Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Átírás

1 Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható, megújuló energia alapú rendszer felé Konferencia - CEU november 17.

2 Nemzetközi helyzetkép a megújuló energia területén 2008 óta a megújuló energia szektorba történő befektetések értékben meghaladják a fosszilis szektorba irányuló új befektetéseket; Európa őrzi vezető szerepét az ágazatban, de új régiók is feljövőben; Az ágazat globális szinten közel 3 millió új munkahelyet teremthet 2020-ig; Csupán Németországban több, mint 200 ezer (!) befektető érdekelt a megújuló energia szektorban; A szél-a fotovoltaikus (nap) energia és a biomassza felhasználása növekedhet legnagyobb arányban az évtizedben; A megújuló energiák 2020-ra az EU teljes energiaigényének 20%-át fedezhetik.

3 Nemzetközi helyzetkép a megújuló energia területén 1995 óta folyamatosan nő a megújuló beruházások aránya az EU-n belül ban már 13.3 GW (az összes új üzembe helyezés 57%-a megújuló bázisú)2009-ben az arány 17.3 GW (63% ) 2010-ben újabb rekordként 22.7 GW megújuló teljesítményt helyeztek üzembe.

4 Tőkeköltség és technológiák Energiahordozó Tőkeköltség USD/ kw* 2011 Tőkeköltség USD/ kw* 2010 Változás Terv. kapacitás (2011) MW Szén % Gáz (CCGT) % - +1% 940 Nukleáris % Szél (szárazföldi) % 100 Szél (tengeri) % 400 Solar thermal % 100 Fotovoltaikus(PV) % 150 *Overnight cost of capital módszertan alapján Forrás: DOE, Updated Capital Cost Estimates 2011

5 Hazai megújuló energia célszámok az EU vállalások tükrében Magyarország a megújuló energiák részaránya tekintetében a 13%-os 2020-as célérték 14,6%-ra emelését határozta el; Változtak a belső arányok a korábbi kormányzati elképzelésekkel szemben: villamos energia részarány csupán 11% (korábban 19-22%), megújuló hő 19% (korábban 10% alatt); A villamos energia tekintetében a magyar célérték a legkisebb az EU 27-ek között; A tervezet megszünteti a korábbi KÁT rendszert, helyébe új támogatási elveket kíván bevezetni, amelyek fokozottan támogatják a hőtermelést; Az új támogatási rendszer július 1-én lép hatályba.

6 Small is beautiful? Napenergia (PV) projektek és a növekvő skálahozadék Több, mint közötti egyedi projekt beruházási költségeinek összehasonlítása illusztrálja, hogy a kisebb, háztartási méretű PV rendszerek versenyképesek a nagy installációkkal.

7 Szélenergia projektek és optimális üzemméret Több, mint 200 megvalósult beruházás vizsgálata azt mutatja, hogy nem igazolható egyértelműen a monoton növekvő skálahozadék a szélenergia-beruházások területén. Forrás: 2009 Wind Technologies Market Report

8 A kötelező átvételi rendszer hatása: a német megújuló energia szektor fejlődése Német megújulós erőművek építése 2015-ig 90 beépített villamos teljesítőképesség, GW biomassza víz* biogáz geotermia** tengeri szél földi szél napelem * Csak a támogatott vízerőművek; ** Geotermikus erőművek nem látszanak (2015-re 64 MW) Forrás: BDEW: Erneuerbaren Energien und das EEG in Zahlen ( ) (www,bdew.de) 25 A napelemek több, mint 80%-a háztetőkön kerül elhelyezésre. Az installált kapacitások 18%-a családi házakra, 59%-a társasházakra, középületekre épül. A programot döntően a lakossági árba épített növekvő támogatások fedezik. Több, mint magánbefektető érdekelt a megújuló energiára fókuszáló társaságokban. Ábrák forrása: Dr. Stróbl Alajos előadása, július

9 A magyarországi szabályozási környezet változásának hatása rövid távon a villamos energia árakra Árcsökkenés irányába mutató elemek: Csökkenő támogatott megújuló részarány (új megújuló áram projektek alig indulnak); Kapacitásfeleslegek a lassabb gazdasági kilábalás miatt; kapcsolt termelés fajlagos támogatása villany ágon csökken; Árnövekedés irányába mutató elemek: Paks II. előkészítése miatt az MVM csoport profitigénye megnő; Kapcsoltak támogatása látensen fennmarad ; Bonyolult értékelési szempontrendszer szuboptimális eredményre vezet a METÁR-nál (területi kohézió, technológiák differenciált kezelése, módszertan alkalmazásának gyakorlati buktatói Összességében rövid távon a METÁR a villamos energia árak szempontjából inkább kedvező, de bevezetése várhatóan súlyos elmaradásokhoz vezet a hazai megújuló energia célok teljesítésében, ami a későbbiekben versenyképességi áldozatokkal járhat.

10 A szabályozási környezet változásának hatása középtávon A METÁR bevezetésével Magyarország a bürokratikus koordináció elsőbbsége mellett teszi le a voksot szemben az elsődlegesen piaci koordinációs mechanizmusokat preferáló modellekkel szemben (pl. zöldbizonyítvány); Az információs aszimmetria és a korrupciós kockázatok miatt a differenciált átvételi árak rendszere nem garantálja a legalacsonyabb árat; A hőpiac preferálása piaci koordinációs nehézségeket eredményezhet, ami a kötelező hazai zöldenergia-arány teljesítését veszélyeztetheti; Az állami beruházási források elégtelen lesznek a szektor megfelelő fejlődéséhez, a meglévő források a nagyerőművi és infrastruktúrális fejlesztéseket finanszírozzák; A szabályozási bizonytalanság és a finanszírozás nehézségei miatt várhatóan kevés új hagyományos erőművi projekt indul, ami az energia iránti kereslet növekedésével áremelkedést indukál. Lehetséges fogyasztó-oldali válaszok: Energiamegtakarítás, hatékonyságjavítás; Beszerezési társulások; Részvétel az erőművi projektek finanszírozásában; Stratégiai szerződéses (pl. hosszú távú vásárlási) megállapodások energiakereskedőkkel, beruházói csoportokkal.