Alkalmassági vizsga a tanárképzésben

Átírás

1 Alkalmassági vizsga a tanárképzésben műhelykonferencia

2 Előzmények Pedagógus: az oktatás minőségének meghatározója A tanári munka minőségének összetevői közül az egyik legfontosabb: rekrutáció, azaz kik válnak tanárrá 2013: a hazai tanárképzés átalakítása (képesítési követelmények felülvizsgálata, osztatlan képzés bevezetése), a kiválasztás mechanizmusa is megváltozott Felsőoktatási tv. 102/4; 423/2013. kormányrendelet: új kiválasztási mechanizmus: kötelező szóbeli alkalmassági vizsga az osztatlan képzésre jelentkezőknek Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató: Az alkalmassági vizsga elemei: 1. egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet értelmezése, 2. a jelölt által szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról szóló beszámoló értékelése, 3. a jelentkező által előzetesen megküldött motivációs levél alapján beszélgetés a felvételiző pályaelképzeléseiről, karriertervéről, egyéni életút fejlődési terveiről, arról, hogy miért kíván tanár lenni. Egészségügyi nyilatkozat is szükséges

3 A kutatás célja Célcsoport: közismereti, művészeti és szakmai tanárképzés Az alapkoncepcióval kapcsolatos percepciók, attitűdök, szakmai vélemények feltárása, gyűjtése (előzmények) Az intézmények szervezési feladatai és azok megoldási módjai az alkalmassági vizsgával kapcsolatosan (intézményeken belüli és intézményközi együttműködések feltárása) Az alkalmassági vizsgák lebonyolításának vizsgálata (hogyan valósították meg, milyen előzetes tapasztalatokra tudtak építeni, milyen minimális kritériumok alapján tud eleget tenni a jelölt a vizsga követelményeinek, hogyan születtek a döntések, milyen esetekben utasították el a jelölteket) A jelenlegi rendszer értékelése (intézmények) Javaslatok gyűjtése (intézmények) Statisztikai adatok gyűjtése az alkalmassági vizsgákon megjelenőkről (intézmények és felvi.hu)

4 A kutatás módszerei, eszközei Nemzetközi kitekintés: desk research kutatás az EU-országok, különösen Finnország gyakorlatáról Kitekintés az óvó- és tanítóképző intézmények alkalmassági vizsgájára Sajtófigyelés: június-júliusban az elektromos sajtóban megjelenő cikkek gyűjtése, elemzése (PKM) Intézményi szintű vizsgálat: Az intézmények oktatási rektorhelyetteseitől információgyűjtés Az alkalmassági vizsgák felelőseivel interjú (teljes körű lekérdezés) Az alkalmassági vizsgák felelőseivel online kérdőív Bizottsági tagokkal online kérdőív (az interjúk tapasztalatai alapján) Intézményi dokumentumok vizsgálata Intézményi önértékelés (4 intézmény) A kutatásban résztvevő munkatársak: Derényi András, Ercsei Kálmán, Fehérvári Anikó, Györgyi Zoltán, Imre Anna, Kállai Gabriella, Kocsis Mihály, Kurucz Orsolya Ágnes, Nikitscher Péter, Pálvölgyi Krisztián,Sági Matild, Széll Krisztián, Szabó Zoltán, Szemerszki Marianna

5 Interjúk elemzése Interjúk: teljes körű lekérdezés, 17 intézmény, 24 interjúalany: 8 fő dékán vagy dékánhelyettes 8 fő tanárképző intézet vagy központ vezetője 4 fő tanszékvezető 2 fő oktatási hivatal vezetője 2 fő oktató Ebből 16 közismereti, 5 szakmai, 3 művészeti vagy sport területen Fenntartó szerint: 2 nem állami, 15 állami Intézményi előzmények: alkalmassági vizsga vagy kutatás 10 intézménynél (művészeti, sport, mesterképzés, más területek) eltérő eredmények: a módszerek közül a motivációs beszélgetés bizonyult megfelelőnek Általános tapasztalat: a valóban alkalmatlan jelentkezők száma nagyon kicsi

6 A vizsgák megvalósítása Az alkalmassági vizsgálat általános megítélése Egyetértés: alkalmatlan pedagógus ne kerüljön a pályára Eltérések: milyen eszközökkel, módszerekkel lehet mérni, és mikor kerüljön erre sor? Mi a vizsgálat célja? Alkalmasság (fejlesztés) vs. alkalmatlanság (kizárás) Mitől függött a megvalósítás? Intézménybe, képzésre jelentkezők száma Előzetes tapasztalatok Eltérő jogi értelmezések Az alkalmassági vizsga és a kapcsolódó feladatok eltérő megítélése Intézményi döntéshozók hozzáállása Intézmények szakmai műhelyei, személyi tényezők

7 A vizsgák megvalósítása FFT szerint: 3 fős bizottságokban; de intézményenként eltérő módon alakították ki a vizsga menetét, helyi lehetőségekhez és igényekhez igazítva Mit vizsgáltak? Főként: motiváció, kommunikáció, mentális állapot, pályakép, pedagógiai elképzelések; kis mértékben: megjelenés, fogyatékosság A vizsgálat eszközei: szubjektív eszközök A jelentkező motivációja (motivációs levél/teszt/saját élmények/ elvárások a tanári pályával szemben ) minden intézményben Pedagógiai helyzetek értelmezési képessége (saját gyűjtésű vagy példatári példák alapján) több intézményben Olvasmányról beszámoló: csak néhány intézményben

8 A vizsgálat eredménye Értékelési szempontok: az intézmények szabadságot élveztek (sokszínű megoldások, pl. pontozás) a) Alkalmatlanok kiszűrésére törekvő intézmények b) A kötelezően előírt feladat teljesítésére törekvő intézmények c) Az alkalmasság kritériumainak meghatározására törekvő intézmények Eredmény: 7 intézményben, országosan kevesebb mint 20 fő elutasítása (okok: halláskárosodás, mentális-pszichés zavartság, zavaros jövőkép)

9 Kockázatok: Kockázatok és pozitívumok A motivációs beszélgetés, mint módszer nem teszi lehetővé az alkalmatlan jelentkezők kiszűrését, csak a feltűnően sarkított elképzelésekkel rendelkezőket lehet kiszűrni A perces beszélgetés alatt szubjektív kép rajzolódik ki a jelentkezőről, ami alapján nehéz felelős döntést hozni A jelentkezőtől még nem várhatóak el pedagógiai képességek, ismeretek Gondot jelent a fogyatékosságok, betegségek megítélése, mérlegelése, az esélyegyenlőségi szempontok betartása (eü. nyilatkozat) Pozitívumok: Az intézmény és a jelentkező személyes találkozása Az alkalmas jelölt pozitív megerősítést kap A vizsga arra készteti a jelentkezőt, hogy saját maga számára is megfogalmazza pályaválasztását Lehetőséget ad a jelentkezőnek, hogy esetleg korrigáljon Az eljárás továbbfejleszthető bemeneti méréssé

10 Összegzés A vizsga bevezetése ellentmondásos módon történt, ellentmondásos tapasztalatokat eredményezett Az intézmények igyekeztek az elvárásokat teljesíteni, sokszínű megoldások születtek A feladatot általában konstruktívan oldották meg Az átmeneti, kísérleti jelleg kapott kiemelt hangsúlyt, hiányok: kellő előkészítettség, az egységes, kidolgozott kritériumok Fő hozama a vizsgának inkább részeredmény: pl. a jelentkezők és az oktatók találkozása, előszűrés Most inkább kényszer, mint lehetőség, de a jövővel kapcsolatban pozitív várakozás is a legtöbb helyen (pl. a vizsga fejlesztése, tapasztalatok beépítése a munkába) Az egészségügyi nyilatkozat szükségessége nagyon erősen megosztotta a vizsgáztatókat Akkor hozhat komoly eredményt, ha a képzésben is nagy teret kap a pedagógiai alkalmasság fejlesztése

11 Köszönöm a figyelmet! kallai.gabriella@ofi.hu