Egy kiaknázatlan költségmegtakarítási lehetőség: számítógépes járattervező rendszerek alkalmazása az ellátási láncban

Átírás

1 Dr. Hirkó Bálint Egy kiaknázatlan költségmegtakarítási lehetőség: számítógépes járattervező rendszerek alkalmazása az ellátási láncban Bár mindnyájan reméljük, hogy az energiaárak kitartó emelkedése átmeneti jellegű, az elmúlt évtizedek arra tanítottak bennünket, hogy a jelenlegihez hasonló magas üzemanyagárakkal meg kell tanulnunk együtt élni. Tekintve, hogy az ellátási láncban kiemelkedő szerepet játszó közúti áruszállítás energiaigénye nagy, ezért a jövőben mind több figyelmet kellene fordítani azoknak a gyakorlatban már bevált számítógépes járattervezési eljárásokra, amelyekkel a szükséges szállítási teljesítményeket, s így az üzemanyag ráfordítást tetemesen csökkenteni lehet. Éppen egy év múlva az Európai Unió tagjai leszünk. Tulajdonképpen a munkavégzésre vonatkozó szabályokat a közúti áruszállítás területén az elmúlt években fokozatosan bevezettük (AETR), ezek betartása és betartatása a csatlakozás után minden bizonnyal újabb ösztönzést kap. Gyakorló diszpécserek tudják, hogy nagyon nehéz hagyományos módszerekkel megbecsülni a szállítási feladatok pontos időigényét. Amennyiben egy diszpécser el akarja kerülni, hogy a gépjárművezetőket az engedélyezett napi munkaidőn túl foglalkoztassa, a napi programot inkább alultervezi, második fordulót pedig szinte egyáltalán nem vesz figyelembe. Ez nyilvánvalóan a járműpark rossz kihasználtságát, a költségek növekedését eredményezi, amely megfelelően kalibrált és percnyi pontos járati menetrendek készítésére alkalmas számítógépes járattervezéssel megelőzhető. 1. Mit nevezünk járattervező rendszernek? A gyakorlatban a szakemberek is gyakran összetévesztik a járattervező rendszereket (JTR) a sokkal egyszerűbb útvonaltervező (ÚT) szoftverekkel. Az utóbbi csak egy-egy (gyakran előírt bejárási sorrenddel megadott) járat optimális (legrövidebb, leggyorsabb stb.) útvonalát adja meg, az előbbi viszont a teljes napi, heti szállítási feladatot tervezi meg a diszpécser helyett. (Paragon 1.9 verziószámú járattervező rendszer) 1.sz. ábra: Egy (kétfordulós) járat tipikus megjelenítése a járattervező rendszerekben

2 A valódi JTR abból indul ki, hogy mi az ellátandó feladat, mennyi és milyen járművek állnak rendelkezésre, ezek hol találhatók, milyen szállítási feltételeket kell betartani stb., és mindezek ismeretében egyszerre tervezi meg a járművek optimálishoz közelálló programját (1.sz. ábra). Az eredmények térképre vetítve vizuálisan megtekinthetők (2.sz. ábra), azokba a diszpécser a gépi tervezést követően még kézzel beavatkozhat, a terveken változtatásokat hajthat végre. E módosításokat interaktív program segíti, amely a feltételeknek ellentmondó beavatkozások következményeire azonnal felhívja a figyelmet. Az útvonaltervezőket csak egyszerűbb feladatokhoz, néhány jármű esetén lehet jó hatásfokkal használni. Komplex feladatok megoldásához a járattervező szoftvereket kell használni. Ezeket az angol nyelvű szakirodalom CVRS-nek nevezi (Computerised Vehicle Routing and Scheduling). Az elnevezés is utal arra, hogy a járattervező eljárásoknak az útvonaltervezés (Routing) csupán egy része. A járattervező rendszerek nem csupán a napi járattervezésben hasznosíthatók. Tapasztalatok szerint a vállalatok jelentős hányada a járattervező rendszereket taktikai, stratégiai feladatok megoldására (is) használja. Ilyen feladatok többek között a következők: - árajánlat készítése nagyobb megbízás elnyeréséhez (logisztikai vállalkozó), - a legmegfelelőbb járműpark (jármű darabszám és típusösszetétel) meghatározása (járműcsere vagy új feladat elvállalása esetén), - áruellátási szokások elemzése, pl. rendelési idők (nap, időablak) hatásának vizsgálata az elosztási költségekre, - ügyféligények változásának hatásvizsgálata (pl. mennyiség növekedése, szezonális változásokra való felkészülés, ellátási gyakoriság változása) stb., - hatósági előírások betartásának hatásvizsgálata (pl. hogyan hat ki a járművezetők foglalkoztatási idejének változása a költségekre, a szükséges járműszámra), - új depó helyének megkeresése, a jelenlegi depó alkalmasságának elemzése, - saját járműpark foglakoztatása vagy harmadik fél szolgáltatásainak igénybevétele, - több depó estén annak megvizsgálása, hogy rögzített körzethatárokkal célszerű-e dolgozni, vagy valamennyi depóra együtt jobb-e a járatterveket kialakítani (2.sz. ábra), - legyen-e átrakodó (cross-docking) depó és ha igen, hol stb. (Paragon 1.9 verziószámú járattervező rendszer) 2.sz. ábra: Egy többdepós járatterv grafikus megjelenítése

3 2. A járattervező rendszerek alkalmazásának előnyei Az Egyesült Királyságban a kormányzat évekkel ezelőtt beindított egy energiahatékonysági programot (Energy Efficiency Best Practice Programme), melynek célja, hogy a társadalommal megismertesse azokat az élenjáró gyakorlati megoldásokat, amelyek hatékonyabb energiafelhasználást garantálnak. E program keretében rendszeres kiadványokat készítenek a gazdaság minden részvevője, ezen belül különösen az ipar, a kereskedelem, a közlekedés részére, melyeket független szakemberek állítanak össze. Az útmutatók csak olyan módszereket ismertetnek és javasolnak, melyek a gyakorlatban bizonyították, hogy általuk energiát, költséget lehet megtakarítani. A program 273. számú kiadványa a számítógépes járattervezéssel foglalkozik (Good Practice Guide: Computerised routing and sheduling for efficient logistics). A kiadvány bevezetőjében hivatkozik arra az Freight Transport Association (Áruszállítási Szövetség) által még 1998-ban készített felmérésre, ami 600 cégre terjedt ki, s célja a számítógépes járattervezés elterjedésének és hasznosságának feltérképezése volt. A vizsgálatból kiderült, hogy az Egyesült Királyságban már akkor meglehetősen elterjedt volt a járattervező szoftverek alkalmazása, hiszen a 600 megkeresett vállalatból 138 (23%) használt valamilyen számítógépes rendszert a d iszpécserek munkájának támogatásához. A rendszereket a vállalatok leginkább a napi járattervezés megoldására használták, de a stratégiai alkalmazások száma is jelentős volt (3. ábra). Tudomásom szerint Magyarországon hasonló felmérés nem készült, de tapasztalatom szerint ezek az arányok a hazai járattervező-szoftverek használatának többé-kevésbé megfelelnek, azzal az eltéréssel, hogy hazai viszonylatban azon vállalatok részaránya, amelyek JTR-t használnak, még 2003-ban sem éri el az Egyesült Királyságban tapasztalt arányt. (Forrás: Good Practice Guide 273, Freight Transport Association, 2000) Járattervező rendszerek használatának módja Napi járattrevezés 61 Heti járattervek készítése 9 Fix túrák kialakítása 48 Stratégiai tervek készítése 38 Fejlesztési tervek vizsgálata 24 Egyéb célú felhasználás Százalék 80 3.sz. ábra: A járattervező rendszereket leginkább napi tervezéshez használják Hivatkozott felmérés arra is választ ad, hogy a járattervező rendszereket alkalmazók milyen jellegű megtakarításokat, kedvező hatásokat értek el a rendszerek használatával. Ezt mutatja a 4. sz. ábra.

