Tartalom. Előszó 19 Előszó a második kiadáshoz 21 Előszó a harmadik kiadáshoz 24
|
|
- Lajos Bognár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tartalom Előszó 19 Előszó a második kiadáshoz 21 Előszó a harmadik kiadáshoz 24 Bevezetés Az első alapkérdés Demiurgosz az emberben A gyakorlati" jelentése a filozófiában A valóságos dolgok értékteljessége és a bennük való részesedés A második alapkérdés A személy és a szituáció értéktartalma Az egymás-mellett-elmenésről A modern ember 41 Első rész. Az erkölcsi jelenség szerkezete (Az erkölcs fenomenológiája) I. szakasz: Kontemplatív és normatív etika fejezet A gyakorlati filozófia kompetencia kérdése 47 a) Az erkölcsi parancsok általános jellege és érvényesülés-igénye 47 b) Etikai relativizmus 48 c) Etikai abszolutizmus fejezet: Az erény taníthatóságáról 51 a) Szókratész tétele 51 b) A bűn" keresztény fogalma 51 c) Az etika mint tiszta elmélet Schopenhauernél 53 d) Platón Menón-]& és az apória feloldása fejezet: A normativitás igazi jelentése 56 a) A közvetett normativitás 56 b) A vizsgálat látható keretei és az etika eszméje 57 c) Etika és pedagógia 58 d) Elméleti és erkölcsi apriorizmus 59
2 6 j Nicolai Harlmann: Etika II. szakasz: A morálok sokasága és az erkölcs egysége fejezet: Sokféleség és egység az erkölcsi tudatban 63 a) Az erkölcsi parancsok történeti sokfélesége 63 b) Érvényesülő morál és tiszta etika 64 c) A sokféleség további dimenziói 65 d) A keresett egység és az értékkutatás fejezet: A jóról és a rosszról való tudás 68 a) Parancsok, célok és értékek 68 b) A tudás fájának mítosza 69 c) Nietzsche felfedezése és tévedése fejezet: Az értékfelfedés útjáról 72 a) Az ethosz forradalma és az értéktudat szűkössége 72 b) Az eszmény kifejezésre juttatója és a tömeg 73 c) Hátratekintő és előretekintő etika : 75 d) Elméleti és etikai elv-kutatás 76 e) Kategóriák és értékek, törvények és parancsok 78 f) Erkölcsi valóság és a primer értéktudat bizonyossága 79 g) Tévedési lehetőség és nem-igazi erkölcsi tudat fejezet: Az erkölcsi jelenség orientációs területei 83 a) Az adott-jelleg terjedelme az értékkutatásban 83 b) Jog és erkölcs 84 c) Vallás és mítosz 86 d) Pszichológia, pedagógia, politika, történelem, művészet és művészeti képzés 87 III. szakasz: A filozófiai etika tévútjai fejezet: Egoizmus és altruizmus 91 a) Az önfenntartás és az önérvényesítés morálja 91 b) Az egoizmus-elmélet értelme és képtelensége 92 c) Az altruizmus metafizikája 93 d) Beleérzés és átérzés 95 e) Az Én" és a Te" alapviszonya. A két tendencia konfliktusa és értéke fejezet: Eudaimonizmus és utilitarizmus 99 a) Arisztipposz és Epikurosz 99 b) A sztoa 100 c) Kereszténység és neoplatonizmus 101 d) Az újkor szociális eudaimonizmusa fejezet: Az eudaimonizmus kritikája és etikai jelentése 105 a) Az utilitarizmus természetes határai 105 b) A következményetika jogosultsága és határai 106 c) Elhallgatott értékek visszatérése 107 d) Értéktévesztés a szociális eudaimonizmusban és ennek veszélyei 108 e) Az eudaimónia önértéke és viszonya a tulajdonképpeni erkölcsi értékekhez f) Boldogságra törekvés és képesség a boldogságra 110
3 Tartalom 7 IV. szakasz: A kanti etika fejezet. A gyakorlati ész szubjektivizmusa 115 a) Kant tanítása a kellés szubjektív" eredetéről 115 b) Transzcendentális szubjektivizmus és akaratszabadság 117 c) A kanti alternatíva 118 d) Hamis következtetés a kanti apriorizmusban fejezet: A formalizmus scheleri kritikája 122 a) A formális" jelentése a kategorikus imperatívuszban 122 b) A forma preferálására vonatkozó történeti előítélet 123 c) Formalizmus és apriorizmus fejezet: Az intellektualizmus scheleri kritikája 126 a) Intellektualizmus és apriorizmus 126 b) Érzékiség, adottság és aposzterioritás 127 c) Gondolkodás, értelem és aprioritás 128 d) Az értékérzés érzelmi apriorizmusa 129 e) A materiális értéketika" eszméje 131 V. szakasz: Az erkölcsi értékek lényegéről fejezet: Értékek mint lényegiségek 135 a) A lényegiség ideiglenes jelentése 135 b) Javak és jószágértékek 137 c) Az értékek aprioritásának és abszolútságának viszonya 139 d) Akarat, cél és morális értékítélet 141 e) Példakép és példakövetés 142 f) Erkölcsi eszményképzés és értéktudat 143 g) Beszámítás, felelősség és bűntudat 144 h) Lelkiismeret és erkölcsi értékaprioritás 145 i) Az antik erény-fogalom mint materiális értékfogalom fejezet: Az értékek relativitása és abszolút jellege 149 a) Szubjektivitás és relativitás 149 b) A javak szubjektumra-vonatkoztatottsága és az értékmatéria relácionális szerkezete 150 c) Az erkölcsi értékek abszolút jellege és az őket kísérő jószágértékek viszonylagossága 151 d) Az erkölcsi értékek materiális vonatkoztatottsága a személyekre mint objektumokra 153 e) Az erkölcsi értékek materiális vonatkoztatottsága a személyre mint szubjektumra 154 f) A vonatkoztatottságok egymásba-kapcsolódása és az erkölcsi értékek e mögött álló abszolút jellege fejezet: Az értékek ideális magánvalóságáról 156 a) Az értékek gnoszeológiai magán valósága 156 b) Erkölcsi valóság és erkölcsi ideális szféra 157 c) Az ideális magánvalóságról egyáltalában 159 d) Az értékek erkölcsi-ideális magánvalósága 161 e) Értéktévesztés és értékvakság 162 f) Az értéklátás vándorlása és az értékmegismerés határai 163
4 8 Nicolai Hartmann: Etika 17. fejezet: Az értékek mint elvek 165 a) Az értékek viszonya a valósághoz 165 b) Az értékek mint az erkölcsi ideális szféra elvei 166 c) Az értékek mint az erkölcsi aktuális szféra elvei 167 d) Az értékek mint az erkölcsi reális szféra elvei 169 e) Az értékek teleológiai metafizikája és az erkölcsi értékfenomén 170 VI. szakasz: A kellés lényegéről fejezet: Az érték és a kellés viszonya 175 a) Ideális lenni-kellés 175 b) Aktuális lenni-kellés 176 c) A lenni-kellés fesztávja, aktualitásfoka és erkölcsi dimenziója 177 d) A dimenziók pluralitása és az értékek sokfélesége fejezet: A kellésnek a szubjektumhoz való viszonya 180 a) A lenni-kellés sarkpontja a reális létben 180 b) A szubjektum szerepe a kellés metafizikájában 181 c) Lenni-kellés és tenni-kellés. Az elv metafizikai gyengesége és a szubjektum ereje 183 d) Érték és cél, kellés és akarat 184 e) A szubjektivitás látszata a kellésben és az axiológiai determináció 185 f) Szubjektum és személy 186 g) A személyiség függése az értéktől és a kelléstől fejezet: A kellés és a finális kapcsolat 190 a) Érték és kellés kategóriaelemzéséhez 190 b) Elsődleges és másodlagos determináció 191 c) A finális kapcsolat mint háromszintű kötelék 192 d) Szabályos, valamint visszafelé ható determináció a finális kapcsolatban 193 e) A cél megkettőződése és azonossága 194 f) Gondviselés és predesztináció az emberben fejezet: Az értékek teleológiája és az ember metafizikája 198 a) Természetteleológia és világteleológia 198 b) Filozófiai antropomorfizmus és az axiológiai determináció elsődlegessége 199 c) Az ember megsemmisülése és a kategoriális alaptörvény megfordítása 201 d) Etika és ontológia, ember és természet 202 e) Az ember teleológiája és a véletlen" 204 VII. szakasz: Metafizikai kitekintések fejezet: Teleológiai kölcsönhatás 209 a) A kauzális és finális sorok egymásba-fonódása 209 b) Homofinális és heterofinális közösség 209 c) Célellentmondások és értékkonfliktusok 211
5 Tartalom ( fejezet: A kellés modális felépítése 213 a) A modalitás-probléma mint az érték és a kellés lényegi problémája 213 b) Ontológiai szükségszerűség és valóság 214 c) Lehetőség és szükségszerűség egyensúlyának felbomlása az aktuális lenni-kellésben 216 d) Az ideális lenni-kellésnek és az értékek magánvalóságának a modalitása 216 e) A szabad szükségszerűség apóriái 218 f) Szabadság, megvalósulás és lehetővé válás fejezet: A személy metafizikájához 222 a) Perszonális metafizika 222 b) Scheler tanítása a személyről és az aktusról 223 c) Aktusok és személyek mint tárgyak 224 d) Személyesség és szubjektivitás. Én" és Te" 226 e) Személy és világ fejezet: A metafizikai perszonalizmus 232 a) Világ-eszme és Isten-eszme 232 b) Egyes személy és össz-személy 233 c) Magasabb rendű személyek" és a magasabbrendűség tudata 235 d) Az összességek emelkedő és a személyesség csökkenő rendszerei 236 e) Etika és teológia 238 Második rész. Az erkölcsi értékek birodalma (Az erkölcs axiológiája) I. szakasz: Általános szempontok az értéktáblához fejezet: Az erkölcsi értékek helyéről az értékek birodalmában egyáltalában 245 a) Értékkutatás és az etika értékterülete 245 b) Alapozottsági viszonyok az erkölcsi értékek és a jószágértékek között 246 c) Különbség más alapozottsági viszonyokkal szemben 247 d) A fordított megalapozás scheleri kísérlete fejezet: A cselekvés célja és a morális érték 250 a) Az erkölcsi értékek félreismerése a céletikában 250 b) A tenni-kellés határa az értékek birodalmában 251 c) Erkölcsi értékekre való törekvés lehetőségének határa 252 d) A törekvés lehetőségének és a megvalósíthatóságnak a viszonya 255 e) Erkölcsi értékek realizálhatóságának határa 257
6 10 j Nicolai Harfmann: Efika 28. fejezet: Az értékek rangsoráról 260 a) A rendezési elv módszertani apóriája 260 b) Értéktudat és a rangsor tudata 261 c) A magasabb" és az alacsonyabb" axiológiailag irreducibilis jelentése 262 d) Az értékbirodalom többdimenziós jellege 263 e) Értékerő és értékmagasság. Értékmulasztás és értékteljesülés fejezet: Az értékmagasság kritériumaira vonatkozó kérdés 266 a) A rangsor öt scheleri ismertetőjegye 266 b) A scheleri ismertetőjegyek értékelése 267 c) Az értékválasz" hildebrandi elmélete 268 d) A Nikomakhoszi etika értékprédikátumai 269 e) Az előnyben részesítés törvényének" scheleri elmélete és az ideális rangsor abszolút jellege fejezet: A legfőbb érték problémája 273 a) Az erkölcsi elv egységkövetelménye 273 b) A jó" tartalmi megismerhetetlensége 274 c) A monizmus lehetséges típusai az értékek adott pluralitásában 275 d) Az etika monizmusa az értékek pluralizmusán belül 277 II. szakasz: A legáltalánosabb értékellentétek fejezet: Az értékek antinomikája 281 a) Pozitív ellentétesség mint a legelemibb értékek alapsajátossága 281 b) A morális konfliktus és az értékantinómiák 282 c) Az értékellentétek dimenziórendszere mint ideális értéktér" fejezet: Modális értékellentétek 285 a) Szükségszerűség és szabadság értékantinómiája 285 b) Az értékek reális létének és nem-létének értékantinómiája 286 c) Az antinómia formulázásai és variációi fejezet: Relácionális értékellentétek 289 a) Az értékhordozó antinómiája 289 b) Aktivitás és tétlenség értékan tinómiája 290 c) A típus magassága, illetve szélessége 292 d) Harmónia és konfliktus 293 e) Egyszerűség és komplexitás fejezet: Mennyiségi-minőségi értékellentétek 297 a) Általánosság és egyediség 297 b) A típusban" megnyilvánuló értékszintézis 299 c) Az összesség és az általánosság, az individualitás és az individuum kategoriális viszonya 300 d) összesség és individuum értékellentéte 302 e) A mennyiségi értékellentétben rejlő antinómia 304 f) Az antinómia határa 306 g) Állandósuló antinomikus elemek az értékek birodalmában és az ontikus reális létben 308
7 Tarfalom j 11 h) Az axiológiai köztes tag. Szűkebb közösség és politikai párt 309 i) Emberiség és nép 310 III. szakasz: Tartalmilag előfeltételezett alapértékek fejezet: Értékcsoportok általános jellegzetessége 315 a) Konkrétság és tartalmi teljesség 315 b) Egyoldalú értéksorok és viszonyuk az antinómiákhoz 316 c) A második kiegészítő alcsoport fejezet: A szubjektumhoz tapadó értékalapok 319 a) Az élet értéke 319 b) A tudat értéke 321 c) A tevékeny létezés értéke 323 d) A szenvedés értéke 324 e) Az erő értéke 326 f) Az akaratszabadság értéke 327 g) Az előrelátás értéke 329 h) A céltevékenység értéke fejezet: Jószágértékek 334 a) A javak táblázatának helye az etika általános értéktábláján belül 334 b) A létezés általános alapértéke 335 c) A szituáció értéke 336 d) A hatalom értéke 337 e) A boldogság értéke 337 f) Javak speciálisabb osztályai 339 g) Az etika probléma-határa a javak táblázatához képest 339 TV. szakasz: Az erkölcsi alapértékek fejezet: Az erkölcsi értékekről egyáltalában 343 a) Az erkölcsi értékek szabadságra-vonatkoztatottsága 343 b) Az erkölcsi alapértékek és az egyes alcsoportok fejezet: A jó 346 a) A jó mint erkölcsi alapérték 346 b) A jó definiálhatatlansága és részleges irracionalitása 347 c) A jóban rejlő kétértelműségek 347 d) A jó axiológiai távolsága az előfeltételezett aktusértékektől 348 e) A negatív értékek teleológiája és a sátán" eszméje 349 f) A jó mint pozitív értékek teleológiája 351 g) Értékintenció és intenciós érték az értékek teleológiájában 352 h) A jó materiális vonatkozása az értékek rangsorára 354 i) Az értékmagasság-érzet rétegződése és a szív törvénye" 357 j) Az általánosság-jelleg a jó lenni-kellésében 357
8 12 Nicolai Hartmann: Etika 40. fejezet: A nemes 359 a) A nemesnek a jóhoz, a közönségesnek a rosszhoz való viszonya 359 b) A nemes viszonya az életértékhez 360 c) A rendkívüli teleológiája 361 d) Értékválasztás és az egyén megválasztása (arisztológia) 362 e) Erkölcsi aszcendencia és a csoport morálja 363 f) A nemes morális ismertetőjegyei 364 g) Megkülönböztetés és elrendezés fejezet: A teljesség 367 a) A jóhoz és a nemeshez való viszony. A teleológia visszalépése 367 b) Értékszintézis a teljesség ethoszában 368 c) A lelki nagyság és viszonya a rosszhoz fejezet: A tisztaság 371 a) Ellentét a jóval és a teljességgel 371 b) Kereszténység és antikvitás. A tisztaság mint alapérték 372 c) A tisztaság mint morális hatalom 373 d) A tisztaság megjelenési formái 374 e) Elveszíthetőség és visszahozhatatlanság 375 f) Tisztaság és teljesség belső dialektikája 376 g) Tisztaság és szabadság, hit és ethosz 377 V. szakasz: Speciális erkölcsi értékek (első csoport) fejezet: Az erényekről egyáltalában fejezet: Igazságosság 383 a) Jog, egyenlőség és a személy igazságos volta 383 b) Jogtalanságot elkövetni és jogtalanságot elszenvedni 384 c) Igazságosság mint a legalacsonyabb, legelemibb erény-érték 385 d) Legalitás és moralitás 386 e) Jogosság és szolidaritás fejezet: Bölcsesség 390 a) A oocpía és a sapientia erkölcsi jelentése 390 b) A szókratészi életeszmény 391 c) Erkölcsi optimizmus és képesség a boldogságra fejezet: Bátorság 394 a) A személy önmagát-bevetése és a morális kockázat 394 b) Erkölcsi bátorság és felelősségvállalási készség fejezet: Önuralom 397 a) XaxppocrúvTi és éykpóaeia 397 b) Engedelmesség, fegyelem és jellemfejlődés fejezet: Arisztotelészi erények 400 a) A (leaótrig elmélete 400 b) A actxppoctwri a (xeaórri*; fényében 403 c) EA i)9epiórr <;, jipaórr <;, neya^ojrpéjieia 403 d) í>ia.ott(aía és H 7aA,oyuxía 404 e) Né(i cn<; 406 f) Atatíx; 406
9 Tartalom j 13 VI. szakasz: Speciális erkölcsi értékek (második csoport) fejezet: Felebaráti szeretet 411 a) A másik személy felé fordulás 411 b) Pozitív tartalom és teremtő spontaneitás 412 c) Antinomikus ellentéte az igazságossággal 413 d) Sértődöttség, álszeretet, együttérzés 414 e) Az Én-szféra emocionális transzcendálása 416 f) A felebaráti szeretet apriorizmusa és metafizikája 417 g) Az erkölcsi érték autonómiája a felebaráti szeretetben fejezet: Őszinteség és egyenesség 420 a) Igazság és őszinteség 420 b) Az őszinteség és az úgynevezett kegyes hazugság" értékkonfliktusa fejezet: Megbízhatóság és hűség 424 a) Képesség az ígéretre 424 b) Az erkölcsi személy önazonossága és szubsztancia-jellege 425 c) A hűség ethosza fejezet: Bizalom és hit 427 a) Kockázat, bátorság és lelki erő a bizalomban 427 b) Vakhit 428 c) Szolidaritás és a hit nevelő ereje 428 d) A hit mozzanata a barátságban 430 e) Életigenlés és remény fejezet: Szerénység, alázat, távolságtartás 432 a) A szemlesütő tekintet ethosza 432 b) Alázat és büszkeség 433 c) A távolságtartás fejezet: A társas érintkezés értékei 436 a) A konvencionális formaértékek erkölcsi jellege 436 b) A fennálló szokások" 437 c) Az arisztotelészi társasági erények 438 VII. szakasz: Speciális erkölcsi értékek (harmadik csoport) fejezet: A legtávolabbi szeretete 443 a) Az erkölcsi értékérzés határértékei 443 b) A közei-lévőhöz való kötöttségünk természetessége 443 c) A platóni pax; 445 d) Távolbalátás és történeti szolidaritás 446 e) A felebaráti szeretet és a legtávolabbi szeretete 447 f) A legtávolabbi szeretete és az igazságosság 450 g) Erkölcsi eszmény-képzés 451 h) A prospektív eszmény tartalmáról 453 i) A legtávolabbi szeretetének erkölcsi értékkaraktere 454
10 14 Nicolai Hartmann: Etika 56. fejezet: Az ajándékozás erénye 457 a) A szellemi javak és a személy, ezek lényegének megfelelő habitusa 457 b) Ajándékozni és elfogadni. Erény áldozat nélkül 458 c) Haszontalan erény" 459 d) Az élet értelemadása és antropodíceája fejezet: Személyiség 463 a) Az individualitáshoz való viszony 463 b) A személyiség reális léte és ideális ethosza (intelligibilis karaktere) 464 c) Szubjektív általánosság és objektív individualitás 466 d) Objektív általánosság és individualitás a személyiségértékben 467 e) Az individuális ethosz értékelsőbbség-elve és viszonya az értékek általános rangsorához 468 f) A személyiség erkölcsi értékmagassága 470 g) Az értékmagasság kétszeres variabilitása 471 h) Antinomikus viszony az általános értékekhez és a kategorikus imperatívusz megfordítása 472 i) Igazi és nem-igazi személyiség 475 j) A személyiségértékek megismerhetősége és aprioritása fejezet: Individuális szerelem 480 a) A személyes lét értelemteljesülése 480 b) A saját élet és a szerelem önértéke 481 c) Képesség-érték és akarat-érték a szerelemben 482 d) Túl boldogságon és boldogtalanságon 484 e) Lelki mélység és benső kötelék 485 f) A szerelem ismeretértéke 486 VIII. szakasz: Az értéktábla törvényszerűségéről fejezet: A rendszerelképzelés fogyatékossága 491 a) Az áttekintés határai 491 b) Eredmények az értékek rangsora tekintetében 492 c) Az értéktábla törvényszerűség-típusai fejezet: Rétegződésviszony és alapozottsági viszony 495 a) A (yu i.7ita>krj dialektikus törvénye 495 b) A negatív értékek és a pozitív értékek egymást feltételezése 496 c) A rétegződésviszony és a rétegződési törvények 497 d) A rétegződési törvények érvényességi határai az értékek birodalmában 498 e) Az alapozottsági viszony bevonása a rétegződésviszonyba 499 f) Az erkölcsi és az esztétikai értékek viszonya 501 g) Következtetések 503
11 Tartalom fejezet: Ellentétviszony és értékszintézis 504 a) Az axiológiai ellentét öt típusa 504 b) Az ellentéttábla redukciója 505 c) Az axiológiai ellentét-típusok formális viszonya és kölcsönkapcsolataik 506 d) A negatív értékek antitétikája és a jieaórr <; elmélete 507 e) A JJ CJÓTT)(^ mint értékszintézis 508 f) A szintézis elvének kiterjesztése a magasabb erkölcsi értékekre 511 g) Az értékek zsarnoksága és a zsarnokság korlátja az értékszintézisben 513 h) Az erény egysége" és kitekintés az értékek ideális rendszerére 515 i) Az ellentétesség áttolódása a pozitív értékekről a negatív értékekre 517 j) Az értékantinómiák valódiságának kérdése fejezet: A komplementer viszony 520 a) Az értékek kölcsönös értelemteljesülése 520 b) A viszony kiterjesztése az alacsonyabb értékekre 521 c) Függetlenség a rétegződésviszonytól és az alapozottsági viszonytól 522 d) Az ellentétviszonnyal való kapcsolat 524 e) Az interperszonális értékszintézis fejezet: Az értékmagasság és az értékerő viszonya 527 a) Magasságviszony és rétegződésviszony 527 b) Értékmagasság és értékszintézis 528 c) A kategoriális alaptörvény és korroláriumai 528 d) Az értékerő törvénye 530 e) Az erősebb mivolt jelentése a jószágértékek szférájában 533 f) Erő és magasság az erkölcsi értékek szférájában 534 g) A morál kettős arca 535 h) A jó lényegében rejlő antinómia 537 i) A két elsőbbség-tendencia szintézisének eszméje fejezet: Érték és értéksemlegesség 540 a) Az értékskála magasságszintjeinek sokfélesége és az értéksemlegesség egysége 540 b) A pozitív értékmagasságnak és a negatív értékalacsonyságnak az értéksemlegességre vonatkoztatottsága 541 c) Abszolút értéksemleges és abszolút értékes 543 d) Az értékbirodalom kezdete és vége 544
12 16 Nicolai Hartmann: Etika Harmadik rész. Az akaratszabadság problémája (Az erkölcsök metafizikája) I. szakasz: Előzetes kritikai kérdések fejezet: A probléma megközelítése 551 a) Állásfoglaló instancia az emberben 551 b) Az ember mint érték és valóság közvetítője 552 c) A szabadságra-vonatkoztatottság függetlensége az aktuális döntésektől 553 d) Extrém esetek mint lehetséges példák 555 e) A szabadságprobléma módszertani állása fejezet: Adalékok a szabadságprobléma történeti alakulásához 557 a) Az előtörténetről 557 b) Az erkölcsi szabadságprobléma leoldozása a vallásiról 559 c) A kanti szabadság-antinómia fejezet: Hibák a szabadság fogalmának felfogásában 562 a) A három tipikus hibaforrás a probléma kezelése során 562 b) Erkölcsi és jogi szabadság. Lehetőség és lehetségesség 563 c) A cselekvés szabadsága és az akarat szabadsága 564 d) A hamisan értelmezett külső" szabadság 565 e) A hamisan értelmezett belső" (pszichikai) szabadság 566 f) A választás negatív szabadságának alaptévedése 569 II. szakasz: Az oksági antinómia fejezet: A kanti megoldás jelentése 573 a) Az intelligibilis világ belenyúlása a jelenségbe 573 b) A kauzális kapcsolat és a determinációs plusz 574 c) A kanti gondolat leoldása a transzcendentális idealizmusról 575 d) A világ kétrétegűsége. Kauzális kapcsolat és erkölcsi törvény fejezet: Determinizmus és indeterminizmus 578 a) A fogalmi hibák radikális kiküszöbölése 578 b) Az etikai naturalizmus és pszichologizmus hibája 578 c) Az indeterminizmus hibája 580 d) A teleológiai világkép problémakövetelménye a szabadság-kérdést illetően 581 e) A finális determinizmus hibája fejezet: Kauzális determinizmus és finális determinizmus 585 a) Metafizikai paradoxonok 585 b) Visszautalás a függőség kategoriális törvényeire 586 c) A finális kapcsolat ontológiai függése a kauzális kapcsolattól 587 d) A teleológia kategoriális szabadsága a kauzális kapcsolat felett 588 e) A kategoriális szabadság-törvény megfordítása a kauzális monizmusban 590 f) A kategoriális alaptörvény megfordítása a finális monizmusban 590 g) Mechanikus metafizika és panteizmus 592
13 Tartalom fejezet: Az ontológiai törvényszerűségről mint a szabadság bázisáról 593 a) A determinációs dualizmus látszata 593 b) A determináció típusok általános ontológiai rétegződésviszonya 594 c) Az erő és a szabadság mindenre kiterjedő kettős törvényszerűsége 596 d) A kategoriális szabadság mindenre kiterjedtsége és az akaratszabadság különös esete 599 III. szakasz: A kellés-antinómia fejezet: A kanti szabadságtan kritikája 603 a) Az oksági antinómia problémahatárai 603 b) A transzcendentális szabadság Ttpőjcov cpe'ö5o<;-a 604 c) Kellés és akarat. A második szabadság-antinómia 605 d) A kanti és a skolasztikus-vallási szabadságprobléma fejezet: Hibás eljárások az akaratszabadság bizonyítására 609 a) Az akaratszabadság úgynevezett bizonyításáról" egyáltalában 609 b) Szabadság a tudat mögött" 610 c) A szabadság megsemmisítése" a késői Fichténél 611 d) A megjelenő és az abszolút szabadság Schellingnél 612 e) Leibniz elmélete a monászok abszolút önfejlődéséről 614 f) Schopenhauer tanítása az intelligibilis karakterről fejezet: Az új problémahelyzet 618 a) A szabadság lényegét illető konzekvenciák 618 b) Az erkölcsi szabadság apóriái 618 c) Egy harmadik szabadság-antinómia a második mögött 620 IV. szakasz: Az erkölcsi jelenségek bizonyító ereje fejezet: Metafizikai tárgyak bizonyításáról" 625 a) Az akaratszabadság bizonyíthatatlansága 625 b) Jelenségek és metafizikai tárgyak 626 c) A bizonyítási eljárások lehetséges típusai fejezet: Az erkölcsi megítélés és az önmeghatározás tudata 629 a) Az erkölcsi megítélés érve 629 b) Az önmeghatározás tudata mint a cselekvés általános kísérőjelensége 630 c) Az önmeghatározás tudata és a tudat önmeghatározása 631 d) Az alternatíva másik oldala és a szkepszis bizonyítási terhe 632 e) A jelenség metafizikai súlya fejezet: Felelősség és beszámítás 635 a) A felelősség mint reál-etikai tény 635 b) A személyi szabadság megmutatkozása a felelősség viselésében 636 c) Beszámítás, beszámíthatóság és igény a beszámításra 637 d) A személy erkölcsi alapképessége 639 e) Az erkölcsi szkepszis kategoriális önmegszüntetése 640 f) A szabadság léte és látszata. Az érv metafizikai súlya 642
14 18 Nicolai Hartmann: Etika 78. fejezet: Bűntudat 645 a) Bűnérzet, lelkiismeret, megbánás és a bűn akarása 645 b) Az érv erőssége 647 c) Az egyes személy ideális és reális lényegisége fejezet: Kiegészítő ténycsoportok fejezet: Kellés és akarat 652 a) Rések az érvelésben 652 b) Kellés és akarat nem-azonosságának jellege 653 c) A tiszta értékantinomiák és az empirikus értékkonfliktus szerepe 654 d) A személyiségértékeknek mint a szabadság bázisának a szerepe 655 e) A személyiség ideális és reális autonómiája 657 f) Törvénynek megfelelő és törvényen túli szabadság 658 g) Az autonómiák antinómiája 660 V. szakasz: A személyes szabadság ontológiai lehetősége fejezet: A személy autonómiája és az értékek determinációja 667 a) A személyes szabadság lehetőségének kérdése 667 b) A determinációtípusok hármas rétegzettsége 668 c) A szabadság finális apóriája és annak megoldása fejezet: A kellés-antinómia megoldásáról 672 a) A szabad akaratban mint erkölcsi akaratban rejlő belső ellentmondás 672 b) Az ellentmondás feloldása. A kétértelműségek felfedése 673 c) Az erkölcsi szabadság lényegében rejlő két mozzanat ellentmondása 674 d) Komplementer viszony a látszólagos ellentmondás mögött 675 e) A negatív" szabadság újbóli felbukkanása a kellés-antinómiában 677 f) A negatív" szabadság mozgástere, s igazi viszonya a pozitív szabadsághoz 678 g) A pozitív és a negatív szabadság kölcsönös feltételezettsége az értékek vonatkozásában 679 h) Kétoldalú szabadság a személy önmeghatározásában fejezet: A megoldatlan maradványprobléma 683 a) Az erkölcsi szabadság individualitásának apóriája 683 b) Az általános és az individuális autonómiájának pozitív viszonya 684 c) Az individuális determináns lényegének kérdése 685 d) A személy teleológiája mint a pozitív szabadság determinációs módja 687 e) A személyes szabadság ontológiai apóriája 687 f) A komplex feltételviszony kategoriális szerkezete 688 g) Erkölcsi és kategoriális szabadság 690 h) A probléma határa 691 VT. szakasz: Függelék a szabadság-tanhoz fejezet: Az elmélet látszólagos és valóságos gyengeségei fejezet: Erkölcsi és vallási szabadság 701
KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Tágabb értelem - A szaktudományok holisztikus megközelítése Dr. Baritz Sarolta Laura OP Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban - Alapelvek. Dr. Baritz Sarolta Laura OP Budapest, december 6.
Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban - Alapelvek Dr. Baritz Sarolta Laura OP Budapest, 2017. december 6. Az erkölcs és az anyagi világ viszonya Erkölcs Környezet Anyagi javak Az erkölcs és az anyagi
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 15. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. feladat Írja
Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
Nicolai Hartmann: Etika
Boros Bianka Nicolai Hartmann: Etika Ford. Simon Ferenc. Budapest, Noran Libro, 2013. Végre folytatódik a Nicolai Hartmann-művek magyarra fordításának 1977-ben megszakadt sora. Hartmann művei közül elsőként
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
JOGBÖLCSELET KOLLOKVIUMI VIZSGAKÉRDÉSEK 16. SZE DFK JOGELMÉLETI TANSZÉK
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. A. A jogelméleti irányzatok családfája B. A jogrend fogalma és belső strukturáltsága: a joglépcső elmélet A. A természetjog és a pozitivizmus fogalmi
A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész
EMBERISMERET ÉS ETIKA
EMBERISMERET ÉS ETIKA Az érettségi vizsgán számonkérhető tudásanyag mindkét szinten szervesen illeszkedik a kerettantervhez, valamint az általános érettségi követelményekhez. A két szinten azonban a vizsga
A többdimenziós gazdaság. Dr. Baritz Sarolta Laura OP
A többdimenziós gazdaság Dr. Baritz Sarolta Laura OP Paradigma váltás Erkölcs Környzet Anyagi világ Paradigma váltás Erkölcs Környezet Anyagi Világ Paradigma váltás Erkölcs Környezet Anygi világ Paradigma
1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért.
1. Bevezetés* Ha nem is minden előzmény nélkül, de a tradicionális iskola magyar ágában jelent meg az a nézet, amely az európai filozófia egyik kifejezését, a szolipszizmust alkalmazta a tradicionális
Oktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2013/2014 1. forduló 1. feladat Igazságkeresés! A következő állításokról
Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás
Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.
Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.
Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok
Arisztotelesz (384-322) Minden ember vagy Platón vagy Arisztotelész hívének született (F. Schlegel)
Arisztotelesz (384-322) Minden ember vagy Platón vagy Arisztotelész hívének született (F. Schlegel) Arisztotelesz (384-322) Minden ember vagy Platón vagy Arisztotelész hívének született (F. Schlegel) Élete
ETIKA Tankönyv a középiskolák 11. évfolyama számára című tankönyvéhez
1 ÚTMUTATÓ ÉS TANANYAGBEOSZTÁS Lányi András Jakab György ETIKA Tankönyv a középiskolák 11. évfolyama számára című tankönyvéhez Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2 A tankönyvről A tankönyv ismeretanyaga
Érettségi követelmények Emberismeret és etika
MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM Érettségi követelmények Emberismeret és etika OM azonosító: 031202 Intézményazonosító: HA2301 2017.09.01 MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész (30 pont) 1. Írja a fogalmak
EMBERISMERET ÉS ETIKA
Emberismeret és etika emelt szint 080 ÉRETTSÉGI VIZSGA 008. május 6. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM . Esszék
A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1012 É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész 1. Mely korszakokban lettek
Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015
Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése
A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő
Karl Marx. [Tézisek Feuerbachról 1 ]
Karl Marx [Tézisek Feuerbachról 1 ] 1 Minden eddigi materializmusnak (Feuerbach materializmusát is beleszámítva) az a fő fogyatékossága, hogy a tárgyat, a valóságot^ érzékiséget csak az objektum vagy a*
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 20. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 11. A semmi semmít december 2.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 11. A semmi semmít 2013. december 2. Martin Heidegger 1889-1976, Németország Filozófiai fenomenológia, hermeneutika, egzisztencializmus kiemelkedő alakja 1927: Lét
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B
EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 624 EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 7. ÉVFOLYAM
EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 624 EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 7. ÉVFOLYAM EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 625 CÉLOK ÉS FELADATOK A társadalomismeret ahhoz segít hozzá, hogy tájékozódni tudjunk
BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA
BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA Jean Piaget Dr. Szabó Attila A pszichológiai fejlődés alapkérdései Milyen kölcsönhatás létezik a biológiai tényezők és a környezeti hatások között a fejlődésben? Folyamatos-e
Azonosító jel: ÉRETTSÉGI VIZSGA május 16. PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 16. 8:00. Időtartam: 180 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. május 16. PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2018. május 16. 8:00 Időtartam: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Pedagógia
A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1412 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 16. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. A filozófiai
A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015
A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett
Trefort nap 2017.december 6. Bevezetés az etikába. Szalai Judit, ELTE
Trefort nap 2017.december 6. Bevezetés az etikába Szalai Judit, ELTE I. ETIKAI GONDOLATKÍSÉRLETEK A levél és az oldtimer Mercedes (Peter Unger) 1. Levél az UNICEF-től: 3 dollárért vegyünk rehidratációs
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő
FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?
FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT
IV. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ISMERETELMÉLETE
IV. TÉTEL IMMANUEL KANT (1724-1804) ISMERETELMÉLETE A königsbergi filozófus három kérdésben foglalja össze a filozófia problémáit: Mit lehet tudnom?; Mit kell tennem?; Mit szabad remélnem? A kérdésekre
KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK
Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális
Oktatási Hivatal. A 2007/2008. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. első (iskolai) fordulójának. javítási-értékelési útmutatója
Oktatási Hivatal A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának javítási-értékelési útmutatója FILOZÓFIÁBÓL 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat!
Filozófiai alapok. Varasdi Károly és Simonyi András. 2007. október 17.
Filozófiai alapok Varasdi Károly és Simonyi András 2007. október 17. Arbor Porphyrii (234 309) Petrus Ramus (1515 1572) John F. Sowa rendszere SUMO csúcskategóriák DOLCE csúcskategóriák Szóhasználat Univerzálé
V. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ETIKÁJA ÉS VALLÁSFILOZÓFIÁJA
V. TÉTEL IMMANUEL KANT (1724-1804) ETIKÁJA ÉS VALLÁSFILOZÓFIÁJA A königsbergi filozófus etikájában a Mit kell tennem?, vallásfilozófiájában pedig a Mit szabad remélnem? kérdésekre válaszol. Kant etikájának
Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai
III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,
Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta
Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság kutatás 1960-as évek: mai értelemben vett boldogság kutatások kezdete 1980-as évek: szubjektív jóllét fogalma 1990-es
FILOZÓFIA ÉS ETIKA TANTERV A GIMNÁZIUM 11. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA ÁLTALÁNOS TANTERVŰ CSOPORTOK RÉSZÉRE
FILOZÓFIA ÉS ETIKA TANTERV A GIMNÁZIUM 11. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA ÁLTALÁNOS TANTERVŰ CSOPORTOK RÉSZÉRE A filozófia tanításának A filozófiaoktatás szervesen illeszkedik iskolánk pedagógiai programjába. Hozzájárul
Létkérdések a háziorvosi rendelőben
Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság
ELVI FEJTEGETÉSEK A MOZGÓMŰVÉSZETRÓL
VIKING EGGELING: ELVI FEJTEGETÉSEK A MOZGÓMŰVÉSZETRÓL I. Magyarázat A reprodukált rajzok mozgásban elgondolt folyamatok főmozzanatait ábrázolják. A munkák filmben fognak megvalósulni. A folyamat maga:
EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI HEIDEGGER KANT-INTERPRETÁCIÓJÁNAK ALAPKÉRDÉSEI AZ EMBERI EGZISZTENCIA FUNDAMENTÁLONTOLÓGIAI ANALÍZISE TÜKRÉBEN TÓTH GÁBOR Témavezetők: Prof. Dr. Csejtei Dezső,
Oktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2015/2016 1. forduló 1. A keresztrejtvény vízszintes soraiba írja
Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház
Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-
Helyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára
Helyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára Rendelkezésre álló órakeret: heti 1 óra = 32 óra Célok és feladatok A bölcsesség
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1311 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 22. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Általános útmutató Az A vizsgarész
..::Kiberkultúra::..
..::Kiberkultúra::.. Bódog Alexa DE, Digitális Bölcsészet Központ alexa(.)weirdling(kukac)gmail(.)com ..::Bevezetés::.. Az előadás célja olyan lehetőségek föltárása, melyek segítségével azonosíthatjuk
FARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS
FARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS A GEOGRÁFUS ÚTJAI TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA PÉCS, 2014. MÁRCIUS 18. A GEOGRÁFIÁBAN (TÉRTUDOMÁNYOKBAN) TÁRSADALMI
Fenomenológiai perspektíva
Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,
Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam
Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam 5. évfolyam ök Önismeret 6 Együtt élünk 4 A drog fogalma, hatásai 1 Személyes biztonság: jogaim, kötelességeim 2 Tanulási szokások 5 Szabad felhasználás 4 Összesen: 36 6.
1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban
TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
Fogalmak Navigare necesse est
Döntéselmélet Fogalmak Navigare necesse est - dönteni mindenkinek kell A döntés nem vezetői privilégium: de! vezetői kompetencia, a vezetői döntések hatása Fogalmak II. A döntés célirányos választás adott
A 19. és 20. század eleji kulturológia fejlődési tendenciái és irányzatai
A 19. és 20. század eleji kulturológia fejlődési tendenciái és irányzatai A történelemtudomány előretörése. Az európai gondolkodás központja áttevődik Franciaországból Németföldre. 1. A kulturológia a
Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia
Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia dr. Prónay Gábor 11. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2008. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a projekt tulajdonos/szponzor meghatározó
Etika, szakmai etika
Etika, szakmai etika Etika jelentése -1 Az etika szó eredeti jelentése ókori görög eredetre vezethető vissza (ethosz), szokást, illemet, hagyományt jelent. Tárgya az erkölcs (morál), annak eredete, milyensége,
ETIKA. 11. évfolyam. Tematikai egység címe
ETIKA 11. évfolyam Az etika tantárgy a helyes életvezetéshez nélkülözhetetlen magatartási szabályok értelmének megvilágításával, felelősségtudatuk elmélyítésével és az önfejlesztés igényének megerősítésével
Nemes György Nemes Rita Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan
Nemes György Nemes Rita Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan Hittankönyv a középiskolák 11. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó ELSİ RÉSZ: KATOLIKUS DOGMATIKA Bevezetés A hittan, a teológia
Kutatásmódszertan. Kulturális szempont megjelenése. Modulok áttekintése. Történet Témák és megközelítések. 11. Társadalmi nézőpont
Kutatásmódszertan. Társadalmi nézőpont Modulok áttekintése Kulturális szempont megjelenése Kulturális összehasonlító pszichológia Kulturális pszichológia Értékelő vizsgálatok HÁZI FELADAT 2006.08.29. Kutatásmódszertan:
TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27
TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus
Az egészség és a kultúra
Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát
A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 22. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész
BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA
BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Célok és feladatok A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok tanításainak ismerete, hanem a bölcsesség életirányító
12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám :
Bevezetés a filozófiába helyi tanterve 1 12. évfolyam Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : 32 óra fél óra Célok és feladatok: A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve
A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Etika 2015. Készítette: a gimnázium humán szakmai munkaközössége Az alábbi helyi tanterv a kerettantervek kiadásának és jogállásának
Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.
A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet
A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)
TANTÁRGYLEÍRÁS. BSc Sport-és rekreációszervező. Dr.Chaudhuri Sujit. Dr.Chaudhuri Sujit, Széles József
Igen/Nem TANTÁRGYLEÍRÁS TESTNEVELÉSI EGYETEM A TANTÁRGY ALAPADATAI Modul megnevezése: MKKR Szint: Tantárgy megnevezése: Stratégiai és projektmenedzsment Kódja: Tantárgy kreditértéke: 3 kredit Készítés
Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN
Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS
Az újkori filozófiai gondolkodás születése. Filozófia tanév III. előadás
Az újkori filozófiai gondolkodás születése Filozófia 2014-2015. tanév III. előadás Az újkori filozófia születési körülményei Ez a kurzus az újkori gyakorlati filozófia problematikájára összpontosít. Az
Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI
Emberi jogok alapvető jogok. ELTE ÁJK tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3
Emberi jogok alapvető jogok ELTE ÁJK 2016-17. tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3 Méltóság Szabadság Szolidaritás Egyenlőség, megkülönböztetés tilalma Alkotmányjog 3 tantárgyi követelmények Előadás 3
A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
A 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP A munka megkezdése előtt nyomtatott
A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák
Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest
Tartalom. x 7.
Tartalom LEGYEN VILÁGOSSÁG! 23 A. MINDENT EGYESÍTŐ ELMÉLET? 29 1. A valóság rejtélye 29 Egy kettős rejtély 30 Az új világmodell: Kopernikusz, Kepler, Galilei 31 Az egyház a természettudomány ellen 34 A
Előszó Bevezetés. Első rész: POLITIKAI SZEMANTIKA
Szabó Márton: Politikai tudáselméletek Szemantikai, szimbolikus, retorikai és kommunikatív-diszkurzív értelmezések a politikáról Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998 ISBN 963 1889 75 0 Felsőoktatási tankönyv. Készült
A nevelés lehetősége és szükségessége. Dr. Nyéki Lajos 2016
A nevelés lehetősége és szükségessége Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés A nevelésnek nyilvánvaló feltétele az, hogy az ember nevelhető, alakítható legyen. Minden nevelési szándékú tevékenység eleve feltételezi
Kultúra és értékek. Prazsák Gergő PhD ELTE, TáTK tudományos munkatárs. Értékek, érzelmek, generációk konferencia Budapest, október 8.
Kultúra és értékek Prazsák Gergő PhD ELTE, TáTK tudományos munkatárs Értékek, érzelmek, generációk konferencia Budapest, 2012. október 8. Mit nevezünk értéknek? Mind az egyéni psziché, mind a társadalmi
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 20. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Általános útmutató Az A vizsgarész
A SIKER KOVÁCSA, VAGY A KUDARC KÓDJA?
A SIKER KOVÁCSA, VAGY A KUDARC KÓDJA? A döntéshozatali tudatosság hiányosságai és lehetőségei a projekt menedzsmentben Török L. Gábor PhD Sikeres és sikertelen projektek arányai PMI nemzetközi felmérés
A dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17.
A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea 2014. május 17. A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos
Az alkotmányos demokrácia
Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )
Projektmenedzsment elmélet és/vagy gyakorlat
Projektmenedzsment elmélet és/vagy gyakorlat dr. Prónay Gábor 13. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2010. április 8. AZ ELŐADÁS CÉLJA Aki úgy gondolja, hogy rátalált a saját módszerére, az mélyedjen
A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba
A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
Az etika, mint a családi kapcsolatok hajtóereje
Az etika, mint a családi kapcsolatok hajtóereje 2014. 10. 09. Az etika, mint a családi kapcsolatok hajtóereje címmel szerveztek konferenciát 2014. szeptember 29-én, hétfőn a Protestáns Teológiai Intézet
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 19. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja be a táblázatba
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi