KIVONAT PILISVÖRÖSVÁR VÁROS CSATORNAHÁLÓZATÁNAK ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPÉNEK FEJLESZTÉSE RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYBÓL

Átírás

1 KIVONAT A PILISVÖRÖSVÁR VÁROS CSATORNAHÁLÓZATÁNAK ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPÉNEK FEJLESZTÉSE RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYBÓL A MEGVALÓSÍTÁSRA KIVÁLASZTOTT PROJEKTVÁLTOZAT PÉNZÜGYI ELEMZÉSE 7 A kiválasztott változat pénzügyi elemzése 7.1. A -haszon elemzés általános feltételezései A kiválasztott változat értékelése a Diszkontált Cash-Flow módszer alkalmazásával történt, melynek számításához a következő előfeltevések ismerete szükséges: 1. A beruházás megvalósítása 3 év alatt történik (a beruházás első éve 2011). 2. A vizsgált működési időtáv 30 év, nem indokolt az eltérés az EU útmutatója szerint javasolt időtávtól (így az utolsó vizsgált projektév 2040). 3. A pénzügyi, illetve a közgazdasági maradványérték számítása során figyelembe vettük a beruházás során megvalósult-, illetve a pótlási ekkel korrigált eszközök leírtsági fokát a működés 30. évéig. 4. A pénzügyi elemzés során a diszkontáláshoz alkalmazott kamatláb mértéke 5 %, vagyis az útmutató által javasolt érték. 5. A közgazdasági elemzés során 5,5 %-os diszkontráta lett alkalmazva. A projekt éves lásai a fejlesztési különbözet módszer segítségével kerültek kiszámításra, melynek során a kiválasztott B változatból a projekt nélküli eset 1

2 megfelelő tételeinek különbözetét képeztük, és a kapott eredmények képezték az elemzés alapját Pénzügyi elemzés Pénzügyi ek becslése Beruházási ek becslése sz. táblázat: Szennyvízelvezetési és -kezelési projektek jellemző beruházási ei 2

3 A beruházási ek megosztása a beruházási években Beruházási (Ft) A beruházás 1. éve A beruházás 2. éve A beruházás 3. éve 1. Földvásárlás és terület-előkészítés Földvásárlás Terület-előkészítés 0 2. Építés Tervezés, ami a kivitelező feladata Csatornahálózat-bővítés Csatornahálózat-rekonstrukció szennyvízkezelés létesítményei iszapkezelés létesítményei Gép, berendezés, felszerelés csatornahálózat szennyvízkezelés technológiai berendezései iszapkezelés technológiai berendezései eszközbeszerzés Egyéb, de az építési munkák keretében elszámolható ek (labor, próbaüzem, őrzés-védelem az építés alatt) Nettó beruházási Közbeszerzés ei (közbeszerzési tanácsadó díja + közzétételi díjak) Mérnök e A nyilvánosság biztosításának e Könyvvizsgálói díjak Projekt menedzsment Műszaki tartalék 0 3

4 12. Nettó beruházási össz ÁFA Bruttó beruházási össz

5 Működési ek becslése Üzemeltetés és karbantartás e sz. táblázat: A fajlagos ek bemutatása projekt esetén (a tisztítótelep hidraulikai kapacitásának teljes kihasználtsága esetén, Q max = m 3 /év) Költségfajta Mértékegység Fajlagos 1. Változó ek összesen Ft/kezelt szennyvíz m 3 82,71 Csatornahálózat fajlagos üzemeltetési e Fajlagos anyag Fajlagos villamos energia Fajlagos üzemanyag- Szennyvíztisztítás fajlagos e Fajlagos villamos energia Fajlagos egyéb energia Fajlagos anyag Fajlagos egyéb Iszapkezelés és elhelyezés fajlagos e Fajlagos villamos energia Fajlagos egyéb energia Fajlagos anyag Fajlagos egyéb 2. Állandó ek Csatornahálózat - karbantartás fajlagos e - Közvetlen személyi jellegű kiadás - Ütemezett karbantartáshoz kapcsolódó anyagek Szennyvíztisztítás - karbantartás fajlagos e - Közvetlen személyi jellegű kiadás - Ütemezett karbantartáshoz kapcsolódó anyagek Szennyvíziszap-kezelés - karbantartás fajlagos e - Közvetlen személyi jellegű kiadás - Ütemezett karbantartáshoz kapcsolódó anyagek 3. Üzemi és vállalati általános fajlagos ek 4. Változó + állandó ek + üzemi és vállalati ált. fajlagos ek összesen (1+2+3) Ft/kezelt szennyvíz m 3 Ft/kezelt szennyvíz m 3 1,23 13,47 1,15 29,72 2,06 13,25 3,11 Ft/kezelt szennyvíz 5,25 m 3 11,66 1,26 0,55 Ft/kezelt szennyvíz m 3 44,16 Ft/kezelt szennyvíz m 3 0,66 7,82 1,15 Ft/kezelt szennyvíz m 3 6,89 19,38 3,31 Ft/kezelt szennyvíz m 3 1,22 3,42 0,31 Ft/kezelt szennyvíz m 3 68,42 Ft/kezelt szennyvíz m 3 195, sz. táblázat: Az üzemeltetési és karbantartási ek projekt esetén, eft működés 1. működés 8. működés 18. működés 28. Költségfajta éve éve éve 0. éve Összes változó (Ft) Csatornahálózat üzemeltetési anyag villamos energia üzemanyag

6 Költségfajta működés 1. éve működés 8. éve működés 18. éve 0. működés 28. éve Szennyvíztisztítás villamos energia egyéb energia anyag egyéb Iszapkezelés és elhelyezés villamos energia egyéb energia egyéb anyag egyéb Összes állandó (Ft) Csatornahálózat karbantartási Közvetlen személyi jellegű kiadás Ütemezett karbantartáshoz kapcsolódó anyag Szennyvíztisztítás karbantartási Közvetlen személyi jellegű kiadás Ütemezett karbantartáshoz kapcsolódó anyag Szennyvíziszap-kezelés Karbantartási Közvetlen személyi jellegű kiadás Ütemezett karbantartáshoz kapcsolódó anyag 3. Üzemi és vállalati általános ek 4. Összes üzemeltetési és karbantartási (Ft) (1+2+3) sz. táblázat: Üzemeltetési és karbantartási, a fejlesztési különbözetre számítva (eft) Jelenérté k Üzemeltetési és karbantartási változása, hitel+hitelkamat törlesztés nélkül (eft) Üzemeltetési és karbantartási változása,

7 hitel+ hitelkamat törlesztés nélkül (eft) Pótlási tételek, a pótlás alapjául szolgáló élettartamok ismertetése (tervezői adatszolgáltatás alapján) Csatornahálózat pótlási tételei: - DN gravitációs gerinccsatorna, műtárgyakkal (50 év), - DN 150 gravitációs bekötőcsatorna, műtárgyakkal (50 év), - DN 250 nyomóvezeték, műtárgyakkal (50 év), - DN házi bekötő nyomó- és kollektorvezeték (50 év), - házi átemelők aknái (élettartam 50 év), - házi átemelők gépészete: szivattyúk, szerelvények (élettartam 7 év), - házi átemelők irányítástechnikája (élettartam 3 év), Szennyvíztisztító telep pótlási tételei: 1. Vb. és más anyagú műtárgyak (50 év), 2. Könnyűszerkezetes gépkocsi tároló épületrész, udvartéri csővezetékek és ivóvízhálózat telepen belül (30 év), 3. Légfúvó gépház (épület), belső úthálózat (25 év), 4. Kerítés, műtárgyakat lefedő ÜPE dongaboltozat (15 év) 5. Szippantott szennyvíz fogadás-előkezelés-feladás: - szippantott szennyvíz feladó szivattyú: élettartam: 5 év 6. Gépészeti és technológiai berendezések beszerzése (mechanikai tisztítás + iszapkezelés): - gépi rács, lev zsír-és homokfogó gépészeti berendezései: élettartam: 12 év - osztómű: élettartam: 15 év - rácsszemét- és homokszállító konténer: élettartam: 5 év - sűrítő kotró: élettartam: 10 év - csurgalékvíz-átemelő szivattyú: élettartam: 7 év - iszapvíztelenítő centrifuga: élettartam: 7 év 7. Régi (meglévő) biológiai műtárgy anoxikus terek: - víz alatti keverők: élettartam: 5 év levegőztető tér: - levegőztető panelek: élettartam: 6 év - légfúvók: élettartam: 5 év - nitrát recirkulációs szivattyúk: élettartam: 7 év 7

8 utóülepítő: - kotró-felújítás: élettartam: 10 év - iszaprecirkulációs szivattyú: élettartam: 7 év - motoros tolózár fölösiszap-elvételhez:: élettartam: 5 év - uszadékszivattyú: élettartam: 7 év 8. Tervezett biológiai műtárgyak: - komplett technológiai egység: élettartam: 15 év - levegőztető panelek: élettartam: 6 év - légfúvók: élettartam: 5 év - szárazteres fölösiszap-szivattyúk: élettartam: 7 év - motoros tolózár fölösiszap-elvételhez:: élettartam: 5 év - uszadékszivattyú: élettartam: 7 év 9. Vegyszeradagolás: - vas-só oldat adagoló szivattyúk: élettartam: 10 év - vas-só tartály (kármentővel): élettartam: 7 év 10. Szagtalanítás: - biofilter, kompletten: élettartam: 12 év - légelszívásvezetékrendszere: élettartam: 12 év 11. Eszközbeszerzés: - csatornatisztító-szippantó célgép: élettartam: 12 év - többcélú kisteherautó: élettartam: 10 év 12. Elektromos technológiai + irányítástechnikai berendezések: - 40 % arányban: élettartam: 5 év - 60 % arányban: élettartam: 12 év Maradványérték becslése A maradványérték meghatározása a vizsgált időszakot (jelen esetben 30 évet) követően, az eszközök még hátralévő élettartama ( évek, mivel a beruházás üzembe helyezésekor az eszközök várható élettartama: 50 év) figyelembevételének meghatározásával történt. Élettartamok: a projekt keretében létrejövő létesítmények egészének hasznos élettartama: 50 év (számításainkban 1. év a beruházás első éve 2011., míg a működés a 3. évtől (2013.) kezdődik, így a hasznos élettartam (30 év) vége: a 30. év 2040.) A számítás módszere: a pénzügyi maradványérték meghatározásakor a referencia időszak végén a szennyvíztelepi műtárgyak és épületek, a csatornacső-hálózat, a csőhálózat kiegészítő létesítményei (átemelők, tisztítóaknák, mint csatornahálózati műtárgyak) esetében maradványértékként az élettartamból hátralévő 20 évet figyelembe vévea 8

9 beruházási érték 40 %-át szerepeltettük, mint forgalmi értéket. A maradványértékek számításánál a gépek, berendezések és az irányítástechnikai eszközök mind a referencia-időszak, mind a teljes élettartam vonatkozásában többször is leíródnak. Ezekben az esetekben a legutolsó pótlási ciklusból a referencia-időszak végéig még hátralévő élettartam alapján számítottuk ki a maradványértéket (gépek, berendezések, eszközállomány, irányítástechnikai berendezések). A teljes maradványérték az így kapott rész-maradványértékek összege Pénzügyi ek összegzése sz. táblázat: A fejlesztési különbözettel számolt ek összegzése (hiteltőke+hitelkamat törlesztéssel, eft) Jelenérték Beruházási (Ft) Üzemeltetési és karbantartási) (Ft) 3. Pótlási Működési összesen (2+3) 5. Maradványérték (Ft) 6. Összes (1+4+5) Beruházási (Ft) Üzemeltetési és karbantartási) (Ft) 3. Pótlási Működési összesen (2+3) 5. Maradványérték (Ft) 6. Összes (1+4+5) Pénzügyi bevételek becslése A díjak meghatározása A csatornadíjakból és a szippantási díjakból származó bevételi prognózisnál alkalmazott feltételezések a projekt megvalósulása esetén: 9

10 1. A projekt bevételei két részből tevődnek össze: az egyik rész az újonnan bekötött szennyvízkibocsátók által fizetett szennyvízdíjakból származó bevétel. A másik rész a már a projekt megvalósulása előtt is a meglévő rendszerre rákötött fogyasztók által fizetett a projekt eredményeként megvalósuló magasabb színvonalú és kiterjedtebb szolgáltatás miatti díjak növekményéből adódik. A jelenlegi díjszerkezet átalakításra kerül. Jelenleg a nem kommunális díjkategóriába tartoznak olyan gazdasági szervezetek is, amelyek kommunális jellegű szennyvizet bocsátanak ki, de a szolgáltatói besorolás szerint mégis a gazdálkodói kategóriába kerültek. Ez a számlázási gyakorlat az utóbbi években alakult ki. Az üzemeltető feltételezhetően az általa javasoltnál kisebb vagy jóval kisebb mértékű díjemelések miatt a gazdálkodói díjakból befolyó többletbevételből próbálta az elmaradt és az üzemeltetéshez nyilvánvalóan szükséges bevételeit pótolni. Ezen a gyakorlaton változtatni kell, mégpedig a díjak megfelelő mértékű emelésével és a gazdálkodó szervezetek folytatott tevékenységük alapján megfelelő díjkategóriába történő besoroltatásával. 2. A kiszámlázott lakossági szennyvíz mennyisége a népességi-demográfiai prognózis, a fajlagos szennyvízkibocsátás és a rákötési arány változásait követi. A népességi-demográfiai prognózis felállításánál alkalmazott feltételezések a következők voltak: - a település népessége az utóbbi 20 év adatsora alapján folyamatosan növekvő tendenciát mutat. A növekedési tendencia 1990-től vizsgálva gyakorlatilag egyenletes. Az előrejelzések szerint további növekedés várható. Pilisvörösvár elfogadott településrendezési tervében a számítások azt mutatják, hogy 2015-re mintegy 15. főnyi lélekszám várható, amely kicsit kevesebb a jelenleg még beépítetlen területek és az első ütemben belterületbe vonásra kijelölt területek beépülése esetén várható népességszámnál, amely kb fő. A fős lélekszám elérését a év végére prognosztizáljuk. Az 1 db ingatlanra eső lakosszám a népességnövekedés ütemét és a lakásszámemelkedést figyelembe véve lassan, de folyamatosan emelkedni fog. Feltételezéseink szerint a jelenlegi (2010. évre) prognosztizált 2,98 fő/ingatlanról 3,20 fő/ingatlanra fog növekedni a év végéig, ezután pedig stagnálást tételeztünk fel. A népességnövekedési tendencia az elmúlt 20 év adatai alapján 2020-ig jól alátámasztható. Ez kisebbrészt a helybeli lakosság, a fiatalok gyermekvállalási, családalapítási kedvének várható növekedésnek, a felnövekvő generációk településen maradásának, nagyobbrészt a közeli fővárosból a csendesebb agglomerációs övezetekbe kiköltöző (de nagyrészt a fővárosban dolgozó, ingázó) lakosság okozta népességnövekedésnek tudható be. A népességszám jövőbeli alakulását mutató trendvonal 2020-ig folyamatos, bár 10

11 2015-től már egyre gyengülő mértékű növekedést mutat, 2020-tól viszont vízszintes aszimptóta felé közelít, vagyis gyakorlatilag 2020-tól már sem népességcsökkenés, sem népességnövekedés nem várható. 3. Az elvezetett szennyvízmennyiség a kiszámlázott mennyiség 10 % idegenvízzel megnövelt értéke (a lakossági, az intézményi és a gazdálkodó szervezetek, mint kibocsátók után egyaránt). A vízellátásban részesülő ingatlanokat mindenütt be kell kötni a műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna-hálózatba. A szennyvízcsatorna-hálózat bővítés megépítése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a csatornahálózatra történő, két éven belüli rákötésre. A próbaüzem évében a projektterületen a műszakilag rendelkezésre álló bekötések legalább 75 %-ában rá kell kötni az ingatlanokat a hálózatra, míg a év (a fenntartási időszak) végéig a rákötési aránynak el kell érnie a 92 %-os értéket. 4. Az intézményi szennyvizek jövőbeli mennyiségére vonatkozó feltételezések megegyeznek a projekt nélküli esetnél alkalmazott feltételezésekkel. 5. Az ipari és egyéb gazdálkodó szervezetek szennyvízkibocsátása az előrejelzés szerint év végéig lassan, de folyamatosan növekedni fog, a évtől számítva évente átlagosan 1,3 %-kal). A évtől a referencia-időszak hátralévő éveiben a gazdálkodó szervezetek által kibocsátott átlagos szennyvízmennyiség stagnálását tételeztük fel. A meglévő hálózatra rákötött gazdálkodó szervezetek számában kismértékű növekedést feltételeztünk (27 db-ról 30 db-ra, a évtől a évig tartó időszakban), majd ezután a referencia-időszak hátralévő éveiben a rákötött gazdálkodó szervezetek számában stagnálást tételeztünk fel. A település jelenleg még beépítetlen, de az elfogadott településrendezési terv szerint beépíteni szándékozott településrészeinek csatornázása későbbi projektek tárgyát fogja képezni. 6. A szennyvízdíjak egyes díjkategóriák közötti arányának megállapítása tárgyában az önkormányzattal, mint végső ármegállapító hatósággal folytatott egyeztetések alapján a következő díjkategóriák és díjarányok kerültek megállapításra. A díjarányok rögzítése a szennyvízdíjak képzésének alapvetően fontos eleme. Díjkategóriák: - kommunális díjkategória (lakossági és intézményi díjak, mindkettő azonos nagyságú, de a jóval nagyobb lakossági leszámlázott szennyvízmennyiségekből következően a lakossági díjakból származó bevétel is jóval nagyobb, mint az intézményi bevétel), - nem kommunális díjkategória (a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások által fizetendő szennyvízdíjat jelenti). Figyelembe kell venni, hogy az ipari szennyvizek aránya a teljes 11

12 szennyvízmennyiséghez viszonyítva 5 %-on belüli arányú, ezért a gazdálkodói díjak jelentősebb emelése a relatíve kis szennyvízmennyiségek miatt nem jár jelentős bevételnövekedéssel. Díjarányok: - nem kommunális/kommunális kategória: 1,25 - szippantási befogadási díj/kommunális kategória: 2,50 A szippantási befogadási díj a kommunális díj 2,50-szerese. A jelentős különbség hosszabb távon mindenképpen ösztönző hatással a műszakilag rendelkezésre álló csatornahálózatra történő minél előbbi rákötésre, ezzel is a rákötési arány növelése a cél. Az önkormányzati önerőt biztosító hitel-tőke és a hitel-kamat törlesztőrészletei beépítésre kerültek a szennyvízdíjakba és megjelennek a pénzügyi fenntarthatóságot bemutató táblázatokban. Ezért a lakossági díj kiszámításának képlete a évek közötti időszakban az alábbi összefüggés szerint alakul: D L = B x M x F/((V L + V I + 1,25*V G +2,50*V SZ )*F)+(H T + H K )/(V L +V I +V G +V SZ ), ahol - D L, a lakossági nettó szennyvízdíj, Ft/m 3, - B = 1,06 (díjnemfizetési hajlandóságból adódó bevételkiesés ellensúlyozásának biztonsági tényezője), - M, az adott évre számított működési (üzemeltetési +beállított amortizáció), Ft, - F, az adott évre prognosztizált díjfizetési hajlandósági arány, - V L, az adott évben a lakosságnak leszámlázott szennyvízmennyiség, m 3, - V I, az adott évben az intézményeknek leszámlázott szennyvízmennyiség, m 3, - V G, az adott évben a gazdálkodó szervezeteknek-vállalkozóknak leszámlázott szennyvízmennyiség, m 3, - V SZ, az adott évben a tisztítótelepre beszállított szippantott szennyvízmennyiség, m 3, - H T, az adott évben törlesztendő beruházási hitel-tőke (amennyiben az adott évben releváns), Ft, - H K, az adott évben törlesztendő beruházási hitel-kamat (amennyiben az adott évben releváns), Ft, - 1,25, a nem kommunális és a kommunális díjak aránya, - 2,50, a szippantási befogadási díjak és a kommunális díjak aránya, A lakossági és intézményi (kommunális) szennyvízdíj számítása után a nem kommunális díjak az 1,25-ös szorzó alkalmazásával már könnyen kiszámíthatóak: D G = 1,25 * D L 12

13 - D G, a nem kommunális (gazdálkodói) szennyvízdíj, Ft/m 3 A lakossági és intézményi (kommunális) szennyvízdíj számítása után a szippantási befogadási díjak a 2,50-ös szorzó alkalmazásával már könnyen kiszámíthatóak: D SZ = 2,50 * D L - D SZ, a szippantási befogadási díj, Ft/m 3 A fenti díjszámítás alapján minden egyes évre számíthatók a tervezett szennyvízdíjak és szippantási díjak. 7. A díjfizetési hajlandóságra vonatkozó előrejelzéseink azonosak a projekt nélküli esetnél ismertetett feltételezéseinkkel. 8. Az üzemeltetőnek a legnagyobb anyagi terhet a betervezett pótlások megvalósítása jelenti. A pótlási ek finanszírozása a beszedett szennyvízdíjakból történik. A pótlási ek tervezésénél figyelembe vettük a CBA útmutató azon kitételét, amely szerint a lakosság teherviselő képességének alapos elemzését is igényli, hogy az amortizáció milyen mértékben kerüljön beépítésre a díjakba. Javasolható egy konzisztens, a lakosság teherviselő képességét és a pénzügyi fenntarthatóságot is figyelembe vevő díjképzési stratégia kialakítása az elemzési időszak egészére, amely alapján a pénzügyi elemzésekben használt díj a vizsgált időszakra meghatározható. A pótlási ek jelentős részét általában a magas leírási kulcsokkal rendelkező gépészeti és irányítástechnikai berendezésekre kell fordítani. Ezeknek a berendezéseknek a pótlása a vizsgált időszakon és a projekt teljes élettartamán belül többször is szükséges. Az alacsony leírási kulcsokkal bíró, építési jellegű projektelemeknél (műtárgyak, csőhálózat, aknák) a jelentősebb pótlási ek szakszerű kivitelezés esetén a vizsgált időszak vége felé vagy azon túl (2040 után) jelentkeznek. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy építési jellegű pótlásokra a vizsgált időszakban egyáltalán nincs szükség, de a pótlási jelentős részét a már említett gépészeti és irányítástechnikai berendezések pótlása jelenti (különösen igaz ez a szennyvíztisztító telepre). A pótlási ek esetében a teljes, kumulált beépített pótlási a halmozott értékcsökkenés 58 %-a. A részletes pótlási tervet a évek közötti időszakra készítettük el. A évek közötti időszakban az eszközök élettartama és beruházási értéke alapján kiszámított éves amortizáció 50 %-val számoltunk a díjképletben. A évek közötti időszakban további 0,75-ös csökkentő szorzót alkalmaztunk, az egyes évekre betervezett pótlási ekre vonatkozóan. Ennek okai az alábbi volt: A beruházás önkormányzati önrészének finanszírozása bankhitelből történik. A hitel- 13

14 tőkerész törlesztése az önkormányzat által megkötött hitelszerződés alapján a év III. negyedévének kezdetétől a 5. év III. negyedévének végéig történik (20 éves futamidő, 5 év türelmi idővel). A hitelkamatok törlesztési kötelezettsége a hitel készenléten tartása miatt már a évtől fennáll. A hiteltőke törlesztésének szempontjából a év lesz az első, teljes törlesztési év. A szennyvízdíjakba a hiteltőke és a hitelkamatok törlesztőrészletei 100 %-ban beépítésre kerültek. Ez megnöveli mind a lakosság, mind az intézmények és gazdálkodók terheit, tulajdonképpen a szennyező fizet elv érvényesülését jelenti. A megfizethetőség, a lakosság teherviselő képességének szem előtt tartása alapvetően fontos, ezért volt szükséges a pótlási ekre vonatkozóan a csökkentő szorzó alkalmazása, illetve az idő előrehaladtával a sávos növelés alkalmazása. A évek közötti időszakban a teherviselő képességi vizsgálatokban elvégzett számítások által alátámasztottan lehető válik az egyes évekre betervezett pótlási ek fokozatos növelése, a megfizethetőség állandó szem előtt tartásával. A évek között (a referencia-időszak utolsó 5 évében) már a számított teljes (100 %-os) éves amortizáció kerül beépítésre a szennyvízdíjakba. A kumulált pótlási (a évek közötti időszak pótlási einek összege) és a szolgáltatások nélkül figyelembe vett beruházási érték számított aránya: 0,86. A tényleges, a részletes pótlási tervben feltüntetett, évenként felmerülő pótlási ek betervezése esetén egyes években az egyes, nagyértékű eszközök azonos évre eső pótlása miatt a működési olyan mértékben növekszik az előző évhez képest, hogy az csak a bevételek és így a szennyvízdíjak - drasztikus emelésével tenné fenntarthatóvá a projektet. Ez egyrészt a szennyvízdíjak nemkívánatos és jelentős pozitívnegatív irányú változását vonná maga után, másrészt nem venné figyelembe a lakosság teherviselő képességét (megfizethetőség), a díjakba beépített hitel- és hitelkamattörlesztőrészletek okozta többletterhelésről nem is beszélve. Mivel az első 6-7 működési évben általában még nem kell számolni jelentős volumenű pótlási ekkel, a hiteltőke, a hitelkamat-törlesztés és a megfizethetőség miatt csökkentett pótlási ek nem veszélyeztetik a projekt fenntarthatóságát. Megjegyezzük, hogy az üzemeltető felelőssége és kötelessége is egyben az első 6-7 évben így keletkezett látszólagos többletbevételekkel történő gazdálkodás, ugyanis a kiugróan magas pótlási ek éveiben az alacsony pótlási ű években felhalmozott bevételeiből származó látszólagos többletnyereségét kötelezően a betervezett pótlásokra kell fordítani (felelős és előrelátó gazdálkodás keretében). 9. A szippantott szennyvíz mennyiségének alakulásánál a tisztítótelep tervezése során 50 m 3 /nap mennyiségben maximált szippantott szennyvíz megtisztításával kalkulált a tervező. E 14

15 mennyiség 100 %-a a feltételezés szerint a lakosságtól kerül beszállításra a tisztítótelepre. 10. Szippantási befogadási díjak: azokon a területeken, ahol műszakilag rendelkezésre áll a csatornahálózat, a év végéig - csak a projektterületre nézve - 92,5 %-os rákötést tételeztünk fel. A csatornázatlan területeken ezek a jelenleg még beépítetlen és a településrendezési terv alapján csak hosszabb távon (10-20 év távlatában) beépülő területek - a lakosság által fizetendő szippantási díjak kalkulálása csak úgy történhet, hogy a lakosság átlagos szippantási ei nem haladhatják meg a csatornázott területeken élő lakosság csatornadíjra fordított átlagos eit. Ebből a szempontból nem érheti hátrányos megkülönböztetés a csatornázatlan területeken élő lakosságot, feltéve, ha a jogszabályoknak megfelelő módon gyűjti a keletkező szennyvizeket. 11. A feltételezett maximális rákötési arány a műszakilag rendelkezésre álló csatornahálózatra ráköthető ingatlanokat, tehát a teljes település csatornázott településrészeit figyelembe véve viszonyítási alapul - a évi 94,3 %-ról a év végére 99,4 %-ra nő. Feltételezzük, hogy a szennyezés-csökkentési terv intézkedéseinek vélelmezhetően sikeres végrehajtása következtében a jelenlegi rendszerre műszakilag még lehetséges 200 db rákötés 100 %-a megvalósul erre jelenleg is nagy igény lenne -, ennek is betudható a rákötöttségi arány növekedése ban, a projekt eredményeképpen megvalósuló újabb 293 db (ebből a projekt által finanszírozott területen 266 db, míg az önkormányzat saját finanszírozásában megépülő projektrész területén 27 db) megvalósuló rákötési lehetőséggel növekszik a műszakilag lehetséges rákötések száma sz. táblázat: Díjak előrejelzése Lakossági (nettó, Ft/m 3 ) 316,80 316,80 334,20 335,50 321,80 Intézményi (nettó, Ft/m 3 ) 316,80 316,80 334,20 335,50 321,80 Gazdálkodói (nettó, Ft/m 3 ) 586,00 586,20 417,80 419,40 402,20 Szippantási befogadási díj (Ft/m 3 ) ,60 838,70 804, Lakossági (nettó, Ft/m 3 ) 334,60 338,20 355,30 370,80 - Intézményi (nettó, Ft/m 3 ) 334,60 338,20 355,30 370,80 - Gazdálkodói (nettó, Ft/m 3 ) 418,20 422,80 444,10 463,50 - Szippantási befogadási díj (nettó, Ft/m 3 ) 836,50 845,60 888,30 926, Fizetőképességi vizsgálatok Ebben a pontban, a fölösleges ismétlések elkerülése végett hivatkozunk a és pontokban leírtakra (különösen a pontban leírtakra Keresleti igények), az ott leírtak itt is értelemszerűen érvényesek. Továbbá elvégezzük az átlagos jövedelmű 15

16 háztartások fizetőképességének vizsgálatát, bemutatjuk a pontban, a tíz deciliskategória részét képező két alsó deciliskategória jövedelmi viszonyainak prognosztizált változását a referencia-időszakra és kiszámítjuk a bruttó vízdíjak és szennyvízdíjak összegének %-os arányát a háztartások havi nettó jövedelmére vetítve sz. táblázat: Átlagos jövedelmű háztartások fizetőképessége Évek Átlagos háztartás nettó jövedelme, Ft/hó Összes háztartási teher víz- és csatorna szolg.-ból, bruttó Ft/hó Teher a háztartási nettó összjövedelem %-ában , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,40 16

17 ,39 Az átlagos jövedelmű háztartások esetében a bruttó víz-és csatornadíjak összege és a nettó jövedelmek hányadosa min. 3,36 % (2012. év), max. 3,53 % (2016. év). A időszak 3 évében minimális mértékben a megfizethetőségi határ fölötti értékeket kaptunk, a felső korlát túllépése azonban minimális (1 %-on belüli) és a évtől már mindvégig a felső 3,50 %-os korlát alatt marad a megfizethetőségi ráta. kalkuláltunk. Az átlagkeresetek növekedésénél a keresetek reálértékének növekedésével is A reáljövedelmek (reálbérek) alakulásának becslésénél a évekre vonatkozóan a Konvergencia Program adataira támaszkodtunk. A évek közötti időszakban a reáljövedelmek esetében évi 1,5 %-os, míg a évek közötti időszakban évi 1,0 %-os növekedéssel kalkuláltunk sz. táblázat: Alacsony jövedelmű háztartások fizetőképessége Évek Alacsony jövedelmű háztartás nettó jövedelme, Ft/hó Összes háztartási teher víz- és csatorna szolg.- ból, bruttó Ft/hó Teher a háztartási nettó összjövedelem %-ában , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,26 17

18 , , , , , , , , ,24 Az átlagos jövedelmű háztartások esetében a bruttó víz-és csatornadíjak összege és a nettó jövedelmek hányadosa min. 5,20 % (2012. év), max. 5,45 % (2016. év). A reáljövedelmek alakulására vonatkozó feltételezéseink megegyeznek az átlagos jövedelmű háztartások esetében tett feltételezésekkel. Az alacsony jövedelmek növekedését azonos mértékűnek feltételeztük az átlagos jövedelmű háztartások jövedelmének mértékével, ezért az idő előrehaladtával a jövedelemkülönbségek tovább fokozódnak. Az alacsony jövedelmű háztartások esetében sajnos a referencia-időszak egyik évében sem tartható az ideális 2,50-3,50 % közötti megfizethetőségi hányad. Az üzemeltetőnek ebből eredően, ezen háztartások esetében a számlák kiegyenlítéseinek nehézségeivel kell szembenéznie, vagyis a bevételek részbeni kiesésének kockázatával is számolnia kell. Az üzemeltető átlagos nyereséghányada (3,94 %) bizonyos részben fedezetet nyújt az esetleg jelentősebb számban fizetésképtelenné váló, alacsony jövedelmű háztartások által kiesett bevételek pótlására. Az önkormányzat tájékoztatása alapján anyagi lehetőségei korlátozott mértékében segély nyújtásával, indokolt esetben segíthet az ivóvízdíj- és csatornadíj-számlák kiegyenlítésében az arra rászoruló, alacsony jövedelmű háztartások esetében A pénzügyi bevételek összegzése sz. táblázat: Számlázott szennyvízmennyiség projekt esetén (em 3 /év) Lakossági 383,1 387,4 440,7 447,7 454,3 460,8 467,4 473,9 480,6 487,2 Intézményi 37,3 37,9 38,3 38,8 39,3 39,9 40,4 40,9 41,4 42,0 Ipari, egyéb gazdálkodói 22,0 22,3 22,6 23,7 24,0 25,2 25,5 26,7 27,0 27,4 Összesen 442, 4 447, 5 501, 6 510, 2 517, 7 525, 9 533, 2 541, 5 549, 1 556, Lakossági 487,3 487,3 487,5 487,5 487,6 487,6 487,7 487,7 487,9 487,9 Intézményi 42,0 42,0 42,0 42,0 42,0 42,0 42,0 42,0 42,0 42,0 Ipari, egyéb gazdálkodói 27,4 27,4 27,4 27,4 27,4 27,4 27,4 27,4 27,4 27,4 18

19 Összesen 556, 7 556, 7 556, 8 556, 8 557, 0 557, 0 557, 1 557, 1 557, 2 557, Lakossági 488,0 488,0 488,1 488,1 488,2 488,2 488,4 488,4 488,5 488,5 Intézményi 42,0 42,0 42,0 42,0 42,0 42,0 42,0 42,0 42,0 42,0 Ipari, egyéb gazdálkodói 27,4 27,4 27,4 27,4 27,4 27,4 27,4 27,4 27,4 27,4 Összesen 557, 4 557, 4 557, sz. táblázat: Egyedileg kezelt szennyvízmennyiség projekt esetén (em 3 /év) 557, 5 557, 6 557, 6 557, 8 557, 8 557, 9 557, Szippantott szennyvíz 16,0 16,1 16,9 19,3 21,4 23,0 24,2 25,5 27,1 28, Szippantott szennyvíz 28,8 28,8 28,8 28,8 28,8 28,8 28,9 28,9 28,9 28, Szippantott szennyvíz 29,0 29,0 29,0 29,0 29,0 29,0 29,1 29,1 29,1 29, sz. táblázat: Pénzügyi bevételek (fejlesztési különbözet, Ft) megnevez és 1. Díjbevétele k (2+3+7) 2. új rákötések díjbevétele 3. meglévő rákötések díjnövekmé nye 4. ivóvíz bevétel növekmény / csökkenés* 5. továbbhárít ott vízterhelési díj 6. Másodnyers anyag értékesítés 7. Szippantási díjbevétel

20 8. Egyéb bevételek 9. Összes bevétel ( ) megnevez és Díjbevétele k (2+3+7) új rákötések díjbevétele meglévő rákötések díjnövekmé nye 4. ivóvíz bevétel növekmény / csökkenés* továbbhárít ott vízterhelési díj Másodnyers anyag értékesítés 7. Szippantási díjbevétel Egyéb bevételek 9. Összes bevétel ( ) megnevez és Díjbevétele k (2+3+7) új rákötések díjbevétele meglévő

21 rákötések díjnövekmé nye 4. ivóvíz bevétel növekmény / csökkenés* 5. továbbhárít ott vízterhelési díj Másodnyers anyag értékesítés 7. Szippantási díjbevétel Egyéb bevételek 9. Összes bevétel ( ) * Eltérő szolgáltató miatt nem releváns sz. táblázat: Díjbevételek és az amortizációs ek Fajlagos díj (Ft/m 3 ) Fajlagos díj növekmény (Ft/m 3 ) Fajlagos üzemeltetési és karbantartási (Ft/m 3 ) Fajlagos üzemeltetési és karbantartási növekmény (Ft/m 3 ) Fajlagos éves értékcsökkené se az új eszközöknek (Ft/m 3 ) Díjbevétel Üzemeltetési és ,14 283,23 299,08 302,32 294,00 305,71 309,03 324,65 338,80 9,14 0,09 15,85 6,75-3,33-0,26 4,21 5,54 0,50 247,28 247,78 256,08 260,82 255,74 254,74 254,01 248,28 237,02 9,51 0,50 8,31 7,43-2,74-0,25 0,13-4,63 0, ,66 110,67 102,01 101,94 101,90 101,83 101,78 4,616 3,931 4,319 4,573 6,984 9,146 9,244 9,703 10,109 21

22 karbantartási (MFt/év) Kumulált Díjbevétel Kumulált üzemeltetési és karbantartási (MFt) Éves értékcsökkené se az új eszközöknek (MFt/év) Kumulált éves értékcsökkené se az új eszközöknek (MFt) ,616 8,547 12,866 21,847 52,176 93, , , , ,314 64,314 64,314 64,314 64,314 64,314 64, , , , , , ,23 1 A díjak az alábbi arányban fedezik az üzemeltetési, karbantartási, pótlási eket és az üzemeltető nyereségét (a működtetési időszak éveinek átlagában): - az üzemeltetési-karbantartási ek és bérleti díjak aránya a díjakból származó összes bevételre, mint alapra vetítve: 72,51 % - pótlási ek aránya a díjakból származó összes bevételre, mint alapra vetítve: 17,86 % - a hiteltőke és a hitelkamatok aránya az összes bevételre vetítve: 5,63 % - az üzemeltető nyereséghányada a díjakból származó összes bevételre, mint alapra vetítve: 3,94 % Az üzemeltető nyereséghányadára vonatkozó, számított %-os értékek éves értékei a CBA EXCEL-file-ban találhatók meg , A projekt pénzügyi teljesítménymutatói sz. táblázat: A megtérülési mutatók EU támogatás nélküli esetben (Ft) Megnevezés Pénzügyi beruházási 2. Pénzügyi működési 3. Kiadási Pénzügyi

23 működési bevétel 5. Bevételi 6. Pénzügyi maradványért ék 7. Nettó összes pénzügyi Megnevezés Pénzügyi beruházási 2. Pénzügyi működési 3. Kiadási Pénzügyi működési bevétel 5. Bevételi 6. Pénzügyi maradványért ék 7. Nettó összes pénzügyi Megnevezés Pénzügyi beruházási 2. Pénzügyi működési 3. Kiadási Pénzügyi működési bevétel 5. Bevételi 6. Pénzügyi maradványért ék 7. Nettó összes pénzügyi

24 Pénzügyi nettó jelenérték FNPV (C) = Ft Pénzügyi belső megtérülési ráta FRR (C) = 2,6 % sz. táblázat: A befektetett tőke megtérülési mutatói (Ft) Megnevezés Pénzügyi működési kivéve (2) 2. Pénzügyi pótlási 3. Hiteltörlesztés 4. Hitelkamat 5. Kiadási Nemzeti hozzájárulás, vetési hozzájárulás 7. Pénzügyi bevétel 8. Pénzügyi maradványérté k 9. Bevételi (6+7+8) 10. Nettó összes pénzügyi (9-5) Megnevezés Pénzügyi működési kivéve (2) 2. Pénzügyi pótlási 3. hiteltörlesztés 4. Hitelkamat 5. Kiadási Nemzeti hozzájárulás, vetési hozzájárulás

25 7. Pénzügyi bevétel 8. Pénzügyi maradványérté k 9. Bevételi (6+7+8) 10. Nettó összes pénzügyi (9-5) Megnevezés Pénzügyi működési kivéve (2) 2. Pénzügyi pótlási 3. hiteltörlesztés 4. Hitelkamat 5. Kiadási Nemzeti hozzájárulás, vetési hozzájárulás 7. Pénzügyi bevétel 8. Pénzügyi maradványérté k 9. Bevételi (6+7+8) 10. Nettó összes pénzügyi (9-5) Pénzügyi nettó jelenérték Pénzügyi belső megtérülési ráta FNPV (K) = Ft FRR (K) = ZÉRÓOSZTÓ! Pénzügyi nettó jelenérték FNPV= Ft (= ) = (beruházási ktg PV + működési ktg PV + bevétel PV + pénzügyi maradványérték PV) 25

26 A mutató megmutatja a projekt időtartama, vagyis 30 év alatt keletkező ok, bevételek és kiadások jelenre diszkontált értékét. A mutató értéke negatív a vizsgált referencia időszak alatt, hiszen jövedelemtermelő a projekt, azonban nem nyereségorientált a beruházás. Az útmutató szerint egy projektet pénzügyi szempontból akkor érdemes megvalósítani, ha az FNPV mutató értéke pozitív. A beruházás azonban nem üzleti célú, vállalkozási projekt része, ezért az FNPV értéke a támogatás szempontjából vizsgálandó. Miután az FNPV < 0, ezért a projekt támogatásban részesülhet. Pénzügyi belső megtérülési ráta (FRR): FRR = 2,6 % A mutató azt a diszkontrátát határozza meg, melynél a pénzügyi nettó jelenérték nulla értéket ad. Az FNPV=0 feltétel 2,6 %-os diszkontráta mellett teljesül. Az FRR mutató értéke alacsonyabb, mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta (5 %), így a projekt támogatható A megítélhető támogatási összeg meghatározása A támogatási jogosultság vizsgálata sz. táblázat: A projekt támogatásra való jogusultságának összefoglaló táblázata megnevezés EU követelmény Pilisvörösvár projekt Közgazdasági haszon elemzés Közgazdasági haszon elemzés Közgazdasági haszon elemzés pénzügyi elemzés teljesítmény mutatói pénzügyi elemzés teljesítménymutatói Pénzügyi elemzés elemzéséből adódó követelmények Pénzügyi elemzés elemzéséből adódó követelmények ENPV pozitív pozitív o.k. ERR Magasabb mint az alkalmazott társadalmi diszkontráta Magasabb, mint az alkalmazott társadalmi diszkontráta o.k. BCR Nagyobb mint 1 Nagyobb mint 1 o.k. FNPV negatív negatív o.k. FRR Alacsonyabb, mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta A projekt forráshiányos (a beruházási időszakban van negatív ) A működtetés pénzügyileg fenntartható, a halmozott nettó értéke a vizsgált időszak egyik évében sem negatív A megítélhető támogatási összeg meghatározása Alacsonyabb, mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta (zéróosztó) A projekt forráshiányos (a beruházási időszakban van negatív ) A működtetés pénzügyileg fenntartható sz. táblázat: A támogatás számítása 1 millió EUR feletti jövedelemtermelő nem nagyprojektnél Megnevezés % Ft Diszkontált teljes pénzügyi beruházási (DIC) Diszkontált pénzügyi bevétel (a) o.k. o.k. o.k. 26

27 Diszkontált üzemeltetési és karbantartási (b) Diszkontált pótlási (c) Diszkontált maradványérték (d) Diszkontált nettó pénzügyi bevétel (DNR = a-b-c+d) Elszámolható ráfordítás maximuma (Max EE=DIC-DNR) Finanszírozási hiány ráta (R=MaxEE/DIC) % Maximális támogatás intenzitás % Elszámolható (EC) Döntési összeg, KEOP támogatás (DA=EC*R, de R értéke nem lehet magasabb a támogatási konstrukcióra vonatkozó maximális támogatási aránynál, 85 %-nál) Kedvezményezett hozzájárulása Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata A beruházás finanszírozása A megítélhető támogatási összeg a pont alatt elvégzett számítás alapján az elszámolható ek vonatkozásában a maximális 85 %. Mivel a finanszírozási hiány ráta nagyobb (85,08 %), mint a támogatási konstrukcióra vonatkozó maximális támogatási arány, ezért a döntési összeg kiszámításánál a lehetséges maximális támogatási aránnyal (85,00 %) számoltunk. A finanszírozási hiány és a maximális támogatási arány közötti különbözetet a projektgazda önkormányzat finanszírozza meg, a megtérülő projekt-rész összegén felül (a kedvezményezett hozzájárulása). A CBA-útmutató előírásai alapján a finanszírozási hiány számításával meghatározható, hogy mekkora lesz a Kohéziós Alap hozzájárulása a beruházás finanszírozásához. A fennmaradó rész finanszírozása nemzeti hozzájárulásból történik, amelynek forrása többféle lehet. A beruházás teljes össze elszámolható és nem elszámolható ekből tevődik össze: Elszámolható ek: A projekt teljes elszámolható e: Ft A beruházás elszámolható e két részből tevődik összege: - az EU által nyújtott támogatásból (85 % arányban) és - a hazai központi vetés által nyújtott támogatásból (15 % arányban). A projekt elszámolható ének 15 %-át a kedvezményezett Pilisvörösvár Önkormányzata finanszírozza meg, mint saját erőt. Nem elszámolható ek: A Csendbiztos utcai átemelő öblözetében tervezett hálózatbővítés nem felel meg a 26/2002. sz. (II. 27.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott módszertan

28 pontjában előírt vizsgálati szempontoknak, vagyis a III. sz. projekt-részterület a rendelet értelmében gazdaságosan nem csatornázható. A terület bekapcsolása a közcsatorna-hálózatba az önkormányzat számára lényeges, ezért az önkormányzat úgy döntött, hogy saját finanszírozásban építi meg a III. sz. projekt-részterületen megtervezett csatornahálózatot. Az Egressy Béni, Vajda János, Kölcsey Ferenc, Szent Imre és Csendbiztos utcákon épülő gyűjtőhálózat és a hozzá tartozó bekötővezetékek beruházási e mivel a projekt részterület a gazdaságos csatornázhatóság szempontjából nem felelt meg a rendelet követelményeinek és a Pályázati Útmutató C.2. pontja szerint a kiépítendő hálózat előközművesítésnek minősül nem elszámolható ként szerepel a projekt vetésében. A projekt teljes nem elszámolható e: Ft A kedvezményezett önkormányzat által finanszírozandó saját erő tehát két részből tevődik össze: 1. Az elszámolható ek 15 %-át képező összeg, és 2. A projekt nem elszámolható ei, 100 %-ban. A beruházásban az önkormányzat által biztosítandó saját erő: Ft Az önkormányzati saját erőt 100 %-ban az önkormányzat által igénybevett hitel (bankhitel) biztosítja. A lakossági bekötési vállalást tartalmazó nyilatkozatokat a projekt keretében szennyvízcsatornával ellátandó öblözetben levő ingatlantulajdonosok 75 %-a meg kell, hogy tegye a II. fordulós pályázat benyújtásának idejére. Az önkormányzat által megkötött hitelszerződés (bankhitel-konstrukció) főbb jellemzői: A kölcsön pénzneme: A kölcsön igénybevételének időszaka Forint augusztus hó augusztus hó közötti időszak 28

29 Hitelidőszak (év): 20 Türelmi idő (év): 5 Ügyleti kamatláb a türelmi idő alatt: RKO3 + 1,25 % 3 havi EURIBOR + Ügyleti kamatláb a türelmi időt követően: RKO1 + 1,25 % Hitelfelvétel éve: 2011 A hiteltőke visszafizetésének első éve: 2015 A hiteltőke visszafizetésének utolsó éve: 5 Egyenletes, negyedéves, egyenlő Tőketörlesztés módja: részletekben A működés fenntarthatósága A projektnek a teljes működési időszak alatt pénzügyileg fenntarthatónak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy minden működési év végén a nettó halmozott pénzügyi nak (ún. kumulált Cash-Flow -nak) pozitívnak kell lennie. Az önkormányzat által felvenni kívánt hitel-tőke és a hitel kamatainak törlesztése beépítésre került a szennyvízdíjakba és a pénzügyi fenntarthatósági számításba. Az önkormányzat maximálisan figyelembe vette a lakosság terhelhetőségét ebből a szempontból is. A projekt támogathatóságának egyik fontos követelménye, hogy a kumulált Cash- Flow egyik évben sem lehet negatív. A fenti kitétel egyúttal azt is jelenti, hogy a projektnek a pénzügyi fenntarthatóság szempontjából mindenképpen rendelkeznie kell akkora bevétellel, amely biztosan fedezetet nyújt a működési ek finanszírozására. A díjak kiszámításánál és üzemeltető nyereséghányadának megállapításánál ez a szempont lényeges szerepet játszott A projekt összevont ának kimutatása sz. táblázat Megnevezé s 1. Pénzügyi beruházási 2. Pénzügyi üzemeltetési és fenntartási 3. Pénzügyi pótlási 4. Hiteltörleszté s 5. Hitel kamatának Ft