Aláírólap. Szabó Roland Településmérnök. Elektromos tervező: Perger Ágoston.. HK-2; HSz-2; HTr-2; HV

Átírás

1 1 Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza. TT-1 08/0065/2006 Tervezők: Leitner Attila.. É /2005 Szabó Roland Településmérnök.. Közlekedéstervező: Bogár Zsolt.. K-1-1/ Közműtervező: Kazó Pál Elektromos tervező: Perger Ágoston.. HK-2; HSz-2; HTr-2; HV Gáztervező: Dr. Ladocsy Gézáné.. MK , 167/1988 BSZFG-1/j Zöldfelülettervező: Limpné Csemez Magdolna.. K /04 Rozsos Katalin K /99..

2 2 Tartalomjegyzék 1. A TERVEZÉSI FELADAT Előzmény A tervezési feladat meghatározása településfejlesztési koncepció Vizsgálati munkarész Történeti áttekintés Természetföldrajzi adottságok Földrajzi elhelyezkedés Talajviszonyok Éghajlati adottságok Táji adottságok Természetvédelem hatálya alá eső területek Környezetvédelem Levegőtisztaság Zajhatások Hulladékkezelés Felszíni és felszín alatti vizek vizsgálata Közlekedési kapcsolatok Infrastruktúra TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZABÁLYOZÁSI TERV Jóváhagyandó munkarész Leírás A szabályozási terv készítésének indoklása A módosítás várható hatásainak bemutatása Kötelező alátámasztó szakági munkarészek Közlekedési kapcsolatok Infrastruktúra Ivó és tűzi víz ellátás Szennyvízelvezetés Csapadékvíz elvezetés Villamos energia ellátás Gázellátás Hírközlés Táj- és zöldfelület fejlesztés Táji konfliktusok, tájfejlesztés, tájvédelem Környezetalakítás, a terület zöldfelületi rendszere Zöldfelület-fejlesztési javaslat Növénytelepítésre javasolt fajok Örökségvédelmi hatástanulmány HELYI építési szabályzat... 18

3 3

4 4 Rajzjegyzék: Á-1 Áttekintő helyszínrajz Kivonat a hatályos településszerkezeti tervből M 1: SZ-1 Szabályozási terv M 1: Ksz-1/M Közlekedésszerkezeti javaslat módosítása M 1: Km-1 Közműépítési helyszínrajz M 1: A-1 Hivatalos alaptérkép M 1: MK-1 Út mintakeresztmetszetek M 1: 100

5 5 1. A TERVEZÉSI FELADAT 1.1. ELŐZMÉNY Mosonmagyaróvár város önkormányzata évek folyamán az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. (3) (4) továbbá a 13. (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított évi LXV. tv. 8. (1) bekezdésében és a 16. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva elkészíttette a város településszerkezeti tervét, melyet a 82/2001.(VI.25.) Kt. számú önkormányzati határozattal hagyott jóvá. A jogszabályokban előírtaknak megfelelően évben, ennek folytatásaként elkészíttette a település szabályozási tervét is, melyet a 15/2002 (V.15.) Kt. számú önkormányzati rendelettel hagyott jóvá. Mindezek előzményeként az önkormányzat képviselő testülete elfogadta a település fejlesztési koncepcióját a 86/2000.(VI.26.) Kt. számú határozattal. Mosonmagyaróvár város önkormányzatának képviselőtestülete 2007-ben úgy döntött, hogy a város 2001-ben elkészült településszerkezeti tervének megfelelően melyet az Akadémia dűlő III. területére vonatkozóan 2003-ban módosítottak, a 189/2003 (XII.4.) Kt. számú határozattal - a Halászi út melletti településközponti vegyes és központi vegyes terület felhasználású területekre vonatkozóan a szabályozási tervet elkészítteti, mivel a területek tulajdonosai a beépítések realizálását szeretnék elindítani. A szabályozási tervkészítéssel érintett területek magán tulajdonban, a környező utak, közlekedési felületek részben önkormányzati tulajdonban vannak. A területre vonatkozó szabályozási tervkészítésről szóló döntést a 152/2007 (IX.13.) Kt. határozattal fogadta el a testület. A véleményezési eljárás elhúzódása alatt a város szabályozási tervét felülvizsgálták és a 18/2010 (V.28.) ÖKT. rendelettel elfogadták. A felülvizsgált településszerkezeti tervet a..őkt. határozattal fogadták. A korábban elfogadott fejlesztési koncepcióban megfogalmazott fő fejlesztési elképzeléseknek, (lakóterületi fejlesztések, úthálózat fejlesztés) elhatározásoknak a jelenleg tervezett szabályozási igények megfelelnek, így nincs szükség a településfejlesztési koncepció módosítására. A tervezési feladat tehát a szabályozási terv elkészítése, a hozzá tartozó szakági munkarészekkel együtt. A területre vonatkozó szabályozási terv elkészítésével az önkormányzat cégünket, a Tér-Háló Kft.-t bízta meg. Az építési törvényben előírtaknak megfelelően most a szabályozási terv véleményeztetési dokumentációját állítottuk össze. Az illetékes államigazgatási szervek az előzetes véleményeztetési eljárás keretében megtették észrevételeiket, melyeket a terv készítésekor figyelembe vettünk és a rendezési tervmódosításba beillesztettünk. Ezeket a véleményeket a jelen tervhez mellékeljük. A terv készítése során továbbá figyelembe vettük az alábbi dokumentumokat: Országos Településrendezési Terv Gy-M-S Megyei Településrendezési Terv 2005 Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve (Program) Győr-Moson-Sopron Megye Mellékút hálózatfejlesztési Program Megyei Környezetvédelmi Program

6 6 Megyei Turizmus Fejlesztési Program Mosonmagyaróvár Város Rendezési Terv Mosonmagyaróvár Város Rendezési Tervmódosítása Akadémia dűlő III A TERVEZÉSI FELADAT MEGHATÁROZÁSA A Mosonmagyaróvár, Halászi út melletti, 0334/ /92, 0334/ /34 hrsz.-ú területekre - jelenleg külterületi szántó művelési ágú, szabályozási terv készül a hatályos településszerkezeti terv szerint. A területek tulajdonosai szántóterületeiket a településszerkezeti terv szerint kívánják a jövőben hasznosítani. A terület közlekedési utakkal határolt, melynek megközelítése a Halászi útról mely egyben az 1401 sz. országos mellékút -, illetve a kialakításra került Duna-lakópark megközelítő útjáról lehetséges. A terület dél-nyugati oldala a belterületi Gyönygyös, Fülemüle, Zöldike utcákkal határolt lakóterületekkel szomszédos. Észak-nyugatról a 0334/3 hrsz.-ú erdő területtel határos. A belterületbe vonásra kerülő terület kb. 12,5 ha nagyságú. A fejlesztési területek szántó es osztályba tartoznak. 2. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Mosonmagyaróvár város település fejlesztési koncepciójának fő fejlesztési céljai nem módosulnak. 3. VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ 3.1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Mosonmagyaróvár az 1939-ben egyesült két település nevéből képzett összetétel. Moson neve valószínűleg szláv eredetű, mocsári várat jelent. Első előfordulása 1046-ból való Musun alakban, német neve (Wieselburg) a területén egykor álló középkorú várra utal. Az Óvár helynév bizonyára azzal az Ad Flexum nevű római katonai táborral kapcsolatos, amely a mai magyaróvári belváros és a vár területén helyezkedett el. Mosonmagyaróvár nevének első előfordulása 1263-ból való Ouwar alakban, német neve 1271-ből ismert Altenburh alakban. Magyar előtagja (Ungarisch Altenburg) a Bécstől keletre lévő Németóvártól (Deutsch Altenburg) való megkülönböztetést szolgálta. Mosonmagyaróvár és környéke föltehetően az emberiség történetének korai szakaszától kezdve lakott volt, régészeti bizonyítékok azonban csak az i. e. 5. évezredtől kerületek elő. Mosonmagyaróvár területéről csak azóta vannak régészeti leletek, amióta a Kr. u. I. század elejétől a későbbi Moson megye területét Pannonia részeként a Római Birodalomhoz csatolták. Ettől kezdve a birodalom határa a Duna mentén húzódott, amelynek a Mosoni-Duna mellett létesített katonai tábor jelentős stratégiai pontja volt. Bár Ad Flexum létrehozásának elsősorban katonai indoka volt, a mellette kialakult település fejlődését segítette, hogy az itt átvezető hadi úton bonyolódott le a kelet-nyugati kereskedelem. A korszerű védővonal mögött nagyobb biztonságban érezte magát a katonaság mellett létrejött iparos- és kereskedőréteg is. De ez is gyengének bizonyult, amikor között a Duna bal partján élő germánok óriási erővel zúdultak a határra. E három év harcaiban szinte teljesen megsemmisült a limes és a tábor melletti település is. Később, a III. században ismét fellendülés volt errefelé is, ebből az időből számos lelet került elő (ékszerek, edények, bronz- és kerámiatárgyak). A település lakossága ekkor fő lehetett, s a katonai tábor a mai Magyar utcától a Károlyliget közepéig terülhetett el. Valentinianus 375- ben bekövetkezett halála után a hunok támadásai menekülésre kényszerítették a lakosságot, s a későbbi longobárd majd avar uralom alatt a település és a tábor nagyrészt elpusztulhatott. Óvár elnevezése azt bizonyítja, hogy az Árpád-korban még létezhettek a római tábor és a település egyes részletei, s ezek képezték azt az alapot, amelyen a középkori város fölépülhetett.

7 7 Óvár várának építését az a Győr nemzetségbeli Konrád kezdte el, aki ezért IV. Bélától birtokokat kapott Moson megye területén. Kun László 1282-ben neki adta a mosoni vám királyi részének felét, hogy dicséretes várépítő tevékenységét tovább folytassa. Konrád elsősorban birtokai védelmében többször is a magyar király ellenségéhez, II. Ottokár cseh királyhoz, majd Albert osztrák herceghez pártolt, ezért a hűtlen főurat megfosztották Moson megyei birtokaitól, s bár jelentős érdemei voltak Óvár fejlesztésében, végül Baranya megyei birtokán halt meg. Az 1270-es 1280-as években épülhetett az óvári vár emeletes lakótornya és a város első román stílusú temploma is től Óvár a magyar királynék birtokaként szerepelt. Magyaróvár legkorábbi települési szintje Moson várának pusztulása után alakult ki, amikor a megmaradt lakosság ide húzódott védelemért. A XIV-XV. században nagyjából a mai utcahálózatban már többszintes téglaépületeket is emeltek a favázas és agyagtapasztású épületek mellé. Ekkor alakult ki a belváros két utcája (Fő u., Magyar u.), köztük kisebb utcákkal és terekkel. Óvár fejlődéséhez nagyban hozzájárult élénk kereskedelme, iparosodása és az oklevelekben emlegetett fejlett malomipara. A Lajtán működő királyi malmok mellett a város lakói is több malommal rendelkeztek. Erzsébet királyné e városiasodást ismerte el, amikor 1354-ben Óvárt a királynéi városok rangjára emelte, s kiváltságai között saját bíráskodást, szabad plébános választást, örökösödést és polgárainak egész Magyarország területére vámmentességet biztosított. Nagy Lajos, majd Zsigmond is megerősítette e kiváltságokat, a városnak azonban állandó küzdelmet kellett vívnia jogai érvényesítéséért. A XIV. századtól kezdve az óvári várban székelt a mosoni főispán, a XV. század elején az erősség zálog címen a vöröskői Wolfurt, majd a Szentgyörgyi (Bazini) család kezére került januárjában a tragikus sorsú II. Lajos Budán tartott esküvője alkalmából feleségének, Mária királynénak adományozta, s ettől kezdve sorsa évszázadokra összefonódott a Habsburgokkal, Ausztria védelmének egyik előretolt bástyája lett TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK Földrajzi elhelyezkedés Az Akadémia Dűlő, Mosonmagyaróvár észak-keleti részén a Lajta folyó jobb oldalán, a Halászi felé vezető út mentén található. A város a Mosoni-síkság középpontjában fekszik, a Mosoni-Duna és a Lajta folyók találkozásánál. A település a Mosoni síkság középső részén található, amely a kistáj egyik legértékesebb mezőgazdasági területe. A folyók szabályozása után a part menti területek szerves egységet képeznek a fejlődő várossal, mely egyre több mély fekvésű területe foglal el folyók közvetlen közelében. Mosonmagyaróvár, illetve a területén lévő egykori települések mindig jelentős nagytérségi kapcsolatok mentén, azok metszéspontján helyezkedtek el. Történelmi léptékben egy É-D és egy K-Ny irányú nemzetközi kapcsolat kereszteződésénél, a délnémet területekről Pannóniába, valamint a Cseh-medencéből a mediterráneumba futó útvonalak találkozásánál. Már a rómaiak idején is a Duna menti limes útvonala a Vindobona (Bécs)-Carnuntum (Deutsch Altenburg)-Ad Flexum (Magyaróvár)- Arra-bona (Győr) Brigetio (Szőny)-Aquincum (Óbuda) nyomvonalon haladt. Ennek Ad-Flexum (Mosonmagyaróvár) jelentős állomása volt. A hely katonai - védelmi - kereskedelmi jelentősége abból adódik, hogy a Mosonisíkságot délről határoló s a Fertőből kiinduló Hanság mocsaras területe - különösen a csapadékosabb időszakokban - a Mosoni-Dunáig nyomult föl, s csak egy aránylag keskeny közlekedősávot hagyott, amelyen a kelet-nyugati út, valamint az egyik fontos észak-déli útvonal, a Baltikumot a Földközi-tenger térségével összekötő ún. borostyán-út" szolgált hadászati és kereskedelmi célokat. A mai Mosonmagyaróvár hazánk északnyugati határvárosa a Kisalföld északi részén a Duna több száz méter vastag hordalékára épült. Területén három ágra szakadva folyik át a Lajta, amely itt ömlik a Mosoni-Dunába. Oroszvár és Dunacsúny között ágazik ki a Dunából déli ága a Mosoni-Duna, amely 125

