A TTK és a Földrajz Tanszék képzési profilja

Átírás

1

2 Az Eszterházy Károly Fıiskoláról A TTK és a Földrajz Tanszék képzési profilja Kari és tanszéki projektek A Meteorológia és a Klimatológia oktatása A FÖLDRAJZ netszközkészlet bıvítése További módszertani segédeszközök

3 XVIII. Század Gróf Eszterházy Károly egri püspök négy fakultásos egyetem mőködtetésére alkalmas, minden feltételt biztosító, korszerő oktatási épületet építtetett tıl a Líceumnak elnevezett épületkomplexumban elkezdıdött a képzés ig érseki tanítóképzıként mőködött tıl Pedagógiai Fıiskola

4

5

6 hely. Középisk. tanuló ezer lakosra db. Felsıokt. tanuló ezer lakosra db. Nappali fıisk. /ezer lakos db. Oktatás Összes (15 mutató) 1. Tokaj 250 Gyöngyös 469 Gödöllı Vác 29. Nyíregyháza 97 M.m.óvár 29 Mezıtúr Eger Eger 4. hely hely hely város közül Eger népessége július 31-én fı volt. 2009/2010-ben a teljes létszám eléri a 9000 hallgatót. 30 egyetemi szintő (MA, MSc.) képzés, ebbıl 25 tanár szakon ben 3060 hallgató nyert felvételt az EKF-re! Ebbıl 1081 fı a TTK-n kezdi meg tanulmányait!

7

8

9 Célcsoportok

10

11 LL-HALL Lifewide and Lifelong Learning Hall

12

13

14

15

16 Alapítója Dr. Udvarhelyi Károly K (1948. IX III. 1.), akinek neve ma is szerepel az egyik gyakran használt általános iskolai földrajz f tankönyv nyv szerzıi között A Földrajz Tanszék oktatónak száma ( ) 2010)

17

18 A Földrajz F Tanszék k hallgatói i létszl tszáma 2009 szept. 1.-én Tagozat BSc I. évf. BSc II. évf. BSc III. évf Fıiskolai képzésbı l IV. évf. MA 2010 Összese n Nappali Levelezı Együtt ben a földrajztanár szakra (MA) országosan 273 jelentkezés történt. Ennek 39 %-a Egerre esett, annyi mint Debrecenbe, Szegedre és Pécsre együttesen! Felvételi arányunk a földrajztanár szakon 30 %-os, megegyezıen az országos átlaggal.

19 Természetf szetföldrajzi kutatások Földtani és ıslénytani kutatások Éghajlatkutatás - klímaváltozás hatásai Társadalomföldrajzi ldrajzi és s területfejleszt letfejlesztési si kutatások EU Interreg IV-es programja által finanszírozott nemzetközi RUBIRES (Rural Biological Resources) projekt Cél, egy adott célterület megújuló energiaforrásainak számbavétele és hasznosításuk megtervezése, illetve kísérleti projektek kidolgozása. Oktatásm smódszertani fejlesztések sek A földrajztanítás korszerő módszerei (IKT) FÖLDRAJZ netszközkészlet Klimatológiához éghajlatváltozáshoz kapcsolódóan Mérés és értékelés a földrajztanításban Elektronikus tananyagfejlesztés Térinformatikai kutatások Tudományos diákk kköri tevékenys kenység g segítése Elsısorban az alkalmazott földtan és ıslénytan területérıl (utóbbi évtizedben 44 hallgató, 2 db I. hely, 3 db II. hely, 7 III. hely, 9 különdíj)

20 Természetf szetföldrajzi és s Földtani F kutatólabor 600 tételbıl álló ásványgyőjtemény 1500 tételbıl álló kızetgyőjtemény 3000 tételbıl állóısmaradvány-győjtemény Planetárium COSMODYSSÉE IV. típusú planetárium (a francia R.S.A Cosmos cég legújabb fejlesztésének eredménye). A 6 m átmérıjő (57 m2 felülető), félgömb alakú kupola felületére kivetíthetı a csillagos ég látványa a Föld bármely pontjáról. Országos Meteorológiai Szolgálat lat (OMSZ) hivatásos észlelı állomása Napi 10 alkalommal végez megfigyeléseket január 1 óta folyik a minden felszíni elemre kiterjedı, az OMSZ professzionális hálózatának részét képezı meteorológiai megfigyelés. EUMETSAT MőholdM hold-vétel 3 évre szóló oktatási és tudományos célú felhasználói engedély

21 Meteorológia és s klimatológia (BSc. 1. évf.) A meteorológia a légkör fizikája, + kémiája; a klímaváltozás alapjai, városklíma + más, levegıkémiai kérdések Megújul juló energiaforrások (BSc. 2. évf.) Az alapképzésben nemrég kötelezıvé tett tárgy; A klímaváltozáshoz kapcsolódóan tudomány kérdései, a hatások, az alkalmazkodás és a kibocsátás-mérséklés lehetıségei (a megújulók arányának bıvítése ennek egyik módja).

