TÉRINFORMATIKA Kulcsár Balázs
|
|
- Jázmin Molnárné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TÉRINFORMATIKA Kulcsár Balázs Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
2 Mi a térinformatika? Térinformatika, geoinformatika: digitális térképekre épülő informatika. interdiszciplináris terület, amely elsősorban földrajzi, térképészeti és informatikai szakismeretekre épül. Térinformatikai rendszer (térinformációs rendszer): Olyan térképi alapú információs rendszer, amely grafikus (térképi) nem grafikus (leíró) adatokat együtt, integráltan tud kezelni.
3 A térkép
4 Térkép fogalma Mi a térkép? Definiciók Imhof német kartográfus Hake német kartográfus Kartográfia tudomány
5 Eduard IMHOF ( ) A térkép a földfelszínnnek vagy valamely részletének kicsinyített, egyszerűsített, tartalmilag kiegészített és magyarázott alaprajzi képe.
6 Günther HAKE ( ) A térkép a térbeli vonatkozások mértékhez kötött és rendezett modellje.
7 Kartográfiai definíciók 1. A Földön, más égitesten, vagy a világűrben található természeti és antropogén jellegű tárgyak, jelenségek, ill. folyamatok méretarány szerinti kicsinyített, generalizált, magyarázó ábrázolása a síkban. 2. A Föld felszínéről arányos kicsinyítésben készült felülnézeti rajz, amit a felszín ábrázolására használnak. 3. A helyhez kötött információk hagyományos tárolási és megjelenítési módja.
8 Földfelszín ábrázolása Földfelszín ábrázolása a gömbfelület síkba vetítésével történik. Egyszerre nem lehetséges az egyes pontok egymástól mért távolságának, irányának, területének arányos kisebbítése. Térképkészítés torzítással jár. (Lásd: vetülettan)
9 Térképek csoportosítása Milyen térképeket használunk? 1. TÉRKÉPEK 2. TÉRKÉPSZERŰ ÁBRÁZOLÁSOK
10 Térképtípusok Csoportosítás méretarány és tartalom szerint A. Általános térkép: földmérési (kataszteri) térképek topográfiai térképek földrajzi térképek B. Tematikus térkép
11 Térképek osztályozása méretarány 1. Általános térképek szerint 1. Általános: földfelszín természetes és mesterséges objektumait (pl. útvasút, települések, domborzat) ábrázolja. A földrajzi táj minden lényeges elemét tartalmazza. nagyméretarányú: 1: : (földmérési térképek) Igen nagy méretarányú 1:500 1:5 000 Nagy méretarányú 1: : közepesméretarányú: 1: : (topográfiai térképek) kisméretarányú: 1: nél kisebb (földrajzi térképek)
12 Térképek osztályozása tartalom szerint 2.1 Felmérési térképek 2. Geodéziai felmérés alapján szerkesztett, nagy méretarányú alaptérképek, valamint az alaptérképekből átszerkesztett kisebb méretarányú levezetett térképek.
13 Térképek osztályozása tartalom szerint Felmérési térképek típusai Földmérési és földnyilvántartási (kataszteri) térképek - céljuk a földtulajdonosok nyilvántartása Helyszínrajzi (topográfiai) térképek katonai térképek, amelyek a terep legrészletesebb és legpontosabb ábrázolását nyújtják Földrajzi alaptérképek polgári alaptérkép rendszer (EOTR) Földrajzi térképek nagy kiterjedésű területek (orsz., kont., félteke, Föld) sík-, név- és domborzatrajzát ábrázoló térképek (pl. iskolai térképek).
14 Térképek osztályozása tartalom szerint Tematikus térképek Valamilyen sajátos cél érdekében készül, amely egy (vagy több) természeti, társadalmi vagy gazdasági jelenség térbeli elhelyezkedését vizsgálja, ill. szemlélteti. Végtelen sokféle változatban készíthető.
15 Térképek osztályozása tartalom szerint 2.2 Tematikus térképek jellemző típusai Földtani térképek 2. - Litológiai felszíni kőzeteket ábrázolják. - Rétegtani (sztratigráfiai) térképek elkülönítve ábrázolják a geológiai rétegsorokat. - Tektonikai térképek célja a szerkezeti mozgások bemutatása. - Paleogeográfiai térképek az egyes korok ősföldrajzi viszonyait ábrázolják Geofizikai térképek földmágnesség, szeizmika, Föld fizikai viszonyai.
16 Térképek osztályozása tartalom szerint 2.2 Tematikus térképek jellemző típusai Geomorfológiai térképek a Föld felszínén található formákat és formacsoportokat Éghajlati térképek az egyes területek éghajlati elemeit jellemzik (hőm., csap., szél) Talajtérképek a genetikus talajtípusokat, a talaj fizikokémiai viszonyait, a talajpusztulás mértékét stb. mutatják be. - Növényföldrajzi térképek az egyes növényfajok, társulások elterjedését mutatják be Gazdaságföldrajzi térképek népesség, ipar, mg., ker., stb. - Analitikus, komplex, szintetikus Környezetminősítő térképek környezet állapota, szennyezés mértéke, védett területek elhelyezkedése
17 Térképek osztályozása tartalom szerint 2.3 Világtérképművek 2. A térképmű olyan sok szelvényből álló, nagyobb területet ábrázoló térképsorozat amelynek szelvényei egységes kartográfiai elvek és módszerek alapján készültek. A világtérképművek célja a Föld egészének hasonló jellegű ábrázolása. 2.4 Atlaszok Az atlasz a térképek olyan gyűjteménye, amelynek összeállítása egységes elgondolás és kartográfiai kivitelezés alapján történik Földrajzi atlaszok Tematikus atlaszok (vízföldrajz, éghajlati stb.) Nemzeti atlaszok Regionális atlaszok
18 Térképek osztályozása tartalom szerint Turistatérképek Sokáig ez volt az egyetlen polgári felhasználású, nagy méretarányú térképfajta. 2.6 Autótérképek Célja a közlekedési úthálózat mennyiségi és minőségi viszonyainak ábrázolása Autóatlaszok Áthajtási térképek 2.7 Domborművű térképek - térhatású 2.8 Földgömbök 2.9 Információs térképek - Terra sajtótérkép sorozat, plakáttérképek
19 Térképek osztályozása - elkészítés Elkészítés módja A. Felmérési módja szerint közvetlenül az ábrázolandó területről származó adatok alapján készül. B. Levezetett több felmérési térkép felhasználásával, s azok tartalmának összevont másolásával készül.
20 Egyéb felosztás 1. Vonalas térkép (vektor): az objektumokat szimbólumokkal és vonalakkal ábrázolja. 2. Fotótérkép (raszter): légifénykép-felvételek alapján készül. A terep jellemzői a fotótérkép alapján önállóan interpretálhatók, bizonyos jellemzők azonosíthatók feliratok elhelyezésével is. Előállításuk olcsó.
21 Térképszerű ábrázolás Amennyiben a földfelszín valamely felülnézeti ábrázolásakor a térkép ismérvei közül egy is hiányzik, akkor térképszerű ábrázolásról beszélünk. térképvázlat, térképi kép, térvázlat vagy skicc, képtérkép, képes térkép, madártávlati és műholdképek, légifelvétel, űrfelvétel, térhatású (anaglif) térképek, metszetek, tömbszelvények, dombortérkép, Földgömb, éggömb, bolygóglóbusz.
22 Műholdfelvétel Műholdakról készített fotó: Föld / más égitestek ábrázolására szolgál. Alkalmazási területe: pl. térképészet, mezőgazdaság, geológia, erdészet, vidékfejlesztés, katonai hírszerzés. Tiros-1: április 1. - első műholdfelvétel, a Földet ábrázolja. Luna-3 űrszonda: Hold túlsó felét fotózta le. Landsat-program: (1972): USA Föld feltérképezése. A felvételek többféle hullámhossztartományban készülnek. A műholdakról a domborzatot is lehet térképezni = radar technika. Műholdfelvételek felbontása változó. Teljes Földről: 1 km felbontású kép. Kisebb területekről 10 cm, ill. ennél nagyobb élességű adatok is nyerhetők.
23 Landsat műhold és felvételei
24 Térkép részei 1. Térképlap 2. Térképtükör 3. Kivágat 4. Térképkeret 5. Méretarány, aránymérték 6. Jelmagyarázat 7. Fokhálózat vagy keresőhálózat 8. Északjel 9. Áttekintő térkép 10. Kolofon 11. Cím, szelvényszám 12. Névmutató
25 1. Térképlap A térkép teljes területe.
26 2. Térképtükör A térkép térképrajzzal, ill. nem térképes részeivel, jelmagyarázat, egyéb szöveges információk, fedett része.
