A munkahelyi stressz és az egészség összefüggései hazai és nemzetközi viszonylatban
|
|
- György Sipos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A munkahelyi stressz és az egészség összefüggései hazai és nemzetközi viszonylatban Doktori tézisek SALAVECZ Gyöngyvér Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Stauder Adrienne, Ph.D. Programvezető: Dr. Kopp Mária, D.Sc. Iskolavezető: Dr. Bitter István, D.Sc. Opponensek: Dr. Pék Győző, egyetemi docens, Ph.D. Dr. Martos Tamás, egyetemi adjunktus, Ph.D. Budapest 2011
2 1. Bevezetés A 90-es évektől zajló jelentős társadalmi változások különösen indokolják a pszichoszociális stressz egészségre gyakorolt hatásának vizsgálatát a posztkommunista országokban. A keletközép-európai régió volt kommunista országaiban a mortalitás és morbiditás mutatószámai még napjainkban is kedvezőtlenebbek a nyugati országokéhoz képest, amelyhez a társadalmigazdasági változások miatti megnövekedett pszichoszociális stressz is hozzájárulhat (Bobak és Marmot 1996, Kopp és mtsai 2004, 2009, 2011). Az elmúlt évek során számos tanulmány vizsgálta a munkahelyi stressz hatását, megerősítve azt a feltételezést, hogy a pszichoszociális stressz a munkában a kardiovaszkuláris és más betegségek előfordulásának magasabb kockázatával jár. A munkahelyi stressz egészségre gyakorolt hatásairól való tudás sokat fejlődött az elmúlt évtizedek során, a fejlődés alapját a munkahelyi stressz elméletek megalkotása és azok empirikus tesztelése jelentette. A munkahelyi stressz irodalma legtöbbször két munkahelyi stresszmodell alapján vizsgálja azokat a tényezőket, melyek károsan hatnak a munkavállalók egészségére, általános jóllétére. Az egyik a hetvenes években megjelenő követelménykontroll modell, amely szerint az egészségre káros krónikus stressz állapotot válthat ki, ha a munkahelyi megterhelések mellett a munkavállalónak nincs lehetősége saját munkakörülményeinek befolyásolására, kontrolljára (Karasek 1979). A másik modell, amely az elmúlt évek munkahelyi stressz kutatásainak középpontjában áll az erőfeszítés-jutalom egyensúlytalanság (EJE) modellje, mely szerint, ha a kifejtett erőfeszítés és az ezért kapott jutalom aránya nem megfelelő, az ebből eredő feszültség egészségromlást okozhat. A modell másik összetevője a túlvállaló magatartás, amely a munkahelyi követelményekkel való megküzdés egy nem adaptív mintázatát kívánja leírni (Siegrist 1996). A munkahelyi stressz elméleti modelljeit Észak-Amerikában, illetve Nyugat-Európában fejlesztették ki, és a munkahelyi stressz egészségre gyakorolt hatását vizsgáló kutatások is főként nyugati országokból származnak. A közép-kelet európai, volt posztkommunista országok munkavállalói körében végzett kutatások korlátozott számúak, így ebben a régióban kevesebbet tudunk a munkahelyi stressz természetéről, következményeiről. A Magyarországon, illetve a közép-kelet-európai régióban készült felmérések ezért is jelentősek. Az értekezés vizsgálatainak fő célkitűzése aktív dolgozók körében felmérni a munkahelyi stressz mértékét, illetve annak hatását vizsgálni hazai, illetve más közép-kelet-európai munkavállalók egészségére. Értekezésemben két empirikus vizsgálat eredményeit ismertetem, amely négy nagykiterjedésű epidemiológiai felmérésnek hat közép-kelet-, és nyugat-európai országból származó aktív munkavállalói mintájából származik (N=18 494). Az első 2
3 tanulmány magyar aktív dolgozók körében, a munkahelyi stressz és az egészségi állapot közti kapcsolatot vizsgálta. A második, nemzetközi összehasonlító vizsgálat az EJE és a túlvállaló magatartásforma hatását vizsgálta kelet-közép-, és nyugat-európai munkavállalók önbecsült egészségi állapotára nézve. 2. Célkitűzés 2.1. I. Vizsgálat: Munkahelyi stressz és egészség vizsgálata magyar munkavállalók körében. Az értekezésben elsőként bemutatott vizsgálat elsődleges célja magyar aktív dolgozók körében felmérni a munkahelyi stressz és egészségi állapot összefüggéseit az EJE modell keretein belül. A vizsgálat további célja a szakirodalomban előforduló munka egyéb pszichoszociális jellemzői (a munkahelyi bizonytalanság, a munkatársi támogatás és a munkahelyi kontroll) és az egészségi állapot közti összefüggések elemzése a magyar lakosság körében. Az első kutatás keretein belül vizsgáljuk a munkahelyi stressz hatását a magyar lakosság körében a depresszióra, érzelmi jóllétre, boldogságra, a szomatikus tünetek számára, önbecsült egészségi állapotra, kockázatos alkoholfogyasztásra, a BMI-re (testtömeg index), illetve a dohányzásra. Az I. vizsgálatban az alábbi hipotéziseket vizsgáljuk: 1. Magas erőfeszítés-jutalom egyensúlytalanság mellett valószínűbb a rosszabb testilelki egészség. 2. A túlvállaló magatartás szintén növeli az esélyét a kedvezőtlenebb egészségi állapotnak. 3. Az erőfeszítés-jutalom egyensúlytalanság és a túlvállalás magas szintjének együttes jelenléte az egészségromlás legmagasabb kockázatával jár (interakciós hipotézis). 4. Feltételezzük, hogy az alacsony munkahelyi kontroll, a magas munkahelyi bizonytalanság és az alacsony munkatársi támogatás növeli az esélyét a kedvezőtlenebb egészségi állapotnak, illetve káros egészségmagatartás jelenlétének. 3
4 2.2. II. Vizsgálat: Munkahelyi stressz és önbecsült egészségi állapot összefüggésének nemzetközi összehasonlító vizsgálata: Kelet-Közép- és Nyugat-Európa országai között. A második vizsgálat célkitűzése felmérni a munkahelyi stresszt az erőfeszítés-jutalom egyensúlytalanság modell keretein belül nyugat-európai és közép-kelet európai országok dolgozói körében és összehasonlítani a munkahelyi stressz egészségre gyakorolt hatását. Ebben a vizsgálatban azt a feltételezést, is teszteltük, hogy a munkahelyen megnyilvánuló pszichoszociális stressz nagyobb kockázatot jelent az egészségi állapotra nézve a társadalmi változásokat tapasztaló kelet-közép-európai régióban, mint a nyugati államokban. Nemzetközi összehasonlító vizsgálatban az erőfeszítés-jutalom egyensúlytalanság modell összetevőinek az önbecsült egészségi állapottal való összefüggését elemeztük. A második vizsgálatban az alábbi hipotéziseket vizsgáljuk: 1. Feltételezzük, hogy az EJE modell alapján a munkahelyi stressz mindegyik országban növeli a kockázatát a rosszabb egészségi állapotnak. A vizsgált országokban: 1.1. Magas erőfeszítés-jutalom egyensúlytalanság mellett valószínűbb a rosszabb önbecsült egészségi állapot A túlvállaló magatartás növeli a kockázatát a rosszabb egészségnek Az erőfeszítés-jutalom egyensúlytalanság és a túlvállalás magas szintjének együttes jelenléte az egészségromlás legmagasabb kockázatával jár (interakciós hipotézis). 2. Továbbá felételezzük, hogy az országok között a munkahelyi stressz hatása különbözik. A posztkommunista országokban magasabb egészségügyi kockázattal jár a munkahelyi stressz jelenléte. 3. Módszerek Az I. vizsgálat a Hungarostudy Egészség Panel 2006-os felmérés alapján keresztmetszeti elrendezésben vizsgálja a munkahelyi stressz egészségügyi következményeit a magyar aktív munkavállalók körében. Az II. sz. vizsgálat szintén keresztmetszeti elrendezésben 6 ország munkavállalói körében vizsgálja a munkahelyi stressz egészségre gyakorolt hatását. A hat ország mintája az alábbi négy epidemiológiai felmérésből erednek: 4
5 1. HEP 2006 Vizsgálat - Magyarország - (I. és II. számú vizsgálati minta) Hazai mintán a vizsgálatunkat a Hungarostudy Egészség Panel 2006 (HEP 2006) felmérés adatain végeztük. A HEP 2006 a Hungarostudy 2002 reprezentatív egészségpszichológiai és életminőségi felmérés követéses szakasza. Otthoni interjúk során pszichoszociális és demográfiai jellemzőkre kérdeztek rá. A HEP 2006 válaszadási aránya 72%-os volt. Az elemzést az I. számú vizsgálat esetében a HEP 2006-os minta 18 és 65 év közötti aktív dolgozói körében (N=2262), míg a II. sz. vizsgálat során a mintát a többi nemzetközi mintával való összehasonlíthatóság érdekében a középkorú 35 és 65 év közötti aktív dolgozók között végeztük (N=1449). A felmérések rendelkeztek a Semmelweis Egyetem Tudományos és Kutatási Etikai Bizottságának engedélyével. 2. HAPPIE Vizsgálat - Csehország, Lengyelország és Oroszország - (II. számú vizsgálati minta) A HAPPIE vizsgálat (Health, Alcohol and Psychosocial factors In Eastarn Europe - Egészség, Alkohol és Pszichoszociális tényezők Kelet-Európában) három kohortját használtuk a vizsgálatban. Az adatok Lengyelországból (Krakkó), Csehországból 6 körzetből (Havirov/Karvina, Hradec, Kralove, Jihlava, Kromeriz, Liberec és Usti nad Labem) és Oroszországból (Novosibirsk) származnak. Az alap vizsgálat felvételénél összesen en töltötték ki a kérdőíveket, átlagos 59%-os válaszadási arány mellett. A vizsgálati mintát a 3 ország 45 és 65 éves kor közötti férfi és női munkavállalói alkotják (n=12616). Etikai engedélyt a University College of London Medical School humán kutatások bizottsága állította ki. 3. Whitehall II Vizsgálat - Egyesült Királyság - (II. számú vizsgálati minta) A Whitehall II longitudinális vizsgálat, amely az egészségi állapot szocioökonómiai, pszichoszociális, magatartási és biomedikális háttértényezőit vizsgálja britt férfi és női közalkalmazott körében nő és 6895 férfi vett részt az első vizsgálatban. A Whitehall II vizsgálat fő célkitűzése a szocioökonómiai különbségek feltárása az egészségi állapotban. Az adatgyűjtés 1985 és 1988 között kezdődött. A vizsgálatunkban a 7. felvétel kérdőíves adatai szerepelnek ( ). 72%-os volt ebben a kohortban a válaszadási arány, de összesen 2995-en töltötték ki az erőfeszítés jutalom egyensúlytalanság kérdőívét, akik 65 év alatt és alkalmazásban voltak. A végzettségre vonatkozó kérdés csak az 5. felvételben szerepelt, így a vizsgálati minta 2625 főre csökkent le. Etikai engedélyt a University College of London Medical School humán kutatások bizottsága állította ki a Whitehall II vizsgálat számára. 5
6 4. Heinz Nixdorf Recall vizsgálat Németország - (II. számú vizsgálati minta) A Heinz Nixdorf Recall (HNF) vizsgálat a német lakosság körében végzett prospektív kohort vizsgálat. Amellett, hogy orvosi vizsgálatokon (kardiovaszkuláris rizikófaktorok felmérése) is résztvettek a személyek, személyes interjúkon keresztül szocioökonómiai, foglalkozási és munkahelyi stresszre vonatkozó kérdésekre válaszoltak. A vizsgálati mintát három közeli német nagyváros lakói adták (Bochum, Essen és Mülheim) a Ruhr vidéken. A véletlenszerűen kiválasztott hivatalos címlistáról 4814 fő, 45 és 74 év közötti férfi és nő vett részt a vizsgálatban. A válaszadási arány 56%-os volt. Az vizsgálatban szereplő első adatfelvétel 2000 és 2003 között történt. A vizsgálati mintát a 65 év alatti aktív munkavállalók alkotják, akik kitöltötték az erőfeszítés-jutalom egyensúlytalanság kérdőívet (n=1805). A HNR vizsgálat etikai engedélyét az esseni Intézményi Bíráló Bizottság és a Német Radiológiai Biztonsági Tanácsa bocsátotta ki A vizsgált minták jellemzői I. számú vizsgálat mintája A HEP 2006 kérdőíveinek kérdéseire 4841 fő válaszolt, ebből aktív munkavállaló 2262 fő volt. Az I. számú vizsgálati mintánk 1103 férfiból (48,8%) és 1159 (51,2%) nőből állt. A válaszadók életkora 18-tól 65 évig terjedt (átlag=38 év, szórás=10,83 év). Három korcsoportot képeztünk: 35 év alattiak, 35 és 49 év közöttiek és 50 év felettiek. Az iskolázottságot az I. számú vizsgálatban 4 fokozatba kódoltuk: 8 általánost végzettek, szakmunkás végzettségűek, érettségizettek és felsőfokú végzettséggel rendelkezők. Hét kategóriába sorolhatta magát a munkavállaló: segédmunkás, betanított munkás, szakmunkás, nem diplomás vezető, szakalkalmazott, ügyviteli dolgozó, diplomás vezető. II. számú vizsgálat mintája A II. sz. vizsgálati minta kor szerint 35 és 65 év közötti munkavállalók adatait tartalmazza. A II. sz. vizsgálatban a HEP vizsgálati mintát 35 év feletti aktív középkorú dolgozókra szűkítettük (N=1449, átlag életkor: 46,4, sd=4,85). Így a HEP vizsgálati minta korosztályai 35 évtől, a HNR (N=1805, átlag életkor: 53,17 sd=4,63) és a HAPPIE vizsgálatokból származó minta 40 évtől (Csehország: N=4030, átlag életkor: 52,8, sd=4,75; Lengyelország: N=4277, átlag életkor: 53,06, sd=4,85; Oroszország: N=4515, átlag életkor: 53,68, sd=5,08), a Whitehall II mintája 50 évtől kezdődött (N=2624, átlag életkor: 56,56, sd=3,26). Teszteltük, 6
7 hogy a különböző korosztályok szerint volt-e változás az eredményekben, de nem volt kor szerinti szignifikáns különbség, ezért ezeket a korcsoportokat megtartottuk. Kor, nem, iskolavégzettség és foglalkozási státuszt alkalmaztuk, mint kontroll változók. Ebben a vizsgálatban az iskolai végzettséget három kategóriára osztottuk: általános iskola vagy alacsonyabb, középiskolai végzettség (szakmunkás és érettségi), felsőfokú végzettség. A foglalkozási státuszt a hat mintában elérhető adatok alapján három kategóriára bontottuk: vezető beosztás, nem vezető és vállalkozó Vizsgálati Eszközök: Erőfeszítés-jutalom egyensúlytalanság kérdőív (I. és II. Vizsgálat) Az elméleti modell operacionalizálása az erőfeszítés-jutalom egyensúlytalanság kérdőív megalkotásával történt. A Siegrist és munkatársai (1996, 2004) által kialakított munkahelyi stressz kérdőív a munkahelyi erőfeszítések, a munkahelyi jutalmak és a túlvállalás három fő dimenziójából tevődik össze. Az erőfeszítések és a jutalmak skáláinak hányadosa adja a Siegrist modellje szerinti munkahelyi stressz mérésére alkalmas mutatót (Siegrist és mtsai 2004). A túlvállalás skála a munkából való kivonódás képességét, illetve a túlterheltséget méri fel hat tétel segítségével. A skála egydimenziós és pontozása 6-tól 24-ig terjed, ahol a magasabb pontszám a munkavállaló magasabb túlvállalását jelzi. Az I. számú vizsgálatban az eredeti kérdőív 23 tételes rövidített, 15 tételes magyar validált változatát használtuk (Salavecz és mtsai 2006). Az I. vizsgálatban dichotóm változóként használtuk fel az EJE hányadosát (az 1 feletti érték mutatta a magas munkahelyi stresszt). A II. sz. vizsgálatban felhasznált EJE kérdőívben az erőfeszítés-jutalom egyensúlytalanság kérdőív eredeti kérdéseit használtuk fel, amelyek minden kohortban szerepeltek (13 tétel). A II. sz. összehasonlító vizsgálatban az EJE hányadosát és a túlvállalás skáláját is országok szerinti kvartilesekre bontottuk. Munkahelyi kontroll A munkahelyi kontrollt a következő kérdéssel mértük: Tudja befolyásolni, ami a munkacsoportjában történik?. A válaszadás egy négyfokú Likert skálán történt. A munkahelyi kontroll kategorikus változóként szerepelt a vizsgálatban. 7
8 Munkahelyi bizonytalanság A munkahelyi bizonytalanság mérésére a következő kérdés szolgált Aggódik-e, hogy elveszítheti munkahelyét?. A vizsgálati személyek a következő variánsok közül választották ki, mennyire jellemzi őket az állítás: 1 egyáltalán nem, 2 keveset, 3 közepesen, 4- nagy mértékben aggódik. A munkahelyi bizonytalanság kategorikus változóként szerepelt a vizsgálatban. Munkatársi társas támogatottság Elemzésünkben a munkatársi társas támogatottság mérésére a következő item szolgál: Nehéz élethelyzetben mennyire számíthat az alábbiak segítségére: munkatárs. A válaszadási lehetőségek a következőek voltak: 1 egyáltalán nem, 2 keveset, 3 átlagosan, 4 nagyon. A munkatársi társas támogatás kategorikus változóként szerepelt a vizsgálatban. Egészségi állapot önbecslése (I. és II. Vizsgálat) Az általános egészségi állapotra vonatkozóan a következő kérdést tettük fel: Összességében hogyan minősíti saját egészségi állapotát?. A Whitehall II és a HAPPIE vizsgálatokban szereplő kérdés feltevése kissé eltért a következők szerint: Az elmúlt 12 hónapban, hogyan minősítené egészségi állapotát?. A válaszokat mindegyik mintában egy irányba kódoltuk át 1-től 5-ig a kiválótól a nagyon rossz egészségi állapotig terjedően. A skálát dichotomizáltuk mindkét vizsgálatban, az elemzés során a rossznak, illetve nagyon rossznak értékelt egészségi állapotot tekintettük rossz egészségi állapotnak. Beck Depresszió Kérdőív rövidített változata (I. Vizsgálat) A depresszió tüneteit és súlyosságát a rövidített, 9 tételes Beck depresszió kérdőívvel mértük fel. A magyar változata a kérdőívnek klinikai és átlag populáción is validált (Rózsa és mtsai 2001, Kopp és mtsai 1995). A 9 tételes magyar változat pontszáma a teljes skála pontszámával ekvivalens értékké lehet átalakítani. Ez alapján a közepes, illetve súlyos depressziót jelző tünetek munkahelyi háttértényezőit vizsgáltuk. WHO Jóllét Skála (I. Vizsgálat) Felmérésünkben a pozitív hangulati állapotot a WHO Általános Jóllét Skála (Susánszky és mtsai 2006, Bech és mtsai 1996) öt állításával mértük. A válaszlehetőségek 0-tól 3-ig terjedtek. A skála folyamatos változóként szerepel elemzéseinkben. 8
9 Általános boldogság (I. Vizsgálat) Egy kérdés közvetlenül rákérdezett a boldogság mértékére. A válaszokat egy tízfokú skálán lehetett megadni, melyek két végpontja volt meghatározva a következők szerint: Egészében véve mennyire tartja boldognak saját magát? 1 = teljesen boldogtalan, 10 = teljesen boldog. A skála folyamatos változóként szerepel elemzéseinkben. Szomatikus tünetlista (Patient Health Questionnaire, PHQ) (I. Vizsgálat) A PHQ szomatikus tünetlista 14 szomatikus tünetet tartalmaz. A PHQ olyan tünetekre kérdez rá, mint például a gyomorfájás, fejfájás, mellkasi fájdalom, izületi fájdalmak, fáradtság, alvással kapcsolatos problémák stb. (Kroenke 2002; Cserháti és Stauder 2008). A kérdőív az elmúlt egy hónapban előforduló tünetekre vonatkozik, az egyes tüneteket súlyosságuk alapján három értékhez rendeltük: 0-tól ( nem fordult elő, illetve egyáltalán nem zavart ), 2-ig ( nagyon zavart ) terjedően. Elemzésünkben a súlyos szomatikus tünetek jelenlétét a szomatikus tünetek közepes, illetve magas kategóriája alapján határoztuk meg, 10 feletti pontszám esetén. Dohányzás (I. Vizsgálat) A dohányzást a dohányzási státusz és a dohányzás intenzitásának felmérésével vizsgáltuk. A dohányzói státuszt a Jelenleg is dohányzik? kérdéssel mértük fel. A dohányzás intenzitásának felmérésére a naponta elszívott cigaretták számára a Átlagban hány szál cigarettát szív el naponta kérdés formájában kérdeztünk rá. Mindkét kérdést kategorikus változóként használtuk a vizsgálatban. Alkoholhasználat Zavarainak Szűrőtesztje (Alcohol Use Disorders Identification Test, AUDIT) (I. Vizsgálat) Az alkoholfogyasztással kapcsolatos zavarok, problémák meghatározására az AUDIT (Picinelli és mtsai 2000) kérdőív 8 tételét használtuk. A magas pontszámok a problémák súlyosságának fokozódását mutatják. A változót dichotomizáltuk és a mintát kockázatos alkoholfogyasztókra, illetve nem kockázatos, vagy nem alkoholfogyasztókra bontottuk. BMI (Body Mass Index- Testtömeg Index) (I. Vizsgálat) A HEP 2006 kérdőívben magasságra, illetve testsúlyra vonatkozó kérdések szerepeltek, amelyből a BMI kiszámításának képlete alapján állapítottuk meg a személyek BMI-jét. A BMI-t folyamatos változóként használtuk a vizsgálatunkban. 9
10 3.4. Statisztikai módszer Mindkét vizsgálatban SPSS 13-as statisztikai csomag segítségével végeztük az elemzéseket. A két keresztmetszeti felmérésben Kruskal-Wallis tesztet, ANOVA-t, Khi négyzet tesztet alkalmaztunk a skálák eloszlása szerint a munkahelyi stressz és az egészségi állapot mutatók eltéréseinek vizsgálatára a különböző társadalmi csoportokban. A munkahelyi stressz tényezői és az egészségi állapot, illetve jóllét mutatói közötti összefüggések kimutatását logisztikus regressziós eljárással, ordinális regresszió, illetve többváltozós lineáris regressziós eljárással végeztük. Az eredményeket kontrolláltuk nem, kor, iskolai végzettség és foglalkozási csoport szerint. 4. Eredmények 4.1. I. Vizsgálat: Munkahelyi stressz és egészség vizsgálata magyar munkavállalók körében Általános jellemzői a magyar munkavállalók mintájának testi és lelki egészség és munkahelyi stressz vonatkozásában Az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők nagyobb arányban számoltak be rosszabb önbecsült egészségi állapotról (8 általános: 9,7% vs. felsőfokú végzettség: 1,7%), depresszióról (8 általános: 13,8% vs. felsőfokú végzettség: 4,3%), illetve kedvezőtlenebb egészségviselkedési szokásokról (pl. dohányzói státusz: 8 általános: 46,5% vs. felsőfokú végzettség: 18,3%). Az 50 év feletti korosztály szintén kedvezőtlenebb egészségre és jóllétre vonatkozó mutatókkal rendelkeznek a fiatalabb korcsoportokhoz képest. A férfiakat nagyobb arányban és károsabb egészségmagatartásra utaló mutatók jellemzik (pl. dohányzói státusz: férfiak: 42,1% vs. nők: 30,4%), míg a női aktív munkavállalók számoltak be több és zavaróbb testi tünetek jelenlétéről (férfiak: 4,3% vs. nők: 10,6%). Munkajellege szerint a segédmunkások körében magasabb arányú a zavaró testi tünetek jelenléte (15,4%) és az egészségi állapotukat is ők tartják a legnagyobb arányban rossznak (12%) a többi kategóriához képest. Nők a munka világára vonatkozó kedvezőtlenebb pszichoszociális jellemzőkről számoltak be: náluk magasabb arányú az EJE hányados 1 feletti értéke (férfiak: 20% vs. nők: 16,5%), a túlvállaló magatartás magasabb (férfiak: átlag=13,07, sd=3,71 vs. nők: átlag=13,55 sd=3,7), az alacsony munkahelyi kontroll (férfiak: 22,1% vs. nők: 26,6%) és a munkahelyi 10
11 bizonytalanság is (férfiak: 11,8% vs. nők: 15%). Kor szerint az 50 év feletti korosztályban a számoltak be a legkedvezőtlenebb munkahelyi körülményekről, náluk magasabb az EJE (35 év alatt: 15,5% vs 50 év felett: 21,3%), jellemzőbb körükben a túlvállaló magatartás (35 év alatt: átlag=12,76, sd=3,51 vs. 50 év felett: átlag=13,85, sd=3,9), magasabb arányban van jelen a munkahelyi bizonytalanság (35 év alatt: 9,8% vs. 50 év felett: 16,5%), az alacsony munkahelyi kontroll (35 év alatt: 22,3% vs. 50 év felett: 28,6%), és munkatársi támogatás hiánya (35 év alatt: 6,6% vs. 50 év felett: 13,4%). Az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében magasabb arányban voltak jelen a vizsgált kedvezőtlen munkahelyi stressz tényezők, kivéve a túlvállaló magatartás, amely a felsőfokú végzettségűeknél volt magasabb (8 általános: átlag=12,71, sd=3,43, felsőfokú végzettség: átlag=14,51, sd=3,5). Munkajellege szerinti felosztásban nem volt jelentős különbség EJE terén, a túlvállalás a vezetők körében volt a legmagasabb, míg az alacsony kontroll, a munkahelyi bizonytalanság és az alacsony munkatársi támogatás a segédmunkások körében. Az EJE modellre vonatkozó hipotézisek vizsgálati eredményei a hazai munkavállalók körében Magyar munkavállalók körében az EJE hányadosa alapján mutatott munkahelyi stressz prediktorának (p<0,05) bizonyult a depressziónak (OR=3,15), az alacsonyabb szubjektív jóllétnek (standard beta=-0,187), az alacsonyabb általános boldogságnak (standard beta=- 0,123), a súlyos szomatikus tünetek jelenlétének (OR=3,04), a rosszabb önbecsült egészségi állapotnak (OR=2,08) és a kockázatos alkoholfogyasztásnak (OR=1,89). Nem mutatott összefüggést a dohányzással és a BMI-vel. A magas túlvállalás előrejelzője (p<0,05) volt hazai aktív dolgozók körében a depressziónak (OR=3,15), az alacsonyabb szubjektív jóllétnek (standard beta=-0,181), az alacsonyabb általános boldogságnak ( standard beta=-0,012), a szomatikus tünetek jelenlétének (OR=2,9), a rosszabb önbecsült egészségi állapotnak (OR=3,21) és a magasabb BMI-nek (standard beta=0,047). A dohányzói státusszal férfiak esetében mutatott fordított irányú összefüggést, vagyis a magas túlvállalás védőtényezőnek bizonyult (OR=0,73). Míg nők esetében a kockázatos alkoholfogyasztásnak tendencia szintjén volt előrejelzője (OR=1,71; p<0,1). 11
12 Interakciós hipotézis: az erőfeszítés-jutalom egyensúlytalanság és a túlvállalás interakciójának vizsgálata Az EJE és a túlvállalásra vonatkozó interakciós hipotézis vizsgálatakor csak a depresszió tüneteinek esetében volt szignifikáns interakciós hatás (p<0,05). Az együttes jelenlétük a közepes-, és magas depresszió esélyét közel hatszorosára növelte (OR=6,2 vs.1,93; p<0,01). A többi egészséggel összefüggésbe hozható mutató esetében nem találtunk interakciós hatást. Egyéb pszichoszociális tényezőkre vonatkozó hipotézis vizsgálatának eredményei a hazai munkavállalók körében A munkatársi támogatás a depressziónak (OR=2,1), az alacsonyabb általános boldogságnak (standard beta=-0,054), a rosszabb önbecsült egészségi állapotnak (OR=2,89) és a kockázatos alkoholfogyasztásnak volt előrejelzője (OR=1,77) (p<0,05). Marginális szignifikanciával (p=0,051) előrejelzője volt a dohányzás intenzitásának (OR=1,55). Nem mutatott összefüggést a szomatikus tünetek jelenlétével, az általános jólléttel, a dohányzói státusszal és a testsúllyal. A munkahelyi bizonytalanság a depressziónak (OR=2,62), az alacsonyabb általános boldogságnak (standard beta=-0,127), a rosszabb önbecsült egészségi állapotnak (OR=2,36), szomatikus tünetek megjelenésének (OR=3,57) és a magasabb BMI-nek (standard beta=0,084) volt előrejelzője (p<0,05). Tendencia szintjén a kockázatos alkoholfogyasztással mutatott pozitív kapcsolatot (OR=1,77; p<0,1). Nem mutatott összefüggést a dohányzással. Az alacsony munkahelyi kontroll szignifikánsan férfiak esetében a magasabb általános jóllétet jelezte előre (standard beta= 0,097; p<0,05). A vizsgált többi mutatóval nem mutatott összefüggést, vagy csak tendencia szintjén volt kimutatható kapcsolat. Tendencia szintjén (p<0,1) előrejelezte a jobb egészségi állapotot, a dohányzói státuszt, nőknél a depresszió megjelenésének és náluk csökkentette a kockázatos alkoholfogyasztás megjelenésének esélyét is. A szomatikus tünetekkel, az általános boldogsággal és a testsúllyal nem mutatott összefüggést. 12
13 4.2. II. Vizsgálat: Munkahelyi stressz és önbecsült egészségi állapot összefüggésének nemzetközi összehasonlító vizsgálata: Kelet-közép- és Nyugat-Európa országai között A vizsgált minták főbb jellemzői A II. sz. vizsgálati minta kor szerint 35 és 65 év közötti munkavállalók adatait tartalmazza. Az aktívan dolgozó 50 év felettieknek szignifikánsan rosszabb az egészségi állapotuk, mint a fiatalabb munkavállalóknak Oroszországban (14.2% vs. 11,5%), Lengyelországban (7,5% vs. 4%) és Magyarországon (9% vs. 3,9%). Mindegyik országban fordított összefüggés mutatkozott a rosszabb egészségi állapot és a végzettség között. A legalacsonyabb előfordulása a rossz egészségi állapotnak a vezetői beosztásban lévőknél volt, kivéve Oroszországban, ahol a magánvállalkozók körében volt a legalacsonyabb a rossz egészségi állapot. Szignifikáns különbségek mutatkoztak az országok között az önbecsült egészségi állapot és a munkahelyi stressz skálái tekintetében (p<0.001). A legalacsonyabb értéke az önbecsült egészség skálának amely a jobb egészségi állapotot mutatja - az Egyesült Királyságbeli mintában volt megtalálható (átlag=2,03, sd=0,82). A legmagasabb amely a rosszabb egészségi állapot jelzője - Oroszországban volt (2,99, sd=0,54). Az 1-nél nagyobb EJE hányados (amely