KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATELEMZÉS

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATELEMZÉS"

Sarolta Fazekas
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 1 Teljes gazdasági érték (TGÉ) 2 KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATELEMZÉS Pomucz Anna Boglárka Az előadás egy része Dr. Szlávik János, Csigéné Dr. Nagypál Noémi és Dr. Csete Mária előadás diáinak felhasználásával készült. Kiterjesztett értékkoncepció, értékek aggregátuma a TGÉ Közgazdasági alapja az értékelő (ember) és az értékelt erőforrás között fennálló hagyományos kapcsolat Alapfeltételezés: emberek mindig úgy választanak (fejezik ki preferenciáikat), hogy az hasznot hozzon számukra, növelje jólétüket TGÉ = használattal összefüggő értékek + használattól független értékek február 9. BME Környezetgazdaságtan Tanszék A természeti erőforrások értékösszetevői 3 A barlangok, mint természeti erőforrások gazdasági értékének összetevői 1. 4 Forrás: Szlávik J. (2007): Környezetgazdaságtan, Typotex 5 6 A barlangok, mint természeti erőforrások gazdasági értékének összetevői 3. Környezeti ek csoportosítása I. Költségek alapján értékelő eljárások Termelékenység változása Védekezési költségek Árnyék projekt Helyettesítési/helyreállítási költségek Helyettesítő piaci áruk Keresleti görbe alapján becsülő ek Kinyilvánított preferencia ek Feltárt preferencia ek Direkt Indirekt Direkt Indirekt (Megfigyelt) piaci árak Utazási költség ár Forrás: Marjainé Szerény Zsuzsanna: A természetvédelemben alkalmazható közgazdasági i ek. 1

Kiterjesztett értékkoncepció, értékek aggregátuma a TGÉ Közgazdasági alapja az értékelő (ember) és az értékelt erőforrás között fennálló hagyományos kapcsolat Alapfeltételezés: emberek mindig úgy

2 7 8 Környezeti ek - TGÉ A teljes gazdasági érték összetevői Alkalmazható eljárások Közvetlen használattal kapcsolatos érték ek Költség alapú ek Utazási költség ár Közvetett használattal kapcsolatos értékek Költség alapú ek Utazási költség ár Választási lehetőség értéke ár Használattól független értékek Forrás: Dixon and Pagiola Forrás: Szlávik János (szerk.) Környezetgazdaságtan BME GTK Typotex, 2007 Költség alapú ek 9 Módszerek megkülönböztetése 10 Abból a feltételezésből indulnak ki, hogy egy természeti erőforrás értéke (az általuk az ember számára biztosított hasznosság) megegyezik a megőrzéshez/ helyreállításhoz szükséges költségek nagyságával. A költségek jellege alapján történik A költségek lehetnek: Elmaradt hasznok A természeti erőforrás károsodásával valamilyen szolgáltatás elveszik. Ahhoz, hogy ezt megakadályozzuk vagy mesterségesen pótoljuk, valamilyen beruházás szükséges. Ez költséggel, kiadással jár. Ennek nagyságával becsülhetjük az eredetileg ingyenes szolgáltatás értékét. Költségek A környezetállapot vagy funkció helyreállításának költsége A környezetállapot romlás megakadályozásának költsége A leromlott környezetállapot által előidézett hatások kiküszöbölésének költsége A mesterséges helyettesítés vagy áthelyezés költsége Költség alapú ek alkalmazása - példák Vízminőség javulásának e, azáltal, hogy a szennyvíz tisztítási költségeket számítjuk Erdő vagy vizes élőhely erózió megakadályozásában betöltött szerepének e, azáltal, hogy számoljuk a hordalék eltávolításának költségét Vizes élőhely víztisztításban betöltött szerepének e azáltal, hogy a szennyvíztisztítás költségét számítjuk 1. Helyettesítési költség Ingyenes természet által nyújtott szolgáltatást/ terméket mesterségesen mekkora költséggel lehet(ne) pótolni A szolgáltatás értéke minimum ezzel a költséggel azonos Általában alsó becslés 2

) Környezetgazdaságtan BME GTK Typotex, 2007 Költség alapú ek 9 Módszerek megkülönböztetése 10 Abból a feltételezésből indulnak ki, hogy egy természeti erőforrás értéke (az általuk az ember számára

3 Helyettesítési költség Kiinduló feltételek: Az ember által létrehozott szolgáltatás kiterjedése, hatása azonos az eredetivel Az első feltételnek megfelelő megoldások közül a legalacsonyabb költségűt alkalmazzák Az aggregált fizetési hajlandóság lehetővé tenné a beruházást Helyettesítési költségek - számpélda Egy kis falu vízellátását helyi ásott kutakkal biztosítják. A talajvíz szennyezetté, emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik. Ideiglenesen, amíg a fúrt kút elkészül, palackozott vizet szállítanak a faluba. Beszerzési ár: 20 Ft/liter Szállítási költség: 5 Ft/liter Vízigény: 10 liter/fő/nap Lakosok száma: 250 fő Mekkora a havi igény a faluban és ennek költsége? A fúrt kút beruházási költsége 18 M Ft Mekkora a teljes helyettesítési költség, ha a fúrt kút 6 hónap alatt készül el?(a jelenérték számítástól most eltekintünk) Helyettesítési költségek - számpélda megoldása A havi vízigény: 10 liter/fő/napx 250 fő x30 nap = 75e liter Hat havi vízigény: 75e liter/hóx6 hónap = 450e liter Árnyék projekt Egy projekt, beruházás környezetet károsító hatása miatt egy másik projektre (egy árnyék projektre) van szükség az előbbi által okozott káros hatások semlegesítéséhez/ellensúlyozásához. 16 Ennek költsége: 450e liter x(20+5) Ft/liter= e Ft A természeti/környezeti erőforrás értékére az árnyék projekt költsége nyújt alsó becslést. A teljes helyettesítési költség: e Ft e Ft =29.250e Ft Árnyék projekt PÉLDÁK Egy beruházás miatt egy vizes területet lecsapolnak. Ezért csatornákat kell építeni az öntözés biztosítására. Használattal kapcsolatos érték Mesterséges vizes élőhelyet alakítanak ki a korábban itt fészkelő vizimadarak számára Létezési érték Helyreállítási költségek Hasonlít az árnyék projekt hez A helyreállítási költség nagyságát rendeljük hozzá a helyreállított vagy helyreállítandó környezeti erőforráshoz. KÜLÖNBSÉG Nem feltétlenül egy korábbi, környezetkárosító projekt negatív hatásait próbálja mérsékelni, semlegesíteni. Fokozatosan, több ok miatt leromlott erőforrás későbbi helyreállítása/ más helyen történő kialakítása is lehet a költség. 18 3

A talajvíz szennyezetté, emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik. Ideiglenesen, amíg a fúrt kút elkészül, palackozott vizet szállítanak a faluba.

4 Helyreállítási költségek 19 Példa Kis-Balaton helyreállítási költsége 20 MC, MU Helyreállítás határhaszna Helyreállítás határköltsége Helyreállítás mértéke (%) 4. Védekezési költség Termelékenység változása 22 Mekkora védekezési költségekkel tudjuk kiküszöbölni a természeti környezet(általában emberi beavatkozás hatására történő) kedvezőtlen megváltozását. a) Ha a környezet inputként szolgál valamely hez, megváltozik, és ennek hatására a eredményessége, haszna megváltozik. PÉLDÁK Folyó szennyezett, öntisztuló képessége csökken, ezért a szennyvizet mesterségesen kell megtisztítani Levegőszennyezés miatt légkondicionálókat kell felszerelni, a kerékpárosoknak maszkot kell hordani Különbség = kár Termelékenység változása 23 Az alkalmazás menete 24 b) Környezetszabályozás miatt a eredményessége, haszna megváltozik (csökken), vagy költségesebbé válik ugyanolyan output biztosítása. A termelékenység csökkenését illetve a pluszköltségeket kompenzálják. (pl. EU föld alapú támogatások) különbség = elmaradt haszon Kompenzáció A termelékenység változásának meghatározása: -Ismert hatások alapján becsléssel -Területen végzett teszt (field test) -Laboratóriumi kísérlet A termelékenység változása hatásának pénzértékben való kifejezése: -Piaci ár alapján, ha az ár változatlan A kompenzáció meghatározása 4

a) Ha a környezet inputként szolgál valamely hez, megváltozik, és ennek hatására a eredményessége, haszna megváltozik.

5 Problémák a termelékenység változása alkalmazásával Többféle input is befolyásolhatja a vizsgált et, szinergikus hatás Mely hatás milyen mértékben befolyásolta az outputot? A hosszú idő múlva jelentkező hatásokat nehéz előrejelezni t=? 25 Termelékenység változása - számpélda Bős-Nagymaros és időszakra összehasonlított termésátlagok: 17, 25% termésátlag csökkenés Első időszak termésátlaga: 5,45 tonna/hektár Érintett terület: 4200 hektár Eladási ár: 21e-26e Ft/tonna Mekkora az éves bevétel kiesés? Mekkora a teljes veszteség örökjáradékként számolva, ha a diszkontráta 2%, 3,5% illetve 5%? 26 Termelékenység változása - számpélda megoldása Terméscsökkenés: Egy hektárra: 5,45 tonna/hektár* =0,94 tonna/hektár Összesen: 0,94 tonna/hektár * 4200 hektár = 3948 tonna Éves bevételkiesés: 21e-26e Ft/tonna * 3948 tonna = e e Ft A teljes veszteség: diszkontráta 2%: e e Ft/0,02 = e e Ft 3,5%: e e Ft/0,035 = e e Ft 5%: e e Ft/0,05 = e e Ft 27 Költség alapú ek ELŐNYÖK A döntéshozók általában jobban ismerik őket A költségek a döntéshozók számára is világos módon megjelennek A költségek viszonylag pontosan számíthatóak Felhívják a figyelmet a természet által nyújtott ingyenes szolgáltatások értékes voltára HÁTRÁNYOK 28 Nem biztos, hogy a kiinduló feltételezés igaz Számos tényezőt figyelmen kívül hagy Nem teszi lehetővé a t Alsó becslés? A TGÉ-nekcsak a használattal kapcsolatos részével számol 30 Balatonra a TGÉ meghatározására alkalmas ek Költség alapú ek Helyettesítési költség- pl.: vízminőség romlása->strandokon medence, máshonnan ivóvíz, halastavakból halak Helyreállítási költség- pl.: alacsony vízszint->zalán keresztül vízpótlás Védekezésiköltség- pl.: Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer kialakítása ->eutrofizáció megelőzése Költség-hatékonyság elemzés A költség-hatékonyság elemzés leggyakrabban optimalizálási eljárást jelent. Optimalizálási eljárás: szisztematikus a cél teljesítésének legalacsonyabb költségű eszköze megtalálására. 5

25 Termelékenység változása - számpélda Bős-Nagymaros 1980-1992 és 1993-1997 időszakra összehasonlított termésátlagok: 17, 25% termésátlag csökkenés Első időszak termésátlaga: 5,45 tonna/hektár

6 31 32 Költség-haszon elemzés Ha valami a gazdaság egyik része - egy vagy több személy illetve csoport - számára hasznot vagy veszteséget jelent, az a gazdaság egészére nem feltétlenül jelent hasznot vagy veszteséget. Márpedig a költség-haszon elemzés során a gazdaság egésze, egy meghatározott társadalom jóléte érdekel bennünket, nem pedig ennek valamely kisebb része." (A. Mishan) Költség-haszon elemzés A haszonbecslés nehézségei Elsődleges kontra másodlagos hatások lag érzékelhető kontra nem érzékelhető haszon (nem érzékelhető becslésére környezeti ek) A költségbecslés A felmérés megközelítés (felülbecslés problémája) A mérnöki megközelítés (költség alapú ek) Valóságban a kettő ötvözete A CBA logikája - példa Költségek (károk) Belső Termelési költségek (beruházási, működési) Külső Légszennyezés, savas eső Projekt / beruházás Belső Villamos áram értékesítése Hasznok Külső Foglalkoztatás Iparűzési adó A költség-haszon elemzés menete 1. A projekt meghatározása 2. A projekt hatásainak azonosítása 3. A gazdaságilag releváns hatások meghatározása 4. A releváns hatások fizikai mennyiségekben történő kifejezése 5. A hatások pénzbeli kifejezése 6. Költségek és hasznok diszkontálása 7. A nettó jelenérték kiszámítása 8. Érzékenység elemzés A költség-haszon és a költséghatékonyság elemzés összehasonlítása Köszönöm a figyelmet! 6

Mishan) Költség-haszon elemzés A haszonbecslés nehézségei Elsődleges kontra másodlagos hatások lag érzékelhető kontra nem érzékelhető haszon (nem érzékelhető becslésére környezeti ek) A

Hasonló dokumentumok

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGTANA

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGTANA Megújuló erőforrások A halpopuláció mérete és növekedése közötti kapcsolat Halállomány növekedése (t) G(S*) G(S ) S 1 S* S S 2 Halállomány (t) 1 A halpopuláció növekedési