FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: október 20, december 8 Javítási lehetőség: január Ajánlott irodalom:

Átírás

1 Tantárgyi követelmények I. félév BSc: Kollokviummal záródó tárgy: Nappali tagozat: FDB1302, Éghajlattan II. jegymegajánló dolgozatok: október 20, december 8 kollokvium: január és február. Ajánlott irodalom: Péczely György (1979): Éghajlattan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 336p. Justyák János (1995): Klimatológia. KLTE, Debrecen, 227p. Dobosi Zoltán -Felméry László (1976): Klimatológia. ELTE TTK, Budapest, 496p. Szász Gábor és Tőkei László (szerk., 1997): Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Mezőgazda Kiadó, 722p. Czelnai Rudolf, Götz Gusztáv és Iványi Zsuzsanna (1991): Bevezetés a meteorológiába II.: A mozgó légkör és óceán. ELTE, Bp, 403p. Czelnai Rudolf (1995): Bevezetés a meteorológiába I.: Légkörtani alapismeretek. ELTE, Budapest, 247p. Tar Károly (1996): Általános meteorológia. KLTE, Debrecen, 114p. 1. Az éghajlat fogalma. Az éghajlatot kialakító tényezők. 2. A földfelszínre érkező napsugárzás mennyiségét meghatározó tényezők. 3. A földfelszín és a légkör közötti anyag- és energiatranszport folyamatokat befolyásoló tényezők. A légkör általános cirkulációja. 4. Monszun szélrendszerek. Tengeráramlások. A földrajzi, domborzati tényezők és az emberi tevékenység hatása az éghajlatra. 5. A hőmérséklet, a légnyomás, a nedvességtartalom és a csapadék napi és évi járása. 6. A globálsugárzás, a hőmérséklet, a légnyomás és az általános légcirkuláció övezetes rendje. 7. A higrikus övezetesség (a relatív nedvesség, a felhőzet és a csapadék) rendje. 8. Az éghajlati osztályozás típusai. A Köppen-és a módosított Trewartha-féle osztályozás fő klímaövei és klímatípusai. 9. A módosított Trewartha-féle éghajlat tipizálás klímaövei: trópusi éghajlatok 10. A módosított Trewartha-féle éghajlat tipizálás klímaövei: szubtrópusi éghajlatok. 11. A módosított Trewartha-féle éghajlat tipizálás klímaövei: mérsékelt övi éghajlatok. 12. A módosított Trewartha-féle éghajlat tipizálás klímaövei: szubpoláris és poláris éghajlatok. 13. A földtörténeti éghajlatváltozások jellegzetességei és az ezt magyarázó elméletek. 14. A jelenkori éghajlatváltozás jellegzetességei és lehetséges kiváltó okai. Gyakorlati jeggyel záruló tárgy: FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: október 20, december 8 Javítási lehetőség: január Ajánlott irodalom: Péczely György (1979): Éghajlattan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 336p. Justyák János (1995): Klimatológia. KLTE, Debrecen, 227p. Dobosi Zoltán -Felméry László (1976): Klimatológia. ELTE TTK, Budapest, 496p. Szász Gábor és Tőkei László (szerk., 1997): Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Mezőgazda Kiadó, 722p. 1

2 Czelnai Rudolf, Götz Gusztáv és Iványi Zsuzsanna (1991): Bevezetés a meteorológiába II.: A mozgó légkör és óceán. ELTE, Bp, 403p. Czelnai Rudolf (1995): Bevezetés a meteorológiába I.: Légkörtani alapismeretek. ELTE, Budapest, 247p. Tar Károly (1996): Általános meteorológia. KLTE, Debrecen, 114p. Tematika: 1. Az éghajlat fogalma. Az éghajlatot kialakító tényezők. 2. A földfelszínre érkező napsugárzás mennyiségét meghatározó tényezők. 3. A földfelszín és a légkör közötti anyag- és energiatranszport folyamatokat befolyásoló tényezők. A légkör általános cirkulációja. 4. Monszun szélrendszerek. Tengeráramlások. A földrajzi, domborzati tényezők és az emberi tevékenység hatása az éghajlatra. 5. A hőmérséklet, a légnyomás, a nedvességtartalom és a csapadék napi és évi járása. 6. A globálsugárzás, a hőmérséklet, a légnyomás és az általános légcirkuláció övezetes rendje. 7. A higrikus övezetesség (a relatív nedvesség, a felhőzet és a csapadék) rendje. 8. Az éghajlati osztályozás típusai. A Köppen-és a módosított Trewartha-féle osztályozás fő klímaövei és klímatípusai. 9. A módosított Trewartha-féle éghajlat tipizálás klímaövei: trópusi éghajlatok 10. A módosított Trewartha-féle éghajlat tipizálás klímaövei: szubtrópusi éghajlatok. 11. A módosított Trewartha-féle éghajlat tipizálás klímaövei: mérsékelt övi éghajlatok. 12. A módosított Trewartha-féle éghajlat tipizálás klímaövei: szubpoláris és poláris éghajlatok. 13. A földtörténeti éghajlatváltozások jellegzetességei és az ezt magyarázó elméletek. 14. A jelenkori éghajlatváltozás jellegzetességei és lehetséges kiváltó okai. MA: Kollokviummal záródó tárgy: FDM1811, Magyarország éghajlata: kollokvium: január, február Ajánlott irodalom Justyák János (1998): Magyarország éghajlata. KLTE, Debrecen, 118 p. Péczely György (1979): Éghajlattan. Tankönyvkiadó, Budapest, 336 p. Károssy Csaba (1999): Légkörtan I. - Általános meteorológia. OSKAR Kiadó, Szombathely, 157p. Szász Gábor - Tőkei László (szerk., 1997): Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Mezőgazda Kiadó, Budapest 1. Az éghajlatot kialakító tényezők hatása a Kárpát-medence éghajlatára. 2. A Kárpát-medence makroszinoptikus helyzetei. 3. A napsugárzás mennyiségének és időtartamának idő- és térbeli eloszlása Magyarországon. 4. A talaj- és léghőmérséklet idő- és térbeli eloszlása Magyarországon. 5. A levegő nedvességtartalmának (páranyomás, relatív nedvesség) idő- és térbeli eloszlása Magyarországon. 6. A köd és a felhőzet idő- és térbeli eloszlása. 7. A csapadék idő- és térbeli eloszlása. 8. Zivatarok és jégesők. A téli csapadék (hó, zúzmara). 9. A légnyomás idő- és térbeli eloszlása. 10. A szél sebességének és irányának idő- és térbeli eloszlása. 11. Magyarország éghajlati körzetei. Az Alföld és a Kisalföld éghajlati jellemzése 2

3 12. A Nyugat-magyarországi peremvidék, a Dunántúli dombság, a Dunántúli középhegység és az Északi középhegység éghajlati jellemzése. BSc Kollokviummal záródó tárgyak: Levelező tagozat: FDB1302L, Éghajlattan II. kollokvium: január, február Ajánlott irodalom: Péczely György (1979): Éghajlattan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 336p. Justyák János (1995): Klimatológia. KLTE, Debrecen, 227p. Dobosi Zoltán -Felméry László (1976): Klimatológia. ELTE TTK, Budapest, 496p. Szász Gábor és Tőkei László (szerk., 1997): Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Mezőgazda Kiadó, 722p. Czelnai Rudolf, Götz Gusztáv és Iványi Zsuzsanna (1991): Bevezetés a meteorológiába II.: A mozgó légkör és óceán. ELTE, Bp, 403p. Czelnai Rudolf (1995): Bevezetés a meteorológiába I.: Légkörtani alapismeretek. ELTE, Budapest, 247p. Tar Károly (1996): Általános meteorológia. KLTE, Debrecen, 114p. 1. Az éghajlat fogalma. Az éghajlatot kialakító tényezők. 2. A földfelszínre érkező napsugárzás mennyiségét meghatározó tényezők. 3. A földfelszín és a légkör közötti anyag- és energiatranszport folyamatokat befolyásoló tényezők. A légkör általános cirkulációja. 4. Monszun szélrendszerek. Tengeráramlások. A földrajzi, domborzati tényezők és az emberi tevékenység hatása az éghajlatra. 5. A hőmérséklet, a légnyomás, a nedvességtartalom és a csapadék napi és évi járása. 6. A globálsugárzás, a hőmérséklet, a légnyomás és az általános légcirkuláció övezetes rendje. 7. A higrikus övezetesség (a relatív nedvesség, a felhőzet és a csapadék) rendje. 8. Az éghajlati osztályozás típusai. A Köppen-és a módosított Trewartha-féle osztályozás fő klímaövei és klímatípusai. 9. A módosított Trewartha-féle éghajlat tipizálás klímaövei: trópusi éghajlatok 10. A módosított Trewartha-féle éghajlat tipizálás klímaövei: szubtrópusi éghajlatok. 11. A módosított Trewartha-féle éghajlat tipizálás klímaövei: mérsékelt övi éghajlatok. 12. A módosított Trewartha-féle éghajlat tipizálás klímaövei: szubpoláris és poláris éghajlatok. 13. A földtörténeti éghajlatváltozások jellegzetességei és az ezt magyarázó elméletek. 14. A jelenkori éghajlatváltozás jellegzetességei és lehetséges kiváltó okai. CB3035L, Megújuló energiaforrások: kollokvium: január, február Irodalom: Imre László Bitai András Hecker Gerhart: Megújuló energiaforrások. BMGE Energetikai Tanszék, Budapest, Imre László Bohoczky Ferenc (szerk.): Magyarország megújuló energetikai potenciálja. MTA Energetikai Bizottság Megújuló Energia Albizottság, Budapest, Kacz Károly Neményi Miklós: Megújuló energiaforrások. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó,

4 Kullman László Lakatos Károly Ötvös Pál: A hazai megújuló energetikai potenciál reális értékeinek közelítő meghatározása a vízenergia hasznosítás területén. MTA Energetikai Bizottság Megújuló Energetikai Technológiák Albizottság, Budapest, Sabady, P. R.: A napenergia épületgépészeti hasznosítása. Műszaki Könyvkiadó, Sembery P., Tóth L. (szerk.): Hagyományos és megújuló energiák. Szaktudás Kiadó, 2004 Tar Károly Keveiné Bárány Ilona Tóth Péter Vágvölgyi Sándor: A szélenergia hasznosításának lehetőségei Magyarországon. A légköri erőforrások hasznosításának meteorológiai alapjai, Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, Tóth Péter: A szélenergia hasznosítás környezetvédelmi problémái. Szélenergia Konferencia előadásai, Gödöllő, A Földre érkező napsugárzás legfontosabb jellemzői: spektrális eloszlása, a legfontosabb fizikai törvények, napállandó. 2. A napsugárzás veszteségei a légkörön való áthaladáskor. 3. Magyarország napsugárzási viszonyai: a globálsugárzás és a napfénytartam éves menete és területi eloszlása. 4. A napenergia passzív és aktív hasznosítása. 5. A szélmező és a légnyomási mező alapfogalmai. Légáramlás a légkör különböző rétegeiben. 6. A gradiens szélmodell, a geosztrófikus szél fogalma, modellje. 7. A szél sebességének függése a magasságtól, az áramló levegő kinetikus energiája, energetikai szélmérés. 8. Magyarország szélklímájának jellemzése. 9. A szélenergia felhasználási lehetőségei és eszközei. A Betz-limit. 10. A szélerőművek indulási, a névleges és a leállási sebességének fogalma. A szélerőmű/szélerőgép telepítésének főbb szempontjai. 11. A magyarországi vízenergia hasznosítás múltja, jelene, fejlesztési lehetőségei. A vízerőművek osztályozási szempontjai. 12. A biomassza fogalma, közvetlen és konverzió utáni energetikai hasznosításai. 13. A geotermális energia hasznosítási lehetőségei. 14. Az atomenergia hasznosításának alapfogalmai: atomszerkezet, maghasadás, láncreakció. 15. Az atomreaktor főbb szerkezeti egységei. Atomenergia és környezetvédelem. MA: Kollokviummal záródó tárgy: FDM1811L, Magyarország éghajlata: kollokvium: január, február Ajánlott irodalom Justyák János (1998): Magyarország éghajlata. KLTE, Debrecen, 118 p. Péczely György (1979): Éghajlattan. Tankönyvkiadó, Budapest, 336 p. Károssy Csaba (1999): Légkörtan I. - Általános meteorológia. OSKAR Kiadó, Szombathely, 157p. Szász Gábor - Tőkei László (szerk., 1997): Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Mezőgazda Kiadó, Budapest 4

5 13. Az éghajlatot kialakító tényezők hatása a Kárpát-medence éghajlatára. 14. A Kárpát-medence makroszinoptikus helyzetei. 15. A napsugárzás mennyiségének és időtartamának idő- és térbeli eloszlása Magyarországon. 16. A talaj- és léghőmérséklet idő- és térbeli eloszlása Magyarországon. 17. A levegő nedvességtartalmának (páranyomás, relatív nedvesség) idő- és térbeli eloszlása Magyarországon. 18. A köd és a felhőzet idő- és térbeli eloszlása. 19. A csapadék idő- és térbeli eloszlása. 20. Zivatarok és jégesők. A téli csapadék (hó, zúzmara). 21. A légnyomás idő- és térbeli eloszlása. 22. A szél sebességének és irányának idő- és térbeli eloszlása. 23. Magyarország éghajlati körzetei. Az Alföld és a Kisalföld éghajlati jellemzése 24. A Nyugat-magyarországi peremvidék, a Dunántúli dombság, a Dunántúli középhegység és az Északi középhegység éghajlati jellemzése. Gyakorlati jeggyel záruló tárgy: FDM1817L, Megújuló energiaforrások: gyak. jegy szerző dolgozat: január Irodalom: Imre László Bitai András Hecker Gerhart: Megújuló energiaforrások. BMGE Energetikai Tanszék, Budapest, Imre László Bohoczky Ferenc (szerk.): Magyarország megújuló energetikai potenciálja. MTA Energetikai Bizottság Megújuló Energia Albizottság, Budapest, Kacz Károly Neményi Miklós: Megújuló energiaforrások. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Kullman László Lakatos Károly Ötvös Pál: A hazai megújuló energetikai potenciál reális értékeinek közelítő meghatározása a vízenergia hasznosítás területén. MTA Energetikai Bizottság Megújuló Energetikai Technológiák Albizottság, Budapest, Sabady, P. R.: A napenergia épületgépészeti hasznosítása. Műszaki Könyvkiadó, Sembery P., Tóth L. (szerk.): Hagyományos és megújuló energiák. Szaktudás Kiadó, 2004 Tar Károly Keveiné Bárány Ilona Tóth Péter Vágvölgyi Sándor: A szélenergia hasznosításának lehetőségei Magyarországon. A légköri erőforrások hasznosításának meteorológiai alapjai, Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, Tóth Péter: A szélenergia hasznosítás környezetvédelmi problémái. Szélenergia Konferencia előadásai, Gödöllő, A Földre érkező napsugárzás legfontosabb jellemzői: spektrális eloszlása, a legfontosabb fizikai törvények, napállandó. 2. A napsugárzás veszteségei a légkörön való áthaladáskor. 3. Magyarország napsugárzási viszonyai: a globálsugárzás és a napfénytartam éves menete és területi eloszlása. 4. A napenergia passzív és aktív hasznosítása. 5. A szélmező és a légnyomási mező alapfogalmai. Légáramlás a légkör különböző rétegeiben. 6. A gradiens szélmodell, a geosztrófikus szél fogalma, modellje. 7. A szél sebességének függése a magasságtól, az áramló levegő kinetikus energiája, 5

6 energetikai szélmérés. 8. Magyarország szélklímájának jellemzése. 9. A szélenergia felhasználási lehetőségei és eszközei. A Betz-limit. 10. A szélerőművek indulási, a névleges és a leállási sebességének fogalma. A szélerőmű/szélerőgép telepítésének főbb szempontjai. 11. A magyarországi vízenergia hasznosítás múltja, jelene, fejlesztési lehetőségei. A vízerőművek osztályozási szempontjai. 12. A biomassza fogalma, közvetlen és konverzió utáni energetikai hasznosításai. 13. A geotermális energia hasznosítási lehetőségei. 14. Az atomenergia hasznosításának alapfogalmai: atomszerkezet, maghasadás, láncreakció. 15. Az atomreaktor főbb szerkezeti egységei. Atomenergia és környezetvédelem. Nyíregyháza, szeptember. Dr. Tar Károly egyetemi magántanár 6