magasabb erőfeszítést feltételez a munkában, mint jutalmat) a magyarországi munkavállalók körében volt a legnagyobb előfordulási arányban (19%), míg a legalacsonyabb Oroszországban és az Egyesült Királyságban volt (3,1% és 3,2%). A túlvállalás skálája a cseh dolgozók körében mutatta a legmagasabb értéket (átlag=12,1, sd=2,5), míg a legalacsonyabb Oroszországban volt (átlag=10,22, sd=3,52). EJE modell és az önbecsült egészségi állapot összefüggései a hat vizsgált országban Az EJE-re és a túlvállalásra vonatkozó többváltozós logisztikus regresszióból származó esélyhányadosokat, nemre, életkorra, végzettségre és foglalkozási csoportra kontrollálva a 21. táblázat mutatja. A legmagasabb kvartilis jelzi (EJE 4, OC 4) a magas munkahelyi stresszt. Mindkét munkahelyi stressz tényező esetében a rosszabb egészségi állapotra vonatkozóan szignifikáns lineáris trendet mutattak az esélyhányadosok azoknál a munkavállalóknál, akik magasabb EJE-vel, illetve túlvállalással voltak jellemezhetőek (p<0,05). Az EJE felső negyedére vonatkozó, korra, nemre, iskolai végzettségre, foglalkozási csoportokra kontrollált rossz egészségi állapotra vonatkozó esélyhányadosok a következőképpen alakultak: 3,8 (95% CI 1,9-7,7) Magyarországon, 3,6 (95% CI 2,3-5,7) Csehországban, 2,5 (95% CI 1,5-4,1) az Egyesült Királyságban, 2,3 (95% CI 1,6-3,5) 13
14 Németországban, 1,5 (95% CI 1-2,1) Lengyelországban és 1,4 (95% CI 1,1-1,8) Oroszországban. Akiket magas túlvállalás jellemzett a hat országban azoknál a következőképpen alakultak a rossz egészségi állapotra vonatkozó esélyhányadosok: 2,38 (95% CI 1,16-4,86) Magyarországon, 2,93 (95% CI 2-4,28) Csehországban, 2,84 (95% CI 1,63-4,94) az Egyesült Királyságban, 2,34 (95% CI 1,57-3,5) Németországban, 1,37 (95% CI 0,94-2,01) Lengyelországban és 1,75 (95% CI 1,35-2,26) Oroszországban. EJE modell és az önbecsült egészségi állapot összefüggéseinek összehasonlítása Kelet-Közép- Európa és Nyugat-Európa országaiban Az EJE-nek szignifikánsan kisebb volt az egészségi állapotra gyakorolt hatása Oroszországban és Lengyelországban, a vizsgálatban résztvevő többi országhoz képest (p<0,05). Azoknak a cseh és a magyar munkavállalóknak, akik a munkahelyi stressz legmagasabb negyedébe tartoznak több mint háromszor nagyobb az esélyük arra, hogy rossz egészségi állapotuk legyen, mint akik legkevésbé vannak kitéve erőfeszítés-jutalom egyensúlytalanságnak. Oroszországban és Lengyelországban ugyanezek az esélyhányadosok nem érték el a 1,5-et (OR= 1,39 és 1,48). A túlvállalás - hasonlóképpen az EJE hatásához - kisebb hatású prediktorának bizonyult a rossz egészségi állapotnak az orosz, illetve a lengyel munkavállalók esetében, Akiket magas túlvállalás jellemzett, azoknál a munkavállalóknál szignifikánsan magasabbak voltak az esélyhányadosok a rossz egészségi állapotra vonatkozóan Magyarországon, Csehországban, az Egyesült Királyságban és Németországban is a lengyel és az orosz munkavállalókhoz képest (p<0,05). Interakciós hipotézis vizsgálata a hat ország mintáiban Teszteltük az EJE modell harmadik feltételezését, az interakciós hipotézist országonként, illetve az egész mintában is. Az interakciós hipotézis szerint az erőfeszítés-jutalom egyensúlytalanság egészségi állapotra gyakorolt kockázatát a magas túlvállalás párhuzamos jelenléte tovább fokozza. Azonban nem találtunk az országokra lebontott és az egész hat országra vonatkozó munkavállalói mintában sem szignifikáns és konzisztens interakciókat a két változóra vonatkozóan. 14
15 5. Következtetések A fizikai és kémiai foglalkozási veszélyek mellett a munkához köthető pszichoszociális stressz is károsan befolyásolja a munkavállalók egészségét. Arra vonatkozó bizonyítékok, hogy a munkából származó pszichoszociális stressz kockázati tényezője az egészségromlásnak főként a nyugati társadalmakból származnak, de arról keveset tudunk, hogy a munkahelyi stressz hogyan hat közép-kelet-európai, posztkommunista országok munkavállalóira. Értekezésemben két empirikus vizsgálat eredményeit ismertetem, amely négy nagykiterjedésű epidemiológiai felmérésnek hat közép-kelet-, és nyugat-európai országból származó aktív munkavállalói mintájából származik (N=18 494). A HEP 2006 magyar munkavállalók mintáján végzett vizsgálat igazolta, hogy az Erőfeszítés-jutalom egyensúlytalanság (EJE) modell keretein belül vizsgált munkahelyi stressz előrejelzője a hazai munkavállalók egészségének és jóllétének. A modell összetevői, az EJE és a túlvállaló magatartás meghatározója a depressziónak, a szubjektív jóllétnek, az általános boldogságnak, a szomatikus tünetek zavaró jelenlétének, az önbecsült egészségi állapotnak, a kockázatos alkoholfogyasztásnak és a BMI-nek. A magyar munkavállalók körében kapott eredmények az egyéb pszichoszociális munkahelyi stressztényezők egészségre gyakorolt hatását is megerősítik a munkahelyi bizonytalanság és a munkatársi támogatás esetében, míg annak tisztázására, hogy a munkahelyi kontroll milyen szerepet tölt be a magyar munkavállalók egészségségének alakulásában további vizsgálatok szükségesek. A második, nemzetközi összehasonlító vizsgálat bizonyította, hogy jelentős meghatározója mind kelet-közép-, mind nyugat-európai munkavállalók önbecsült egészségi állapotának az EJE és a túlvállaló magatartásforma. Tudomásunk szerint ez az összehasonlító vizsgálat egyedülálló, abból a szempontból, hogy mind a hat tanulmányozott országban azonos vizsgálati elrendezésben, elméleti modellre alapuló, azonos munkahelyi stressz mérőeszközt felhasználva mutattuk ki az önbecsült egészségi állapottal való összefüggését a munkahelyi pszichoszociális stressznek. Ezek az eredmények is alátámasztják annak fontosságát, hogy európai szinten kell a munkahelyi körülményeket javítani validált módszerek segítségével. Vizsgáltuk azt a hipotézist is, miszerint a magas EJE-nek a hatását az egészségre a túlvállalás szintje befolyásolja (interakciós hipotézis). Az I. sz. vizsgálatban hazai munkavállalók körében csupán depresszió esetében, míg a II. sz. tanulmányban nem volt interakciós hatása az erőfeszítés-jutalom egyensúlytalanságnak és a túlvállalásnak az egészségi állapotra az országokra lebontott és az egész hat országra vonatkozó munkavállalói mintában sem. Ezek az eredmények az interakciós hipotézis érvényességének felülvizsgálatát 15
