A munkaviszony létesítése
|
|
- Lajos Szalai
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kik lehetnek a munkaviszony alanyai? A munkaviszony létesítése A munkaviszony alanyai a munkáltató akinek a részére a munkát végzik és a munkavállaló, aki a munkát végzi (Mt ). A munkáltató és a munkáltatói jogkör gyakorlója Munkáltató bárki lehet, aki jogképes. A munkáltatók legnagyobb része gazdasági társaság formában működik, de ugyanígy jogképes, és így munkáltató lehet minden ember, civil szervezet, vagy más jogi személyiséggel bíró szervezet. A munkáltató szervezeti formájának a munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából van jelentősége. Jogi személy munkáltató esetében ugyanis meg kell jelölni azt a személyt vagy szervet, amely, illetve aki a munkáltató nevében eljárva a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogokat gyakorolja, illetve kötelezettségeket teljesíti. A munkáltatói joggyakorlás rendjét a jogszabályok keretei között a munkáltató maga határozza meg. Fontos újdonság az új Mt.-ben, hogy ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása ugyan érvénytelen, ám lehetőség van arra, hogy a jogkör gyakorlására jogosult a jognyilatkozatot utólag jóváhagyja (Mt. 20. ). Például, ha a munkavállaló felmondását nem az arra jogosult vezérigazgató, hanem a személyügyi osztályvezető írta alá, a nyilatkozat érvénytelen. Ám ha azt utóbb a vezérigazgató jóváhagyja, ezzel az eredetileg nem az arra jogosulttól származó nyilatkozat érvényessé válik. A jóváhagyó nyilatkozatot célszerű írásba foglalni. A jóváhagyásra a törvény nem határoz meg külön határidőt, de a jóhiszeműség elvéből [Mt. 6. (2) bek.] következően azzal indokolatlanul késlekedni nem szabad, hanem a jogkör gyakorlására jogosult személynek haladéktalanul döntenie kell a jóváhagyás felől, ha tudomására jut, hogy helyette valaki más gyakorolt valamilyen munkáltatói jogkört. A munkavállaló Munkavállaló csak természetes személy (ember) lehet, aki 16. életévét betöltötte. Ezen életkort megelőzően két esetben lehet dolgozni: - munkavállaló lehet az iskolai szünet alatt az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. Például, egy 15 éves középiskolás augusztusban alkalmi munkát vállalhat egy balatonfűzfői strandon. - a gyámhatóság engedélye alapján külön jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható. A kézirat lezárásakor még nem jelentek meg azok a végrehajtási rendeletek, amelyek meghatározzák majd, pontosan mely munkakörök tölthetőek be e szabály alapján. A 18. életévét be nem töltött munkavállaló fiatal munkavállalónak minősül [Mt (1) bek. a) pont], akiknek erősebb védelmet biztosít a törvény [pl. több garanciát a munkaidő szabályok körében és 5 munkanap pótszabadságot, lásd Mt. 114., 119. (1) bek.]. Fontos változás az új Mt.-vel, hogy a 18 évesnél fiatalabb személy csak törvényes képviselője hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt [Mt. 21. (4) bek.]. Például, a 17 éves személy
2 munkaszerződése csak akkor érvényes, ha azt jóváhagyólag a törvényes képviselője (általában a szülő) is aláírta. A munkaviszony alanyaira vonatkozó törvényi szabályoktól sem kollektív szerződés, sem a munkavállaló és a munkáltató egyéni megállapodása nem térhet el (Mt. 35. ). A munkaszerződés megkötése, tartalma A munkaszerződés jelentősége két tényezőben ragadható meg: egyrészt létrehozza a munkaviszonyt, másrészt meghatározza a munkaviszony tartalmát. A munkaviszony létesítése A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződés lényegét a törvény úgy fogalmazza meg, hogy annak alapján egyrészt a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, másrészt a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni (Mt. 42. ). A munkaszerződés alaki érvényességi kelléke az írásba foglalás, amelynek elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére azonban csak a munkavállaló hivatkozhat és csak a munkába lépést követő 30 napon belül (Mt. 44. ). A 30 nap elteltével a formai hiba automatikusan orvoslódik, és ez alapján érvénytelenségre már senki nem hivatkozhat. Ettől függetlenül persze a feleknek mindenképpen érdemes írásba foglalni a munkaszerződést, lehetőleg még a munkába lépés előtt. A foglalkoztatás alapvető körülményeinek írásos rögzítésével ugyanis számos későbbi vita előzhető meg. A munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok viszonya Az új Mt.-vel részben átalakul a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok (elsősorban az Mt. és a kollektív szerződés) viszonya. Ez a következők szerint alakul (Mt. 43. ): - Főszabály szerint a munkaszerződés az Mt. II. részében (A munkaviszony) foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet. Például, a törvényben meghatározotthoz képest magasabb végkielégítést, több pótszabadságot biztosíthat, vagy csökkentheti a munkavállaló kárfelelősségének mértékét. - Egyes Mt. szabályok esetében a munkavállaló hátrányára is megengedett az eltérés (pl. hátrányos jogkövetkezmény előírása az Mt a alapján). Kollektív szerződés azonban soha nem rendelkezhet úgy, hogy az adott szabályától a munkavállaló hátrányára el lehetne térni munkaszerződésben! - Más szabályoknál viszont tilos az eltérés, azaz még a munkavállaló javára sem lehet eltérni a törvénytől (pl. a munkavállalás életkori feltételeinél). Ez szintén kizárt kollektív szerződés esetében, tehát egy kollektív szerződéses rendelkezéstől a munkavállaló javára minden esetben el lehet térni. A törvény minden fejezet végén, Eltérő megállapodások cím alatt foglalja össze az eltérési lehetőségeket. Ez azt jelenti, hogy az adott fejezet végén a konkrét paragrafus sőt, olykor a bekezdés számának megjelölésével rögzíti a törvény azokat a kivételes eseteket, amikor a