8 8 km után ömlik vissza a folyamba. Medre középszakasz jellegű, kanyargós, vízállását a rajkai zsilip szabályozza. A Lajta Alsó-Ausztriában ered Pittennél 1264 méter magasságban. Hossza 182 km, esése a forrástól a torkolatig 1150 m. Keletről a Szigetköz, nyugatról a Fertő-Hanság medence, délről a Rábaköz, északról pedig a Parndorfi-fennsík és a Kis-Kárpátok határolja a Mosoni-síkságot, amelynek a közepén fekszik Mosonmagyaróvár az északi szélesség és a keleti hosszúság által megjelölt tér északnyugati szögletében. E kistáj természetes kapocs Szlovákia, Ausztria és Magyarország keleti és déli részei, továbbá Nyugat-Magyarország között. Fontos közlekedési útvonalak haladnak a területen, Mosonmagyaróvárnak állomása van a Bécs- Budapest (Párizs-Isztambul) nemzetközi vasútvonalon, a városban fut össze a Hegyeshalom (Bécs) felől érkező M 10-es és a Rajka (Pozsony) felől érkező M 15-ös főút, és itt van leágazása az új autópályának (M 1). Közúton Győr 39 km-re, Pozsony 34 km-re, Bécs 84 km-re van innen, vasúton Bécs és Budapest egyaránt könnyen megközelíthető Talajviszonyok A táj kialakításában döntő szerepe volt az Ős-Dunának, amely a síkság peremére érve hatalmas homok- és kavicságyat rakott le. Ebben a vizek munkája következtében lerakódások és feltöltődések alakultak ki, s az enyhén hullámos terep mélyedései a Duna régi, eliszapolódott ágait jelzik. Dévénynél a hatalmas víztömeg szétterült, aminek következtében nagy mennyiségű finom, meszes hordalék rakódott le. Mosonmagyaróváron és környékén az anyakőzet mindenütt a kavics, a talaj gyengén humuszos öntéstalaj, a mélyebben fekvő területeken gyakoriak a réti talajok. A térség felszíne teljesen sík, Balti tengerszintfeletti magassága m Éghajlati adottságok A csapadékeloszlás elég szélsőségesen jelentkezik, évi átlagos mennyisége csak mm, de egyes hónapokban és napokon nagy mennyiségű eső zúdul a területre. Évente között van a csapadékos napok száma. Júniusban és júliusban esik a legtöbb csapadék, a legszárazabb hónap a január és február. A hőmérséklet éves átlaga 10,6 C, a téli átlag 3,3 C. Leghidegebb hónap a január, legmelegebb a július. A legmelegebb és legalacsonyabb havi hőmérsékleti különbség C, az éves hőmérséklet szélső értékei közötti különbség elérheti az C-t. Évente 1850 óra a napsütéses órák száma, a borult napok évi átlaga 130 nap, a derülteké 40, míg a ködös napoké 20. Enyhe a tél, a hótakarós napok száma Kevés a szélmentes napok száma, az uralkodó szélirány a nyugati és északnyugati, s gyakoriság tekintetében a délkeleti majd a déli követi. Néha a szelek orkánszerűen jelentkeznek. Egész évben mindössze a szélcsendes napok száma. Gyakori a késő tavaszi és a kora őszi fagy, ami a növénytermesztésben olykor komoly károkat okoz Táji adottságok Természetes növénytársulások már csak az ártéri részeken, a Mosoni-Duna partján és elhagyott vízmedrekben találhatók. A természetes erdőtársulás fái a tölgy, kőris és a szil, míg a kultúr erdők leggyakoribb fája a telepített nemesnyár, de számottevő a kőris, fűz és akác. A város legrégibb és legnagyobb ligete a Wittmann park, amely 1990-ben megyei szintű természetvédelmi területi minősítést kapott. Sajnos a nagy, összefüggő ligetes közterületek, a város régen közkedvelt erdőrészei elvadultak, pihenő- és sétaerdőként alig használhatók ban a termálkút fúrása közben 2000 m mélyről 74 C-os ásványi anyagokban gazdag víz tört fel, amelyet azóta gyógyvízzé nyilvánítottak Természetvédelem hatálya alá eső területek A konkrét tervezési terület közvetlen környezetében természetvédelmi területek nem találhatók.

9 KÖRNYEZETVÉDELEM Levegőtisztaság A tervezési területen a levegőtisztasági határértékek felett nem jelentkezik káros mértékű kibocsájtás Zajhatások Üzemi tevékenységből származó káros zajterhelésről jelenleg nincs a területen. A tervezési területen a lakóterületek kialakítása miatt ilyen jellegű tevékenység megjelenése nem tervezett Hulladékkezelés A városban a REKULTIV Kft. végzi a háztartási kommunális hulladék elszállítását. Szelektív hulladékgyűjtés megoldott. A jövőben a tervezési területen keletkező hulladék szakszerű tárolását, elszállítását szintén a REKULTIV Kft végzi itt is, mint az összes belterületen Felszíni és felszín alatti vizek vizsgálata A városrész a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. A lehulló csapadékot a környező nyílt árkok és a Lajta folyó vezeti a Mosoni-Dunába. Ezek vízminősége jó, szennyeződés csak a talajvíz által kerülhet beléjük. Ipari eredetű szennyeződés nem ismert, a mezőgazdaság szennyezőanyag felhasználása erőteljesen lecsökkent KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK A fejlesztési terület jelenlegi megközelítése megoldott a 1401 sz. országos mellékútról. A Duna lakópark felé vezető, már kiépült - aszfaltozott jó minőségű - nyomvonal északról feltárja a területet. A 0333/1 hrsz.-ú külterületi út jelenleg kiépítetlen, kavicsozott szerkezetű makadám út. A vízelvezetés nem megoldott,a magassági vonalvezetés szintén nem megfelelő. Az adottságokat tekintve az 1401 sz. útra történő rákötés csomóponti megoldására helyet kell biztosítani INFRASTRUKTÚRA A fejlesztési terület közmű kiszolgálása, a város ma már beépített lakóterületein található közmű gerincekről oldható meg. A meglévő műszaki paraméterek vizsgálata után lehetséges a bővítési feltételek egyeztetése, megtervezése. 4. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A településszerkezeti terv terület felhasználási kategóriái nem változnak, így nincs szükség módosításra. A jelenleg hatályos településszerkezetei terv a területek egy részét központi vegyes területbe, illetve településközponti vegyes területbe sorolta. A feltárás szerkezeti elemeit tekintve a szomszédos lakóterületek beépítését tartja szem előtt a terv. A 0333/1 hrsz-ú külterületi út a településszerkezeti terv szerint települési főútként szerepel a hatályos tervekben. A meglévő Gyöngyös, Fülemüle, Zöldike utcák szerkezeti kapcsolatai a fejlesztési területre is hatással lehet. A Duna lakópark dél-nyugati szakaszának megépült része a településszerkezeti terven szereplő területszervező gyűjtőút részét is képezi. A területet északról a meglévő erdőterület határolja, mely zöldterületi közparkként került a településszerkezeti

10 10 tervbe. A központi vegyes terület felhasználású kategóriában a környező lakóterületek alapfokú kiszolgálására alkalmas intézményi kereskedelmi, szolgáltató jellegű övezetek kialakítása mellett, a további lakó területi funkciók elhelyezése az igény. A terület nagysága lehetővé teszi a lakó és intézményi funkciók vegyes használatát. A területre a hatályos településszerkezeti terv nem állapít meg szintterület mutatót. 5. SZABÁLYOZÁSI TERV 5.1. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ Leírás Településközponti vegyes és központi vegyes terület fejlesztés: A Mosonmagyaróvár, Halászi út melletti, 0334/ /92, 0334/ /34 hrsz.-ú területekre - jelenleg külterületi szántó, szabályozási terv készül a hatályos településszerkezeti terv szerint. A területek tulajdonosai szántóterületeiket a településszerkezeti terv szerint kívánják a jövőben hasznosítani. A terület közlekedési utakkal határolt, melynek megközelítése a Halászi útról mely egyben az 1401 sz. országos mellékút -, illetve a kialakításra került Duna-lakópark megközelítő útjáról lehetséges. A terület dél-nyugati oldala a belterületi Gyöngyös, Fülemüle, Zöldike utcákkal határolt lakóterületekkel szomszédos. Észak-nyugatról a 0334/3 hrsz.-ú erdő területtel határos. A belterületbe vonásra kerülő terület kb. 12,5 ha nagyságú. A fejlesztési területek szántó es osztályba tartoznak. A szabályozás során a MEVSZ (Mosonmagyaróvári Építési Városfejlesztési Szabályzat) hatályos övezeti paramétereit használtuk fel a területre vonatkozóan. A fejlesztési terület intenzív beépítésű vegyes lakó, kereskedelmi, szolgáltató, intézményi használatot engedélyez az OTÉK szerinti felső határok figyelembe vételével. A szabályozási terven jelölt építési helyek kijelölése, a tulajdonosi kör egyeztetésével történt, mely alapján új telekosztás tervezett. A fejlesztési területen m2-es településközponti vegyes és m2 közötti központi vegyes funkciójú telkek alakíthatóak ki. A településszerkezeti terv előírásainak megfelelően az összterület 7,5 %-nak megfelelően zöldterület kerül kialakításra közpark funkcióval A szabályozási terv készítésének indoklása A jelenlegi településszerkezeti terv településközponti vegyes és központi vegyes területként jelöli a tervezési területet. A területen a befektetői igények alapján a településszerkezeti tervnek megfelelően - összefüggő lakó- és intézményi terület kialakítása tervezett, amely a meglévő belterülettel szerkezetileg együtt fog funkcionálni. A településszerkezeti terv nem módosul, az építésjogi követelmények biztosítása értelemszerűen maga után vonja a szabályozási terv elkészítésének szükségességét. A külterületi szántó szabályozási paraméterei változnak belterületi, beépítésre szánt településközponti vegyes, központi vegyes és közpark övezeti paraméterekre. A fejlesztési területek a városrész központi funkcióit látja el. A környező beépült lakóterületek kereskedelmi intézményi kiszolgálását a terület hivatott ellátni. A területen önkormányzati tulajdon nincs, de a szabályozási terv lehetővé teszi az önkormányzati fejlesztések helybiztosítását. A területek jelenleg külterületi helyrajzi számon találhatóak, a belterületbe vonási eljárás nem kezdődött el A módosítás várható hatásainak bemutatása

11 11 A szabályozási tervmódosítás elfogadásával a jelenlegi fejlesztési területen található szántóföldek területei beépülnek. A tervezett építési előírások hatályba lépésével az új településközponti vegyes és központi vegyes területeken a megengedett maximális szintterület sűrűség 2,0, mely egyedi telkes vegyes terület kialakítását teszi lehetővé. A településen a fejlesztések megvalósulása a belterület és a beépítésre szánt terület növekedését eredményezi. A területen közpark is szabályozásra kerül. A közlekedési- és közmű kapcsolatok tekintetében a terület a kiépült városi rendszerhez illeszkedik. Mosonmagyaróvár város szabályozási tervkészítésének az OTRT-vel kapcsolatos területi összefüggőségei A város rendezési tervének szabályozási tervkészítése során az OTrT-ről szóló évi XXVI. törvény 6.. területi mutatói betartásra kerültek. Az OTrT-vel összefüggő, Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Tervének a megyei területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályai szintén alkalmazásra kerültek. A szabályozási terv készítése során területfelhasználási kategóriaváltozásra nem került sor KÖTELEZŐ ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK 5.3. KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK Az Akadémia-dűlő közlekedési hálózatai rendszerében alapvetően két fontos elem található: 1.) A beépítendő lakóterület déli határán húzódik az számú országos mellék út, mely a térség rendkívül fontos tájegységet feltáró útja. Feltáró jellege mellett a térség fontos gazdasági és turisztikai tengelye Mosonmagyaróvár-Győr vonatkozásában. 2.) A város tervezett ún. keleti tehermentesítő útja, amely belső elkerülő útként kiépítve fontos települési gyűjtőútként fog funkcionálni, illetve a Duna lakóparkkal határos oldalon a már egy szakaszon megépült településszervező lakóút, mely a településen belüli közlekedési fő szerkezetei elem. E két út a vegyes területet határoló útként megjelenve keretbe foglalja a terület feltárhatóságát. A tervezett nyomvonalak megmaradnak azokhoz igazodik a településszerkezeti tervben ábrázolt utak rendszere is. A belső úthálózatok rendszer gyűjtőútjaiban lakóútjaiban a szerkezeti tervben megfogalmazott rendszerhez igazodik, besűrítve azok nyomvonalát. A besűrítés az építési telkek gazdaságos kiszolgálásához szükségesen igazodik. A tervezett közterületi utak rendszerekben tekintve geometrikus kialakításúak, többnyire merőleges csomóponti elemekkel csatlakoztatva egymáshoz. A tervezett gyűjtő utak a szabályozási tervben az alábbiak: - A fejlesztési területet délről lehatároló belső kiszolgáló út, amely a Halászi úti lakótelepen található Tűzliliom utca nyomvonalához csatlakozik. A gyűjtőút a maga 22,00 m szabályozási szélességével, 7,00 m burkolatszélességével megfelelően feltárja a tervezett lakóterületet. A nyomvonalban járda és kerékpáros sáv is tervezett. A közösségi közlekedés kiszolgálására a forgalmi sávok autóbusz közlekedésre is tervezettek. - A fejlesztési területet északról a településszerkezeti tervben is megjelenő településszervező gyűjtőút határolja. A szabályozási szélessége már részben kialakított, de az egységes terüle-

12 12 tet 30 m szélességben biztosítani kell. A tervezett burkolatszélesség 7,00 m, amely csatlakozik a tervezett északi elkerülő nyomvonalhoz,mely a Tündérfátyol utca tengelyébe köt be.. Mindkét gyűjtőút csomóponttal csatlakozik az sz. út nyomvonalához. Ezen csomópontok helye a város településszerkezeti tervében ábrázolt helyen létesül, amely belül esik a jelenlegi szabályozási terv határán. A tervezett vegyes terület telekfeltárása a kiépült lakó utak hálózatának folytatásával lehetséges. A 16,00 m szabályozási szélességgel kiszabályozott lakóutcák közlekedőútjai 6,0 m burkolatszélességűek. Csatlakozásuk a tervezett gyűjtő utakhoz, valamint az sz. úthoz biztosított INFRASTRUKTÚRA Ivó és tűzi víz ellátás A város keleti határában kiépült az AQUA Kft. kezelésében lévő NA 500 ivóvíz gerincvezetéke. Ezen vízvezetéki gerinc biztonságosan ki tudja elégíteni a szükségesen jelentkező vízigényeket. A teljes településközponti terület, a kb. 12,5 ha-os területével rendkívüli fogyasztási igényt jelent. Ha a lehetséges 1 telek társasházi lakóingatlan beépítést számítjuk, abban az esetben a várható ingatlanok száma várhatóan 1000 körül jelentkezhet, amely megnövekedhet a vegyes terület ingatlanszámával. A teljes beépítést figyelembe véve a várható vízigény Qv=1200 ingatlanx3,5 főx120 l/nap/fő = 500 m3/nap A fejlesztési terület (a központi vegyes és településközponti vegyes terület) várható vízigénye a teljes terület 30 %-a, azaz 150 m3/nap. Ez a vízmennyiség az NA 500 gerincvezetékhez csatlakoztatható NA 150 gerincről levehető. Ezen gerincet az észak gyűjtőút alatt kell megépíteni és a város fele déli irányban elfordítani. A fejlesztési területen, a további építési ütemek alatti NA 100 méretű gerinc nyomvonal kiépítése tervezett, körvezetékkel. Ez a teljes beépítés esetén NA 100 körvezetéket jelenthet, amely biztosíthatja a kétoldali betáplálás biztonságát és a vízigény kielégítését. A gerincekhez NA 100 méretű ellátó vezetékek csatlakozhatnak. A tervezett gerinceken 200 m-enként föld feletti tűzcsapokat kell elhelyezni, biztosítva a 600 l/perc oltóvíz mennyiséget. Az NA 150-es vezeték csatlakozási pontjai a Duna lakópark NA 150 es és a Halászi úti lakópark NA 150-es vezeték végpontjai Szennyvízelvezetés A város keleti határán az Újhelyi utcában és a Váraljai utcában kiépült az AQUA Kft. gravitációs NA 200 méretű gerincvezetéke, amelyen a kommunális szennyvíz átemelők közbeiktatásával jut a városi tisztítóba. A tervezett vegyes terület szennyvíz-befogadójának ez vezetékrendszer nem felel meg. A fejlesztési területen gravitációs gyűjtővezeték építendő. A tervezett fejlesztési terület beépítése során a tervezett új utcákban (Gyöngyös, Fülemüle meghosszabbítása) NA 200 gravitációs szennyvízcsatornát kell építeni, amely a terület súlypontjában elhelyezett szennyvízátemelő műtárgyba gravitálhat. Az átemelők számát és helyét a beépítések ütemezése a tervezett magasságok, valamint a helyi adottságok fogják meghatározni, a részletes tervezés időszakában. Várhatóan egy átemelő műtárgy szükséges, amelyet a Duna lakóparkba vezető út mellett, illetve az U3 jelű gyűjtő út melletti helyen kell megépíteni súlyponti helyen közterületen. Az átemelőtől nyomott szakasszal lehet a városi hálózat végpontját befogadóját elérni, mely a közműszolgáltató nyilatkozata szerint - 2-2,5 km-re található. A rendkívüli szennyvíznövekedés következtében az AQUA hálózat átemelőnek kapacitását és rendszerét is felül kell vizsgálni. Az átemelőkben működő szivattyúk esetleges cseréje válhat szükségessé a teljes beépítés esetén Csapadékvíz elvezetés A tervezett terület közterületi utak, burkolatok csapadékvizeit az utakkal együtt kialakítandó zárt vízelvezető rendszerrel kell elvezetni. A területen nem üzemel zárt csapadékvíz rendszer, a vegyes terület funkciójú beépítés városias megjelenéséhez zárt rendszer tervezése szükséges. A további

13 13 tervezés során részletes geodéziai felmérés szükséges a csapadékvíz elvezető rendszer tervezéséhez és a befogadó kijelöléséhez. A fejlesztési terület csapadékvíz elvezetését a Mosonmagyaróvár város csapadékvíz elvezetési koncepciójának figyelembe vételével kell megtervezni Villamos energia ellátás A tervezett terület elektromos ellátása a meglévő transzformátor állomásokról csak részben elláthatóak. A jelenlegi 20 kv-os légkábelek föld alatti elhelyezésével a terület beépíthetősége javul, mellyel párhuzamosan a fejlesztési terület súlypontjában kell elhelyezni az új transzformátor állomást. A Tűzliliom utca nyomvonalában haladó tervezett földkábel vezeték kiépítése biztosíthatja a fejlesztési területek zavartalan ellátását. Bővítendő transzformátor állomás a Strand utcában található 20/0,4 Kv-os OTR állomás. Az építési területek kommunális ellátása az új transzformátorállomásról induló 0,4 Kv-os földkábellel oldandó meg, a járdák alatt elhelyezve. A fejlesztésre szánt területek közvilágítására kompakt fénycsöves lámpatestek betervezése célszerű (minimális egységteljesítmény lámpatestenként 26W). A szabadvezetékes részen az energiaellátási oszlopokra kerülnek a közvilágítási lámpatestek, földkábellel ellátott részeken kandeláberes a közvilágítás. Közepes megvilágítási érték legalább: 4 lux. Megvilágítás középegyenletessége legalább: 0,2 Megvilágítás határegyenletessége legalább: 0,1 Közepes fénysűrűség értéke legalább: 0,3 Fénysűrűség hosszegyenletessége legalább: 0,4 Lámpatestek káprázási osztálya: K 2 A földkábellel ellátott területen a telefon és a kábeltévé a nyomvonalvezetése csak a földben elfogadható, oda tervezendő. Általános előírások: A közművek egymástól való távolságát az MSZ7487 szabályozza. Villamos szabadvezetékek létesítéséről az MSZ151 intézkedik. Kiviteli tervek készítésekor az egyéb szabványok és előírások betartása is kötelező. A rendezési tervben meghatározandó beépíthetőség meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a közcélú villamos energia elosztó hálózat elemeinek, tartó, átalakító és kapcsoló berendezéseinek közterületen állónak és közterületről megközelíthetőnek kell lennie. Továbbá figyelembe kell venni a vonalas villamos létesítményekre meghatározott védőtávolságokat, melyek a jelenleg hatályos rendelet 1 alapján az alábbiak: 1-35kV-ig a vezeték nyomvonalának szélső vezetékétől 5-5m, belterületen 2,5-2,5m. 1kV alatt (kisfeszültség) vezeték nyomvonalának szélső vezetékétől 1-1m Gázellátás A város kiépült gázhálózattal rendelkezik. A szabályozási tervkészítéssel érintett terület esetében az ellátáshoz a meglévő rendszerek kihasználtságát vizsgálni kell. A Duna lakópark megépült vezetékhálózata a Halászi út melletti, középnyomású hálózatról lett kialakítva, melynek leágazásával a vegyes területek is elláthatóak. 1 II/1984. (VIII. 22.) sz. IPM. Rendelet

14 Hírközlés A kábeltévé hálózat a városban kiépült, a tervezési terület ráköthető a meglévő hálózatra. A vezeték nélküli és vezetékes telefonok szolgáltatása megfelelő színvonalú a terület környezetében. A telefonhálózatra a fejlesztési terület rácsatlakoztatható TÁJ- ÉS ZÖLDFELÜLET FEJLESZTÉS A fejlesztési területek és annak környezetének síkvidéki jellege, terepviszonyai miatt a tervezett létesítmények optimális terepre illesztése nem jelent problémát, a tájkarakterisztikában jelentős változás nem várható. A környezeti tájban az épített elemek (beépített lakó területek, közművezetékek) már visszafordíthatatlan tényezőket jelentek a városi területek határban. Táji konfliktusok, tájfejlesztés, tájvédelem A tervezési területek táji környezetében esztétikai, tájhasználati és ökológiai konfliktusok nem jelennek meg, mivel a fejlesztések nem érintenek védett természeti és táji és látványvédelmi értékeket. Vizuális jellegű ellentétek az épített környezet jellegéből adódóan megjelenhetnek. Esztétikai konfliktus: kialakuló csupasz, steril lakókörnyezet igényes lakóterület a településre bevezető utak mentén feltáruló látvány, a szigetközi táj újonnan beépítésre kerülő művi környezet megoldás: a környezet rendezése, a közterületek igényes kialakítása Tájhasználati konfliktusok: mezőgazdasági terület lakóterület megoldás: növénytelepítés, védőfásítás gyakori erős széllökések, szélerózió kertek használata, pihenés, rekreáció megoldás: zárt állományú, többszintű, növénytelepítés, fásítás a fejlesztés miatt megnövekedett forgalom lakóterület nyugalma megoldás: terület lehatárolása többszintű növényzettel a fejlesztés miatt megnövekedett lakosságszám közösségi célú zöldfelület kialakítása megoldás: közpark létesítése A településen továbbra is fontos feladat a védett és nem védett természeti, táji értékek fenntartása, védelme, ezek megtartása. Környezetalakítás, a terület zöldfelületi rendszere A zöldfelületeket és a védett természeti területeket a környezeti elemek fokozott terhelése veszélyeztetheti (mezőgazdasági művelés, állattartás, közlekedés, építkezések, egyéb beavatkozások). Ezért a tervezett területek zöldfelületi rendszereinek elemeit ott és úgy kell kialakítani, hogy ezen káros hatások a legkisebbek legyenek, ugyanakkor a meglévő és tervezett lakó- idegenforgalmi- és termesztő felületek védelme a legjobban megvalósuljon. Ezért a következő zöldfelület-fejlesztési javaslatunkat adjuk: az ökológiai hálózat rendeltetésszerű fejlesztése érdekében talajvédelmi és településvédelmi céllal több helyen kötelező telken belüli fásítás és védőerdősáv (a fásítás egyúttal hófúvás elleni védelmet is szolgál), az utak mentén lehetőség szerint kétoldali fasor telepítése, ahol ez nem lehetséges, ott az egyoldali fasor és másik oldali gyepes, cserjével betelepített zöldsáv, közpark kialakítása a művelési ág megváltozása, termelésből való kivonás, illetve beépítés során a termőréteg eltávolítása jelentős beavatkozás a tájháztartásba. Ezért mindenféle építménynél

15 15 a földszinti padlóvonal helyes megválasztásával az épületek tájba illesztését, a termőréteg-gazdálkodást körültekintően javasoljuk elvégezni, valamint az építkezéseket a felesleges és nagymértékű tereprendezésektől mentesen javasoljuk elvégezni. Zöldfelület-fejlesztési javaslat A területen a tájra jellemző természetes vegetáció a mezőgazdasági hasznosításkor megszűnik. A kialakuló zöldfelületek a környező táj elemeiként a tájjelleget meghatározó növényzettel kell hogy rendelkezzenek, ezért a növényzet kiválasztásakor növényökológiai, növénytársulások szerinti, tájesztétikai és növényföldrajzi szempontokat is figyelembe kell venni az általános szempontokon (talajminőség, talajvíz mennyisége, minősége, páratartalom, stb) túl. A tervezési területek kialakításra kerülő zöldfelületei a település zöldfelületi rendszeréhez csatlakoznak. A hatályos településszerkezeti terv előírása szerint az újonnan kialakuló vegyes terület felhasználású területeken a teljes területmennyiség legalább 7, 5 % -án közparkot kell létesíteni Ezen feltétel rendszer elemeiként a területen a következő zöldfelületi elemek alakulnak ki: közterületi növénytelepítés, utcai fasorok, az egyes lakóépületekhez kapcsolódó magánkertek, közparkok, védőerdősávok A közterületen levő utcai fasorok a gépjárműforgalommal rendelkező és a gyalogos utcákon jelennek meg. A fasorok gyepes sávba kerülnek betelepítésre. A zöld sávokat autóbehajtók szakítják csak meg, így bár keskeny, de hosszú, összefüggő közterületi zöldfelületek alakulnak ki. A zöld sávok alatt és azoktól 1,5-1,5 m-re közművek nem haladhatnak, így a fasorok egyöntetűsége és folyamatossága biztosított. Az utcai fasorok így többszörös funkciót töltenek be, azaz rendezett, egyöntetű utcaképet adnak, előre jelzik az utca nyomvonalának változását, árnyékolják az úttestet és a gyalogjárdát. A fasort alkotó fajokkal szemben követelmény, hogy - hosszú életű, a települési klímát jól tűrő, betegségekkel szemben ellenálló, - magas, min. 2,2,m-es kezdeti törzsmagasságot elérő, egyenes törzset nevelő, - virággal, terméssel nem szennyező, - széltörékenységre nem hajlamos, - felfelé álló lombkoronát nevelő, - megfelelő árnyékolást adó lombozattal rendelkező, - a tájra vagy a települési környezetre jellemző faj legyen. A fasor telepítésére helyhiány vagy közművek nyomvonala miatt alkalmatlan közlekedési terület zöldfelülete gyeppel vagy alacsony cserjével borított legyen. Cserjeültetés a jelentős forgalmú utak menti zöldsávokba történjen elsősorban. A beépített területek épületeihez kertek, zöldterületek kapcsolódnak. A lakóterület egységes arculata, valamint az esztétikus környezeti hatás elérése érdekében a terv nem csak a minimális zöldfelület nagyságát határozza meg, hanem azok telken belüli elhelyezését is. Így a mezőgazdasági terület és az uralkodó szélirány felé eső telkeken belül kötelező a védőfásítás területét zöldfelületként kell kialakítani. A szűk térérzet elkerülése érdekében javasoljuk a tömör kerítések kerülését a belső telekhatárokon. A védőfásításnál a növényzet legyen három szintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint), igazodjon a település és a környező táj meglevő növényzetéhez. A fa- és cserjefajok meghatározásánál előnyben kell részesíteni a táj karakteréhez illeszkedő, jellegzetes, honos növényeket, a kerti kép gazdagításához azonban a települési klímához és az épített környezet képéhez jobban igazodó fajok is felhasználhatók. A tájidegen növények (pikkely- és tűlevelű nyitvatermők, pl. tuja, hamisciprus, boróka, kúszófenyők, fenyők), allergén növények (Cupressocyparis leylandii), és a mezőgazdasági termesztésben használt növények kártevőinek köztes gazdái (Sorbus sp., Berberis sp.) mellőzendők, annak ellenére, hogy a jelenlegi faiskolai kínálat épp ellenkezőjére buzdít. A növények kerítéstől (telekhatártól) való távolságának meghatározásakor a telepítendő növény végleges magasságát/koronaátmérőjét kell figyelembe venni, így kisméretű fák esetében 1,5 m, közepes méretű fák esetében 2,5 m, nagy lombú fák esetében 5 m, alacsony cserjéknél 0,5 m, magas cserjéknél 0,8 m.

