett polimyelitisután (statuspostheine-medínem- paralízis utáni állapot) a végtagok gyakran visszamaradnak növekedésükben. A gyermekek bőre hűvös, hidegre érzékeny lesz. Nagyon súlyos, kiterjedt bénulások után a mozgás csak kerekes székkel sikerül. Ez nagyon ritka. Néhány légzésbénult gyermek egész hátralevő életében lélegeztető készülékre (ún. vastüdo) szorul. Az utóbbi időben a kötelező védőoltás bevezetése után a gyermekparalízis csak elvétve fordul elő. H eller-szindróm a - dementiainfantilis; Ismeretlen okú tünetegyüttes. A két- és hatéves kor között kifejlődő betegség első jelei a beszédfejlődési nehézségek, illetve beszédzavarok. A betegség elején a vezető tünet az eholalia(a hallott szavak visszhangszerű utánzása). A beszéd későbben elmosódottá, gagyogásszerűvé válik. Beszűkül a beszédmegértés is. A gyermek nyugtalanná, izgatottá válik, indokolatlanul szorong. Ugyanakkor motoros (mozgásos) sztereotípiák jelentkeznek, mint pl. a kezek váltakozó be- kifelé fordítása (legyező mozgás), a törzs ritmikus előre hátra mozgatása (szálrmezés). Kényszersírás és nevetés, gátlástalanság, erőszakos cselekedetek teszik elviselhetetlenné a környezete számára. A feltartóztathatadan elbutulás jelzi a kóros folyamat végét, mely után megjelenik az epilepszia. Mindezek ellenére az arcberendezés harmonikus marad. A kórképet a gyorsan előrehaladó agykéregsorvadás jellemzi, amely következményes hydrocephalidval (agykam- ratágulat, vízfejűség) jár. hem eralopia - szürkületi vakság, farkasvakság. hem ianopia - hemianopszia; A fél látótér kiesése. A látóidegpálya rostjainak károsodása következtében alakul ki. hem im elia A végtag disztdlis(a test középvonalától távolabb eső) részének hiánya. Fejlődési rendellenesség. hem iparezis féloldali izomgyengeség, féloldali bénulás; A test egyik oldalán található izmokat érintő bénulás.,4 0 ^ hem iplegia - féloldali izombénulás; A kifejezés a végtagok, valamint az arc alsó részének féloldali suprasegmentálisbénulását jelenti. A hemiplegiatopográfiai (a tünetek elhelyezkedését leíró) fogalomként a cerebral palsykörébe tartozik. Ettől elhatárolják a felnőttek hemiplégiát. Ezek sem alkotnak e g y s é g e s tüneti képet. A tüneti k é p a la p já n válnak szét a z ún. keresztezett Item tplégiak. Amikor általában hemiplégiáról beszélnek, akkor a z idősebbek é r b e t e g s é g b ő l eredő, s az előagyrj

196 lokalizálható károsodásak értik. Az időskori hcmiplégiát érbetegségek, elzáródások vagy vérzések, agvdaganatok stb. okozhatják. Nagyon változatos motorikus tüneteket okoznak, járhat spaszti Írásal (görcsösség). de rigiditásal (merevséggel), sőt petyhitdrséggel is. A bénulások érhetik az alsó, illetve a felső végtagokat, azok disztális(alsó) vagv proximdlis(felső) részét. A hcmiplégia számos szenzoros tünettel is jár. pl. a látótérkiesés (hemianopia), vagy az egyensúlyzavar. A beteg képtelen lehet a kézbe adort tárgyak felismerésére (astereognózis). Előfordul, hogy a beteg a féloldali bénulást nem veszi tudomásul (anosognozia). Nem arra panaszkodik, hogy a fél oldala béna, hanem azt idegennek érzi: valaki fekszik mellette az ágyban" Mindezekhez emocionális labilitás (érzelmi ingadozás, pl. kényszersírás) is társul. A betegségben trofikus(sorvadásos) tünetek is jelentkezhetnek. Elsorvadnak az izmok, fekélyek keletkeznek a bőrön, eltorzulnak az ízületek stb. A hemiplégiát kiváltó betegség az agy többi részét is károsítja. Sérül az értelem, az ítélőképesség, a belátás, a mozgások ellenőrzése, a beszédmegértés valamint a végtagokra vonatkozó különböző érzések. ' A hcmiplégia alternons - Az arc és a nyelvizmok egyik oldali, a törzs és a végtagok másik oldali bénulása. 62* hcmiplégia facialis - Az arc féloldali bénulása. hcmiplégia spastica bilaterális ketőshemiparesis, tetraparesis; Mind a négy végtagra kiterjedő sérülés. Kiváltó oka lehet a hipoxia, bakteriális és vírusfertőzés, srb. A sérülés következtében a felső végtag sérülései inkább feltűnők. Itt súlyos kontraktúrák(izomrövidülés, zsugorodás) alakulhatnak ki. Az alsó végtagon ke- reszrezésí problémák (ollótartás) jelentkezhetnek. A nyaki hipotónia miatt a félegyenesedé*, a fejtartás zavan. Az arcizmok sérülése miatt a mimika szegényes, torz. Az agyideg magvak károsodása következtében nyelési-rágási és súlyos beszédzavar keletkezik. A kórképhez súlyos értelmi károsodás társul. Az esetek felénél epilepszia is megjelenik hcmiplégia spasztika infantilis - hemiparezistféloldali részlegesbénulás; Kiváltó oka lehet a hypoxia, bakteriális és vírusfertőzés, kamra- és állományvérzés stb. A sérülés következtében a tünetek a felső végtagon erőteljesebbek. Károsodhat még a térérzékelés, elhúzódik a beszédfejlődés. Epilepszia is jelentkezhet. A kórképhez igen gyakran értelmi fogyatékosság is társul. 65. hemiszférium - hemispherium, agyfélteke.

197 ^ hemofíliáa ízületi elváltozások - A hemofília véralvadási zavar következtében kialakuló kóros vérzékenység. Az X-kromoszómához kötött, recesszív öröklődésű megbetegedés kizárólag csak fiúkon vagy férfiakon jelentkezik. Jellemzője az ízületek túlterhelésre, izgalomra létrejövő bevérzése. Mozgatáskor ez már fájdalmas lehet. A beteg az ízületeit (leggyakrabban a térdét) kímélő testtartásban tartja. Az ismétlődő bevérzések az ízületi porcot súlyosan károsítják, degeneratív elváltozásokhoz, súlyos esetben az ízület csontos elmerevedéséhez (ankybsis) vezethetnek. hereditas - öröklés; A szervezetnek veleszületett képessége arra, hogy benne az elődök bizonyos jellegzetességei kifejlődjenek. m hercdofam iliáru - családon belül öröklődő Amikor ugyanazon betegség a család több generációjában is felbukkan. m herm aírodita - Mindkét nem nemi szerveivel rendelkező személy vagy állat. Íq$(Ífe heipes zoster corncae - Vírusos eredetű bőrherpesz a szaruhártyára terjedve heves gyulladást okoz, A gyakran visszatérő esetekben maradandó homályok keletkezhetnek a megnyíló hólyagok helyén. Enyhébb formái a keratitis dendritiea (herpe- szes, faágszerű hámhiánnyal járó szaruhártya-gyulladás) és a keratitispunetatat H em nann Aguilar-Sacks-szindróm a - Autoszomális domináns öröklődésű összetett rendellenesség.. Klinikai jellemzői a belső Fül eredetű süketség, cukorbetegség és epilepszia. H é r a (Hz) A frekvencia vagy rezgésszám egysége. Hertzben mérik a hang magasságát. & & heterochronia - heterokrónia; A fogalom a francia pszichológustól, R. Z a k ó tól származik, aki szerint a debilis gyermek (enyhén értelmi fogyatékos gyermek) lelki struktúráját a heterokrónia jellemzi. Ez azt jelenti, hogy az azonos mentális korú ép gyermekhez viszonyítva az enyhén értelmi fogyatékos gyermek egyes lelki folyamatai fejlettebbek, mások viszont fejletlenebbek. Más szóval a pszichikus tevékenység különböző oldalainak eltérő tempójú (egyenlőtlen) a fejlődése. Zazzo szerint a fizikai fejlettség és a pszichomotorika fejlettsége terén a debilis (enyhén értelmi fogyatékos) megközelíti a saját életkorát, ugyanakkor térbeli tájékozódásban jelentősen elmarad a vele egykorú cp értelmű gyermek szintjétől. Az emocionális-akarati szféra fejlődési tempója gyorsabb, mint az intellektus fejlődése. 198

198 A hecerokróma elmélete ; ii fogyatékosság minőségi képét nyújtja, anélkül, hogy a frjlődéslclcktani magyarázatát megadni. 9ty» heterophasia - részlegesafázta; Abban nyilvánul meg, hogy a beteg mást mond, mint amire gondol. heteropia - látási különbözőség A két szem látási különbözősége. Mk hidfoccphalia - vízfejűség, agyvízkór; A cerebrospinájis folyadék túlzott felszaporodása a koponyában, amely a koponya megnagyobbodását és az agy elégtelen fejlődését eredményezi. Lényege, hogy a liquorüregek (agykamrák, cystemák, subarachnoidálisüregek) kitágulnak. A tágulatokat a fokozott liquormyomás{liquor - agyvíz) idézi elő. Elhelyezkedése szerint beszélünk hydrocephalusintemus-ról (ha az agykamrák tágulnak ki és hydrocephalusextemusról (ha a subarachnoidális /pók- hálóhártya alatti/ rések tágak). - himbálózás, alternálótestmozgás, szálemezés, jaktáció; A fejnek vagy az egész testnek két lábon, négykézláb vagy háton történő himbálása. Ismert klasszikus hospitalizációs tünet. Főleg zárt intézetben nevelkedő gyermekeknél (kórházban vagy szociális jellegű intézményekben) észleljük. A belső feszültség levezetését szolgáló mozgást gyakran tapasztaljuk értelmi fogyatékosoknál. Érzelmi zavar, az aífekcivitás hiánya következtében lép fel. Szokták még autoerotikustevékenységnek is tekinteni. A gyerek önmagát ringatja, hogy kielégítse szeretetigényét. ö n v e szélyes formája a fej falba ütögetése. % h tivitás- A fogalom új elnevezése: figyelemhiányából eredőrendeleneség hiperaktivitásal (Attention Deficit Disordcr with Hyperactivity) Egyéb szinonimák: a fejlődési éréselmaradása, hiperkinetikusreakció, azidegrendszeréretlensége; afigyelemésacselekvészervezési képeségzavara, figyelemzavarstb. Bár a tünetek nagyon is jellegzetesek, még nem eldöntött, hogy önálló kórképről vagy soktényezős tünetegyüttesről van szó. A nehézséget az jelenti, hogy a kiváltó okokat a tudománynak még nem sikerült egyértelműen meghatároznia. Ebből kifolyólag számtalan elnevezéssel és meghatározással találkozunk. Ezt csak bonyolítja, hogy a tanulási zavarok egyik legjellemzőbb tüneteként a hiperaktivitást\c\ox\v. meg. A hi- peraktivitás jellemző tünetei az extrém (szélsőséges) motoros (mozgásos) nyugtalanság, amely már csecsemő- és kisgyermekkorban is megmutatkozik. A csecsemő nyugtalanul és keveset alszik, sokat sír, éjszaka is gyakran felébred. Alig tanul meg járni, már rohan, nehezen üli végig az étkezéseket. M indent a kezébe vesz, látszólag 199

199 érdeklődik, de ez nagyon rövid ideig tart. A mozgáskényszer az iskolás korban is megmarad. A hiperaktív gyerm eket az iskolában semmilyen tevékenység nem köti le. Nem képes végigülni az órákat, feláll, járkál az osztályban anélkül, hogy erre engedélyt kérne. Nem érdekli a játék, a mese. A látszólag jó mozgású gyermekek alaposabb elemzésekor kiderül a mozgások összerendezetlensége, mind a nagy, mind a finom mozgásoknál egyaránt. A gyermek mozgását többnyire céltalan őszszevisszaság jellemzi. Ez kapkodásban, gyakori tevékenységváltásban, impulzivitásban nyilvánul meg. Sokszor veszélyhelyzetbe sodorják önmagukat (pl. kiszalad az utcára anélkül, hogy körülnézne, vagy felmászik a tetőre) és többször balesetet is szenvednek. Impulzivitását az önkontroll hiánya jellemzi (pl. belebeszél az órába, képtelen a sorát kivárni, megjegyzéseket tesz). írásbeli munkái rendetlenek, töredékesek. Ha feladatai nem sikerülnek, könnyen frusztrál ódik, agresszívvé válik vagy sírva fakad. Az életkor előrehaladtával a tünetek - főleg a motoros aktivitás területén - a gyerekek egy részénél csökkennek. Másik részüknél a serdülőkor után is fennmaradnak. Főleg a figyelemzavar és az impulzivicás mutatható ki. gg H hiperfbszfatázia - hiperfbszfatém ia, hyperostosis corticalis juvenilis, juvenilis Pagetft le betegség, Autoszomális recesszív öröklődésű betegség, melyre a fokozott endosztcális (csontvelőüreg) csontképződés a jellemző. A velőűr beszűkül, a koponyacsontok is megvastagodnak. A koponya nagy, a termet alacsony, a csontok törékenyek. Az esetek 10%-ában csontszarkóma (rosszindulatú kötőszöveti daganat) alakul ki. -jjük hiperkinetikus szindróm a - Többnyire kóros pszichés tünetekből álló szindróma, amely gyakran társulhat a különféle fogyatékosságokhoz. Jellemzői a hiperaktivitás, impulzivitás, szétszórtság, ingerlékenység, agresszivitás, antiszociális viselkedés, tanulási zavarok, érzelmi bizonytalanság (emocionális labilitás). Szinonimaként említik a hiperaktivitást, valamint a m inim ális agyi ártalom " vagy m inim ális agyi diszkünkéi#* elnevezéseket is. hiperkinetikus-dystoniás m ozgászavar - Azokat az extrapiramidális mozgászavarokat sorolják ide, amelyeket kóros túlmozgások és a testtartás zavarai jellemeznek (lásd: extrapiram idális rendszer). A rendszeren belül a következő alcsoportokat sorolják ide: choreás tünetcsoport, ballisztikus mozgászavar, athetoid syndroma, dystoniás syndroma, myocloniás syndroma. 92* hiperm otilitás - általános nyugtalanság, túlmozgás; A nem természetes mozgásigényből származó, általában célszerűtlen mozgások. Megnyilvánulása a motoros nyugtalanságtól a környezet számára alig elviselhető extrém toku nyugtalanságig.

200 mozgásviharokig fokozódhat. A hiperm otilitást gyakran kimeríthetetlen, időnként rohamszerűen erősödő, céltalan, rirmustalan mozgások jellemzik. Előfordul értelmi fogyatékosoknál is. O, hipertrófia - hypertrophia, túlnövekedés; Az izomszövet vagy a szerveket alkotó szövet rúlnövekedése (túlfejlődésc). Ellentéte az atrófia. hipochondria - véltbetegség; Azegészség iránti beteges aggodalom. A megbetegedéstől való erőteljes szorongás. hipogenitalizmus - a nemi mirigyek csökkent működése miatt kialakuló eunuchoid (heréit állapothoz hasonló) állapot. Oka a csökkent mértékben termelődön gonadotropkormon-iwomány(nemi mirigyre ható hormon), illetve a célszerveknek (nemi szervek) genetikai jellegű hipopláziája (fejlődésben visszamaradt állapota). Tünetei: az elsődleges illetve a másodlagos nemi jellegek nem, vagy csak csökkent mértékben fejlődtek ki. Részben endokrin kórképekhez kapcsoltan jelentkezik (pl. hypothyreosis»pajzsmirigy csökkent működése«, Prader Wili-szindróma, stb.), másrészben kariopádás (sejtekben kialakuló kórkép) kórképekben található, főleg azokban, amelyek a nemi kromoszómák számbeli és szerkezeti elváltozásai találhatók. E jellemző tünetek megtalálhatók autoszomális kariopátiákban is, pl. a Doumkóresetében. A férfiakban a herék leereszkedése késik. A herék több mint a fele genetikailag sérült. Spermatogenezisre(spermatermelésre) nem alkalmas. A nőknél a méh fejlettségétől és hormonális állapottól függően a menarche (menstruáció) későn, ritkán és fájdalmas görcsökkel jelentkezik. A fiúk szőrzete gyér, nőies, a bőr zsírszövetének eloszlása szintén feminin jellegű. hipo mánia - álviddm viselkedés; Kóros személyiségváltozás, melynek tünetei a következők: kórosan fokozott alaphangulat, tevékenység- és beszédkésztetés, gyors és felületes asszociációk, valamint túlzott optimizmus, meggondoladan cselekedetek és alvászavar. 87. hipo tál amusz - A talamusz alatt elhelyezkedő agytartomány, a testi folyamatok szabályozásában részt vevő terület. 88«hipoxia - anoxia. 88* hippoterápia - lovasterápia, gyógylovaglás; A gyógypedagógiában a lovaglás és a lóval való foglalkozás impresszióit felhasználva fejlesztő, nevelő jellegű komplex ha

201 tást kiváltó egyéni vagy csoportos foglalkozás. Magába foglalja a lovaglást (lépésben vezetett ló), a lovastornát, valamint a lógondozást is. Az oktatási-nevelési célok között szerepel az Önbizalom erősítése, a koncentrálóképesség és az együttműködési készség fejlesztése, a segítőkészség, önzetlenség, tapintat kialakítása, a szocializáci' folyamat elősegítése, a sérültek társadalmi beilleszkedésének elősegítése. hisddinuría Az enzimopátiáta histidindezaminázhiánya okozza. Ennek következtében a histidi nem képes glutaminsavátalakulni. A betegség énelmi fogyatékosságot is előidézhet. hisztéria hisztériáspszichopátia; A személyiség érésének gátoltságából eredő lényegében fejletlen lelki alkat, melyben az egyén magatanását nem az énelmi működések, hanem az idegrendszer ősibb rétegei, az érzelmek, indulatok, ösztönök határozzák meg. A hisztériában szenvedőt tehát egyfelől a hisztériás lelki alkat, másfelől a primitív reakciók jellemzik. Ilyen reakció, hogy a pszichés tünetek szomatikus megnyilvánulásokba (betegségbe menekülés) jelennek meg. Úgy is mondhatnánk, hogy testi (szomatikus) tünetekben megnyilvánuló neurózis. A betegségben megnyilvánuló rohamoknak (rángógörcs, bénulás, látásvesztés, beszédképtelenség stb.) semmiféle szervi alapjuk nincs. Másik jellemzőjük, hogy a nyilvánosságnak szólnak. A hisztériát expreszív(kifejező) neurózisnakis szokták nev cn i. A betegeket sokan ellenszenvvel kezelik", mivel szimulálásnak vélik. A hisztéria a fogyatékos gyermekeknél is fellelhető. holofrázisok - egyszavasmondatok, szómondatok, szóhangsorok; A kommunikáció preverbális(beszéd előtti) fokán, kb. 1 éves kor körül, megjelenő szómondatok, melyekben nagyon lényegesek a prozódiai és szituációs elemek. A holofedzisoka gyermek első jelentéssel bíró hangsorai. A gyermek egyetlen szóval különféle mondatokat fejez ki. hom e train ing - Intenzív otthoni gyakorlás (pl. hallásfejlesztés és beszédtanulás a családban) gyógypedagógus vezetésével. homorgán - Ugyanazon a helyen képzett hangok (pl. egy zárhang és egy' réshang pl. cs). n. hom oszexualitás - Azonos nem iránti vonzódás, erotikus nemi kapcsolat. Mindkét nemre vonatkozik. Kialakulását a biológiai rendellenességen kívül nagymértékben a környezet is segíti (zárt intézetekben való nevelkedés). Értelmi fogyatékosoknál is előfordul.

202 Mb H ooft-szindróm a hypolipidaem ia fam iliáris; Anyagcsere betegség, amelyre a koleszterinképződés lelassulása cs a csökkent zsfrsavképződcs a jellemző. Klinikai tünerei a növekedési zavar, száraz, pikkelyes bőr, értelmi elmaradottság. 9 7* hosp italizáció - szociálisizoláció, anyai depriváció; A hospitalizációa francia kórház szóból származik, intézeti elhanyagoltságot jelent. A fogalmak nem fedik teljesen egymást, mivel a szociális izoláció tágabb értelmű, ezért magába foglalja a hospitalizációnak, valamint anyai deprivációnaknevezett jelenséget is. A hospitalizációtcsak azért jelölik az első helyen, m én közismertebb, mint a másik két kifejezés. A hospitalizáció a hosszú ideig tartó kórházi tanózkodás hatására jön létre, és hatására a gyermekben (fóleg csecsemőkorban) különféle károsodások, súlyos pszichikai és testi működésbeli zavarok keletkeznek. A társadalmi elszigetelődés tünetei nemcsak az intézményes nevelés következtében lépnek fel (hospitalizmus), hanem az anyától való hosszabb ideig való elszakadás hatására (anyai depriváció), de szociálisan elhanyagoló ingerszegény környezet hatásaként is. A hospitalizmus egyik jellegzetes tünete a csecsemő testi visszamaradottsága (szomatikusretardáció): a lassú növekedés, az elégtelen súlygyarapodás és a mozgáskoordinációnak az életkorhoz viszonyított fejletlensége. A hospitalizmus következtében a gyermekek, az intézetekben levő jó egészségügyi feltételek ellenére is, fokozottan érzékenyek a különböző megbetegedésekre, fertőzésekre. Jellemző rájuk az általános legyengülés. A legyengült gyermekeknél a kutatók szélsőséges reakciókat tapasztaltak. A hosszú ideig tanó ingerszegény környezet következtében a gyermekek vagy rendkívül izgatottak, negativisztikusak, vagy szokatlanul csendesek, aluszé- konyak voltak. Beszédfejlődésük elmaradt az átlagtól, képtelenek szoros személyes kapcsolat kialakítására, figyelmük szétszón, és későbben az iskolai teljesítményük gyenge. Mivel szociálisan éretlenek, ezért általában népszerűtlenek társaik között, és emiatt sokszor agresszívek. Nem tudják meghatározni a másik személyhez való közeledés optimális m énékét, ezén túlzásokba esnek. A gyermekek közön gyakran tapasztalunk érzelmi kiegyensúlyozadanságot, hiperaktivitást, negativizmust. Számos érzelmileg elhanyagolt szorongó gyermeknél e tünetek a kisgyermekkoron túl is fennmaradnak. Iskolás korukra is alacsony növésűek maradnak, soványak, sápadtak, fáradékonyak. Mozgásuk vontatón, lassú vagy túlságosan gyors, kapkodó, célszerűtlen, koordinálatlan. Gyenge izomerővel rendelkeznek, mozgásuk ügyeden. Hatéves korukra rajz- és íráskészségük nem éri el az iskolába lépéskor megkívánt szintet, emian iskolaéretlenek. Az átlagoshoz képest késik a pubenás kor kifejlődése. A gyermek motoros (mozgásszervi) fejledenségéből adódóan a beszéd kialakulása is késik. E gyerekeknél az értelmi fejlődés kisebb-nagyobb elmaradása (retardációja) is észlelhető. Tapasztalható náluk az infantilis viselkedési formák. 203

203 A magatartási infantilizmus többnyire másodlagos jelenség: a testi fejlődésben viszszamaradt gyermek negatív élményeiből fakad. Az elszenvedett teljesítménykudarcok, az interperszonális kapcsolatok sikertelensége a testi és lelki gyengeségéből fakadó kiszolgáltatottsága egvre csökkenti önértékelését, aláássa önbizalmát. frusztrációkra válaszként megjelenő védekező reakciója a regresszió, az infantilis viselkedés. 'MHb hotten tottizm us - általánospöszeség; Beszédzavar, melynek jellemzője a felismer- hetetlenségig megcsonkított szavak kiejtése. Érthetetlen beszéd. H u n ter-k ór - X-kromoszómához kötötten öröklődő cmzimopátia. Nemhez kötött kórkép, mivel csak fiúk betegszenek meg. Az enzimhiány miatt a dermatán- szulfát nem bomlik le, ezért a belső szervekben (májban, agyban, bőrben stb.) mukopoliszacharidok gyűlnek fel. Külsőre hasonlít a gargoylismushoz(jellegzetes arc, törpenövés stb.) csak valamivel enyhébb lefolyású kórkép. A betegség állandó tünetei még a kyphosis(púposság, a gerinc háti hajlatának megtörése), a lép- és májnagyobbodás, súlyos értelmi fogyatékosság, köldöksérv, macrocephalia, macroglosia(nagy nyelv), süketség. A betegség prognózisa jobb, mint a gargoylismusbán. ÉBbH u ntington chorea - choreaprogresivahereditaria; Örökletes progresszíven degeneratív idegrendszeri betegség. Nagyon ritka betegség. Jellemzője az előrehaladó agyi sorvadás (atrófia), hiperkinetikus-hipotóniásmozgászavar, chorea(vitustánc), elbutulás (dementia). JlQflá hydroccphalia - hidrokefália, vízfejűség; Az agy-gerinc folyadék (liquor) mennyiségének kóros túltermelése, felszívódási zavara, aminek következtében a fej térfogata megnő. Három formáját különböztetjük meg: a) a belsőt(hydrocephalusintemus). amikor a liquor az agykamrákban gyűl meg. Létrejöttében a fokozott folyadéktermelés vagy a folyadék keringészavara játszhat szerepet. Súlyos értelmi fogyatékossággal jár együtt; b) a külsőt(hydrocephalusextemus), mely esetében az agyfolyadék felszaporodása, pangása az agy külső felszínein jelentkezik; c) amikor a hidrocephalia az agy üreges elváltozásai mellett, mint másodlagos jelenség jön létre (hydrocephalus exvacuo), az elsorvadt agyrészlet helyén visszamaradt üregben pang az agyfolyadék, ott nyomásos tüneteket hoz létre. Ha a hydrocephaliátnem kezelik, a felgyülemlett folyadék nyomása sérülést okozhat az agyban. Az agykárosodást operációval meg lehet előzni. Úgynevezett shunt-öt építenek be ; agykamrákba. A levezető cső vagy shunl, elvezeti az agyi lolyadékot. és me 'szünteti az agyban a mlnvonust. 204

204 M i hyogl ossus - <i nyeli' íznut. M 9* hvpcrbuirubinacm ia Az újszülöttekben jelentkező sárgaság. Az esetek túlnyomó többségében minden következmény nélkül megszűnik, míg ritkán súlyos, esetleg végzetes idegrendszeri károsodásokat idézhet elő. hyperdactyiia - fejlődési rendellenesség. Az egyénnek ötnél több ujja van. M k üypeifim ctio - hiperfvnkció; Valamely szerv vagy szervrendszer fokozott működése. M M hypcrkincsis - hiperkinézis; Az akarattól függetlenül jelentkező fokozott mozgékonyság, erős motoros (mozgásos) nyugtalanság, amely kiterjedhet egyes szervekre (pl. arcrángások), sőt az egész testre is. Idegrendszeri károsodás következményeként jelentkezik. M fcí hyperm etria - Olyan mozgászavar, amelyben a mozgás túlhalad a célon. M M hypermetrop - túllátó, távollátó; A szem fénytörő ereje túl kicsi, vagy a szem túl rövid, így a szem optikai tengelyével párhuzamosan beeső sugarak csak a retina mögött egy virtuális pontban találkoznak.. Beszélhetünk törési- és tengely-hyper metropiáról. A hypermetropiát konvex lencsével javítják. OM. hypertelorísmus - hipertelorizmus; Szervek, testrészek egymástól való szokatlanul nagy (a normálishoz viszonyított) távolsága; - ocularis- rendellenes koponyaalkat, melynek legjellemzőbb tünete a szemek egymástól a szokásosnál távolabbi elhelyezkedése hypoacusis - hipoakuzia; haláscsökenés, nagyothalás. 111* hypofunctio - hipofitnkció; Valamely szerv vagy szervrendszer csökkent működése hypokinesis - hipokinézis; Kórosan csökkent mozgástevékenység, a motoros reagálási képesség alacsony szintje. Elsősorban Parkinson-kórban szenvedőknél észlelhető hypom etria - hipometria; Mozgászavar, melyben a mozgás megreked a cél előtt. 114* hypophrenia - hipofrénia; Csökkent értelmi fejlődés. 205

205 1 1 5 * h yp op h y sis m ű köd észav arai - A növekedési horm on h ip erfu n k ció ja a norm á lisnál nagyobb m ennyiségű G H -term elés (G H = growth horm on vagy növekedési horm on) a gyerm ekkorban részarányos óriásnövést (g ig antizm u st) eredményez. H a a G H -term elés felnőtt korban fokozódik, csak a test bizonyos végnek, illetve csúcsnak nevezhető részei nőnek meg, a k ro m eg a lia jelentkezik. Különösen jellemző az orr és a fül m egnagyobbodása. H a pedig a G H -rúlterm elés gyermekkorban kezdődik és felnőttkorban is folytatódik, a g ig an tizm u s a k ro m eg a lu ív a l társul. A növekedési h orm on (G H ) h ip o fu n k c ió i: a felnőttkorban nincs megnyilvánulási form ája. A gyerm ekkorban a G H -h ip ofú n kció törpenövést eredményez, ehhez az esetek egy részében a szexuális fejlődés zavara is társul. UMr» h y p o p lasia - h ip o p L tzia ; Testrész vagy szerv fejlődésben visszamaradt állapota, satnya fejlődése. h y p o th y reo sis - Az ép értelem kialakulásához pajzsmirigy horm onjának szintézisére van szükség. A thy rox in kialakulása hat, enzim működéséhez körött biokém iai folyam at. H a a m űködésben zavar keletkezik, kialakul a thyroxin szintézisének zavara. A gyerm ekkori hypothyreosis elég gyakori jelenség. Lelassult pszichodinam ikájú, késztetéshiányos, fáradékony, alacsonyabb növésű, rosszul fogzó gyermek esetében gondolnunk kell a pajzsmirigy hipofunkciójára is.

206 I, í Hfts i", nc* hang képzése - Legszűkebb ajakréssel, zárt állkapocsszöggel, felső nyelvállással, elölképzert, magas palatális magánhangzó. 2. I.Q. - inteligenciaquotiens, inteligenciahányados, azinteligenciakorésazéletkor hányadosa. 3. IC D - International Clasificationof Diseases; Az Egészségügyi Világszervezet (W H O ) megbízásából létrehozott osztályozási rendszer, mely a szervi megbetegedésekre és a pszichés zavarokra vonatkozik. Ezt folyamatosan átdolgozzák, kiegészítik. Jelenleg a IC D -10-nek a tizedik kiadása van érvényben. A D SM -től eltérően (lásd ott) az IC D az összes szervi és pszichés zavarokat is magába foglalja. Tárgyalja a megbetegedések kóroktanát (etiológiáját), a betegség lefolyásának jellegzetességeit és a kezelési lehetőségeket is. A pszichés zavarok osztályozására is alkalmazható. Az IC D négy számjegyből álló számkódot alkalmaz: az első három számjegy az adott betegség-, ill. zavarkategóriát, a negyedik annak mindenkori alosztályát jelöli. 4. icterus gravis - újszülöttek súlyos sárgasága. 5. idée fixe - rögeszme; (francia elnevezése) Állandó kényszeresség, amelyen semmiféle, ellenkező értelmű bizonyíték vagy érv nem képes keresztültörni. 6. ideg - A neuronok axonjaiból (idegsejtek nyúlványai) álló együtt haladó idegrostok tömege. A bennük haladó rostok milyensége alapján beszélünk érző, mozgató és kevert idegekről. Aszerint, hogy az idegrendszer melyik részéhez tartoznak, beszélhetünk: gerincvelői, agyi és vegetatív idegekről. 207

207 7* ideghártya- retina; A szemgolyó legbelsőbb hártyája, a látás szempontjából a legfontosabb réteg. A retina a központi idegrendszernek (a látóideg végződése) végződése, mely a szemgolyóban található. A látás készülékének a tulajdonképpeni ingcrfelvevo része, melyben az érzetek idegingerületté alakulnak és továbbítódnak az agyba. Az ingerület (a kép) agykéreg nyakszirti lebenyében válik érzetté. A látás szempontjából a legfontosabbak az itt található csap és pálcika alakú idegvégződések. Az emberi retinában kb. 120 millió pálcika- és 7 millió csapsejt van. A csapsejtek a foveacentrálisban(sárga folt) foglalnak helyet, és feladatuk (funkciójuk) a nappali látás, vagyis az éleslátás és a színlátás. A pálcika alakú idegsejtek a szürkületi látás elemei. A retina perifériális (szélén) részén helyezkednek cl. A retinának szerkezet és működés szempontjából jól elhatárolt részei vannak: a sárgafolt vagy m acula (fbveacentrális) és a vakfoltvagy papila. Optikai-fizikai énelem ben az ideghártyán kicsinyített fordított és valódi kép keletkezik. Ennek ellenére mi a tárgyakat nem fordítva látjuk. A látás, valamint a képrögzítés során a retina a képet pontokra bontja. Minél finomabb a ponthálózat (a raszter), annál egyöntetűbbnek tűnik a nézett tárgy. idegi jellegű hall ás zavar - A belső fülben (a csigában), a hallóidegben, az agy- kérgi hallóközpontban létrejött hallási zavar. fm fc idegrendszer - A többsejtű állatokban az ingerületek felfogására, vezetésére és feldolgozására kialakult szervrendszer, mely idegsejtekből, idegvezetékekből, szinapszisokból, ganglionokból és idegszövetekből áll. Anatómiai és funkcionális szempontból megkülönböztetnek központi és környéki (perifériális) idegrendszert. A központi idegrendszer az agyvelőből és a gerincvelőből áll. A környéki idegrendszert az agyidegek és a gerincvelői idegek képezik. Az idegrendszer működése több irányú: irányítja valamennyi szerv működését, összehangolja a szervek működését, biztosítja a változó környezethez való alkalmazkodást a viselkedésben és a pszichikus folyamatokban. idjh, idegrendszeri károsodás - agyi megbetegedés, aközponti idegrendszerszervi bántalma, agysérülés (gyűjtőfogalom); Az idegrendszer olyan maradandó sérülései és az ennek következtében kialakuló funkciózavarok, melyek a méhen belüli élet folyamán, a születés közben vagy egész fiatal korban elszenvedett ártó behatás következményei. A károsod;' kialakulhat vírusvagy baktérium fertőzés, vérzés, mechanikus ártalom következményeként, de az agyfejlődési rendellenességeket, daganatokat is ide sorolják. Az idegrendszeri károsodás fejlődésre gyakorolt hatása függ a kialakulás időpontjától is. A későbbi

208 gyermekkorban kialakult károsodás a már elén fejlődési szintről való visszaesést, leépülést, elhurulási (dementálódást) eredményezheti. I I. idegsejt - neuron; Az idegszövet szerkezeti és funkcionális alapegysége. Olyan sejt, mely az. inger felvételére, ingerületté alakítására és továbbítására módosult. Az ideg- rendszer funkcióképességét sok millió, egymással kapcsolatban levő idegsejt ösz- szehangolt működése alkotja. Az idegsejt testének egy hosszú nyúlványa van, amit axonnak nevezünk. Az axont (tengelyfonál) több helyen szakaszos felépítésű velőshüvely borítja, amin be fűződ ések vannak. A tengelyfonál és a velőshüvely együttesen alkotja az idegrostot. Az idegrostok kötegeit idegeknek nevesük. A neuron vége egy másik idegsejttel vagy valamelyik szervvel (izom, mirigy) áll kapcsolatban. A tengelyfbnálon kívül az idegsejtből minden irányban rövid nyúlványok (dentritek) is erednek. Ezek további kis ágakra oszlanak és összekapcsolódva más dentrittel bonyolult hálózatot alkotnak. ideomotorikus apraxia - A beteg valamely tevékenységét képtelen mímelni.(lásd: apraxia) id iód a - idiotizmus; A fogalom az értelmi fogyatékosság legsúlyosabb állapotát jelöli. Az idiótáknál minden esetben szellemi, és nagyon gyakran testi fejledenség figyelhető meg. A gyógypedagógiában és a pszichiátriában a X X. század elején hasz fogalma a sok hozzátapadt pejoratív tartalma, a személytelensége, valamint stigmatizáió(megbélyegző) jellege miatt ma már a szakirodalomban nem használatos. nálták az oligofrénia legsúlyosabb fokának a megjelölésére. Azidióta, idiotizmus A pszichiátriában azonban még ma is találkozunk Ilyen diagnosztikus megjelöléssel. (Lásd még; értelmi fogyatékoságésértelmi akadlyozotsdg). 14. idioglosszia - Helytelenül tagolt beszéd, értelmeden, jelentés nélküli szavak használata. 15. idiolalia - sajátnyelv, sajátbeszéd; Sok esetben a kisgyermek beszédét jellemzi. Sajáros, a gyermek által kitalált, értett és használt beszéd. Bizonyos esetekben az elmebetegségben szenvedőknél is tapasztalható a kiötölt egyéni nyelv. 14. idiopathikus - ismeretleneredetű; Sem balesetekre, sem egyéb zavarokra vissza nem vezethető, tehát látszólag külső ok nélkül kialakuló megbetegedések. Ilyen például az idiopátiásosteoporisis, amely az endostealis (a csontvelőüreget kibélelő finom hártya) csontképződés hiánya következtében alakul ki. Jellemzője, hogy az egész csontváz mésztartalma csökken. A csigolyák eltorzulnak.

209 17* idioszinkráziás beszéd - Az autisták beszédében előforduló bizarr (sajátos, egyedi) asszociációkon alapuló szókapcsolatok: pl. az egyik beteg Klapka villamost cs stuka villamost emleget. Ez a fajta beszéd annak a következménye, hogy az autista képtelen felmérni a hallgatók felfogóképességét. Ezért a közvetített információ nem közös élményen alapul, csak részleges; azaz nem része egy átfogó rendszernek, melyet a beszéld és a hallgató is megért. idiot savant - bölcsbolond", tudósidiótaa francia kifejezés olyan személyt jelöl, aki minden tekintetben félkegyelmű (idiot), de egyben tudós (savant) is, mert hogy egy-egy területen kiváló képességekkel rendelkezhet. Ez lehet a zene, a rajz, de különösen a számolás. Erre a paradox helyzetre a kutatók még nem adtak kielégítő magyarázatot. Feltételezik, hogy az autizmus egyik jellemzője is lehet. H tííl idiotia amaurotika familiáris - Tay Sachs-betegég; Autoszomális recesszív örök- lődésű enzimopdtia. A betegség jellemzője, hogy az idegsejtek kóros mennyiségű lipoidot tárolnak, ezért funkciójuknak nem tudnak megfelelni. A betegség újszülött korban jelenik meg és progresszív. Tünetei: vaksághoz, illetve süketséghez vezető látás- és hallászavar, piramis és extrapiramidális mozgászavar, teljes elbutulás. A csecsemőkorban kialakult betegség, 2-3 éven belül halálhoz vezethet. ÜHfc idiotia thymica - A thymus(csecsemőmirigy) veleszületett hipopláziájával (satnya fejlődés) kapcsolatos szellemi fejletlenség dmidőskori elbutulás - Az intelligencia és a gondolkodás idős korban jelentkező zavara, melyet az agy degeneratív változásai idéznek elő. A idült infekciók - A csecsemőkben, kisgyermekekben előforduló, több hónapos fertőző megbetegedések után észlelhető zavar, mely sokszor értelmi fogyatékossághoz is vezethet. iliflkíálu hangok - ajakréseshangok(pl. í, é, e); Képzésüknél ajkainkkal nem formálunk kör alakú vagy ahhoz hasonló nyílást. m imbecillitáj - imbecilis, középsúlyosértelmi fogyatékos, értelmilegakadályozot: Az értelmi fogyatékosság középsúlyos formája, mely a régi terminológia szerint a debilitds(enyhe fokú értelmi fogyatékosság) és az idiotizmus(súlyos fokú értelmi fogyatékosság) között helyezkedik el. A gyógypedagógiai szakirodalomban ma már egyáltalán nem használják ezt a kifejezést. Elvétve az orvosi szakirodalomban még találkozhatunk a terminológiával. 210

210 & immorajitások - társuló immoralitások; A rendszerint jó előmeneteli! vak, aliglátó s gvengcnlátó tanuló a magasabb rendű etikai, érzelmi szférában mutat deprtvás tüneteket. Önzők, egocentrikusak és paranoid projekcióra hajlamosak. Igényszintjük indokolatlanul magas, szociabilitásuk viszont távolról sem éri el a megkívánható minimális szintet. Egyszóval közel állnak az anóm ia tünetcsoportjához, és így a szűkebb értelemben vett devianciához 2S, impulzív - Mérlegelés és tudatos akarás nélkül bekövetkező cselekvés, vagy ilyen cselekvésre hajlamos személy. A sérülteknél gyakran találkozunk impulzivitássaj. & inadaptidó - alkalmazkodóképesség akadályozottsága, beilleszkedési képtelenség A környezethez való alkalmazkodás képtelensége. Azt jelenti, hogy az egyén a társadalom által felállított követelményeknek, környezete elvárásainak képtelen eleget tenni valamilyen biológiai, pszichikai vagy szociális ok miatt. A fogyatékosság különböző területeken alkalmazkodási nehézséget okoz. Az inadaptáció lehet elsődlegesen organikus eredetű (pl. vakság, süketség, végtaghiány stb. következménye), lehet elsődlegesen pszichés eredetű (pl. funkcionális beszédhiba, értelmi zavar, olvasásgyengeség stb és lehet elsődlegesen szociális eredetű (nehezen nevelhetőknél, bűnözőknél stb.). A gyógyító nevelésre szorulók közös sajátossága a szociális inadaptáció. Az elnevezés főleg a francia szakirodalomban honos. A fogyatékosság szinonimájaként használják (lásd még: teljesítmény- és viselkedészavarok). inadaptilt gyermekek és fiatalok - beilleszkedési zavar, nehezen nevelhető, m a gatartási vagy viselkedési zavar; A terminológia azokra a gyermekekre és fiatalokra vonatkozik, akiknél az alkalmazkodási képesség enyhébb vagy súlyosabb zavara észlelhető. Az alkalmazkodási képesség az esetek nagy többségében olyan folyamat, mely 0 és 6 éves kor között jön létre. Kialakulásában a szociális körülményeknek döntő szerepük van. E speciális folyamat (vagyis az inadaptáció folyamata) jellemzője, hogy reverzibilis (visszafordítható). Ez azt jelenti, hogy a károsodás bármely szakaszában megállítható, korrigálható vagy kompenzálható, ha a folyamat kiegyensúlyozására megvannak a megfelelő feltételek (megfelelő pedagógus, pszichológus vagy iskola, intézmény, egyház stb.). Ebben az énelemben az inadaptálódási folyamat megállításában meghatározó jelentőségük van a közoktatási intézményeknek, mint másodlagos szocializációs közegnek. Az alkalmazkodási képesség zavarával küzdő gyermekek csoportja nagyon komplex. Ide tartoznak a személyiségfejlődést problémák, vagyis a neurotikus, antiszociális és pszichotikus fejlődésű gyermekek, a szocializációs hátrányokkal rendelkező gyermekek, a hátrányos helyzetűek és a veszélyeztetettek is. A harmadik csoportot a beteg gyér-

211 mekek képezik, akik a pedagógiai folyamatban hosszabb ideig nem tudnak részt venni. Mindhárom alcsoportra jellemző a teljesítményzavarok megjelenése, vagyis az alkalmazkodási nehézséget előidéző viselkedészavarok mellett megjelenik az alulteljesítés is (lásd még: m agatartászavar, speciális szükségletű gyermekek, érzelm i, akarati fogyatékosok). inccsztua - vérfertőzés; Közeli rokonok (vérrokonok) közti szexuális érintkezés. incom patíbilitás - összeférhetetlenség, össze nem egyeztethető (Pl. Rh -incom patibilitás). incus ü llő (a fülben az egyik hallócsontocska). indolencia - a fájd alm akkal szem beni érzéketlenség Átvitt értelemben mindenfajta érzéketlenséget jelent (pl. részvétlenség, eltompultság, közöny, szenvtelenség). Köznapi énelemben a gyermek dacos magatanásának megnevezésére használják. inercia - inertia, tétlenség, erőtlenség, renyheség, tehetetlenség; Az idegfiziológiában az idegrendszernek az a tulajdonsága, hogy az ingerlés hatására a fiziológiai változás bizonyos várakozási idő után áll be. A gyógypedagógiában az értelmi fogyatékosok gondolkodását jellemezték vele. Ma már a szakirodalomban a kifejezést nem használják. infantilis cerebrális paresis - agyi bénultság, Little-kór; Olyan, csecsemőkorban keletkezett agyi sérüléseket jelent, melyek a terhesség alatt (prenatális időszak) vagy a szülés folyamata közben (perinatális időszak) érik a gyermeket. A sérülések következtében a különben ép izmok, hiányos vagy rossz beidegzés következtében, funkciózavart szenvednek. E tünetek kialakulásának leggyakoribb okai a vérellátási zavar (hipoxia, anoxia), melyet az elhúzódó szülés, a köldökzsinór nyakra csavarodása, az anya erős fájdalomcsillapítása, koraszülöttség stb. okozhat. Ugyancsak a gyakori okok között szerepelnek a szülés során elszenvedett traumák (pl. a fogó használata), a szülők vércsoport-inkompatibilitása következtében létrejövő újszülöttkori sárgaság (icterus neonatorum ), mely az extrapiramidális magvakban okoz kémiai károsodást. A születés körül elszenvedett gyulladások, fertőzések szintén kiváltó okai lehetnek a károsodásnak. Néha a magzat toxoplazmás fenőzésc, következményes porencephalia (agylyukacso&ság) az ok. A betegség felosztása a tünetek alapján történik. A legtöbb esetben spasztikus (görcsös, merev mozdulatok) tünetekkel találkozunk. Kisebb százalékban aihetotikus (akaratlan, nagy amplitúdójú.

212 önkéntelen rángatózó mozgások), meg kisebb gyakorisággal ataxiás (bizonytalan, remegő, rosszul koordinált mozgások) esetek fordulnak elő. Egyéb, ritkábban előforduló a (passzív) mozgás nagyjából konstans ellenállásba ütközik, a tremor (remegés), az atóniás formák. Az osztályozás történhet az érintett végtagok szerint is. A mind a négy végtag érintertsége esetében qu adriplégiáról vagy tetraplégiáról, a két alsó végtagnál paraplégtáról és diplégiáról beszélünk. Az azonos oldalon levő mindkét (alsó és felső) végtag érintettsége esetén hem iplégiáról van szó. A kóros mozgások az arc és a nyak izmain is megmutatkozhatnak, sokszor beszédes táplálkozási zavarokat okozva. A vezető tünetekhez gyakran társulnak epilepsziás rohamok, a személyiség fejlődésének zavarai valamint értelmi fogyatékosság is. A leggyakrabban az alábbi klinikai kórképekkel lehet találkozni: spasztikus paraplégia (eredeti lefrás szerint Little-kór). Ez főként az alsó végtagokat érinti. Prognózisa kedvező. Spasztikus hem iplégia, egyoldali spasztikus parezis. Az alsó végtag általában jó, a felső végtag pedig mérsékelt eredménnyel kezelhető. Ebben az esetben az értelmi fejlődés is érintett. Spasztikus diplégia az alsó végtagokat érinti, és súlyos értelmi és érzékszervi fogyatékossággal társul. Athetotikus tetraplégia általában jó értelmi szinttel jár együtt. A kontrollált mozgásokat csak nagyon ritkán lehet náluk elérni, többnyire gondozásra szorulnak. infantilis dem entia - W eygandt-heller-betegség. (Lásd még: H ellrr-szindróm a). infantilizmus - gyermekes, fejlődésben visszamaradt, fejletlen ; A szervezet egészének vagy csak egyes részműködésének megakadása a gyermeki fejlődés valamelyik szintjén. Az infantilizmus, akárcsak a retardáció is, fejlődési visszamaradottságot jelent. Az infantilizmusnál azonban a gyermeki jelleg sokkal kifejezettebb formában mutatkozik meg. Az infantilizmus lehet testi és pszichés, továbbá teljes vagy részleges. A testi infantilizmus a testi növekedés, a súlygyarapodás visszamaradásában, az arc, a mozgások gyermekies jellegében, a terhelhetőség csökkenésében, az életkorhoz kötött nemi jellegek fejlődésének elmaradásában stb. illetve ezen jellemzők együttes vagy részleges megnyilvánulásában jutnak kifejezésre. A lelki infanrilizmus elsősorban az érzelmi és akarati funkciók területén mutatkozik meg, mely gyakran a gyermek egész személyiségfejlődését érinti, gyermekivé teszi. A teljes infantilizmus (megcsökörtség) jellemző tünetei az alacsony, arányos termet, harmonikus mozgás, baba arc, vékony hang. Intellektuálisan az infantilis gyermek ép. Az infantilizmus főleg érzelmi fejlődésében murarkozik meg. Érzelmileg labilis, vidám, gondtalan, sőt sokszor gondatlan is. ön álló tlan, ítéleteiben határozatlan, bizonytalan. Vannak közöttük gátoltak, félénkek, szégyenlősek, sírósak is. Erősen cs hevesen ragaszkodnak főleg az édesanyjukhoz. Az infantilizmust vele

213 született vagy kora gyermekkori betegségek is okozhatják. Gyakori az endokrin rendszer (belső elválasztásig mirigy rendszer) kóros fejlődése következtében megnyilvánuló infantilizmus. Ilyen a hyperthyroid(pajzsmirigy fokozott működése) vagy nmyxn-infantilizmus, hipofíziszavaroknál, poliglandulárisinfantilizmus, vág)' a nemi hormonok csökkent termelése következtében kialakult eunuchoidizmus (a hereműködés kóros jellege miatt bekövetkezett állapot) stb. infenoris helyzet kisebrendű, kiszolgáltatothelyzet; A sorozatos negatív élmények romboló hatására előbb-utóbb az egész személyiség neurotizálódik. A gyermek elveszti biztonságérzetét, elbátortalanodik, visszahúzódó lesz. Sikertelenségei következtében depresszív vonások alakulnak ki. Előfordulhat az is, hogy az eddig fegyelmezett magatartás megbomlik, és az eddig rendezett személyiségű gyermek agresszívvé válik. A rosszul értelmezett és megvalósított integráció (sérült gyermeknek az épekkel együtt nevelése) is kiválthatja ezt a helyzetet. IM tí ingerlékenység - Az érzelmi reakciókra való fokozott készség. A túlzón, sokszor ellenőrizetlen érzelmi reagálást megfigyelhetjük a súlyosabb értelmi akadályozottaknál, sőt egyéb fogyatékosok esetében is. üi * ip! ínhártya selera; A szemgolyó kötőszövetes rétegének egyik alkotó eleme. A kötőszövetes réteg nagy részét alkotja: ez színben, keménységben, tapintásban az ínra emlékeztet. Kb. 24 mm átmérőjű gömb alakú képlet. Az ínhártyába számos ideg és ér vezet be és ki. Az ínhártya sűrűn, de szabálytalanul elhelyezkedő enyvadó rostok szövedékéből áll. Ezek között nagy számban találhatók rugalmas rostok is. inkluzfv oktatás (iskola) - befogadóoktatás/iskola; Az épek és a fogyatékosok együnnevelésének (integrációjának) azon formája, melyben, - ellentétben a spontán integrációval -, biztosítják minden tanulónak, beleértve a fogyatékkal küzdő tanulót is, az egyéni szükségletei szerinti differenciálást. Ez rugalmas tanmenetet, egyéni képességekre szabott feladatokat, az egyéni tanulási tempó figyelembevételét stb. jelent. Az iskolától magas fokú tervezést, a tanárok és a diákok kellő felkészítését, a szülőkkel való szorosabb kapcsolatot, s nem utolsósorban a gyógypedagógussal való együttműködést követel meg. inkontinenda - záróizomzavar; A vizelet és/vagy a széklet visszatartási képtelensége (rektálisinkontinenda) a záróizmok hiányos működése miatt. E jelenségek gyakran fordulnak elő myelodysplaziás(a gerincvelő rendellenes fejlődése) megbetegedésekben, valamint súlyos, halmozott fogyatékosság esetében. 214

214 4 3. insanta - eszclősség. őrültség. 43. instabilitás - kitartáshiány, figyelmetlenség; A gyermek túlzott nyugtalansága. Képtelen egy cselekvést teljesen befejezni. Alighogy belefog, máris abbahagyja és újba kezd. Állandó mozgáskényszer és sokszor beszédkényszer (fecsegés) is jellemzi. Szaknyelven ez a pszichomotorosnyugtalanság(instabilitás). Súlyosabb esetekben hiperaktivgyermekekről beszélünk. m insuffidentia - elégedetlenség, hiányosműködér, mentálisinsificientia- szellemi gyengeség, fogyatékosság. 1 * integrált oktatás - A fogyatékkal (akadályozottsággal) élő gyermekeknek és fiataloknak az ép társaikkal együtt, azonos intézményben való nevelése és oktatása. Az integrált nevelés előnyei: a gyermeket nem kell kiemelni abból a közösségből, amelyben eddig élt. A helyesen alkalmazott integráció általában véve hátráltatja az iskolai kudarcok kialakulását. Segít megszüntetni a diszkriminációt és a stigmatizdciót. Segíti az előítéletek lebontását. Fokozza a pedagógusok kreativitását, valamint a szakemberek közötti együttműködést. A nevelésben részt vevő személyeket egyenértékűként kezeli. A helyes integráció biztosítja mind az akadályozott, mind a tehetséges, mind az átlagos képességekkel rendelkező gyermekek fejlődését, teljesítményük fokozását. Az integrált nevelés azonban számtalan problémát is felvet. Nagyon fontos, hogy az integráció által támasztott feltételeknek eleget tegyenek: a befogadó iskola tanárainak nyíltnak és együttműködőnek kell lennie főleg a gyógypedagógusokkal. Ezt a tág látókör, a felkészültség és az empatikus (beleérző) magatartás biztosítja. Az integrációban részt vevőknek világosan körülírt szerep-meghatározása (kom petenciaköre) kell legyen. Az integráció támogatásában az egész tantestületnek részt kell vállalnia és gyógypedagógiai alapismeretekkel kell rendelkeznie. E l maradhatatlan a szülők pontos és minden részletre kiterjedő tájékoztatása az egész integrációs folyamat alatt. Az integrációnak anyagi és politikai feltételei is vannak. Az integrált oktatás ellentéte a szegregált vagy külön iskoláztatás. Az integráció lehet spontán. Ebben az esetben az akadályozott gyermek együtt tanul ép társaival, anélkül, hogy az iskola, a tanárok valamit is változtattak volna a feltételeken. Vagyis az integráció nincs előkészítve, tudatosan megtervezve. A szakszerű integrációt az inkluzivoktatásvalósítja meg. 46* intellektuális inkom petencia - Az intellektuális teljesítmények, mint pl. az iskolai feladatvégzés, a tanulási folyamat akadályozotrsága. 215

215 4 7. intellektus - értelem ; Az egyénnek az a képessége, hogy belátással és gondolkodással logikai összefüggéseket ismerjen fel, s ezeket alkalmazni is képes legyen. < 419* intelligencia - értelmesség; Az értelmi tevékenységek összessége, az érteim működés fokmérője. Többféle meghatározás létezik: az új feladatokhoz, az élet ál tál támasztott feltételekhez való általános szellemi alkalmazkodóképesség. (Stern) az intelligencia az a képesség, hogy a gondolkodás segítségével új problémáka oldunk meg (Clapared); egy relatív egyensúlyi helyzet felé való törekvés (Piaget); az egyén egy olyan összetett globális képessége, mely segítségével célszerűen tevékenykedik, értelmesen gondolkodik és a környezethez eredményesen alkalmazkodik. (Wechsler). összesítve: az intelligencia olyan képesség, melynek segítségével a régi ismereteinket, tapasztalataikat új helyzetekben, új feladatok megoldásában, mind elméletben, mind a gyakorlatban hasznosítani tudjuk. intelligendadeficit Azon állapotok gyűjtőfogalma, melyeket az intellektuális tevékenység (főleg az elvonatkoztatással kapcsolatos műveletek) az átlagostól negatív irányú eltérése jellemez. Az eltérés lehet átmeneti vagy tartós, lehet részleges vagy általános, veleszületett vagy későbben keletkezett. A korai életkorban keletkezett általában különböző súlyosságú értelmi fogyatékossághoz vezet. Szinte minden neuropszichiátriai kórkép károsan befolyásolja az intelligencia működését. Ebben a kategóriába sorolják még az idős korban gyengülő leépülő mentális tevékenységet is. B Intclligenciahányados -IQ - intelligeneiakvóeiem ; Az értelmi teljesítőképesség szintjének számszerű értéke. Kifejezi azt, az intelligencia resztekkel m én különbséget, mely az egyén értelmi (mentális) kora és a valóságos kora közön van. Kiszámítását a következő formula (képlet) alapján végzik: IQ = mentális kor/életkor szorozva 100-zal. Ebből ismén az életkor, a mentális kon, pedig az intelligencia tesztekkel mérjük. Nagy átlagban a mentális kor megfelel a kronologikus életkornak, ami 100-as IQ-nak felel meg. Ez azt jelenti, hogy pl. egy 100 IQ-val rendelkező tízéves gyermek meg tudja oldani azokat a feladatokat, amelyeket a tízéves gyermekek reprezentatív (részleges, de az egészről mégis megközelítően igaz képet adó) nagy csoportja meg tud oldani. Ehhez viszonyítva az értelmesebbek (akik megoldják a következő korcsoport feladatait is) százon felül teljesítenek, a kevésbé énelmeseknek (akik a saját korcsoportjuk feladatait nem tudják megoldani), pedig a százas énéken alul marad a teljesítményük. Az énelmi fogyatékosság pszichológiai megközelítésében és rendszerezésében meghatározóan lontos az intelligenciahányados. Az intelligenciatesztekkel mért értékek szerint az értelmi fogyatékosságot három nagy csoportra osztják: az enyhén értelmi fogyatékosok (IQ = SÜ-^O); 216

216 középsúlyos értelmi fogyatékosok (35-SO ); súlyos értelmi fogyatékosság ); Ezenkívül átmeneti állapotokat vagy határeseteket is megjelölnek. S Í. intelligenciakor - értelm iségi kor; Az a szellemi teljesítőképesség, amelyet intelligenciateszrckke! mérnek. Az intelligenciakor megmutatja, hogy egy gyermek milyen életkorú gyermekek reprezenratív csoportja által végzett feladatok megoldására képes. Pl. ha egy 8 éves gyermek megoldja a nyolcévesek összes feladatát, valamint a évesek feladataiból is megold egynéhányat, akkor intelligenciakora magasabb a nyolcévesek ádagánál, vagyis 100 fölött van. D e ez csak életkorához viszonyítva érvényes. ié A intdligendatesztek - Az értelmesség mérésére használt standardizált eljárások. Az első valódi tesztet A. Binet dolgozta ki. Azóta nagyon sok intelligenciatesztet készítettek. Ezek a tesztek nagyon sok vitát váltottak ki, és nagyon sok kritikát kaptak. Ennek ellenére mindmáig használatban vannak interdentális - a fog ak közötti; Pl. interdentális szigmatizmus (fogközi selypesség) 5 4. intrauterin ártalm ak - Az anyaméhen belül keletkezett ártalmak (pl. az anya terhessége alatt bekövetkezett vírusos fertőző betegségek, vegyi ártalmak stb.) 5 5. involúció - pontos szó szerinti értelme az evolúció (fejlődés) ellentéte A fizikai vagy pszichikus állapot hanyadása, romlása P C - intrauterin cerebralisparesis; A méhen belüli időszak alatt elszenvedett károsodás következtében kialakult, központi idegrendszeri eredetű bénulás írás - A beszéd és a gondolkodás grafikai megjelenítése. Ez a bonyolult, tudatosan és szándékosan kialakított pszichomotoros nyelvi képesség, részét képezi az ember szóbeli kifejezésének. A gyermek grafikus ábrázolóképessége alapvetően a szellemi fejlettségtől, valamint a tapasztalatoktól függ. Az írás megtanulásához legalább ö t éves mentális kor, és jó térbeli tájékozódás szükséges írásgörcs - graphospasmus, m ogigrófa; Neurotikus eredetű mozgászavar. M egerőltető íráskor eleinte csak a kéz, majd az egész karban jelentkező, gyakran fájdalmas izomgörcs. Hasonló mozgászavar a kézműveseknél és a zenészeknél is előfordul. A megerőltetés, a fáradtság mellett az írógörcsnek pszichés háttere is van. Általában szorongás, konfliktus okozta feszültség idézheti elő.

217 $ 9* íriszavar - A központi idegrendszer sérülése következtében létrejött képességvesztés. Ez sajátos mozgászavar, mely a kéz izmainak normális működése mellett az íráskészség csökkenésében vagy teljes elvesztésében mutatkozik meg. A mozgászavart a domináns agyi félteke fali, homlok- vagy tarkólebenyének sérülése idézi elő. Enyhe formája a grafaszténia, súlyosabb megnyilvánulása pedig, az agráfia. A beteg képtelen leírni a betűt vagy a szót. Enyhébb esetben a betűket felcseréli, a szavak betűinek nagyságrendi szabályosságát nem tartja meg. írisz - szivdrványhdrtya; A szemlencse előtt található, izomrostokkal ellátott hártya. Közepén helyezkedik el a pupillanyílás (szembogár), amelynek nagyságát a retinára eső fényingerek határozzák meg, és az íriszben levő izomrostok szabályozzák. Szövetileg az írisz kötőszövetből és izomrostokból áll. A hátsó felszínén festéket tartalmazó réteg található. A szivárványhártya színét a pigm enthám és a kötőszöveti váz (strom a) m elanin-pigment tartalma határozza meg. A pigment teljes hiányát a szemben albinizm usnak nevezzük. Ilyenkor a test egyéb szöveteiből is hiányzik a festék. trrcverzibilitás Visszafordíthatatlan állapot. Például az értelmi fogyatékosság egyik jellemzőjeként az irreverzibilítást szokták emlegetni. im ta b ilitá s - ingerlékenység. I Ishihara-teszt - Színvaksági teszt. A vizsgált személynek különböző színek komplex háttere előtt ki kell választania egy mintát. A színvakok erre nem képesek. K űkolaéretden gyermek - Az a gyermek, akinek fizikai (testi), pszichikai (lelki) és szociális fejlődése általánosan vagy részlegesen elmarad a vele egykorú iskolaérett (6-7 éves) gyermekekétől. Beiskolázásuk csak speciális segítséggel sikerül. Az iskolaéredenség a legtöbb esetben a szociális beilleszkedés problémáiból adódik. D e előidézheti a retardált fejlődésmenet, ingerszegény környezet is. Ezekre a gyermekekre jellemző az értelmi fejlődés kisfokú lemaradása, érzelmi labilitás, túlzott mozgékonyság, túlzott játékosság, a szándékos figyelem fejletlensége, a feladattudat gyengesége vagy hiányossága. Tanulásukra jellemző, hogy túlzón időráfordítás mellett sem eredményes, fáradékonyak, figyelmük dekoncentrált. Gyakran találkozhatunk megkésett beszédfejlődéssel. Ha a gyermekeket beiskolázzák, a magatartási rendellenességeken kívül gyakran jelentkezik az olvasási, írási és számolási gyengeség is. A legtöbb esetben a gyermek, a szakemberek (logopédus, fejlesztő pedagógus) speciális segítségével felzárkóztatható a társai színvonalára. 2 1H

218 CS* iskolaérettség A gyermeki fejlődésnek az a szintje, amely a beiskolázási, az iskolai követelményekhez való alkalmazkodást lehetővé teszi, mind fizikai (testi), mentális (értelmi) és szociális (társadalmi) értelemben, anélkül, hogy a gyermek személyisége károsodna. F a fejlettségi fok 6-7 éves kor között alakul ki. Az iskolaérettség megállapítása a személyiség összetett és alapos vizsgálatát teszi szükségessé (orvosi, pszichológiai, pedagógiai és környezeti vizsgálatokat). Az iskolaérettség legfontosabb összetevője az intellektuális és szociális érettség. Az énelmi fejlettség azt jelenti, hogy a gyermek szándékos figyelemösszpontosításra képes kb. 15 percig. A formát, a nagyságot, az irányt differenciáltan és tudatosan észleli. Egyszerű cselekedeteket tervszerűen tud végrehajtani. A 6-os számkörön belül megvannak a számfogalmai. Jó verbális készséggel, fogalomfejlertséggel és memóriával rendelkezik, mely lehetővé teszi, Hogy néhány mondatból álló történetet megközelítő pontossággal el tud ismételni. Az érzelmi - akarati fejlettséget mutatja az, hogy a vizsgálat idejére el tud szakadni családjától, tudja követni a más felnőttek utasításait, van feladattudata, kitanóan alkalmazkodik a szabályokhoz, utasításokhoz. A szociális érettséget a csoportmunkában való részvétele, a csoportba való beilleszkedése mutatja. A csoportban képes egyénileg dolgozni, nem igényli az egyéni foglalkozást. Társaival kapcsolatot vesz fel, nem fél tőlük, magatartása nem agresszív. 4 6 * iskolai teljesítményzavarok-azoknak az iskolai tanulás folyamán tapasztalható gyengeségeknek, zavaroknak a gyűjtőfogalma, melyek leggyakrabban a kultúrtechnikák elsajátításában (olvasás, írás, számolás) nyilvánulnak meg. Ugyanakkor a készségtárgyak (rajz, ének, testnevelés) vagy akár az idegen nyelv elsajátításának nehézségeiben is fellelhetők. Gyakran magatartási zavarokkal párosulnak, amelyek lehetnek időszakosak (pl. hosszas betegség következményeként) vagy tartósak (iskolai éredenség következményeként). Érinthet egy-egy tantárgyat (olvasás-írás), de lehet általános, azaz minden tantárgyra kiterjedhet. Az iskolai teljesítményzavarok kialakulhatnak életkortól, iskolatípustól, osztályfoktól fiiggedenül is ép és fogyatékos gyermekeknél egyaránt. A kiváltó okai változóak lehetnek: fejlődési eredetűek, neurogén tanulási zavarok, értelmi, testi, érzékszervi valamint beszédzavarok, gyenge tehetség, ingerszegény környezet szociokulcurális depriváció, elhanyagoltság, kedvezőtlen tanulási-tanítási feltételek (pl. hiányzás), érzelmi és társas kapcsolatok (pcremhelyzet, családi konfliktusok stb.). Jól körülhatárolt csoportot képeznek az olvasás-, az írás- és a számolászavarok (lásd: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia). Ezeket specifikus tanulási teljesítményzavaroknak is nevezik. A magyar szakirodalomban a fogalomnak még nincs egy egységes meghatározása. Időbeni felismeréssel, differenciált pedagógiai módszerekkel (egyéni foglalkozás hangsúlyosabbá tétele, kompenzáló programok, a családdal való együttműködés stb.) nagymértékben csökkenthetők vagy akár meg is szüntethetők. 219

219 0 7 * iskolaszanatórium - Gyermekgyógyintézetben, illetve kórházakban működő iskola. Fenntartója az az egészségügyi intézmény, amelyben működik. Az intézmény egészének célja a beutaltak mielőbbi meggyógyítása, teljes rehabilitációja. Az iskolaszanatórium alapvető feladata a betegek pedagógiai ellátása, mely igazodik a beutaltak életkorához, iskolai státuszához, egészségügyi, és személyiségállapotához. Tehát feladatkörükbe tartozik az elsősorban betegségük miatt hátrányos helyzetbe került gyermekek és fiatalok felzárkóztatása, terhelhetőségüktől függően iskolai tanításuk, vizsgára való felkészítésük, személyiségformálásuk. Magyarországon az iskolaszanatóriumok mellett gyermekszanatóriumok is működnek, ahol nem csak iskoláskorú gyermekek, hanem minden rászoruló gyermek elhelyezést nyerhet. isthm ua fau d u m - torokszoros (lásd: szájüreg). m iteráció - ismétlés (lásd: dadogás). Ito-szin dróm a - Autoszomális recesszív öröklődésű kórkép. Megnyilvánulása: a törzs és a végtagok bőrén szétszórt, depigmentált (festékanyag hiánya) területek alakulnak ki. Gyakori velejárója az értelmi retardáció, rövidlátás (m iopia), kancsalság (strabismus), mellkasi elváltozás, ferde nyak (torticollis). izgatottság - pszichomotoros arousak A belső igénybevétel érzésétől kísért izgalmi állapot, mely terméketlen tevékenységben nyilvánul meg. Ilyen tevékenység, pl. az ide-oda járkálás, kéztördelés, ruházat húzogatása, hangos kiabálás stb. izom kontraktúrák - izomrövidülés, zsugorodás; Veleszületett formái közül a musculus stem ocleideom astoideus (fejbiccen tő izom) kontraktürája és a következtében kialakult torticollis museularis congenitus (ferde nyak) nevű betegség a leggyakoribb. A rövidült izom a fejet az azonos oldal felé dönti, és az ellenkező oldal felé fordítja. Tartós fennállása esetén arcasszimetriát, a nyaki gerinc görbületét okozhatja. izomrendszer betegségek - Az elsődleges izomrendszer betegséget m yopathiának nevezzük. (Létrejöttükben idegrendszeri tényezőket nem sikerült kimutatni). Ilyen a dystrophia musculorum progressiva - fokozódó izomsorvadással járó betegség. Különböző öröklődésű és lefolyású formái ismeretesek. Az izomrostok fokozatosan elpusztulnak. Rgymás mellett a legkülönbözőbb állapotban levő rostok találhatók. A megbetegedés öröklődése, helye és lefolyása szerint a következő fontosabb Típusokat különböztetjük meg: pelvifem oralis (l)uchenne) (medence-combcsonti)

220 típus \ k ro m o v /o m ih o / k o io rt, rc v c v ív nröklő désíl fo rm a. ^ éve* k o r k ö rü l ic lrn tk c z n c k a m n c ic k. A b e t e g é később á tterjed a felső végtagokra, m a jd a lég- /Ó- és szívizm okra, am i 10- I S évi Irlo lv J s urán halálhoz vezet. '^ h iaomao m úlás tzomdiszrrójia A harántcsíkolt izmok tömegének és teljesítőké' pességénck fokozatos csökkenése. Okozhatja az idegrendszer károsodása, keringési zavar, anyagcserezavar vagy működés hiánya. S l j m t é a o i - m yotonia; A szervezet izmainak kezdeti állandó feszültsége, amely az izomműködés hatásfokát lényegesen emeli. Az izomtónus nem állapot, hanem történés és a központi idegrendszer izgalmi állapotának megfelelően változik. A z t az ellenállást jelenti, amelyet az izom a passzív nyújtással szemben kifojt. Alvás alatt az izomtónus minimálisra csökken, tevékenység alkalmával fokozottabb. Állapota szerint lehet rpastim s (görcsös) és atóniás (petyhüdt). Az agyi bénultak (cerebral palsy) izomtónusára főleg a hypertónus a jellemző, aminek következtében a passzív mozgatás csak nagyobb erővel jöhet lécre. m ízület - articulatio; A gerinces állatok és az ember csontos vázát alkotó vázrészek kapcsolata, összeköttetése. Ezek lehetnek túl lazák (bizonyos rendellenességek, genetikus betegségek jellemző kísérőjeként - articulatio laxa)\ vagy merevek (bizonyos izombénulásoknál nem a használt izmokat összekötő ízületek el csontosódnak - ankylosis). 221

221 J nj hang helyes ejtése - A j zöngés szájpadi réshang. Képzése nagy részben megegyezik az i hang képzésével, de a nyelv olyan közel nyomul a kemény szijpadhoz, hogy a zöngébe bekerül a rés zöreje is. A helyes képzés: nyitott ajkak, nyitott fogrés. a lapos nyelv hegye az alsó fogmederhez támaszkodik, oldalpereme a felső zipfogakkal érintkezik. Középen hosszanti rés képződik, ezen keresztül hatol a zöngés levegő. A lágy szájpad zárja az onüreget. A hangszalagok zöngeállásban vannak. Jachton epilepszia epilepsia fbcalis, poszttraumds epilepszia; - Fokális (az agykéreg körülírt károsodása) epilepsziás rohamforma. Körülírt izomcsoportokra kiterjedő tónusos-klónusos görcsök. Pl. az egyik kézen kezdődő, majd a karra is kiterjedő izomrángásokból áll. i Jackson törvénye - Zavarok és kiesési jelenségek esetén a későbben szerzett funkciók az érintertebbek. Pl. a beszéd, mivel ez későn kialakuló funkció, nagyon érzékeny az agyban keletkezett zavarokra. Jakob-Crcutzfcld-szindrónu - encephalopathia spongiojbrmis subacuta; Az időskor előtt fellépő, gyors lefolyású, ismereden degeneratív (clfájulásos) betegség. Végtagi fájdalommal, izomsorvadással kezdődik. A későbbiekben dysarthria (hangok és szavak kiejtésének zavara), ataxia (a mozgás koordinációjának hiánya), valamint szellemi leépülés következik be. jdbeszéd - jelnyelv; A gondolatközlésnek jelek segítségével történő formája a hallássérülteknél. (Leginkább kézjelekkel, de mozdulatokkal, kifejező mozgással, gesztusokkal, stb. is történhet.) Két formáját különböztetjük meg: a természetes, egyéni jelnyelvet és a mesterséges vagy hagyományos jelnyelvet. Az egyéni, a jelentés valamilyen konkrét megjelenési formájára utal, utánzással, ábrázolással. (Pl. a kecske jele a szarvak és a szakáll jelölése; a most jele a maga elé mutatás stb.) A természetes jel. képszerűen jeleníti meg a jelentéssel kapcsolatos mozdulatok, cselekvések (a kulcs jele a nyitó mozgás) vagy lelki állapotokkal, tulajdonságokkal kapcsolatos kifejező mozgások (szomorú jele a szo- 222

222 morú.lukilqivé..ilamclvik elemei. A természetes jel érzékletes és motoros kapcsolatban v. általa megjelöli konkrétummal. A hagyományos (mesterséges) jelnyelv a természetes jelek megegvezéses formái. Jelkinc.sc gazdagabb, mint az egyéni jelnyelvvé. Ebben már olyan jelek is szerepelnek, amelyek egy-cgy jelenség tulajdonságából nem tartalmaznak semmit. Megértésük csak tanulás útján lehetséges. A hagyományos jclnvelv helvi jellegű, ezért egy-cgy kifejezésre a különböző közösségek eltérő jeleket használnak. Ennek ellenére is a hallássérültek viszonylag jól megértik egymást, mível a mesterséges jelnyelv jeleinek az alapját többnyire a természetes jelek képezik. % JerweU-Lange-Nielsen-szindnSma - kardio-auditorikus szindróma; Jellemzője, hogy kétoldali súlyos nagyothallás mellett még szívrendellenességek is mutatkoznak. Autoszomális recesszív öröklődésű betegség. Jeunne-Tom m asi-freycoii Nivelon-szindróma - Autoszomális recesszív örök' lődésű veleszületett tünetegyüttes. Jellemzője a belső fiil eredetű süketség, cerebcüaris ataxia (kisagyi mozgászavar), értelmi fogyatékosság, a kis kézizmok sorvadása, hepatomegalia (májmegnagyobbodás), korai elfogatlanodás. jobbkezesség - A jobb kéz működésbeli dominanciája; Fejlődéstani és örökléstani adottság. Esetében a bal agyfélteke fejlettebb, mint a jobb. Ez az általánosabb fejlődési forma, szemben a balkezességgel. Johanson-Blizzard-szindróma - Ritka tünetegyüttes. Öröklődésmenete még nem tisztázott. Jellemzője az aredeformitás, süketség, hypohtyreosis, törpenövés, a fogazat hiányos fejlődése stb. vfpfc Juberg-Hayward-szindróm a Autoszomális recesszív öröklődésű zavar. Klinikai jel' lemzői a m ikrocephalia, kétoldali ajak- és szájpadhasadék, foghiány, széles, lapos on, fiilkagyló-rendellenesség, ^ hüvelykujj satnya fejlődése, a könyök nyűjtásképtelensége stb Juvenilis rheumatoid arthritis - a reum atoidarthritis; Gyermekkorban kialakuló formája. Ismeretlen okú rendszerbetegség. Jellemző tünete az ízületi megbetegedés. Az ízületek mellett azonban az inak, izmok, a szív, a lép, a vese és a máj is megbetegedhet. A tünetek egy vagy több ízületben jelentkezhetnek. Ezek megegyeznek az ízületi gyulladás tüneteivel: fájdalom, duzzanat és mozgáskorlátozottság. A duzzanatot az ízületi nedv (synovia) kóros szaporodása okozza. A mozgáskorlátozottság reggel a legnagyobb, de a mozgás során csökken. A betegséget kísérhetik izomfájdalmak, fáradékonyság és a belső szervek működészavara. A későbbi időszakban a mozgáskorlátozottság állandósulhat. A prognózis változó. Enyhe esetben a teljes gyógyulás is elérhető. Súlyosabb esetekben deformitások, súlyos mozgáskorlátozottság, súlyos testi fogyatékosság alakulhat ki. E tüneteket kísérhetik belső szervi szövődmények is, melyek a beteg korai halálához vezetnek. Az esetek nagy többsége a két véglet között található. 223

223 K k hang helyes ejtése - A k hang zöngétlen szijpadi zárhang. Képzéskor az ajak nyitott, a fogrés nyitott, a nyelvgyök a szájpadlással zárlatot pattint (palatovelaris explozivdk), a lágyszájpad zárja az orrüreget. A hangszalagok fúvóállásban vannak. K abuki M ake-up-szindróm a - Autoszomális domináns öröklődésű fejlődési zavar. Tünetei: a jellegzetes arc, kifelé és lefelé ívelt szemrés, pisze orr, nagy fülek, alacsony termet, mentális retardáció. Az ízületi szalagok lazák, ezért gyakori a spontán ficam (luxatio), csípódiszplázia, scoliosis (gerinc oldalirányú görbülése). k a m p im é te r- A látótér terjedelmének vizsgálatára és a szem teljesítménykiesésének lokalizálására szolgáló speciális készülék. 4, kancsalság - strabism us; A szemtengely ferdesége egy pontra két szemmel történő fixáláskor. Ha a szemgolyók tengelye nem párhuzamos, hanem összetérő vagy széttérő, akkor összetérő (strabismus convergent) vagy széttérő kancsalságról (strabismus divergent) beszélünk. K an n er szindróm a - Kora gyermekkori autizmus. Jellemzője az autisztikus magány" vagyis az érintkezési szükségletek korai hiánya. A beszédfejlődés visszamaradása. Kényszerű játékszokások, vagyis a gyermek nem játszik szerepjátékot és nem mutat igényt a mesék iránt. Az állandósághoz való rögeszmés ragaszkodás, amely beszűkült érdeklődési kört, valamint körülményes foglalatosságot jelent. Felnőttkorban a környezethez való gyenge alkalmazkodóképesség jellemzi (lásd még: autizmus). 6 * k a p p a c i z m u s *s/.é d h ib a. A k h a n g h ib á s e jté s e, e lh a g y á s a, in a s h a n g g a l t ö r t é n ő h e ly e t t e. \ A b c s z é d f c jl ő d e s k e z d e t i id ő s z a k á b a n g y a k r a n je le n t k e z ő 224

224 beszédhiba. Általában a zöngés g hang hibás ejtésével együtt jelentkezik. A beszédhibát S -6 éves koráig a gyermek önmaga korrigálja. Ha ez nem következik be. logopédushoz kell fordulni. Okai közötr leggyakrabban a nyelv renyheségét. a fbntm atikus hallás fejletlenségét, a nyclvmozgás ügyetlenségét szokrák emlegetni. & IcataJcpszia - Az akarattól függően működtethető izomzat lelki eredetű kóros gátoltsága. Szokatlan, gyakran fárasztó testhelyzetek merev rögzítettségét idézi elő. A beteg hosszú időn keresztül képes, gyakran fárasztó testhelyzetben maradni. Leginkább hisztériás állapotban, valamint szkizofréniában fordul elő. katatónia - Pszichomotoros zavarokkal és neurovegetatív eltérésekkel járó összetett szindróma. Főleg szkizofréniában fordul elő (kutatón szkizofrénia)t de endogén depressziók, fertőző betegségek és agydaganatok esetén is felléphet. A katatóniás állapotot szellemi gátoltság, tudati zárlat (stupor), izgalom, mozgászavarok beszédnehézségek kísérik. Jellemző külső megnyilvánulása, hogy az akaratlagos izomzat a legkülönbözőbb torz (természetellenes) helyzetekben hosszú időn keresztül (sokszor órákig) megmarad. Sok esetben a beteg megtagadja a táplálkozást és a beszédet is. Némelykor heves indulatok szakítják meg az állapotot: dühroham, kiáltozás, erőszakosság, mely veszélyes lehet a környezet számára. Kearns-szindróma - ophthalm opu gia extem a progressiva; Autoszomális recesszív öröklődésű okuláris m yopathia (izombántalom). A külső szemizmok progresszív bénulása, retinitis pigm entosa, és szívelégtelenség jellemzik. Ezekhez cerebeüdris ataxia, hallászavar is társulhat. Kenny LinareUi-szándrónm Feltehetően recesszív öröklődésű kórkép. Klinikai jellemzői a kis születési tömeg, a törpenövés, a hosszú csövescsontok kérgének túlzott megvastagodása, öreges arckifejezés, erős rövidlátás [m iopia). 11. kényszeres gyermek és ifjú - A kényszeresség olyan állandóan ismétlődő, a valóság által nem indokolt, leggyakrabban szorongással összekapcsolt gondolatok, cselek' vési késztetések, amelyeknek a gyermek úgy érzi, nem tud ellenállni. A kényszeres állapotnak a meghatározása a szakirodalomban sokféle és sokszor egymástól eltérő. A szakemberek között vannak, akik a pszichopátiák és vannak, akik a neurózisok közé sorolják és a félelem, szorongás erősebb fokának tekintik. A szorongás a bizonytalan, sokszor tárgynélküli félelem. A fóbia vagy iszony már védekezés, mert tárgyat talált. Ilyen fóbiák: agorafóbia vagy tériszony, klausztrofóbia a zárt térről való félelem, a mélységtől, az állatoktól való iszonyodás. Ezektől a fóbiák-

225 tói megkülönböztetik a kényszeres fóbiákat: a betegségről, a piszokról, vértől, viharról, elpirulástól, sötéttől való félelmeket. Ezek már gyermekkorban észlelhetők. A szabad akarati elhatározás beszűkülése legtöbbször csak néhány kényszerű szokásra szorítkozik. A leggyakrabban a következőkkel találkozhatunk: gondolkodási kényszer (illetlen, utálatos gondolatok állandó visszatérése), beszédkényszer, kényszeres cselekedetek (szokások) pl. bizonyos szabály szerinti lépegerés, tárgyak állandó megszámlálásának a kényszere, a tisztálkodási kényszer stb. A kényszeresség mögött bizonytalan, tartalom nélküli félelem van. A kényszeres cselekedet voltaképpen védekező mechanizmus. A kényszeres tünetek nehezen tisztázhatók kisgyermekeknél, értelmi fogyatékosoknál vagy agyi károsodást szenvedett személyeknél. képezhető értelm i fogyatékosok - (régi kifejezés) Valamikor a kisegítő iskola tanulóit nevezték így. A mostani szaknyelv a tanulásban akadályozott elnevezést használja. kephalikus - cephalicus, feji-, fejh ez tartozó. keratectosia szaruhártya kiboltosulás\ A gyulladás folyamán a felpuhult eom ea szövetet (szaruhártya szövetet) a szem fiziológiás belső nyomása kitágítja. Ezzel a szaruhártya-görbület fénytörési viszonyai is hátrányosan változnak meg. Az állapot a szaruhártya-gyulladás következményeként lép fel. keratitis - a szaruhártya gyulladásos megbetegedése. keratitis bullosa - hólyagos szarvhártya-gyulladdr, Rendszerint uvea-gyulladás vágy glaukóm a (zöld hályog) következtében kialakult sorvadásnak indult szemen, rosszul táplált szaruhártyán fordul elő. A hám nagyobb területen hólyagosán emelkedik, majd megreped. Az elhegesedett szaruhártyán, az amúgy is rossz organikus viszonyokat jelentősen tovább rombolja. keratitis parenchym atosa - A szaruhártya jellegzetes krónikus gyulladása. Kórokiam szempontból a veleszületett vérbaj egyik késői tünetegyüttesénck tekinthető. A megbetegedett gyermekek egy részének hallása is károsodik (nagyothalló vagy süket) a különböző fokú látási zavarok mellett. ''U. keratoconjunctivitis ekzematosa - ekcém ás kötóhárrya-gyulladasi holcg olyan gyermekeken fordul elő, akiknél valamilyen tuberkulotikus észrevétlen folyamai toxikus allergiái okoz. A gyakran kiújuló gyulladás a confunctirát (kötöhártw)

226 a com eával (szaruhártva) együttesen betegíti meg. Különféle formái vannak: a) d iffúz keratoconjunctivitts - melynek súlyos következménye lehet a kiterjedt szaruhárrv'a homány; b) keratitis fasciculosa - előrehaladó gyulladása nyomán szalagszerű homálv jelzi a defektust; c) keratitis corneae inftltrativa - bcszűrődéses csomós hegeket hagyhat maga után a szaruhártyán; d) pannus ekzamatosus - veszélye a kifekélyesedés, perforáció és a velük járó súlyos defektivitás. keratoconas - Serdülőkorú turrieephalids (torony alakú fej) gyermekeken látható néha a szaruhártya fokozatos kicsúcsosodása. Destruktív (romboló) gyulladás következménye. A szamhártya-gyulladás súlyosabb formája. k en to g lo b tis - A szaruhártya nagyfokú tágulata, mely előállhat fejlődési rendellenesség, gyulladás, fekély és pannus (szaruhártya erezetcsége) következményeként. >jmka kérgi vakság - A nagyagy hátsó lebenye belső oldalának elroncsolódása folytán előálló állapot. A beteg érzékszerve (szeme) ép, mindemellett nem lát. készségmaradvány - A megmaradt hallást vagy látást jelöli. k étkezesség - am bidextria; A jobb- és a bal kéz egyforma ügyes használata. $M k kétpetéjű ikrek - dizigóta ikrek; Két megtermékenyített pctesejtből (zigótából) kifejlődött ikrek, akik különböznek egymástól, különböző neműek is lehetnek. Általában csak annyi közös tulajdonsággal rendelkeznek, mint az átlagos testvérek. kettős fogyatékosság - járulékos fogyatékosság. kettőshangzók - diftongusok; A kér magánhangzó egy szótagot alkotó kapcsolatát kertőshangzónak (ditongusnak) nevezzük. A magyar köznyelv általában kevés diftongust használ: au tó, augusztus, Európa stb. 27* kezesség - A domináns agyfélteke működésének következtében a gyakrabban használt, ügyesebb, erősebb kéz megjelölése. A domináns agyféltekétől függően létezik jobb, illetve balkezesség. 28* KUoh-Nevin-betegség - dystrophia musculorum progressiva ocularis; Recesszív öröklődésű, progresszív izomsorvadás, amely a szem- és a garat-, esetleg egyéb izmok sorvadását, az 1. típusú izomrostok pusztulását okozza. 227

227 2 9. kiném ák - m ozgásalakzatok; A vizuális fonetika jelelcmei. A beszédmozgások látható jellemzőit sűrítik magukba. kinesztctílau - saját mozgás érzékelése. A mozgásérzékeléssel vagy a testhelyzet-érzékeléssel összefüggő események vagy állapotok. A különböző testrészektől érkező mozgásérzékelési jelzések észlelése. Az ezt szolgáló receptorok az ízületekben, az izmokban, az inakban, illetve a belső fül egyensúlyozó szervében az ívjáratokban, találhatók. Szinonimái: mozgásérzékelés, testhelyzet-érzékelés. - cerebellum, az agy hátsó része. A corpus cerebeui összeköttetései alapján három részre tagolódik: vestibulocerebellum (a vesztibuláris szervvel áll kapcsolatban); spinocerebelhtm (a gerincvelővel áll kapcsolatban): pontocerebeilum (a hídon keresztül az előaggyal van kapcsolatban). A kisagy szabályos és egységes felépítésű szerv. Kérgében van a legnagyobb sejtsűrűség az egész idegrendszerben. Károsodása szabályozási zavart okoz, pl. a mozdulat a cél előtt remegéssel társul vagy az egyensúly fenntartását billegés akadályozza stb. Miután feltételezték, hogy a kisagy minden szabályozási folyamatban részt vesz, működésének kiesése nagyon paradox következményekkel járhat. Előfordul a kisagy veleszületett teljes hiánya. Ez az életben semmi következménnyel nem jár és csak a halál után derül ki. Lassan, fokozatosan kifejlődő kisagykárosodások is jóformán minden klinikai tünet nélkül maradhatnak. Ugyanakkor a kisagyi működészavarok nagyon változatos tüneteket is okozhatnak. Ezek közös elnevezése a cerebellaris ataxia. A kisagy igen sokféle szabályozásban működik közre, s a tünetek nem annyira magára a kisagyra, mint az egyes szabályozások károsodására jellemzők. kisebbrendűségi érzés - kisebbrendűségi komplexus; Nyomasztó, a szabad cselekvést korlátozó vagy gádó lelkiállapot. Ebben az állapotban az egyén másoknál kisebb I értékűnek érzi magát. Nem bízik a saját képességeiben egy feladat megoldásánál. Forrása lehet az igények és a kudarctól való félelem közti összeütközés. A komplexus torzult viselkedésmódokhoz is vezethet, melyek közül a legfeltűnőbb a vélt hiányosság túlkompenzálása. Pl. ezzel magyarázzák az alacsony férfiak agresszivitását. Esetenként a kisebbrendűségi komplexus egy létező fogyatékosság (pl. dadogás, értelmi akadályozó ttság, testi fogyatékosság stb.) vagy egy előnytelen személyes tulajdonság (kis termet stb.) következtében jelentkezik. Ez a leggyakrabban durva viselkedési formákban mutatkozik meg, mint a kötekedés, zsarnokoskodás, dicsekvés vagy éppen nyomasztó gondolatokban ölt testet. 32* kisegítő iskola - Régi, elavult elnevezés. Azokat az iskolákat jelölték, melyek feladata az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek szcgregált oktatása, nevelése volt. Ma hivata 228

228 losan..eltérő tantervű általános iskola" vagy speciális általános iskola vagy enyhén énelmi fogyatékosok általános iskolára fogalmakat használják. Azonban nem hivata- losan még mindig a kisegítő iskola elnevezés népszerű. Kitahara-szindróm a - chorioretinitis centrális serosa; Ismeretlen eredetű, red- szerint féloldali chorioretinitis (érhártya és ideghártya együttes gyuladása), hirtelen fellépő látásromlással, centrális scotomával (látótérkiesés). a * klausztrófóbia - Zárt tértől való beteges félelem (pl. gépkocsi, irodahelyiség, előadóterem stb.). Ilyen helyen a betegnek erős fulladásérzése támadhat. m kleptom ánia - kényszeres lopás; Ellenállhatatlan vágy a lopásra, anélkül, hogy szüksége lenne a tárgyra. Elég ritkán előforduló bántalom, kóros késztetés főleg nők, valamint fétisimádók körében ügyelhető meg. Az értelmi sérülteknél, esetleg agyvelőgyulladás utáni állapotban is előfordulhat. K U nefelter-szindróm a - Kromoszóma rendellenesség Az Y-kromoszóma mellett két darab X nemi kromoszómát találunk. Kromoszóma képlete: 47, XXY. Tünetei: eunuchoid alkat (magas, vékony termet, hosszú alsó végtagok), gynaecomastia (a férfi emlőmirigyek kóros megnagyobbodása), hypogonadism us (kis herék), azoosperm ia (az ondó spermiumhiánya). Mindez azt jelenti, hogy a beteg csökevényes herékkel rendelkezik, és az esetek többségében képtelen a megtermékenyítésre. Jellemzői még a hrachycephalia (rövidfejűség), a nyakon mélyen lenőtt haj. Bár a betegek többsége ép intellektusú, az átlagnál gyakrabban fordul elő az énelmi fogyatékosság fokának különböző variációja. Az ép intellektusú fiatalok között is gyakori a tanulási és beilleszkedési zavar. 3 & Klippel -Feil-szindróm a spina bifid a cervicalis; Autoszomális domináns módon öröklődő kórkép, a nyaki gerinc multiplex (sokrétű) fejlődési zavara. Jellemző tünete a rövid nyak, a tarkón mélyen lenőrt hajjal. A nyakcsigolyák öszszecsontosodása következtében a fej oldalirányú forgása gátolt. Egyéb járulékos rendellenességek: m eningokele (agyhártyasérv), süketség és hallójárathiány, ízületi merevség az ujjízületekben, gerinchasadék, veleszületett szívfejlődési rendellenesség. 39* klónus - rángás; A dadogásban egy-egy szótag vagy szó görcsös ismétlése. A neurológiában a klónus valamely izom vagy izomcsoport gyors összehúzódása és lazulása.

229 Kniest-szindróm a nanismus pseudometatropica; Autoszomális, domináns öröklődésű kórkép. Jellemzője a diszproporcionált (aránytalan) törpenövés, rövid törzs, kyphosis (a gerinc háti hajlatának megtörése, púposság), az arc aránytalansága, hypertelorizmus (a szemek közt a normálisnál nagyobb távolság), rövid nyak, az ízületek fájdalmas mozgáskorlátozottsága, miópia. kóm a - coma, stupor; Mély eszméletvesztés. A beteg az erős külső ingerekre sem válaszol. Létrejöhet pl. agyvérzés, szélhűdés, agysérülések, nyugtatószerek túladagolása, epileptikus görcsrohamok stb. folytán. kom penzáció - kiegyenlítés, pótlás, kiegészítés; A kompenzáció a szervezet, valam int a személyiség funkcióinak (valamilyen sérülés, illetve fogyatékosság következményeként létrejön) sérülése vagy elvesztése esetében kialakuló sokirányú és sokrétű átrendeződési folyamat, mely a funkciókiesés pótlására irányul. Az oktatásban akkor beszélünk kompenzációról, ha valamilyen teljesítményt, viselkedést vagy magatartásformát az idegrendszer sérülése mian a szokásostól eltérő pszichikus funkciókra, szokásokra vagy készségekre építve alakítunk ki. Pl. hallászavar esetében a beszéd fejlődés elmaradását a szájról olvasással és kéz jelbeszéddel kompenzálják. A látás csökkenésének vagy teljes kiesésének következményét a hallószcrv differenciáló képességének fokozásával, a tapintási érzéklet aktivizálásával kompenzálják stb. >40^ konduktív nevelés - konduktív pedagógia A kondukció; - rávezetést jelent. A konduktív szó a tanulás aktív formáját hangsúlyozza. A konduktív nevelés olyan egységes személyiségfejlesztő, funkcionális rendszer, mely elsősorban a központi idegrendszeri mozgássérült károsodottakkal foglalkozik. A konduktív pedagógia az ember szemléletének, aktivitásának, küzdeni tudásának, tanulási képességének, életrendszerének kialakítási programja, mely szerint a rossz működéseket0 (lásd: diszfunknós gyerm ek), jó működésekké (lásd: ortofitnkciás gyermek) kell alakítani. Gyakorlati alapelve, hogy a fogyatékos gyermeket mint megbonthatatlan működő egységet kell kezelni. A konduktív pedagógia szerint a károsodott idegrendszernek is vannak olyan tartalékai, kihasználatlan kapacitásai, melyeket új kapcsolatok kiépítésével, a tanulási folyamatok megfelelő irányításával, rávezetéssel mozgósítani lehet. Mivel a rendszer személyiség-, nevelés-, és tanulásközpontú, ezért a mozgás fejlesztése nem különálló feladatként, hanem a személyiség általános fejlesztésében beágyazott fontos folyamatként jelenik meg koníabuláció - hozzámesélés; Az élm ények pontatlan rögzítésekor az emlékezeti hiányok kitöltése olyan hihető (valóságosnak tűnő) történetek elmesélésével.

230 melvek ugyan nem igazak. de nem is szándékos hazugságok. Az emlékezetzavar agysérülés következtében alakulhat ki. A konfahuláció előfordul még az értelmi fogyatékosoknál, pszichopatáknál és bizonyos fajta elmebetegségben. 45* kongenitális - Olvan tulajdonságok, melyek az egyén születésekor jelen vannak, de nem feltétlenül veleszületettek. ;jé k kongenitális methemoglobűiémm - A vörös vénestekből hiányzó egyik enzim következtében alakul ki. Miután az enzim (diaforáz I) hiányában a metahcmoglo- bin az oxigént nem képes megkötni, hipoxia (a szövetek oxigénszegénysége a vér csökkent oxigéntelítettsége miatt) alakul ki. Ennek következtében károsodik az idegrendszer és ez súlyos énelm i fogyatékosságot okoz. m konkordáns ikerpárok - Azonos nemű ikerpárok (fiú-fiú vagy lány-lány) ;<áhl knnnatálu lues - szifilis, vérbaj Kórokozója a Triponem a pallidu m elnevezésű baktérium. A magzat transplacentárisan fertőződik. Az újszülönek kis tömeggel jönnek a világra. Tünetei: máj- és lépnagyobbodás, szalonnás bőr, hurutos orrnyálkahártya, fogzománc-rendellenesség. Amennyiben a lues csak a későbbi gyermekkorban nyilvánul meg (lues hereditaria tarda). Ennek jele a Hutchinson-féle triász: csipkézett szélű, hordó alakú metszőfogak, eonjunctivitis parenchymatosa (minden működő szövetre kiterjedő kötőhártya-gyulladás), melynek következménye vakság, valamint a belső fiil pusztulása, mely süketséget okoz. Mindehhez súlyos énelmi fogyatékosság is társul. <49* kontraktúra - contractura; Torzulással járó izomrövidülés, zsugorodás, rögzülés. 59* konvergencia - összehajlás, összefutás, összetartás; Általában a divergencia jelenségének ellentétes jelenségére alkalmazzák. A nézés irányának (látótengelyek) a közelben levő tárgy szemlélése során bekövetkezen összefutása {kancsakság). S Í* konvulzió - A központi idegrendszer zavarai (pl. epileptikus gócok, a koponyát én traumák vagy elektrosokk) következtében kialakult heves és fájdalmas izom rángógörcsök koordináció - összehangoltság. 53* koordinálatlanság - összehangoltság hiánya vagy egyensúlyzavar a testrészek működésében. Komplex mozgások kivitelezése során az izomcsoportok nem

231 kellő mértékű összhangja, együttműködése. Tágabb értelemben a részek hibás működéséből eredő egyensúlyzavar koprofágia - coprophagia, scatophagia; Ürülék fogyasztása. Leggyakrabban súlyos értelmi fogyatékosoknál vagy demenciában fordul elő. Néha megjelenik neurózisban vagy súlyos affektív traumák után is. koprolália - Obszcén vagy nagyon ocsmány beszéd. Előfordulhat félénk ifjaknál, amikor ezt környezetük sokkolására használják. Kóros állapotokban is előfordul, például az enyhén értelmi fogyatékosoknál. koraszületés - Két alapvetően eltérő csoportját különböztetjük meg. Az első csoportban azok a gyermekek tartoznak, akik valóban idő előtt (38. hét előtt) jöttek a világra. A másik csoportot azok a gyermekek képezik, akik ugyan időben születtek, de a magzati súlynövekedés retardációja miatt kisebb a súlyuk. Ezeket az újszülötteket többféleképpen hívják, mint: dysmaturus, pseudopraem aturus, ^alulfejle tt újszülöttek"> intrauterin növekedés-visszamaradás", stb. A WHO-szakértő bizottsága 1961-ben a g alatti élveszületésekre a kis súlyú újszülött" elnevezést ajánlotta. A koraszülöttség mint anamnesztikus adat igen gyakran fordul elő a fogyatékosok oki statisztikáiban. A kis súlyú koraszülöttek veszélyeztetettek. koreoatetozis - atetózis; Olyan mozgászavai, melyet az agy sérülése okoz. Jellemzői, hogy a beteg nem tudja kontrollálni izommozgását karban, lábban, kézben és szájban. M intha az érintett izmok saját életet élnének. f f l. korlátoltság - Gyenge képességet jelent, amely még az átlagos (normális) keretein belül van. Általában megállapodástól, a mérési vizsgálati eljárástól függ, hogy a gyenge képességekkel rendelkező gyermekeket a korlátoltak vagy az enyhén értelmi fogyatékosok közé sorolják. Az elnevezést ma már az akadályozott kifejezés (lásd: tanulásban akadályozottak) váltotta fel. / J 9. kóros beszédgyengeség - Általában a három év körül megindult beszéd kísérőjelensége. Tünetei: a megkésett beszédfejlődés; makacs általános pöszeség, agramm atizmus; később írás- és olvasászavarok. Hadarás is kísérheti, mely később dadogássá alakulhat. korrekció - A p e d a g ó g i a i Ita tá s o k o l y a n r e n d s z e r e, a s z e m é ly is é g fe jlő d é s é b e n b e á l lo t t z a v a r, h i á n y o s s á g v á g )' r e n d e lle n e s s é g k ija v ít á s á r a, m e g s z ű n t e ié. n v u l.

232 Szűkcbb s/.ociálpcdagógiai értelemben a defektusok, ill. fogyatékosságok következményeinek kijavítására, megszüntetésére irányuló tevékenységet jelenti. 1. korrekciós nevelés - (a szakirodalomban ma már nem használt fogalom) Azoknak a nevelési és oktatási ráhatásoknak az elkülöníthető rendszere, melyeknek célja az anomáliás gyermekek fizikai és pszichikai fejlődésében jelentkező defektusok leküzdése, illetve enyhítése. A korrekciós ncvelőmunka a különböző típusú anomáliás gyermekek nevelési folyamatának egyik fő jellemzője. m korrekciós osztályok - Olyan kis létszámú ( gyermek) osztályok, melyekben átmenetileg tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása folyt. Az osztályok ma már megszűntek. a * k o rd k ilis vakság - agykérg,i vakság; A kortikális vakság egy olyan folyamat, mely a iátóközpontok megbetegedésén alapszik. A betegnek ugyan van fényérzése, vagyis a fényingerek közvetítése a központ felé zavartalan, de a bejövő fényingerek értékelése már hiányzik. A kérgi vakság mellett gyakran hem ianopszia is fennáll, vagyis a látótér fele tökéletesen, a másik pszichikailag vak. A kérgi vakság jellemzői: a beteg határozottan tagadja ezt a fogyatékosságot, ugyanakkor a környezetében állandóan beleütközik a tárgyakba, a személyekbe, de úgy viselkedik, mintha ez véleden volna. Valódi kérgi vakság általában cerebrovascularis (agyérrendszeri) katasztrófák után alakulnak ki, m int például az agyvérzés. Az agy vérellátási elégtelensége következtében percek alatt a kétoldali occipitális lebeny egyidejű károsodása folytán kérgi vakság alakul ki. Nem érintenek a szemmozgások, sem a pupillareflexek. A pszichés zavarok társulása miatt a beteg képtelen tájékoztatni környezetéről, ezért állapota súlyosabbnak tűnik, m int a vakoké. Az épelméjű beteg az általa azelőtt jól ismert személyeket, tárgyakat ugyan látja, és elemeiben leírja, de a részeredményeket képtelen szintetizálni, képtelen az ösz-szefiiggéseket felismerni, vagyis vizuális agnóziában szenved. A vizuális agnózia vonatkozhat élőkre, személyekre, a térre és annak ábrázolására, a színek megjelölésére. A téragnózia a nem domináns félteke sérülésekor észlelhető akár olyan következetességgel, mint ahogyan jellemző az afázia, diszfória (rossz közérzet) a domináns féltekéi kéreg bántalmaira. A tünetek kiterjednek az olvasási (kialakul a diszlexia vagy akár az alex ia is) valamint a számolást készség romlására (discalculia, vagy akár acalcu lia is kialakulhat). Megjelenik a térbeli orientáció zavara, az ún. geometriai optikai agnozia (a beteg képtelen felbecsülni, hogy mi van távolabb, mi van közelebb, mi van hátul és mi van elöl, felül és alul). 233

233 K oshew m koff-szindróm a - A szindróma a Jackson-epilepszia különleges formája, tartós izomgörcsökkel, tudarvesztéssel. A test körülírt részein folyamatos mioklónus (izomrángás). Az izomrángással azonos oldalon neurológiai tünetek is jelentkeznek. K önigsm ark-h olknder-berlin-szindróm a Autoszomális recesszív öröklődésű betegség, amelyre jellemző a belső fül eredetű süketség és atopiás derm atitis (veleszületett allergiás érzékeny bőrgyulladás) együttes előfordulása. könnyszenrek - A szem könnyszervei könnymirigyekből és könnyutakból áll. Akönnymirigyektulajdonképpenátalakultvercjtékmirigyek.aszemgödörkülső és felső szögletében találhatók, amelyekbőlcsatornákvezetnekakötőhártyazsákba. A fő könnymirigyeken kívül számos járulékos könnymirigy létezik. A könnyterm elés a szem és védőszervei izgatásának hatására (gyulladás, idegen test, irritáló anyagok) vagy pszichésen történik (sírás). A szemhéjak mozgatása, a pislogás következtében a könny szétterül a szaruhártya és a kötőhártya felszínén, és nedvesen tartja a szemgolyót. Az alsó szemhéj széle m entén összegyűlt könnyet a szemhéjak mozgása a belső szemzug felé hajtja, és az ott nyíló könnypontokon át a könnyutakba ju ttatja. A könnyutak a könnycsövecskékkel kezdődnek, amelyek ugyancsak a szemhéjak aktív működésével a könnyet a könyvtömlőbe juttatják. A könyvtöm lőből a könny a könnycsatornán át az orrüregbe kerül, onnan elpárolog. I M i környéki idegrendszer - perifériás idegrendszer; A központi idegrendszerből a szervezet többi részébe (periféria), valamint a szervekből a központba futó idegek, valamint a közöttük levő idegsejtek összessége. A környéki idegrendszer behálózza az egész testet. Részei a 12 pár agyideg, a 31 pár gerincvelői ideg és a vegetatív idegrendszer. környéki látás - perifériás látás; Azok a látási teljesítmények, melyek a szemnek retina fov ea centrálison (az ideghártya bemélyedése) kívül eső részeihez kötöttek. A perifériás vagy környéki látásnak jelentős szerepe van a tájékozódásban, a mozgásészlelésben és a szürkületi látás létrejöttében. A térbeli tájékozódáshoz szükséges perifériás érzékleti adatok kiterjedése a látótértől függ. A környéki látásnak jelentős szerepe van a mozgások optikai ellenőrzésében és méretezésében. A látóteret sújtó zavar a perifériás tárgylátás kiesésében mutatkozik meg (scotoma). A teljes kiesés esetében negatív scotomáról. ha a helyén fekete lolt jelentkezik az észlelésben, pozitív scotomáról beszélünk. 234

234 környezeti ártalm ak - A környezet (természeti, szociális, gazdasági stb.) tényezőinek legkülönfélébb rendellenességei, melyek kedvezőtlenül befolyásolják a személyiség fejlődését. Ilyen az elhanyagoltság, az cr/.elmi nélkülözés, ingerszegény környezet, az életkornak megfelelő élmények hiánya stb. Leggyakrabban az érzelmi élet, a szociális magatartás és az alkalmazkodóképesség funkciói sérülnek. Ennek következtében neurotikus tünetek (éjszakai ágybavizelés, onánia, a test himbálása, stb.) alakulhatnak ki. A csecsemőkori környezeti ártalmak intellektuális fejlődési zavart is okozhatnak. M f c kötőhártya - conjunctiva; A szem ínhártyáját kívülről a kötőhártya borítja, amely áthajlik a szemhéjra, és befedi annak felszínét. A kötőhártyának három része van: a szemgolyói vagy bulbáris rész, a szemhéjak belső felszínét borító palpebrális rész és a kettő közörti átmeneti kötőhártyazsák. kötőhártya-gyulladás - eonjunetivitis; ótvaros vagy pörsenéses köcőhártya-gyulladás {keratoconjunetivitis ekcematosa scrophulosa, lymphatica, phlycuunosa. Olyan gyermekeken fordul elő, akiknél valamilyen tuberkulotikus észrevéden folyamat toxikus (mérgező) allergiát tart fenn. A gyakran kiújuló gyulladás a conjunctivát (kötőhártya) a corneával (szaruhártya) együttesen betegín meg. Különböző formái ismeretesek: a) diffúz keratoconjunetivitis (szétterjedő kötő- és szaruhártyagyulladás) következménye súlyos kiterjedt szaruhártya-homály; b) keratitis fasciculosa - előrehaladó gyulladása következtében szalagszerű homály áll elő; ccratíus corneae infiltrativa - beszűrődéses csomos hegeket hagyhat a szaruhányán; d) pannus ekcemarosus ( a szaruhártya vérbő holyagosodása) veszélye a kifekélyesedés, a perforáció és az ezekkel járó súlyos defektivitás (leucoma - tömön fehér homály a szaruhártyán). T 2. középsúlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok - (elavult kifejezéssel immbtciuisck). Azok a gyermekek, fiatalok és felnőttek, akiknek intelligcnciafimkcióik jelentősen sérültek, ami egész személyiségfejlődésüket gátolja. A fő tünethez kommunikációs, motorikus, érzelmi és szociális zavarok is társulnak, ezért nagyon bonyolult és összetett fogyatékosság. Ugyanakkor gyakoriak a párhuzamosan megjelenő fogyatékosságok, melyeket ugyanazon ok válton ki, mint az értelmi fogyatékosságot. Ilyen zavarok jelentkezhetnek az érzékszervek működésében, a beszédszervek funkcióiban, a finom motorikában stb. A kognitív fejlődés az ádaghoz viszonyítva lelassult és behatárolódott. Tanulásukat a cselekvő - szemléletes felfogás jellemzi. Személyiségfejlődésüket a gyógypedagógiai nevelési tevékenység nagymértékben segíti, amelynek célja, hogy a középfokban súlyos értelmi fogyatékos egyént képessé tegye a képességeinek megfelelő 235

235 gyakorlati munkavégzésre, egyszerű társadalmi kapcsolatok kialakítására. Ennek következtében ezek az emberek társadalmilag védett környezetben (pl. védett munkahelyek) kiegyensúlyozott, teljes életet tudjanak élni (lásd még: értelmileg akadályozottak). központi idegrendszer - Az idegrendszernek az agykoponyában és a gerinccsatornában elhelyezkedő része. Ez szabályozza gondolkodásunkat, viselkedésünket és belső testi folyamatainkat. Részei az agyvelő (encepbalon) és a gerincvelő (medulla spinalis). A gerincvelőből 31 pár gerincideg lép ki. A gerincvelő működésére jellemző, hogy egyrészt fontos érző és mozgató pályák haladnak rajra keresztül, másrészt nagyon jelentős saját reflextevékenysége is van. A gerincvelő saját reflexei között megkülönböztetünk proprioceptív reflexeket (izomeredetű), exteroceptív (bőreredetű), valamint a zsigerek működését szabályozó vegetatív reflexeket. Az agyvelő a koponya üregében foglal helyet. Anatómiai szempontból az agyvelő részei: a két nagy kiterjedésű domináns agyrész a nagyagy és a kisagy. Mellettük található az agytörzs (truncus cerebri), mely magába foglalja a hidat, a középagyat és a köztiagyat. A nagyagy két szimmetrikus féltekéből (hemisferium) áll. Felszíne az agykéreg (szürkeállomány), melyen mélyedések (barázdák) és kiemelkedések (tekervények) húzódnak. A féltekék lebenyekre oszlanak (homlokfali-, halánték-, tarkólebeny). Az agykéreg a legmagasabb rendű idegi tevékenység, a beszéd és a gondolkodás központja, (lásd még; agy). központi látáa - A szem ingerfelvevő része a retina (ideghártya), melyben a fény észlelését csap és pálcika alakú idegvégződések végzik. Az elektromágneses rezgések közül a 400 és 800 nm hullámhosszúság közé esőket képes érzékelni. A pálcikák a szürkületi látás elemei és a retina perifériás részein helyezkednek el. Fényszegény környezetben a pálcikákban a rodopszin fotokémiai tulajdonságainak változásaival adaptálódnak. A fovea centrálisban (ideghártya bemélyedése), tehát a sárgafolt területén kizárólag csap alakú idegvégződések vannak, amelyek lehetővé teszik a nappali látást (éleslátás és színlátás). A központi éleslátás akkor a legjobb, ha a szem jó alkalmazkodó képessége (akkomodáció) és fénytörési viszonyai folytán a külvilág fordított, és kicsinyített képe a sárgafoltra élesen vetül. */fü l Krabbe I.-szindróma - Autoszomális recesszív öröklődésű enzimopátia (enzim hiánya okozta betegség). Okozója a galactocerobrozid-béta-galaktozidáz és a szulfotranszléráz enzimek hiánya, aminek következtében az agyban monocitaszerű sejtek szaporodnak fel, melyek tárolják a lebonratlan anyagot. A defektus kb. kétéves korra a beteg halálát okozza. Klinikai tünetei: fejlődési elmaradottság, mozpásszegénység, izomrángás és látóideg sorvadás.

236 Kram er-polinow-szindróm a - A kisgyermekek és iskoláskorúak hiperm otilitdsos, hiperkinéziás pszichózisa. Jellemző tünetei a nyugtalanság, ismétlődő sztereotip mozgások, ingerlékenység, megjegyzési zavar, valamint motoros beszédzavar. 7 *. Kraiise-szindróma - dysplasia encephaloophthalm iea; Olyan vcleszületerr rendellenesség, melyre jellemző a m icrocephalia (néha bydrocrphalia), súlyos értelmi elmaradottság, enophthalmus (mélyen ülő, visszahúzódott szemgolyó), strabism us (kancsalság), katarakta (szürke hályog). /ámk kretenizmus - A pajzsmirigy-hipo funkció következtében kialakult kórkép (endaknnopátia). A magzati élet során vagy korai gyermekkorban fellépő elégtelen pajzsmirigyműködés következtében jellegzetes fejlődési zavarok állnak elő. Endémiás és sporadikus formáját különböztetjük meg. Az endémiás forma esetében a jódhiány okozza a működési elégtelenséget. Jód adagolásával (pl. a konyhasó jódozisa) az állapot pozitívan befolyásolható. A sporadikus forma a pajzsmirigy működésének csökkenése vagy teljes hiánya (m ixödém a) következtében alakul ki. Mivel ez a forma jódrezisztens (jód adagolásával nem kezelhető), ezért nem szabad összetéveszteni az endémiás formával. Tünetei: aránytalan törpenövés, nyeregorr, nagy nyelv (m akrogbsszia), késői fogzás, száraz, duzzadt bőr, foltos haj, a normálisnál alacsonyabb testhőmérséklet (hipoterm ia), székrekedés. Csökkent alapanyagcsere, a nemi fejlődés kimaradása. A kórképet széles skálán megnyilvánuló értelmi fogyatékosság kíséri. A beteg pszichés aktivitása szegényes, kezdeményezés nélküli. Beszűkült mozgásigény. Fontos körülmény, hogy a kretenizmus majdnem minden esetben csomós golyvában (struma nodosa) szenvedő anya terhességéből származik krom atikus színes; Valamely színhez vagy színárnyalathoz tartozó (ellentétben az akromatikus»fehér-szürke-fekete«színekkel). 8Q«k rom oszóm a-a sejtmag állományából, genetikai inform áció hordozására és továbbítására kialakult, fajra jellem zően adott számban jelenlevő képződm é nyek. Bennük helyezkednek el az öröklés elemi egységei, a gének. Testünk sejtjei 4 6 kromoszómát tartalmaznak. Közülük 4 4 autoszóm a (testi krom o szóma) és 2 gonoszóm a (szexuális kromoszóma). A 4 6 kromoszóma 23 párt alkot, minden pár egyik tagja az egyik szülőtől, másik tagja a másik szülőtől származik. A párt alkotó kromoszómák egymásnak m ajdnem teljesen megfelelnek, vagyis homologok. Kivételt képeznek a férfinél a nemi kromoszómák (X és Y).

237 8 1. krom oszóm a-abberáció - kromoszóma-rendellenesség; A kromoszómák számai, illetve egy vagy több kromoszóma számát, vagy egy esetleg több kromosz.óma szerkezetét érintő rendellenesség, ami fogyatékossághoz vagy klinikai tünetekhez vezet. Normális állapotban az embernek 46 kromoszómája van. Ezt az állapotot eu ploidiának nevezik. Amikor ez nem áll fenn, akkor aneuploidiáról beszélünk. Az aneuploidiákon belül, ha egy sejtben egy homolog kromoszómapár két tagja helyett három van, akkor trisom iáról, ha viszont csak egy van, akkor monoszómiáról beszélünk. Egy vagy két kromoszóma hiánya rendszerint élctképtelenséghez vezet. Az X-kromoszóma monoszómiáját Tum er-szindróm ának hívjuk. A Downkór esetében a 21-es kromoszóma van feleslegben, tehát trisómiáról beszélünk. A kromoszómák bizonyos részeinek vagy szerkezetének rendellenességei, az örökölt értelmi- illetve testi fogyatékosság különböző formáihoz vezetnek. A negyvenedik életévük felett szülő nők körében ugrásszerűen emelkedik a rendellenességeket hordozó utódok száma. f 2* kryptophthalm us - rejtettszemüség; A szemhéjaknak a magzati hetedik hónapban kell elválniuk egymástól. Elmaradása fejlődési rendellenesség Kufs-betegség - K ufi-m ayer-kór, idiotia am aurotica tarda, idiotia amaurotica adultorum ; A Tay-Sachs-betegség felnőttkorban megnyilvánuló formája. kultúitcchnika Gyűjtőnév, mely az írás, olvasás és számolás elsajátítását jelenti. s. kulturtechnikai képtelenség - Az írás, olvasás és számolás elsajátításának képtelensége (pl. értelmi akadályozottaknál). 86. K urz-$zindróm a - Feltehetően öröklődő, ritka betegség. Tünetei: igen súlyos hyperm etropia (gyakorlatilag vakság), enophthalm us (visszahúzódott szemgolyó), orbitahipopldzia (a szemüreg fejlődési elégtelensége), normális szemfenéki kép. 87* különleges nevelés - Németországban a speciális pedagógiai tevékenység elnevezése kyphoscoliosis - A gerinc háti hajlatának fokozódása és oldalirányú elgörbülése kyphosis puposság; A gerinc háti hajlatának megtörő. 238

238 L 'á^őp j J hang helyes képzése Az 1 zöngés, fogmedri oldalrésű hang. Helyes képzése: nyitón ajkak, nyitott fogrés. A lapos nyelv hegye oly módon érinti a felső fogmedret, hogy közben mindkét oldalon rés támad a nyelvperem és a felső zipfogak közön (in távozik a zöngés levegő), majd a lecsapódó nyelv a követő magánhangzó igényének megfelelően szabad utat enged a hangnak. A lágy szájpad zárja az orriireget. IflhitálU - ajakhoz tartozó. 3b labiális hangok - ajakkerekítéses m agánhangzók; (pl. o, a, u stb.) Képzésükkor aktív izommunkával kör alakú, vagy ahhoz hasonló nyílást képzünk. j[ b labilitás - A személyiség harmóniaállapotának változékonysága. Jellemző rá a nagyon változékony figyelem, valamint a nagyfokú érzékenység. Az érzelmi labilitás, amelyet hangulatváltozásnak is nevezünk, váltakozó és gyakran ellentmondó érzelmek gyors egymás utáni megnyilvánulása. Az érzelmi labilitás különösen a gyermekeknél és a mániás izgalmi állapotban szenvedő felnőtteknél figyelhető meg. & labiodentális - Az ajakhoz és a fogakhoz tartozó. 6. labiolingualis - Az ajakhoz és a nyelvhez tartozó. 7. labirintus - A hallóideg-végkészüléket tartalmazó csiga és az cgyensúlyozóidegvégkészüléket tartalmazó ívjáratok közös neve a belső fülben. 8. labium - m indkét ajak; Az ajkak mozgékonyságukkal (fogsortól eltávolodó mozgás, kerek vagy széles nyílás képzése stb.) számos beszédhang képzésében vesznek részt. E mozgásokban egy sor izom segíti elő, melyek közül a legfontosabb a kör- 239

239 körös izom. A körkörös izom, kapcsolatban a többi izommal, lezárja a szájnyílást, kerekíti az ajkakat (pl. az ajakhangoknál), vagy ráfeszíri a fogsorra. A nyelv működése mellett a két ajak differenciált, gyors mozgása nagymértékben hozzájárul a hangok helyes kiejtéséhez. m labyrinthitis - Gyulladásos megbetegedés, mely a belső fület érinti. Nagy jelentősége van a hallási fogyatékosság létrejöttében. Részben veszélyes, mert a perilimfás terek összeköttetésben vannak az agyat körülvevő likvorterekkel, és így fennáll a meningitisz veszélye. Másrészt a belső fül károsodása süketséghez vezet. Különböző fajtái ismeretesek. Aszerint, hogy milyen mértékben érinti a labirintust: a) körülírt - a gyulladás csak a félkörös ívjárat falát ingerli; b) serosus (savós), diffúz - a gyulladás az egész labirintusra ráterjed; purulens (gennyes) - ritka gyulladás fajta, amelynek következménye az egyensúlyérzékszerv és a csiga végleges károsodása; A belső fulgyulladás tünetei: szédülés, hányinger, hányás, nystagmus (szemtekerezgés), kettős hallás {diplacusis), később recepciós típusú nagyothallás, illetve süketség. lacsio lézió, sérülés; Baleset betegség esetleg sebészeti beavatkozás következtében a testszövetet én sérülés. A viselkedés tanulmányozásában a kifejezés rendszerint agysérülésekre vonatkozik. lagoch ilia - nyúlajak. lagophthalm ua nyúlszem; A szemrés tökéleden záródása. A szaruhártya kiszáradása és táplálkozási zavaraival együtt járó kórfolyamat. H m IaUaűo - dadogás, hebegés. lalop athia - A különböző természetű és formájú beszédzavarok gyűjtőneve. S S í lalophobia - la b flb ia ; A beszédtől való beteges félelem. Főleg dadogók körében fordul elő. laloplegia - bénulásos némaság; A beszédszerv bénulása. lambdacizmus - Beszédhiba, amely az 1" hang helytelen képzésében nyilvánul meg. A beszélő a megfelelő nyelvállás mellett a hangszalagokkal nem képez rezgő mozgást, és így zöngétlen I keletkezik, vagy a nyelv egyik oldalszélén zárai alkotva képezi. Gyermekeknél gyakori, hogy az J" hang helyett n, t. d. j hangot 240

240 ejtenek. (paralambclicizmus). A beszédhiba oka lehet a fejlődési elm aradás, beidegzés) rendellenesség, szervi elváltozás. A hiba szakem ber (logopédus) segítségével viszonylag könnyen javítható. ' Landau Kleffer-szindróm a - A gyermekkorban beszédzavarral kezdődő, majd az egész resten epilepsziás görcsökkel járó kórkép. Gyakori a pszichotikus állapotig fokozódó magaranászavar. A kórkép eredete ismeretlen. m I^nHing szindróma - N orman Landing szindróma, gangliosidosis generalizata infantilis; Autoszomális recesszív öröklődésű enzimopátia (enzimhiány). Az enzimhiány következtében a galaktozid bontása zavart. A betegség az élet első hónap* jaiban már látszik: gargpyle-arc (ijesztő, durva arc,), macroglossia (nagynyelvűség), m acrocrania (nagy koponya), máj- és lépmegnagyobbodás, szívnagyobbodás, a pszichomotoros fejlődése zavart, agyi sorvadás és elbuculás (dem entia) jellemzi. Lange (C om elia de)-szindróma - Brachmann-Lange-szindróm a, amszterdam i típusú degeneráció és törpeség Ismeretlen eredetű embriópátia. Jellemzője a bohócarc, a m icrocephalia, széles orr, a homlokba mélyen benőtt hajzat, összenőtt szemöldök, távoiülő szemek, mongoloid szemréssel, kancsalság, szemizombénulások. Rövid, kis, széles orr, előreugró orrnyílások. Fogfejlődési rendellenességek. M é lyen ülő fiilkagylók, belső fül eredetű nagyothallás. Kis kezek és lábak. A törpenövéshez értelmi fogyatékosság is társul. ^ i f l a ntén szindróma - Dominánsan öröklődő betegség. Jellemzői: több nagyízület (könyök, csípő, térd) veleszületett ficama. Távol álló szemek, behúzott orrgyök, előredomborodó homlok, kéz- és lábfejlődési rendellenesség laryngo-stroboszkópia - A hangszalagok rezgésfolyamatának megfigyelésére szolgáló készülék. Segítségével olyan rezgések és mozgásfázisok válnak láthatóvá, melyeket - gyorsaságuk miatt - nem tudunk megfigyelni. I '2 3. larynx - gégefö; A légcső felső részén elhelyezkedő szerv, belsejében találhatók a hangszalagok látás - Az ember legfontosabb érzékelése, amely segítségével hatalmas mennyiségű információhoz jut. A látás a retina fényérzékeny látósejtjeinek működésén alapszik. A látási érzékletet a fénynek, a 760 és 390 millimikron (a milliméter egymilliómod része) hosszúságú elektromágneses hullámoknak a szemre gyakorolt hatása 241

241 kelti. A szemben fényiörő (dioptrikus) apparárust és idegkészülékeket különbőzterünk meg. A fényiörő közeg legfontosabb része a szemlencse. Ezen keresztül jut a fény a recehártyára (retina). A retina idegvégkészülék, mely a szemgolyó hátsó és belső falán található. Rajta keletkezik a látott tárgyak fordított és kicsinyített képe. A legsűrűbben elhelyezkedő fényérzékeny elemek a fov ea centrálisban (központi árok) találhatók. Ez az éleslátás helye. Kétféle elemet: csapot és pálcikát különböztetünk meg. A fény ezekben a sejtekben fotokémiai változásokat idéz elő, melyek elindítják az idegfolyamatokat, vagyis az ingerületet. Az ingerület a látóideg (nervus opticus) rostjai segítségével végül az agykéreg tarkói lebenyében levő látási kéregmezőbe (area striata) jut. í látásélesség - visus, je le : V; Az embernek az a képessége, hogy meg tudja különböztetni a tárgyak részleteit (tárgylátás). Kifejezhető a látásszöggcl is. A legkisebb távolságra levő, két fénylő pontból kiinduló iránysugarak által bezárt szöget látásszögnek hívjuk. Egészséges szemnél ez 1 perc. A látásélesség a tárgyak nagyságával fordított, a távolságával egyenes arányban van. A látásélesség énékét a Snellen-file törtben fejezik ki. A tön számlálója mindig a vizsgálat távolságát jelzi, míg a nevező azt a távolságot, ahonnan az ép szem az 1 ívperces látószöget adja. I i látási adaptáció A szemnek az a tulajdonsága, hogy különböző megvilágítási viszonyokhoz képes alkalmazkodni. A környezet fényviszonyaihoz való alkalmazkodásban a pálcikáknak nagy szerepük van. Jó adaptáció esetében a szem erős megvilágításban és félhomályban is képes az árnyalatok megkülönböztetésére. A szem patológiájában ismeretesek az adaptáció zavarai. A sötéthez való alkalmazkodás zavarát hem eralopiúnak vagy farkasvakságnak nevezzük. Ellentéte a nictalop ia, amikor a sötéthez való jó adaptáció mellett a nappali látás gyenge. I látási fogyatékosok érzékelése - Mivel a látási fogyatékosok nem vehetnek részt közvetlenül a látás útján a külvilág megismerésében, kénytelenek az épen maradt érzékszervi analizátorok (hallási, tapintási analizátor) funkcióira támaszkodni, és begyakorlással azokat érzékennyé tenni. Ezzel segítik elő a látás kompenzációját. A vakoknál megfigyelték, hogy hallásuk segítségével igen pontosan tájékozódnak környezetükben. Azok az apró zörejek, hangok, amelyek a látók figyelmét elkerülik, számukra pontos útbaigazítást adnak a környezet eseményeiről. Míg a látók számára az egyes hanghatások csak jelzések, addig a vakoknál a hangingerek tükröző funkcióval is rendelkeznek. A vakok hallása nem jobb a látókénál, csak gyakorlás útján szerzett tapasztalatok differenciáltabb működésre teszik képessé. Megállapították, hogy a vakok több zajt különítenek cl. mint a Utók. A vakok 242

242 a hőforrásokat sokkal nagyobb távolságból érzékelik, mint a látók, feltehető, hogy a levegőmozgás cs a légnyomás változásaira is finomabban reagálnak. A tárgyakat a tapintás útján ismerik meg. A tapintás vagy haptikus érzékelés segítségével a tárgyak különböző oldalairól érzékletminőscgck nyújtanak információt. A mozgó (tapintó) kéz által szereznek információkat a tárgyak felszíni sajátosságairól (érdesség, hőmérséklet stb.). A Braille írásjelek olvasása is a felszín nívókülönbségének a kitapintásán alapszik. A tapintásban az általános és a különös jegyek felismerése is lényeges. k fogyatékosok pszichológiája Intelligen ciáju k: mennyiségileg nem sok különbség mutatható ki az épek és a vakok átlagintelligenciája között. Az egyéni eltérések elosztásában azonban van különbség. Az ádagot jelentő csoport szükebb, m int az épeknél. Lényegesen többen vannak az átlag feletti, illetve alatti csoportban, mint az épeknél. Az extrém variánsok negatív csoportjába kerülnek többen. Intelligenciájuk fejlődését egyoldalúvá teszi a vizuális tapasztalatok hiánya. Azt is számításba kell venni, hogy főleg a vakság veleszületett formáinál gyakoribb az idegrendszeri sérülés, ami m iatt az intelligencia szintje alacsonyabb lehet. Ugyanakkor a vakok között egészen kimagasló intelligenciájú egyénekkel is találkozunk. Szem élyiségük: a látássérültek viszonyulása a környező világhoz megváltozik éppen a valóság megismerésének módja következményeként. Itt fontos szem előtt tartani a fogyatékosság fokát és a sérülés bekövetkeztének időpontját. M in t befolyásoló tényező jelentkezik a beszűkült észlelési lehetőség, a mozgás és cselekvési korlátozottság, a környezettől való fokozott függés. A vizuális benyomások hiánya miatt a hallási, tapintási, szaglási és ízlelési észleletek jelentősége lényegesen megnövekszik, ami mindig akarati cselekvést tételez fel, és jellegénél fogva először a részletek észlelésére szorítkozik. A látási szenzorium deprivdciójz (a látásélménytől való megfosztottság) magával vonja a sajátos mozgás és cselekvési korlátozottságot. A látás hiánya az állandó korlátozó hatásával egy idő után még az élénk temperamentumot is lefokozza. Kialakulnak az úgynevezett lereagáló mozgások, amelyek a fej forgatásában, ugrálásban, az egyes tárgyak szem előtti mozgatásában, valamint a szemgolyó nyomkodásában nyilvánulnak meg. A mozgások szokadanok, bizarrak, feltűnőek, és sok esetben a környezetbe való beilleszkedést akadályozzák. Ezen mozgások között leggyakoribb a szemgolyó nyomkodása, amelyet az érzékszerv gyakorlásának szükséglete hoz létre. A nyomkodás által a reuna mechanikus ingerlése fényérzetet vált ki a vak gyermeknél. A látás hiányának legkeservesebb következménye a látóktól való függés. A kiszolgáltatottságnak az élménye feszültségek felhalmozódásához vezethet. Mindez rányomja bélyegét a felnőtt személyiség alakulására. A személyiség fejlődésében fontos szerepe van a látás elvesztése 243

243 időpontjának. A vakon született vagy korán (ötéves kor előtt) megvakult egyének egész pszichés fejlődése vakos, ami azt jelenti, hogy nem rendelkeznek vizuális emléknyomokkal. A sajátosan vak személyiség jellemzője, hogy főleg a hallás és a tapintás által nyert érzeteket bővebb tanalommal tudja feltölteni, mint egy látó. A világról alkotott képe tehát finom mikrojegyekre épül. Akik látásukat később veszítették el, azok személyiségfejlődését meghatározza a megvakulás okozta pszichés trauma. A látás elvesztése a személyiség teljes kialakulása után sokkal nagyobb törés, mintha az még a gyermekévekben történik. A folyamat a személyiség teljes átállását, a világhoz való viszonyának a megváltoztatását igényli. Gyakran kisebbségi komplexum alakul ki, mely pszichoterápiás megsegítést és kezelést igényel. I látási fogyatékosság - Idtdssérülés; A látás szervének (szem, a látóideg, a látás agyi feldolgozásának helye) különböző okok (fizikai, kémiai, mechanikai vagy betegség) miatt kialakult elváltozása, s ennek következtében csökken vagy megszűnik a vizuális tapasztalatszerzés lehetősége. Aszerint hogy a látási analizátor melyik része sérült, beszélhetünk: 1. a szem (receptorszerv); 2. a látóideg (a nervus opticus, illetve a tractus opticus) és az agykérgi látóközpontok (cortex - occipitalis lebenyben levő fissu ra calcarina) sérülése következtében előálló látási fogyatékosságról. A látási fogyatékosságot számtalan ok idézheti elő. A vakság kialakulásában szerepet játszhat a fejlődési rendellenesség, örökletesség, a magzat méhen belüli károsodása, gyulladásos folyamatok kialakulása, fertőző betegségek, daganatok, és sok esetben ismereden az eredet. A gyengénlátás nagyobbrészt fénytörési (refrakciós) hibák következménye, kisebb részben vegyes eredetű. A látási fogyatékosság súlyossága szerint két nagy csoporton belül - gyengénlátás és vakság - többféle változatát említhetjük. A látás fokát, élességét szakorvosi vizsgálat állapítja meg a SneUen-tábla alapján, és a Snellen-törttel fejezzük ki. Teljes látásnál a Snellen-tört énéke 5/5=1. Gyengénlátás az 5/50 és 5/15 Snellen-értékek közötti visus (látásélesség). (Az 5/50 az ép látás 1 /10-ének felel meg). O k alkalmasak a látó-halló típusú nevelési módra. A gyengénlátás (tompalátás, am bfyopia) gyógypedagógiai szempontból már annyi lehetőséget kínál, hogy azon belül a megismerés fő formájává a látás tehető. Speciális segédeszközök segítségével a síkírás-olvasás elsajátítása még lehetséges. Az 5/50 érték alatt vakságról beszélünk. Gyógypedagógiai szempontból két nagy csoportra oszlanak: 1. vak - látásteljesítménye nincs. Ismeretszerzése kizárólag az épen maradt érzékszervek (hallás, tapintás stb.) funkciójára épül. 2. altgusó (gyakorlatilag vak) a látásteljesítmény felső harára gyógypedagógiai szempontból 5/50 Snellen-értéknél van. A síkírás-olvasás nem sajátítható el. A látásmaradvány tartománya főleg a perifériás (környéki) látás. Ennek ellenére a halló-tapintó nevelés tudja biztosítani fejlődésüket. Az aliglátók három csoportját különböztetjük meg: ;< K \ :

244 a) fényérzékenyek - érzékelik a fényt. annak irányát, de gyakorlatilag megkülönböztető képességük nincs. Mozgásukra a gátoltság a jellemző; b) u jjohasók - durva megkülönbözterő képességgel rendelkeznek, két méteren belül megszámlálják a feltárton kéz ujjait; c) nagytdrgylitók - mozgó esetleg a háttérből jól kiemelkedő nagyobb objektumokat észrevevő látásteljesítményű csoport. Ide soroljuk a két méteren túli ujjszimlálókat. látási szenzóriiun deprivádója - látdsélm énytól való m egfosztóttság A súlyosan sérült maradék látástól a vizuális tükrözés teljes hiányáig tart. A látás részleges vagy teljes elvesztésének következtében az ingerületek hiányosan, veszteségesen jutnak el a kéregbe, ahol zavaros, sokszor félreértelmezhető információvá alakulnak, és sérül a felismerés (identifikáció), a megkülönböztetés (diszkrimináció) funkciója. Ezt az összetett (komplex) jelenséget hívjuk a látás szenzórikus deprivdciójának. Ennek egyik következményes állapota a személyiségi deprivdció. Némelyik látássérültnél tapasztalható személyiségi elsivárosodás, a személyi kapcsolatok üressége, kontaktusszegénység stb. Ugyancsak másodlagos következményként említhetjük a szociális deprivációt, mely a látás elvesztése következtében előállott elhagyatottság ingerszegény állapota, mely a hozzáillő közösség elvesztését, elidegenedést, elszigetelődést vonja maga után. A csökkent vagy leegyszerűsödött információfelvétel alkalmazkodási nehézségekhez vezet. A depriváció azonban nem helyettesítheti a látási fogyatékosság szélesebb körű értelmezését. látási zavarok - A dioptrikus (fénytörési) apparátus pontadanságaiból származó zavarok (am etropia-a szem fénytörésének hibája). E zavarok okai legtöbb esetben a szem felépítésének, elsősorban a szemtengely hosszúságának rendellenessége. A normálisnál hosszabb szemtengely rövidlátást (m yopia) okoz. A távolabbi tárgyak képe elmosódott. Ha azonban a szemtengely túl rövid, a közeli tárgyakat látjuk elmosódottnak a recehártyán. Ez a távollátás vagy hiperm etrópia. Amennyiben a szaruhártya görbületi rádiuszai a különböző tengelyekben nem egyenlők, asztigm atizm usrólbeszélünk. Ilyen típusú látási zavarok a megfelelő lencsékkel kijavíthatok. A szemmozgató izomrendszer leggyakoribb zavara a kancsalság (strabism us). A két szem látótengelye nem párhuzamos. A szemlencse alakváltozását szabályozó izmok működésének a hibáiból adódik az ún. akkomodáció zavara. A szemlencse a távolabbi tárgyak nézésekor nem akkomodálódik, vagyis nem laposodik el megfelelően vagy a közeli tárgyak nézésekor nem domborodik ki megfelelően. Ennek következtében a tárgyak nagyságát és a tőlünk való távolságát nem észleljük hűen, vagyis vagy túl nagyoknak tűnnek (m akropia) vagy túl kicsinynek (m ikropia) látjuk. A látási zavarok másik csoportját a színlátással kapcsolatos hibák alkotják. Ezt 245

245 gyűjtőszóval színvakságnak nevezzük. Különböző formái vannak. Lehet csak egyes színekre korlátozódó (pl. piros-zöld), de lehet totális színvakság. látássérültek intézményrendszere - Vakok Á ltalános Iskolája és N evelőotthona; Gyengénlátók Általános Iskolája és N evelőotthona. latens epilepszia - Az epilepsziának olyan típusa, amelynél a görcsrohamokat koordinált, de automatikus és az emlékezetbe vissza nem idézhető cselekvések helyettesítik. Ebben a típusban az öntudatlansig időszaka rövid. j S É I lateráiitás - Az emberi test egyik oldalának működési túlsúlya (funkcionális dominanciája) a másik oldallal szemben. Ez abban jut kifejezésre, hogy pontosságot igénylő műveletek végzésénél, inkább használjuk egyik végtagunkat vagy egyik szemünket (vagy mindig a jobbat, vagy mindig a balt). A jelenségre számtalan magyarázatot alkottak, de úgy tűnik, hogy egyik sem kielégítő. A jobb*, illetve a balkezesek anatómiai felépítésében nincs különbség. A lateralitásra vonatkozó tanulmányok kimutatták, hogy ugyanannál a személynél is előfordul, hogy a jobb kéz és a bal szem a domináns (keresztezett dom inancia). Az agyféltekék dominanciája értelmében egyik agyfélteke aktivitásának a túlsúlya tapasztalható a másik agyféltekével szemben az inform ációk feldolgozásában illetve egyes mozgásfolyamatok irányításában. Általában a gyakorlatban domináns agyféltekének a beszéd és az elvont gondolkodást szervező féltekét, vagyis a bal agyféltekét nevezzük (lásd még: balkezesség). áspst látóideg nervus opticus, tractus opticu s; A retina idegsejtjeiből eredő idegrostok töm örüléséből fejlődött ki. Azidegaz0r6i>d d/(szemüreg)alátóideg-csatornán átjutakoponyaüregbe.ahol részben V.evzsixez6ávez\\Lot)zzchiasm anervioptieit (látóideg kereszteződése). A kereszteződés után jön létre a látóköteg (tractus op ticu s), mely a kérges testben található idegdúcokban végződik. Innen indul ki a látókisugárzás (irra d iatio op tica) az agyvelő nyakszirti lebenyébe, az ún. látási központba. M in d két agyfélteke m indkét szemből kapja az in form ációt, mert a szemgolyóból eredő idegrostok egy része az azonos oldali, másik része, a kereszteződés után, az ellenkező oldali agyfélteke látókérge felé veszi útját. -8 6, látóidegfö - pap illa, vakfolt; N i a hely, ahol az ideghártyából eredő finom idegrostok minden irányból összefutva látóideggé formálódnak. A papilla nem vesz részt a látásban, ezért is hívják vakfoltnak.

246 3ff«látóideg-sorvadás atrophia nervi optici; A retina, a papilla és a látóideg különféle gyulladásai legfőképpen az idegpályákat veszélyeztetik. F.reder szerint a látóidegsorvadás lehet gyulladásos és clfajulásos (degentrativ). A látóideg-sorvadás a látás nagyfokú csökkenésével jár. 3B. látótér - campus vistis; A térnek az a része, melyet mozdulatlan fej és szem mellett egyszerre látunk. Mindkét szemnek külön látótere van. Az egészséges szem látótere átlag felfelé 55#-ig, lefelé 65 -ig, az orr felé 50 -ig, a halánték felé 90 -ig terjed. Mivel a két szem látótere egy időben némi eltolódással fedi egymást, így az egy időben észlelt térrészlet is nagyobb, ami nagymértékben fokozza a tájékozódóképességet. Együttes látóterünk a vízszintes síkban 180 -nyi, a függőlegesben 120 -nyi. A két szem közös látótere elősegíti a mélységi vagy sztereoszkópos Utdst. Ennek segítségével meg tudjuk ítélni a szélesség és a magasság mellett a tárgyak mélységét is. Ezt a nehéz feladatot a gyermek is csak később tanulja meg. A fenti értékek a fekete és a fehér színre érvényesek. A színek észlelésénél a látótér központja érzékenyebb. A széleken egyáltalán nincs színlátás, mert a pálcikák érzéketlenek a színekre. A látótér vizsgálata igen fontos bizonyos szemészeti, idegrendszeri és más megbetegedésekben. Műszeresen a perim éter segítségével mérik. A látótérvizsgálattal, a látópályák lefutásának ismeretében pontosan tudjuk lokalizálni az egyes betegségeket. A látótér-elváltozások két fő megnyilvánulási formája a szűkületek és a scotom ák, az ingerfelvétel, az ingerületvezetés vagy a kérgi működés zavaraira vezethetők vissza. A szűkület a széleket érintő, változó terjedelmű kiesést jelent. Megjelenése alapján lehet koncentrikus szűkület, amely az egész látótér kb. azonos fokú kiesését jelenti. A legsúlyosabb formája a csőlátás, amelynél a látótér átmérője kb. 10 -nál kisebb. Előrehaladott glaukom ában, degenerációpigm entosa retináéban látjuk. Ha a kiesés mindkét látótér azonos oldalán jelentkezik, abban az esetben hetrronim kiesésről beszélünk. A scotoma a látótér szigetszerű kiesése, amely érintheti a központi és a perifériás területeket egyaránt. A centrális (központi) scotom át a központi retinaterület érzékenységcsökkenése eredményezi. Előfordulhat a maculát és a látóideg központját érintő betegségekben, bizonyos mérgezésekben. 39* Launois-szindróm a - Agyalapi mirigy eredetű (hipofízer) óriásnövés. 4 9 * Laurence Moon Biedl Bardet-szindróma Veleszületett többszörös fejlődési rendellenesség, amelyet feltételezhetően mutáció okoz. Tünetei: polydactilia (fölös számú ujj fejlődése), festékes szemideghártya-sorvadás (degeneratio pignem tosa retináé), hypogenitalizmus (a nemi mirigyek csökkent működése miatt kialakuló eunuchoidállapot), lányoknál a menstruáció elmaradása és értelmi fogyatékosság, amely lehet középsúlyos és enyhe fokú is. Jellemző, hogy jóindulatúak, magatartásuk csendes, visszahúzódó. Mozgásuk lassú, órákon át képesek álldogálni. 247

247 4 1. legasthenia - dyslexia, olvasászavar; Az olvasási készség visszamaradottságában megnyilvánuló fejlődési rendellenesség. Az olvasás és a helyesírás elsajátításának súlyos károsodása, mely gyakran látásélességi nehézségekkel, fokozott fényérzékenységgel, számolási nehézséggel, térorientációs zavarral (jobb-bal felcserélése), az időérzékelés, az emlékezet nehézségeivel, és megkésett beszéd fejlődéssel társul. Okai még nem tisztázottak, de feltehetően több tényező együttes jelenléte idézi elő. S Í K lelki vakság mentálisvakság, vizuálisagnózia; A lelki vakság jól meghatározott klinikai rünetegyüttes, amely a koordináló (összehangoló) rendszerek dezorganizációja (szétesése) révén jön létre. Ennek következtében megszakadnak a kapcsolatok a látási occipitális (nyakszirti) központ és az egyéb agykérgi magasabb rendű integráló központok között. Ezáltal az agynak a rendszerező, összehangoló, koordináló működésében az emlékezetkiesés miatt zavar áll be. A károsodás érintheti monolaterálisan (féloldalasán) a bal occipitális lebenyt, a gyrusangularist(szögletes agytekervény), és a corpuscalosum(kérges test) hátsó részét. A folyamat a mélybe terjedve érintheti a radiatioopticát(látósugárzás) is. A lelki megnyilvánulások közül a lelki színtelenség, az emlékezetkiesés a jellemző. Előfordulhat, hogy a látókéreg diftuzabb, de nem nagyfokú károsodásánál a beteg az egyik látóterét elhanyagolja, az itt levő tárgyakat nem veszi észre, annak ellenére, hogy nem hemianopsziás. Ritkább esetben előfordul, hogy a beteg a külvilág történéseit meggyorsultnak vagy megla&sultnak észleli. Úgy látja, hogy az emberek az utcán gyorsan járnak. A tünet a jobboldali 19-es Brodman-mezó'e\ü\sőrészének sérülésekor keletkezik. Ritkábban észlelik a Bálint-file lelki nézési bénulást, amikor a beteg adott pontot mereven fixál, és nem tud megfelelő sebességgel más irányba nézni. A beteg ember számára a látótér mindig csak kis részletben adott, amelyet tekintetével nem tud egységbe fogni. A lelki vakságot nem szabad összetéveszteni a eortieálisvakságal, amelynél egy meghatározott látási, tárgyfelismerd központnak a sérülése áll fenn. lencsedefektusok - Gyűjtőfogalom, mely a lencse különböző betegségeit takarja. Ide tartozik a hályog(katarakta), ha a abszorciós (fényelnyelő) készsége annak elszürkülése miatt megnövekszik; a lencsehijaság(aphakia) az eltávolított hályog utáni állapot; lencseficam(luxatiolentis), a fliggeszkedő szalagok ellazulása vagy elszakadása következtében a lencse kimozdul a helyéből. Lennox-szmdróma - encephalopathia epileptica; Ism eretlen eredetű betegség, am ely gyerm ekkorban ( 1-6 év) kezdődik. Jellem zője a petit m ai roham, a szellem i és m otoros fejlődés zavara, extrapiram idális mozgászavar, később agysorvadás és hem iparezis. 248

248 4 S * L e n i-sz in d ró m a nucrophihalm ia-digttalh-szindróm a; N cm h C7. körött recesszív öröklődésű kórkép. Jellem zője a kétoldali m icrophthalm ia (kisszeműség), strabismus divergens (széttérő kancsalság), nysmgrnus (szemtekerezgés), m ongoloid szemrés, ujjfejlődési rendellenességek, mélyen álló lapockák, kyphoscoliosts (a gerinc háti hajlatának oldalirányú elgörbülése). leprehaunismus - Ismeretlen eredetű betegség. Jellemző tünetei a faunarc, hyper- telorismus (szétálló szemek), epicanthus (belső szemzugot fedő bőrredő), nagy kezek és lábak, ráncos bor (cutis gyrata). 3 0 Ldri Il-szindróm a - pleonosteosis fam iliáris; Domináns Öröklődésű betegség, melynek jellemzői a rövid, vaskos, görcsben álló ujjak, befele rotált (fordított) helyzetben rögzüli felkar, törpenövés, értelmi elmaradottság. Lesch-N yhan-szindróm a - hyperuricaemia hereditaria; Húgysavanyagcsere betegség. Nemhez kötött, recesszív öröklődésű enzim opátia. A purintestek bioszintézise csökken. Az enzimhiány következtében hiperurikémia és hiperuriküria alakul ki. A felnőttkori köszvénnyel egyenértékű kor, amit a születés előtti korban már fel lehet ismerni. A vizelet üledéke vörös. Vesekövesség. Húgysavas h úgy kövek (homok) ürülnek. A betegséget értelmi elmaradottság, izom hipotónia, később spasztikus bénulás és önesonkttdsi kényszer kíséri. A megszületéskor a betegek normális kinézetűek. A növekedés kb. a féléves kor után kezd visszamaradni, hypotonia, pszichomotoros elmaradottság, majd dystonia jelentkezik. A betegek felénél epilepsziás görcsök mutatkoznak. Három-négy éves korban fellép egy jellegzetes tünet, az öncsonkitdsi kényszer, amely az ujjak meg az ajkak harapdálásában nyilvánul meg. A betegséget a vizelet húgysavszint-emelkedése jelzi. A terápiás lehetőségek korlátozottak leukodisztrófiák - A szubkortikálís agyállományban károsodást okozó ritka progresszív rendszerbetegségek. Különböző mozgászavarokat, demenciát és vakságot okozhatnak. 50* Lherm itte-m aca lpine-szindróm a - degeneratio pyram idopallidalis progressiva; Ismeretlen eredetű, gyorsan fejlődő piramidopallidális mozgászavar, pszeudobulbdris paraltzis. A betegség jellemzői a dysartrhria, diszfönia, diszfjgia, izom hipertónia és izom rigiditás (izommerevség), tremor, az arcizmok hiperkinézise (az arcizmok fokozott izomtevékenysége) Ugamentum - ínszalag, kötelék. 249

249 S 2, lim bikus rendszer - Agyi struktúrák csoportja (a középagy részeit és a kéreg alatti nucleusokat magába foglaló agytarromány), mellyel kapcsolatban feltételezik, hogy különösen az érzelmek és a motiváció szabályozásában fontos. m lingu a nyelv, lingualis nyelvheztartozó. f p p lingua p licata - Fejlődési rendellenesség, a nyelven előforduló haránihasadék lip id anyagok enzim opádái A lipidekés a lipoidok(zsír és zsírszerű anyagok) a sejtfelszín, valamint a sejtszervecskék (organellumok) strukturális felszínét alkotják. A lipid anyagok enzimopátiáinak két formáját különböztetjük meg: 1. progresszív diffúz drmyelinizdcióskórképek. A kórképek a velőhüvelyképzés genetikai zavarait fejezik ki. A velőhüvely kémiai anyagainak szintézise bonyolult biokémiai folyamat, amelyben számos enzim vesz részt. Ezek részleges vagy teljes hiánya a velőhüvelyképződés zavarait okozzák. Ezzel kapcsolatos változások különböző kórképekben mutatkoznak meg. Tudni kell, hogy a velőhüvely károsodásával az axon is sérül. A fontosabb kórképek a következők: - metakromdziásiruhodisztrófia(uukodystrophiametachromatica) Pelizaens-Merzbacher-kór; Krabe-füle-kór; SchoLz-félekór, 2. progresszív poliolipoidozisok: ebbe a fogalomkörbe tartoznak azok az enzimopátiák, amelyek nem a fehérállományt, hanem a szürkeállományt károsítják. (Ezen az agykéreg mellett az agykéreg alatti dúcokat is értjük.) Az idegsejtekben sok lipoidot találunk, ezek bonyolult enzimhatások útján keletkeznek. H a valamelyik enzim hiányzik a lipoidok képzésében, sajátos szubsztrátum-felsza- porodás következik be, amely gátolja, bénítja az idegsejt működését. Az idegsej- tekben gangliozidok szaporodnak fel. E körhöz tartoznak a következő betegségek (poliolipoidozis): Norman-Wod-szindróma(idioticaamauroticacongenita); Tay- Sachs-Schafer-szindróma(idiotiaamauroticafamiliáris); Bieischows/ey-Spielmayer- Vogt-Kufi-Mayer-kór(idiotiaamauroticatarda), Nieman-Pick-kór. S í* lipochondrodystrophia - gargoyusmus; Törpeséggel, kyphosisal (púposság), az ujjak rövidségével, az ormyereg betörtségével és értelmi fogyatékossággal együtt járó kórkép. V.4I* Lissauer-szindróm a - dementiaparalytica; A paralysis progressiva egyik klinikai megjelenési formája, amelyre gócos bénulások, dementia (elbutulás), valamint a lelki vakság a jellemző. 58* L ittle -k ó r- diplegia spastica infan tilis; ívű) tő név, mely a szülés előtt, közben vagy nem sokkal utána elszenvedett idegrendszeri bénulásokat lógja össze. Jellem zője 250

250 a mindkér végtag (lábak ollózása), vagy mind a négy végtag, illetve a törzs a mimikái izmok görcsös állapota (izmok spaszticitása). Cíyakran párosul akaratlan rúlmozgassal, beszédhibával, illetve je l legzetes karakterfejlődési zavarokkal. Az értelmi képességek lehetnek teljesen épek. de a legtöbb esetben különböző súlyosságú értelm i fogyatékosság áll fenn. A kórképhez epilepszia is társulhat. Az idegrendszeri károsodás végleges, nem romló jellegű, a merev (spasztikus) bénulásnál a bénult izmok tónusa fokozódik, a végtag rögzül és nehezen m ozdítható ki. IngafibJa - motoros afázia. m logagraphia - Gondolatok írásos közlésére irányujó képtelenség. m logaszténia - logasthenia; A beszédmegértés zavara. logodonia - A szavak utolsó szótagjának ismételgetésével járó beszédzavar. ydo»logom ánia - kórosbőbeszédűség. logoneurózis - beszédfélelem; Neurotikus eredetű beszédzavar. A beszédhiba elkövetésétől való kóros félelem, amely a szervezet egészének különböző zavaraiban (légzés, beszédritmus stb.) nyilvánul meg. A logoneurózis tünetei közé tartozik a logofóbia is. A súlyos beszédhibájának tudatában, pl. a dadogó, minden beszédhelyzetben szorong. Ezt megerősíti a környezetének helytelen reakciója is. A kialakult beszédfélelem egyre fokozódik. A beszédkudarc visszahat beszédzavarára és egész személyiségfejlődésére. Visszahúzódó vagy agresszív személyiséggé válhat. A logoneurózis kezelése, az egyén rehabilitációjának, az egész személyiségre kell irányulnia. I 6 S, logopédia - beszédnevelés, beszédpedagógia; A gyógypedagógia részterületét alkotó speciális pedagógiák egyike. A logopédia a beszédzavarok kutatásának megelőzésének, diagnosztizálásának és kezelésének elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó komplex tudomány. Feladatkörébe tartozik a hangadás, a beszédfejlődés, a nyelvi fejlődés, a folyamatos beszéd, az olvasás, az írás, helyesírás elsajátításában jelentkező elégtelenségek komplex kezelése. Felhasználja a pszichológia, patofíziológia, szurdópedagógia, audiológia eredményeit, és szorosan együttműködik az orvostudomány egyes területeivel, lásd foniátria, a szájsebészet, otolaringologia, neurológia, pszichiátria. 251

251 6 6. logopédiai ambulancia - Meghatározott körzetből bejáró, beszédzavarral küzdő gyermekek és felnőttek beszédterápiájának ellátására szervezett kezelőhelyek. A logopédiai ambulanciák feladata a beszédhibás gyermekek kivizsgálása, diagnosztizálása, az enyhébb esetek kezelése, a súlyosabb esetek utógondozása, a szervező és felvilágosító munka végzése. logopédiai eszközök-a beszédszervek (nyelv, lágyszájpad, ínycsap) helyes kiejtési helyzetének beállítását, a helyes beszéd kialakítását elősegítő segédeszközök, technikai berendezések. A nyelv megfelelő artikulációs helyzetének beállítására iából, fémből vagy műanyagból készült szondák, spatulák, az ínycsap, lágyszájpad mozgatására használatos opturdtorok, a magnetofon, film, videó, rajz, modell, tükör stb. mind a segédeszközök körébe tartoznak. logopédiai intézményrendszer A beszédben akadályozottak ellátását, rehabilitációját, kezelését szervezett formában biztosító intézményrendszer. Ide tartoznak a beszédjavító csoportok, központok, logopédiai ambulanciák, logopédiai óvodák, logopédiai iskolák, logopédiai osztályok. Ezek főleg a közoktatáshoz tartozó intézmények. A fentieken kívül ide soroljuk az egészségügyi intézményekben működő logopédiai kezelőhelyeket is. logopédiai iskola - A logopédiai intézményrendszer része. Olyan tanköteles koni gyermekek részére hozták létre, akik a beszéd akadályozottsága miatt az általános iskolában a többi gyermekkel eredményesen nem oktathatók. A logopédiai iskolákban (Kőszeg, Vác) csak a súlyosan dadogó és a beszédfejlődésben nagyfokú elmaradást mutató beszédhibás gyermekek elhelyezése indokolt. Itt a beszédzavarok szerint kialakítón csoportokban oktatják őket. A logopédiai iskola szoros kapcsolatban áll a szakklinikákkal, mivel sok esetben szakorvosi beavatkozást is igényel a kezelés. logopédiai óvoda - Speciális oktató-nevelő jellegű intézmény, melynek célja a súlyos beszédhibás vagy részképességgyenge óvodás korú gyermekek korai fejlesztése, felzárkóztatása. Nagyon fontos szerepe van a beszéd indításában, a komplex terápiában a pszichés traumák, viselkedészavarok megelőzésében. logopédiai tevékenység - A gyógypedagógia körébe tartozó tevékenység, mely a beszédzavarral küzdő gyermek fejlesztésére irányul. A tevékenység a beszédhibák megelőzésével és kiküszöbölésével foglalkozik. A logopédiai munka mindig csak az egész személyiséget gyógyító-fejlesztő folyamat részeként valósulhat meg. A fő cél a normális beszéd kialakítása, a sérült beszéd verbális és grafikus formáinak rendezése.

252 72. logopédus O lyan gyógypedagógus,.iki. -s/édben jkadályozottak (beszédlo- gv.nékos. beszéd/uvaros, beszédhibás) ellátására kepe. Feladata a beszédben akadályom nak leimére az egyes kórform ák vizsgálata cs diagnosztizálási, m egelőzi. terápiás ellátása, utógondozása. 0. logorrhaxis - irtelcn, gátlás következtében előálló beszédmegakadás. (halanzsa). H logorrhoca - polilogia; Az angol szakirodalomban: hypcrlogiaés logománia. Súlyos pszichés zavarok (pl. mániás izgatottság állapota) vagy központi idegrendszeri eredetű beszédzavarok esetén jelentkező összefüggéstelen bőbeszédűség logoschisis - Gátlásos, szakadozott beszéd. Tti. lokális kiesésben szenvedő gyermek - Lokális vagy egyoldalú kiesésről akkor beszélünk, ha a gyermek valamely képessége a többi képességéhez viszonyítva látványosan elmarad. Ilyen lehet az olvasás, az írás, a számolás képessége. lokomotoriku5 vakság - A látászavar azon formája, amelynél az egyén a járásnál gyakran irányt téveszt. Németországban ezeket a gyermekeket gyakorlati vakoknak nevezik. Ez lényegében 3 4%-os meglévő látást jelent. lokomotoros - helyváltoztató; Azokra a szervekre vonatkozik melyektől a helyváltoztatás függ. 7 9 i Lorain-Levi-szindróma - Lorain-infantilizmus; A hipofízis (agyalapi mirigy) kisgyermekkori károsodása okozta panhypopituitarismus(a hipofízis elülső lebenyének rendellenes működése). Klinikai jellemzői: arányos törpeség, hypogenitalismus(nemi mirigyek csökkent működése), infantilizmus, hypothyreosis(pajzsmirigy csökkent működése), geroderma(a bőr elöregedése) lordoscoliosis - A gerincoszlop előre és oldalirányú görbülése (lordozis és scoliozis). 01. lordózis - lordosis; A gerincoszlop előrehajlása (kóros görbülete) Louis-Bar-sziadróm a - ataxiateleangiectatica(hajszálértágulat); Autoszomálís, recesszív öröklődésű károsodás, mely a kisagy degenerációját okozza. A tünetek a serdülőkorban kezdődnek. Előbb ataxia, abasia (járásképtelenség), később a bőr 253

253 ben fellépő hajszálértágulatok, majd dem entálódás (elbutulás) tapasztalható. A betegek között gyakori a leukémia és a daganatos megbetegedés. 83* Low c-szindróm a oculocerebrorenáhs szindróm a; Feltehetően enzimopátiás eredetű, veleszületett vesecsatorna elégtelenség, am inoacidúria, glukozűria, pro- teinúria, fokozott mukopoliszacharid-kiválasztás, szellemi retardáció, katarakta (szürkehályog), glaukóm a (zöldhályog) jellemzi a kórképet. Járulékos tünetként izom hipotánia valamint epileptiform görcsök is megjelenhetnek. Lu dani-szin d róm a ataxia cerebellaris; A kisagy különböző eredetű (daganat, vérzés, tályog stb.) roncsolódása következtében kialakuló tünetcsoport. Jellemzője az izomaszténia (izomgyengeség), atónia (tónushiány, petyhüdtség), astasia (állásképtelenség a mozgás koordinálatlansága miatt). Ezekhez csatlakozik az ataxia és egyéb kisagyi tünetek. luxatío coxae congenita - veleszületett csipőficam és dysplasia coxae congenita; A csípő fejlődési zavara, rendszerint a vápát és a combfejet is érinti. A kettő tulajdonképpen egy kórkép különböző fokú megnyilvánulása. A csípőízület egy vagy kétoldali veleszületett fejlődési rendellenessége. Feltételezik, hogy familiáris, de gyakran ismereden eredetű kórkép. Az egyik leggyakoribb gyermekkori mozgásszervi megbetegedés. A lányoknál sokkal gyakoribb, mint a Búknál. Legfontosabb tünetei: a csípőízületi ízvápa és a fejecs veleszületett fejletlensége, diszpláziája. A rendellenesség abban nyilvánul meg, hogy a combcsont feje kisebb az átlagosnál, de a befogadására szolgáló ízületi vápa sem fejlődött ki, az izületi tok laza. M indezek okozzák a ficamot. Ha kisfokú, spontán gyógyul (megfelelő kezelés mellett), ha nagyobb fokú, szubluxációval (félficam), illetve luxációval (ficam) társul. Szub- luxációnál a combfej excentrikusán (nem esik pontosan egybe) helyezkedik el a vápában, és kisebb-nagyobb része érintkezik vele. Luxdciónál a combfej teljesen a vápán kívül foglal helyet, és kisebb a normálisnál. A vápatető mérsékelten meredek és mély. A fej leggyakrabban felfelé és hátrafelé luxálódott. m lu xatío genus congenita veleszületett térdficam ; Ritka megbetegedés. Rendszerint többszörös fejlődési rendellenességek, embriopátiák része. lu xatío lentis - szem lencseficam; Akkor keletkezik, ha a függesztő szalagok ellazulnak vagy elszakadnak, és a lencse kimozdul a helyéből. 254

254 M A* m " hang helyes képzése - Zöngés kétajki (bilabiális) orrhang. A hang a két ajak zárlata alapján jön létre. Az ajkak zárva vannak, a fogak és a nyelv passzívak, a lágy- szájpad nyitja az orrüreget. A zár valójában nem pattan fel, inkább feloldódik.. 3m M A - m entái age; Angol nyelven az intelligenciakor rövidítése. MacKcnzie-szindróma - A hangszalag, a lágyszájpad és a nyelv féloldali bénulása okozta tünetcsoport, melyre jellemző a diszgráfia, az afón iat a nyelvmozgás zavara. él macroccphalia - m egalencephalia, nagykoponydjúsdg, nagyfejüség; A fej megnagyobbodásának kóros állapota. A leggyakoribb oka a hydrocephalus és az extracerebralis folyadckgyülem. A m egalencephalia az agy nagy méretére utal, mely társulhat normális funkcióval vagy kísérője lehet több körfolyamatnak is, pl. a tumorok (daganatok), anyagcsere-betegségek stb. A proliferdciós (sejtosztódás) zavarok is okozhatnak m acrocephalidt. A kór leggyakoribb jellemzői az értelmi fogyatékosság, szétterjedt neurológiai tünetek és epilepszia. 5. macrogenia - Nagy, előreugró állkapocs. Fejlődési rendellenesség. 6. macroglossia - m akroglosszia, nagynyelvűség; A nyelv elülső telepének níltengésébői jön létre. A nagynyelvűség igen gyakori kísérője a D ow n-kóm ak. 7. macrogyría - Az agy tekervényei szélesek, laposak, kevésbé differenciálódtak. 8. macropsia - megalopsia, m acropia; Látási rendellenesség, melyre jellemző, hogy a tárgyak megszokott méreteiknél nagyobbnak látszanak. Lehet organikus és funkcionális m acropsia.

255 9# m acula lutea - sárgafolt; Kb. 2 mm átmérőjű sárgás terület az emberi retina középpontjában. A központi éleslátás helye. Tartalmazza a foveát. S0H& m agánhangzók - vocalis; Képzésük alapja a hangszalagok rezgése folytán kialakult zönge, amelyet a szájüreg módosít. Tehát a szájüreg mint rezonátor szerepel. A magánhangzók képzésekor a toldalékcső nyitón csövet alkot, a hang nem ütközik akadályba. A zöngéhez mint alaphanghoz az egyes magánhangzókra jellemző felhangok társulnak. A képzés szempontjából három alapmagánhangzót különböztetünk meg: az a képzése a legegyszerűbb. Az alsó állcsont a felsőtől eltávolodik, a lágy szájpad megemelkedik, az ajkak, a nyelv aktív mozgást végeznek. Az u kiejtésekor a gége kissé felfelé elmozdul, és az ajkak csucsorítása figyelhető meg. Ezáltal a toldalékcső meghosszabbodik. A nyelvtest hátsó fele kissé megemelkedik és a lágy szájpadhoz közelebb kerül. Ezért az u-t lágy szájpadi (veláris) magánhangzónak hívják. Az i magánhangzó képzésekor a toldalékcső megrövidül, mén a gége kissé megemelkedik, az ajkak széthúzódnak. Az elülső fele szintén megemelkedik és csatornát képezve, széli része a keményszájpadhoz simul. Az i kcményszájpadi (palatális) magánhangzó. m agatartászavar - viselkedészavar, nehezen nevelhető gyermek, inadaptált p erm ek; Gyűjtőfogalom, mely azokat a magatartási (viselkedési) módozatokat foglalja magába, melyek gyermekeknél és fiataloknál jelentősen és tanósan eltérnek a normatív mércétől (az ádagos, a mindenki által elfogadón, a normális viselkedéstől). Mindebből következik, hogy a normatív mércét a felnőttek állítják fel. Tehát változhat helyzetről helyzetre, földrajzi helyzetenként, és időben is. Ezén a magatartászavart objektíven meghatározni nem lehet, hanem csak úgy énékelhető, mint a gyermek vagy a fiatal alkalmazkodási nehézsége (inadaptációja). A vi se Ik cd észavar ugyanakkor viszonyfogalom is, mely az elvárt viselkedés és bizonyos feltételek közön megnyilvánuló viselkedés-diszpozíció (az egyénnek az a tulajdonsága, hogy bizonyos helyzetekre csak rá személyesen jellemző módon reagál) közön van. m akrocephalia - m akrokefalia; nagyfejüség. m alfbrm atio - hibás, rendellenes kialakulás, deformitás. m andibula - állkapocs; A szájüreg függőleges nyitását végzi. A nyitás nagysága befolyásolja az ember egyéni hangszínének változását. Hat a hangerőre is azáltal, hogy a nagyobb szájüreg (rezonáns üreg) erősíti, míg a kisebb gyengíti a hangol. Az állkapocs alkati rendellenessége az/.al hat a beszédre, hogy általa az artikuláció 256

256 bán fontos szerepet betöltő alsó fogsor állása is rendellenessé válik. (A..buldogharapás a sziszegők képzésében okoz ncha megoldhatatlan problémát.) 1 5. mánia - Pszichomotoros izgalmi állapot, melyet /ógorrea, eufória és féktelenség kísér. A mániásra jellemző a feltűnő gesztikulálás, hadonászás, az állandó nevetés, a feltűnő viselkedés, a nagy étvágy. Az állapot vélhetően alkati jellegű, de kiválthatják érzelmi tényezők (pl. gyász), mérgezések (kábítószer, alkohol stb.) vagy fertőzések (pl. agyvelogyulladás) is. mániás-depressziós elmezavar - mániás-depressziós pszichózis; A hangulat kóros és szélsőséges váltakozása, a2 ingerlékeny, nyugtalan és a búskomor, levert lelkiállapot közön. Örökletes jellegű elmezavar, mely fiatal korban aránylag ritkán fordul elő. m maningokele - agyhdrtyasérv. m anipuláció* m ozgások A tapasztalatszerzést és a környezethez való alkalmazkodást elsősorban a tárgyak érintésével, babrálgatásával elősegített mozgások (pl. a vakoknál). M anó-szindróm a - Koponyasérülés következtében létrejövő tünetcsoport. Jellemzője a féloldali szemhéjbénulás, cerebellaris ataxia (kisagyi eredetű mozgáskoordináció-hiány), homolaterális (ugyanazon az oldalon) belső fül eredetű süketség, homolaterális corneareflcx-hiány, a karok mozgásának hiánya járáskor. - m manuális módszer - A süketek tanításának és a süketekkel való érintkezésnek módszere, ujjakkal való jelbeszéd alkalmazásával. maple syrup úri ne discasc-jdvorfaszirup betegség; A betegség neve a betegek vizeletének jellegzetes szagától származik. Autoszomális recesszív öröklődésű anyagcserezavar. Az anyagcserezavar következtében a szervezetben olyan anyagok szabadulnak fel, melyek mérgezik az idegrendszert. Több típusa ismeretes. A legsúlyosabb formája újszülöttkorban alakul ki. A késői kezdetű formája gyermekkorban vagy serdülőkorban kezdődhet. Visszatérő jelensége a coma acidosis (savbőségből eredő eszméletvesztés) és az ataxia. Az elhúzódó vagy visszatérő anyagcserezavarok agykárosodáshoz vezethetnek. Gyakori következmény lehet az epilepszia. A krónikus progresszív (idült fokozódó) formában hypotonia, értelmi fogyatékosság, görcsök, hányás, növekedési zavar mellett heveny neurológiai epizódok is jelentkeznek. A kezelés a fehérjeszegény diétán alapszik. 257

257 m arazm iu marasmusinfantilis; Feltehetően fertőzés okozta betegség, mely az egyéves kor alatti csecsemőknél jelentkezik. A betegség a bőr alatti zsírszövet és az izomszövet fokozódó sorvadásával jár. Egyesek szerint a betegség élelem- vagy szeretetdepriváció következménye. Marfan-szindróma - arachnodactylia; Autoszomális domináns öröklődésű kórkép. Klinikai megjelenése változatos. Gyakoribb tünetei a fokozott hossznövekedés, sovány testalkat, az izomhypotónia, az ízületek nílnyűjthatósága, a csökevényes zsírpárna. Jellegzetes a kéz- és lábujjak póklábakra emlékeztető hosszúsága. A hypoplasids(fejletlen) csontok miatt gyakori a lapos mellkas, a tölcsérmell, a tyúkmell és egyéb csontrendszeri rendellenességek. A beteg fáradékonyabb. A szellemi fejlődés normális. M arié (Pierre) II.-szindróm a - Autoszomális domináns öröklődésű kórkép. A betegség 20 és 40 éves kor között jelentkezik. Klinikai tünetei az egyre roszszabbodó járászavar, beszédzavar, adiadochokinesis(összehangolt mozgások kivitelezésének képtelensége), nyelési nehézség. A betegséggel gyakran együtt jár az agyidegek bénulása, szemizombénulás, vakság, valamint görcsös izommerevség. M arinesco Sjögren-szindróm a - cataractaoligofremca; Autoszomális recesszív öröklődésű, ritka kórkép. A cerebellum degeneratiójából származó lassan fejlődő ataxia(progrediáló ataxia), cataractdval és értelmi fogyatékossággal járó kórkép. Maroteaux-Malamut-szindróma - acrodysostosis; Nagyon ritka, veleaületett kórkép. Klinikai jellemzője a kis születési tömeg, alacsony termet, dysmorphidsarc, hypertelorismus(távol ülő szemek), felső állcsont fejledensége, értelmi visszamaradottság, vízfejűség (hydrocephalus) és látóideg sorvadás. M arshaü szindróma Autoszomális, domináns öröklődésű betegség. Klinikai jellemzői a veleszületett rövidlátás, a gyermekkorban kialakuló szürkehályog, ún. buldog -arc, és hyperhidrosis(bőséges verejtékezés). I js f c M artin-a lbright-szindróm a - V eleszületett ism eretlen eredetű kórkép. K lin i kai jellem zői az alacsony term et, a kerek arc, az ujjak rendellenes rövidsége, tetániahajlam (görcsös roham ), hipokalcén tta (a vér kalcium szintjének csökkenése), értelm i fogyatékosság

258 29* M artin-bell-szindróm a - fragilisx-szindróma; A genetikai eredetű értelmi retardációk második leggyakoribb oka. Gyakoriságban második helyen áll a Downkór mögött. Nem hez kötött recesszív öröklődésű kórkép. Gyakoribb a férfiak, mint a nők körében. Jellemzői a középsúlyos értelmi fogyatékosság, az autisztikus magatartás (a szemkontaktus kerülése és az érinréstől való iszonyat), a gyakori beszédzavar echolalia, némaság vagy megkésett bcszédfejlődés, furcsa hangszfn és valódi beszélgetésre való képtelenség), sajátos arc (m aerocephalia, kiálló homlok és nagyobbnak tűnő koponya, prognatia, elálló fogak), laza ízületek. m, más fogyatékos - gyűjtőfogalom. M int diagnosztikus kategória, az 1993-as törvényben jelenik meg először. A törvény alapján más fogyatékos az a tanuló, aki a szakértői bizottság szakvéleménye alapján, részképesség-, valamint iskolai teljesítményzavarral küzd. Ennek következtében fejlődésében és a tanulási folyamatban tartósan akadályozott. A közoktatásról szóló törvény a nem értelmi fogyatékosságból" eredő ranulásteljesítmény-problémák két csoportját különbözteti meg: a pszichés fejlődés egyéb zavara miatt adódó részképességzavarokat (pl. a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszortogrdfiastb.) és a tanulási nehézséget (figyelemzavaros, hiperaktívgyermek, azelektivmutizmusbanszenvedők). A más fogyatékosság körébe tartóznak az aszténiás, dysphdsids, spinabifidásstb. gyermekek is. Más fogyatékos elnevezést, erősen diszkriminatív jellege miatt, ma már a szakirodalom nem használja. Helyette a sajátostanulási szükségletéi, sajátosnevelési szükségletű*vagy speciálisnevelési szükségletűgyermek" kifejezéseket vezették be. másodlagos defektus - Következményes fejlődési rendellenesség, ami funkcióhiányhoz, zavarokhoz vezet. Például a vakság következménye lehet a mozgás- és tájékozódási készség beszűkülése, a környező valóság észlelésének korlátozott volta, az egyes fogalmak tanalmi szegénysége. De a környezet hibás reakcióinak hatására kialakulhat egy nagyfokú önbizalomhiány, zárkózottság, passzivitásra való hajlam. A süketeknél a beszéd kialakulásának az elmaradása másodlagos defektus, amit kellő ráhatással kompenzálni lehet masturbáció - onania, ipsatio, önkielégités; A szexuális vágy kielégítése a saját nemi szervek izgatása útján. Általában mindkét nemnél jelen van, főleg serdülőkorban. A masturbáció nem patológikus jelenség. Túlzott alkalmazása jellemző a serdülő értelmi fogyatékosokra mazochizmus - Szexuális perverzió, amelyet a szenvedés által kiváltott erotikus élvezet jelent (pl. önostorozás).

259 3 4, M cc ance-szindróm a - dystrophia cerebrooculorenalts; Nagyon ritka örölderes betegség. A betegség csecsemőkorban kezdődik. Klinikai tünetei: étvágytalanság, fejlődésben való elmaradás, izomhipotónia, emésztési zavar (diszpepszia), fényiszony (fbtojóbia), rejtett heréjűség, általános agysorvadás. McKuaick-szindróma - porc-haj szindróma, achondroplasia; Autoszomális domináns öröklődésű fejlődési rendellenesség, melyre jellemző a csökkent porcképződés és a porcsejt-proliferáció (porcsejt-szaporodás). Tünetei: rövid végtagü törpenövés, hosszú törzs, rövid tömzsi kéz és ujjak, nagy fej, széles, lapos orrgyök, körömdiszplázia, vékony szálú gyér haj. Fokozott ágyéki lordózis és a csöves csontok kiszélesedett metaffzise jellemzi. Mecsmann Wilke-szindróma - dystrophia cpithelialis com cae juvenilis; Autoszomális domináns öröklődésű kórkép. A betegség az első életévben kezdődik. A szaruhártyában finom pontozottság formájában glikogén és egyéb poliszacharidok rakódnak le. Visusromlás, majd később vakság alakul ki. megacephalia - m egalocephalia, nagyféjüség; A fej és az arccsontok kóros megnövekedése. m egalencephalia - A támasztószövet (glia-szövet) túlburjánzása következtében kialakult kórosan nagy agyvelő. m egalom ánia - kóros nagyzdsi hóbort; Egy személy jelentőségének és saját képességeinek beteges túlértékelése. A megalománia gyakran fordul elő a mániás betegségben, a paralysis progressivdban (hűdéses elmezavar) és az aggkori clbutulásban. méhen belüli fejlődés - Az ember életének a megtermékenyítéstől a születésig terjedő szakasza. melankólia - Beteges állapot, jellemzője az életkedv elvesztése. Melankóliában a gondolkodás gátoltsága következtében az átélt idő lelassul. A betegség minden ok nélkül is bekövetkezhet, akárcsak lelki bánat eredményeképpen. Leggyakrabban mániás-depressziós pszichózis kialakulásával párosul. Veszélyes állapot, mivel a következménye bármilyen kétségbeesett cselekedet lehet, pl. az öngyilkosság. 42* M elnick-n eedles-szindróm a - osteodysplasia congenitalis; - Autoszomális d om i náns öröklődésű kórkép. Klinikai tünetei a kis születési töm eg, aránytalan törpe-

260 opony;.irctor/ulis, kórosan iilüllcilt szemek, melyen ülő fülkagylók,.sípó és téró, hiivelvkujj-fcjletlcn.sc valamint csökkent intclligcnciaszím. 4 X melotia Fejlődési rendellenesség, melyben a fulkagyló az arcon helyezkedik cl. Rendszerint a mandibula hipopláziájával jár együtt. 4 4, mélységészlelés - háromdim enziós látás; térbeli látás\ Különleges látási teljesít- ménv, mely abban áll, hogy sík retinánk segítségével háromdimenziós tárgyakat látunk, tőlük meghatározott távolságban. Mendcs da Costa-van dér Valk-szindróma - dystrophia bullosa hereditaria; Nemhez kötött, recesszív öröklődésű tünetegyüttes. Jellemzője a hólyagképződéssel járó bőrbetegség, kopaszság, pigmentzavarok, brachydaetylia (az ujjak rendellenes rövidsége), kónuszos ujjak, foltos szaruhártya-sorvadás, microcephalia (kisfejűség), értelmi fogyatékosság Mende-szlndróma - Autoszomális domináns öröklődésű tünetcsoport. Tünetei: öröklődő albinizmus, mongoloid alkat, értelmi fogyatékosság, süketség, valamint állhatatosan megmaradó lanugonövés (magzati szőrzet, magzatpihe). M engel-konigsmark-berlin-m ckusick-szindróma - Autoszomális recesszív öröklődésű tünetegyüttes. Klinikai jellemzői: veleszületett süketség, a fülkagyló rendellenes fejlődése, rejteetheréjűség (eryptorchismus), értelmi fogyatékosság. Mcniere-szindróma - otitis intem a vasom otorica; A belső fül folyadékháztartásának a zavara. Klinikai jellemzői a rohamokban jelentkező szédülés, fulzúgás, féloldali nagyothallás. A szédülés a legkínzóbb: a beteg zúgó-morajló zörejeket hall, ezért nem érti a beszédet sem. A hallásküszöb db-lel emelkedik Menkes-szindróma - trichopoliodystrophia; Nemhez kötött recesszíven öröklődő, veleszületett rézanyagcsere-zavar. A réz felszívódási zavara okoz rézhiányos betegséget, ugyanakkor a réz a m ucosasejtekben lerakódik. Ezzel párhuzamosan, ugyanannak a hibának a kapcsán a réz az intracellularis felvétele károsodott egyéb szövetekben is. Az idegrendszer cisztikus (hólyagszerű) degenerációja m iatt görcsös mozgászavar, aluszékonyság, értelmi fogyatékosság, epileptiform rohamok jelentkeznek. A betegség tünetei a színtelen, erősen göndör haj, jellegzetes sápadt, pufók arc, és hypotherm ia (alacsony testhőm érséklet). 261

261 m entálhigiéflia lelki egészségtan; A lelki (szellemi) egészség megőrzésével foglalkozó tudomány. Célja olyan személyiség kialakítása, esetleg épségben tartása, mely képes megfelelni a társadalmi követelményeknek, egyúttal önmagával is teljes szellemi kiegyensúlyozottságban él. m entális értelmi, észbeli; A szellemi, a tudati folyamatokkal összefüggő jelenségekhez tartozó. m entális egyensúlyzavar - ajektívpszichopdtia; Olyan személyiségzavar, melyet a társadalomba való beilleszkedés nehézsége kísér. A lelki labilitást a hangulat változékonysága, az eltúlzott indulati reakciók, állhatatlanság jellemzi. Mindez arra ösztönzi a beteget, hogy egyidejűleg több feladatnak is megfeleljen. A környezetükkel való kapcsolataikat is a viharos érzelmi hullámzás jellemzi. A szülőkkel szembeni negatív magatartást az ellenkezések, elkóborlások, lopások, alkoholizmus, drogozás, sok esetben öngyilkossági kísérletek jelzik. A kiváltó okok lehetnek alkatiak, de hangsúlyozódhatnak a szülők közti konfliktusok és az instabil életkörülmények következtében. A terápiás és szakmai beilleszkedésre irányuló kísérletek eredményei viszonylagosak. A mentálisegyensúlyzavar fogalma hasonlít a DSM III-ban antiszociálisszemélyiségleírásához. m entális károsodás - szelemi leépülés, elbutulds, demencia; Az öregedés vagy elmebetegség következtében előálló értelmi hanyatlás. Mentális retardáció - két értelemben használják. A tágabb értelmezés szerint a mentális retardáció az értelmi fogyatékosság szinonimája (lásd ott). Szűkebb értelemben főleg a kedvezőtlen és hátrányos szociokulturális háttér hatására kialakult enyhe énelmi elmaradást (tanulási akadályozottság) sorolják ide. m entális retardáció értelmi viszamaradás, lelasulás; Több országban illetve nyelvterületen (főként angol nyelvterületen) az énelmi fogyatékosság szinonim fogalmaként használják. A mentális retardáció és az énelmi fogyatékosság közön a nagy különbség az, hogy a retardáció visszafordítható (reverzibilis) folyamatot jelöl, míg a fogyatékosság visszafordíthatatlan (irreverzibilis) állapot. A lelassult fejlődési ütem különböző megjelenési formái reverzibilisek. (Pl. pszichoszomatikus retardációról beszélünk, ha a személyiségfejlődés egésze lelassul; pszichikus retardáció esetében csak a pszichés fejlődés lelassulása észlelhető; a beszédlejlődés retardációja a késői beszédfejlődés; a mozgásfejlődés lelassulása a motoros retardáció; a megismerő (értelmi) funkciók fejlődésének lassúbbodása a mentális retardáció). Amennyiben érintett személy kedvező feltételek közé kerül, a lemaradás behozható.

262 m entális rigiditás - értelmi merevség; A beteg nézőpontján képtelen változtatni. A jelenség bizonvos patológiás állapotokban figyelhető meg, pl. a kényszerneurózis. A paranoiás karakter egyik alapvető vonása. A beteg híján van a szellemi rugalmasságnak. Merev elvei és véleménye van, ezért mások véleménye nem hat rá. 9Lmérgezések - Az értelmi fogyatékosság kialakulásának egyik oka lehet. A gyermekkorban elszenvedett súlyosabb mérgezésekhez társuló encephabpathiák (agyvelőbántalom) következményeképpen is kialakulhat értelmi fogyatékosság. Ilyen főleg az ólommérgezés, de esetleg a szén-monoxid-, valamint arzén stb. mérgezés. m m entpia - részlegesvakság. metafizeális diszplázia PyU-félebetegség; Recesszív öröklődésű nagyon ritka be- tegség. A hipenrófiás porcszövet fejlődési zavara. Jellemzői a hosszú csöves csontok metafízisének diszpláziája, a koponyacsontok hyperostosisa(a csontszövet meg- vastagodása). Nehezített orrlégzés, kétoldali facialisparézis(enyhe arcbénulás), nagyothailás vagy süketség. m iaszténia - A harántcsíkolt izomzat megterheléskor vagy nagy fáradtság esetén előálló tónusvesztése, amely különösen az arcon és a coroktájékon, a lefirtyenő szemhéjon és a legörbülő szájsarkon, valamint nyelési és légzési nehézségekben nyilvánul meg. HjRj» microcephalia - mikrokefdlia; Fejlődési rendellenesség, melyre a fej (a koponya) kórosan kis mérete jellemző. A microcepháliát több tényező is előidézheti. A genetikusán meghatározott microcephaliak csoportja rendkívül heterogén. Ritkán találkozunk az ún. valódi kisfejűséggel (microcephaliavera). E csoportra a súlyos esetek a jellemzők. A homlok keskeny, a koponyatető (vertet) csúcsos, lapos tarkó viszonylag kis arc és fülek és általában különböző fokú értelmi fogyatékosság. A súlyos értelmi fogyatékosok csaknem 20% -a microcephal. A nem genetikus tényezők is okozhatnak elsődleges (primaer) microcepháliát. Ilyen hatással lehetnek a magzatot ért káros sugárzások, az anya alkoholizmusa, drogfogyasztása, gyógyszerek (anticonvulsivumok.), vegyszerek (higany), alultápláltság stb. A microcephalia számos szindróma velejárója. I a. microcornea - Fejlődési rendellenesség. Normális nagyságú szemen előforduló kis alakú szaruhártya. 263

263 ,f 2. m icrocncephalia - Kórosan kis agyvelő. Akkor beszélünk az átlagosnál kisebb agyvelőről, amikor az agy súlya nem éri cl az 1000 grammot. A kórosan kis agyvelő m icrocephaliávaljár együtt, ez a koponyának, a testhez viszonyított aránytalan kicsinységét jelzi. A m icroenccphalia súlyos értelmi fogyatékossággal együtt járó fejlődési rendellenesség. microglossia - Fejlődési rendellenesség, mely a nyelv kóros kicsinységében nyilvánul meg. micrognatia - kisállúság; Fejlődési rendellenesség. Az állcsonti nyúlvány csökkent mértékű. microgyria - kicsiny agytekervény; A legtöbb agyi rendellenességnél, pl. microcephaliat porencephalia stb. jelen van. micromelia - aránytalanul rövid végtagok. microphthalmus - Veleszületett fejlődési rendellenesség, mely a szemgolyó kicsinységében nyilvánul meg. Bizonyos mértékű látásmaradvány még észlelhető. micropsia - A beteg a tárgyakat kisebbnek, távolibbnak látja a valóságosnál. Ideghánya (recehártya)-gyulladás vagy epilepsziás roham jele lehet. microsomia - kistermetűség, törpeség; A test arányainak fejlődésben! visszamaradása. M ietens-w eber-szind róm a - Autoszomális recesszív öröklődésű összetett fejlődési zavar. Klinikai tünetei: alacsony termet, a könyök és a térd flexiós rövidülése, nagyon rövid alkar, strabismus convergens, valamint énelm i fogyatékosság. wiimllrni mozgások - Az arc és a kéz tinóm kifejező mozgásai, melyeket a társas együttélés során utánozva tanulunk meg. Szoros kapcsolatban vannak az érzelmekkel és gondolatokkal. A vakoknál feltűnően szegényesek. A magasabb korosztályú vakoknál a helyzet kedvezőtlenebb, sőt egyes esetekben mimikái disszociáció jelei is megfigyelhetők. Gyakori jelenség náluk még a paramim m, vagyis a grimaszok jelenléte. A gesztusokat tekintve a kép még szegényesebb, hiszen beszédüket nem kísérik taglejtések.

264 n. mimiko-gcsztikuláris beszed - A siketek jclbeszédc, mely az arc és főleg a kéz tinóm kifejczts mozgására épül Minimál cerebral/brain dysfunction (M CD ) - M inim ális cerebrális vagy agyi diszfunkció megnevezést a POS (lásd: pszichoorganikus szindróm a) szinonimája ként is használják. Ez a sokszínű jelenség a pszichikus funkciórendszer zavarából ered. Az M C D fogalma egy, a központi idegrendszer nem optimális működésével kapcsolatos bonyolult viselkedési funkció zavarát jelöli. Mivel az érintett gyermekcsoport nagyon heterogén jelenségtani és kóroktani szempontból, ezért az M C D -t úgy is értelmezik, mint a kora gyermekkori agykárosodás körébe tartozó részjelenséget. Az érintett gyermekek átlagos vagy ádag feletti intelligenciával rendelkeznek, különböző fokú tanulási és magatartási zavarokat mutatnak, melyek a központi idegrendszer zavarával kapcsolatosak. Ezek a pszichikus működési zavarok az észlelés, a fogalomalkotás, a nyelv, az emlékezet, a figyelem és a motoros funkciók kontrolljának hiányosságában jelentkeznek, nagyon változatos kom binációkban. Rendszerint 2-3 éves korban válik nyilvánvalóvá az a jellegzetes tünetegyüttes, amely valószínűsíti a minimális agyi disz funkciót. E tünetegyüttes jellemzői a következők: a motoros viselkedésre a hiperaktivitds, a hiperkinézis (kóros túlmozgás) a jellemző. Ehhez társul a mozgás koordinációjának és kontrolljának a zavara, ami főleg a nagymozgásokban mutatkozik meg (ügyetlen, suta); Nehezen tűri a követelményeket, és ezekre izgatottan és impulzíven reagál. Az ingerekre általában gyorsan és szélsőségesen válaszol. Az M C D -s gyermekek rendkívül gyorsan változtatják helyüket, feszültek, szertelenek, nekimennek a tárgyaknak, az embereknek. Futkosnak, kapkodnak, de megfigyelhető az is, hogy egész testüket dobálják, rázzák. Alvásuk felszínes. Koncentrációs készségük rendkívül korlátozott csak rövid ideig képesek figyelni; Sokszor próbára teszik a szülők türelmét. Nehezen lehet rászoktatni a mindennapos rutincselekedetekre, az öltözködésre, az evésre, az alvásra. Viselkedésük kiszámíthatatlan, a dühkitörésből könnyen átcsapnak egy értelmetlen nevetésbe. A fentiek mellett jól megfigyelhető az érzékelési és kognitív fejlődési elmaradások is. Nagyon gyenge a kéz-szem koordinációja, a távolság felmérése, emlékezete, hallása, verbális készsége. Nehezen megy a jobb-bal megkülönböztetése. Az átlagosnál nehezebben különböztet meg hangokat, beszéde rosszul artikulált. Ezeknél a gyermekeknél alapvető probléma az érzékelési és mozgásos rendszerek hiányos integrációja, melyek később az írás, az olvasás és a számolás elsajátítási nehézségeiben is megmutatkoznak. A látási (az alaklátás gátoltsága, az iránytévesztés, a térbeli összefüggések felfogásának bizonytalansága) és hallási érzékelés, valamint a beszédfunkciók gyengeségének a következménye az, hogy az írás és olvasás elsajátítása nagyon nehéz és lassú ütemű. A helyzetet súlyosbítják 2 6 5

265 a sorozatos kudarcok, a megbélyegzés miatti szorongások, érzelmi ingadozásaik, a figyelem koncentrációja, fáradékonyságuk, valamint a tanulási motivációjuk hiánya is. Mindezek önértékelésük csökkenéséhez vezethetnek. m iopia rövidlátás, brachim etropia; Ha a szem fénytörő ereje túl nagy a szem hosszához viszonyítva, vagy a retina távolabb van (a szem túl hosszú), akkor a kép nem a retinán, hanem előtte képződik. m itom ánia beteges hazudozds; A valóság meghamisítására irányuló kóros hajlam. Eredete kóros, jellege igen sokféle lehet: hiúság (dicsekvés), rosszindulat (rágalmazás), perverzitás. Leginkább a neurózisban szenvedőknél, pszichopáriás betegeknél nyilvánul meg. Egyszerűbb, primitívebb formájával, főleg a dicsekvéssel, gyakran taláikoztatunk az enyhén énelm i fogyatékosoknál. m Moebius-szindróma - diplegia fa cialis congenita, veleszületett kétoldali arcbénulás; Sporadikus (szórványos) vagy autoszomális domináns öröklődésű veleszületett be- tegség. A betegség lényege az egyes agyidegek magjainak fejletlensége vagy hiánya (ap láziája). Többnyire az arcideg (nervus facialis), a szemmozgató ideg (nnvus oculomotorius), a VI. agyideg (n. abducens), ritkábban a háromosztatú ideg (az V. agyideg vagy n. trigem inus), valamint a X II. agyideg (n. hypoglossus) motoros sejtjeinek hiánya szokott előfordulni. A betegség jellemzői: a mimikái izmok bénulása, a szemrés tökéletlen záródása (lagophthalm us), rágási és nyelési nehézség, a nyelv sorvadása (atrofiája). l W s m ogilalia - hangkihagyás; Amikor a kiejtett szónak egyik beszédhangja hiányzik és nem is pótolja más beszédhanggal (pl. ásó helyett á-ó-t ejt). A jelenség a beszédszervek hangot képző ügyességének csökkenése révén alakul ki. m ogjphonia - m ogifönia, a hangképzés nehézsége. M ohr I.-szindróm a - Autoszomális recesszív öröklődésű fejlődési zavar. A betegséget az ujjak rendellenes fejlődése, ajak-szájpad hasadék, rövid vagy hasadt nyelv, hypertelorismus, széles orrgyök, ekcéma és epilepsziás görcsök jellemzik. M ohr II.-szindróm a Autoszomális domináns öröklődésű rendellenesség. A betegség tünetei: a koponya deformitása, kicsiny orr. a fülkagylók fejletlensége, mindkét kéz cs láb IV. és V ujjának összenövése, csökkent intelligencia. 2(*6

266 81, M oncrieff-szindróm a - tinyugcsfrrzuitutr; Öröklődésmcnetc még tisztázatlan. Jellemzői: a fejlődésben való elmaradás, csökkent értelmi képesség, tcjcukorvizclés ( l a n o s u n a ), fruktó/vr/clcs ( f r u k t á z u r m ) m onogén öröklődés - Az önálló hatású mticrophenikus (nagyobb) gének ártalmainak genetikai megnyilvánulása. A monogénes ártalmak többsége multiplex (sokrétű) rendellenességben, úgynevezett szindrómában (tünetegyüttes) nyilvánul meg. A monogén szindrómák bizonyos részében az értelmi fogyatékosság is a tünetek közé tartozik. Ez egyben a központi idegrendszer működésében fontos struktúrák érintettségét is jelzi. monokrnmflt~»ttt111* - akrom atikus látás; A színeslátás zavara, aminek következtében csak a szürke árnyalataiként megjelenő fénykülönbségek észlelhetők. * 8 t monoparesis - monopugia; Egy végtagra vagy egy izomcsoportra kiterjedő bénulás. 85b monophasia - Az afázia olyan formája, melyben a beteg csak egy-egy szót vagy kifejezést képes ismételgetni. 8fe monophthalmia egyszeműség, félszem üség; Kóros állapot, melyben egyik szem veleszületetten vagy az élet folyamán szerzett módon hiányzik. Az egyik szem anatómiai hiánya vagy súlyos szervi károsodása az egyik oldali látás kiesésével jár. Funkcionális egyszeműségről beszélünk akkor, ha mindkét szemgolyó megvan ugyan, de az egyik kancsal állapotban van, nem irányítható a vizsgált tárgyra, és így nem jöhet létre a kétszemes látás. Az egyszeműség, az esetek túlnyomó részében nem módosítja az érintetlen szem látásélességét, mégis a látás összes elemeit tekintetbe véve károsodik a szem. Ez elsősorban a látótérre vonatkozik, amely az egyszeműség esetében vízszintesen a 180 fok helyen fokkal beszűkül. Az ember a fej és a szem forgatásával részben tudja kompenzálni ezt az állapotot. Az egyszemű nehezen érzékeli a távolságokat és a tárgyak felszíni állapotát. A félszemű látás főleg a közeire tekintéskor hangsúlyozódik. Csökken a világosból a sötétségbe való adaptálódás is. Pszichés szempontból is igénybe veszi az embert, mivel reneg a balesetektől. A betegek kisebbségi komplexussal is küzdenek m onoton beszéd - A hangmagasság változtatása nélkül vagy nagyon kis eltérésekkel (elmozdulásokkal) megvalósuló beszéd hanghatását jelenti. A tágabb felfogás szerint a monotónia érzetét keltheti magának a változatosságának a hiányából eredő egyhangúság, unalmasság, egyformaság, amelyet a többi hangtulajdon 2 6 7

267 ság (dallamképlet, hangsúly, időtartam) csekély mértékű változásai vagy sztereotip ismétlődései idézhetnek elő. A monotónia oka lehet organikus érintettség, am uzikalitds, a rövid szókapcsolatokat alkalmazó beszéd, a hallási észlelés zavara. Ez jellemzi a hadarók beszédét is. monozigóta - egypetéjű ikrek. morál insanity - Erkölcsi beszámíthatadanság, az erkölcsi gátlás teljes hiánya, morbid - beteges, kóros. m orbiu - betegség; Az egészséges szervezet működése a szervek működésének összhangján alapul. A beteg szervezet működései megváltoznak, rendellenesek, kórosak. Megbomlik a szervezet működésének összhangja. A betegség a megváltozott kóros működések Összessége. A beteg szervezet, a sejtek kórosan megváltozón funkciói megnyilvánulhatnak csökkent működésben (hipofunkció), túlműködésben (hi- perfiin kció), és minőségi eltérésben (disztin kció) A betegség kialakulhat minden előzmény nélkül (akut megbetegedés) és lappangó módon. A lezajlás lehet elhúzódó, lassú (krónikus) vagy gyors (rapid) A betegség folyamata lehet előrehaladó (progresszív) és visszafejlődő (regresszív). A kimenetele lehet teljes gyógyulás (restitutio a d integrum ) vagy a szervi elváltozás visszamaradhat, de a működés zavartalan (restitutio adfiinctionem ). Dm morbus haemolyticua neonatorum - A magzat vérében a bilirubin (epefesték) bizonyos mértékű felszaporodása károsan érinti a központi idegrendszert, aminek következtében károsodna a hallószerv központi részei, valamint a Corti-szerv érzéksejtjei. A vérben túlzott mértékű bilirubin felszaporodás a központi idegrendszer meghatározott részein károsodásokat idéz elő, mint a neuronok sejrtestei, az agykéreg, a szubkortikilis magvak. A keletkező funkciózavarok kombinálódhatnak, aminek következtében többszörös fogyatékosság alakulhat ki: értelmi fogyatékosság (agykéreg), mozgás- és beszédzavarok (extrapiramidális rendszer magvai), halláskárosodás (hallópálya magvai, érzéksejtek a csigában). A betegséget kiváltó kórfolyamat immunológiai jellegű: a placcntán át a magzatba jutó anyai antitestek hem olizdlják (vérsejtoldódás) a magzati vörösvértesteket. A felszabaduló hemoglobinból bilirubin lesz, ez idézi elő - meghatározott koncentrációnál - a fenti károsodásokat. A leggyakoribb az Rh-inkom patibilitás példája. 9 $ é m otoneuronok - A vázizomzat motoros egységeihez tarto/o idcgsejiek. Ezek ha 26H

268 talmas ncuronok. m elyeknek teste főképpen a gerincvelő elülső szarvában foglal helyet. A xonjuk elágazva több-kevesebb izomrosttal áll összeköttetésben. H a a m o- toncuron valamilyen okból kipusztul, a hozzá tartozó izom rostok is vele pusztulnak, mivel az idegsejtnek éltető (trofikus) hatása van a m otoros egység izomrostjaira. M i m otoros - mozgással összefüggd; A nagy motoros képesség magába foglalja a nagy izomcsoportok működését, amelyek például a járás, futás, ugrás, biciklizés közben végzett mozgást jelentik. A finom motoros képességen énjük a kéz, az ujjak működését, és ez magában foglalja többek között az írás, a rajzolás képességét, az olló használatát, a csomó megkötését stb. ü l m otoros egység - A mozgások megszervezésének alapszintjét a motoros egységek alkotják. A motoros egység abból az idegsejtből és azokból az izomrostokból tevődik össze, melyeknek közös izom-ideg összeköttetésük van. m motoros Hallónéma - A beteg a beszédet megérti, de szavak, mondatok kiejtésére képtelen. m motoros infantilizmiis az énelmi fogyatékosok mozgásképével kapcsolatos fogalom. A legszembetűnőbb jellegzetessége a motoros fejlődés megkésen volta. Egyes kutatók szerint a motoros infamilizmus jegyei megegyeznek a motoros retardáció (mozgásos visszamaradottság) szimptómáival. Mindazok a célirányos mozgások, amelyek a kortikális rendszer működésétől függnek, retardáltak. Ide tanozik az első nyúlás, a mászási próbálkozások, a felülés, a járás és végül maga a beszéd. E mozgásokat a nehézkesség jellemzi, aminek következtében hiányzik az ép kisgyermek mozgását kísérő báj. Ehelyen a csecsemőre jellemző tömeges mozgások észlelhetők. W. m otoros koordináció A mozgások harmonikus összekapcsolása, amely feltételezi az idegrendszer épségét és érenségét. A jó neuromuszkuláris koordinációra (ideg-izom működési összhang) az élet minden területén, minden tevékenységben szükség van m otoros pöszeség - Mozgásügyetlenség vagy a mozgás fejletlensége következtében kialakult kiejtési nehézség. A nyelvi kivitelezés és a beszédteljesítmény zavara mozgásfogyatékosok - m ozgásukban zavartak, m ozgáskorlátozottak, nyom orékok; stb. Az egészségesektől elvárható, a mozgásképesség hiányát vagy beszűkülését 269

269 jelenti. A mozgáskárosodás következtében alakulhat ki. Akárcsak a károsodás, a fogyatékosság is lehet időleges vagy végleges. Egyik elterjedt osztályozás szerint két nagy csoportra oszlanak: 1. testi fogyatékosok. Ebbe a csoportba azokat a rendellenességeket soroljuk, amelyek nem idegrendszeri eredetű károsodás, hanem fejlődési rendellenesség vagy baleset következtében jönnek létre. Ide sorolják a végtagredukciós fejlődési rendellenességeket is, a csonka vagy csonkolt végtagúakat és a súlyos testi deformitásuk miatt mozgáskárosodottakat. 2. az idegrendszert eredetű m oegdszavar jellege szerint lehet: a) plégia (bénulás), aminek következtében mozgásképtelenség lép fel, b) paresis (hűdés), aminek következtében csökken a mozgásképesség és c) hyperm otilitds (túlmozgás). Kiterjedése szerint lehet egy végtagra (m onoplegia vagy m onoparesis) a test fél oldalára (hem iplegia vagy hem iparesis), a két alsó végtagra (paraplegia ill. paraparesis) és mind a négy végtagra kiterjedő (tetraplegia vagy tetraparesis) eseteket. A valóságban nagyon sok átmeneti formával is találkozhatunk. Az izomtónus állapota szerint lehet görcsös (spasticus) és petyhüdt (atónids). A sérülés helye szerint lehet centrális (agyi eredetű) és perifériás (gerincvelői eredetű). A felsorolt jellemzők nagyon változatos formákban és kombinációkban jelentkezhetnek. mozgáskárosodás - A mozgásszervek funkciójának tartós vagy végleges zavarát, esetleg hiányát jelenti (pl. törött végtag a gyógyulás végéig; egy vagy több végtag hiánya, bénulása stb.). A károsodások genetikai ártalmak, balesetek, betegségek következtében jönnek létre. I mozgáskoordinádó zavara - A mozgás összehangolásának zavara. Általában a környezet ingereinek helytelen észlelése és feldolgozása (érzékszervi diszkrimináció), valamint az érzékszervi asszociációk (kapcsolódások) hiánya okozza. A mozgásszegény életmód is zavarhoz vezethet. A mozgáskoordináció zavara elsősorban a nagymozgások területén nyilvánul meg. Különösen ügyelni kell az érzékszervek és a mozgások összehangolására (lásd: szem-kéz koordinációjának zavara). mozgássérült - m ozgáskorlátozott; Gyűjtőfogalom, mely az Egészségügyi Világszervezet (W H O ) megfogalmazása szerint magába foglalja a mozgáskárosodottakat, a mozgásfogyatékosokat, valamint a mozgásszervi rokkantakat. A gyógypedagógia szemszögéből azokat a személyeket tekintik mozgássérültnek, akiknél a mozgás szervrendszere (csont- és ízületrendszer, az izom- és idegrendszer) veleszületett vagy szerzett sérülése, működési zavara vagy hiánya következtében a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializációs folyamatok akadályokba ütköznek. Az egészséges mozgás létrejöttének feltétele, hogy a mozgásszervrend- 270

270 szer morfológiailag (alaki) és funkcionálisan (működési) is egészséges legyen. A inozgáss7ervrcndszer két részből áll: a tartó (csont- és ízületrendszer) és a mozgató (izom- és idegrendszer). Működésük egységet alkot és szétválaszrhatatlan. A mozgásszervrendszer bármelyik részének sérülése funkcionális zavart okoz, mely visszahat a mozgás épségére. Ha a zavar tartós, mozgáskárosodásról, gyógypedagógiai értelemben mozgásfogyatékosságról, mozgássérülésről beszélünk. A mozgássérültek osztályozására még nem alakítottak ki egységes rendszert. m mozgás-sztereotípiák - Olyan mozgásos rendellenességek, melyeknek főleg feszül cséglevezető rendeltetésük van. Súlyosan értelmi fogyatékosoknál találkozunk ilyenekkel: szdlemezést két lábon való himbálózás, kézrázogatások, grimaszok, stb. mozgástöbblet - A dadogóknál fellépő felesleges mozgások, melyekkel a beszédben! akadilyozottságot próbálják leküzdeni. Ez a beszédhez (tágabb énelemben a kommunikációhoz) szükségtelen mozgástöbblet, főleg a kezek mozgásában nyilvánul meg, de bekapcsolódhat" a láb, a fej, sőt az egész test is. A logopédusok kasírozó" mozgásnak nevezik. N u mozgásviharok - Célszerűtlen, inadekvát (nem megfelelő), sztereotip, ismédödő mozgások: fejrázás, kézrázás, törzsingatás stb. Megfigyelhetjük többek között az autistáknál is. M l. mozgászavar - diszfunkció; Ép mozgásszervek esetében az idegrendszer károsodása következtében kialakult súlyos mozgászavar. A károsodás helyének megfelelően megkülönböztetünk cerebromotoricus (agyi-mozgásos), spinom otoricus (gerincvelőimozgásos) és periferom otorikus (perifériás-mozgásos) alakját. A leggyakrabban az agyi mozgató kéreg, a piramis és extrapiramidális rendszerek, valamint a kisagyi szerveződések érintettek. A mozgászavarok megnyilvánulhatnak a nagymozgások (járás, futás stb.), valamint a finommozgások (rajzolás, írás stb.) területén is. A mozgássérülés nemcsak a mozgásszervek működését érinti, hanem az egész személyiség adaptációs (alkalmazkodási) tevékenységét is negatívan befolyásolja. A rehabilitáció, vagyis az a folyamat, melyben a diszfunkciót ortofunkcióvd igyekszünk változtatni, az egész személyiségre kell, hogy hasson mozgásszegénység - az értelmi fogyatékosoknál észlelhető jelenség. Hiányzik a folyamatosan megnyilatkozó adekvát mimika, ennek következtében az arckifejezés merev, néha szinte maszkszerű. Szegényesek, korlátozottak a taglejtések. Az egész mozgásfolyamatot bizonyos merevség, szögletesség jellemzi

271 mozgásszervi rokkantság - A biológiai kategórián túlmutató társadalmi állapot, mivel a mozgásfunkciók zavara megnehezíti, vagy akadályozza a társadalmi beilleszkedést. Ez jelentheti az önellátás, a kapcsolatteremtés, a társas élet vagy akár a tanulás akadályozottságát is. mucopolysaccharídosisok (M PS) - szénhidrát anyaga?re enzim opátia; A kötőszövet különböző enzimzavarokon alapuló örökletes betegségei. A különböző enzim- rendszerek (melyek a kötőszöveti produktumok lebontásában vesznek részt) hibás működése következtében kialakuló kórkép. A különböző m ucopolysaccharidok a szövetekben felszaporodnak, és a vizeletben kóros mennyiségben ürülnek. Klasz- szikus formái olyan jellegzetes sajátosságokat mutatnak, mint az a) alkati rendellenességek: ngargoylt a rc, nagyobb méretű koponya, széles orrgyök, hiperteloriz- mus, duzzadt ajkak, nagyobb nyelv, szabálytalan fogazat, durva arcvonások, nagy, elődomborodó has, nagyfokú lordózis, köldöksérv stb.; b) csontdeformitások: rövid nyak és rövid végtagok, kiphosis, scoliosis, genu valgum stb.; c) idegrendszeri tünetek: törvényszerűen értelmi fogyatékosság, gyakori organikus idegrendszeri tünetek (epilepszia stb.). A betegség leggyakoribb formái a H urler-p faundler-file kór, a H unter-féle kór, a Sanfilippo-szindróm a, Scheie-szindróma, M aroteaux-lam y- szindróm a, M orquio- U llrich-féle betegség. É ö * m ultifaktoriáiis-fam iliáris értelmi fogyatékosság - fiziológiás, egyszerű, szim p la, relatív, fam iliáris, szubkulturális; Az értelmi fogyatékosság kóreredet szerinti felosztásánál használt kifejezés volt. M a kevésbé használatos fogalom. A kétcsoportos elméletek szerint az értelmi fogyatékosság két fő kategóriára oszlik: a) p a tológiás eredetű értelm i fogyatékosság és b) m ultifaktoriális-fiam iliáris eredetű értelm i fogyatékosság. Az utóbbi esetben az értelmi fogyatékosság kialakulása semmiféle drasztikus genetikai vagy külső hatással nem magyarázható. Az értelmi képesség alacsony szintje tulajdonképpen a normális eloszlást adó folytonos jelleg kialakulásából következik. Az értelmi szint normális eloszlásának szélső határát a nagyon okosok, illetve negatív irányba, az átlagosnál kevésbé értelmesek képezik. Ez, mint a normális ádag egyik variánsa jelentkezik, anélkül, hogy létrejöttében bármiféle genetikai ártalom vagy szerzen betegség kimutatható lenne. Ma azt mondhatjuk, hogy ez a csoport a tanulásban akadályozottak csoportjának felel meg, akiket az áthelyező bizottság az enyhén értelmi fogyatékosok általános iskoláiba helyez m ultiplex epifizeális diszplázia dyspbisia epiphysealis pu n aata, törpenövés: A betegség jellemzője, hogy a végtagok proximális (a törzshöz közelebb álló) része rövid. A porcos epifi/.isckben pontszerű meszesedés található. 272

272 1 U. mussitatio - hangtaltn ajakmozgás. w. mutacisraiu - pszichikus némaság (főleg elmebetegségben észlelhető hallgatás); I t t. mudtas idiotica - idióta némaság; Súlyos értelmi akadályozottság, amelyben a beszédfejlődés feltételei sincsenek meg. Hiányzik a gagyogás, az arcikulájt hangok utánzása. Anikulátlan hangokat hallatnak, de később egy néhány szót elsajátít' hatnak, ha megfelelő oktatásban részesítik őket. M a már inkább csak az orvosi szaknyelvben használt kifejezés. mntiznius némaság, m utacizmus; A beszédképesség hiánya. A beszédképtelenség oka lehet a súlyos hallássérülés, a súlyos fokú értelmi fogyatékosság, ingerszegény környezet, az idegrendszer súlyos működési zavara, autizmus, stb. A némaság leggyakoribb formája a hallás sérülése (süketség) következtében alakul ki. Ebben az esetben a beszéd természetes módon nem alakul ki. Ma már, a sikeresen alkalmazott beszédfejlesztő módszerek, valamint a modern technika által nyújtott lehetőségek alkalmazásának köszönhetően az eddig némának" elkönyvelt gyermekek beszéde és szocializációja egyre jobban közelít az épekéhez. A másik ismert formája a hallóném aság. Az értelmi fogyatékosoknál csak nagyon ritkán és csak nagyon súlyos esetekben fordul elő némaság. Az ingerszegény környezet fa szenzoros deprivdció) csak nagyon ritkán okoz némaságot. Pl. a szakirodalomból ismerjük a kizárólag állatok környezetében felnőtt gyermekek példáit, akik soha nem tanultak meg beszélni. Az emberi beszéd mintája a gyermekkorban hiányzott (ferális gyerm ekek). A némaság jelenségével találkozhatunk az autizm usban is. 11T. muzikogen(ikus) epilepszia - Bizonyos betegeknél megfigyelt görcsös rohamok, amelyeket a zenehallgatás idéz elő. Kutatók szerint a rohamok a zene által kiváltorr emóciók közvetítésével azoknál az egyéneknél fordulnak elő, akiknek a halántéklebenye károsodott. U S. művégtagok - Amputált, csonka végtagokra készített segédeszközök. U9«m yasthcoia gravis - A m otoneuronok axonján érkező izom-ideg összeköttetés (m yoneurális iunctio) működészavara következtében az izomroston nem váltanak ki ingerületet. Az érintett izmok néhány normális erejű összehúzódás után egyre fokozottabban működésképtelenné válnak. Tehát a betegség az izmok fokozott fáradékonyságában nyilvánul meg. A leggyakrabban érintett izmok a külső szem 2 7 3