4 (Forrás: Good Practice Guide 273, Freight Transport Association, 2000) Járattervező rendszerek használatának kedvező hatásai Hatékonyságnövekedés Költségcsökkenés Kevesebb üzemanyag Járműszám-csökkenés Javuló ügyfélszolgálat 49 Jobb járműkihasználás 32 Pontosabb stratégiai tervek Jobb fejlesztési célok Egyéb Százalék 80 4.sz. ábra: A járattervező rendszerek növelik a disztribúció hatékonyságát Az ábrán látható, hogy a járattervező rendszereket alkalmazó cégek 55%-a számolt be költségcsökkenésről, 38% pedig üzemanyag-megtakarítást tapasztalt. Megemlítendő, hogy a felmérés azokra a vállalatokra vonatkozott, amelyek valamilyen számítógépes járattervezést alkalmaztak, de arra nem volt tekintettel arra, hogy ez a rendszer mennyire korszerű. (Forrás: Good Practice Guide 273, Freight Transport Association, 2000) Vállalat Megtakarítás területe Eredmény Dalgety Szállítási költség-megtakarítás 17% Scottish Power Szállítási költség-megtakarítás 10% Henkel Iberica Tervezési idő-megtakarítás 50% Panasonic Szállítási költségcsökkenés / hó Spicers Szállítási költségmegtakarítás / év Woodwards Járaműszám-csökkenés 30-ról 25-re Safeway Járműfutás-csökkenés 18% 1.sz. táblázat: Elért eredmények járattervező rendszerek alkalmazásával A tapasztalat azt mutatja, hogy a valóban élenjáró, speciális járattervező szoftverekkel 10-15% költség-, teljesítmény-, és üzemanyagmegtakarítás az esetek túlnyomó többségében biztosan elérhető, s egyes esetekben a megtakarítások ennél jóval nagyobbak is lehetnek. A már hivatkozott tanulmányban néhány vállalat konkrét megtakarításait is olvashatjuk (1.sz. táblázat). Ezek a cégek viszont a legkorszerűbb járattervező rendszereket használták. A megtakarítások (2.sz. táblázat) különösen akkor jelentősek, ha Járművek - sok jármű programját kell elkészíteni (20 kocsi felett), - a járműpark heterogén, vagy különleges járműveket (pl. rekeszes) is tartalmaz; Járművezetők - többműszakos foglalkoztatással kell számolni, - pontosan be kell tartani a járművezetők foglalkoztatására előírt munkafeltételeket (vezetési idők, pihenőidők stb.); Ügyfelek - az ellátandó feladat bonyolult, sok a korlátozó feltétel (pl. szűk időablakok), - egy fordulóban sok rakodóhelyet kell érinteni (terítő-begyűjtő járatok), - az ügyfelek csak bizonyos járműtípusokat tudnak fogadni;

5 Tervezés - a járatok változók, s a tervek kialakításához rövid idő áll rendelkezésre, - naponta több forduló is betervezhető, - a továbbítandó áruk egy része nem szállítható együtt a többivel, összetett feladatok, pl. éjszakai átszállítás az átrakódepóba, onnan terítés, vagy több napos (nemzetközi) járat stb. (Forrás: Good Practice Guide 273, Freight Transport Association, 2000) A feladat jellemzője Következmény Magyarázat Járművek kihasználása Javul Szükséges járműfutás Csökken Optimumhoz közelítő terv Üzemanyagszükséglet Csökken Kevesebb járműfutás A feladat ellátó járművek száma Jelentősen csökken Jobb járműkihasználás A feladathoz szükséges járművezetők száma Csökken Kevesebb jármű Járművek teherbírás és futáskihasználása Javul Optimumhoz közelítő terv Várakozási idő az ügyfeleknél Csökken Fogadási idők betartása Összes ráfordítás Csökken Kisebb teljesítményigény Járművezetők munkakörülményei Javulnak Járművezetői munka kihasználása Javul Munkaidő jó kihasználása Munkaidő túllépés