ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS. a Csongrád Megyei Önkormányzat pénzügyi helyzetének évi ellenőrzéséről (43/2)

Átírás

1 ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS a Csngrád Megyei Önkrmányzat pénzügyi helyzetének évi ellenőrzéséről (43/2) december

2 Számvevői Irda Iktatószám: V /2011. Témaszám: 1015 Vizsgálat-aznsító szám: V Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Varga Sándr számvevő igazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Renkó Zsuzsanna számvevő tanácss Az ellenőrzést végezték: Csiszárné dr. KsikMária Kisapáti Angéla számvevő tanácss számvevő tanácss Laki Dóra számvevő tanácss A témáhz kapcslódó eddig készített számvevőszéki jelentés: címe Jelentés a Csngrád Megyei Önkrmányzat gazdálkdási rendszerének évi ellenőrzéséről srszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is lvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK l. Az Önkrmányzat kötelező és önként vállalt feladatai 2. Pénzügyi egyensúlyi helyzet alakulása 2.1. A működési és felhalmzási egyensúly alakulása 2.2. Az Önkrmányzat bevételei 2.3. Az Önkrmányzat kiadásai 3. Kötelezettségek bemutatása 3.1. A pénzintézetek felé fennálló kötelezettségek alakulása 3.2. Szállítók felé fennálló kötelezettségek alakulása 3.3. Egyéb kötelezettségek alakulása 4. A pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében hztt intézkedések 5. A helyi önkrmányzatk gazdálkdási rendszerének évi ellenőrzése srán a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatk hasznsulása l

4 MELLÉKLETEK l. számú A működési és felhalmzási célú hiány/többlet alakulása az Önkrmányzat zárszámadási rendeleteiben 2/a. számú Az Önkrmányzat CLF módszer szerint besrlt bevételei és kiadásai között 2/b. számú Az Önkrmányzat bevételeinek és kiadásainak, adósságszlgálatának alakulása között 3. számú Az Önkrmányzat években megvalósíttt, illetve december 31-én fennálló fejlesztési feladatkhz kapcslódó kötelezettségeinek összegzése 4. számú Csngrád Megyei Közgyűlés elnökének észrevétele 5. számú Csngrád Megyei Közgyűlés elnökének észrevételére adtt válasz 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áh t. ÁSZ tv. H tv. ötv. Számv. tv. Rendeletek Ámr. 1 Ámr. 2 SzMSz évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény (2011. július l-jétől az Állami Számvevőszékről szóló LXVI. törvény) a helyi önkrmányzatk és szerveik, a köztársasági megbízttak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény a helyi önkrmányzatkról szóló évi LXV. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Krm. rendelet az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Krm. rendelet a Csngrád Megyei Önkrmányzat 4/2007. (IV. 30.) számú rendelete a közgyűlés és szervei szervezeti és működési szabályzatáról a Csngrád Megyei Önkrmányzat 3/2007. (Il. 26.) szám ú rendelete az Önkrmányzat évi költségvetéséről és a költségvetést érintő egyéb rendeletek módsításáról a Csngrád Megyei Önkrmányzat 9/2008. (IV. 28.) számú rendelete az Önkrmányzat évi költségvetési gazdálkdásáról szóló zárszámadás elfgadásáról, a nrmatív állami hzzájárulás elszámlásáról a Csngrád Megyei Önkrmányzat 4/2008. (Ill. 1.) számú rendelete az Önkrmányzat évi költségvetéséről és a költségvetést érintő egyéb rendeletek módsításáról a Csngrád Megyei Önkrmányzat 7/2009. (V. 6.) számú rendelete az Önkrmányzat évi költségvetési gazdálkdásáról szóló zárszámadás elfgadásáról, a nrmatív állami hzzájárulás elszámlásáról a Csngrád Megyei Önkrmányzat 3/2009. (Il. 18.) számú rendelete az Önkrmányzat évi költségvetéséről a Csngrád Megyei Önkrmányzat 6/2010. (IV. 30.) számú rendelete az Önkrmányzat évi költségvetési gazdálkdásáról szóló zárszámadás elfgadásáról, a nrmatív állami hzzájárulás elszámlásáról a Csngrád Megyei Önkrmányzat 2/2010. (1. 21.) számú rendelete az Önkrmányzat évi költségvetéséről és a költségvetést érintő egyéb rendeletek módsításáról a Csngrád Megyei Önkrmányzat 65/2011. (IV. 27.) számú rendelete az Önkrmányzat évi költségvetési gazdálkdásáról szóló zárszámadás elfgadásáról, a nrmatív állami hzzájárulás elszámlásáról 3

6 2011. évi költségvetési rendelet Szórövidítések APEH ÁSZ BM B UB OR deszki tüdőszanatórium EU GDP főjegyző gazdaságiprgram Illetékhivatal Közgyűlés Közgyűlés elnöke KSH LIBOR Önkrmányzat hivatala makói kórház N kft. NGM OEP Önkrmányzat ÓNTE Nkft. SNA szja szentesi kórház a Csngrád Megyei Önkrmányzat 4/2011. (Il. 14.) számú rendelete az Önkrmányzat évi költségvetéséről és a költségvetést érintő egyéb rendeletek módsításáról Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, január l-től Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NA V) Állami Számvevőszék Belügyminisztérium Budapesti Bankközi Frint Hitelkamatláb, a bankk közötti hitelnyújtásra használt referenciakamat Csngrád Megyei Önkrmányzat Mellkasi Betegségek Szakkórháza, Deszk Európai Unió Bruttó hazai termék Csngrád Megyei Önkrmányzat Főjegyzője a Csngrád Megyei Önkrmányzat Közgyűlésének 29/2007. (IV. 26.) számú határzata az Önkrmányzat évekre vnatkzó gazdasági prgramjáról Csngrád Megyei Önkrmányzat Illetékhivatala Csngrád Megyei Önkrmányzat Közgyűlése Csngrád Megyei Önkrmányzat Közgyűlésének Elnöke Közpnti Statisztikai Hivatal Lndni bankközi, referencia jellegű kínálati kamatláb (Lndn Interbank Offered Rate) Csngrád Megyei Önkrmányzat Hivatala a Csngrád Megyei Önkrmányzat Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház Rendelőintézete, Makó Nnprfit Krlátlt Felelősségű Társaság Nemzetgazdasági Minisztérium Országs Egészségügyi Pénztár Csngrád Megyei Önkrmányzat Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Nnprfit Krlátlt Felelősségű Társaság System f Natinal Accunts, azaz Nemzeti Számlák Rendszere személyi jövedelemadó a Csngrád Megyei Önkrmányzat Dr. Bugyi István Kórháza, Szentes 4

7 , JELENTES a Csngrád Megyei Önkrmányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről, BEVEZETES Az Állami Számvevőszék évtől érvényes stratégiája új irányt szabtt a helyi önkrmányzatk gazdálkdásának ellenőrzésében is. Az ÁSZ - küldetése és jövőképeszerint- szilárd szakmai alapkra támaszkdva értékteremtő ellenőrzéseivel és helyzetelemzéseivel az államháztartás egészében, így a helyi önkrmányzati alrendszerben is elő kívánja segíteni a közpénzek és a közvagyn szabálys, gazdaságs, hatékny és eredményes hasznsítását. E flyamat részeként- a évi államháztartási hiány alakulásának összetevőire is figyelemmel - megkezdődött az önkrmányzati alrendszer pénzügyi helyzetelemzése. Az NGM 2011 áprilisában közzétett adatai szerint 1 a évi 1036,2 milliárd Ft összegű, 3,8%-s EDP (maastrichti kritériumk szerinti, Túlztt Hiány Eljárás keretében kimutattt) hiánycél nem vlt tartható, az önkrmányzati alrendszer tervezettet meghaladó hiánya miatt a GDP arányában kifejezett államháztartási hiány 4,2%-ra emelkedett. Az önkrmányzatk költségvetési jelentése szerint első hárm negyedév végén az önkrmányzati alrendszer pénzfrgalmi hiánya 97 milliárd Ft vlt a tervezett éves mérték 51 %-át érte el. Bár az elmúlt években kiugróan magas hiány halmzódtt fel az utlsó negyedévben, a 97 milliárd Ft-s szeptember végi hiány nem indklta az önkrmányzati alrendszer 190 milliárd Ft-ra becsült éves hiányának felülvizsgálatát. A tervezett hiány túllépése, az utlsó negyedévi 150 milliárd Ft-s pénzfrgalmi hiány nem vlt reálisan feltételezhető. A helyi önkrmányzatk januári gyrsjelentése szerint a pénzfrgalmi hiány 247J milliárd Ft-t tett ki. A tervezettnél nagybb önkrmányzati pénzfrgalmi hiány kialakulásában - az NGM által az éves költségvetési beszámló elkészítéséhez kiadtt tájékztató szerint - az iparűzési adó elmaradása, a gépjárműadó, az illetékek és más bevételek tervezettnél alacsnyabb összegben teljesülése vlt a meghatárzó. A megyei önkrmányzatk kötelező feladatellátását többlépcsős törvényi előírásk határzzák meg. A feladatkra vnatkzó szabályzás első szintjét az 1 NGM Tájékztatás Magyarrszág Strukturális Refrmprgramjának végrehajtásáról (2011. április 1). A Tájékztató évente két alkalmmal- április és któber hónapbanjelenik meg. 5

8 BEVEZETÉS Ötv. 2, a másdik szintet a hatásköri 3, a harmadik szintet a tvábbi ágazati, szakmai törvények (egyebek mellett az ktatási, egészségügyi, szciális) adják. A megyei önkrmányzatk a feladatellátás és a közpnti frráselsztás tekintetében sajáts helyet fglalnak el a helyi önkrmányzati rendszerben. A megyei önkrmányzat kötelező feladatainak egy része - így a megyében lévő természeti és társadalmi muzeális emlékek, a történeti iratk gyűjtése, őrzése, tudmánys feldlgzása, a megyei könyvtári szlgáltatás, a pedagógiai és közművelődési szakmai tanácsadás és szlgáltatás, a megyei testnevelési és sprtszervezési feladatellátás, a gyermek- és ifjúsági jgk érvényesítése, a gyermekvédelmi- és szciális szakellátás - az Ötv-ből közvetlenüllevezethető kötelezettség. A középisklai, szakisklai, és kllégiumi ellátás, a fgyatéks gyermekek ktatása, nevelése, gndzása az ágazati törvény szerint a megyei önkrmányzat kötelező feladata. Aznban, ha a települési önkrmányzat lát el ilyen feladatt, és arról lemnd, a megyei önkrmányzatnak a feladatt át kell vennie. Így a megyei önkrmányzatk által ellátndó kötelező közszlgáltatásk ellátásának mértékére a települési önkrmányzatk döntései jelentősen kihatnak. Az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátás biztsítása akkr képezi a megyei önkrmányzat feladatát, ha az önkrmányzati vagyn kialakításóról szóló törvényben 4 a feladat ellátásáhz szükséges vagynt az önkrmányzat a tulajdnába kapta. Az önként vállalt feladat ellátására - mivel annak vállalása a kötelező feladatk ellátását nem veszélyeztetheti - a kötelező közszlgáltatásk mértékének alakulása lényegi hatással van. A feladat és hatáskör telepítés sajátsságai mellett a megyei önkrmányzatk kialakíttt frrásszerkezete, a frrásszabályzásból következő szűk mzgástere, a közpnti költségvetéstől való erőteljes függősége is determinálja az önkrmányzatk feladatellátásra vnatkzó döntéseit. A O. években az önkrmányzati feladatk ellátásának keretet biztsító frrásszabályzás - ennek részeként az illetékbevételből és a személyi jövedelemadóból való részesedés szabályai - a megyei önkrmányzatk vnatkzásában nem váltztak: A megyei önkrmányzatk saját bevételein belül az illetékbevételek döntően az ingatlanpiac stagnálása, majd visszaesése, és egyes illetékkedvezmények bevezetése következtében - megyénként differenciált mértékben ugyan, de re általánsan visszaestek. A évben beflyt 39,2 milliárd ft illetékbevétel a évben realizált 71,1 milliárd Ft illetékbevétel alig több mint 55%-a vlt. A kieső bevételek pótlására az önkr- 2 ötv ai 3 a Htv. 4 Az egyes állami tulajdnban lévő vagyntárgyak önkrmányzatk tulajdnba adásáról szóló évi XXXIII. törvény 6

9 BEVEZETÉS mányzati alrendszer szintjén történtek intézkedések, 2010-ben 5 milliárd Ftt, 2011-ben 1,2 milliárd Ft-t ellentételezett a közpnti költségvetés. Az illetékbevételt a megyei önkrmányzatk a saját flyó bevételeik között számlják ep. Az illetékek kivetésének és beszedésének jga december 31-ig a megyei önkrmányzatk feladata vlt. A évtől a megyei illetékhivatalk illetékbeszedési feladatait az APEH vette áf. Az önkrmányzati illetékrészesedési szabályk váltzatlank maradtak, aznban az illetékbeszedés költségeit az önkrmányzatk illetékbevételeiből átlags (a Fővársnál 4,0%-s, a megyei és megyei jgú vársi önkrmányzatnál 8,5%-s) kulcst alkalmazva vnták le. E döntés következtében azn megyei önkrmányzatk, amelyek a 8,5%-s költségnél kedvezőbb költségszint mellett látták el krábban ezt a feladatt, kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. Az önkrmányzati alrendszer személyi jövedelemadóból való részesedésének makrszintű szabályzása nem váltztt között 7 A helyi önkrmányzatkat nrmatív módn megillető 32/-s részesedés visszasztásának részletszabályai aznban a megyei önkrmányzatk számára - a reálgazdaság kedvezőtlen irányú flyamatai, és az államháztartás egyensúlyi helyzetére tekintettel elrendelt krmányzati intézkedések miatt - megszrító intézkedéseket jelentettek. Összesen 17 milliárd Ft ben l O milliárd Ft, 2010-ben tvábbi 7 milliárd Ft - szja-t vntak ki a megyei önkrmányzatk gazdálkdási köréből 8 Az átengedett személyi jövedelemadó a megyei önkrmányzatk egyik bevétele. 5 A megyei önkrmányzatk illetékbevételei az önkrmányzati alrendszer saját flyó bevételeiből 2007-ben 35,9 milliárd Ft-t (61,4%-t), 2008-ban 41,5 milliárd Ft-t (61,7%-t), 2009-ben 36,5 milliárd Ft-t (62,5%-t), 2010-ben 25,1 milliárd Ft-t (64,1 /-t) tettek ki. 6 Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módsításáról szóló évi LXI. törvény 115. a, amely az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 73. -át módsíttta. 7 A megyei önkrmányzatk személyi jövedelemadó részesedése az önkrmányzati alrendszer átengedett bevételeiből 2007-ben 34,7 milliárd Ft-t (7,0 /-t), 2008-ban 51,2 milliárd Ft-t (9,2 /-t), 2009-ben 59,2 milliárd Ft-t (9,3 /-t), 2010-ben 56,3 milliárd Ft-t (8,3%-t) tett ki. 8 A megyei önkrmányzatk szja kiegészítése hármelemű. A tételes, minden megyére egységesen meghatárztt összeg - az adtt évek költségvetési törvényeinek 4. sz. mellékletében meghatárzttak szerint ban 593 millió Ft, 2007-ben és 2008-ban egyaránt 355 millió Ft, 2009-ben 370 millió Ft vlt. Amegye népességszáma után járó kiegészítés a évi 208 Ft/fő összegről 2010-re 120 Ft/fő-re, a megyei intézmények ellátttjai után járó kiegészítés Ft/ellátttról20 755Ft/ellátttra csökkent. 7

