A GEDÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 A GEDÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette és elfogadta: a Gedói Általános Iskola és Művészeti Iskola nevelőtestülete Szegeden 2013-ban

2 TARTALOM 1. Nevelési programunk Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Sajátos nevelési igényű - hallássérült - tanulók képzése A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat segítő program A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola egészségnevelési programja Az iskola környezetnevelési programja A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Helyi tantervünk Iskolánk képzési rendje Iskolánk tantárgyrendszere, óraterve Tanulói jogviszony, magasabb évfolyamra lépés feltételei Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének, minősítésének követelményei A tanuló fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje, módosítása, nyilvánossága A pedagógiai program elfogadása 85 2

3 NEVELÉSI PROGRAMUNK 3

4 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, eszközei, eljárásai Alapelveink: intézményünk működésében jogszerűség, szakszerűség és törvényesség pedagógiai tevékenységünkben gyermekközpontúság, differenciált, komplex személyiségfejlesztés az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség biztosítása az eredményesség érdekében motiváció, aktivizálás, illetve folyamatos ellenőrzés, értékelés minőségelvű és partnerközpontú szemlélet nyitott iskola, ahol egyenrangú félnek tekintjük a tanulókat, a szülőket, a pedagógusokat, a demokrácia megvalósítására törekszünk Céljaink, feladataink: 1. Célunk olyan humanisztikus jellegű, tehetséggondozó, képességfejlesztő, nyitott, derűs iskolát működtetni, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségüknek fejlődése áll a központban ahová szívesen, örömmel járnak a tanulók ahol jól érzik magukat a szülők is ahol alkotó és megújuló gondolkodással rendelkező, a szépet és értékeset becsülni tudó, harmonikus környezetet teremtő és megóvó ember eszménye a cél ahol a nevelési tevékenység elsődlegességét hangsúlyozzuk az oktatómunka fontosságának elismerése mellett ahol az alapfokú művészetoktatás lehetőséget nyit a tanulók számára amelyben lehetőség nyílik önmegvalósításra a művészet eszközeivel a felnőtt léthez szükséges kulcskompetenciák fejlesztéséhez az egyetemes és nemzeti kulturális örökség megismerési, megőrzési igényének megalapozásához. ahol minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Feladatunk: Megőrizni az évek során kialakított önálló arculatunkat, az iskola fő profilját, speciális képzési rendjét, vonzerejét, mely a jobb adottságokkal, képességekkel rendelkező és érdeklődő tanulók számára biztosítja alapfokú művészeti oktatást és az emelt óraszámú angol nyelvi képzést. Tehetséges tanulók felkutatása, ösztönzése, versenyekre való felkészítése, tehetséggondozó program megvalósítása. Az alapfokú művészetoktatással, a kulcskompetenciákkal képessé tenni a tanulókat önmaguk megismerésére, a művészi élmények befogadására. A kreativitás, a külső-belső esztétikum, a rend, a természet, a kultúra és a néphagyomány értékeit becsülő magatartási igény megalapozása. Fejleszteni a gyerekek zenei és mozgáskultúráját, testi- lelki állóképességét. Folyamatos visszajelzés művészeti tevékenységük eredményességéről, alkotó munkájuk minőségéről. 4

5 2. Tanulóink számára korszerű alapképzés, a mindennapi életben hasznosítható ismeretek, egymásra épülő alapkészségek, jártasságok, képességek nyújtása, kulcskompetenciák fejlesztése, melyek birtokában és annak bővítésével, élethosszig tartó tanulással a későbbiekben művelt, felelős, kreatív, versenyképes emberré válhatnak megfelelő foglalkozásra, hivatásra tehetnek szert elsajátíthatják a társadalmi beilleszkedés alapvető normáit Mindezt segítse elő az alsó tagozatban folyó nem szakrendszerű oktatás az információs és kommunikációs kultúra megalapozása Feladatunk: Az általános alapfokú oktatással a továbbhaladáshoz szükséges alapkészségek, az értő olvasás, az íráskészségek a nyelvi kommunikációs, a matematikai képességek, valamint a hasznosítható emelt óraszámú idegen nyelvi, és az informatikai ismeretek preferálása A hatékony oktatással a tankötelezettség biztosítása A természettudományos kreatív kritikai gondolkodás és szemlélet, illetve a problémamegoldó, döntési, szabálykövető, komplex információk kezelésével, a vitakultúrával kapcsolatos képességek, kulcskompetenciák megalapozása, informatikai, könyvtárállomány bővítése stb. A tanulók megismertetése a hatékony tanulási módszerekkel, az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése Az önművelés, az önálló tanulás, az önfejlesztés igényének kialakítása. A képzettségnek és az adottságoknak megfelelő tudatos pályaorientációs tevékenység megvalósítása. Olyan ismereteket és képességeket kialakítani, melyekkel az országos felmérések átlagához közelítenek vagy meghaladják azokat. 3. Az esélyegyenlőség biztosítása minden tanulónk számára. Így a különleges gondozást igénylő sajátos nevelési igényű tanulók (elsősorban érzékszervi fogyatékos, valamint a pszichés fejlődési zavarokkal (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia stb.) küzdő tanulók integrált oktatási formában történő képzése a hátrányos megkülönböztetés elutasításával, lehetőségeik és sajátosságaik figyelembevételével a hátrányos helyzetű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára differenciált képességfejlesztéssel, a szociális kompetenciák előtérbe helyezésével, felzárkóztató foglalkozásokkal a harmonikus fejlődéshez szükséges pedagógiai feltételek, a korszerű ismeretek elsajátításának biztosítása az integrációs programban rejlő lehetőségek kihasználása Feladatunk: A sajátos nevelési igényű gyermek felismerése, A szakértői vélemények ajánlásainak figyelembevételével fejlesztő és felzárkóztató foglalkozások szervezése fejlesztőpedagógusunk és utazó gyógypedagógusok irányításával A megfelelő kompetenciák fejlesztésével és eljárásokkal a kívánt optimális magatartásforma és teljesítmény elérése Speciális tanulásszervezési módszerek alkalmazása 5

6 Eredményes felzárkóztató program kidolgozása a lemaradó, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a tanulási kudarccal és a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók számára. Fontos a tanulók megismertetése a hatékony tanulási módszerekkel a szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás keretein belül csoportbontásban, arra felkészült pedagógusok vezetésével új, változatos oktatási módszereket alkalmazva. Személyes példamutatással nevelni a tanulókat a toleranciára, a másság elfogadására, az emberi jogok tiszteletben tartására. 4. Célunk olyan személyiségfejlesztő munka, melyben az alapvető emberi értékek, valamint az egyén önmagához és a társas kapcsolatokkal összefüggő értékek közvetítődnek melynek eredményeként tanulóink alkalmazkodóvá, fogékonnyá válnak a saját környezetük, a társas kapcsolatok és a társadalom értékei iránt melyben a különböző művészeti ágak iránt érdeklődő tanulók pozitív emberi tulajdonságai, magatartási formái, szokásai fejlődnek az egyetemes és nemzeti kultúra, valamint a mindennapi élet legértékesebb értékeivel melynek hatására öntevékeny diákönkormányzat működik Feladatunk: Olyan folyamatot, szituációt teremteni a nevelés gyakorlatában, ahol érvényt kap: o az alapkompetenciák fejlesztése o az alapvető emberi és erkölcsi értékek, a tanulók saját értékeinek megismerése, ahol törekszenek az önmaguk és társaik előnyös tulajdonságainak erősítésére a személyiségfejlesztés érdekében o az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására való törekvés o ahol megtörténik az egyéni harmóniát megteremtő értékek közvetítése a demokratikus jogok és a kötelességek gyakorlása, életkoruknak és képességeiknek megfelelően az alkotmányosság, a törvényesség ismereteinek közvetítése o ahol kiemelt feladat az érzékenység, a másság elfogadása, a kudarctűrés és a felelősség igényének felkeltése az egymás és a közösség problémáinak megoldásában o ahol fontos feladat, hogy rendszeresen vagy alkalmanként kulturáltan életkorának megfelelően tudjon érvelni, véleményt formálni, gondolatait szóban és írásban világosan kifejezni, eltérő értékítéletet őszintén vállalni o feladatunk a társadalmi beilleszkedés alapvető normáinak elsajátíttatása 5. Célunk, az egyetemes kultúra, az európai azonosságtudat megalapozása. Ennek eléréséhez a hazaszeretet, a magyarságtudat megalapozása nemzetünk kulturális örökségének, nemzeti kultúránk értékeinek megismertetése tanulóinkban kialakítani a különböző népek kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerési igényét az Európai Unióhoz tartozás tudatának erősítése a globális problémák és egyéb fenyegető veszélyek csökkentése igényének felkeltése a határon túli magyar iskolák kapcsolattartásának, együttműködésének erősítése Feladatunk: 6

7 Ösztönözni a tanulókat szűkebb-tágabb környezetük történelmének, kultúrájának, vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására Biztosítani a nemzeti ünnepek, megemlékezések a tanulók életkorának megfelelő szintű és érzelmekre ható megünneplését. A helytörténeti ismeretek, a kiemelkedő nemzeti és szegedi személyiségek megismerése érdekében városi ünnepek látogatása, tanulmányi helytörténeti séták, kisebb országjárások stb. szervezése Kapcsolattartás a határ menti testvériskolákkal 6. Célunk testileg, lelkileg egészséges tanulók nevelése, akikben kialakul a rendszeres testmozgás igénye az egészséges életvitel, a versenyzés gyakorlásának helyes szokása a konfliktuskezelés megfelelő, eredményes módja a betegségek és káros szenvedélyek megelőzésére irányuló igény a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránt elfogadó, segítőkész magatartás Feladatunk: az egészséges életvitel iránti igény kialakítása minden tanuló egészségi állapotának megfelelő iskolai testnevelésben való részesítése (könnyített testnevelés, alkalmi felmentés stb.), a mindennapos testedzési lehetőség biztosítása, a mozgásigény fenntartása a káros függőségekhez vezető szokások (dohányzás, alkohol-, drogfogyasztás, rossz táplálkozás stb.) egészségkárosító hatásának ismertetése, megértése és az ezek elutasítására irányuló magatartás megalapozása a lelki egészség fenntartásához, ápolásához szükséges érzelmi biztonság (főleg a családban) igényének felkeltése intézményi védő-óvó előírások, a tűz- és bombariadó ismertetése, a megelőző tevékenységek gyakoroltatása a tanulókkal 7. Célunk a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének megalapozása. Arra törekszünk, hogy tanulóinknak igénye legyen iskolánk külső-belső rendjére, tisztaságára, otthonosságára, védelmére; mindezt életkori adottságaiknak megfelelően és a lehetőségek szerint gyakorolják is nevelőmunkánkkal, az ismeretek közvetítésével alakítsuk ki a természet és az ember alkotta értékek megbecsülésének, megőrzésének igényét olyan tulajdonságok, szokások alakuljanak ki tanulóinkban, melyek birtokában felelősen kapcsolódnak be később is közvetlen környezetük rendjének megőrzésébe, értékeinek gyarapításába Feladatunk: a korszerű ökológiai szemlélet, a természettudományos gondolkodás kialakítása a felelősség igényének kialakítása az iskolai osztály, a környezet tisztántartásában, környezetünk esztétikájának megőrzésében megismerni a természetvédelem alapvető céljait, nemzeti parkjainkat a tanulók bekapcsolása a környezetünk értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, a környezeti károk megelőzésébe környezetvédő táborok, kirándulások, erdei táborok szervezése, ajánlása 8. Célunk hagyományaink, kapcsolataink további ápolása színes, szabadidős tevékenységrendszerünk megőrzése, további erősítése 7

8 a nemzeti, nemzetiségi hagyományok iránti érdeklődés felkeltése a szülői szervezet és az iskolaszék hatékony együttműködése kölcsönös együttműködés partnerintézményekkel Feladatunk: együttműködés a diákönkormányzattal, szülőkkel, iskolaszékkel, külföldi magyar testvériskolákkal, kulturális és egyéb szervezettel az iskola, a város múltjának, jelenének megismerésében, a hagyományok, a szegedi szokások, ünnepek megőrzésében (Gedói napok, farsang, ballagás, vetélkedők, sportbajnokságok, iskolagyűlések, diáktárlatok, tehetséggondozó versenyek megrendezése, a határon túli diákkapcsolatok ápolása stb.) 9. Célunk a hatékony és sikeres munka, melynek érdekében törekszünk alkotó, továbbfejleszthető tudással rendelkezzenek az intézmény pedagógusai, alkalmazottai a jó munkahelyi légkör megtartására a helyi társadalom tájékoztatására az elért eredményekről az iskola jó hírnevének emelésére pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülésére a fenntartó által biztosított költségvetés növelésére egyéb forrásbővítő tevékenységekkel (pályázatok, alapítvány) Feladatunk: a közalkalmazottak szakmai ismereteinek, tudásának bővítése szervezett továbbképzésekkel, illetve önálló tanulással tankönyv, szakmai cikkek, tanulmányok írására ösztönzés az iskola imázsának megőrzése iskolai honlap, iskolaújság és iskolarádió működtetése óvodáknak Kopogtató tájékoztató küldése művésztanárok, tanítványok tárlatának szervezése szponzorok, alapítványok megkeresése anyagi támogatás biztosítása érdekében rendszeres pályázati rendszer működtetése Eszközeink, eljárásaink: 1. Humanisztikus jellegű, tehetséggondozó, képességfejlesztő, nyitott, derűs iskola működtetéséhez tárgyi és személyi feltételek biztosítása tehetséges tanulók felkutatása, motiválása különböző szakmai és hagyományos pedagógiai módszerek alkalmazása megfelelő szervezeti formák (csoportbontás, tanórán kívüli tevékenységek) kialakítása a pedagógusok és a tanulók sokféle, minőségi differenciált tevékenységének a megvalósítása rendszeres alkotótevékenységre ösztönzés tanulói alkotások kiállítása, tanulók versenyeztetése az esztétikai nevelés biztosítása érdekében színház-, tárlatlátogatások, tanulmányi kirándulások, múzeumi foglalkozások stb. szervezése 2. Korszerű alapképzés nyújtásához, kulcskompetenciák fejlesztéséhez, az élethosszig tartó tanulás megalapozásához 8

9 az oktatási folyamat megszervezése az életkori sajátosságoknak, az egyéni képességeknek, adottságoknak megfelelően az alapképzés feltételeinek biztosítása hatékony tanulási módszerek és technikák megismertetése korszerű eszközök használata iskolai információs lehetőségek bővítése könyvtár, médiatár, informatikai bázis bővítése csoportbontások, szakkörök, felzárkóztató foglalkozások törekvés az optimális órarend kialakítására tanulmányi és egyéb eredményeket tartalmazó adatbázis kiépítése és rendszeres frissítése (helyi, országos felmérések, tesztek) tanulmányi és egyéb versenyek szervezése az iskolában az iskolán kívül pályaorientációs előadások, rendezvények szervezése 3. Az esélyegyenlőség, integrált oktatási forma biztosításához a szakrendszerű és nem szakrendszerű órákon a tanulók alapkészségeinek erőteljes fejlesztése, az eredményesebb előrehaladás lehetővé tétele kérdőív, beszélgetések stb. a hátrányos helyzet felmérésére speciális és egyéb felzárkóztatást elősegítő módszerek alkalmazása a tanórákon és tanórán kívüli tevékenységeknél egyéni bánásmód, differenciált tanulás-szervezés, tanulási technikák megtanítása, egyéni fejlesztési terv, kooperatív tanítás-tanulás nyomon követése, stb. fejlesztő és felzárkóztató foglalkozások beiktatása a tanulók pozitív adottságainak felismerése, erősítése a sajátos nevelési igényű tanulók szerepeltetése, versenyeztetése képességeik alapján az informatika, a könyvtár, a sport szerepének erősítése együttműködés a szülőkkel kapcsolattartás a szakmai, hivatalos szervezetekkel (nevelési tanácsadó, szurdopedagógus, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő központ, rendőrség stb.) 4. A közösségi, közéleti személyiség fejlesztéséhez osztályfőnöki órák és tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények önismereti beszélgetések, élet közeli helyzetek, szituációk, dramatikus játékok során pozitív hangulat, humor, önértékelés erősítése segítségnyújtás a siker-kudarc megéléséhez, feldolgozásához csoportos és páros feladatok adása, az együttműködési készségek fejlesztése, a vitakészség erősítésére szülők, szakemberek bevonása közösségi és közéleti feladatokkal való megbízás, felelősi rendszer működtetése, ellenőrzés, értékelés az osztályban, egyéb közösségi szervezetben a diák-önkormányzati tevékenység működtetése 5. Az egyetemes kultúra, az európai azonosságtudat megalapozásához helytörténeti ismeretek a kiemelkedő nemzeti és szegedi személyiségek megismerése érdekében, városi ünnepek látogatása, tanulmányi, helytörténeti séták, országjárások, stb. szervezése 9

10 határ menti magyar iskolákkal való kapcsolattartás (baráti, szakmai csereprogramok, versenyek, programok közös szervezése, pályázati együttműködés, stb.) 6. Testileg, lelkileg egészséges tanulók neveléséhez mindennapos testedzés, a sportolás feltételeinek megszervezése a tanórákon, napköziben illetve tanítási időn túl (szervezett úszásoktatás a helyi tanterv szerint, szabadidős kerékpározás, séta, játékok, természetjárás, 3 napos erdei iskola 6. osztályosoknak, stb.) a testnevelőkkel, pedagógusokkal, a szabadidő-szervezővel a sportkör sikeres működtetése, élményt nyújtó sportágak beindítása, differenciált követelmények, sportjátékok megválasztása sportversenyek szervezése (házi, városi, megyei bajnokságok stb.) közlekedési ismeretek közvetítése drog- és bűnmegelőzési programok, előadások szervezése a szexuális kultúra és magatartás kérdéseinek, a család funkciójának megismerésének feldolgozásához felvilágosító előadások szervezése, szakirodalom beszerzése konfliktuskezelő technikák gyakorlása, önismereti tréningek, mentálhigiénés előadások szervezése pedagógusok, szülők, mint követendő mintaképek a nevelési gyakorlatban védő-óvó intézkedések, tűz- és bombariadó gyakorlása, illetve a gyermekbalesetek elkerülésére irányuló filmek, ismeretek közvetítése osztályfőnöki, testnevelés és egyéb órákon, foglalkozásokon rendszeres együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal, az iskolaorvossal, a szülőkkel, a rendőrséggel, egyéb szervezettel a tanulót veszélyeztető okok megelőzése illetve megszüntetése érdekében mérések, elemzések felhasználása a nevelési gyakorlatban 7. A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének megalapozásához környezettudatos szemlélet, magatartás megalapozása a tantervi követelmények és egyéb más tanórán kívüli rendezvények, programok, stb. révén. (pl. víz, Föld napja, előadások, versenyek, vetítések, pályázatok, stb.) természetjárások, tanulmányi séták, mérések szervezése a természeti értékek megismerése céljából hulladékgyűjtés kapcsolattartás a szakmai szervezetekkel természetes anyag megmunkálása tiszta környezet megvalósítása ajánlott környezetvédő és erdei táborok felelősi rendszer működtetése az iskolában az iskola zöldítése 8. Hagyományaink, kapcsolataink további ápolása érdekében tanórai és tanórán kívüli tevékenységek szervezése a diákönkormányzat segítségével (előadások, játékos sportnapok, tanulói kiállítások stb.) az iskolai tradíciók erősítése, új hagyományok megteremtése (Gedói napok, Családi délután, halloween, farsang, bazár, egészség- és környezetvédelmi programok, tantárgyi versenyek, szakkörök, sportkör működése, stb.) 10

11 a határmenti (külföldi) magyar iskolák közötti szakmai program erősítése, baráti kapcsolatok elmélyítése közös programok révén rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, az iskolaszékkel, egyéb intézményekkel (partneri igény felmérése, tájékoztatás, szülői, iskolaszéki értekezletekkel stb.) 9. A hatékony és sikeres munka érdekében pedagógus szakvizsga, továbbképzés támogatása pályázatokon, tankönyvírásban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, szakmai egyesületi munkában, stb. való részvétel támogatása kitüntetések, címek, jutalmak adományozása minőségi munka anyagi elismerése az iskola menedzselése, városi rendezvényeken való közreműködés, versenyek, bemutatók, tárlatok rendezése pályázat-figyelő rendszer működtetése pályázatok készítése, alapítvány, szponzorok bevonása és egyéb adományok, forrásbővítő lehetőségek felkutatása ésszerű, takarékos gazdálkodás 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógiai programunkban a NAT és a helyi sajátosságokból adódó hagyomány alapján meghatározott alapelvek, leírt értékek, az alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás azt a célt szolgálják, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal az eltérő mértékű fejlődésükkel az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal egyéb tevékenységeikkel a pedagógus személyének, munkájának, életvitelének követendő mintaképének figyelembevételével szervezett ismeretközvetítéssel és spontán tapasztalatokkal minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Nevelésünk elsőrendű feladata a pozitív egyéni értékrend kialakulásának, megőrzésének, megszilárdulásának, pozitív irányú változásának az elősegítése. Ma már egyre inkább nyilvánvalóvá válik számunkra, hogy a sikeres életvitelhez, a beilleszkedéshez folyamatosan megújuló, alkalmazható tudásra és szemléletváltásra van szükség. Számunkra ez azt a feladatot jelöli ki, hogy az iskolából kikerülő tanítványaink olyan új kompetenciákkal (motívum és képességrendszerekkel) rendelkezzenek, amelyekkel alkalmazkodni tudnak a körülöttük lévő gyorsan változó világhoz és képesek az élethosszig tartó tanulás koncepcióját elfogadni. Ebből következően a komplex személyiségfejlesztés érdekében nevelőtestületünk is kiemelten kezeli a képességek szerepének megváltozását, melyek az alábbi nevelési területen jelentkeznek feladatként: kognitív kompetencia fejlesztése (értelmi nevelés) szociális kompetencia fejlesztése (közösségi nevelés, segítő életmódra nevelés) személyes kompetencia fejlesztése (testi és lelki egészségre nevelés) 11

12 speciális kompetencia fejlesztés (specializáló, szakmai nevelés) Az alábbiakban határoztuk meg a pedagógiai folyamat személyiségformáló sajátosságait: a személyiség komplex fejlesztése magában foglalja az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához és a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is kiemelt fejlesztési feladat a tudás képesség jellegű komponenseinek megalapozása fontos a tudáshoz kapcsolódó, a tanulást támogató kompetenciák fejlesztése az ismeretek feldolgozásával, az összefüggések feltárásával, a követelmények meghatározásával, a kompetenciák fejlesztésével megalapozhatjuk tanulóink műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, saját világukban, valamint az élethosszig tartó tanulás igényét a személyiségfejlesztő nevelés-oktatás akkor lehet eredményes, ha a pedagógiai program o teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának o ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat o ha hozzájárul életmódjuk, motivumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakulásához A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink 1. Az értelem kiművelése terén adódó feladatok: (Kognitív kompetencia fejlesztése) Tanulási motívumok fejlesztése megismerési és felfedezési vágy felkeltése játékszeretet fejlesztése tanulási teljesítményvágy optimalizálása tanulási sikervágy tanulói kötelességtudat kialakítása meggyőző vélemények a tanulás értelmének megmutatása pályaorientáció önfejlesztési igény Értelmi képességek fejlesztése kognitív kommunikáció (ábraolvasás, ábrázolás, nyelvi kommunikáció) gondolkodási képességek (analízis, szintézis, összehasonlítás, stb.) az élethosszig tartó tanulás képességének megalapozása 2. A családi és közösségi kapcsolatok és erkölcsi ismeretek elmélyítését támogató fejlesztési feladatok (Szociális kompetencia fejlesztése) Pozitív szociális motívumok megalapozása a másik fél érdekeit figyelembe vevő segítő magatartás kialakítása szociális értékrend, a szociális viselkedés alapvető szabályainak megismerése, gyakorlása szabálytudat kialakítása, formálása a döntési szabadság és felelsősség szerepének megértése 12

13 a másság elfogadása, segítése az integrációban résztvevők elfogadása Szociális képességek fejlesztése szociális kommunikáció szabálykövető, döntési, együttműködési képesség közösséghez való alkalmazkodás képessége csoportlétre, szervezeti, társadalmi létre való képesség a csoport, közösség szervezésének képessége együttműködés, a vezetés, a versenyzés képességének fejlesztése Társadalmi, állampolgári kompetenciák fejlesztése vállalkozási, gazdálkodási, cselekvési kompetenciák 3. Testi és lelki egészségre való felkészítés feladatai (Személyes kompetencia fejlesztése) Személyes motívumok, képességek fejlesztése pozitív biológiai és komfortszükséglet mozgásszükséglet kielégítése egészségvédelem fogyasztóvédelem öntevékenységi vágy önismereti, önértékelési képességek egészséges és kulturált életmód önkiszolgálási, önellátási képességek önálló életvezetés megalapozása testi képességek önkifejező képesség 4. Művészeti, szakmai képzés megalapozásának feladatai (Speciális kompetencia fejlesztése) Személyes motívumok, képességek fejlesztése önkifejezés alkotóképesség önértékelés esztétikai érzék pályaorientáció A személyiségfejlesztési célok megvalósításának szervezeti formái általános iskolai tanórák művészetoktatási tanórák tanórán kívüli tevékenységek o napközis foglalkozások o diák-önkormányzati tevékenységek o diákétkeztetés o tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások o szakkör, énekkar, diáksportkör, tömegsport o versenyek, bemutatók, tárlatok, vetélkedők o tanulmányi kirándulás (ajánlott) 13

14 o 3 napos erdei iskola (6. osztályban) o múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás o szabadidős foglalkozások o iskolai könyvtár o hit- és vallásoktatás o hagyományőrző tevékenységek Akkor tekintjük sikeresnek személyiségfejlesztő nevelési munkánkat, ha a tanulók 8. osztály év végéig a tanult, értelmi, szociális, állampolgári, személyes kulcskompetenciákkal (kreatív gondolkodási, döntéshozatali, problémamegoldási, előrelátási, hatékony tanulási, érvelési, életvezetési képességekkel stb.) az alapkészségek elsajátítása mellett (írás, olvasás, matematika, megértés, beszéd) képesek tudásuk bővítésére, vagyis alapismeretük nyitott és alkalmazható a hétköznapi életükben, az élethosszig tartó továbbtanulásukban egyaránt. ha életkori fejlettségüknek, adottságaiknak megfelelően megalapozódtak bennük a személyes minőségek jegyei (felelősség, őszinteség) és ezek birtokában tudatosan és igényesen élő, feladatokat vállaló cselekvő és teljesítő felnőtté válhatnak. ha megalapoztuk bennük o a színvonalas műveltség, igényesség, esztétikai érzékenység, erkölcsi fogékonyság iránti igényt o nyitott sokoldalúságot o egymás tisztelete és segítése, mások értékeinek megbecsülése, a fegyelmezettség iránti igényt o a haza iránti elkötelezettség, az együttműködés, az aktivitás o etikus, alkotó diákélet, életkoruknak megfelelő értékrend, döntési képesség o környezettudatos és egészséges életmód iránti igényt Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Helyes egészségszemlélet, sokoldalú képességrendszer és a pozitív személyiségjegyek megalapozása. Tudatosítani tanulóinkban, hogy az egészség érték, annak megóvása minden ember elemi érdeke és legfőbb feladata. Tudatosítani a környezet, a viselkedés, az életmód és az egészségi állapot ok-okozati összefüggéseit. A testi-lelki harmónia megalapozása. Tudatosítani az egészségvédő magatartás és szokásrendszer fontosságát, azt, hogy a kiegyensúlyozott életvitel nélkülözhetetlen eszköz a boldog, sikeres élethez. Megértetni, hogy a kulturált ember ismeri a veszélyeket, felkészül azok elhárítására. Megalapozni az életkoruknak megfelelő önismeret és önnevelés képességét. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatban elfogadó szemléletmód kialakítása Az egészségfejlesztés iskolai feladatai a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; 14