3 főszabállyal szemben a felek megállapodása a törvénytől nem térhet el. Például, a munkaviszony alanyaira vonatkozó fejezet szabályaitól a felek megállapodása egyáltalán nem térhet el (Mt. 35. ). A negatív irányú eltérési lehetőségeket viszont magában a törvény főszövegében találjuk meg. Erre utal a felek eltérő megállapodása hiányában fordulat a szövegben. Például, az Mt. szerint a munkáltató köteles a felek eltérő megállapodása hiányában a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani [Mt. 51. (1) bek.]. Ez tehát arra utal, hogy a munkáltató és a munkavállaló megegyezhetnek a munkaszerződésben arról, hogy egyes munkaeszközöket a munkavállaló maga biztosít (pl. a számítógépet, mobiltelefont). Az új Mt. jellegzetessége, hogy a korábbi szabályozáshoz képest jóval több a munkavállalóra hátrányosabb megállapodást is megengedő rendelkezés. Sok esetben nem magától értetődő, hogy a munkavállaló javára szolgál-e egy bizonyos a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól eltérő munkaszerződési kikötés. Vajon kedvezőbb-e a munkavállalónak, ha a munkaszerződése szerint hosszabb a felmondási ideje? Ezeknek az eseteknek a megítéléséhez nyújt segítséget a törvény azzal az új szabállyal, miszerint az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni [Mt. 43. (2) bek.]. Például, a munkaszerződés 5 nappal rövidebb felmondási időt biztosít, mint maga az Mt., ám annak teljes tartamára fel kell menteni a munkavállalót a munkavégzés alól, és erre az időre távolléti díj jár neki. Itt összességében a törvénytől való eltérés a munkavállaló javára szolgál, így jogszerű. Fontos azonban, hogy az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlítása mellett sem lehet eltérni azoktól a törvényi szabályoktól, amelyek kifejezetten eltérést nem engedőek (pl. a munkavállalás életkori feltételei, Mt. 34. ). A munkaszerződés tartalma A munkaszerződés meghatározza a munkaviszony tartalmát. Ez azt jelenti, hogy a munkaszerződés bármely a munkaviszonyra tartozó kérdésről rendelkezhet. A munkaszerződés tartalmi elemeit kötelező, természetes és eshetőleges tartalomra bontjuk. A munkaszerződés kötelező tartalma A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében [Mt. 45. (1) bek.]. A munkavégzés helye azonban a továbbiakban nem lesz kötelező tartalmi elem. A munkaszerződés első kötelező tartalmi eleme az alapbér. Nem általában a munka ellenértékét kell meghatározni, hiszen az alapbéren felül még számos más díjazás is megilletheti a munkavállalót. Garanciális jelentősége csak a díjazás alapját képező alapbérnek van. Az alapbért mindig időbérként kell megadni, akkor is, ha egyébként teljesítménybérként kapja díjazását a munkavállaló [Mt (2) bek.]. Ennek oka az, hogy az alapbér a számítási alapja más díjazási formáknak is, és ha ez a teljesítménytől függően állandóan változna, az igen megnehezítené a számítást. A munkavállaló alapbérének kötelezően el kell érnie legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) mértékét [Mt (1) bek.]. Tehát, nem általában a munkavállalót megillető juttatásoknak (pl. bérpótlékokkal együtt), hanem egyedül az alapbérnek kell megfelelnie a minimálbérnek. Ez az összeg 2012-ben Ft/hó, a
4 legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben pedig Ft/hó. Ha a felek a minimálbérnél alacsonyabb alapbérben állapodnak meg, a munkaszerződés e részében semmis, és helyette a minimálbért kell alkalmazni. A törvény alapján járó bérpótlékok számítási alapja eltérő megállapodás hiányában munkavállaló alapbére [Mt (2) bek.]. Például, ha a törvény szerint 15% éjszakai pótlékot kell fizetni, úgy egy órányi éjszakai munkáért a munkavállaló egy órára jutó alapbérének 115%-a jár. A felek azonban ettől eltérően is megállapodhatnak. Ez azt jelenti, hogy a számítási alap lehet több, de akár kevesebb is az alapbérnél. Nem tilos például, hogy a felek a bérpótlékokat egy előre meghatározott fix összeg (pl Ft) százalékában határozzák meg. Fontos változás, hogy az új Mt. kifejezetten megengedi a vasárnapi, munkaszüneti, éjszakai és/vagy műszakpótlék alapbéresítését, azaz az alapbérbe való beépítésüket [Mt (1) bek.]