ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS. a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat pénzügyi helyzetének. ellenőrzéséről (43/2) december

Átírás

1 ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS a Bács-Kiskun Megyei Önkrmányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/2) december

2 Számvevői Irda Iktatószám: V /2011. Témaszám: 1015 Vizsgálat-aznsító szám: V Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Varga Sándr számvevő igazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Renkó Zsuzsanna számvevő tanácss Az ellenőrzést végezték: Dr. Csapó Anna számvevő tanácss Balgné Dakó Eszter számvevő tanácss Kisgergely István számvevő tanácss A témáhz kapcslódó eddig készített számvevőszéki jelentés: címe srszáma Jelentés a Bács-Kiskun Megyei Önkrmányzat gazdálkdási rend szerének évi átfgó ellenőrzéséről Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is lvashatóak.

3 , TARTALOMJEGYZEK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 12 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkrmányzat kötelező és önként vállalt feladatai Pénzügyi egyensúlyi helyzet alakulása A működési és felhalmzási egyensúly alakulása Az Önkrmányzat bevételei Az Önkrmányzat kiadásai Kötelezettségek bemutatása A pénzintézetek felé fennálló kötelezettségek alakulása Szállítók felé fennálló kötelezettségek Egyéb kötelezettségek A pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében hztt intézkedések A helyi önkrmányzatk gazdálkdási rendszerének évi ellenőrzése srán a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatk hasznsulása 43 l

4 MELLÉKL'ETEK l. számú A működési és felhalmzási célú hiány/többlet alakulása az Önkrmánymelléklet zat rendeleteiben 2/a. számú Az Önkrmányzat CLF módszer szerint besrlt bevételei és kiadásai melléklet 2010 között 2/b. számú Az önkrmányzat bevételeinek és kiadásainak, adósságszlgálatának alamelléklet kulása között 3. számú Az Önkrmányzat években megvalósíttt, illetve decemmelléklet ber 31-én fennálló fejlesztési feladatkhz kapcslódó kötelezettségeinek összegzése 4. számú Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökének észrevétele melléklet 5. szám ú Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökének észrevételére adtt válasz melléklet 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áh t. ÁSZ tv. H tv. ötv. Rendeletek Áh sz. Szórövidítések áfa APEH ÁSZ BM EDP hiány/egyenleg EU GDP Hivatal Illetékhivatal Kórház Közgyűlés KSH NGM OEP Önkrmányzat PPP knstrukció SNA szja SzMSz az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény (2011. július l-jétől az Állami Számvevőszékről szóló LXVI. törvény). a helyi önkrmányzatk és szerveik, a köztársasági megbízttak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény a helyi önkrmányzatkról szóló évi LXV. törvény az államháztartás szervezetei beszámlási és könyvvezetési kötelezettségének sajátsságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Krm. rendelet általáns frgalmi adó Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, január l-jétől Nemzeti Adó- és V úrnhivatal (NA V) Állami Számvevőszék Belügyminisztérium Uniós módszertan szerinti maastrichti kritériumknak megfelelő számítás szerinti hiány/egyenleg Európai Unió Bruttó hazai termék Bács-Kiskun Megyei Közgyűlési Hivatal Bács-Kiskun Megyei Illetékhivatal Bács-Kiskun Megyei Kórház Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Közpnti Statisztikai Hivatal Nemzetgazdasági Minisztérium Országs Egészségbiztsítási Pénztár Bács-Kiskun Megyei Önkrmányzat Public Private Partnership (Partnerségi együttműködés közfeladatk ellátására a magánszektr bevnásával) SNA System f Natinal Accunts azaz Nemzeti Számlák Rendszere személyi jövedelemadó Bács-Kiskun Megyei Önkrmányzat 17/2010. (XII. 20.) számú rendelete az Önkrmányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályairól 3

6

7 , JELENTES A Bács-Kiskun Megyei Önkrmányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről, BEVEZETES Az Állami Számvevőszék évtől érvényes stratégiája új irányt szabtt a helyi önkrmányzatk gazdálkdásának ellenőrzésében is. Az ÁSZ - küldetése és jövőképe szerint - szilárd szakmai alapkra támaszkdva értékteremtő ellenőrzéseivel és helyzetelemzéseivel az állarnháztartás egészében, így a helyi önkrmányzati alrendszerben is elő kívánja segíteni a közpénzek és a közvagyn szabálys, gazdaságs, hatékny és eredményes hasznsítását. E flyamat részeként- a évi állarnháztartási hiány alakulásának összetevőire is figyelemrnel - megkezdődött az önkrmányzati alrendszer pénzügyi helyzetelernzése. Az NGM 2011 áprilisában közzétett adatai szerinti a évi 1036,2 rnilliárd Ft összegű, 3,8%-s EDP (maastrichti kritériurnk szerinti, Túlztt Hiány Eljárás keretében kimutattt) hiánycél nem vlt tartható, az önkrmányzati alrendszer tervezettet meghaladó hiánya rniatt a GDP arányában kifejezett államháztartási hiány 4,2%-ra emelkedett. Az önkrmányzatk költségvetési jelentése szerint első hárm negyedév végén az önkrmányzati alrendszer pénzfrgalmi hiánya 97 rnilliárd Ft vlt a tervezett éves rnérték 51 %-át érte el. Bár az elmúlt években kiugróan magas hiány halmzódtt fel az utlsó negyedévben, a 97 rnilliárd Ft-s szepternber végi hiány nem indklta az önkrmányzati alrendszer 190 rnilliárd Ft-ra becsült éves hiányának felülvizsgálatát. A tervezett hiány túllépése, az utlsó negyedévi 150 rnilliárd Ft-s pénzfrgalmi hiány nem vlt reálisan feltételezhető. A helyi önkrmányzatk januári gyrsjelentése szerint a pénzfrgalmi hiány 247,7 rnilliárd Ft-t tett ki. A tervezettnél nagybb önkrmányzati pénzfrgalmi hiány kialakulásában - az NGM által az éves költségvetési beszámló elkészítéséhez kiadtt tájékztató szerint - az iparűzési adó elmaradása, a gépjárrnűadó, az illetékek és más bevételek tervezettnél alacsnyabb összegben teljesülése vlt a meghatárzó. A rnegyei önkrmányzatk kötelező feladatellátását többlépcsős törvényi előírásk határzzák meg. A feladatkra vnatkzó szabályzás első szintjét az 1 NGM Tájékztatás Magyarrszág Strukturális Refrmprgramjának végrehajtásáról (2011. április 1). A Tájékztató évente két alkalmmal- április és któber hónapbanjelenik meg. 5

8 BEVEZETÉS ötv. 2, a másdik szintet a hatásköri 3, a harmadik szintet a tvábbi ágazati, szakmai törvények (egyebek mellett az ktatási, egészségügyi, szciális) adják. A megyei önkrmányzatk a feladatellátás és a közpnti frráselsztás tekintetében sajáts helyet fglalnak el a helyi önkrmányzati rendszerben. A megyei önkrmányzat kötelező feladatainak egy része - így a megyében lévő természeti és társadalmi muzeális emlékek, a történeti iratk gyűjtése, őrzése, tudmánys feldlgzása, a megyei könyvtári szlgáltatás, a pedagógiai és közművelődési szakmai tanácsadás és szlgáltatás, a megyei testnevelési és sprtszervezési feladatellátás, a gyermek- és ifjúsági jgk érvényesítése, a gyermekvédelmi- és szciális szakellátás - az Ötv-ből közvetlenül levezethető kötelezettség. A középisklai, szakisklai, és kllégiumi ellátás, a fgyatéks gyermekek ktatása, nevelése, gndzása az ágazati törvény szerint a megyei önkrmányzat kötelező feladata. Aznban, ha a települési önkrmányzat lát el ilyen feladatt, és arról lemnd, a megyei önkrmányzatnak a feladatt át kell vennie. Így a megyei önkrmányzatk által ellátndó kötelező közszlgáltatásk ellátásának méctékére a települési önkrmányzatk döntései jelentősen kihatnak. Az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátás biztsítása akkr képezi a megyei önkrmányzat feladatát, ha az önkrmányzati vagyn kialakításóról szóló törvényben 4 a feladat ellátásáhz szükséges vagynt az önkrmányzat a tulajdnába kapta. Az önként vállalt feladat ellátására - mivel annak vállalása a kötelező feladatk ellátását nem veszélyeztetheti - a kötelező közszlgáltatásk mértékének alakulása lényegi hatással van. A feladat és hatáskör telepítés sajátsságai mellett a megyei önkrmányzatk kialakíttt frrásszerkezetből következő szűk mzgástere, a közpnti költségvetéstől való erőteljes függősége is determinálja az önkrmányzatk feladatellátásra vnatkzó döntéseit. A években az önkrmányzati feladatk ellátásának keretet biztsító frrásszabályzás - ennek részeként az illetékbevételből és a személyi jövedelemadóból való részesedés szabályai - a megyei önkrmányzatk vnatkzásában nem váltztak: A megyei önkrmányzatk saját bevételein belül az illetékbevételek döntően az ingatlanpiac stagnálása, majd visszaesése, és egyes illetékkedvezmények bevezetése következtében - megyénként differenciált mértékben ugyan, de re általánsan visszaestek. A évben beflyt 39,2 milliárd Ft illetékbevétel a évben realizált 71,1 milliárd Ft illetékbevétel alig több mint 55%-a vlt. A kieső bevételek pótlására az önkr- 2 ötv ai 3 a Htv. 4 Az egyes állami tulajdnban lévő vagyntárgyak önkrmányzatk tulajdnba adásáról szóló évi XXXIII. törvény 6

9 BEVEZETÉS mányzati alrendszer szintjén történtek intézkedések, 2010-ben 5 milliárd Ftt, 2011-ben 1,2 milliárd Ft-t ellentételezett a közpnti költségvetés. Az illetékbevételt a megyei önkrmányzatk a saját flyó bevételeik között számlják ep. Az illetékek kivetésének és beszedésének jga december 31-ig a megyei önkrmányzatk feladata vlt. A évtől a megyei illetékhivatalk illetékbeszedési feladatait az APEH vette áf. Az önkrmányzati illetékrészesedési szabályk váltzatlank maradtak, aznban az illetékbeszedés költségeit az önkrmányzatk illetékbevételeiből átlags (a Fővársnál 4,0%-s, a megyei és megyei jgú vársi önkrmányzatnál 8,5%-s) kulcst alkalmazva vnták le. E döntés következtében azn megyei önkrmányzatk, amelyek a 8,5%-s költségnél kedvezőbb költségszint mellett látták el krábban ezt a feladatt, kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. Az önkrmányzati alrendszer személyi jövedelemadóból való részesedésének makrszintű szabályzása nem váltztt közötf. A helyi önkrmányzatkat nrmatív módn megillető 32/-s részesedés visszasztásának részletszabályai aznban a megyei önkrmányzatk számára - a reálgazdaság kedvezőtlen irányú flyamatac és az államháztartás egyensúlyi helyzetére tekintettel elrendelt krmányzati intézkedések miatt - megszrító intézkedéseket jelentettek. Összesen 17 milliárd Ft ben 10 milliárd Ft, 2010-ben tvábbi 7 milliárd Ft - szja-t vntak ki a megyei önkrmányzatk gazdálkdási köréből 8 Az átengedett személyi jövedelemadó a megyei önkrmányzatk egyik bevétele. A megyei önkrmányzatk között rendelkezésre álló frrásait a következő ábra szemlélteti: 5 A megyei önkrmányzatk illetékbevételei az önkrmányzati alrendszer saját flyó bevételeiből 2007-ben 35,9 milliárd Ft-t (61A/-t), 2008-ban 41,5 milliárd Ft-t (61J/-t), 2009-ben 36,5 milliárd Ft-t (62,5%-t), 2010-ben 25,1 milliárd Ft-t (64) /-t) tettek ki. 6 Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módsításáról szóló évi LXI. törvény 115. a, amely az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 73. -át módsíttta. 7 A megyei önkrmányzatk személyi jövedelemadó részesedése az önkrmányzati alrendszer átengedett bevételeiből 2007-ben 34,7 milliárd Ft-t (7,0%-t), 2008-ban 51,2 milliárd Ft-t (9,2%-t), 2009-ben 59,2 milliárd Ft-t (9,3%-t), 2010-ben 56,3 milliárd Ft-t (8,3%-t) tett ki. 8 A megyei önkrmányzatk szja kiegészítése hármelemű. A tételes, minden megyére egységesen meghatárztt összeg- az adtt évek költségvetési törvényeinek 4. sz. mellékletében meghatárzttak szerint ban 593 millió Ft, 2007-ben és 2008-ban egyaránt 355 millió Ft, 2009-ben 370 millió Ft vlt. Amegye népességszáma után járó kiegészítés a évi 208 Ft/fő összegről 2010-re 120 Ft/fő-re, a megyei intézmények ellátttjai után járó kiegészítés Ft/ ellátttról Ft/ ellátttra csökkent. 7

10 BEVEZETÉS 500 A me gye i önkrmányzatk bevételei (Mrd Ft) D egyéb bevételek Államháztartásan belüli átutalásk D Felhalmzási és t ő kejellegű bevételek D Állami hzzájárulásk és támgatásk 11 Átengedell bevételek Saját flyó bevételek éla teljes ítés éla teljes ítés 2g. éla teljesítés éla teljesítés A megyei önkrmányzatk saját flyó bevételeinek részaránya - amelyek főbb elemei: az intézményi térítési díjak, az illetékbevétel, a kamatbevételek - a évi összbevételen (461 milliárd Ft) belül17,9% vlt, amely 2010-re annak ellenére 20,6%-ra nőtt, hgy az összege 82 milliárd Ft maradt. Ennek ka az vlt, hgy az összbevétel a évi 461 milliárd Ft-ról 2010-re 399 milliárd Ftra csökkent. Az átengedett bevételek, amelyek a megyei önkrmányzatknál a személyi jövedelemadóból való részesedést jelentették, az összbevételen belül a évi 35 milliárd Ft-ról 56 milliárd Ft-ra nőttek. Az állami hzzájárulásk és támgatásk - amelyek főbb elemei: az ellátatti létszámhz kötődő nrmatív állami hzzájárulásk, közpntsíttt, fejezeti szinten kezelt célelőirányzatból juttattt működési és fejlesztési támgatásk - a évi 88 milliárd Ft-ról (19,1%-s részarányról) 2010-re 27 milliárd Ft-ra (6,8%-s részarányra) estek vissza. A felhalmzási és tőkejellegű bevételek - tárgyi eszközök (ingatlank és ingóságk), föld és immateriális javak, részesedések értékesítése, EU-tól átvett pénzeszközök - a évi 17 milliárd Ft-ról (3,6%-s részarányról) 2010-re 22 milliárd Ft-ra (5,4%-ra) emelkedtek. Az államháztartásan belüli átutalásk részesedése ben 178 milliárd Ft vlt év végére 34 milliárd Ft-tal csökkent, részaránya 38,6%-ról 2,6 százalékpnts csökkenés után 2010-ben 36%-ra váltztt. Ez a bevételi kategória tartalmazza az egészségbiztsítási és egyéb elkülönített állami pénzalapktól átvett frráskat. A 2010-ben e címen elszámlt bevétel144 milliárd Ft vlt. 8

11 BEVEZETÉS A megyei önkrmányzatk közpnti költségvetésből származó bevételeinek öszszege 2007-ben 400 milliárd Ft vlt, amely évre 331 milliárd Ft-ra (az időszak alatt összesen 69 milliárd Ft-tal) 17,3%-kal csökkent. Az egyéb, pénzmaradványból, vállalkzási bevételekbőt államháztartásen kívülről származó átutaláskból, a hitelekbőc a hsszú és rövid lejáratú értékpapírk értékesítéséből származó bevételek részesedése a évek visznylatában 13,3%-ról17,1%-ra emelkedett. Ez utóbbiak évi beszámló szerinti összevnt teljesítése 68 milliárd Ft vle. Mindezeket figyelembe véve 2007 és 2010-ben a megyei önkrmányzatk frrásösszetételének megszlását az alábbi ábra szemlélteti: A megyei önkrmányzatk évi frrásainak megszlása (/a-ban) D saját flyó bevételek lj átengedett bevételek 14,1 D állami hzzájárulásk és támgatásk felhalmzás i és tókejellegú bevételek évi 3, évi 5,4 állarrlláztartásn belüli átutalásk egyéb bevételek Annak ellenére, hgy a megyei önkrmányzatk kötelezően ellátndó feladataikat hez képest kevesebb intézményben, csökkenő fglalkztattti létszám mellett végezték 10, a jelentős bevételkiesést a - szervezési intézkedések hatására - csökkenő ráfrdításk nem tudták kmpenzálni. Az ellátttak száma - aszciális, gyermekvédelmi ágazat bentlakáss elhelyezést nyújtó intézményeit kivéve - eltérő mértékben ugyan, de minden ágazatban évről évre csökkent, amely a fajlags hzzájárulásk csökkenésével együtt a nrmatív állami hzzájárulás arányának visszaeséséhez vezetett. A as időszakra meghirdetett, vissza nem térítendő EU-s fejlesztési frráskhz való hzzájutás lehetősége felerősítette az önkrmányzati alrendszer fejlesztési igényeit. A fkztt fejlesztési tevékenység a felhalmzási bevételek és kiadásk egyensúlyának megbmlásán 11 túl a jelentkező jövőbeni fenn- 9 Az egyéb bevételek összege közötteltérő módn váltztt, 2007-ben 61 milliárd Ft vlt, 2008-ban 52 milliárd Ft-ra, 2009-ben 28 milliárd Ft-ra esett vissza, majd 2010-ben ismét - 68 milliárd Ft-ra - emelkedett. 10 a BM által 2010 decemberében elvégzett felmérés adatai szerint 11 Az önkrmányzati alrendszerben - az éves zárszámadási törvényjavaslatk általáns indklása, X. Helyi önkrmányzatk gazdálkdása fejezet szerint- a felhalmzási bevételek és kiadásk egyenlege 2007-ben 142A milliárd Ft, 2008-ban 112,3 milliárd Ft, 2009-ben 234,5 milliárd Ft hiányt mutattt. 9

12 BEVEZETÉS tartási kötelezettség miatt tvább terhelhetik az önkrmányzatk költségvetését. A megyei önkrmányzatk felhalmzási és működési célú pénzintézeti és szállítói kötelezettségeinek állmánya a vizsgált időszakban erőteljesen növekedett. A hsszú lejáratú kötelezettségek alakulását a következő ábra szemlélteti: Hsszú lejáratú kötelezettségek u: "E (lj.e ~'5'-{: iir D 1.3. beruházási és fejlesztési célú hitelek 1.2. tartzásk működési célú kötvénykibcsátásból D 1.1. tartzásk fejlesztési célú kötvénykibcsátásból A hsszú lejáratú kötelezettségek mellett az időszakban a évi 22 milliárd Ft-ról 24 milliárd Ft-ra (8,8%-kal) növekedett az áruszállításból származó szállítói kötelezettségek állmánya. A mérlegben kimutattt kötelezettségek állmánya mellett az elhasználódtt eszközök pótlására frrást biztsító amrtizációs (felújítási) alap képzésének 12 elmaradása tvábbi prblémákat vetít előre. A megyei önkrmányzatk beszámlójelentéseinek összegzése szerint ben még az elszámlt értékcsökkenés 90%-ának megfelelő összeget frdítttak felújítási célkra, 2009-ben ez az arányszám már csak 16,5% vlt. Ez maga után vnta a feladatellátást kiszlgáló tárgyi eszközök állagának erőteljes rmlását. Az ÁSZ a évi ellenőrzési tervében a 43. számú, az " Önkrmányzatk gazdálkdási rendszerének ellenőrzése" részeként egy időben, egymással párhuzamsan tekinti át és elemzi az önkrmányzati alrendszer középszintjét jelentő 19 megyei önkrmányzat pénzügyi helyzetét. A gazdálkdás szabályszerűségét az ÁSZ előző évek srán ellenőrizte a megyei önkrmányzatknál is, ezért jelen vizsgálatunk erre nem tér ki. A jelentés a megyei önkrmányzatk sajáts feladatellátási és frrásszabályzási helyzetére tekintettel a megyei önkrmányzatk pénzügyi helyzetét, illetve az ezzel összefüggő krábbi ÁSZ javaslatk megvalósítását mutatja be. 12 Erre a jelenlegi szabályzási környezetben nem kötelezi semmilyen előírás az önkrmányzatkat 10

13 BEVEZETÉS Az ellenőrzés a január l március 31. közötti időszakt ölelte fel. A vizsgálat jgszabályi alapját július l-je előtt az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3), (5), (6) és (9) bekezdéseiben, az ötv. 92. (l) bekezdésében és az Áht (3) bekezdésében, július l-jét követően az Állami Számvevőszékről szóló évi LXVI. törvény l. (3) bekezdésében, az 5. (2)-(6) bekezdéseiben és az Áht. 120/A. (l) bekezdésében fglalt előírásk képezték. Bács-Kiskun Megye rszágs és régión belül elfglalt helyzetét december 31-én az alábbi mutatók szemléltetik (a megyei jgú várskkal együtt): Index: az előző év azns időszak (időpntja)=100,0 Bács- Dél- Mutató megnevezése Kiskun Alföldi Országs me gye régió Népesség száma (ezer fő)* Népesség váltzás indexe (/) 99,2 99,2 99,7 Az ipari termelés vlumenindexe (/) 111,0 107,4 110,7 Egy laksra jutó ipari termelési érték (ezer Ft) 1231,1 1135,2 2044,4 Ezer laksra jutó vállalkzásk száma (db) A beruházásk egy laksra vetített teljesítményértéke (millió Ft) 148,3 171,6 304,7 Fglalkztatási arány (/) 48,2 48,1 49,5 Munkanélküliségi ráta (/) 10,0 10,3 10,8 Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete (Ft) Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresetének indexe (/) ,9 107,0 106,9 *Ebből Kecskemét Megyei JgúVárs népessége lll ezer fő. A táblázatban feltüntetett adatk azt jelzik, hgy a gazdaság helyzetét reprezentáló egyes mutatók- az egy laksra jutó ipari termelési érték, a beruházásk egy laksra vetített teljesítményértéke, a fglalkztatási arány, az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete - tekintetében elmarad az rszágs jellemzőktől, ugyanakkr a Dél-Alföldi régión belül elfglalt helyzete kedvezőbb képet mutat. Amegye munkanélküliségi mutatója az rszágs értéknél 0,8 százalékpnttal, az ipari termelés váltzása a régiósértéknél 3,6 százalékpnttal, valamint az rszágs értéknél 0,3 százalékpnttal kedvezőbb. A megyében 119 települési- l megyei jgú vársi, 22 vársi, 7 nagyközségi és 89 községi- önkrmányzat működött. ll

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK..,,,,,.., I. OSSZEGZO MEGALLAPITASOK, KOVETKEZTETESEK, JAVASLATOK A Bács-Kiskun Megyei Önkrmányzat - adatszlgáltatása szerint ben millió Ft költségvetési kiadásából 98,4%-t kötelező feladatai ellátására frdíttt. Az Önkrmányzat önként vállalt feladatai a szórakztató és szabadidős tevékenységhez, egyes idegenfrgalmi, turisztikai, kiadvány szerkesztési, kmmunikációs szlgáltatásk szervezéséhez kapcslódtak, valamint támgatást nyújt civil szervezetek, alapítványk működéséhez összesen 401 millió Ft összegben. A kötelező és az önként vállalt feladatk körét az SzMSzben felsrlták. Az Önkrmányzat kötelező és önként vállalt feladatait december 31-én a Hivatallal és 27 költségvetési szervvel, illetve 3 többségi tulajdnú gazdasági társasággallátta el, a évi 87-hez képest a évben 9-el több, összesen 96 telephelyen működtek. A költségvetési intézményként működő Kórház mel- lett öt intézmény szciális és gyermekvédelmi, ll intézmény közktatási, négy intézmény közművelődési és közgyűjteményi, kettő intézmény művészeti és kiadói, négy intézmény egyéb (turisztikai, csillagvizsgálói, gazdasági ellátói) feladatt láttt el. Az Önkrmányzatnak hárm többségi részesedésű gazdasági társasága van, amelyek közül kettő önként vállalt feladatt láttt el és egyet a kéményseprés kötelező feladat ellátására alapítttak. Az intézmények száma a évek között hárm szciális intézmény megszüntetése következtében alakult ki. A flyó költségvetés egyenlege a években frrástöbbletet mutattt, a évben frráshiány keletkezett. A években a működési megtakarításk fedezték a tárgyévben jelentkező törlesztési kötelezettségeket, így az Önkrmányzat pénzügyi kapacitása (nettó működési jövedelme) pzitív értékű vlt. A évben a nettó működési jövedelem negatív (-761 millió Ft) vlt, amit a flyó bevételek és kiadásk különbségének csökkenése kztt. A CLF módszer szerinti évi működési frráshiány kialakulásában az játsztt szerepet, hgy az Önkrmányzat legfőbb bevételi frrásai- a jgszabályi kedvezmények bővülése és az ingatlanfrgalm visszaesése következményeként az illetékbevétel, valamint a közpnti frráskivnás hatására az átengedett szja és az állami támgatásk- csökkentek. A években az Önkrmányzat felhalmzási költségvetésének egyenlege flyamatsan negatív összegű vlt, így között összesen 4459 millió Ft felhalmzási frráshiány keletkezett. A pénzügyi egyensúly fenntartása külső frrásk bevnásával vlt biztsítható. A években 76 millió Ft hitelt törlesztettek. Az adósságszlgálat, tvábbá a felhalmzási frráshiány között 4535 millió Ft-t tett ki, amelyre az időszakban képződő 1635 millió Ft működési megtakarítás 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK (működési jövedelem), valamint a rendelkezésre álló 4951 millió Ft pénzkészlet szlgált fedezetül. Az Önkrmányzatnál az illetékbevétel 2010-re a évi 2599 millió Ft-ról (54,2%-ára) 1408 millió Ft-ra csökkent. Az átengedett szja és az állami támgatásk együttes összege a közpnti támgatás csökkentésen túl a feladat váltzás hatását is figyelembe véve kevesebb lett, 2010-ben 4368 millió Ft vlt, a évi 83%-a. Az OEP támgatás összege a évi millió Ft-ról a évre ll 927 millió Ft-ra (10, l %-kal) növekedett. Az egyéb saját bevételek emelkedése ellensúlyzta a kieső frráskat, az egyéb saját bevételek évről évre közel másfélszeresére 1331 millió Ft-tal emelkedtek. A évben az intézményi működési bevételek 918 millió Ft-tal haladták meg a évi ténylegest az intézményi térítési díjak, bérleti díjak, tanflyami díjak emelkedése miatt. A működési kiadásk 2007-ről 2010-re 8,9%-kal1915 millió Ft-tal nőttek. Az Önkrmányzat a Kórház működéséhez 853 millió Ft, a fejlesztéséhez 493 millió Ft támgatást nyújttt között. Az intézmények teljesített működési kiadásai - a Kórház nélkül ben 9674 millió Ft-t tettek ki (az összes működési kiadás 45%-át), amely 2010-re 9617 millió Ft-ra csökkent (az összes működési kiadás 41,1 %-ára). A működési és felhalmzási kiadáskn belül a felhalmzási kiadásk sulya 2406 millió Ft-ról (10, l %-ról), 1775 millió Ft-ra (7%-ra) csökkent. Az aktív pályázati tevékenység eredményeként között millió Ft bekerülési költségű beruházást flytattt, illetve indíttt el az Önkrmányzat. Az Önkrmányzat pénzintézeti kötelezettségeinek állmánya a könyvviteli mérlegadatk szerint december 31-ről december 31-re 266 millió Ft-ról 9097 millió Ft-ra nőtt. A vizsgált időszakban adósságszlgálatra az Önkrmányzat 153 millió Ft-t és l CHF-t teljesített. A kötvényből származó frrásk befektetéséből realizált kamatbevétel között 1589 millió Ft vlt. Az Önkrmányzat likviditása érdekében a évben 365 napn keresztül vett igénybe flyószámlahitelt, melynek átlags napi állmánya 763 millió Ft vlt. Az Önkrmányzat év végi pénzintézeti kötelezettségéből 7325 millió Ft (80,5%) fejlesztési célú kötvények kibcsátásából, 441 millió Ft (4,8%) fejlesztési célú hsszú lejáratú hitelekből, valamint 1330 millió Ft (14,7%) a költségvetési év végén ki nem egyenlített flyószámlahitelből keletkezett. Ezek miatt az Önkrmányzatnak a években 152 millió Ft, CHF tőketörlesztést és kamatt kell teljesítenie. Az Önkrmányzat év végi szállítói tartzása 1623 millió Ft (ebből lejárt 162 millió Ft), és egyéb kiadás elmaradása nem vlt. A évi összes (pénzintézeti és szállítói) kötelezettség teljesítésére fedezetként csak a évi 3728 millió Ft pénzmaradvány vehető figyelembe. 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2013-tól a tvábbi évekre szóló jelenleg ismert pénzintézeti kötelezettségek a következők: 3456 millió Ft, CHF. Ezekre figyelembe vehető frráskat az Önkrmányzat eredetileg nem tervezte meg, pótlólags jelzése szerint 8139 millió Ft jelzálgjggal nem terhelt ingatlanvagyn értékesítése és a saját bevétel szlgál erre. Ez a vagyn értékesíthetősége nehézségeit és a működés elsődlegességét figyelembe véve tervezhetetlen. A pénzintézeti kötelezettségvállalásból származó frrásk felhasználási céljait meghatárzták, aznban a Közgyűlési előterjesztések nem tartalmazták a kötelezettségvállalásk visszafizetési frrásait, a teljes futamidő várható kamat- és tőkefizetési kötelezettségeit, az árflyam- és kamatkckázatk, az adósságszelgálati krlát bemutatását. Az adósságt keletkeztető kötelezettségvállalással megvalósíttt felhalmzási kiadásk esetleges bevételt növelő, illetve kiadást csökkentő vnztát vizsgálták, ugyanakkr a fejlesztéshez, felújításhz vállalt kötelezettségek visszafizetési frrásaként nem nevesítették. Az Önkrmányzat nem rendelkezett hsszú távú likviditási stratégiával. Az Önkrmányzat nem vizsgálta, hgy az elhasználódtt eszközök pótlása milyen kötelezettséget jelent a számára. A felújításkra, az eszközök pótlására az Önkrmányzat pénzügyi lehetőségének a függvényében, elsősrban az intézmények működőképességének biztsítása, illetve a szakhatósági előírásk betartása érdekében került sr. A években a tárgyi eszközök után 6031 millió Ft összegű értékcsökkenést számlt el, felújításra 657 millió Ft-t (10,9%) frdíttt. A végrehajttt kiadáscsökkentő intézkedések a feladatellátás racinalizálását, az Önkrmányzat pénzügyi helyzetének javítását célzták. Az intézményátszervezések, a feladatváltzásk, valamint a takarékssági intézkedések hatásaként a években - az Önkrmányzat kimutatása szerint - együttesen 1114 millió Ft kiadási megtakarítás keletkezett, melyből 165,7 millió Ft, 14,9% az álláshely megszüntetések következtében jelentkezett. A Hivatalnál és az intézményeknél között 283 álláshelyet szüntettek meg, amelyből 170 fő, 60% ágazati szakmai, 113 fő, 40% intézményüzemeltetéshez, fenntartáshz, gazdasági ügyek intézéséhez kapcslódó álláshely vlt. Az Önkrmányzat bevétel növelési lehetőségei a finanszírzási rendszer váltzása miatti frráscsökkenés következtében krlátzttak vltak. A bevételnövelésre irányuló intézkedések - amelyek számszerűsített összege az Önkrmányzat kimutatása szerint a években 123,2 millió Ft vlt- a térítési díjak, bérleti, tanflyami díjak emeléséhez kapcslódtak. A bevételnövelésre irányuló intézkedések számszerűsített összegét az intézményeknél mutatták ki. Az intézményi feladatk racinalizálásáról, integrációjáról a Közgyűlés döntött. Az ezekhez készített előterjesztésekben a tervezett intézkedések indkait bemutatták, a várható eredményeit aznban nem számíttták ki és az átszervezések, a takarékssági intézkedések szakmai feladatellátásra gyakrlt hatását célzttan nem vizsgálták. 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az utóellenőrzés a pénzügyi egyensúly javítására tett egy szabályszerűségi és egy célszerűségi javaslat teljesítésének vizsgálatára terjedt ki. A szabályszerűségi javaslat arra vnatkztt, hgy a költségvetési rendeletekben a költségvetés bevételi és kiadási főösszegének megállapítása az Áht. előírásaszerint finanszírzási célú pénzügyi műveletek bevételei és kiadásai nélkül történjen, míg a célszerűségi javaslat a számvevőszéki jelentés Közgyűlés általi megtárgyalására és a feltárt hiánysságak érdekében határidők és felelősök megjelölésével, intézkedési terv készíttetésére vnatkztt. Az Önkrmányzatnál a javaslatkat hasznsíttták. Az Önkrmányzat pénzügyi helyzetét összegezve a következők emelhetők ki: Az önkrmányzati bevételt csökkentő közpnti intézkedések hatását az ellenőrzött időszakban részben egyenlítette ki az Önkrmányzat kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedéseinek eredménye. A ben átvett ktatási intézmény fenntartása alapvetőerr nem beflyáslta az Önkrmányzat működési kckázatát. A beruházásk saját frrásai biztsítttak. A működési célú kiadásai finanszírzására flyamatsan és növekvő mértékben vett igénybe az Önkrmányzat 2007 és 2010 között flyószámlahitelt, valamint használt fel kötvénykamatt A hsszú lejáratú kötelezettségek finanszírzásának évet követő frrásait az Önkrmányzat nem tervezte meg. Mindezek alapján az Önkrmányzat gazdáikadását a pénzügyi kckázatk rövidtávn nem veszélyeztetik. A feladatk és frrásk közötti egyensúly megteremtésére irányuló közpnti döntések, a megyei önkrmányzatk knszlidációjára, az intézmények átvételére vnatkzó törvényjavaslat elfgadása új feltételeket teremtett. A hatékny és eredményes gazdálkdás, a pénzügyi egyensúly fenntarthatósága aznban tvábbi helyi intézkedéseket igényel. Az Állami Számvevőszékről szóló évi LXVI. törvény 33. (l) bekezdésében fglaltak értelmében a jelentésben fglalt megállapításkhz kapcslódó intézkedési tervet köteles az ellenőrzött szervezet vezetője összeállítani és azt a jelentés kézhezvételétől számíttt harminc napn belül az ÁSZ részére megküldeni. Amennyiben az intézkedési tervet határidőben nem küldi meg a szervezet, vagy az tvábbra sem elfgadható, az ÁSZ elnöke a hivatkztt törvény 33. (3) bekezdés a)-b) pntjaiban fglaltakat érvényesítheti. A 2011 májusában lezárult helyszíni ellenőrzés tapasztalatai alapján - figyelembe véve az Önkrmányzat észrevételeit és a saját hatáskörben tett intézkedéseit- az alábbi javaslatkat tette az ÁSZ: a Közgyűlés elnökének: l. tájékztassa a Közgyűlést rendszeresen a pénzügyi helyzetről, azn belül a kötelezettségállmány alakulásáról, a feltételekben bekövetkező váltzáskról, az adósságt keletkeztető kötelezettségek teljesítési feltételeirőllegalább 3 éves kitekintéssel; 2. terjesszen - feltételek rmlása esetén - a Közgyűlés elé cselekvési tervet a szükséges - üzemgazdasági számításkkal alátámaszttt - bevételnövelő, kiadáscsökkentő, beruházásk és más kötelezettségek felülvizsgálatát, tartalékk képzését, méretgazda- 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGMLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ságs intézményi struktúrát eredményező döntések meghzatala érdekében, a pénzügyi, működés egyensúly mielőbbi biztsítása és fenntarthatósága céljából; 3. gndskedjn róla, hgy a jövőben az adósságt keletkeztető kötelezettségvállaláskról szóló közgyűlési döntéseket megalapzó előterjesztések tartalmazzák a várható kamat-, egyéb költség és tőkefizetési kötelezettségeit, legalább 3 éves kitekintéssel a várható kamat és árflyamkckázatk bemutatását, és kezelésének lehetőségeit; 4. gndskedjn a pénzintézeti kötelezettségek finanszírzási lehetőségeinek számbavételéről, és arra frrásk biztsításáról; 5. mutassa be a Közgyűlésnek az éves költségvetési előterjesztésekben az értékcsökkenési leírás összegét, és ezzel arányban az elhasználódtt eszközök pótlásának frrásigényét és lehetőségét. 16

19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK,,,, II. RESZLETES MEGALLAPITASOK l. Az ÖNKORMÁNYZAT KÖTELEző És önként VÁLLALT feladatai Az Önkrmányzat évi beszámlója szerint költségvetési kiadásainak 98,4%-át millió ft-t a kötelező, 1,6%-át 401 millió ft-t önként vállalt feladatk ellátására frdíttt. A évi tervadatk alapján az önként vállalt feladatkra az összes költségvetési kiadásból 396 millió Ft 1,3% juttt, ami 0,3 százalékpnttal kevesebb, mint az előző évben. Az adatk az Önkrmányzat nyilatkzatán alapulnak. Az Önkrmányzat önként vállalt feladatai a szórakztató és szabadidős tevékenységhez, idegenfrgalmi, turisztikai, kiadvány szerkesztési, kmmunikációs szlgáltatásk szervezéséhez kapcslódnak, valamint támgatást nyújt civil szervezetek, alapítványk működéséhez. A kötelező és az önként vállalt feladatk körét az SzMSz-ben felsrlták. Az Önkrmányzat éves költségvetési kiadásainak szerkezetét tekintve 2010-ben a járulékkkal növelt személyi juttatásk és dlgi kiadásk 22,2 milliárd Ft összegén belül meghatárzó arányt 13-13,7 milliárd Ft-t, 61,7%-t- a Kórháznál elszámlt kiadásk jelentették. Szciális és gyermekvédelmi célkra 3,3 milliárd Ft-t, 14,9%-t, ktatási célkra 2,9 milliárd Ft-t, 13,1%-t, közművelődési feladatkra l milliárd Ft-t, 4,5%-t, igazgatási és egyéb nem kiemelt ágazati feladatkra 1,3 milliárd Ft-t, 5,8%-t frdítttak. A szciális és gyermekvédelmi feladatkat ellátó öt intézmény kiadáskból való részesedése 14,9%, a ll közktatási intézményé 13,1% vlt. A közművelődési, levéltári, közgyűjteményi szlgáltatásk ellátását 4 intézmény biztsíttta, kiadási arányuk mindössze 4,5%, az igazgatási és egyéb ágazathz srlható személyi és dlgi kiadásk részaránya 5,8% vlt. A évben a közktatási feladatk kiadásait 48,7%-ban, valamintaszciális és gyermekvédelmi feladatk kiadásait 57,9%-ban finanszírzta nrmatív költségvetési támgatás 1418 millió Ft, illetve 1933 millió Ft összegben. 13 Az Önkrmányzat járulékkkal növelt személyi és dlgi kiadásainak ágazatnkénti megbntása a BM részére készített, december 31-i adatkkal kiegészített adatszlgáltatás kigyűjtéséből származik. 17

20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A évi személyi, járulék és dlgi kiadásk ágazatnkénti megszlása Adatk mft-ban 11 egészségügyi 11 közktatási D szciális és gyerrrekvédelni D közrrűvelődési 11 igazgatási és egyéb A évi önkrmányzati kiadásk 87,1 %-a az intézmények ( millió Ft), a többi a Hivatal költségvetésében szerepelt. A Hivatal költségvetéséből (3264 millió Ft) a személyi és dlgi kiadásk 20%-kal (654 millió Ft), a beruházásk, felújításk 37%-kal (1207 millió Ft), a különböző megyeplitikai feladatkhz, szervezetek támgatásáhz, finanszírzási tételekhez kapcslódó kiadásk 43%-kal (1403 millió Ft) részesültek. Az Önkrmányzat kötelező és önként vállalt feladatait december 31-én a Hivatallal és 27 költségvetési szervvel, illetve 3 többségi tulajdnú gazdasági társasággal látta el. Az Önkrmányzat által fenntarttt költségvetési szervek közül 12 önállóan működő és gazdálkdó, 16 önállóan működő költségvetési szerv, az intézmények alapító kirataik szerint (a évi 87 -hez képest a évben 9-el több) összesen 96 telephelyen működtek. Az Önkrmányzat feladatait decemberben az alábbi intézménystruktúrávallátta el: egészségügyi feladatkat egy kórház láttt el; szciális és gyermekvédelmi feladatkat öt intézmény végzett (négy szciális és egy gyermekvédelmi intézmény); közktatási feladatt ll intézmény láttt el (egy pedagógiai szakszlgálat, egy szakképző iskla, egy alapfkú művészetktatási intézmény, nylc sajáts nevelési igényű, fgyatéks gyermeket ktató-nevelő intézmény); közművelődési és közgyűjteményi feladatkat végzett négy intézmény (könyvtár, levéltár, múzeum, közművelődési intézet), művészeti és kiadó tevékenységet végzett két intézmény (FORRÁS Kiadó, nemzetközi zmáncművészeti alktóműhely); igazgatási feladatkat láttt el a Hivatal; 18

21 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK egyéb feladatkat négy intézmény láttt el (egy intézmény gazdasági ellátó szervezetként működött, a Könyvtár és a Kórház kivételével a kecskeméti székhelyű intézmények, illetve a kiskunfélegyházi Göllesz Viktr Általáns Iskla pénzügyi-gazdasági feladatait látta el, a többi hárm intézmény a csillagvizsgáló intézet, a Veránka szigeti üdülő, valamint a balatnlellei üdülő és tvábbképzési intézet). Az Önkrmányzat a megye területén a pedagógiai szakmai szlgáltatási feladatk teljes körű ellátására a COMMITMENT Köznevelési Kht-vel kötött megbízási szerződést. Az egyes ágazatk kötelező mutatók jellemzik: feladatellátását december 31-én az alábbi Megnevezés közktatás szciális és egészség- kultúra gyermek- ügy és sprt védelem Az ágazatban fglalkzta tttak száma (fő) Az ágazat intézményeiben ellátttak összesen (fő) Fekvőbeteg ellátás férőhe lyeinek száma (db) Az Önkrmányzat hárm többségi részesedésű gazdasági társasága közül kettő - a Nemzetközi Kerámia Stúdió Nnprfit Kft., valamint a Bács Kiskun Megyei Turisztikai Közhasznú Nnprfit Kft.- az Önkrmányzat kizárólags tulajdna, a FILANTROP Környezetvédelmi és Fűtéstechnikai Nnprfit Kft-ben 80,4%-s tulajdni részesedéssei rendelkezik: a Bács-Kiskun Megyei Nemzetközi Kerámia Stúdió Kht. a évben alakult át nnprfit Kft-vé. A társaság önként vállalt feladatként látja el a megye kerámia művészeti kulturális tevékenységének támgatását és fejlesztését, ennek érdekében a pályakezdő fiatal és krtárs hazai és nemzetközi alktóművészek szakmai fejlődését segíti azzal, hgy a kutató és útkereső alktó munkáhz szakmai műhelyt és szakmai segéderőt biztsít, szakmai előadáskat, kiállításkat szervez; a Bács-Kiskun Megyei Turisztikai Közhasznú Nnprfit Kft-t az Önkrmányzat a évben alapíttta, a társaság a tevékenységéta évben kezdte meg. A társaság önként vállalt feladatként látja el az üdülési és egyéb átmeneti szálláshely szlgáltatást; a FILANTROP Környezetvédelmi és Fűtéstechnikai Nnprfit Kft. közhasznú társaságból alakult át a évben, jgelődje 1995-ben alakult. A Társaságnak 44 önkrmányzat a tagja, a társaság kötelező feladatként látja el a kéményseprést. A többségi tulajdnú gazdasági társaságk mellett az Önkrmányzat 10-50% közötti részesedéssei rendelkezik a következő gazdasági társaságkban: a Fgathajtó VB Kecskemét Kft-ben 33,3%-s, a Kalcsavíz Kft-ben 26,8%-s, a Tör- 19

22 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK ténelmi Témapark Kft-ben 25%-s, a Dél-Kelet Magyarrszági Irda Nnprfit Kft-ben 20%-s, a Bács-Szakma Szakképzés-fejlesztési és Szervezési Nnprfit Kiemelkedően Közhasznú Zrt-ben 18,4 %-s, a Kecskeméti Animációs Filmgyártó és Frgalmazó Kft-ben 13,8%-s, a DKMT Duna-Körös-Mars-Tisza Eurórégiós Fejlesztési Ügynökség Nnprfit Közhasznú Kft-ben 11,3%-s részesedéssei rendelkezik. Az Önkrmányzat 10% alatti részesedéssei rendelkezik hárm gazdasági társaságban: a BÁCSVÍZ Rt-ben 5,69%, a Bajavíz Kft-ben és a Kőrösvíz Kft-ben 0,3-0,3%. A felszámlás alatt álló Kisbugaci Vasút Kht-ban az Önkrmányzat - a évi zárszámadási rendeletben kimutatttak szerint - 16,67%-s tulajdni hányaddal rendelkezett. Az önkrmányzati feladatellátásban az intézmények és gazdasági társaságk mellett egyéb szervezetek, valamint szlgáltatási szerződéssel kiszervezett/kiszerződött intézményi ellátásk - a pedagógiai szakmai szlgáltatásk kivételével - nem működtek. Az Önkrmányzat szeptember l-jétől Kiskunfélegyháza Várs Önkrmányzatától egy gyógypedagógiai nevelést, ktatást végző általáns isklát fős tanulói és két szciális intézménytl 5 50 fős ellátatti létszámmal átvett, és a "Harmónia" Szenvedélybetegek Otthna Országs Módszertani Közpntba integrálta, tvábbá hárm szciális intézményt megszüntetett 16 Az Önkrmányzat január l-jétől a Nevelési Tanácsadó és április 15-től a Pedagógiai Intézet működtetését megszüntette, illetve január l-jétől- jgszabályi kötelezettség alapján- a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizttságat megalapíttta. 2. PÉNZÜGYI EGYENSÚLYI HELYZET ALAKULÁSA 2.1. A működési és felhalmzási egyensúly alakulása A hagymánys költségvetési szerkezet helyett az önkrmányzat pénzügyi helyzetét a CLF módszerrel mutatjuk be, amelyben jbban elkülönülnek a vagynnal kapcslats bevételek és kiadásk a feladatkkal kapcslats közvetlen működtetési bevételektől és kiadásktól A módszer következetesen elkülöníti a flyó és a felhalmzási költségvetés bevételeit és kiadásait, azk költségvetési egyenlegeit A tárgyévi pzíciók meghatárzása érdekében a figyelembe vett saját flyó bevételek, valamint saját felhalmzási bevételek nem tartal- 14 A Közgyűlés a 128/2007. (VI. 29.) számú határzatával döntött a Kiskunfélegyházi Göllesz Viktr Általáns Iskla, Speciális Szakiskla és Egységes Pedagógiai Szakszlgálat augusztus 31-ével történő átvételéről Kiskunfélegyháza Várs ÖnkrmányzatátóL 15 A Közgyűlés a 173/2007. (IX. 28.) számú határzatával döntött január l-jétől Kiskunfélegyháza Várs Önkrmányzatától a Szivárvány Személyes Gndskdást nyújtó Intézmény szenvedélybetegek tthna telephelyének, valamint a Fgyatéks Személyek Otthna átvételéről 16 A Közgyűlés a 170/2007. (IX. 28.) számú határzatával döntött a "Naprafrgó" Ápló-Gndzó Otthn, a Szaksíttt Szciális Otthn, és a "Kék Duna" Apló-Gndzó Otthn és Lakótthn megszüntetéséről 20

23 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK mazzák az előző évi pénzmaradványk felhasználásából származó pénzfrgalm nélküli bevételeketi 7 A bevételek és kiadásk besrlása általáns közgazdasági meggndláskn alapul, amely testet ölt az SNA statisztikai módszertanában is. Flyó tételek alatt értjük azkat a bevételeket és kiadáskat, amelyek az önkrmányzat vagyni helyzetét autmatikusan nem váltztatják. A bevételi ldaln ilyenek az adók, az illeték, az áfa bevételek és visszatérülések, a hzamk és kamatk, a költségvetési támgatásk, az egyéb saját bevételek, valamint a működési célra átvett pénzeszközök és kaptt támgatásk. A flyó kiadásk közé tartznak a szlgáltatásk nyújtásával kapcslats működési kiadásk, a kamatkiadásk, valamint a működési célú transzferkiadásk 18 A felhalmzási vagy tőke tételek módsítják az önkrmányzat vagyni helyzetét A privatizációs bevételek, az immateriális javak és tárgyi eszközök, valamint a részesedések értékesítése csökkentik, a fizikai beruházásk és a pénzügyi befektetések növelik a vagynt. A pénzfrgalmi bevételek és kiadásk nem tartalmazzák a követelések elengedése miatt könyvelt tételeket, mivel ezek egymást kiltó, technikai jellegű elszámlási műveletek. A flyó költségvetés egyenlege, a működési jövedelem megmutatja, hgy az önkrmányzat éves flyó bevétele fedezetet biztsít-e a kötelező és önként vállalt feladatellátáshz kapcslódó éves flyó kiadására. A működési jövedelem negatív értéke pénzügyileg fenntarthatatlan helyzetet jelez. A mutató pzitív étéke megtakarítást mutat, amely frrásul szalgálhat az önkrmányzat fennálló kötelezettségei megfizetéséhez, valamint fejlesztéseihez. A felhalmzási költségvetés pzitív értéke felhalmzási többletet mutat, amely a jövőbeni fejlesztések frrását biztsíthatja. Amennyiben a flyó költségvetési hiány finanszírzása a felhalmzási többletből történik, ez szűkebb értelemben vagynfelélésnek tekinthető. Amennyiben a felhalmzási költségvetés megtakarítása fejlesztési célú hitelek, kötvények adósságszlgálatát finanszírzza váltzatlan vagyntömeg mellett, a krábban megelőlegezett tőkebevételek valós realizációjának tekinthető. A felhalmzási deficit által generált finanszírzási igény önmagában nem jár pénzügyi kckázattal, a pénzügyileg fenntartható beruházáskhz kapcslódó kötelezettségvállalás (adósságszlgálat) előrelátó, tudats költségvetési gazdálkdással teljesíthető. A módszer a pénzügyi kapacitás (más néven a nettó működési jövedelem) fgalmát helyezi a középpntba. Az adós hitelfelvételi képessége, hsszú távú fizetőképessége vagy bnitása a pénzügyi kapacitással, ezen belül is a nettó működési jövedelemmel jellemezhető. A nettó működési jövedelem negatív értéke az egyes költségvetési években jelentkező adósságszlgálat túlztt mértékére utap 9 A nettó működési jövedelem negatív értékének felhalmzási többletből, vagy tvábbi hitelből történő finanszírzása pénzügyileg nem fenntartható gaz- 17 A költségvetési években kialakuló hiány finanszírzása az előző években képzett tartaiékek felhasználásával is történhet. 18 Transzferkiadásknak azkat a flyó és felhalmzási tételeket nevezzük, amelyeket nem az adtt önkrmányzat használ fel szlgáltatásnyújtásra (pl.: ellátttak pénzbeni juttatásai, átadtt pénzeszközök, garancia- és kezességvállalásk stb.). 19 Kivéve, ha annak finanszírzására a krábbi években képzett tartalékk fedezetet nyújtanak. 21

24 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK dálkdást vetít előre. A pzitív értéket mutató nettó működési jövedelem fejlesztési kiadásk fedezetét biztsíthatja, illetve a flyamatsan, évenként képződő pzitív nettó működési jövedelemből meghatárzható a jövőben vállalható, teljesíthető éves adósságszlgálat, ily módn az a hitelösszeg, amely - a többi tényezőt, feltételt adttnak tekintve -visszafizetési kckázat nélkül felvehető. A CLF módszer alapján a pénzügyi kapacitás mértéke az önkrmányzat összevnt, nettósíttt, a közpnti infrmációs rendszerbe a MÁK-n keresztül leadtt éves költségvetési beszámlójának 80-as űrlapjában szerepeltetett adatk alapján került meghatárzásra. A közötti időszakban az Önkrmányzat CLF módszer szerint besrlt kiadásainak és bevételeinek főbb jgcímek szerinti alakulását a jelentés 2/a. számú nielléklete tartalmazza. Az Önkrmányzat bevételeinek és kiadásainak alakulását részletesen a hatálys számviteli előírásk szerint készült, összevnt éves költségvetési beszámlók adataira alapzva mutatjuk be. A bevételek és kiadásk működési, valamint felhalmzási jgcímekre történő elkülönítését az éves költségvetési beszámlók, a zárszámadási rendeletek, tvábbá - amely jgcímek 20 esetében erre más lehetőség nem vlt - az Önkrmányzat adatszlgáltatása szerinti megbntás alapján végeztük el. A bevételek elemzése srán figyelembe vettük a krábbi években keletkezett pénzmaradvány felhasználásából származó pénzfrgalm nélküli bevételeket is. A közötti időszakban az Önkrmányzat bevételeinek és kiadásainak, tvábbá adósságszlgálatának alakulását a jelentés 2/b. számú melléklete tartalmazza. 20 Az előző évi maradvány visszafizetésének, az előző évi pénzmaradvány átadásának és átvételének, a kamatkiadásknak, az egyéb pénzfrgalm nélküli kiadásknak, a hzam- és kamatbevételeknek, az átengedett adóknak, a költségvetési támgatásknak, tvábbá az előző évi pénzmaradvány igénybevételének működési és felhalmzási részre történő megsztásáhz az Önkrmányzat által szlgáltattt adatkat vettük figyelembe. 22

25 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK CLF módszer szerinti önkrmányzati adatk ezer Ft Megnevezés Flxó bevételek Flyó kiadásk Működési jövedelem l Nettó mú1<ödési jövedelem l = működési jövedelem - tőketörlesztés Felhalmzási bevételek l Felhalmzási kiadásk l l C Felhalmzási költségvetés egyenlege Finanszírzási műveletek nélküli (GFS) pzíció l Finanszírzási műveletek egyenlege Tárgyéví pénzügyi pzíció Egyéb tájékztató adatk Összes kötelezettség* " -ebbó1 rövid leiáratú l Flyószámla hitel napi átlags állmánya** Egyéb likvidhitel napi átlags állmánya** Munkabér-megeló1egezési hitel napi átlags állmánya** Egyéb finanszírzásba vnható eszközök év végi állmánya; ebbó1:tartós hitelvisznyt megtestesítő értékpapírk év végi állmánya -ebből: hsszú lejáratú bankbetétek év végi állmánya -ebbó1:értékpapírkév végi állmánya ebbó1:pénzeszközök (idegen pénzeszközök nélkiil) év végi állmánya * Az összes kötelezettséget a passzív pénzügyi elszámlásk nélkül vettük figyelembe, mert a passzívák a pénzmaradvány elszámlás tételei közé tartznak. ** A flyószámla- és a munkabér megelőlegezési hitel átlags állmányát 365 nappal számítttuk. A vizsgált időszakban az Önkrmányzat flyó költségvetési egyenlege, működési jövedelme években pzitív, évben negatív összegű vlt, amelyet a következő ábra szemléltet: Működésl jövedelem (mlllló frint) 40000, ~ Flyó bevételek F lyó kiadásk 23

26 Il. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A flyó költségvetés egyenlege: 2007-ben a flyó kiadásk 7,8%-át (1667 millió Ft-t), 2008-ban 1,0%-át (236 millió Ft-t), 2009-ben 2,0%-át (449 millió Ft-t) jelentette a működési frrástöbblet évben visznt már a működési frráshiány a flyó kiadásk 3,1 /-a (-719 millió Ft) vlt. A működési frráshiány finanszírzása munkabérhitelből, flyószámlahitelből, tvábbá felhalmzási céllal kibcsáttt kötvény realizált hzambevételéből történt. A flyószámlahitel napi átlags állmánya között több mint a hármszrsára (206 millió Ft-ról 763 millió Ft-ra) nőtt. Az Önkrmányzat a vizsgált időszakban munkabérhitelt is igénybevett, melynek mértéke nem vlt számttevő. (A napi átlags állmánya ben 4 millió Ft, míg 2010-ben 3 millió Ft vlt.) Az Önkrmányzat kötelezettségein 21 belül a közötti időszakban a rövid lejáratú kötelezettségek állmánya 30% alatt vlt, a évi 39,1 /-s aránnyal szemben. Az Önkrmányzat december 31-én fennálló pénz és tőkepiaci kötelezettsége 266 millió Ft-ról 9097 millió Ft-ra, 34 szeresére nőtt a hsszú lejáratú hitel, a kötvénykibcsátás és a flyószámlahitel állmányának emelkedése miatt. A rövid lejáratú kötelezettségek 2010-ben 3145 millió Ft-t tettek ki, amely 459 millió Ft-tal (12,7%) kevesebb a évi rövid lejáratú kötelezettségállmánynál A rövid lejáratú kötelezettségeken belül a szállítói állmány ben 1174 millió Ft vlt, 2008-ban 487 millió Ft-ra, csökkent, 2009-ben 1432 millió Ft-ra ben 1623 millió Ft-ra növekedett, amelynek következtében a szállítói kötelezettségek a vizsgált időszakban 1,4-szeresére nőttek. Az Önkrmányzat pénzügyi kapacitása a években pzitív, míg a évben negatív értéket mutattt. A nettó működési jövedelem 22 értéke a flyó költségvetési pzíció mellett az adtt költségvetési év adósságtörlesztésének hatását is tükrözi. Az Önkrmányzat nettó működési jövedelmének évenkénti alakulását a következő ábra szemlélteti: 21 Passzív pénzügyi elszámlásk nélküli 22 Pénzügyi kapacitás 24

27 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Nettó működési jövedelem alakulása (millió Ft) 2 OOO ~, , ~7~61~~ Nettó működési jö-.edelem = Működési jö-.edelem - Tőketörlesztés Az Önkrmányzat pénzügyi kapacitása a vizsgált időszakban csökkent, évben a pénzügyi kapacitás negatív értéke meghaladta a -761 millió Ft-t. A nettó működési jövedelem rmlását a flyó bevételek és kiadásk különbségéből származó működési jövedelem csökkenése, valamint a tőketörlesztés és évi növekedése kzta. A években az Önkrmányzat felhalmzási költségvetésének egyenlege flyamatsan negatív összegű vlt, melyet a következő ábra szemléltet: Felhalmzás i költségvetés egyenlege (millió frint) 3000 r---~====~ lj Felhalmzás i és tőkejellegű bevételek Felhalmzás i és tőkejellegű kiadásk A felhalmzási és tőke jellegű bevételeknek a felhalmzási és tőke jellegű kiadáskhz visznyíttt aránya, valamint a felhalmzási frráshiány összege 2007-ben 24,4% (-1862 millió Ft), 2008-ban 40,0% (-859 millió Ft), 2009-ben 37,4% (-830 millió Ft), 2010-ben 52,5% (-908 millió Ft) vlt. 25

28 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A felhalmzási frráshiány finanszírzása hsszú lejáratú, fejlesztési célú hitelből, fejlesztési célú kötvénykibcsátásból, illetve tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételből történt. Az Önkrmányzat évenkénti teljes finanszírzási hiánya 23 a CLF módszer szerint 2007-ben 196 millió Ft, 2008-ban 623 millió Ft, 2009-ben 412 millió Ft, 2010-ben 1669 millió Ft vlt. Az önkrmányzat finanszírzási műveletei alakulását a következő ábra szemlélteti: O közötti egyenlegének Finanszírzási műveletek egyenlege (millió Ft) ~5~2=91~ ~~= ~ ~ ~~~~~ ~ ~~ ~~ ~~~9~7--~ ~----~~ ~ ,------=-~~= , ~ A finanszírzási többlet azt jelzi, hgy az éves költségvetések végrehajtása srán szükség vlt a pénzkészlet felhasználásán túl külső finanszírzás igénybevételére is. A finanszírzási célú műveleteket a vizsgált időszakban a jelentés 2/a. számú mellékletének pntjai részletezik. Az önkrmányzat zárszámadási rendeletében a működési és fejlesztési hiányt a hagymánys költségvetési szerkezet alapján mutatta be 24, amelyről a jelentés l. számú melléklete nyújt tájékztatást. A működési bevételek között meghaladták a működési kiadáskat, ben 202 millió Ft-tal, 2008-ban 66 millió Ft-tal, 2009-ben 468 millió Ft-tal, aznban 2010-ben elmaradtak 714 millió Ft-tal a működési kiadásktól A felhalmzási frráshiány 2007-ben 397 millió Ft, 2008-ban 688 millió Ft, 2009-ben 849 millió Ft és 2010-ben 912 millió Ft vlt. A vizsgált időszakban a kötelezettségek (passzív pénzügyi elszámlásk nélkül) 9207 millió Ft-ról millió Ft-ra emelkedtek, amely együtt járt a kamatkiadásk növekedésével Ugyanakkr a kötvénykibcsátásból származó bevételek lekötése révén a kaptt kamatk meghaladták a fizetett kamatkat. A között az önkrmányzat összesen 1589 millió Ft kamatbevételt realizált, amely a teljes kamatráfrdítás (629 millió Ft) 252,7%-át tette ki. 23 a nettó működési jövedelem és a beruházási költségvetés egyenlegeinek összege 24 Nincs kötelező előírás a működési és fejlesztési hiány megállapításának módjára. 26

29 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkrmányzat kamatbevételeit és kamatkiadásait, illetve azkegyenlegéta következő ábra mutatja: Kamatbevételek és kiadásk alakulása (millió Ft) 1 OOO l l 260 l ,..;i. l 65 [~1 ~ :~:-i~.~: ~ M be~tel D kiadás l A közötti időszakban az Önkrmányzat kiadásait és bevételeit a főbb jgcímek szerint a jelentés 2/b. számú melléklete tartalmazza Az Önkrmányzat bevételei Az Önkrmányzat között realizált OEP támgatás nélküli főbb bevételi jgcímeinek számszaki adatait a következő táblázat, összetételét a grafikn mutatja be: :tuur.ev :.!UUII.eV :.!UUll.eV :.!UlU. ev Megnevezés tény tény tény tény liletékbevétel SZJA és állami támqatás Egyéb saját bevétel (OEP nélkül) Osszes müködési bevétel ezer Ft 16 OOO 14 OOO 12 OOO 1 O OOO 8 OOO 6 OOO 4 OOO 2 OOO Az önkrmányzat működési bevételeinek összetétele (OEP támgatás nélkül) millió Ft év tény év tény év tény év tény l D Iletékbevétel D SZJA és állami támgatás Egyéb saját bevétel (OEP nélkül) 27

30 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkrmányzatnál az illetékbevétel a évben 2069 millió Ft vlt, a évhez képest 531 millió Ft-tal (20,4%-kal csökkent). A csökkenésben szerepet játsztt az Illetékhivatalnak január l-jétől- az APEH-hez történő átszervezése. Az illetékhivatali feladatk átadás-átvétele miatt az illetékkiszabás és behajtási tevékenység lelassult, amely a évi teljesített illetékbevételek csökkenését kzta. Az illetékbevétel a vizsgált időszakban - az előző évihez képest ban l 2, 3/-kal (254 millió Ft-tal) növekedett, majd 2009-ben 12,1 /-kal (280 millió Ft-tal), 2010-ben 31 /-kal (635 millió Ft-tal) csökkent. Az illetékjgszabályk váltzása - az öröklési illeték eltörlése, illeték mértékek csökkentése - valamint az ingatlanfrgalm visszaesése is előidézője vlt az illetékbevétel csökkenésnek. Az átengedett szja és az állami támgatásk együttes összege a évi 10,7%-s 565 millió Ft növekedést követően a közpnti frráskivnás hatására25 - a megyei önkrmányzatkat megillető hárm jgcímből (a laksságszámhz kötött, az intézményekben ellátttak után, a megyéket egységesen megillető)- flyamatsan csökkent. Az előző évihez képest 2009-ben 11,5%-kal 667 millió Ft-tal, 2010-ben tvábbi 15,3%-kal 790 millió Ft-tal kaptt kevesebb frrást az Önkrmányzat az államtól ezeken a jgcímeken. A váltzást a nrmatíváknak a járulékváltzásk miatti közpnti csökkentése, valamint a megyei önkrmányzatkat érintő frráselvnás mellett a tanulói létszám visszaesése idézte elő. Az OEP támgatás összege a évi millió Ft-ról a évre ll 927 millió Ft-ra növekedett. Az egyéb saját bevétel növekedését 2007-ről 2008-ra egyrészt az intézményi működési bevételek, másrészt a hzam és kamatbevételek emelkedése kzta (a növekmény 1493 millió Ft vlt a évről2010. évre). Az összes OEP nélküli bevétel évet követően csökkent. A frráscsökkenést többek között a kötvénykibcsátásból elért kamatbevételei növelése ellensúlyzta. A kamatbevételek egyéb saját bevételen belüli aránya a évi 65 millió Ft-ról 1,6%-ról a évre 405 millió Ft-ra 7,3/-ra nőtt a évben 845 millió Ft 13,4 / vlt. Az Önkrmányzat felhalmzási bevételeinek szerkezete a vizsgált időszakban a következő vlt: ezer Ft Megnevezés 2007.év 2008.év 2009.év 2010.év Tárgyi eszköz értékesítés Aliami tárnaaatás Atvett pénzeszköz Egyéb felhalmzási bevétel Felhalmzási tartalék Osszes felhalmzási bevétel a évi bázishz képest 28

31 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkrmányzatnak tárgyi eszközértékesítésből ban 499 millió Ft bevételé 6 származtt. A években a pénzügyi válság miatt a tárgyi eszközértékesítés visszaesett. Állami támgatás a évben a címzett támgatássaf 7 megvalósuló beruházásk kapcsán keletkezett. Az évenkénti nagy összegű felhalmzási tartalék a fejlesztések finanszírzására - betétként - lekötötték Az Önkrmányzat kiadásai Az Önkrmányzat működési kiadásai főbb jgcímek szerinti bntásban az alábbiak vltak: ezer Ft Megnevezés terv Müködési kiadásk Müködési kiadásk (kamatkiadás nélkül) Kamatkiadás Személvi juttatásk Munkaadót terhelő járulékk DlQi kiadásk Evéb flvó kiadásk Támgatásk elvnásk eqvéb flyó átutalásk ebből: müködési célú pénzeszközátadás Előző évi pénzmaradvány átadás, viszafizetés, müködési célú Az Önkrmányzat működési kiadásai december 31-ről december 31-re 8,9%-kal ( millió Ft-ról millió Ft-ra) nőttek. Az Önkrmányzat 2010-ben a működési költségvetés 47,9%-át (ll 209 millió Ft) személyi juttatáskra és a munkaadókat terhelő járulékkra frdíttta, az üzemeltetést, intézményfenntartást biztsító dlgi kiadáskra ll 005 millió Ft 47% juttt. A működési kiadáskn belül a személyi juttatásk és járulékk összege a évről a évre 433 millió Ft-tal csökkent. A személyi juttatásk 2008-ban 798 millió Ft-tal 9/-kal nőttek 28 az előző évhez képest, azt követően minden évben csökkentek a létszámcsökkentések miatt ben a évben teljesített kiadáskhz visznyítva 52 millió Fttal emelkedtek. A dlgi kiadásk az Önkrmányzatnál 2010-ben a évi szintnél 2149 millió Ft-tal 24,2%-kal vltak magasabbak. Az emelkedést a készletek beszerzései, a szlgáltatásk díjainak, valamint ezek áfa tartalmának növekedése, a 26 A bevétel ingatlanértékesítésből és az illetékhivatali eszközök APEH részére történő értékesítéséből származtak. 27 A címzett támgatáskból a bajai, kecskeméti isklák és a Kórház reknstrukciós munkáit finanszírzták. 28 A növekedést a évrőláthúzódó 13 havi juttatás, a közalkalmaztti, köztisztviselői bérrendezés hatása eredményezte, melyet közpnti frrásból biztsítttak. 29

32 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK beruházásk működési kiadásainak emelkedése, valamint az intézmény átvételek kzták. A év kivételével minden évben az inflációt meghaladó mértékben nőttek a dlgi kiadásk, amelynek ellentételezése a közpnti frráselsztásban nem jelentkezett. Fedezetét az Önkrmányzatnak a végrehajttt kiadáscsökkentő intézkedések mellett a kötvénykibcsátásból származó kamatbevételekből és rövid lejáratú hitelekből kellett biztsítani. A támgatásk a évi 683 millió Ft-ról évi 711 millió Ft-ra való növekedését elsősrban az ellátttak pénzbeli juttatásainak emelkedése kzta. A támgatásn belül pénzbeli juttatásk aránya a évi 65%-ról 444 millió Ft-ról a évre 77,8%-ra 553 millió Ft-ra emelkedett. A támgatásn belül az államháztartásan kívüli pénzeszközátadásk évről évre 97 millió Ft-tal 44, 2%-kal csökkentek. Az Önkrmányzati kiadáskban években nőtt a kórházi kiadásk súly az egyéb fenntarttt intézményekben felmerülő kiadáskhz képest. A Kórház nélküli teljesített működési kiadásk 2007-ben az összes működési kiadás 45%-át 9674 millió Ft-t tettek ki, ez az arány 2010 év végére 41,1%-ra 9617 millió Ft-ra csökkent. A Kórház nélküli kiadáskban jelentkező tendenciák a közktatási, szciális és gyermekvédelmi, igazgatási és egyéb intézményekben biztsíttt feladatellátást jellemzik. Az Önkrmányzat kórház nélküli működési kiadásai a vizsgált időszakban a következőképpen alakultak: ezer Ft Menevezés Működési kiadásk Működési kiadásk (kamatkiadás nélkül) Kamatkiadás Személyi juttatásk Munkaadót terhelő járulékk Dlgi kiadásk Egyéb flyó kiadásk Támgatásk elvnásk, egyéb flyó átutalásk ebből: működési célú pénzeszközátadás Előző évi pénzmaradvány átadás, viszafizetés, működési célú Míg 2010-ben - a Kórházzal együtt - a működési kiadásk növekedése vlt megfigyelhető 29, addig a Kórház nélkül ugyanebben az időszakban a működési kiadásk 57 millió Ft-tal csökkentek, mivel a személyi juttatásk csökkenése- a létszámleépítések miatt - a többi intézménynél intenzívebb vlt. A Kórház nélküli működési kiadásk 62,4%-át (5998 millió Ft) teszik ki a személyi juttatásk és járulékaik, a dlgi kiadásk aránya pedig, alig haladja meg a működési kiadásk egynegyedét, amely 27,8% 2678 millió Ft vlt. A Kórházn kívüli intézményekben a személyi juttatásk d évhez képest a évre összesen 235 millió Ft-tal 4,7%-kal csökkentek, míg önkrmányzati szinten 0,5%-kal emelkedtek, ami azt tükrözi, hgy az egészségügyi ágazatban a létszám és bérek nem csökkentek. 29 A december 31-i bázishz képest. 30

33 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A Kórház engedélyezett létszáma a évhez képest a évre 1668-ról 1717-re 49 fővel, a személyi juttatás 148 millió Ft-tal nőtt. A évben a évhez képest a munkaadókat terhelő járulék 484 millió Ft-tal (17,4%-kal) csökkent, amely egyrészt a kifizetett személyi juttatásk, másrészt a járulékk mértékének csökkenésével vlt összefüggésben. A járulékk csökkenése miatt felszabaduló frráskat aznban a krmányzat az önkrmányzati alrendszernek nyújttt állami támgatáskból levnásba helyezte, így a járulékcsökkenés az Önkrmányzatnál érdemi megtakarítást nem kztt, mivel az állami támgatás csökkenésével járt együtt. A nem egészségügyi intézményeknél a évhez képest a évre a dlgi kiadásk (393 millió Ft-tal 17,2%-kal) emelkedtek, mint az Önkrmányzat öszszes dlgi kiadása. Az Önkrmányzat között a Kórház működési kiadásaihz millió Ft-tal járult hzzá, amelynek 81,7%-át, 696 millió Ft-t a közpntsíttt állami támgatáskból fedezett. A kórházi működési támgatásk a közpnti bérplitikai intézkedésekhez, a létszámcsökkentésekhez kapcslódó többletköltség fedezetéhez, a 13. havi juttatásk kifizetéséhez, kereset kiegészítésekhez kapcslódtak. Ezeknek a kiadásknak a fedezete így nem OEP támgatás, hanem egyéb, az Önkrmányzat által igénybevett közpnti frrás vlt. A kórházak működésének finanszírzására az OEP támgatás szlgál, míg a fejlesztési kiadásk fedezetét az önkrmányzatknak kell biztsítani intézményeik számára. A működési célú önkrmányzati támgatásn felül között 7,5 millió Ft-t adtt a Közgyűlés a Kórháznak fejlesztési célra. A támgatáskat évenként a következő grafikn mutatja be: A Kórház részére átadtt pénzeszközök (millió Ft) ?. é v év 2009.év r-- l év működési célra fejlesztési célra 30 intézményi finanszírzás frmá jában 31

34 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkrmányzat által a Kórháznál megvalósíttt beruházásk fedezete az önkrmányzati költségvetésben szerepelt, a Kórház részére nem került átadásra. Az Önkrmányzat évek között összesen hét beruházásra 493 millió Ft összegben biztsíttt frráskat. A működési és felhalmzási kiadásk arányának váltzásában között elmzdulás figyelhető meg, a felhalmzási kiadásk aránya 10,1 /-ról 7/ra csökkent. A kiadásk összetételét (a működési és fejlesztési célú kamatkiadásk nélkül) a következő grafikn szemlélteti: Az önkrmányzati működési és felhalrnzási kiadásk millió Ft 30 OOO 25 OOO 20 OOO 15 OOO 10 OOO 5 OOO év tény év tény év tény év tény Az aktív pályázati tevékenység eredményeként között 23,7 milliárd Ft bekerülési költségű beruházást flytattt, illetve indíttt el az Önkrmányzat, amelyből 12,4 milliárd Ft a évet követő időszakra vállalt kötelezettség. Az Önkrmányzat között megvalósíttt fejlesztései között intézményi épületek, lakótthnk, múzeumk, kórház felújítása, krszerűsítése, akadálymentesítés és bővítés szerepelt, amelyek az Önkrmányzat kötelező feladataihz kapcslódtak. A legmagasabb bekerülési költségű (ll 653 millió Ft) fejlesztés 2008-ban kezdődött és a Kórház struktúra átalakításhz kapcslódik, amelynek 87,1 /-át pályázati frrásból, a maradék részt saját frrásból a kötvény kibcsátás biztsítja (1129 millió Ft összegben). A ben elkezdett 22 tvábbi fejlesztésből hat beruházás esetében a szükséges önerőt ez esetben is kötvénykibcsátás fedezi (78 millió Ft összegben). A között a 10 millió Ft teljes bekerülési költség feletti beruházásk és felújításk száma 49 vlt, amelynek közel egynegyedéhez (12 fejlesztéshez) uniós frráskat is igénybe vettek. A utánra vállalt kötelezettség összege millió Ft, amelynek frrása 82, 7/-ban (l O 303 millió Ft) uniós támgatásból és 4,5% ban (564 millió Ft) hazai támgatásból áll, amelynek igénylése flyamatban 32

35 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK van, illetve 9,8%-ban (1221 millió Ft) kötvénykibcsátásból és 3/-ban (369 millió Ft) saját bevételből rendelkezésre áll. 3 1 Az Önkrmányzat fejlesztési tevékenysége a pályázati kiírósk által beflyáslt, mivel a jelentkező működési frráshiány és saját felhalmzási bevételei alacsny szintje miatt beruházáskat csak külső frrásk, uniós és hazai támgatásk elnyerése esetén tud megvalósítani. A felhalmzási kiadásk önrészének frrásait is fejlesztési hitelekből és felhalmzási célú kötvénykibcsátásból finanszírzta. 3. KöTELEZETTSÉGEK BEMUTAT ÁSA 3.1. A pénzintézetek felé fennálló kötelezettségek alakulása Az Önkrmányzat pénzintézeti kötelezettségeinek állmánya december 31-től december 31-ig 266 millió Ft-ról 9097 millió Ft-ra nőtt. Fennálló pénzintézeti kötelezettségei kötvények kibcsátásából, hsszúlejáratú hitel igénybevételéből, lízing és egyéb kötelezettségekből, valamint flyószámla és munkabér megelőlegezési hitelek igénybevételéből keletkeztek. A pénzintézetekkel szemben fennálló kötelezettségek állmánya (millió Ft) Az árflyamváltzás hatása is beflyáslja a kötelezettségek alakulását, aznban annak mértéke előre pntsan nem határzható meg, csak várakzáskn alapuló tendenciák jelezhetők. A Számv. tv. 60. (4) bek. meghatárzza, hgy az árflyam különbözetet év végén a kötelezettségek vagy követelések között a könyvviteli mérlegben nyilván kell tartani, aznban az árflyam különbözet valójában nem realizált. 31 A évet követő kötelezettségvállalásk frrása 12,8%-ban (1590 millió Ft) kötvénykibcsátásból és saját bevételből rendelkezésre áll, aznban a 87,2% ( millió Ft) uniós és hazai támgatás igénylése flyamatban van. 33

36 Il. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Annak megítéléséről, hgy a devizában kibcsáttt kötvényekért és felvett hitelekért kaptt frinthz képest a kötvények visszavásárlásakr, illetve a hitelek visszafizetésekr jelentkező frint kötelezettség többletkiadást (árflyamveszteség) vagy megtakarítást (árflyamnyereség) eredményez a futamidő végén, a teljes kötelezettség rendezését követően lehet képet alktni. Mindaddig, amíg törlesztési kötelezettség nem áll fenn (türelmi idő, mratórium), a tőkére vnatkztatva nem értelmezhető sem az árflyamveszteség, sem az árflyamnyereség. Az Önkrmányzat pénzintézeti kötelezettségvállalásaira minden esetben közgyűlési döntés alapján került sr. A kötelezettségvállalásból származó frrásk felhasználási céljait meghatárzták A Közgyűlés döntéseit megalapzó előterjesztések nem tartalmazták a kötelezettségvállalás visszafizetési frrásainak, a teljes futamidő várható kamat és tőkefizetési kötelezettségeknek, az árflyam- és kamatkckázatknak a bemutatását. Az előterjesztésekben nem tértek ki az adósságszlgálati krlát bemutatására, ezért a Közgyűlés ennek figyelembevétele nélkül döntött. hatá Az Önkrmányzat adósságt keletkeztető kötelezettségvállalásának felső rát a vizsgált években nem lépte túl. Az adósságt keletkeztető kötelezettségvállalással megvalósíttt felhalmzási kiadásk esetleges bevételt növelő, illetve kiadást csökkentő vnzatát, illetve ennek a fejlesztéshez, felújításhz vállalt kötelezettségek visszafizetési frrásként való számbavételét nem vizsgálták. Az Önkrmányzat nem rendelkezett hsszú távú likviditási stratégiával. Az Önkrmányzat december 31-én CHF-ben fennálló adósságt keletkeztető kötelezettségvállalása az alábbi vlt' 2 : Megnevezés Kibcsátás, Kibcsátás!, vagy illetve Összeg Kamat (referencia lehívási árflyam szerződéskötés CHF kamat+ kamatfelár) CHF Időpntja Felhasználás célja: 1 beruházásk ömészenek BKK l. kötvény ,84 3 havi CHF LIBORtű,45% biztsítása Az Önkrmányzat december 31-én frintban fennálló adósságt keletkeztető hsszúlejáratú hitel kötelezettségvállalásai a következők vltak 33 : 32 A kötvény kibcsátásánál négy banktól kértek be ajánlatt. 33 A Veránka szigeti üdülőben az árvízkárk helyreállításáhz a évben felvett 8 millió Ft összegű hsszúlejáratú fejlesztési hitel a évben visszafizetésre került. A hitelhez kapcslódóan az Önkrmányzat 3 millió Ft kamatt és egyéb költség címén 0,01 millió Ft-t fizetett. A hsszúlejáratú hitelek közül a évben azns napn kötött hitelszerződések külön álló szerződések vltak, amely hitelek között - pályázatk függvényében- a hitelszerződések módsításaiban átcsprtsításkat hajtttak végre. A évben felvett két hsszúlejáratú hitelt az OTP-től vették fel, de ezek is különálló hitelszerződések vltak. A hitelek felvételéhez közbeszerzési eljárást flytattak le. 34

37 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍT ASOK Megnevezés Kamat Kibcsátás Összeg (referencia időpntja ezer Ft kamat+ kamatfel ár) Felhaszncílás célja: Önkrmónyzat! tulajdnú 3 havi létesítmények felújítósa, lnfrastruktúrólls beruhózósk hsszúlejáratú fejlesztési hitel július WRIBOR+1,51 % megvalósítósa Egészségügyi 3 havi szlgáltatásk fejlesztések hsszúlejáratú fejlesztési hitel július WRIBOR+1,01 % megvalósítása 3 havi közktatási célú hsszúlejáratú fejlesztési hitel július WRIBOR+1,51 % beruházásk megvalósítása környezetvédelemhez 3 havi kapcslódó beruházási hsszúlejáratú fejlesztési hitel július EURIBOR+1,01 % célk megvalósítása 1 nrma Jans Muzeum (Kiskunhalas) 3 havi letötérbeépítés!.ütemének hsszúlejáratú fejlesztési hitel szeptember EURIBOR+1,08% megvalósítása Bácsalmási Gyermektthn 3 havi hmlkzat felújítása l. hsszúlejáratú fejlesztési hitel szeptember EURIBOR+1,58 % ütemének megvalósítása Az Önkrmányzat között a CHF-ben fennálló pénzintézeti kötelezettségei után l CHF kamatt, valamint 0,2 millió Ft egyéb költséget 34 fizetett. A HUF-ban fennálló kötelezettségek után 79 millió Ft tőkét, 73 millió Ft kamatt és egyéb költség címén 0,01 millió Ft-t fizetett. Az Önkrmányzat december 31. között az átmenetileg szabad pénzeszközeinek bankbetétként történő lekötéséből 1589 millió Ft kamatbevételt realizált. A kötvénykibcsátás bevételének befektetéséből származó kamatbevételből az Önkrmányzat 282 millió Ft-t a kötvények kamatfizetésére és 1246 millió Ft-t működés célra és 61 millió Ft-t intézményi pályázati beruházás támgatásának megelőlegezésére frdíttt. A kamatbevétel a kötvény teljesített kamatfizetésének több mint ötszörösét tette ki. Az Önkrmányzat likviditását a vizsgált időszakban csak flyószámlahitel igénybevételével tudta biztsítani, a flyószámlahitel és a munkabér megelőlegezési hitel összegeit az alábbi táblázat mutatja be: 34 A kötvény kibcsátásnál csak a KELER Rt. részére fizetett díj merült fel 0,2 millió Ft összegben, egyéb szervezési, jegyzési, garanciavállalási díj nem vlt. Az Önkrmányzat a kötvény kibcsátásáhz négy banktól kért árajánlatt, amelyet megbízási szerződés alapján egy gazdasági társaság értékelt. A gazdasági társaság december 7-i értékelése alapján a pntzási srrend első helyezettje a Raiffeisen Bank Zrt. vlt, de a pénzügyi bizttság döntése alapján a Közgyűlés az ERSTE Bank Nyrt. ajánlata mellett döntött. Az ERSTE Bank Nyrt. javíttt ajánlata tartalmazta, hgy jegyzési garanciavállalás díja nem kerül felszámításra. 35

38 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK ezer Ft-ban Megnevezés év 2008.év év év március 31. l. Flyószámlahitel a flyószámlahitel keretösszege január l-jén l OOO OOO 1200 OOO 2 OOO OOO teljesített kamat és eqyéb költséq n. Munkabér meaelőleaezési hitel Igénybevett hitel összesen: l l l teliesített kamat és egyéb költség l 825 A flyószámlahitel és munkabér megelőlegezési hitelek kndíciói és egyéb költségei a következők vltak 35 : Megnevezés Kamat (referencia+ kamatfelár Egyéb költség Flyószámlahitel év 3 havi BUBOR +0,35 / 0,00% év 3 havi BUBOR +0,7 / 0,10% év 3 havi BUBOR +2 / 0, 30% év 3 havi BUBOR +1,85 / 0, 20% Munkabér megelőlegezési hitel év 3 havi BUBOR +0,33 / x év 3 havi BUBOR +0,7 / x év l havi BUBOR+2/ x 2010.év l havi BUBOR +2% x év l havi BUBOR+2/ x A vizsgált időszakban az Önkrmányzat (a év kivételével, amikr a flyószámla hitellel zárt napk száma 337 vlt) a években minden napn igénybe vett flyószámlahitelt A évben a flyószámlahitel átlags napi állmánya 763 millió Ft vlt, amely a vizsgált időszakban flyamatsan emelkedett évben vlt a legalacsnyabb (206 millió Ft), március 31-én már, 1058 millió Ft vlt. Az áttekintett időszakt jellemző flyamats likviditási prblémák finanszírzása (flyószámlahitellel) az Önkrmányzatnak a 2007-től december 31-ig összesen 243 millió Ft kamatráfrdítást kztt. A tartós likviditási prblémák miatt az Önkrmányzat től a munkabérek kifizetéséhez munkabér megelőlegezési hitelt vett igénybe. A munkabérhitelek átlags napi állmánya a vizsgált években flyamatsan csökkent, a évi 4 millió Ft-ról a évre 3 millió Ft-ra. Kamat címén az Önkrmányzat a vizsgált időszakban összesen 36 millió Ft-t fizetett ki. A jelenleg fennálló kötvényállmány és a hitelállmány esetében a kamatfizetési kötelezettségek alakulását jelentősen beflyáslta és jelenleg is beflyáslja a kibcsátáskri és az utlsó kamatfizetéskri referencia kamatk váltzása, melyet a következő táblázatmutat be: 35 A referencia kamat az alábbiak szerint alakult: MNB BU BOR fixing (átlagkamat) %-ban Referencia kamat évi 2008.évi 2009.évi 2010.évi 2010.március 31-ig 3 havi BUBOR 7,75 8,87 8,64 5,5 6,03 1 havi BUBOR 7,83 8,75 8,66 5,47 5,94 36

39 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Megnevezés Kibcsátási, lehívási Utlsó fizetéskri Váltzás% alapkamat% 3 havi CHF LIBOR 2,775%+0,45% felár 0,17%+0,45% -2,61 10,01 /+0,2/felár és Veránka 3 Havi BUBOR+0,2/felár 9,64%+0,2% felár 8,67%+0,2% felár -0,97 Thrma 3 Havi EURIBOR+l,08/felár 4,73l/+l,08/ felár 0,886%+1,08% felár -3,84 Bácsalmási 3 Havi EURIBOR+ 1,58/felár 4,731%+1,58% felár 0,886%+1,58% felár -3,84 3,06l/+l,5l/ felár, 3,914/+l,5l/ felár, közktatási 3 Havi 4,164%+1,51% felár, EURIBOR+l,51 /felár 4,947%+ 1,51 / 0,886%+1,51 / felár -2,17 3,06l/+l,5l/ felár, 3,376%+1,51% felár, 3,914%+1,51% felár, általáns beruházási 3 Havi 4,164%+1,51 /, EURIBOR+l,51 /felár 5,237%+1,51 /felár 0,886%+1,51% felár -2,17 3,06l/+l,Ol/ felár, egészségügyi 3 Havi 3,376/+l,Ol/ felár, EU RI BO R+ l, Ol /felár 5,237/+l,Ol/ felár 0,886%+1,01 / felár -2,17 környezetvédelmi 3 Havi EU RI BO R+ l, O l / felár 3,914%+ 1,01 / felár 0,886/+l,Ol/ felár -3,03 Amennyiben a referencia kamat a kötvénynél nem váltztt vlna, az Önkrmányzatnak kibcsátáskri referencia kamattal számlva március 31-ig CHF kamatfizetési kötelezettsége jelentkezett vlna. A váltzásk miatt CHF-el kevesebb fizetési kötelezettséget kellett teljesítenie, mint amivel a szerződés megkötésekr számlnia kellett. Az alapkamat mértékének alakulása jelentős hatással van az adtt devizanemben kifejezett, a teljes futamidőre számíttt, vátható kamatkötelezettség nagyságára. Az Önkrmányzatnál a helyszíni vizsgálat alatt tvábbi hitel igénybevételről, illetve kötvénykibcsátásról szóló döntést nem készítettek elő Szállítók felé fennálló kötelezettségek Az Önkrmányzatnak és gazdasági társaságainak lejárt szállítói tartzásai, és egyéb kiadás elmaradásait az alábbi táblázat tartalmazza Megnevezés (ezer Ft-ban): december 31. december 31. december 31. december 31. március 31. Lejárt szállítói tartzás ebből Kórház Gazdasagi tarsasagk lej árt szállítói tartzása Egyéb kiadás elmaradás Tartzásállmány Az Önkrmányzat lejárt szállítói tartzása a évi 60 millió Ft-ról év végére 162 millió Ft-ra növekedett, március 31-én 142 millió Ft vlt. A lejárt szállítói tartzásból a Kórháznál jelentkező állmány 2010-ről első negyedévére közel hétszeresére emelkedett és március 31-én 37

40 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK több mint 91 %-t (129 millió Ft-t) tett ki. Egyéb kiadás elmaradás az áttekintett években nem vlt. A lejárt szállítói tartzásállmány 82%-a (133 millió Ft) nap közötti vlt. A december 31-i lejárt szállítói kötelezettség 162 millió Ft, ebből a Kórháznál 19 millió Ft vlt. A le nem járt tartzásállmány 1461 millió Ft-t tett ki, a Kórháznak le nem járt tartzása nem vlt. Az Önkrmányzatnál a év végén kimutattt szállítói kötelezettségre fedezetet részben a mérlegben kimutattt 362 millió Ft követelésállmány 36 nyújthat, illetve a Hivatal szabad flyószámlahitel kerete. A lejárt szállítói tartzásk összegének alakulása (millió ft) Kórház D Önkrmányzat hivatala és intézmények ~ ~ ~ ~ 2007.év 2008.év 2009.év 2010.év n.év A Közgyűlés a lejárt szállítói kötelezettségek rendezésével a vizsgált időszakban nem fglalkztt, az állmány csökkentése érdekében pénzügyi finanszírzási műveletekről nem döntött Egyéb kötelezettségek Jelenleg flyamatban van egy peres eljárás - jgtalan elbcsátás miatt elmaradt túlóra és egyéb juttatás kifizetés következtében - melyre még az Önkrmányzat nem rendelkezik jgerős bírósági határzattal. Az Önkrmányzat január l-je és március 31-e között nylc személygépkcsi és egy kisbusz beszerzésére kötött Iízingszerződést. A kisbusz beszerzésére któber 31-én kötött 13,6 millió Ft összegű lízingszerződésből az Önkrmányzatnak december 31-én 2,8 millió Ft fizetési kötelezettsége állt fenn. Személygépkcsi beszerzésére a évben hét és a évben egy lízingszerződést kötöttek, az összesen 55 millió Ft összegű lízingszerződésekből az Önkrmányzatnak december 31-én 20 millió Ft fizetési kötelezettsége állt fenn. 36 Ebből intézményi térítési díjkövetelés 224 millió Ft. 38

41 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkrmányzatnak a vizsgált időszakban garancia- és kezességvállalással kapcslats hsszú távú kötelezettségvállalása nem vlt. Az elengedett követelés összege a években összesen 29 millió Ft vlt. A Duna Menti Üdülő és Tvábbképző Intézet (Veránka) bevételei megelőlegezésére a 10/2009. (Il. 2.) számú közgyűlési határzattal 4 millió Ft kölcsönt biztsítttak, amelynek visszafizetéséről a Közgyűlés a 229/2010. (XII. 17.) számú határzatával lemndtt. A Fgathajtó VB Kecskemét Kft. részére a 144/2009. (VI. 26.) számú közgyűlési határzattal 25 millió Ft kölcsönt nyújtttak, amelyet a Közgyűlés az 51/2010. (III. 26.) számú határzatával támgatásnak átminősített. Az Önkrmányzat tulajdnában lévő ingatlankra pénzintézeti kötelezettséget biztsító jelzálgjg bejegyzésére nem került sr az áttekintett időszakban. A vizsgált időszakban nem történt meg annak felmérése, hgy az elhasználódtt eszközök pótlása milyen kötelezettséget jelent az Önkrmányzat számára. A felújításkra, az eszközök pótlására az Önkrmányzat pénzügyi lehetőségének a függvényében, elsősrban az intézmények működőképességének biztsítása, illetve a szakhatósági előírásk figyelembe vételével került sr. Az Önkrmányzat a években a tárgyi eszközök után 6031 millió Ft összegű értékcsökkenést számlt el Felújításra - áfa nélkül -657 millió Ft-t frdíttt: Az elhasználódtt eszközök pótlására az Önkrmányzat tartalékt nem képzett, külön alapt nem hztt létre. Az Önkrmányzat a években az intézmények részére 24 alkalmmal összesen 292 millió Ft kölcsönt nyújttt, amelyből 243 millió Ft 83% a kötelező és 50 millió Ft 17% az önként vállalt feladatai ellátásáhz kapcslódtt. A Zala-Bács Üdülő, Balatnlelle részére a évben négy alkalmmal működési kiadáskra 9 millió Ft, a évben két alkalmmal 8 millió Ft, a évben 20 millió Ft összegben. A Veránkai üdülő részére hárm alkalmmal működési kiadáskra nyújtttak kölcsönt, a évben 2 millió Ft, a évben 2 millió Ft, a évben 4 millió Ff 7 összegben. A múzeumi szervezet részére két alkalmmal kiállítás rendezésére nyújtttak kölcsönt, a évben 10 millió Ft, kiadásk finanszírzására a évben 46 millió Ft öszszegben. A Kecskeméti közktatási Intézmény részére hárm alkalmmal, a évben működési kiadáskra 19 millió Ft, a évben a TÁMOP pályázathz utáfinanszírzás miatt a támgatás megelőlegezéséhez 0,5 millió Ft, a évben személygépkcsi vásárlására 5 millió Ft összegben. Pályázatkn elnyert támgatás utáfinanszírzása miatt a támgatás megelőlegezésére a évben haf 8 intézménynek, a és a évben Kecskeméti Me- 37 A Közgyűlés a kölcsön visszafizetéséről a évben lemndtt. 38 A pedagógiai Intézet részére 12 millió Ft, a Gyermekvédelmi Közpntnak l millió Ft, a Duna-menti Közktatási Intézet és Gyermektthnnak (Dunavecse) 7 millió Ft, a Naprafrgó Szaksíttt Otthnnak (Gara) 2 millió Ft, az Őszi Napfény Időskrúak Otthnának (Bácsbrsód) 4 millió Ft, a Harmónia Szenvedélybetegek Otthnának (Kaskantyú)2 millió Ft kölcsönt nyújtttak 39

42 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK gyei Könyvtárnak kéf 9, a Közművelődési Szakmai Tanácsadónak egy 40 alkalmmal nyújtttak kölcsönt. A Vári Szabó István Szakközépisklának két alkalmmal nyújtttak kölcsönt, a évben működési kiadáskra 36 millió Ft, a évben a Gastr train című magyar-szerb határn átnyúló szakképzési prgramhz 217 ezer EUR összegben. A Csillagvizsgáló Intézet részére a kötvény céltartaléka terhére nyújtttak kamatmentes kölcsönt a évben, 4 millió Ft 41 összegben. Az Önkrmányzat gazdasági társaságai részére a években több alkalmmal nyújttt tagi kölcsönt. A Közgyűlés a Bács-Szakma Zrt. részére a 200/2008. (XI. 7.) számú határzata alapján ll millió Ft, valamint a évi költségvetési rendelet alapján 3 millió Ft összegű tagi kölcsönt nyújttt. A Közgyűlés a Történelmi Témapark Kft. részére két alkalmmal nyújttt tagi kölcsönt, a 102/2010. (V. 28.) számú határzata alapján 250 ezer EUR, a 42/2011. (III. 25.) számú határzata alapján 15 millió Ft összegben. A gazdasági társaságknak a években a Közgyűlés támgatást és kamatmentes kölcsönt is biztsíttt. A Nemzetközi Kerámia Stúdió Kft. részére az önként vállalt feladatkhz kapcslódóan a évben l millió Ft, valamint a Fgathajtó VB. Kft. részére a 144/2009. (VI. 26.) számú határzat alapján a Világbajnkság megrendezésére 25 millió Ft kamatmentes kölcsönt nyújttt, melyet az 51/2010. (III. 26.) számú határzat alapján vissza nem térítendő támgatássá minősítettek át. 4. A PÉNZÜGYI EGYENSÚLY MEGTEREMTÉSE ÉRDEKÉBEN HOZOTT IN TÉZKEDÉSEK A jelentésben szereplő CLF mdellben bemutattt évi működési és a 2007., valamint a évi felhalmzási hiány mindamellett alakult ki, hgy a vizsgált időszakban az Önkrmányzat flyamatsan intézkedéseket tett, hgy alkalmazkdjn a finanszírzási rendszer váltzásamiatti frráscsökkenéshez. Ennek érdekében bevételnövelő és kiadáscsökkentő döntéseket hztt. Az Önkrmányzatnál a kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedések a feladatellátás racinalizálását és kiemelten a pénzügyi helyzet javítását célzták. A legjelentősebb mértékű kiadási megtakarítást az álláshely megszüntetésekkel, az éves költségvetési kncepciókban megfgalmaztt takarékssági elvek megvalósításával érték el, és megőrizték az intézményeik gazdálkdásának stabilitását. 39 A Kecskeméti Megyei Könyvtárnak a TIOP Tudásdepó-Express című pályázathz a évben 2 millió Ft, a évben 30 millió Ft kölcsönt nyújttt. 40 A Közművelődési Szakmai Tanácsadónak a évben. 41 A kamatmentes kölcsön nyújtásáról a Közgyűlés a 234/2010. (XII. 17.) számú határzatával döntött. 40

43 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkrmányzat gazdasági prgramjában megfgalmaztt célk szerint a évben előkészítették az intézmények átszervezését érintő döntéseket, a évben megkezdték az intézmények átszervezésének előkészítését, a Közgyűlés és a Hivatal költségtakarékssági intézkedésének megvalósítását: a Közgyűlés a 26/2008. (Il. 29.) számú határzatával a "Harmónia Integrált Szciális Intézmény" Kiskunfélegyházi telephelyét megszüntette és az ellátttakat más megyei fenntartású intézményekben helyezte el, amelynek eredményeként l millió Ft személyi juttatás és járulék kiadáscsökkentést mutattak ki; a években az intézményeknél álláshely megszüntetést hajtttak végre. A Közgyűlés a 35/2007. (II. 23.) szám ú határzatával a közktatási, szciális, gyermekvédelmi, közművelődési, kulturális és sprt intézményeknél 92 álláshelyet február 28. és augusztus 31. közötti időszakban, a 75/2007. (IV. 27.) szám ú határzatával a Kórháznál 47 fő teljes munkaidős közalkalmaztti álláshelyet április 30-ával, a 91/2007. (VI. 1.) számú határzatával a gyermekvédelmi Közpnt gazdasági szervezetét és ennek kapcsán 5 teljes munkaidős nem szakmai álláshelyet, valamint a 155/2007. (VI. 29.) számú határzatával a Kiskőrösi Általáns Isklánáll fő teljes munkaidős közalkalmaztti álláshelyet június 30-ával megszüntetett. A Közgyűlés a 14/2008. (Il. 29.) számú határzatával a Dunamenti Üdülő és tvábbképző Intézet Slt-Kalimajr telephelyét és ennek kapcsán 7 fő teljes munkaidős közalkalmaztti álláshelyet április 15-ével megszüntetett. A létszámcsökkentések eredményeként a években összesen 165,7 millió Ft személyi juttatás és járulék megtakarítást mutattak ki; a Pedagógus Ház március 31-ével megszüntetésre került, a feladat kiszervezése következtében 6,6 millió Ft személyi juttatás és járulék kiadáscsökkenést mutattak ki. A feladatt a tvábbiakban megbízási szerződés keretében látták el; a években a Közgyűlés csökkentette 13,5 millió Ft-tal a művészeti tevékenységek, kiadványk, közös működtetésű intézmények támgatását, valamint az intézmények által nyújttt támgatásk 1,5 millió Ft-tal csökkentek; a Kórháznál a cafetéria elemek csökkentésével 24 millió Ft, a nyugdíjas dlgzók munkaidő és bércsökkentésével 5 millió Ft személyi juttatás és járulék, a költségtérítések felülvizsgálatával 8 millió Ft, a dlgi kiadásknál a távközlési szlgáltatás szerződésének felülvizsgálatával 5,6 millió Ft, takarékssági intézkedésekkel 173 millió Ft megtakarítást mutattak ki; a években az éves költségvetési kncepciókban megfgalmaztt általáns takarékssági elvek eredményeként a Közgyűlésnél 3 millió Ft dlgi kiadás megtakarítást, a Közgyűlés hivatalánál a nyugdíjas, illetve nyugdíjas krú munkavállalói álláshelyek megszüntetésének eredményeként 65,3 millió Ft és a Kórházn kívüli intézményeknél a nyugdíjas krúak munkavisznyának megszüntetésével 12 millió Ft személyi juttatás és járulék kiadáscsökkenést, az előirányzat elvnásk hatására 135 millió Ft szemé- 41

44 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK lyi juttatás, 45 millió Ft járulék és 451 millió Ft dlgi kiadás megtakarítást mutattak ki. A évek kiadáscsökkentő intézkedéseinek pénzügyi hatását beavatkzási területenként az alábbiak részletezik: ezer Ft-ban Az érvényesített kiadás- Személyi Dlgi, mű- Pénzeszköz Összesen csökkentés területei juttatásk és ködési ki- átadásk, járulékai adásk támgatásk A Közgyűlés működése A Hivatalnál Az intézményeknél l ÖSSZESEN l Az önkrmányzati szinten kimutattt megtakarítási intézkedésekből 1033 millió Ft-t, a megtakarítási intézkedések 92,7%-át az intézmények körében érvényesítettek. Az intézményi megtakarításkból 629 millió Ft 60,9% a dlgi kiadáskból, 402 millió Ft 38,9% a személyi juttatásk és annak járulékaiból realizálódtt. Utóbbiból 165,7 millió Ft (16%) a létszámcsökkentés miatt következett be. A Kórháznál a nyugdíjas dlgzók munkaidejét és bérét, a cafeteria elemeket csökkentették. Az intézményi feladatk racinalizálásáról a Közgyűlés döntött. Az ezekhez készített előterjesztésekben a tervezett intézkedések indkait bemutatták, a várható eredményeit aznban nem számszerűsítették. A Közgyűlés működési körében a dlgi kiadás megtakarítás 2,6 millió Ft-t, a művészetek, kiadványk, közös működtetésű intézmények támgatásának csökkentése 13,5 millió Ft-t tett ki. A Hivatalban a nyugdíjkrhatárt elérő, illetve nyugdíjas köztisztviselők jgvisznyának megszüntetésével65,3 millió Ft vlt a megtakarítás. A Iétszámcsökkentő intézkedések következtében között a Hivatalnál és az intézményeknél összesen 283 álláshelyet szüntettek meg a december 31-i 4109 fő átlaglétszámhz képest, amelyből 170 fő (60%) az ágazati szakmai és 113 fő (40%) az intézményüzemeltetéshez, fenntartáshz, gazdasági ügyek intézéséhez kapcslódó álláshely vlt. A l. negyedévben végrehajttt létszámcsökkenés az alábbi grafikn szemlélteti: 42

45 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Létszámcsökkenés (fő) Kártláz szciális és gyermekvédelmi intézmények D ktatási intézmények D közműl.131ődési intézmények hivatal D egyéb A helyi szervezési intézkedések végrehajtásáhz az Önkrmányzat az áttekintett időszak alatt 195 millió Ft közpnti költségvetési támgatásban részesült, amelynek felhasználásával 131 fő álláshelyet tartósan leépített 152 fő, 53,7% létszámcsökkenéséhez közpnti támgatás nem kapcslódtt, amely 104 millió Ft többletkiadást kztt az Önkrmányzatnak. Az intézkedések eredményeként az Önkrmányzat december 31 -i átlaglétszáma március 31-re 283 fővel, 6,7%-kal csökkent. Az Önkrmányzatnál a évi költségvetés kialakítása srán flytatádtak a megtakarítási intézkedések, az elhatárztt 153 millió Ft kiadási megtakarításból 96,5 millió Ft, 63,1 / dlgi jellegű kiadáskhz kapcslódtt. A évi költségvetésben tárgyi eszközök értékesítéseként 842 millió Ft eredeti előirányzatt terveztek, amelynek teljesítése biznytalan. Az Önkrmányzat évekre szóló gazdasági prgramja tartalmazta, hgy "a működési kiadásk csökkentése érdekében valamennyi területet érintően szükséges a feladatk újragndlása, tvábbi racinalizálása, szükség szerinti átrendezése, centralizálása". Az intézményeknél 123,2 millió Ft bevétel növekedést teljes egészében a térítési díjak, bérleti, tanflyami díjak emelése eredményezte. A bevételnövelésre irányuló intézkedések számszerűsített összegét az intézmények mutatták ki. Az átszervezések, a takarékssági intézkedések szakmai feladatellátásra gyakrlt hatását célzttan nem vizsgálták, erről belső ellenőrzési jelentések nem állnak rendelkezésre. 5. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSI RENDSZERÉNEK ÉVI ELLENŐRZÉSE SORÁN A PÉNZÜGYI EGYENSÚLY JAVÍTÁSÁRA TETT SZABÁLYSZERŰSÉGI ÉS CÉLSZERŰSÉGI JAVASLATOK HASZNOSULÁSA Az ÁSZ a V /2008. számú jelentésében az Önkrmányzat gazdálkdási rendszerét a évben ellenőrizte átfgó jelleggel, amelynek srán a pénzügyi egyensúly javítására egy célszerűségi és egy szabályszerűségi javaslatt tett. 43

46 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A célszerűségi javaslatt teljesítették, a Közgyűlés elnöke tájékztatta a Közgyűlést a számvevőszéki ellenőrzés tapasztalatairól, amelynek megvalósítására intézkedési tervet készítettek 42 A szabályszerűségi javaslatt a főjegyző hasznsíttta, a évi költségvetési rendeletben az Áh t. 8/ A. (7) bekezdésében előírtaknak megfelelően nem számlták el a pénzügyi műveleteket költségvetési hiányt, illetve költségvetési többletet módsító költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként Budapest, december" 4~;' ' Melléklet: 6 db /--, / : \ ~c.,,\}"\} > s 'L"'" 12lap [L,:~' 'Í:- ~k 'l' Dm s Lasz -<: 42 A Közgyűlés a 147/2008. (IX. 26.) számú határzatával elfgadta a javaslatk megvalósítására felelősöket és határidőket tartalmazó intézkedési tervet. 44

47 Bács-Kiskun Megyei Önkrmányzat 1. számú melléklet a V-3009/2011. számú jelentéshez A működési és felhalmzási célú hiány/többlet alakulása az Önkrmányzat rendeleteiben (millió Ft) ' ' ll cn N... It)... N N... ::t N <O C') ::t N l l C') N l l C')... N N l l C') N N l l... cn ::t C') N bevétel kiadás bevétel kiadás bevétel kiadás bevétel 2010 kiadás 1 D működési bevételek és kiadásk D felhalmzási bevételek és kiadásk D hiány/többlet

48

49 D C:t L;:S r\t:,i\uii IVIt:y yt:r U lli\uiilld llylc:tl 21a. számú me lléklet a V-3009/ számu jelenléshez Az Önkrmányzat CLF módszer szerint besrlt bevételei és kiadásai O közölt l. FO l. Y KOLTSEGYllTES Sa':ílm fík i i ll ~s i he Yételrk Kiiltsé n tési hímu atá;: All' n r dd l hhét t.>lrk Allamháztartásnn hl' lülnil ka wtlt;ímu :llliliuk E U-t tíl és kül fii ldrill ka 1011 heyételek Allamházlartásun kh üln11 ka JUli hc, ~ te l e k EWző é, i > ~ n7.1na ratlni m ;ih ~ t e l 1.1. Fh 6 bn~tclck = fl.+l ~ Hfkiitl és i kiatl á;:nk k:unatkiatlásk nélkül A.l lamh:íztartásn helülre {!lad tllt pénzes 7.kiiziik ~ tí lla /ku zá.wkrwk l.l.j.l.!:'u-nak. illell e kiilfiildre uwgtínszemélyekuek unpmfit sun ezeteknek 1.2.]. T r ansd'l'rkiad:ísuk (=1.2.J. l ) K a mat k i a d á~ nk Elíízci évi Jénw mradníny ;Ítad ls 1.2. F'lrcí kiad'isk = J.+ I ,\. flní kültsé w lés e,, enie c ~ IUKÖD ES I.IÖ VF. D E L E M ( l. l. 1.2.) 2. felha LMOZ SI KÖLTSEGVETF.S Sa'áttíikcln \ étcl ek All am.híztart:isnn helülr c11 ka mlt t:ím at;'isk EU-tc'1l l's külliildrcil kamil hím at;lsuk All amh;íztart<'isn kírülrffi ka JIIIII<Ím ;H;'isuk 2.1. Fdhalmm.ási hen' leil k ( J ) Sa ';íl heruh:í't.<'isi kiad:'is <iríval Sa';í t rr tü' ítitsi kiadás Müml l.2.j. All amh;íztart;'isn hr lülrl' :ítatlnlt Jé m::l's7.kiiz EU- nak és külliiltl nek adtt 1é nzesl.kii1.ii k , lhunihí.ztart'isn kh iilre adtt 1é nze.s1.kiiziik 2.2.tí. Bl'rekletési célú rés t.csl'mst k n'isí rhisa 2.2. F'l'lhalnm1.<'isi ki:ub'isk ( tí.) 1.3. Felhalmm.lÍs i kiillsé n tés l' n ni l' 'l' ( ) H ~.1J l hl i 4.1X ~48 XXII l l l42 h.ll ll ~ ~ ~ 4~ X J fix 2hl 23 14X ~ XII @47XX Hllll I XJII 975 JO lll 69 {}66 ~9R RRl SJ I su~ l/7 RJJ / 85 / 91 / 6() IHS 7(,11 X2X sx 525 2~2 772 If> l X X IJX 597 2H7~891 l (, J ~ X7J I S ~ J9%5 Jl.\ J t1 Jn Xrit X XliJ99 -IX J ~ 2 l )7!)lll 267 fillll W..\ 7UJ lllfi lxii ll lj 166 ll ll Ifi \IIIIJ 17 X ll Hl l l J2X l X61 9HX -X5X 5.\X -XJIIII43 ezer Ft-ban J fi5 1J J 2 2XI IIXI \ XI' l.wjh ' ~87 n U9S J/ 919 JUU ~ 75 4fi_ 14h ~ X Xf> 7 l hl ~9 4J l l hj l ~M 55!)~l 1411.\J(, l 7~ XX l 91 U JJI -907 SIJJ.l. Fina ns tirc misi m ű re l r tl'k nr lkiil i (GF'S) m-,jci1í (13.+2.J.) 4. Fi nanszírzási m(h elelek li telt iirll's"llé-s -U. Frgatisi és herekt etési l'é lú é rt ~ k 1:1 JÍrk kihcs:ít'isa 4A. F r at<í.si és IK"fektetés i l'rlú érték 1:1 Jírk he \'{tlt ása Fr at;isi és IK'rekt etés i l'é lú t rték lapírk ér ték t.>s ítése -l.tl. Fr tthi és he frk t ~: l é s i célú érték 1:1 Jirk nh:írl ása E réh linansdrm ftsi hcréll'll'k (fi.i' tí. :ítrutll, kie w nlítii) -I.H. E n~ h finans'lírá ;:i kiad i;k (Ili H, cítl'u tú, kie '\'t' nlít Ü) Fina ns1j rzisi mlín lelek l' rl' nle e ( t fl X.) 6. Ne tllí m űki itl é s i 'ih l'delem- mú"kiidé.s i 'ih'n 'delem (13.) - t c'fkr t iir l r ~-,: t és ( ) TÁJEKOZTAT ADATOK Összes S7.li llít úi kiitl'leze ttsé é\',-é i :íllnrmínra e hh ől l e':í r t (ta misítnítnhc'll) Pé nz és tcthe niad kii tell zett.sé (ad1íss:í ) {>, n~ i :'1\lmí nra PPP s-t.l'rtcitléses h \'é i ;íllmn:ínr \ ll nértéken (ta nt'&s ílním hcíl) ehhm le';írl s-wl ;iltah'isi dí' mi atti kiitr ll zellsé F ctl nís7..:i m l ah i tl'ln~ ;itla ns :íllwmínra (lanúsít, ;i m húl) Lik\ illhitl'l na 1i ítla us ;ÍIIm:ínra ( lan(l~ Íh' ;Í n Y h ll l ) ~ lunkahérhitel na Ji ;illa s iiimá rwa (tami'iíln irwhc'll ) J t.> ríis hírlls;í i ít(. lell' kihil adcíd c'1 kiill'lt zettsr l'k h,.é i ;í llum:'una (l:.m ú;:ít nínr htíl) Fin<Hl'i'IÍ rcmisha hemnhatú l's't.kiizii k: Tartcís hileh is-w nrt ml' tcsll'.sítti értékpa 1írk h,-é i ;ÍIImmí nnt HtiSSl.Ú le';íralü hankl}l'létrk ér,-é i ;íllcuu;ínr:t Erlék lil 1í rk é, r é i áll umá rwa Pénzes1.kiiziik (i dl' en }{' n;..es7.kiiziik nélkül ) ér,. ~ i {!llmn:ínra ll l.!v!.?td d.:hcn lll.'lll t!.?rül. a kiadáskhan rll.'m jl'k ni k nlég :11.: :lmrti7ál'itl, a \ ~Jgyn i hdyzl'lt.'l az l'gy..:nk g b..:ful yáslja u I Jl'\!.? t dl'k~ n, ~.Ig yn n ~g itt6> rc és I"Xk í t ~..; rc f rdítlmt tí tin:ísuk t1 21 Mi5 -J XII XIII 7lJ7 4J H 22.\tí9(l 19X 5116 llllll l ll UJ 2 X29 fi l JI 5 ~ r.x 7r.J J fl J t1xij 9-Ui ll XIIII 45 1J H% llllll.j ~(,112 l fítí6 I XJ J U7 17fí 1 x.,6 MJ (1 J fiiij 7lJX l W l Xf> 780 l 431!J.' X IX 4114 lill J SII tí H 7 IOX J IJ!J ~ X I HOl 25J lilii h2h 2115lJSX JX.I 3116 Sfitl 47 fi ll J ll fil h 42.l 4HJ h 4 XII 1.19 J l!jij 95(i JX991JS (i J 2 ~ IJ4 -l r. 2 ~ 4hl J JIJI l J 7 J 2 ~ 5 97 JI -l ti lll 91 X 242 ' 144 (, 7 1 l () ~1 X7.l 9 ll% XX l J 72 SJ:. l 76J 19. l J 41) 4!)51)!)l) J l s M l'gjl.'g )'l~s A sdmít:ísi ldr:ís Jh. 1 mik g d tl 1 r az ÁS Z umvcrtan:íhau krábhan alk:l lmazu ht.:srláskhíl. A jl'k n hcsrhís :íltaláns k iit g <.~td ;L<;:Í g i nll'ggnndl:ísnk n ai:j pu l. arnd)' t~t l' l iili at. SN A st.tti sttikai mtíd~zl'rlan :íha n is. Fly, l t!.?tl'il'k alatt!.?rtjl.ik am kat a ki ad:ískat l!s hc\ 8dl'kl't. amdyt:k az L'gys~g \ ag)u ni hd yzl' l ~ l autmati kusan Tll'm v:íl ttvtatj;ik. Bcv!.?tdi ulda lnn ily..:rll.' k at. ad6k. a t!.?nyctc1 jiin.. 'tldnk.'k. t r:m~ t.li..'r l' k. kiadási ldainn a tr:utszll'rl'k és ;t swlg;íl tat ás ll)'líj t:ís:h a l ka 1x:slatns mllkii<.k.<;i ki :.HJ:ísuk. Fdhalmt.llási. \'agy!tlkl' t!.?tl'kk nlt'tc.in.<;íij:ík a \ agyn nag ysígál P ri va t it íd \~ hcv~ t d c:silkkl'nti a n 1gynt. fit ikai h1. ruh;íds. \'agy póvügyi hdi:kti.'ió llü\'l'i Í. A fnl)ü k ül t ségw t ~s L'gyl.'nkgl.' ( múkix.ié..~ i ji.ivl'tll'km) tart alman a a ka umtkiml;lsnkat is. rnind a rnűkl kk-'s i. mind a fl'jk':s til~ i ka matt. llk'rl l..' tá kiit gazd;!s;ígiklg t ~ ll )'l.'t.(íjiiwddm l' k. Nl.'m tarta lm:rt.. ó k a 1x'nzfrgalmi h t.: \ '~ ll'l l' k ó ki;ulísnk a k iivl' tl'l ~s l'kllglxk's mialt kiinywlt hr.:v!.?tdi és kiad;ísi [X'rv.-frgalmi t ~ t dl' k l' t. mi vd l'k L'gym:íst kiultj:ík és va l \~j ;í h ::m tlx:hnikai d sd um1l:ísi muw ktnt:k rni ml!i il lrll'k. fgy indtlkulat lanu l v~ílt tt:.llj :ík a k lil t st'g\'l' t ~s i ~ \ ki ad:isi ~s ht.!n 1 tdi adatait. histl'll valiínhan a h l'\ ~td snha lll' lll rl..".t lit:íl\xklt t. ~ a kültségvl.'tési 1.!\ lk.'n kiadás SL'IIl ti)rtént, csak l'il'ngl'dtük a kövr.:td.. 'st. A tk'll l) rnúkiilii jii \ \.'lk l n~l a t <ikl' l ilrk.v t ~s lt.!n m;ís:íval a fly\1 killtségwil's l'g)'l' nll'g~hl11 ( múk ii<. l ~si j ih L'tk kml li'íl) St <írmjl tatjuk. Tra r t~ lfl' r ki a<hí sknak rlt.!\wl ilk azkat a!oiyú ~s fl.' lhalnltldsi tétl'l l'kl't. :undyd\l'ltll'm a1 alln iinkrm:ínytat hastn:il fel stlgá ltat á! nyújt;ísra.

50 2/b. szilmú mefféklet a V s:zámú jelentéshez Bilcs-Kiskun Megyei önknnilnyzat Az önkrmányzat bevételeinek és kiadásainak, adósságszlgálatának alakulása között ezerft ban Srszám Megnevezés év év év év t én ss ms tt része ök vilsá~ésa és a kibcsétésa. értéke

51 Bács-Kiskun Megyei Önkrmányzat 3. számú melléklet a V-3009/2011. számú jelentéshez Az Önkrmányzat években megvalósíttt, illetve december 31-én fennálló fejlesztési feladatkhz kapcslódó kötelezettségeinek összegzése ezer Ft-ban 1 Fejlesztési feladat megnevezése Teljes 201 O. év utánra 201 O. utáni kötelezettség-vállalás frrásösszetétele Ber. december 31- évek között bekerülési vállalt kötelezett kezdete ig teljesített teljesített költség ség Saját E U-s kiadás kiadás Hitel Kötvény Hazai bevétel támgatás támgatás 1/2006. (11.22) Kgy. r. 9/2007.(V.7.) Kgy.r. Reqinális kórház reknstrukció (címzett) Kaskantyú szennyvíztisztító (TE Kl) ***** Mzqássérültek Intézete- Kiskunhalas (TRFCl Baiai iskla felújítás Dunavecsei szlqálati lakásk felújítása OOO Baiai iskla reknstrukció (címzett) Kecskeméti iskla reknsrtukció (címzett) évi eqészséüvi gép-müszerbezerzés (céltámg.) PET-CT beszerzés Slti Ápló-Gndzó O. épületének felújítása (TRFCl Csillagvizsgáló Intézet nyifászáró cseréje és felújítása (TEK!) l Vizibusz krszerűsítése (TRFCl "Oszi Napfény'' Időskrúak Otthna bácsalmási telephely fejlesztése (LEKI) Katymári Szak. Szc. Otthn fejlesztése (TRFC) Intézményi beruhuházásk Pedaqóqusház szám. technikai eszk.beszerz Bajai iskla tartós eszközbeszerzés Garbai S. SzKI. tartós eszközbeszerzés B.brsód Öszi Napfény O.napkllektr r. kialak Harmónia Otthn lakótthn vásárlás, kialak. (hazai pályázat) OOO 15 OOO - Kórház épület beruházásk Kórház rvsi szakmai gép-műszer beszerz l - Kórház infrmatikai eszköz beszerzés l - Kórház egyéb gép-berend.beszerzése Kórház épületek felújítása Kórház szakmai gép-berendjelújítása Közgyűlés Hivatala beruh. (licenc díj,szám.techn, egyéb eszk.) K(jzgy(j~s Hivatala felújításk (Deák F', Ka1f1a_.J,tér) 'i l 4. ldal, összesen: 7

52 Bács-Kiskun Megyei Önkrmányzat 3. számú melléklet a V-3009/2011. számú jelentéshez l Fejlesztési feladat megnevezése Az Önkrmányzat években megvalósíttt, illetve december 31-én fennálló fejlesztési feladatkhz kapcslódó kötelezettségeinek összegzése ezer Ft-ban t. " Teljes 201 O. O. utáni kötelezettség-vállalás frrásösszetétele év utánra Ber. december 31- évek között beketülési vállalt kötelezett kezdete ig teljesített teljesített költség ség Saját E U-s Hazai kiadás kiadás Hitel Kötvény bevétel támgatás támgatás 1/2007. (111.1.) KciV. r., 1/2008. (111.3.) K~v.r., 8/2008. (IV.30.) Kav rendelet Mzgássérültek Intézete első készletbeszerzés OOO l "Napsuqár " gyermekttn átalakítása i Thrma Jáns Múzeum tetőtér beépítés (CÉDE) l Bácsalmási Gyermektthn hmlkzat l. ütem ITEKil Autóvásárlás lízingdíja ' Megvei kórház fejlesztése (TIOP) Hajósi kastály reknstrukciója (DAOP) OOO Veránka krszerűsítése (DAOP) OOO Dunavecsei iskla akadálymentesítése DAOP Kaskantvúi Szc. 0. akadálvmentesítése DAOP OOO Lakástthnk eszközfejlesztése Fűtéskrszerűsítés KEOP OOO Gyermekvédelmi közpnt irdáinak kialakítása Thrma Jáns Múzeum letötérbeépítés ll. ütem (TEKI) Lajsmizsei Szc. Otthn akadályment. (nrvég alap) Bácsalmási Gyermektthn felúiítása ll. ütem!leki) /2008. (IV.30.) Kgy.r., 10/2009. (V.28.) Kgy.r. 8/2010.JVI.1.) Kgy.r. -Intézményi beruházásk Garbai S. SzKI. ÁMK átköltözés beruházás Kórház szellemi termékek Kórház épület beruházásk Kórház rvsi szakmai gé-műszer beszerz Kórház infrmatikai eszköz beszerzés Kórház egyéb aé-berend.beszerzése Kórház épületek felújítása Kórház szakmai aé-berend.felúiítása Kórház SBO. Pályázat Közgyűlés Hivatala gépksi beszerzés beruh., szerver audit) ' 5. ldal, összesen: 7

53 Bács-Kiskun Megyei Önkrmányzat 3. számú melléklet a V-3009/2011. számú jelentéshez Az Önkrmányzat években megvalósíttt, illetve december 31-én fennálló fejlesztési feladatkhz kapcslódó kötelezettségeinek összegzése ezer Ft-ban! Fejlesztési feladat megnevezése 10/2009. (V.28.) Kgy.r. -Baja iskla tehergk. beszerzés Vári Szabó SzKI tárgyi eszköz beszerzés Vári Szabó SzKI szakképző intézet átépítés Kórház gépjármű beszerzés Közgyűlés Hivatala felújításk (Deák F.tér földszinti WC) Teljes 201 O. év utánra utáni kötelezettség-vállalás frrásösszetétele Ber. december 31- évek között bekerülési vállalt kötelezett kezdete ig teljesitett teljesített költség ség Saját E U-s Hazai kiadás kiadás Hitel Kötvény bevétel támgatás támgatás 2/2009. (11.25.) Kgy.r., 10/2009. (V.28.) Kgy.r., 8/2010. (VI.1.) Kv.rendelet Szalkszentmártn Petöli Múzeum átalakítása (TEKI) évi eészségűgyu gép-műszerbeszerzés (céltám.) Plydm bankgarancia felhasználása Veránka-szieti kútfúrás Lórántffy utcai gyermektthn útcsatlakzás Hajósi lakástthn fejlesztése (TIOPl *** Kecskemét környéki lakástthnk fejlesztése (TIOP) *** Juhar utcaigyermektthn fejelesztése (TIOPl *** Bimassza prjekt KEOP) Kiskunhalasi pszichiátriai tthn fejlesztése (SZOC-EKl ** "Harmónia" szc. Otthn slti telephely fejlesztése (SZOC-EK) ** OOO 15 OOO Veránka üdülő felújítása Székelyvarságn 2 db ingatlan kivitelezése Hajósi Gyermektthn írdálnak kialakítása *** Kmpeleneia alpú ktatás * ' 8/2010. (VI.1.) Kgy.r. -Bajai iskla tanknyha és tanétterem bővítés (szakképzési hzzájárulás) Vári Szabó SzKI tanknyha beruházás Közgyűlés Hivatala világítás felújításk / ) Kv. r., 10/2011. (V.4.) Kgy.rendelet Veránka működéséhez szükséges eszközök beszerzése OOO Hajósi érseki kastély kiállítási bútrai **** OOO l Kecskemét, Fráter Gy. U. 14. alatti ingatlan Telekhatár rendezés Kaskantyú Önkrmányzatával Veránka elektrms hálzat fejlesztése Kórház műtő felújítás OOO Börtönkiállítás felújítása **** ldal, összesen: 7