273 izmok, a mimikái izmok, a rágó, a nyelvizmok, a nyelés és hangképzés izmai. A betegség következtében a szemhéj csüngő lesz, az arc kimerültnek látszik, elvész a hangerő. A légző- és a nyelőizmok elfáradása fatális kimenetelű is lehet. A betegség fokozatosan izomsorvadáshoz vezet. A betegség újszülött vagy fiatalkorban jelentkezik, és nőknél nagyobb a gyakorisága. A miaszténiás krízis tünetei a fiakozódó gyengeség, légzési elégtelenség, szorongás és tudatzavar. myatonia congenita - atrophia musculorum spinalis betegség intrauterin form ája; A terhes anya nem érez magzatmozgásokat. Az újszülött atóniás, alig mozog. ízületei lazák. Ugyanakkor a spinális izomsorvadással ellentétben nem progresszív (előrehaladó) betegség. Később az atónia (petyhüdtség) csökken, prognózisa jó. Az ízületi lazaság megmarad. myelinizádó - A velőshüvely kialakulása, amely az idegsejtek, és a hozzá tartozó idegfonal működőképességét biztosítja. myelodysplasia - nyitott gerincvelő) A gerincvelő és annak megfelelő csigolyaív záródásának ismeretlen eredetű fejlődési rendellenessége. Rendszerint ágyéki vagy keresztcsont tájékon alakul ki. A sérülés súlyosságának megfelelően alakul a klinikai megnyilvánulása is. Az izmok és izomcsoportok atóniás (petyhüdt), ritkábban görcsös (spasztikus) bénulása ált elő. A betegek egy része inkontinens (a záróizmok bénulása következtében nehezen tudják szabályozni a vizelet és a széklet ürítését). A keringési zavarok miatt gyakori a fekélyképződés. Gyakoriak a társult rendellenességek, pl. a hydrocephalus (vízfejűség). Myer (de Myer)-szindróma - dysplasia frontonasalis; Feltehetően öröklődő fejlődési rendellenesség. Jellemzője az arc középvonalában keletkező hasadék. Hasalt a homlokcsont, az orrcsont, a maxilla, gyakran cranium btfidum, ajakhasadék is észlelhető. myooeuraíis iim kció izom -ideg kapcsolat; A motoros axon membránja és az izomrost membránja a találkozás helyén apró készüléket alkot. Ez a mikron átmérőjű lemez, amelyet a két sejtmembrán alkot, közöttük egy mikron vastagságú réssel. myopia - rövidlátás, közellátás, m iopia. 126* myositis ossificans progressiva - Ó vodáskorban kezdődő, nagyon ritka betegség. A vázizm okban, azok kötőszöveti elem eiben, inakban. íasciikban (kötegekben). 274

274 szalagokban jelentkező érzékeny duzzanat, hegesedés, mészlerakódás és csnntosodás. Leggyakoribb a gerincvelő m enrén, de a törzs egyéb részeire, végtagokra is kiterjed. Ennek következtében tokozott mo/.gáskorlátzotrság és a bőrt előd om borító csontos képletek jelentkeznek. m m yotonia - A myoneuralis iunctio; működés kórosan megnyúlt. Abban nyilvánul meg, hogy a beteg izmainak összehúzódását lassan követi az elernyedés. Pl. a kézfogásnál a kezet nem tudja elereszteni. Ha az izmát reflexkalapáccsal megütik, nehezen elsimuló dombocska keletkezik az összehúzódás nyomán. I M I myotonia congenita - Thomsen-kór; Újszülött vagy csecsemőkorban kezdődő, autoszomális domináns vagy recesszív öröklődésű betegség. A betegség abban nyilvánul meg, hogy az izomzat mozgás vagy elektromos ingerlés után nem képes ellazulni. A miotóniás reakció minden izmon megnyilvánulhat, mégis a szem körüli és végtagizmokon a Iegkifejezertebb. A merev izom zavarja a beteget a mozgásban. Az izomzat hipertróflás (szövetnagyobbodás), a betegek Herkules alkatúak. 'S3&* myxocdema - m ixödém a; A pajzsmirigy elégtelen működése következtében létrejövő veleszületett vagy szerzett betegség. A pajzsmirigyhormon termelésének hiánya vagy kiesése miatt a betegen testi (pl. száraz vagy püffedt bőr) és pszichomotoros elváltozások (pl. nehézkes mozgás, tehetetlenség) észlelhetők. Minden esetben súlyosan károsodnak az intellektuális funkciók és értelmi fogyatékosság alakul ki. A mixödéma gyermekeknél megnyilvánuló (veleszületett vagy szerzett) pajzsmirigyzavarokkal járó formáját kreténizm usnak hívják. A 275

275 N» n " hang helyes képzése - Az n" zöngés fogmedri orrhang. Képzése: nyitón ajkak, nyitott fogrés, a nyelv pereme a felső fogmedren és oldalt a zápfogakon teljes zárlatot képez. Eközben a lágyszájpad nyitja az orrüreget, s a zöngés levegő arra távozik, majd a nyelv leereszkedik, a lágyszájpad emelkedik. N acgeli I-szindróm a - Autoszomális domináns öröklődésű pigm entanom ália. Jellemzője többek között nystagmus, strabismus, látóideg-sorvadás. É nagyothallás hypacusis, hypoacusis; A nyolcvanas években a hallássérülést még két nagy csoportra osztonák: a siketek és nagyothallók csoportjára. A nagyothallás kifejezéssel olyan mértékű hallásromlást jelöltek, amely a tagolt beszéd észlelését és a hallás útján történő önálló elsajátítását valamilyen szinten még lehetővé teszi. Ebbe a kategóriába sorolták azokat, akiknek hallásküszöbc a fontosabb beszédfrekvenciák ( Hertz) területén db (decibel) közötti. A nyolcvanas évektől kezdve a hallássérülés e kettős felosztását már nem használja a szakirodalom, mivel tanalmuk nagymértékben megváltozott. A korai beszédnevelés alkalmazása, a hallókészülékek teljesítményének növekedése, a számítástechnika alkalmazása a diagnosztikában és a terápiában, a súlyosabb hallássérültek esetében alkalmazott eochuáris inplantáció lehetősége ma már teljesen új tanaimat adott a süket és nagyothalló kifejezéseknek. A fent említett módszerek és technikák segítségével, ma már a hallássérültek beszédfejlődése, gondolkodása, kommunikációja és szocializációja egyre jobban közelít az ép hallású gyermekekéhez. nanism us - nanosomia, törpeség, törpe alkat, törpe növés. %» nasalis - orrhoz tartozó, orr.

276 n isaliso k - nasalis oaiusivák, orrhangú z*irhangok\ Abban különböznek a felpattanó zárhangoktól, hogy a belső zár, az orrüreget elzáró íny-garat-zárlat nem jön létre, s ezáltal a zönge tartósan szól. 9* Nasu-Hakola-betegség - lipodystrophia m em bránosa; Autoszomális domináns öröklődésű zsír-anyagcsere betegség. A tünetek a gyermek vagy fiatal felnőtt korban jelentkeznek A klinikai tünetek: végtagfájdalom, eufória, emlékezetzavar, gyakori csonttörések, átm entül, mozgászavar. A halálozás kb. negyvenéves kor körül következik be. negatívum US - negativisztikus beállítottság; A serdülőkori elmezavarok egyik meghatározó tünete, de más esetekben (pl. az értelmi fogyatékosok esetében) is előfordul. A beteg a környezetéhez való viszonyulásban nem megfelelő módon reagál. A negativizmus megnyilvánulhat túlzott passzivitásban (pl. mozdulatlanul fekszik, vagy ül, nem beszél, semmire nem reagál, még a szemét sem hajlandó kinyitni) vagy túlzón aktivitásban (pl. menekülésben vagy az elvárt magatartással ellentétes viselkedésben). A serdülő vagy a felnőtt esetében gyakran a másokkal, a külvilággal való kapcsolat felvételének visszautasításában nyilvánul meg. -'iák nehezen nevelhető gyerm ek problém ás gyermek, érzelm i-akarati fogyatékosok; Azok a gyermekek, akika társadalom által meghatározón nevelési követelményeknek, átmenetileg vagy huzamosabb ideig, valamilyen oknál lógva nem tudnak megfelelni, a különböző közösségekbe nehezen vagy egyáltalán nem tudnak beilleszkedni, alkotják a nehezen nevelhetők csoportját. Ez többfajta tünetben megjelenő súlyos inadaptáeió, beilleszkedési konfliktus, mely megnehezíti a gyermek helyzetét mind a családban, mind az iskolában. A leggyakrabban megnyilvánuló tünetei: az érzelmi-indulati élet zavarai (pl. agresszivitás, és autoagressziv megnyilvánulások stb.) disszociátis m agatartás (pl. drogozás, bűnözés stb.), tanulási nehézségek (pl. figyelem- és emlélcgetzavar, tanulási motivációs problémák stb.). m nem verbális tesztek - nonverbális tesztek; Az intelligenciateszteknek az a fajtája, amelyben a feladatok elvégzése nem igényel szóbeli megnyilvánulást. néma légzés - respiratio m uta; A néma légzésről akkor beszélünk, amikor a légzés elsődlegesen élettani szerepet (a gázcserét szolgálja) tölt be. Általában zárt ajkak mellett az orron keresztül történik. A be- és kilégzés kb. ugyanannyi ideig tart. A belégzéssel járó izomfeszültséget azonnal követi az elernyedés, jtü t a kilégzés

277 nem látó típusú nevelés - A pedagógiai információszerzés egyik módja, amelyben a látás csak igen kis mértékben, vagy egyáltalán nem tényező. A tiflopedagógia ilyenkor az akustiko-taktilis (hallás és tapintás) nevelési utat választja. ncolalia - Értelmetlen szavakból álló beszéd, amely különösen a szkizofrén megbetegedéseknél fordul elő. nep helopia nephelopsia; Ködös látás a szaruhártya betegsége következtében. neuraszténia - A neurotikus tünetcsoport egyik változata, melynek legfőbb jellemzője az idegrendszer fokozott ingerlékenysége, fáradékonysága, kimerültsége. A neuraszténiás beteg tdlérzékeny, fejfájásra, alvászavarra panaszkodik. Rosszul alszik, kimerültén ébred. Az általános testi és szellemi késztetéshiány következtében munkateljesítménye nagymértékben csökken. A neuraszténia különösen gyakran je le n tk a ik hipoehondriás, hiszteroid vagy paran oid állapotokkal összefüggésben. neuritia op tici papiu itis; A látóidegfő kétoldali gyulladása. A kórkép kialakulásának számtalan oka lehet, a legfontosabbak a fertőző betegségek: influenza, kanyaró, vörheny, diftéria, tífusz, tuberkulózis, vérbaj stb. Mindig szövődményként fordul elő. A legsúlyosabb defektushoz az agyvelőgyulladás (m eningitis) következtében kialakuló neuritis optici. Ilyenkor a látási fogyatékosságot mentális zavarok is kísérhetik. A gyulladás az idegpályák részleges vagy teljes sorvadását okozhatja. A keletkező defektusra jellemző, hogy bizonyos mértékű látás még megmarad. Csak súlyos esetekben vezethet a látóideg sorvadásához és következményes vaksághoz. neu ritis retrobulbaris látóidegtörzs gyulladás; Mérgezés okozta gyulladás, aminek következtében szemidegsorvadás lép fel. A gyermekkori látási fogyatékosság okai között legtöbbször a gondatlanságból okozott mérgezés kapcsán fordul elő. A nervus opticuson (látóideg) belül elsősorban a centrális látást elősegítőpapillom a- culdris köteget károsítja. neurofibrom atosis - A bőr és a perifériás idegek autoszomális domináns öröklődésű fejlődési zavara. A perifériás idegrendszer bármely részén kialakulhatnak változó méretű daganatsorok. Elhelyezkedésüknek megfelelően fájdalmat, főként az agyidegek területén kiesési tüneteket (pl. sikciség. látászavar stb.) okozhatnak. Gyakoriak a mozgásszervi elváltozások is. Leggyakrabban a nehezen kezelhető scoltosis. valamint az ún. veleszülctert lábszár álízület alakul ki. Sokszor vezet súlyos deformitásokhoz, sőt amputációt is szükségessé tehet.

278 a neurológia - ideggyógyászat; Az idegrendszer <fp és kóros szerkezetivel, az ún. organikus idegbctcgségekkel foglalkozó orvosi tudományág. vlfe* ncurom uscularis - ideghez és izomhoz tartozó. 4 L neurózis - idegbetegség; A szervezet testi és lelki működésének változatos zavaraiban megnyilvánuló működési (funkcionális) rendellenesség, kimutatható szervi elváltozások nélkül. A nmeteket rendszerint a környezeti (társadalmi) ingerek váltják ki. A neurózis nagyon változatos tünetekben nyilvánul meg A civilizáció fejlődésével és a követelményrendszerek differenciálódásával egyre nagyobb számban és újabb tünetekkel fordul elő. Ez magyarázza azt, hogy egy általánosan elfogadott rendszerezés mind a mai napig nem született meg. A gyermeki neurózisokat általában a következőképpen rendszerezzük: 1. szorongásos neurózis - melyet kisgyermekkorban váradan körülmény okozta ijedtség válthat ki. Egyik legismertebb formája az éjjeli felriadis (pavor noerumus). Ennek oka lehet idegrendszeri sérülés, ami mögött hipoxia vagy epilepszia tételezhető fel. Előidézheti kezdődő lázas betegség, vagy akár túl nagy affektivitás- sal megélt fanráziamesék is. 2. depressziv neurózis - olyan hangulati zavar, amelyben a gyermek azt hiszi, hogy őt nem szeretik. Ennek a neurózisnak a megnyilvánulási skálája nagyon széles. Lehet, hogy a környezete a gyermeket lustának minősíti, mivel magatartása zárkózott, képtelen ügyelni, teljesítőképessége csökken, érdektelenséget mutat minden iránt, ugyanakkor ingerlékeny és agresszív. A képet bonyolítja, hogy ilyenkor indítékot éreznek a bandába való tömörüléshez. 3. A kényszemeurázis jellem- zője az akarattól ftiggeden cselekvésekre való késztetés. Két csoportját különböztetjük meg: a) kényszerképzetes neurózis (pl. túlzón rendcsinálás, számolás, tisztogatás, rette- gés stb.); b) kényszeraelekvéses neurózis (értelmetlen cselekvések ismédése a kudarctól való félelem miatt, pl. bizonyos kőre rá kell lépni, meri akkor nem kapok rossz jegyet, stb.) 4. A hisztériás neurózis alapját a társadalmi beilleszkedés zavara szolgáltatja. A hiányosság az önmegítélésben van. A mai szakirodalom, főleg pedagógiai szempontokat ügyelembe véve, nehezen nevelhetőgyermekeknek minősíti. & N iem ann-pick - kór - sphyngomyelinosis, phosphatidosis; Az élet első hónapjaiban jelentkező, autoszomális recesszív öröklődésű enzimopatia. A betegség lényegét a sphyngomyelináz enzim hiánya határozza meg. Ennek következtében az idegsejtekben, a kéreg sejtjeiben sphyngomyelin és koleszterin rakódik le. A betegség tünetei már a születés után jelentkeznek. Klinikai megnyilvánulásai: tejeskivé foltok a bőtön, exophrhalmus, cseresznyepiros folt a szemfenéken, vakság, süketség, hepatosplenomegalia (máj- és lépmegnagyobbodás), mozgászavar, izomsorvadás és súlyos értelmi fogyatékosság. A beteg rendszerint egy éves korra meghal

279 2 3. nonocdusio - Részleges vagy teljes nyílt harapás. Hiányos rágófelszíni érintkezés nonvcrbális - nem verbális, nem szavakkal kifejezett. nonverbális kom m unikáció - a szavakkal történő kommunikáción kívül a gondolatok, érzelmek, szándékok kifejezésére szolgáló mozgások. Ezek kiegészítik, megerősítik vagy gyengítik, illerve cáfolják a verbális jelzések jelentését. A nonverbális kommunikációban kiemelt szerepet kap a tekintet, a mimika, a testmozgás vagy pantomimika, a testtartás, a gesztus, a távolságtartás vagy proxem ika stb. norm ális - Hétköznapi énelemben a megszokott, szabályosan jelentkező megnyilvánulásokat nevezzük normálisnak. A normalitást és abnormalitást több szempontból is (matematikai, biológiai stb.) énelmezhetjük. Társadalmi szempontból az tekinthető normálisnak, aki munkájával és magatartásával eredményesen be tud illeszkedni a társadalom életébe, és önálló életvezetésre képes. nonnalizációa elv Alapgondolata az, hogy az énelmileg akadályozott emberek részére olyan életmintát, olyan hétköznapi életfeltételeket kell teremteni, elérhetővé tenni, melyek leginkább megfelelnek a társadalom megszokoct feltételeinek, vagyis a normális életnek. A normalizációs elv alkalmazása nem változtat az értelmi akadályozottságon. Az értelmi fogyatékos embereket nem változtatja normálisokká", de életkörülményeiket úgy alakítja, hogy az a lehető legközelebb álljon a megszokotthoz, a mindennapihoz, a normálishoz. Figyelembe veszi a fogyatékosság súlyosságát, összetettségét, a szociális képességek fejlesztésében elért eredményeket és a lehetőségeket. Minden fejlesztés és gondozás célja, hogy elérjük a minél jobb társadalmi beilleszkedést N orm an-w ood-szindróm a - id iotia am aurotica congenitale; Veleszületett és korai halállal végződő betegség, melynek pontos kórtörténése még nem tisztázott. A betegség jellemzői: a m icrocephalia (kisfejűség), az exophthalm us (dülledt szem), extracelluláris (sejten kívüli) koleszterin-lerakódás a központi idegrendszerben és a retinában.. I f c n yctalopía - nappali gyengénlátás; Az angolszász irodalomban: szürkületi vakság Nyssen-van Bogaert-szindróm a atrophia opticocochleodenuita; Autoszomális recesszív öröklődésű, gyermekkorban kialakuló betegség. Klinikáikig előbb ataxia. 7K 0

280 u am hipotőn ia és izam sorvaeu s, majd később areflex ia, vakság, szembénulás, süketség, beszédzavar, elbutulás (dem entia) és diffúz agysorvadás alakul ki. m nystagmus - szem rezgés, szem tekerezgér, A szemgolyók ritmikus, gyors, akaratlan, függőleges, vízszintes vagy forgó mozgása. A súlyosan fogyatékos szemeken jelentkező mozgászavar nem központi idegrendszeri eredetű, hanem a meggyengült látás hiányos és pontadan fixálásának a következménye.

281 NY ny hang képzése - Zöngés szájpadi orrhang. Helyes képzése: a nyelvhát középső része zárat alkot a szájpad elülső részével. A nyelv hegye érinti az alsó íogsorr. Az ajkak állása egyéni alkartól függően az é vagy 1 hangoknak felel meg. nyelés - A nyelés alatt a fogsorok érintkeznek. A nyelvhegy a frontfogak palatinalis felszínének nyakí harmadával érintkezik. Főleg a rágóizom (musculus masseter) húzódik össze, a száj körüli izmok azonban nem. A nyelés kér szakaszból áll. Az akaratlagos orális (szájüregi) és a sokkal gyorsabb, reflexszerű pharyngeális szakaszból. A szabálytalan nyelv és izomfunkció esetén az eltérés mindig az orális fázis egyes szakaszaiban mutatkozik meg. nyelv - A hangképzés egyik legjelentősebb szerve. A szájüregben helyezkedik el. Rugalmas izomszövet alkotja, aminek következtében nagyon változatos mozgásra és alakváltoztatásra képes. Alakjának változtatása idézi elő a száj üreg térfogatának és alakjának módosulását is. A nyelv a hangképzésben elősegítheti a rezonálást (ezzel befolyásolva a magánhangzók hangszínét) és a szájüregben különböző akadályokat hoz létre, amelyek zörejeket keltve képezik a mássalhangzókat. A nyelv testét artikulációs zónákra osztjuk fel: 1. a nyelv hegye (apex) segítségével képzett hangok, apikális hangok; 2. a nyelvhát elülső része (praedorsum) - a hang predorsális; 3. a nyelvhát középső része (mediodorsum) - a hang mediodorsális 4. a nyelv hátsó része (postdorsum) - a hang postdorsális; 5. a nyelvhát oldalsó pereme (corona) - a hang koronális. A nyelv egyes rendellenessége akadályát képezheti a hibás artikulációnak. Például ha a nyelvfék összenőtt a nyelv hegyével. Ez akadályozhatja a nyelv függőleges mozgását és az 1 és r hangok helyes képzését. Az aránytalanul kicsi (microglossia) a túl nagy nyelv (macroglossia) vagy az ügyetlen, renyhe nyelv megnehezíti a hangok helyes képzését.

282 4. nyelv - Tágabb értelemben a verbális cs nem verbális (mimika, gesztus) jelrendszerek segítségével történd kommunikatív közlés. Szűkebb értelemben a nyelv a szavakat alkotó beszédhangokból álló jelrendszer, mely a gondolatok kifejezésének és a szociális érintkezésnek az eszköze. 5* nyelvbotlás - Ltpsus; Hiba, melyet beszéd közben vagy írásban ejtünk. A jelenséget, izgatortság (nagy nyilvánosság előtti beszéd), fáradtság vagy figyelemzavar idézheti elő. nyelvcsont - Csontképződmény a nyelvgyök és a gégefedő között, melyen a nyelv- izmok tapadnak. nyelvlökéses nyelés - kóros nyelés, infan tilis nyelés, eltéréí nyelés, abnorm ális nyelés, viscerdlis nyelés, fordított nyelés, perverz nyelés; A nyelvlökéses nyelés meghatározásánál egy szűkebb és egy tágabb értelmezést is használnak. Szűkebben értelmezve akkor beszélünk nyelvlökéses nyelésről, amikor nyelés közben a nyelv a két fogsor között kibújik. Tágabb értelemben, a nyelés folyamán a nyelv hegye a felső metszőfogak teljes palatinális (szájpadlás) felületéhez nyomódik. Okait tanulmányozva a szakemberek abban megegyeznek, hogy több tényező együttes hatása váltja ki. Ilyen lehet a helytelen táplálkozás, az ujjszopás, macro- illetve microglossia, túl nagyméretű orr- és garatmandulák, szájlégzés, allergia stb. A nyelvlökéses nyelés az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken. Társuló tünete a beszédhangok képzésének sérülése. A t, d, L n, r, sz, z, c, s, zs, cs, ty, gy, ny hangok képzése sérül (multipux interdentalis). A leggyakoribb torzítás a sziszegőknél figyelhető meg (szigmatizmus interdentális). -fi, nyom orék - lásd: mozgásfogyatékos. nyugtalanság - Emocionális állapot, amely idegességgel, cselekvésre való erős kényszerrel, gyors, impulzív, rendszerint kapkodó mozgásokban és viselkedésben, valamint beszédmódban nyilvánul meg nyúlajak - Amikor az orrnyúlvány nem nő össze az arccsonti nyúlványokkal, illetve valamelyik oldali arccsonti nyúlvánnyal, úgy nyúlajak (labium leporinum ) jön létre. Fejlődési rendellenesség, mely az ajakartikulációt is befolyásolhatja. 283

283 0,0 non éa ómhangok képzése Középső nyelvállással, szűkebb ajakkerekítéssel és félig zárt állkapocsszöggel képzett labiális hang. Rövid, veláris, mély magánhangzó. Hosszú párja az ó" O ast-h ouse-betegség - Autoszomális recesszív öröklődésű ritka enzimopátia. A vizelet zellerszagű. A vizelettel nagy mennyiségben ürül fenilalanin, fenilpiroszőlősav, fenilecetsav, vajsav, leucin, metionon, valin stb. A betegség korán, a korai csecsemőkorban jelentkezik. Klinikai jellemzői a pszichoszomatikus fejletlenség, albinizm us, polypnoe (gyakori légvétel, lihegés), ödéma, makacs bőrgyulladás, súlyosabb esetben mentális retardáció. Ha a betegséget csecsemőkorban felfedezik, tüneteinek kialakulása megelőzhető. obesitas - obezitás, elhízás, elhájasodás; A kevesebbet mozgó értelmi fogyatékosoknál is tapasztalható jelenség. ocd u aio - elzáródás, fogsor záródása. o cd u sív ik - zárhangok; A toldalékcsőben olyan zárak keletkeznek, éppen artikuláló szerveink működése következtében, amelyek részben vagy egészében akadályozzák a levegő kiáramlását (p, b, t, d, ty, k, g, m, n, ny). Ha a zárhang tanalma alatt zönge nem képződik, zöngétlen zárhangról (p, t, ty, k), ha viszont a gégében zönge is keletkezik, zöngés zárhangról beszélünk: b, d, g, gy, m, n, ny. Ha az ínycsap és a lágy íny (velum ) elzárja az orrüreget, felpattan ó zárhangokat képzünk: p, b, t, d, ty, gy, k, g. Ezek az explosivdk. Ha az ínycsap és a velum nem alkot zárat, az elöl keletkezett zár tartalma alatt a zöngés hang az orrüreg rezonanciáját erősen megszólaltatja. Ezek az orrhangú zárhangok nasalisoky. m, n, ny. ocdunvákvagy röviden

284 6. O hlsson-szindróm a Autoszomális recesszív öröklődésű kórkép. Az A lpon- szindróm ához társuló, súlvos miópia, belső íül eredetű süketség. 7. oligofrénia - szó szerint: kevésértelem; A mai szakirodalomban kifejezetten ellenzett. nem használt kifejezés. Gyűjtőfogalom, mely a különböző kóreredetű és súlyosságú megbetegedési formák olyan csoportját foglalja magában, amelyeknek közös jellemzője elsősorban az értelmi képességek károsodása. A károsodás oka minden esetben a nagyagy vagy a szervezet egészének torz fejlődése, következménye a pszichikus fejlődés elmaradása. A károsodás két ismérve: az értelmi defektus és a nem progrediáló jelleg (patológiás állapot). Az értelmi képességek csökkent volta mellett az egész személyiség is károsodik. Az oligofrénia kifejezést, hazánkban a rrszuhnormális" (normális alatti), majd később az értelm i fogyatékosság' megjelölés váltotta fel. & oligo írén pedagógia - értelm i fogyatékosok pedagógiája. olvasás - Bonyolult értelmi tevékenység, mely segítségével az írott szöveg tartalmát megismerhetjük. Az olvasás elsajátításának előfeltételei közül a legfontosabbak az értelem megfelelő fejlettsége, a fbn em atiktis hallás, az észlelő-mozgásos rendszer fejlettsége, a beszédállapot, a nyelvi anyag analízisének és szintézisének képessége, a téri tájékozódás és a térszemlélet minősége. Az olvasás elsajátításának elengedhetetlen feltétele az olvasás iránti érdeklődés, vagyis a funkcionális motiváció. Olvasni az tud, aki megérti a szöveg tartalmát. É t* olvasási rendellenességek - olvasászavar, diszlexia, legaszténia. U. onom atom ania - Szavak ismételgetésére irányuló kényszer. U > onyehophagia köröm rágás; A szorongás, a belső feszültség pszichomotoros levezetésére szolgáló viselkedés. Nem csupán az izgulékony gyermekek rossz szokása. Előfordul serdülőknél, sőt még felnőtteknél is opharm osis nyitott harapás; A metszőfogak fogsorzáródáskor nem érintkeznek o p h th alm... - szem... (szóösszetételben) ophthalm ia sym pathica - a szem gyulladása összefoglaló név, mely az előrehaladó és rosszindulatú szivárványhártya gyulladást (iritis), szivárványhártya és 285

285 sugánest gyulladást (iridocyclitis), a szivárvány- és érhártya gyulladást (iridochorioiditis) sőt a látóidegfő gyulladást (papilloretinitis) foglalja magában. A közvetlen kiváltó ok lehet a sugártest (corpus ciliare) sérülése, áttört fekély és az abba belenőtt iris, esetleg daganat. Teljesen nem gyógyul meg. Eredménye az összenövések következtében létrejött hályogok, másodlagos glaukóma, valamint a szem sorvadása. A sérült szemen bekövetkezett destruktív gyulladás megtámadja és tönkreteszi az ép szemet is. Az általános tünetek közül kórjelző lehet a fáradékonyság, az adaptáció zavarai, valamint a látásélesség gyengülése. ophthalm oblenorrhoca neonatomm - újszülöttek kankós kötókártya-gyulladása; A Neisscr-féle gonococcussal fertőzött szülőurak váladéka az újszülött kötőhártyáján és szaruhártyáján gennyes, destruktív gyulladást idéz elő. A rosszindulatú folyamat gyorsan vezet fekélyképződéshez és perforációhoz is. A gyógyulás után súlyos látásveszteség következhet be. ophthalm odefectologja - látássérültek gyógypedagógiája; A látássérültekre vonatkozó komplex, gyógypedagógiai ismeretek és kutatási eredmények rendszere. Szűkebb értelemben a látássérült gyermekek gyógyító nevelésének tanával foglalkozó tudomány. ophthalm ológia - szem észet; Az orvostudománynak a szemmel és a szem betegségeivel foglalkozó ága. O ppenheim -betegség - m yatonia congenita; A gerincvelő elülső szarv i motoros sejtek fejlődési zavara következtében kialakuló izombetegség. Az izomzat testszerte sorvadt, hipotóniás vagy atóniás, az ínreflexek hiányoznak, csökken az izomzat elektromos ingerelhetősége. A vizelet kreatintartalma fokozott. op tacon - A vakok által használt készülék, mely segítségével közvetlenül hozzáférhetővé válik a síkírásos szöveg értelmezése. optikai segédeszközök - Minden olyan eszköz, melynek segítségével a gyengén- látók a síkolvasást és írást el tudják sajátítani. Ilyen a szemüveg, lupe, távcsőszem- üveg, nagyítóvonalzó, kézi nagyítók stb. 22* optiko-akusztikus oktatási forma - A gvengénlárók iskoláiban ezt használják, amely alapjaiban megfelel a szokásos tanítási formának. A megismerésben a látás vezető szerepe érvényesül. A gyengénlátök esetében a stkíris és olvasás elsajátítása 286

286 a világítástechnikai és optikai eszközök igénybevételével kerül alkalmazásra. A látás mellett a tapintásnak és a hallásnak is nagy jelentősége van. j f t optikus diszgráfia - Ennek az írászavarnak az a jellegzetessége, hogy a gyermek számára a betűk nem jelentik a hang általánosított képét. A betűelemek elhelyezésétől függően a betűről pontatlan látási emlékkép rögzítődik. A térbeli tájékozódás zavara következtében pontatlan látási kép marad a betűről, az írott szavakról. Ebben az esetben a betűk, illetve a betűelemek térbeli elhelyezése sérül: a szó írását gyakran az utolsó betűvel kezdik, vagy pontos tükörképet írnak (tükörirds). Az is előfordul, hogy a fel-le irányt cserélik fel. A leggyakoribb a Főbb betűelemek hasonlóságán alapuló betűcserék, az elemek irányváltoztatásával (m n; b - d; u - v stb.). f optikus diszlexia - Az olvasászavar jellegzetessége, hogy a betű nem idézi fel a megfelelő hang általánosított grafikai képét. Előfordul, hogy a gyermek a betűket nem ismeri fel, vagy betűfelismerés mellen nem tudják a szavakat elolvasni. Ennek oka a pontatlan látási érzékelés, a betűkről alkotott képzet hiányossága. Az egyes betűk felcserélését elősegíti, hogy a betű képéből általában a betű vázának képe marad meg, néhány részlet viszont kiesik az emlékezetből. Az egyes betűk közöm hasonlóság azután (a főbb elemek tekintetében) zavarja megkülönböztetésüket, és ez elősegíti kölcsönös felcserélésüket is. jp» optotip - A látásélesség vizsgálatára szolgáló látáspróbatábla. A táblán felülről lefelé csökkenő nagyságú jelek, betűk vagy számok vannak, amelyeket úgy szerkesztenek meg, hogy az azokat alkotó vonalak közti közök különböző távolságból adnak 1 percnyi látószöget. Ez megfelel a Snellen által meghatározón egységnek. Ez az egészséges szem látásélessége. Ha a beteg a táblát nem tudja végigolvasni, akkor látásélessége eltér a normálistól. 36. orális hangok - szájüregi hangok; A magyar magánhangzók szabályos ejtésben szájüregi hangok, tehát a lágy íny zárja az orrüreget. 27* organikus dyslalia - Szervi eredetű pöszeség. Kimutatható veleszületen vagy szerzert szervi elváltozás okozza. Ennek megfelelően megkülönböztetünk: a) perifériásimpresszív eredetű pöszeséget. Ilyen a nagyothallás következtében előállt pösz&ég (audiogen dyslalia). Ez a fájta pöszeség különösen a veleszületen belső fül eredetű nagyothallásban fordul elő. A gyermek nem hallja helyesen a beszédet, ezért helytelenül utánozza. Minél nagyobb fokú a magashang-tanomány kiesése, annál több a helytelenül kiejtett hang (ez főleg az s, z, sz és az,,f kiejtésekor észlelhető); 287

287 b) a perifériás-expresszív eredetű pöszeség. A perifériás (külső) beszédszervek anatómiai elváltozása vagy e szerveket behálózó idegek kóros működése (mechanikus dyslalia) idézi elő. A beszédszervek anatómiai elváltozását foghiány, nyűlajak, a lágyszáj pad vagy a nyelv fejlődési rendellenessége, gótikus szájpad vagy a harapás rendellenessége idézheti elő. Az ajkak mozgáskorlátozottsága perifériás vagy központi arcbénulás, illetőleg sérülések és fejlődési rendellenességek következtében jöhet létre. Ez az ajakhangok hibás kiejtéséhez (dyslalia labiális) vezet. A 'V -n ek, a v"-nek, a p"-nek, az f"-nek, az m"-nek nn -szerű hangzása van. A magánhangzók hangszíne elmosódott, m én az o és az u" kiejtésénél az ajkak előretolása és a kétoldali szájzug közelítése nem tökéletes. Az állkapocs, főleg a fogak rendellenes helyzete és növése elsősorban az s és sz" hangok hibás kiejtéséhez vezet (dyslalia dentalis). A nyelv veleszületen rendellenessége (macroglossia vagy microglossia) ritkán fordul elő. Szintén ritkán a rövidebb nyelvfék is (frenulum linguae) akadályozhatja a nyelvcsúcs finom mozgásait (ankyloglossia) zavan okozva az r" hang kiejtésében. Az egyoldali hypoglossus bénulás a nyelv mozduladansága miatt súlyos zavan okoz nemcsak a beszédben, hanem az evésben is. c) centrális eredetű pöszeség - a központi idegrendszer szervi károsodása (encephabpathids dyslalia) következtében jön létre. A beszédközpontok szervi zavarai főleg az intrauterin vagy a szüléskor támadt károsodással, az agyvérzéssel, piramis- és extrapiramídális pályáknak a sérülésével lehet összefüggésben. A különböző súlyosságú értelmi fogyatékos gyermekeknél is sokszor észlelhető súlyos pöszeség (dyslogids dyslalia). orrüreg - Az orrüreg nagy kiterjedésű üreg, mely összeköttetésben van a garattal és a szájüreggel. Középen hosszában a csontos és porcos orrsövény választja kétfelé. Az orrüregnek fontos élettani szerepe van a néma légzésben, de rezonátorként is működik a hangképzésben. ortézisek A csonkolt testrészekre rendelt különféle ortopédiai készülékek gyűjtőneve. Korábban egy vészüket járógépeknek nevezték. Ortéziseket a bénult testrész támasztása, tehermentesítése, kóros mozgások megakadályozására, deformálódott torz testrészek megtámasztása, esetleg korrekciója céljából, egyes esetekben pedig a hiányzó izomműködés pótlására adnak. Általában tartós viselésük szükséges. I g i f c orth ofu n ctio - Általános adaptációs tanulási képességet jelenti. Nagyon sokoldalú, az egész személyiséget érintő képesség arra, hogy az egyén a vele szemben támasztott biológiai és társadalmi követelményeknek megfeleljen. Ennek eredményeként az egyén egész életen kérésziül mind szélesebb körben alkalmazkodik a természeti és társadalmi környezethez. 288

288 >81* orthopaedia - ortopédia; Az orvostudománynak a mozgásszervek szabálytalanságaival. ezek megelőzésével és gyógyításával foglalkozó ága. O rtn er I.-szindróm a - Fejlődési rendellenesség vagy szerzett betegség okozta car- diomegaliához (szívnagyobbodás) csatlakozó féloldali hangszalagbénulás és változó fokú rekedtség. osteochondrosis és osteonecrosis - Degeneratív csontosodási zavar és csontéibalás. Közös jellemzőik, hogy az epifízisek (csövescsontok ízületi vége) vagy apofízisek (olyan külön csontmagból fejlődő csontrészek, amelyek nem alkotnak ízületi felszínt) átmeneti vérkeringési zavara alakul ki. A vérkeringési zavar okát nem ismerjük. A megbetegedés következtében a csontok teherviselő képessége helyileg csökken, terhelésre könnyen deformálódnak, majd spontán gyógyulnak. Ha a deformitások kialakulását nem előzik meg, ezek felnőttkorban degeneratív betegségeket okoznak. Ilyen a C alvé-file betegség, a Perthes-file betegség, a Schinz-szindróma stb. osteogenesis im perfecta - Fejlődési rendellenesség. A perioszteális (csonthártyához tartozó) csontosodás veleszületett zavara. Jellemzője, hogy a csontok kórosan vékonyak, gyengék, sokszor spontánul törnek, és deformálódva gyógyulnak. A csigolyák laposak. A koponyacsontok elcsontosodása hiányos, jellegzetes fejforma alakul ki. Gyakran előfordul nagyothallás is. í osteom yelitis - csontvelőgyulladás; A csontok gyulladásos megbetegedésének a neve. Bármely életkorban, és elvben bármely csonton létrejöhet, de csak a hosszú csöves csontokon fordul elő gyakran. A betegséget gennykeltő baktériumok okozzák, amelyek a véráram útján jutnak a csontba. így jön létre az akut osteomyelitis, amely heves, nyugalomban is fennálló fájdalommal, magas lázzal, hidegrázással, elesettséggel kezdődik. A betegség krónikus formát ölthet, amikor az elhalt csontdarabok vagy tartós gennyes váladékozás, sípolyozás során kiürülnek. Ilyenkor a fertőző forrás a szervezetben maradhat, s ez a kiújulás veszélyét hordja magában. Az akut osteomyelitis másik szövődménye, hogy az epiftzisre ráterjedve a növekedési porcot részben, vagy teljesen elpusztítja, ennek következtében deformitások és rövidülés jöhet létre. 38* othelcosis fulgenrtyesedés otitis - Julgyulladás-, külső (externa), középső (média) és belső (interna) formáját különböztetjük meg. 289

289 o to sd ero sls - A halláscsökkenés gyakori oka a labirintus csontos tokjának a megbetegedése. A csont lágyabb kötőszövetté épül át (m etaplasia), majd deformált struktúrával újra keményebbé válik. A betegség leggyakrabban vezetéses hallászavarral kezdődik. A betegség öröklődik. Fiatalkorban kezdődik. 30 éves korra a halláscsökkenés bizonyossá válik. A betegség tünetei a fülcsengés (tin n itus) és vezetéses hallászavar. oxiulia - gyors beszéd.