. Tehát nem tilos az olyan munkaszerződés, amely szerint a munkavállaló alapbére már eleve tartalmazza akár mind a négy előbb felsorolt bérpótlékot. Ilyen esetben a munkavállalót nem illeti meg további díjazás, ha éjszakai munkát végez, vagy például munkaszüneti napon osztják be munkavégzésre rendes munkaidőben. A munkaszerződés második kötelező tartalmi eleme azoknak a feladatoknak az általános meghatározása, amelyeket a munkavállalónak a munkaszerződés alapján teljesítenie kell. Ezt nevezzük munkakörnek. A munkakör általában egy-két szavas megjelölés, amely keret jelleggel, általánosan foglalja össze a munkavállaló feladatait (pl. asztalos, könyvelő, bolti eladó, stb.). E tág meghatározáson belül a munkáltató jogosult meghatározni, hogy konkrétan milyen feladatokat kell ellátnia a munkavállalónak. A munkakör ugyanakkor korlátozás is: a munkavállaló csak az adott feladatcsoporthoz tartozó munkát köteles ellátni (pl. a titkárnő nem kötelezhető a férfi mellékhelyiség kitakarítására). A munkakör tehát csak általánosan, keret jelleggel rögzíti az ellátandó feladatokat. A munkakörbe tartozó teendők részletes kifejtését, a munkaköri feladatok listáját munkaköri leírásnak nevezzük (részletesen lásd a 3. fejezetben). Az új Mt. szerint a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben nem kötelező meghatározni. A munkahely azt adja meg, hogy a munkavállaló mely földrajzi helyen köteles munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségét teljesíteni. Ha a munkahelyet a szerződés nem tartalmazza, úgy munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi. Például, pár hetes munkavégzés után már egyértelműen meg lehet állapítani, hogy a munkavállaló hol szokott dolgozni, és így ez lesz a szerződéses munkahely. A szokásos munkahely meghatározása akkor okozhat gondot, ha a munkavállaló nem egy állandó helyen dolgozik (pl. egy postás, villanyszerelő, vagy futár). Ilyenkor nincs szokásos munkavégzési hely, hiszen a munkavállaló rendszeresen más és más helyen, akár egy napon belül is több helyszínen végez munkát. Megoldás lehet, ha ilyenkor a felek egy tágabb földrajzi egységet (pl. egy megyét, régiót) tekintenek szokásos munkavégzési helynek. Az évi Mt. ismeri a változó munkavégzési hely fogalmát is. Ekkor a felek előre úgy állapodnak meg, hogy a munkáltató egész működési területén (esetleg bizonyos korlátozásokkal) foglalkoztathatja a munkavállalót. Nincs tehát konkrétan meghatározott munkavégzési hely, hanem a munkáltató határozza meg egyoldalúan, hogy a munkavállaló éppen melyik telephelyen, kirendeltségen köteles dolgozni. A bírói gyakorlat szerint, ha a
5 munkáltató a változó munkahelyre alkalmazott munkavállalót másik munkahelyre, illetőleg telephelyre irányítja át, a munkavállaló ennek szükségességét és indokoltságát nem vitathatja, köteles az utasítás szerinti helyen dolgozni (MK. 5.). A változó munkavégzési hely fogalma az új Mt.-.vel megszűnik. Annak azonban nincs akadálya, hogy a felek a munkahelyet egy tágabb földrajzi egységként jelöljék meg. Például, a munkavégzés helye egy egész város, vagy megye, esetleg egy nagyobb tájegység. Ilyen esetben e területen bárhol kötelezhető munkavégzésre a munkavállaló. Természetesen minél pontosabban, konkrétabban határozzák meg a felek a munkaszerződésben a munkahelyet, az annál kedvezőbb, biztosabb, kiszámíthatóbb a munkavállaló számára. Az új Mt.-t hatályba léptető törvény tervezetének 4. -a szerint, ha a felek az Mt. hatálybalépését megelőzően kötött munkaszerződésben munkahely megjelölése nélkül változó munkavégzési helyet határoztak meg, munkahelynek a fentiek szerinti szokásos munkavégzési helyet kell tekinteni. Míg tehát az új törvény mellett nem feltétlenül kötelező a munkaszerződésben a munkavégzési helyet megjelölni, az egyértelműség kedvéért azonban ez mindenképpen célszerű, amelyet lehet egy tágabb földrajzi hely is. A munkaszerződés természetes tartalma A munkaszerződésnek automatikusan részévé válnak mindazon törvényi szabályok, amelyektől a felek nem térhetnek el (pl. az utasítás kötelező megtagadása), vagy amelyektől bár lett volna rá lehetőség nem tértek el. Például, ha a felek a szerződésben másképp nem állapodnak meg, a munkaidő mértéke a törvény szabálya alapján napi 8, heti 40 óra. A felek nem kívánnak eltérni egy törvényi szabálytól, azt felesleges szó szerint megismételni a munkaszerződésben, mert az amúgy is a munkaszerződés természetes tartalmává válik (pl. a végkielégítés vagy a rendes szabadság szabályai). Ugyanez irányadó a többi munkaviszonyra vonatkozó szabályra is, különösen a kollektív szerződésre. A kollektív szerződés előírásai akkor is a munkaviszony részévé válnak, ha ezekre külön nem utal a munkaszerződés. A munkaszerződés eshetőleges tartalma Mint láthattuk, a felek a munkaszerződésben bármely további kérdésről rendelkezhetnek. Például, próbaidőt köthetnek ki, az alapbéren felül további bérelemeket szabályozhatnak, újabb pótszabadságokról vagy bérpótlékokról dönthetnek stb. Ezeket a kifejezett kikötést igénylő kérdéseket nevezzük a munkaszerződés eshetőleges tartalmának, hiszen ezek kizárólag a felek szándékától függően lesznek a munkaviszony részei. Különösen fontos, hogy a munkaszerződés eltérő rendelkezése hiányában a munkaviszony határozatlan időre és teljes munkaidős munkavégzésre jön létre. Ha tehát a felek részmunkaidős, vagy határozott idejű foglalkoztatásban kívánnak megállapodni, ezt kifejezetten bele kell írni a munkaszerződésbe. Ugyanígy kell eljárni minden egyéb atipikus munkaviszony esetén is. Például, a behívásos munkavégzés, a távmunkavégzés vagy a munkaerő-kölcsönzés is igényli, hogy maga a munkaszerződés rögzítse, hogy a jogviszony e formában való munkavégzésre jött létre.
6 A próbaidő is a munkaszerződés eshetőleges eleme. A próbaidő lényege, hogy annak tartama alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti. A próbaidő hossza a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb 3 hónap lehet. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatják, ám a próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a 3 hónapot [Mt. 45. (5) bek.]. A 3 hónapos maximális mérték kollektív szerződésben 6 hónapra emelhető [Mt. 50. (4) bek.]. Az új Mt.-t hatályba léptető törvény tervezetének 4. -a szerint, a próbaidő csak az Mt. hatályba lépése (2012. július 1.) után kötött munkaszerződések esetén hosszabbítható meg. A munkaviszony keletkezése és kezdete A munkaviszony létesülése kapcsán különbséget kell tennünk a munkaviszony keletkezése és kezdete között. A munkaviszony a munkaszerződés megkötésével keletkezik, a jogviszony keletkezése tehát a munkaszerződés aláírásának időpontja. A munkaviszony kezdete ehhez képest az a nap, amikortól a feleknek el kell kezdenie teljesítenie a munkaviszonyból eredő kötelezettségeiket, illetve amikortól jogaikat gyakorolhatják. Ezt a napot a munkaszerződésben kell meghatározni, ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap. Például, a felek június 15-én kötnek munkaszerződést, azzal, hogy a munkaviszony kezdete július 1-je. A munkavállalónak tehát első alkalommal július 1-jén kell felvennie a munkát. Fontos azonban, hogy a felek a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban sem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná [Mt. 49. (1) bek.]. Az új Mt. egyik fontos újdonsága, hogy a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti idő alatt a munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat. Az elállási jog azt jelenti, hogy a fél a megállapodást a megkötésére visszamenőleges hatállyal szünteti meg. Ilyenkor tehát úgy kell eljárni, mintha a megállapodást (szerződést) meg sem kötötték volna. A munkaszerződéstől akkor lehet elállni, ha a munkaszerződés megkötését követően a fél körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna [Mt. 49. (2) bek.]. A munkaszerződéstől tehát csak egy bizonyos időszakban és csak szűken meghatározott okokból lehet elállni. Ilyen ok lehet például a munkáltató oldalán, ha a munkaszerződés megkötését követően leég a telephely, ahol a munkavállalót foglalkoztatni kívánja, vagy a munkaszerződés megkötését követően megszületett jogerős ítélet miatt be kell szüntetnie azt a tevékenységét, amelynek keretében a munkavállalót alkalmazta volna. A munkavállaló szempontjából megítélésünk szerint okot adhat az elállásra, ha a munkaszerződés aláírása után egy olyan állásajánlatot kap, amely sokkal kedvezőbb számára. Az új Mt.-t hatályba léptető törvény tervezetének 4. -a szerint, az elállási jog csak az Mt. hatálybalépését követően kötött munkaszerződés esetén alkalmazható. Tájékoztatás a munkaviszony létesítésekor A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni a munkavállalót a legalapvetőbb munkakörülményekről (Mt. 46. ). Ez a dokumentum nem része a munkaszerződésnek, hanem csak egy egyoldalú tájékoztatás,
7 amelynek tartalmát a munkáltató bármikor megváltoztathatja. Újdonság, hogy nincs tájékoztatási kötelezettség, ha a munkaszerződés legfeljebb 1 hónapra jön létre, vagy a munkaidő nem haladja meg a heti 8 órát. Ilyen esetekben csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának személyéről kell tájékoztatást adni. A munkáltatónak tájékoztatást kell adnia: a) a napi munkaidőről, b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, d) a munkakörbe tartozó feladatokról (munkaköri leírás), e) a rendes szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. Az a) c) és e) f) pontjában előírt tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály adott rendelkezésére történő hivatkozással is megadható. Ilyenkor tehát maga a tájékoztató nem tartalmazza a vonatkozó konkrét szabályt, csak az Mt., vagy a kollektív szerződés idevágó szakaszának számát. Ha a fenti adatokban, vagy a munkáltató megnevezésében, egyéb lényeges adataiban változás következik be, a változástól számított 15 napon belül a változásról is tájékoztatni kell a munkavállalót. A tájékoztatási kötelezettség tehát nem egyszeri feladat, hanem folyamatosan frissíteni kell, ha annak tartalmában változás történik (pl. a munkavállaló hosszabb felmondási időre vagy több szabadságra lesz jogosult). Abban a ritka esetben, ha a munkaviszony még az első 15 napon belül megszűnne, a tájékoztatást felmondás esetén legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyéb esetekben legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított harmadik munkanapon kell teljesíteni. Ilyen eset lehet, ha a munkaviszonyt a próbaidő alatt azonnali hatállyal szünteti meg valamelyik fél. Az írásos tájékoztatónak ekkor is lehet jelentősége, hiszen egy esetleges jogvitában a munkavállaló okirati bizonyítékként hivatkozhat rá. A 15 napot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a fentieken túlmenően a munkavállalót legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző 7 nappal írásban tájékoztatni kell az alábbiakról is (Mt. 47. ): i) a külföldi munkavégzés helyéről, tartamáról, j) a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról, k) a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről, továbbá l) a hazatérésre irányadó szabályokról. A kötelező írásos tájékoztató tartalma természetesen tetszőlegesen bővíthető, ha a munkáltató megítélése szerint egyéb munkakörülményekről is érdemes írásos információt adni a munkavállalónak. Kollektív szerződés a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályoktól csak a munkavállaló javára térhet el (Mt. 50. ).
1. A munkaszerződésről általában 2. A munkaviszony alanyai: munkáltató és munkavállaló 3. A munkaszerződés megkötése
A munkaszerződés 1. A munkaszerződésről általában 2. A munkaviszony alanyai: munkáltató és munkavállaló 3. A munkaszerződés megkötése 1. A MUNKASZERZŐDÉS (MSZ) 1.1. A munkaszerződés fogalma A munkaszerződés
RészletesebbenOBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft
OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.10.27 Munkaviszony létesítése Munkaszerződés teljesítése (jogok és kötelezettségek, mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól) Munkaszerződés
RészletesebbenMUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve
MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG szabályozás DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 EU- s irányelvek 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve DR SZALAI ERZSÉBET 3 MUNKASZERZŐDÉS Szerződést kötő felek..
RészletesebbenAz új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds
Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség
Részletesebbenműszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177)
Munkavállalói jogot sért Keresetcsökkenéssel jár Egyéb, munkavállalókra hátrányos Szakszervezeti jogot sért Egyéb kollektív jogot sért Nagyon súlyos munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei
RészletesebbenOperatív HR feladatok. Zsoldisné Csaposs Noémi ncsaposs@select.hu
Operatív HR feladatok 1 Zsoldisné Csaposs Noémi ncsaposs@select.hu Munkaszerződés a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre a munkaszerződés jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a Második Részben
RészletesebbenÁlláskeresési Tanácsadó Füzet Álláskeresők részére
Álláskeresési Tanácsadó Füzet Álláskeresők részére Az összeállított anyag a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat által elnyert TÁMOP-2.4.5-12/4-2012-0008 kódszámú Összefogás Kőbánya családjaiért
RészletesebbenMunkaszerződés, munkaköri leírás, tájékoztató. Vagyis mit fogunk kapni a munkába lépéskor.
Munkaszerződés, munkaköri leírás, tájékoztató Vagyis mit fogunk kapni a munkába lépéskor. Munkaszerződés Amit a munkaszerződésnek tartalmaznia kell: Feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében
RészletesebbenMUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni.
MUNKAJOGI ALAPOK A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? A munkaszerződésnek vannak kötelező
RészletesebbenA munkaviszony létrejötte és megszűnése
A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu
RészletesebbenMire figyelj, ha munkát vállalsz! A legfontosabbak
Mire figyelj, ha munkát vállalsz! A legfontosabbak A MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE: KI LEHET MUNKAVÁLLALÓ? A munkavállalóvá válásnak általános és speciális feltételei vannak. Általános feltétel: 16. életév betöltése.
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13
Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi
RészletesebbenMUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.)
MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött a... (cím:..., székhely:., cégjegyzékszám:, adószám:..) mint munkáltató és... (cím:..., szül. hely és idő:., anyja neve:., adóazonosító jele: tb. azonosító jele:..) mint
Részletesebbenúj jogszabály jön vagy módosítják a következőt. A tulajdonjog a legteljesebb dologi jog, a legfőbb hatalom a dolog felett.
Jogszaba lyok hata lyok Személyi hatály o Mely személyekre vonatkozik. Területi hatály o Mely földrajzi területekre vonatkozik. Időbeni hatály o Mely időintervallumban hatályos az adott jogszabály. Megváltozhat,
RészletesebbenKészítette: Dr. Mészáros Enikő Frissítve: 2013. március 21.
Pest Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelősége Készítette: Dr. Mészáros Enikő Frissítve: 2013. március 21. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség
RészletesebbenMUNKAJOG Dr. Alpár Erzsébet
MUNKAJOG 2017 Dr. Alpár Erzsébet Munkajogviszony alanyai A munkaviszony alanyai: a munkáltató és a munkavállaló. Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat.
RészletesebbenAKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN
AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN ÚJ PTK SZERKEZETE 2013. évi V. törvény,nyolc könyv, 44%-a új, 33%-a módosításra került diszpozitivitás alapelve, imperatív szabályok 2013. évi CLXXVII. törvényt
RészletesebbenA MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA
A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA TARTALOMJEGYZÉK ELSŐ RÉSZ 13 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET (1. 13. ) 13 BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A törvény célja 13 2. A törvény hatálya
RészletesebbenMegállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról
Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként
Részletesebben4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése
4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az
RészletesebbenDiákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet!
Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet! a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001
RészletesebbenMunka világa. Kis- és középvállalkozások. Munka világának szereplői. Ügyvezetés I. és II.
Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Munka világa 2 Munka világának szereplői Állam Szabályozási környezet biztosítása Munkaadó Munka helyének és eszközének biztosítása Munkavállaló Munkavégzés
RészletesebbenMunkajogi ismeretek 2014. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu
Munkajogi ismeretek 2014. 1 A munkajogi szabályok rendszere Alaptörvény Törvények 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 1992. évi XXXIII.
RészletesebbenMIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?
MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet
RészletesebbenMunkajogi aktualitások 2015. Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com
Munkajogi aktualitások 2015 Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com 1 1 Egyenlőtlen munkaidő-beosztás, munkaidőkeret 2 2 A munkaidő beosztása - Annak meghatározása, a mv mikor teljesíti
RészletesebbenMit kell tudnod mielőtt munkába állnál? - Munkavállalói jogok és kötelezettségek
Mit kell tudnod mielőtt munkába állnál? - Munkavállalói jogok és kötelezettségek Nagy Viktória, elnök Szakszervezetek Együttműködési Fóruma Ifjúsági Tagozata (SZEFIT) Ki vállalhat munkát? A munkavállalóvá
RészletesebbenBérpótlékok: A munkavállalót a Munka Törvénykönyve alapján megillető bérpótlékok:
Mennyi bérpótlék jár? - Bérpótlékok 2011-2012: éjszakai pótlék, műszakpótlék, ügyeleti pótlék, készenléti díj, vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzés pótléka. Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy
Részletesebbenhumán erőforrás vezérigazgató igazgató Munkáltatói jogkörök felettes
Munkáltatói jogok gyakorlásának szabályai Alulírott Lenkei István, a Paks II. Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Székhely: 7030, Paks, Gagarin utca 1. 3. em. 302/B.; a továbbiakban: Munkáltató
RészletesebbenMONITORING A foglalkoztatási terület egyes tudnivalói
MONITORING A foglalkoztatási terület egyes tudnivalói MRE Szeretetszolgálati Iroda Monitoring Munkacsoport 2013. november 25. A foglalkoztatási jogviszony létesítése A foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó
RészletesebbenA Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára
A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 Minimálbér kifizetés, kiküldetés, behívásos munkavégzés szabályosan A Nemzeti Munkaügyi Hivatal
RészletesebbenC/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG
C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi
RészletesebbenAZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT
AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT ÚJ PTK SZERKEZETE 2013. évi V. törvény,nyolc könyv, 44%-a új, 33%-a módosításra került diszpozitivitás alapelve, imperatív szabályok 2013. évi CLXXVII.
RészletesebbenAz Új Munka Törvénykönyve. Gyakorlati Alkalmazás től
Az Új Munka Törvénykönyve Gyakorlati Alkalmazás 2012.07.01-től A munkaviszony létesítése Munkaviszony kizárólag munkaszerződéssel jöhet létre munkaviszony kezdetének megjelölésével A munkaszerződés - a
RészletesebbenKiemelt kérdések a kollektív szerződés megszűnése esetén
Kiemelt kérdések a kollektív szerződés megszűnése esetén 1. Kell külön értesíteni a munkavállalót a KSZ megszűnéséről? Ok: A KSZ határozott időre került megkötésre, december 31-én automatikusan lejár.
RészletesebbenHÍRLEVÉL. Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2012 / 12
Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének 2013. január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2013. január 1-jén az új Mt. eddig még életbe nem lépett további rendelkezései is hatályba lépnek. Idén még nem
RészletesebbenIgaz-hamis, felelet-választós tesztsor IV. forduló
Igaz-hamis, felelet-választós tesztsor IV. forduló 2015.10.27. Előadó: Sümegi Nóra Jogszabályi háttér: A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) XII. fejezet A munka díjazása (136 152.
RészletesebbenFelelősen, egészségesen, biztonságosan. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov.
Felelősen, egészségesen, biztonságosan A foglalkoztatásra vonatkozó legfontosabb szabályok és a munkáltatók által elkövetett leggyakoribb jogsértések Előadó: Dr. Járai József Krisztián osztályvezető Munkaügyi
Részletesebbena Munka Törvénykönyve 2012 évi módosításaiból
a Munka Törvénykönyve 2012 évi módosításaiból Általános rendelkezések Hatály: Az új törvény 2012.07.01-től lép hatályba. 2012 április-májusban külön törvény várható az átmeneti rendelkezések és egyéb törvénymódosítások
RészletesebbenJogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű
Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK Előszó 1. Határozott idejű munkaviszony megszüntetése 2. Határozott idejű munkaviszony munkáltató általi megszüntetése
TARTALOMJEGYZÉK Előszó...5 1. Határozott idejű munkaviszony megszüntetése...7 1.1 A határozott idejű szerződés megszűnésének, megszűntetésének időpontja...9 1.2 Jognyilatkozat közlése...10 1.3 Távolléti
RészletesebbenA július 1-jén hatályba Munka Törvénykönyv módosítása, átmeneti rendelkezések, hatályba lépés 2012 június 25. (hétfő) 12:07
46. (1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a) a napi munkaidőről, b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
Részletesebben1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről. XI. fejezet. A munkaerő-kölcsönzés
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről XI. fejezet A munkaerő-kölcsönzés 193/B. (1) A kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyra e törvény szabályait az e fejezetben
RészletesebbenMunkajogi ismeretek. A munkajogviszony alanyai A munkavállaló lehet: A munkajogviszony alanyai A munkáltató: Az lehet aki jogképes, azaz:
Munkajogi ismeretek (1992. évi XXII. törvény) 2012. évi I. törvény A munkajogviszony alanyai Munkáltató és munkavállaló között jön létre. A munkavállaló munkájának fejében - amit teljes mértékben a munkáltató
RészletesebbenAz új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds
Az új Munka Törvénykönyve Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds TARTALOM I. A kárfelelősség szabályai Munkáltatói kárfelelősség Munkavállalói kárfelelőség II. Atipikus munkaviszonyok
RészletesebbenAktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya)
Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Előadó: Dr. Bicskei Ildikó A munkaviszony megszűnése I. A munkaviszony megszűnik:
RészletesebbenELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet Bevezető rendelkezések 1. A törvény célja 1. E törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja
RészletesebbenTudnivalók a nyári diákmunkáról (2014)
Tudnivalók a nyári diákmunkáról (2014) A nyári szünidőben sok középiskolai diák, egyetemi, főiskolai hallgató vállal rövidebbhosszabb ideig munkát annak érdekében, hogy a nyaraláshoz nem ritkán a tanulmányok
RészletesebbenA MUNKAIDŐ MEGSZERVEZÉSE
A MUNKAIDŐ MEGSZERVEZÉSE Magyar Állami Operaház Budapest, 2015. szeptember 29. dr. Pál Lajos ügyvéd pal.lajos@paleskozma.hu www.paleskozma.hu 2 Bevezetés előzetes megjegyzések a munkaviszony létesítésének
Részletesebben- 20 munkanap alapszabadság - Életkor alapján járó is pótszabadság lesz - Gyermek után járó mindkét szülnek - Fogyatékos gyermek után + 2 nap
Újdonságok a munkajogban 2013. január 1-jétl Rendes szabadság mértéke - 20 munkanap alapszabadság - Életkor alapján járó is pótszabadság lesz - Gyermek után járó mindkét szülnek - Fogyatékos gyermek után
RészletesebbenTárgy :A 2012. július 1-jén hatályba Munka Törvénykönyv módosítása, átmeneti rendelkezések, hatályba lépés
Tisztelt Ügyfeleim! Többször beszéltűnk a 2012.július 1-től érvényes MT módosításáról. Most e-mailbe küldöm a legfontosabb hatálybalépő és átmeneti rendelkezéseket melyeket figyelmesen olvassanak át és
RészletesebbenA munkaviszonyra vonatkozó jogszabályi előírások
A munkaviszonyra vonatkozó jogszabályi előírások Munka Törvénykönyve szabályozza Alkotmányban foglalt elvek szerint szabályozza a munkába részvétel rendjét. Kire vonatkozik a törvény? Munkáltatóra Munkavállalóra
RészletesebbenA távolléti díj megállapításához kapcsolódó fontosabb fogalmak és szabályok
A távolléti díj megállapításához kapcsolódó fontosabb fogalmak és szabályok 1. A munkarend fogalma A munkarend a munkáltató által alkalmazott munkaidő-beosztás általánosan meghatározott rendszere. A munkarend
RészletesebbenMunkajogi változások 2013. augusztus 1-jével
HÍRLEVÉL Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével 2013 / 8 Közel egy éve fogadták el az új Munka törvénykönyvét, és idén már számos jogintézmény esetében felmerült a módosítás szükségessége, amelyre
RészletesebbenMunkavállalókkal kapcsolatos feladatok
dr.henczi Lajos, dr. Horváth István, dr. Molnár-Hidassy Dóra, Molnárné dr.balogh Márta Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok TARTALOM Előszó I. A munkaerőpiac szereplői 1. Piac 2. Munkaerőpiac 2.1 Munkaerő-kereslet
Részletesebbenaz új Munka Törvénykönyvében
Nők az új Munka Törvénykönyvében JÓLÉT Közhasznú Alapítvány 2012.V.23. Dr. Horváth István ügyvéd, c. egyetemi docens PhD ELTE ÁJK Az egyenlő bánásmód 12. A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával
RészletesebbenTudnivalók a nyári diákmunkáról (2017)
Tudnivalók a nyári diákmunkáról (2017) A nyári szünidőben sok középiskolai diák, egyetemi, főiskolai hallgató vállal rövidebbhosszabb ideig munkát annak érdekében, hogy a nyaraláshoz nem ritkán a tanulmányok
RészletesebbenMég újabb munkajogi szabályok c. előadás 1. rész
Még újabb munkajogi szabályok c. előadás 1. rész Előadó: dr. Horváth István ügyvéd Dr. P. Horváth Ügyvédi Iroda c. egyetemi docens (PhD) ELTE ÁJK Főbb témakörök: Források Hogyan olvassuk a törvényt? Készenléti
RészletesebbenA 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok
Dr. Borsy János ügyvéd 2012 / 24 A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok Köztudottan július 1. napján életbe lépett az új Munka Törvénykönyve (Mt.), azonban annak bizonyos szakaszai csak
RészletesebbenMunka Törvénykönyve. szabályainak változása. 2012. január 1.
Munka Törvénykönyve szabályainak változása 2012. január 1. Fontosabb változások Kollektív szerződéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség Korlátozottan cselekvőképes munkavállaló foglalkoztatása Cselekvőképtelen
RészletesebbenMunkaerőpiaci szervező, elemző Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenXVIII. Országos Postás Konferencia HR Szekció. 3. Megújult a KSz! Visegrád, 2012. november 20.
XVIII. Országos Postás Konferencia HR Szekció 3. Megújult a KSz! jelentősebb változv ltozások az 55. sz. módosm dosítása sa alapján Előad adó: Konrát t Ervin, jövedelempolitikai vezető Visegrád, 2012.
RészletesebbenMunkaerőpiaci szervező, elemző Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenA Munka Törvénykönyve
Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint 2011. július 18. A Munka Törvénykönyve Javaslat 2011. július 1/193 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. fejezet Bevezető rendelkezések A törvény
RészletesebbenTudnivalók a nyári diákmunkáról (2018)
Tudnivalók a nyári diákmunkáról (2018) A nyári szünidőben sok középiskolai diák, egyetemi, főiskolai hallgató vállal rövidebbhosszabb ideig munkát annak érdekében, hogy a nyaraláshoz nem ritkán a tanulmányok
RészletesebbenA munkaviszony megszűnése és megszüntetése
A munkaviszony megszűnése és megszüntetése (63-85. ) A munkaviszony megszűnése A törvény a munkaviszony megszűnése alatt azokat az eseteket szabályozza, amelyeknél a munkaviszony automatikusan, a felek
RészletesebbenTervezett munkaügyi ellenőrzések 2017-benfókuszban a munkaviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek
Tervezett munkaügyi ellenőrzések 2017-benfókuszban a munkaviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek Munkaügyi tájékoztató CSMKIK 2017. február 24. Szeged 2015. 8.
RészletesebbenTegnap Mt., ma Kjt. És holnap?
Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap? A gazdasági társaságok költségvetési intézménnyé alakulásának munkaügyi aspektusai dr. Illés Márta illes.marta@spaheviz.hu Az átalakulás jogszabályi háttere 2013. évi XXV.
Részletesebben2012. október 18. Dr. Rátkai Ildikó, ügyvéd
2012. október 18. Dr. Rátkai Ildikó, ügyvéd Tematika A munkaviszony létesítése A munkaviszony megszüntetése Alapvető munkaidő-szabályok A munka díjazása, bérpótlékok Jogforrások 1992. évi XXII. törvény
RészletesebbenMUNKASZERZŐDÉS. I. Általános rendelkezések
MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött - egyrészről a.. (székhelye:.. adószám:., képviselő: ), a továbbiakban mint Munkáltató, - másrészről (szül:.., an:, TAJ szám:.., adóazonosító jel: )... szám alatti lakos,
RészletesebbenSzabályos foglalkoztatás és a leggyakoribb munkaügyi szabálytalanságok a szállítmányozó és raktározási tevékenységet végző kis- és
Szabályos foglalkoztatás és a leggyakoribb munkaügyi szabálytalanságok a szállítmányozó és raktározási tevékenységet végző kis- és középvállalkozásoknál Előadó: dr. Járai József Krisztián osztályvezető
RészletesebbenA Munka Törvénykönyve változásai január 1-től
A Munka Törvénykönyve változásai 2018. január 1-től A Munka Törvénykönyve változásai 2018. január 1-től 1. 2. egyrészt az európai uniós joggal és a nemzetközi (ILO) egyezményekkel való összhang megteremtése
RészletesebbenGyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium
Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium EGYSZERŰBBEN, DE SZABÁLYOSAN! a munkaügyi hatósági ellenőrzések tapasztalatai az építőiparban, különös tekintettel az egyszerűsített foglalkoztatásra Előadó:
RészletesebbenAZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK Az új Munka Törvénykönyvének általános hatályba lépési időpontja 2012. július 1-e volt. Néhány rendelkezés esetében azonban, ahol az előző
RészletesebbenTERVEZET MUNKASZERZŐDÉS
MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Magyar Olimpiai Bizottság (székhelye: 1124 Budapest, Csörsz u. 49-51., bejegyző végzés száma: Fővárosi Törvényszék Pk.60057/1997., nyilvántartási szám: 14.,
Részletesebben2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1
OptiJus Opten Kft. I. 2012. évi I. törvény 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1 A 2012.7.1. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
RészletesebbenTantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita
Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.
RészletesebbenA KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS
A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Dr. Fodor T. Gábor Ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. 276. (1) Kollektív szerződést köthet a) a munkáltató, a tagok felhatalmazása
RészletesebbenHIRLEVÉL Az új Munka Törvénykönyve hatálybalépéséről
HIRLEVÉL Az új Munka Törvénykönyve hatálybalépéséről Tisztelt Partnerünk, Tájékoztatjuk Önöket, hogy az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2012.06.30.-i hatállyal érvényét veszítette, s helyette
RészletesebbenTantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév
Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e
RészletesebbenSZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN
SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN Készítette: Dr. Dabis Erzsébet és Prof. Dr. Hajdú József I. Módszertani bevezetés Tartalmi:
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere. Javaslat
Szám: 50.362/2010. Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Javaslat a Létesítmény és Sport Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezető igazgatójának megválasztására Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján
RészletesebbenÚJ Munka Törvénykönyve
ÚJ Munka Törvénykönyve Tisztelt Ügyfelünk! Jelen hírlevelünkben a 2012. július 1-jétől hatályba lépő új Munka Törvénykönyvének (továbbiakban: új Mt.) Ügyfeleinket érintő legfontosabb újdonságairól szeretnénk
RészletesebbenMunkavédelmi képviselők képzése. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény munkavédelmi képviselőket érintő legfontosabb szabályai
Munkavédelmi képviselők képzése A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény munkavédelmi képviselőket érintő legfontosabb szabályai Dr. Bérdi András - 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről
RészletesebbenA jogviszony átminősítése az adóhatósági ellenőrzés során
OBB-KLUB A jogviszony átminősítése az adóhatósági ellenőrzés során 2015.11.25. Az ellátandó feladat jellege és feltételei határozzák meg, hogy egy munkavégzésre milyen jogviszony válaszható. A felek szabadsága,
RészletesebbenJavadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...)
Javadalmazási Szabályzat a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) vezető tisztségviselője (ügyvezetője), felügyelő bizottsági tagjai javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított
RészletesebbenC/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG
C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka
RészletesebbenT/4786. számú törvényjavaslat. a Munka Törvénykönyvéről
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/4786. számú törvényjavaslat a Munka Törvénykönyvéről Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2011. október 2011. évi törvény a Munka Törvénykönyvéről
RészletesebbenA Munka Törvénykönyve
Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS! 2011. július 18. A Munka Törvénykönyve Javaslat 2011. július 1/193 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. fejezet Bevezető rendelkezések
RészletesebbenSzabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében. MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27.
Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27. SZABÁLYOZÓ KÖRNYEZET Jogi normák: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
RészletesebbenÖsszegző módosító javaslat
Iromány száma: T/3633/5. Benyújtás dátuma: 2018-12-06 17:59 Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Parlex azonosító: TBTIZFUQ0003 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Benyújtó: Dr. Bajkai
RészletesebbenA közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete 2007. nyári módosításai
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete 2007. nyári módosításai Dr. Madarász Hedvig évi XXXIII. törvény módosítása Az Országgyűlés 2007. június 25-ei ülésnapján fogadta
RészletesebbenRendes felmondás. A felmondásról általában. A munkajog nagy kézikönyve 972
uj10(04)resz1.qxd 2006.11.15. 11:17 Page 972 A munkajog nagy kézikönyve 972 5. fejezet 7505 7507 Rendes felmondás A felmondásról általában 7509 7511 Felmondás A felmondás olyan egyoldalú, címzett jognyilatkozat,
Részletesebben2012. évi I. törvény Hatályos: 2012.07.01 -
2012. évi I. törvény Hatályos: 2012.07.01-2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A törvény célja 1. E törvény a tisztességes
RészletesebbenBérügyintéző részszakképesítés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége. Bérügyi szakfeladatok
PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÜK szám: 1/3-8/2018 KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2018. június 06. 8:00 óra Minősítő neve: Mészáros László Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti és fm. példányban
RészletesebbenK I V O N A T. Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 15-én megtartott soron kívüli nyílt ülésének jegyzőkönyvéből
K I V O N A T Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 15-én megtartott soron kívüli nyílt ülésének jegyzőkönyvéből Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Ercsi Dunakavics
RészletesebbenTisztelt Ügyfeleink! Kedves Olvasók!
Hírlevél 2012/2 Tisztelt Ügyfeleink! Kedves Olvasók! Irodánk idén elindult hírlevelének második száma a július 1-től hatályba lépő Munka Törvénykönyvének legfontosabb változtatásait foglalja össze. Hírlevelünkből
RészletesebbenA Jogi és Ügyrendi Bizottság 2012.04.12-i ülésének 4/ napirendi pontja
A Jogi és Ügyrendi Bizottság 2012.04.12-i ülésének 4/ napirendi pontja 4/ Napirendi pont A Sárvár Távhő Kft. ügyvezető igazgatójának megbízása. ELŐTERJESZTÉS a Sárvár TÁVHŐ Kft. ügyvezető igazgatójának
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY. 2. szám. M A G Y A R O R S Z Á G H I V A T A L O S L A P J A 2012. január 6., péntek. Tartalomjegyzék
MAGYAR KÖZLÖNY M A G Y A R O R S Z Á G H I V A T A L O S L A P J A 2012. január 6., péntek 2. szám Tartalomjegyzék 2012. évi I. törvény A munka törvénykönyvérõl 257 2012. évi II. törvény A szabálysértésekrõl,
Részletesebben2012. évi I. törvény. a munka törvénykönyvéről 1
2012. évi I. törvény 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet Bevezető rendelkezések 1. A törvény célja 1. E törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja meg a vállalkozás
Részletesebben1. Az MVM Paks II Zrt. küldetése. 2. Foglalkoztatás. 3. Vezető tisztségviselők
Tájékoztatás a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján az MVM Paks II Zrt. vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagjai, továbbá a
Részletesebben