Csak kivételesen Előírások betartása Járművezetők foglalkoztatása Egyenletes Több forduló tervezése Diszpécseri munka hatékonysága Javul Tervezési időszükséglet Jelentősen csökken Korszerű programok Operatív járműirányítás hatékonysága Javul Tudjuk, hol van a jármű Ügyfelekkel való kapcsolattartás Javul Pontos információk Adminisztrációs idő, kézi adatfeldolgozás Csökken Interfész kapcsolat Szolgáltatási színvonal Javul Ügyfelek igényeinek betartása Teljes egészében Univerzális rendszerek Késői igények felvétele Megoldható Sorrenden nem változtat Teljesítés elmaradása Kivételes esetekben A terv meghiúsulása esetén Szállítási ciklusidő (rendeléstől teljesítésig) Csökken Rövid tervezési idő Rendelésfelvételi idő zárása Későbbre tolható Rövid tervezési idő Raktári folyamatok hatékonysága Javul Árukiszedés (komissiózás) időtartama Csökken Pontos járattervek Raktári anyagmozgatási igény Csökken Gyűjtés boltra (és járatra) Teljesítés elmaradásának esélye Csökken Pontos dokumentáció 2.sz. táblázat: Járattervező rendszerek várható hatásai az ellátási láncra Láthatjuk, hogy a jó szoftverekkel elérhető előnyök, megtakarítások jelentősek. Országos szinten hazánkban ez azt jelenti, hogy a potenciális költségmegtakarítás évente több 10 milliárd forint nagyságrendet is elérhetne. A JTR, ahhoz képest, hogy milyen kedvező hatással van az ellátási láncra, nagyon hamar megtérülő beruházás. Egy tipikus JTR, mint pl. a Paragon (ami hazánkban magyar nyelvű változatban is kapható, s szupportját a magyar forgalmazó látja el), bevezetése esetén tipikusan a 3.sz. táblázatban feltüntetett költségeket jelenti, illetve megtakarításokat eredményezheti. A táblázatban nem szerepeltettük a tervezést végző diszpécserek megtakarítható idejét, ami a kiesebb feladat esetében legalább 3 munkaóra, a nagyobb feladatnál 6-10 munkaóra. Hasonlóképpen növeli a beruházás gazdaságosságát az a tény, hogy a feladathoz általában 10%-kal

6 kevesebb járműre van szükség: a felszabaduló járművek után nem kell például lízingdíjat, adót stb. fizetni, azok esetleg eladhatók vagy velük más munka végezhető. Költség megnevezése Számszerű adatok Vállalati adatok Járművek száma Naponta meglátogatandó ügyfelek száma Napi összes járműfutás km km Km önköltség 120 Ft/km 120 Ft/km Éves költség, 5 munkanap/hét esetén 156 millió Ft/év 780 millió Ft/év Beruházási költség Szoftver: járattervező rendszer (pl. Paragon) 4 millió Ft 7 millió Ft Hardver: Pentium számítógép, nyomtató 0,3 millió Ft 0,4 millió Ft Illesztés: interfészek egyéb rendszerekkel való kapcsolathoz, 0,2 millió Ft 0,3 millió Ft mint pl. rendelésfelvevő, raktárirányítási rendszer Installálás (adatfeltöltés, paraméterek kalibrálása), oktatás 0,5 millió Ft 0,8 millió Ft Összes beruházási költség: 5 millió Ft 8,5 millió Ft Megtakarítások Ha a napi járműfutás megtakarítás 10% 500 km/nap km/nap Napi költségmegtakarítás összesen Ft/nap Ft/nap Megtérülési idő 4 hónap 1,5 hónap Ha a napi járműfutás megtakarítás csak 5% 250 km/nap km/nap Napi költségmegtakarítás összesen Ft/nap Ft/nap Megtérülési idő 8 hónap 3 hónap 3.sz. táblázat: Tipikusnak tekinthető költségek és megtakarítások egyszerű, egy depós járattervező rendszer esetén (országos áruterítés). Nincsen számszerűsítve a szolgáltatás minőségi javulása, a partnerek elégedettsége sem. Több nyugat-európai példa említhető, ahol egyes kereskedelmi vagy termelő vállalatok csak azokat a logisztikai vállalkozókat foglalkoztatják, melyeknek JTR-t üzemeltetnek, mert ez a biztosítéka annak, hogy a szolgáltató az elvárt minőséget hosszabb távon nyújtani tudja. A bemutatott példák tipikusnak tekinthetők, ennél akár nagyobb megtakarítások is elérhetők. Erre vonatkozóan számos hazai példa is említhető. 3. A járattervező rendszerek szokásos felépítése, szolgáltatásai A korszerű JTR működéséhez részletes digitalizált térkép, az ellátási lánc szervezése szempontjából releváns adatbázis szükséges. A rendszerek szokásos felépítését, fő részeit és azok kapcsolatát a 5 sz. ábra mutatja Térképek A javasolható JTR napjainkban már szinte kizárólag nagy pontosságú digitalizált vektortérképekkel dolgozik. A térképek pontossága (útszakaszok hossza, az azokon való haladás átlagsebessége, kereszteződések, kanyarodási lehetőségek megléte stb.) alapvetően befolyásolja a tervezés minőségét. Olyan térképeket célszerű alkalmazni, amelyek a térkép pontjainak helyét hosszúsági és szélességi koordinátákkal adják meg. Ez megkönnyíti a későbbiekben az ellátandó terület kibővítését egyéb, hasonló térképekkel (pl. nemzetközi szállítás esetén egy újabb ország térképének csatlakoztatását a meglévőkhöz).

7 Digitalizált úttérképek Távolság- és időmátrix készítése Rendelések (ellátandó feladatok) Ügyfél-adatbázis (kód, név, cím, nyitva tartás, jármű-elfogadhatóság stb.) Járattervező program Program által készített (javasolt) járattervek Az elfogadott, végrehajtandó járattervek átadása más rendszerek részére Erőforrások (járművek, járművezetők, depók stb.) A tervezési feladat sajátos feltételei Járattervek megtekintése, azok interaktív módosítása Dokumentáció a járművezetőknek (menetrendek, útvonalak grafikus megjelenítése stb.) Járattervek a raktár számára (komissiózáshoz, szállítólevelek készítéséhez) Járattervek a pénzügynek, munkaügynek (pl. számlakészítés) Menedzsment statisztika (fajlagos teljesítmények, költségek, összesített adatok stb.) 5.sz. ábra: Járattervező rendszerek elvi felépítése A szokásos országos térképek általában 100 m pontosságot garantálnak (6.sz. ábra). Terjedőben vannak az utcaszintű térképek, amelyek a települések úthálózatát is tartalmazzák, mégpedig a forgalmi előírások attribútumaival együtt, így a rendszerek által tervezett útvonalak biztosan kivitelezhetők. Ezek a térképek már 10 méteres pontosságot garantálnak, készítésük GPS segítségével történik. Hazánkban több cég is forgalmaz, illetve készít ilyen térképeket. Az ügyfelek, meglátogatandó pontok elhelyezését, megjelölését a térképen helységnévtárak, címjegyzékek segítik. Ezek akár minden létező postacím pontos koordinátáit is tartalmazzák, vagyis az érintendő pontokat (ügyfeleket) a térképen éppen oda lehet elhelyezni (automatikusan), ahol azok a valóságban vannak. Ezek az adatbázisok egyelőre nem olcsók, de napjainkban már a magyar helységekre is hozzáférhetők Adatok Törzsadatok A rendszerek működéséhez sok és pontos adat szükséges. Ezek nagy része un. törzsadat, ami csak ritkán, s kismértékben változik. A törzsadatokat a rendszer üzembeállítását megelőzően elő kell készíteni, s azt a későbbiekben karban kell tartani. A jó törzsállomány előfeltétele a hatékony járattervezésnek. Tipikus törzsadatok (a legtöbb jó JTR többel dolgozik): - Egyedi referenciakód (minden szállítási, feladási címnek egyedi kóddal kell rendelkeznie) - Ügyfélnevek - Ügyfélcímek (az ügyfelek elhelyezése történhet a postakód, városnév, vagy megfelelő adatbázis esetén postacím alapján)

8 - a nyitvatartási napok (csak ezeken a napokon lehetséges a szállítás) - nyitvatartási idő (akár naponként változó értékekkel, naponta több időintervallummal) - jármű-elfogadhatóság (pl. pótkocsis szerelvényeket az ügyfél nem tud fogadni) - rakodási idők megadása: a jó rendszerek lehetővé teszik a fix és a szállított mennyiségtől függő változó (fajlagos) rakodási idők megadását - speciális depó megjelölése (ha az ügyfél csak a megjelölt depóból kaphatja a küldeményt) stb. (Paragon 1.9-es verziószámú járattervező rendszer) 6.sz. ábra: Az járati útvonalak a térképen pontosan megjeleníthetők Hasonló adatokat kell megadni az egyes depókra (árukibocsátó, árufogadó helyekre). Ezekhez még azt is megadhatjuk, hogy az adott depóban milyen árut tartanak, kezelnek, továbbá meghatározhatjuk az egyes depók kapacitását is. Feladatok-adatok Rendelésadatok - ki rendelt: ezt az egyedi kóddal kell megadni, a cím, név már a törzsből jön, - mennyit rendelt: mennyiségek többféle egységben (tömeg, térfogat, rakodólap stb.) is megadhatók, - mit rendeltek: ez különösen akkor fontos, ha az egyes áruk együtt nem szállíthatók, - hova irányul a feladat: gyűjtésről, terítésről van-e szó. Az igazán élenjáró rendszerek lehetővé teszik számos további, opcionális adat kezelését is. Néhány példa: - szatellit rendelés: a jármű menetközben árut vesz fel és azt másik ügyfélnél lerakja, - prioritás (bizonyos rendeléseket a rendszer kiemelten kezel), - nyitvatartási idők lazítása : ha a feladat az adott időben nem teljesíthető, akkor milyen mértékű túllépést lehet tolerálni stb. Mind a törzsadatok, mind a rendelésadatok bevitelére egyaránt vonatkozik, hogy csak azon rendszerek használata javasolható, amelyek a kötegelt adatinputot hálózaton keresztül lehetővé teszik. A törzsadatok (vagy azok egy része) a vállalat központi nyilvántartó, vállalatirányító rendszeréből jönnek, a rendelések általában rendelésfelvevő és feldolgozó rendszerből vagy

9 modulból. A megfelelő adatformátumok kialakításához interfészek szükségesek. Az ajánlható rendszerek egyszerű interfész felülettel rendelkeznek, s többféle adatformátum kezelésére alkalmasak (leggyakrabban text, vesszővel elválasztott, CSV fájl, Excel XLS fájlforma, illetve adatbázisok, mint pl. Access, DBF stb.). Feladat-jellemzők - Ezek definiálják, hogy milyen tervet kell készíteni (pl. napi, heti, több fordulós, a forduló- vagy járatidő lehet-e egy napnál hosszabb, egy-vagy több műszakban dolgoznake a járművek, a jármű átállhat-e az egyik depóból a másikba, stb.). A vezető rendszerek e tekintetben univerzálisak, vagyis minden felhasználó úgy állíthatja be a programot, ahogy az egyéni sajátosságainak a legjobban megfelel. Ezért a járattervező szoftverek beszerzésekor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az adott szoftver rendelkezik-e azokkal a beállítási opciókkal, amelyekkel a rendszer testre szabható. - A feladatjellemzők másik csoportja a tervezés minőségét befolyásolják, mint pl. többszöri újratervezés, rendelések esetleges megosztása, várakozási idők megengedése, stb. Itt lehet általában kijelölni azt is, hogy a rendszer milyen célfüggvényt tartson szem előtt: a legrövidebb időt vagy távolságot, a legkevesebb járművet keresse-e vagy költségre optimalizáljon, stb A tervezés menete A törzs- és feladatadatok ismeretében a járatterveket a rendszerek automatikusan készítik el. Azok a rendszerek adnak igazán jó eredményt, amelyek az összes feladatot, járművet egyszerre, együttesen kezelik. Tekintve, hogy a megadott feltételekkel a feladat gyakran nem oldható meg (pl. kevés a jármű), vagy a diszpécsernek olyan szempontjai is vannak, amelyeket érvényre kíván juttatni (pl. egy nagyobb feladatot kettébont a jobb eredmény érdekében), ezért a korszerű rendszerek lehetőséget adnak az utólagos manuális beavatkozásra. (Paragon 1.9-es verziószámú járattervező rendszer) 7. sz. ábra: Járat-menetrend, foglalkoztatási idődiagram, útvonalterv és járatösszesítő megjelenítése a járattervek áttekintéséhez, kézi módosításához

10 A kézi járatmódosítást különféle eszközökkel segítik. Néhány jellemző ezek közül: későn adott rendelések beszúrása automatikusan vagy kézzel már meglévő járatokba, feladat átcsoportosítása a járatok között, járműcsere, fordulók összevonása stb. Fontos, hogy a megszabott feltételeket nem tejesítő beavatkozásokat a rendszer jelezze, s a beavatkozás következményeiről a diszpécser számára pontos információt adjon. Ennek alapján a diszpécser eldöntheti, hogy az általa javasolt változtatással él-e vagy sem (7.sz. ábra) Kimenő adatok, eredmények A JTR, természetesen, járatterveket készít. Ezek részletesen leírják a járművek napi programját. Ezek a menetrendek perci pontosságú időbeosztást, legalább 100 méteres pontosságú távolság meghatározást tartalmaznak. Amint arról már volt szó, a járatok útvonala a térképen kirajzolható, s a járművezető részére kinyomtatható. A tervezői munkát különböző grafikonok, összesítések segítik. Ezek közül az egyik leghasznosabb a járművek napi időbeosztását mutató vonaldiagram (7.sz. ábra), de nagyon fontosak a különböző összesítő táblák is (8.sz. ábra). Az élenjáró programok az interaktív munkát ezeken a táblákon, grafikonokon is lehető teszik. Fontos, hogy a rendszerek adjanak lehetőséget a felhasználó számára, hogy képes legyen saját maga kialakítani az általa kívánt táblák tartalmát, a grafikonok megjelenésének formáját, a gyors, hatékony interaktív munkát pedig egyszerű, néhány soros programok (un. makrók) támogassák. Ez a programozási lehetőség csak a legjobb rendszerekben található meg. (Paragon 1.9-es verziószámú járattervező rendszer) 8.sz. ábra: A járatösszesítőket a felhasználók saját igényeik szerint állíthatják össze 4. Járattervező rendszerek kiválasztása Azon vállalkozások, amelyek járattervező rendszert kívánnak bevezetni, számos kiváló, s a gyakorlatban bevált lehetőség közül választhatnak (Optrak, Truckstops, Roadshow, Paragon stb.). Tekintve, hogy a legtöbb cég, amelyik ilyen rendszert vásárol, korábban nem használt számítógépes járattervező szoftvert, ezért néhány kérdést célszerű megvizsgálni, mielőtt a vétel megtörténik. (A tapasztalatok szerint, ha egy egyébként hatékonyságát már más vállalatoknál bizonyított rendszer valahol nem hozza a várt eredményeket, akkor a probléma legtöbbször az előkészítés hiányosságaira vezethető vissza.)

11 A bevezetés szokásos, javasolható menete a következő: 1. A jelenleg működő járattervezési rendszer problémáinak feltárása (pl. nincsenek pontos útvonalak, nem lehet előre tudni a teljesítményszükségletet, a gépkocsivezetők maguk állapítják meg a bejárási sorrendet, időablakok nem tarthatók, a raktár későn kapja meg a terveket, nem jut idő a komissiózásra, sok a visszahozott áru, a járművek rendszeresen túllépik a foglalkoztatási időt stb.). 2. Az adott feladat ellátáshoz alkalmasnak látszó járattervező rendszerek kiválasztása prospektusok, tájékoztatók stb. alapján. Fontos, hogy a rendszer teljesíteni tudja a vállalat követelményeit, a járműszámra, a feladat jellegére, a tervezés pontosságára, stb. tekintettel. Itt említhető meg, hogy a megvizsgálandó, vajon a program le van-e fordítva magyarra vagy sem. A világ vezető rendszerei közül pl. csak a Paragon kapható meg magyar nyelvű verzióban is. 3. A járattervező rendszer működésének megtekintése, mégpedig lehetőség szerint saját adatokkal. Ez úgy történik, hogy a vállalat egy-két napi munka adatait átadja a rendszert forgalmazó cégnek, s ezután a rendszer prezentációját már a valósághoz közelálló viszonyoknak megfelelően lehet megtartani. A rendszer működése így jobban megítélhető, a várható előnyök jobban megbecsülhetők. (Vigyázat, ilyenkor általában nagyon kedvező eredmények születnek, melynek oka az, hogy a gyakorlati korlátokat a prezentáció csak részben veszi figyelembe!) 4. Ha a rendszer jónak bizonyul, célszerű referenciákat keresni, ilyen típusú rendszert használó vállalatokat megkeresni, akár helyszíni tájékozódással is. A forgalmazó cégeknek általában vannak olyan referenciahelyei, ahol az ilyen látogatásokat szívesen látják, hacsak nem konkurens cégről van szó. 5. Döntés a rendszer bevezetéséről. Mielőtt azonban a döntés megszületne, a következő kérdéseket is indokolt feltenni: 5.1. Van-e a rendszerhez szupport? Különösen ajánlott a hot-line használati segítség megléte. Ne feledjük el, hogy a korszerű JTR meglehetősen komplikált rendszer, s használata során gyakran még a tapasztalt tervező is olyan területre tévedhet, amelyet korábban még nem tárt fel. Ezenfelül megengedhetetlen, hogy tervezési hiba miatt a szállítás leálljon. Ezért igen fontos, hogy a használattal kapcsolatos esetleges gondokat a felmerülést követően közvetlenül telefonon, ben vagy akár személyesen meg lehessen oldani. Itt említhető meg a szupport árának kérdése is: nem egy esetben előfordul, hogy a rendszerhibát, vagy a helytelen használatot csak helyszíni látogatással lehet megoldani. Hazai példák is alátámasztják, hogy a külföldről (esetleg a tengerentúlról!) érkező szupport szakemberek díjai egy idő után magát a rendszer beszerzési árát is meghaladhatják A gyártó cég frissíti-e és milyen gyakorisággal a rendszert? Tudjuk, hardverjeink és operációs rendszereink gyorsan elavulnak. Lehet, hogy az hardverrel a JTR már nem tud együtt dolgozni. Fontos ezért, hogy a gyártó cég is lépést tartson az informatika általános fejlődésével Bár a legjobb rendszerek univerzálisak, mégis előfordulhat, hogy az adott körülményekhez való igazodáshoz további fejlesztésre lenne szükség. Vállal-e a gyártó cég ilyen fazon-igazítást? 5.4. Milyen a rendszerbe beépített segítség, van-e kézikönyv (magyar nyelven), interfész-füzet? 5.5. Milyen a rendszerrel együtt adott térkép, pontossága elegendő-e, mennyire korszerű, tartalmazza-e a legújabb utakat stb.? Ez utóbbi különösen akkor érdekes, ha Magyarországon forgalmazó céggel nem rendelkező rendszert vásárolunk.

12 Ilyenkor gyakori, hogy a beépített térkép elavult, vagy annak rendszeres karbantartása nem megoldott. 6. Ha a döntés megszületett, akkor nagy figyelmet kell fordítani az installálásra: - az rendszer használatában érintett szakemberek képzésére, - a rendszer más rendszerekkel való kapcsolódási pontjainak kiépítésére (interfészek a vállalat, illetve a raktárirányítási rendszerekhez), - a teljeskörű törzsadat-felvételre. 7. A képzéssel együtt fokozatosan rá kell térni a párhuzamos tervezésre. Ez egyrészt segít a megfelelő gyakorlat megszerzésében, másrészt a párhuzamos munka révén kapott adatok alapján kell a rendszerparamétereket beállítani (kalibrálás), illetve a tervezés finomhangolását végrehajtani. Ha a leírtak szerint járunk el, a bevezetett járattervező rendszerünk valószínűleg sikeres lesz, s a várt eredményeket hozni fogja.