27 3. Kivágat A térképtükörnek a ténylegesen térképrajzzal kitöltött része(i).
28 4. Térképkeret A térképtükör határvonala, amely egy, kettő vagy több vonalból állhat. Több vonal esetén a külső és belső keretvonal közötti rész a keretmező, amely tartalmazhatja pl. a keresőhálózat és a fokhálózat megírásait, ill. egyéb információkat (pl. utak kivezető irányai, stb).
29 5. Méretarány, aránymérték Méretarány: a térkép hossztartó vonalain mért távolságnak és a valóságban vízszintesre redukált hossznak az aránya. Általánosabban: A méretarány azt mutatja, hogy a térképen egységnyi hosszúság (rendszerint 1 cm) a valóságban hány centiméternek felel meg. A méretarány a térképeknek a legfontosabb, mindig feltüntetendő adata és jellemzője. (Klinghammer - Papp-Váry : Földünk tükre a térkép. p.105)
30 Méretarány A térkép a földfelszín egy részének arányos kisebbítésben készült felülnézeti rajza. méretarány = kicsinyítés mértéke Megmutatja: a térképen egységnyinek ábrázolt távolság a valóságban mekkora. Méretaránnyal egyes esetekben nehézkes a számolás: segít az aránymérték.
31 Méretarány/mértékarány A méretarány fogalmán a törzsszámmal kifejezett vízszintes és függőleges értelmű arányt értjük. A térképi hossz és a terepi hossz hányadosa. Például: M=1: hez vagy 1/ Vagyis: Méretarány=térképhossz/terepi hossz
32 Aránymérték Az aránymérték vagy "lépték" a térkép méretarányában készült vonalas mérték segítségével direkt távolságok olvashatók le.
33 Az aránymérték továbbfejlesztett változata a tizedes aránymérték, Pontosabbá teheti a mérést. Egyszerű szerkesztéssel minden aránymértékhez készíthető.
34 Lejtalapmérték Olyan mérce, mely a térkép alapszintvonalaihoz és főszintvonalaihoz készül. Segítségével két szomszédos alap ill. főszintvonal között leolvasható a lejtő meredeksége.
35 Méretarány aránymérték feltüntetése a térképeken
36 6. Jelmagyarázat Térképi jelkulcs legfontosabb jelei és azok rövid magyarázata. Térképolvasás megkönnyítésére szolgál. Térképi jeleket szigorú rendben, csoportosítva, meghatározott sorrend szerint mutatja be. Jelmagyarázat tartalma függ a térkép típusától, céljától, rendelkezésre álló helytől, célközönség térképismereti fokától.
37 Jelek csoportosítása
38 7. Fok és keresőhálózat Keresőháló: város- és szabadidőtérképeken - a fokhálózat és kilométer-hálózat helyett - a helymeghatározás megkönnyítésére szolgál. Mindig az adott térképre vonatkozik.
39 Keresőháló
40 Névmutató Nem a térkép része. A névvel ellátott objektumok térképen való megtalálására szolgál a keresőhálóval együtt. Pl: Makó 24, D3 Mórahalom Nagyatád 24, D1 24, D4
41 8. Észak-jel Északi irányt jelző nyíl a térkép szélén. Térképek keretvonalai általában egybeesnek a fő világtájak irányával, ezért a térkép felső széle az északi irány (a térkép északfejes"). Ha a térkép ehhez képest elforgatva ábrázolja a területet, az északjel nem hagyható el a térképről. Az északjel a térképeken általában a mágneses északi irányt mutatja, topográfiai szelvényeken a földrajzi (csillagászati) és a mágneses északi irány eltérését deklináció - is feltüntetik.
42 9. Áttekintő térkép A főtérkép méretarányánál kisebb, a célterületet ábrázoló térkép, amely a melléktérképek kivágatának, ill. szelvényezett térképmű esetén az egyes szelvények kivágatának határvonalait mutatja be.
43 10. Kolofon A térkép szerkesztésére, kiadására vonatkozó információkat tartalmazó jegyzet a térkép szélén: a térkép szerzője, kiadója, az adatgyűjtés lezárásának és/vagy a térkép kiadásának dátuma. ISBN szám, a szerzői jogok.
44 A Föld alakja A gömb Bizonyítékok: A horizont görbültsége A Hold megvilágított felületének körívszerű határaiból való következtetés (Pythagorasz) Holdfogyatkozáskor a Föld árnyéka mindig körív (Arisztotelész) Az a felület, amely bármely két egymásra merőleges irányban egyenletesen görbül, vagyis kör keresztmetszetű, csak gömb lehet. Csillagászati bizonyíték: Észak-déli irányban a megtett út hosszával arányosan változik a csillagok delelésmagassága. Nyugat-keleti irányban a csillagok delelési ideje változik a megtett úttal arányosan.
45 A Föld alakja A forgási ellipszoid: A Föld tengely körüli forgása következtében minden pontjára hat a centrifugális erő, ami a sarkoktól az Egyenlítő felé növekszik. Így a földrajzi szélességenként eltérő centrifugális erő széjjelhúzta, az Egyenlítő mentén megnyújtotta a bizonyos mértékig képlékeny anyagú Földet. Egyenlítői átmérője hosszabb, forgástengelye rövidebb lett az azonos tömegű gömbnél. Ez az alak a forgási ellipszoid, ami a Föld alakját legjobban megközelítő szabályos matematikai felület.
46 A Föld alakja A geoid A Föld egyenlőtlen, inhomogén tömegeloszlásának megállapítása vezetett a geoid felismerésére, valamint arra, hogy a Föld valódi alakja geofizikailag meghatározható szintfelület. Definíció: A Föld valódi geofizikai alakját a ténylegesen fellépő, szabálytalan térbeli eloszlású nehézségi erőnek a hullámzástól eltekintett átlagos tengerszinttel egy magasságú szintfelülete jelenti. Egyszerűbben: A Föld valóságos alakján a nehézségi erő terének azt a szintfelületét értjük, amely egybeesik a világtengerek felszínével. A körte alakú Föld. +18,9 m - 25,8 m
47 A geoid A Föld alakja
48 A Föld alakja Összegzés A Földalak vizsgálata során tehát három különböző felülettel dolgozunk: 1. A Föld valóságos fizikai felszíne, a domborzat v. topográfiai felszín; 2. A Föld valóságos geofizikai alakja, a geoid; 3. A Föld normálalakja, a forgási ellipszoid.
49 A közel gömb alakú Földfelszínt kell síkban ábrázolni. Mivel a Föld felszíne görbült felület, torzulások nélkül nem fejthető síkba, nem alakítható térképpé. Különböző vetületek segítségével történő ábrázolás. A használt vetület típusát a térkép célja határozza meg: - alakhűség, - területtartás, - egyes távolságok vagy irányszögek közvetlen mérhetősége
50 HELYMEGHATÁROZÁS ELVE
51 TÁJÉKOZÓDÁS A FÖLDÖN Földrajzi helymeghatározás a Földgömbön Alapfogalmak A Földgömbön és a térképen a földrajzi fokhálózat alapján tájékozódunk. A földrajzi fokhálózat szélességi és hosszúsági körökből álló koordináta rendszer. Szélességi körök / paralelkörök Nevezetes szélességek: - Egyenlítő, - Ráktérítő (É 23,5 ), Baktérítő (D 23,5 ), - Északi-sarkkör (É 66,5 ), Déli-sarkkör (D 66,5 ), - Északi-sarkpont (É 90 ), Déli-sarkpont (90 ) Északi és Déli félgömb (0-90 ). A szélességi körök egymástól való távolsága fokonként = 111 km Hosszúsági körök / délkörök / meridiánok - Greenwich-i kezdő meridián (0 ) -Dátumválasztó vonal (180 ) Keleti és nyugati félgömb / Keleti és nyugati hosszúság (0-180 )
52 TÁJÉKOZÓDÁS A FÖLDÖN Földrajzi helymeghatározás a Földgömbön Alapfogalmak A Földön vagy a Föld felszínét helyettesítő felületen egy pont egyértelmű helyzetét a földrajzi koordináták (szélesség, hosszúság) határozzák meg. Ezt a megadást szükség esetén kiegészíti a magasság, amelyet a geoid felszínétől, ritkábban a földi ellipszoid felszínétől, műholdas méréseknél esetleg a Föld tömegközéppontjától mérnek. A Föld fizikai felszínét helyettesítő felület lehet gömb, vagy forgási ellipszoid, valamint a geoidfelület. A felülettől függően beszélhetünk egy hely gömbi, ellipszoidi vagy geoidfelületi földrajzi koordinátáiról. Az értékek között elhanyagolható a különbség. A gyakorlatban elegendő a gömbi koordináták használata.
53 TÁJÉKOZÓDÁS A FÖLDÖN Földrajzi helymeghatározás a Földgömbön Alapfogalmak A Föld forgástengelyének felszíni döféspontjai az északi és a déli pólus (sark). A Föld geometriai középpontján átmenő és a forgástengelyre merőleges sík a Föld felszínéből az Egyenlítőnek nevezett legnagyobb alapfelületi kört metszi ki. Az Egyenlítő síkjával párhuzamos síkok a földfelszínből a paralelköröket (szélességi köröket) metszik ki. Az Egyenlítőre merőleges, a pólusokon átmenő síkok földfelszíni metszésvonalai a meridiánok (délkörök, hosszúsági körök). A meridiánok és a paralelkörök meghatározott sűrűségű, szabályosan következő értékeinek rendszere alkotja a földrajzi fokhálózatot. (Ennek a hálózatnak a térképre vetített képét is földrajzi fokhálózatnak nevezzük.)
54 TÁJÉKOZÓDÁS A FÖLDÖN Égtájak A fő égtájak egyszerű, műszerek nélküli meghatározása: DÉL: a Nap delelésének irányát egy függőleges bot legrövidebb árnyéka határozza meg; ÉSZAK: Sarkcsillag iránya (a Göncöltől számítva); KELET és NYUGAT: napéjegyenlőség idején jelölhető ki. A szélrózsa 4 fő égtája: É, D, K, Ny A fő égtájak közötti szöget felezik a mellékégtájak ÉK, DK, DNy, Ény További felezéssel kapjuk a másodrendű mellékégtájakat: ÉÉK, KÉK, KDK, DDK, DDNy, NyDNy, NyÉNy és ÉÉNy Szélrózsa
55 TÁJÉKOZÓDÁS A FÖLDÖN Égtájak A szélrózsa azimutjai Az irányrózsa a horizont poláris síkkoordináta rendszerének leegyszerűsített változata; az irányokat ki lehet fejezni pontosabban is, az északról mért azimut szögével.
56 TÁJÉKOZÓDÁS A FÖLDÖN Geografikus gömbi poláris koordináta rendszer Az egyes tereptárgyak távolságának megfelelő lekicsinyítésével és az állásponttól a horizont síkjában mért azimutok szögeinek felrajzolásával egyszerű térkép készíthető. A térkép a háromdimenziós földfelszínnek a síkra való leképezése. Ez a sík lehet a horizont síkja is, azonban sokféle más síkot is alkalmaznak, amelyekre néha igen bonyolult módon képezik le a földfelszínt (l. vetülettan). A földi tájékozódáshoz azonban nem elég csak a horizont síkjában eligazodni. Szükség van a gömb alakúnak tekinthető Föld felszínén álláspontunk meghatározására, eddigi rendszerünk térbeli továbbfejlesztésére is.
57 TÁJÉKOZÓDÁS A FÖLDÖN Geografikus gömbi poláris koordináta rendszer A poláris síkkordináta-rendszert úgy építjük tovább, hogy az alapnak vett Egyenlítő síkjára merőleges egyenest bocsátunk a kezdőpontban, és a meghatározandó térbeli pontot egy ezen a tengelyen átmenő síkban kötjük össze a kezdőponttal. Így ebben a síkban is mérhetünk egy szöget a vezérsugár (OP egyenes) és az alapsík között. Mivel a Földön csupán gömbfelszíni pontokat kívánunk meghatározni és ezek mindegyike egyenlő távolságban van a középponttól (OP1;2;n=egység), a t elhagyható, és két szög elég bármely pont azonosításához. Geografikus gömbi poláris koordinátarendszer
58 TÁJÉKOZÓDÁS A FÖLDÖN Geografikus gömbi poláris koordináta-rendszer Földünk esetében a gömbi poláris koordináta-rendszert úgy vesszük fel, hogy a tengely megegyezzék az északi és a déli póluson átmenő forgástengellyel, a rá merőleges alapsík pedig az Egyenlítő síkja legyen. A földfelszíni pontokat két polárszöggel adjuk meg. Az egyik a pólusokon átmenő gömbi főkörön a Föld középpontjában az Egyenlítőtől mért távolság, amelyet földrajzi szélességnek nevezünk és φ-vel jelölünk. A másik pedig egy kezdőmeridiánon át fektetett és a pólusokat is tartalmazó gömbi főkör (kezdő délkör) és a meghatározandó helyen átmenő délkör síkjainak szögtávolsága fokokban. Ez utóbbit földrajzi hosszúságnak nevezzük és λ-val jelöljük. Geografikus gömbi poláris koordinátarendszer
59 TÁJÉKOZÓDÁS A FÖLDÖN Geografikus gömbi poláris koordináta-rendszer A földrajzi hosszúság megállapításához szükséges kezdő kör (kezdő hosszúsági kör, délkör vagy meridián) 1884 óta a London régi külvárosában létesített greenwichi Királyi Csillagvizsgáló kupoláján megy keresztül, és megegyezéses alapon ma már a világ csaknem minden országában elfogadják kiinduló délkörként. A földrajzi szélesség értékei 0 és 90 között változhatnak. Mivel az Egyenlítő (φ=0) a Földet két egyenlő részre (északi és déli félgömbre) osztja, az egyértelműség végett a φ konkrét értéke mellett azt is meg kell adni, melyik félgömbre gondolunk (É-i vagy D-i, ill. +φ vagy φ). A greenwichi meridián is két félgömbre osztja Földünket: nyugati és keleti hemiszférára. Ezért a λ (0-180 közötti) konkrét értéke mellett itt a Ny-i vagy K-i, ill. + vagy jelet kell alkalmazni a pontosság kedvéért. A fentiekből következik, hogy négy olyan hely is van a Földön, melynek földrajzi szélessége és hosszúsága megegyezik, csupán φ és λ előjele más és más.
60 TÁJÉKOZÓDÁS A FÖLDÖN Geografikus gömbi poláris koordináta-rendszer Ha egy földfelszíni (P) pontból a bolygó középpontján át egyenest húzunk, az olyan helyet döf ki a Föld felszínén, amelynek a földrajzi szélessége ugyanakkora, csak ellenkező előjelű és hosszúsága szintén ellenkező előjelű, de az előzővel kiegészítve 180 -ot ad. Ezt a helyet ellenlábas pontnak nevezzük (A). Ha az előbbi P pontból az Egyenlítő síkjával párhuzamos és a Föld tengelyét metsző egyenest szerkesztünk, ez az ún. mellettlakó helyet jelöli ki (B). A mellettlakó hely φ értéke azonos előjelű, a λ ellentétes, és 180 -ra egészíti ki a P hosszúsági fokát. Itt az évszak azonos, de a napszak ellentétes, mint a P-ben. Ellenlábas, mellettlakó és ellenlakó helyek. Ha P pontból a tengellyel párhuzamos egyenest bocsátunk a földgömbön keresztül, akkor az az ún. ellenlakó helyet rajzolja ki (C). Ennek földrajzi szélessége ellentétes előjelű, de azonos a hosszúsága. Az ellenlakó helyen a napszak azonos, de az évszak ellentétes.
61 EOV és EOTR Magyarországon manapság is, akárcsak régen, egyszerre több koordináta rendszer is használatban van. A két leggyakrabban alkalmazott rendszer a GPS mérések koordináta rendszere a WGS'84, valamint az EOV (Egységes Országos Vetületi) rendszer.
62 A két vetületi rendszer között gyakran van szükség koordináta átszámításokra. A fenti alkalmazás ezeknek a feladatoknak az elvégzéséhez nyújt segítséget. Az alábbi ismertetésből kiolvashatóak az EOV koordináták megadására vonatkozó megkötések.
63 Az egységes országos vetület (EOV) Az egységes országos vetület (EOV) a magyarországi földmérési térképek vetületi rendszere, amit 1975-ben vezettek be, összhangban az egységes országos térképrendszerrel (EOTR-rel). Ferdetengelyű, szögtartó, ún. süllyesztett hengervetület. Alapfelülete a Nemzetközi Geodéziai Unió által az 1967-ben elfogadott IUGG 67 elnevezésű forgási ellipszoid (nagytengelye m, lapultsága (1/f): 298, ).