16 16 A fejlesztési területeken közpark is létesül. Ahhoz, hogy funkcióját betöltse, a közpark optimális mérete 7-10 m 2 /fő, ezen belül az ajánlott terület felhasználás: játszó- és sportkert, szabadtéri sportpálya: 3,0-4,0 m 2 /fő pihenőkert: 4,0-6,0 m 2 /fő. A közpark létesítésének szándéka szerint tervezett lakóterületi közpark mérete alapján ezen funkció betöltésére alkalmas. A vegyes területen belül központi helyzetű, elhelyezésének előnye, hogy a terület bármely részéről könnyen elérhető. A kialakítandó közpark területhasználata igazodjon a lakossági igényekhez, ezért javasoljuk egy játszótér/játszókert kialakítását. A megfelelő megvilágítása a biztonságos használat alapfeltétele. A játszótér játszószerei és burkolatai olyan anyagból készüljenek, amelyek időállóak és a használat során maximálisan eleget tesznek a biztonsági követelményeknek (gumi-, kéregreszelék-, homokburkolat, műanyag vagy fa játszószerek). A játszókerti egységet körbe kell keríteni, növényzetét úgy kell kialakítani, hogy 30-50%-os árnyékolást biztosítson. A közpark növényzete egyrészt térhatároló, tértagoló szerepű, díszítő értékű, másrészt kondicionáló hatású. A növényzet legyen három szintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint), vagyis a zöldfelület területének minden 150 m 2 -ére legalább 1 db. lombos fa, 40 db cserje és a többi, nem burkolt területre gyep vagy talajtakaró kerüljön. A növényzet a települési klímát jól tűrő, betegségekkel szemben ellenálló legyen, igazodjon a területen levő növényekhez, tartalmazzon magas díszítőértékkel rendelkező fajokat is. A gyümölcsfák, a gyenge, könnyen törő ágrendszerű, a mérgező levélzettel rendelkező, a szúrós, tövises növények használatát kerülni kell. A fa- és cserjefajok meghatározásánál előnyben kell részesíteni a táj karakteréhez illeszkedő, jellegzetes, honos növényeket, a kerti kép gazdagításához azonban a települési klímához és az épített környezet képéhez jobban igazodó fajok is felhasználhatók. A tájidegen növények (pikkely- és tűlevelű nyitvatermők, pl. tuja, hamisciprus, boróka, kúszófenyők, fenyők), a mérgező részeket tartalmazó növények (tuja), allergén növények (Cupressocyparis leylandii) használata kerülendő, a kártevők által gyakran károsított, átlagosnál több ápolási és fenntartási munkát igénylő növények és a mezőgazdasági termesztésben használt növények kártevőinek köztes gazdái (Sorbus sp., Berberis sp.) mellőzendők. A közpark határán létesüljön fasor. Közpark létesítése építési engedélyezési tervhez kötött, amiben be kell mutatni táj- és kertépítész mérnök ill. szakmérnök tervei alapján készült, zöldfelület kialakítására vonatkozó kertépítészeti tervet, amely rögzíti a pontos területhasználatot, a park szerkezeti egységeit, azok kapcsolatát egymással és a környezettel, valamint a közpark úthálózatát. El kell készíteni a növénykiültetési (kertészeti) tervet, amely kijelöli a telken ültetendő fák helyét és faját. Növénytelepítésre javasolt fajok Út menti sorfának alkalmas, a települési környezetben megszokott, de a vegetációban tájidegen fajok, fajták: Kis fák: Acer platanoides Globosum (gömbjuhar) Catalpa bignonioides Nana (gömbszivarfa) Fraxinus ornus (virágos kőris) Fraxinus ornus Mecsek (gömbkőris) Robinia pseudoacacia Umbraculifera (gömbakác) Közepes és nagy fák (12 m felett): Corylus colurna (törökmogyoró) Liriodendron tulipifera (tulipánfa) Platanus hybrida (burkolattól kellő távolságba telepítve!) (platán) Tilia cordata és fajtái (kislevelű hárs) Tilia platyphyllos és fajtái (nagylevelű hárs) Tilia tomentosa és fajtái (ezüst hárs) Tilia euchlora és fajtái (krími hárs)

17 17 Tájba illő, a Szigetköz természetes vegetációjában is megtalálható fajok: Cserjék: Salix purpurea (csigolyafűz) Salix triandra (mandulalevelű fűz) Salix viminalis (kosárkötő fűz) Salix elaeagnos (parti fűz) Ribes nigrum (fekete ribiszke) védett! Cornus sanguinea (veresgyűrű som) Fák: (A dőlt betűvel szedett fajok út menti sorfának is alkalmasak) Salix alba (fehér fűz) Salix fragilis (törékeny fűz) Populus nigra (fekete nyár) Populus alba (fehér nyár) Fraxinus angustifolia ssp. Pannonica (magyar kőris) Fraxinus excelsior (magas kőris) Alnus incana (hamvas éger) Alnus glutinosa (enyves éger) Acer platanoides (korai juhar) 5.6. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY A területre vonatkozó régészeti hatástanulmányt a város felülvizsgálati tervéhez kapcsolódóan VÁTERV 95 Kft. készítette 2008-ban. A területileg illetékes Hansági Múzeum nyilatkozata szerint a tervezési területen ismert régészeti lelőhely nem található.

18 18 6. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MOSONMAGYARÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK./2010. (..) ÖKT. RENDELETE AZ AKADÉMIA-DÜLŐ III. ÜTEM (HALÁSZI ÚT-GYÖNGYÖS LAKÓTELEP- AKADÉMIA-DŰLŐ I. ÜTEM BEKÖTŐ ÚTJA-ERDŐSÁV ÁLTAL HATÁROLT TÖMB) TERÜLETÉNEK HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Mosonmagyaróvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. Tv., valamint a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. Tv. 8. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva, igazodva az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. ( XII.20.) kormányrendelet ( továbbiakban OTÉK ) 4. (3) bekezdésének előírásaihoz a Mosonmagyaróvár Akadémia-dűlő III. ütem területének szabályozási tervét és helyi építési szabályzatát az alábbiak szerint módosítja : A rendelet hatálya 1. /1/ A rendelet hatálya a Halászi út 1077/11, 1077/12 hrsz.-ú út 0334/3 hrsz.-ú erdő 0333/1 hrsz-ú és a 1401 sz. országos mellékút (Halászi út) által határolt tervezési területre terjed ki. /2/ A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, új épületet, épületbővítést tervezni és kivitelezni, építési munkát végezni, arra hatósági engedélyt kiadni csak az általános érvényű előírásoknak, a jelenépítési szabályzatban és a mellékletét képező szabályozási tervben foglaltaknak, valamint a város helyi építési és városrendezési szabályzatában ( MÉVSZ ) rögzítetteknek megfelelően szabad. Szabályozási elemek 2. /1/ A terv a város érvényes szabályozási tervének és építési szabályzatának jelkulcsrendszerét használja. /2/ Kötelező szabályozási elemek: - Tervezési terület határa: jelen szabályozási terv érvényességének területi határai. - Szabályozási vonal: A közterületet (illetve a közcélra átadott magánterületet) a nem közterülettől elválasztó vonal. - Övezeti határ: Az egymástól eltérő besorolású övezeteket elválasztó határvonal. Az övezeti határ mindig telekhatárhoz kötődik, a telekhatár változásával az övezeti határ együtt mozog. - Övezeti jel: az övezeti jelben található kódszámokhoz rendelt értékek betartása kötelező. /3/ A szabályozási terven jelölt tervezett telekhatárok az övezeti előírások ( minimális telekterület, telekszélesség, telekmélység stb. ) betartásával kis mértékben ( +,- 1,50 m ) szabályozási terv módosítása nélkül változtathatók. Területfelhasználás, övezeti tagolás 3. A tervezési terület a következő területfelhasználási elemekre tagozódik : /1/ Beépítésre szánt területek : VT - TE Településközpont vegyes Telepszerű karakter

19 19 VK - TE. Központi vegyes övezet Telepszerű karakter /2/ Beépítésre nem szánt területek : ZP közpark K1 jelű I. rendű közlekedési ( és közmű ) zóna K2 jelű II. rendű közlekedési ( és közmű ) zóna TERÜLETFELHASZNÁLÁS, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Településközpont vegyes ( VT ) zóna 4. A zóna jellemzően városközponti funkciókat hordozó épületek (elsősorban városközponti, alapfoknál magasabb intézményi funkciókat hordozó, ill. vegyes intézményi- és lakóépületek) elhelyezésére szolgál. (2) A zóna területén elhelyezhetők: lakó- és szállásépületek, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, oktatási és kulturális, szórakoztató, egyházi, egészségügyi és szociális és sportépítmények, személygépjármű-tárolók, parkolóházak, parkolóházon belüli üzemanyagtöltő állomás, kerti építmények, (3) A megengedhető legkisebb zöldfelületi arány 10 %. Ez az érték tovább nem csökkenthető. (4) Az VT-TE jelű övezetre vonatkozó előírások: A beépítés módja szabadonálló A legkisebb kialakítható telek mérete m 2 A beépítési hányad legnagyobb mértéke 50 % A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m A legkisebb telekszélesség 30,0 m A legkisebb telekmélység 90,0 m A megengedett legkisebb zöldfelületi arány 10 % Maximális szintterület mutató 1,5 (5) Az VT-TE jelű övezetre vonatkozó előírások: A beépítés módja szabadonálló A legkisebb kialakítható telek mérete m 2 A beépítési hányad legnagyobb mértéke 50 % A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,50 m A legkisebb telekszélesség 90,0 m A legkisebb telekmélység 90,0 m A megengedett legkisebb zöldfelületi arány 10 % Maximális szintterület mutató 1,5 Központi vegyes ( VK ) zóna 5.

20 20 (1) A zóna jellemzően intézményi funkciókat hordozó épületek elhelyezésére szolgál. (2) Területén igazgatási épületek, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, lakó és szállásépületek a földszint publikus funkciója esetén, közhasználatú kerttel is rendelkező intézmények (pl. állatkert), oktatási és kulturális, szórakoztató építmények, egyházi épületek, egészségügyi és szociális épületek, sportépítmények, nem zavaró hatású egyéb gazdasági létesítmények, személygépjármű-tárolók, parkolóházak, üzemanyagtöltő-állomások, kocsimosók és az OTÉK 17. (3) bek. 2. pontja szerinti lakóépület, kerti építmények is elhelyezhetők. (3) A zöldfelület megengedett legkisebb aránya 30 %. Ez az érték többszintes növényállomány esetén az OTÉK 25. -ban előírtak szerint csökkenthető. (4) Az újonnan kialakítandó vegyes területfelhasználású területeken a teljes területegység legalább 7,5 %-án közparkot kell létesíteni. /5/ A VK-TE jelű központi vegyes övezet szabályozási előírásai : A beépítés módja szabadonálló A legkisebb kialakítható telek mérete m 2 A beépítési hányad legnagyobb mértéke 50 % A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m A legkisebb telekszélesség 25,0 m A legkisebb telekmélység 100,0 m A megengedett legkisebb zöldfelületi arány 30 % Maximális szintterület mutató 1,5 /6/ A VK-TE jelű központi vegyes övezet szabályozási előírásai : A beépítés módja szabadonálló A legkisebb kialakítható telekméret m2 A beépítési hányad legnagyobb mértéke 50 % A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m A legkisebb telekszélesség 80,0 m A legkisebb telekmélység 80,0 m A megengedett legkisebb zöldfelületi arány 30 % Maximális szintterület mutató 1,5 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési területekre (K1, K2) vonatkozó előírások 6.