Radóczné Bálint Ildikó. Kézikönyv. az Irodalom 5. tanításához
|
|
- Adél Bakosné
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Radóczné Bálint Ildikó Kézikönyv az Irodalom 5. tanításához AP_050536_irodalom5kk.indd :58:21
2 Szerző Radóczné Bálint Ildikó Szerkesztette Tótfalusi Miklós Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet AP ISBN Radóczné Bálint Ildikó, kiadás, 2014 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft Celldömölk, Széchenyi u. 18. Tel.: 95/ , fax: 95/ apaczaikiado@apaczai.hu Internet: Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés Alinea Kft. Terjedelem: 13,13 A/5 ív Tömeg: 258 g AP_050536_irodalom5kk.indd :41:17
3 1. Bevezető gondolatok 1. Bevezető gondolatok A gyermeknek olvasnia kell. Jót kell olvasnia. Az ilyen olvasmány táplál. Kezébe kell adni a gyermeknek az iskolában az eleven, lélegző remekműveket (Kosztolányi Dezső) Elkészült az 5. évfolyamos könyv és munkafüzet átdolgozása az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervi előírásoknak (2012) megfelelően. Munkánk során arra törekedtünk, hogy taneszközeinket jobbá, vonzóbbá tegyük, amelyekből tanítani és tanulni könnyen, kedvvel lehet. Az irodalomóra és az irodalomtanítás az egyik legbonyolultabb pedagógiai tevékenység. Tudomány és művészet egyszerre. A szakterület tudománya és az átadás művészete, amely a gyerekeket az irodalmat olvasó, értő, szerető felnőttekké képes nevelni. Az irodalmi mű élményeket rögzít. Maga az irodalom is emberi élmények tárolása, rögzítése, továbbadása. Munkánk során ennek az élménynek a sugárzását kell megkönnyítenünk. Az irodalomtanárnak abban is segítenie kell, hogy tanítványaink beléphessenek az író által elképzelt világba, képesek legyenek azt átélni, és tudják értelmezni a történéseket. Állandóan időszerű, problémát jelentő feladat a gyerekek olvasásra késztetése. Az élmények nagy részét ez a korosztály már elsősorban a televízió és a számítógép kínálatából meríti. Ezek a hatások azonban a gyermeki érzelem- és fantáziavilág mozgósításában alig játszanak szerepet. Ezért különösen sok a tennivalónk az olvasás megszerettetése érdekében. Ugyanakkor a televízió és a számítógép előnyeit is célszerű felhasználni a tanítás során. A számítógép is szolgálhatja a napi munkánkat, diákjainknak adhatunk olyan feladatokat, amelyek elvégzéséhez az internetet kell használni. Az irodalomtanár feladata úgysem változik: beszélni, olvasni, írni kell megtanítani a gyerekeket változó eszközökkel és módszerekkel. Az Irodalom 5. könyv és a munkafüzet elkészítésekor fontosnak tartottuk, hogy egy osztályon belül a jobb képességűek és a fejlesztésre szorulók számára is megfelelő kérdésekkel, feladatokkal történjen az anyag feldolgozása. A tankönyvben az irodalomelméleti fogalmak mindig alkalmazás közben, magyarázattal, meghatározással együtt jelennek meg. A megjegyzendő fogalmak vastagon vannak kiemelve, illetve a könyv végén találhatók a fogalomtárban. A szemelvényanyagot úgy válogattuk össze, hogy az alkalmas legyen a különböző nevelési területek, többek között az erkölcsi, az esztétikai, a hazaszeretetre, a családi életre nevelés fejlesztésére. Ugyanakkor törekedtünk a helyi kulturális hagyományok bekapcsolására is, ösztönöztük a tanulókat ezek felkutatására. Ahol lehetőség volt rá, ott éltünk a tantárgyak közötti koncentrációval is. A könyvben együtt szerepel az elmélet és a gyakorlat. Az irodalomkönyvbe természetesen nem ír a tanuló, írásbeli munkáit a füzetben és a munkafüzetben végzi. A feladatok a tankönyv és a munkafüzet esetén is kiváló alkalmat teremtenek a differenciálásra, a kooperatív tevékenységformákra. Napjainkban már kevesebb könyvnélkülit tanulnak meg tanítványaink, mint a korábbi nemzedékek. Ennek révén klasszikusaink gondolatai, nyelvi remeklései kevésbé vannak jelen életünkben. Pedig a memoriternek fontos szerepe van a beszédkészség kialakításában, a versek gondolatiságának megértésében. A könyvnélküli kiválasztásánál ügyelnünk kell arra, hogy tartalmazzanak verses és prózai műveket is. Úgy válogassunk, hogy példát nyújthassunk a leírás, az elbeszélés, a párbeszéd formáira, a költői kifejezőeszközök gazdag tárházára! (A memoriterekre tett javaslatainkat a könyvben és a tanmenetben is jelöltük.) Ezúttal is szeretnénk köszönetünket kifejezni Boncásné Egri Gabriellának, Farkas Ferencnének és Mihalik Istvánnénak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy óravázlataikat a tantárgyi programban megjelentessük. Munkánk során soha nem felejtettük el, hogy a különböző ismeretek elsajátítása csak eszköz tanulóink műveltségének, világszemléletének kialakításában és formálásában. Gárdonyi Géza szerint amely napon nem olvasol, vesztesz. Mi is magunkénak valljuk az író gondolatát: A könyv szeretetet ad és szeretni tanít. Tanóráink legfontosabb feladata a könyvnek, az irodalomnak a megszerettetése, az olvasási kedv felébresztése és megerősítése. Mindehhez kívánnak eredményes munkát és sok sikert: A Kiadó és a Szerzők Radóczné Bálint Ildikó Virág Gyuláné IRODALOM 3 AP_050536_irodalom5kk.indd :58:21
4 Tanári kézikönyv az Irodalom 5. tanításához 2. Alapelvek, célok, fejlesztési feladatok Alapelvek, célok Az egyéni, a közösségi, a társadalmi kommunikáció alapja a magyar nyelv sokoldalú ismerete és árnyalt használata. A nyelv kultúrát formál, őriz és közvetít, az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás, az önismeret kibontakozásának közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Az anyanyelvnek kulcsszerepe van a nemzeti és kulturális önazonosság, tudatosság és kifejezőképesség, az erkölcsi, az esztétikai, a történeti és a kritikai gondolkodás kialakításában is. Az anyanyelvnek mint rendszernek a biztos tudása, az anyanyelvi készségek birtoklása segíti az aktív részvételt a társadalom közösségeiben, valamint meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek létrehozásában, megvitatásában, közössé tételében és alakító áthagyományozásában. Az anyanyelvi alapok megfelelő ismerete segíti az idegen nyelv elsajátítását. Az anyanyelvi képzés befolyásolja és támogatja a többi műveltségterület elsajátítását, ezért az anyanyelvi kompetencia fejlesztése valamennyi műveltségi terület feladata. Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója, alakítója: a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének, az esztétikai és érzelmi nevelésnek, a viselkedési szabályrendszer átadásának egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze. Ezért alapvető szerepe van a nyelvi, a kulturális és a szociális kompetenciák alakításában, fejlesztésében, meghatározó a tanulás teljes folyamatában. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése, illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok funkcionális elemzésére, gyakorlati alkalmazására. Így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levő differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét. Az egyén folyamatosan fejlődő szövegértési és -alkotási tudása teszi lehetővé, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. Mindezek birtokában alkalmassá válik a másodlagos, átvitt kifejezésmódból adódó jelentések felismerésére, reflexiójára és arra, hogy saját szövegek alkotása során maga is éljen velük. A szövegek önálló megalkotásában képes megfelelni a beszédhelyzetet, a hallgatóságot figyelembe vevő, az alkotói szándékból, az olvasók igényeiből, továbbá a különféle szövegműfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot, ugyanakkor különböző képességterületeket fejleszt. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat a múlt, a jelen és a jövő között. A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. A fenti célok mellett az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és többjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat. A Magyar nyelv és irodalom műveltségterület számos ponton kapcsolódik a Művészetek, az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv, valamint az Informatika műveltségi területek tartalmaihoz és céljaihoz Fejlesztési feladatok Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Törekvés a jól formált, nyelvileg igényes beszédre és a megfelelő artikulációra. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazása. A szünet, a hangsúly-, a beszédtempó-, a hangmagasságváltás és a hanglejtés modulációjának használatában rejlő kommunikációs lehetőségek megfigyelése és alkalmazása. A kommunikációs folyamat összetevőinek azonosítása, értelmezése. 4 AP_050536_irodalom5kk.indd :58:22
5 2. Alapelvek, célok, fejlesztési feladatok A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vitában. A hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása. A beszélő fellépésének, szóbeli viselkedésének megfigyelése. Alkalmazkodás a hallgatósághoz, a beszédhelyzethez az árnyalatok érzékeltetésére. Saját vélemény megfogalmazása és megvédése érvekkel. Mások véleményének meghallgatása, megértése többszereplős helyzetekben. Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. Ismert szövegek megjelenítése drámajátékkal. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl.: bábjáték, árnyjáték, némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat) Olvasás, az írott szöveg megértése Különböző szövegek néma és hangos olvasása. A szöveg gondolati, érzelmi-hangulati tartalmát közvetíteni képes értelmes és kifejező olvasás. A különböző mondatfajták hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása a hangos olvasásban.az olvasási stratégiák, a szövegértő olvasást támogató olvasási típusok folyamatos gyakorlása (pl.: felkészülés az olvasásra, az előzetes tudás előhívása, jelentésalkotás, jóslás, következtetés, értelmezés, értékelés, kérdések, reflektálás a szövegre, összefoglalása). Az életkornak megfelelő globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás. Az értő olvasás bizonyítása feladatmegoldással. Az olvasott szövegekkel összefüggésben az aktív szókincs gazdagítása. Nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válaszadás kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás). Különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése. A szöveg és kép viszonyának, összjátékának megfigyelése. Különféle ábrák, illusztrációk értelmezése. Az információs kommunikációs technikák (IKT) műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése. Kreatív folyamatok támogatása (képzelet, belső képek alkotása, jelentésalkotás). Szövegek műfaji különbségének érzékelése (pl.: mese és dokumentum, lírai költemény és elbeszélés). Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek, személyes élmények felidézése és megosztása. Az olvasott szöveg cselekményének utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek megértése. A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplőinek cselekedeteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről Írás, szövegalkotás Az írástechnika továbbfejlesztése: a tanulási igényeknek megfelelő, olvasható, esztétikus és rendezett írásmód gyakorlása. Rövidebb szövegek alkotása, személyes és olvasmányélmények megfogalmazása különböző szövegtípusokban és műfajokban. Alapvető nyelvhelyességi, helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása. Különböző nézőpontú rövidebb fogalmazások írása. Önkifejezés és kreativitás különböző műfajokban (szövegek átírása különböző nézőpontokból stílus- és hangnemváltással, sajtóműfajok gyakorlása). Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése különböző nyomtatott (és elektronikus) forrásokból; írásba foglalás tanári irányítással, csoportosan és önállóan A tanulási képesség fejlesztése Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikon használata). Gondolkodás a saját gondolkodási folyamatokról. A tapasztalatok megosztása. Feladatvégzés könyvekkel, gyermeklapokkal (válogatás, csoportosítás, tematikus tájékozódás). Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. 5 AP_050536_irodalom5kk.indd :58:22
6 Tanári kézikönyv az Irodalom 5. tanításához Különböző információhordozók (pl.: vizuális, audiovizuális, elektronikus, az internet) jellemzői, kommunikációs funkciói és kultúrája. Szövegek vizuális környezetének elemzése, ábrák, illusztrációk értelmezése szövegösszefüggésben. Kulcsszókeresés; szövegtömörítés; hiányos vázlat, táblázat, ábra kiegészítése a szöveg alapján. Információk, adatok visszakeresése tanári irányítással. A szöveg értelmezése, egyszerű ok-okozati összefüggések felismerése, következtetések levonása. Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált [koncentrációs] memóriagyakorlatok, szövegtanulási technikák. A szöveges emlékezet aktivizálása, szövegek pontos megfigyelése, azonosítása és felidézése Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről Gyakorlottság a szavak jelentésviszonyainak feltérképezésében (pl.: rokon értelmű szavak gyűjtése). Különféle nyelvváltozatokat képviselő konkrét példák alapján a nyelv és a nyelvhasználat rétegzettségének megtapasztalása, felismerése (különösen a szókincs területén). A nyelvi állandóság és változás jelenségeinek megfigyelése. Egy-egy korábbi évszázadban született szöveg megfigyelése, a mai és a korábbi nyelvállapot különbségének a felismerése a korosztálynak megfelelő szinten Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az olvasás örömének megtapasztalása. Tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázata; címadás. Ismerkedés változatos ritmikai, zenei formálású lírai művekkel: ezek közös és önálló olvasása és feldolgozása a klasszikus, a kortárs magyar és világirodalom köréből. Néhány fontosabb költői kép és alakzat felismerése, szerepük, hangulati hatásuk megfigyelése. Ismerkedés különböző lírai műfajokkal (döntően a 6. évfolyamon). A versszak felismerése, egyszerű jellemzése (sorok száma, hosszúsága, szótagszáma). A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése. A lírai mű középpontjában álló gondolat, illetve érzelem azonosítása. A lírai mű témájának és hangulatának, hangnemének felismerése (döntően a 6. évfolyamon). Rövidebb epikai művek, népköltészeti alkotások olvasása. A megismert narratív formák alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban, az írásbeli fogalmazásokban. Történetek főszereplőinek azonosítása. A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása. Az idő és a tér egyértelműen megjelölt mozzanatainak azonosítása. A tetőpontok, fordulópontok és kitérők érzékelése. Annak megállapítása, hogy ki beszéli el és kinek a szemével látjuk a történetet. Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, illetve köznapi helyzeteknek dramatizált megjelenítése. Tapasztalatszerzés a tisztán elbeszélő és a dramatikus műrészletek közötti különbségekről. A szóbeli költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköltészet különbségeinek megtapasztalása példák alapján. Alapvető emberi alaphelyzetek, irodalmi témák felismerése és megbeszélése. A magyar és a világirodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya. Mesei motívumok, ismétlődő nyelvi, szerkezeti jellemzők azonosítása. Törekvés a közvetlenül adódó jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok, más irodalmi és nem irodalmi, verbális, hangzó és képi szövegek bevonásával. 6 AP_050536_irodalom5kk.indd :58:22
7 Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése 2. Alapelvek, célok, fejlesztési feladatok Beszélgetések a szép és a csúnya fogalmának tartalmairól, használatáról. Beszélgetések a jó és a rossz fogalmának tartalmáról. A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerése mindennapi helyzetekben és különféle műalkotásokban. A nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége. Mindennapi konfliktusok megjelenítése drámajátékban (pl.: bábjáték). A műélvezet megtapasztalása a belefeledkezés, a játék, a kaland, a humor, a képzelet, a ritmus és a zene révén. A különböző kultúrák eltérő létmódjának, szemléletének megtapasztalása. A kulturális sokszínűség mint közösségépítő erő megfigyelése. 7 AP_050536_irodalom5kk.indd :58:22
8 Tanári kézikönyv az Irodalom 5. tanításához 3. Az 5. évfolyamos irodalom-taneszközök szerkezete, felépítése. Módszertani javaslatok 3.1. Ismétlés, ismerkedés A munkafüzet ismétléssel kezdődik, amely az alsó tagozatos, főleg a 4. évfolyamos tananyagra épül. Az is meretek alapos felidézése és a képességek, készségek mérése több okból is szükséges. Segítségükkel tisztázhatjuk, milyen alapokra építünk az 5. évfolyamon, feltárhatjuk az fő hiányosságokat, a típushibákat. Megismerhetjük tanítványaink képességeit, ezek ismeretére építhetjük a későbbi munkánkat, és erre alapozhatjuk a differenciált tevékenységformákat. Az Irodalom feladatlapokban található Év eleji szövegértés segít a néma, értő olvasás mérésében. A hangos, kifejező olvasás mérését pedig a Kézikönyvben található értékelőlap alapján végezhetjük. Az első órákon ismertessük meg tanulóinkkal a tankönyv és a munkafüzet felépítését és használatát! Hívjuk fel tanítványaink figyelmét arra is, milyen elvek szerint osztottuk a rá váró feladatokat két részre! A kék színű részben található Feladatok, kérdések leginkább a műelemzés hagyományos elemeire, például a cselekményre, a helyszínre, az időre és a szereplőkre kérdeznek rá. A Kapcsolódó kérdései pedig a szöveg egyes kifejezéseinek magyarázatára biztatnak, illetve az alkotó, kutató és játékos feladatok találhatók itt. Sokszor leszünk kíváncsiak a gyerekek véleményére, érveikre és személyes tapasztalataikra is. A 65 órára tervezett könyv Kuckóiba olyan művek kerültek, amelyeket kiegészítő anyagnak szántunk, és jó szívvel ajánlunk feldolgozásra a szabadon tervezhető 10%-os tananyagtartalomként. (Néhány népdal és a kerettanterv által megjelölt Petőfi verseken túl a költő más versei is helyet kaptak a Kuckókban. Ezeken kívül Bálint Ágnes Szeleburdi család című művének részletei is.) A könyv feladatai előtti kis ikonok a munkaformákra tesznek javaslatot (Párban dolgozz!, Csoportban dolgozz!), és a füzetben való munkavégzésre buzdítanak (A füzetben dolgozz!). A tankönyv írásakor nagy gondot fordítottunk a képanyagra. Sok kérdés és feladat irányul magukra a képekre is. (Például meg kell figyelni az ábrázolt személyek gesztusait, mozdulatait.) Munkánk során nem feledkeztünk meg a jól ismert kínai bölcsességről sem: Ha hallom, elfelejtem. Ha látom, megjegyzem. Ha csinálom, megtanulom. Különböző felmérések igazolják, hogy kb. 20%-át jegyezzük meg a hallott tényeknek, információknak, 30%-át a látottaknak, 50%-át pedig azoknak az ismereteknek, amelyeket egyszerre hallunk és látunk is. Jobb az arány, ha hangoztatjuk is, mert ekkor már 70%-os eredményt érhetünk el. Ha pedig valamilyen tevékenységhez kötjük az ismeretszerzést, már 90%-os lehet a siker A könyvek varázsa A rövid fejezet célja, hogy tanulóinkat bevezesse a könyv, az olvasás, az irodalom világába. Szabó Lőrinc versének középpontjában az olvasás gyönyörűsége, haszna áll, valamint lírai vallomása arról, hogyan vált olvasóvá. A témakör során módunk nyílik a gyerekek saját olvasmányélményeinek meghallgatására, és egyúttal felmérhetjük tanulóink olvasottságát is. A könyvek varázsa című nyitó fejezet az olvasás fontosságára és szépségére hívja fel a figyelmet. A fejezetben helyet kapott Michael Ende Előszó helyett: szigorúan véve című meséje és Petőcz András Internet-verse is. Ezekkel a művekkel szeretnénk tanulóinkat ráhangolni a hosszú nyári szünet után az olvasásra, az irodalmi művek hangulatára. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy az olvasás szellemi élményt, örömet szerez, és jelentős szerepe van az emberiség életében. Tudatos kalandra szólítjuk fel 8 AP_050536_irodalom5kk.indd :58:22
9 Módszertani javaslatok ifjú olvasóinkat, hogy az élet nem teljes a művészetek és ezen belül a szépirodalom nélkül. Az olvasáshoz idő, türelem kell. Az olvasás által, a könyvek révén aztán egyre közelebb kerülhet hozzánk a világ. Már a nyitó fejezet is jelzi, hogy a könyvben milyen jól megférnek egymás mellett a különböző századok alkotásai. Egyik célkitűzésünk amelynek már eddig is igyekeztünk eleget tenni a klasszikus mű és a modern, mai alkotás összhangjának a megteremtése volt. Ez tükröződik a könyv első fejezetén is. Az irodalmi szövegek kiválasztásánál természetesen a Nat és a kerettanterv útmutatóit kellett figyelembe vennünk. Ahol a művek között választani lehetett, ott a kollégák észrevételeit, az Így dolgoztam az Apáczai Kiadókönyveivel című pályázatra beérkezett javaslatokat tartottuk szem előtt. A változtatásban az az elv vezérelt bennünket, hogy a gyerekekhez közelebb álló szemelvényeket válogassunk az irodalomkönyvbe. A tematikai egységekre vonatkozó előzetes tudást, nevelési-fejlesztési célokat, ismereteket, követelményeket, kapcsolódási pontokat a Kézikönyv Helyi tantervi ajánlás részében tüntettük fel. A Tanmenetjavaslatban a készség- és képességfejlesztési célokat emeljük ki, valamint az ajánlott tevékenységformákra teszünk módszertani javaslatokat Mesék bűvöletében Kósa László és Szemerkényi Ágnes Apáról fiúra című művéből idézünk a fejezet bevezető szövegében. Gondolataik tanulságosak és örök érvényűek: A mesékben a legbecsületesebb törvények uralkodnak. A jó mindig el nyeri jutalmát, a szegény, elnyomott legkisebb fiú a győzelmével nem él vissza, hanem segít szülein, gyakran még rossz testvéreinek is megbocsát. A jótett fáradsága mindig megtérül. Ha útja közben önzetlenül segített valakinek, az viszontsegít a legválságosabb pillanatban. A rossz is biztosan megkapja méltó büntetését. A mesében az igazság törvényei vezérlik a mese hősöket. A mesék világával 14 órában foglalkozunk. (Ezt az óraszámot a helyi tanterv időkeretének óráival természetesen megnövelhetjük.) A Mesék bűvöletében részt a hagyomány és a megújulás jellemzi: miközben néhány mese kikerült a fejezetből, például Boldizsár Ildikó írásával gazdagodott is a mai mesék világa. Ebben a fejezetben kapott helyet J. K. Rowling meseregényének, a Harry Potter és a bölcsek köve című írásának két részlete is. A témakör tanulmányozása során felhívjuk a figyelmet a mesék többféle csoportosítási lehetőségére. Eredet szerint népmesékről és műmesékről, forma szerint prózai és verses mesékről beszélünk. A leggyakoribb mesefajták közül olvashatunk a könyvben valós mesét, állatmesét, fabulát, tréfás mesét, csalimesét, hazugságmesét és tündérmesét is. A művek megismerése során nagy hangsúlyt helyeztünk a mesei motívumokra. Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelőn a Tündérszép Ilona és Árgyélus mese feldolgozásánál tankönyvi táblázatba foglaltuk a szereplőket, a szerepköröket, a helyszíneket, az ismétlődő tetteket és a cselekedeteket, az eszközöket és a tárgyakat, az átváltozásokat és a meseformulákat. Bízunk benne, hogy ez a táblázat segíti majd a rendszerezést és a szintetizálást is. A tündérmesék vagy varázsmesék fogalmát Vlagyimir Jakovlevics Propp, orosz mesekutató így határozta meg: Varázsmesék az olyan műfajú mesék, amelyek valamilyen kár vagy veszteség (elrablás, elűzés) bevezetésével kezdődnek; vagy valami birtoklásának óhajával (pl.: a király elküldi fiát az élet vizéért); folytatódnak a hős otthonról való távozásával, segítőjével való találkozással, akitől mágikus tárgyakat kap, melyek segítségével a keresés tárgyát megtalálja. A továbbiakban a hősnek az ellenséggel való találkozása (fő formája a sárkányküzdelem) szerepel, majd visszatérés és üldözés. Ez a kompozíció gyakran tovább bonyolódik. A hős már visszatérőben van, amikor testvérei szakadékba taszítják. Ezután mégis megérkezik, nehéz próbákon esik át, megnősül és király lesz vagy saját országában, vagy apósáéban. Ez a rövid kompozicionális mag, amely igen sok és nagyon sokféle szüzsé alapját képezi. A népmesék feldolgozása után lépünk át a műmesék változatos és színes világába. A mesék fejezet megismerése során egyúttal időutazásban is részt veszünk tanítványainkkal együtt, hiszen az ókori állatmesék világából elindulva a különböző korok meséin át eljutunk a mai történetekig is. 9 AP_050536_irodalom5kk.indd :58:23
10 Tanári kézikönyv az Irodalom 5. tanításához A mesei motívumok egész sora kerül át az irodalomba napjainkban is, reméljük, hogy a fejezet alapos ismerete után e motívumok felismerése már nem okoz gondot tanítványainknak. A témakört összefoglalás zárja, ellenőrzésre, számonkérésre az Irodalom feladatlapok témazáró dolgozatát ajánljuk (A és B változatban). Javasoljuk, hogy a megbeszélt mesei motívumok alapján ebben a tanévben az egyik fogalmazás műfaja is mese legyen. A dolgozat javítását az anyanyelvi órán végeztessük el! 3.4. Petőfi Sándor: János vitéz A fejezet elején Petőfi Sándor életével ismerkedünk meg. Más formában, Mozaikok Petőfi Sándor életéből címmel. Bízunk benne, hogy ez a feldolgozás a korábbitól eredményesebb és hatékonyabb lesz. Mindezt segítik a tankönyv és a munkafüzet feladatai is. A kollégák közül már többen megfogalmazták, hogy ők Petőfi életrajzához kapcsolódva ismertetik meg tanítványaikat a költő néhány versével. (Az Ez a föld a mi hazánk című fejezet Kuckójában található Petőfi Szülőföldemen című verse, Az ember világa Kuckójában pedig az Egy estém otthon című költeménye.) Ezúton is arra biztatunk mindenkit, hogy ha úgy látják jónak, bátran térjenek el a tanmenetjavaslattól! Petőfi elbeszélő költeményével kb. 18 órán át foglalkozunk. Ebben a tananyagegységben nagy hangsúlyt fordítunk az epikus művek szerkezeti felépítésének megismertetésére. Az irodalomelméleti ismeretek mindig alkalmazás közben, szemléletes magyarázattal együtt jelennek meg. A pontos meghatározás, a több magyarázat és értelmezés segíti a tanulók és a kedves kollégák mindennapi munkáját. Az irodalomelméleti ismeretek által aztán kulcsot kapunk az olvasott művek megértéséhez. Tapasztaltassuk meg a tanulóinkkal, hogy a tanuláshoz megismerés és rögzítés is szükséges! A megismerés csak úgy lesz eredményes, ha megértésen alapszik. A bemagolt, a szó szerint megtanult, ugyanakkor meg nem értett dolgok nem hozzák meg a várt eredményt. A tudáshoz megértés és bevésés kell! Sok gyakorlat segíti a költői nyelv eszközeinek, a szóképeknek a megismerését. A költői kifejezőeszközök ismerete sok gyakorlást igényel, az egyszeri megtanulás nem elegendő. Szakítsunk rá időt az óra eleji ismétlések során is! Úgy gondoltuk, hogy a leggyakoribb nyelvi alakzatoknak a megismerésére, szerepüknek a felismerésére a János vitéz szövege kiváló lehetőséget nyújt, ezért néhány nyelvi alakzattal már a fejezet során megismertetjük tanulóinkat. Így a megszólítással, a felkiáltással, a kérdéssel, az ismétléssel, a felsorolással, a párhuzammal és az ellentéttel. Nagy figyelmet fordítottunk a mű teljes feldolgozása során a mesei motívumok felfedeztetésére, megkerestetésére. Ezzel mintegy a Mesék bűvöletében fejezettel is megteremtjük a folyamatos koncentrációt. Az alábbi feladat egy a sok közül. Milyen mesei jellemzők találhatók a műben? Folytassátok a példák felsorolását! Mesei jellemzők Csodás lények Helyszínek Próbatételek Eszközök, tárgyak Átváltozások Meseszám Példák a János vitézből gonosz mostoha, griffmadár, óriások, boszorkányok, tündérek óriások földje, sötétség országa, Óperenciás-tenger, Tündérország bejutás Tündérországba stb. síp, az élet vize rózsából Iluska három (próba, medve, oroszlán) tizenkettő (zsivány) (Az óravázlatok között szereplő feladatlapot ajánljuk a tündérmesék és a János vitéz összehasonlítására.) 10 AP_050536_irodalom5kk.indd :58:24
11 Módszertani javaslatok Petőfi Sándor János vitézénekfeldolgozása nemcsak új feladatokkal, de a tankönyv többi fejezetéhez hasonlóan ismeretterjesztő szövegekkel is bővült. Ezek a mű helyszíneihez, szereplőihez, motívumaihoz kapcsolódnak. Néhány téma: Pásztorok, juhászok; a gémeskút; a huszárokról; Híres emberek kedvenc étkei. A tankönyvben jelöltük a memoritereket, azt a húsz versszakot, amelyet megtanulásra javaslunk. Ezek helyett természetesen más strófákat is ajánlhatunk tanítványainknak. Gyakorló pedagógusként tudom, milyen nagy kedvvel illusztrálják a gyerekek a mű egyes jeleneteit. Az igényes munkákat szorgalmi jeggyel értékelem, amely igen ösztönzően hat a gyerekekre. Az elkészült rajzok, bábok és albumok jó szolgálatot tesznek a tanórákon, különösen az összefoglaló órákon. Nagyon szívesen végzik az alábbi feladatot is: Legyen neked is János vitéz-albumod! a) Készítsetek rajzokat a János vitéz részeihez! Írjatok hozzájuk egy-egy jellemző mondatot vagy idézetet! b) Keress illusztrációkat a műhöz! Díszítsd az albumodat olyan fotókkal, rajzokkal, ábrákkal is, amelyek a történethez kapcsolódó tárgyakról (pl. suba), növényekről (pl. káka) stb. készültek! c) Búvárkodj az interneten és a könyvtárban! Gyűjts rajzokat Jancsiról és Iluskáról! A neked legjobban tetszőt is ragaszd bele az albumodba! d) Az összefoglaló órára rendezzetek kiállítást az elkészült munkákból! Mindenki azon az oldalon nyissa ki az albumát, amelyet a legszebbnek tart! Munkánk során soha nem feledtük, hogy a különböző ismeretek elsajátítása csak eszköz tanulóink műveltségének, világszemléletének kialakításához és formálásához. Petőfi műve remek lehetőséget nyújt többek között az erkölcsi, az esztétikai, a hazaszeretetre, a családi életre neveléshez. Kiemelt szerepet szánunk az olyan feladatoknak, amelyek a gyerekek véleményére kíváncsiak, és mindezt az érvek felsorakoztatásával teszik. A fejezetet összefoglalás zárja, a témakör ellenőrzését az Irodalom feladatlapok témazáró dolgozata segítségével végezhetjük. Javasoljuk, hogy a második irodalmi dolgozatot az elbeszélő költemény feldolgozása során/ után írassák meg a kedves kollégák. (A műfaja lehet elbeszélés leírással.) 3.5. Múltunk a mítoszokban A témakör az európai műveltségünket is meghatározó görög mitológiai történeteket tartalmaz. A fejezet megújult magyarázó szövegei és érdekes feladatai remek lehetőséget kínálnak arra, hogy tanítványaink megismerkedjenek kultúránk alapjaival. A mítoszok szemelvényanyaga megváltozott, a kedves kollégák kérésére az eddigi mítoszok, így Prométheusz és Parisz ítélete mellett harmadikként Daidalosz és Ikarosz történetével ismerkedhetnek meg tanítványaink. A történetek kiválóan alkalmasak a dramatizálásra, a nézőpontváltásos feladatok elvégzésére is. A fejezet jó alkalmat nyújt arra, hogy tanítványainkkal beszélgessünk a művészet szerepéről, de az irodalom világmagyarázó szerepét is láttathatjuk a mítoszokon keresztül. A történetek feldolgozása során fordítsunk figyelmet a mesék és a mítoszok műfaji különbségeinek feltárására, megfigyeltetésére! A legtöbb kultúrában maga a mese és a mítosz nem is különül el élesen egymástól, együttesen alkotják a népek írásbeliség előtti kultúráját. A fejezet anyagának megismerése során éljünk a tantárgyak közötti koncentráció lehetőségével, elevenítsük fel a történelemórákon tanultakat! Biztassuk tanulóinkat a mitológiai témát ábrázoló képzőművészeti alkotások keresésére, az istenek jelképeikkel, attribútumaikkal való ábrázolására! Tanulóink gazdag művelődéstörténeti ismereteket szerezhetnek az órákon. A fejezetet összefoglalás zárja, a témakör ellenőrzését az Irodalom feladatlapok témazáró dolgozata segítségével végezhetjük. A feladatsorra nem szükséges az egész tanóra, ezért már előkészíthetjük a következő fejezetet is. 11 AP_050536_irodalom5kk.indd :58:24
HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA. 5. évfolyam
HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek
RészletesebbenMagyar irodalom 5-8. évfolyam. 5. évfolyam
Magyar irodalom 5-8. évfolyam 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4
5-8. OSZTÁLY TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4 ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, FELSŐ TAGOZAT, 5 8. ÉVFOLYAM... 4 AZ 5-8. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS AZ ÓRASZÁMOK... 11 MAGYAR IRODALOM... 12 MAGYAR
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÁLTALÁNOS ISKOLA, FELSŐ TAGOZAT Sorozataink a 2015/2016-os tanévre Mind a magyar nyelv, mind az irodalom tantárgyhoz színvonalas
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám
RészletesebbenOsztály: Tananyag: Fejlesztési fókusz: Domináns didaktikai feladat: Hosszú távú célok:
Osztály: 5. Tananyag: Ha én felnőtt volnék - Janikovszky Éva (Mesetárban: 10p a felolvasás) Fejlesztési fókusz: Értő olvasás Domináns didaktikai feladat: Tanult ismeretek gyakorlása Hosszú távú célok:
RészletesebbenHelyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához
Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenMagyar irodalom 5-8. évfolyam
Magyar irodalom 5-8. évfolyam 5. évfolyam Éves óraszám: 72 Heti óraszám: 2 A könyvek varázsa Mesék bűvöletében Petőfi Sándor: János vitéz Múltunk a mítoszokban A Biblia világa Ez a föld a mi hazánk (Táj,
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható
RészletesebbenTÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM
TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának
RészletesebbenAz anyanyelvi kommunikáció hat standardszintje az alapfokú oktatásban
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz Az anyanyelvi kommunikáció hat standardszintje az alapfokú oktatásban Beszédkészség,
RészletesebbenMagyar nyelv. 6. évfolyam. Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Magyar nyelv
Magyar nyelv 6. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.
RészletesebbenKÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE
KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 165. (4) A könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtárpedagógiai program alapján
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti
RészletesebbenTANMENET. Szövegértés-szövegalkotás. Vissza a meséhez! 5.évfolyam
TANMENET Szövegértés-szövegalkotás Vissza a meséhez! 5.évfolyam Készítette: Jóváhagyta: Benedekné Juhász Katalin szaktanár Gubáné Csánki Ágnes igazgató Gödöllő, 2010. január 3. óra tananyag feladat cél
RészletesebbenFeladatellátási hely neve és címe: Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészet-oktatási Intézmény, 9900 Körmend, Kölcsey u. 12.
Körmend Város Önkormányzata 9900 Körmend, Szabadság tér 7. Tel.: 94/592-900, fax: 94/410-623 E-mail: kormend@kormend.hu Pályázati azonosító: TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0107 Pályázat címe: A körmendi Dr. Batthyányné
RészletesebbenHELYI TANTÁRGYI RENDSZER. NÉMET NYELV ÉS IRODALOM Évfolyam: 1-4.
NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM Tantárgy: (helyi) Évfolyam: 1-4. Óraszámok Tantárgy Óraszám évfolyamonként 1. 2. 3. 4. Német nyelv és irodalom 5 5 5 5 Éves óraszám 180 180 180 180 Témakörök Tematikai egység
RészletesebbenMŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
RészletesebbenAZ ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ STANDARDFEJLESZTÉSE
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ STANDARDFEJLESZTÉSE Készítette: Pergel Júlia pedagógia fejlesztő Tartalom I. Standardleírások
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI PROGRAM TANULÁSMÓDSZERTAN HELYI TANTERV
SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKGIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Hajdúböszörmény PEDAGÓGIAI PROGRAM 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI PROGRAM... MOLNÁR MAGDOLNA ILONA
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre osztható: a 7 8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és követelmények
RészletesebbenFunkcionális analfabétizmus felszámolása programterv
Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv TÉA- ÓA- Z 1-2 TATAO FOGAA, TÉNYÉG, ÓDZ FADAT A magyar ábécé kis- és nagybetűinek felismerése nyomtatott és kézírásos formában. A magyar ábécé kis-
RészletesebbenMAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT
MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT A pedagógus neve: Tarné Éder Marianna Műveltségi terület: tanító Tantárgy: magyar irodalom Osztály: 4. b Az óra témája: "Itt élned, halnod kell " történelmi projekt A kalandozások
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam)
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) BEVEZETÉS ALAPELVEK, CÉLOK Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi
RészletesebbenA munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák
Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest
RészletesebbenKOCSIS ÉVA CSEREY-GOGA TECHNOLÓGIAI LÍCEUM, KRASZNA SZILÁGY MEGYE AZ OPCIONÁLIS TANTÁRGY CÍME: NAPSUGÁR-BÖNGÉSZŐ
KOCSIS ÉVA CSEREY-GOGA TECHNOLÓGIAI LÍCEUM, KRASZNA SZILÁGY MEGYE AZ OPCIONÁLIS TANTÁRGY CÍME: NAPSUGÁR-BÖNGÉSZŐ Az opcionális/választható tantárgy neve: Napsugár-böngésző Műveltségi terület: Nyelv és
RészletesebbenÁllati Móka Egyhetes projekt
Állati Móka Egyhetes projekt Megvalósítás helye: Sugovica Általános Iskola Projekt felelős: Pásztor Judit Ideje: 2014. október 14 október 18. Bevont tanulók köre: 4. osztály, alkalomszerűen az alsós napközis
RészletesebbenAdaptált kerettanterv
Adaptált kerettanterv MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM Az Apáczai Kiadó Helyi tantervi ajánlása alapján, kiegészítve a rendelkezésre álló 10%, illetve a szabadon tervezhető órakeret terhére felhasználható
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN TANTERV AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 5-6. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE
TANULÁSMÓDSZERTAN TANTERV AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 5-6. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE Tanulásmódszertan helyi tanterv alapjai A NAT 110/2012. rendelete alapján, valamint az Oktatáskutató
RészletesebbenHelyi tanterv általános iskola és nyolcosztályos gimnázium 5-8. évfolyam számára Magyar nyelv és irodalom
Helyi tanterv általános iskola és nyolcosztályos gimnázium 5-8. évfolyam számára Magyar nyelv és irodalom / EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (B) változat alapján
RészletesebbenIrodalom A változat 5. évfolyam
Irodalom A változat 5. évfolyam Heti: 2 óra, Évi: 72 óra Célok és feladatok - Meseélmények, mesehősök, mesei fordulatok, mesei jellemzők rendszerezése - A János vitéz olvasása, feldolgozása, szereplők
RészletesebbenÓratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016
Óratípusok Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az oktatási folyamatban alkalmazott szervezeti formák legfontosabb komponense a tanítási óra. Az ismeret-elsajátítás alapegysége a témakör. A tanítási órák felosztása,
Részletesebbenmagyar nyelv és irodalom 3.o.
ÓRATERV A pedagógus neve: Kiss Andrásné Műveltségi terület: Magyar nyelv és irodalom Tantárgy: olvasás Évfolyam: 3. Résztvevők: a Thököly Imre Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Hajdúszoboszló 4. b osztályos
RészletesebbenHelyi tanterv alsó tagozat
Tartalomjegyzék Helyi tanterv alsó tagozat Magyar nyelv és irodalom Bevezető... 3 1. évfolyam... 5 2. évfolyam... 11 3. évfolyam... 20 4. évfolyam... 31 Német népismeret Bevezető... 42 1. évfolyam... 43
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenA TANKÖNYVFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI KOJANITZ LÁSZLÓ
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI KOJANITZ
RészletesebbenKerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam
Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti
RészletesebbenHELYI TANTERV. Tildy Zoltán Általános Iskola. Magyar nyelv
HELYI TANTERV Tildy Zoltán Általános Iskola Magyar nyelv 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek
RészletesebbenMAGYAR NYELV 9 11. ÉVFOLYAM
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 MAGYAR NYELV 9 11. ÉVFOLYAM A KÍSÉRLETI TANKÖNYVEK ÉS MUNKAFÜZETEK KONCEPCIÓJÁRÓL ÉS FELÉPÍTÉSÉRŐL A tankönyvsorozat
RészletesebbenAz egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények
HELYI TANTERV Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények A különböző tantervek bevezetési ütemezése Az osítása
RészletesebbenDobó István Általános Iskola
Dobó István Általános Iskola Irodalom tanmenet az 5. évfolyam számára 2017/2018 Az OFI által javasolt tanmenetet az osztályra adaptálva és az iskolánk által adott lehetőségekre alapozva átalakítottam.
RészletesebbenTermészetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton.
Természetismeret 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton. 1. Tervezzen egymásra épülő tevékenységeket az élő környezet megismerésére vonatkozóan!
RészletesebbenA TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE Kojanitz László szakmai vezető A projekt
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra
TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenSZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban
SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend
Részletesebben2013. Helyi tanterv. Klúg Péter Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye. Szeged
2013. Helyi tanterv Klúg Péter Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye Szeged AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 1. A képzés teljes szerkezete... 1 2. Óvodai nevelés...
RészletesebbenKőrösi Csoma Sándor Általános Iskola
Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Tankönyv: Apáczai Kiadó Rajz és vizuális kultúra Minimum követelmények 1. évfolyam Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás
RészletesebbenJavaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 4. osztály
Oktatási célok: Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 4. osztály - irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedeztetése; - a magyar nyelv és a magyar
Részletesebben2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.
2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai
RészletesebbenTANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK
TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett
RészletesebbenRadóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV. az Irodalom 7. tanításához
Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_7 2011.qxd 2014.06.17. 12:45 Page 1 Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV az Irodalom 7. tanításához Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_7 2011.qxd 2014.06.17. 12:45 Page
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM 51/2012. XII. 21.EMMI RENDELET 1.SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs
Részletesebben-3- -a zavartalan munka biztosítása. - felolvasással, egyéni javítással. 2. Házi feladat ellenőrzése: Tk. 100/12. FOM
ÓRATERVEZET Tantárgy: Magyar nyelv Osztály: 5.d Az óra címe: Hangalak és jelentés a szavakban A tematikus egység: A szavak alakja és szerkezete. Az óra célja: A tudatos és igényes szóbeli és írásbeli nyelvhasználat
Részletesebben3/g A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai
3/g A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai 1. A számonkérés formái A tanórákon szóban és írásban számolnak be a gyerekek a tudásukról. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult,
Részletesebben2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A nevelők tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik,
RészletesebbenHELYI TANTERV MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ (NY) ÉVFOLYAM SZÁMÁRA
HELYI TANTERV MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ (NY) ÉVFOLYAM SZÁMÁRA I. Célok és feladatok Alapelvek, célok A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás előfeltétele és legfőbb eszköze,
RészletesebbenHUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban
HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyvek bemutatása
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyvek bemutatása 2015. április
RészletesebbenJavaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 3. osztály
Oktatási célok: Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 3. osztály - irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedeztetése; - a magyar nyelv és a magyar
RészletesebbenTÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR
TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét
RészletesebbenA pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
RészletesebbenA tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program
A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program Tematikus tananyag Tanulási program / Tanulói tevékenység Produktum/teljesítmény I. Bevezetés a tanulás fejlesztésének tanulásába 1. A T.F.T. célja, témakörei
RészletesebbenBeszámoló a Fenntarthatósági Témahétről
Beszámoló a Fenntarthatósági Témahétről 2018. áprilisában megtartottuk iskolánkban, az alsó tagozaton a Fenntarthatósági Témahetet Mit mesél a természet? címmel. A szervező pedagógus neve: Bodnárné Léport
RészletesebbenA Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Humán munkaközösségének éves munkaterve. (2016/2017. tanév)
A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Humán munkaközösségének éves munkaterve (2016/2017. tanév) Készítette:.. Dr. Fábiánné Balogh Edina tanár Jóváhagyta:.. Szántó Zoltán igazgató Fertőszentmiklós,
RészletesebbenKerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.
Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama
Részletesebben1. óra : Az európai népviseletek bemutatása
RAJZ TANTÁRGY 1. óra : Az európai népviseletek bemutatása A MODUL CÉLJA Az óra célja : Az egyes népviseletek jellegzetességeinek kiemelése, vizsgálatuk különböző szempontokból. Ruhadarabok funkciója az
RészletesebbenKarácsonyi témahét. 1.b. Szabóné Bakó Márta. Pintérné Legéndi Gabriella. 2009.december 7-12. Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő
Karácsonyi témahét 1.b Szabóné Bakó Márta Pintérné Legéndi Gabriella 2009.december 7-12. Petőfi Sándor Általános Iskola Gödöllő Karácsony ünnepén az a kívánságom. Legyen boldog mindenki ezen a világon.
RészletesebbenÓra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök
TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása 2015. február
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola TANTERV MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Készítette: a magyar munkaközösség (Balogh Anikó, Dr. Szabóné Bánkuti Katalin, Mándoki Mária,
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5 8. ALAPELVEK ÉS CÉLOK Az egyéni, a közösségi, a társadalmi kommunikáció alapja a magyar nyelv sokoldalú ismerete és árnyalt használata. A nyelv kultúrát formál, őriz és közvetít,
RészletesebbenMAGYAR NYELVI FELVÉTELI ELŐKÉSZÍTŐ TEHETSÉGGONDOZÁS PROJEKT
Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív Intézményekben TÁMOP3.1.4/08/2. 20080121 A fejlesztési projekt megvalósítása Kondoroson Petőfi István Általános
RészletesebbenSzéplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6.
Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. szövegertes6_kk_2014_ok.indd 1 SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az Érdemes tankönyvíró
RészletesebbenA nevelés-oktatás tervezése I.
A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai
RészletesebbenII. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés
Nemzeti alaptanterv 45 II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A kulcskompetenciák 3 Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12.
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. HAT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. NÉGY ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. ÖT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS REÁL JELLEG 9-12. KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÉPZÉS 9-12. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenTanulói feladatok értékelése
Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek
RészletesebbenA Garabonciás Művészeti Iskola Pedagógiai Programja Pedagógiai Programja Helyi Tantervek II. Táncművészet néptánc tánctörténet
A Pedagógiai Programja Helyi Tantervek II. Táncművészet néptánc tánctörténet 1 Tartalomjegyzék TÁNCTÖRTÉNET... 3 Továbbképző évfolyamok... 3 9. évfolyam... 3 Fejlesztési feladatok... 3 Tananyag... 3 Követelmények...
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenA szövegértési stratégiák szerepe a hatékony tanulásban. MEGÚJULÓ TANKÖNY KONFERENCIA Budapest, Steklács János
A szövegértési stratégiák szerepe a hatékony tanulásban MEGÚJULÓ TANKÖNY KONFERENCIA Budapest, 2014. 11. 14. Steklács János Olvasási stratégiák Mit jelent a kognitív stratégia? A kognitív stratégiák az
RészletesebbenModul címe: Szent Iván éj
TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0207 pályázat Moduláris program megszervezése EZ AZ ÉJSZAKA MÁS MINT A TÖBBI.. Modul címe: Szent Iván éj Készítette: Kiss Tamás MODUL LEÍRÁS Ajánlott korosztály Ajánlott időkeret:
RészletesebbenMagyar nyelv és irodalom. Tánc és dráma. 5-8. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom Tánc és dráma 5-8. évfolyam Szandaszőlősi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2013 Ajánlás A magyar nyelv és irodalom tanterv a Mozaik Kiadó kerettantervének kiegészített változata.
RészletesebbenTanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam
Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam érzelmi érzékenysége, erkölcsi gondolkodása legalább olyan szintre kerül, hogy az olvasott művekben képessé válik emberi alaphelyzetek,
RészletesebbenA projektidőszak (szeptember-november) tanterve. Anyanyelvismeret III.-IV. Osztály
Proiect cofinanțat din Fondul Social European prin Programul Operațional Sectorial Dezvoltarea Resurselor Umane 2007-2013 Investește în oameni! Axa prioritară 1 Educație și formare profesională în sprijinul
RészletesebbenKompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.
Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,
RészletesebbenÉvfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat
RészletesebbenCsoportprofil A 4.B OSZTÁLY KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ TANULÓIRÓL. Tarné Éder Marianna ÚJPESTI CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
Csoportprofil A 4.B OSZTÁLY KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ TANULÓIRÓL Tarné Éder Marianna ÚJPESTI CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM TARTALOM A 4.B OSZTÁLY KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ TANULÓI... 2 MEGKÜLÖNBÖZTETŐ
RészletesebbenÓRAVÁZLAT 8. OSZTÁLYOS KÖNYVTÁR HASZNÁLATI ÓRA
ÓRAVÁZLAT 8. OSZTÁLYOS KÖNYVTÁR HASZNÁLATI ÓRA Tantárgy: könyvtárhasználati Tanár: Molnár Eleonóra Évfolyam: 8. (2 osztály) Tanulói létszám: 26 fő (csoport- és pármunka) Készítette: Molnár Eleonóra szabadidő-szervező
RészletesebbenAz óra típusa: alkalmazó feladatmegoldó - gyakorló óra - IKT a szövegfeldolgozás folyamatában
A pedagógus neve: Kunkli Nóra Műveltségi terület: magyar nyelv és irodalom Tantárgy: irodalom Osztály: 6.a Az óra témája: Arany János: A walesi bárdok/ LearningApps tankocka készítése a témában Az óra
RészletesebbenÓraterv. Az óra témája: A hivatali levél
A pedagógus neve: Kovácsné Komáromi Éva Műveltségi terület: Anyanyelv és irodalom Tantárgy: magyar nyelv Osztály: 10. A osztály Témakör: Szövegtípusok, stílusrétegek Óraterv Az óra témája: A hivatali levél
Részletesebben9. ÉVFOLYAM. Ki vagyok? Honnan jövök? Casládkutatás: SZKB209_06. A modul szerzôi: Marsi Mónika és Págyor Henriette
Casládkutatás: Ki vagyok? Honnan jövök? hoztam neked piros rózsát modul szerzôi: Marsi Mónika és Págyor Henriette SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 9. ÉVFOLYM SZK209_06 SZK 9_01 tanári.indd
RészletesebbenA nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában
A nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában Időpont: 2010. április 9. Az iskola elérhetőségei: Helyszín: Hotel Famulus,
RészletesebbenA Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN
A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam
MAGYAR NYELV 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készség együttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.
RészletesebbenA MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MŰVELTSÉGTERÜLET
A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MŰVELTSÉGTERÜLET Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama számára Alapelvek és célok Az egyéni, a közösségi, a társadalmi kommunikáció alapja a magyar nyelv
RészletesebbenA Helyi tantervet 2008. szeptemberben az 5. évfolyamon kell bevezetni!
A Helyi tanterv tantárgyi rendszere és heti óraszáma A tanterv fıbb jellemzıi: Tantárgystruktúrában megtalálható integrált tantárgyak: Tantárgy Évfolyam Mőveltségterületet Magyar nyelv és irodalom 7-8
RészletesebbenFeladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
Részletesebben