64 Az egységes országos vetület (EOV) Az ország teljes területét egy hengervetület fedi le. A koordináta-tengelyek tájolása ÉK-i, vagyis a pozitív X iránya északra, a pozitív Y iránya keletre mutat. Az x tengely a gellérthegyi alapponton áthaladó kezdő meridián vetített képe, az y tengely pedig Mo. középső szélességi vonala közelében haladó és a kezdő meridiánra merőleges legnagyobb gömbi kör vetített képe. A számítások egyszerűsítése érdekében a koordináta-tengelyeket önmagukkal párhuzamosan X irányban , Y irányban méterrel eltolták azért, hogy az egész ország területe az első koordináta-negyedbe essék. Az X koordináta értéke m-nél mindig kisebb, az Y koordináta m-nél pedig mindig nagyobb. Ezzel is biztosítva a koordináták esetleges felcserélése elleni védelmet. Az ingatlan nyilvántartási és polgári topográfiai térképek ebben a vetületi rendszerben készülnek. A nagyobb térinformatikai szoftverek támogatják az ebbe a vetületbe történő leképezést. A nemzetközi térinformatikai adatbázisban az EOV rendszer azonosítója (srid) 23700, amelyen keresztül több formátumban is elérhető a vetület leírása.
65 Az egységes országos térképrendszer (EOTR) Az egységes országos térképrendszer (EOTR) az ország területéről 1:1000 és 1: méretarányok között készített térképsorozatokból áll. Az egységes országos térképrendszer vetülete: EOV ferdetengelyű szögtartó hengervetület alapfelülete: IUGG 67 ellipszoid magassági rendszere: Balti magassági rendszer alapméretarány: 1: szelvénymérete: 6 x 4 km (60*40 cm), 4092 db Az EOTR térképek szelvényezése: 1: : 4092 szelvény a levezetett térképek szelvényezése: 1: : 267 szelvény 1: : 84 szelvény 1: : 23 szelvény
66 Az egységes országos térképrendszer (EOTR) Az EOTR megfelelő méretarányú térképeit kell kötelezően használni minden térképi ábrázolással és koordinátás azonosítók meghatározásával kapcsolatos tevékenységhez és eljáráshoz, továbbá minden olyan adattárolási rendszer létrehozásához is, amely térképi alapon valósul meg. Az EOTR az EOV-rendszerre és az egységes országos magassági alaphálózatra (EOMA) épül. Az EOTR-be tartoznak: a földmérési alaptérkép és annak átnézeti térképei a földmérési topográfiai térkép és a levezetett topográfiai térképek a földrajzi alaptérképek a topográfiai és földrajzi munkatérképek
67 Az EOV és WGS'84 koordinátáról bővebben Az egységes országos vetület (EOV) a magyarországi földmérési térképek vetületi rendszere, amit 1976-ban vezettek be, összhangban az egységes országos térképrendszerrel (EOTR-rel). Ferdetengelyű, szögtartó, ún. süllyesztett hengervetület. A koordináta-tengelyek tájékozása ÉK-i, vagyis a pozitív X iránya északra, a pozitív Y iránya keletre mutat. A síkvetületi koordináták előjeles mennyiségek. A számítások egyszerűsítése érdekében a koordináta-tengelyek önmagukkal párhuzamosan X irányban , Y irányban méterrel vannak eltolva azért, hogy az egész ország területe az első koordináta-negyedbe essék, és az X koordináta m-nél mindig kisebb, az Y koordináta m-nél mindig nagyobb legyen, ezzel is elkerülve a koordináták esetleges felcserélését.
68 Az EOV és WGS'84 koordinátáról bővebben A GPS-műholdak által sugárzott fedélzeti pályaadatok vonatkoztatási rendszere WGS'84 (World Geodetic System 1984) néven ismeretes. A WGS 84 vonatkoztatási rendszert az USA védelmi minisztériumának (Department of Defense, DoD) katonai térképészeti szolgálata (Defense Mapping Agency, DMA; melynek neve 1996-tól National Imagery and Mapping Agency, NIMA; 2004-től pedig National Geospatial-Intelligence Agency, NGA;) határozta meg és tette közzé, elsősorban globális méretű katonai navigációs és térképészeti feladatok megoldása céljából.
69 Az EOV és WGS'84 koordinátáról bővebben A WGS'84 geodéziai világrendszer (a fokozatos továbbfejlesztés eredményeként lényegében) egyezményes földi vonatkoztatási rendszer, amely meghatározásánál fogva magában foglalja a Föld normálalakját és normál nehézségi erőterét meghatározó adatokat (geodéziai vonatkoztatási rendszert jellemző geometriai és fizikai mennyiségeket), a földi vonatkoztatási koordinátarendszert, ún. geopotenciál modellt a kapcsolódó globális geoidképpel együtt, a WGS'84 rendszer és különböző geodéziai dátumok közötti átszámítási (ún. transzformációs) paramétereket és rendelkezik vetületi síkkoordináta-rendszerrel is.
70 Az Egységes országos térképrendszer (EOTR) az Egységes országos vetületi rendszer (EOV) szelvényhálózata Méterrendszerű szelvényhálózat. A Budapesti sztereografikus és a ferdetengelyű érintő hengervetületi rendszerek szelvényhálózata. Térképrendszereink közül ez az egyetlen, amely egyidejűleg kataszteri és topográfiai célokat is szolgál. Ennél a vetületi síkot a koordináta-rendszer tengelyeivel párhuzamos egyenesekkel m széles oszlopokra és m széles rétegekre osztjuk fel. Az így kapott téglalapok egy-egy 1 : méretarányú szelvény területét adják, az ezen belül elhelyezkedő nagyobb méretarányú szelvények egy szelvénycsoportot képeznek.
71 Az Egységes országos térképrendszer (EOTR) az Egységes országos vetületi rendszer (EOV) szelvényhálózata Az árnyalással kiemelt 1 : méretarányú szelvény száma: 56 Az EOTR 1 : méretarányú szelvényei (Forrás: Varga, 2005).
72 Az Egységes országos térképrendszer (EOTR) az Egységes országos vetületi rendszer (EOV) szelvényhálózata Az árnyalással kiemelt szelvény száma az 1 : es szelvény számából levezetve: méretarány szelvényszám 1: : : : : méretarányú EOTR szelvény felosztása (Forrás: Varga, 2005) Az 1 : es szelvényből sorozatos negyedelésekkel előbb 1 : eseket, majd 1 : eseket, végül 1 : eket nyerünk. Az 1 : es szelvényhatárok EOV koordinátái az előző ábráról leolvashatók.
73 Az Egységes országos térképrendszer (EOTR) az Egységes országos vetületi rendszer (EOV) szelvényhálózata Az árnyalással kiemelt szelvény száma az 1 : es szelvény számából levezetve: méretarány szelvényszám 1 : : : : Az 1 : méretarányú EOTR szelvény felosztása (Forrás: Varga, 2005) Az 1 : méretarányú szelvényt is sorozatos negyedelésekkel osztjuk tovább. Előbb 1 : 4000-eseket, majd 1 : 2000-eseket, végül az 1 : eseket kapjuk.
74 Az Egységes országos térképrendszer (EOTR) az Egységes országos vetületi rendszer (EOV) szelvényhálózata Az EOTR térképrendszer sajátossága, hogy az 1 : 4000 méretarányú térképek szelvényhatárosan készülnek, azaz áttekintő térképként tartalmazzák a nagyobb méretarányban felmért területeket (belterületek, különleges külterületek korábban zártkertek) is. Az EOTR térképezés teljes elkészülte után lefedik az ország egész területét. A nagyobb méretarányúak (1 : 1000, 1 : 2000) fekvéshatárosak, vagyis csak egy adott fekvésnek (belterület, különleges külterület) a területét tartalmazzák, a szomszédosaké üresen marad. Az 1 : 4000-es szelvények nem tolhatók el, azaz keretvonalaik mindig a szelvényszám által meghatározott helyen vannak. Nagyobb méretarányú térképlapok keretvonala a szelvény keretvonalaival párhuzamosan eltolható, amennyiben az eltolás csökkenti a szükséges térképlapok számát. Az eltolás mértékét úgy választják meg, hogy az eltolt keretvonal tetszés szerinti sarokpontja valamelyik eredeti őrkereszt helyével essen egybe. Azokban a községekben, ahol az EOTR felmérés elkészült, az EOTR térképek egyik példányát kell ingatlan-nyilvántartási térképként felhasználni. Az EOTR felmérések befejezéséig az ingatlan nyilvántartásban kényszerűségből - továbbra is használják a korábbi térképrendszerekben készült, különböző méretarányú kataszteri térképeket is. Ezek a térképek mindig községhatárosan készültek, vagyis az egyes lapok csak az adott község területét ábrázolták, a szomszéd község területe üresen maradt. Valamely község térképeinek jellemzőit (vetületi rendszer, méretarány, terület stb.) szükség esetén a FÖMI (Földmérési és Távérzékelési Intézet) honlapjánról letölthető Térképellátottsági tájékoztatóból tudhatjuk meg.
75 A térképszelvények községenkénti számozása A nagyméretarányú térképeket az eddig tárgyalt országos szelvényszámon kívül - az egyszerűbb kezelhetőség érdekében - községenkénti sorszámmal is ellátják. Itt meg kell különböztetni a korábbi és az EOTR térképeket. Az EOTR térképek községen belüli sorszámozásának alapja Budapest kivételével az 1 : 4000 méretarányú térképek szelvényhálózata. Az 1 : 4000-es szelvényeket az egész községre kiterjedően északról dél felé haladó sorokban, nyugat-keleti irányban 1-től kezdve folyamatosan kell sorszámozni. A bennük foglalt nagyobb méretarányú (1 : 1000, 1 : 2000) térképlapok sorszámozását az alapszám (1 : 4000-es községi szelvényszám) kiegészítésével kell végezni, úgy, hogy az alapszám után pontot teszünk. A budapesti EOTR térképszelvények sorszámozásának alapját az 1 : 1000 méretarányú szelvény képezi. Az egyes szelvények számát az EOTR 1 : es szelvények számozásához hasonlóan a megfelelő sorok és oszlopok sorszámainak összetétele határozza meg. Az oszlop- és sorszám tízes helyiértékén levő 0-át minden esetben fel kell tüntetni (Pl.: 2204, 0812 stb.)
76 A térképszelvények községenkénti számozása Térképszelvények községi számozása (Forrás: Varga, 2005). A korábbi kataszteri térképek községen belüli számozása északról dél felé haladó sorokban, és a sorokon belül nyugat-keleti irányban 1-től kezdve folyamatosan történik.
77 A térképszelvények községenkénti számozása Eltolt keretvonalú alaptérkép sorszámát úgy kapják, hogy annak a szelvénynek a községi sorszámához írnak egy a betűt, amelynek területéből az eltolt térképlapra a legnagyobb rész esik. Minden községről 1 : méretarányú külterületi átnézeti térkép is készül, melynek méreteit a célnak megfelelően kell megválasztani, de teljes nagysága nem haladhatja meg az 59,4 x 84,1 cm-es lapméretet. A térképlapot nem kell az országos szelvényhálózatba beilleszteni, és országos szelvényszámot sem kap. Ha az átnézeti térkép egyetlen térképlapnál nagyobb terjedelmű, akkor a lapokat északról dél felé haladó sorokban, és a sorokon belül nyugat-keleti irányban, 1-től kezdve folyamatosan (a szelvények községi számozásához hasonlóan) sorszámozni kell. Az országos- és a községi szelvényszámozást a községenként elkészítendő címlap áttekintő vázlatán tüntetik fel.
78 UTM vetületű térképek szelvényhálózatai 6 o x 8 o -os ellipszoidi négyszögek UTM jelölései (Forrás: Varga, 2005). Az UTM (Universal Transverse Mercator) vetület alapfelülete Magyarországon és az új NATO tagállamokban a WGS84-ellipszoid. A 6 o -os vetületi sávok kialakítása és számozása a Gauss-Krüger szelvényezésnél megismert módon történik, az ellipszoidi övek szélessége viszont 8 o. Magyarország területe a 33T, 33U, 34T, 34U jelű, 6 o x 8 o méretű ellipszoidi négyszögekre esik. Ezeket a jelöléseket írják az UTM Y (más jelöléssel E) koordináta elé.
79 UTM vetületű térképek szelvényhálózatai 100 x 100 km-es négyzetek MGRS jelölései (Forrás: Varga, 2005). Az MRGS (Military Grid Reference System azonosító (jelentő) hálózat kialakítása a síkkoordináta-rendszer tengelyeivel párhuzamos egyenesekkel történik. Az árnyalással jelölt 100 x 100 km-es négyzet jelölése: 34TDT.
80 UTM vetületű térképek szelvényhálózatai A 18 o -os szegélymeridiánnál levő csonka négyzetek területe dél felé haladva növekszik. A négyzetek további felosztásával akár egy 1 m 2 területű négyzet helyzete is megadható. Magyarországon - átmenetileg - a katonai azonosító (jelentő) hálózat kilométer-hálózati vonalait és betűjelzéseit a Gauss-Krüger szelvényekre lila színnel rányomják. Külön szelvényezésben készülnek az 1: méretarányú hadműveleti együttműködési térképek (JOG Joint Operation Graphic). Az ennél nagyobb méretarányú térképek továbbra is a Gauss-Krüger szelvényezésnek megfelelően, de UTM vetületben készülnek. A 2004-től bevezetésre kerülő 1: méretarányú térképek adattartalma a DTA-50 felújított verziójából származik, a kereten kívüli tartalom is megváltozik a NATO ajánlásoknak megfelelően (kétnyelvű szöveg, MGRS koordináta-azonosítás magyarázata, többféle mértékegységű lépték stb.). Polgári felhasználók számára is elérhető lesz egy változat, melyet az EOV síkkoordináta-rendszer kilométerhálójával felülnyomnak. Később 1: és 1: méretarányú UTM térképek is kiadásra kerülhetnek.
81 Amerikai készítésű UTM térképek szelvényezése 1: méretarányú UTM szelvénybeosztás (Forrás: Varga, 2005). A topográfiai szelvények fedőterületét itt is fokhálózati vonalak határolják. A szelvények tartalmazzák az MGRS azonosító hálózatának vonalait és betűjelöléseit is. Az 1 : es szelvények fedőterülete a 48 o földrajzi szélességtől D-re 30' x 36', É-ra 30' x 40' (14. ábra). É-D-i irányban 30' a méret. A eseket fokhálózati vonalakkal negyedelve kapjuk az 1 : es szelvények területét. Az ábrán árnyalással kiemelt 1 : méretarányú szelvény száma: 2989 III.
82 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET
TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék 4. előadás A TÉRKÉP A TÉRKÉP FOGALMA 1 Mi a térkép? Definiciók Imhof német kartográfus Hake
Részletesebben3. Vetülettan (3/6., 8., 10.) Unger János. @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan
Kartográfia (GBN309E) Térképészet (GBN317E) előadás 3. Vetülettan (3/6., 8., 10.) Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenEgy pont földfelszíni helyzetét meghatározzák: a pont alapfelületi földrajzi koordinátái a pont tengerszint feletti magassága
Földrajzi koordináták Egy pont földfelszíni helyzetét meghatározzák: a pont alapfelületi földrajzi koordinátái a pont tengerszint feletti magassága Topo-Karto-2 1 Földrajzi koordináták pólus egyenlítő
RészletesebbenKoordináta-rendszerek
Koordináta-rendszerek Térkép: a Föld felszín (részletének) ábrázolása síkban Hogyan határozható meg egy pont helyzete egy síkon? Derékszögű koordináta-rendszer: a síkban két, egymást merőlegesen metsző
RészletesebbenTérképészeti alapismeretek. Mit jelent egy térkép léptéke?
Térképészeti alapismeretek Mi a térkép? A föld felszínén illetve azzal kapcsolatban álló anyagi vagy elvont dolgoknak általában kicsinyített, generalizált, síkbeli megjelenítése. Térképészeti absztrakció
RészletesebbenTérképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007
Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék http://lazarus.elte.hu Ismerkedés a térképekkel 1. Miért van
RészletesebbenA DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK
A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK - két féle adatra van szükségünk: térbeli és leíró adatra - a térbeli adat előállítása a bonyolultabb. - a költségek nagyjából 80%-a - munkaigényes,
Részletesebben3. Vetülettan (3/3-5.) Unger szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék
Kartográfia (GBN309E) Térképészet (GBN317E) előadás 3. Vetülettan (3/3-5.) Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÁJÉKOZTATÁS TANTÁRGYI TEMATIKA 1 Előadás 1. Bevezetés a térinformatikába. Kartográfia történet.
RészletesebbenA FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI
A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI Detrekői Ákos Keszthely, 2003. 12. 11. TARTALOM 1 Bevezetés 2 Milyen geometriai adatok szükségesek? 3 Néhány szó a referencia rendszerekről 4 Geometriai adatok forrásai
RészletesebbenFÖLDRAJZI HELYMEGHATÁROZ ÉGBOLTON
TÁJÉKOZÓDÁS S A FÖLDÖN TÉRBEN ÉS ID BEN Készítette: Mucsi Zoltán FÖLDRAJZI HELYMEGHATÁROZ ROZÁS S AZ ÉGBOLTON A NAP, A CSILLAGOK ÉS S A HOLD LÁTSZL TSZÓLAGOS MOZGÁSAI AZ ÓKOR ÓTA LÁTÓHATÁR(HORIZONT): AZ
Részletesebben2. fejezet. Vetületi alapfogalmak. Dr. Mélykúti Gábor
2. fejezet Dr. Mélykúti Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar 2010 2.1 Bevezetés A modul a Térképtan és a Topográfia c. tantárgyak részét képezi. A modul a térképek készítése és használata
Részletesebben(térképi ábrázolás) Az egész térképre érvényes meghatározása: Definíció
Az egész térképre érvényes meghatározása: A térkép hossztartó vonalain mért távolságnak és a valódi redukált vízszintes távolságnak a hányadosa. M = 1 / m, vagy M = 1 : m (m=méretarányszám) A méretarány
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 1.
