Útmutató személyzeti vezetőknek bérezési tanulmány 2005/2006

Átírás

1 BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Útmutató személyzeti vezetőknek bérezési tanulmány 005/006 A Német Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Kienbaum Consultants nemzetközi tanácsadó cég közös felmérése arra ad választ, hogy milyen tendenciák tapasztalhatók a magyarországi német és más nemzetközi vállalatok bérezési gyakorlatában. A tanulmány csaknem munkahely adatainak feldolgozásával készült, amelyből 500 vezetői állás és csaknem 000 szakember állása. Ennek köszönhetően részletes tájékoztatást ad a bér és nem bér jellegű juttatások alakulásáról. Így nemcsak azt lehet megtudni, hogy menynyit keres egy átlagos szakmunkás, hanem azt is, hogy mennyit visznek haza a cégek elsőszámú vezetői. Az idei felmérés először tartalmazza a magyar és a cseh fizetések közvetlen összehasonlítását is. Tárgyszavak: bérezés; jövedelem; munkaerő; nyereség; képzés; oktatáspolitika. Bérezési tanulmány 005 Útmutató személyzeti vezetőknek A magyarországi nemzetközi vállalatoknál 005-ben -kal emelkedett a dolgozók jövedelme, a következő évre azonban már csupán 5 6-os emelkedést terveznek. A vállalatok 57-nál a béremelést valamilyen módon a vállalat gazdasági helyzetéhez kapcsolják, bár minden második vállalatnál inflációfüggő bérkiegészítést is fizetnek. A szabad szakképzett munkaerőt és a képzettség szintjét tekintve a helyzet a vállalatok szemszögéből alig javult, sőt éppen ellenkezőleg, kisebb mértékben romlott is 004-hez mérten. Mindez csupán egy része a Német Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) és a Kienbaum Management Consultants vállalati tanácsadó társaság együttműködésében idén heted ízben elkészült, 005/006-os bérezési tanulmány eredményeinek. A felmérésben külföldi, főként német, de emellett több osztrák, francia, amerikai, brit és olasz érdekeltségű vállalat is részt vett. A tanulmányhoz adataikat biztosító vállalatok összesen mintegy főt foglalkoztatnak Magyarországon, és tőlük pozíció adatait értékelték ki.

2 A tájékoztatón a felmérést bemutatták és a kérdéseket megválaszolták: Straub Elek, A DUIHK elnöke, a Magyar Telekom Rt. elnökvezérigazgatója A Bérezési tanulmány útmutató a vállalati bérpolitikához Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályvezetője A magyar munkaerőpiac helyzete a befektetők szemszögéből Katharina Wild, Kienbaum Executive consultant, Bécs elemzője A Bérezési tanulmány eredményei: bérek magyar és cseh összehasonlításban A felmérés főbb eredményei A 006-os évre a külföldi érdekeltségű magyarországi vállalatok 6-os béremelést terveznek az ügyvezetők, vezető beosztású munkavállalók és felsőfokú végzettségűek, valamint 5-os mértékűt a fizikai munkások körében. Ezáltal a bérek a várt infláció kétszeres ütemében emelkednének. 005-ben a vállalatok a jövedelmek,3-os növekedéséről számoltak be. Ez nemcsak magasabb mint a tavalyi 0,6-os növekedési ütem, hanem messze meghaladja a tavalyi várakozásokat is: a legutóbbi felmérésben a cégek még 6,3-os béremelésre számítottak 005-re. A tavalyi felmérés idején, 004 őszén a bérfejlesztés a legkisebb ütemű volt az elmúlt több mint 5 évre visszatekintve, és erre alapozták a vállalatok az alacsony mértékű prognózist 005-re fejtette ki Dirk Wölfer a DUIHK képviseletében, aki szerint a 005-re várt alacsony infláció is a béremelési kényszer lankadását sejtette. Ezen kívül a szakképzett munkaerőért folyó verseny is hozzájárult a jelentős mértékű béremelésekhez egészítette ki Wölfer úr. Szerinte a mostani eredmények alapján 006-ban is fennáll a veszélye annak, hogy a bérköltségek tényleges emelkedése a vártnál magasabb lesz. Csalódnia kellett annak, aki a nagyobb nyereségességet megugró bérekkel kapcsolta össze. Az átlagon felüli nyereséget kigazdálkodó vállalatoknál a dolgozóknak az utolsó béremelésnél 9,7-kal kellett beérniük magyarázta Katharina Wild, a tanulmány társszerzője a Kienbaum

3 menedzsment tanácsadó társaságtól. Az átlagos nyereségességű vállalatoknál a dolgozóknak,4, a rosszabb nyereségűeknél pedig egyenesen 3-kal többet juttattak. Ez a bérek üzemgazdasági hatásait vizsgálva magyarázható: a bérfejlesztésben visszafogottan eljáró vállalatok az üzemi eredményüket is jelentősebben tudták javítani. A szabad munkaerő rendelkezésre állása 005-ben már csupán a vállalatok 4-a ítélte jónak és 60-a kielégítőnek, miközben 6-a elégtelennek minősíti a jelenlegi helyzetet. A megelőző évben az arányuk még csak 8 volt. Kiemelten rossz a helyzet a felvehető szakmunkások tekintetében. Mivel a vállalatok kétharmada emelkedő munkaigényre számít, ez esetenként munkaerőhiányt is okozhat, ami kedvezőtlenül hat a költségekre és az általános beruházási feltételekre. Beszerzési igazgatókból például Budapesten és vonzáskörzetében van hiány, míg mérnököket Kelet- és Dél-Magyarországon keresnek leginkább. A munkaerő képzettsége Romló helyzetről számol be a tanulmány: a vállalatok 0-a helyett már 4-uk panaszkodik az elégtelen képzettségre, és az előző évekhez hasonlóan főként a kelet- és dél-magyarországi vállalatok elégedetlenek a képzettség szintjével. Ezzel változatlanul fennmarad a kihívás a magyar oktatáspolitikában, hogy fokozottan helyezzék előtérbe a munkaerő-piaci igényeket a szakképzésben. Idei újdonság: Magyarország és Csehország közvetlen összehasonlítása A bérezési tanulmány készítése során idén először közvetlenül is összevetették a magyar és cseh munkavállalók jövedelmét. Az eredmény: A csehországi dolgozók szinte mindegyik vállalati szinten többet keresnek hasonló beosztású magyar kollégáiknál számolt be Katharina Wild. A magasabb szintű vezetők mindkét országban átlagosan azonos összegű, eurós jövedelemben részesülnek, de a felsőfokú végzettségű beosztottaknál a jövedelemkülönbség meglehetősen jól megmutatkozik (Magyarországon 600, Csehországban 4 00 euró az átlagkeresetük).

4 A fizikai dolgozóknál szinte jelentéktelen a különbség (Magyarországon 7300 és Csehországban 7500 euró), miközben az ügyvezetők körében az éves szinten eurós csehországi jövedelmek 8600 euróval magasabbak a magyarországiaknál. Feltűnő azonban, hogy a jövedelem Magyarországon nagyobb mértékben függ a foglalkoztató vállalat méretétől. Az ötszáz főnél több dolgozót foglalkoztató vállalatoknál az ügyvezetők Magyarországon eurót, azaz euróval többet keresnek, mint csehországi kollégáik, és a vezető beosztású munkavállalóknál és a beosztott dolgozóknál is magasabb az éves jövedelem a nagyobb dolgozói állományú vállalatoknál Magyarországon. Jelentős különbség mutatkozik a mozgó bérelemeknél is. Csehországban a dolgozók 85 és az ügyvezetők 97-a részesül valamilyen, teljesítményhez kötött kereseti résszel, míg Magyarországon ez az arány csupán 70, illetve 64-os. A magyar munkaerőpiac befektetői szemmel GDP () F foglalkoztatás () (LFS) ,0.0 0,0 0.0,0 -.0, ábra GDP-növekedés nem biztosíték a foglalkoztatáshoz

5 .0,0.5,5 Alkalmazottak alkalmazottak() Reálbér reálbér () Vállalati szféra Változás az előző évhez.0, , , , , ,5 Ursprungsdaten: KSH DUIHK ábra Túlzott bérek a foglalkoztatást veszélyeztetik Munkaköltségek munkaköltség Ursprungsdaten: Eurostat DUIHK 005 Munkanélküliségi munkanélküliségi ráta ráta BE SE DK DE NL AT UK FI FR IT ES GR CY MT SI PT HU CZ PL EE SK LT LV RO BG BE SE DK DE NL AT GB FI FR IT ES GR CY MT SI PT HU CZ PL EE SK LT LV RO BG Munkaköltség/hó feldolgozóipar, 003 munkanélküliségi ráta, harmonizált EU-ráta 3. ábra Bérek csak egy tényező a foglalkoztatás alakulásában

6 5 5 0 Vállalati vállalati () Költségvetési költségvetési () Összesen összesen (3) Ursprungsdaten: KSH DUIHK 005 Reálbérek; Változás az előző évhez * Jan-Sep * ábra Béralakulás aggasztó ciklusok Mennyire mennyire elégedett () vele? Mmennyire fontos? () Piaci piaci lehetőségek Üzleti üzleti partnerek munkaerőpiac Munkaerőpiac gazdaságpolitika Gazdaságpolitika Konjunkturumfrage DUIHK 005 kevésbe kevésbé fontos () elégedetlen elégedetlen () semleges Nagyon nagyon fontos () elégedett elégedett () 5. ábra Munkaerőpiac: fontos a befektetők számára

7 Mennyire elégedett vele? Mennyire fontos? mennyire elégedett () mennyire fontos () munkavállalók Munkavállalók képzettsége képzettsége Teljesítménymotiváltság teljesítmény-motiváltság betanított Betanított munkások munkások kínálata kínálata termelékenység Termelékenység Pályakezdők pályakezdők képzettsége képzettsége munkaerőköltség Munkaerőköltség szakképzett Szakképzett munkaerő kínálata munkaerő kínálata munkajog Munkajog Konjunkturumfrage DUIHK 005 kevésbé kevésbe fontos () elégedetlen () semleges nagyon Nagyon fontos fontos () elégedett () elégedett Következtetések 6. ábra Munkaerőpiac a vállalatok megítélése. A foglalkoztatás szempontjából egyaránt fontos: ésszerű, a termelékenységhez és a piachoz igazodó bérmegállapítás vállalati szinte, foglalkoztatásbarát jogi és szabályozási keretek a gazdaságpolitika szintjén.. A közszféra ne gyakoroljon negatív hatást a vállalati szféra béralakulására és szakemberellátására. Az új bérezési tanulmány közvetlenül a DUIHK-nál rendelhető meg: Tímea Kovács, Tel.: 0036// , kovacs@ahkungarn.hu További felvilágosítás: Dirk Wölfer, DUIHK, Corporate Communications, Tel.: +36// , woelfer@ahkungarn.hu

8 Magyarország az EU-ban! Egy okkal több, hogy szakterületén mindig tájékozott legyen! Naprakész ismeretekhez, hasznosítható ötletekhez, a legjobb gyakorlat megismeréséhez nélkülözhetetlen segítség a BME OMIKK Műszaki Gazdasági Információ sorozata! BME OMIKK Műszaki Gazdasági Kiadványok Szerkesztőség Tel: , Fax: , mgksz@info.omikk.bme.hu