Országos Munkavédelmi Fórum

Átírás

1 Országos Munkavédelmi Fórum Az OMMF és az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség Magyarországi Fókuszpontja október 20-án tartotta meg Országos Munkavédelmi Fórumát. A Fórum a évi kockázatértékelési európai kampány záró rendezvénye volt, egyúttal megemlékezést tartottak az OMMF megalakulásának 25. évfordulójáról. A Fórumon a következı elıadások hangzottak el: 1.) Dr. Dudás Katalin OMMF megbízott elnök Megnyitó elıadásában felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel a rendezvénnyel zárul az Európai Unió kampánya a kockázatértékelésrıl. Továbbiakban az OMMF megalakulása óta eltelt fontosabb eseményeket elevenítette fel. 112 év telt el az elsı munkavédelmi törvény megalkotásától az OMMF 1984-ben történt megalakulásáig. A megalakulás óta történt fontosabb események: ben a Felügyelıség a munkabiztonság hatósági ellenırzése mellett felhatalmazást kapott a munkaügyi ellenırzésre is ben hatályba lépett a munkavédelemrıl szóló törvény, majd 1996-ban a munkaügyi ellenırzést is törvény tartalmazza ben a területi felügyelıségek a munkaügyi központokhoz kerültek átszervezésre, a második fok maradt a Fıfelügyelıség hatáskörében tól munkabiztonsági és munkaügyi felügyelıségként tevékenykedtek ben létrejött az egységes munkavédelmi hatóság. Az egységes munkavédelmi hatóságnak meg kellett határoznia a továbbhaladás irányát, melyet a kockázatok csökkentésében, a szociális partnerekkel való együttmőködésben jelöltek meg. A közeljövı fontos feladata, hogy legyen Nemzeti Munkavédelmi Politika, az OÉT Munkavédelmi Bizottsága tárgyalja meg a stratégiai irányokat. Az elıadó köszönetet mondott mindazoknak, akik munkájukkal közremőködtek az OMMF eredményeinek elérésében. Felhívta a figyelmet, hogy emlékezzünk azokra, akik ebben a munkában közremőködtek, de már nincsenek köztünk. Emlékezzünk a munkabalesetek azon áldozataira, akiket nem ért el az OMMF védı keze. 2.) Gádor János EU OSHA Nemzeti Fókuszpont vezetı Az elıadó ismertette a két éves kampány eredményeit. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) által szervezett es kampány témája a kockázatkezelés alapját jelentı kockázatértékelés volt, mely a munkáltatókat segítette a munkahelyek biztonságosabbá és egészségesebbé tételében, ugyanakkor elısegítette a termelékenység növelését is. A kampány az Európai Unió 27 tagállamának munkavállalóit és munkáltatóit célozta meg.

2 Az Ügynökség kampánystratégiájának fı erıssége, hogy aktívan támogatja és együttmőködik a hálózat tagjaival a Nemzeti Fókuszponton keresztül. A kis- és középvállalkozások eredményes elérése érdekében fel kell kutatnunk és meg kell gyıznünk nemzeti szinten más partnereket, így a kisvállalkozásokat és a nagy kockázattal bíró ágazatokat, hogy a es stratégia céljait és elérni kívánt eredményeit biztosítani tudjuk. 3.) Sógor András Richter Gedeon Rt. Biztonsági, tőz- és környezetvédelmi fıosztályvezetı Kockázatértékelés egy nagyvállalatnál. Az elıadó egy nagyvállalatnál végzett kockázatértékelés tapasztalatai alapján a következıkre hívta fel a figyelmet: A kockázatértékelés komplex feladat. A munkabiztonsági szakember dolga, hogy a kockázatot társadalmilag elfogadott szintre csökkentse. A munkavédelemrıl szóló törvényen kívül számos egyéb jogszabály elıírásait is figyelembe kell venni. Esetükben különösen nagy súllyal szerepel a kémiai biztonságról szóló törvény. Nagyvállalati környezetben a feladat bonyolultsága miatt legfontosabb az értékelés tárgyának a meghatározása. Nagyvállalati szinten a következı kockázatértékelési folyamatot követték: 1. A kockázatértékelés tárgyának a meghatározása (munkavállaló, munkahely, munkaeszköz, gép, berendezés). 2. A kockázatértékelés típusainak meghatározása. 3. Információgyőjtés, technológiai támogatás tervezése. o adatbázis szerkezet, rendszerterv, o ellenırzési jegyzék, őrlap generálás, 4. Folyamat leképezés (mőködés, hierarchia) szabályozása. Az analízist követıen el kell végezni a szintézist. A munka alapja a MEBIR. Ez fogja össze az értékelést. A nagyvállalatnál elvégzett kockázatértékelés fıbb tapasztalatai a következık: - A tevékenység rendkívül forrásigényes. - Jól hasznosították az auditok megállapításait. - Bekódolt fejlıdési kényszer valósult meg. - A tervezhetıség feltétele, hogy a vezetıség az erıforrást hozzárendelje a tevékenységhez. 4.) Nesztinger Péter OMMF Közép-dunántúli Munkavédelmi Felügyelıség, igazgató A kockázatértékelés ellenırzési tapasztalatai. Az elıadó történeti áttekintést adott a kockázatértékeléssel kapcsolatos törvényi elıírások fejlıdésérıl. Tájékoztatta a hallgatóságot a hatósági ellenırzések során szerzett tapasztalatokról. Tapasztalatuk szerint a kockázatértékelés akkor zárul le, ha a munkáltató megteszi a szükséges intézkedéseket. Ezzel szemben a hatóság gyakran tapasztalja, hogy a kockázatértékelések alkalmával számos kérdést figyelmen kívül hagynak. A kockázatértékelések elvégzése terén minıségi változást hozott a május 1-én hatályba lépett törvénymódosítás, amely szaktevékenységnek (munkabiztonsági és munka-egészségügyi) minısítette a kockázatértékelést. További szigorítást jelentett a

3 2007. január 1-én hatályba lépett elıírás, amely a I. veszélyességi osztályba tartozó területeken fél éven belül elrendelte a kockázatértékelés elvégzését. A hatóságok az ellenırzéseik során különbözı terjedelmő és színvonalú kockázatértékeléseket találtak január 1-jét követıen számos alkalommal határozatot hoztak, munkavédelmi bírságot szabtak ki kockázatértékelés elmulasztása miatt, amikor súlyos, közvetlen veszélyeztetést tapasztaltak. A hatósági konkrét tapasztalatokat a következıkben foglalta össze: - Gyakori az önkéntes jogalkalmazás hiánya, erre a tevékenységre szakosodott vállalkozók végzik a kockázatértékelést. - Sok helyen nem ismerik a kockázatértékelés értelmét. - Súlyos munkabalesetek kivizsgálásakor derülnek ki a kockázatértékelés hiányosságai. - A munkáltató közel 20 %-ánál nem végeztek kockázatértékelést. Esetenként elképesztı megállapításokat is találnak: A dolgozóra nézve közvetlen veszély van, de az nem gátolja a munkavégzésben. A hatóság meggyızıdése szerint a kockázatértékelés a munkáltató leghatékonyabb eszköze a balesetek megelızésére. 5.) Mandrik István OÉT Munkavédelmi Bizottság, munkavállalói oldal, ügyvivı Munkavédelem a munkáltató szemével. Elıadásának bevezetıjében felhívta a figyelmet arra a fontos évfordulóra, hogy az OMMF 25 éves fennállása mellett ebben az évben emlékeznek meg az OMKT 50 éves fennállásáról. A munkáltató részérıl a munkavédelem kikerülhetetlen. Azokon a munkahelyeken, ahol rendkívül sok munkavédelmi hiányosság van, ott a munkáltató, vagy a munka irányítója nincs a helyén, nem ismeri kötelezettségeit. A provizórikus, ideiglenes megoldások sok esetben a baleseti veszélyt hordják magukban. Ilyenek például a biztonsági feltételek figyelmen kívül hagyásával magasban végzett munkák, ideiglenes villamosbiztonsági megoldások. A munkáltatói oldal véleménye szerint közösen kell fellépni azok ellen, akik a munkavédelmi és munkaügyi elıírások megszegésével tisztességtelen gazdasági elınyre tesznek szert. A munkáltatók véleménye szerint nagyon fontos lenne a munkahelyi balesetbiztosítás rendszerének létrehozása. Megmagyarázhatatlan, hogy a Munkavédelem Országos Programjában foglaltak ellenére nem jött létre ez a biztosítási ágazat. A munkavédelem fejlesztése érdekében nagyon fontos az oktatás és képzés fejlesztése. Erısíteni kell a társadalmi párbeszédet és ebben felelıssége van az országos érdekegyeztetésben résztvevı szociális partnereknek. 6.) Borhidi Gábor OÉT Munkavédelmi Bizottság, munkavállalói oldal, ügyvivı Munkavédelem a munkavállaló szemével. Az elıadó hangsúlyozta, hogy a munkavállalói oldal meggyızıdése szerint a sok munkavédelmi hiányosságnak nem a pénzhiány az oka. Mivel az Országos Munkavédelmi Fórum az Európai Unió kockázatértékelési kampányának záró rendezvénye, a munkavállalói oldal elvárásait tolmácsolta a

4 kockázatértékeléssel kapcsolatban. Megállapítása szerint nagyon fontos a munkavédelmi képviselık részvétele a kockázatértékelésben. Ezzel kapcsolatban a következıket várják el a munkáltatóktól: - Keressék meg a munkavégzés helyszínén a képviselıket, vegyék figyelembe a munkavállalók véleményét. - Válasszák ki a kockázatértékelést végzı megfelelı személyt. - A kockázatértékelés ne az íróasztal fióknak készüljön. - A kockázatértékelés megállapításait és az annak alapján készített intézkedési tervet tanácskozzák meg a munkavállalókkal. - A munkáltatók tegyék lehetıvé, hogy a munkavédelmi képviselı bizottságok eleget tehessenek azon fontos feladatuknak, hogy ellenırizzék az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását. - A munkáltatóval együttmőködve a paritásos testületek keretében értékeljék az intézkedési tervek végrehajtását. Befejezı gondolatként megemlékezett Fıcze Lajosról, aki tevékenyen közremőködött a Felügyelıség létrehozásában, annak motorja volt. Gondoskodott a személyi állomány kiválasztásáról, a munka megkezdéséhez szükséges feltételek biztosításáról. 7.) Fekete István OMMF Nyugat-dunántúli Munkavédelmi Felügyelıség, igazgató Emlékezés az OMMF negyedszázadára. Elıadásában áttekintette az OMMF 1984-ben történt megalakulása óta eltelt 25 év legfontosabb tapasztalatait. A Felügyelıség megalakulásakor a személyi állománya túlnyomó többségben 90 %- ban - a szakszervezeti szakmai felügyelıségek és az SzMT-k munkavédelmi felügyelıi adták. Az újonnan létrejött állami hatóság személyi állományának további 10 %-át a tanácsok mezıgazdasági területen mőködı felügyelıi adták. Ebbıl a körbıl kerültek ki a Felügyelıség vezetıi, az egyes területi felügyelıségek igazgatói. A Felügyelıség megalakulása óta számos átalakulást, átszervezést élt át. A gyakori átszervezések új ismeretek megtanulására ösztönözték a személyi állományt. Ez a megállapítás érvényes a jelenlegi idıszakra is. Megállapítása szerint a munkavédelem terén jelentıs eredményeket értek el. Azonban a további fejlıdésnek gátja, hogy a gazdaságban a munkavédelem tekintetében az anyagi érdekeltség nem mőködik. Az elmúlt években reményt keltı törekvések ellenére a társadalombiztosítási szabályok nem ösztönzik a munkáltatókat a biztonságosabb munkakörülmények megteremtésére. 8.) Dr. Groszmann Mária- OMMF munkavédelmi elnökhelyettes A munkabiztonsági és munka-egészségügyi hatósági munka integrációja, mint az OMMF történetének meghatározó eseménye. Az elnökhelyettes megítélése szerint az egységes munkavédelmi hatóság létrehozása történelmi fordulópont volt az OMMF 25 éves fennállása alatt. A munkavédelmi felügyelet továbbfejlıdésére adott lehetıséget. Az integráció megvalósítása az elmúlt 25 év alatt több alkalommal napirendre került, vitákat váltott ki. Megvalósítását az ILO missziója vetette fel határozottan, mőszaki biztonsági felügyelet létrehozását is javasolva. Az integráció megvalósítása után a Felügyelıség minden lehetséges eszközt megragadott az új feladatok teljesítésére. Minden felügyelıt 72 órás továbbképzésben

5 részesítettek. Felügyelıi kézikönyvet készítettek, mely tartalmazza az ellenırzéshez szükséges egészségügyi-jogi ismereteket. Az integrációt követıen a év volt az elsı sikert hozó év. Ebben az évben a felügyelıség már egységes, integrált ellenırzéseket végzett. Ezeknek az ellenırzéseit a Felügyelıség nyilvánosságra hozta honlapján (lásd: A további idıszak feladata, hogy folytatni kell és be kell fejezni az integrációt. Ezzel egyidıben ki kell dolgozni az integrált hatóság jövıképét és stratégiáját. Ez a feladat szükségessé teszi, hogy gondoskodjanak a szakember utánpótlásról. Jelen kell lenni a kutatásban, a képzésben és a döntéshozatalban. Az Országos Fórumon felszólalt Hernádvölgyi Andrea, az MSZOSZ alelnöke. Tájékoztatta a résztvevıket, hogy az MSZOSZ kezdeményezte emlékmő felállítását, ahol méltóképpen megemlékezhetünk a munkabalesetben elhunyt, megsérült munkatársainkról. Az emlékmő kiviteli tervei elkészültek, felállításának helyszíne biztosított. Kérte a jelenlévık támogatását az emlékmő felállításához szükséges anyagi feltételek biztosításához. Terveik szerint ben a munkabalesetben megsérült, elhunyt dolgozók emléknapján kívánják az emlékmővet felavatni. Az emlékmő terveirıl és az anyagi támogatás lehetıségérıl részletes tájékoztató található az MSZOSZ honlapján: