Főiskola, F Földrajz Tanszék, Eger

Átírás

1 A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOK OKTATÁSA NÉHÁNY N NY NÉZŐPONTBÓL Pajtókn knétari Ilona, MikaJános, Kiss Barbara, Kovács Enikő, Rázsi András, Barabás s Janka, Patkós s Csaba, Ütőné Visi Judit Eszterházy zy Károly K Főiskola, F Földrajz Tanszék, Eger Tövissi József Tiszteletkonferencia Kolozsvár,, november 10.

2 Vázlat Miért kell a megújul juló energia (ME) és s ennek oktatása? Hét t kedves ábránk (tömény földrajz) f Mit tartalmaznak az iskolai tankönyvek nyvek a ME-ról? Internet, az elavult tankönyvek nyvek aktualizálására Oktatás s a megújul julók k apropóján Megújul julók k oktatása az EKF Földrajz F Tanszékén TÁMOP Projekt

3 Miért kell a megújul juló energia (ME) és s ennek oktatása?

4 Az energia-probl probléma 1. Nő a kitermelés s költsk ltsége, rossz műszaki m hatásfok 2. Fizetőképess pesség g hiánya, eladósod sodás 3. Háborúk k a források érdekében, zsarolás energia (%) Szén a földben Bányászat 87 Izzólámpában Mosógépben Feldolgozás a bányában 74 Szén tárolás / szállítás 22 Villamos energia termelés erőműben 19 Villamos energia szállítás 15 2 Felhasználás 4. Atom: műszaki m kockázat, nukleáris szennyezés, s, (terror) 5. Szennyezés, klímav maváltozás

5 Felborult az energiamérleg a légkör és az óceán között! Rögzíti a folyamatos melegedés tényét: 0,9 Wm-2 az óceánban elnyelődik! Trenberthy et al., (2009)

6

7 Globális lis arányok

8 Hét t kedves ábránk (tömény földrajz) f

9 Gravitáció Árapály energia Napenergia Fotovillamos Termikus Nap fúziós energiája Vízenergia Szélenergia Biomassza Villamos energia és hőenergia termelése Földhő Geotermikus energia Dr. Tar Károly, Bíróné dr. Kircsi Andrea

10 Átlagos modellezett szélsebesség 80 méterre a felszíntől, 5 x5 km-es felbontásban. (IPCC SRREN, 2011 Fig. 7.1)

11 Villamosenergiát termelőföldh ldhő-kapacitás 2009-ben és s a potenciál l eloszlása sa (IPCC SRREN, 2011 Fig. 4.5)

12 Az óceáni hullámz mzás s energiája IPCC SRREN, 2011 Fig.. 6.1) A Hold árapály-keltő hatása az óceánban (IPCC SRREN, 2011 Fig.. 6.2)

13 A klímav maváltozás s is befolyásolja a lehetőségeket A vízenergia kitermelésének lehetősége egyes térségekben javul, míg máshol romlik 2100-ra. (IPCC, 2007, WG-II, Fig. 5.4)

14 A termelési tapasztalat árcsökkentő hatása (IPCC SRREN, 2011 Fig. SPM 6.a) : felére csökkent a fotovoltaikuselemekára! 35 év alatt a 45-öd részére! A szélenergia árcsökkenése lassúbb

15 2004 Forrás: REN21, 2010 Van legalább 1 cél és 1 szabályozás Van legalább egy célkitűzés Van legalább egy szabályozás Ország megújulós cél és szabályozás nélkül Nincs adat A megújulóenergiák terjedését társadalomföldrajzi tényezők is befolyásolják. Látjuk, hogy az országok jó része csak most teszi a kérdéskört a jog részéve! 2010 Van legalább 1 cél és 1 szabályozás Van legalább egy célkitűzés Van legalább egy szabályozás Megújulós cél és szabályozás nélkül Nincs adat

16 Mit tartalamaznak az iskolai tankönyvek nyvek a ME-ról?

17 A jelenlegi tankönyvek nyvek tartalma Szinte csak a vízenergiv zenergiára ra szorítkoznak! (Kiss Barbara) NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ(Kontinensek földrajza 7. o.) A könyv több kontinensnél is említi a vízenergiát, mint adott helyen jól kihasználhatólehetőséget. NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ: (Európa közepén Közép-Európa és Magyarország földrajza 8. o.) Ugyancsak a vízenergiát említi Ausztriánál, illetve kérdőjellel Magyarországnál. NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ: Lakóhelyünk a Föld (9. évf.) Sajnos sehol sem említi. NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ: Az ember és a Föld (10. évf.) A gazdasági élet szerkezete és területi átalakulása és a Globális problémák és globális megoldási lehetőségek tartalmaz információt a megújuló energiákról egy ábra illetve egy oldalas anyagrész formájában. MOZAIK KIADÓ: (Földrajz 7. o.) Kizárólag a vízenergiát említi, Ausztrália, Amerika és Európa esetében. MOZAIK KIADÓ: (Földrajz 8. o.) A vízenergia mellett itt végre említésre kerülnek a Hazánk a Kárpátmedencében és A magyar gazdaság c. fejezetekben fél- és negyed oldalon az ismert megújuló energiaformák. MOZAIK KIADÓ: (Földrajz 9.) Ismét kizárólag vízenergia, két fejezetben említve. MOZAIK KIADÓ: (Földrajz 10.) A vízenergia megemlítései mellett A gazdasági élet szerkezetének alakulása és A globális környezeti problémák címűfejezetekben a kisbetűs résznél a lassúnövekedés felpanaszolása illetve fajtánként 5-6 soros jellemzés találhatómindegyik megújulóenergiafajtáról. MŰSZAKI KIADÓ: Földrajz I. középiskolásoknak (9. evf. számára) Két helyen említi, csak a vízenergiára utalva. MŰSZAKI KIADÓ: Földrajz II. középiskolásoknak (10. évf. számára) A könyv a vízenergia mellett három fejezetben is foglalkozik a megújulókkal. A Hazánk társadalmit rsadalmi-gazdasági gi életének jellemzői i a XXI. század zad elején tartalmaz 19 soros fejtegetést arról, hogy hazánk még m g nem indult el a megújul julók k hasznosítása sa terén.

18 Az elavulás s kezelése: Internet Például a pirossal jelzett mondat a tankönyv nyv sok ével ezelőtti kiadásakor még m g igaz lehetett. A tankönyveket nyveket azonban változatlan v utánnyom nnyomással adják k ki. Megoldás: legyen minden kiadónak minden tankönyvh nyvhöz z olyan Internetes frissítő oldala, ahol a hibákat (ezek főleg f nem sajtóhib hibák, hanem tévesztések sek a részletekben) r és s a frissebb informáci ciókat megtalálja lja a tanár és s legjobb, ha a diák k is.

19 Internet, az elavult tankönyvek nyvek aktualizálására

20

21

22 netszközk ZKÉSZLET

23 netszközk ZKÉSZLET

24 Oktatás s a megújul juló energiák k apropóján

25 Megújulók apropóján: Földrajz I. TERMÉSZETFÖLDRAJZ TÉMAKÖR TANTÁRGY HANGSÚLYOS MEGÚJULÓ ENERGIÁKKAL KAPCSOLÓDÁS csillagászati földrajz Naprendszerünk csillaga, a Nap A Nap földi hatásai A földi élet kialakulásában és fenntartásában betöltött jelentősége: napenergia hasznosításának lehetőségei csillagászati földrajz űrkutatás, mesterséges holdak Távérzékelés, meteorológiai műholdak Részletes információ a légköri folyamatokról: a szélenergia hasznosítására alkalmas területek meghatározása geoszférák a Föld belső szerkezete a Föld belső hője geotermikus gradiens A geotermikus hőből nyert energia hasznosításának lehetőségei geológia ásványok, kőzetek fosszilis energiahordozók képződése A hagyományos és megújuló energiahordozók összehasonlítása hidrogeográfia a tengervíz mozgásai árapály jelenség Az árapály erőművek által termelt energia, mint megújuló energiaforrás hidrogeográfia felszíni folyóvizek folyók szakaszjellege, vízhozam, édesvizek védelme A felsőszakasz jellegű megfelelő esésű és sebességű folyók energiájának vízerőművek általi hasznosítása (környezetkímélő megoldás) klimatológia légköri folyamatok, a szél, nagy földi légkörzés a légkör jelentősége védelme A szélerőművek telepítésére alkalmas területek, szélenergia hasznosítás klimatológia időjárás, előrejelzés szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válása A fosszilis energiahordozók használatának következményei + a megújuló energia előnyeinek megtárgyalása ( tiszta energia )

26 Megújulók apropóján: Földrajz II. TÁRSADALOMFÖLDRAJZ TÉMAKÖR TANTÁRGY HANGSÚLYOS MEGÚJULÓ ENERGIÁKKAL KAPCSOLÓDÁS világgazdaság gazdasági szerkezet a gazdasági szektorok energiaellátása, energiaszolgáltatá s A megújuló energia bevonásának jelentősége világviszonylatban (az ellátó szolgáltatók által) világgazdaság az ipar átalakulása új technológiák és iparágak megjelenése Megújuló energiahasznosítást szolgáló berendezések, eszközök egyre szélesebb megjelenése (háztartások szintjén is) energiagazdaság energiahordozók fosszilis és megújuló energia A hagyományos és megújuló energiahordozók összehasonlítása népességföldrajz világnépesség növekedése a Föld lakosságának gyors ütemű növekedése, nemzetközi összefogás Az egyre növekvő energiaigények kielégítése, mely a fenntarthatóságot szolgálja településföldrajz települések átalakulása újra vonzó a falusi élet Önellátó, megújuló forrásokat hasznosító ökofalvak bemutatása; passzív házak előnyei közlekedésföldrajz közlekedési módok, eszközök fosszilis energiahordozók, mint üzemanyag Bioüzemanyagok hasznosítása közlekedési eszközök üzemanyagaként

27 Megújul julók k más m s tárgyak t oktatásában Matematika - gazdasági matematika, döntési mátrixok, kockázatok - geometria (optimális dőlésszögű napelemek) - stb. Fizika - anyagtudomány (napcellák, szélkerekek, oszlopok, geoterm szondák - a tárolás megoldásának (?) fizikája, - stb. Kémia (látszólag éppen elkerüljük, de ) - bioenergia kinyerés (erjedés, stb.), szennyezés minimalizálás -eszközök korrózió-védelme, -stb.

28 Megújul julók k más m s tárgyak t oktatásában Informatika -az információhoz jutás tanítása (versenyágazat!) - érzékelők, automatikus átkapcsolások (energiaformák között) -stb. Biológia - termés-optimalizálás helyett zöldtömeg, - madárvonulások felmérése (szélenergia) -stb. Környezettudomány - mind-ennek az együttlátása, kapcsolódásai - a fenntarthatóság további szempontjai -stb.

29 Megújul julók k oktatása az EKF Földrajz F Tanszékén

30 Az EKF Földrajz Tanszék képzései BSc: főnappali, főlevelező, megújuló energiaforrások szakirány földrajztanár MA: kb. 5 főnappali, fő levelező), geográfus mesterképzés MSc: fő nappali, kb. 5 fő levelező. Neveléstudományi Doktori Iskola, Környezeti Nevelés és Tudatformálás alprogram1. évben 4 fő, ebből 2 megújulós

31 A megújuló energiaforrások szakirány tárgyai Bolygónk energiakészletei Energiagazdaság, energiapolitika Az energiatermelés környezeti hatásai Biomassza energetikai alkalmazásának alapismeretei A biomassza energetikai alkalmazásának alapjai A geotermikus energia alkalmazásának alapjai A szélenergia alkalmazásának alapjai A vízenergia alkalmazásának alapjai A napenergia alkalmazásai Energetikai anyagismeret A műszaki rajz alapjai Energia és háztartás Földrajzi kutatási módszerek Projektmenedzsment Térinformatika I. Önkormányzati ismeretek Kommunikációs technikák Energetikai ellátó hálózatok Megújuló energiás projektek finanszírozási lehetőségei

32 TÁMOP Projekt

33 Fenntartható minta-régi gió Természetföldrajzi-, környezeti erıforrás feltárás és tájértékelés Természeti-, táji erıforrások adatsora Célirányos, komplex tájértékelés Települési kockázatok, veszélytérképek Konzorciumi partnerek:: MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézet Országos Meteorológiai Szolgálat A megújul juló természeti erőforr források és s a klímav maváltozás kapcsolatrendszerének nek komplex vizsgálata egy fenntartható modellrégi gió kialakítása céljc ljából l magyar-német met közreműködéssel.

34 Meteorológiai kapcsolatú komponensek felszín közeli besugárzási értékek; szélpotenciál vízenergia (?)

35 Az éghajlatváltozás hatásai potenciális energiakészletekre; komplex tájértékelés egyes elemeire energia-specifikus kockázatokra

36 Települési kockázatok feltárása, adatbázis-építés, veszélytérképek zaj és rezgésterhelés havária-eseményeksűrűsége (földrengés, felszínmozgások, árvizek) Ártér

37 Összegzés A megújulóenergiaforrások átalakíthatják a gazdaságot. Ezért oktatásuk fontos, életszerű. A tankönyveket a hazai gyakorlat szerint csak sok évente lehet kiegészíteni. Ezért az Internetet a közvetlen tananyag fejlesztéshez is használni szükséges. A FÖLDRAJZ netszközkészletbenis megkezdtük a témakör feldolgozását. Mutattunk 7 olyan példát, amikkel nemcsak a megújuló energia-források ismeretkörét bővíthetjük, hanem a földrajz egyes témáit és a diákok szemléletét is fejleszthetjük.akár más tárgyakban is kihasználhatjuk a tárgykör iránti érdeklődést. A főiskolai képzés minden ágában szerepel a megújuló energiaforrások, sőt van ilyen szakirány is. Egy friss TÁMOP makro-projektben immár kutatást is folytatunk, Eger térségében (23 település, kb. 80 ezer lakos)

38 Bizakodjunk, hiszen a kőkorszak k korszak sem azért ért véget, v mert elfogyott a kő! k Geotermia Szélenerg energia Vízenergia Bioenergia ia