PUBLIC I. BEVEZETÉS /15 zv/ea/ea/zv/kk 1 CAB LIMITE HU. Az Európai Unió. a Tanács. Brüsszel, október 5. (OR. en) 12318/15 LIMITE

Átírás

1 Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 5. (OR. en) 12318/15 LIMITE PUBLIC JAI 686 CFSP/PESC 554 COSI 114 COPS 286 ENFOPOL 260 COTER 124 SIRIS 64 FRONT 197 CATS 89 EDUC 255 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora a Tanács Előző dok. sz.: 12139/15 + COR /15 Tárgy: Az Európai Tanács tagjainak a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, február 12-i nyilatkozatát követő intézkedések: Az intézkedések végrehajtásának jelenlegi állása I. BEVEZETÉS Az Európai Tanács tagjai által február 12-én adott iránymutatások komoly hajtóerőként szolgáltak és szolgálnak továbbra is a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló uniós szintű munka számára. Egyrészt 2015 júniusában a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora (9422/1/15 REV 1), másrészt pedig a főképviselő/alelnök az Európai Tanács júniusi ülésére írt levelében átfogó áttekintést nyújtott az intézkedések végrehajtásáról. Időközben a augusztus 21-én a Thalys járatán megkísérelt támadás rávilágított arra, hogy szükség van a Tanács politikai iránymutatására, továbbá annak szükségességét is megerősítette, hogy a munka fokozott tempóban folytatódjon /15 zv/ea/ea/zv/kk 1

2 A Thalys járatán merényletet megkísérlő támadó profilja megerősíti azoknak a kérdéseknek a jelentőségét és relevanciáját, amelyeken az EU már eddig is dolgozott: sokat utazott Európában, Törökországba repült, majd onnan szárazföldön tért vissza (a balkáni útvonalon), Brüsszelben vásárolt fegyvert, készpénzzel vette a vonatjegyet, tettének elkövetése előtt pedig prédikációt nézett az interneten. A bűnüldöző hatóságok és a biztonsági szolgálatok közötti információcsere komoly kihívást jelentett. A francia kormány által szervezett augusztus 29-i párizsi miniszteri találkozón elfogadtak egy nyilatkozatot, amely egyes konkrét cselekvési területekre összpontosít (11594/15). II. AZ UNIÓS FELLÉPÉS PRIORITÁSAI/AZ ÁLLAM-, ILLETVE KORMÁNYFŐK FEBRUÁR 12-I NYILATKOZATA VÉGREHAJTÁSÁNAK JELENLEGI ÁLLÁSA Elsősorban a következő területekre kell összpontosítani, amelyek tekintetében még további erőfeszítésekre van szükség: 1. Határigazgatás a) Uniós utas-nyilvántartási adatállomány (EU PNR): A LIBE-bizottság keretében a háromoldalú egyeztetések megkezdéséről 2015 júliusában tartott szavazás pozitív lépés volt. A háromoldalú egyeztetések lezárultát követően először a LIBE, majd pedig a Parlament plenáris ülése szavaz a felülvizsgált jelentésről. Nehéz feladat lesz majd a Parlamentben megszerezni a többséget, mivel a LIBE-bizottságban csupán az egyik árnyékelőadó (EPP) szavazott a javaslat mellett. Folytatni kell ezért a Parlamenttel való proaktív együttműködést. b) A közös kockázati mutatók összehangolt végrehajtása: Pozitív fejlemény, hogy a Bizottság véglegesítette a közös kockázati mutatókat. Az összehangolt végrehajtást illetően azonban vannak még nehézségek, ahogyan azt a párizsi nyilatkozat is említi. A Frontexnek támogatnia kellene a közös kockázati mutatók gyakorlati alkalmazását, valamint a rendszeresebb tagállami ellenőrzések összehangolt végrehajtását. Fel lehetne kérni a Frontexet arra, hogy a közös kockázati mutatók alapján dolgozzon ki operatív iránymutatásokat és alkalmazza azokat a gyakorlatban a hivatalos határátkelőhelyeken és a Frontex olyan közös műveleteiben, mint például a Poszeidón művelet Görögországban és a Triton művelet Olaszországban, mégpedig oly módon, hogy a jelenleg vizsgált területek körét kiegészíti azzal, hogy erőteljesebben figyelembe kell venni a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos aspektusokat, különös tekintettel az előzetes vizsgálatra és az önként vállalt kihallgatásra. Kulcsfontosságú, hogy az Europol és a Frontex szorosan együttműködjön egymással, és hogy a lehető leghamarabb megkössék egymással a személyes adatok cseréjével kapcsolatos megállapodást (operatív együttműködési megállapodás). Előfeltételként a Frontex jóváhagyás céljából benyújtotta a személyes adatok cseréjének a megvalósítását célzó végrehajtási intézkedéseket az európai adatvédelmi biztosnak, és el kell majd végeznie az személyes adatok cseréjéhez előírt informatikai környezet finomhangolását is /15 zv/ea/ea/zv/kk 2

3 Az első adatcsere tesztelérése várhatóan 2016 márciusában kerül majd sor. Mindazonáltal a bizottsági javaslatok alapján kidolgozott, fogadóállomásokon alapuló új megközelítés, és különösen az Európai Unió cataniai regionális akciócsoportja lehetővé teszi a Frontex és az Europol tisztviselői számára, hogy együttműködjenek egymással a helyszínen, és a lehető legjobban tudják hasznosítani a migránsokkal végzett előzetes vizsgálati meghallgatások és kihallgatások eredményeit. Nagyon fontos továbbá a Frontex és az Eurojust közötti együttműködés is. A Frontex megvizsgálhatná, hogy hogyan lehetne elősegíteni a külső határokon végzett összehangolt és egyidejű ellenőrzési műveleteket a célba vett útvonalakon, valamint segíthetne abban, hogy valamennyi típusú közlekedési útvonalon integrált információkon alapuló biztonsági megközelítést lehessen alkalmazni. A Frontex ezen kívül képzést is biztosíthatna. Ehhez megfelelő erőforrásokra lenne szükség. A Bizottságnak, a Frontexnek, az Europolnak és a tagállamoknak rendszeresen aktualizálniuk kell a közös kockázati mutatókat és az operatív iránymutatásokat. c) A tagállamok határőrségei és az Interpol adatbázisai közötti elektronikus kapcsolat: Több olyan tagállam is van, amely még nem hozta létre a határőrségek és az Interpol adatbázisai közötti elektronikus kapcsolatot, ami megnehezíti az adatbázisok oly módon történő rendszeres ellenőrzését, hogy az ne befolyásolja hátrányosan az utasforgalmat. Fel lehetne kérni az Európai Bizottságot, hogy működjön együtt az érintett tagállamokkal a technológia korszerűsítésének pénzügyi támogatása céljából. Ez a migráció kezelésének szempontjából is hasznos lenne. 2. Információcsere a) Schengeni Információs Rendszer (SIS II): Nagyon fontos, hogy a SIS/SIRENEmunkacsoport decemberi ajánlásainak 1 megfelelően a lehető legnagyobb mértékben alkalmazzák a SIS II-t, információk bevitelére és az adatbázis ellenőrzésére egyaránt. A rendszert tovább lehet javítani. Ezzel kapcsolatban érdekes lenne elemezni a SIS II-nek a Thalys járatán merényletet megkísérlő támadóval (Ayoub El-Khazzani) kapcsolatos alkalmazását, és levonni a tanulságokat. A rendszert megfelelő és következetes módon kell alkalmazni, és meg kell tanulni egymástól, hogy mi az, ami működik, és mi az, ami nem. Ezért kell a rendszer gyakorlati alkalmazására összpontosítani. Adatokra van továbbá szükség annak értékeléséhez, hogy a SIS II mennyiben alkalmazható a külföldi harcosok összefüggésében /3/ /15 zv/ea/ea/zv/kk 3

4 b) Europol: A tagállamok 2013 januárja óta egyre több információt továbbítottak az Europol számára a külföldi terrorista harcosokról. A hozzájárulások teljes száma jelenleg 1069 (2015 februárjának végén 620), az Utazók fókuszpontjában 9724 személy/szervezet adatai szerepelnek (2015 márciusában 3600), ebből 1969 személy esetében nyert megerősítést, hogy harcos/utazó. Az Interpol jelentős számú hozzájárulást nyújtott be az Utazók fókuszpontjához, 2015 szeptemberének végéig több mint 3000 személyről tett bejelentést. Mindezen pozitív fejlemények ellenére az Utazók fókuszpontja még sem mennyiségi, sem minőségi szempontból (hiányos információkból álló kép) nincs abban a helyzetben, hogy az EU egészét illetően összetett, mélyreható elemzéssel szolgáljon a benyújtott operatív esetekről, tekintettel arra, hogy a beérkező információk több mint felét öt tagállam és egy társult harmadik ország szolgáltatja, és ebben a tendenciában egyelőre nem látszik változás. Az Utazók fókuszpontja a gyanúsítottak által a Közel-Keletre vezető útjuk során használt külföldi telefonszámok alapján, valamint az illegális bevándorlás elősegítéséhez kapcsolódóan listáz találatokat. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy ha a tagállamok és a partner harmadik országok információkat szolgáltatnak az Utazók fókuszpontja számára, ennek eredményeként pontosabb információkból álló kép állhat a rendelkezésükre márciusa és szeptembere között a külföldi harcosokkal kapcsolatban az Europol Információs Rendszer (EIS) számára továbbított hozzájárulások száma 188-ról 1527-re nőtt. c) Eurojust: Jelentős mértékben erősödött az Eurojuston keresztül történő operatív együttműködés és az igazságszolgáltatási információk Eurojusttal való cseréje. Míg a tagállamok 2014-ben 13 terrorizmussal kapcsolatos ügyben kérték az Eurojust segítségét, 2015-ben (szeptember 15-ig) az Eurojusthoz utalt ügyek száma 22-re nőtt. A külföldi terrorista harcosokkal kapcsolatos ügyek száma a tavalyi háromról 2015-ben eddig már 14-re nőtt. Az Eurojust a külföldi terrorista harcosokkal kapcsolatos ügyekre vonatkozóan 2015-ben öt koordinációs találkozót szervezett. Az Eurojustot arról tájékoztatták, hogy 2014-ben és 2015-ben egy-egy közös nyomozócsoportot hoztak létre, mindegyiket külföldi terrorista harcosokkal kapcsolatos ügyekben, továbbá hogy egy tagállam 10 további közös nyomozócsoportra vonatkozó megállapodást írt alá a külföldi terrorista harcosokat illetően. A folyamatban lévő büntetőeljárásokra vonatkozó információcsere terén is jelentős előrelépés történt, ezek száma a 2014-es 34 ügyről 2015-ben eddig már 84-re nőtt /15 zv/ea/ea/zv/kk 4

5 Amióta 2015 márciusában csatlakozott az Utazók fókuszpontjához, az Eurojust két hozzájárulást továbbított, valamint egy arra irányuló kérelmet, hogy egyes szervezeteket vessenek össze az Europol adatbázisával. Az Utazók fókuszpontjának képviselői 2015-ben két koordinációs találkozón vettek részt az Eurojustnál. Az Eurojust erősíti a közel-keleti és észak-afrikai (MENA) országokkal folytatott együttműködést, ösztönzi a többek között konkrétan a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó Eurojust-kapcsolattartók kijelölését, valamint 2015 végére a közel-keleti és észak-afrikai régióval közösen olyan szemináriumot szervez, amelynek a terrorizmus elleni küzdelemmel és a külföldi harcosokkal kapcsolatos igazságügyi együttműködés áll a középpontjában. Az Eurojust, ahogy az elmúlt években, az idén is jelentést fog benyújtani a Tanács decemberi ülésére a külföldi harcosok kérdésére adott büntető igazságszolgáltatási válaszról, és ajánlásokat fogalmaz meg a szükséges intézkedésekről. 3. Tűzfegyverek A párizsi események felhívták a figyelmet a tűzfegyverekkel kapcsolatos munka fontosságára és sürgősségére. Kiemelten kell kezelni az október 8-án elfogadandó ambiciózus tanácsi következtetések végrehajtását, és különösen a lőfegyverek hatástalanításáról szóló bizottsági rendelet ez év végéig történő elfogadását (végrehajtási aktusként a hatályos irányelv értelmében), valamint a felülvizsgált irányelvre vonatkozó javaslatnak a jövő év elején történő benyújtását. Javítani kell a tiltott tűzfegyver-kereskedelem elleni küzdelem terén az uniós szakpolitikai ciklus keretében végzett munkát, részben valamennyi tagállam proaktívabb bevonásával, részben pedig az operatívabb jellegű intézkedések középpontba állításával, a nyugat-balkáni és a MENA-régióbeli szomszédos országok bevonása mellett. 4. Internet a) Az Europol szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó egysége (EU IRU): A kísérleti szakasz július 1-jén vette kezdetét. Az IRU partnerségeket alakított ki az internetszolgáltató társaságokkal, és jelenleg vizsgálja az együttműködés javításának műszaki lehetőségeit, és különösen a jogsértő vagy káros internetes tartalmak bejelentésére vonatkozó eljárást. Az IRU eddig már 500 bejelentést tett, és ezek több mint 90%-a esetében ennek eredményeként eltávolították a megjelölt tartalmat. A jogsértő vagy káros internetes tartalmak eltávolítására irányuló kérelmek többsége az IRU monitorozási képességének az eredménye. Az IRU megfigyeli a jelentősebb platformokat és bejelentéseket tesz azokkal kapcsolatban, azonban nem rendelkezik elegendő erőforrással a többi platform monitorozására /15 zv/ea/ea/zv/kk 5

6 Az IRU foglalkozik továbbá az illegális bevándorlás elősegítésének problémájával is, és ennek céljából a hét minden napján folyamatosan elemzi a közösségi médiával kapcsolatos információkat; ezen kívül operatív támogatást nyújtott a közelmúltbeli terrorista támadások kivizsgálásához is. Az EU IRU részt fog venni három olyan kutatási projektben a Horizont 2020 keretprogram keretében, amelyek célja a nyílt információs források figyelemmel kísérése és a propaganda felderítése, a tagállamok által bejelentett szükségletek alapján. A projektek eredményét az EU IRU a tagállamok támogatására fogja felhasználni. Elengedhetetlen, hogy az IRU megkapja az annak előkészítéséhez szükséges támogatást, hogy 2016 januárjára elérje a kezdeti műveleti képességet. Az ezzel kapcsolatos kihívások abban állnak, hogy az EU IRU számára nincs garancia a következő évi költségvetéssel kapcsolatban, ez pedig megnehezíti a jövőbeli tevékenységek tervezését. Elegendő számú szakértőre van szükség végén véget ér egyes tagállami szakértők két rövid távú kirendelése is. A műszaki készségek és képességek folyamatos naprakészen tartásához is forrásokra van szükség. Növelni kell továbbá a tagállamok által tett bejelentések számát. b) Szíriai stratégiai kommunikációs tanácsadó csoport (SSCAT): A Bizottság által finanszírozott, 18 hónapos kísérleti projektként létrejött SSCAT eddig nagyon sikeresnek bizonyult. A csoport mostanáig a tagállamok mintegy felének szolgált tanácsadással, igen nagy ugyanis az igény a kommunikáció és az ellenpropaganda megerősítése iránt. A projekt 2016 közepén ér véget, hacsak meg nem hosszabbítják. Meghosszabbítása és megbízatásának kibővítése több szempontból is fontos lenne: Most nem csak a Szíriával kapcsolatos helyzettel kell foglalkozni, hanem a radikalizálódás és az iszlámellenes gyűlölet szélesebb körű megelőzésére kell törekedni, különös tekintettel a menekültválságra. Eljött az ideje annak is, hogy a SSCAT-ot felruházzuk az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy támogatni tudja az érdekelt tagállamokban a kommunikációs kampányok megvalósítását, illetve támogatni tudja az uniós intézményeket az arab világgal folytatott kommunikációjuk javításában. Az online kommunikációban nagyon fontosak a számok: kulcsfontosságú tehát a civil társadalom hatékonyabb kommunikációjának elősegítése, és ha a SSCAT feladatköre kibővülne, akkor létre tudna hozni, illetve támogatni tudna egy ezt szolgáló hálózatot. c) Fórum az internetszolgáltató társaságokkal: A Bizottság aktívan dolgozik azon, hogy a fórumot az év vége előtt el lehessen indítani. Az előkészítő munka keretében rendszeres szakértői találkozókra kerül sor. Lényeges, hogy fórum minél hamarabb megkezdje munkáját, és teljes erőbedobással építsen konstruktív és kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolatot az internetszolgáltató társaságokkal /15 zv/ea/ea/zv/kk 6

7 5. A radikalizálódás megelőzése a) A radikalizálódást figyelő uniós információs központ Kiválósági központ: Előrelépés történt, folyamatban van a központ felállítása. A Bizottság kiemelt kezdeményezése kibővíti a központ munkáját, ösztönzi a hálózatot és lehetőséget biztosít a tagállamoknak, hogy célzott szakértői tanácsot kapjanak a MEGELŐZÉSI projektek kidolgozásához és megvalósításához. Fontos, hogy a tagállamok szükség szerint teljes mértékben kiaknázzák a központ kínálta szolgáltatásokat, és ösztönözzék a frontországokból származó szakértők részvételét a központ munkájában. A terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora arra buzdítja a központot, hogy különítsen el forrásokat a kiemelt harmadik országokkal folytatandó munkára. b) Rehabilitáció: Věra Jourová biztos a luxemburgi elnökséggel közösen, illetve a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorának támogatásával és részvételével magas szintű miniszteri találkozót szervez a radikalizálódásra adott büntető igazságszolgáltatási válasz címmel, amely fontos mérföldkő lesz a visszatérő külföldi harcosokkal szemben alkalmazandó büntetőügyi politikáról, valamint az igazságügyi kontextusba illeszkedő börtönön kívüli és belüli rehabilitációs programokkal kapcsolatos kihívásokról és tapasztalatokról folytatott vitában. Fontosak lesznek a konferenciát követő intézkedések is, ideértve annak meghatározását is, hogy az EU miként tudja a legjobban támogatni a tagállamokat e téren. A konferencia sikeresen megvalósítja azt a fontos célt, hogy az igazságszolgáltatásban és a megelőzésben dolgozó szereplők találkozzanak egymással. A radikalizálódást figyelő uniós információs központ jelentős szerepet tölthet be a tagállamok támogatásában, hogy rehabilitációs programokat dolgozzanak ki és elősegítsék a bevált gyakorlatok megosztását. c) A muszlimellenes gyűlölet megelőzése/ellenpropaganda: A menekültválság rámutat arra, hogy mennyire fontos a muszlimellenes gyűlölet kérdését kezelni, különösen azokban a régiókban, ahol kevés muszlim él, és ahol az előítéletek különösen erősek lehetnek. Ezzel összefüggésben az alapvető jogokról szóló éves kollokvium, amely 2015-ben Tolerancia és tisztelet: az antiszemita és muszlimellenes gyűlölet megakadályozás és leküzdése Európában címmel Frans Timmermans bizottsági alelnök szervezésében került megrendezésre október 1 2-án, sok ötlettel szolgált arra nézve, hogy az EU hogyan tudja támogatni e kérdés kezelését. A menekültek radikalizálódásának megelőzése szintén prioritás, a mielőbbi beilleszkedés ebben kulcsszerepet játszik, csakúgy, mint annak stratégiai megközelítése, hogy miként tudunk a legjobb vallási szolgáltatásokat nyújtani a menekült közösségek számára /15 zv/ea/ea/zv/kk 7

8 Bár elhangzottak olyan vélemények, miszerint a Dáis arra használja fel a menekültválságot, hogy dzsihádistákat küldjön az EU-ba, a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora azonban úgy véli, sokkal nagyobb veszély rejtőzik abban, hogy radikalizálódott uniós polgárok, illetve az EU területén lakóhellyel rendelkező személyek és Szíriából/Irakból visszatérő külföldi harcosok éreznek késztetést vagy kapnak utasítást arra, hogy támadásokat kövessenek el. A menekültválság ugyanakkor a következőket teszi szükségessé: a Dáis-sal szembeni határozott, a menekültek által jelentett ellenpropaganda nagyobb mértékű használata: míg a Dáis kivándorlásra (hidzsra) szólítja fel valamennyi muszlimot az ún Iszlám Államba, muszlimok százezrei teszik le voksukat lábukkal a Dáis ellen, vagyis elvetik annak nézeteit, és Európába jönnek, hogy védelmet vagy jobb életet találjanak. A Dáis aggódik a jelenség miatt, ezt jelzi, hogy felszólították a menekülteket, hogy térjenek vissza a Kalifátusba ; a menekült lakosság megóvása a radikalizálódástól. A tagállamok adott esetben a SSCAT támogatásával, valamint a Bizottság feltérképezhetnék, hogy miként lehetne a leginkább támogatni az ISIL áldozatait és megosztani történetüket. d) Az oktatásnak nagyon fontos szerepe van. Hasznos lenne, ha a