15 tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel Konkrét egészségnevelési feladataink 1. Higiénés magatartásra nevelés: A személyi higiénére nevelés területei o általános testápolás o egészséges öltözködés o fogápolás o serdülőkori higiénés problémák A tisztaság iránti tartós igény kialakítása A környezethigiénére való nevelés területei o a közvetlen tanulói környezet, az iskola higiénéje o a lakás, a lakókörnyezet higiénéje 2. Egészséges táplálkozásra nevelés: A táplálkozás-élettani optimumra törekvés ösztönzése A korszerű táplálkozástechnika megismertetése A táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása Megfelelő étkezési szokások és az étkezés higiéniájának kialakítására nevelés Különböző csoportok eltérő táplálkozási sajátosságainak megismertetése 3. Egészséges mozgásfejlődés biztosítása: A rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése A sportolás szükségletté tétele A mozgás esztétikumának, örömszerző funkcióinak felismertetése Erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése 4. Balesetmegelőzésre, betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés: Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére Felkészítés az egészségre veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére Elsősegélynyújtási ismeretek adása A szűrővizsgálatok, a prevenció jelentőségének megismertetése 5. Mentálhigiéné, krízisprevenció: A lelki egészség megóvására nevelés a bántalmazás és az iskolai erőszak megelőzése A problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfrontációtűrő-képesség fejlesztése A pozitív jövőkép kialakulásának támogatása 6. Függőséghez vezető szokások megelőzésére nevelés, prevenció: A függőséghez vezető motívumok, vészhelyzetek felismertetése Az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek (alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás) elutasítására nevelés 7. Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés: Reális önismeretre nevelés A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése Elfogadó, toleráns magatartásra nevelés Felelős, örömteli párkapcsolatok kialakítására nevelés 15

16 8. Családi életre, társsá, szülővé nevelés: A nemi szerepvállalásra való felkészítés Családtervezésre, gyermekgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés A család harmonikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés A családi szerepek megélésére való nevelés Harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat ismerjék fel a vészhelyzeteket tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, tanulóink lehetőség szerint bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI TANTÁRGY ALAPISMERETEK - rovarcsípések biológia - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás kémia - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés fizika - égési sérülések 16

17 - forrázás testnevelés - magasból esés az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél, a mentők hívásának helyes módja, valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó Egészségvédelmi hét szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiség kialakulásában döntő szerepe van a közösségnek, amely az egyént körülveszi. A személyiségfejlesztésre irányuló feladatok megvalósítása tehát csak a közösség nevelőerejével, a közösségben lehet eredményes. A közösség biztosítja a fejlődés keretét, miközben tagjai önfejlődésével a közösség is fejlődik. Célunk a közösség iránti igény kiépítése az együttélés, az együttműködés formáinak, lehetőségeinek megteremtése, folytonos megújítása a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közösségbe való integrálása Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a NAT kiemelt fejlesztési feladatai alapján Hon- és népismeret Sajátítsák el a tanulók azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. A közösségi munka segítse elő a természeti és társadalmi környezettel való harmonikus kapcsolat kialakítását. Ismerjék meg városunk és hazánk nevezetességeit, külön kiemelten a világörökség részeit. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Legyenek érdeklődőek, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a hazánkat környező országokra, népekre. Legyenek nyitottak, megértők a különböző kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Aktívan vegyenek részt az osztály és az iskola közösségének életében. Sajátítsák el a közösségi élet szabályait. Tanulóinkban jelentkezzen a tágabb értelemben vett közösséghez való tartozás, alkalmazkodás igénye. Éljenek demokratikus jogaikkal. Környezettudatosságra nevelés Váljanak érzékennyé a tanulók környezetük állapota iránt. 17

18 Kapcsolódjanak be a tanulók közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Vállaljanak felelősséget egyéni és közös cselekedeteikért. Testi és lelki egészség Az egészséges, harmonikus életvitel megalapozása. A közösségen belüli konfliktusok megoldásához tapasztalatok szerzése. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közösségi beilleszkedésének elősegítése. Az egymás iránti tolerancia érvényesülése, annak fejlesztése. A közösségfejlesztés fő területei 1. tanítási órák (szaktárgyi, osztályfőnöki órák) 2. tanórán kívüli foglalkozások (napközi, kirándulások, szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, sportkör, énekkar, stb.) 3. diákok által szervezett iskolai foglalkozások 4. szabadidős tevékenységek Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok, eljárások az osztályhoz, iskolához tartozás érzésének kialakítása a társak elfogadása, tisztelete a másság elfogadása a közösségen belüli értékrend kialakítása, elfogadása a tanulók kezdeményezéseinek, közvetlen tapasztalatszerzésének, közösségi ellenőrzésének segítése felelősi rendszer kiépítése, munkamegosztás a közösségi cselekvések kialakításának segítése (példamutatással, bírálattal, kezdeményezéssel, stb.) a segítőkészség, a fegyelmezett magatartás fejlesztése a nemzeti identitás, a magyarságtudat erősítése a magyarság kulturális, természeti értékeinek védelme, gyarapítása különböző változatos munkaformákkal az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése egyéni és csoportos művészeti tevékenység A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai nevelje a tanulókat önellenőrzésre, egymás segítésére átgondolt játéktervvel és tevékenységekkel fejlessze a közösséget, a közösséghez való tartozás érzését ismertessék meg a tanulókkal a társas együttlét szabályait a sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez a közös séták, kirándulások mélyítsék el a természet és környezet iránti felelősség érzését pályázatokon, művészeti szemlén, kulturális vetélkedőkön való közös részvétel növelje a társak, a közösség iránt érzett felelősséget 18

19 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai a különböző korú, érdeklődésű, adottságú gyermekcsoportok összefogása, érdekképviselete a diákdemokrácia igényének kialakítása, gyakoroltatása a közösségi normák, a házirend betartása az iskola tanulmányi, tisztasági, magatartási fegyelmének megalapozása helyes kapcsolat kialakítása a tantestület, az egyéb iskolai dolgozók között az eredményes munka érdekében A diákönkormányzatot segítő tanár szerepe összekötő a diákság, a diákönkormányzat és a nevelőtestület között segíti és ösztönzi a diák-önkormányzati tevékenységet tapasztalataival segíti a diák-önkormányzat által szervezett szabadidős programokat elősegíti a diákjogok és kötelességek megvalósulását A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai biztosítanunk kell a napi feszültségek oldását ki kell elégíteni a tanulók érdeklődését és a tehetségek fejlődését fejlesztenünk kell a tanulók találékonyságát és kíváncsiságát (tapasztalati úton) biztosítanunk kell a diákok kommunikációfejlesztését ki kell alakítanunk a gyermekekben a művészeti és kulturális tevékenységi formák iránti érzékenységet és kíváncsiságot igyekeznünk kell a diákoknak olyan szabadidős lehetőségeket és élményeket biztosítani, amelyeket későbbi életükben is hasznosítani tudnak lehetővé tenni olyan csoportok működtetését, amelyek saját maguk által megfogalmazott (pozitív) programokat valósítanak meg A közösségfejlesztés legfőbb színtere az osztály. Az induláskor véletlenszerűen kialakított csoportból elsősorban az osztályfőnök feladata a közösség kialakítása, fejlesztése. Ennek érdekében az alábbi feladatok hárulnak az osztályfőnökre, az osztályban tanítókra, a napközis tanárra, a szabadidő-szervezőre, az osztályba járó tanulók szüleinek, gondviselőinek közösségére: a tanulók osztályon belüli társas kapcsolatainak, szociokulturális hátterének felmérése az osztályon belüli kommunikációs kapcsolat figyelemmel kísérése az osztály strukturáltságának felmérése a periférikus gyermekek helyzetének javítása az emberi együttélés szabályainak, formáinak megismertetése a kulturált életmód és magatartás iránti igény felkeltése a tanuló ösztönzése és bekapcsolása a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába az összetartozás érzésének a kialakítása az én és mi tudat erősítése, baráti kapcsolatok ápolása közös élmények biztosítása, közös tervek készítése a tanulók közös tevékenységeinek szervezése felelősi rendszer kiépítése 19

20 az osztály hagyományainak ápolása Az iskolai közösség fejlesztésében fontos hagyományaink Hagyományaink ápolása, új tradíciók létrehozása olyan közösségek kialakulását eredményezheti, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységükkel elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket. Ünnepélyeink, megemlékezéseink: tanévnyitó, első osztályosok köszöntése, ballagás, tanévzáró, megemlékezés október 6- ról, október 23-ról, március 15-ről, június 4-ről Közösségi hagyományaink: Mikulás, karácsony, farsang, húsvét, anyák napja, gyermeknap, DÖK-nap, Gedói napok, stb. Világnapok: Zenei világnap, Víz világnapja, Költészet Napja, Föld napja, Szeged napja, Pedagógusnap Versenyek, vetélkedők, bemutatók, tárlatok, egyéb közösségi rendezvényeink: tanulmányi, népdaléneklési, képzőművészeti versenyek, egészségvédelmi és környezetvédelmi vetélkedők, sportrendezvények, Halloween, karácsonyi hangverseny, Ki mit tud?, Gedói napok, Gedói Diák Galéria, közös kirándulások, hulladékgyűjtés, mozi-, színházlátogatás Nevelőtestületünk azt vallja, hogy a közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak és az iskolát segítő szervezetek tagjainak, szülőknek is, akik megjelenésükkel, viselkedésükkel beszédstílusukkal, társas kapcsolatukkal példaként állnak a diákok előtt. Akkor tekintjük sikeresnek a közösségfejlesztésre irányuló munkánkat, ha a tanulók többsége hajlandó a közös cél érdekében közös értékrend elfogadására és az iskola szervezett keretein belül és tanórán kívüli szabadidős tevékenységeken ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: tanítási órákra való felkészülés a tanulók dolgozatainak javítása a tanulók munkájának rendszeres ellenőrzése, értékelése a megtartott tanítási órák dokumentálása osztályozó vizsgák, pótvizsgák lebonyolítása tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok felügyelet iskolai méréseken iskolai kulturális és sportprogramok szervezése osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása szülői értekezletek, fogadóórák megtartása 20

21 részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, ebédeléskor tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel részvétel a munkaközösségi értekezleteken Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti szülői értekezletet tart ellátja az osztállyal kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, bizonyítványok megírása, hiányzások folyamatos vezetése, igazolása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése segíti és nyomon követi osztálya kötelező fogorvosi és orvosi vizsgálatát tanulóit rendszeresen tájékoztatja a feladatokról, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek megszervezésében javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére rendkívüli esetekben órát látogat közreműködik a tanulók fejlődését veszélyeztető okok felderítésében, és különböző pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére ill. ellensúlyozására jelzi a veszélyeztetettséget, a hátrányos helyzetű tanulókat (felmérés minden év szeptemberében) javasolja a gyermekvédelmi felelősnek a nyilvántartásba vételt rendszeresen tájékoztatja a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről, és a szülőt figyelmezteti, ha a gyermek fejlődésének érdekében intézkedést tart szükségesnek. az 1. és az 5. osztályban, illetve szükség szerint családlátogatáson tájékozódik a szülőket és a tanulókat ellenőrző útján is, illetve szülői értekezleten és egyéb módon tájékoztatja a gyermekvédelmi felelős személyéről, a fogadóórájának időpontjáról, helyéről szorongást csökkentő tréningeket, tanulási, önismereti tréninget, segítő beszélgetést szervez a gyermekvédelmi felelős és egyéb külső szakemberek bevonásával ha a veszélyeztető okokat nem tudja megszüntetni, segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól munkáját a gyermekek mindenek felett álló érdekének, valamint az egyenlő bánásmód elvének figyelembevételével végzi, senkit sem különböztet meg hátrányosan 21

22 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az iskola alapelveinek, célkitűzéseinek, feladatainak meghatározásánál központi helyet kapott a tehetséggondozás, a képességfejlesztés. A tehetséggondozás, a vizuális művészeti nevelés fő nevelési célkitűzéssé emelése egyben intézményünk speciális képzési rendszerét is jelenti, mely az alapfokú művészetoktatásban valósul meg zömében. A 2003/2004-es tanévtől kezdődően többcélú intézményként működve az általános iskolai képzést alapfokú művészeti neveléssel egészítettük ki. Jelenleg oktatás a képzőművészet terén valósul meg. Munkánk során elsődleges célunk és feladatunk, hogy felismerjük a tehetséget megértsük a tehetséget és a megjelenési formáit segítsük és motiváljuk a képességfejlesztést ösztönözzük a tanuló intellektusát és a kreativitását bevonjuk a környezetünk, az iskola és egyéb területen jelentkező problémák észrevételébe, a megoldáskeresésbe erősítsük és felkészítsük a gyermeket arra, hogy kreatív és tehetséges, elképzeléseit megvalósítani tudó felnőtté válhasson A tehetséggondozás, a képességfejlesztés feltételei A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. művésztanárokkal és kreatív pedagógusokkal folytatott nevelő-oktatómunka napi kapcsolattartás az azonos növendékeket oktatók, nevelők között olyan alkotó légkör biztosítása, amely leküzdi a kreativitás akadályait (pl. elmagányosodás, hibáktól való szorongás, túlzott önbizalom jelentkezése, stb.) a tanulók megfelelő, egyéni adottságait is figyelembe vevő napi, heti terhelés a sikeres, az extra teljesítményre felkészítő pedagógusok erkölcsi, anyagi elismerése a tehetséges tanulók, a tehetséggondozó folyamatot irányító pedagógusok menedzselése, stb. A tehetséggondozás, a képességek kibontakoztatásának színterei, szervezeti formái alapfokú művészeti képzés emelt óraszámú idegen nyelvi képzés (választható tanóra) minden tanulót érintő tanórai foglalkozások nem kötelező (választható) tanítási órák a tehetség kibontakoztatása céljából csoportbontások, (idegennyelvi, informatikai, technika) biztosítva az átjárhatóságot (egyéni elbírálással szülői kérelemre) tanórán kívüli tehetséggondozó, képességfejlesztő foglalkozások: szakkörök, iskolai sportkör stb. egyéb lehetőségek: tanulók versenyeztetése, bemutatókon, kiállításokon való részvétel, intézményi és a külföldi testvériskolák honlapjain való megjelenés, a hazai sajtónyilvánosság előtti publikálás lehetősége 22

23 kulturális, tanulmányi, sport és egyéb versenyeken, pályázatokon való részvétel A képességfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek, módszerek egyéni képességekhez igazodó differenciált, kreatív tanórai és tanórán kívüli tanítástanulás alkalmazása, irányított otthoni munkáltatás a szülővel, tanulóval történt megbeszélés alapján a kimagasló tehetségek érdekében (az alapképzés mellett külön egyéni felkészítés) az évugratás lehetőségének felajánlása a művészeti iskolai képzésben a tehetség felismerése utáni tanulói motiválás, rendszeres alkotótevékenységre ösztönzés, a sikerélmény biztosítása tehetség-, képességvizsgálat követéses módszerrel, tesztekkel, teljesítményméréssel a pedagógusok személyes követendő alkotó tevékenységének bemutatása, illetve a pedagógiai munkásságának, példamutató emberi magatartásának hangsúlyozása az iskolai könyvtár és az intézmény más létesítményeinek, eszközeinek egyéni és csoportos használata tanulmányi, kulturális, művészeti, sport, diákolimpia és egyéb versenyekre, pályázatokra való felkészítés és részvétel (városi, megyei, országos, nemzetközi szinten) külső rendezvényeken való fellépés, szereplés (más iskola, városi, külföldi lehetőség) iskolai, diák-önkormányzati rendezvényeken, illetve helyi tárlatokon (Gedói Diák Galéria) való bemutatkozás alkotó szaktáborban való részvétel (iskolai alapítványi és családi támogatás biztosításával) az iskolai honlap és a sajtó, TV lehetőségeinek felhasználása a siker, az elismertség, az ismertség, a bizonyítás érdekében középiskolai továbbtanulásra felkészítés; sikeres pályaorientáció Ha iskolánkban szakember és óraszám hiánya miatt nem tudunk a tanuló érdeklődésének és igényeinek megfelelő tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat biztosítani, akkor más városi magániskola, intézmény által indított képzésekre irányítjuk a tanulót A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási nehézségekkel, illetve magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő, a tanulásban lemaradó vagy gyengén teljesítő tanulók felzárkóztatása fontos pedagógiai feladat. Elsődleges feladatunk, hogy kisiskolás korban felismerjük a tanulást nehezítő tényezőket, amelyek hátterében részképesség-, iskolai teljesítmények fejlődési zavarai (beszéd-, olvasás-, írás, számolási stb. nehézségek, gyenge osztályzatok) illetve pszichés zavarok, hiperaktivitás és/vagy figyelemzavarok állnak. A tanulási nehézséggel küzdő, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felismeréséhez az osztályfőnök, a napközis nevelő és a szülő nyújthat segítséget. A különböző pedagógiai eszközök, eljárások mellett egyéni bánásmód, türelem, megértés, stb. szükség esetén intézkedéseket kezdeményezünk, a szakértő segítségét kérjük. Abban a kérdésben, hogy a gyermek tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és a rehabilitációs bizottság dönt. Azokkal a tanulókkal, akikről a szakértői bizottság tanulási képességzavart állapított meg, fejlesztő pedagógus, és a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus is foglalkozik. 23