290 0,0 / / ( ö hang helyes képzése - Közepes ajakkerekítéssel, középmagas nyelvállással képzett rövid, palatális magánhangzó. Helyes képzés módja: az ajkak állása és a fogrés távolság megfelel az o hangnál tapasztaltaknak. A nyelv helyzete azonos az é" hang ejtésének nyelvhelyzetével. Hosszú párja az ő" 2. őrjöngés - dühöngés, dühroham; Heves és rendezetlen izgalmi állapot. Aszerint, hogy milyen betegségeknél fordul elő a patológiás dühindulat, m ániás jurorról, fu ror hystericusról vagy fu ror epiupticusról beszélünk. A heves izgalom nem tan sokáig. Utána a beteg fáradtságot és megkönnyebbülést érez. A dühroham előfordulhat súlyosabb értelmi fogyatékosoknál is. 3. öröklön beszédgyengeség - gyűjtőfogalom, mely a kóros jelenségek egész láncolatát tartalmazza. A kóros jelenségsorozat a megkésett beszédfejlődéssel kezdődik, melyet ranós, makacs pöszeség követ. Ehhez agrammatizmus is társul. Az iskoláskorban olvasászavar és a hadarás kialakulása jellemzi. Ezeknél a gyermekeknél feltűnő a motoros fejlődés visszamaradottsága. Nagyon sok közöttük az am bidexter és a balkezes egyén. Szintén gyakori tünet az am uzikalitás. A kórkép örökletes és az idegrendszer nem pontosan meghatározott területe vagy területeinek károsodásában vagy diszfunkciójában mutatkozik meg. 4. összehasonlító gyógypedagógia - Különböző gyógypedagógiai tudományágakat, elméleteket, folyamatokat, rendszereket egyes algoritmusok alapján elemző általános gyógypedagógiai tudományág. 6,

291 H m»p hang helyes képzése a p zöngétlen kétajki zárhang (explozivák). A helyes képzés e módja megegyezik a b hangnál elmondottakkal, de a felpattintást is zöngéden levegő végzi, mivel a hangszalagok füvóállásban vannak. A hibás képzést az ajkak körkörös izmának ernyedt működésével fiigg össze. A felpattanó zár, illetve a kiáramló levegő az ajkakat eltaszítja a két fogsortól, s egy lagymatag, szinte kibuggyanó p" és b" jön létre, amelyből hiányzik a két hang feszesebb, felpattanó jellege. pachyglossia - A nyelv megvastagodása. pajzsmirigy - Belső elválasztást! (endokrin) mirigy, melynek hormonjai hatást gyakorolnak az alapanyagcserére és a növekedésre. A pajzsmirigy túltengése súlyos zavarokat (pl. testsúlyváltozások, vérkeringési megbetegedések, koncentrációs zavarok) okozhat. A veleszületett tartós diszfunkciók hátráltatják a növekedést és értelmi elmaradáshoz (kreténizmus) vezethetnek. it...p alatu m - szájpad, palatális, szájpadhoz tartozó, szájpadi; A szájpadlás két részre oszlik, és már a felépítése is meghatározhatja az egyéni hangszín kialakítását és a beszédhangok létrehozását. A fogmedertől (alveolus) kiinduló csontos kemény szájpadlás (palatum durum ) különböző fokú emelkedése és domborodása minden embernél más alaphangszínt ad. Folytatásában hátrafelé a mozgatható, izomrostos lágy szájpadlás (palatum m olle, ill. velum palatinum ), melyet lágy ínynek és inyvttorldnak is hívnak. A lágy szájpad, szabad széle ív alakú, és közepéről az ínycsap vagy nyelvcsap (uvula) lóg le. A lágy szájpad aktívan részt vesz az artikulációban. 0, palatális hangok - A nyelv a kemény szájpad lelc domborodik (pl.: ó, i stb.). Az akusztikus benyomások alapján magas magánhangzóknak nevezzük (c, í, ö. ő, ű. ű ). 292

292 6, palatognathus - veleszületett szdjpadhasadék. P 7, palatoplegia - sztijpadbénulas. S. pálcikák és csapok - a retinában található mikron nagyságrendű idegsejtek; a fbvea centrális csak csapokat tartalmaz, más területeken viszont a pálcikák és a csapok aránya 20:1. A csapok a nappali (szín)látást, a pálcikik a félhomályban való lárást biztosítják. j v f e palilalia - Szavak beteges ismételgetése. D ysarthriánál és anarthridndl fordul elő. '"ÉK palim phasia - A súlyos fokú éneimi fogyatékosoknál a hangadis erős intenzitású hangokat eredményez, amelyek tagolatlan kiabálásra emlékeztetnek. A beszédszervek tökéletlen innervációja következtében a gégében keletkező ún. primér hangok kiálrásszerű hangproduktumok formájában hallatszanak. Ezek összekapcsolódhatnak, azonban nélkülözik a tagolt hangadás jellemző jegyeit. pannusok - A szaruhárrya beszűrődése, erezettsége. A szaruhártya ilyen jellegű gyulladásait a legkülönfélébb okok hozhatják létre. Lényege a felszínes réteg beszűrődése és a com ea átlátszóságának csökkenése. Ha a pannus a pupilla szintjéig elér, súlyos látásromlást okoz. Pannushoz vezethet a trachom a, az ekcémás szaruhárrya-gyulladás, a tuberkulózis stb. H, panophthalm ia - A szem egészére kiterjedő gennyes gyulladás. Bakteriális fertőzés a szem elvesztésével járhat Panse-szindróm a a D own-kór és a Laurence-M oon Biedel Bardet-szsruiróma együttes jelentkezése papillom a - szem ölcsdaganat; Szemölcsszerű burjánzásból álló daganat, főleg a hangszalagokon, ami rekedtséghez vezet paracusis - Hallászavar. Szelektív süketség mély hangok iránt Paracusis W illisii - Az a jelenség, amikor a beteg zajos környezetben jobban hallja a beszédet. Ilyen helyzetben a beszélő automatikusan felemeli a hangját, a vezetéses nagyothalló a háttérzajt kevésbé hallja. így a beszédet is jobban el tudja különíteni a háttérzajtól, mint a normál hallású egyén. 293

293 j p 1 7. parafónia - A hangok elakadása izgalmi állapotban vagy murálás idején parafrázia - Az afázia különleges formája, amely helytelen szóváltásokban és/vagy oda nem illő, értelemzavaró szótagok gyakori használatában nyilvánul meg. Az írásban is megjelenik (paragrdfia). Í9ÜÜ paragam m acim us - A g" hang helyettesítése másik hanggal. Pl. gólya" helyett dolya, pólya" stb. poragráfia - Kóros írászavar. Patológiás agykérgi állapot következményeként egyes betűk, esetleg egész szótagok kihagyása, felcserélése az írásban. paragram m atum us Szavak helytelen használatával és a nyelvtani formák élté- vesztésével járó beszédzavar. 'jjjjjfc parakappacizm us - A k hang helyettesítése más hanggal: Pl. kenyér - tenyér. p aralalia - hanghelyettesitén A diszulia {pöszeség) egyik formája, melyre a hangok felcserélése a jellemző. A beszédhiba abból áll, hogy a beszéd során egy számára nehezen kiejthető fonémát egy másikkal (artikuláció szempontjából) könnyebbel helyettesít. (Pl. az r hang helyett 1 hangot használ a beszélő: ravasz róka - jakasz jóka.) panlam bdadzm us - Az I" hang helyettesítése más hanggal. Pl. lapát - japát stb. " 205, paralexia - Az olvasási készség zavara. Az olvasás során a szavak felcserélésében megnyilvánuló zavar. Ügy is nevezik, hogy félreolvasás. Az olvasott szövegben egyes szótagokat vagy betűket a beteg másnak olvas. paralógia Illogikus, inkoherens beszédmód. Főleg szkizofréniában, agydaganatoknál, agysorvadásnál fordul elő. A beteg a feltett kérdésre oda nem illő választ ad, ami nincs összefüggésben a kérdéssel. Egyes esetekben a válasz csak énelmeden szavak sorozata. paralysis o b stericalis- Szülési felső végtag bénulás. Szülés közben aplexus braehia- iis (karfonat) ideggyökerei és rostkötegei sérülnek. Az érintett végtagokon a sérülés kiterjedésétől függően részleges vagy teljes petyhüdt bénulás jön létre. 294

294 paralysis progressiva - A bénulások különböző formái között sajátos helyet foglal el, mivel inkább az elme zavarai jellemzik, és nem a mozgás hiányosságai (a beszédartikuláció nehézségei, kézremegé. A betegséget a szifilisz baktériuma, a rraponrma pallidum okozza (diffúz agy hártya- és agyvtlögyulladas). A betegség pszichikai következményei a progresszív amnézia (emlékezetkiesés), az értelem, valamint az erkölcsi érzék megromlása, az affektivitás módosulása. Mindez könnyen átcsap egy teljes dezorientáltságba (zavart viselkedés), ahol téveszmék lépnek fél, és a beteg a dementálódds (teljes elbutulás) felé halad. A betegség prognózisa penicillin adagolása nyomán javul. m paralysű spinaüs spastica heredodegeneratio spastica; A betegség a piramisrendszer ismeretlen okú, progresszív (előrehaladó) degenerációja (elfajulása). Öröklődő betegség. Rendszerint éves korban alakul ki, de ritkán kisgyermekkorban is elkezdődhet. Eleinte fáradékonyság, majd fokozatosan keresztezett görcsös kétoldali bénulás (paraplegia spastica) alakul ki. paranoia - Krónikus pszichózis, melyet logikusan felépített, rendszerbe foglalt téveszmék jellemeznek. A beteg megrendíthetetlen logikus téves eszmerendszert dolgoz ki, amelytől semmilyen módon nem tágít. A kialakult téveszmerendszer tartalma szerint nagyzásos vagy üldözéses jellegű lehet. Mindezek ellenére akarati magatartása, cselekedeteinek célszerűsége viszonylag rendezett. paranoid típusú gondolkodás - InkompcnzÁlt vagy dekom pm zált vakok esetében gyakran tapasztalható. Legfontosabb jellemzője, a főleg a személyével kapcsolatos benyomások túlértékelése. A dekompenzált súlyos látássérült esetében a paranoid helyzetre az jellemző, hogy a túlértékelt eszméből indul ki. Ha a környezet részéről ez reális sérelmet vált ki, akkor ebben a túlértékelt eszme igazolását véli fidfedezni paraparesis - spinomotorikus sérülés; Az alsó végtagok kétoldali bénulása. Oka lehet a hirtelen kialakuló vérzés, sérülés, gyulladás, daganat, krónikus idegrendszeri elváltozások (pl. sclerosis m ultiplex) vagy akár fejlődési rendellenesség is (pl. spina bifida). A sérülés következtében izomhipotónia és súlyos kontraktúrák (deformitást okozó izomrövidülés) alakulnak ki. Mindezt kényszertartás követheti. Az időben elvégzett műtéti beavatkozás megvédi a gyermeket az értelmi fogyatékosság kialakulásától pararoucizmus - Az hang más hanggal (pl: j ) való helyettesítése (pl: róka - jóka). 295

295 ' j84* pararthria - A hadarók hangtorzítása. paraszigm atizm us - Az sz, hanggal, (pl. szép - tép). s", cs, zs" hangok helyettesítése más P annáiu l II.-szindróm a paralysis divergens oculi; A középagy vagy a tobozmirigy daganata, elhalása vagy gyulladása okozta szembénulás. A betegség következtében a pupillák fényre nem reagálnak, merevek, a vertikális szemmozgás zavart, kettőslátás alakul ki. Parkinson-kór - paralysis agitans, rázkódó bénulás; Parkinson által leírt kórkép biperkinézissel (kórosan fokozott mozgás), izom rigiditdssal (izommerevség) és általános hipokinézissel járó kórkép. Az agytörzs idegdúcaiban végbemenő degeneratív folyamat, amely fokozatosan mozgásszegénységhez (akinézis), a testtartás és a mimika megmerevedéséhez, a végtagok és a fej trem orához (remegés) vezet. A legszembetűnőbb a spontán, automatikus mozgások hiánya. Mozgásszegénységük oly mérvű is lehet, hogy noha ép elméjűek, csak egy helyben ülnek, még a csorgó nyálukat sem törlik le (indítékhiány). Eleinte az öregek betegségének tartották, de kiderült, hogy van juvenilis alakja is. (-szindróma - achondroplasia; Olyan veleszületett károsodás, melyre jellemző a kis születési tömeg, igen alacsony termet, aránytalan törpeség. A koponya nagy, az orr hipopláziás, a végtagok rövidek, tömzsiek, harang alakú mellkas, normális értelmi szint. Patau-szindróm a - 13~trisomia; Kromoszóma-rendellenesség. O ka a 13. kromoszóma trisomiája. A szindróma legjellegzetesebb vonásai a polydacrylia, a microcephalia, a különböző arc- és ajakhasadékok, m icrophthalm ia (kisszeműség) stb. Súlyos neurológiai tünetek észlelhetők: a legtöbb gyermek vak és süket, és értelmük is súlyosan károsodott. A betegek életkora rövid. patológiás értelm i fogyatékosság - organikus, exogén, biológ iai hátterű ; Az agyi egyedfejlődés rendellenességében, késésében, működési zavarában megnyilvánuló soktényezős kór következménye. M a már a fejlett orvosi diagnosztikai módszereknek köszönhetően egyre pontosabb képet alkothatunk az agyi struktúrák állapotáról, fejlődéséről és működési zavarairól. A patológiás értelmi fogyatékosság hátterében genetikai tünetegyüttesek, teratogén ártalmak. 296

296 b io k c n ii.il rendellenességek, a nyagcserezavarok, sz.ülési á rta lm a k, az id e g re n d szer fejlő désé nek rendellenességei á lln a k. M a e k e ttő s felosztás (fa m iliá ris - p a to ló g iá s ) m e re v használata tú lh a la d o tt. pavor - ijedtség, rémület. pftvor noctum us - Felriadásos éjszakai rémálom vagy rémület. A gyermek alvás* zavarai közül ez a legriasztóbb a környezet számára. A gyermek hirtelen felriad az alvásból, de nem ébred fel teljesen, összefüggéstelen kiáltásokat hallat, izgatottan dobálja magát vagy összekuporodik, nem ismeri meg a hozzátartozóit. Ha köze* lednek hozzá, rémülten elhúzódik. A néhány perces roham után újra elalszik, és reggel semmire nem emlékszik. A jelenség súlyos szorongás megnyilvánulása. M i pectus carinatura - ty ú k m ella mellkas oldalról összenyomott előemelkedő szegycsonttal (stemum ). pectus cxcavatum - tölcsérm ell; A mellkas közepe behúzódott, a bordaívek elállnak 4 5 * pedoaudiológia - A gyermek fúlgyógyászata. f t l K pcdofflia - Szexuális zavar (régen: szexuális perverzió) A felnőtt szexuálisan motivált vonzalma gyermekekhez. A pedofilíában szenvedő általában érzelmileg visszamaradt, gátlásos vagy neurotikus személy. Pelizaceus-M erzbacher-kór - sclerosis diffusa chronica fam iliáris, leukodystrophia progressiva hereditaria; Nagyon ritka, nemhez kötött recesszív öröklődésül enzimopátia. Az élet harmadik hónapjában kezdődik, és a betegek általában megérik a felnőtt kort. A glicerofoszfatidok anyagcserezavara. A leukodisztrófia (az agyvelő fehérállománya lipoid lebontási zavarával járó demielinizációs kórkép) egyik formája. Tünetei a diffúz és lassú fejlődésül agyi szlderózis, a végtagok szpasztikus parézise, ataxia, fejtremor (a fej remegése), vertikális nystagmus, koordinációs zavarok, epilepszia, valamint értelmi fogyatékosság. 48 Pendrcd-féle szindróma - A pajzsmirigy működés zavarával (strúm dval) és belső fúl eredetű süketséggel járó emzimopátia. Az enzimdefektus miatt a pajzsmirigy jódfelvételre képtelen. Öröklődésmenete autoszomális recesszív. A kórképhez értelmi fogyatékosság is társul. 297

297 4 & perforario com eae szaruhártya átfiíróddsok; A különböző fekélyeket létrehozó folyamatok olykor mélybe terjedve szaruhártya-átfúródásokat okoznak A keletkezett nyíláson a csarnokvíz kiürül, s a szivárványhártya a mögötte fekvő lencsével együtt a szaruhártya hátsó feléhez sodródik (prolapsus iridis). A központi átfúródások után hosszú ideig fisztulák (sipoly) maradhatnak a szaruhártyán. Az előreesett szivárványhártya elzárja a perforációs nyílást, a szaruhányával összenő és vaskos átlátszatlan heget képez (cicatrix adhaerens). Ha az összenövés nagy kiterjedésű, a fellépő zsugorodás a szaruhártya domborúságát csökkenti, laposabbá teszi (applanatio com eae). A szaruhártya elváltozásai közvetlenül veszélyeztetik a látásteljesítményt. grp pcrim étcf - A látótér meghatározására szolgáló készülék. Egy félgömbszerűen kiképzett készülék, amely a retina tükörképével megközelítően koncentrikus elhelyezkedésű. A vizsgálat során a gömbfelszínen meghatározott méretű és megvilágítású jeleket a periféria felől a központ félé mozdítunk el. A vizsgált személy a készülék központját nézi, és jelzi, amikor észleli a jel feltűnését. Ez jelenti a látótér perifériáját (szélét). A módszert kinetikusperim etridnak is nevezik. perinatális - A születés időszaka körüli. perinatális ártalm ak - Az agy éppen a szülés körüli időszakban fejlődik a leggyorsabban, amely az anyagcsere intenzitásában és az ehhez szükséges nagy oxigén- és tápanyagigényben is megnyilvánul. Tehát a fejlődő magzat számára az oxigén- és a nyersanyagszükséglet biztosítása alapvető fontosságú. A központi idegrendszer perinatális ártalmai jól körülhatárolható patológiás történésekre különíthetők el. Ezek mind a fejlődő magzat agyának vérellátásával és oxigénellátásával kapcsolatosak (subduráiis, epidurdlis vérzés, valamint a különböző hipoxiás vagy oxigénhiányos állapotok). perinatális hypoxia - A születés során a magzat oxigénellátása mindig zavart szenved. A szülőutakon való áthaladás a magzat vérellátásának átmeneti elégtelenségét okozza. A jelenséget fiziológiás hypoxiának nevezzük. Ennél súlyosabb következményekkel jár a patológiás hypoxiás állapot. Mély periventrikuláris és felületes cortikális hypoxiás agyi ártalmat különböztetünk meg. A szakemberek szerint az értelmi fogyatékosságnak mintegy egyötödéért felelős e kórcredet. A mulrifaktoriális familiáris fogalomkör után a második legnagyobb kóreredeti entitás pervazív fejlődési zavar - A személyiség fejlődésének egészét átható és általában fogyatékossági állapotot előidéző zavar (pl. autizmus). 298

298 6» perverzió - fajtalsnság, természrtellenesség. rendellenesség; A normálisról eltérő, különösen a szexualitás terén jelentkező patológiás viselkedésekre értik. Ma már kevésbé használatos kifejezés pes planus - planovalgus, lúdtalp, bokasüllyedés; Általában az izomerőt meghaladó terhelés váltja ki. Ilyen időszak lehet, amikor a gyermek állni nem, vagy alig tud, de a türelmetlen szülő már állásra, járásra szoktatja a gyermeket. Úgyszintén kialakulhat a serdülőkorban, amikor a hirtelen növekedés és testsúlygyarapodás válthatja ki. Hosszas betegség utáni terhelés is előidézheti. A városi életmód is hozzájárul kialakulásához (kevesebb mozgás, egészségtelen cipők, stb.) Tünetei: a boka befelé dől, a láb boltozata lelapul. Következményei a fáradékonyság, fájdalom a lábszár izomzatában, és ennek következtében térd-, csípő- és derékfájdalom is kialakulhat. Gyakran kísérője a gyermekkori maradandó mozgásszervi károsodásnak. petit mai (PM ) - kis epilepsziás roham ; A PM formák a gyermekkor meghatározott fejlődési stádiumaihoz kötődnek. Több formája ismeretes: 1. propulziv PM (W est szindróma). A harmadik héttől a harmadik életévig terjedő időszakban nyilvánul meg. Klinikailag ezt a formát hirtelen vagy lassúbb lefolyású előrebiccentések, előrehajlások illetve összerándulások jellemzik. 2. m ioklónusos-astasiás roham ok (a gyermek izomgörcsökkel járó összeesése, elvágódása). Előfordulása a 9. hónaptól a 9. évig terjedő időszakban. 3. kisgyermekkori absence-epilepszia (pyknolepsia): a gyermek rövid időre megakad, maga elé réved. Itt a tudatzavar áll előtérben. A 4 és 14 életév közön fordul elő. 4. Im pulzív PM : a 13. és 20. életév között fordul elő. Hirtelen fellépő, többnyire szimmetrikus és szinkron végtagrángások jellemzik, főleg a vállövek és a karok területén. Közben a beteg összeesik, de gyorsan ismét feláll. A motoros jelenségek állnak előtérben, a tudatzavar csak felületes. 5 8, Pfeiffer II.-szindróm a - Autoszomális domináns Öröklődésű kórkép. Klinikai jellemzői a csúcsos fejforma, egymástól távol ülő, dülledt szem, durva arc, korai öregedés. A végtagokon összenövések és összecsontosodások tapasztalhatók. 65* Pfropf-hebephrenia - a gyengeelméjűség talaján kialakuló schizophrénia; 6 0. phonaszthenia - fonaszténia, fu n kcion ális hanggyengeség; A fonaszténiások afiziológiásan használják hangszervüket, nem a megszokott koordinációs mechanizmussal képezik a hangot. A túlerőltetett hangadás következtében rekedtség alakul ki. A pubenáskorban (mutáláskor) a megerőltetett hangadás okozhat rekedtséget, fátyolos hangszínt. A hibás légzéstechnika is előidézhet hanggyengeséget. A fogai- 299

299 mát ma kevésbé, inkább csak az énekhang zavarával kapcsolatban használják. Az énekhang fonaszténiás zavarát dysodianak nevezik. A beszéddel kapcsolatos funkcionális hanggyengeséget (szónokok, tanárok) rhesastheniának is hívják. p h on iátria - Beszéd- és hangképzési zavarokkal foglalkozó tudomány. phononeurosis pszichogén aphonia, dysphonia; Neurotikus alapon kifejlődött hangképzészavar. A phononeurosis pszichés eredetű félelmi, fcszültségi vagy szorongásos állapot talaján fejlődik ki. A neurózis a hangképzés zavarában nyilvánul meg. A pszichogén afin ia kifejlődhet emocionális alapon, ijedtség, félelem stb. következtében (prim eraphonia) de létrejöhet tudat alatti téves betegségképzet miatt is: megfázás, gégehurut vagy nyaki sérülések, műtéti beavatkozások után (secunder aphonia). phonoponosis - megerőltetés, kimerülés; A hangképzés funkcionális rendellenessége. Gyűjtőfogalom, mely a hangképzés romlását, kóros irányba való eltolódását jelenti, amit a túlfokozott, mérték nélküli vagy rosszul kivitelezett hangképzés idéz elő. A kiváltó okok sokfélék lehetnek, pl. hangképzőszervi túlerőltetés (kiabáló gyermek, szónokok stb. esetében), szervi megbetegedés (laryngítis, fertőző betegségek stb.), mely előidézi a hang túlerőltetését. Az ennek következtében kialakult szervi elváltozás a betegség gyógyulása után rögzül és megszokássá válik. Tisztán funkcionális alapon is létrejöhet hangképzési zavar, amely a hangképző szervek organikus elváltozását okozza (a hangszalagcsomó, a hangszalag izmának károsodása, az álhangszalag-hyperthrophia stb.) Az így kialakult kórképeket phonoponosis gyűjtőfogalommal jelöljük. physiologiás beszédhibák - fiziológiás beszédhibák; Kisgyermekkorban, a beszéd megindulása után a természetes fejlődés velejárói. A hangképző szervek fejlődésével, ügyesedésével, a szókincs bővülésével, a beszédészlelés finomodásával a fiziológiás beszédhibák, a beszédfejlődés utolsó szakaszában fokozatosan megszűnnek. A fiziológiás beszédhibáknak különböző megnyilvánulási formáját ismerjük: A) élettani pöszeség: 1. szócsonkítás (a gyermek általában csak a hangsúlyos szótagot ejti ki és a hangsúlytalant elhagyja); 2. hangelhagyás ( a gyermek a számára nehezebben kiejthető hangot elhagyja); 3. hanghelyettesités (egyes hangokat hasonlóan képzett más hanggal helyettesít); 4. hibás hangképzés (pl. az sz' hangot a két fogsor közön képzi stb.); 3. hasonulás ( a gyermek nyelvében a nem szomszédos hangok is gyakran hatnak a többi hangra): 6. hangátvetés (egyes hangokat előbbre vagy hátrább helyez); B) fiziológiás (élettani) dadogás; O fiziológiás hadacás- A tünetek nem tekinthetők beszédhibának, ezért javításuk tilos.

300 Picht-félc írógép - Braille rendszerű írógép. Pick-kór - P ick-atrófia, dem entia presenilis; Az agy súlyos degeneratív megbetegedése (jelentős agyi sorvadás). A betegség a 40. életév körül jelentkezik. Jellemzői a szemclviség szétesése, a társas kötődések megszűnése, céltalan ténykedés, gátlástalanság, aszociális viselkedés, beszédzavar, egyes esetekben a kézizmok sorvadása, enyhe fáradékonyság stb Pinsky-di-G eorgc-harley-baird-szindróm a - Veleszületett súlyos fejlődési rendellenesség. Jellemzői a szem kóros kicsinysége, résszerű írisz, hyperm etropia, rtystagmus, kancsalság, kisfejűség (m icroeephalia), ajak- és szájpadhasadék, spasztikus paraplégia (bénulás), szellemi visszamaradottság. m pirom ánia - kényszeres gyújtogatás; Beteges hajlam a gyújtogatásra. V4& polydaetylia - fölös számú ujj fejlődése; többujjúság. Fejlődési rendellenesség. m poréncephalia - az agyállomány felszínén elhelyezkedő üreges elváltozások. Lehetnek kisebbek, nagyobbak, mélyebbek vagy felszínesebbek. Elhelyezkedésüktől függően különböző tüneteket eredményeznek. Általában értelmi fogyatékossággal jár, de süketséget is okozhat. $ 0, poriom ánia - A csavargás kóros formája. Előfordul epileptoid egyéneknél, mint az epilepsziás rohammal egyenértékű, azt pótló megnyilvánulás. Enyhén értelmi fogyatékos és pszichopata gyermekeknél is fellelhető. ~7E* posztnatális ártalom - Születés után az első napokban, hetekben a központi idegrendszert ért ártalom. Sokesetbenokalehetazértelmi fogyatékosságnak. Ilyen, pl. az agyhártyagyulladás, az agyvelőgyulladás, agyrázkódás, csecsemőkori éhezés, kiszáradás, a csecsemőkorban a gyakori betegeskedés stb. Ezek általában enyhébb fokú mentális károsodást okoznak, és csaknem mindig organikus idegrendszeri tünetekkel társulnak posztparoxizm ális hom ályállapot - Az epilepsziás roham utáni homályállapot. Ez percekig, de napokig is tarthat. Jellemzője, hogy a rudat beszűkül vagy zavart, pedig látszólag a beteg rendezetten viselkedik. A homályállapot megszűnése után a beteg erre az időszakra nem emlékszik. A beteg a posztparoxizm ális hom ályállapotban - amely önállóan, motoros roham nélkül is jelentkezhet - súlyos bűncselekményeket is végrehajthat.

301 Pötzl-szin dróm a A domináns agyfélteke (tarkólebeny felszínén fekvő agytekervény) érrendszeri károsodásának következményeként kialakult tünetcsoport, melynek jellemzője a yszóvakság (a beteg a betűket felismeri, de szavakat összerakni képtelen), alexia, a színekre vonatkozó optikus afázia és tdrgyagnózia (tárgyak felismerésének a képtelensége). Prader-W iu l-fiéle szindróm a {H H H O -szindróma - hypotónia, hypogonadismus, hypom entia és obesitas kezdőbetűiből képzett kifejezés). Ismeretlen eredetű veleszületett betegség. A terhesség alatt alig észlelhető a magzatmozgás. Csecsemőkorban izom hipotónta, reflexhiány, hiperfdp a (fokozott étvágy) tapasztalható. A kórképet mozgásszegénység jellemzi. Gyermekkorra nagyfokú elhízás (obesitas) és énelmi elmaradottság alakul ki. A pubertás kor jelei alig mutatkoznak. A kamaszkorban a tünetekhez cukorbetegség és hipogenitalizm us (a nemi mirigyek csökkent működése) is csatlakozhat. A betegség tüneteit számos egyéb fejlődési zavar (kancsalság, a fogak kicsinysége, rejtettheréjűség stb.) is tarkítja. prediszpozídó - Eleve meglevő, veleszületett hajlam, amely előfeltétele annak, hogy a fejlődés bizonyos irányba haladjon, vagy hogy bizonyos sajátosságok kifejlődjenek. prem aturitás - praem aturitas, koraszülöttség. p rc n a tilis - intrauterin; Szülés előtti, a méhen belül lezajló folyamatok. prenatális teratogén ártalm ak - A fogamzástól a születésig tanó időszakban a magzatra ható bizonyos külső környezeti tényezők, az ún. teratogének - fejlődési zavart okozva veleszületen rendellenességeket idézhetnek elő. A teratogénekndc három fő csoportját különböztetjük meg: 1. fizikai teratogének - fizikai ártalmak, mint pl. a ionizáló sugarak, trauma, hőártalom vagy a röntgensugárzás, stb. 2. kémiai teratogének: széles skálájuk van a gyógyszerektől, az alultápláláson, dohányzáson, alkoholon át a kábítószerekig. 3. mikrobiális teratogének: az értelmi fogyatékosság kóreredetében az exogén ánalmak között a magzat terhesség alatti fertőzéses ártalmainak (Toxoplasm a gondii, rubeola- és cytom egalia-virusok) van kiemelt fontossága. A terhesség második felében a magzat központi idegrendszerében gyulladásos folyamatokat indítanak be, ezzel értelmi retardációt okozva. prcsbyacusis időskori halldscsökketiés; A m agasabb életkorral járó, m indkét fülre kiterjedő és előrehaladó nagyothallás. O k a a szövetek, különösen a kötőszövetek

302 öregedése" víztartalmuk, rugalmasságuk csökkenése. A szenzoros (érzékelő) egységek főleg a csiga basilaris kanyarulatában pusztulnak el. Jellemző az időskori halláscsökkenésre, hogy kifejezettebb a magasabb frekvenciákon. Vagyis a magas hangok tartományára kiterjedő nagyothallás, mely egyben a beszédérthetőséget is rontja. progenia - Túlságosan előreugró alsó állkapocs. Az alsó metszőfogak túlharap- nak Gyakorlatilag mindig öröklött fejlődési rendellenesség. progéria - H utchinson-g ilford-szindróm a, korai öregedési Ismeretlen eredetű fejlődési rendellenesség, melynek jellemzője a gyors és korai öregedési folyamatok elindulása. A gyermekek alacsony termetű, öregember kinézésűek. Term etük arányosan alacsony, sovány, ráncos, vékony a bőrük. Fejük vagy kopasz, vagy ritka, ősz hajzatuk van. Csontozatuk vékony, izomzatúk fejletlen. Nemi szervük fejletlen, hiányzó másodlagos nemi jelleggel. Fiatalkori ateroszkurózis és hiperkoleszteriném ia jellemzi a beteget. A tünetek korai gyermekkorban alakulnak ki, és év alatt rendszerint szívinfarktusban elhaláloznak. prognathia - m élyharapás; A felső állkapocs túlságosan előre áll. Fejlődési rendellenesség. progrediáló - előremenő, azaz romló tendenciájú. Progress Asscssm cnt C h art (PÁ C) - Olyan vizsgálati módszer, amely az értelmileg akadályozottak speciális fejlődését figyelembe véve felméri a szociális kom petencia egyes területeit. A PÁC nem teszt (a teljesítmény számokban nem kifejezhető), de a tesztekkel rokon, mivel pontos felvételi és értékelési kritériumokat tartalmaz. A PAC-t úgy is meg szokták fogalmazni, hogy fejlesztésorientált készségleltár, mert a szociális kompetencia vizsgálatán túl konkrét célokat is tartalmaz a szociális készségek fejlesztésére vonatkozóan. A PÁC rendszer több skálát is magába foglal. Ezek egymásra épülnek: PAC/S 1 a súlyosabb értelmi akadályozottak vizsgálatához és fejlesztéséhez; P Á C -la tanköteles korú értelmi fogyatékosok számára; P A C -2 a felnőtt értelmi fogyatékosok részére; M =PAC a Down-szindrómás értelmi fogyatékosok részére. A PAC-skálák négy fő kompetenciaterületet tartalmaznak: az önkiszolgálás (SH ), megértési képesség, kommunikáció (C ), szocializáció (S), foglalatosság (O ). Az eredményt a kördiagramban rögzítik protézisek - művégtagok; Amputált, csonka végtagokra készített segédeszközök. 303

303 'STé p rozód ia- A beszéd zeneisége, amit a hangsúly, a dallam, a hanglejtés, a beszéd ritmusa stb. határoz meg. A prozódia közvetíti a beszéd érzelmi felhangjait. A prozódia összetevői, valamint a mimika kíséri a beszédet, fokozva ezzel annak erejét és gazdagságát. A prozódia egyes betegség esetében megszűnik. A legdrámaibb példa erre a P arkinson-kór, valamint a Broca afáztds betegség. Kutatók kimutatták, hogy a prozódia zavara a jobb agyfélteke sérülésével (artéria cerebri m édia ellátási területének károsodása) függ össze. pscllism iu - diszlalia, pöszeség; pseudologia ían tu tica A fántáziás hazudozás kóros megnyilvánulása. Az egész pszichés folyamat zavarát jelenti. A pontatlan felfogóképesség, a fantázia, a vágyak ácszíneződése az eseményeken, hamis kombinációk, élénk képzelőerő, de ugyanakkor gyenge ítélőképesség többnyire együttesen idézik elő a valóság meghamisítását. A legtöbb esetben, mivel a beteg maga is elhiszi, amit mond, meggyőző erővel hat. A valóság elferdítése, mint tartós sajátosság kóros folyamatok részeként, hisztériában, epilepsziában, pszichopátiában vagy elbutult állapotban fordul elő. pszeudodebilitás - áldebilitás; Olyan intellektuális elmaradások vagy inadekvát teljesítmények elnevezése, melyek az enyhén értelmi fogyatékosság látszatát keltik, pedig csak következményei bizonyos speciális részképességek kiesésének, vagy magatartási zavaroknak. Sok esetben a rejtve maradt érzékszervi zavarok (nagyothal- lás, rövidlátás), a megkésett beszédfejlődés, a motoros szféra elsődleges sérülései, melyek gátolják a mozgásos ismeretszerzést, motivációs zavarok, hátrányos szociális háttér, hosszan tanó betegség stb. mind okozhatnak kisebb-nagyobb ménékű elmaradást, egyenetlenséget az énelmi fejlődésben, s ez az enyhe énelmi fogyatékosság látszatát kelti. Ez a kifejezés mind tanalmilag, mind formailag elavult. Ma a szakirodalom a tanulásban akadályozott vagy sp eciális szükségletű gyermek" kifejezéseket használja. pszichaszténia - psychasthenia; A neurózisok egy fajtája, melyet hiányérzet, kínzó aggodalmak, kétkedés, félénkség, döntési képtelenség jellemez. A beteg, mivel képtelen a külvilághoz való alkalmazkodásra, hajlamos egy zárt képzeletvilágba menekülni, ahol hiábavaló tevékenységet folytat (sztereotip mozgások, rossz szokások, fecsegés stb.). f i, pszichés fejlődés zavarai m iatt a nevelési, tanulási folyam atban tartósan és súlyosan akadályozott - a kifejezés a más fogyatékos" gyűjtőfogalom helyett hasz 304

304 nálatos. Ide tartozik n dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, m utizm us, kóros hyper- kmetiku.s és kóros aktivitászavar. M egjegyezzük, hogy az autizm us és a halm ozott fogyatékosság önálló kategóriaként szerepel. pszichiátria - elm ekortan; Az orvostudománynak a pszichés rendellenességek kutatásával és gyógyításával foglalkozó ága. pszichogén afónia és diszfónia - Pszichés eredetű félelmi, feszültségi vagy szorongásos állapot következtében kialakult hangképzési zavar. ptrichogén d iojalig - Pszichés eredetű pöszeség, mely főleg neurotikus gyermekek esetében fordul elő, mint a regresszív magatartás tünete. A növekvő gyermekeknél a kisgyermekes" beszédmódot infantilis rögzülésnek tekinthetjük. fjjfllfc pszichogén mozgászavarok A mozgások kivitelezésének zavarai pszichés okok következtében. Az ilyen jellegű zavaroknak három fajtáját különböztetjük meg: 1. izgalmi mozgászavarokat a fokozott mimika, bőbeszédűség, taglejtés (gesztikuláció) gyors, de pontatlan mozgások jellemzik. Ilyenek az ösztönélet egyes zavarai pl. a dipsom ania (ivási kényszer) vagy a hiperszexualitds stb. 2. gátlásos mozgászavarok - a mimika, a gesztikuláció szegénységében, az automatikus mozgások korlátozottságában nyilvánulnak meg. Ilyen a hisztériás diszbdzia (járási zavar), a neuraszténiás beszédzavarok stb. 3. a bizarr mozgászavarokat a mozgások groteszk, furcsa kivitelezése jellemzi. A mozgások emocionális szabályozásában a limbikus rendszer vesz részt. Ezen agyi területek megbetegedése (pl. daganat) esetleg első tünetként pszichogénnek tűnő mozgászavarokat okozhat. 97# pszichológiai teszt - Pszichológiai mérőeszköz. Standardizált kísérleti szituációban elvégzett pszichológiai próba. A vizsgálat irányulhat az ember pszichikai összetevőinek különböző színtereire. Ezek szerint a tesztek mérhetik az intelligenciát, a személyiséget, az érzelmeket stb. 9 8, pszichom etria - Azoknak a módszereknek az összessége, amelyek lehetővé teszik a lelki jelenségek mérését. A teszt segítségével számszerűsíteni lehet különböző pszichikai összetevők fejlettségét. Gondolunk itt az intelligenciára, a különböző teljesítmények eredményeire stb. A számszerűsítés akkor éri el a kívánt eredményt, ha a pszichológus képes helyesen, összefüggéseiben értelmezni a kapott eredményeket. Ellenkező esetben a számok csak jelzésértékűek maradnak. 305

305 t 5 ^ pszichom otoros retardáció - Mozgásszegénység, melynek oka, a kielégítő testi fejlődés mellett, a pszichés fejlődés elmaradottsága. '909* pszichooiganikus szindróm a (PO S) - A tünetegyüttes jelölésére még használják 32 M CD (m inim ális agyi diszfunkciá), az IP C (infantilis cerebrális parézis), részképességzavar, a hiperkinetikus, hiperaktiv stb. elnevezéseket. Az említett szindrómák tartalmilag vagy fedik egymást, vagy csak nagyon kis eltérést mutatnak. Ma már mindegyiket a tanulási zavar kategóriájával helyettesítjük. A gyermekkori pszichoorganikus szindróma speciális, az életkori normáktól eltérő tanulási és szociális magatartást jelez. A fejlődésben levő központi idegrendszert ért különböző, főleg a születés előtti, közbeni vagy közvetlen utáni negatív behatásokra vezethető viszsza. A kórkép nem azonos az értelmi fogyatékossággal. Ez olyan meghatározott funkciózavart jelez, mely minden egyes esetben más és más, az idegrendszer által irányított készséget, illetve képességet érint. A teljesítményzavar főleg az óvodai és iskolai követelmények, normák teljesítésénél válik nyilvánvalóvá. A legtöbb esetben ezek a gyermekek, noha értelmi képességeik ádagosak vagy sokszor ádag felettiek, mégsem tudnak megfelelni a követelményeknek, alulteljesítenek. A sorozatos kudarcok visszahatnak személyiségfejlődésükre is. p szichopatia - Az átlagtól, a normálistól eltérő, a betegség határát súroló viselkedésmódok, amelyek rendszerint alkati sajátosságként jelentkeznek, és megnehezítik a szociális integrációt. A pszichopatáknál olyan diszharmonikus személyiségszerkezettel állunk szemben, melyben az intellektuális, emocionális, affektív és ösztönműködések nem állnak egymással helyes arányban. FŐ tünete az érzelmi, akarati funkciók sérülése, és ennek következtében minden esetben, különböző súlyosságé beilleszkedési zavarok lépnek fel. Kedvezőtlen környezeti hatásokra díszszociális, súlyosabb esetben antiszociális magatartás alakul ki. pszichopedagógia - A gyógypedagógia egyik ága, mely a teljesítmény és viselkedészavarokkal küzdő gyermekek oktatásával és nevelésével, személyiségfejlesztésével foglalkozik. A pszichopedagógia a teljesítmény és viselkedészavarok mindhárom fejlődésirányával (neurotikus, antiszociális, valamint pszichotikus) foglalkozik l pszichopedagógus - Gyógypedagógus, aki a víselkedés-és teljesítményzavarokkal küzdő gyermekek gyógyító nevelésével foglalkozik , pszichotikus gyerm ek - Azok a gyermekek, akik valamilyen pszichózisban (elmebaj) szenvednek. A pszichózis a gyermekkorban ritkán fordul elő. SerJülőkor- 306

306 bán gyakoribb. Legismertebb gyermekkori pszichózis a szkizofrénia. Felismerése nagyon nehéz, ezért sokszor rossz viselkedésnek vagy értelmi fogyatékosságnak tartják. Tünetei a tanulási és pszichomotoros zavarok, beszéd-rendellenességek, kényszeres és fóbiás tünetek. M K pocrílism us viselkedés. infantiliemus, gyfrmtkdedsigi Felnőtt korban gyermekszerű I * papilla - A szemlencse előtt levő írisz nyílása.

307 Q 1. quadriparezis - tetraparézis; Agyi bénulás, mely a test mindkét oldalára kiterjed. A gyermeknek mindkét oldalán feszes az izomzata és korlátozott az izommozgása. Lábai és karjai keresztezik egymást. Lábfeje befelé fordul, és lefelé néz. Keze úgyszintén befelé fordul, tenyere pedig kifelé néz. A merev izmok mind a négy végtagban olyan hatást váltanak ki, hogy válluk összehúzódik, és törzsük előregörnyed. A gyermekek fekvő pozícióból nem tudnak felülni. Amikor segítség nélkül ülnek egy székben, feszes izmaik miatt gerincoszlopukban görbület keletkezik. Gyakran a gerinc alsó részének egy pontján ülnek. Ülésegyensúlyuk nagyon rossz. Amikor nagyon izgatottak, feszítő izmaik görcsösen merevvé válnak. Ezt képtelenek ellenőrizni. 2. quadriplégia - tetrapugta; Mind a négy végtag egyforma ménékben bénult. Ha főleg a lábakon mutatkozik, általában spasticus, ha inkább a karokat éri, általában diszkinéziás (mozgászavar), beleértve az athetozist is. *0 8

308 R r hang helyes képzése - Fogmedri pergő (tremuuns) hang. A helyes képzése: a nyelv hegye a fog mögötti alveoláris területtel érintkezve rezgőmozgást végez. A lágyszijpad zárja az orrüreget, a hangszalagok zöngeállásban vannak. 2m rachitis - angolkór; A szervezet kalcium- és foszfor-anyagcserezavarának következtében kialakult öröklött betegség. Leggyakrabban a D-vitamin hiánya okozza. Tünetei: benyomható, puha nyakszirtcsonr (craniotabes), négyszögletes koponya, a bordák csontos-porcos határának duzzanata. Az alsó végtag csontjainak puhasága miatt a lábak O formát alkotnak. Jellemző még az izomgyengeség, fáradékonyság, a has előre boltosodík. A másodlagosan létrejövő deformitások miatt törpenövés is kialakulhat. r j. Rapp-Hodgkin-szindróma - dysplasia ectodermalis; Ismeretlen Öröklődésmenetű nagyon ritka ektodermális fejlődési zavar. Tünetei: ritka, merev szálú haj és tcstszőrzet, hiányzó szemöldök és szempillák, lágyszájpadhasadék, uvulahiány, hipodontia (részleges foghiány), fényiszony (fotófóbia), csökkent számú verejtékmirigy. Ehhez kicsiny szájrés és orrszárnyak, apró, deformált körmök, vezetéses nagyothallás csatlakozhat. 4. Rasmussen-kór - A halánték (temporális) lebenyre lokalizált krónikus agyvelőgyulladás, amely főleg gyermekeken lép fel. Feltehetően az agyvelőgyulladást her- pesvtms fertőzés okozza. A klinikai tünetek között elsődleges a súlyos, befolyásolhatatlan epilepszia. Később a beteg agyfélteke funkciócsökkenése és a kognitív funkciók elvesztése következik be. 5, readaptáció - újraalkalm azkodds; Azoknak az eljárásoknak összessége, melyek elősegítik, hogy az egyén fokozatosan újra a normális életmódhoz térjen vissza. A readaptációs módszerek pszichológiai és pedagógiai megalapozottságúak. 309

309 6. recepciós hailiszavar - A Corti-szerv érzéksejtjeinek strukturális vagy funkcionális sérülése, valamint a hallóideg és a hallópályák rostjainak sérülése következtében keletkezett hallászavar. Az első esetben az ingerületképződés, a másodikban az ingerület tovavezetési mechanizmusa szenved zavart. A recepciós hallászavarok jellegzetessége a magas hangoknál mutatkozó nagyobb mértékű hallásveszteség. ^ rcccssiv(us) - rejtett, lappangó. reccsszív öröklődés - Az öröklődésnél (kóros jelleg öröklődése esetén) heterozigóta (a szülők eltérő tulajdonságú ivarsejtjeinek egyesüléséből származó egyed) szituációban az ép gén hatása mennyiségi túlsúlyban van a kóros felett. A domináns, ép gén elnyomja a kórost, anélkül, hogy annak hatását megszüntetné. Ezért a kóros gén rejtve marad. Felismerése nagyon nehéz. A recesszív öröklődést mutató kórképek hátterében általában valamilyen enzim működészavara áll. Recesszív Öröklődést mutat az albinizmus, az örökletes süketségek többsége, a fenilketonuria, galaktozém ia, a Tay Sachs-féle betegig (idiotia am aurotica) stb. reeruitm ent jelenség - A Corti-szerv sérülése (pl. idegsejt-elpusztulás) következtében előállt kóros hangmagasság-kiegyenlítődés. A jelenség lényege, hogy a beteg hallásküszöbe a magasabb frekvenciákon emelkedett. A beteg csak az erősebb hangokat hallja meg, majd a hangerő növekedésével a hangosságérzet rohamosan, kóros mértékben nő (nagyobb mértékben, mint az egészséges fül esetében). refrak d ó hib ák - A szem fénytörési eltérései, amelyek egy bizonyos határon túl súlyos látásveszteséget okozhatnak. Ilyen a m iópia (rövidlátás), a hypermetropia (távollátás), az astigm ia (a szemlencse azon hibája, hogy a sugarakat sehol sem gyűjti egy pontba). A refrakciós hibák miatt a retina sárga foltján nem keletkezhet éles kép. Ez olyan súlyos teljesítménykieséshez vezethet, mely elérheti a gyengénlátás fokát is. Refsum -kór - Autoszomális recesszív öröklődésű enzim opátia. A betegség lényege, hogy a fitánsav enzimhiány következtében nem tud lebomlani, és a vérben, valamint a szövetekben halmozódik fel. Klinikai tünetei: retinapigmentációs eltérések, szürkületi vakság (hem eralopia), szenzomotoros zavarok, ataxia, nystagmus, bénulás, anosm ia (szaglásérzés hiánya), halláscsökkenés, ichthyosis cutis (halpikkelybőrűség). I X rehabilitáció - Helyreállítás, visszahelyezés előző jogokba. A rehabilitáció az a komplex társadalmi tevékenységforma, amelynek célja, hogy a társadalomból 310

310 különböző okok miau kikerült embereket vissza- vagy behelyezze a társadalomba. A rehabilitáció fogalmával jelölnek minden olyan orvosi, jogi, gyógypedagógiai. szociológiai stb. intézkedő, amely szükséges ahhoz, hogy a betegek vagy a valamilyen okból akadályozottak, képességeik lehető legjobb felhasználásával bekapcsolódjanak a normális életbe, és a társadalom hasznos tagjává váljanak. A gyógypedagógiában a rehabilitáció kulcsfogalom. Minden gyógypedagógiai tevékenység végcélja a rehabilitáció, vagyis a fogyatékkal élő ember elszigeteltségének megszüntetése és be- vagy visszahelyezése az emberi környezetbe. A gyógypedagógiában különválasztjuk a habilitáció és a rehabilitáció fogalmát. A habilitáció azokra a gyermekekre irányul, akik születésüktől fogva akadályozottak (értelmi, érzékszervi vagy egyéb okból), mivel őket be kell helyezni a társadalomba. A rehabilitációt pedig azoknál az akadályozóttsággal élő embereknél használjuk, akik elérték a normális fejlődés egy bizonyos szakaszát, és csak utána váltak akadályozottakká. E két fogalmat csak szűk szakmai körben használják, mivel a különbségek megjelölése gyakorlati, módszertani feladatokat jelölnek. A szűk szakmai szóhasználaton kívül napjainkban is minden esetben erre a tevékenységre a rehabilitáció fogalmát használjuk. Ez a fogalomhasználat nemzetközileg is elfogadott. A fogyatékkal élő emberek rehabilitációja több tevékenységforma (orvosi, jogi, gyógypedagógiai, szociálpolitikai, munkaügyi stb.) együttes hatása alapján valósul meg. E tevékenységformák a fogyatékkal élő ember egész élete folyamán, kisebb vagy nagyobb hangsúlyeltolódással, de jelen vannak. Ez a nagyon Összetett tevékenység, melyet rehabilitáció névvel jelölünk, azt igényelné, hogy a különböző tevékenységi területeken dolgozók munkája összehangolt legyen. Ez ma még nem valósult meg teljesen. A társadalmi rehabilitáció sikeressége mindig a társadalom fejlettségi színvonalát tükrözi. Csakis az a társadalom képes a sikeres rehabilitációra, amelyik minden emberben elsősorban az embert látja, és nem a fogyatékost, az elesettet, a rokkantat. Nem csak az akadályozott embert kell felkészíteni az integrációra, hanem a társadalmat is. Az előbbi tervszerű hosszú távú, jól megszervezett tevékenységforma, az utóbbi a társadalom felkészítése esedékes, alkalmi, felületes, tervszerűtlen és nem következetes. Ha azt akarjuk elérni, hogy a fogyatékkal élő emberek rehabilitációja ne csak a kijelentés, hanem a mindennapi gyakorlatban is megvalósuljon, akkor a tevékenységet társadalmi szintre kell helyezni. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a fogyatékos emberekről alkotott ismeretanyagot tananyagként beépítjük az iskolai oktatásba. Ez a folyamat számos kérdést vet fel, melyekre a választ a szakemberek adhatják meg rekedtség - raucedo; A zöngeképzés zavara. Ismérve a hang tisztaságának hiánya. Oka a hangszalagok szabálytalan rezgése következtében létrejövő hangszín. 311

311 Eredetét tekintve lehet szervi vagy funkcionális eredetű. Ilyen a gégehurut, külső izgató ingerhatások (a dohányzás, zaj) a hangszalagok izom eredetű mozgászavarai, bénulások, a hangképzés túlerőltetése stb. Renpcnning-szindróm a - Az X-kromoszómához kötötten öröklődő, énelmi fogyatékossággal járó tünetegyüttes. A kórképet csakis a férfiaknál jelzik. A kórkép tünetszegény. Alacsony növés és enyhe microcephalia, valamint a herék nagyobb térfogata jellemzi. Az X-kromoszóma hosszú karjának terminális területe törékeny (fragilis). Ü K repeötív tevékenység - Ismétlődő elemekből álló tevékenység, viselkedés. Ilyen kényszeres, rögeszmés ismétlődő viselkedés jellemzi az autistákat. A repetitív tünetek egész életen át fennmaradnak. IK K re*piraöo (m uta) - némalégzés, életani légzés, fiziológiáslégzés; Az élettani (néma) légzés egy velünk született feltétlen reflex, melyet a légzőközpont irányít és három szakaszból áll: belégzés (inspiratio), kilégzés (expiratio) és légzésszünet. Jellemzői, hogy a légzés izommunkájában csak a mellüreg szervei vesznek részt aktívan. A fölötte elhelyezkedő beszédszervek (gége és a toldalékcső) csak szabad légutat nyújtanak a levegő be- és kiáramlásának. Ü K részképesség - részteljesítmény; Olyan bazális (alap) neuropszichoiógiai funkciók, melyek a komplex (összetett) pszichológiai és fiziológiai tevékenység alapfeltételeit képezik. A beszéd, a gondolkodás, az írás, az olvasás, a számolás, a viselkedés, mint komplex (összetett) tevékenységek megtanulása a résztevékenységek összehangolt működésétől függ. Pl. a téri tájékozódás, mint résztevékenység fontos szerepet játszik az írás, az olvasás vagy a számolás elsajátításában. Ezt a funkciót a vizuális-kinesztetikus-okulomotoros észlelés és annak számos részkomponense, a tescsémával kapcsolatos észlelés, továbbá a vesztibuláris érzékelés, az ingerek lokalizációja stb. alkotja. Amennyiben a részképességek fejlődésében zavar áll be, az egész funkció (pl. írás, olvasás stb.) fejlődése lelassul. jü K rénképcsségzavarok - A komplex fiziológiai vagy pszichológiai tevékenységek (pl. beszéd, gondolkodás, írás, olvasás, számolás stb.) megvalósulásához szükséges részképességek zavarait, vagy gyenge működését értjük. A részképességzavarokat a következők jellemzik: kevésbé rendelkeznek lokális tünetekkel, inkább általánosságban befolyásolják a funkciórendszer működését. Gyakran pszichopatológiai jelenségek formájában tűnnek fel, pl. a viselkcdészavarok. Az érintett tartományban 312

312 késleltetik a fejlődést, pl. a megkésett beszédfejlődés esetében. Kialakulásukban jelentős szerepet játszanak az információk feldolgozásának hiányosságai, pl. a látási és hallási ingerek feldolgozásának nehézségei, melyek a beszéd elsajátításának zavarát, és ebből következően emocionális, majd viselkedészavart okozhatnak. M retardáció - A fejlődési ütem mcglassúbbodása, késleltetettsége, melynek következtében a gyermek későbben éri el a korának megfeleld fejlettséget, illetve egy adott életkorban elmarad a hasonló korúak átlagához képest. A retardáció tehát elmaradást jelent. Az orvosi szakirodalomban a mentális retardáció fogalmát az értelmi fogyatékosság megfelelőjeként szokták használni, helytelenül. A retardált fejlődésnél a fejlődés tempója, menete lassúbb, de a fejlődés szerkezete megegyezik a normálissal. A fejlődésben tapasztalt elmaradásokért leginkább a külső tényezők (hosszan tartó betegség, ingerszegény környezet, hátrányos szociális helyzet stb.) a felelősek. Sok esetben bizonyos kedvező (a betegség jobbulása, a szociális helyzet javulása, környezetváltozás stb.) hatásokra a gyermek felzárkózhat ép társaihoz. retrolentalis fibroplasia - retinopathiapraematurus; Először a fejlett országokban észlelték azt, hogy a kis súllyal életben tartott koraszülötteken homály és szövetszaporulat keletkezett a szemlencse mögött. A kóros folyamat állomásai: a retinaerek kitágulása, kanyargóssá válása, izzadmány megjelenése az üvegtestben, a retinában érszaporulat indul a pupilla felé. A növekedési szakaszban hegek keletkeznek, melyek később retinaleváláshoz vezetnek. A kóros folyamat visszafordíthatatlan. Ü u Rett-szindróma - Recesszív öröklődésű anyagcserezavar. A pontos biokémiai háttere még nem tisztázort. A normálisan fejlődő csecsemőnek Vi-\,Vi éves korában megáll a pszichomotoros fejlődése, majd visszaesést mutat autisztikusvonásokkal. A betegség jellemzője a járási zavar, fokozott izomtónus, apraxia, súlyos beszédzavar, a kéz hasznos mozgásainak megszűnése, és helyette sztereotip kézmosó, kéztördelő, tapsoló, ütögerő mozgások megjelenése, epileptijbrmgörcsök. A betegség főleg lányokon fordul elő Rcye-szindróma - Csecsemő- és kisgyermekkorban előforduló súlyos, 50% -ban halállal végződő betegség. Jellemzője az akut encephalopatia(agyvelőbántalom), agyvizenyő, májmegnagyobbodás, a belső szervek zsíros elfajulása. A betegség keletkezése, kóreredete és kónörténése még nem tisztázott. 23«rezilicncia - Egyéni tulajdonságok és képességek együttese, melyek segítségével az egyén, túl a mindennapi túlélésen, a nehézségekkel való állandó küzdelme- 313

313 ken, erősödik, fejlődik. Ehhez szükséges források a segítő környezet, valamint a személyes energiák, készségek és képességek. A segítő környezet jellemzői a bizalmon alapuló kapcsolat, a családon kívüli érzelmi támogatás, szerepmodell stb. A személyes energiák a reménykedés, autonómia, vonzó, rokonszenves alkat stb. A hozzá kötődő képességek a kitartás, a humor, önuralom, problémamegoldó képesség, különböző szociális képességek stb. A reziliencia elméletének alapja, hogy ezek a képességek nem csak a véletlenre vannak bízva, hanem az egyénen belül fejleszthetők. A reziliencia vagyis támaszkodás a gyermek pozitív erőforrásaira" feltételezi a gyermekközpontú szociális segítségnyújtás rendszerének fejlesztését, bármilyen fogyatékossággal is éljen a gyermek. Más részről feltételezi a gyermek képességeinek a fejlesztését, hogy értelmet találjon az életben. Erősítsük önbizalmát, önbecsülését, humorérzékét stb. rhesasthenia Beszéddel kapcsolatos funkcionális hanggyengeség (lásd: phonostenia). R h-inkom patibilitás - Rh vércsoport összeférhetedenség. Az Rh-faktor jelentőségét az adja, hogy Rh negatív nők esetében a terhesség alatti vércsoport összeférhetetlenség következtében magzati károsodás jöhet létre. Abban az esetben áll fenn a veszély, ha az Rh-negatív anya Rh-pozitív magzatot visel. A magzatnak külön keringési rendszere van. A magzati vér az anyaival nem keveredik. Az első terhesség alatt feltételezhető a teljesen kizárt keringési rendszer, vagyis a magzati vér alakos elemei nem lépik át a placenta akadályait. Az első terhesség után a magzati vérsejtek átjutnak az anyai keringésbe, és az anya szervezetét immunizálják. Az anya szervezete a magzati Rh-pozitív vörösvértestek ellen aglutinineketéslizineketermel, amelyek a következő terhesség alatt áthatolnak a placentán, és a magzati idejpej- teket károsítják. Az Rh-inkompatibilitás következményei: súlyos sárgaság* idegrendszeri károsodások, illetve anémio(vérszegénység), esetleg a magzat elhalása. Az idegsejtek funkciója nagy fokban sérül. Mindezeknek következménye lehet az értelmi fogyatékosság, percepciós hallássérülés és octrapiramidális mozgászavar. rhinolalia rhinophonia; Orrhangzós beszéd, a nazális rezonancia megváltozása következtében kialakuló ún. dünyögöbeszéd. Egyes szakemberek, szerintünk helyesen, a rhinophoniakifejezést használják a gyakrabban olvasható rhinolalia helyett. Valójában nem kiejtési (artikulációs) zavarról, tehát a diszldliaegyik formájáról van szó, hanem a hangszín megváltozásáról. Az orrhangzós beszéd három formában nyilvánul meg: I. zárt orrhangzós beszéd (rhinophoniaclausa\a$ybyporhinophonia) - az orrban vagy a garat felső, orri szakaszában (epipharynx) keletke-

314 zctt akadály vagy szűkület idézi elő. Az orr vagy az orrgaratiireg szabad átjárhatósága akadályozott, emiatt az orrhangok képzésekor szükséges légáramlat nem tud behatolni az orrüregbe, ennek következtében elmarad az orr rezonáló funkciója. Akusztikai jellemzője a fiziológiás ttasalis rezonancia csökkenése. Hz főleg az m, n, ny hangok ejtésekor feltűnő (dünnyögővé válik a beszéd), de kisebb mértékben a magánhangzók hangszíne is megváltozik. 2. nyílt orrhangzós beszéd (rbinophonia apertavagy hyperhinophonia) akkor keletkezik, ha a beszélő nem tudja létrehozni a magánhangzók és az orális(szájhoz tartozó) mássalhangzók képzéséhez szükséges velopharyngealiszárat, mivel a lágy szájpad nem emelkedik fölfelé és hátra annyira, hogy elzárja az orrnyílást. Ez bizonyos renyhe izomműködés eredménye. A hangrezonancia megnövekedése föleg a magánhangzók rezgését változtatja meg. A mássalhangzók közül a sziszegők, valamint az f, v képzésekor fúvó zörejt hallunk az orrban. Az expbzivdkelmosódottak. A nyílt orrhangzós beszéd teljes vagy részleges szájpadhasadék, submucosus(nyálkahártya alatti) szájpadhasadék, szájpadsérülés, a lágyszájpad rövidülése, hegedése, bénulása, valamint a nasopharynx (orrgarat) deformitása (torzulása) esetén jön létre. 3. A kevert orrhangzós beszéd (rhinophoniamixta) a két első kombinációjából keletkezik. A nyílt és a zárt orrhangzósság tünetei egyazon személynél egyidejűleg jelentkeznek. A kétfajta tünet összekeveredik. Az orr átjárhatósága mellett a lágy szájpadzár is tökéletlen. l& fo Richards-Rundle-szindróma - Autoszomális recesszív öröklődésű, ritka kórkép. Klinikai jellemzői a progrediáló (előrehaladó) cerebelárisataxia, vízszintes nystagmus, nagyothallás, majd süketség, elbutulás. A nemi hormonok csökkent termelődése következtében a Búk esetében a kisheréjűség, a lányoknál a menstruáció elmaradása is a betegség velejárója. Nem állandó, de gyakori tünet még az izomsorvadás. K. Ricge r-szindróma - dysgenesismesodermaliscorneaeetiridis; A terhesség hetedik hetében bekövetkező ártalom hatására kialakuló embriopáta. A betegséget a kis szaruhártya, a szaruhártya peremén üvegszerű megvastagodás, résszerű pupilla, szivárványhártya hasadék képződése, a szemlencse rendellenes elhelyezkedése, kisszeműség, az állkapocs és a fogazat valamint a szív fejlődési rendellenességei jellemzik rigiditás merevség; Egyfájta extrapiramidális mozgászavar, mely az izmok működési elégtelenségét jelenti. A végtag ilyenkor úgy hajlik, mintha ólomcsövet hajlítanának. Rigiditásról beszélnek akkor is, amikor az értelmi fogyatékosok gondolkodását jellemzik. Eszerint nehezen váltanak egyik problémáról a másikra, lera- 315

315 gadnak egy-egy feladat mellett, képtelenek váltani. Tapadnak a tanult szemléletes anyaghoz. Rigidirásról beszélünk azoknál az autistáknál is, akiknél a változással szembeni ellenállás, az egysíkú tevékenységek ismételgetése mutatkozik meg. I IÉ Itt R obin-szindróm a hypoxia glossoptotica; X-kromoszómához kötött recesszív öröklődésű, kombinált fejlődési rendellenesség. Jellemzői: ajak-szájpad hasadék, m icrognathia (alsó állkapocs kicsinysége), m ieroglossia (kisnyelvűség), nyelvhasadék, étkezéskor aszfxids rohamok lépnek fel. A nyelv beilleszkedik a szájpadhasadékba és légzési zavart okoz. roham Hirtelen fellépő, rövid ideig tartó, erőteljesen kihangsúlyozott viselkedési változás, mely az egészségi állapot és a közérzet romlásával jár, mely újra meg újra jelentkezik egy krónikus zavar lefolyása során. I R osenberg-c hutorian-szindróm a - Autoszomális domináns, illetve nemhez kötött recesszív öröklődésű, ritka kórkép. Korai gyermekkorban előrehaladó süketség, dysarthria, rhinophonia, beszédzavar, majd később a végtagok izmainak sorvadása, az érintett területeken hipo- vagy arefiexia alakul ki. A továbbiakban látóideg-sorvadás, vakság és elbutuiás következik be. rotad zm u s - raccsolds; Az rn hang torz artikulációja, hibás ejtése. Gyakori beszédhiba, amely a nyelv egyoldalas pergetésében vagy túl hátul pergetésében nyilvánul meg. Amennyiben az r hangot más hanggal (leggyakrabban helyettesíti a beszélő, akkor pararotacizm usról beszélünk. A rotadzm us az általános pöszeségnél mindig jelen van. rubcóla - rózsahim lő; Enyhe kiütéses, ragályos, vírusos fertőző betegség. A terhesség alatt elszenvedett anyai rubcóla fertőzés súlyosan károsíthatja a magzatot (em briopdtia). A méhen belüli rubeóla fertőzés idegrendszeri, szem- és szívkárosodást okozhat. Gyakoribb maradványtünet még a neurogén halláscsökkenés is. Az anyai fertőzés minél korábban lép fel, annál nagyobb a magzat károsodásának a lehetősége. A szem- és szívkárosodás csak a terhesség első 2 hónapjában fenyeget. A negyedik hónapon túl már az idegrendszer és a hallás sérülésének a veszélye is csökken. J f l. R u binatein-t aybi-szind róm a - Autoszomális domináns öröklődést mutató kórkép. (Az etiológia tekintetében megoszlanak a vélemények. Vannak, akik ismeretlen etiológiájú kórképről beszélnek.) Klinikai jellemzői az alacsony termet, az arc 316

316 d y sm o rp h id ja (rendezetlensége), csőrszerű horgas orr, kicsi fejletlen áll, rendellenes fúlkagylók, széttérő kancsalság (strab ism u s d iv erg en s), m ie r o c e p h a lia. A kézen és a lábon egyaránt széles, rövid ujjak. A betegség változó fokú, de leginkább súlyos értelmi visszamaradottsággal jár. - * h Rud-szindróma - d y sp lasia eo n g en ita lis n eu ro ec to d erm a lis; Az agykéreg, a nyújrvelő, a su b sta n tia n ig ra (feketeállomány) stb. idegsejtjeinek rendellenessége következtében kialakult, veleszületett kórkép. Klinikai tünetei: az epilepszia, súlyos értelmi fogyatékosság, infantilizmus, festékes szemideghártya gyulladás, halpikkelybőrűség, izomsorvadás stb. m Rntherfurd-szindróma - o c u lod en ta lis s z in d r ó m a ; Autoszomális domináns örökiödésű tünetegyüttes. Jellemzője a szaruhártyahomály, mely négy-öt éves korra teljes vakságot okoz, valamint a fog fejlődési rendellenessége.

317 s x jf i f»s hang helyes képzése - Zöngétlen fogmeder mögötti réshang. A zöngés párja a zs hang. A nyelv háta a fogínnyel vagy az elülső szijpaddal alkot széles résr {alvco-palatalis képzés). A nyelv a kemény szájpad felé domborodik föl, és széles résr képez a szájpad elülső részével.. 2< Sabin-cseppek - A gyermekbénulás megelőzését szolgáló készítmény. 3. Sabin-szindróm a - Sabin -tetrad toxoplasm ával (az idegrendszerben élősködő kórokozók). A terhesség alatt megfertőződött magzatokon kialakuló rünetcsoporc. Jellemzői a vízfejűség, a szem ér- és ideghárryájának együttes gyulladása, agyi elmeszesedések és görcsök. 4> Sabouraud-szidróm a m oniletrichosis fam iliáris; Autoszomális domináns öröklődésű betegség, melynek jellemzője a vékony, orsószerű haj. Későbben a testszőrzet is ilyen lesz. Sok esetben a szőrzet eltéréseihez körömfejlődési rendellenessége, értelmi fogyatékosság, valamint fogzási rendellenességek is társulnak. 5. sajátos nevelési igényű tanulók - a kifejezés a fogyatékos gyermek/tanuló helyett használatos. 4. San ctis-c acchionc-szin dróm a idiotia xcrodtrm ica; Autosomális recesszív öröklődésű betegség. Jellemzői a bőrszárazság, alacsony vagy törpenövés, koordinációs zavarok és értelmi fogyatékosság. 7, SandhoflF-szindróma idiotia amaurotica infantilis; A u t o s z o m á l i s re c c ss z ív ö r ö k l ő d é s ű enzimopátia. K l i n i k a i t ü n e t e i b e n é s k ó r k é p é b e n m e g e g y e z ik a Tay- Sachs-betegséggel.

318 Se Sanfilippo-szindróma - oligophretna polydystrophu'fl; Autoszomális recesszív öröklődé,sű enzim opátia. Eddig két formája ismeretes, melyek azonos tünetekben nyilvánulnak meg: a gargoyle-arc, macroglossia (nagynyelvűség), hypertelorismus, hypertrichosis (erős haj- és szőrnövés), máj- és lépnagyobbodás. köldök- és lágyéksérv, vaskos csövescsontok és értelmi fogyatékosság. Sk Schinzel Giedion-szindróma Többszörös fejlődési rendellenesség, amelyben a gyermekek többsége rendszerint kétéves kor előtt meghal. Legjellegzetesebb tünete az arc középrészének fejletlensége, a mélyen ülő orrgyök, a széles homlok és az állkapocs, aminek következtében az arc 8^-as alakúvá válik. Hypertelorismus, rövid orr és mélyen elhelyezkedő fülek, mellkasdeformitás, dongaláb a betegség állandó tünetei. Ha a beteg megéri a gyermekkort, akkor növekedésében és értelmi fejlődésében tapasztalható visszamaradás. sclerosis multiplex - Oka eddig ismeretlen. Vannak olyan feltételezések, hogy vírus vagy allergiás reakció következtében alakul ki. Egyik leggyakoribb központi idegrendszeri megbetegedés. A központi idegrendszerben gócokban gyulladásos és degeneratív (elfajulásos) jelenségek zajlanak le. A tünetek igen változatosak. A betegség főleg a motoros tevékenységek károsodásában nyilvánul meg. Gyakran fordul elő spasztikus parézis (görcsös bénulás), egyensúlyzavar, koordinálatlan mozgás, szemtekerezgés, beszéd- és tudatzavarok, inkontinencia (vizeletvisszatartási zavar) stb. A lefolyásra jellemző, hogy rohamos rosszabbodást viszonylag változatlan állapotok követnek. A betegség hosszú évtizedek után halálhoz vezet. -dtt* sclerosis tuberosa - göbös agykeményedés. 12, scoliosis - gerincferdülés; A gerinc oldalirányú görbülete. Két ismert etiológiájú változata van: funkcionális és a strukturális. A funkcionális változatnál a gerinc oldalirányú nagy ívű elgörbülésével találkozunk. Okai között szerepelhet az egyik alsó végtag rövidülése, amit a cipő magasításával ki lehet egyenlíteni. De lehet más oka is. Kezelése leginkább a gerinc izomzatának erősítéséből áll. M ás beavatkozásra nincs szükség. A strukturális scoliosis ismén kóreredetű formáit csigolyafejlődési rendellenességek (félcsigolya, ékcsigolya), izomegyensúly-zavarok (cerebrálisparézis), poliom yelitis (gerincvelő-gyulladás), m yelomeningokele (gerincvelő- és gerincburoksérv), syringomyelia (üregképződés a gerincvelőben), dystrophia musculorum progressiva vagy egyéb betegségek okozzák, pl. neurofibromatosis stb. Rendszerint nagy görbületet okoznak, nehezen javíthatók. A leggyakoribb az ismerteden eredetű (idiopátiás) formája. Tünetei: a gerinc oldalra elhajlik, rajta görbület kelet 319

319 kezik, és egyben megcsavarodik (rom ó). Utóbbi miatt a mellkas is deformálódik, és bordapúp keletkezik. A mellkas a másik oldalon domborodik elő. Ez alatt és felett kompenzáló, ellenirányú görbületek keletkeznek. Ba ntam-szindróm a - Ritkán előforduló veleszületett betegség, amelynek első tünete a hipokalcém ia (a vér kilciumszintjének a normális érték alá sülylyedése), amely az újszülöttkorról észlelhető. Csecsemő- vagy kisgyermekkorban kialakul a bőralja és az inak meszesedése. Későbbi tünetek a kerek arc, rövid nyak, kancsalság, valamint értelmi elmaradottság (mentális retardáció). S eck el-szin d ró m a-autoszomális recesszív öröklődésű, igen ritka kórkép. A gyermek kis születési súllyal, kis fejmérettel (m icrocephalia), kampós orral, az arccsontok megnagyobbodásával, csípő-, valamint végtag-rendellenességgel jön a világra. Mindehhez súlyos értelmi fogyatékosság is társul. HHH segédeszközök - A mozgásfogyatékosság különböző formái által okozott hiányok, működési zavarok pótlására szolgáló eszközök. Két nagy csoportjuk van: gyógyászati segédeszközök (testközeli segédeszközök) és funkciót és/vagy a kozmetikai károsodást pótló (testtel közvetlen kapcsolatban levő) eszközök. A rehabilitációs segédeszközök az említetteket kiegészítő, működést javító eszközök. Ilyen segédeszközök a botok, mankók, járókeretek, kerekes székek stb. IHHj Seitelbcrger-szw dróm a - idiotia am aurotica spastica, dystrophia neuroaxonalis infan tilis; A recesszív öröklődésű betegség, amelyre a kisagyi gangiionsejtek zsíros elfajulása, a központi idegrendszer atrófiája, agykamratágulat a jellemző. A normális csecsemőkori fejlődés után izomhipertónia, a pszichomotoros fejlődés lelassulása, süketség, vakság alakul ki. )ü j selypesség - szigmatizmus, sigmatismus. m Silver-szindróm a Rendkívül ritka kórkép. Klinikai jellemzői a lelassult testi és szellemi fejlődés, törpenövés, valamint az arc, a törzs és a végtagok aszimmetriája. Gyakran előfordul korai nemi érés is. m i Sjögren T.-szindróm a - Recesszíven öröklődő kórkép, melynek feltételezett oka az am inosav-enzim opatia. Jellemzője a kataracta (szemlencse zavarosodása, szürke- 320

320 hálvog), súlvos értelmi fogyatékosság, hipotónia, az izomzat általános gyengesége miatt állási és járási bizonytalanság, agykamratágulat. 9 9, Sjögrcn-Larssen-szindróm a - Autoszomális reccsszív öröklődéséi kórkép, mely értelmi retardációval és kétoldali agyi eredetű bénulással jár. A motoros és pszichés fejlődés a kezdetről megkésik. O k S m ith-l em li-o p itz-szin dróm a - Nagyon ritka többszörös fejlődési rendellenesség. Fő tünete az időre született kis súlyú újszülött szopási és nyelési nehézségei. Jellegzetessége a m icrocephalia (kisfejűség), magas, szögletes homlok, széles orrhegy, felfelé tekintő orrnyílások, mélyen ülő fúlkagylók, szívfejlődési rendellenességek. A szemen kancsalság és könnycsatoma-hiány észlelhető. Jellegzetes a II. és a III. lábujj összenövése. A fiúkon gyakori a rejtertheréjűség, a húgycső fejlődési rendellenessége. A kórkép súlyos értelmi fogyatékossággal jár. l a n, Snellen-érték - SnelUn-tört; A látásélesség meghatározására szolgáló skála. A Snellen által szerkesztett ábrasorok felismeréséhez szükséges részletek 5, 6, 8, 10, 12, 15, 20, 25, 35 és 50 méter távolságból esnek egyperces látószög alatt a szembe. A vizsgálati távolság öt méter. Ha a vizsgált személy felismeri azt az ábrát, amelynek részletei 5 méter távolságból esnek 1 perces látószög alatt a szembe, akkor látásélessége (visus) 5/5 = 1. Ha csak azokat az ábrákat látja, melynek részletei 15 m távolságból adnak 1 perces látószöget, akkor a visusa 1/15 (tizedes törtben: 0,33), ami az ép látáshoz viszonyítva 33% -os látóképességet jelent. A látásélességet külön mindkét szemen mérik. sötét szemüveg - A vakok által hordott sötét szemüveg, melynek gyakorlati és szimbolikus jellege is van. T öb b olyan szembetegség is ismert, melynek következtében a látás elvesztése mellett a szemhéjak vagy maga a szemgolyó is deformálódik. Ez esztétikailag bántó, és lelkileg nehezen elviselhető a beteg számára. Ezek közé tartozik a torzító hegekkel gyógyuló sérülések, a gyulladásokat követő forradások. Ilyen esetekben az érintettek sötét szemüveget viselnek. spasmus - görcs; Izom vagy izomcsoport fájdalmas összehúzódása. spasticus dysphonia - Hangképzési zavar, mely viszonylag ritkán fordul elő ( éven túl) és a várakozási neurózis kórképébe illeszthető. A hangadást a gége 321

321 izmok önkéntelen görcse nehezíti. Közben spasticus légzészavar is megfigyelhető. A folyamat abban különbözik a dadogástól, hogy a kiejtésben, nem pedig a hangadás folyamatosságában van a zavar. speciális úkola - Nagyon tág fogalom. Ide tartozik minden olyan iskola, amely az ádagtól eltérő képességű gyermekek (látás-, hallás-, mozgás-, értelmi sérült stb.) külön oktatását és nevelését látja el. f l ü P C*ális pedagógia - gyógypedagógia; Az elnevezés országonként eltérő. Nincs egy egységes fogalomrendszer. Ezért találkozhatunk azonos vagy megközelítően azonos jelentést hordozó, de különböző elnevezésekkel: rehabilitációs pedagógia, pszichopedagógia, readaptációs pedagógia, gyógyító pedagógus, korrekciós pedagógia, különleges nevelés, kom penzációs nevelés, deftktológia stb. specifikus osteomyelitis - A nem gennykeltő baktériumok által létrehozott csontvelőgyulladásokelnevezése.ilyenacsonttuberkulózis,amelygerincen,csípo-éstérdízületben okoz leggyakrabban megbetegedést. E betegségben szenvedő gyermekek rendszerintsülyosdeformitásokkal.rokkantsággalgyógyulnak.főleghaabetegséget későn veszik észre. A tünetek alattomosan, lassan kezdődnek. A fájdalom éj* szaka erősebb. A környező izomvédekezés folytán mozgáskorlátozottság alakul ki. A betegség környezetében a csontritkulás (atrófia), később csontpusztulás várható. spina bifida - gerinchasadék vagy nyitott gerinc; A gerincvelő záródásának elmaradásából visszamaradt fejlődési rendellenesség. A nyitott velőszakasz fölött azonban legtöbbször a gerincoszlop sem záródott. Ha a méhen belüli fejlődés során a gerincoszlop egy vagy több csigolyája nem zárul össze, akkor egy nyílás keletkezik a gerincen. Az idegszövet kicsúszik a gerincoszlopból a nyíláson keresztül és zacskót hoz létre, ami kiáll a testből. Minél jobban kidudorodik a velő és a sérülés minél magasabban helyezkedik el, annál nagyobb a bőr érzékedensége és a petyhüdt bénulás a testen a nyílás helyétől lefelé. A betegség enyhébb formáinál a nehézséget a gyenge izmok és a bőri érzékelés csekély károsodása jelent. A súlyosabb formánál a gyermek lába bénult, a vizeletét és a székletét nem tudja ellenőrizni. A test alsó részében nincs bőrérzékelés. A gerinchasadék néha vízfejűséggel (hydrocephalus) jár együtt. Két formáját különböztetik meg: 1. rejtett (spsna bifida occulta) - enyhébb forma, melynél csak a csigolyaív hasadt, a gerinc és burkainak eltérése nélkül. 2. nyílt (spina bificli aperia) - súlyosabb torma, mivel a gerincvelő fejlődési rendellenességével együtt jár. 322

322 g f spiránsok réshangok; Ügy keletkeznek, hogy a beszédhangokat képző szerveink olvan szűk ré si alkotnak, amelyen a kiáramló levegő nem tud zörejmentesen keresztüljutni. A h hang kivételével valamennyi réshangunk a szájüregben keletkezik. A réshangok helyes hangszínkepzése sokszor hibás képzéshez vezethet. A réshangok a következők: f, v, sz, z, s, zs, j, h, I. H TSprengcl-féle deform itás - seapula elevata; Az egyik vagy mindkét oldali lapocka magasabb állását jelenti. A lapockát ilyenkor kötőszövetes-csontos híd rögzíti a nyaki gerinchez. ctaphyloma - gennyes szaruhártya; Gyulladásban a cornea helyén támadó félgömb alakú, erezett képződmény. m Stargardt-szindróma - degeneratio maculse fam iliáris ju ven ilis; Nem tisztázott öröklődésmenctű korkép. Jellemzője, hogy év között kezdődik. A szaruhártyán piszkosszürke homály keletkezik, melynek következtében vakság alakul ki. A szemelváltozishoz gyakran társul krónikus vesegyulladás is. status epilepticus - Olyan epilepsziás állapot, melyben a rohamok egymás után ismétlődnek. Az agysejtek krónikus oxigén- és glukózhiánya miatt az idegrendszer számára nagyon veszélyes (életveszélyes) állapot. & sténikus - A fogyatékosság leküzdésére kész és bizakodó személyiségjegyek. 3 0, stigm a - jegy, j e l bélyeg, ism ertetőjegy; Valamiféle hiányt, odaítélt hátrányt, az átlagtól, az éptől valamilyen nem kívánatos eltérést jelent. Olyan megbélyegző sajátosságok, melyek túlértékelést tartalmaznak és mindig lesújtó jellegűek. A stigmatizdlt (megbélyegzett) embereket a normálisok" az épek általában nem tekintik magukkal egyenértékűnek. A stigm atizdlt emberrel kapcsolatban olyan kifejezéseket használnak, melyek értelmével nincsenek tisztában, és amelyek a másik emberre nézve nagyon bántóak (gyogyós, kripli, világtalan stb.) A stigmatizuás, az emberek megbélyegzése általában tudatlanságból és nagyfokú intoleranciából ered Stock-Spielm ayer-v ogt-szindróm a - Vogt-Spielmayer-betegség Strasburger Hawkins Eldridge-szindróm a - Autoszomális domináns öröklődést! ritka kórkép. A betegség jellemzője a hallócsontok összenövése következ 323

323 tében kialakult vezetéses süketség, a kéz ujjainak deformitásai (ujjösszenövés, ujj- merevség), rövidlátás, összefutó kancsalság stb. gjjm f strid o r - Rendellenes belégzési hang. Búgó, sípoló légzés. strob oszkóp-teclm ika - a hangszalagok működését regisztráló filmtechnika. m i stnpid itás korlátoltság, bárgyúság. S H I - Testi és szellemi gátoltság, megmerevedettség (schizophréniában és neurózisban szokott jelentkezni). H Ü Stu ig e-w eb er-k ór - naevus flam m eus, encephalofacialis angiomatosis; A hajszálér, illetve a vénás rendszer fejlődési rendellenessége, amely főként az V. agyideg (n. trigem inus) területére lokalizálódik. Az arc fél oldalán tűzfolt vagy éranyajegy (naevus flam m eus) alakul ki. Hasonló éranomáliák alakulnak ki az agy felszínén is. Ezek később elmeszesednek, és epileptogén góccá válnak. A leggyakoribb tünetek a hem iparesis (féloldali izomgyengeség), jackson-típusú epilepsziás rohamok, súlyos értelmi fogyatékosság. Gyakran előfordul glaukóma is. Ilyenkor buththalmus (veleszületett glaukóma), alakul ki, melyre a szemgolyó megnagyobbodása (ökörszeműség) a jellemző. H su balim entatío - alultápláltság; Nem kielégítő táplálkozás. ubnorm alis a normális alatti, majdnem normális. m i Jugúrtcst - corpus ciliare; Az írisz folytatásában, gyűrű alakban elhelyezkedő, háromszög alakú szövet. Hátsó fele fokozatosan átmegy az érhártyába. A belső részéből sugarasan elhelyezkedő sugárnyúlványok emelkednek ki. A sugárnyúlványokon tapadnak a szemlencsét rögzítő zonularostok. A sugártest bőven erezett szerv. m i su id d iu m - öngyilkosság; Olyan neurotikus állapot következménye, melyet a gyermek súlyos szorongása, depressziója, a világtól való érzelmi elszigetelődése, toleranciaképességének beszűkülése idézhet elő. ''?<( súlyos fokban sérült értelm i fogyatékosok - Az orvosi terminológia szerint: idióták Ma már azt a kifejezést sehol nem használja a szakirodalom. Ebbe a csoportba azok a gyermekek és felnőttek tartoznak, akiknél az agy sérülése olyan sú- 324

324 Ivos, hogy az egész pszichofizikai fejlődés akadályozottá válik. Ezeknél a sérülteknél rendszeresek a szomatikus (tesri) fejlődés rendellenességei, mint pl. a koponya vagy a csontváz torzulásai. Mindehhez egyéb sérülések (érzékszervi, mozgási) is kapcsolódnak, melyek mind alkatilag, mind működésileg (funkcionálisan) befolyásolják az egyén fejlődését. A súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosoknál a motorikus (mozgásos) funkciók fejlődése is nagyon elmaradott. Olyan egyszerű mozgások, mint az ülés, a járás is nagy nehézségekbe ütközik. A kialakult mozgások is gyakori rendellenességeket mutatnak, főleg a koordinációban, valamint a sztereotip ritmusos együttmozgásban. Az önkiszolgálás, a higiénikus szokások nehezen fejlődnek ki. Kommunikációs képességük minimális. Súlyosabb esetekben beszédük a hangadás szintjén megreked. Amennyiben a tagolt beszédet egy bizonyos fokig elsajátítják, ez általában a visszhangszerű beszédben (éeholalia) valósul meg. Beszédértésük is nagyon korlározott. Kognitív (megismerd) funkcióik is nagy elmaradást mutatnak a fejlődésben. Szociális magatartásuk korlátozón. Indulataik és az ezt kifejező mozgások intenzitása alapján lehetnek apatiku sak vagy hyperm otilisak. vmsurdom utítas - süketnémaság; Annak a hallási fogyatékos egyénnek az állapota, aki süket és néma is egyben. A születés után közveden vagy korai korban bekövetkezen súlyos fokú halláskiesés következtében a hangos beszéd spontán módon nem jelenik meg. A süket csecsemő ugyanúgy gőgicsél, mint a halló. A különbség inkább csak akkor kezd megnyilvánulni (kb. a kilencedik hónapban), amikor a halló csecsemő aktívan, hangokat, szótagokat, majd szavakat ismételgetve készül a beszédre. A halláskárosodott csecsemő egyre csendesebbé válik, és a külső hangingerekre nem reagál. A hangingerekre nem reagáló csecsemőt minél korábban szakemberhez kell vinni, aki audiológiai vizsgálattal megállapítja a halláskárosodás fokit valamint a szükséges korai fejlesztési módokat, eljárásokat. A modern korai fejlesztési eljárások és segédeszközök használata lehetővé teszik a hangosbeszéd elsajátítását. A süketnéma terminust ma már kevésbé használják. Helyette inkább a hallássérült kifejezés válik általánossá süketek - Olyan gyermekek és felnőttek, akik súlyos hallásveszteséggel rendelkeznek. A súlyos hallásveszteség a működés teljes kiesését jelenti. Valamennyiükre jellemző, hogy a súlyos hallásveszteség a beszéd természetes megindulása előtt, vagy megindulásának időszakában következik be. A súlyos hallásveszteség következtében beszédmozgásos, valamint észlelési nehézségek állnak elő. Gyengül a szócmlékezet. A süketek önálló szógyűjtésre hallás útján nem képesek. Ebben, bizonyos m énékben segít a gyógypedagógiai ráhatás. A beszédmegértés a látás segítségével a szájról 325