Az EKF Földrajz Tanszékének hozzájárulása a klímaváltozás megjelenítéséhez a köz- és a felsőoktatásban

Átírás

1 Az EKF Földrajz Tanszékének hozzájárulása a klímaváltozás megjelenítéséhez a köz- és a felsőoktatásban MIKA JÁNOS PAJTÓKNÉ TARI ILONA ÜTŐNÉ VISI JUDIT DÁVID ÁRPÁD KAJATI GYÖRGY Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés Eger, X. 16.

2 Vázlat Motiváció Klímaváltozás az alap- és mesterképzésben A FÖLDRAJZ netszközkészlet bővítése További módszertani segédeszközök Meteorológiai műholdak és a klímaváltozás

3 Motiváció AZ IPCC Negyedik Értékelő Jelentése (2007) szerint: Az éghajlat egy irányban változik. Az emberiség ennek legalább részben az okozója. Az éghajlat biztosan folytatja az eddigi melegedést. Több éghajlati kockázat már kisebb melegedésnél fellép, mint azt korábban számítottuk. A kibocsátás mérséklése és az alkalmazkodás együtt jelentősen csökkenthetik a károkat. Kevés idő maradt ahhoz is, hogy a melegedést 2-3 Celsius foknál megállítsuk. Már ma ismert a mérséklés és az alkalmazkodás számos technikai megoldása.

4 Mit tehet az oktatás? Megismerteti magát a klímaváltozást a tanulókkal, hogy (i) mi a klímaváltozás lényege, mitıl függ a gyorsasága (ii) mik lehetnek a világmérető és a helyi következmények (iii) mit tehetünk azért, hogy a melegedés lassú és kicsi maradjon (iv) miben és hogyan kell alkalmazkodni a változásokhoz. Ugyanígy, a klímaváltozás kapcsán mód nyílik a környezet, más részben kapcsolódó, problémáinak megértetésére is, mint pl. ózonlyuk, savasodás, városi légszennyezettség, fenntarthatóság, megújuló energiák, környezetkímélı építkezés, komposztálás, stb. Felhasználja a klímaváltozást más földrajzi kérdések tárgyalásához, mint pl. a szén körforgalma; az elektromágneses sugárzás; az általános légkörzés; hazánk területének medence-jellege; a fotoszintézist meghatározó feltételek, a városi hısziget-hatás; stb.

5 Klímaváltozás az alap- és a mesterképzésben Meteorológia és klimatológia (BSc. 1. évf.) A meteorológia a légkör fizikája, + kémiája; kb. 3 óra a klímaváltozás alapjaira, összevetve a városklímával + más, levegőkémiai kérdésekkel Megújuló energiaforrások (BSc. 2. évf.) az alapképzésben nemrég kötelezővé tett tárgy; kb. 7 óra klímaváltozás, mint a megújulók egyik, ha nem legfőbb motiválója. A tudomány kérdései, a hatások, az alkalmazkodás és a kibocsátás-mérséklés lehetőségei (a megújulók arányának bővítése ennek egyik módja).

6 Klímaváltozás az alap- és a mesterképzésben A légkör mint erőforrás és kockázat (MA 1. évf.) A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői. A légkör, mint erőforrás a vízkészletek, a természetes- és a művelt növénytakaró, a közlekedés, az építés és az ember számára. A légkör, mint kockázat. A légkör fizikai állapotával kapcsolatos kockázatok a tér-idő lépték csökkenő sorrendjében. Éghajlatváltozás, hatások, válaszadás (MA 2. évf.) Választható tárgy. A nagyobb óraszám és a legalább két év időköz azoknak is érdekessé teszi a kérdéskör teljes kifejtését, akik az MA-n már hallották a téma alapjait. A felépítés kiemelten tárgyalja az önálló tanulás forrásait, amelyekre ebben a sok vitával és újdonságokkal teli témakörben szükség van.

7 Klímaváltozás az alap- és a mesterképzésben Légszennyezettség. Városok, ipar? Igen, szemmel láthatóan! Maximális hőszigethatás: Népesség? Nem, beépítettség! ~ LOG (H/A) H épületmagasság A utca-szélesség

8 A FÖLDRAJZ netszközkészlet bıvítése

9 A FÖLDRAJZ netszközkészlet bıvítése A FÖLDTÖRTÉNETI MÚLT ÉGHAJLATA Prekambrium és Paleozoikum (4,6 milliárd-230 millió év között) Mezozoikum és Harmadidőszak (230-2,4 millió év között) Pleisztocén (2,4 millió évtől 10 ezer évig) Holocén (10 ezer évtől napjainkig) A JELEN ÉGHAJLATA Éghajlat, éghajlat-alakító tényezők A Föld éghajlata Magyarország éghajlata (átlagok és szélsőségek) Topo- és mikroklímák

10 A FÖLDRAJZ netszközkészlet bıvítése A JÖVŐ ÉGHAJLATA Az éghajlati kényszerek, a sugárzási mérleg változásai Az éghajlat megfigyelt változásai Az éghajlati rendszer folyamatainak modellezése Az éghajlat globális és regionális prognózisai HATÁSOK ÉS VÁLASZADÁS Az éghajlathoz alkalmazkodott természet és társadalom A klímaváltozás hatásai és alkalmazkodási kihívásai A klímaváltozás mérséklésének lehetőségei és tennivalói Kibocsátás-mérséklés és alkalmazkodás Magyarországon

11 A FÖLDRAJZ netszközkészlet bıvítése

12 További segédeszközök A közoktatás segítésének másik módja a klímaváltozáshoz kapcsolódó ismeretek és életmódváltás megismertetése, amelyhez nemrég sikerült elnyernünk a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány támogatását is. A projekt célja két oktatási segédanyag összeállítása, gyakorlóiskolai kipróbálása és a tapasztalatokkal együtt történő közreadása, amelyek elősegítik az általános (5-8. osztály) illetve a középiskolás (9-10 osztály) A segédanyagok segítsék a tanulók éghajlat-változással kapcsolatos ismereteinek mélyítését, klíma- és környezettudatos magatartásának kialakulását, s így az időjárási szélsőségek idején tanúsítandó, racionális viselkedést. E célokat Tanszékünk négy oktatója és a Főiskola Gyakorló Iskolája, mint a segédanyagok használhatóságát azonnal a gyakorlatban kipróbáló életközeg valósítja meg.

13 További segédeszközök A program az alábbi három fő tartalmi elemet megvilágító oktatási segédanyagokból és egy tanulói motivációs- és tudásszint-mérő eszközből áll. A tartalmi elemek rendre a klímaváltozás természettudományos vonatkozásait; az üvegházgáz kibocsátás mérséklése tágabb- és helyben megvalósítható lehetőségeit; valamint a változásokhoz történő helyi és országos alkalmazkodás tennivalóit mutatják be. A projekt során olyan programcsomag (oktatási modul) jön létre, amely a helyi igényeknek és lehetőségeknek megfelelő, rugalmasan alakítható (5-10 órás) időkeretben dolgozható fel, szándékunk szerint nemcsak tanórai keretében, hanem epochális oktatás, projekt-hét, szakkör, vagy erdei iskola körülményei között is.

14 További segédeszközök 1991 Megfigyelt és szimulált hımérsékletváltozás A domborzat részleteinek megjelenése a felbontás javulásával a modellekben Az egyes kontinenseken megfigyelt hımérsékletváltozás Idıbeli hátrajelzése antropogén- és természetes tényezık (piros) és a csak természetes tényezık hatására (kék). Az antropogén hatásokkal a szimuláció sikeres. Azok nélkül az utóbbi fél évszázad melegedése nem megmagyarázható.

15 Meteorológiai műholdak és a klímaváltozás A földrajz leendő tanárának mindenről tudnia kell, ami a való életben a szakmájával kapcsolatos. Különösen igaz ez azokra az eszközökre, amelyek segítségével akár a tényszerű ismeretek, akár a szakma belső- és más diszciplínákkal határos összefüggései jól kiemelhetők. Mindkét szempontból ilyen eszköz a műholdas képalkotás és feldolgozás. Hiszen ez az eszköz képszerűen elénk tárja a földfelszín apró részleteit is. Egy 2009-ben indult, TTK Kari kezdeményezés nyomán rendelkezünk immár az Európai Meteorológiai Műholdak felhasználását szabályozó szervezet az EUMETSAT 3 évre szóló oktatási és tudományos célú felhasználói engedélyével. Kicsit előre szaladva az időben, játsszunk el azzal a gondolattal, hogy e képzetes jog immár fizikai valóságként elérhető a számunkra. Hogyan tudnánk felhasználni pusztán alaptémánk a klímaváltozás oktatása érdekében?

16 Meteorológiai műholdak és a klímaváltozás Elsőként az éghajlat módosulását okozó, ún. külső kényszereket érdemes megemlíteni, különösen például a légköri aeroszol-részecskéket, amelyek nagy térbeli változékonysága mindenképpen igényli a műholdas technika felhasználását. Ezeknek az éghajlati kényszereknek az oktatását segíti (mind a négy tantárgyban más-más kontextusban felhasználva) a jól ismert 1. ábra. Másodjára azt a szerepet emeljük ki, amely segít a változások végbementét mérésekkel igazolni olyan globális fedésben, a lakatlan, sokszor mostoha körülmények és az óceán bő 70 százalékos földi aránya miatt nem tudnánk más módon biztosítani.

17 Meteorológiai műholdak és a klímaváltozás Az éghajlati alkalmazások harmadik csoportját a klímamodellek azon tesztelése alkotja, hogy a modellek képesek-e visszaadni az egyes változók tényleges jelenlegi értékét illetve annak múltbeli változásait. Végül, a negyedik alkalmazás, a modellek visszacsatolásainak ellenőrzése, ti. hogy a légkör rövid-, és hosszúhullámú sugárzási mérlegét alakító visszacsatolások megfelelnek-e valóságos értékeknek. E kérdés azért fontos, mert a visszacsatolások befolyásolják a modellek érzékenységét, vagyis azt, hogy a légkör összetételének változásai hogyan módosítják Földünk éghajlatát.

18 Meteorológiai műholdak és a klímaváltozás GOES-10: 3.9 mkm Modellek száma (0-14) >15 % jégfedéssel Balra: Az szulfát-aeroszol részecskék felhőzetmódosító hatásának bizonyítéka. Jobbra: Az IPCC (2007).jelentést megalapozó globális klímamodellekben szimulált tengeri jégtakaró maximális kiterjedése, vs. a valóság.

19 Következtetések: A klímaváltozás egyre inkább felismert fontossága miatt szükséges ennek oktatása minden szinten. Ugyanakkor a téma középpontba kerülése segíti más, kapcsolódó ismeretek iránti figyelem felkeltését. A csatlakozás a Tanszéken megkezdődött, mind a felsőfokú (BSc. és MA) képzés, mind a közoktatás (internetes és iskolai segédeszközök) terén. A műholdvétel megvalósulása nyomán az éghajlati ismeretek is gazdagon szemléltethetők lesznek. A témakör összetett, gyorsan változó jellege miatt, ugyanakkor bizonytalan eredetű és pontosságú ismeretekre tekintettel, a tanárjelölteket fel kell készíteni az önálló tájékozódásra, tudásgyűjtésre.

20 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!