Matematikai geodéziai számítások 1 Ellipszoidi számítások, ellipszoid, geoid és terep metszete Dr Bácsatyai, László Created by XMLmind XSL-FO Converter Matematikai geodéziai számítások 1: Ellipszoidi számítások,
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 3.
Matematikai geodéziai számítások 3 Kettős vetítés és EOV szelvényszám keresése koordinátákból Dr Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 3: Kettős vetítés és EOV szelvényszám keresése koordinátákból
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 3.
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr Bácsatyai László Matematikai geodéziai számítások 3 MGS3 modul Kettős vetítés és EOV szelvényszám keresése koordinátákból SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen
RészletesebbenII. A TÉRKÉPVETÜLETEK RENDSZERES LEÍRÁSA 83
T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A TÉRKÉPVETÜLETEKRŐL ÁLTALÁBAN 13 VETÜLETTANI ALAPFOGALMAK 15 A térkép mint matematikai leképezés eredménye 15 Az alapfelület paraméterezése földrajzi koordinátákkal 18
RészletesebbenTÉRKÉPTAN óravázlat 2006/07. I.félév Dr. Mélykúti Gábor
TÉRKÉPTAN óravázlat 2006/07. I.félév Dr. Mélykúti Gábor TARTALOMJEGYZÉK I. A FÖLD ALAKJA 1. A föld főbb geometriai paraméterei 2. A föld fizikai és elméleti alakja 3. Alapszintfelületek 4. A föld elméleti
RészletesebbenA ferdetengelyű szögtartó hengervetület és magyarországi alkalmazásai
A ferdetengelyű szögtartó hengervetület magyarországi alkalmazásai Perspektív hengervetületek A perspektív hengervetületek a gömb alapfelületet egy forgáshenger palástjára képezik le középpontos geometriai
RészletesebbenTopográfia 2. Vetületi alapfogalmak Mélykúti, Gábor
Topográfia 2. Vetületi alapfogalmak Mélykúti, Gábor Topográfia 2. : Vetületi alapfogalmak Mélykúti, Gábor Lektor : Alabér, László Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027 Tananyagfejlesztéssel a GEO-ért
Részletesebben10. Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék
Térképszaurusz vs. Garmin GPS NASA World Wind (3D) Megint hétfő (vagy szerda)... Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 10. Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi
RészletesebbenÁtszámítások különböző alapfelületek koordinátái között
Átszámítások különböző alapfelületek koordinátái között A különböző időpontokban, különböző körülmények között rögzített pontok földi koordinátái különböző alapfelületekre (ellipszoidokra geodéziai dátumokra)
Részletesebben3. fejezet. Térképek jellemző tulajdonságai. Dr. Mélykúti Gábor
3. fejezet Dr. Mélykúti Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar 3.1 Bevezetés A Térképek jellemzői modul a Térképtan és a Topográfia c. tantárgyak részét képezi. A modul a térképek készítése
RészletesebbenMIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY
FVM VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY 2009/2010. TANÉV Az I. FORDULÓ FELADATAI 1. feladat:
RészletesebbenBevezetés a geodéziába
Bevezetés a geodéziába 1 Geodézia Definíció: a földmérés a Föld alakjának és méreteinek, a Föld fizikai felszínén, ill. a felszín alatt lévő természetes és mesterséges alakzatok geometriai méreteinek és
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 4.
Matematikai geodéziai számítások 4. Vetületi átszámítások Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 4.: Vetületi átszámítások Dr. Bácsatyai, László Lektor: Dr. Benedek, Judit Ez a modul a
RészletesebbenA Föld alakja TRANSZFORMÁCIÓ. Magyarországon még használatban lévő vetületi rendszerek. Miért kell transzformálni? Főbb transzformációs lehetőségek
TRANSZFORMÁCIÓ A Föld alakja -A föld alakja: geoid (az a felület, amelyen a nehézségi gyorsulás értéke állandó) szabálytalan alak, kezelése nehéz -A geoidot ellipszoiddal közelítjük -A földfelszíni pontokat
RészletesebbenA GEOMETRIAI ADATOK VONATKOZÁSI RENDSZEREI A TÉRINFORMATIKÁBAN
MIHALIK JÓZSEF A téma aktualitása A GEOMETRIAI ADATOK VONATKOZÁSI RENDSZEREI A TÉRINFORMATIKÁBAN A térinformatikai rendszerek alkalmazása ma már sok területen, így a honvédelem területén is nélkülözhetetlen
RészletesebbenAlapfokú barlangjáró tanfolyam
Tájékozódási ismeretek, barlangtérképezés Ország János Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület Alapfokú barlangjáró tanfolyam Orfű Tájékozódás felszínen: Térképek segítségével GPS koordinátákkal
Részletesebben7. előadás: Lineármodulus a vetületi főirányokban és a területi modulus az azimutális vetületeken
7 előadás: Lineármodulus a vetületi főirányokban és a területi modulus az azimutális vetületeken Mivel az azimutális vetületeken normális elhelyezésben a meridiánok és a paralelkörök, más elhelyezésben
RészletesebbenKartográfia, Térképészet 2. gyakorlat
Kartográfia, Térképészet 2. gyakorlat Szintvonalas domborzatábrázolás Dr. Sümeghy Zoltán, Rajhona Gábor sumeghy@stud.u-szeged.hu szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék 3. előadás MAGYARORSZÁGON ALKALMAZOTT MODERN TÉRKÉPRENDSZEREK Magyarország I. katonai felmérése
RészletesebbenMIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY
FVM VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET NYUGAT MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY 2008/2009. TANÉV Az I. FORDULÓ FELADATAI NÉV:... Tudnivalók
RészletesebbenA sztereografikus vetület és magyarországi alkalmazása
A sztereografikus vetület és magyarországi alkalmazása Perspektív síkvetületek A perspektív síkvetületek a gömb alapfelületet síkra képezik le középpontos geometriai vetítéssel. A vetítés Q középpontja
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Mélykúti Gábor. Topográfia 3. TOP3 modul. Térképek jellemző tulajdonságai
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Mélykúti Gábor Topográfia 3. TOP3 modul Térképek jellemző tulajdonságai SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI.
RészletesebbenTérképészet gyakorlatok anyaga Szerkesztői megjegyzés: Sokkal többet ér, mint az előadások!
Térképészet gyakorlatok anyaga Szerkesztői megjegyzés: Sokkal többet ér, mint az előadások! Tanári megjegyzés: Nem ér többet, csak annak, aki hallgatta az előadásokat is! Mi a térkép? a Földfelszín arányosan
RészletesebbenTÉRKÉPTAN óravázlat 2006/07. I.félév Dr. Mélykúti Gábor
TARTALOMJEGYZÉK I. A FÖLD ALAKJA TÉRKÉPTAN óravázlat 2006/07. I.félév Dr. Mélykúti Gábor 1. A föld főbb geometriai paraméterei 2. A föld fizikai és elméleti alakja 3. Alapszintfelületek 4. A föld elméleti
RészletesebbenA térkép részei Térképlap: a Térképtükör: a Kivágat: a Térképkeret: Cím, szelvényszám
Térképtan A térkép fogalma 1. A Föld vagy más égitest felszínének, vagy a felszínre vonatkoztatott természeti és társadalmi típusú tárgyaknak és jelenségeknek meghatározott matematikai szabályok vagy mértani
RészletesebbenA tételsor a 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33
A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgázó a térinformatika és a geodézia tudásterületei alapján összeállított komplex központi tételekből felel, folytat szakmai beszélgetést. Amennyiben a tétel kidolgozásához
Részletesebben9. előadás: A gömb valós hengervetületei
A valós hengervetületek általános tulajdonságai A hengervetületek (cilindrikus vetületek) jellemzője hogy normális elhelyezésben az egyenlítő és a paralelkörök képei párhuzamos egyenesek. A valós hengervetületnek
Részletesebben10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)
10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és
RészletesebbenA Föld, mint bolygó. XX.sz.: műholdmérések egyenlőtlen tömegeloszlás G-szintfelület geoid alak (geoidunduláció +/-150 méter) (rajz)
A Föld, mint bolygó Naptól 150m km-re 3. égitest, 1 nagyméretű holddal belső kőzetbolygó (legnagyobb) szilárd, de mozgó felszín vulkanizmus mérsékelt hőmérséklet vízburok és N légkör 3mrd éve élet megjelenése
RészletesebbenGeoshop fejlesztése a FÖMI-nél
Geoshop fejlesztése a FÖMI-nél Szolgáltató Igazgatóság Földmérési és Távérzékelési Intézet www.fomi.hu www.geoshop.hu takacs.krisztian@fomi.hu Budapest, 2014. június 12. Mi az a Geoshop? INSPIRE = térinformatikai
RészletesebbenBevezetés a geodézia tudományába
Bevezetés a geodézia tudomány nyába Geodézia Görög eredetű szó. Geos = föld, geometria = földmérés A geodézia magyarul földméréstan, a Föld felületének, alakjának, méreteinek, valamint a Föld felületén
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 2.
Matematikai geodéziai számítások 2. Geodéziai vonal és ábrázolása gömbön és vetületben Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 2.: Geodéziai vonal és ábrázolása Dr. Bácsatyai, László Lektor:
RészletesebbenVetülettani és térképészeti alapismeretek
Vetülettani és térképészeti alapismeretek A geodéziában - mint ismeretes - a földalak első megközelítője a geoid. Geoidnak nevezzük a nehézségi erőtér potenciáljának azt a szintfelületét, amelynek potenciálértéke
RészletesebbenTávérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés
Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés I. A légifotók tájolása a térkép segítségével: a). az ábrázolt terület azonosítása a térképen b). sztereoszkópos vizsgálat II. A légifotók értelmezése:
RészletesebbenA csillagképek története és látnivalói február 14. Bevezetés: Az alapvető égi mozgások
A csillagképek története és látnivalói 2018. február 14. Bevezetés: Az alapvető égi mozgások A csillagok látszólagos mozgása A Föld kb. 24 óra alatt megfordul a tengelye körül a földi megfigyelő számára
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÁJÉKOZTATÁS TANTÁRGYI TEMATIKA 1 Előadás 1. GPS műszerek és kapcsolódó szoftvereik bemutatása
Részletesebben1. 1. B e v e z e t é s
1. 1. B e v e z e t é s... 1-2 1.1. A földmérés helye a tudományok között... 1-2 1.2. A mérésről általában... 1-5 1.3. A térkép fogalma és méretaránya... 1-6 1.4. A Föld alakja és ábrázolása... 1-10 1.5.
RészletesebbenA FIR-ek alkotóelemei: < hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), < szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), < adatok, < felhasználók.
Leíró adatok vagy attribútumok: az egyes objektumok sajátságait, tulajdonságait írják le számítógépek számára feldolgozható módon. A FIR- ek által megválaszolható kérdések: < 1. Mi van egy adott helyen?
RészletesebbenA MAI MAGYAR ANALÓG KATONAI TÉRKÉPEK MEGFELELÉSE A NATO ELVÁRÁSAINAK
A MAI MAGYAR ANALÓG KATONAI TÉRKÉPEK MEGFELELÉSE A NATO ELVÁRÁSAINAK SZAKDOLGOZAT FÖLDTUDOMÁNYI ALAPSZAK TÉRKÉPÉSZ-GEOINFORMATIKUS SZAKIRÁNY Készítette: Zubán Diána Erzsébet Témavezetők: Dr. Für Gáspár
RészletesebbenA topográfiai térképeken a tereptárgyakat felülnézetben, síkra vetítve ábrázoljuk. Ezt nevezzük alaprajz szerinti ábrázolásnak.
Térképészeti Ismeretek gyakorlat 2012.02.16. Síkrajz jelkulcsos ábrázolásának jellemzői Jelkulcsos ábrázolás sajátosságai A topográfiai térképeken a tereptárgyakat felülnézetben, síkra vetítve ábrázoljuk.
RészletesebbenGEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA
GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 55. ÉVFOLYAM 2003 10. SZÁM Az EOV-alapfelületek térbeli helyzetének vizsgálata Kratochvilla Krisztina doktorandusz BME Általános- és Felsõgeodézia Tanszék Bevezetés Az 1975-ben
RészletesebbenŰrfelvételek térinformatikai rendszerbe integrálása
Budapest, 2005. október 18. Űrfelvételek térinformatikai rendszerbe integrálása Molnár Gábor ELTE Geofizikai Tanszék Űrkutató Csoport Témavezető: Dr. Ferencz Csaba Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizikai
RészletesebbenMUNKAANYAG. Matula Györgyi. Topográfiai térképek és egyéb térképek. A követelménymodul megnevezése: Földmérési alapadatok feladatai
Matula Györgyi Topográfiai térképek és egyéb térképek A követelménymodul megnevezése: Földmérési alapadatok feladatai A követelménymodul száma: 2239-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-006-50
RészletesebbenÁLLÁSPONTOM 34TDT4105419743 VETÜLETTANI FOGALMAK
ÁLLÁSPONTOM 34TDT4105419743 Hazánk NATO csatlakozása jelentős változásokat eredményezett a katonai feladatok térképészeti biztosításában. A változások egyrészt a katonai térképek tartalmának megváltozásában
RészletesebbenA loxodrómáról. Előző írásunkban melynek címe: A Gudermann - függvényről szó esett a Mercator - vetületről,illetve az ezen alapuló térképről 1. ábra.
1 A loxodrómáról Előző írásunkban melynek címe: A Gudermann - függvényről szó esett a Mercator - vetületről,illetve az ezen alapuló térképről 1. ábra. 1. ábra forrása: [ 1 ] Ezen a térképen a szélességi
RészletesebbenPTE PMMIK Infrastruktúra és Mérnöki Geoinformatika Tanszék
Kétféle modellezési eljárás van: Analóg modellezés melynek eredménye a térkép Digitális modellezés térinformációs rendszer amely az objektumok geometriai ábrázolása alapján: Raszteres vagy tesszelációs
RészletesebbenA tér lineáris leképezései síkra
A tér lineáris leképezései síkra Az ábrázoló geometria célja: A háromdimenziós térben elhelyezkedő alakzatok helyzeti és metrikus viszonyainak egyértelmű és egyértelműen rekonstruálható módon történő ábrázolása
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 2.
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Bácsatyai László Matematikai geodéziai számítások 2. MGS2 modul Geodéziai vonal és ábrázolása gömbön és vetületben SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi
RészletesebbenDIGITÁLIS TEREPMODELL A TÁJRENDEZÉSBEN
DIGITÁLIS TEREPMODELL A TÁJRENDEZÉSBEN DR. GIMESI LÁSZLÓ Bevezetés Pécsett és környékén végzett bányászati tevékenység felszámolása kapcsán szükségessé vált az e tevékenység során keletkezett meddők, zagytározók,
RészletesebbenTervezési célú geodéziai feladatok és az állami térképi adatbázisok kapcsolata, azok felhasználhatósága III. rész
Tervezési célú geodéziai feladatok és az állami térképi adatbázisok kapcsolata, azok felhasználhatósága III. rész Herczeg Ferenc Székesfehérvár, 2016. szeptember 16. HATÁLYON KÍVÜLI UTASÍTÁSOK száma típusa
RészletesebbenIntelligens közlekedési rendszerek (ITS)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Intelligens közlekedési rendszerek (ITS) Térinformatika (GIS) alkalmazása a közlekedésben Bevezetés A térinformációs
Részletesebben5. előadás: Földi vonatkoztatási rendszerek
5. előadás: Földi vonatkoztatási rendszerek 5. előadás: Földi vonatkoztatási rendszerek A Nemzetközi Földi Vonatkoztatási Rendszer A csillagászati geodézia története során egészen a XX. század kezdetéig
RészletesebbenRÉGI TÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA. Bartos-Elekes Zsombor BBTE Magyar Földrajzi Intézet, Kolozsvár
RÉGI TÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA Bartos-Elekes Zsombor BBTE Magyar Földrajzi Intézet, Kolozsvár arcanum.hu (I., II., III. katonai felmérés) http://mapire.staatsarchiv.at/en/ (II. felm.) Románia Lambert
RészletesebbenSZKA_106_21. Utazás a világ körül Tudósítások a világból
SZKA_106_21 Utazás a világ körül Tudósítások a világból szka106_01_d.indd 127 2007.10.16. 21:51:19 szka106_01_d.indd 128 2007.10.16. 21:51:19 tanulói utazás a világ körül 6. évfolyam 129 21/1 A kontinensek
Részletesebben2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk
2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk Magyarországon számos olyan térkép létezik, melyek előállítását, karbantartását törvények, utasítások szabályozzák. Ezek tartalma
RészletesebbenGazdasági folyamatok térbeli elemzése. 3. elıadás
Gazdasági folyamatok térbeli elemzése 3. elıadás Helymeghatározás a mindennapokban Szituáció I. Gyakorta hallani Budapesten: Hol vagyok? Piros hetesen, most hagytuk el a Móriczot, megyek a Keletibe. A
RészletesebbenKoordinátarendszerek, dátumok, GPS
Koordinátarendszerek, dátumok, GPS KOORDINÁTARENDSZEREK A SPATIAL-BEN Koordinátarendszer típusok 1. Descartes-féle koordinátarendszer: egy adott pontból (origó) kiinduló, egymásra merőleges egyenesek alkotják,
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenTermészetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Versenyző
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék MÁSODLAGOS ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK Meglévő (analóg) térképek manuális digitalizálása 1 A meglévő
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA FÖLDMÉRÉS ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
FÖLDMÉRÉS ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ Elméleti szöveges feladatok 1. Sorolja fel a geodéziai célra szolgáló vetítéskor használható alapfelületeket
RészletesebbenVetületi rendszerek és átszámítások
Vetületi rendszerek és átszámítások PhD értekezés tézisei Dr. Varga József egyetemi adjunktus Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Budapest,
Részletesebben6. Földmérési alaptérkép...6-2
Dr. Csepregi Szabolcs: Földmérési ismeretek 6. Földmérési alaptérkép...6-2 6.1. A földügyi szakigazgatás szervezetének kialakulása...6-2 6.1.1. A földügyi szakigazgatás kezdetei...6-2 6.1.2. Országos Kataszteri
RészletesebbenVonatkoztatási rendszerek
2. előadás: Vonatkoztatási rendszerek 2.1. A nemzetközi földi vonatkoztatási rendszer (ITRS) A geodézia az 1900-as évek elejétől a földi pontok helyzetének meghatározásához a földtesthez (minél jobban)
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék ELSŐDLEGES ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK 2. Inerciális rendszerek Távérzékelés Rádiótelefonok Mobil
RészletesebbenKÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR
KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR A TÉRKÉP A HAGYOMÁNYOS VILÁG FELFOGÁSA SZERINT A TÉRKÉP ÉS EGYÉB TÉRKÉPÉSZETI ÁBRÁZOLÁSI FORMÁK (FÖLDGÖMB, DOMBORZATI MODELL, PERSPEKTIVIKUS
Részletesebben2. óra: Manuálé rajzolása nagyméretarányú digitális térképkészítéshez
2. óra: Manuálé rajzolása nagyméretarányú digitális térképkészítéshez A következő órákon nagyméretarányú digitális térképrészletet készítünk, újfelméréssel, mérőállomással. A mérést alappont sűrítéssel
RészletesebbenMŰVELETEK TÉRKÉPÉSZETI TÁMOGATÁSA
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK DR. SZÁNKI LÁSZLÓ mérnök alezredes 1 MŰVELETEK TÉRKÉPÉSZETI TÁMOGATÁSA 2004. július 1-vel a Magyar Honvédségben egy kis mértékű, de nagy jelentőségű rendszerváltásra
Részletesebben3. Vertikális napóra szerkesztése (2009. September 11., Friday) - Szerzõ: Ponori Thewrewk Aurél
3. Vertikális napóra szerkesztése (2009. September 11., Friday) - Szerzõ: Ponori Thewrewk Aurél A cikk két olyan eljárást mutat be, amely a függõleges napórák elkészítésében nyújt segítséget. A fal tájolásának
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
Részletesebben1.1. A földmérés helye a tudományok között A mérésrõl általában A térkép fogalma és méretaránya
Dr. Csepregi Szabolcs: Földmérési ismeretek Tartalomjegyzék: 1. B e v e z e t é s... 1-4 1.1. A földmérés helye a tudományok között...1-4 1.2. A mérésrõl általában...1-6 1.3. A térkép fogalma és méretaránya...1-7
RészletesebbenÉRETTSÉGI VIZSGA május 17. FÖLDMÉRÉS ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 17. 8:00. Időtartam: 180 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 17. FÖLDMÉRÉS ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2017. május 17. 8:00 Időtartam: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Földmérés
RészletesebbenBBS-INFO Kiadó, 2017.
BBS-INFO Kiadó, 2017. 2 Tájékozódási kézikönyv Minden jog fenntartva! A könyv vagy annak oldalainak másolása, sokszorosítása csak a kiadó írásbeli hozzájárulásával történhet. A könyv nagyobb mennyiségben
RészletesebbenFELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV
FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV 1 BEVEZETÉS A Közlekedési Környezeti Centrum (KKC) projekt keretében létrejött ELZA (Elektronikus Levegő- és Zajvédelmi Adattár) egy online felületen elérhető alkalmazás, ahol a
RészletesebbenTérinformatika. A vonatkozási és koordináta rendszerek szerepe. Vonatkozási és koordináta rendszerek. Folytonos vonatkozási rendszer
Térinformatika Vonatkozási és koordináta rendszerek Dr. Szabó György BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék A vonatkozási és koordináta rendszerek szerepe Heterogén jelenségek közös referencia kerete
RészletesebbenÚJ KATONAI TÉRKÉPEK KÉSZÜLNEK A HM TÉRKÉPÉSZETI KHT-NÁL
MIHALIK JÓZSEF ÚJ KATONAI TÉRKÉPEK KÉSZÜLNEK A HM TÉRKÉPÉSZETI KHT-NÁL A Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Közhasznú Társaság tevékenységi köre magában foglalja a térképészet szinte minden területét
RészletesebbenTantárgycím: Térképismeret
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar TANTÁRGYI ADATLAP és tantárgyi követelmények 2005. Tantárgycím: Térképismeret Földtudományi Szak Kötelező tantárgy 2. Tantárgy Szemeszter Követelmény
RészletesebbenA felszín ábrázolása a térképen
A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!
Részletesebben4/2013. (II. 27.) BM rendelet
4/2013. (II. 27.) BM rendelet Magyarország, Románia és Ukrajna államhatárai találkozási pontjának megjelölésére felállított TÚR határjelről készült Jegyzőkönyv jóváhagyásáról Az államhatárról szóló 2007.
RészletesebbenSZLOVÁKIA ÁLLAMHATÁRA
SZLOVÁKIA ÁLLAMHATÁRA Hedviga Májovská okleveles földmérő mérnök Szlovák Köztársaság Honvédelmi Minisztériuma IX. TAVASZI MÉRNÖKNAP, NÓGRÁD - 2017 Salgótarján, 2017. április 4. Az államhatár 1918-1920
RészletesebbenA MePAR-hoz kapcsolódó DigiTerra térinformatikai szoftver fejlesztések
A MePAR-hoz kapcsolódó DigiTerra térinformatikai szoftver fejlesztések GIS OPEN 2004 Konferencia Székesfehérvár Előadó: Czimber Kornél DigiTerra Kft. DigiTerra - MePAR térinformatikai fejlesztések MePAR
RészletesebbenTérképismeret ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007
Térképismeret ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék http://lazarus.elte.hu 4. Előadás Magyarországi topográfiai
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenPISA2000. Nyilvánosságra hozott feladatok matematikából
PISA2000 Nyilvánosságra hozott feladatok matematikából Tartalom Tartalom 3 Almafák 8 Földrész területe 12 Háromszögek 14 Házak 16 Versenyautó sebessége Almafák M136 ALMAFÁK Egy gazda kertjében négyzetrács
RészletesebbenMezők/oszlopok: Az egyes leíró adat kategóriákat mutatják.
54 581 01 0010 54 01 FÖLDMÉRŐ ÉS TÉRINFORMATIKAI TECHNIKUS 54 581 01 0010 54 02 TÉRKÉPÉSZ TECHNIKUS szakképesítések 2244-06 A térinformatika feladatai A térinformatika területei, eszközrendszere vizsgafeladat
RészletesebbenINFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 1. Agrártéradat- és egyéb adatbázisok Földmérési és Távérzékelési Intézet fontosabb adatbázisai
RészletesebbenKérdés Lista. A Magyarországon alkalmazott rajzlapoknál mekkora az oldalak aránya?
Kérdés Lista információ megjelenítés :: műszaki rajz T A darabjegyzék előállítása során milyen sorrendben számozzuk a tételeket? Adjon meg legalább két módszert! T A Magyarországon alkalmazott rajzlapoknál
Részletesebben