Kultúra és civilizáció
|
|
- Nikolett Fodor
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Gecser Ottó Kutrovátz Gábor Láng Benedek Zemplén Gábor A reprezentációk sokfélesége. Analóg szimbolikus. Játszmák, beszédaktusok, homlokzat. 2. KULTÚRA ÉS CIVILIZÁCIÓ. Kultúra és civilizáció A kultúra fogalma Mi a kultúra? Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai, Bp., 2003): kultúra fn 1. Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. A művelődésnek vmely területe, ill. vmely korszakban, vmely népnél való megnyilvánulása. Anyagi ~; a görög ~. ritk A civilizációval szembeállítva: szellemi javak, műveltség(i színvonal). 2. Vkinek művelt volta, műveltsége. Nincs zenei ~ ja. 3. Vminek kulturált volta. Aviselkedés~ ja. 4. Tud. termesztés,művelés. Növényi ~ k Termesztett növénnyel borított terület. Biol (Baktérium)tenyészet. [lat.] 1
2 szó fogalom jelenség/dolog A szótár meghatározza azokat a fogalmakat, amelyeket a köznyelvben kultúra szóval szokás jelölni vagyis azt, amit a leggyakoribb szövegösszefüggésekben a kultúra szóval ki szokás fejezni Nem mondja meg, hogy milyennek kellene lennie sem a kultúra fogalmának (mit kellene kultúrán érteni) sem azoknak a jelenségeknek/dolgoknak, amikre a kultúra fogalma vonatkozik (pl. a műveltség szintje, a növénytermesztés, a görög ókor kutatása, a bakterológia) Csak leír, nem értékel, ugyanakkor a kultúrát értékelő, pozitív konnotációjú fogalomként írja le: értékek összessége Fogalom és jelenség/dolog A jelenségek/dolgok fogalmak közbeiktatása nélkül nem vizsgálhatóak, mert így nem tudjuk körülhatárolni, hogy milyen jelenségekről/dolgokról van szó, mik tartoznak a vizsgált halmazba, és mik nem Nem maguk a jelenségek, hanem a róluk alkotott fogalmaink határozzák meg a cselekedeteinket: ha egy polgármester kulturáltabbá akarja tenni települését, akkor ehhez csak annak megfelelően tud hozzálátni, amit a kultúra szerinte jelent A fogalmak így nemcsak (tudományos) vizsgálódások kiindulópontjai, hanem társadalmi változások okai is lehetnek Thomas tétel W. I. Thomas Dorothy Swaine Thomas: The Child in America. Behavior Problems and Programs (Knopf, New York, 1928): Ha az emberek bizonyos szituációkat valóságosnak tekintenek, akkor ezek következményeiket tekintve, valóságosak is. Változik e a kultúra fogalma? Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai, Bp., 1972): kultúra fn 1. Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. A művelődésnek vmely területe, ill. vmely korszakban, vmely népnél való megnyilvánulása. Anyagi ~; a görög ~. ritk A civilizációval szembeállítva: szellemi javak, műveltség(i színvonal). 2. Vkinek művelt volta, műveltsége. Nincs zenei ~ ja. 3. Vminek kulturált volta. A viselkedés ~ ja. 4. Tud. termesztés, művelés. Növényi ~ḱ Termesztett növénnyel borított terület. Biol (Baktérium)tenyészet. [nk: lat.] Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai, Bp., 2003): kultúra fn 1. Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. A művelődésnek vmely területe, ill. vmely korszakban, vmely népnél való megnyilvánulása. Anyagi ~; a görög ~. ritk A civilizációval szembeállítva: szellemi javak, műveltség(i színvonal). 2. Vkinek művelt volta, műveltsége. Nincs zenei ~ ja. 3. Vminek kulturált volta. A viselkedés ~ ja. 4. Tud. termesztés, művelés. Növényi ~ḱ Termesztett növénnyel borított terület. Biol (Baktérium)tenyészet. [lat.] 2
3 Egy Athént kiszolgáló nemesfémbánya feltárása: a rabszolgamunka része a görög kultúrának? Concise Oxford English Dictionary (OUP, Oxford, 2004): culture n. 1 the arts and other MANIFESTATIONS of human intellectual achievement regarded collectively. a refined understanding or appreciation of this. 2 the customs, ideas, and social behaviour of a particular people or group. 3 Biology the cultivation of bacteria, tissue cells, etc. in an artificial medium containing nutrients. a preparation of cells obtained in such a way. 4 the cultivation of plants. [in combination] denoting cultivation or husbandry: aviculture. v. Biology maintain (tissue cells, bacteria, etc.) in conditions suitable for growth. Mi a különbség? Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai, Bp., 2003): kultúra fn 1. Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi ÉRTÉKEK összessége. A művelődésnek vmely területe, ill. vmely korszakban, vmely népnél való megnyilvánulása. Anyagi ~; a görög ~. ritk A CIVILIZÁCIÓVAL SZEMBEÁLLÍTVA: szellemi javak, műveltség(i színvonal). 2. Vkinek művelt volta, műveltsége. Nincs zenei ~ ja. 3. Vminek kulturált volta. A viselkedés ~ ja. 4. Tud. termesztés, művelés. Növényi ~ḱ Termesztett növénnyel borított terület. Biol (Baktérium)tenyészet. [lat.] Jelentés és jelentésbővülés Egy új szó/kifejezés felbukkanásából (a tisztán esztétikai költői újítás lehetőségét kizárva) következik, hogy valamilyen új jelenséget/dolgot akarnak jelölni vele, ami korábban nem létezett (pl. számítógép, áfacsaló, kokárda ) valamilyen korábban is létező jelenség/dolog nagyobb jelentőségre tesz szert, és ezért saját ill. pontosabb nevet adnak neki (pl. drogfüggőség, népirtás ) Ha egy már meglevő szót kezdenek új értelemben, vagyis új fogalom jelölésére használni, akkor egy új vagy fontosabbá vált jelenséget/dolgot egy régi jelenséghez/dologhoz hasonlítanak/társítanak (pl. [villany]körte, kerekasztal ) Sok furcsaság is: pl. régebben kamera (mozgókép) és fényképezőgép (statikus kép) de ma már digitális kamera alamizsna és elemózsia ugyanabból a tőből, de más jelentés A kultúra nem homonim szó, mint pl. a nyúl vagy a hat nem is neologizmus, mint a számítógép vagy az áfacsaló Mai jelentései egy eredeti jelentés kibővülésével jöttek létre, és különböző történeti korszakokban jelentek meg Ezért csak történeti elemzés tárhatja fel, hogy elsősorban miért ezek és nem más jelentések kapcsolódnak a kultúra szóhoz, hogyan változnak ezek a jelentések, és miért úgy változnak, ahogy változnak 3
4 Az ókori kultúrafogalom A colere latin ige ókori jelentése (1) lakni, valahol tartózkodni (2) [növényeket/állatokat] gondozni, [földet] megművelni A második jelentéshez két főnévi alak is tartozott, a cultus és a cultura, eredetileg azonos jelentéssel ( cultura agri = cultus agrorum = földművelés, mezőgazdaság angolul: agriculture ) A kultúra legkorábbi fogalma ezekhez a főnévi alakokhoz kapcsolódik jelentésbővüléssel: test és lélek gondozása mint nevelés, tanítás/tanulás, ill. öltözködés, kozmetika ( cultus/cultura animi ; cultus feminarum ) vmivel való törődés, foglalkozás, vminek a csinálása (pl. cultus litterarum, cultus iustitiae ; sőt: cultus vitiorum magyarul: pl. a tudományt műveli ; pejor.: mit művelsz?! ) az istenek illetve más nagy becsben tartott/szent dolgok/személyek (pl. haza, szülők) tisztelete A jelentésbővülés metaforikus alapja: mindig a természetileg adott dolgok emberi beavatkozással történő átalakításáról van szó Az új jelentések és a régi folyamatosan hatnak egymásra, ami segít megteremteni a kultúrkritika fogalmi alapjait Kúltúrkritika: a kultúra túlzottan eltávolít a természettől, túlzottan kifinomulttá, gyengévé, nőiessé tesz Ugyanakkor a tág jelentéstartomány miatt a kultúrának nincsenek szinonimái: ez egyik oka lehet hosszú karrierjének Középkor Cultus és cultura szinonmitása fennmarad; csak az újkorban tűnik el, és akkor sem teljesen, vö. Kultuszminisztérium Viszont mindkettő jelentése (a mezőgazdasági jelentésen túl) a vallás területére szűkül A cultura alak a cultus hoz képest ritkává válik A cultus/cultura fogalmának alapvetően pozitív konnotációja semlegessé válik: vallási értelemben lehet jó is meg rossz is, attól függően hogy tárgya Isten e vagy valamilyen pogány istenség, démon, Lucifer, az Antikrisztus, stb. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a kultusz modern fogalma leíró fogalom (a kultúráé nem!) Az egyéni kultúra fogalma sz.: ókori minták hatására a cultura ismét gyakorivá válik Újjáéled a cultus / cultura nem vallásos ókori jelentéstartománya A 17. századtól a két szó jelentése különválik A cultura t különösen a cicerói cultura animi értelmében kezdik használni: az egyéni szellem művelése, (ön)nevelés Tárgyai mindenek előtt a tudományok Folyamatból eredmény: a cultura egyre inkább a szellem művelésének, a(z) (ön)nevelésnek az eredményére (és nem a folyamatára), vagyis az egyén kiművelt voltára vonatkozik Ezáltal a kultúra birtokolhatóvá válik: van olyan, akinek van, és van olyan, akinek nincs 4
5 A(z) rid4 azonosítójú képrész nem található a fájlban A kultúra és a kultusz elválása Leviatán Hobbes Leviatán (1651) A kultúra olyan munkafolyamatot jelent, melynek természetes következménye az elvégzéséből származó haszon mint a földre fordíto munka vagy a gyermekek nevelése esetében, mely utóbbit ezért elméjük kiművelésének (a Culture of their mindes)" nevezünk. kultúra munkafolyamat > haszon A kultusz (cult) viszont mint a Cultus Dei, vagyis az istenimádat annyit jelent, mint udvarolni, azaz valaki kegyét jó szolgálatokkal megnyerni. kultusz Cultus Dei, istenimádat Iz. 27:1 Az úr elpusztítja Leviatánt, a tengeri kígyót. 1865, Gustave Doré. A kollektív kultúra fogalma Franciaországban a culture szó a 20. sz. közepéig megőrzi szűk, egyénre vonatkozó jelentését; Angliában a 19. sz. végéig Ezzel szemben Németországban, a 18. sz. második felében két értelemben is kiterjesztik: az egyénről a csoportra: nem egy egyén, hanem egy egész nép(csoport) jellemzője az oktatás területéről az ismertek és gyakorlatok összességére: nem csak tudományos és művészeti tárgyak tartoznak ide, hanem mesterségek, hagyományok, hiedelmek stb. Ugyanerre a jelenségre Franciaországban és Angliában a civilizáció fogalma vonatkozik (ld. 2. előadás) A csoport kultúrája nem tagjai egyéni kultúrájának összege; a csoport részben kollektív módon birtokolja kultúráját rendi társadalom és egyéni siker Kultúra és civilizáció 5
6 Ismétlés A modern kultúrafogalom jelentésének dimenziói hordozói: egyéni / kollektív jelentéstartománya: a művészetek/tudományok szűk körétől az ember alkotta világ teljességéig létmódja: tárgyiasult / nem tárgyiasult értéke: magas / alacsony, csodált / lenézett, autentikus / nem autentikus Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai, Bp., 2003): kultúra fn 1. Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. A művelődésnek vmely területe, ill. vmely korszakban, vmely népnél való megnyilvánulása. Anyagi ~; a görög ~. ritk A civilizációval szembeállítva: szellemi javak, műveltség(i színvonal). 2. Vkinek művelt volta, műveltsége. Nincs zenei ~ ja. 3. Vminek kulturált volta. A viselkedés ~ ja. 4. Tud. termesztés, művelés. Növényi ~ k Termesztett növénnyel borított terület. Biol (Baktérium)tenyészet. [lat.] Fogalmi mezők A fogalmak jelentését nem csak a fogalom jelenség viszonyok határozzák meg, hanem a fogalom fogalom viszonyok is Az ugyanabba a fogalmi mezőbe tartozó fogalmak nagyban meghatározzák egymás jelentését (pl. reggeli / ebéd, tanulás / magolás) Hogy az egyik fogalom jelentéstartománya meddig tart, azt (részben) a másik fogalom határozza meg Különösen igaz ez az ellentétes értelmű (pl. hideg / meleg, nagy / kicsi), és még inkább az egymást kizáró (igaz / hamis, nő / férfi) fogalompárokra Az utóbbiaknál az egyiket csak a másik negációjával lehet definiálni Ellenfogalmak A társadalmi csoportok önmeghatározása jelentős részben ellentétes vagy egymást kizáró fogalompárokon alapul A csoport más csoportoktól tagjainak olyan közös tulajdonsága segítségével különbözteti meg magát, amely azok tagjaira nem jellemző (pl. matematikusok: szaktudás; fotómodellek: testalkat, életmód) Az eredeti megkülönböztetés nem feltétlenül jelez kritikai viszonyt, de konfliktusok során negatív értelmezést kaphat, és egy sor előnytelen tulajdonsággal egészülhet ki (pl. érthető / érthetelten beszédű, azaz német, barbár ; városi / vidéki) Aszimmetrikus ellenfogalmak (R. Koselleck) révén egy csoport úgy határozza meg magát másokkal szemben, hogy általa alapvetőnek tartott tulajdonságokat vitat el tőlük (pl. felsőbbrendű ember / alsóbbrendű ember) 6
7 Kultúra vs. civilizáció A fogalmi ellentét alapja a természettel / természetessel szembeállított modern ipari társadalom kritikája; a kritika hivatott megfogalmazója a művész Thomas Mann, Gedanken im Kriege (1914): Civilizáció és kultúra [...] egymás ellentéte, a Szellem és Természet közötti örök világellenétét és szembenállás sokféle megjelenési formájának egyikét alkotja. [...] A kultúra zártság, stílus, forma, (maga)tartás, ízlés, a világ egy bizonyos szellemi szerveződése, és mindez még gyakran kalandos, furcsa, vad, véres és rémisztő módon is. [ ] A civilizáció viszont értelem, felvilágosítás, lecsillapítás, illemre nevelés, kételyre buzdítás, felbomlasztás Szellem. [...] Legkésőbb az I. VH idejére kultúra és civilizáció olyan ellenfogalmakká válnak, amelyekkel a szembenálló felek alátámasztják a háború jogosságát Mindkét fél számára a másik által fenyegetett legfőbb értékeket testesítik meg A háborús publicisztikában és propagandában a németek a kultúra, a franciák és az angolok a civilizáció nevében harcolnak A két fogalom mint egymás ellentéte két máig létező nemzeti identitástípus szimbólumává válik Thomas Mann, i. m.: Hiszen ez a szó [ kultúra ] tisztán emberi tartalmú, míg a másikban [a civilizációban ] politikai behatást és mellékzöngét érzünk, amely kijózanít bennünket, amely ugyan fontosnak és tiszteletre méltónak mutatja azt számunkra, de semmiképp sem elsőrangúnak; hiszen ez a különösen bensőséges nép, a metafizika, a nevelés, a zene népe nem politikai hanem erkölcsi irányultságú nép [...] A politika az értelem, a demokrácia és a civilizáció dolga; az erkölcs azonban a kultúráé és a léleké. Két nemzeti identitástípus forrás: Wessely A. A kultúra szociológiai tanulmányozása, in: A kultúra szociológiája, 8. old. A nemzeti identitás főbb dimenziói Fejlett világ; CIVILIZÁCIÓ Elmaradott népek; KULTÚRA A kitüntetett idő A jelen és a jövő A közös múlt A területhez való viszony Az egyéni élet megítélése A cselekvés Terjeszkedés Személyes felelősség tárgya A változó külső célokhoz igazodik Elhatárolódás Alávetett a közös sorsnak Maradandó belső értékekhez igazodik A kitüntetett érték A haladás folyamata A megmaradás, a kiváló teljesítmények 7
8 Civilizáció és kultúra ellentétének kialakulása Norbert Elias ( ) szerint az ellentét eredetileg a polgári értelmiség és az udvari arisztokrácia antagonizmusát fejezte ki a 18. sz. végén Eszerint a polgári származású, az udvarokból és a politikai életből kirekesztett értelmiség saját (szűk értelemben) kulturális teljesítményét (irodalom, filozófia) állította szembe az udvarokat jellemző sajátos viselkedésmóddal (vö. udvariasság ) Az udvar világát és saját világát külső és belső, látszólagos és valóságos, megjátszott és őszinte, mesterséges és természetes analógiájára különbözteti meg A francia polgári értelmiség ugyanakkor kellő Elias szerint mértékben tudott integrálódni az udvar világába ahhoz, hogy átvegye annak értékeit Elias szerint a 19. sz. ban, annak eredményeként, hogy a polgárság válik uralkodó réteggé, a korábbi társadalmi ellentét nemzeti ellentétté válik Egy másik nézet szerint a szembeállítás más országokra is jellemző a 19. sz. ban; hordozói az ipari társadalmat kritizáló romantikus költők és esztéták (Angliában pl. Matthew Arnold) Eszerint a felfogás szerint a nemzeti ellentétté transzformálás csak a 20. sz. elején következik be. Miért a civilizáció a kultúra ellenfogalma? A civilizáció 18. sz. i kifejezés, Franciaországban bukkan fel először A civiliser igéből képzik, amelynek jelentése: (1) büntetőügyet polgári ügyé alakítani; (2) megszelídíteni, pallérozni, kifinomultabbá tenni A második jelentés azokkal a gyakorlatokkal áll összefüggésben, amelyek révén az arisztokrácia igyekezett elkülönülni az alatta levő társadalmi rétegektől Ezek a gyakorlatok a megjelenésre, a beszédmódra, a testi funkciók elrejtésére, vagyis általában véve a látható, külső viselkedésre vonatkoznak Mivel az arisztokrácia alatti rétegek az arisztokráciát tekintették mintájuknak, az elkülönülésnek állandóan fokozódnia kellett Az így egyre fokozódó civilizáltsággal mint túlfinomultsággal / mesterkéltséggel szemben jelenik meg a természetre és a természetesre hivatkozó kritika, amelyen civilizáció és kultúra ellentéte alapul Játszmák Beszédaktusokkal sémák/helyzetek/kategorizáció (általában kultúrában és kommunikációban HF Egy bizonyos didaktikai hagyomány szerint az oktatás fő célja az akarat felébresztése 2ooo 25oo karakterben érvelj az állítás mellett/ellen. 8
9 Gyakorlat Tanulást mi akadályozza: Mentális, érzelmi, akarati síkon Mi természetes diszpozíció, mi kondicionált és mi fejlődött ki a tapsztalataid alapján Erre NLP gyakorlat Racionalitás és játékelmélet mindennapi példák az emberi irracionalitásra Bokor Katalin és Kappéter Anna Az árverés-dilemma (Shubik, 1971) Concorde-csapda Vietnami háború Bős-nagymarosi erőmű Sztrájkok, pályázatok Pózolásos harc Kezdeti anyagi érdekek későbbi morális kérdések A játékelméletről általánosan John F. Nash, Harsányi János és Reinhard Selten közgazdasági Nobel-díja 1994-ben Néhány alapvető fogalom: Racionális preferenciák (teljesség, tranzitivitás, reflexitás) Haszonmaximalizálás Alapvető ismeretek ( common knowledge ) Kooperatív, nem-kooperatív játék Egyensúlyi pont, Nash-egyensúly, Pareto-hatékony egyensúly Kifizetési dominancia Domináns stratégia Fókusz pontok (pl.: találkozó egy idegennel ismeretlen időpontban) Tiszta koordinációs játék (pl.: fej vagy írás játék) 9
10 Fej vagy írás játék Fogolydilemma (M. Flood és M. Drescher, 1950) 2. játékos A másik tettestárs B 1. játékos fej írás fej 5,5 0,0 Az egyik tettestárs A vall nem vall vall -5,-5 0,-10 írás 0,0 5,5 nem vall -10,0-1,-1 Benzinkutas dilemmája A másik kutas B Kétoldalú fegyverkezési dilemma A másik hatalom stratégiája B Az egyik kutas A árat csökkent nem csökkent árat csökkent nem csökkent 0,0 4,-3-3,4 1,1 Az egyik hatalom stratégiája A fegyverkezik nem fegyverkezik fegyverkezik 2,2 (drága egyensúly) 1,2 (kiszolgáltatottság) nem fegyverkezik 4,1 (fölény) 3,3 (olcsó egyensúly) 10
11 Egyéb fogolydilemma típusú példák Többszereplős játékok Közlegelők problémája Én Veszek második tehenet Nem veszek Hasonló még a pánikhelyzetek esete is Többiek Vesz második tehenet 2,2 (van két nagyon sovány tehenem) 1,4 (van egy sovány tehenem) Nem vesz 4,1 (van két eléggé kövér tehenem) 3,3 (Van egy szép kövér tehenem) A játékok típusai: egy menetes játék; többmenetes (véges vagy végtelen számú ismétlődés); szuperjáték Kétszemélyes vagy többszemélyes játék Sokmenetes játékok Közjó dilemmák (pl.: autómentes nap) Erőforrás dilemmák (pl.: olajkitermelés) Példa az állatvilágból (pl.: tüskés pikók felderítése) Axelrod versenyei (1979, 1982) Létrejöhet-e kooperáció, ha mindenkit csak a saját érdeke vezérel? 200 menetes fogolydilemma helyzet megoldádára írt számítógépes programok versenye Győztes: Rapoport (Tit for Tat nevű program, TFT) Első lépés: kooperál barátságosság Ezután azt lépi, amit a partnere az előző menetben lépett megbocsátás Százlábú játék A fogolydilemmához hasonlóan az irracionális viselkedés kifizetődőbb lenne A racionális döntés magyarázata a fordított indukció: ha valami az n-edik esetben igaz, és minden korábbi esetben is igaznak bizonyul, akkor az első esetben is igaz Az elv alapján az I. játékos nem kezdi el a játékot, pedig ha kooperál mindketten sokat nyerhetnének 11
12 Orvos és beteg dilemmája Ultimátum-játék Bizonyos helyzetekben képtelenek vagyunk a racionális döntés meghozatalára, és irracionálisan döntünk két halálos beteg, egy dózis orvosság 1. beteg 2. beteg 90% esély a gyógyulásra 95% esély a gyógyulásra 100 dollárt kell felosztani A felajánl egy felosztást (x, 100-x) B elfogadja (x, 100-x) vagy visszautasítja (0,0) Az egyensúly általában (50,50) és (65,35) között van Elvi okokból döntünk irracionálisan, pedig a racionális viselkedés vezetne eredményre. Üzletlánc-játék Egy üzletlánc 20 üzlettel rendelkezik 20 városban, mindenütt lehetséges helyi konkurenciával Egy rivális megpróbál belépni a piacra, az áruházlánc ekkor agresszív árcsökkentéssel reagál, így elriasztja későbbi konkurenciát a többi 19 városban Kooperál, és így megosztják a profitot Fordított indukcióval vizsgáljuk a 20. konkurencia megjelenését, ekkor az áruházlánc kooperál Tanulságok Sokszor az irracionálisan kooperatív stratégiát követők jobban szerepelnek kódoltan közösségi lények vagyunk? altruizmus? hol vannak az ilyen modellek határai? mennyire vagyunk racionálisak? mennyire vagyunk kiszámíthatóan irracionálisak (fogyasztás)? egyáltalán: mennyire tartható a modern nyugati szemlélet alapvetése? Az áruházláncnak az első esetben sincs oka az agresszív reakcióra, mert a huszadiknál ígyis-úgyis alkut köt. 12
13 A modernség filozófiai alapjai Szakítás a tradíciókkal és autoritásokkal. Episztemológiai fundamentalizmus A módszer (legyen az analízis és szintézis, indukció, deduktív axiomatikus eljárás vagy bármi más) univerzális A gondolkodásnak neutrálisnak, érdek- és értékmentesnek kell lennie A valóban racionális gondolkodás ideális mintaképe a matematika Az igazság unikális, a világban rend van A racionálisan kontrollált tudáson alapuló társadalom kitüntető jellegzetessége a folyamatos haladás de tényleg? kitüntetett a nyugati tudományos vagy akár a matematikai tudás? emlékezzünk vissza a tudásszociológiára! Miért érdekel ez minket? Tudományon túli témák a tudománytörténetírásban Ál tudomány vagy nem tudomány? Nem mellékes, hogyan ad választ a tudománytörténész szakma a demarkáció kérdésére Közvetve igencsak hat ránk egy ilyen szakmai döntés: még ha nem olvasunk is szabadidőnkben tudománytörténeti szakpublikációkat, mégiscsak a történelemről kialakított képünktől függ, vajon a régi tudósokat naiv és megmosolyogni való szereplőknek tekintjük e, vagy hogy el tudjuk e képzelni, hogy ma sikertelennek tűnő vállalkozások befolyásolták a ma elfogadott tudományt. A történelemképünket viszont közvetve éppen a tudománytörténészek kutatásai formálják, ezért érdemes közelebbről megnézni, hol is tart ez a kutatás. 13
14 Mi is az, aminek a történetét a tudtörténésznek meg kellene írnia? Korlátozza e mondanivalóját a természetről szóló racionális gondolkodás hagyományára, amely a maga belső logikája szerint fejlődött, vagy pedig számoljon be azokról a tudományon kívüli hagyományokról is, amelyek így vagy úgy, de befolyásolták a tudomány fejlődését? Koncentráljon a tudomány intellektuális tartalmára, azoknak a fogalmaknak és elméleteknek a születésére, amelyeket a fizikakönyvekben tanulunk, vagy pedig tekintse feladatának a társadalmi, gazdasági, és intézményes összetevők vizsgálatát is, amelyek gyakran kényszert gyakorolnak a tudomány tartalmára? Szabad e komoly tudománytörténeti kézikönyvben irracionális hatásokról, hibásnak bizonyult vélekedésekről, mágiáról, metafizikáról, esztétikai szempontokról, vallásos szektásságról, vagy politikáról szót ejteni? A Yates tézis: a reneszánsz mágus és a modern tudós Hermetizmus: Corpus Hermeticum, Kr. u század Az egyébként igen jól datáló reneszánsz filológusok a hellenizmus e termékét Mózes korából eredeztetik. A helyes datálásra 1614 ig kell várni: Isaac Casaubon Minthogy a 2 3 sz i szöveg együttesben érthető módon voltak keresztény és platonikus elemek, az ősidőkbe visszahelyezés következtében úgy tűnt, mindezeket előre jelezték A Corpus Hermeticumban van lefektetve a hermetizmus néhány alaptörvénye. Ami fent van, az ugyanaz, mint ami lent van megfelelések rendelik egymáshoz eget és földet, makro és mikrokozmoszt. Az ember az anyagot megkívánva elvesztette teremtő képességét, de Istenhez felemelkedve visszanyerheti. A mágus, akinek ez sikerül, a korrespondeciákat kiismerve a természet operátorává válik, félisteni tekintélyre tesz szert Az ősi Hermész Triszmegisztosznak tulajdonított iratokat 1460 ban hozta egy makedóniai szerzetes Cosimo Medici udvarába, aki 1463 ban utasította Marsilio Ficinot, hogy tegye félre a Platón fordításokat, és lásson hozzá a Corpus Hermeticumhoz, mert a herceg még a halála előtt olvasni akarja. Ezek az ősrégi, és ezért hiteles iratok újfajta legitimációt nyújtottak a középkorban oly gyanús mágiának, az okkult gyakorlathoz filozófiai háttérül szolgált. Azt már Yates előtt is látták a tudománytörténészek, hogy ezek a mágikus, neoplatonikus, hermetikus áramlatok (amelyek ma nem legitim részei a tudománynak), a szban fontos összetevői voltak tudományos kultúrának 14
15 Yates ( ) könyveiben a mellett érvel, hogy a hermetikus ember, ez a mágusra emlékeztető ember ihlette a reneszánsz emberképét A reneszánsz ember alkímiai szellemiségével előkészíti a tudományos forradalmat. MAJD: A reneszánsz mágus átadja a helyét az ún. rózsakeresztes mentalitású 17. századi embernek. Ezt jellemzi a mágia beható ismerete, hajlam a vallásos megbékélésre, végül pedig a reneszánsz mágusainál még kevéssé tapasztalt közösségi érzés. ez a rózsakeresztes típus ember lett a modern természettudós őse. Altételek: 1. Numerológia, kabbala, számmisztika, kombinatorikus technikák, a számokkal való mágikus operáció hozzájárult a matematika tudományos forradalombeli karrierjéhez, a természet matematizálásához Dee, Monas hieroglyphica: leírja a világot, magában foglalja annak minden lényegi tulajdonságát, mint egy világegyenlet Agrippa: a matematika a mágus eszköze a világ manipuláslásában Nem véletlen, hogy a matek pozitív megítélése korántsem magától értetődő,l.francis Bacon John Dee: Monas Hieroglyphica 2. Univerzális harmónia, korrespondenciák kötik össze a mikro és a makrokozmoszt: a szub és szupralunáris határ felszámolása, egyetemes fizikai törvények szemben az arisztotelészi megosztottsággal 3. Nap mint középpont mágikus napimádat, l. Bruno (világképe kb. az ellenkezője a modern, newtoni mechanikus világnak), ezzel teli vannak a hermetikus szövegek, és valóban, Kopernikusz, De revolutionibus száraz szövegében az egyetlen ihletett pillanat, amikor Hermészre hivatkozik 15
16 De revolutionibus, I/10 Mindenek közepén pedig ott trónol a Nap. Vajon lehetne e jobb helyen ahhoz, hogy e gyönyörű templom minden zugát egyszerre beragyogja? Jogosan nevezik őt a Világ Lámpásának, mások az Értelmének, mások az Urának. Triszmegisztosz a Látható Istennek nevezi, Szophoklész Élektrája pedig a Mindent Látónak. Királyi trónján ül a Nap, és onnan irányítja körülötte keringő bolygó családot. 4. Az ember beavatkozik a természet menetébe, kísérletezik, manipulálni akarja a világot ez talán alegmeggyőzőbb része a tézisnek az ember nem megfigyelő többé, ars és natura szétválasztása a természetfilozófiában vs. összemosása az alkímiában: kísérletező attitűd 5. Tudományos Forradalom: tudományos társaságok, rózsakeresztes manifesztumok, együttműködés, filantrópia, a világ jobbítása (ez a gondolat részben továbbél a szabadkőműves társaságokban) Megjegyzések Alapvetően különbözik azonban a két paradigma számfogalma (Kepler Fludd vita) Copenhaver: a Yates tézist nem elsősorban igazságértéke felől kell nézni (ma nem sokan tekintik a hermetikus tradíciót a tudományos forradalom fő okának), hanem mint inspiráló tényezőt: számos tanulmánykötet a Yates által tematizált kérdések tárgyalására Kutatók a 60 as években el kezdenek foglalkozni korábban is ismert témákkal, de másként William Gilbert, a magnetizmus kapcsán: Hermészt, Zoroastert említi Francis Bacon: az anyagról az alkímia nyelvén ír (P. Rossi), az ember szerinte már nem passzív szemlélő, ő irányítja a természet erőit Kepler 5 szabályos teste, geometriai struktúrákkal akarja leírni az univerzumot, szférák zenéje, miért éppen ennyi bolygó van, amennyi (ma ez nem releváns kérdés), kis számmisztika (viszont vitatkozik Fluddal) 16
17 Kepler modellje a Naprendszer bolygópályái és a platóni szabályos testek összefüggéséről Tycho Brahe az asztrológiát földi csillagászatnak nevezi, mert a hatásokkal foglalkozik Galilei Dionysios Areopagitára hivatkozik és egy mindenek életet adó spirituális szubsztanciáról beszél, mintha egy anima mundi volna Descartes: automaták (mágikus hagyomány), keresi a rózsakereszteseket (RC testvérek, Renatus Cartesius) Leibniz Lullusi kombinatorika, panszofikus tradíció, scientia generalis Newton, alkímia, prisca theologia Szóval a labda fel van adva! Newton és az alkímia Newton nem publikálta az alkímiai feljegyzéseit, szó, sok szöveg, élete majdnem teljes egészében keletkeztek, nem múló érdeklődés Kapcsolatban állt angol alkimista körökkel 30 éven keresztül, akikkel kéziratokat kölcsönöztek egymásnak Newton nem csak olvasott, de kísérletezett is (1696 ig), volt saját laborja (Westfall) Maga is írt alkímiai traktátusokat (Dobbs) Halálakor felmérik könyvtárát: egy tizede alkímiai tárgyú Westfall: lehet, hogy a Principia, szemünkben N csúcsteljesítménye, csak kényszerű megszakítása volna az alkímiával való foglalatosságának? (látjuk W akárcsak mint Yates, szándékosan provokatív) Hatott e és mennyiben N. mechanikájára az alkímiai érdeklődése (pl. erők amelyek valóban kiérdemelték a vádat, hogy okkultak és megfigyelhetetlenek) Westfall: az erő gondolata nem mint matematikai absztrakció, hanem mint valóban létező dolog egyidejű alkímiai érdeklődése kezdetével, az szó felét akkor írta, amikor a Principiát (ez megint egy oksági kapcsolat volna mágia és modern tudomány közt, bár W óvatosabban fogalmaz ennél) 17
18 Ellenérvek: Mindezt vitatják, és azt Westfall is elismeri, hogy ha alkímiai forrású gondolat volt, akkor is alaposan megváltoztatta, legfeljebb stimulusként vehetjük számításba az alkímiát Másik vitatott érve Westfallnak: Alkímiával majdnem egész felnőtt életében foglalkozott N, míg matekkal 2 évig (1664 5) később csak röviden tér vissza hozzá, optikával 70 körül egy kicsit, mechanika és dinamika, két és fél évig a 60 es években Newton csak jegyzetelgetett (Westfall: ez hülyeség mert ugyan valóban idézett sokszor, de kritizálta is forrásait, hatalmas munkával elkészített egy alkímiai indexet, és maga is írt) Figala: atomelméleten dolgozott (Kragh: ez anakronisztikus feltételezés) Nincs értelme N t sem az utolsó mágusnak, sem az első tudósnak tekinteni, de szétszedni sem érdemes. Alkímiai és mechanikai érdeklődése egy tőről fakadhatott (a természet megismerése és leképezése) de a képből teológiai, kronológiai érdeklődését sem szabad kihagyni ami nem is meglepő, hiszen nem a mai értelemben vett természettudós volt, hanem természetfilozófus. Az internális történetet mindenesetre ki kell tágítani A tanulság úgy a Yates tézis, mint Newton alkímiája kapcsán hasonló: azt, hogy mi tartozik a tudomány területére és mi esik a határain kívül, nem vetíthetjük vissza a múltba, az akkori források segítségével fel kell tárnunk, hogy a vizsgálatunk tárgyát képező kor saját szereplői hogyan vonták meg a határokat. A században e határok egészen biztosan másutt voltak, mint ahol ma meghúzzuk őket. A középkor Nem a reneszánsz az első korszak, amikor tudomány és mágia különösen közel kerül egymáshoz sz. arab szövegek importja, paradigmaváltás, érkezik az új tudomány (filozófia, orvostudomány, optika, csillagászat, stb.), de érkezik vele talizmánmágia, divináció, természetes mágia is Feladat: demarkáció Eredmény: különös, meglepő dolgok kerülnek a tudomány határain belülre (Tehén könyve, De imaginibus, nekromancia mint a 7. szabad művészet) 18
19 Mágiakutatás manapság Mind Észak Amerikában, mind Nyugat Európában komoly iskolák szerveződnek a tanult mágia közép és koraújkori forrásainak kutatása köré. A mágia mint vallástörténeti, tudománytörténeti és szociológiai kutatás tárgya a történettudományok teljes jogú témájává lépett elő. Megvannak a maga vezető tudósai, a maga társulása, publikációi és folyóiratai, lexikonjai, valamint a maga nemzetközi konferenciái subdepartment of History of Hermetic Philosophy and Related Currents University of Amsterdam (1999) History of Esoteric and Mystical Currents in Modern and Contemporary Europe École Pratique des Hautes Études (Sorbonne) Ma már nincsen arra szükség, hogy Yates nyomán valamiféle modernista narratívába, kumulatív, progresszív modellbe illesztve próbáljuk legitimálni a mágia történetet, a kapcsolat összetettebb Internalizmus externalizmus vita a tudománytörténetírásban Praktikus probléma, amely a nem tudományt, a tudományon kívüli tradíciókat illeti (egyelőre nem a mágiáról van szó) Internalista: belső történet, a természetről szóló racionális gondolkodás története, amely a maga belső logikája szerint fejlődik, a tudomány intellektuális tartalmára koncentrál, fogalmakra, elméletekre, amit a fizikakönyvekben tanulunk hosszú ideig úgy írnak, mintha a tud úgy is leírható volna, mintha a (szociológiai és történeti) kontextus nemigen számítana, A tudománynak van belső logikája és racionalitása, a tudomány racionális fejlődését nem határozhatja meg a társadalmi realitás, persze fékezheti, ha nincs pénz, vagy politikai beleszólás van, de csak ilyen módon A felfedezések nem igényelnek más magyarázóerőt mint tudományosat, az, hogy Kepler felfedezte az ellipszis pályákat nem igényel más magyarázóerőt azon kívül, mint hogy valóban ellipszispályán mennek a bolygók Externalista, külső, nem kognitív, irracionális, társadalmi, gazdasági, intézményes összetevők, amelyek kényszert jelentenek vagy okozzák és meghatározzák a tudomány tartalmát, alapgondolat: a tudomány társadalmi és kulturális jelenség, amely egyaránt ki van téve racionális és irracionális hatásoknak, mágiának és matematikának, vallásos szektásságnak és logikának, politikának és gazdaságnak és filozófiának, és maga is komoly oksági faktor a történelem menetében Bár ez a két megközelítés feltétlenül inkompatibilis, sok konkrét esetben konfliktus forrássá váltak 19
20 Externalizmus: a kultúra nem tudományos formáinak a tudományra tett hatását Ezek mindenféle kombinációja lehetséges: Hibás, irracionális, metafizikai, esztétikai vagy akár filozófiai elemek hatása Tudományon kívüli társadalmi és gazdasági struktúrák, Pl. radikális externalizmusra: Newton azért foglalkozott a tömegvonzással, mert kötődési problémái voltak az anyjával De az kevésbé radikális, hogy ha azzal magyarázzuk a Newtoni fizikát, hogy az válasz volt az előző század által felvetett praktikus, és gazdaságilag releváns kérdésekre (navigáció, kartográfia, hajóépítés, fegyvergyártás, és ezek mind alapvető fizikai kérdéseket vetnek fel) A tudománytörténet írás ma multidiszciplináris tevékenység: A kutatás tárgyául szolgáló diszciplínában való jártasságon túl társadalomtörténeti, tudomány és tudásszociológiai ismeretek is szükségesek hozzá. A feladat éppen az, hogy történeti módon felderítsük, egy adott korban hol voltak a racionalitás és a tudomány határai, mi volt akkor internális és externális a tudománytörténetben. Felismerés: amíg például a vallás a 20. században inkább külső tényezője a tudománynak, addig a 17. században egyértelműen bele tartozik annak történetébe. A korábbi tudománytörténet írás a tudomány fejlődésétől távolinak tekintette a mágiát, a mitológiát, az alkímiát, vagy a vallásos szektarianizmust, ma azonban ezek olyan kulturális tényezőknek számítanak, amelyeket ha figyelmen kívül hagyunk, a tudománytörténet több fontos korszaka ellenáll a megértésnek. Következtetés: Amíg a 20. századi tudományfilozófia nem tudott olyan kielégítő kritériumokat definiálni, amelyek mentén a tudomány/áltudomány elhatárolás kortól függetlenül megtehető, addig a tudománytörténet írás 20. századi fejleményeinek egyik legjelentősebb tanulsága az, hogy ilyen örökérvényű szempontok azonosítására nem is kell törekedni. Egy adott korszakra nézve természetesen rekonstruálhatjuk, hol húzódtak a határok, de abban a pillanatban, amikor úgy érezzük, örökkön érvényes határokat találtunk, valószínűleg semmi más nem történt, mint hogy anakronisztikus módon a saját modern szempontjainkat erőszakoltuk a múltra. Bibliográfia az internalizmus externalizmus vita Mary Hesse, Hermeticism and Historiography: An Apology for the Internal History of Science, in Roger H. Stuewer, ed., Historical and Philosophical Perspectives of Science, , Minneapolis: Univ of Minnesota Press, Mary Hesse A tudományszociológia erős tétele in Forrai Szegedi, Tudományfilozófia. Budapest: Áron, 1999; Vekerdi László, Tudás és tudomány, Budapest: Typotex, 1994, Az okkult idézetében és Praesens imperfectum: töredékek a tudománytörténetírás jelenéről ; Steven Shapin, Discipline and Bounding: The History and Sociology of Science as Seen through the Externalism Internalism Debate, History of Science, 30 (1992): Shapin soc reconstr 20
21 Bibliográfia a Yates tézis és hatása 1 Frances Amalia Yates, Yates, F.: The Hermetic Tradition in Renaissance Science. In: Singleton (ed.) Art, Science and History in the Renaissance. Baltimore, Yates, F.: Giordano Bruno and the Hermetic Tradition. London, Yates, F.:The Rosicrucian Enlightenment. London, Yates, F.: The Occult Philosophy in the Elizabethan Age. London, Yates, F.: Collected essays, 3 vol., London, Szőnyi György Endre: Keresztény mágia, John Dee és az európai humanizmus, Szeged, 1992 Szõnyi Gy. E.: Titkos tudományok és babonák, Budapest, 1978 Bibliográfia a Yates tézis és hatása 2 Ingrid Merkel, Allen G. Debus ed., Hermeticism and the Renaissance: Intellectual History and the Occult in Early Modern Europe, Folger Institute symposia (Washington and London: Associated University Presses, 1988); David C. Lindberg and Robert S. Westman ed. Reappraisals of the Scientific Revolution, (Cambridge: CUP, 1990); Maria Luisa Righini Bonelli, William R. Shea, Reason, Experiment, and Mysticism in the Scientific Revolution (London: Macmillan, 1975) Brian Vickers, ed., Occult and Scientific Mentalities in the Renaissance (Cambridge: CUP, 1984) Floris Cohen, The Scientific Revolution, Chicago: The University of Chicago Press, 1994; 2helyenis Westman, Robert and J. E. McGuire, Hermeticism and the Scientific Revolution, (Los Angeles: Williams Clarke Memorial Library, 1977) Fehér Márta, "The l7th century crosscroads of the mathematization of nature." in Changing Tools, Case studies in the history of scientific methodology. Budapest: Akadémiai Kiadó, Wouter J. Hanegraaff, Beyond the Yates Paradigm: The Study of Western Esotericism between Counterculture and New Complexity, Aries 1 (2001): Bibliográfia mágia, alkímia és tudománytörténet Antoine Faivre & Wouter J. Hanegraaff, eds. Western Esotericism and the Science of Religion. (Leuven: Peeters, 1998), Láng Benedek Necromantia mint a hetedik szabad művészet, avagy a tanult mágia a középkori tudomány határain innen és túl, in: Fehér Márta, Zemplén Gábor, Láng Benedek, eds., Tudás az időben, Budapest, J.E.McGuireésP.M.Rattansi, Newtonandthe PipesofPan Notes and Records of the Royal Society of London 21 (1966): B. J. T. Dobbs, The Foundations of Newton s Alchemy: The Hunting of the Greene Lyon (Cambridge, 1975) Karin Figala Richard S. Westfall, Newton and Alchemy in Brian Vickers, ed., Occult and Scientific Mentalities in the Renaissance (Cambridge: CUP, 1984), Richard S. Westfall, The Role of Alchemy in Newton s Career in Maria Luisa Righini Bonelli, William R. Shea, Reason, Experiment, and Mysticism in the Scientific Revolution (London: Macmillan, 1975), Paolo Casini, Newton, a Sceptical Alchemist? ibid MarieBoasHall, Newton svoyageinthestrangeseasofalchemy ibid Bibliográfia a mágia definiálásáról Einar Thomassen, Is Magic a Subclass of Ritual? in David R. Jordan, Hugo Montgomery, and Einar Thomassen, eds., The World of Ancient Magic: (Bergen: The Norwegian Institute at Athens, 1999), Lynn Thorndike, Some Medieval Conceptions of Magic, The Monist 25 (1915), especially Richard Kieckhefer, The Specific Rationality of Medieval Magic, The American Historical Review 99 (1994): William Eamon, Science and the Secrets of Nature: Books of Secrets in Medieval and Early Modern Culture (Princeton: Princeton University Press, 1994), 23. Henk Versnel, Some Reflections on the Relationship Magic Religion, Numen 38 (1991): ; Jan N. Bremmer, Appendix: Magic and Religion in idem; and Jan R. Veenstra, eds., The Metamorphosis of Magic from Late Antiquity to the Early Modern Period, (Leuven: Peters, 2002), ; Jens Braarvig, Magic: Reconsidering the Grand Dichotomy, in Jordan, Montgomery, and Thomassen, eds., The World of Ancient Magic,21 54; 21
Tudományon túli témák a tudománytörténetírásban
Tudományon túli témák a tudománytörténetírásban Ál-tudomány vagy nem-tudomány? Miért érdekel ez minket? Nem mellékes, hogyan ad választ a tudománytörténész szakma a demarkáció kérdésére Közvetve igencsak
RészletesebbenTudományon túli témák a tudománytörténetírásban
Tudományon túli témák a tudománytörténetírásban Áltudomány vagy nem tudomány? Az óra szerkezete Az alapkérdés: Minek a története a tudománytörténet? I. esettanulmány: a mágus és a modern tudós: a Yates-tézis
RészletesebbenTudományon túli témák a tudománytörténetírásban
Tudományon túli témák a tudománytörténetírásban Áltudomány vagy nem tudomány? Az óra szerkezete Ismétlés: Mire emlékszünk a tudományfilozófiából? Miért fontos számunkra a tudománytörténet? Kiindulópont:
RészletesebbenTudományon túli témák a tudománytörténetírásban Áltudomány vagy nem tudomány?
Miért érdekel ez minket? Tudományon túli témák a tudománytörténetírásban Áltudomány vagy nem tudomány? Nem mellékes, hogyan ad választ a tudománytörténész szakma a demarkáció kérdésére Közvetve igencsak
RészletesebbenKora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája
Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler (1571-1630) A Világ Harmóniája Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a
RészletesebbenA világtörvény keresése
A világtörvény keresése Kopernikusz, Kepler, Galilei után is sokan kételkedtek a heliocent. elméletben Ennek okai: vallási politikai Új elméletek: mozgásformák (egyenletes, gyorsuló, egyenes, görbe vonalú,...)
RészletesebbenMISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
RészletesebbenDiskurzuselemzés és a nyelvi fordulat
TERELL CARVER Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat A diskurzuselemzés háttere egy filozófiai paradigmaváltás. Közismert, hogy a filozófia a huszadik században határozottan eltávolodott attól a felfogástól,
RészletesebbenA SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom
RészletesebbenJátékelmélet. előadás jegyzet. Kátai-Urbán Kamilla. Tudnivalók Honlap: http://www.math.u-szeged.hu/~katai Vizsga: írásbeli.
Játékelmélet Kátai-Urbán Kamilla Tudnivalók Honlap: http://www.math.u-szeged.hu/~katai Vizsga: írásbeli Irodalom előadás jegyzet J. D. Williams: Játékelmélet Filep László: Játékelmélet 1. Előadás Történeti
RészletesebbenMilyen a modern matematika?
Milyen a modern matematika? Simonovits Miklós Milyen a modern matematika? p.1 Miért rossz ez a cím? Nem világos, mit értek modern alatt? A francia forradalom utánit? Általában olyat tanulunk, amit már
RészletesebbenÚj földrajzi irányzatok 1. Alapfogalmak, előzmények (felfedezések, földrajzi determinizmus, regionális földrajz)
Új földrajzi irányzatok 1. Alapfogalmak, előzmények (felfedezések, földrajzi determinizmus, regionális földrajz) Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági
RészletesebbenInterkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban
Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi
RészletesebbenA szláv kultúrák összefoglaló áttekintése
SLA11-110 A szláv népek kultúrája 1.: A szláv kultúrák összefoglaló áttekintése Tanár: Szokolov Makarné 2013. Fontos linkek Szláv és Balti Filológiai Intézet: http://szlavintezet.elte.hu/ http://szlavintezet.elte.hu/szlavanyagok/slav_civil/main.html
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 15. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. feladat Írja
RészletesebbenBetegség elméletek. Bánfalvi Attila
Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia
RészletesebbenTovábbi olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:
Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem
RészletesebbenTudománytörténet. A tudomány fogalmának kialakulása és változása
Tudománytörténet A tudomány fogalmának kialakulása és változása Az óra tematikája I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. Ismétlés A tudománytörténet haszna Ókori természetfilozófia, természetrajz és mesterség
RészletesebbenGYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI
RészletesebbenUniversität M Mis is k k olol ci c, F Eg a y kultä etem t, für Wi Gazda rts ságcha tudft o sw máis n s yen i scha Kar, ften,
6. Előadás Piaci stratégiai cselekvések leírása játékelméleti modellek segítségével 1994: Neumann János és Oskar Morgenstern Theory of Games and Economic Behavior. A játékelmélet segítségével egzakt matematikai
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenÚj földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit
Új földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági és Regionális Kutatóközpont) 5600 Békéscsaba, Szabó
RészletesebbenOktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2013/2014 1. forduló 1. feladat Igazságkeresés! A következő állításokról
RészletesebbenTematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)
Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenKÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET
III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi
RészletesebbenRudolf Steiner. Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban
Rudolf Steiner Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban Rudolf Steiner Szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban Állatöv, planéták és kozmosz 10 előadás Düsseldorf, 1909.
RészletesebbenTantervelmélet. Kaposi József
Tantervelmélet Kaposi József A tantervelmélet meghatározása Az oktatás tartalmi szabályozásával foglalkozó diszciplína. A tantervekkel, tartalmuk kiválasztásával, elrendezésével, kidolgozásával, funkcióival,
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
RészletesebbenFILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?
FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő
RészletesebbenAz ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya
TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó
RészletesebbenZáróvizsgatételek Kognitív Tanulmányok mesterszak, Filozófia:
Záróvizsgatételek Kognitív Tanulmányok mesterszak, 2018 Filozófia: 1. Mi a kapcsolat az agyak a tartályban gondolatkísérlet és a szkepszis problémája között Wright, Crispin (1992) On Putnam's Proof That
RészletesebbenTájékoztató a. munkájáról. Református Tananyagfejlesztő Csoport. Pompor Zoltán. szakmai vezető
Tájékoztató a Református Tananyagfejlesztő Csoport munkájáról Pompor Zoltán szakmai vezető Megvan az ideje az ültetésnek (Préd 3,2) Pénz Szakember Új tartalmi keretek 21. századi tanulási környezet Létezik
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia
RészletesebbenPszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.
Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok
RészletesebbenCSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó
CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz
RészletesebbenVÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik
96 W E E G E E VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, 1940»A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik « EGYÜTT ÉREZNI VALAKIVEL PETER KEMP AZ emberi együttérzés alapja az, hogy
RészletesebbenÉrveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei
Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei A racionális vita célja és eszközei A racionális vita célja: a helyes álláspont kialakítása (a véleménykülönbség feloldása). A racionális vita eszköze: bizonyítás
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi
RészletesebbenFizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.
Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is
RészletesebbenTanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra.
Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2016. április 16. Az iskola megnevezése: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Az iskola címe: 1088, Budapest Trefort utca 8. Osztály: 7. c Tanít: Visy
RészletesebbenA 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
RészletesebbenA kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában
A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában VARGA Rita Debreceni Egyetem, Debrecen, Magyarország vargarita@mailbox.hu A háború traumája és a pszichoanalitikus kísérteties Az első világháború
RészletesebbenElőszó Bevezetés. Első rész: POLITIKAI SZEMANTIKA
Szabó Márton: Politikai tudáselméletek Szemantikai, szimbolikus, retorikai és kommunikatív-diszkurzív értelmezések a politikáról Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998 ISBN 963 1889 75 0 Felsőoktatási tankönyv. Készült
RészletesebbenPestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642)
Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642) Gecser Ottó A 14. századi, Fekete Halálként ismert nagy pestisjárvánnyal kezdődően az orvosi és vallási betegségfelfogás, illetve
RészletesebbenTudomány, társadalom, vallás
Tudomány, társadalom, vallás Szakkurzus Dr. Koltai László A szakkurzus célja A műszaki felsőoktatásban tanuló hallgatók kulturális látásmódjának fejlesztése, integráltabb szemléletmód kialakítása. A kurzus
RészletesebbenREKLÁMPSZICHOLÓGIA. 1/a. TÁRSTUDOMÁNYOK és ÚJ TUDOMÁNYÁGAK
REKLÁMPSZICHOLÓGIA 1/a. TÁRSTUDOMÁNYOK és ÚJ TUDOMÁNYÁGAK Interdiszciplináris tudomány kereskedelem lélektan kommunikáció kutatás kampány hatásvizsgálatok médiakutatás, mérés REKLÁM PSZICHO- LÓGIA fogyasztói
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenA természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann
A természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann Hogyan lesz a természe*smeret- környeze,an tanár? 6. félév: a természetismerettanítás módszertana 1 óra előadás + 3 óra gyak.
RészletesebbenA mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet
A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)
RészletesebbenTUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenDöntéselmélet KOCKÁZAT ÉS BIZONYTALANSÁG
Döntéselmélet KOCKÁZAT ÉS BIZONYTALANSÁG Bizonytalanság A bizonytalanság egy olyan állapot, amely a döntéshozó és annak környezete között alakul ki és nem szüntethető meg, csupán csökkenthető különböző
RészletesebbenMűvészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz
Művészeti kommunikáció alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Danto esete Hamupipőkével Danto fő kérdése, hogy - két teljesen egyforma dolog közül hogyan választjuk ki azt, amelyik
RészletesebbenSzalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia
Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők
RészletesebbenTárgyfelvétel típusa. Kötelező Nincs megadva 0 MAGY0007 Helyesírás 1 Kötelező 0 Gyakorlati jegy (5 fokozatú) 2 Gúti Erika Dr.
Félév szám Min félévszám Max félévszám Tárgyfelvétel típusa Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám Kreditek a tárgycsoportban Tárgyfelelős nyomtatási neve ANYISM01 TORTKONO01 TORTKONO0
RészletesebbenGAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.
GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenVilágtörténet. Salamon Konrád. Főszerkesztő Salamon Konrád. A főszerkesztő munkatársa Katona András
Világtörténet Főszerkesztő A főszerkesztő munkatársa Katona András Írták Bácskay András Csorba Csaba Hegyi W. György Katona András Kozári József Zakar Péter Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított
RészletesebbenA klasszikus közgazdaságtanon innen és túl, avagy az érem másik oldala
Mikroökon konómia A klasszikus közgazdaságtanon innen és túl, avagy az érem másik oldala 2011.09.12. - A gazdasági gi szereplőkkel, egyéni döntéshozókkal foglalkozik - Általánosítható viselkedési si jellemzőit
RészletesebbenRasmusen, Eric: Games and Information (Third Edition, Blackwell, 2001)
Játékelmélet szociológusoknak J-1 Bevezetés a játékelméletbe szociológusok számára Ajánlott irodalom: Mészáros József: Játékelmélet (Gondolat, 2003) Filep László: Játékelmélet (Filum, 2001) Csontos László
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi
RészletesebbenA Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN
A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos
RészletesebbenLOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Logika és érveléstechnika A RACIONÁLIS VITA Készítette: Szakmai felel s: 2011. február Készült a következ m felhasználásával: Forrai Gábor
RészletesebbenKözösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék
Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek
RészletesebbenA populáris ezotéria és az olvasás piaca DOKTORI TÉZISEK
A populáris ezotéria és az olvasás piaca DOKTORI TÉZISEK I. Az értekezés tárgya Umberto Eco talán a Foucault-inga írása idején a következő tapasztalatáról számolt be: A Buchmesse standjai közt járva feltűnik,
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 8. Nemlétezőkre vonatkozó mondatok november 4.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 8. Nemlétezőkre vonatkozó mondatok 2013. november 4. Tanulságok a múlt óráról A modern szimbolikus logika feltárja a kifejezések valódi szerkezetét, ami nem azonos
RészletesebbenA Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.
Dezső Ilona Anna: Szégyen (60x40 cm, vászon, vegyes technika) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉRZELEM és ÉRTELEM Nem értem, mit jelent ez az érzés! (Golán Angéla
RészletesebbenA KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI
A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI Ungváry Rudolf Országos Széchényi Könyvtár Források Köztaurusz. Az Országos Széchényi Könyyvtárés a közművelődési könyvtárak egyetemes tezaurusza. 200-. Lexikai
RészletesebbenCSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR
TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR Tanulók: 17+1 osztály. 353+11 fő Pedagógusok: 32 álláshely Épület: 1977-ben épült, felújítva: 2003-ban és 2007-ben PROGRAMJAINK: 1. FURULYAOKTATÁS BAKÓ TIBORNÉ 2. ALSÓ TAGOZATOS KÉZMŰVES
RészletesebbenA tudomány, mint rendszer
A tudomány, mint rendszer TEVÉKENYSÉGI EREDMÉNY- ISMERET- SZOCIOLÓGIAI INTÉZMÉNY- TEVÉKENYSÉGI Tervezett és SZOCIOLÓGIAI rendszerezett megismerési, alkalmazási és elôrelátási mozzanatok összessége. EREDMÉNY-
RészletesebbenBiztos, hogy a narratíva közös téma?
VILÁGOSSÁG 2007/6. Közös témák Erdélyi Ágnes Biztos, hogy a narratíva közös téma? Annyi biztos, hogy a történelmi és az irodalmi elbeszélés közti hasonlóságok és különbségek tárgyalása régi közös témája
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. Határozza meg a szocializáció fogalmát! 10 pont A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenSpeciális mozgásfajták
DINAMIKA Klasszikus mechanika: a mozgások leírása I. Kinematika: hogyan mozog egy test út-idő függvény sebesség-idő függvény s f (t) v f (t) s Példa: a 2 2 t v a t gyorsulások a f (t) a állandó Speciális
RészletesebbenTÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?
ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a
Részletesebbendomokos gábor - várkonyi péter
mono-monostatic bodies: the answer to Arnold s question www.gomboc.eu domokos gábor - várkonyi péter DESIGNCOMMUNICATION: CO&CO Honnan származik a Gömböc gondolata? A Gömböc létezését a XX. század egyik
RészletesebbenA 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő
RészletesebbenA gyógyszerek hatásának bizonyítása a 18. század végéig
A gyógyszerek hatásának bizonyítása a 18. század végéig Görög-római ókor Három orvosi irányzat létezik, a racionális (dogmatikus), az empirikus és a methodikus. A racionális a természet vizsgálatát (phüsziologia)
RészletesebbenA 19. és 20. század eleji kulturológia fejlődési tendenciái és irányzatai
A 19. és 20. század eleji kulturológia fejlődési tendenciái és irányzatai A történelemtudomány előretörése. Az európai gondolkodás központja áttevődik Franciaországból Németföldre. 1. A kulturológia a
RészletesebbenHittan tanmenet 2. osztály
Hittan tanmenet 2. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 Az Isten szava című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek
RészletesebbenMATEMATIKA 5 8. ALAPELVEK, CÉLOK
MATEMATIKA 5 8. ALAPELVEK, CÉLOK Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről.
RészletesebbenJOBB KÁNON A BALKÁNON
Figyelő 1033 JOBB KÁNON A BALKÁNON Szegedy-Maszák Mihály: Irodalmi kánonok Csokonai Kiadó, Debrecen, 1998. 196 oldal, 750 Ft (Bev.) A z I r o d a l m i k á n o n o k e g y m e g f o n t o l t i r o d a
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Tágabb értelem - A szaktudományok holisztikus megközelítése Dr. Baritz Sarolta Laura OP Nemzeti Közszolgálati Egyetem
RészletesebbenGLOBALIZÁCIÓ FOGALMA
GLOBALIZÁCIÓ GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA Azoknak a bonyolult folyamatoknak az összessége, amelyek a gazdaság, a technika, a pénzügy, a politika és a kultúra területén az egész Földre kiterjedő új rendszereket
RészletesebbenTartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés
Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom
RészletesebbenA mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet
A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)
RészletesebbenFenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók
Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk
RészletesebbenA munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák
Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia
RészletesebbenKant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás
Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.
RészletesebbenAzaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
RészletesebbenErkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.
Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak
RészletesebbenA stratégiák összes kombinációján (X) adjunk meg egy eloszlást (z) Az eloszlás (z) szerint egy megfigyelő választ egy x X-et, ami alapján mindkét
Készítette: Jánki Zoltán Richárd Robert Aumann (1930) Izraeli-amerikai matematikus 1974-ben általánosította a Nash-egyensúlyt 2005-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott (kooperatív és nem-kooperatív játékok)
RészletesebbenA személyiségtanuláselméleti megközelítései
Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás
RészletesebbenEsszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6.
Esszéírás 1X1 Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes 2016. január 6. Mi az esszé? Az esszé a francia essay (=próba, próbálkozás) szóból ered. Eredetileg rövid terjedelmű
RészletesebbenFejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
RészletesebbenÓra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök
TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő
Részletesebben