Pomáz Város Önkormányzat 2013 Pomáz, Kossuth L. út

Átírás

1 Pomáz Város Önkormányzat 2013 Pomáz, Kossuth L. út ELİTERJESZTÉS a Képviselı-testület november 27-i ülésére Tárgy: Pomáz Város Önkormányzatának évi költségvetési koncepciója Tisztelt Képviselı-testület! Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 24. (1) bekezdésében elıírt kötelezettségnek megfelelıen az alábbiak szerint terjesztem elı Pomáz Város Önkormányzatának évi költségvetési koncepciójára készített javaslatot. A koncepciót az 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 26. (1) bekezdésének megfelelıen a Magyar Köztársaság évi költségvetésérıl szóló törvény tervezete annak általános és fejezeti indokolása, valamint intézményeink vezetıi által megfogalmazott igények alapján állítottuk össze. A tervezés jelenlegi szakaszában a feltételek nem teljes körő ismerete mellett is meg kell határozni a koncepcionális célokat, valamint számba kell venni az átengedett illetve helyben képzıdı bevételeket és az ismert kötelezettségeket. Ezen célok meghatározásánál feltétlenül fontos az elızı évek során érvényesülı gazdasági tendenciáknak, valamint az egyes közigazgatási, közoktatási feladatok állami fenntartásba kerülésének gazdálkodásra vonatkozó várható hatásának vizsgálata, az önkormányzatnál és intézményeinél maradó feladatok áttekintése. 1

2 1 A kiindulási helyzet értékelése 1.1 Központi szabályozás A koncepció kialakításánál az államháztartási törvény elıírásainak megfelelıen a évi költségvetési törvény tervezetébıl kell kiindulnia az önkormányzatoknak. A Magyarország évi központi költségvetésérıl szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat június 15-én került benyújtásra az országgyőlésnek, de a koncepció készítés idıszakában még egyik törvénytervezet sem került elfogadásra. A koncepció kialakítását tovább nehezíti, hogy a költségvetési törvény végrehajtásához kapcsolódó egyéb jogszabályok jelentıs része jelenleg is kidolgozás alatt áll. A költségvetési törvény tervezete alapján az önkormányzatok a évi költségvetésük tervezésénél a következı prioritásokkal számolhatnak: A költségvetési törvény tervezete abból indul ki, hogy január 1-jétıl átalakul az önkormányzati feladatellátás, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz kerül és ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb részét illetve egyéb, feladathoz szorosan nem kötıdı támogatások egy részét is átirányítják a központi költségvetésbe, ezért új finanszírozási struktúra alakul ki, mely elszakad a normatív támogatási rendszertıl. A helyi önkormányzatok feladataihoz 2013-ban a központi költségvetés mintegy 647 milliárd forinttal járul hozzá, mely a évi támogatás 62%-a továbbá a feladatellátás átvételével párhuzamosan az önkormányzati források közül kiszabályozzák a helyben maradó személyi jövedelemadó és a gépjármőadó 60 %-át. A feladatellátás átstrukturálása miatt az egyes források átkerülnek az ágazatot felügyelı fejezetekbe: EMMI fejezetbe átkerülı források iskolapedagógusok bérére: tekintettel arra, hogy az iskolai pedagógusok és a szakmai munkát közvetlenül segítık állami alkalmazottak lesznek, bérük finanszírozását közvetlenül a központi költségvetésbıl kell biztosítani, melynek fedezete állami támogatás, valamint az önkormányzatokat 2012-ig megilletı gépjármőadó 40%-a, a helyben maradó személyi jövedelemadó közel fele, és a teljes illetékbevétel együttes összegének a központi költségvetési támogatássá való átkonvertálásából tevıdik össze. 2

3 az iskolai szakmai munka feltételeinek támogatására, az oktatás-nevelés állami feladatellátása megfelelı szakmai színvonalának garantálása érdekében elengedhetetlen, hogy a taneszközöket megfelelı mennyiségben és minıségben az ágazati minisztérium biztosítsa. szociális szakellátás finanszírozása, amely 2013-tól teljes egészében állami feladattá válik és emiatt a normatíva egy része elvonásra kerül az önkormányzatoktól KIM fejezetbe átkerülı források járási kormányhivataloknak mőködési célra: az önkormányzati szervek által ellátott államigazgatási feladatok mértéke csökken, az ügyek zöme a január 1-jétıl létrejövı járási kormányhivatalokhoz kerül. A változások miatt a gyámügyi és okmányirodai normatív hozzájárulások, a körjegyzıségi feladatokhoz kapcsolódó támogatás, valamint az általános üzemeltetési normatíva egy része a KIM fejezetébe kerül át a járási és fıvárosi kerületi kormányhivatalok mőködésének biztosítása céljából. ellátottak juttatásainak fedezete: a járások kialakításáról szóló törvény alapján január 1-jétıl a járási kormányhivatalokhoz kerülnek az egyes segélyek, így az ápolási díj, az idıskorúak járadéka, az óvodáztatási támogatás kifizetése. A kötelezettségvállalások tervezésénél jelenleg még jogszabállyal nem alátámasztottan- de számolunk Miniszterelnök úr bejelentésével, mely szerint az önkormányzatok adósságállományának jelentıs részét átvállalja az állam. Ennek pontos részletei még nem ismertek. 3

4 2 Bevételek tervezése A költségvetésben mind az intézményi, mind az önkormányzati saját bevételeket reálisan kell terveznünk ahhoz, hogy az állami költségvetésbıl kapott bevételekkel együtt teljesíthetı kiadási szintet lehessen tervezni. 2.1 Központi költségvetési kapcsolatokból származó normatív állami hozzájárulások, támogatások és az átengedett bevételek alakulása A helyi önkormányzatok mőködésének általános támogatása: A helyi önkormányzatok mőködésének általános támogatása új jogcímként szerepel a költségvetési törvény tervezetében. Az általános támogatás lényege, hogy a települési önkormányzatok az új önkormányzati törvényben meghatározott, célzott támogatással nem támogatott feladataihoz kapcsolódó elismerhetı kiadásai csökkennek a helyi bevételek meghatározott mértékével (a gépjármőadó önkormányzatoknál maradó része, az iparőzési adó esetében az elvárt összeg, valamint az egyéb helyi adók összegének fele), és az ezt követıen fennmaradó különbözethez biztosít a központi költségvetés támogatást Az átengedett bevételek rendszerének átalakítása A gépjármőadó átengedés mértéke csökken 100%-ról 40%-ra, továbbá a helyben maradó személyi jövedelemadó és ehhez kapcsolódva a jövedelemkülönbség mérséklés rendszere megszőnik,. A helyi adók így az iparőzési adó rendszerét a finanszírozás átalakítása nem érinti. Az ebbıl származó bevétel továbbra is teljes egészében az önkormányzatok saját bevétele marad, és helyben járul hozzá a feladatokhoz, de összegüket az általános támogatás kialakításnál figyelembe veszik Köznevelési normatívákat érintı további változások Az önkormányzatok fı feladata az óvodai és bölcsödei ellátás lesz. A nevelı munkához szükséges támogatást a központi költségvetés úgy bocsátja az önkormányzatok rendelkezésére, hogy az itt dolgozó a szaktörvény feladatszervezési (csoport átlag létszám, foglalkozási idıkeret, gyermekkel töltendı kötött idı) elıírásai szerint elismert pedagógus és a nevelı munkát segítı létszám bérét a kereseteket meghatározó törvényi szabályozás kötelezı szintjén teljes mértékben biztosítja. Az óvodák,bölcsödék szakmai-dologi kiadásaihoz és üzemeltetéséhez a központi költségvetés célzott és nevesített támogatást biztosít. 4

5 Az önkormányzatok fıszabály szerint állják az iskolák üzemeltetési költségeit, azaz ehhez normatív támogatást nem biztosít a központi költségvetés. A költségvetési törvény tervezetében úgy számoltak, hogy az önkormányzatok állami feladatokra át nem csoportosított sajátos bevételeikbıl oldják meg. A gyermekétkeztetés szintén az önkormányzat feladata marad, finanszírozása változatlan marad az elızı évekhez képest. Az iskolák szakmai dologi kiadásait az állam közvetlenül fedezi Szociális normatívákat érintı változások A szociális és gyermekjóléti ellátások terén jelentıs változások várhatók évben, de a szaktörvényi módosulásokról az Országgyőlés még nem döntött. Fontos megjegyezni, hogy a költségvetési törvény tervezete - ellentétben az elızı évek költségvetési törvényeivel - nem tartalmazza tételesen felsorolva az egyes feladatokat és a hozzájuk kapcsolódó normatív támogatásokat, ezért annak megítélésére, hogy a feladat ellátásához mennyi normatív támogatással számolhatunk nincs lehetıségünk. A pénzbeli ellátások terén fontos változás, hogy egyes segélyek kikerülnek a jegyzı hatáskörébıl: a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggı törvények módosításáról szóló törvény alapján január 1-jétıl a normatív ápolási díjról, az idıskorúak járadékáról és az óvodáztatási támogatásról a járási kormányhivatalok fognak dönteni. A jegyzıi hatáskörben levı segélyek a jövıben létalapként egyesülnek. E kategória egységesebb rendszerként fogja össze a jelenlegi jövedelemhez, vagy különbözı élethelyzetekhez kapcsolódó támogatásokat (megtartva ugyanakkor az egyes élethelyzetek különbözıségébıl eredı eltéréseket). A szakmai elképzelések szerint a létalap: - alaptámogatási komponense nyújtana segítséget a kellı jövedelemmel nem rendelkezı háztartásoknak úgy, hogy jövedelmüket egy meghatározott szintig kiegészíti (ide tartozna mostani foglalkoztatást helyettesítı támogatás, illetve a rendszeres szociális segély), - kiegészítı támogatási komponense foglalná magába a háztartás társadalmilag elismert egyéb szükségleteinek biztosításához nyújtott támogatásokat (pl. a lakásfenntartási támogatást). A hozzájárulás a pénzbeli szociális ellátásokhoz elıirányzat a települések szociális kiadásai arányában elosztva a létalap-segélyek kifizetésének önrészéhez, a közfoglalkoztatás keretében biztosítandó saját erıhöz, valamint az önkormányzatok saját hatáskörő krízissegélyezéséhez járul hozzá. 5

6 2.1.5 Intézményi mőködési bevételek Az intézményi mőködési bevétel a közhatalmi bevételekbıl, az egyéb saját bevételekbıl, az áfa bevételekbıl, visszatérülésekbıl, kamatbevételekbıl tevıdik össze. A közhatalmi bevételekbıl a legnagyobb részarányt az okmányirodai bevételek képezték, amelyek január 1-jétıl átkerülnek a járási hivatalok hatáskörébe évi várható egyéb sajátos bevételek Az egyéb sajátos bevételek a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadási díjából, valamint az egyéb bevételekbıl tevıdnek össze. A évre jelenleg tervezhetı bérleti- és közüzemi díj bevételek az alábbiak: Bevételek megnevezése i teljesítés (e Ft) évi tervezett elıirányzat (e Ft) Földterületek bérleti díj bevétele Helyiségek bérleti díja Önkormányzati bérlakások bevétele Továbbszámlázott szolgáltatások, közüzemi díjak Összesen A évi várható adóbevételek Bevétel jogcíme évi bevételi terv évi bevételi terv (e Ft) (e Ft) Építményadó Gépjármőadó (100 % /40 %) Telekadó Adóbírság, pótlék Talajterhelési díj Összesen A gépjármőadó bevételeket - figyelembe véve a költségvetési törvény tervezetét - az idei várható bevételek 40 %-ában kalkuláltuk. Iparőzési adóból származó bevételünk ben e Ft volt, amely végszám a forrásmegosztási számítások eredményeként alakult ki. Adómérték emelés nem lehetséges, a maximumon van településünkön. Újabb adózók letelepedésével nem tudunk számolni. 6

7 2.1.8 Az önkormányzat sajátos felhalmozási bevételei Bevétel jogcíme évi bevételi évi bevételi terv teljesítés (e Ft) (e Ft) Földingatlan-értékesítés (nettó) Önkormányzati ingatlanok, bérlakások értékesítése (nettó) Összesen A földterület és egyéb értékesítési bevételek a jelenlegi gazdasági helyzetben csak nagyon óvatosan becsülhetık, és mint a 2012-es év tényadatai is rámutattak, minden erıfeszítésünk ellenére rendkívül bizonytalanok. Hasonló okok miatt bérlakás értékesítési plusz bevétellel bérlakás eladással számolni csak minimálisan lehet. Az elmúlt idıszak tapasztalatai szerint bérlıknek a bérleti díj és közüzemi díjak fizetése is sok esetben nehézséget okoz, hitelfelvételt vagy részletfizetést nem vagy csak nagyon kevesen vállalnak. Fenti okok miatt az értékesítési bevételekre csak óvatos becslést terveztünk azzal a megjegyzéssel, hogy ennek realizálása is igen bizonytalan. 7

8 3 A kiadások tervezése A költségvetési tervezés gyakorlatának megfelelıen továbbra is legfontosabb feladat a költségvetési intézményrendszer (beleértve a Polgármesteri Hivatalt is) mőködıképességének fenntartása és az önkormányzat kötelezı feladatainak ellátása. A mőködési kiadások közé tartoznak a személyi juttatások és a dologi kiadások, amelyek évek óta a költségvetési kiadások túlnyomó többségét tették ki. 3.1 Személyi juttatások és járulékok A személyi juttatások kiadásainak nagyságát elsısorban a törvényi szabályozás határozza meg, ennek keretein belül tud az önkormányzat figyelembe véve a költségvetési bevételek nagyságára - az egyes nem kötelezı juttatás típusokról dönteni. A köztisztviselıi illetményalap és a közalkalmazotti bértábla a januári szinten van, továbbra is az akkori számítási szabályok érvényesek. A évi költségvetési törvény tervezete szerint a jövı évben sem várható változás. A Polgármesteri Hivatal esetében a személyi juttatásokat a járási rendszer kialakítására tekintettel az átadásra kerülı közszolgálati tisztviselık, munkavállalók személyi juttatási elıirányzatának arányos csökkentésével tervezzük évben az elıirányzatot növelı tételek lehetnek: a közszolgálati tisztviselıkrıl szóló évi CXCIX. törvényben foglaltak szerint kötelezı fizetési fokozatban történı átsorolások, jubileumi jutalmak, a minimálbér és garantált bérminimum változása. A Hivatal engedélyezett létszámkeretét a kerületi hivatalok létrehozására tekintettel, a feladatok csökkenésének mértékében kell meghatározni. A Hivatal évre engedélyezett 65 fıs létszámkeretét a évben átadásra kerülı 28 fı közszolgálati tisztviselı, munkavállaló álláshelyével szükséges csökkenteni. Ezek alapján a Hivatal évben engedélyezett létszámkeretét 37 fıben javasoljuk megállapítani, amennyiben további feladat átadására nem kerül sor. A tényleges átszervezés január havi testületi ülésen várható, több szabályzatunkat is ezzel kapcsolatosan módosítani kell. A 40 év jogosultsági idıvel rendelkezı köztisztviselık kedvezményes öregségi nyugdíjazásának lehetıségével a Hivatalnál évben várhatóan 1 fı élhet. A nyugdíjazás miatt megüresedı álláshelyek betöltésére abban az esetben lesz módunk, amennyiben központi létszámfelvételi zárlat nem kerül elrendelésre. A szociális és gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények vonatkozásában jelenleg nem számolunk az engedélyezett álláshelyek, valamint a bérek és járulékok változásával. 8

9 Jelenleg az oktatási intézményekben foglalkoztatottak átadás-átvételével kapcsolatos jogszabályi háttér kidolgozás szintén folyamatban van. A feladatok átrendezése miatt a személyi juttatások és járulékainak kiadása jelentısen csökkenni fog azzal, hogy január 1- jétıl az iskolákban foglalkoztatott pedagógusok és a pedagógus munkát segítık bérét és járulékát az állam fizeti meg, míg az iskolák technikai munkakörben foglalkoztatottjainak bérét és annak járulékát az önkormányzatoknak kell biztosítania, az eddig iskolai alkalmazásban álló technikai személyzet munkáltatója is megváltozik. A jelenlegi gazdasági ügyintézıi munkakörben dolgozó iskolai alkalmazottak munkaköre szükségszerően megszőnik az állami fenntartású intézményekben, munkajogi sorsuk rendezésének jogi alapjait szintén törvényi szabályozástól várjuk. Az iskolákban foglalkoztatott, átszervezésben érintett munkavállalók létszámát az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Intézmény neve Munkaköri adatok fıben november 15. Pedagógus és ped. munkát segítı Iskolatitkár Gazdasági ügyintézı Konyhai dolgozó Egyéb technikai dolgozó Mátyás Sashegyi 30, Teleki ,8 Német Összesen 110, ,8 Mindhárom általános iskolában 1-1 gyermekvédelmi feladatokat ellátó pedagógus is alkalmazásban van 4 órás állásban A táblázatból megállapítható, hogy 110,5 fı pedagógus és pedagógus munkát segítı, valamint várhatóan a 4 fı iskolatitkár esetében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lesz a munkáltató, a 7 fı konyhai dolgozó és az 18,8 fı egyéb technikai dolgozóvalamint 3 fı gazdasági ügyintézı munkáltatója az Önkormányzat lesz, melynek megfelelıen a személyi juttatásuk és annak járuléka az Önkormányzatnál kerül majd megtervezésre. 3.2 Dologi kiadások A mőködést érintıen, az elızı évekhez hasonlóan, a közüzemi díjaknál kell számolni jelentıs kiadásnövekedéssel, ami valamennyi ágazatot érinti (oktatás, szociális ellátás, közmővelıdés, Polgármesteri Hivatal. A dologi kiadások másik legnagyobb tétele a vásárolt élelmezésre fordított kiadások összege, ami várhatóan a évi átlagos infláció mértékével (várhatóan 5,2 %) nıhet. Az önkormányzatok törvényi felhatalmazás alapján szednek térítési díjat, ezért a kiadások növekménye csak részlegesen hárítható tovább a térítési díj megfizetésére kötelezettek felé. A dologi kiadások között jelennek meg a különbözı karbantartási kiadások (intézményi épület, közterület, lakás, nem lakás célú helyiségek) elıirányzatai is, melyek az 9

10 épületállományok kora miatt szintén folyamatosan nınek júniusától minden egyes új bérleti szerzıdés, illetve bérleti szerzıdés módosítás kötelezı kellékeként csatolandó az adott ingatlanra vonatkozó energetikai tanúsítvány, mely a korábbi évek költségeihez képest mindenképpen új elemként jelenik meg Oktatási ágazat A nemzeti köznevelésrıl szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nknt.) értelmében január elsejétıl az önkormányzati fenntartású iskolák (általános iskolák és gimnáziumok) állami fenntartásba kerülnek, a fenntartói jogok gyakorlására létrehozott Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) helyi szerveiként kialakítandó járási tankerület igazgatása alá. Az Nknt. vonatkozó rendelkezései értelmében az állami fenntartásba kerülı iskolák mőködtetıje a települési önkormányzat lesz január elsejétıl, amely a saját tulajdonát képezı ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz kapcsolódó ingó és ingatlan vagyont üzemelteti. A mőködtetı önkormányzat feladata, hogy a köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant a törvény keretei között kötött szerzıdésben foglalt módon és feltételekkel az ingatlan rendeltetésének megfelelı, hatályos köznevelési, tőzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi elıírások szerint üzemeltesse, karbantartsa; a mőködtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat viselje, gondoskodjék az ingatlan vagyonvédelmérıl. Köteles ellátni továbbá minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelı színvonalon és biztonságosan láthassák el. Ennek keretében a mőködtetı feladata különösen a köznevelési intézmények mőködéséhez szükséges eszközök, taneszközök, anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása. A mőködtetı feladata mőködtetni, karbantartani a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához szükséges technikai berendezéseket, javítani, karbantartani a tulajdonában lévı taneszközöket, beszerezni a köznevelési közfeladat-ellátáshoz szükséges eszközöket. További mőködtetıi feladat a köznevelési intézmény épülete állagának megóvása, az állagmegóváson túl jelentkezı rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése már nem kötelessége, de ehhez az állam pályázati úton támogatást nyújthat. A taneszközök beszerzését az Nknt. szerint az állam finanszírozza Szociális ágazat Önkormányzatunk szociális ellátásait a többször módosított évi III. törvény (továbbiakban: Szoctv.), a többször módosított évi XXXI. törvény (továbbiakban: gyermekvédelmi törvény) valamint az önkormányzat szociális ellátásokra vonatkozó rendelete határozza meg. A szociális ellátások alapja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum, melynek évi pontos összege még nem ismert, de várhatóan nem változik, összege forint. 10

11 2013. január 1-jétıl a normatív ápolási díjról, az idıskorúak járadékáról és az óvodáztatási támogatásról a járási kormányhivatalok fognak dönteni, és gondoskodnak ezen pénzbeli ellátások folyósításáról, míg a jegyzıi hatáskörben levı segélyek a jövıben létalapként egyesülnek, de erre vonatkozó jogszabályok még kidolgozás alatt állnak, ezért a koncepció összeállításánál a évi tervszámokból, illetve a már ismert jogszabályi elıírásokból tudtunk kiindulni Szociális Intézmények A szociális területhez tartozó intézmények a Családsegítı Szolgálat, a Szociális Szolgáltatási Központ és a Védınıi Szolgálat. A szociális ellátás intézményei a jelenleg ismert jogszabályváltozások figyelembe vételével önkormányzati fenntartásban maradnak, de finanszírozásuk még nem ismert. 3.3 Támogatások és lakossági kapcsolatok A Pomázi Polgár címő újság biztosítja a sajtómegjelenést, ennek hatékonyabb mőködtetése valósult meg a Mővelıdési Ház és Könyvtárhoz történı feladattelepítéssel. Változatlanul számolunk önkormányzati támogatással, de ennek mértéke számottevıen csökkent ban is tervezendı feladat a közszolgálati tv-mősorkészítés, valamint a Polgárırség mőködésének támogatása. 3.4 Városüzemeltetési feladatok Intézményi épületek fejlesztése, karbantartása esetén az önkormányzat elsıdleges, kötelezı feladata az intézményi épületek karbantartása, melynek költsége E forint összegre becsülhetı; energia megtakarítást eredményezı fejlesztéseket javasoljuk (nyílászárók cseréje, homlokzati hıszigetelések) a évben, ha lehetıség van rá pályázati eszközök bevonásával; továbbra is fontos cél az óvodák, játszóudvarainak korszerősítése, tanúsítványainak beszerzése, a balesetveszélyes udvari burkolatok cseréje, gondozott zöldfelületek növelése Közterületek fejlesztésével és fenntartásával kapcsolatosan útépítések folytatása: a földútjavítások a ráfordított pénzeszközöket és az abból kihozható eredményt nézve fajlagosan drágák; pályázati lehetıségek megkeresése a belvízelvezetési munkák folytatásához. 11

12 3.5 Polgármesteri Hivatal Hivatali igazgatás A Polgármesteri Hivatal dologi kiadásainál az intézményekhez hasonlóan a közüzemidíjkiadások jelentıs emelkedésével kell számolni. A Polgármesteri Hivatal dologi kiadásait évrıl évre jelentısen növelik az eljárási, másolási és hitelesítési díjak, valamint egyre magasabbak az adminisztrációs kiadásokkal kapcsolatos papír- és sokszorosítási, nyomtatási anyagokhoz kapcsolódó kiadások, a legnagyobb tétel a postaköltség. Ugyanakkor, mivel a legnagyobb levelezık hatósági tevékenység- jelentısen csökken, így várhatóan ezen tétel is csökkenni fog. A Polgármesteri Hivatal fizeti az intézmények fénymásolási és számítógép-karbantartási díját is, amelyek megfizetését valószínőleg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ átvállalja, de erre vonatkozóan még nem érkezett megkeresés önkormányzatunkhoz. A tőzvédelmi berendezések karbantartási díja, a munkavédelmi szaktevékenységgel kapcsolatos tételek szintén a hivatali igazgatás kiadásait növelik Kártalanítások Hivatalból indult terület-lejegyzési eljárásokhoz, kisajátításokhoz mindenképpen tervezni kell megfelelı fedezetet Városrendezési feladatok Az HÉSZ módosítások kapcsán tervezendı keretösszegre az illetékes Városfejlesztési Bizottság fog javaslatot tenni, ennek egy részét részben közvetlenül, részben közvetett módon át lehet hárítani a fejlesztıkre az építési törvény 30. -ában szereplı, úgynevezett településrendezési szerzıdések keretei között Környezetvédelem A környezetvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokból adódóan 2013-ban is biztosítani kell a parlagfő elleni védekezés, az egyéb kötelezı jegyzıi feladatok (kényszerkaszáltatás, ebrendészeti feladatok, stb.) valamint az önkormányzati feladatok költségeit Hatósági feladatokból adódó költségek A parlagfő elleni védekezés: Önkormányzati feladatokból adódó költségek Állati eredető hulladék, tetem elszállítása és ebrendészet: Ft Ft Pomáz, Szabóné dr.bartholomaei Krisztina jegyzı 12