SZAKDOLGOZAT ALKOTMÁNY ÉS ALAPTÖRVÉNY AZONOSSÁGOK ÉS KÜLÖNBSÉGEK. Constitution and the Basic Law Similarities and Differences

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ALKOTMÁNYJOGI TANSZÉK SZAKDOLGOZAT ALKOTMÁNY ÉS ALAPTÖRVÉNY AZONOSSÁGOK ÉS KÜLÖNBSÉGEK Constitution and the Basic Law Similarities and Differences Készítette: Popovics Szilárd Neptun-kód: Epvx78 Konzulens: Dr. Panyi Béla Óraadó, Egyetemi Adjunktus Miskolc,

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető gondolatok... 4 I. Alkotmány és alkotmányosság fogalma... 5 I.1. Az alkotmány fogalma... 5 I.2. Alkotmányosság fogalma... 6 II. Magyarország alkotmánytörténetének rövid ismertetése... 8 II.1. Magyar alkotmányfejlődés 1945 előtt... 8 II.2. Magyar alkotmányfejlődés 1945 után... 9 II.2.1. Az ún. szocialista szakasz II.2.2. Rendszerváltozás, alkotmánymódosítások, alkotmányozási kísérletek III. Az új alkotmány szükségessége, az Alaptörvény elfogadása és módosításai.. 18 III.1. Az új alkotmány szükségessége III.2. Az Alaptörvény elfogadása III.3. Az Alaptörvény módosításai IV. Az Alkotmány és az Alaptörvény összehasonlítása IV.1. Az Alkotmány és Alaptörvény összehasonlítása formai szempontból IV.2. Az Alkotmány és az Alaptörvény tartalmi összehasonlítása IV.2.1. Elnevezés IV.2.2. Nemzeti Hitvallás

3 IV.2.3. Alapvetés IV.2.4. Szabadság és felelősség IV.2.5. Az Állam IV Az Országgyűlés, országos népszavazás, a köztársasági elnök, a Kormány, önálló szabályozó szerv IV Az Alkotmánybíróság, a bíróság, az ügyészség IV Az alapvető jogok biztosa, a helyi önkormányzatok, a közpénzek IV A Magyar Honvédség, a rendőri és a nemzetbiztonsági szolgálatok, döntés katonai műveletekben való részvételről IV.2.6. A Különleges Jogrend IV.2.7. Záró és Vegyes Rendelkezések IV.2.8. Posztambulum V. Összegzés VI. Irodalomjegyzék VII. Jogi dokumentumok jegyzéke

4 BEVEZETŐ GONDOLATOK január 1-je az új Alaptörvény hatályba lépésének dátuma. A magyarság hosszú történelme során ez volt a második alkalom, hogy egy írott alkotmány ténylegesen is életbe lépett. Sőt első alkalommal sikerült megalkotni demokratikus keretek között, hiszen a 1949-es alkotmány idegen megszállás béklyójában született. Egy ilyen normaszövegnek különösen nagy jelentősége van, hiszen a jogrendszer alapdokumentumának tekinthető. Azért választottam a dolgozatom tárgyának ezt a területet, mert ezzel kapcsolatban több kérdés is felmerült bennem. A kérdések a következők: - Miért volt szükség új alkotmányra? - Milyen körülmények között került megalkotásra? - Milyen változásokat hozott? - Hogyan viszonyul a történelmi múlthoz? - Miért volt szükség a már hatályba lépett Alaptörvényt több alkalommal is módosítani? Munkám elején az alkotmány és alkotmányosság fogalmát, a magyar alkotmánytörténetet ismertetem röviden. Ezt követően az említett kérdésekre igyekszem választ adni magam és az olvasó számára is. 4.

5 I. ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG FOGALMA I.1. AZ ALKOTMÁNY FOGALMA Az alkotmány fogalma napjainkban különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt, amelyben az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető jogokat, megszabja a hatalom gyakorlásának törvényes kereteit és szervezetét. 1 Az ilyen értelmű alkotmányfogalmat a polgári fejlődés munkálta ki. Az alkotmány politikai megközelítésben a társadalom és a közhatalom viszonyát fejezi ki, megállapítja a hatalom korlátait s ennek a viszonynak a másik oldalán az állampolgárok szabadságjogait. Az alkotmánnyal szemben támasztott alapvető igény, hogy nem csak deklarálja a jogokat, hanem garanciákat is teremtsen azok érvényesülésére. 2 Az alkotmányfogalom kettős értelmezést takar: egyfelől szűkebben az alkotmányt mint alaptörvényt, másfelől tágabban az alkotmányosságot mint a jogilag szabályozott és korlátozott állami főhatalom követelményét. 3 Kovács István az alkotmányt így definiálta: Az alkotmány az államjog kódexe, azaz egy adott ország államjogának legfontosabb szabályait rendszerezett formában összefoglaló törvény (esetleg több egymással összefüggő törvény), melyet a benne foglalt szabályok jelentősége, gyakorlati realizálásának biztosítékai (ún. alkotmányos garanciák) az ország közönséges törvényei fölé emelnek. 4 Az alkotmány jogi megközelítésben norma, mégpedig a legmagasabb szintű jogi norma, mert magát a törvényalkotót is köti. Szemléletesen úgy fogalmazták meg, hogy az alkotmány a törvények törvénye, a jogrendszerben elfoglalt helyét tekintve alaptörvény. Az alkotmány tartalmát tekintve azért alaptörvény, mert kifejezi a 1 Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan I. Osiris Kiadó, Budapest, o. (továbbiakban: Kukorelli: Alkotmánytan I.) 2 Kukorelli: Alkotmánytan I. in. 21. o. 3 Kukorelli: Alkotmánytan I. in. 22. o. 4 Állam- és jogtudományi enciklopédia. I. köt. Budapest, o. 5.

6 társadalmi berendezkedés alapjait, meghatározza a társadalom és az állam viszonyát, megállapítja és biztosítja az alapjogokat, a jogegyenlőséget, szabályozza az államszervezet felépítését és működését. 5 I.2. ALKOTMÁNYOSSÁG FOGALMA Az alkotmányosság fogalma a történelmi fejlődés eredményeként nyerte el mai tartalmát. Kezdetben a követelmény az volt, hogy minden országnak legyen alkotmánya. Elmondhatjuk, hogy manapság minden államnak van alkotmánya, de nem minden állam alkotmányos állam. Az alkotmányosság olyan elvi követelmények együttese, amelyeknek folytonosan megújuló tartalma a demokratikus és igazságos államhatalom alkotmányon alapuló megvalósulását fejezi ki. 6 Formálisan az alkotmányosság alkotmánynak megfelelő állami hatalomgyakorlást jelent. Amennyiben a hatalom gyakorlása az alkotmánnyal egyező módon történik, az alkotmány nem fiktív, szabályai élnek, megvalósulnak. Az alkotmányosság fogalmi megközelítése mégsem kielégítő, mert nem tekinthetjük alkotmányosnak azt az államot, amelyben antidemokratikus alkotmány valósul meg. 7 Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy vajon egy ország alkotmánya alkotmányos-e, akkor annak tartalmát és megvalósulását kell szemügyre vennünk. Hiszen az alkotmányosság olyan elvi követelmények együttese, amelyeknek folytonosan megújuló tartalma a demokratikus és igazságos államhatalom alkotmányon alapuló megvalósulását fejezik ki. 5 Kukorelli: Alkotmánytan I. in. 23. o. 6 Bátyi Emese-Hallók Tamás-Panyi Béla-Pap Gábor-Paulovics Anita: Alkotmányjog Bachelor szakos hallgatók számára. Miskolci Egyetemi Kiadó, o. (továbbiakban: Bátyi-Hallók-Panyi-Pap- Paulovics ) 7 Bátyi-Hallók-Panyi-Pap-Paulovics in. 15. o. 6.

7 Az alkotmányosság lényegét tehát annak tartalmi megközelítése tárja fel. Az alkotmányosság az alábbi követelmények foglalata: 1. az államnak demokratikus elveken nyugvó alkotmánya legyen, 2. az államhatalom minden szerve és azok minden tevékenysége mindenben egyezzen az alkotmánnyal, 3. a jogrend minden normája formailag és tartalmilag egyaránt álljon összhangban az alkotmánnyal, 4. az alkotmány demokratikus tartalmának a változtatásokkal szembeni védelme, 5. az állam intézményesen köteles gondoskodni az alkotmánysértések megszüntetéséről speciális és nem alkotmányvédő szervek útján. 8 Ezen követelmények megléte esetén mondható el, hogy valamely állam alkotmányos állam. 8 Bátyi-Hallók-Panyi-Pap-Paulovics in. 15. o. 7.

8 II. MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYTÖRTÉNETÉNEK RÖVID ISMERTETÉSE II.1. MAGYAR ALKOTMÁNYFEJLŐDÉS 1945 ELŐTT Terjedelmi korlátok miatt a II. világháború előtti magyar alkotmányfejlődést nem kívánom részleteiben tárgyalni ig nem volt írott (kartális) alkotmányunk. A magyar államiság ezeréves múltra tekint vissza, de a XX. század közepéig egyszer sem fordult elő jogtörténetünkben, hogy a közhatalmat gyakorló legfőbb szerv vagy személy megalkotott volna egy olyan érvényes és közvetlenül alkalmazható alaptörvényt, mely átfogóan szabályozza a társadalom és a közhatalom viszonyát, megállapítja a hatalom korlátait, valamint az állampolgárok jogait és kötelezettségeit. 9 Az 1949 előtt tehát történeti alkotmánya volt az országnak, mely összefonódott az ezeréves alkotmány mítoszával és a Szent Korona-tannal. A történeti alkotmány egyfajta jelkép volt, a társadalom meghatározó körei erősen kötődtek e hagyományhoz. Az ezeréves alkotmány nézetét vallók szerint a történeti alkotmány a magyar szokásjognak, és az azt kiegészítő királyi, illetve országgyűlési törvénykezésnek az összessége, mely egészen a vérszerződésig visszavezethető. 10 A történeti alkotmány megtestesítője tulajdonképpen évszázadokon keresztül a Szent Korona volt hazánkban, mely ebben az eszmerendszerben úgy jelenik meg, mint önálló tudattal rendelkező, cselekvő erővel bíró entitás. 11 A XVIII. századi Magyarországon az alkotmányfejlődés megrekedt a rendi alkotmány szintjén, miközben Európa-szerte jöttek létre az új, polgári alkotmányok. Az évi forradalom megszüntette ugyan a feudális kötöttségeket, de a polgári fejlődés lendülete csak a kiegyezés után bontakozott ki. A törvényhozás alkotmányos törvények egész 9 Kukorelli: Alkotmánytan I. in. 55. o. 10 Kukorelli: Alkotmánytan I. in o. 11 Mezei Barna (szerk.): Magyar alkotmánytörténet. 5. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó, Budapest, o. 8.

9 sorát alkotta meg, amelyekben a liberális eszmék jegyében szabályozta a kormányzás szervezetét, az állampolgárok szabadságjogait, és azok garanciáit. 12 A két világháború között vita folyt az alkotmányreformról, de fel sem merült egy egységes dokumentumba foglalt alkotmány elfogadása. II.2. MAGYAR ALKOTMÁNYFEJLŐDÉS 1945 UTÁN A második világháború után elfogadott évi VIII. törvény először biztosított Magyarországon általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójogot. Jelentős törvénynek tekinthető ebben az időben az évi I. törvénycikk 13 Magyarország államformájáról. Ez a törvény alkotmányos alaptörvénynek tekinthető, mely az első, a gyakorlatban is működő chartális alkotmánya hazánknak. Tartalma alapján ideiglenes alkotmánynak tekinthető. Legfőbb funkciója az volt, hogy a Párizsi Béketárgyalásra rendezze az államformát. Az államforma köztársaság lett, a kormányforma pedig parlamentalizmus. A törvény átfogóan szabályozta a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom rendszerét, továbbá rendelkezett a kormányzati rendszer működéséről is. A kommunista hatalomátvétel miatt egyre sürgetőbbé vált egy olyan törvény megalkotása, mely alkotmányos felhatalmazást ad a diktatórikus rendszer kiépítésére és bebetonozására Kukorelli: Alkotmánytan I. in. 57. o évi I. törvény Magyarország államformájáról, Complex Jogtár 14 Kukorelli: Alkotmánytan I. in. 60. o. 9.

10 II.2.1. AZ ÚN. SZOCIALISTA SZAKASZ Az évi XX. törvény 15 megalkotásával hazánkban is megkezdődött az írott alkotmány uralma. Magyarország alkotmányát augusztus 18-án, az évi XX. törvénnyel fogadta el az Országgyűlés, a jogszabály két nappal később, augusztus 20-án lépett hatályba. A dokumentum a megváltozott hatalmi viszonyoknak megfelelően került meghatározásra. Az alkotmány az 1936-os szovjet alaptörvény mintájára készült, átvette annak szerkezeti felépítését (eltekintve a föderatív államszerkezetből adódó külön szabályoktól). Egyszerre vágta el a kötődéseket a magyar alkotmányfejlődéshez és az európai alkotmányos értékekhez. Szembefordult a polgári demokrácia legfontosabb alapelveivel, a jogállamisággal és a több ezer éves európai jogi kultúra vívmányaival. 16 Az alkotmány három nagy témakörrel foglalkozott: a) társadalmi rend, politikai rendszer, b) államszervezet, c) állampolgári jogok. Az államhatalom tartalma a proletárdiktatúra volt, célja a szocializmus felépítése. Államformaként a népköztársaság lett meghatározva, a társadalom gazdasági alapja tekintetében az alkotmány tényként kezelte, hogy az iparban uralkodóvá vált az állami tulajdon. A mezőgazdaságban a paraszti kisárutermelés szövetkezeti összefogását jelölte meg az alkotmány a fejlődés irányaként. 17 Fontos volt az államhatalom egységének elvét rögzítő rendelkezés: az Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból folyó összes jogokat. 18 Az államfői funkciókat a parlament tagjaiból választott testület, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET) látta el, amely az alkotmánymódosítás kivételével az Országgyűlés jogkörét és gyakorolhatta. Megszűnt a költségvetés parlamenti ellenőrzése (Legfőbb Állami Számvevőszék) és a közigazgatási bíráskodás. Az alkotmány deklarálta a bírói függetlenséget, de garanciális szabályokat nem párosított hozzá. Az ügyészséget a törvényesség legfőbb őreként deklarálta (szovjet mintára), az önálló ügyészi szervezet évi XX. törvény A Magyar Népköztársaság Alkotmánya, Complex Jogtár (továbbiakban: évi XX. törvény) 16 Kukorelli: Alkotmánytan I. in. 61. o. 17 Kukorelli: Alkotmánytan I. in. 62. o évi XX. törvény 10. (2) bekezdés, Complex Jogtár 10.

11 azonban csak 1953-ban jött létre. Az államigazgatás legfőbb szerve az Országgyűlésnek felelős Minisztertanács lett. Az évi alkotmány államosította az emberi jogokat. Átkeresztelte azokat állampolgári jogokká, és körüket egyben korlátozta azokra a jogokra, amelyeket az állam kifejezetten ennek ismert el. Formai szempontból tovább korlátozta az állampolgári jogok érvényesülését az alkotmánynak az a rendelkezése, amely csak a dolgozók részére deklarálta ezeket a jogokat. 19 Az alkotmány több meghatározása deklaratív funkciót töltött be, valóságos normatív tartalma nem volt ( A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé ). 20 Az alkotmányt 1949 és 1989 között számos alkalommal módosították. Az évi I. törvénnyel az önkormányzat helyett bevezették a tanácsrendszert, amely szovjet mintára centralizált szervezet volt. Kidolgozták a második tanácstörvényt (1954. évi X. törvény), amely alkotmánymódosítást is igényelt (1954. évi VIII. törvény). Az évi II. törvény módosította a címert és a lobogót, továbbá rögzítette a Kádár-kormány hivatalos elnevezését (forradalmi munkás-paraszt kormány). Ezt követően az alkotmány szövegét hosszabb ideig nem módosították, ugyanis egy új alkotmány készítése volt tervbe véve. Viszont két új törvény született a választójogi törvény (1970. évi III. törvény) és a harmadik tanácstörvény (1971. évi I. törvény) aminek következtében módosult az alkotmány szövege. Végül új alkotmány nem született, e helyett egy átfogó alkotmányreformra került sor (1972. évi I. törvény), mely előírta, hogy az 1968-ban elhatározott gazdaságirányítási változásoknak megfelelően alkossanak törvényt a tervezésről, az államháztartásról és az állami vállalatról. Az alkotmány deklarálta az állami és a szövetkezeti tulajdon egyenjogúságát. Kimondta, hogy a Magyar Népköztársaság szocialista állam, továbbá hogy a párt az első számú hatalmi tényező az országban. A jelentős alkotmányreform mellett közzétették a módosított alkotmány egységes szerkezetét ben történő alkotmánymódosítás során öt évre emelték fel a képviseleti szervek megbízatási idejét (1975. évi I. törvény). Az évi II. alkotmánymódosító törvény előírásának megfelelően az Országgyűlés Alkotmányjogi Tanácsot választott, melynek feladata az Országgyűlés szerveként a jogalkotás alkotmányosságának ellenőrzése volt, képviselőkből állt. Minimális hatáskör és ellentmondásos szabályozás jellemezte. Az évi VI. törvény az országos listán 19 Kukorelli: Alkotmánytan I. in o évi XX. törvény 2. (2) bekezdés, Complex Jogtár 11.

12 megválasztott képviselők megüresedett helyének betöltését módosította ( kooptálás ). Az évi X. törvény a rendszerváltás közjogi előkészítésének első dokumentuma, amely bevezette a törvényhozási tárgyak fogalmát. A törvény szerint az Elnöki Tanács törvényhozási tárgykörben nem alkothat törvényerejű rendeletet ( herélő alkotmánymódosítás ). A jogalkotásról szóló évi XI. törvény pedig felsorolta a törvényhozási tárgyakat tól fokozatosan alakult ki politikai pluralizmus, új politikai erők jelentek meg, megkezdődött az alkotmányos rendszerváltozás. 21 II.2.2. RENDSZERVÁLTOZÁS, ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁSOK, ALKOTMÁNYOZÁSI KÍSÉRLETEK Az 1988-as MSZMP pártértekezleten állami döntés született egy új alkotmány létrehozásának szándékáról. Az Igazságügyi Minisztériumon létrehozott egy alkotmány előkészítő bizottságot, amely kidolgozta az új alkotmány szabályozási elveinek koncepcióját. Ezt az Országgyűlés március 8-9. ülésén vitatta meg, majd elfogadta. Az alkotmány szabályozási elvekben megfogalmazódott az igény a hatalommegosztás elvén nyugvó alkotmányberendezkedésre, többpártrendszerre, domináns magántulajdon és piacgazdaság mellett. Alternatívákat dolgoztak ki, például, hogy az Országgyűlés lehet egy- vagy kétkamarás, kimondta, hogy a köztársasági elnöki funkciót az államfő gyakorolja, amely nem kollektív, mint az Elnöki Tanács. Rögzítette, hogy szükség van alkotmánybíráságra, ombutsmanokra, független bíráságra, pártpolitikától mentes ügyészségre. Kimondta, hogy a választási rendszeren változtatni kell. Megfogalmazódott, hogy a tanácsrendszer helyett önkormányzatiság legyen ben megkezdődött a magyar társadalom és állam békés átalakítása közjogi eszközökkel. 22 A koncepció mellett kiemelendő, hogy prae-alkotmánymódosító törvények születtek. Az egyik az évi I. törvény, mely kimondta, hogy a Kormány megbízatása a következő Országgyűlés üléséig tart, a másik az évi VIII. törvény, amely a bizalmi-bizalmatlansági intézményről szólt. Továbbá ki kell emelni az alapjogi 21 Kukorelli: Alkotmánytan I. in o. 22 Kukorelli: Alkotmánytan in o. 12.

13 törvényhozást is (az egyesülési jogról szóló évi II. törvény, a gyülekezési jogról szóló évi III. törvény, a sztrájkról szóló évi VII. törvény, a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló évi XVII. törvény). 23 Az ellenzéki erők létrehozzák az Ellenzéki Kerekasztalt (EKA). Az EKA véleménye az volt, hogy az alkotmányozás a választások után létrejövő Országgyűlés feladata lesz, a vitatott legitimitású 1985-ös Országgyűlés csak a békés hatalomátadás szabályait és az alkotmányt alkossa meg. Az MSZMP és a Kormány a reformerők nyomására hosszas viták után elfogadta ezt az ajánlatot, kezdetét vette a tárgyalásos forradalom. A Nemzeti Keretasztal, mely az Ellenzéki Kerekasztal, az MSZMP és a 3. erőből állt, a történelmi lendületben 1989 nyarán alkotmányozó nemzetgyűléssé vált. A háromoldalú egyeztető tárgyalások során megállapodás született (1989. IX. 18.) az alkotmánymódosításról, melyet a Németh-kormány terjeszt elő, ezt az Országgyűlés nagy többséggel megszavazta. A Nemzeti Kerekasztal politikai megállapodásainak sajátos eredménye lett: a régi parlament hazánk új alkotmányának elfogadásáig állapította meg az alkotmány szövegét. A magyar alkotmány preambulumában önmagát minősítette ideiglenesnek. 24 A köztársasági alkotmány (1989. évi XXXI. tv.) jogilag az 1949-es alkotmány módosítása, ám teljesen új alkotmányos értékeken nyugvó normatartalom jellemezte, megtörtént az egységes szerkezetbe foglalás is. Az októberi alkotmányt október 23-án hirdették ki a Magyar Közlönyben, ez az időpont a pártállamból az alkotmányos államba való átmenet dátuma. Az alkotmány a parlamentáris köztársaság, a független, demokratikus jogállam, a hatalommegosztás, a népszuverenitás, a többpártrendszer, az emberi jogok, a törvények uralmának elveit rögzítette. 25 A 11/1992. (III.5.) AB határozat szerint: Az október 23-án kihirdetett alkotmánymódosítással gyakorlatilag új alkotmány lépett hatályba, ami az államnak, a jognak és a politikai rendszernek a korábbitól gyökeresen különböző, új minőségét vezette be. 26 Alkotmányfejlődésünk visszatérést jelentett a hagyományos európai 23 Kukorelli István: Magyarországot saját alkotmánya nélkül kormányozni nem lehet. Méri Ratio, o. (továbbiakban: Kukorelli: Magyarországot saját alkotmánya nélkül kormányozni nem lehet) 24 Kukorelli: Alkotmánytan I. in o. 25 Kukorelli: Alkotmánytan in o /1992. (III. 5.) AB határozat 13.

14 alkotmányos eszmékhez. Az alkotmánymódosítást követően több fontos törvény született az új alkotmány végrehajtása jegyében. Ezen törvények a következők: az Alkotmánybíróság szervezetéről és feladatairól szóló évi XXXII. törvény, az évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról, a pártokról szóló évi XXXIII. törvény, a köztársasági elnök választásáról szóló évi XXXV. törvény, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény, a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházról szóló évi IV. törvény. 27 Az 1990 tavaszi országgyűlési választások eredményeként létrejött a négy évtized óta először vitathatatlan legitimitású, szabadon választott parlament. 28 Az évi XXXI. törvény hatálybalépése után több tucat alkotmánymódosítással találkozunk. Ez a folyamatos alkotmányozás nemcsak a körülmények változásával (pl. EU-tagság, NATO-tagság) magyarázható, hanem következik az 1989-es részleges revíziós megoldásból is. 29 Az 1990 tavaszi választásokon legtöbb mandátumot szerzett két párt, az MDF és az SZDSZ megállapodást kötött az ország kormányozhatósága érdekében, a politikai megállapodást megvalósító első alkotmánymódosító törvény (1990. évi XXIX. tv.) szerint a miniszterelnököt az Országgyűlés választja, a Kormány többi tagját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A megállapodást végrehajtó második alkotmánymódosító törvény az Antal - Tölgyesi paktum (1990. évi XL. törvény) volt, a paktumos alkotmánymódosításnak is nevezett dokumentum több kérdésről is rendelkezett. Rögzítette az előző népszavazás eredményeként megfelelően, hogy a köztársasági elnököt nem a nép, hanem az Országgyűlés választja, ciklustól eltérő időre, öt évre (1946. évi I. törvény Constanti elmélet), bevezette a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét, hogy a képviselők 1/5-nek kérésére megvonja a bizalmat, szabályozásra került a kétharmados törvények fogalma: összes képviselő kétharmada, illetve a jelenlévő képviselők kétharmada. Bevezette a rendkívüli állapot, szükségállapot, vészhelyzet intézményét. Fontos még megemlíteni az 1990-es önkormányzati törvényt (1990. évi LXIII. törvény), mely az európai, illetve magyar hagyományoknak megfelelően szakított a szovjet mintájú tanácsrendszerrel. 30 Ezzel az 27 Kukorelli: Alkotmánytan I. in o. 28 Kukorelli: Alkotmánytan I. in. 68. o. 29 Kukorelli: Magyarországot saját alkotmánya nélkül kormányozni nem lehet in. 27. o. 30 Kukorelli: Alkotmánytan I. in o. 14.

15 alkotmánymódosítással vált teljes körűvé az alkotmányos rendszerváltozás. Ezt követően elcsendesedett az alkotmányozási folyamat. 31 Az 1994-es országgyűlési választásokat követően a köztársasági elnök a legnagyobb parlamenti párt, az MSZP elnökét, Horn Gyulát kérte fel kormányalakításra. Az MSZP és az SZDSZ koalíciós szerződést kötött, amely több mint kétharmados parlamenti többséget eredményezett. A győztes pártok az alkotmányozás lezárása mellett döntöttek, új alkotmányt kívántak megalkotni a jelenlegi alaptörvény főbb elveinek alapulvételével. A parlamenten belül alkotmányozási konszenzus az évi XLIV. törvényben nyert testet: Az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges. 32 Az Országgyűlés 1995 júniusában Alkotmány-előkészítő Bizottságot hozott létre, a 24 tagú bizottságban amelynek elnöke a házelnök volt valamennyi parlamenti frakció azonos jogon négy országgyűlési képviselővel vett részt. Egy-egy szavazattal rendelkeztek a frakciók. A bizottság 1995 nyarán kezdte meg munkáját és a ciklus végéig működött. 33 Három alkotmánykoncepció készült: az Országgyűlés, az Igazságügyi minisztérium (Kukorelli István) és az MTA Jogtudományi Intézet (Bragyova András) által. Végül az alkotmány normaszövegéről az Országgyűlés nem döntött, ennek következménye, hogy 1997-ben ismét alkotmánymódosító törvények születtek. Az évi LIX. törvény három szabályozási tárgykörben alkotott újat: - az alkotmány szintjére emelte az országos népszavazást és népi kezdeményezést, - átvezette az alkotmányon az igazságszolgáltatási reform legfontosabb intézményeit (négyszintű bírósági szervezet, Országos Igazságszolgáltatási Tanács), 31 Kukorelli: Magyarországot saját alkotmánya nélkül kormányozni nem lehet in. 32. o évi XLIV. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többször módosított évi XX. törvény módosításáról, Complex Jogtár 33 Kukorelli: Alkotmánytan I. in o. 15.

16 - pontosította a végrehajtó hatalom megbízatása megszűnésének egyes eseteit. 34 Az évi XCVIII. törvény rögzítette az országgyűlési és az önkormányzati választások időpontját, amely szerint azokat az előző általános választásokat követő negyedik év április vagy május, illetve az önkormányzatoknál október hónapjában kell megtartani. 35 Az 1998-as parlamenti választásokat követően hivatalba lépett Orbán-kormány programjában nem volt célként megfogalmazva új alkotmány megalkotása. Az es parlamenti ciklusban két kisebb alkotmánymódosítás történt (2000. évi XCI. tv. és a évi XLII. tv.), e törvények Magyarország NATO-tagságából is következően módosították az alkotmány fegyveres erőket érintő szakaszait. 36 A os parlamenti ciklusban négy alkotmánymódosítás történt. A évi LXI. törvény az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggésben módosította az alkotmányt. A törvény az ún. csatlakozási klauzulában biztosította az uniós joganyag alkalmazhatóságát a Magyar Köztársaságban, továbbá rendezte az Európai Unió jogállásából adódóan az egyes alkotmányban rögzített hatásköröknek az uniós tagállamokkal való közös gyakorlását. Ezen túlmenően átvezette az uniós tagságból fakadó jogalkotási kötelezettségeket a választásokra vonatkozó szabályokban, valamint megteremtette az alapját az európai uniós ügyekben az Országgyűlés és a Kormány közötti együttműködés későbbi szabályozásának. 37 A törvény továbbá a magyar jogforrási rendszert egy új jogszabállyal, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével gazdagította. A évi CIX. törvény a fegyveres erők alkalmazását módosította. A évi CIV. alkotmánymódosító törvény átalakította a honvédelmi kötelezettség tartalmát, önkéntes haderőre áttérést mondta ki, új minősített időszakként bevezette a megelőző védelmi helyzetet, megváltoztatta a határőrség jogállását, amikor fegyveres erőkből rendvédelmi szervvé minősítette át, továbbá megszüntette az általános honvédelmi kötelezettséget. A évi XIII. törvény szerint a Magyar 34 Kukorelli: Magyarországot saját alkotmánya nélkül kormányozni nem lehet in o. 35 Kukorelli: Alkotmánytan I. in o. 36 Kukorelli: Alkotmánytan I. in. 72. o. 37 Kukorelli: Magyarországot saját alkotmánya nélkül kormányozni nem lehet in. 33. o. 16.

17 Honvédség, illetve külföldi haderő alkalmazását, valamint más csapatok mozgásait a Kormány engedélyezi. 38 A évi LIV. törvény kimondta, hogy a Kormány tagjai törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki, amelyek törvénnyel és kormányrendelettel nem lehetnek ellentétesek. 39 A évi XXX. törvény a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételéről, továbbá külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenyégének engedélyezéséről szólt. A évi LXIV. törvény szerint az országgyűlési képviselőt a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. A 2010-es parlamenti választásokat a Fidesz-KDNP nyerte, megszerezve a kétharmados többséget. Célként fogalmazták meg egy új alkotmány megalkotását, elindult az alkotmányozás folyamata, több alkotmánymódosítás is született 2010-ben: - miniszterelnök-helyettes intézményének bevezetése, - a Kormány meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat, - azt a szabályt hatályon kívül helyezték, amely szerint az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges, - az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja, tagjainak megválasztásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges, - bevezetésre került, hogy alpolgármester lehet nem képviselő is, - véleménynyilvánítás szabadsága médiajog kapcsán, - meghatározásra került, hogy fegyveres erők politikai tevékenységet nem folytathatnak, csak leszerelés után 3 év elteltével, 38 Kukorelli: Alkotmánytan I. in. 73. o évi LIV. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény módosításáról 2. (3) bekezdés, Complex Jogtár 17.

18 - helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat. III. AZ ÚJ ALKOTMÁNY SZÜKSÉGESSÉGE, AZ ALAPTÖRVÉNY ELFOGADÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSAI III.1. AZ ÚJ ALKOTMÁNY SZÜKSÉGESSÉGE Egy új alkotmány létrejötte mérföldkőnek tekinthető egy ország életében, ezért sem mellőzhető annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy miért volt szükség új alkotmányra. Mint azt az alkotmánytörténeti rész tárgyalása során is kifejtettem, a rendszerváltás óta időről időre felmerült egy új alkotmány megalkotásának gondolata. A diktatúra utolsó parlamentjének a morális-politikai legitimációja hiányzott ehhez, a rendszerváltozást követő első parlamentben pedig konszenzus hiányzott hozzá. Ugyan 1994-ben az MSZP-SZDSZ-koalíció alkotmányozó többséget szerzett, de a koalíción belüli ellentétek meghiúsították az új alkotmány létrejöttét. Azóta egészen a tavaszi, nagyarányú jobboldali győzelemig nem volt reális esély új alkotmány elfogadására. 40 Az új alkotmány megalkotása mellett több jogi érv is felhozható. Az egyik gyakori megállapítás szerint azért volt szükség új alkotmányra, mert egyre nehezebben lehetett megállapítani az alkotmány hatályos szövegét a sok toldozás-foldozás következtében, a másik gyakori érv szerint az Alkotmány preambuluma maga is átmenetiségre utalt ( hazánk új Alkotmányának elfogadásáig ). 41 Az évi alkotmányreform nem kívánt foglalkozni a múlt értékelésével, a történelmi gyökerekkel, az Alaptörvény megalkotói ezzel szemben fontosnak tartották az ezer éves államiság legfontosabb örökségeinek megjelenítését. 42 Kifogásolták a kifejezetten 40 Jakab András: Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei. Budapest, MTMI, o. (továbbiakban: Jakab) 41 Jakab in o. 42 Varga Norbert (szerk.): Az új Alaptörvény és a jogélet reformja. Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Kiadványsorozata, Szeged, o. (továbbiakban: Varga) 18.

19 zavaró 1949-es évszámot is. Érvként megjelent az is, hogy szocialista maradványok vannak az Alkotmány szövegében. 43 Az alkotmányozás politikai indokai azonban erősebbek voltak. A magyar társadalom és maga a politikai elit is csalódott az elmúlt húsz évben, mindenki többet várt a rendszerváltozástól. Az állami vagyon elherdálásra került, Magyarország nem volt sikeres, persze a kudarc nem csupán a Köztársasági Alkotmány hibáinak, hiányosságainak tudható be, külföldi országok példái rámutattak, hogy hasonló tartalmú dokumentummal is lehet sikeres egy ország. Ezen problémákat tetőzte, hogy az országban 2006-tól kezdődően politikai, gazdasági és morális válság alakult ki. A kormányzat népszerűtlenné és sokak szemében hiteltelenné vált, a köztársasági elnök és a kormány között állandó feszültség keletkezett, a civil társadalom széttöredezetté vált, a társadalmi kohézió megszűnt. A neoliberális gazdaságpolitika megbukott, az állam erőtlennek bizonyult, nem tudott a társadalmi kihívásokra válaszolni, erre eszközök sem álltak a rendelkezésére. Láthatjuk tehát, hogy az alkotmányozás indoka a szimbolikus újrakezdés gondolata, 44 a 2010-ben a győztes kormánypártok nem kívántak örökösei lenni a korábbi hanyatló és diszfunkcionális jegyeket felmutató rendszernek. 45 III.2. AZ ALAPTÖRVÉNY ELFOGADÁSA Mint ahogy korábban is említettem Magyarországon a áprilisi parlamenti választások eredménye tette lehetővé egy új alkotmány elfogadását. A választások második fordulóját megelőzően a miniszterelnök-jelölt bejelentette, hogy amennyiben pártja megkapja a kétharmados támogatást a parlamentben, akkor azt úgy fogja tekinteni, hogy felhatalmazást kapott arra, hogy érdemi változásokat hajtson végre, ideértve egy új alkotmány elfogadását is 46. A választásokat követően a miniszterelnök 43 Jakab in. 16. o. 44 Jakab in. 17. o. 45 Varga in o. 46 Trócsányi László-Schanda Balázs: Bevezetés Az Alkotmányjogba. Második átdolgozott kiadás, hvgorac, Budapest, o. (továbbiakban: Trócsányi-Schanda) 19.

20 bejelentette, hogy egy éven belül az új alkotmány elfogadására is sor fog kerülni. Az új kormány politikai szempontja az volt, hogy a pesszimista, csalódott közhangulaton új jövőkép felmutatásával változtasson, a gyenge állam helyett az erős állam eszméjét célozza meg, a Kormány a szétesett állami gépezetet, az országot kívánta újjászervezni. Az alkotmányozás folyamata 2010 júniusában kezdődött meg. Az új alkotmány koncepciójának kidolgozására a miniszterelnök hat személyt (Boross Péter, Pálinkás József, Szájer József, Schöpflin György, Stumpf István és Pozsgai Imre) kért fel. Az Országgyűlés június 29-i határozatával eseti bizottságot (Alkotmány-előkészítő Eseti Bizottság - AEEB 47 ) hozott létre. 48 A Bizottság azt a feladatot kapta, hogy áttekintse és értékelje, hogy a hatályos Alkotmány megfelelően tartalmazza-e alkotmányfejlődésünk történelmi értékeit, megfelelően biztosítja-e az emberi és állampolgári jogok legszélesebb körű érvényesülését, illetve annak vizsgálatát, hogy az államszervezet alapvető intézményeinek működését meghatározó alkotmányi és törvényi szabályozás eleget tesz-e az alapvető jogok tiszteletben tartására és védelmére vonatkozó állami kötelességnek és a XXI. századi polgári demokráciával szemben támasztott elvárásoknak. Az eseti bizottság 45 tagból állt, melyben eredetileg minden párt képviseltette magát, a későbbiekben azonban az ellenzéki pártok kivonultak a munkából és - a Jobbik kivételével a későbbiekben sem tértek vissza az ellenzéki képviselők a bizottság munkájába. AZ AEEB tevékenysége kapcsán megemlítendő, hogy a magánszemélyek, egyetemek, egyházak, önkormányzatok és a civil társadalom más szervei is kifejthették az alkotmányozással kapcsolatos nézeteiket, az alkotmányozás időszakában számos szakmai alkotmányjogi konferencia került megrendezésre. Az AEEB március elején fejezte be munkáját, az Országgyűlés erre a munkára építve fogadta el az alkotmány szabályozási elveit. A kormánypárti képviselők az alkotmány szövegét március 14-én terjesztették be az Országgyűlésnek, amely kilenc vitanapot követően április 18-án elfogadta az új Alaptörvényt /2010. (VI. 29.) OGY határozat az Alkotmányelőkészítő eseti bizottság létrehozásáról, Complex Jogtár 48 Trócsányi-Schanda in. 53. o. 49 Trócsányi-Schanda in o. 20.

21 Az Alaptörvény elfogadását nem követte népszavazás, de a miniszterelnök egy Nemzeti Konzultációs Testület felállításáról döntött 2011 januárjában. Minden állampolgár egy 12 kérdésből álló, az alkotmányozással összefüggő kérdőívet kapott, amelyet közel egymillió állampolgár töltött ki. 50 Az alkotmányozás sajátos körülmények között ment végbe, az ellenzéki pártok érdemben nem vettek részt az alkotmányozásban, vitatván annak legitimációját. Az Alaptörvényt április 25-én látta el kézjegyével Schmitt Pál köztársasági elnök. Az új normaszöveg január 1-én lépett hatályba. III.3. AZ ALAPTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSAI Az Alaptörvény módosítására vonatkozó szabályokra a későbbiekben részletesen kitérek [lásd: S) cikk, 1. cikk (2) bekezdés]. Az Alaptörvényt január 1-jei hatályba lépését követően az Országgyűlés mindezidáig öt alkalommal módosította. Az öt módosítást a közjogi rendszer törvényeinek kimunkálása során felvetődött jogi és társadalmi problémák, valamint az egyes európai intézmények által jelzett kifogások indokolták. A módosítások a negyedik kivételével kis terjedelműek, például a második- és harmadik módosítás egyetlen cikket, témát érintett. 51 Az első módosítás három témát érintett. A módosítás egyik eleme Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései 30. cikkét helyezte hatályon kívül, amely lehetővé tette a PSZÁF, valamint az MNB összeolvadásával egy új szervezet felállításának lehetőségét. A módosítás másik eleme az Alaptörvényben a Záró rendelkezések kiegészítésével azt szándékozta pontosítani, hogy az Átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezik. Végül a módosítás harmadik eleme a köztársasági elnökre vonatkozó sarkalatos törvényi tárgykört kiegészítette a volt köztársasági elnököt érintő szabályozás körével [12. cikk (5) bekezdés] Trócsányi-Schanda in o

22 A második módosítás a nagy politikai, illetve jogi vitát is kiváltó választási regisztráció bevezetését szolgálta. A módosításnak mára aktualitása nincs, mivel az Alkotmánybíróság a 45/2012. (XII. 29.) számú határozatával formai okokra hivatkozva, közjogi érvénytelenség címén megsemmisítette az Átmeneti rendelkezések közül az átmenetiség követelményének meg nem felelő rendelkezéseit, köztük a választási regisztrációra vonatkozó szabályokat. 53 Az Alaptörvény harmadik módosítása a földörvényt sarkalatos törvénynek minősítette [lásd: P) cikk (2) bekezdés]. A negyedik módosítás legnagyobb részét az Alaptörvénynek a korábban önálló dokumentumba foglalt és az Alkotmánybíróság által formai okokból részben megsemmisített átmeneti rendelkezései teszik ki, amelyeket az alkotmányozó az Alaptörvénybe illesztett. 54 E mellett az alkotmánymódosítás több területet is érintett, amelyekre nem itt, hanem az Alkotmány és Alaptörvény tartalmi összehasonlítása című fejezetben térek ki. Az Alaptörvény ötödik módosítására az európai intézmények észrevételeire is tekintettel került sor, amely cizellálta a negyedig módosítás egyes rendelkezéseit, illetve el is törölt bizonyos vitás pontokat. Szintén a későbbiekben térek ki a lényeges változásokra

23 IV. AZ ALKOTMÁNY ÉS AZ ALAPTÖRVÉNY ÖSSZEHASONLÍTÁSA IV.1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALAPTÖRVÉNY ÖSSZEHASONLÍTÁSA FORMAI SZEMPONTBÓL A két normaszöveget vizsgálva jelentős formai különbségek tapasztaltam. Az évi XX. törvény preambulumból és 17 fejezetből állt (I-XV. Fejezet), ezzel szemben az Alaptörvény kodifikációs szempontból jól elkülöníthető részekből áll: - Nemzeti Hitvallás, - Alapvetés (A-U cikk), - Szabadság És Felelősség (I-XXXI. cikk), - Az Állam (1-47. cikk), - A Különleges Jogrend ( cikk), - Záró És Vegyes Rendelkezések (1-26. pont), - (Posztambulum). 55 A Nemzeti hitvallás című rész preambulumnak tekinthető, a korábbi alkotmány is tartalmazott preambulumot, amelyben önmagát minősítette ideiglenesnek. Az alapelveket, szimbólumokat és államcélokat rögzítő rendelkezések az Alapvetés című részbe, az alapjogok a Szabadság és felelősség cím részbe kerültek. Az Alkotmányban az alapjogokról szóló fejezet a szöveg végén helyezkedett el és az Alapvető jogok és kötelezettségek címet viselte. Az államszervezeti rész Az állam címet viseli. A különleges jogrendre vonatkozó rendelkezések a korábbi alkotmány szövegében szétszórtan helyezkedtek el, az új szövegben ezzel szemben egy helyen szerepelnek. Ezt követi a Záró és vegyes rendelkezések című rész, az Alaptörvény szövege posztambulummal (záró prózával) fejeződik be. 56 Az Alaptörvény szövege nem paragrafusokból, hanem cikkekből áll. Ez a magyar kodifikációs hagyományoktól idegen megoldás, hiszen Magyarországon a kora újkortól 55 Kukorelli: Magyarországot saját alkotmánya nélkül kormányozni nem lehet in o. 56 Jakab in o. 23.

24 kezdve a törvényeket paragrafusokra osztották, törvénycikknek pedig magát a törvényt nevezték. Hazánkban korábban csak nemzetközi szerződések és külföldi alkotmányok tagolására volt szokás a cikk megnevezést használni. 57 Az Alkotmány egységes arab számozásával (1-79. ) ellentétben az Alaptörvény fő szerkezeti egységei a rendelkezések számozásában is eltérnek egymástól. A Nemzeti hitvallás című rész nincs bekezdések szerint beszámozva, az összesen öt bekezdés minden mondata új sorban kezdődik. Az Alapvetés című rész nagybetűkkel jelölt cikkekből áll, amelyeket befejező zárójel követ, az alapjogi rész római számokkal, az államszervezeti rész arab számokkal van jelölve. A különleges jogrendről szóló rész bár önálló cím alatt szerepel, mégis az államszervezeti cikkszámozást követi. Ezt követi a Záró ás vegyes rendelkezések című rész, amely nem tagolódik önálló cikkekre, bekezdésszámait pedig a hagyományos zárójeles formától eltérően, ponttal záruló sorszámmal jelölték. A szöveg részekre osztása és a részek eltérően jelölt számozása a történelmi magyar alkotmány előtti tisztelgés. Egy egységes számozású dokumentum helyett egy szimbolikusan darabjaira bontott (dekonstruált) normaszövegről van szó, amely e tekintetben a számos egyenrangú dokumentumokból álló történelmi magyar alkotmányra hasonlít. A szöveg kissé terjedelmesebb lett a korábbi Alkotmánynál. Az Alaptörvény részei és az azon belüli fejezetcímek a korábbi szöveghez képest nem viselnek sorszámot, amely kissé megnehezíti a szövegen belüli tájékozódást és a hivatkozást. 58 IV.2. AZ ALKOTMÁNY ÉS AZ ALAPTÖRVÉNY TARTALMI ÖSSZEHASONLÍTÁSA Ebben a fejezetben a korábbi Alkotmány szövegét hasonlítottam össze a hatályos Alaptörvény szövegével. Figyelembe vettem, hogy a normaszöveg január 1-i hatálybalépése óta öt alaptörvény-módosításra került sor. Az összehasonlítás során az új Alaptörvény szerkezeti tagolását és felépítését követtem. Terjedelmi és célszerűségi okból csak a lényeges különbségekre kívántam kitérni. 57 Jakab in o. 58 Jakab in o. 24.

25 IV.2.1. ELNEVEZÉS Az alkotmányozók az Alaptörvény név használata mellett döntöttek az Alkotmány elnevezés helyett. Ennek a névváltoztatásnak jogszabálytani jelentősége nincs, az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja [R) cikk (1) bekezdés]. A névváltoztatás történelmi hagyományokra vezethető vissza, hiszen a történeti magyar alkotmányt formálisan egyszerű törvények sora alkotta és ez előtt a hagyomány előtt tiszteleg az elnevezés. A megnevezés nem a szokásos év- és törvényszámot, hanem azt a dátumot tartalmazza, amely napon Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta ( április 25. ). Itt az alkotmányozót az a szándék vezérelte, hogy ezáltal is kiemelje az Alaptörvényt az egyszerű törvények közül. 59 Isten, áld meg a magyart! A Himnusz első sora szolgál az Alaptörvény mottójaként, amelynek szimbolikus jelentősége van. 60 IV.2.2. NEMZETI HITVALLÁS A Nemzeti Hitvallás című rész preambulumnak tekinthető. Az alkotmányozó egy idegen eredetű szó helyett egy nem jogi kifejezést használt. Az elnevezés kifejezi az Alaptörvényben sok helyütt megjelenő keresztény nemzeti értékvilágot, 61 azonban elnevezése, illetve a kereszténységre való utalás ellenére sem tekinthető vallásos szakrális dokumentumnak, de kifejezésre kívánta juttatni a vallásnak és az egyháznak Magyarország történelmében és társadalmi életében betöltött szerepét. Az évi alkotmány a történelmi múlttal való teljes szembefordulást juttatta kifejezésre, az Jakab in o. 60 Jakab in o. 61 Jakab in o. 25.

26 1990-es alkotmánymódosítások nem kívántak ezzel a kérdéssel foglalkozni. Ezzel szemben az új Alaptörvény a múlt értékeinek visszafogadását célozza. 62 Már az államalapítást követő évszázadokban általánossá vált, hogy a fontosabb törvények bevezetést tartalmaztak. Ez különösen igaz az alkotmányjogilag releváns dokumentumokra, pl. az aranybullára, az as áprilisi törvénykönyvre, vagy az évi I. törvénycikkre. 63 A szöveg harmincegy mondatával Európa leghosszabb alkotmánypreambuluma. A Nemzeti Hitvallás tartalmában ünnepélyes deklarációhoz hasonlít. A Nemzeti Hitvallás első mondata így kezdődik: Mi a magyar nemzet tagjai. Ez a szövegezés a dokumentum ünnepélyességét hivatott hangsúlyozni. A szöveg első része meghatározza a magyar nemzet helyét, szerepét Európában. 64 Fontosnak tartotta kiemelni Szent István király államalapításban betöltött szerepét és azt, hogy első királyunk hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Továbbá rögzítette, hogy: Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző hagyományait. A kereszténységre való alkotmányi szintű utalás nem csak a magyar alaptörvényben jelenik meg, de ez megtalálható más uniós országok alkotmányában is. A Hitvallás szerint a nemzeti kultúra hozzá tud járulni az európai egység sokszínűségéhez. A szöveg második része az állam, a társadalom és az egyén viszonyának alapelveit kívánta meghatározni. E szerint az emberi lét alapja az emberi méltóság, ugyanakkor a hitvallás fontosnak tartotta kiemelni, hogy a társadalomban a közösségeknek (család és a nemzet) kiemelkedő értékteremtő szerepe van. Annak meghatározásával, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki, a közösség szerepét kívánta kiemelni az individualizmus helyett. A Hitvallás fontosnak tartja az összetartozás, a társadalmi kohézió szerepét. A szöveg közösséget kíván teremteni polgár és polgár, valamint polgár és állam között ( Valljuk, hogy a polgárnak és az 62 Varga in o. 63 Kukorelli: Magyarországot saját alkotmánya nélkül kormányozni nem lehet in o. 64 Jakab in o. 26.

27 államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése ). 65 A Nemzeti Hitvallás harmadik része a magyar alkotmányosság folytonosságát határozza meg. Itt két mondatban is megjelent a történeti alkotmány kifejezés: Tiszteletben tartjuk a történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Bizony a történeti alkotmánynak vannak olyan elemei, amelyek tartalma manapság kiüresedett, vagy pedig nem felel meg a modern alkotmányos követelményeknek. Ezek kiküszöbölését szolgálja, hogy nem a teljes történeti alkotmányt, hanem csupán annak vívmányait ismeri el a szöveg. Ez a szűkítő értelmű vívmányok kifejezés azokra az elemekre utal, amelyek megfelelnek a modern emberi jogi egyezmények és az alkotmányosság eszméjének. A szöveg a kommunista alkotmányt érvénytelenné nyilvánítja, noha a Záró és vegyes rendelkezések 2. pontjában az előbbiből eredezteti érvényességét. Itt az Alaptörvény logikai önellentmondást tartalmaz, mely ellentmondás kedvező értelmezéssel feloldható. A preambulum gyenge normatív értéket képvisel, hiszen a preambulumok általános szerepe, hogy értelmezési segédletként használjuk őket, vagyis önmagában kötőerővel nem bírnak. Ellenben a Záró és vegyes rendelkezések című rész teljes értékű normaszöveg. Tehát úgy kell tekinteni, hogy az Alaptörvény csupán hatályon kívül helyezi az évi XX. törvényt. 66 A Nemzeti Hitvallás negyedik, záró része az Alaptörvény jellegét kívánja meghatározni, kifejezésre juttatván azt, hogy az Alaptörvény egy szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. A fentekből látható, hogy az inkább deklaráció jellegű Nemzeti Hitvallás több mint egyszerű preambulum, de kevesebb, mint normaszöveg, inkább alkotmányi értékek katalógusa. 65 Trócsányi-Schanda in o. 66 Jakab in o. 27.

28 IV.2.3. ALAPVETÉS Az A) cikk értelmében az ország hivatalos elnevezése Magyar Köztársaságról Magyarországra változott. Ennek a változásnak gyakorlati jogi jelentősége nincs, az államforma köztársaság maradt [lásd B) cikk (2) bekezdés]. A nemzetközi szerződéseket ezentúl Magyar Köztársaság helyett Magyarországként kötjük. Az átnevezés a történelmi hagyományokat kívánja hangsúlyozni, hiszen a köztársasági időszak előtti idők állama is megnevezhető Magyarország elnevezéssel. 67 Az Alaptörvény újdonsága, hogy normatív módon is rögzíti a hatalommegosztás elvét. A C) cikk (1) bekezdése szerint a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén nyugszik. Korábban az Alkotmánybíróság 68 a hatalommegosztás elvét az Alkotmány 2. (1) bekezdése jogállamiság szavából vezette le. 69 A D) cikk a korábbi szöveg 6. (3) bekezdésének megfelelője, a határon kívül élő magyarokról szól. A határon kívül élő magyarságot a magyar nemzet részének tekinti, ezért az egységes magyar nemzet összetartozásáról rendelkezik. A legfontosabb új elem, hogy a szülőföldön való boldogulást támogatja. Ez a rendelkezés államcélnak tekinthető. Az F) cikk annyiban tartalmaz érdemi változást, hogy nem írja elő azt a szabályt, hogy a fővárosban kerületek alakítandók. Ez lehetővé teszi a nehézkesen működő kétszintű fővárosi önkormányzati rendszer átalakítását. 70 A H) cikk a magyar nyelvvel kapcsolatos új rendelkezés. Az (1) bekezdés rögzíti, hogy Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar. A hivatalos nyelvet nem feltétlenül szükséges rögzíteni egy alkotmányban, de számos országban alkalmazott megoldás (például az osztrák-, ír-, francia alkotmány tartalmazza). E bekezdés gyakorlati következménye annyi, hogy kétség esetén minden hivatalos állami iratnak a magyar nyelvű változata a döntő, és hogy az állampolgárok felé irányuló jogi aktusokat (bírósági döntések, jogszabályok) magyarul is el kell készíteni. A (2) bekezdés szerint 67 Jakab in o. 68 Pl. 2/2002. (II. 25.) AB határozat 69 Kukorelli: Magyarországot saját alkotmánya nélkül kormányozni nem lehet in o. 70 Jakab in o. 28.

29 Magyarország védi a magyar nyelvet. Ez a rendelkezés az államnyelvre vonatkozó nyelvvédelmi klauzula, mely kifejezi, hogy az állam különböző intézkedésekkel (pl. díjak, ösztöndíjak alapítása) segíti elő a magyar nyelv ápolását, művelését és védelmét. A (3) bekezdés a magyar jelnyelvet védelmező antidiszkriminációs rendelkezés. A fogyatékosok egy csoportja, a siketnémák nyelvének szimbolikus elismerését jelenti az egyenjogúság jegyében. 71 Az I) cikk Magyarország címeréről, zászlajáról, himnuszáról és állami kitüntetésekről szól, a szöveg a korábbi 75. és 76. megfelelője, bár változás történt. A címer leírásában a hibás Szentkorona írásmódot kijavították Szent Koronára. Gerő András történész javaslatára bekerült a szövegbe a zászló színeinek szimbolikus jelentése. Az Alkotmány csak a címer képét tartalmazta, az Alaptörvény a zászlóét is. A J) cikk Magyarország nemzeti ünnepeit tartalmazza, korábban a Magyar Köztársaság állami ünnepéről szóló évi VIII. törvény szabályozta. Az alkotmányozó alkotmányos szinten kívánta szabályozni a kérdést. Egyetlen különbség annyi, hogy október 23-a eddig egyszerre volt 1956 ünnepe és a köztársaság kikiáltásának napja, ezt követően csupán 1956 ünnepe lesz. 72 Az K) cikk szerint Magyarország hivatalos pénzneme a forint. Nemhogy hazai, de még nemzetközi példa sem szolgál hozzá alapul. Nem szokás egy alkotmányban az ország hivatalos fizetőeszközét rögzíteni, a rendelkezés pontos céljai nem ismertek. Problémát jelenthet az euró övezethez való csatlakozás kapcsán, melyre az országnak a kritériumok teljesítése esetén kötelezettsége van. Az L) cikk a házasságról, a családról, az életközösségről, a szülő-gyermek viszonyról és a gyermekvállalásról szól. Új a házasság intézményének alkotmánybeli definiálása ( Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között ). A jogi helyzeten ez az új megoldás nem változtat, 73 hiszen az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata eddig is csak férfi és nő között ismerte el a házasságot. 74 Az Alaptörvény negyedik módosítása következtében 71 Jakab in o. 72 Jakab in o. 73 Jakab in o /2008. (XII. 17.) AB határozat 29.