Bizottság politikai kezdeményezést nyújtana be és konkrét projekteket javasolna arra vonatkozóan, hogy mit tud az oktatás, az ifjúság és a sport terén tenni a radikalizálódás megelőzése érdekében, az állam-, illetve kormányfők február 12-i nyilatkozata és a polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról szóló március 17-i párizsi nyilatkozat végrehajtása keretében. Fontos, hogy ambiciózusak legyünk, merjünk nagyot gondolni és olyan kiemelt programokat dolgozzunk ki, amelyek valós hatást tudnak kifejteni egész Európában, mégpedig elsősorban a helyszínen. Ide tartozhatnak például a kiterjedt virtuális hallgatói csereprogramok Európában és a MENA-régióban, amelyek hasonlóak lehetnek Barack Obama elnök azon kezdeményezéséhez, hogy megemlékezzenek Christopher Stevens nagykövetről, aki Líbiában vesztette életét. Ez olyan terület, amelyen együtt lehetne működni az internetszolgáltató társaságokkal, és javítaná a toleranciát és a kölcsönös megértést a Földközi-tenger két oldaláról származó fiatalok között. Hasznos lenne továbbá, ha a Bizottság ban közleményt nyújtana be arról, hogy az oktatás, a kultúra és a sport miként járul hozzá a radikalizálódás megelőzéséhez, ezzel segítve a tagállamokat, továbbá megvizsgálná az ambiciózus kiemelt kezdeményezések megvalósíthatóságát, és javaslatot tenne arra, hogy miként lehetne az uniós pénzügyi forrásokat a lehető legjobban felhasználni (például Erasmus +), hogy még jelentősebb hatást lehessen a helyszínen elérni /15 zv/ea/ea/zv/kk 8

9 6. A terrorizmus finanszírozása A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem felgyorsítása érdekében meg lehetne vizsgálni új uniós szintű kezdeményezések lehetőségét, amilyeneket például a német és a francia pénzügyminiszterek március 31-én benyújtott közös levelükben javasoltak. Ezek a következők: az EU területén élő olyan terroristák vagyoni eszközeinek befagyasztására szolgáló rendszer, akik nem állnak kapcsolatban nemzetközi terrorista szervezettel (a Lisszaboni Szerződés 75. cikke alapján), az anonim fizetési eszközök ellenőrzésének megerősítése, a műtárgyakért készpénzzel való fizetés megakadályozását célzó szabályozási keret (kulturális örökség), fokozott átvilágítás a nagy kockázatot jelentő térségekbe irányuló pénzügyi forgalom esetében, valamint a pénzügyi információs egységek számára jobb hozzáférés biztosítása a központi nyilvántartásokban található banki adatokhoz. 7. Külső tevékenység Nyár óta az EU fontos előrelépést tett a terrorizmus elleni küzdelmet szolgáló, Észak-Afrikára és a Közel-Keletre irányuló regionális projekteket illetően (néhány projekt már megkezdődött vagy közel van a megvalósításhoz). A Külügyek Tanácsának február 9-i következtetései továbbra is irányadóak az EU külső tevékenységére. Bár ez a feljegyzés alapvetően a belső vonatkozású kérdésekkel foglalkozik, mégis érdemes kitérnünk három olyan fejleményre, amely a külső tevékenységet érinti. Tunézia már a szúszai merénylet előtt is kiemelt prioritás volt az EU számára, nem utolsó sorban azért, mert egyike volt azon kevés sikertörténetnek, amely az arab tavaszt követte. A szúszai támadást követően az EU megerősítette Tunézia melletti kötelezettségvállalását: a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora és az EKSZ 2015 júliusában Tunéziába látogattak, szeptember 21-én pedig sor került az első emelt szintű és célzott biztonsági és terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó párbeszédre. Ezzel párhuzamosan a G7-ek intenzív folyamatot kezdtek Tunéziával, amely kiterjed a határok, a légi közlekedés és a turizmusbiztonság, valamint a terrorizmus elleni küzdelem kérdéskörére. Az EU aktív szerepet játszott ebben. Tunézia az EU-tól érdemi segítséget vár a terrorizmus elleni küzdelmet illetően, és sürgős szükség van arra, hogy ezt a segítséget meg is kapja. A Tunéziával, Líbiával, Irakkal, Szíriával, Egyiptommal és a régió más országaival szembeni terrorista fenyegetettség azt erősítik meg, hogy a MENA-régióban folytatnunk kell a terrorizmus elleni küzdelmet célzó tevékenységek közvetlen uniós finanszírozását. Fontos, hogy ne tévesszük szem elől, hogy mennyire fontos a MENA-régióban lévő országokban a terrorizmus elleni küzdelmet támogatnunk, még akkor is, ha most a menekültválság van reflektorfényben. Ha Tunézia a terrorizmus miatt összeomlik (a turisztikai ágazat már összeomlott, ami közvetlenül és közvetve a GDP mintegy 15%-át teszi ki), könnyen meglehet, hogy az EU-nak még több menekültet kell befogadnia /15 zv/ea/ea/zv/kk 9

10 Az uniós kötelezettségvállalás másik prioritása Törökország. Június végén a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora társelnöke volt egy olyan, a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó munkaértekezletnek, amelyet az EKSZ szervezett, és az EKSZ-en kívül a Bizottság, az IBügynökségek és a tagállamok vettek rajta részt. A rendezvénynek a Török Külügyminisztérium adott otthont Ankarában. A következő lépés egy cselekvési terv kidolgozása lesz, amelynek célja, hogy Törökországgal megállapodás jöjjön létre. A megállapodás számos kérdésre kiterjedne, köztük az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemre is. A nyugat-balkáni régió fontos szerepet játszik a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemben. A terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora, a Bizottság és az EKSZ üdvözölte a nyugat-balkáni országok Szlovénia vezetéséve készített, terrorizmus elleni küzdelmet célzó kezdeményezését, amely ismertette a már meglevő és a tervezett tevékenységeket, alapul szolgál a terrorizmus, illetve az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem területén folytatott jövőbeli tevékenységekhez a régióban, és amelynek végrehajtása a tervek szerint hamarosan megkezdődik. A Bizottságnak ezért mérlegelnie kellene az e kezdeményezés nyomán megvalósítandó projektek finanszírozását, különösen az IPA-program keretében, prioritásként. 8. Szárazföldi közlekedés A augusztus 21-i, Thalys-vonaton történt biztonsági incidenst követően a szárazföldi közlekedés védelmével foglalkozó uniós szakértői csoport (LANDSEC) szeptember 11-én Brüsszelben rendkívüli ülést tartott a vasúti utasbiztonság megvitatása érdekében. A Bizottság, a tagállamok és a szolgáltatók egyetértettek abban, hogy arányos biztonsági válaszintézkedésre van szükség, amely nem károsítaná a vasúti közlekedési műveleteket és nem ingatná meg természetében a tömegközlekedést, ideértve a vasutat is, vagyis ami lehetővé teszi, hogy az továbbra is nyitott, hozzáférhető és gyors legyen. A Bizottság vizsgálja, hogy miként lehetne a leginkább arra ösztönözni a vasúti szolgáltatókat és a nemzeti hatóságokat a szoros együttműködésre, hogy annak keretében biztonsági értékeléseket végezzenek és biztonsági terveket fogadjanak el, amelyek kiterjednek a következőkre: a személyzetnek biztosított biztonsági képzési követelmények, a kötelezően végzendő rutin- és egyéb gyakorlatok, a biztonsági szintek megállapítása (amelyet a tagállamoknak kell aktiválniuk), vészhelyzeti tervek készítése, valamint a nagyobb biztonsági események kezelésére szolgáló helyreállítási tervek. A transznacionális vasúti csomópontoknál a védelmi biztonságra vonatkozóan alkalmazandó bevált gyakorlatok megosztása kívánatos, elképzelhető azonban, hogy itt kötelező megközelítést kell majd alkalmazni. III. A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK E megállapítások alapján az elnökség és a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora a 12551/15 dokumentumban öt prioritás köré építve meghatározta a következő, decemberig megteendő lépéseket /15 zv/ea/ea/zv/kk 10