A SZENT LŐRINC KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 S Z E N T LŐRINC SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA K O L L É G I U M A E g er, Kistályai út 18. Tel/Fax: 36/ A SZENT LŐRINC KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA HATÁLYBALÉPÉS:

2 T A R T A L O M J E G Y Z É K : I. BEVEZETÉS... 3 I. 1. A kollégium küldetésnyilatkozata... 3 I. 2. A pedagógiai program törvényi alapjai... 3 I. 3. A kollégium működésének törvényi alapja: az Alapító Okirat... 4 II. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... 5 II. 1. A kollégiumi nevelés alapelvei... 5 II. 2. A kollégiumi nevelés alapértékei... 6 II. 3. A kollégiumi nevelés célkitűzései... 7 II. 4. A kollégiumi nevelés feladatai:... 7 III. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE III. 1. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei.. 19 III. 2. A tanulók életrendje szervezésének pedagógiai elvei: III. 3. A tanulók tanulásának pedagógiai elvei III. 4. A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei IV. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ ELADATOK V. A TANULÓK FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ELVEI VI. V. 1. A tanulók tehetség gondozását elősegítő tevékenység elvei V. 2. A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei V. 3. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei V. 4. A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓKNAK SZERVEZETT FELZÁRKÓZTATÓ, TEHETSÉGGONDOZÓ, TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉST SEGÍTŐ FOGLALKOZÁSOK TERVE VII. A KOLLÉGIUMI KÖZÖSSÉGI ÉLET FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZEREI, ESZKÖZEI, A MŰVELŐDÉSI ÉS SPORTOLÁSI TEVÉKENYSÉG SZERVEZÉSÉNEK ELVEI VIII. A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉG IX. A KOLLÉGIUM HAGYOMÁNYAI ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK TERVE X. AZ ISKOLÁVAL, A SZÜLŐVEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI XI. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK XII. A PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE XII. 1. A kötelezően biztosítandó foglalkozások rendszere, szerkezete: XII. 2. A foglalkozás típusok időkeretei XII. 3. A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége XII. 4. A kollégiumi tevékenység eredményeinek mérése XII. 5. Pedagógiai ellenőrzés és értékelés XIII. ZÁRADÉKOK

3 I. BEVEZETÉS A Nemzeti Köznevelésről szóló évi CXC. törvény bekezdésében foglaltak, valamint a Kollégiumi Nevelés Országos alapprogramja kiadásáról szóló EMMI rendeletben foglaltak alapján került sor a Szent Lőrinc Kollégium Pedagógiai Programja kidolgozására. Az alapprogram tartalmi iránymutatásként szolgált a kollégium pedagógiai programjának elkészítéséhez úgy, hogy közben tág teret enged a szakmai önállóságnak. Meghatározza a kollégiumi nevelés céljait és feladatait, alapelveit, általános kereteit, a működéssel és a kollégiumi élet szervezésével kapcsolatos feltételeket és elvárásokat. Ebből kiindulva azokra a magyar és európai pedagógiai értékekre, kollégiumi hagyományokra, tapasztalatokra épít, amelyek megalapozták a jelenlegi magyarországi kollégiumi nevelést, különös tekintettel a humanista, a nemzeti, a közösségi értékekre, a tudás és kultúra közvetítésben, a tehetséges tanulók kiválasztásában és gondozásában, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének elősegítésében, az esélykülönbségek csökkentésében elért eddigi eredményekre. A kollégium pedagógiai programja kidolgozásánál figyelembe vettük a Szent Lőrinc Szakközépiskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseket, alapelveket és feladatokat is. A pedagógiai program a kollégium stratégiai szakmai alapdokumentuma, nevelési munkánk legfontosabb meghatározója. A kollégiumi nevelőtestület célja a pedagógiai program kidolgozásával, hogy megfeleljen a törvényi, a fenntartói, a tanulói, a szülői és az iskolai elvárásoknak. I. 1. A kollégium küldetésnyilatkozata Küldetésnyilatkozatunk: A jó szülő felelősségével, szeretetével és gondosságával foglalkozunk a gondjainkra bízott tanulókkal. Az erkölcsi értékeket tisztelő, tájékozott, széles ismeretekkel rendelkező, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgárokat szeretnénk nevelni. A nevelőtestület minden tagjának mind személyiségében, mind viselkedésével és életvitelével példát kell mutatnia diákjai számára. I. 2. A pedagógiai program törvényi alapjai A kollégium pedagógiai programjának összeállításánál alapul vett főbb szempontok (törvényi háttér): évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről A Gyermekek védelméről szóló évi XXXI. tv. módosítása a évi IX. tv. 59/2013.(VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjáról 3

