1. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása Tanácsadás célja Tanácsadás által felölelt területek 1.2 Helyzetelemzés

Átírás

1 II./G. KÖRNYEZETBARÁT KÖZBESZERZÉSI GYAKORLAT BEVEZETÉSE

2 1. Elemző rész TARTALOMJEGYZÉK 1.1 Célok meghatározása Tanácsadás célja Tanácsadás által felölelt területek 1.2 Helyzetelemzés Helyzetelemzéshez feltárt információk Helyzetelemzés által vizsgált szempontok Beszerzések legfontosabb jellemzői Hivatal gyakorlatának erősségei Hivatal gyakorlatának gyengeségei Lehetőségek kedvező külső feltételek Fenyegetések kedvezőtlen külső feltételek Zöld közbeszerzés elterjedésének akadályai A zöld közbeszerzés általános akadályai 1.3 Következtetések

3 TARTALOMJEGYZÉK 2. Tanácsadó rész 2.1 Stratégiai tanácsok Fokozatosság lehetséges formái Rendszer kilkíáá kialakításávalkapcsolatos fő célok fl felsorolásalá 2.2 Taktikai tanácsok Javasolt cselekvési terv lépései Projektbizottság Környezetbarát közbeszerzési politika A megvalósítás eszközeinek rendelkezésére bocsátása Kommunikáció Monitorozás Értékelés 2.3 Eszközrendszerek Eszközrendszer alkalmazhatóságának igazolása Informatizálhatóság Létrehozandó adatbázisok Felhasznált irodalom Hasznos Linkek

4 1.Elemző ő rész 1.1 Célok meghatározása

5 1.1.1 A TANÁCSADÁS CÉLJA a környezetbarát beszerzés gyakorlati bevezetésének segítése, hogy a Hivatal a Közbeszerzési Törvény bekezdésének megfelelően beszerzései során figyelembe vehesse a környezetvédelmi szempontokat, hatékonyany végrehajtsa a város települési környezetvédelmi programját, segítse a környezet védelmét, valamint a környezetbarát termékek és szolgáltatások piacának fejlesztését,

6 1.1.1 A TANÁCSADÁS CÉLJA ÚMFT-hez beadott pályázatai megfeleljenek a fenntarthatóság horizontáliselvének, lé kihasználja az erőforrásokkal való takarékosságból adódó gazdasági előnyt, példát mutasson a lakosságnak, és közpénzből zdálk dó z r z tként b z rzé inél közpénzből gazdálkodó szervezetként beszerzéseinél ilyen tekintetben is a közjó érdekét szolgálja.

7 1.1.2 A TANÁCSADÁS ÁLTAL FELÖLELT TERÜLETEK A környezetbarát közbeszerzés általl kitűzendő célok (a zöld közbeszerzés által érintett termékek, a zöld közbeszerzés aránya) A zöld közbeszerzés hivatali irányítási rendszerének kialakítása A folyamat informatizálhatósága

8 1.Elemző rész 1.2 Helyzetelemzés

9 1.2.1 A HELYZETELEMZÉSHEZ FELHASZNÁLT INFORMÁCIÓK 1. Tolna Város Önkormányzatának 2/2009. (III.26.) eseti közbeszerzési szabályzata a KEOP kódszámú pályázat közbeszerzési eljárásainak felelősségi és dokumentálási rendjéről 2. Tolna Város Önkormányzatának 1/2009. (III. 26.) szabályzata az Önkormányzat közbeszerzési eljárásainak felelősségi és dokumentálási rendjéről 3. A évekre vonatkozó statisztikai összegezés az éves közbeszerzésekről a Kbt. IV., VI. fejezete, valamint negyedik része szerinti ajánlatkérők vonatkozásában

10 1.2.1 A HELYZETELEMZÉSHEZ FELHASZNÁLT INFORMÁCIÓK 4. Tolna Város évi közbeszerzési terve 5. Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzata

11 1.2.2 A HELYZETELEMZÉS ÁLTAL VIZSGÁLT SZEMPONTOK 1. a beszerzések szerkezete beszerzési formák szerint (központosított, intézményi, eseti beszerzések) 2. a beszerzések jellemző termékcsoportjai 3. a környezetbarát beszerzések aránya

12 1.2.3 A BESZERZÉSEK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI 1. A legnagyobb tételek a közbeszerzési törvény hatálya alá esőő egyedi beszerzések, azelmúlt 3 éb évben évente általában 1-6 db, amelyek között építési beruházások, árubeszerzések, szolgáltatások, szolgáltatási koncessziók egyaránt akadnak. 2. A beszerzések darabszámát tekintve a legjellemzőbbek a helyi pályázati úton történő beszerzések

13 1.2.3 A BESZERZÉSEK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI 3. A beszerzésekben mindkét kategóriában a legnagyobb értékűékű termékcsoport más önkormányzatokhoz kh hasonlóan az építési, felújítási beruházások, illetve a hozzájuk kapcsolódó műszaki tervezési, műszaki ellenőrzési szolgáltatások 4. A környezetbarát közbeszerzés szempontjából szóba jövő egyéb jelentősebb termékcsoportok: közétkeztetési szolgáltatás, zöldterület fenntartás

14 1.2.4 A HIVATAL JELENLEGI BESZERZÉSI GYAKORLATÁNAK ERŐSSÉGEI ZÖLD KÖZBESZERZÉSI SZEMPONTBÓL 1. Az önkormányzat jelentős közbeszerzési tapasztalattal, kialakult belső közbeszerzési szabályozással, megfelelő humán erőforrásokkal rendelkezik, ami megkönnyíti a környezetbarát közbeszerzés alkalmazását.

15 1.2.4 A HIVATAL JELENLEGI BESZERZÉSI GYAKORLATÁNAK ERŐSSÉGEI ZÖLD KÖZBESZERZÉSI SZEMPONTBÓL 2. A Hivatal dolgozói őszén környezetbarát beszerzési tréningen vesznek részt, ahol megismerkedhetnek a környezetbarát beszerzés fogalmával és jelentőségével, a zöld közbeszerzés jogszabályi kereteivel, azöld közbeszerzés gyakorlati megvalósításának á lépéseivel, a lehetőségekkel a felhasználható útmutatókkal és segédeszközökkel

16 1.2.4 A HIVATAL JELENLEGI BESZERZÉSI GYAKORLATÁNAK ERŐSSÉGEI ZÖLD KÖZBESZERZÉSI SZEMPONTBÓL 3. így lesz elég ismeretük ahhoz, hogy megkezdjék a zöld beszerzés gyakorlati megvalósítását.

17 1.2.5 ZÖLD KÖZBESZERZÉS A HIVATAL KÖZBESZERZÉS A HIVATAL BESZERZÉSI GYAKORLATÁBAN GYENGESÉGEK A Hivatalnak nincs környezetbarát beszerzési tapasztalata, s ebből adódóan nincs környezetbarát beszerzési politikája sem önálló dokumentumként, sem más tervek vagy szabályzatok részeként. A közbeszerzési szabályzat nem említi a környezettudatos beszerzést. Nincsenek a környezetbarát beszerzéssel kapcsolatos szabályok, eljárások

18 1.2.6 LEHETŐSÉGEK - A KÖRNYEZETBARÁT KÖZBESZERZÉS SZÁMÁRA KEDVEZŐ KÜLSŐ FELTÉTELEK Kd Kedvezőő jogszabályi környezet, amely nemcsak engedi, hanem szorgalmazza a közbeszerzéseknél a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételét Az ÚMFTpályázati feltételeiből adódó ösztönzés a fenntartható fejlődés mint horizontális értékelési szempont a pályázatok elbírálásánál A zöld közbeszerzés iránt itthon is növekszik az érdeklődés, s emiatt egyre több információ ió áll magyarul is rendelkezésre a gyakorlati bevezetéshez

19 1.2.7 FENYEGETÉSEK - A KÖRNYEZETBARÁT KÖZBESZERZÉS SZÁMÁRA KEDVEZŐTLEN KÜLSŐ FELTÉTELEK A hazai zöld beszerzési gyakorlat fjltl fejletlensége, ebből adódóan kevés hazai tapasztalat, kevés követhető példa A sok éves zöld közbeszerzési tapasztalattal rendelkező országokban megszokott, az intézmények zöld beszerzését segítő hazai infrastruktúra fejletlensége (honlapok, hírlevelek, adatbázisok hiánya, a közbeszerzési tanácsadók ilyen irányú felkészültségének hiányosságai)

20 1.2.8 A ZÖLD KÖZBESZERZÉS ELTERJEDÉSÉNEK AKADÁLYAI 1. Szemléletbeni akadályok az a vélekedés, hogy a környezetbarát termékek drágábbak a szokásos termékeknél a környezetbarát termékek minősége elmarad a többi termékétől 2. A zöld beszerzéshez szükséges környezetvédelmi, jogi és piaci ismeretek hiánya

21 1.2.9 A ZÖLD KÖZBESZERZÉS ÁLTALÁNOS AKADÁLYAI* A megjelölhető akadályok a következők voltak: 1. Az a nézet, hogy a környezetbarát termékek drágábbak 2. A környezetvédelmi ismeretek, illetve a környezetvédelmi követelmények kialakításával kapcsolatos ismeretek hiánya *Az adott tényezőt akadálynak tekintő válaszok az összes válasz %-ában 3. A vezetők támogatásának, stratégiai szemléletének hiánya (beleértve a pénz- és időhiányt) 4. Gyakorlati útmutatók és információk hiánya (pl. kézikönyvek, internetes eszközök) 5. A beszerzők oktatásának hiánya

22 1. Elemző rész Következtetések t té k

23 1.3 KÖVETKEZTETÉSEK Az önkormányzat számottevő közbeszerzési rutinnal rendelkezik, de nincs környezetbarát beszerzési tapasztalata. Bár eddig is törekedtek takarékos eszközök beszerzésére, de ennek motivátora a büdzsé és nem a természet volt. Mivel eddig nem készült felmérés, amely vizsgálta volna aképviselőtestületnek képviselőtestületnek, a Hivatal vezetésének és az alkalmazottaknak a környezeti tudatosságát, a környezetbarát beszerzésekre való fogékonyságát, át nem lehet tudni, milyen mértékben lesznek hajlandóak együttműködni a zöld közbeszerzés gyakorlati bevezetésében.

24 1.3 KÖVETKEZTETÉSEK A beszerzések száma, ismétlődő jellege miatt a környezetvédelmi szempontokat elsősorban a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó, helyi pályázatok útján megvalósuló beszerzéseknél javasolt érvényesíteni. A közbeszerzésnél a zöld szempontok ugyanis nemfeltétlenül flél célszerűek: ű objektív, központi mérce híján szubjektívek, könnyen támadhatóak.

25 1.3 KÖVETKEZTETÉSEK A környezetbarát gyakorlat kilkíááálf kialakításánál fokozatosságra van szükség, mert ilymódon az intézkedéseket azokra a beszerzésekre lehet összpontosítani, amelyeknél a környezetvédelmi és a gazdasági megfontolások leginkább összeegyeztethetők, és a környezetbarát beszerzés környezeti és gazdasági szempontból egyaránt előnyös;

26 1.3 KÖVETKEZTETÉSEK a Hivatal saját tapasztalatait hasznosítva, azokból tanulva kikísérletezheti a saját számára legkedvezőbb megoldásokat; könnyebben, y, lépésről lépésre teremtheti meg a szélesebbkörű alkalmazáshoz szükséges szervezeti, intézményi, humán stb. feltételeket.

27 2. Tanácsadói rész Stratégiai té it tanácsok

28 2.1.1 A FOKOZATOSSÁG LEHETSÉGES FORMÁI Bevezetés a beszerzések egy szűkebb körében (kiválasztott termékcsoportoknál vagy megadott értékhatár feletti/alatti beszerzéseknél),

29 2.1.1 A FOKOZATOSSÁG LEHETSÉGES FORMÁI A környezeti jellemzők széles skálája helyett csak a legfontosabb bbkörnyezeti ijellemzők őkfigyelembe vétele, illetve bírálati szempontként az életciklusköltség alkalmazása. (Ez utóbbi nagyságát közvetve a környezeti jellemzők is befolyásolják, az anyag- és energiatakarékos a termékek alacsonyabb üzemeltetési költsége vagy a termék életciklusa végén jelentkező hulladékelhelyezési költségek például kedvezően befolyásolják az életciklus költség alakulását). A vezetőket ezzel kell meggyőzni.

30 2.1.2 A KÖRNYEZETBARÁT BESZERZÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FŐ CÉLOK 1. A zöld közbeszerzés számára olyan keretfeltételek kialakítása, amelyek meghatározzák áka Hivatal adottságainak megfelelő, fllő világos és reális célokat, a döntési kompetenciákat a döntéseket a megfelelő szintre delegálják, és megteremtik az egyes döntési szintek együttműködésének a feltételeit, ítik ré zt ők t zöld közb z rzé l segítik a résztvevőket a zöld közbeszerzéssel kapcsolatos feladataik elvégzésében.

31 2. Tanácsadói rész Taktikai it tanácsok

32 2.2.1 A JAVASOLT CSELEKVÉSI TERV LÉPÉSEI 1. Projektbizottság felállítása (érdemes minden ügyosztály y véleményét figyelembe venni) 2. Környezetbarát közbeszerzési politika elfogadása 3. A megvalósításeszközeinek rendelkezésre bocsátása 4. Kommunikáció (magas PR értéke van a lakosság felé!) 5. Monitorozás 6. Értékeléstolnai l iésországos viszonylatban

33 PROJEKTBIZOTTSÁG 1. Lépés a projektbizottság felállítása A projektbizottság gjavasolt feladata: elkészíti a környezetbarát beszerzési politika tervezetét, javaslatot tesz a céloknak az önkormányzati célrendszerbe történő integrálására, javaslatot tesz a környezetbarát közbeszerzéssel kapcsolatos felelősségi és döntési körökre, eljárásokra, valamint a közbeszerzési szabályzat vagy az SZMSZ ennek megfelelő módosítására,

34 PROJEKTBIZOTTSÁG elkészít(tet)i a környezetbarát beszerzési irányelveket, figyelemmel kíséri és évente értékeli a környezetbarát közbeszerzési politikában kitűzött célok megvalósulását, szükség esetén javasolja a környezetbarát közbeszerzéssel kapcsolatos atos célok, felelősségi ee és döntési körök, ö illetve a környezetbarát beszerzési irányelvek módosítását. Figyeli a Tolna-környéki vállalkozások alkalmasságát

35 Tagjai: PROJEKTBIZOTTSÁG A projektbizottság javasolt összetétele a bizottság vezetője, a környezetvédelmi és a közbeszerzési feladatokkal foglalkozó referensek, az önkormányzati intézmények képviselője, j, a környezetbarát beszerzésben járatos külső szakértő. Legalább alkalmanként be kell vonni az osztályok képviselőit is! A bizottság vezetője: A bizottság munkáját az alpolgármester /a jegyző / aljegyző irányítja.

36 KÖRNYEZETBARÁT POLITIKA 2. Lépés Környezetbarát közbeszerzési politika elfogadása A környezetbarát közbeszerzési politika funkciója: A vezetés képviselőtestület állásfoglalása a környezetvédelmi szempontoknak a beszerzésekben való alkalmazása mellett, legitimizálja a környezettudatos beszerzést. A jelenlegi gyakorlat megváltoztatásához szükséges hajtóerő A zöld közbeszerzéssel kapcsolatos célok meghatározása Kommunikációs eszköz a szállítók, a piac, a lakosság felé

37 KÖRNYEZETBARÁT POLITIKA A zöld beszerzési politika felépítése A környezetbarát beszerzési politika általános céljai - a környezet, aklíma védelme, az energiával és általábanláb a természeti erőforrásokkal való takarékosság stb. A környezetbarát beszerzésekkel kapcsolatos konkrét célok meghatározása (pl. a környezetbarát szempontok alkalmazási köre mely termékcsoportoknál, milyen mértékben, milyen korlátok között)

38 KÖRNYEZETBARÁT POLITIKA A politika megvalósításának eszközei (pl. zöld beszerzéssel kapcsolatos felelősségi rend, zöld beszerzési irányelvek, oktatás) Kommunikáció - a politika megismertetése az érdekeltekkel. Tolna, mint zöld város: ez csak egy gyp példa, hogy az esetleges többletbefektetés hogyan térülhet meg a kommunikációs oldalon. Monitorozás és az értékelés módja: példamutatással és felméréssel zöld-közbeszerzési best practice alakító lehet a település. Ez hosszú távon előnyös lehet a számára.

39 KÖRNYEZETBARÁT POLITIKA Javasolt célok 2012 végéig legalább egy környezetvédelmi szempont figyelembe vétele az épületfelújításokkal, épületberuházásokkal á lkapcsolatos tenderek k50% 50%-ánál. ál Jelenlegi kiemelt projekt: a laktanya-felújítás meg kell vizsgálni, itt mely folyamatok zöldíthetőek ki. Mérlegelendő: a százalékos érték nagysága, a határidő, illetve a környezetbarát beszerzések további termékcsoportokra vagy szolgáltatásokra való kiterjesztése.

40 KÖRNYEZETBARÁT POLITIKA A kiválasztott termékcsoport indoklása Az építési beruházások teszik ki a beszerzett termékek és szolgáltatások értékének túlnyomó részét, a kapcsolódó jelentős anyag- és energiafelhasználás csökkentésével számottevő környezetvédelmi és pénzügyimegtakarítás g érhető el. A környezetbarát közbeszerzésbe bevonandó termékek és szolgáltatások lálttá kközül az Európai Unió elsőnek ő az építési beruházásokat ajánlja.

41 KÖRNYEZETBARÁT POLITIKA Megjelenítési formája Külön dokumentum, közgyűlési határozat vagy A közbeszerzési szabályzatba beépülő paragrafusok a kötelezettségvállalásról, a zöld közbeszerzéssel kapcsolatos célokról, a megvalósítási eszközökről, a monitorozás és az értékelés módszerérőlstb.

42 KÖRNYEZETBARÁT POLITIKA 3. Lépés: A környezetbarát beszerzési politika megvalósítási eszközei felelősségi rend meghatározása, a környezetbarát közbeszerzéssel kapcsolatos eljárások kidolgozása, környezetbarát beszerzési irányelvek elkészítése, képzések, tanfolyamok esetleg, megfelelő körülmények esetén külső segítség (tanácsadó) bevonása, más önkormányzatokkal való együttműködés (tapasztalatcsere, közös beszerzés)

43 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEINEK RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA A környezetbarát beszerzések koordinálására, a környezetbarát beszerzési politika elfogadására, a zöld beszerzés felelőseinek megbízására, a környezetbarát beszerzési irányelvek jóváhagyására, a zöld beszerzések figyelemmel kísérésére, a környezetbarát beszerzések értékelésének jóváhagyására felhatalmazott testület, illetve személyek kijelölése.

44 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEINEK RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA A környezetbarát közbeszerzéssel kapcsolatos eljárási szabályok Ilyenek például a beszerzési irányelvek elfogadását, a környezetbarát beszerzések monitorozását és értékelését szabályozó belső eljárások. Ezekre mindig lehet majd támaszkodni és hivatkozni, i ha azajánlattevők vitatnak t egy-egy pontot.

45 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEINEK RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA Környezetbarát beszerzési irányelvek 1. A kiválasztott termékek beszerzésénél alkalmazandó műszaki követelmények, alkalmassági szempontok, bírálati szempontok és különleges szerződéses feltételek összefoglalása. 2 A k áli iá l k ód í á é kö b é i 2. Az aktuális irányelvek módosítása az éves közbeszerzési terv összeállításával párhuzamosan történhet.

46 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEINEK RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA Környezetvédelmi szempontok a közbeszerzést szabályozó dokumentumokban Az adott vállalatra / intézményre vonatkozik Az adott beszerzésre vonatkozik 1. Közbeszerzési szabályzat - a beszerzési eljárások alapkövetelményeinek meghatározása - a környezet védelme lehet általános cél 2. A szükséglet elemzése - a beszerzés szükségességének vizsgálata - az igényelt teljesítmény meghatározása 3. Közbeszerzési irányelvek - a pályáztatási folyamat és az ajánlattevők értékelésének alapelvei - a beszerzés során alkalmazandó követelmények és az elvárt (műszaki) teljesítmény meghatározása - lehetőség van a környezetvédelmi szempontok integrálására 4. Beszerzési felhívás - a vonatkozó jogszabályok betartása - a beszerzési irányelveknek a beszerzési dokumentációba történő átültetése - környezetvédelmi követelmények szerepeltetése a műszaki leírásban, az alkalmassági és az értékelési szempontok, illetve a szerződési feltételek között 6. Értékelés és nyomonkövetés - a beszerzett termék használatával kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtése -az előző lépésekre vonatkozó továbbfejlesztési javaslatok megfogalmazása 5. A győztes kiválasztása - az ajánlatok gazdasági és ökológiai szempontok alapján történő értékelése

47 KOMMUNIKÁCIÓ 4. Lépés: Kommunikáció A Hivatalnak tájékoztatnia kell környezetbarát közbeszerzési politikájáról az érdekelteket, vagyis az alkalmazottakat, a szállítókat és a lakosságot, és ki kell választania ehhez a megfelelő eszközöket (pl. belső hírlevél, munkaértekezlet, tréning, brosúrák). Ha már túl lesznek legalább 2-3 zöld típusú beszerzésen, úgy ezt arculati elemek szintjén is identitásalkotó elemmé lehet emelni a külső kommunikációban (pl.awww.tolna.hu-n).

48 MONITOROZÁS 5. Lépés: Monitorozás 1. A zöld közbeszerzés ellenőrzése ő a közbeszerzés ellenőrzésével együtt történik. 2. Az ellenőrök vizsgálják a zöld közbeszerzési irányelvek alkalmazását, akörnyezetbarát beszerzési politikában lefektetett célok megvalósítását: valóban úgy valósult e meg minden, ahogy vállalták. 3. A célok megvalósulását az ellenőrök a környezetbarát közbeszerzési politikában meghatározott célokhoz kapcsolt teljesítménymutatók alapján ellenőrzik.

49 ÉRTÉKELÉS 6. Lépés: Értékelés A Hivatal vezetése évente egyszer áttekinti a környezetbarát közbeszerzés eredményeit, és szükség esetén kezdeményezi a környezetbarát beszerzési politika módosítását, avégrehajtásg j eszközeinek a javítását. Az eredmények értékelésekor a környezetvédelmi és a gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe veszi. Az alapelvek kidolgozásánál azért érdemes minél alaposabban eljárni, hogy később a módosításokra kevesebb szükség legyen

50 2. Tanácsadói rész Eszközrendszerek k

51 2.3.1 A ZÖLD KÖZBESZERZÉSI CÉLOK ELÉRÉSÉT SEGÍTŐ ESZKÖZRENDSZER ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK IGAZOLÁSA 1. A környezetbarát közbeszerzés eszközrendszere a közbeszerzés általános belső szabályozására épül, ahhoz szervesen kapcsolódik, 2. A meglevő eszközrendszerbe könnyen beleilleszthető, csak kisebb mértékű módosítást, kiegészítést igényel 3. Legjelentősebb új eleme a környezetbarát közbeszerzési irányelvek, 4. Nem kíván jelentős pénzügyi és humán erőforrásokat.

52 2.3.2 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK A környezetbarát közbeszerzést segítő információk, pl. kritériumrendszerek, útmutatók, leginkább a világhálón, elektronikusan érhetők el. Ez jó, mert mindig kéznél vannak, használatukhoz csak böngészőre, esetleg pdfolvasóra van szükség. A Hivatalnak érdemes saját adatbázist létrehoznia a környezetbarát közbeszerzéshez szükséges adatokból, mindezt pedig a hálózaton tárolni.

53 2.3.3 LÉTREHOZANDÓ ADATBÁZISOK 1. A zöld közbeszerzési politikában meghatározott termékcsoportokhoz tartozó környezetbarát termékek adatbázisa (termékek megnevezése, mely tulajdonságuk miatt számítanak környezetbarátnak, gyártó cég, ár): a megbízott referens mindig frissítseazadatbázist, így célzottabban indulhat meg alkalmanként beszerzési folyamat. 2. A kiválasztott termékcsoportok környezetbarát beszerzésénél é élhasznált kiéi kritériumokk adatbázisa 3. Zöldbeszerzést folytató önkormányzatok adatbázisa (tapasztalatcsere, esetleg közös beszerzés céljából)

54 2.3.3 LÉTREHOZANDÓ ADATBÁZISOK 4. A szokásos szerződő partnerek adatbázisa, amely összefoglalja a partnerek környezeti teljesítményével, a jövőbeni új követelmények k teljesítésére é való alkalmasságukkal kapcsolatos információkat. A partnereknél fontos szempont legyen, hogy elsősorban Tolna környezetéből kerüljenek ki: ez szintén környezetkímélő hatású. 5 A ló í kö b á b é k j ll ői 5. A megvalósított környezetbarát beszerzések jellemzői: a beszerzett termék/szolgáltatás fajtája, ára, az alkalmazott környezetvédelmi kritériumok.

55 2.3.4 FELHASZNÁLT IRODALOM Európai Közösségek (2005), Zöld közbeszerzés! A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés kézikönyve. een_ handbook_ hu.pdf ICLEI European Secretariat (2007), The Procura+ Manual. A Guide to Cost-Effective ti Sustainable Public Procurement, 2nd Edition. New_website/Printed_Manual/Procura Manual_com plete.pdf

56 2.3.4 FELHASZNÁLT IRODALOM Környezettudományi Központ (2003), Zöld beszerzési kézikönyv önkormányzatok számára. ces.hu/kezikonyv.doc LEAP GPP Toolkit (2006),

57 2.3.5 HASZNOS LINKEK Termékminősítési rendszerek: dex.htm g (USA, energiahatékonysági) (svéd, energiahatékonysági) (európai energiahatékonysági) Global Eco-labelling Network (

58 Egyéb honlapok: HASZNOS LINKEK EU zöld beszerzés ( / / i / Közbeszerzési Tanács zöld közbeszerzési oldalai: és p// / / Környezettudományi Központ ( GreenLabelsPurchase projekt magyar nyelvű útmutatók:

59 II./B STRATÉGIAI TERVEZÉS ÉS ÉVES KÖLTSÉGVETÉS ÖSSZEKAPCSOLÁSA

60 TARTALOMJEGYZÉK 1. Elemző rész 1.11 Célok meghatározása 1.2 Helyzetelemzés 1.3 Következtetések 2. Tanácsadó rész 2.1 Stratégiai tanácsok 2.2 Taktikai tanácsok 2.3 Informatikai megoldások

61 1. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása

62 1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Stratégiai tervezés dokumentum céljai: Stratégia: a tervezési folyamat bemutatása Taktika: a cselekedetek, feladatok meghatározása Környezet: megvizsgálni azon tolnai jellemző tényezőket, amelyek hatással vannak a városfejlesztésre Források: leírni a rendelkezésre álló külső és belső forrásokat Célok összehangolása: a stratégiai és taktikai célok megvalósításának összhangba hozása

63 1. Elemző rész 1.2 Helyzetelemzés

64 1.2 HELYZETELEMZÉS Dokumentumok ka stratégiai té itervezéshez z Integrált Városfejlesztési Stratégia: Tolna városban még nem készült el ez a dokumentum, bár az elkészítése több tekintetben is hasznos lenne a városnak.

65 1.2 HELYZETELEMZÉS Egyrészt, a városfejlesztésekhez kötődő pályázatok szempontjából az IVS igen nagy jelentőséggel bír (elsősorban a meghirdetési időpontok és a prioritás meghatározása miatt). Másrészt, egy széleskörű, fejlesztési stratégiát rendszerezetten összefogó dokumentum maga a város szempontjából is nagy jelentőséggel bír, nem csak az irány meghatározásában, de a konkrét projektek megtervezésében is.

66 1.2 HELYZETELEMZÉS Az IVS elkészítésének lépései: feltérképezni az Önkormányzat erős és gyenge pontjait, ezáltal valós helyzetelemzést készítsen önmagáról (csonka SWOT vagy PMI módszerrel) a helyzetelemzésből felderített legfontosabb sajátosságaira alapozva meghatározni a szervezet irányát és hosszú távú céljait összefoglalni a stratégiai célok eléréséhez szükséges projekteket, feladatokat megvizsgálni, i hogy milyen forrásokat tlehet tbevonni a rövid és hosszú távú célok megvalósításába

67 1.2 HELYZETELEMZÉS Megjegyzés: a forrásvizsgálat nagyon fontos lépése a stratégiai tervezésnek, de nem feltétlenül a kezdőpontja. A hazai önkormányzati szervek a sajátos pénzügyi ellátottság miatt hajlamosak mindent a forrásokhoz igazítani, azonban ez gyakran eltorzítja a helyes stratégiai irányvonalat.

68 1.2 HELYZETELEMZÉS A célok definiálásához hasonlóan a források esetén is elengedhetetlen a külső környezet hatásait vizsgálni a városra nézve. Ezek közül a legfontosabbak a különböző szabályozások, finanszírozási módok, és az intézményi környezet hatásait elemezni, és nem csak adott időpillanatokban, hanem lehetőség szerint rendszeresen ismétlődő jelleggel. Ezeknek tükrében lehet pontosan meghatározni, hogy a városfejlesztéshez mely forrásokra lh lehet számítani. itlá Tolnán nem egy cég van, amely bevételi szempontból jelentős, ám mivel multinacionális, könnyen elköltözhet. Ha a szervezet elmulasztja e külső tényezők vizsgálatát, a stratégiai terv nagyon magas kockázatfaktort hordozna magában. Tolna Város stratégiai fejlesztési irányát jelenleg két dokumentum határozza meg.

69 1.2 HELYZETELEMZÉS Az egyik meghatározó dokumentum a es évek programja, amely gyakorlatilag megegyezik egy jól kidolgozott helyzetelemzéssel. A dokumentum megfelel ugyan a törvények által előírt gazdasági programmal formailag és tartalmilag, de a hosszú távú célokat csak röviden, felszínesen vázolja.

70 1.2 HELYZETELEMZÉS A gazdasági program egy átfogó helyzetelemzéssel indul, azonban számos hiányosságot lehet benne felfedezni. Egyrészt, az elemzés nem tér ki a szervezet erősségeinek és gyengeségeinek részletes feltárására, valamint nem taglalja a külső környezetben rejlő lehetőségeket és veszélyeket, ezért nem rendelkezik megfelelő alappal egy hosszú távú stratégia kijelöléséhez, vagy egy részletes fejlesztési terv elkészítéséhez. Következésképpen azon célok, amelyek a jövőbeli fejlesztéseket célozzák, csak tapasztalatokra alapozhatóak, de sajnos nem a helyzetelemzés által feltárt következményekből építkeznek.

71 1.2 HELYZETELEMZÉS A tolnai gazdasági program egyéb hiányosságai: hiányzik egy részletes forrás-elemzés, amelyből kiderülne, hogy nagyjából mekkora összegből sikerülne finanszírozni a meghatározott fejlesztési célokat arra sem tér ki a program, hogy a szükséges források az Önkormányzat rendelkezésre állnak-e, és ha nem, akkor honnan lehet majd őket megszerezni. A gazdasági programban meghatározott célok a település egészére, szerepét tekintve pedig számos fejlesztés tekintetében mint a mikrotérség vezető településére vonatkoznak.

72 1.2 HELYZETELEMZÉS A gazdasági programban nem találunk nagyságrendi vonatkozásokat a fejlesztések tekintetében. Ez nem gyenge pontja a dokumentumnak, sőt, ugyanis indokolt, alátámasztott kijelentéseket a fejlesztéshez szükséges forrásokról valóban csak a részletes tervezés után lehet csak tenni. Gyenge pontként említendő viszont az a tény, hogy a gazdasági program sajnos arra sem tér ki, hogy rendelkezésre állnak-e ekülső vagy belső források a fejlesztési célok megvalósításához.

73 1.2 HELYZETELEMZÉS Azzal is adós marad a program, hogy mely dokumentumokban lehet fellelni a fejlesztési tervek részletes leírását, úgy mint projekttervek és projektütemezések, éves költségvetési terv. A település fejlődésére hosszútávon meghatározó kihatással van Tolna Város egységes településrendezési terve és városfejlesztési koncepciója, melyet a 62./2004. (III. 29.) KT. határozattal hagyott jóvá a képviselőtestület.

74 1.2 HELYZETELEMZÉS A településrendezési terv ugyanakkor elsősorban építési szempontból közelíti meg a település fejlesztésének témakörét, így nem tekinthető egységes stratégiai fejlesztési dokumentumnak. Még így is erősségének tekintjük, hogy foglalkozik a benne szereplő célok elérése érdekében a település ingatlanvagyoni helyzetével.

75 1.2 HELYZETELEMZÉS A településrendezési tervben szereplő célok megvalósulása érdekében fontos nem csak az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanvagyon, hanem a településen nem önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanvagyon is, hiszen ezek (is) meghatározzák a település külső karakterét. Erre vonatkozóan szintén pozitívumként értékeljük, hogy Tolna Város az építészeti örökség helyi védelméről szóló 6./2005. (III.1.) rendeletében megfelelő módon biztosítja az építészeti ingatlanvagyon védelmét. Fontos lenne, hogy ez a védelem a település környezeti értékeire is kiterjedjen.

76 1.2 HELYZETELEMZÉS Belső erőforrásból fejlesztéseket finanszírozni akkor lehet, ha a szervezet egyrészt hatékonysági szempontokat figyelembe véve működik, másrészt, ha eredményes vagyongazdálkodási tevékenységet folytat.

77 1.2 HELYZETELEMZÉS Azon szabályok, amelyek éves viszonylatra vonatkoznak és az Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodáshoz kötődnek, elsősorban az éves költségvetésben vannak meghatározva. Ezen szabályok hosszú távon történő szabályozása Önkormányzati rendeletek formájában történik. A jelenlegi szabályozás alapját a 21/1997 (XI 25 ) Ör A jelenlegi szabályozás alapját a 21/1997. (XI.25.) Ör. rendelet szabályozza.

78 1.2 HELYZETELEMZÉS A fenti rendelet szabályozásakor mindenképpen hasznos lenne kitérni a vagyongazdálkodásra is. Az Önkormányzatnak ebből két előnye is származhat: a vagyongazdálkodást nem csak jogi vagy eljárásjogi, de hatékonysággal kapcsolatos szemszögbe helyezni, ezáltal eredményesebben valósulhatna meg a szabályozás hosszú távon közreműködne a fejlesztési célok megvalósulásához, forrásbiztosítás formájában.

79 1.2 HELYZETELEMZÉS Leginkább széttagoltság jellemzi az Önkormányzati vagyongazdálkodás aktuális állapotát Tolna városban. Nem csak a vagyonkataszterrel és a vagyonrendelettel kapcsolatban vannak rendkívül részletes szabályozások, hanem az Önkormányzat által birtokolt helyiségek és lakások esetén, a közterület használatáról, valamint a lakás és közcélú létesítményekhez kapcsolódó parkolóhelyek kialakításáról és megváltásáról szóló rendeletek esetén is. Ez a széttagoltság indokolható az egyes tartalmi elemek különbözőségével, ő é l stratégiai i célként azonban érdemes lenne legalább koncepció szintjén kijelölni azokat a legfontosabb irányvonalakat, amelyek mentén a vagyonnal való gazdálkodás hosszútávon is alapvetően szolgálhatja a település érdekeit.

80 1.2 HELYZETELEMZÉS A stratégiai té itervezés humánerőforrás á jellemzői A stratégia tervezés eddig elkészült alapdokumentumát jelentő program, azaz a tulajdonképpeni gazdasági program a város intézményén belül készült el. A fent említett stratégiatervezési dokumentumok és részdokumentumok mindenki számára hozzáférhetőek.

81 1.2 HELYZETELEMZÉS Nincs azonban tájékoztatás arról, hogy a városban lényegbevágóan megvitatásra kerültek volna a hosszú távú célok, amelyekre a város stratégiai fejlesztési tervei épülnek. Hozzátesszük, számunkra nyilvánvaló, hogy törvény írja elő a településrendezési tervvel kapcsolatban a közvélemény, a lakosság felvilágosítását.

82 1.2 HELYZETELEMZÉS A taktikai tervezés lépései Jelentés szempontjából a taktika tervezése vonatkozhat úgy tevékenységekre, mint konkrét projektekre. Mindkét esetben e tevékenységek és projektek a szervezet stratégiai tervéből származnak. Az éves költségvetés tartalmazza továbbá: a hosszú távú fejlesztési tervek által meghatározott intézkedések hatásait azon projektek következményeit, amelyek több évre is kiterjednek

83 1.2 HELYZETELEMZÉS A fenti adatokat átfogó formába helyezni hasznos és jelentős mind a város képviselőinek, mind azoknak, akik a tulajdonképpeni költségvetést összeállították. A gazdasági program keretén belül meghatározott célkitűzések, fejlesztések megvalósulásának idejét és rangsorát elsősorban az határozza meg, hogy milyen külső források állnak az Önkormányzat rendelkezésére, illetve hogy ezek a külső források milyen időpontokban lesznek elérhetőek.

84 1.2 HELYZETELEMZÉS Fontos megjegyezni azonban, hogy ezzel van esély az egységes stratégia beteljesedésének deformálódására. A Polgármesteri Hivatal munkatársai szervesen hozzájárulnak a városfejlesztési projektek előkészítéséhez, a hozzájuk kötődő pályázatok kidolgozásához.

85 1.2 HELYZETELEMZÉS Források rendelkezésre állása A város fejlesztési terveiben szereplő célokat és projekteket az Önkormányzatnak nem áll módjában önerőből finanszírozni, ezért a stratégiai tervezés egyik kulcsfontosságú része kitérni arra, hogy milyen egyéb finanszírozási lehetőségek vannak. A források rendelkezésre állásának elemzésekor két féle forrásról beszélhetünk: Külső forrás, amelyet a városnak vissza kell fizetnie Külső forrás, amelyet a városnak nem kell visszafizetnie

86 1.2 HELYZETELEMZÉS Visszafizetési kötelezettséggel terhelt külső források: folyószámla-hitelek: elsősorban a szervezet működésének finanszírozása érdekében Tolna 1 és Tolna 2kötvények: k két részletben megvalósult, l kötvénykibocsátásból származó kb. 1,8 Mrd Ft értékű kötelezettség

87 1.2 HELYZETELEMZÉS Visszafizetési kötelezettséggel nem terhelt, véglegesen átvett külső források, támogatások Az ilyen jellegű külső források részletes bemutatása nem található azon városfejlesztéssel kapcsolatos dokumentumokban, amelyekhez hozzáférésünk volt. A fejlesztési célok forrásainak egyik legfontosabb alapját alábbi két program képezi: Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

88 1.2 HELYZETELEMZÉS A fent említett programok által kínált lehetőségek mellett találhatóak olyan egyéb opciók is, amelyek ezeknek nem részei, hanem egészen nemzeti finanszírozásból válhatnak valóra. Ilyen opciók a területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati y p gy g y fejlesztések vagy a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai támogatása területi kötöttség nélkül.

89 1. Elemző rész 1.3 Következtetések

90 1.3 KÖVETKEZTETÉS A fenti elemzésekből számos következtetés vonható le. 1. A város fejlődéséhez szükséges célok jól megérett céloknak tekinthetők, annak ellenére hogy többségüket tapasztalati módon fogalmazták meg. 2. A korábbiakban elemzett stratégiai tervezés dokumetumai hiányosságaik ellenére is megállják helyüket, sőt, ezen hiányosságokat még meg lehet szüntetni. 3. A külső források kifejezetten meghatározó szerepet játszanak a megfogalmazott célok megvalósulásában mondhatni elsősorban a külső források határozzás meg, hogy melyik fejlesztés mikor valósulhat meg.

91 1.3 KÖVETKEZTETÉS 4. Megfelelőnek találjuk azon projektek éves költségvetését, amelyek hatásai nem csak egy évre vonatkoznak. 5. A városnak nem áll módjában önerőből megvalósítani a kitűzött fejlesztéseket, mindenképpen külső forrásokat kell szereznie.

92 1.3 KÖVETKEZTETÉS 6. A város vagyonnal való gazdálkodása rendkívül részletesen le van szabályozva, ennek ellenére kifejezetten tudatosan történik ennek tervezése és véghezvitele. 7. A város nagyon jó helyzetben van humánerőforrás tekintetében, ebből a szempontból a projektmenedzsment háttere fedezve van.

93 2. Tanácsadói rész 2.1 Stratégiai tanácsok

94 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS A dokumentum elkészítésének céljai: kijelölni azon cselekvéseket, amelyek eredményeként a rövid- és hosszú távú terveket egymáshoz hangolhatják állandósítani a stratégiai i tervkészítés é intézkedéseit i definiálni, hogy milyen módon lehet a hosszú távú tervezés célkitűzéseinek eljárásait az éves tervkészítési folyamatokban is bevezetni (oda-vissza hatás a leendő IVS és az éves programok között) sztenderdizálni a forrás-beszerzések rendszerét a munkaszervezetben, különös tekintettel a vállalkozói eredetű forrásokra

95 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS A város jövőbeli stratégiai fejlesztésére vonatkozóan a következők tűnnek szükségszerűnek: Létfontosságú a város hosszú távú fejlesztési céljainak megvalósulásához egy, a település egészére vonatkozó fejlesztési koncepció elkészítése. Ez tartalmilag leginkább az Integrált Városfejlesztési Stratégia elemeit lenne célszerű, hogy tükrözze. Ennek legfőbb oka, hogy egy végső, dinamikusan változó IVS elkészültéig is legyen irányadó dokumentum.

96 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS A város jövőbeli fejlesztésére irányuló stratégiai dokumentumokra, jelenleg tehát elsősorban a gazdasági programra vonatkozóan a következők tűnnek szükségszerűnek még az IVS megszületéséig is: 1.) A stratégiaalkotás tényleges alapját képező SWOT kimunkálása, különös tekintettel az ipari parkban tevékenykedőkkel való kapcsolat elemzésére 2.) Egységes, a település egészére vonatkozó célok meghatározása, nem csak küldetés szintjén.

97 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS A városi, városfejlesztési stratégia-alkotás során a tapasztalatok fontosak, elsősorban azonban a helyzetfelmérés során, és nem a célmeghatározások tekintetében. Javasoljuk, hogy ebben a vonatkozásban kerüljön átgondolásra a stratégia.

98 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS Van rá esély, hogy a SWOT elemzés és a célok településre vonatkozó meghatározása után a fejlesztéssel kapcsolatos célokban és intervenciókban nem történik jelentős változás. Azonban ezek az intézkedések az elemzés elvégzése által indokolttá válnak majd, amely lehetővé teszi, hogy a városfejlesztési stratégia tudatos tervezésen alapuljon.

99 2. Tanácsadói rész 2.2 Taktikai tanácsok

100 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Először is kulcsfontosságú kézzelfoghatóvá, hasznosíthatóvá tenni a gazdasági program által megfogalmazott, nem csak a hosszú, hanem a rövid távú célkitűzéseket is. (összegyűjteni, transzparens dokumentumba foglalni) A rövid távú célkitűzések megvalósulását a következő tanácsokkal szeretnénk elősegíteni:

101 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Az Önkormányzat hozzon létre egy rendelet- mellékletet, amelyben helyet kapnak a hosszú távon (több éven át) kiható projektek, valamint azon kötelezettségvállalások, amelyeknek hatásai és kötelezettségei szintén több éven át éreztetik hatásukat. (hosszú távú kiadások) Mivel Tolna város gazdasági programja nem tartalmazza a stratégiai célokhoz elengedhetetlen forrásokat, ezekre mindenképpen hangsúlyt kell fektetni a közeljövőben, kiemelten kezelve a vállalkozóktól érkező bevételeket.

102 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Akülső forrásokat (főképp a gyorsan változó környezet miatt) már a költségvetés tervezése folyamán fel kell vázolni, skálán kell jelölni a valószínűségeket. Ahhoz, hogy egy egységes Integrált Városfejlesztési Stratégiát hozzanak létre, létfontosságú számba venni azon forrásokat, amelyek már megvannak, vagy a jövőben lesznek megszerezhetőek. A dinamikusan fejlődő ipari környezet lehet ennek a centruma.

103 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS Összegezni, hogy milyen költségeket fognak maga után vonni a városfejlesztés során létrejövő vagyonelemek, és ezeket beépíteni a költségvetésbe. Erre még a fejlesztésekről szóló döntések meghozása előtt kell sor kerüljön! Egységesíteni a vagyongazdálkodási szabályzatokat.

104 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS A cselekvési terv megvalósíthatóságának igazolása Az alábbiakban sorra vesszük a cselekvési terv lépéseit, majd egy-egy javaslaton keresztül illusztráljuk, hogy azok hogyan valósíthatóak meg. 1. Hosszú távú (több évre kiterjedő) pénzügyi kihatást eredményező folyamatok megjelenítése a költségvetés készítése közben. Ennek megoldását egy költségvetési rendelet, illetve egy költségvetési koncepció megalkotásában látjuk. Javasoljuk, hogy mindez grafikusan (is) készüljön el! Rendszeresen egyeztetni kell a vállalkozókkal, hogy a hivatal tudja, mire számíthat.

105 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS 2. Áttekinteni azon változásokat, amelyek a rendelkezésre álló külső forrásokban következnek be. Ennek hosszú távú megoldását a már készülőben levő fejlesztési stratégiában látjuk; az adott változásokat érdemes költségvetési koncepcióba belefoglalni, vagy költségvetési rendelet formájában szabályozni. A kérdés rövid távú, taktikai megoldását polgármesteri tájékoztatóban javasoljuk megoldani (azokban az esetekben, amikor a forrásokban bekövetkező változások nem előreláthatóak, de nagy mértékben befolyásolhatják a város fejlesztési stratégiájának megvalósulását).

106 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS 3. Egységesíteni a vagyongazdálkodási szabályozást és megbecsülni a városfejlesztési új vagyonelemekkel kapcsolatosan felmerülő költségeket. Ennek megoldását egyrészt szintén a korábban már említett egységes vagyongazdálkodási koncepció megteremtésében és rendeletbe foglalásában látjuk; másrészt pedig úgy gondoljuk, hogy a városfejlesztési új vagyonelemekkel kapcsolatosan felmerülő költségeket már a tervezési szakaszban fel kell térképezni, és ennek megfelelően beépíteni a költségvetésbe. Ehhez kiindulópontként a program-tervezési módszer komponenseit lehet alkalmazni.

107 2. Tanácsadói rész 2.3 Informatikai megoldások

108 2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK A város Önkormányzata él a számos informatikai megoldás kínálta lehetőséggel ő lannak kérdekében, hogy a folyamat gördülékenyen valósulhasson meg. A város honlapja kiváló platformot biztosíthat az Önkormányzatnak arra, hogy a hosszú távú tervezési folyamatokat transzparenssé tegye az ebben esetlegesen érintett személyekkel. Ezáltal nem csak az valósulna meg, hogy az érdekeltek és érintettek véleményt nyilváníthassanak az előkészületben lévő dokumentumok tartalmáról, hanem arra is esélyt adna, hogy a város lakói sajátjuknak j kérezhessék ékaz Önkormányzat városfejlesztési céljait.

109 2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK A honlapot a vállalkozókkal való kapcsolattartás érdekében login-os rendszerrel is el lehetne látni, illetve a nekik szóló anyagokat, rájuk vonatkozó terveket mindenképpen meg kellene jelentetni visszamenőleg is. Az éves-szintű költségvetési tervek összeállítása nagyrészt a Pénzügyi Osztály feladata, az ő munkájukat főképp az Excel támogatja.

110 II./D. A KÖLTSÉGVETÉS KÉSZÍTÉSÉNEK ÉS ELFOGADÁSÁNAK FOLYAMATA

111 TARTALOMJEGYZÉK 1. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása 1.2 Helyzetelemzés 1.3 Következtetések 2. Tanácsadó rész 2.1. Stratégiai tanácsok 2.2 Taktikai tanácsok 2.3 Informatikai megoldások

112 1. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása

113 1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Mi a dokumentum elkészítésének célja? 1. Felvázolni a költségvetés-készítés procedúráját Tolnán 2. Áttekintést adni a felhasznált metodikáról 3. A költségvetés jóváhagyásának intézményi, személyi, jogszabályi és egyéb kritériumairól tájékoztatást adni 4. Bemutatni az összeállítás processzusának erős és gyenge oldalait l

114 1. Elemző rész 1.2 Helyzetelemzés

115 1.2 HELYZETELEMZÉS Az évi költségvetés megtervezése a települési szabályozási, a gazdasági terven, a stratégiai tervdokumentumokon és a koncepción alapul. IVS sajnos még nincsen, így ahhoz a jelenlegi rendszer nem kapcsolódhat. A tervdokumentumhoz szükséges adatokat a szakmai és a műszaki terület munkatársaitól kapják a gazdálkodási csoport tagjai, akik a tervdokumentum összeállításán dolgoznak. A tervezési processzus vezetője a körjegyző.

116 1.2 HELYZETELEMZÉS Az intézmények a költségvetési javaslatukat a koncepció elfogadása és az irányelvek gyakorlati megvalósítása után készítik el. A gazdasági csoport felülvizsgálati kötelezettségét teljesítve átnézi a költségvetési javaslatot. A költségvetést egyeztető tárgyalásokra ezután kerül sor, ahol a feladatokat és azok előfeltételeit lépésről lépésre egyeztetik.

117 1.2 HELYZETELEMZÉS A rendelettervezet előterjesztése tartalmazza a körjegyző által összefoglalt, megjelenített vagy indoklással elutsított javaslatokat és véleményeket, amelyek az egyeztető tárgyalásokon elhangzottak. Az egyeztető ülések után kerül sor a rendelettervezet megalkotására, amit a bizottságok állásfoglalásaival kiegészítve terjeszt a polgármester a képviselő-testület elé.

118 1.2 HELYZETELEMZÉS Melyek azok a módszerek, amelyeket a költségvetés-készítés során alkalmazhatunk? Aköl költségvetés é fő jll jellemzője, hogy jogszabályi előírást nem sért, azoknak teljes mértékben megfelel. A rendeletalkotás alapfeltétele a részletes számítások felhasználása, amik a tervezési adatlapok segítségével készülnek el. Ezen számítások olyan aggregát g eredményeket adnak, amik a rendelettervezet vagy a már elkészült rendelet mellett szöveges magyarázatként szerepelnek a későbbiekben. Az adott szervezeti egység, így az önkormányzat is, az ami marad módszer mellett, a tervezéshez a bázisszintű, a fjl fejlesztések során a fld feladatalapú, l a teljesítményalapú l módszerek segítségével végzi el a munkát.

119 1.2 HELYZETELEMZÉS A változásokat megelőző, előző évi előirányzatot veszi alapjául a tervezésben domináns módszer, a bázisszintű intézményi tervezés, ami az eredeti előirányzatot azokkal a szerkezeti változásokkal teszi teljessé, amik a tervévre szintre hozottakká váltak. Ezt az alapul szolgáló előirányzatot, az anyagi lehetőségektől függően, növelik a működésre és fejlesztésre szükséges többletkiadások. A hivatal munkatársai is látják, hogy ez kevéssé rugalmas, stratégiát jócskán mellőző módszer. Az előző évi adatoknak csupán egy iránymutató pontnak kellene lenni a sok közül.

120 1.2 HELYZETELEMZÉS Fontos szempont, hogy a fejlesztésekre vonatkozóan figyelembe kell venni, hogy az egyszeri, de nagy időt felölelő kiadások mellett nem kihagyható a tervezésből az üzemeltetés/működtetés költsége sem, ami dologi és személyi kiadásokat egyaránt tartalmaz. Ez Tolnán a népességarányt figyelve az országos átlagnak megfelelő.

121 1.2 HELYZETELEMZÉS Aköl költségvetés é elfogadásának á kjogszabályi, intézményi, é i személyi iés egyéb feltételei A költségvetési tervezésben állami szinten az önkormányzatokra vonatkozó kérdésekben az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a döntéshozó. Kizárólag a képviselő-testület hatásköre a költségvetési rendelkezés, különösképpen: - a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, határozni a végrehajtásukról szóló beszámoló jóváhagyásáról, a helyi közterhek és a településrendezési terv jóváhagyása, az általuk korábban meghatározott értékhatár túllépése hitelfelvétel esetében, a kötvények kibocsátása, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása; - társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás - önkormányzati társulás létrehozása.

122 1.2 HELYZETELEMZÉS A bizottságok szerepkörüknek megfelelően szabályozott keretek közt indítványoznak, és az adott ágazatot érintő kérdésekben állást is foglalnak a célok, feladatok és a költségvetési keretek ügyében. A pénzügyi bizottság az, amelynek feladatköre az egész koncepció véleményezésére kiterjed. A képviselő elé terjesztett rendelettervezet előterjesztése tartalmazza a körjegyző által összefoglalt, javaslatokat és véleményeket, amelyek az egyeztető tárgyalásokon elhangzottak.

123 1.2 HELYZETELEMZÉS A financiális opciók keretein belül a képviselő-testület az egyes költségvetési szervek működési és fejlesztési igényeinek kielégítéséről az adott szervezeti egységek a tervezői munkatársak által jóváhagyott és vezetőik által benyújtott iratok alapján, valamint a kérések fontossági sorrendjét felállítva dönt. A vissza nem térítendő, pályázati támogatások a finanszírozási lehetőségek nagyobb részét jelentik, mellettük szerepelnek a különböző belső források. A fontossági sorrend megalkotásának alapja a gazdasági g program és a stratégiai fejlesztési irányelvek együttese.

124 1.2 HELYZETELEMZÉS Erősségek és gyengeségek a költségvetés elkészítésében Erények: Elsődleges törekvései közé tartozik, hogy a non-profit szervezetek, a tolnai lakosság, a gazdasági társaságok és egyéni szereplők egyaránt elégedettek legyenek, igényeiket megismerje és teljesítse. Az önkéntes célkitűzéseiből fakadó teendők forrásigényét a kötelező feladatokétól szeparálja, szem előtt tartva az utóbbiak maradéktalan teljesítését. Az anyagi hozzájárulás ügyében elválasztja a központi és a helyi önkormányzati forrást a munkavégzés folyamatában (és ezeken belül is a biztosat a bizonytalantól). a törvényi előírásoknak megfelelő tervezési folyamatra ügyel.

125 1.2 HELYZETELEMZÉS Az informális tervezési lépések csökkentése és részletes reguláció a munka hatékonysági mutatóját megemeli. A társulásokban való tagság pozitív aspektusa megmutatkoznak az értékteremtő képesség fejlődésében is. Az érdekeltek felé transzparens és kommunikatív, javaslataik és véleményeik számítanak.

126 1.2 HELYZETELEMZÉS Hátrányok: Az elektronikus és a papír alapú nyilvántartások együttes alkalmazásának hiánya, az Excelt a tervezési folyamatban még inkább használni. Nem használják ki a rendelkezésre álló és e célra alkotott szoftverek lehetőségeit a költségvetési tervezés és a végrehajtás területén.

127 1.2 HELYZETELEMZÉS A vagyongazdálkodási kiadások nem mondhatók megalapozottnak akkor, ha nem egy teljes spektrumú átgondoláson alapulnak. A pénzügyi egyensúly kockáztatása azzal, hogy a források bevonása és egyéb kockázati tényezők előre nincsenek azonosítva, mérve, kezelve, és a várható változások esetére nincs szabályozott eljárási rend. A működés és fejlesztés jóváhagyott költségeinek többéves hatásai nem kerülnek feltüntetésre, vagy az egyes költségvetési években esetlegesen ismertetettek.

128 1.2 HELYZETELEMZÉS Ismertetés a költségvetés-alkotás során felmerülő kockázatokról Nem határozza meg felmérések és dokumentáció alapján, mit tekintenek a lakosság tagjai és a gazdasági szereplők értéknek, ebből kifolyólag előfordulhat, hogy olyan feladatokra szán a forrásokból, amelyek nem termelnek értéket Tolna számára Feladatait az önkormányzat az állami források által előnyben részesített feladatok alapján határozza meg, nem a lakossági értékpreferencia alapján.

129 1.2 HELYZETELEMZÉS A későbbi évek fizetőképességét negatív irányba befolyásolhatják a hosszú távra kiható, ám a rövid távú figyelem miatt hibásan meghozott döntések. Az olyan működési és üzemeltetési költségek, amelyeket nem terveztek meg előre, az elkövetkezendő években jelentkező források felhasználási körét leszűkítik.

130 1. Elemző rész 1.3 Következtetések

131 1.3 KÖVETKEZTETÉS Az önkormányzatok éves költségvetésének létrehozása szabályozott folyamat: belső szabályzatok az Ötv.,Áht., Ámr. alapján a tervezés teljes folyamatát, az egyes szakaszok tervezési feladatait, a tervezéssel szemben támasztott követelményeket, a folyamat szereplőit, kapcsolatrendszerüket, a dokumentálás rendjét, az információáramlást egyaránt befolyásolják.

132 1.3 KÖVETKEZTETÉS A formális tervezési út megkerülését kiküszöböli a költségvetés -készítés folyamatainak írásbeli szabályozottsága.