Szabó Zoltán 1. Fürdőturizmus városfejlesztés térségi modernizáció
|
|
- Etelka Hajduné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 279 Szabó Zoltán 1 Fürdőturizmus városfejlesztés térségi modernizáció Bevezetés A világgazdaság globalizációja növekvő mértékben állítja előtérbe az abszolút és komparatív előnyök érvényesítésének jelentőségét mind a nemzetgazdasági léptékű, mind a regionális és vállalati stratégiaalkotásban. Világszerte tapasztalható az egészség felértékelődése, az egészségturizmus térhódítása és dinamikus növekedése. A turizmus globalizálódó kínálatában azoknak az országoknak lehetnek jelentős versenyesélyeik, melyek képesek sajátos, különleges, turisztikai szolgáltatásokat nyújtani. Magyarország esetében ilyen különleges turisztikai szolgáltatás a nemzetközileg is egyedi gyógyvízre 2 alapozott gyógyturizmus. 3 Ennek alapját hazánkban az évezredes hagyományokon alapuló gyógyturizmusban elsősorban balneológiában megszerzett hírnév, a természeti erőforrások mennyiségi és minőségi megléte, valamint az elmúlt évtized kapacitás- és szolgálatbővítő fejlesztései teremtették meg. Az elmúlt évtizedekben az egészségturizmus piaca jelentős átalakulásának köszönhetően egyre több desztináció a turizmusfejlesztési stratégiájának középpontjába a fürdőturizmus fejlesztését állította (Rátz Michalkó 2011). A gyógyvízkincs hasznosítása nemzetközi és hazai tapasztalatok egybehangzó tanúsága szerint csakis valamennyi érintett gazdasági szereplő együttműködésével valósítható meg. A gazdasági szereplők közül kiemelendőek a helyi képviseleti-hatalmi szervek, mert ezeknek az intézményeknek meghatározó szerepük van a vállalkozások és a helyi közösségek közötti kapcsolati háló optimális kialakításában. A magyar gyógyvízkincs hasznosításában alapvető szerepe van annak, hogy a gyógyfürdők 4 üzemeltetői és a területileg illetékes települési önkormányzatok szorosan együttműködjenek. Ez azért rendkívül fontos, mert a gyógyfürdő egy olyan komplex szolgáltatási tevékenység, mely csakis a különböző érintett gazdasági szereplők és a turisztikai szolgáltatók szerves együttműködésével valósítható meg. A gyógyfürdők hasznosítása a különböző gazdaságilag és tulajdoni szempontból is elkülönült szervezetek sőt, nem is feltétlenül egyértelműen 1 Egyetemi adjunktus, Pannon Egyetem Georgikon Kar, Vállalatökonómiai és Vidékfejlesztési Tanszék; titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége 2 Gyógyvíznek azokat az ásványvizeket nevezzük, amelyek fizikai tulajdonságaik vagy kémiai összetételük miatt gyógyító hatásúak, és amelyeknek az ásványvíz vagy gyógyvíz megnevezést engedélyezték. Gyógyvíznek nevezik továbbá azt a föld mélyéből feltörő vagy mesterségesen felszínre hozott ásványvizet, amelyben fellelhető ásványi anyagok bizonyos megbetegedésekre vonatkozó gyógyhatását objektív vizsgálati módszerekkel egyértelműen igazolni lehet. 3 A gyógyturizmus az állandó lakóhelyen kívül, gyógyüdülőhelyen vagy gyógyászati létesítményben való ideiglenes de meghatározott minimális idejű tartózkodás, amely bizonyos betegségek vagy sérülések, ortopédiai és idegsebészeti műtétek kapcsán kiesett funkciókat próbál meg helyreállítani a rehabilitáció eszköztárával. A kezelések előtti és utáni funkciók egyértelműen rögzítve vannak, így a javulás mértéke a beteg számára is dokumentálható. 4 Gyógyfürdő az a létesítmény, amely gyógyvíz, gyógyiszap vagy egyéb természetes gyógytényező (pl. gázelőfordulás) felhasználásával fürdőkezelést (balneoterápiát) nyújt vagy elismert ásványvíz, hévíz, illetőleg melegített közműhálózati víz felhasználásával végzett hidroterápiás kezelések mellett, egyéb fizikai gyógymódok alkalmazásával együtt, teljes körű fizioterápiás ellátást nyújt.
2 280 azonosítható gazdasági szereplők között szerves együttműködést tesz szükségessé. A gazdasági szereplők, az úgynevezett különböző nyomásgyakorló szervezetek, stakeholderek 5 (érdekcsoportok) szoros és szerves kapcsolata alapvető fontosságú ahhoz, hogy a gyógyvízkincset minél nagyobb mértékben, fenntartható módon sikerüljön kihasználni és minél hatékonyabban tudjanak élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a gyógyvízkincs kínál. Magyarországon a turizmus hagyományosan jelentős szerepet játszott egyes térségek (mindenekelőtt a Balaton környéki települések) fejlődésében, a településszerkezet változásában. Kétségtelen tény azonban, hogy a hazai turizmus térszerkezete kedvezőtlen: a turisztikai költések meghatározó hányada hosszú idő óta a fővárosra, a Dunakanyar térségére és a Balaton környékére koncentrálódik. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a fürdővárosok fejlesztésének, versenyképességük növelésének, térségi modernizációjának lehetőségeit, feltérképezze a települési önkormányzatok vezetőinek viszonyát a gyógyturizmushoz, valamint megvizsgálja, hogy a polgármesterek a gyógyturizmus fejlesztésének milyen előnyeit és hátrányait érzékelik; vagyis hogy a fürdővárosokban milyen mértékben érvényesül a gyógyvízre alapozott egészségturizmus hatása, illetve a gyógyvízre alapozott egészségturizmus fejlesztését akadályozó tényezők. A termál- és gyógyvízhasznosítás Magyarországon A magyarországi fürdők vizének gyógyhatása már évszázadok óta ismert és széleskörűen alkalmazzák is a különféle megbetegedések kezelésében. Az egyes vizek összetételük, vagyis oldott komponenseik és azoknak eltérő mennyiségi megoszlása következtében más-más betegség kezelésére hivatottak (Schulhof 1957). Hazánkban az elmúlt évtizedben fokozódott a hazai termál- és gyógyvízkészlet hasznosítása, ugyanis felismerték, hogy a turizmus piacán Magyarország mint gyógyvíz-nagyhatalom jelentős mennyiségű turista igényét képes kielégíteni speciális termék- és szolgáltatáskínálatával. Felmérések szerint mind a bel-, mind a külföldi vendégek utazási céljainak rangsorában első helyen a Balaton, utána Budapest áll, s harmadikként a termálfürdőzés helyszíneit preferálják (KSH 2006). A hévíz fogalma az idők folyamán többször változott. Földrajzi neveinkben a Hő-, Tapolca, Toplica, Teplice, stb. változatokkal együtt gyakran csak télen is túlfolyó langyos forrás -t jelent (pl. Tapolca, Galgahévíz vagy Hőlak esetében). A termálvíz hőmérsékleti határértéke az egyes országok adottságainak megfelelően nemzetközi szinten jelenleg még nem egységes. Magyarországon termálvíznek a 30 C feletti hőmérséklettel rendelkező vizet nevezzük (Gáspár 2009). A gyógyvizek kémiai összetétele megváltozhat a víztermelés hatására. Miután a vizek gyógy- és egyéb fürdő, ásványvíztermelés 6 céljára hasznosításánál a stabil vízösszetétel előírás, a víztermelés által kiváltott változások kedvezőtlenek lehetnek. (Liebe 2002, 2006). A hévízkutatás egészen az 1950-es évekig szorosan kötődött az ásvány- és gyógyvizek balneológiai jellegű hasznosításához, illetve sokkal inkább egyes személyekhez, mint 5 Minden olyan személy vagy csoport, amely lényeges, tartós és kölcsönös kapcsolatban áll környezete működésével. Egy érintett egyszerre több szerepben is megjelenhet, vagyis több érdek hordozója is lehet. 6 Elismert ásványvíznek nevezhető az a természetes ásványvíz, amely természetesen vagy védelmi intézkedésekkel védett felszín alatti vízadó rétegből származik, eredeténél fogva tiszta. Az elismert ásványvíz mikrobiológiai és kémiai szempontból az emberi egészségre ártalmatlan, összetétele, oldott szilárd ásványianyag-tartalma a víznyerő helyen közel állandó, és oldott összes ásványianyag-tartalma literenként legalább 1000 mg vagy oldott összes szilárd ásványianyag-tartalma mg/l között van.
3 281 intézményekhez. A kutatók között sok olyan geológust és vegyészt találunk, akiknek munkássága zömében más szakterületekhez kötődött. Az 1960-as és 70-es években nemcsak a nagyalföldi és kisalföldi felsőpannon hévíztároló feltárása fejlődött intenzíven, de a mélyfúrások hasznosítása révén a későbbiekben kiemelt jelentőségű gyógyfürdővé fejlődött Bükfürdő és Zalakaros a termálkarsztvíz-készleteire alapozva. Ebben az időszakban kezdődtek az egyes jelentősebb gyógyfürdők fejlesztésével és vízkészlet-védelmi kérdéseivel kapcsolatos regionális és lokális vizsgálataink Zalakaros (1976), Harkány (1979) és Bük-fürdő (1980) üzemeltetői részére. Az 1980-as évek közepétől elszaporodtak a különféle gyógyvízhasznosítási és területfejlesztési igények. Ezek az igények a rendszerváltás után egyes politikai pártok programjaiban is megjelentek. A rendszerváltás után külföldi befektetések reményében a balneológiai, egészségturisztikai célú gyógyvízhasznosítás intenzív fejlesztése került előtérbe. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszűnése miatt több tucat magas hőmérsékletű gyógyvízkút üzemen kívül került, ezeket új tulajdonosaik kizárólag balneológiai vagy ásványvíz-palackozási célra próbálták hasznosítani, nem véve tudomásul a vízminőségi jellemzőiket. Megtévesztett polgármesterek, országgyűlési képviselők, a hévízföldtanban gyakorlatlan geológus-geofizikus szakvéleményezők-tervezők és a nagy konkurencia miatt megbízások után áhítozó kútfúró vállalkozások együttműködése révén egyre növekedett az új hévízkút-fúrások száma. A hévíz-éhség és az ezzel összefüggő társadalmi nyomás törvényszerűen a kiemelt jelentőségű és védelemre szoruló gyógyfürdőhelyeken és azok környékén a legerősebb. A reális fejlesztési lehetőségek, a megváltozott hasznosítási arányok és környezeti hatások felmérése céljából a KHVM 7 megbízása alapján 1994-ben újabb országos felmérés történt (Lorberer 2003). Területfejlesztés és fürdőfejlesztés A regionális tudományok hazai képviselői, így többek között Rechnitzer (1998, 2006), Lengyel (1999, 2000, 2003), Bernek (2002, 2006), Lengyel Rechnitzer (2004), Imreh Lengyel (2005) és Nemes Nagy (2005) a térben zajló társadalmi-gazdasági folyamatokat kutatták, és arra keresték a választ, hogy maga a térbeliség hogyan hat ezekre az összefüggésekre. A turizmus, azon belül az egészségturizmus 8 a regionális területfejlesztés egyik jelentős tényezője. Az ágazatban rejlő lehetőségeket és adottságokat felismerve és kihasználva az egészségturizmus tudatos átalakítása figyelhető meg. Az elmúlt évtizedek szerkezeti változásainak egyik jelentős területi következménye volt, hogy növekedett a támogatási és a beruházási kedv, erősítve ezzel az egészségturizmus versenyképességét és jövedelemteremtő képességét (Lengyel Rechnitzer 2002, Lengyel 2005). A fürdőfejlesztésekkel párhuzamosan az egészség témaköre napjainkban egyre több ember számára válik érdekessé. A gazdasági szakemberek a világgazdaság jövője szempontjából az egészségüggyel kapcsolatos innovációkat alapvető jelentőségűnek tartják. Egyre több iparág kerül kapcsolatba az egészségüggyel, a társadalmi trendhatások egyre inkább befolyásolják az emberek egészség-magatartását. (Málovics Málovics 2009). A fejlesztéseknek köszönhetően a hazai fürdőhelyek vendégforgalmának vizsgálata alapján számottevő bővülés volt megfigyelhető az elmúlt időszakban. Ennek térbeli alakulásában a természetes gyógytényezők a meghatározók, de emellett közepes erősségű, szignifikáns kapcsolatmutató 7 Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. 8 Az egészségturizmusban a látogatók alapvető motivációja az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése (wellness-turizmus), illetve annak javítása, gyógyítása (gyógyturizmus).
4 282 tényező még a kereskedelmi szálláshelyek területi megoszlása (Ács Laczkó 2008). A vonatkozó szakirodalom (Tribe 1997, Sinclair 1998, Paajanen 1999, Puczkó Rátz 2002, Gelan 2003, Mundruczó Szennyessy 2005) leggyakrabban az egészségturizmus jövedelemés munkahelyteremtő hatásaival foglalkoznak. Magyarország vidéki városaiban a fürdőfejlesztések ösztönzőleg hatottak a települések fejlődésére, a helyi és környező régiók lakosainak kultúrált szabadidő eltöltésére, és jelentős vállalkozói tőkét vontak be a turisztikai infrastruktúra fejlesztésébe (Mundruczó Szennyessy 2005). A témával kapcsolatos nemzetközi és hazai szakirodalom egyetért abban, hogy a természeti tényezőkre alapozott gyógyturizmus fejlesztése alapvető kitörési pontja a magyar turizmusnak. Kiss Török (2001) szerint az egészségturizmus mint turisztikai termék megjelenése és szélesebb körben való elterjedése csak az utóbbi évtized eredménye. A településfejlesztési tevékenység nagy része közfunkció, mivel általános társadalmi szükségletek kielégítésére szolgál. Ennek következtében ritkán valósul meg infrastruktúra-fejlesztés kizárólag vagy túlnyomó részt turisztikai céllal; ha a turizmusnak komoly érdeke fűződik valamely fejlesztéshez, akkor is általában vegyes hasznosításról van szó, ami óhatatlanul kompromisszumokhoz vezethet. Fontos emiatt a fejlesztés potenciális kedvezményezettjei között a hatékony előzetes érdekegyeztetés. A megfelelő vegyes hasznosítás még az olyan, jellemzően turisztikainak tekintett infrastrukturális beruházások esetében is lényeges, mint például a gyógyfürdők építése (Jancsik 2007). A Széchenyi Tervet követően a regionális operatív programok szintén nagy hangsúlyt fektettek az egészségturizmus infrastruktúrájának fejlesztésére, bővítésére. A fejlesztések eredményeként 2007-ben 187 gyógy- és termálfürdőre vonatkozó hasznosítást jegyeztek be (Aquaprofit 2007). A szektor hosszú távú jelentőségét mutatja, hogy az egészségturizmus tudatos, fenntartható fejlesztése nemcsak a 2005-ben elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia és Országos Területfejlesztési Koncepció, de az Új Magyarország Program, továbbá a január 15-én meghirdetett Új Széchenyi Terv fő prioritásai között is szerepelt. A fürdővárosok általános jellemzői Magyarországon 137 település 9 érintett a gyógyturizmusban, ezek különböző módon hasznosítják a természetes gyógytényezőket. A fürdőtelepülések leginkább gyógyturisztikai funkcióval rendelkező települések, amelyeknek arculatában visszatükröződnek a fürdőélet kiszolgálásához kötődő funkciók (Michalkó Rátz 2011). A fürdőtelepüléseken megtalálhatók a gyógyturizmus fogadó létesítményei: a gyógyfürdők, gyógyfürdőkórházak, gyógyszállodák, gyógyüdülők, gyógyvíz-ivócsarnokok, szanatóriumok. (Tóth Dávid 2010). A magyar fürdővárosok a maguk teljességében jelentenek egészségturisztikai vonzerőt, amit építészeti örökségük, hangulatuk, természeti környezetük és a vendég pihenését szolgáló szolgáltatáskínálatuk egészít ki (Szabó Vidosa 2011). A vizsgálatba bevont 21 fürdőváros 10 melyek a Magyar Fürdővárosok Szövetségének 11 tagjai között egyaránt vannak európai hírű, nagy múltú fürdővárosok és a gyógyvíz adta 9 A közigazgatási és igazságügyi miniszter 31/2011. (X. 24.) KIM rendelete a területi számjelrendszerről 1. számú melléklete alapján. 10 Berekfürdő, Bük, Bükkszék, Cserkeszőlő, Dávod, Gárdony, Gyomaendrőd, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz, Kapuvár, Kehidakustány, Komárom, Makó, Miskolc, Mórahalom, Nagyatád, Tamási, Vásárosnamény, Zalakaros. 11 A Magyar Fürdővárosok Szövetsége Egyesület november 12-én alakult Gyulán.
5 283 lehetőséget a turizmus elősegítésére hasznosító települések. A vizsgált szakértői minta egy része szerepel Magyarország 20 legnépszerűbb hazai városai között (KSH 2010), így Hévíz, Hajdúszoboszló, Bük, Zalakaros, Gyula, Miskolc, Harkány. A vizsgált 21 fürdőváros Magyarország 19 megyéjéből 16 megyében helyezkedik el, ezzel hazánk jelentős területét lefedi. Ezek hazánkban és nemzetközileg is ismert és elismert egészségturisztikai központok, következésképp a helyi gazdaságok turisztikai irányultságúak. A turisztikai irányultság miatt a helyi politikai és közéleti kérdések egy része összefüggésben van a turizmussal. A képviselőtestületek a turizmus kérdéseit egyre fontosabbnak tartva, a települések érintett szereplőivel fokozódó együttműködéssel kezelik. A turisztikai igazgatás területén az önkormányzatnak államigazgatási (jegyzői) feladat- és hatásköre nincs, a szakterület a települési önkormányzati igazgatás feladatcsoportjához kötődik, ezért annak alakulására a települési önkormányzat választott testületeinek (például: Turisztikai Bizottság) és a polgármesternek van rálátása és ráhatása. A fürdővárosokban is nyilvánvalóan az adott régióban az adott településen dolgozó polgármesterek ismerik a legjobban a különböző turisztikai szolgáltatóknak az együttműködését, együttműködési hajlandóságát, együttműködési lehetőségét, korlátait. A gyógyfürdővel rendelkező települések polgármestereinek véleménye a fürdőfejlesztésről A hazai fürdők legtöbbje valamilyen módon a települési önkormányzatokhoz kötődik. Az egyes települések arculatát, gazdasági szerepét gyakran meghatározzák a fürdők. A fürdők fejlesztése a településfejlesztés fontos elemévé vált. A fürdőknél lecsapódó nehézségek, problémák valamilyen módon a települési önkormányzatoknál is megjelennek (Szabó 2013). A kutatás során előtesztelt, standardizált kérdőíves megkérdezés valósult meg, önkitöltős módszer alkalmazásával. Huszonegy, a Magyar Fürdővárosok Szövetségébe tartozó település polgármesterének küldtük el a kérdőívet. Az abban szereplő kérdések, kérdéscsoportok arra irányultak, hogy a gyógyfürdővel rendelkező települések polgármestereinek a fürdőfejlesztéssel kapcsolatos attitűdrendszere megismerhető legyen.
6 284 A gyógyturizmus előnyeinek érvényesülése A vizsgálatok első része arra keresi a választ, hogy a gyógyvízre alapozott egészségturizmus fejlesztésenek legfőbb előnyei mennyire érvényesülnek (1. táblázat). 1. táblázat: A gyógyturizmus legfőbb előnyei Állítás Átlag Szórás Fokozódik az ismertség 4,43 0,598 Növekszik a kultúrprogramok iránti igény 4,05 0,805 Sokszínű programigény 4,05 0,921 A szálláshelyek minősége javul 4,00 0,775 A helyi adók nőnek 4,00 0,837 Növekszik a vendégszeretet 3,95 0,669 Növekszik a társadalmi koherencia 3,95 0,865 A szálláshely-kínálat bővül 3,86 0,964 Forrás: saját kutatás, saját szerkesztés A gyógyfürdővel rendelkező települések polgármestereinek döntő hányada összességében kedvezően vélekedik a gyógyturizmus és a gyógyvízre alapozott egészségturizmus hatásáról az adott településre. A polgármesterek úgy látják, hogy a gyógyturizmus jelentős mértékben járul hozzá az adott térség jobb megismertetéséhez, nagyobb mértékű ismertségéhez, elismertségének növekedéséhez, mind a szűkebb, mind a tágabb környezetben. A vizsgálatba bevont települések esetében jelentős mértékű a gyógyturizmus elfogadásának mértéke és jelentős az a társadalmi támogatás, amit a gyógyturizmus köré szerveződő szolgáltatások élveznek. A válaszok közül kiemelendő, hogy azokat az állításokat fogadták el leginkább, hogy fokozódik a település ismertsége, növekszik a kulturális programok iránti igény, illetve sokszínű kulturális programok alakulnak ki. Érdekes módon bizonyos tényezőkkel, például a munkahelyteremtéssel kapcsolatban már korántsem jelent meg ilyen egyértelmű egyetértés, de például a helyi adóbevételek növekedése szempontjából egyetértés volt. Ugyanakkor amikor a kérdés arra vonatkozott, hogy a környezetterhelés növekszik-e a gyógyturizmus hatására, akkor a válaszadók jelentős része úgy ítélte meg, hogy ennek csak kismértékű a szerepe. Az összes válaszadó átlagában az átlagérték 3,24 volt, ugyanakkor itt nagyon magas, 1 feletti szórás volt tapasztalható. Fontos figyelembe venni, hogy a kérdésekre adott válaszok többségében a szórás értéke 1 alatt volt, mindössze hét eset található, mikor a szórás értéke az 1-es értéket meghaladta. Ebből az következik, hogy a válaszadók szerint nem jelentkezik olyan jelentős környezeti terhelés, hogy az nagy gondokat okozna. A válaszadók egyértelműen kedvezőnek ítélték meg a gyógyturizmus szerepét, nagyon sok esetben jelent itt meg a tudatformáló hatás fontossága is, ami például a más kultúrák, egyáltalán a másság elfogadását, az iskolázottsági szint növekedését, a turizmussal összefüggő szakképzettség emelkedését, a nyelvtudás fokozódó
7 285 előtérbe állítását szolgálná. Figyelemre méltó, hogy a környezeti kultúra növekedését nem tartották fontos tényezőnek a megkérdezett polgármesterek, mindössze 3,33 átlagértéket 12 kapott ez a megállapítás, ugyanakkor a szórás értéke viszonylag alacsony volt, 0,856. Ez azt fejezi ki, hogy a környezeti állapot és a megnövekedett turizmus csak viszonylag laza kapcsolatú volt, ugyanakkor a megkérdezett fürdővárosi polgármesterek jelentős hányada úgy foglalt állást, hogy ez nem növeli nagymértékben a környezeti terhelést. A gyógyturizmus hasznának megítélése szempontjából négy fő gondolkodási irány különíthető el, melyek lényege: a társadalmi tőke növekedése a turizmus hatására; fejlődő infrastruktúra; munkahelyteremtés és gazdaságélénkítés; gyógyturizmus és kapcsolt turisztikai szolgáltatások. A gyógyturizmus fejlesztését akadályozó tényezők A vizsgálatok következő része arra kereste a választ, hogy a gyógyvízre alapozott egészségturizmus fejlesztését akadályozó tényezők az adott településen milyen mértékben érvényesülnek, vagyis milyen gátjai és milyen problémái vannak a turizmus további fejlesztésének (2. táblázat). 2. táblázat: A gyógyturizmus fejlesztését akadályozó tényezők Állítás Átlag Szórás Nem megoldás az utófinanszírozással működő pályázati rendszer 4,33 1,017 Bonyolult pályázati rendszer 3,95 1,161 A turizmus fejlesztése érdekében történnek a fejlesztések 3,81 0,981 Az idegenforgalmi adóhoz kapcsolódó kormányzati támogatás szintje alacsony 3,67 1,426 Nehézkes pályázati ügyintézés 3,67 1,197 Alacsony szintű belföldi fizetőképes kereslet 3,57 0,870 Forrás: saját kutatás, saját szerkesztés A fürdővárosi polgármesterek által adott válaszok alapján az látható, hogy a megkérdezettek jelentős hányada a turizmus kínálta lehetőségek fokozott kiaknázása szempontjából döntően a nem elégséges forrásokat jelölte meg, és a fejlesztés szempontjából csak nagyon kevesen jelöltek meg a környezettel, a környezet fokozott terhelésével kapcsolatos válaszokat. Elvben elképzelhetők lennének olyan aggályok is a gyógyvízre alapozott egészségturizmussal kapcsolatban, hogy ennek hatására például jelentős mértékben átalakul a hagyományos településkép. Ennek az esélye azonban, amint azt a válaszok 12 Likert-féle skálás ötfokozatú intervallumon mérhető kérdésfeltevés.
8 286 mutatják, a megkérdezettek véleménye szerint rendkívül alacsony. Ezzel a megállapítással mindössze 2,43 volt az azonosulás. Igaz, ez jelentős, 0,978 értékű szórású. Ez összességében mégiscsak arra hívja fel a figyelmet, hogy a nagymértékű környezeti probléma veszélyét a megkérdezettek nem tartották számottevőnek. Ugyanígy a lehetséges problémák között a növekvő zajterhelés is viszonylag kicsi, mindössze 2,52 átlagértékű volt, a megítélés 0,814 értékű szórásával. Ez azt jelenti, hogy ezeket a környezet terhelésével és a megnövekedett környezeti terheléssel kapcsolatos problémákat a megkérdezett polgármesterek nem tartották olyan súlyú kérdéseknek, hogy azzal véleményük szerint érdemes lenne foglalkozni a későbbiekben. A turizmus fejlesztését és a gyógyvízre alapozott turizmus fejlesztésének a korlátait alapvetően nem ebben, hanem sokkal inkább a pénzügyi korlátokban és a hatósági ügyintézés körülményességében látják. A gyógyturizmus negatív hatásainak megítélése szempontjából is négy fő gondolkodási irány különíthető, melyek lényege: a társadalmi tőke hiányából adódó tényezők (ellentétek az egyes érdekcsoportok között, fokozott korrupció); a költségvetési támogatás hiánya (alacsony költségvetési támogatás a helyi idegenforgalmi adóhoz; nem megoldott az utófinanszírozásos pályázati rendszer); a turizmus túlzott előtérbe kerülése (környezeti terhelés; a fejlesztések döntően csak a turizmust szolgálják); a zsúfoltság, a környezeti problémák, az építészeti egyhangúság. Következtetések A vizsgálatok következtetéseként az állapítható meg, hogy a gyógyvízzel rendelkező települési önkormányzatok napjainkban megértik a gyógyvízkészlet szerepét, jelentőségét. Nagyon fontosnak tartják a gyógyvízkészlettel történő racionális gazdálkodást a település jövőjének megalapozása szempontjából. Nagyon sokszor hiányzik azonban a távlatos gondolkodás. A vizsgálatok másik fontos összefüggése, hogy a gyógyvízkincs felhasználásának nagyon kevés esetben van távlati stratégiai víziója, holott ez hosszú távon egyre nagyobb mértékben kerül előtérbe. Elgondolkodtató, hogy nem kellene-e egy olyan pénzügyi alap létesítését szorgalmazni, amellyel hosszabb távú, nem szükségszerűen a gyógyvízhez kapcsolódó beruházások lennének finanszírozhatók a gyógyvízzel rendelkező települési önkormányzatoknál. A vizsgálatok harmadik tanulsága, hogy Magyarországon a gyógyvízzel rendelkező települési önkormányzatoknak sikerült ésszerű kompromisszumot találniuk a környezeti terhelés és a turizmus térvesztése között. Ennek magyarázata három tényezőre vezethető vissza. Az egyik, hogy nem jöttek még létre azok a civil nyomásgyakorló csoportok, amelyek vélt vagy valós környezeti terhelési aggályokra hivatkozva érdemi szerepet játszanának a gyógyvízzel rendelkező önkormányzatok döntés-előkészítő munkájában. A másik ok a viszonylag alacsony magyarországi népsűrűség és az a tény, hogy viszonylag célszerű lehetőségek adódnak a környezeti terhelés csökkentésére. A harmadik magyarázata a jelenségnek az lehet, hogy a magyar környezetvédelemi kultúra még bizonyos területeken alatta marad a fejlett országokat jellemző környezetvédelmi elvárásoknak. Rendkívül fontos annak hangsúlyozása, hogy ma, a viszonylag alacsony belföldi fizetőképes kereslet miatt a gyógyturisztikai lehetőségek kihasználása meglehetősen alacsony szintű és
9 ebből adódóan hosszabb távon, a kihasználtság növekedésével és a gazdaság fejlődésének újraindulásával, fokozott környezeti problémákra kell felkészülni. Ennek a kezelésére már most kell megoldásokat megfogalmazni.a gyógyvízre alapozott turizmus sok esetben játszik meghatározó szerepet a települések imázsának javításában, addicionális források megszerzésében. A településeken lakók többsége elfogadja és támogatja a fürdőturizmus fejlesztését, mert ennek révén a turizmushoz kapcsolódó vállalkozások fejlesztésére nyílik lehetőség. E vállalkozások jelentős akceleratív és multiplikatív hatásuk révén további munkahelyek teremtését generálhatják. A fürdőturizmus fejlesztése, térségi modernizációja azonban több feszültséget is hordoz. Ezek közül a legfontosabbak: (1) a fürdőturizmus jelentőségének túlbecsülése a munkahelyteremtésben; (2) a fürdőturizmusra fordított források-támogatások marginális hatékonysága jelentős mértékű heterogenitást mutat; (3) sok esetben alacsony a fürdőturisztikai kapacitások kihasználásának hatékonysága; (4) az indokoltnál gyakran alacsonyabb szintű a fürdővárosok és az azokat körülvevő települések közötti munkamegosztás a turisták fogadásában, a fürdőturizmus nem játszik a lehetőségeknek megfelelő szerepet a város körüli térségek fejlesztésében, a régiók turisztikai vonzerejének növelésében; (5) továbbra is kevés a speciális, célzott egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó gyógyfürdőkomplexum. 287
10 288 Irodalom Ács, P. Laczkó, T. (2008): Területi különbségek a hazai egészségturizmus kínálatában. Területi Statisztika 11(48), Ács, P. Laczkó, T. (2008): Területi különbségek a hazai egészségturizmus kínálatában. Területi Statisztika 11(48), Bernek, Á. (2002): Régiók, térségek a globális világban. KJK Kerszöv, Budapest Bernek, Á. (2006): A globális világ térbeli szerveződése: a globális és lokális tendenciák kapcsolata. OTKA záró tanulmány, Budapest. Gáspár, E. (2009): Magyarország geotermikus adottságai - termálkarszt gyógyvizek Magyarországon. A Miskolci Egyetem Közleményei A sorozat: Bányászat, 77. Gelan, A. (2003): Local economicimpacts. The British Open. Annals of Tourism Research 30(2), Imreh, Sz. Lengyel, I. (2005): A kis és középvállalkozások regionális hálózatainak főbb jellemzői. In Kerek, Z. Pummer, L. Marschelek, S.: Hálózatok és klaszterek szerepe a regionális versenyképesség javításában, MKFP-2004/ OM kutatási projekt beszámoló, Budapest, Jancsik, A. (2007): Versenyképesség és annak fejlesztési lehetőségei a turisztikai célterületeken. In Kovács, Z. Szabó, L. (szerk.) Menedzsment a XXI. században. Pannon Egyetem, Veszprém, Kiss, K. Török, P. (2001): Az egészségturizmus nemzetközi keresleti és kínálati trendjei. Turizmus Bulletin 5(3), KSH (2006): Jelentés a turizmus évi teljesítményéről. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. KSH (2010): Jelentés a turizmus évi teljesítményéről. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. Lengyel, I. (1999): Régiók versenyképessége. A térségek gazdaságfejlesztésének főbb fogalmai, alapgondolatai, tényezői az EU-ban. JATE GTK, Szeged. Lengyel, I. Rechnitzer, J. (szerk.) (2002): A hazai építőipar versenyképességének javítása: klaszterek szerepe a gazdaságfejlesztésben. RégióArt, Győr. Lengyel, I. (2000): A regionális versenyképességről. Közgazdasági Szemle 47(12), Lengyel, I. (2003): Verseny és területi fejlődés. JATE Press, Szeged. Lengyel, I. (2005): A regionális gazdaságfejlesztés néhány hazai dilemmája. In Nagy, E. Nagy, G. (szerk.): Az Európai Unió bővítésének kihívásai régiók a keleti periférián. Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba, Lengyel, I. Rechnitzer, J. (2004): Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, 19 51,
11 289 Liebe, P. (2002): Felszín alatti vizeink I. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tájékoztatója. Budapest. Liebe, P. (2006): Felszín alatti vizeink II. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tájékoztatója. Budapest. Lorberer, Á. (2003): Adalékok a hazai hévízkutatás történetéhez. VITUKI Rt. Hidrológiai Intézete, Budapest. Málovics, J. Málovics, É. (2009): Szervezeti kultúra és kompetenciák az egészségturizmusban: elméleti modellek és empirikus vizsgálati lehetőségek In. Hetesi, E. Majó, Z. Lukovics, M. (szerk.) A szolgáltatások világa. JATEPress, Szeged. Michalkó, G. Rátz, T. (2011): Egészségturizmus és életminőség Magyarországon, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. Mundruczó, Gy.-né Szennyessy, J. (2005): A Széchenyi Terv egészségturisztikai beruházásainak gazdasági hatásai. Turizmus Bulletin 9(3), Nemes Nagy, J. (szerk.) (2005): Regionális elemzési módszerek. MTA ELTE, Budapest. Aquaprofit (2007): Országos Egészségturisztikai Fejlesztési Stratégia Rt, Budapest, 9 17, 19 24, Paajanen, M. (1999): Assessing local income and employment effects of tourism: Experience using the Nordic model of tourism. In: Baum, T. Mudambi, R. (eds.): Economic and Management Methods for Tourism and Hospitality Research. Chichester, Wiley, Puczkó, L. Rátz, T. (2002): A turizmus hatásai. Aula Kiadó, Budapest, 16 46, Rátz, T. Michalkó, G. (2011): Destineering és IVF kezelés trendek a globális egészségturizmusban. In Rátz, T. Michalkó, G.: Egészségturizmus és életminőség Magyarországon. Budapest. Rechnitzer, J. (1998): A területi stratégiák. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs. Rechnitzer, J. (2006): Területi statisztikák. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs. Schulhof, Ö. (1957): Magyarország ásvány- és gyógyvizei. Akadémiai Kiadó, Budapest. Sinclair M. T. (1998): Tourism and economic development. Journal of Development Studies 34(5), pp Szabó, Z. (2013): Fürdővárosok együttműködésének kialakulása Magyarországon. Comitatus Önkormányzati Szemle, Veszprém. Szabó, Z. Vidosa, K. (2011) Magyar Fürdővárosok Szövetsége Évkönyv (szerk.: Szabó, Z. Vidosa, K.) Magyar Fürdővárosok Szövetsége, Kehidakustány. Tribe, J. (1997): The interdiscipline of tourism. Annals of Tourism Research 24(3),
Szabó Zoltán titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége
A MAGYAR FÜRDŐVÁROSOK SZÖVETSÉGE SZEMINÁRIUMA Kehidakustány, 2011. november 24. Szabó Zoltán titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége 1 Bevezetés A magyar gazdaság fejlesztésében hagyományosan kiemelkedő
RészletesebbenAz egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében
A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli
RészletesebbenA turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Az ágazatról általánosságban A turizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Sajátossága ugyanakkor, hogy nem csak a kereslet
RészletesebbenSzabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége
MAGYAR FÜRDŐVÁROSOK SZÖVETSÉGE KÖZGYŰLÉS Tudományos szeminárium Kisbér, 2012. december 7. Szabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége Bevezetés Az elmúlt évtizedekben megvalósult,
Részletesebben5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet
5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális
RészletesebbenEgészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel
Egészségturizmus Egészségturizmus orvosi szemmel Dr.Mándó Zsuzsanna Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Az egészségi állapot fenntartása, illetve annak javítása érdekében történő utazás. Részei:
Részletesebbena) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.
a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.
RészletesebbenA BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI
A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:
RészletesebbenBudapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
RészletesebbenA helyi erőforrások mobilizálásának eszközei és intézményei a piacgazdaságokban
A helyi erőforrások mobilizálásának eszközei és intézményei a piacgazdaságokban Mezei Cecília tudományos munkatárs, osztályvezető MTA KRTK RKI DTO Regionális tudomány és területi kohézió c. konferencia
RészletesebbenSzabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége
MAGYAR FÜRDŐVÁROSOK SZÖVETSÉGE KÖZGYŰLÉS Tudományos szeminárium Csongrád, 2012. október 24. Szabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége Bevezetés A turizmus globalizálódó kínálatában
RészletesebbenAZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK
AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia
RészletesebbenA KDOP évi Akciótervének pályázati lehetőségei. Kígyóssy Gábor, KDRFÜ vezető tervező Székesfehérvár, március 30.
A KDOP 2011-2013. évi Akciótervének pályázati lehetőségei Kígyóssy Gábor, KDRFÜ vezető tervező Székesfehérvár, 2011. március 30. Az ÚSZT legfőbb céljai Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás
RészletesebbenGINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül
GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenVelencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés
Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület 2015-HFS tervezés Legfontosabb szükségletek, lehetőségek A Velencei-tó LEADER HACS esetében a települési igények mellett a Velencei-tó, mint meghatározó
RészletesebbenHévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai
Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen
Részletesebben2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei
Master of Art Spa Management Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei (Spa, health, wellness, spring, thermal, medical, clinic, health care) Sun, Sea, Sand, Surgery Termál az ige termel,
RészletesebbenLENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony
RészletesebbenAz aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra
Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra 1 2 Turizmus, stratégiai keretek Desztináció alapú megközelítés 3 Aktív turizmus
RészletesebbenTURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ
RészletesebbenÖnkormányzatok és helyi fejlesztés
Önkormányzatok és helyi fejlesztés Mezei Cecília tudományos munkatárs MTA KRTK RKI DTO Helyi fejlesztés, MRTT XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27 28. 2 Alulról építkező fejlesztés A top down
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenTámogatási lehetőségek a turizmusban
Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)
RészletesebbenElőz et es t ájékoztat ási d okumen táció
K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:
RészletesebbenA KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN
MRTT XIV. Vándorgyűlés szept.15-16. A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN Kovács Csaba József doktorandusz e-mail: b.kovacs.csaba@gmail.com
RészletesebbenA turizmuspolitika aktuális kérdései
A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom
RészletesebbenA tételek nappali és levelező tagozaton
ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának
RészletesebbenRegionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika
Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb
RészletesebbenK F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv
Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
RészletesebbenVersenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából
Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,
RészletesebbenTurizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft.
Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft. Érdekek Egyszerűen összegezve: Nemzeti érdek, hogy minél több külföldi turista jöjjön
RészletesebbenTurisztikai desztinációk és a TDM
Turisztikai desztinációk és a TDM Turisztikai desztináció: önálló turisztikai vonzerővel bíró földrajzilag lehatárolható egység, amely a turista számára vonzerői és az azokra épített turisztikai termékek
RészletesebbenVeszprém Megyei TOP. 2015. április 24.
Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott
RészletesebbenTurizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében
Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám
RészletesebbenRegionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika
Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb
RészletesebbenTelepülés Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés
Település Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb
RészletesebbenA magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben
A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák
RészletesebbenNYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE
2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.
RészletesebbenA turizmus szerepe a Mátravidéken
gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek
RészletesebbenA Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenA TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban
A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom
RészletesebbenA Dél-Alföldi régió innovációs képessége
A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy
RészletesebbenÉszak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember
Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari
RészletesebbenAz ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése
Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan
III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan
RészletesebbenTudatos térhasználat város és vidékfejlesztés
Tudatos térhasználat város és vidékfejlesztés közösen Schwertner János MRTT Vándorgyűlés Mosonmagyaróvár 2017. október 20. Helyi gazdaságfejlesztési esélyek felmérése vizsgálatok tapasztalatai A Kistérségek
RészletesebbenAbaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív
Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések
RészletesebbenT e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő é s 2017.
Kisvárda Város Településfejlesztési koncepciójának készítéséhez Előzetes tájékoztatási dokumentáció Koncepció készítéséről T e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő é s Kereskedelmi Kft. (C-1-1062)
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenMERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?
Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési
RészletesebbenA turizmus környezete és elemeinek. minősítése
A turizmus környezete és elemeinek 2018. 10. 18. minősítése http://old.foldrajz.ttk.pte.hu/phd/phdkoord/nv/disszert/marton_gergely_disszertacio.pdf Rendszerszemléletű turizmusfejlesztés - minden olyan
RészletesebbenA helyi TDM feladatai, működése
A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és
RészletesebbenAz orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete
Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését
RészletesebbenMagyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest
Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest Felépítés 1) Melyek Magyarország főbb térszerkezeti jellemzői? 2) Melyik
RészletesebbenNemzeti turizmusfejlesztési stratégia
Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2018. 12. 13. http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/novenytan/novenytan/term_alapoz%c3%b3_ism/8.%c3%b3ra_tv.alapoz% C3%B3_ism_nemzeti_parkjaink_1_02.pdf Nemzeti
RészletesebbenTÁMOP /1/A projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/
Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment
RészletesebbenTÉMAKÖRÖK A MESTERSZAKOK SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGÁJÁHOZ NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK
NEMZETKÖZI GAZDASÁG GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK irodalom segítségével felkészül. Saját belátása szerint, további irodalmak felhasználása révén bıvítheti ismereteit a témakörbıl. A szóbeli felvételi alkalmával
RészletesebbenRegionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?
A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu
RészletesebbenA turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés
A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja
RészletesebbenA helyi gazdaság szerepe a települési sikerben hazai példákon keresztül
MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG A helyi gazdaság szerepe a települési sikerben hazai példákon keresztül Józsa Viktória elnökségi tag, MRTT doktorjelölt, Enyedi György Regionális Tudományok Doktori
RészletesebbenA geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban
A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok
RészletesebbenA Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása
A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek
RészletesebbenRegionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során
Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia
RészletesebbenA FEBRUÁRBAN INDULÓ KÉPZÉSEKRE VONATKOZIK
NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK A felvételiző a megadott témakörök közül egyet választ. Ebből a témakörből a kiadott kötelező irodalom segítségével felkészül. Saját belátása szerint, további
RészletesebbenEnergia alternatívák a kisvárosokban.
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása
RészletesebbenBalatoni Turizmus Szakmai Nap
Balatoni Turizmus Szakmai Nap A BATUKI előzményei A Turizmus Tanszék kutatásai Dr Raffay Ágnes Turizmus Intézeti Tanszék 1996 óta működik a Pannon (Veszprémi) Egyetemen Turizmus Intézeti Tanszék Oktatás
RészletesebbenA TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN
A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus
RészletesebbenA vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében
A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési
Részletesebben% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6
KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-
RészletesebbenUtazási szokások mérése a rendszerváltás előtt és napjainkban
Utazási szokások mérése a rendszerváltás előtt és napjainkban Vasas Ádám Eszterházy Károly Főiskola Turizmus-vendéglátás szak Dr. habil. Kovács Tibor főiskolai docens, EKF GTI Turizmus Tanszék Áttekintés
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
RészletesebbenKOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.
PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05
RészletesebbenTURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila
A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító
RészletesebbenA turizmus rendszere 6. p-marketing
A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád
RészletesebbenRegionális gazdaságtan 11. elıadás
1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt
RészletesebbenEgészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben
Kocziszky György Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Békéscsaba 2010. február 11. Tartalomjegyzék 1. Mitől egészséges a gazdaság? 2. Milyen gazdasági- és társadalmi súlya van
RészletesebbenA város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re
Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint
RészletesebbenMagyarország régióinak földrajza
Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi
RészletesebbenMagyarország,mint egészségturisztikai nagyhatalom.
Magyarország,mint egészségturisztikai nagyhatalom. Dr. Németh István c. egyetemi docens A Magyar Fürdőszövetség társadalmi elnöke A Pannon Termál Klaszter elnöke TDM konferencia Hévíz 2015.05.28 Forrás:
RészletesebbenNemzeti Klaszter Konferencia
Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
RészletesebbenHosszabb távra tervező és innovatívabb családi vállalkozások? Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai
Hosszabb távra tervező és innovatívabb családi vállalkozások? Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai Dr. Dőry Tibor Tanszékvezető, egyetemi docens XXV. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi, 2018.
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenKutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)
199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete
RészletesebbenEgészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére
Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére MSZÉSZ XXXVII. Közgyűlés 2012. május 10. Maráczi Gábor Stratégiai igazgató Marketing terv 2012 - Egészségturizmus Tények: az egészségmegőrzés
RészletesebbenBékés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa
Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye
RészletesebbenKerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban
Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.
RészletesebbenA BALATON-PARTTAL NEM RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSEK TORZÍTÓ HATÁSA A BALATON TÉRSÉG KULTURÁLIS KÜLÖNBÖZŐSÉGEIRE
MRTT XVI. VÁNDORGYŰLÉSE KECSKEMÉT, 2018. OKT. 18-19. 1 / 17 Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi A BALATON-PARTTAL NEM RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSEK TORZÍTÓ HATÁSA A BALATON TÉRSÉG KULTURÁLIS
RészletesebbenNyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató
Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési
RészletesebbenHAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK
HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai
RészletesebbenGazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
(2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy
RészletesebbenA Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. turizmusélénkítő hatása Kecskemét városára és vonzáskörzetére
Kecskemét, 2018.10.18-19. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. turizmusélénkítő hatása Kecskemét városára és vonzáskörzetére Készítette: Boros Kitti, PhD-hallgató Budapesti Corvinus Egyetem Város
RészletesebbenAz egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
Részletesebbenaktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.
aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 Feladata és célja: turisztikai
RészletesebbenTámogatási lehetőségek között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban
Támogatási lehetőségek 2014-2020 között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban Az alábbi összeállítás a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó azon támogatási lehetőségeket tartalmazza,
RészletesebbenTARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE
TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság
RészletesebbenKözép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához
Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása
RészletesebbenTurizmus társadalmigazdasági
1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 9. téma: Turizmuspolitika és területfejlesztés 2 A turizmuspolitika fogalma A turizmus fejlesztésével kapcsolatos távlati célok összessége; A közösség tevékenysége
Részletesebben