Tárgyszavak: gyártási és szerelési szigetek; termeléstervezés és -irányítás; műhelyirányítási szoftver; nyomdagépgyártás.

Átírás

1 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS, SZERVEZÉSI MÓDSZEREK, VIRTUÁLIS VÁLLALATOK Jövőbe mutató vállalati stratégia Ha a termelés elérte teljesítőképessége határait, és ha a vállalat a gazdasági fejlődéssel nem tud lépést tartani, változtatásra van szükség. Sok vállalat abban látja a kiutat, hogy új, drága szoftvert telepít, ami azonban később csalódást okoz. Megfontoltabban járt el a vezető német nyomdagépgyártó cég, a Koenig & Bauer. A tervezés, a költség- és szoftverfejlesztés során tekintettel volt minden lényeges szempontra, a döntés előkészítésébe a gyár dolgozóit is bevonták. A tét a versenyképesség megtartása volt, a vállalati szervezet átalakításával és a számítástechnikai lehetőségek kihasználása révén. Tárgyszavak: gyártási és szerelési szigetek; termeléstervezés és -irányítás; műhelyirányítási szoftver; nyomdagépgyártás. Gyártási szigetek A Koenig & Bauer AG (KBA) nyomdagépgyártó vállalatot 1817-ben alapították. Rotációs nyomdagépeket állít elő, újság és értékpapír nyomtatására alkalmas. A würzburgi székhelyű cég éves forgalma csaknem 1,2 Mrd euró (2001), négy üzemében több mint hatezer dolgozót foglalkoztat. Az rt. eladásai évente 10%-kal nőnek. Hasonló ütemben bővül a gyártási kapacitás. Nőnek a vevők igényei is, egyre nagyobb gondot jelent a szoros szállítási határidők betartása. A kihívásokra a gyár a termelés átszervezésével válaszolt. A funkcióorientált műhelystruktúrát termék-, és folyamatorientált gyártási és szerelési szigetek (Fertigungs- und Montageinseln) váltották fel. A szakmai kompetenciára koncentrált szervezeti struktúra áttekinthetőbbé tette és leegyszerűsítette az anyagáramlást. Az előkészítési és a szállítási feladatokat is a gyártási szigetekbe integrálták (1. ábra). A megrendelők egyre magasabb követelményeket támasztanak a műszaki megoldásokkal szemben. Szükségessé vált a termelési szigetek technológiai szakosítása. Az alkatrészek mindig változó összetétele miatt az egyes szigetek között bonyolult anyagáramlási kapcsolatok alakultak ki. A szigetek logisztikai önállósága egyre kevésbé érvényesült (1. ábra, 3. oszlop).

2

3 Nem mindig sikerült a szerteágazó, majd újból összefonódó anyagáramlási struktúrát egyszerűsíteni. A korábbi rendelésorientált tervezési és irányítási rendszer elérkezett lehetőségeinek határához. Elkerülhetetlen volt az áttérés a termeléstervezés és irányítás (Produktionsplanung und -steuerung = PPS) új koncepciójára. Az új logisztikai feladatok indokolttá tették egy új műhelyirányítási szoftver kiválasztását és bevezetését. Ezt a célt szolgálta a TeDiS projekt. A projekt áttekintése A TeDiS projekt feladata a határidő szerinti gyártási és irányítási rendszer egységes koncepciójának kifejlesztése és gyakorlati bevezetése volt, az előzetesen már megvalósított szigetkoncepció figyelembevételével. A projekt fő célkitűzései az alábbiak voltak: A szállítási határidők betartása. Az átfutási idő csökkentése. A teljesítés átláthatósága. Pontos információk a teljesítés pillanatnyi állapotáról. A vizsgálat a projektértékelő űrlap és a gépátvétel által behatárolt folyamatra terjedt ki (2. ábra). A projektértékelő űrlap az ajánlattétel fázisában a rendelés műszaki megvalósíthatóságára, a kivitelezés módjára és az átfutási idő meghatározására szolgál. A rendelés teljesítésében érintett részlegek kapacitásaik figyelembevételével határozzák meg az átadási határidőt. A berendezést a megrendelő a helyszíni telepítést és üzembe helyezést követően veszi át. A projekt feladata a gyártás és összeszerelés irányításának korszerűsítése. A vizsgálat során kiderült, hogy a PPS-szoftver által meghatározott határidők tévesek, ezeket manuálisan kellett módosítani. Nem volt teljes a bizalom az új szoftver iránt, senki sem akarta vállalni az adatkarbantartást, csökkent a határidők és a folyamatok áttekinthetősége. A szoftver hiányosságai két feladatra hívták fel a figyelmet: át kell alakítani az eddigi tervezési és irányítási struktúrát (az előtervezési és a részlettervmodult), és meg kell oldani a dolgozók bevonását a rendszer kialakításába és az oktatásba (kommunikációs modul). A projektterv ezt a kettős célt tükrözi (3. ábra). A KBA ereje a munkatársak elkötelezettségében rejlik. A munkatársak bevonása előnyös döntésnek bizonyult. Új rendszabályokat alakítottak ki, szakmai tájékoztató programokat szerveztek, figyelembe vették a helyi problémákat.

4

5

6 A tervezési és irányítási rendszer megválasztása A tervezési és irányítási rendszer alternatíváit ki kellett dolgozni és össze kellett hasonlítani. A logisztikai terv, a szoftvertámogatás és a tervezési feltételek kritériumok alapján került sor értékelésére. Megoldásként szóba került a gyártási sorrend optimálása, a determinisztikus részlettervezési eljárás, azonban ezek egyrészt a termelési struktúra (szigetek) anyagáramlási viszonyai, másrészt a tervezés és irányítás jelentős létszámigénye miatt nem feleltek meg a követelményeknek. Ezzel szemben a folyamatorientált tervezési módszer ígéretesnek bizonyult. A folyamatorientált tervezés célja, hogy biztosítsa a kapacitások egyenletes leterhelését. Egyszerűbb és könnyebb, ha csak néhány egység tevékenységét kell irányítani, összetettebb feladat a számos megrendelés és művelet elosztásának ellenőrzése. Tervidőszakban pl. a rendelések száma lényegesen nagyobb, mint a termelőegységek kapacitása. A választás a folyamatorientált tervezés módszerére esett, mert a gyártószigetek között szoros az anyagáramlási kapcsolat. A KBA végül a GTT FAST/pro szoftvere mellett döntött. A tervezéshez a FAST/pro mellett a KB2000 programot használják (4. ábra). A rendelés előtervezése a projekttervezés elvén történik: meghatározzák a rendelés átfutását az érintett részlegeken, közelítőleg megadják a határidőket, figyelembe véve a részlegek leterheltségét. Ezen alapul a határidő-tervezés a KB2000 szoftverrel. A FAST/pro figyelembe veszi a termelési kapacitásokat és az anyagellátás feltételeit. Végül a tervezési és az igényelt határidő eltérése alapján határozzák meg a termelésirányítás feladatait. A munkatársak hozzáállása A kommunikációs és a szakképesítési koncepció a projektet annak valamennyi fázisában végigkísérte és döntő mértékben hozzájárult a TeDiS sikeréhez (5. ábra). A cél a munkatársak egyetértése és folyamatos információellátása volt. Annak érdekében, hogy a munkatársakat bevonják az átalakítási folyamatba, kezdettől fogva tájékoztatták őket a projekt céljairól és menetéről. Ezzel már az elemzés fázisában elérték az operatív felelősök és szakértők együttműködését. Ez segítette az eredmények értékelését. Logisztikai alapelvek Az egyetértés feltétele volt a tartalom és a logisztikai alapelvek megértése. A FAST/pro mellett egy másik szoftver kiválasztására is sor került. A sokoldalú lehetőségek megértése és kihasználása céljából a munkatársak eredeti adatok felhasználásával az általuk teljesítendő feladatra vonatkozó tárgykörben intenzív oktatásban részesültek. A logisztikai terv új kommunikációs és képzési koncepciót igényelt. A projekt szakmai célkitűzéseinek megfelelően a munkatársak tájékoztatás után került sor a szoftverhasználat oktatására.

7

8 folyamatos tájékoztatás célok: elismertetés a munkatársak által tartalom: projektek célkitűzései, -tartalmai, -eljárásai, szerepe módszerek: valamennyi hierarchikus szint munkatársainak bevonása az elemzésbe rendszeres időközönkénti informálás szoftveroktatás célok: szoftverismertetés és -kezelés tartalom: tervezési stratégia, funkcionalitások (rendeltetés), módszertani alapok módszerek: intenzív kiképzés a konkrét feladatokra az alapvető adatok felhasználásával módszertani oktatás célok: logisztikai alapismeretek elsajátítása tartalom: termeléslogisztikai alapismeretek módszerek: alaptárgyak oktatása, tervjátékok és megvitatás 5. ábra Kommunikációs és szakképesítési koncepció Az elméleti oktatásban a vállalat 200 munkatársa vett részt. A résztvevők a PPS alapjaival, termelési logisztikával és folyamatorientált tervezéssel foglalkoztak. A szoftver kezelésén kívül a konkrét feladatokra vonatkozó módszertani alapismeretek elmélyítésére került sor. Szükség volt oktatásra, mert csak kevesen ismerték az egyes üzemrészek között érvényesülő kapcsolatok logisztikai következményeit. A siker szempontjából döntő volt a jól működő PPS előfeltételeinek megteremtése: a gyártás és a szerelés igényeit kielégítő darabjegyzék, korrekt és aktuális visszajelzés. Eddig a számítástechnikai eszközökkel végzett tervezés hibáit kézzel korrigálták (a korlátlan kapacitás feltételezésével készült határidőtervek utólagos korrekciója során). Ha amúgy is szükség volt utólagos kézi helyesbítésre, nem volt, ami a fejlesztésre ösztönözzön. Csupán az intenzív módszertani oktatás, mindenekelőtt pedig a személyes tapasztalatok figyelmeztettek ezeknek a mindennapi munkában előforduló hibáknak a kiküszöbölési lehetőségeire. Ezen kívül a FAST/pro program áttekinthetősége is kedvezően befolyásolta az érintettek hozzáállását, amikor az aktuális kapacitások korrekciójáról vagy az igényeknek megfelelő sorozatnagyságok meghatározásáról volt szó.

9 A kezdeti kritikus hozzáállás ellenére csakhamar felismerték az új határidőkhöz kötött eljárás előnyeit. Az új szoftver felhasználásával fokozatosan az alábbi kedvező eredmények elérésére nyílt lehetőség: A rendelkezésre álló kapacitás előrejelzése révén kimutathatók lettek a szűk keresztmetszetek és a költségproblémák, könnyebbé vált a munkaerőigény tervezése, ill. a túlterhelések időben való elhárítása. A munkatervek kidolgozásakor a kapacitáskihasználás figyelembevétele hozzájárult a rendelések egyenletesebb teljesítéséhez. A termelésben részt vevő munkatársak számára azonban elsősorban az egymásnak ellentmondó sorrendi elsőbbség megszüntetése volt a legfontosabb. A sorozatnagyság korlátozásával sikerült a folyamatos munka egyik akadályát kiküszöbölni. Azonban még mindig előfordulnak kisebb kudarcok. Probléma esetén a dolgozók hozzáállására visszavezethető hiányosságokat a program kezelői a felhasznált eszközök hibáinak róják fel. Ezek az állítások azonban általában a program áttekinthetőségével és ellenőrzésével megcáfolhatók. Összefoglalás A logisztikai keretfeltételek megváltozása szükségessé tette a PPS felülvizsgálatát. A KBA az évek során meghonosodott rendelésorientált PPS rendszert folyamatorientált tervezéssel váltotta fel. A jól strukturált projekttervezésen, valamint a módszertanilag korrekt megoldásokon kívül különösen a már kezdetben megindított kommunikáció, valamint információszolgáltatás és a munkatársak oktatása járult hozzá a munka sikeréhez. Ezek jelentős mértékben elősegítették az új módszerek, valamint szoftvermegoldások elismerését, és gyorsították a projekt gyakorlati megvalósítását. Egy tökéletes szoftver bevezetése önmagában még nem elég, ha a munkatársak hozzáállása nem változik meg. Az eredmény logisztikai szempontból sikerként könyvelhető el: a gyártási telephelyeken az átlagos késések 30%-kal csökkentek, a gyártás átfutási ideje 25%-kal lett rövidebb és a kereskedelmi forgalom értéke 40%-kal növekedett. (Dr. Barna Györgyné) Wiendahl, H.-H.; Weippert, J.: Produktionsstrategie für die Zukunft. = Zeitschrift für Unternehmensentwicklung und Industrial Engineering, 51. k. 5. sz nov. p Combs, J.; Ketchen, D.: Why do firms use franchising as an entrepreneurial strategy? A meta-analysis. = Journal of Management, 29. k. 3. sz jún. p