22 A légkl gkör r mint erıforr forrás és s kockázat (MA 1. évf.) A légkl gköri mozgásrendszerek térbeli és idıbeli jellemzıi. A légkl gkör, mint erıforr forrás a vízkészletek, a természetes- és a mővelt növénytakaró, a közlekedés, az építés és az ember számára. A légkl gkör, mint kockázat zat. A légkör fizikai állapotával kapcsolatos kockázatok a tér-idı lépték csökkenı sorrendjében. Éghajlatváltozás, hatások, válaszadv laszadás s (MA 2. évf.) Választható tárgy. A nagyobb óraszám és a legalább két év idıköz azoknak is érdekessé teszi a kérdéskör teljes kifejtését, akik már hallották a téma alapjait. A felépítés kiemelten tárgyalja az önálló tanulás forrásait, amelyekre ebben a sok vitával és újdonságokkal teli témakörben szükség van.

23 Megismerteti magát t a klímav maváltozást a tanulókkal, hogy mi a klímaváltozás lényege, mitıl függ a gyorsasága mik lehetnek a világmérető és a helyi következmények mit tehetünk azért, hogy a melegedés lassú és kicsi maradjon miben és hogyan kell alkalmazkodni a változásokhoz. Ugyanígy, gy, a klímav maváltozás s kapcsán n mód m d nyílik a környezet, k más m s részben r kapcsolódó, problémáinak megértet rtetésére re is, mint pl. ózonlyuk, savasodás, városi légszennyezettség, fenntarthatóság, megújuló energiák, környezetkímélı építkezés, komposztálás, stb. Felhasználja lja a klímav maváltozást a fizika, kémia, k biológia, és s földrajz f kérdk rdéseinek tárgyalt rgyalásához, mint pl. a szén körforgalma; az elektromágneses sugárzás; az általános légkörzés; hazánk területének medence-jellege; a fotoszintézist meghatározó feltételek, a városi hısziget-hatás; stb.

24 A közoktatk zoktatás s segítésének másik m módja m a klímav maváltozáshoz kapcsolódó ismeretek és életmódváltás s megismertetése, se, amelyhez nemrég g sikerült elnyernünk nk a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítv tvány támogatt mogatását t is. A projekt célja c két k t oktatási segédanyag összeállítása, gyakorlóiskolai kipróbálása és s a tapasztalatokkal együtt törtt rténı közreadása, amelyek elıseg segítik az általános (5-8. osztály) illetve a középiskolk piskolás s (9-10 osztály) A segédanyagok segíts tsék k a tanulók éghajlat-változással kapcsolatos ismereteinek mélym lyítését, t, klíma ma- és s környezetk rnyezet-tudatos tudatos magatartásának kialakulását, s így az idıjárási széls lsıségek idején n tanúsítand tandó,, racionális viselkedést. st. E célokat c Tanszékünk nk négy n oktatója és s a Fıiskola F Gyakorló Iskolája, mint a segédanyagok használhat lhatóságát t azonnal a gyakorlatban kipróbáló életközeg valósítja meg.

25 A természettudom szettudományokat oktató tanárnak mindenrıl l tudnia kell, ami a való életben a szakmájával kapcsolatos. Különösen K igaz ez azokra az eszközökre, kre, amelyek segíts tségével akár r a tényszert nyszerő ismeretek, akár r a szakma belsı- és más s diszciplínákkal határos összefüggései jól j l kiemelhetık. k. Mindkét t szempontból l ilyen eszköz z a mőholdas képalkotk palkotás és feldolgozás.. Hiszen ez az eszköz z képszerk pszerően en elénk tárja t a földfelszf ldfelszín n apró részleteit is. Egy 2009-ben indult, TTK Kari kezdeményez nyezés s nyomán rendelkezünk nk immár r az Európai Meteorológiai Mőholdak M felhasználását szabályoz lyozó szervezet az EUMETSAT 3 évre szóló oktatási és s tudományos célú felhasználói i engedély lyével.

26

27

28

29

30

31

32

33 Az EKF 9000 hallgatójával, több t mint 300 oktatójával és s 30 mesterképzésével (ebbıl l 25 tanárk rképzés) az ország g elsı fıiskolája. A Természettudom szettudományi Kar (benne a testnevelés s képzk pzéssel) ebbıl mintegy 30 %-ot% képvisel. k A Földrajz F Tanszék k hallgatóinak száma mintegy 400, oktatóinak száma szept. 1-jén 1 n 13,5 fı, f, ebbıl l 10,5 fıf minısített. Az alap- és s a mesterképz pzésben is tárgy t tartalmazza fıf össze-tevıként a meteorológi giát, összesen 10 óra terjedelemben. Ezen belül l a klímav maváltozás s kapja a legnagyobb hangsúlyt, ideértve a közoktatás s támogatt mogatását t is, közvetlen k oktatási segédanyagokkal és internetes honlappal.

34