10 BEVEZETÉS A megyei önkrmányzatk között rendelkezésre álló frrásait az alábbiakban mutatjuk be: l l 500 ~ j 400 ~ A megyei önkrmányzatk bevételei (milliárd Ft) - ~-~l D Saját flyó be~telek D Átengedett be~telek Állami hzzájárulásk és támgatásk D Felhalmzási és tőkejellegű be~telek Államháztartásen belüli átutalásk ~ Egyéb be~telek évi teljesítés évi teljesítés é\.1 teljesítés é\.1 teljesítés A megyei önkrmányzatk saját flyó bevételeinek részaránya ~ amelyek főbb elemei: az intézményi térítési díjak, az illetékbevétel, a kamatbevételek ~ a évi összbevételen (461 milliárd Ft) belül 17,9% vlt, amely 2010-re annak ellenére 20,6%-ra nőtt, hgy az összege 82 milliárd Ft maradt. Ennek ka az vlt, hgy az összbevétel a évi 461 milliárd Ft-ról 2010-re 399 milliárd Ftra csökken t. Az átengedett bevételek, amelyek a megyei önkrmányzatknál a személyi jövedelemadóból való részesedést jelentették, az összbevételen belül a évi 35 milliárd Ft-ról 56 milliárd Ft-ra nőttek. Az állami hzzájárulásk és támgatásk - amelyek főbb elemei: az ellátatti létszámhz kötődő nrmatív állami hzzájárulásk, közpntsíttt, fejezeti szinten kezelt célelőirányzatból juttattt működési és fejlesztési támgatásk ~ a évi 88 milliárd Ft-ról (19,1%-s részarányról) 2010-re 27 milliárd Ft-ra (6,8%-s részarányra) estek vissza. A felhalmzási és tőkejellegű bevételek - tárgyi eszközök (ingatlank és ingóságk), föld és immateriális javak, részesedések értékesítése, EU-tól átvett pénzeszközök- a évi 17 milliárd Ft-ról (3,6%-s részarányról) 2010-re 22 milliárd Ft-ra (5,4%-ra) emelkedtek. Az államháztartásan belüli átutalásk részesedése ben 178 milliárd Ft vlt év végére 34 milliárd Ft-tal csökkent, részaránya 38,6%-ról 2,6 százalékpnts csökkenés után 2010-ben 36%-ra váltztt. Ez a bevételi kategória tartalmazza az egészségbiztsítási és egyéb elkülönített állami pénzalapktól átvett frráskat. A 2010-ben e címen elszámlt bevétel 144 milliárd Ft vlt. 8

11 BEVEZETÉS A megyei önkrmányzatk közpnti költségvetésből származó bevételeinek öszszege 2007-ben 400 milliárd Ft vlt, amely évre 331 milliárd Ft-ra (az időszak alatt összesen 69 milliárd Ft-tal) 17,3%-kal csökkent. Az egyéb, pénzmaradványból, vállalkzási bevételekből, államháztartásan kívülről származó átutaláskból, a hitelekből, a hsszú és rövid lejáratú értékpapírk értékesítéséből származó bevételek részesedése a évek visznylatában 13,3%-ról17,1%-ra emelkedett. Ez utóbbiak évi beszámló szerinti összevnt teljesítése 68 milliárd Ft vle. Mindezeket figyelembe véve 2007 és 2010-ben a megyei önkrmányzatk frrásösszetételének megszlását az alábbi ábra szemlélteti: A me gye i önkrmányzatk és évi frrásösszetételének bemutatása (/crban) - D saját flyó bevételek átengedett bevételek 3, é vi évi 5,4 14,1 D állam hzzájárulásk és tárragatás k D felhalrrzási és t öke j ellegű bevételek állaniláztartás n belüli átutalásk D egyéb bevételek Annak ellenére, hgy a megyei önkrmányzatk kötelezően ellátandó feladataikat 2007-hez képest kevesebb intézményben, csökkenő fglalkztattti létszám mellett végezték 10, a jelentő s bevételkiesést a - szervezési intézkedések hatására - csökkenő ráfrdításk nem tudták kmpenzálni. Az ellátttak számaa szciális, gyermekvédelmi ágazat bentlakáss elhelyezést nyújtó intézményeit kivéve - eltérő mértékben ugyan, de minden ágazatban évről évre csökkent, amely a fajlags hzzájárulásk csökkenésével együtt a nrmatív állami hzzájárulás arányának visszaeséséhez vezetett. A as id őszakra meghirdetett, vissza nem térítendő E U-s fejlesztési frráskhz való hzzájutás lehetősége felerősítette az önkrmányzati alrendszer fejlesztési igényeit. A fkztt fejlesztési tevékenység a felhalmzási bevételek és kiadásk egyensúlyának megbmlásán 11 túl a jelentkező jövőbeni fenntartási kötelezettség miatt tvább terhelhetik az önkrmányzatk költségvetését. 9 Az egyéb bevételek összege közötteltérő módn váltztt, 2007-ben 61 milliárd Ft vlt, 2008-ban 52 milliárd Ft-ra, 2009-ben 28 milliárd Ft-ra esett vissza, majd 2010-ben ismét- 68 milliárd Ft-ra - emelkedett. 10 a BM által 2010 decemberében elvégzett felmérés adatai szerint 11 Az önkrmányzati alrendszerben-az éves zárszámadási törvényjavaslatk általáns indklása, X. Helyi önkrmányzatk gazdálkdása fejezet szerint - a felhalmzási bevételek és kiadásk egyenlege 2007-ben 142,4 milliárd Ft, 2008-ban 112,3 milliárd Ft, 2009-ben 234,5 milliárd Ft hiányt mutattt. 9

12 BEVEZETÉS A megyei önkrmányzatk felhalmzási és működési célú pénzintézeti és szállítói kötelezettségeinek állmánya a vizsgált időszakban erőteljesen növekedett. A hsszú lejáratú kötelezettségek nagyságát a következő ábra szemlélteti: Hsszú lejáratú kötelezettségek Lr 150 'E r.e l L~ D 1.3. beruházási és fejlesztés i célú hitelek 1.2. tartzásk működési célú kötvénykibcsátásból D 1.1. tartzásk fejlesztési célú kötvénykibcsátásból A hsszú lejáratú kötelezettségek mellett az időszakban a évi 22 milliárd Ft-ról 24 milliárd Ft-ra (8,8%-kal) növekedett az áruszállításból származó szállítói kötelezettségek állmánya. A mérlegben kimutattt kötelezettségek állmánya mellett az elhasználódtt eszközök pótlására frrást biztsító amrtizációs (felújítási) alap képzésének 12 elmaradása tvábbi prblémákat vetít előre. A megyei önkrmányzatk beszámlójelentéseinek összegzése szerint ben még az elszámlt értékcsökkenés 90%-ának megfelelő összeget frdítttak felújítási célkra, 2009-ben ez az arányszám már csak 16,5% vlt. Ez maga után vnta a feladatellátást kiszlgáló tárgyi eszközök állagának erőteljes rmlását. Az ÁSZ a évi ellenőrzési tervében a 43. számú, az "Önkrmányzatk gazdálkdási rendszerének ellenőrzése" részeként egyidőben, egymással párhuzamsan tekinti át és elemzi az önkrmányzati alrendszer középszintjét jelentő 19 megyei önkrmányzat pénzügyi helyzetét A gazdálkdás szabályszerűségét az ÁSZ előző évek srán ellenőrizte a megyei önkrmányzatknál is, ezért jelen vizsgálatunk erre nem tér ki. A jelentés a megyei önkrmányzatk sajáts feladat-ellátási és frrásszabályzási helyzetére tekintettel a megyei önkrmányzatk pénzügyi helyzetét, illetve az ezzel összefüggő krábbi ÁSZ javaslatk megvalósítósót mutatja be. Az ellenőrzés a január l március 31. közötti időszakt ölelte fel. 12 Erre a jelenlegi szabályzási környezetben nem kötelezi semmilyen előírás az önkrmányzatkat 10

13 BEVEZETÉS A vizsgálat jgszabályi alapját július l-je előtt az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3), (5), (6) és (9) bekezdéseiben, az Ötv. 92. (l) bekezdésében és az Áht (3) bekezdésében, július l-jét követően az Állami Számvevőszékről szóló évi LXVI. törvény l. (3) bekezdésében, az 5. (2)-(6) bekezdéseiben és az Áht. 120/A. (l) bekezdésében fglalt előírásk képezték. Csngrád Megye rszágs és régión belül elfglalt helyzetét december 31-én az alábbi mutatók szemléltetik (a megyei jgú várskkal együtt): Index: az előző év azns időszak (időpntja)=100,0 Mutató megnevezése Csngrád Dél- Országs megye alföldi régió Népesség száma (ezer fő)* Népesség váltzás indexe(%) 99,7 99,2 99,7 Az ipari termelés vlumenindexe (%) 106,3 107,4 110,7 Egy laksra jutó ipari termelési érték (ezer Ft) 1313,9 1135, ,4 Ezer laksra jutó vállalkzásk száma (db) A beruházásk egy laksra vetített teljesít- 228,6 171,6 304,7 ményértéke (millió Ft) Fglalkztatási arány(%) 49,3 48,1 49,5 Munkanélküliségi ráta(%) 9,5 10,3 10,8 Alkalmazásban állók havi nettó átlagkerese te (Ft) Alkalmazásban állók havi nettó átlagkerese- 110,9 107,0 106,9 té nek indexe (%) *Ebből Szeged és Hódmezővásárhely megyei jgú vársk népessége 213 ezer fő A táblázatban feltüntetett, a gazdaság helyzetét reprezentáló adatk jelzik, hgy mely területen maradt el Csngrád Megye az rszágs és a régiós átlagtól, illetve mely mutatóknál múlja felül azkat. Az ipari termelés vlumenindexe l /-kal vlt alacsnyabb a régió átlagától és 4/-kal az rszágs átlagtól, melyek negatív eltérések. Az ezer laksra jutó vállalkzásk száma 0,6%-kal magasabb a régiós átlagnál és 10,3%-kal az rszágs átlagnál Az első látásra pzitív eltérésbe aznban jelentős mértékben belejátszanak az ún. "kényszervállalkzásk", melyek inkább a megye fglalkztatási gndjait jelzik, mint sem a magasabb szintű termelést, illetve a termelő egységek számának skaságát. A fglalkztatási arány az rszágs átlaggal majdnem megegyező, a régión belül 1,2%-kal magasabb az átlagnál Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 4,6%-kal haladta meg a Dél-alföldi régió átlagértékét, aznban az rszágs átlagtól 12,4%-kal marad el. A megyében 60 települési - 2 megyei jgú vársi, 8 vársi, 4 nagyközségi és 46 községi - önkrmányzat működött. ll

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK..,",,.. ", ",, I. OSSZEGZO MEGALLAPITASOK, KOVETKEZTETESEK, JAVASLATOK Az Önkrmányzat 2010-ben a millió Ft összes költségvetési kiadásának 97,8%-át a kötelező feladatai ellátására frdíttta. Az Önkrmányzat önként vállalt feladatai az SzMSz-ben meghatárzttaknak megfelelően, kiemelten a megyei fejlesztési prgramk összehanglásáhz, a nemzetközi kapcslatk építéséhez, a munkanélküliség csökkentésében való együttműködéshez, a megyei fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézmények krdinálásáhz, különféle közművelődési és hagymányőrző feladatk áplásáhz, a sprt, szórakztató és szabadidős tevékenységhez, idegenfrgalmi, turisztikai, kiadvány szerkesztési, kmmunikációs szlgáltatásk szervezéséhez, valamint civil szervezetek, alapítványk működésének támgatásáhz kapcslódtak, összesen 448 millió Ft összegben. Az SzMSz-ben rögzítették a kötelező és önként vállalt feladatkat, amelyek összhangban álltak a vnatkzó jgszabálykkal Az Önkrmányzat a kötelező és önként vállalt feladatait december 31-én a Hivatallal és 22 intézménnyel (hárm kórház, hat szciális, gyermekvédelmi, kilenc közktatási, kettő közgyűjteményi, levéltári, egy sprt, kulturális és egy üdültetési intézmény), valamint öt többségi tulajdnú gazdasági társaságával látta el. Az intézmények - alapító kirataik szerint ban 64, 2010-ben 68 telephelyen működtek. Az intézmények számának közötti alakulását a szciális intézmények integrációja beflyáslta. A flyó költségvetés egyenlege (működési jövedelem) között működési frráshiányt mutattt 13 A években az Önkrmányzat felhalmzási költségvetésének egyenlege flyamatsan negatív összegű vlt, amely között összesen 2981 millió Ft felhalmzási frráshiányt kztt. A pénzügyi egyensúly fenntartása külső frrás (flyószámlahitel, kötvénybevétel) bevnásával vlt biztsítható. A években 868 millió Ft hitelt törlesztettek. Az adósságszlgálat, tvábbá a felhalmzási frráshiány között 3850 millió Ft-t tett ki, amelyre a január l-jén rendelkezésre álló 1386 millió Ft pénzkészlet szlgált fedezetül. A tvábbi pénzeszközöket december 31-én 518 millió Ft flyószámlahitel hitel igénybevételével, tvábbá 5000 millió Ft kötvény kibcsátásával teremtették meg. A CLF módszer szerinti működési frráshiány kialakulásában leginkább az játsztt szerepet, hgy az Önkrmányzat legfőbb bevételi frrásai- a jgszabályi kedvezmények bővülése, és az ingatlanfrgalm visszaesése következményeként az illetékbevétel, valamint a közpnti frráskivnás hatására az áten- 13 A flyó költségvetés hiánya 2007-ben a flyó kiadásk 0,3%-át (57 millió Ft-t), 2008-ban 0,6%-át (107 millió Ft-t), 2009-ben 2,7%-át (502 millió Ft-t) és 2010-ben 9,9%-át (1799 millió Ft-t) jelentette. 12

15 l. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK gedett szja és az állami támgatásk között 823 millió Ft-tal, 7/kal csökkentek. Az illetékbevétel 2010-re a évi 2123 millió Ft-ról (56,3% ára) 1196 millió Ft-ra csökkent. Az átengedett szja és az állami támgatásk együttes összege a közpnti támgatás csökkentésén túl a feladatváltzás hatását is figyelembe véve kevesebb lett, 2010-ben 5004 millió Ft vlt, a évi 78,4%-a. Az Önkrmányzat OEP bevétele a évi 5918 millió Ft-ról évre 6233 millió Ft-ra, 5,3%-kal növekedett. Az egyéb saját bevételek 1104 millió Ft-s emelkedése nem tudta ellensúlyzni az illetékbevétel, a szja és állami támgatás együttes összegének 1927 millió Ft-s csökkenése miatt kieső frráskat. A évben az intézményi működési bevételek 613 millió Ft-tal haladták meg a évi ténylegest a Múzeum szerződéses munkáihz kapcslódó bevételek miatt. A működési kiadásk 2007-ről 2010-re 3,9%-kal, 681 millió Ft-tal növekedtek. Az Önkrmányzat a kórházak működéséhez 842 millió Ft, fejlesztéséhez 146 millió Ft támgatást nyújttt között. Az intézmények teljesített működési kiadásai a kórházak nélkül ben millió Ft-t tettek ki (az összes működési kiadás 63,1%-át), amely re ll 169 millió Ft-ra növekedett (az összes működési kiadás 62,1 /-ára). A működési és felhalmzási kiadáskn belül között a felhalmzási kiadásk súlya 1296 millió Ft-ról (7,0%-ról) 2179 millió Ft-ra (10,8%-ra) nőtt. Az aktív pályázati tevékenység eredményeként között 4315 millió Ft bekerülési költségű beruházást flytattt, illetve indíttt el az Önkrmányzat, amelyből 861 millió Ft a 2010 utánra vállalt kötelezettség. Az utóbbi frrásai a következők: 80 millió Ft tervezett saját bevétel, 8 millió Ft hitel, 230 millió Ft kötvénybevételből származó pénzmaradvány, 450 millió Ft elnyert EU-s támgatás, tvábbá 93 millió Ft elnyert hazai támgatás. A év utánra vállalt kötelezettségből 356 millió Ft a kórházak fejlesztéseit finanszírzza, amely az összes vállalt önkrmányzati fejlesztés 41 /-a. Az Önkrmányzat pénzintézeti kötelezettségeinek állmánya a könyvviteli mérlegadatk szerint december 31-ről december 31-re 217 millió Ft-ról 7701 millió Ft-ra nőtt. A vizsgált időszakban adósságszlgálatra az Önkrmányzat 1526 millió Ft-t teljesített, amelyből a kamatkiadás 658 millió Ft vlt. A kötvényből származó bevételek befektetéséből realizált kamatbevétel 855 millió Ft vlt között. Az Önkrmányzat év végi pénzintézeti kötelezettségéből 7183 millió Ft (93,3%) fejlesztési és működési célú kötvények kibcsátásából, 518 millió Ft (6,7%) flyószámlahitelből keletkezett. A kötvénykibcsátás miatt az Önkrmányzatnak a években CHF tőketörlesztést és kamatt kell teljesítenie. Az Önkrmányzat év végi szállítói tartzása 1186 millió Ft (ebből lejárt 558 millió Ft). A évi pénzintézeti kötelezettségek és a szállítói, valamint egyéb kötelezettségek teljesítésére az éves költségvetésekben tervezett saját bevételeket és az 1124 millió Ft jelzálggal nem terhelt frgalmképes ingatlanvagynt vették figyelembe. 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A évet követő évekre szóló pénzintézeti kötelezettsége a kötvénykibcsátásból fennálló CHF. Ezekre figyelembe vett frrás az Önkrmányzat saját bevétele vlt. A pénzintézeti kötelezettségvállalásból származó frrásk felhasználási céljait meghatárzták. A közgyűlési előterjesztések nem tartalmazták a kötelezettségvállalás visszafizetési frrását, a teljes futamidő alatt várható kamat- és tőkefizetési kötelezettségek, az adósságszlgálati krlát bemutatását, aznban ismertették az árflyam- és kamatkckázatkat. Az adósságt keletkeztető kötelezettségvállalással megvalósíttt felhalmzási kiadásk esetleges bevételnövelő, illetve kiadáscsökkentő vnzatát vizsgálták, ugyanakkr a fejlesztéshez, felújításhz vállalt kötelezettségek visszafizetési frrásaként nem nevesítették. Az Önkrmányzat vizsgálta, hgy az elhasználódtt eszközök pótlása milyen kötelezettséget jelent számára. A felújításkra, az eszközök pótlására az Önkrmányzat pénzügyi lehetőségének függvényében elsősrban az intézmények működőképességének biztsítása, illetve a szakhatósági előírásk figyelembevételével került sr. Az Önkrmányzat között a tárgyi eszközök után 2166 millió Ft értékcsökkenést számlt el, ugyanakkr felújításra annak 38%-át, 818 millió Ft-t frdíttt. A végrehajttt kiadáscsökkentő intézkedések a feladatellátás szakmai színvnalának növelése mellett a takaréks szemléletű gazdálkdást, a működőképesség megőrzését, a pénzügyi helyzet javítását célzták. Az intézményátszervezések, a feladatváltzásk, valamint a takarékssági intézkedések hatásaként a években- az Önkrmányzat kimutatásaszerint- együttesen 544 millió Ft kiadás megtakarítás keletkezett, amelyből 395 millió, 73% a kapcslódó álláshely-esőkkenések következtében jelentkezett. A létszámcsökkentő intézkedések következtében között a Hivatalnál és az intézményeknél összesen 467 álláshelyet szüntettek meg, amelyből 360 fő, 77% ágazati szakmai, 107 fő, 23% intézményüzemeltetéshez, fenntartáshz, gazdasági ügyek intézéséhez kapcslódó álláshely vlt. A bevételnövelésre irányuló intézkedéseknél - amelynek számszerűsített összege 702 millió Ft vlt - meghatárzó tényező vlt az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséből, befektetéséből származó - kamatkiadással csökkentett - kamatbevétel 502 millió Ft-tal (71,5%). Az intézmények bevétel növekedése (200 millió Ft) kiemelten az általuk nyújttt szlgáltatásk térítési díjainak emeléséből ered. Az utóellenőrzés a pénzügyi egyensúly javítására tett hárm szabályszerűségi és kettő célszerűségi javaslat teljesítésének vizsgálatára terjedt ki. Az Önkrmányzatnál a javaslatkat hasznsíttták. A feladatk és frrásk közötti egyensúly megteremtésére irányuló közpnti döntések, a megyei önkrmányzatk knszlidációjára, az intézmények átvételére vnatkzó törvényjavaslat elfgadása új feltételeket teremtett. A hatékny és eredményes gazdálkdás, a pénzügyi egyensúly megőrzése aznban tvábbi helyi intézkedéseket igényel. 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Állami Számvevőszékről szóló évi LXVI. törvény 33. (l) bekezdésében fglaltak értelmében a jelentésben fglalt megállapításkhz kapcslódó intézkedési tervet köteles az ellenőrzött szervezet vezetője összeállítani és azt a jelentés kézhezvételétől számíttt harminc napn belül az ÁSZ részére megküldeni. Amennyiben az intézkedési tervet határidőben nem küldi meg a szervezet, vagy az tvábbra sem elfgadható, az ÁSZ elnöke a hivatkztt törvény 33. (3) bekezdés a)-b) pntjaiban fglaltakat érvényesítheti. A 2011 májusában lezárult helyszíni ellenőrzés tapasztalatai alapján - figyelembe véve az Önkrmányzat észrevételeit és a saját hatáskörben tett intézkedéseit- az alábbi javaslatkat tette az ÁSZ: a Közgyűlés elnökének: l. tájékztassa a Közgyűlést rendszeresen a pénzügyi helyzetről, azn belül a kötelezettségállmány alakulásáról, a feltételekben bekövetkező váltzáskról, az adósságt keletkeztető kötelezettségek teljesítési feltételeiről legalább 3 éves kitekintéssel; 2. terjesszen -feltételek rmlása esetén - a Közgyűlés elé cselekvési tervet a szükséges - üzemgazdasági számításkkal alátámaszttt - bevételnövelő, kiadáscsökkentő, beruházásk és más kötelezettségek felülvizsgálatát, tartalékk képzését, méretgazdaságs intézményi struktúrát eredményező döntések meghzatala érdekében, a pénzügyi, működés egyensúly mielőbbi biztsítása és fenntarthatósága céljából; 3. gndskdjn róla, hgy a jövőben az adósságt keletkeztető kötelezettségvállaláskról szóló közgyűlési döntéseket megalapzó előterjesztések tartalmazzák a várható kamat-, egyéb költség és tőkefizetési kötelezettségeit, legalább 3 éves kitekintéssel a várható kamat és árflyamkckázatk bemutatását, és kezelésének lehetőségeit; 4. gndskdjn a pénzintézeti kötelezettségek finanszírzási lehetőségeinek számbavételéről, és arra frrásk biztsításáról; 5. mutassa be a Közgyűlésnek az éves költségvetési előterjesztésekben az értékcsökkenési leírás összegét, és ezzel arányban az elhasználódtt eszközök pótlásának frrásigényét és lehetőségét. 6. gndskdjn a fennálló lejárt szállítói tartzás kainak feltárásáról, szerkezetének bemutatásáról és a szükséges intézkedések megtételéről, indklt esetben a szállítókkal történő megállapdáskról 15

18 Il. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK,,,, II. RESZLETES MEGALLAPITASOK l. Az ÖNKORMÁNYZAT KÖTELEZŐ ÉS ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATAI A Önkrmányzat évi beszámlója szerint a millió Ft költségvetési kiadásainak 97,8%-át, millió Ft-t a kötelező feladatk ellátására, 448 millió Ft-t (2,2%) önként vállalt feladatk ellátására frdíttta 14 A évi tervadatk alapján a nem kötelező feladatkra az összes költségvetési kiadás l, l %-a, 200 millió Ft jut, amely a évi összeg kevesebb, mint felére csökkent. Az Önkrmányzat önként vállalt feladatai a megyei fejlesztési prgrarnak öszszehanglásáhz, a nemzetközi kapcslatk építéséhez, a munkanélküliség csökkentésében való együttműködéshez, a megyei fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézmények krdinálásáhz, különféle közművelődési, és hagymányőrző feladatk áplásáhz, a sprt, szórakztató és szabadidős tevékenységhez, idegenfrgalmi, turisztikai, kiadvány szerkesztési, kmmunikációs szlgáltatásk szervezéséhez, valamint civil szervezetek, alapítványk működésének támgatásáhz kapcslódnak. A kötelező feladatkat az SzMSz 3. számú, az önként vállalt feladatkat a 14. számú függelékében rögzítették, amelyek összhangban álltak az Ötv-vel és az ágazati törvényekkel. Az önként vállalt feladatkra frdítható frrásk nagyságrendjét az éves költségvetési rendeletekben határzták meg az SzMSz szerint. Az Önkrmányzat éves költségvetési kiadásainak szerkezetét tekintve 2010-ben a személyi juttatásk, járulékk és a dlgi kiadásk összességén belül legnagybb arányt 15-39,8%-t, 6677 millió Ft-t - a hárm fekvőbeteg-ellátó intézmény16 kiadásai jelentették. 14 Az Önkrmányzat kötelező és önként vállalt feladatai és a ráfrdíttt kiadásk megsztása az Önkrmányzat éves költségvetési és zárszámadási rendeleteiben szereplő adatkn és az Önkrmányzat nyilatkzatán alapul. 15 Az Önkrmányzat járulékkkal növelt személyi juttatásainak és dlgi kiadásainak ágazatnkénti megbntása a BM részére készített, december 31-i adatkkal kiegészített adatszlgáltatásból származik. 16 Az Önkrmányzat a fenntartója a makói és szentesi kórháznak, valamint a deszki tüdőszan a tó ri umnak. 16

19 --~~~- II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A 201 O. évi személyi juttatásk, járulékk és dlgi kiadásk ágazatnként millió Ft-ban (22,7%) egészségügyi közktatási D szciális és gyertrekvédelmi D közműve l ődési igazgatási és egyéb A szciális és gyermekvédelmi feladatkat ellátó 6 intézmény kiadáskból való részesedése 3809 millió Ft, 22,7%, a 9 közktatási intézményé 4194 millió Ft, 25,0% vlt. A évben a nrmatív költségvetési támgatás a közktatási feladatk kiadásait 2465 millió Ft összegben, 58,8%-ban, a szciális és gyermekvédelmi feladatk kiadásait 1794 millió Ft összegben, 4 7,1 %-ban finanszírzta. A közgyűjteményi és levéltári szlgáltatásk ellátását 2 intézmény biztsíttta, kiadási összegük mindössze 1032 millió Ft, részarányuk 6,2%, a z igazgatási és egyéb ágazathz srlható személyi juttatásk, járulékk és dlgi kiadásk összege 1045 millió Ft, részaránya 6,3% vlt. Az Önkrmányzat kiadásaiból millió Ft (83,4%) az intézmények, 3337 millió Ft (16,6%) az Önkrmányzat hivatalának költségvetésében jelent meg. A Hivatal 3337 millió Ft költségvetéséből a személyi juttatásk, járulékk és dlgi kiadásk 97 5 millió Ft-tal, 29,2%-kal, a beruházásk, felújításk 1207 millió Ft-tal, 36,2%-kal, a különböző megyeplitikai feladatkhz, szervezetek támgatásáhz, finanszírzási tételekhez kapcslódó és egyéb kiadásk 1155 millió Ft-tal, 34,6%-kal részesültek. Az Önkrmányzat 10 gazdasági társaságban rendelkezik részesedéssel. A kötelező és önként vállalt feladatait december 31-én az Önkrmányzat hivatalával, tvábbi 22 költségvetési szervvel és 5 többségi tulajdnú gazdasági társasággallátta el. Az Önkrmányzat által fenntarttt költségvetési szervek közül 20 önállóan működő és gazdálkdó, míg 3 önállóan működő költségvetési szerv vlt december 31 -én. Az intézmények - alapító kirataik szerint ban 64, 2010-ben 68 telephelyen működtek. Az Önkrmányzat feladatainak ellátását az alábbi intézménystruktúra biztsíttta év végén: egészségügyi feladatkat 3 kórház látta el. Ebben a z ágazatban 2006-tól nem vlt szervezeti váltzás; 17

20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK szciális és gyermekvédelmi feladatkat 6 intézmény végzett (l gyermekvédelmi feladatt ellátó intézmény és 5 szciális intézmény, mely összesen 20 telephelyen működött) tól az összevnásk következtében az intézmények száma ll-ről hatra csökkent, míg a telephelyek száma 17-ről 20-ra növekedett; közktatási feladatt 9 intézmény láttt el, melyekből 7 önállóan működő és gazdálkdó, 2 önállóan működő vlt (2 óvda, általáns iskla, szakiskla és diáktthn; 2 szakképző iskla és kllégium; 2 gimnázium; 2 gimnázium és szakközépiskla; l szakközépiskla) ban 16 önállóan gazdálkdó intézmény látta el a feladatt, amelyből az átszervezéseket követően hét önállóan működő és gazdálkdó, két önállóan működő intézmény alakult, a telephelyek száma 29-ről 31-re nőtt; közművelődési és közgyűjteményi feladatkat 2 intézmény végzett, a múzeum és a levéltár. Ebben az ágazatban 2006-tól nem vlt szervezeti váltzás; sprttal kapcslats tevékenysége 2010-ben egy intézménynek vlt (a ban működő két részben önállóan működő intézménye évi összevnása után az ÁMK megnevezéssel, önállóan működő költségvetési szervként kulturális és egyéb tevékenységet is flytattt, egy telephelyen); igazgatási feladatkat a Hivatal látta el, egyéb intézménye a felnőtt- gyermeküdülő vlt. és Az egyes ágazatk kötelező feladatellátását december 31-én az alábbi mutatók jellemezték: szciális és Megnevezés közktatás gyermekvédelem egészségügy kultúra és sprt Az ágazatban fglalkztatttak száma (fő) Az ágazat intézményeiben ellátttak összesen (fő) Fekvőbeteg-ellátás férőhelyeinek száma (db) 887 Az Önkrmányzatnál között feladatátadás-átvételre nem került sr. Az Önkrmányzat öt többségi részesedésű gazdasági társasága közül egy - a Megyeszlgálat Szlgáltató és Kereskedelmi Nkft. - az Önkrmányzat 100%-s tulajdna. A "Rendezvényház" Csngrád Megyei Közművelődési és Szlgáltató Közhasznú Nkft-ben 97,62%, az ÓNTE Nkft-ben 79,49%, a DABIC Dél-Alföldi Bi-Innvációs Centrum Közhasznú Nkft-ben 69,7%, a Csngrád megyei Kegyeleti Kft-ben 64,49% az Önkrmányzat tulajdni részaránya. A többségi tulajdnú gazdasági társaságk az alábbiak: a Megyeszlgálat Nkft-t július 10-én alapíttta az Önkrmányzat 16 millió Ft törzstőkével A társaság főtevékenysége kötelező feladatt kisegítő szlgáltatásként: saját tulajdnú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemelteté- 18

21 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK se. A társaság elsődleges feladata az Önkrmányzat által meghatárztt épület-üzemeltetési és karbantartási feladatk ellátása a székházban, illetve az önkrmányzati fenntartású egyes intézményekben; a 11 Rendezvényház" Csngrád Megyei Közművelődési és Szlgáltató Közhasznú Nkft ban alakult. A társaság július l-től nnprfit gazdasági társasági frmában működik, főtevékenysége nem kötelező feladatként a szakmai, tudmánys, műszaki tevékenység. Egyéb közhasznú tevékenysége a cégkivnat alapján igen szerteágazó, közéjük tartzik a skszrsítás, a flyóirat és időszaki kiadvány kiadása, hangfelvétel készítése, kiadása, PR, kmmunikáció, üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás, szakmai középfkú ktatás, sprt, szabadidős képzés, kulturális képzés, stb.; az ÓNTE Nkft ben - mint közhasznú társaság - jött létre 28 millió Ft jegyzett tőkével, amely többszörös tőkeemelés végrehajtásával 48 millió Ft-ra nőtt július 2-a óta a társaság cégfrmája krlátlt felelősségű társaságra váltztt. A társaság közhasznúsági fkzata: kiemelten közhasznú. A társaság fő feladata kötelező feladatként a múzeumi tevékenység, kulturális örökség védelme, bemutatása. Tevékenységei közé tartzik tvábbá: egyéb gazdasági szlgáltatás, növény- és állatkert, természetvédelmi terület működtetése, utazásszervezés, alktó- és előadó-művészet, stb.; a DABIC Dél-Alföldi Bi-Innvációs Centrum Közhasznú Nkft ben alakult 5 millió Ft-s jegyzett tőkével július l-től Nkft. frmában működik. A társaság közhasznú főtevékenysége bitechnlógiai kutatás, fejlesztés, amely az Önkrmányzatnak nem kötelező feladata. Tevékenységei közé tartzik még a növénytermesztés, növényi szaprítóanyag termesztése, vetőmag takarmány nagykereskedelme, stb.; a Csngrád megyei Kegyeleti Kft ban a Csngrád Megyei Temetkezési Vállalatból átalakulással jött létre, célja Csngrád megye településein temetkezési szlgáltatásk megszervezése és családi események esetén rendezvényszervezés. A társaság fő tevékenysége a temetkezési szlgáltatás, amely önként vállalt önkrmányzati feladat. A többségi tulajdnú gazdasági társaságk mellett az Önkrmányzat 5 egyéb gazdasági társaságnak is tagja vlt: Eurrégiós Fejlesztési Ügynökség - Nkft a DKMT Duna-Kőrös-Mars-Tisza ben 22%-s részarányban; a Dél-kelet Magyarrszági Irda Nkft-ben 20%-s részarányban 17 ; az 1000 Mester Szakképzés-szervezési Nnprfit Kiemelkedően Kft-ben 13,74 %-s részarányban; Közhasznú a Hmkhát Eur-integráció Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Szlgáltató Nnprfit Közhasznú Kft-ben 4,0%-s részarányban; 17 Az Önkrmányzat a Brüsszelben létrehzandó érdekképviseleti és infrmációs irda létesítése érdekében a Csngrád Megyei Önkrmányzat részvételével működő nnprfit krlátlt felelősségű társaság alapításáról döntött a 157/2008. (IX. 18.) számú határzatával. 19

22 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK a Dél-Alföldi Reginális Fejlesztési Zrt-ben 0,14%-s tulajdni részaránnyal rendelkezik. Az önkrmányzati feladatellátásban az intézmények és gazdasági társaságk mellett egyéb szervezetek, valamint szlgáltatási szerződéssel kiszervezett intézményi ellátásk nem működtek. A saját hatáskörben végrehajttt átszervezések következtében a költségvetési intézmények száma négy intézménnyel csökkent, a telephelyek száma kettővel növekedett. 2. PÉNZÜGYI EGYENSÚLYI HELYZET ALAKULÁSA A hagymánys költségvetési szerkezet helyett az önkrmányzat pénzügyi helyzetét a CLF módszerrel mutatjuk be, amelyben jbban elkülönülnek a vagynnal kapcslats bevételek és kiadásk a feladatkkal kapcslats közvetlen működtetési bevételektől és kiadásktól A módszer következetesen elkülöníti a flyó és a felhalmzási költségvetés bevételeit és kiadásait, azk költségvetési egyenlegeit A tárgyévi pzíciók meghatárzása érdekében a figyelembe vett saját flyó bevételek, valamint saját felhalmzási bevételek nem tartalmazzák az előző évi pénzmaradványk felhasználásából származó pénzfrgalm nélküli bevételeket 18 A bevételek és kiadásk besrlása általáns közgazdasági meggndláskn alapul, amely testet ölt az SNA statisztikai módszertanában is. Flyó tételek alatt értjük azkat a bevételeket és kiadáskat, amelyek az önkrmányzat vagyni helyzetét autmatikusan nem váltztatják. A bevételi ldaln ilyenek az adók, az illeték, az áfa bevételek és visszatérülések, a hzamk és kamatk, a költségvetési támgatásk, az egyéb saját bevételek, valamint a működési célra átvett pénzeszközök és kaptt támgatásk. A flyó kiadásk közé tartznak a szlgáltatásk nyújtásával kapcslats működési kiadásk, a kamatkiadásk, valamint a működési célú transzferkiadásk 19 A felhalmzási vagy tőke tételek módsítják az önkrmányzat vagyni helyzetét A privatizációs bevételek, az immateriális javak és tárgyi eszközök, valamint a részesedések értékesítése csökkentik, a fizikai beruházásk és a pénzügyi befektetések növelik a vagynt. A pénzfrgalmi bevételek és kiadásk nem tartalmazzák a követelések elengedése miatt könyvelt tételeket, mivel ezek egymást kiltó, technikai jellegű elszámlási műveletek. A flyó költségvetés egyenlege, a működési jövedelem megmutatja, hgy az önkrmányzat éves flyó bevétele fedezetet biztsít-e a kötelező és önként vállalt feladatellátáshz kapcslódó éves flyó kiadására. A működési jövedelem negatív értéke pénzügyileg fenntarthatatlan helyzetet jelez. A mutató pzitív 18 A költségvetési években kialakuló hiány finanszírzása az előző években képzett tartalékk felhasználásával is történhet. 19 Transzferkiadásknak azkat a flyó és felhalmzási tételeket nevezzük, amelyeket nem az adtt önkrmányzat használ fel szlgáltatásnyújtásra (pl.: ellátttak pénzbeni juttatásai, átadtt pénzeszközök, garancia- és kezességvállalásk stb.). 20

23 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK értéke megtakarítást mutat, amely frrásul szalgálhat az önkrmányzat fennálló kötelezettségei megfizetéséhez, valamint fejlesztéseihez. A felhalmzási költségvetés pzitív értéke felhalmzási többletet mutat, amely a jövőbeni fejlesztések frrását biztsíthatja. Amennyiben a flyó költségvetési hiány finanszírzása a felhalmzási többletből történik, ez szűkebb értelemben vagynfelélésnek tekinthető. Amennyiben a felhalmzási költségvetés megtakarítása fejlesztési célú hitelek, kötvények adósságszlgálatát finanszírzza, az váltzatlan vagyntömeg mellett, a krábban megelőlegezett tőkebevételek valós realizációjának tekinthető. A felhalmzási deficit által generált finanszírzási igény önmagában nem jár pénzügyi kckázattal, a pénzügyileg fenntartható beruházáskhz kapcslódó kötelezettségvállalás (adósságszlgálat) előrelátó, tudats költségvetési gazdálkdással teljesíthető. A módszer a pénzügyi kapacitás (más néven a nettó működési jövedelem) fgalmát helyezi a középpntba. Az adós hitelfelvételi képessége, hsszú távú fizetőképessége vagy bnitása a pénzügyi kapacitással, ezen belül is a nettó működési jövedelemmel jellemezhető. A nettó működési jövedelem negatív értéke az egyes költségvetési években jelentkező adósságszlgálat túlztt mértékére utaf 0 A nettó működési jövedelem negatív értékének felhalmzási többletből, vagy tvábbi hitelből történő finanszírzása pénzügyileg nem fenntartható gazdálkdást vetít előre. A pzitív értéket mutató nettó működési jövedelem fejlesztési kiadásk fedezetét biztsíthatja, illetve a flyamatsan, évenként képződő pzitív nettó működési jövedelemből meghatárzható a jövőben vállalható, teljesíthető éves adósságszlgálat, ily módn az a hitelösszeg, amely - a többi tényezőt, feltételt adttnak tekintve- visszafizetési kckázat nélkül felvehető. A CLF módszer alapján a pénzügyi kapacitás mértéke az önkrmányzat összevnt, nettósíttt, a közpnti infrmációs rendszerbe a MÁK-n keresztül leadtt éves költségvetési beszámlójának 80-as űrlapjában szerepeltetett adatk alapján került meghatárzásra. A közötti időszakban az Önkrmányzat CLF módszer szerint besrlt kiadásainak és bevételeinek főbb jgcímek szerinti alakulását a jelentés 2/a. számú melléklete tartalmazza. Az Önkrmányzat bevételeinek és kiadásainak alakulását részletesen a hatálys számviteli előírásk szerint készült, összevnt éves költségvetési beszámlók adataira alapzva mutatjuk be. A bevételek és kiadásk működési, valamint felhalmzási jgcímekre történő elkülönítését az éves költségvetési beszámlók, a zárszámadási rendeletek, tvábbá - amely jgcímek 21 esetében erre más lehetőség nem vlt - az Önkrmányzat adatszlgáltatása szerinti megbntás alapján végeztük el. A bevételek elemzése srán figyelembe vettük a k- 2 Kivéve, ha annak finanszírzására a krábbi években képzett tartalékk fedezetet nyújtanak. 21 Az előző évi maradvány visszafizetésének, az előző évi pénzmaradvány átadásának és átvételének, a kamatkiadásknak, az egyéb pénzfrgalm nélküli kiadásknak, a hzam- és kamatbevételeknek, az átengedett adóknak, a költségvetési támgatásknak, tvábbá az előző évi pénzmaradvány igénybevételének működési és felhalmzási részre történő megsztásáhz az Önkrmányzat által szlgáltattt adatkat vettük figyelembe. 21

24 Il. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK rábbi években keletkezett pénzmaradvány felhasználásából származó pénzfrgalm nélküli bevételeket is. A közötti időszakban az Önkrmányzat bevételeinek és kiadásainak, tvábbá adósságszlgálatának alakulását a jelentés 2/b. számú melléklete tartalmazza A működési és felhalmzási egyensúly alakulása CLF módszer szerinti önkrmányzati adatk ezer Ft Megnevezés Flyó bevételek : Flyó kiadásk Mú'ködési jövedelem l 809 -l Nettó mú'ködési jövedelem = mú'ködési jövedelem - tó'ketörlesztés l l Felhalmzási (beruházási) bevételek Felhalmzási (beruházási) kiadásk l l l Beruházási költségvetés egyenlege l Finanszírzási műveletek nélküli (GFS) pzíció :123 -l Finanszírzási műveletek egyenlege l Tárgyévi pzíció Egyéb tájékztató adatk Összes kötelezettség* l ebbó1 rövid lejáratú l l Flyószámlahitel napi átlags állmánya'~* l Likvidhitel napi átlags állmánya Munkabérhitel napi átlags állmánya Egyéb finanszírzásba vnható eszközök összesen: : : ebb ől: tartós hit e lvis z nvt111egtestesítő értékpapírk év véri áll111ánva ebből : hssz/í lejámtií bankbetétek év véri áll111ánva OOO ebből: értékpapírk év véri áll111ánva ebb ől pénzeszközök (idegen pénzeszközök nélkiil) év véri ál!llláll)'a l l / * Az összes kötelezettséget a passzív pénzügyi elszámlásk nélkui vettlik figyelembe, mert a passzívák a pénzmaradvány-elszámlás tételei közé tartznak. ** A flyószá mlahitel átlags állmányát 365 nappal szá mítttuk. A vizsgált időszakban az Önkrmányzat flyó költségvetési egyenlege, működési jövedelme negatív összegű vlt, amelyet a következő ábra szemléltet: 22