4 I. 3. A kollégium működésének törvényi alapja: az Alapító Okirat Alapító Okirat: Az intézmény neve, címe: Szent Lőrinc Szakközépiskola Kollégiuma EGER, Kistályai út 18. Telefon / fax: 36/36 / Az intézmény fenntartója: Az alapító neve, címe: Az intézmény alapító okiratának száma, kelte: Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképzési Alapítvány Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképzési Alapítvány Eger, II. Rákóczi Ferenc út 95/A augusztus 09.(5/1996/Eger MVJ) A működési engedélyt kiadó szerv: Heves Megyei Önkormányzat (Heves Megye Főjegyzője) Működési engedély: Száma, kelte: 246-9/2008/012 Az intézmény működési területe: Észak Kelet Magyarországi Régió, amely magába foglalja Heves megye területét, valamint Borsod Abaúj Zemplén, Nógrád és Szolnok megye Heves megyével határos körzeteit. Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre: A Szent Lőrinc Szakközépiskola részeként működő intézmény; Az engedélyezett kollégiumi férőhelyek száma: 140 fő Externátusi férőhelyek száma: 63 fő 4

5 II. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA II. 1. A kollégiumi nevelés alapelvei A Szent Lőrinc Kollégium a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul a Nemzeti Alap Tanterv I. I. pontjában, a nevelési-oktatási rendszer egészére kitűzött célok megvalósulásához, a meghatározott feladatok megoldásához, az ott megfogalmazott értékek alapján. A kollégiumi nevelés alapelvei: a. az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; b. demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; c. a tanulók és közösségeik iránti felelősség, a bizalom, a szeretet, a segítőkészség; d. szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében; e. az alapvető erkölcsi normák érvényesítése; f. az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vétele g. építkezés a tanulók aktivitására, öntevékenységére, önszerveződő képességére h. az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása i. a szülőkkel, a kollégiumhoz kapcsolódó iskolákkal, a társadalmi környezettel való konstruktív együttműködés j. a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése, figyelembevétele k. a nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása A fentieken túlmenően az alábbi általános nevelési elveket érvényesítjük: o a tanulók aktivitásának, érdeklődésének formálása, fejlesztése, az öntevékenység és a közösségi önszerveződés támogatása; o tehetséggondozás, felzárkóztatás, pályaválasztás, életkezdés segítése; o a környezet esztétikus kialakítása, szociális és érzelmi biztonság megteremtése; o az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása; o változatos és igényes művelődési és szabadidős tevékenységek biztosítása; o egyéni bánásmód alkalmazása az életkori és személyiségre jellemző sajátosságok, különösen a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevételével; o a nevelőtestület pedagógiai, módszertani felkészültségének folyamatos fejlesztése; o egységes normarendszer kidolgozása a kollégiumi nevelésben résztvevő partnerek számára (szülők, tanulók, tanulócsoportok, kollégiumi és iskolai nevelőtestület, közvetlen és távolabbi környezet, stb.). Általános alapelv hogy a Szent Lőrinc Kollégium szeretetteljes légkört, értékeket közvetítő otthonosságot, gondoskodást biztosít tanulói részére, amelyben minden diák biztonságban, egyenlő elbírálásban részesül és otthonának érezheti az intézményt. Didaktikai vonatkozásban: rendszeresség és fokozottság elve tudatosság és szakszerűség elve életkori sajátosságok figyelembe vétele személyes tapasztalatszerzés és tanulói öntevékenység elve azonos életkorú gyermekek különbözőségének elve konkrétumok és absztrakciók egységének elve 5

6 II. 2. A kollégiumi nevelés alapértékei II Az emberi magatartás általános értékei A kollégium: értékrendjében emberközpontú, humanista; tanulóink elsősorban az EMBER tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén, a másság elfogadásán alapuló humanista értékekkel rendelkeznek. A gyermeket nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés; értékként preferálja az aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, az innovativitást, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket; tanulói a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei egy derűs, harmonikus kollégiumi közösségnek. kollégiumunk minőségbiztosítási rendszere segítségével folyamatosan fejleszti oktató nevelő munkáját, melynek középpontjában a tanulók állnak. II A helyi értékek meghatározása Intézményünk minőségbiztosítási rendszere segítségével folyamatosan fejleszti nevelő munkáját, melynek középpontjában a tanulók állnak. Célunk olyan széleskörű általános műveltség biztosítása, amely jó alapot ad a középiskolákban történő helytálláshoz. Tanulóink számára biztosítani kívánjuk mindazon ismeretek átadását, azoknak az alapkészségeknek és képességeknek kialakítását és fejlesztését, melyek életkori adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejlődésük töretlen legyen, megalapozva a felnőtt életben való boldogulásukat. Olyan intézményért dolgozunk nap, mint nap, amit alapvetően a gyerekek érdeke határoz meg, törekszünk a partnerközpontú gondolkodás és tevékenységrendszer megvalósítására az európai klasszikus értékrend alapján. Szeretnénk elérni, hogy kollégiumunkban jól érezzék magukat a partnereink, kiváltképpen a tanulók, pedagógusok és a tanulók szülei. Legyen kollégiumunk és környezete esztétikus, vonzó, ahol a munka végzése megfelel a XXI. században jogosan elvárható követelményeknek. Törekszünk arra, hogy kollégiumunk hírnevét folyamatosan növeljük, nevünket minél szélesebb körben tegyük ismertté az oktatásügyben, a szakképzésben és a közéletben. A nevelés-oktatás során arra kell törekedni, hogy a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban: nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális és konzervatív értékrendünk; az emberiség közös értékei; a demokrácia értékei; európai, humán, illetve transzcendentális értékek. A nevelés keretében kívánatosnak tartjuk a tanulók személyes, szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztő és úgynevezett önfejlesztő magatartásának alakítását, az ennek megfelelő tevékenységi formák gyakoroltatását. Törekszünk a nemkívánatos tanulói megnyilvánulások leépítésére. Társadalmi elvárás, hogy felkészítsük tanulóinkat a magasrendű és közjót szolgáló aktivitásra. A személyiség fejlesztésben meghatározó szerepet töltenek be a jó szokások, példaképek, eszményképek és meggyőződések. Ehhez partnernek kérjük a szülői házat, a családot, a szülői munkaközösség támogató együttműködését. 6

7 II. 3. A kollégiumi nevelés célkitűzései A Szent Lőrinc Kollégium tantestületének célkitűzése: az iskolánkban tanuló középiskolás és szakképzős tanulók megnyerése, számukra a kollégiumunk vonzóvá tétele, diákjaink jellembeli és tudásbeli erősítése. A kollégiumunk nevelési célja a tanulóink szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása intézményünk sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával. Az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Kiemeli a tanulási motívumok az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának fejlesztését, hangsúlyt helyez annak előmozdítására, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is megfogalmazódjék a tanulóban, s így életprogramjuk részévé váljon a tanulás, a megszerzett tudással személyiségük fejlődését és embertársaikat szolgálják. Olyan diákközpontú kollégium megvalósítására törekszünk, melynek fontosabb kritériumai: otthonos, kellemes, biztonságos, támogató környezetet biztosít; biztosítja az iskolai felkészülést, a fejlődést; a diákok érdekeit állítja a működés központjába; a diákok otthonuknak érzik; a házirend, a napirend, életrend rugalmasan alkalmazkodik a diákok szükségleteihez; szeretetteljes a tanulókkal való törődés; sikerélményt nyújt, széles a tevékenységrepertoár; kölcsönös a bizalmon és elfogadáson alapuló a tanár-diák (felnőtt-diák) viszony; a tanulók és a szülők érzik a gondoskodást, a törődést; a diákok tanulmányi előmenetele javul, hátrányaik csökkennek, esélyeik nőnek; a tanuló, a szülő, a fenntartó és az iskola elégedett a tanulók számára nyújtott szolgáltatásokkal. Célunk olyan kollégium kialakítása, ahová a tanuló iskola után hazajön és amely mint a jó család, szigorúan követel, de egyben értékeli a teljesítményt, következetessége szeretettel párosul. II. 4. A kollégiumi nevelés feladatai: A kollégista diákok személyiségének, egyéni tulajdonságainak, családi körülményeinek megismerése, az elfogadó, bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony létrejöttétől kezdődően tervezetten történik. A hatékony és eredményes kollégiumi pedagógiai munka egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres együttműködés során segítsék a tanulók személyiségfejlődését. A hatékony és eredményes kollégiumi nevelés érdekében a kollégiumunk nevelőinek mindent meg kell tenniük, a nevelői munkának mind az egyént, mind a közösséget szolgálni kell. Alapvető feladat: a fejlesztés! A kollégiumi nevelés feladata különösen: II A tanulás tanítása A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási mód- 7

8 szereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböző formáit a kollégiumi könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezető útjain keresztül. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A kollégiumnak gondot kell fordítania arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. A. A tanulók tanulásának pedagógiai elvei a tanulás a tanuló kötelessége a tanulási feltételek megteremtése a kollégium kötelessége egyéni adottságok és igények figyelembe vétele az iskola elvárás rendszerének figyelembe vétele a tudástöbblettel rendelkező tud segíteni a tanulásra motivált tanuló tud hatékonyan tanulni a kötelező foglalkozások alól egyéni elbírálás alapján felmentés adható a tudásnak, mint értéknek az elfogadtatása B. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Tanulásirányítás, tanulásszervezés Cél: A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy a tanulók számára lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül biztosítsa a minőségi tudáshoz történő hozzáférést, így meghatározó jelentősége van az esélyteremtés és társadalmi mobilitás elősegítésében. Tevékenység: A megvalósulás érdekében a kollégium nagy hangsúlyt helyez a tanulási kultúra fejlesztésére, vagyis az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Kiemeli a tanulási motívumok - az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának - fejlesztését, hangsúlyt helyez annak előmozdítására, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulókban, s így életprogramjuk részévé váljon a tanulás. A tanulási tevékenység főbb elvei: A tanulási feltételek megteremtése Egyéni adottságok és az iskolai igények figyelembevétele A tanulásra motivált tanuló tud hatékonyan tanulni Megfelelő tanulási módszerek megismertetése A nyugodt tanuláshoz szükséges szervezeti keretek biztosítása (szilencium) A tanulás rendszeres munkát követel Követelmény: A tanulás, az önképzés ne kötelességként, hanem belső igényként fogalmazódjon meg a tanulókban. 8

9 II Az erkölcsi nevelés A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen érték-konfliktusokra, valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység. Nevelési célok: - az egyéni erkölcsi tudat kialakulásának segítése, elmélyítése, az erkölcsi eszmény, értékek, erkölcsi normák szerepének és fontosságának megértetése - a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és következményeikért viselt felelősségtudatuk elmélyítése - igazságérzetük fejlesztése, közösségi beilleszkedésük elősegítése - önálló gondolkodásra és az önálló, felelős életvitelre történő felkészítésük Nevelési feladatok: - az erkölcsi tudat fejlesztése, megismertetni és elfogadtatni etikai felelősségüket - megismertetni az etikus magatartás feltételeit, az erkölcsi magatartás alakítása - jellemformálás, szilárd erkölcsi értékrend beépülésének segítése a személyiségükbe - a személyiségfejlesztés során az önérzet, őszinteség, következetesség, türelem, józanság, nyitottság, felelősség, tisztelet és megbecsülés a másik ember iránt fejlesztése - a készségfejlesztés során elmélyíteni és fejleszteni kötelességtudatukat, a munka megbecsülését, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a korrupció elleni fellépés, mint érték elfogadtatása - a közösségi, társadalmi erények elfogadása és betartás szükségességének megértetése Módszerek: - nevelők személyes példamutatása - meggyőzés - beszélgetés, vita - csoportfoglalkozások tematikájába beépíteni az egyes témákat - dráma pedagógiai foglakozások - személyes tapasztalatok, élmények feldolgozása - következetes és kiszámítható pedagógiai légkör kialakítása - egységes követelménytámasztás - konfliktuskezelő tréningek szervezése II Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve elősegíti a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. A nemzetiséghez tartozó tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az 9

10 adott nemzetiséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzetiségi kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása és fejlesztése. Nevelési célok: a szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet alapjainak kialakítása, ismerete (település, kisebb tájegység), országunk, nemzetünk ismerete, szeretete, az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata, a határainkon kívül, kisebbségben élő magyarok problémáinak ismerete, a velük való közösségvállalás, hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása. nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat, ünnepeink), a hazaszeretetet tükröző versek, irodalmi alkotások ismerete, vendégszeretet, a magyar feltalálók, híres találmányok, magyar olimpikonok élete, jelentősége, a hazánkban élő nemzetiségek, kisebbségek jogainak ismerete, kultúrájuk, hagyományaik, nemzeti érzéseik tiszteletben tartása. az európaiság, az európai kulturális hagyományok és örökség megismerése, megóvása, gyarapítása, az egyetemes emberi jogok megismerése, elfogadása, tiszteletben tartása, más népek nemzeti érzésének, kultúrájának tiszteletben tartása, nemzetiségi identitástudat, az etnikai tudat megőrzése, fejlesztése, nemzetiségek hagyományainak, kulturális örökségének tisztelete, ápolása. Nevelési feladatok: megtartatni a diákkal azokat az értékeket, amelyekkel a szülői ház, a felnevelő környezet elküldte a kollégiumba. az új otthon értékeinek beépítése a kollégista személyiségébe. tudatosítani minden kollégista diákban, hogy mindenkinek először saját népének hagyományait, kultúráját kell megismernie megismertetni a vendéglátás fejlődésével kapcsolatos fontosabb találmányokat, a szakmájában ismert kiemelkedő magyar személyiségeket megismertetni tanulóinkkal nemzeti ünnepeinket, azok jelentőségét, hagyományainkat cselekvő részvételre ösztönözni a hazával, a nemzettel való érzelmi azonosulást szolgáló tevékenységekben megismertetni a lakóhelye és a kollégium környékének természeti és kulturális örökségét megismertetni a tájegységhez kötődő hungarikumokat Módszerek: ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel, találkozás a kultúra jeles képviselőivel, korszerű kommunikációs eszközök használatával ismerkedés a világ kulturális életének eseményeivel a szakma kiváló képviselőivel való személyes találkozók szervezése a testvériskolai kapcsolatok ápolásában való személyes részvétel kollégiumi ünnepségeken, rendezvényeken való aktív részvétel 10

11 II Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer. Nevelési elvek: A közösség az együttműködés és a folyamatos tevékenység színtere, a hagyomány és a közös jövőkép a csoportkohézió fontos eleme, a közösség érzelmi színtere a szociális kompetencia fejlesztésének lényeges tényezője, a közösségi életrend és a normarendszer fejlesztésében kitüntetett szerepe van a pedagógus személyiségének, attitűdjének, segítőképességének, vezetési stílusának, az egyén és a közösség közötti viszonyok a szociális viselkedésben megnyilvánuló kölcsönhatások, amelyeket az aktuális szociális helyzet, az egyén szociális értékrendje, szociális képességei és kreativitása határoznak meg. Nevelési célok: a szociális értékek megismerése, pozitív értékrendek elfogadása és e szerinti viselkedés elősegítése, alapvető etikai és illemtani ismeretek elsajátítása, az együttműködéshez szükséges szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, szervezőképesség, kommunikációs kultúra) fejlesztése, elősegíteni, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben; segíteni a kollégista beilleszkedését az új környezetbe, a felnőttkori polgári lét, a társadalmi tevékenységek gyakorlásának megismertetése; a társadalom szerkezetének és működésének megértése, legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön a szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében, családi életre nevelés segítése. Nevelési feladatok: Segíteni a kollégistának megtalálni a helyét, szerepét, feladatait a családi, iskolai és kollégiumi közösségben, felkészíteni a kollégista diákokat a felnőtt lét szerepeire, kialakítani és erősíteni olyan motívumrendszert, amely alapvetően segíti a társadalomba való beilleszkedést, a gazdálkodáshoz, a munkaerőpiachoz, a vállalkozáshoz fűződő ismeretek átadása, felkészíteni az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, családi pénzgazdálkodásra, megadni a lehetőséget minden diáknak abban, hogy gyakorolja a helyi közösség által nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és döntés súlyát, következményeit. cselekvő állampolgári magatartásra, törvénytiszteletre az együttélés szabályainak betartására való nevelés megismertetni az alapvető emberi jogokat és kötelességeket 11

12 közéletiségre nevelés kreatív, önálló kritikai gondolkodás kialakulásának segítése, a vitakultúra fejlesztése felelősségre, önálló cselekvésre, megbízhatóságra, a kölcsönös elfogadásra nevelés Módszer: diák önkormányzati munka civil szervezetekkel való együttműködés önkéntesség, karitatív tevékenység II Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása; elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését; hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Nevelési elvek: az önismeret mint a személyiség viszonyulása önmagához a környezet (emberi közösségek) megismerése mellett az ember szabadsági fokait növelő tényező, a nevelési feladatrendszer nagyban hozzájárul az autonóm felnőtt személyiség kialakulásához, a racionális ismeretszerzésen túl ez a feladatrendszer elősegíti a tanuló személyiségének érzelmi gazdagodását, esztétikai fejlődését, közösséghez, kultúrához való kötődését, és az ezekkel történő azonosulását, a nevelési feladatrendszer átfogja a tanuló teljes kollégiumi életszakaszát, és jelentős mértékben kívánja a diák aktivitását, a nevelőtanár oldaláról a feladatrendszer sikeres megoldása szükségessé teszi a barátságos, segítő, együttműködő attitűdöt, a pályaorientáció a felnőtt lét szerepeire való felkészülés fontos eleme. Nevelési célok: Az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismertetése, alakítása, segíteni a kollégista diákokat a társadalmi orientálódásban, a korszerű világkép elemeinek tudatosításában, az önismeret az önértékelésen alapuló önfejlesztési képesség kialakítása, az önálló életvezetéshez szükséges ismeretek megszerzése, a tevékenységek gyakoroltatása, a közösen meghatározott szabályok betartatása, a kollégiumi közösségi tudat kiépítése, elősegíteni a felelősségteljes nemi magatartás kialakítását, segíteni a tanulók kívánatos és lehetséges további iskola- és pályaválasztását az önismeret, a pályaismeret és a társadalmi kihívások, valamint a gazdasági helyzet tükrében. Nevelési feladatok: Megismerni minden kollégista személyiségét, jellemét, aktuális pszichés állapotát, fejleszteni azt egyénileg és a csoportban, 12

13 kiemelt figyelemmel és tapintattal egyeztetni az egyéni törekvéseket a közösségi érdekekkel, gyakoroltatni az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikákat, gondoskodni kell arról, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő attitűdöket, motívumokat a nevelés egész folyamatában, átfogó képet kell nyújtani a kollégistáknak a munka világáról, és olyan tevékenységre kell felhívni a figyelmüket, amelyek alkalmat adnak arra, hogy saját képességeiket kipróbálhassák. az egészségnek, mint alapértéknek a tudatosítása, az egészségmegőrző szokások kialakítása a vészhelyzetek és kockázati tényezők felismerésének segítése a kritikai gondolkodás és mérlegelés fejlesztése a reális helyzetmegítélésre és döntésre való képesség kialakítása a feszültség és konfliktuskezelés megtanulása empátiás képességük fejlesztése, egymás kölcsönös elfogadására nevelés Az önismeret fejlesztésének területei: önmegismerés. önértékelés. önfejlesztő képesség. társas kapcsolatok, közéleti szereplés. pályaismeret és a társadalmi kihívások a gazdasági helyzet tükrében. Módszerek: Az önismeret fejlesztése a kezdeti ismeretközlő szakaszban csoportos foglalkozásokon, majd egyéni és kiscsoportos foglalkozásokon és beszélgetések keretében történik, a korszerű világkép alakításának rendszerező szakasza a középiskolai tanulmányok vége felé történik. Ezen a téren jelentős eltérések vannak a diákok fejlettsége között, ezért a fejlesztő foglalkozásokat egyéni, fakultatív formában ajánlatos megtervezni és megtartani, néhány témakör lehetővé teszi a tanulói kiselőadás formájában történő előadást, az egyéni törődés, beszélgetés lehetőséget, biztosít a kollégista személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának, problémáinak megismerésére, elősegíti a konfliktus helyzetek megelőzését, megoldását, a kitűzött életcélokat és a személyiség formálását, irányítását. II A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a Nemzeti Alaptantervben meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is. Nevelési célok: megértetni a kollégista tanulókkal, hogy a család szereteten és szerződésen alapuló szövetség, amely a társadalom alapja a családi élet felelős magatartást, áldozatkészséget és áldozatvállalást igényel Nevelési feladatok: a családi hagyományok tiszteletére nevelés a családi ünnepek fontosságának bemutatása, megértetése 13

14 a szülőkhöz, testvérekhez, idősebb családtagokhoz való alkalmazkodás értékeinek bemutatása megismertetni a háztartás és a családi életvitel alapvető feladatait és elemeit a magukkal hozott szociokulturális hátrányok kompenzálása, szociális kompetenciák fejlesztése Módszerek: egyéni beszélgetések személyes példamutatás csoportfoglalkozások egyéni életstratégiák kialakítása konfliktuskezelés filmek, könyvek, olvasásélmények pozitív családminták közvetítése II A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. Nevelési elvek: Az egészséges életmód a személyiség olyan aktivitása, amely az emberi szervezet és a lélek szükségleteinek optimális kielégítését, valamint annak működését szolgálja, a kollégista tanulók a kollégiumi életben képessé válnak a harmonikus és konstruktív életvitel szokásrendszerének kialakítására, a kollégium a biztonságos és befogadó környezet kialakításával hozzájárul a kollégista tanulók kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődéséhez. Nevelési célok: az önpusztító, hátrányos komponensek kialakulásának megelőzése, az előnyös komponensek gyarapítása, az önálló életvitelhez szükséges ismeretek bővítése, képességek kialakítása, megfelelő ismeretek közvetítése ahhoz, hogy a kollégisták elutasíthassák a szenvedélybetegségekhez, a káros függőségekhez vezető szokásokat, a kollégium légköre olyanná váljon, hogy az elvárt értékek maguktól értetődőek legyenek. Nevelési feladatok: felkészíteni a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére, kialakítani az egyéni és a kollégiumi közösségi élethez igazodó napirendet, segíteni a diákokat abban, hogyan kerülhetik el a környezet egészségét, biztonságát veszélyeztető helyeit, helyzeteit, 14

15 II Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Nevelési cél: a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a kollégista tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerjék meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit és élethelyzetét megértetni és elfogadtatni, hogy az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez más személy, személyek vagy közösségek javát szolgálva Nevelési feladatok: képesség fejlesztés az alábbi területeken: - együttérzés - együttműködés - probléma megoldás - önkéntes feladatvállalás - szociális kompetenciák fejlesztése - empátia A közösségi szolgálat keretei között folytatható tevékenységek területei: egészségügyi oktatási kulturális és közösségi környezet és természetvédelmi katasztrófa védelmi közös sport és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, idős emberekkel Módszer: egyéni vagy csoportosan végzett karitatív tevékenység érzékenyítő tevékenységek saját példa II Fenntarthatóság, környezettudatosság A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Nevelési elvek: tudatosan együttműködve társaival folyamatos tevékenység színtere legyen a környezetvédelem, ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretek biztosítása, erkölcsi alapelvévé váljon minden tanulónak a természet tisztelete, környezete megbecsülése, a kollégista pozitív jövőképének kialakítása. 15

16 Nevelési célok: A kollégista váljon érzékennyé környezete állapota iránt, képessé kell tenni tanítványokat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, világossá tenni, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Nevelési feladatok: bemutatni a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, megismertetni az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, törekedni arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át a diákok, felkészíteni a fejlődés fontosságának a felismerésére, a környezettel kapcsolatos harmonikus életvezetésre, elősegíteni a környezettudatos szemlélet, magatartás kialakulását, ösztönözni a tanulókat a környezet védelmére, főként arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, felkészíteni a diákokat a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelésére, tudatosítani, hogy a környezetünkkel való kapcsolat Szabadidős sporttevékenységek A mindennapos mozgás biztosítása, a kollégiumon belüli versenyek szervezése, részvétel a középiskolai kollégiumok közötti sportrendezvényeken. Módszer a feladatrendszer feldolgozására az életkori sajátosságokat figyelembe véve kiscsoportos és csoportos foglalkozások keretében kerül sor. a témákat folyamatosan, fokozatosan bővülő tartalommal, ismétlésekkel kell feldolgozni. a direkt ismeretszerzésen túl a kollégium életrendjével, pszichés klímájával is a kívánt hatás elérését kell elősegíteni. a tanulók bevonása, a bevont diákok segítése igen fontos feladat. a példamutatás mellett, szükség esetén, erélyes fellépésre is szükség lehet. előadások, filmek, kirándulások, megfigyelések, túrák, egyéni gyűjtőmunka, szakirodalom feldolgozása, kiselőadások, kiállítások, vetélkedők. a nevelés során segíteni a diákokat problémáik megoldásában, konfliktusaik kezelésében, válsághelyzetben támaszt nyújtani, segíteni a diákoknak a mindennapi élet során elsajátítani az adódó ügyeik intézésének, érdekeik érvényesítésének jogszerű és alkalmas módjait. II Pályaorientáció A kollégiumnak a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmó- 16

17 dokat és azok kezelését. A kollégium a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést. Nevelési célok: tudatosítani a tanulókban, hogy életük során többször pályamódosításra kerülhet sor tudatosítani az egész életen át tartó tanulás szükségességét és fontosságát legyen tisztában leendő szakmája munkaerő piaci lehetőségeivel, munkavállalói szerepével A. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei a társadalmi pozíciók mindenki számára nyitottak a maga szerepében mindenki hasznos lehet reális önismeret nélkül nincs sikeres életpálya a pályaválasztás stratégiai döntés, megfelelő ismeretek nélkül nincs biztos siker az életpályák akár többször is módosíthatóak hiteles információt a megélt valóság ad a belső motiváltság felébresztése fontosabb, mint a környezet tanácsai az egyes szakmák lehetőségeinek és követelményeinek bemutatása a munkaerő piaci elvárások bemutatása a választott szakmára történő felkészülés segítése A pályaorientáció segítése Cél: Olyan pálya választása, amelynek követelményeire alkalmas az egyén és a társadalom is igényli. Tevékenység: A kollégisták ismerjék fel képességeiket, érdeklődési területüket. Ismerjék meg a pályaválasztási alapfogalmakat, álláskeresési technikákat. Sajátítsák el azokat a technikákat, amelyek megkönnyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciókat. Dokumentumok megismerése, megalkotása és szituációk elsajátítása segítségével. Készüljenek fel a pálya korrekcióra. Az élethosszig tartó tanulás fontosságának felismerésére. Lehetőleg minden csoport négyévente egyszer keresse fel a Heves Megyei Munkaügyi Központ Foglalkozási Információs Tanácsadóját. Követelmény: A tanuló legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Módszer: szituációs tréningek játékok iskola, műhely és üzemlátogatások II Gazdasági és pénzügyi nevelés A kollégiumnak, mint bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását 17

18 A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakulását a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diák önkormányzati tevékenység által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia. A fentiekben megfogalmazottakon túlmenően az alábbi általános elveket vesszük figyelembe: A kollégium - mint közösségi helyszín - a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra szervezőkészség, stb.) fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra, A kollégiumnak feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra, stb.) nevelés. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet, és megfelelő teret kap a kollégiumi diák önkormányzati rendszer. Társadalmi beilleszkedésük segítésének fontosabb elvei A tanulók ismerjék meg önmagukat Önismeret kialakításának segítése Önállóság kialakítása Együttműködési képesség kialakítása Lehetőség szerint, minél több tanuló vegyen részt a DÖK munkájában Követelmény: Sajátítsa el a közösségi együttélés szabályait. Vallási, etnikai hovatartozástól függetlenül tudja elfogadni társait. Legyen vitakultúrája. Rendelkezzen pozitív közösségi szokásokkal, konfliktusait kultúrált módon tudja kezelni. Önálló életkezdés támogatása Cél: A tanulók készüljenek fel az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre. Tevékenység: Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Konfliktusok válsághelyzetek megoldásának kezelése. Barátság, partner kapcsolatok. A szülői felelősség kapcsolatok a családtagok között a családi élet szervezése. Gazdálkodás: A takarékosság a takarékoskodás az igények kielégítésének ésszerű késleltetése. A családi költségvetés készítése. Követelmény: Rendelkezzen a harmonikus társas kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Készüljenek tudatosan az örömteli párkapcsolatokra, a családi életre. II Médiatudatosságra nevelés Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvény- 18

19 szerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját. Nevelési cél: a média társadalmi szerepének és funkcióinak megismertetése, az információ feldolgozásához szükséges készségek fejlesztése, a hír és az információ szerepének és jelentőségének megismertetése és megértetése az ember mindennapi életében. A demokratikus értékekre nevelés összekapcsolásával a médiát aktív módon, tudatosan használó attitűd kialakítása. Nevelési feladatok: a saját média élmények feldolgozásának segítése a média működése, funkcióival, kifejező eszközeivel való megismerkedés az internet működésének és használatának megismertetése az információ feldolgozásához szükséges készségek fejlesztése képessé váljon a valós tények és a fikció megkülönböztetésére felismertetni a valóság ábrázolásának különböző szintjeit váljon képessé a tudatos értékválasztásra a média használattal kapcsolatos függőségek veszélyeinek megismertetése Módszer: kooperatív tanulási technika alkalmazása csoport munka, vita, beszélgetés pedagógus mintaadó szerepe III. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE III. 1. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei. A kollégium belső életének szabályozottsága biztosítja a gyermekek és ifjak optimális testi-lelki fejlődésének a feltételeit, a rendszeres, napi háromszori étkezést, a tisztálkodás és testi higiénia, egyéni ápoltság megvalósításának a feltételeit, az iskolaorvoson keresztül az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. (kollégiumi orvosi rendelés) Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai elvárásokat, valamint az iskolai hagyományokat, szokásokat is. A legfontosabb szülői elvárás, hogy a szülő a gyermekét biztonságban tudja. A tanulók napi életét úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai a jogszabályi keretek között a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjon, figyelembe veszi a szakközépiskolai és szakiskolai képzés sajátosságait és eltéréseit. A kollégiumi élet belső szabályozását a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve alakítja. A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről, megteremti a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális, sport és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének a feltételeit. A kollégium belső életének szabályozását konkrétan a HÁZIREND és a NAPIREND tartalmazza. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a Diák önkormányzat. A kollégium biztosítja, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok meghatározásában a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. A kollégium belső életének szabályozása során a Napirend által rögzített időpontok alapján biztosítja a diákjaink optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rend- 19

20 szeres (a diákok: napi háromszori) étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást (kollégium orvos biztosításával, mindennapos rendelés útján). Figyelembe vesszük a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket: különórákra, korrepetálásokra, edzésekre való délutáni és esti kijárást biztosítjuk a házirendben leírtak szerint; szülői kérésre engedélyezzük a hét közbeni hazautazást; az iskolai munkatervben rögzített, vagy osztályfőnöki kérés alapján, az iskolai és osztályprogramokon való részvételt biztosítjuk. Az intézményi hagyományokat, szokásokat szem előtt tartjuk, ennek figyelembevételével tervezzük és szervezzük munkánkat. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezzük, hogy az egyes tevékenységek belső arányai a jogszabályi keretek között a diákok egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet belső szabályozását, életének szervezését a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve alakítja. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata is. A kollégiumunk biztosítja, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében (a DÖK elnökével személyesen vagy a DÖK segítő tanár útján). Lehetővé teszi továbbá, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti (Etikai kódex, keresztényi erkölcs stb.), folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősíti a kollégiumi közösség együvé tartozását, biztosítja a törvényi előírások megvalósulását. III. 2. A tanulók életrendje szervezésének pedagógiai elvei: egészséges életmód, életritmus kialakítása az iskolai életrend figyelembe vétele a szülői elvárások figyelembe vétele egyéni és közösségi érdekek összehangolása a munka, az aktív pihenés és pihenés egyensúlyának biztosítása követhető életmódminta adása III. 3. A tanulók tanulásának pedagógiai elvei a tanulás a tanuló kötelessége a tanulási feltételek megteremtése a kollégium kötelessége egyéni adottságok és igények figyelembe vétele az iskola elvárás rendszerének figyelembe vétele a tudástöbblettel rendelkező tud segíteni a tanulásra motivált tanuló tud hatékonyan tanulni a kötelező foglalkozások alól egyéni elbírálás alapján felmentés adható a tudásnak, mint értéknek az elfogadtatása III. 4. A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei szabadidőt kell biztosítani minden tanulót érdekel valami, csak fel kell kínálni a neki való programot a szabadidős programok a tanulók igényei szerint szerveződnek a szabadidejével a tanuló a jogi normák betartásával rendelkezik 20