16 sürgetik, mivel ezek az eredmények a független hatását támasztják alá az EJE modell összetevőinek az egészség változóinak többségénél (Van Vegchel és mtsai 2005, Preckel és mtsai 2007). Azt a hipotézisünket el kellett vetni, miszerint a posztkommunista országokban magasabb egészségügyi kockázattal jár a munkahelyi stressz. A hatás Oroszországban és Lengyelországban jelentősnek, de gyengébbnek bizonyult a többi négy országéhoz képest (Magyarország, Csehország, Németország, Egyesült Királyság). Azt nem állíthatjuk, hogy a munkahelyi stressz nagyobb kockázatot jelent az egészségi állapotra a volt kommunista országokban, mint Nyugat-Európában, viszont Magyarországon és Csehországban kifejezetten magas volt mind az EJE és a túlvállalás mértéke, mind az egészségre gyakorolt hatásuk. A hazánkban hatályban lévő törvényi szabályozás (Munkavédelmi törvény 44. paragrafusa) a pszichoszociális kockázatok, így a munkahelyi stressz felmérésre és annak csökkentésére kötelezi a munkavállalókat. Ennek mérésére még nincsenek elfogadott egységes módszerek, mérőeszközök a hazai gyakorlatban. Az erőfeszítés-jutalom egyensúlytalanság modellje, amelyet országos hazai, illetve nemzetközi mintán is teszteltünk gyakorlati jelentőséggel bír: az EJE elméleti modell és az erre alapuló EJE kérdőív hozzájárul ahhoz, hogy megfoghatóvá, mérhetővé tegye a munkahelyi környezet azon pszichoszociális tényezőit, melyek befolyásolják a munkavállalók egészségét. Az EJE kérdőív alkalmas eszköze lehet a kockázatértékelésnek, illetve ezeknek a kockázatoknak a csökkentését célzó intervenciós programok megtervezésének, illetve az intervenciók hatékonyság vizsgálatának is mind nyugat-, mind közép-kelet-európai régiókban. 16
17 Saját publikációk jegyzéke 1. Salavecz Gy., T Chandola, H Pikhart, N Dragano, J Siegrist, K-H Jöckel, R Erbel, A Pajak, Malyutina, R Kubinova, M Marmot, M Bobak, M Kopp. (2010): Work stress and health in Western European and post-communist countries: an East West comparison study. J Epidemiol Community Health. Jan;64(1): IF: László KD, Pikhart H, Kopp MS, Bobak M, Pajak A, Malyutina S, Salavecz Gy, Marmot M. (2010): Job insecurity and health: A study of 16 European countries. Soc Sci Med Mar;70(6): IF: Kopp MS., Konkolÿ Thege B., Balog P., Stauder A., Salavecz Gy., Rózsa S., Purebl Gy., Ádám Sz. (2010): Measures of stress in epidemiological research. J Psychosom Res. Aug;69(2): IF: Ádám Sz., Salavecz Gy. (2010): A stressz elméleti háttere és mérése: a Selye János Lelki Egészség Program tesztbattériájának bemutatása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11 (1) Kopp M, Balog P, Konkoly Thege B, Salavecz Gy, Stauder A, Csóka Sz, Bódizs R. (2009): A lelki egészség epidemiológiai, pszichofiziológiai vizsgálata és a lelki egészségmegőrzés lehetőségei. Népegészségügy 87(2): Salavecz, Gy (2008): Munkahelyi Stressz és Egészség in: Kopp Mária szerk: Magyar Lelkiállapot Semmelweis Kiadó. Old: László, K., Győrffy, Zs., Salavecz, Gy., Ádám, Sz: Kopp, M. (2007): Munkahelyi Stressztényezők és a fájdalmas menstruáció. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 8/ Könyvfejezet formájában: László, K., Győrffy, Zs., Salavecz, Gy., Ádám, Sz: (2008): Munkahelyi Stressztényezők és a fájdalmas menstruáció. in: Kopp Mária szerk: Magyar Lelkiállapot old. Semmelweis Kiadó, Budapest. Old:
18 8. Salavecz, Gy., Neculai, K, Rózsa S., Kopp M. (2006): Az Erőfeszítés- Jutalom Egyensúlytalanság Kérdőív magyar változatának megbízhatósága és érvényessége Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 7/ Salavecz, Gy., Neculai, K., (2006): Pedagógusok mentális egészsége - munkahelyi stressz és megküzdés függvényében. Pedagógusképzés. 4. évf sz Salavecz, Gy., Neculai, K., Jakab, E. (2006): Munkahelyi stressz és énhatékonyság szerepe pedagógusok mentális egészségének alakulásában. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 7/ Neculai, K., Salavecz, Gy., Stauder, A., Kopp, M. (2006): Munkahelyi tényezők és pszichés jól-lét az oktatás és kultúra területén dolgozó nők körében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 7/
Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.
Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Dr. Salavecz Gyöngyvér Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, pszichológus, közgazdász Leggyakoribb
Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében
Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok
A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János
A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra Doktori tézisek Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Prof. Kopp Mária, egy. tanár, DSc Hivatalos
Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben
Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András
A nyelvtanári kiégés kockázatának empirikus vizsgálata. Thékes István, adjunktus Gál Ferenc Főiskola
A nyelvtanári kiégés kockázatának empirikus vizsgálata Thékes István, adjunktus Gál Ferenc Főiskola Általános gondolatok a kiégésről A munkában való kifáradás, a naponta kapott újabb és újabb feladatok
A depresszió és a mindfulness kapcsolata
A depresszió és a mindfulness kapcsolata A mindfulness fogalmának tisztázása, kérdőíves alkalmazása a depresszió vizsgálatában Altbäcker Anna Szakdolgozatvédés, 2010 ELTE PPK Pszichológia szak Témavezető:
MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK
MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK Németh Ágnes 1, Költő András 1, Örkényi Ágota 1, Zsiros Emese 1, Halmai Réka 2, Zakariás Ildikó 1 1 Országos Gyermekegészségügyi
Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK
Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:
Egy lépés az egészségünkért Csongrád megye komplex egészségfejlesztési programja. KUTATÁSI JELENTÉS Lelki Egészség Felmérés Középiskolai populáción
Egy lépés az egészségünkért Csongrád megye komplex egészségfejlesztési programja KUTATÁSI JELENTÉS Lelki Egészség Felmérés Középiskolai populáción Szeged, 2015. Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési
Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében
Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Doktori értekezés Tandari-Kovács Mariann Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hegedűs Katalin
A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15
A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző
A jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében
MPT Nyíregyháza 2008 A jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében A szociális önértékelés specifikus szerepe hátrányos helyzetű csoportokban Örkényi Ágota, Zakariás Ildikó, Kökönyei Gyöngyi, Várnai
A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel
A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának
Tisztelt Selmeci József Csongor!
Selmeci József Csongornak A Magyar Jóga Társaság elnökének Tisztelt Selmeci József Csongor! E levélhez csatoltan küldjük a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Jóga Társaság szervezésében 2013/14-ben
Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.
Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság
Stressz-M kérdőív leírás
Stressz-M kérdőív leírás www.healthy-workplaces.eu www.stressz-m.hu A kérdőív kialakításának a főbb szempontjai: Cél: Egy olyan pszichoszociális kockázatok felmérésére használható eszköz elkészítése, mely
A férfiak és nők egészségesélyei az életmód tükrében
DOI: 10.18427/iri-2018-0020 A férfiak és nők egészségesélyei az életmód tükrében Dinnyés Katalin Julianna Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar dinnyes.kato@gmail.com Az egészség nem
ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN
ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN WÉBER VALÉRIA Vezető asszisztens Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit kft. Psoriasis vulgaris Öröklött hajlamon
A perikoncepcionális folsav szupplementációt befolyásoló tényezők vizsgálata
DEMIN XIII. MINŐSÉG AZ IRÁNYÍTÁSBAN, MINŐSÉG A GYAKORLATBAN A perikoncepcionális folsav szupplementációt befolyásoló tényezők vizsgálata Vincze Ferenc 1, Bödecs Tamás 2, Földvári Anett 1, Palsák Nóra 1,
MUNKAKÉPESSÉGI INDEX FELMÉRÉS A HAZAI KUTATÁS EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése MUNKAKÉPESSÉGI INDEX FELMÉRÉS A HAZAI KUTATÁS EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA Előadó: dr. Kudász Ferenc
Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség
Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi
11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot
11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata
Pszicho-szociális tényezők szerepe a koraterhességi várandósok egészségképére és életmódjára
Pszicho-szociális tényezők szerepe a koraterhességi várandósok egészségképére és életmódjára Dr. Bödecs Tamás Pécsi Tudomány Egyetem ETK Szombathelyi Képzési Központ Szeged, 2010.06.10. Előzmények Alacsony
1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó
Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi
Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN
Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN (Babbie) 1. Konceptualizáció 2. Operacionalizálás 3. Mérés 4. Adatfeldolgozás 5. Elemzés 6. Felhasználás KUTATÁS LÉPÉSEI 1. Konceptualizáció 2. Operacionalizálás
Pszichometria Szemináriumi dolgozat
Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának
Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei
Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi
1. AZ EGÉSZSÉG. 1.1. Az egészség fogalma
Bukta Tünde buktus@t-email.hu LOGISZTIKAI BÁZISON MEGVALÓSÍTOTT MUNKAHELYI EGÉSZSÉGMAGATARTÁSFEJLESZTŐ PROGRAM ÉS KUTATÁSI PROGRAM TAPASZTALATAI I. RÉSZ Absztrakt A NATO katonai logisztika definíció szerint
Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák
Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan
A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.
A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:
ÉLETCÉLOK ÉS LELKI EGÉSZSÉG A MAGYAR TÁRSADALOMBAN. Doktori értekezés tézisei. Martos Tamás
ÉLETCÉLOK ÉS LELKI EGÉSZSÉG A MAGYAR TÁRSADALOMBAN Doktori értekezés tézisei Martos Tamás Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Hivatalos bírálók: Kopp Mária, DSc, egyetemi
MUNKAKÉPESSÉGI INDEX FELMÉRÉS ZÁRÓKONFERENCIA
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése MUNKAKÉPESSÉGI INDEX FELMÉRÉS ZÁRÓKONFERENCIA Magyarország 45 év feletti munkavállalóinak munkaképessége
Az obstruktív alvási apnoe és a horkolás epidemiológiája és klinikai jelentősége a családorvosi gyakorlatban. Doktori tézisek. Dr.
Az obstruktív alvási apnoe és a horkolás epidemiológiája és klinikai jelentősége a családorvosi gyakorlatban Doktori tézisek Dr. Torzsa Péter Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola
Családok, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jóllét kapcsolata városi felnõtt fiatalok körében
BUSA CSILLA KESZTYÜS MÁRK FÜZESI ZSUZSANNA TISTYÁN LÁSZLÓ Családok, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jóllét kapcsolata városi felnõtt fiatalok körében Bevezetés A fiatal felnõttek egészségmagatartása
Alba Radar. 26. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu
Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében
Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében Busa Csilla*, Tistyán László*, Kesztyüs Márk*, Füzesi Zsuzsanna** *Fact Alkalmazott Társadalomtudományi
MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK
MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská
Centura Szövegértés Teszt
Centura Szövegértés Teszt Megbízhatósági vizsgálata Tesztfejlesztők: Megbízhatósági vizsgálatot végezte: Copyright tulajdonos: Bóka Ferenc, Németh Bernadett, Selmeci Gábor Bodor Andrea Centura Kft. Dátum:
Iskolázottság és szubjektív jóllét
Iskolázottság és szubjektív jóllét Budapest, 2017. július Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja,
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
A HAZAI ÖNKÉNTES TÁRSULÁSOK TAGSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV. Susánszky Éva Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet
A HAZAI ÖNKÉNTES TÁRSULÁSOK TAGSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA EGY ORSZÁGOS REPREZENTATÍV FELMÉRÉS ALAPJÁN Susánszky Éva Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Felmérések Hungarostudy 2002, 2006 A
Cséplő Máté PTE Egészségtudományi Doktori Iskola, hallgató
Cséplő Máté PTE Egészségtudományi Doktori Iskola, hallgató Budapesti Rendőr Főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztály rendőri állományának egészségi állapota és egészségmagatartása 2012-2014 követéses
Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében
Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Túlsúly népbetegség Felnőttkori fizikai aktivitás szerepe Sport fontossága Életmódváltozás
AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK
AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp
Témavezető: Dr. Sándor János. Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Megelőző Orvostani Intézet Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék
TÁMOP-4.2.2.-A-11/1/KONV-2012-0031 1 Népegészségügyi ellenőr szak IV. évfolyam, 2 Népegészségügyi ellenőr III. évfolyam Témavezető: Dr. Sándor János Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Megelőző Orvostani
Dr. Nagy Zita Barbara igazgatóhelyettes KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért november 15.
Dr. Nagy Zita Barbara igazgatóhelyettes KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért 2018. november 15. PÉNZ a boldogság bitorlója? A jövedelemegyenlőtlenség természetes határa A boldog ember gondolata a
Miskolc három városrészének kriminálgeográfiai vizsgálata a magyarországi és az Európai Uniós folyamatok aspektusából
Társadalomföldrajzi kihívások a XXI. század Kelet-Közép Európájában Nemzetközi Földrajzi Konferencia Beregszász (Kárpátalja, Ukrajna), 2012. március 29 30. Siskáné Dr. Szilasi Beáta Piskóti Zsuzsa egyetemi
Az anómia elterjedtsége és a normaszegés elfogadottsága három visegrádi országban: Magyarország, Csehország és Lengyelország
Közép-európai közvélemény: Az anómia elterjedtsége és a normaszegés elfogadottsága három visegrádi országban: Magyarország, Csehország és Lengyelország Kelet-közép-európai összehasonlítás A Central European
A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke
A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke dr. Nagy Attila, Csenteri Orsolya, Szabó Edit, Ungvári Tímea, dr. Sándor János DE OEC Népegészségügyi Kar DEBRECENI
Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában
Medve-Bálint Gergő és Boda Zsolt: Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában ESS konferencia 2016. november 17. Az intézményi bizalom mintázatai K-Európában 1) Alacsonyabb szint, de nagyobb
Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!
BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22
ISKOLÁSKORÚ GYEREKEK TÁPLÁLKOZÁSÁNAK NÉHÁNY JELLEMZŐJE, ÉS EZEK KAPCSOLATA A CSALÁDI HÁTTÉRREL
ISKOLÁSKORÚ GYEREKEK TÁPLÁLKOZÁSÁNAK NÉHÁNY JELLEMZŐJE, ÉS EZEK KAPCSOLATA A CSALÁDI HÁTTÉRREL Koszonits Rita 1, Örkényi Ágota 2 1 MDOSZ, 2 OGYEI Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének VIII. Szakmai
Társadalmi nem gender és egészségmagatartás. Dr. Csörsz Ilona
Társadalmi nem gender és egészségmagatartás Dr. Csörsz Ilona Gender és egészségmagatartás Az orvosi és magatartástudományi szakirodalom a férfiak és nők egészséggel, betegséggel halálozással kapcsolatos
0,94 0,96 0,95 0,01-0,01 0,00 rendelkezők aránya A 25 - X éves népességből felsőfokú végzettségűek 0,95 0,95 0,94 0,00-0,01-0,01
dr. Vécsei Pál Módszertani leírás a településsoros választási adatbázisokhoz illesztett a települések társadalmi státuszát és társadalmi dinamikáját kifejezni hivatott tipológiákhoz A tipológiák "A társadalom
EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK
Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Prof. Dr. Németh Erzsébet Mit jelent a pénzügyi a) Nemzetközi kutatások: banki termékek ismertsége,
Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere
Nők és férfiak egészségi állapota Magyarországon
Kopp Mária Skrabski Árpád: Nők és férfiak egészségi állapota Magyarországon Nők és férfiak egészségi állapota Magyarországon Kopp Mária Skrabski Árpád 1. Bevezetés A felnőtt népesség egészségi állapotának
Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Szociológia és Szociális Munka Kar. Egészségpszichológia és közegészségtan dr.
Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Szociológia és Szociális Munka Kar Egészségpszichológia és közegészségtan dr. Dégi László Csaba A tantárgy leírása Tartalmi leírás Az előadás megismerteti a szociális
Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
Átalakul a társadalom, t. módosulnak nyezők. Bakai Judit. Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet
Átalakul a társadalom, t módosulnak m a kockázati tényezt nyezők Bakai Judit Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet dr. Bucsányi Gyula Az elkényeztetett nyeztetett, agyonevett, önfegyelem nélkülili nép rövidéletű.
Olvasószerkesztõ: László Klára. Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, 2008, ISBN e-book
A kötet megjelenését támogatta: MTA Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottsága, MTA Pszichológiai Bizottsága Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Nõk-férfiak Esélyegyenlõségi Bizottsága OTKA Társadalomtudományi
Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban
Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
Kerékpárhasználati adatok
Kerékpárhasználati adatok Tartalom 1. Mit kellene mérni? 2. Mit mérünk mi? 3. Eredmények 4. Más mérések 5. Hogyan tovább? 1. Mit kellene mérni? a közlekedési módok arányát az infrastruktúra építés hatását
A kiégés szindróma vizsgálata a Szegedi Tudományegyetem Sürgősségi Betegellátó Osztály dolgozóinak körében 2017
XVI. Magyar Sürgősségi Orvostani Kongresszus Siófok, 2017.11.09-11. A kiégés szindróma vizsgálata a Szegedi Tudományegyetem Sürgősségi Betegellátó Osztály dolgozóinak körében 2017 Dr. Töreki Annamária
Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak
Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás
Magyar nyelvű összefoglaló KÖZÉP- ÉS IDŐSKORÚ NŐK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA, EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA ÉS ÉLETMINŐSÉGE. Dr. Maróti-Nagy Ágnes
Magyar nyelvű összefoglaló KÖZÉP- ÉS IDŐSKORÚ NŐK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA, EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA ÉS ÉLETMINŐSÉGE Dr. Maróti-Nagy Ágnes BEVEZETÉS A fertőző betegségek visszaszorításával párhuzamosan új kihívás
Abban a farmerba nem mehetsz színházba. A (bvn) variabilitásának vizsgálata a BUSZI tesz9eladataiban
Abban a farmerba nem mehetsz színházba. A (bvn) variabilitásának vizsgálata a BUSZI tesz9eladataiban Mátyus Kinga, Bokor Julianna IV. AlkalmazoD NyelvészeG Doktorandusz Konferencia Budapest, 2010. február
Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft.
Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft. Pécs Kardiológia ????? Miért??? Lehet, hogy külön utakon járunk?! Együtt könnyebb?
A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között
A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,
EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak
EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak TANULJON EPIDEMIOLÓGIÁT! mert része a curriculumnak mert szüksége lesz rá a bármilyen tárgyú TDK munkában, szakdolgozat és rektori pályázat írásában mert szüksége lesz rá
Lakossági elégedettségmérés. Budakalász Város Önkormányzatánál
Lakossági elégedettségmérés Budakalász Város Önkormányzatánál 2017.11.14. TARTALOM A kutatás célja 3 A lakossági elégedettségmérés módszertana 4 Demográfia 5 A felmérés kérdései és a válaszlehetőségek
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,
Alba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 15. hullám Karácsonyi készülődés Székesfehérváron 2012. december 23. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely
Alba Radar. 12. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu
Kraiciné Szokoly Mária PhD
Kraiciné Szokoly Mária PhD ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet Egészségfejlesztés az ELTE PPK-n Kutatás az egészségfejlesztéssel kapcsolatos oktatói és hallgatói vélekedésekről
Alba Radar. 24. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 24. hullám Seuso-kiállítással kapcsolatos vélemények 2014. november 12. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu
A közbiztonsággal való elégedettség Közép- Kelet-Európában
Közép-európai közvélemény: A közbiztonsággal való elégedettség Közép- Kelet-Európában A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása 2002. június CEORG Central European
PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-
PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január
Új módszertan a kerékpározás mérésében
Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé
1. ECHO Innovációs Műhely Obádovics Csilla Vinogradov Szergej: tavaszi on-line felmérés
1. ECHO Innovációs Műhely Obádovics Csilla Vinogradov Szergej: 2010. tavaszi on-line felmérés Módszertan Az aktív hallgatók felmérése Vizsgálati populáció: a Szent István Egyetemen alapképzésben, mesterképzésben,
Gyakorlat 8 1xANOVA. Dr. Nyéki Lajos 2016
Gyakorlat 8 1xANOVA Dr. Nyéki Lajos 2016 A probléma leírása Azt vizsgáljuk, hogy milyen hatása van a család jövedelmének a tanulók szövegértés teszten elért tanulmányi eredményeire. A minta 59 iskola adatait
Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -
Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu
FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS
FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS STRESSZ ÉS FELTÖLTŐDÉS - ÁTTEKINTÉS 1 (2) Mérési információk: Életkor (év) 41 Nyugalmi pulzusszám 66 Testmagasság (cm) 170 Maximális pulzusszám 183 Testsúly (kg) 82 Body Mass
Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében
Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Örkényi Ágota, Aszmann Anna, Balogh Ágnes, Koszonits Rita, Kökönyei Gyöngyi, Németh Ágnes, Páll Gabriella, Várnai Dóra Országos
Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
Alba Radar. 20. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:
Babes-Bolyai Egyetem. Összefoglaló jelentés. Vállalati innovációirányítási rendszer bevezetésére irányuló képzés a versenyképes cégekért 2016/06/06
Babes-Bolyai Egyetem Összefoglaló jelentés Vállalati innovációirányítási rendszer bevezetésére irányuló képzés a versenyképes cégekért 2016/06/06 Project N : 2015-1-HU01-KA202-13551 Összefoglaló jelentés
KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó
Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta
Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság kutatás 1960-as évek: mai értelemben vett boldogság kutatások kezdete 1980-as évek: szubjektív jóllét fogalma 1990-es
A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése
A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése 2016. június 10. Készítette: Karenyukné Major Ágnes I. A telephely épületének
A mindennapos testnevelés szubjektív helyzete az észak-alföldi régió tanulóinak körében
Fintor Gábor Debreceni Egyetem, Nevelés-és Művelődéstudományi Doktori Program A mindennapos testnevelés szubjektív helyzete az észak-alföldi régió tanulóinak körében Fiatal Sporttudósok IV. Országos Konferenciája
Az idősek egészsége és egészségmagatartása
MEGÖREGEDNI MA Az idősek egészsége és egészségmagatartása Boros Julianna Központi Statisztikai Hivatal PTE Demográfia és Szociológia Doktori Iskola 2016. június 8. Önkéntes részvétel CAPI alapú felmérés,
Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása
Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása HELYZETKÉP 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet MTA, 2014. január 20. 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 A teljes első női házasságkötési
MUNKAERŐ FLUKTUÁCIÓ VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON
Via Futuri Nemzetközi Konferencia, Fenntarthatóság Versenyképesség Regionális fejlődés MUNKAERŐ FLUKTUÁCIÓ VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 480 Válasz 207 Érvényes válasz A KUTATÁS KITERJEDÉSE
III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Pádár Katalin
III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei Pádár Katalin Programstatisztika 2010-2011 Összesen 332 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 192 1 229 616 átfogó vizsgálat
TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 2003/2. SPSS állomány neve: Budapest, február
TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA SPSS állomány neve: F63 Budapest, 2003. február 2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS...3 A SÚLYOZATLAN MINTA ÖSSZEHASONLÍTÁSA ISMERT DEMOGRÁFIAI ELOSZLÁSOKKAL...4 Nem szerinti
Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében
Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015 november 17 Blaskó
IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN
IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012: