Módszertani leírás a Szigetközben kijelölt mintaterületeinek fatermési és egészségi állapot felvételezéseihez.

Átírás

1 Módszertan leírás a Szgetközben kjelölt mntaterületenek fatermés és egészség állapot felvételezésehez. Készült: az INMEIN projekt keretében. Témafelelősök: Dr. Illés Gábor, Dr. Somogy Zoltán A felvételezések célja A fatermés felvételezések célja, hogy a kísérlet területeken fel tudjuk mérn a faállományok élőfakészletét és a faállomány-szerkezet jellemzőket, amket a távérzékelt adatok kértékelésénél felhasználhatunk, mnt föld referenca adat és a tovább, esedékes vzsgálatokat megalapozzuk. A fatermés felvételezéseknek egyfajta montor szerepük s van, mégpedg annak montorozására, hogy mennyben közelítk a faállományok az elvárt szerkezetet. Az egészség állapot felmérések célja, hogy folyamatosan nyomon követhessük a kísérlet parcellák fának egészség állapotát, fgyelembe véve az dőjárás paraméterek alakulását, valamnt a különféle állománykezelés eljárások nyomán kalakult állapotokat. A felvétel adatsorok később elemzése során megállapítható lesz a különféle állománykezelések hatása a fák, lletve az erdőrészlet egészség állapotának alakulására. (A kísérlet területeket tartalmazó erdőrészletek térképe külön fájlban.) Mntaterület ktűzése, állandósítása Terep munkaszakasz A felvételezések módszere Első lépés, hogy a kválasztott erdőrészletekben a 0,3 ha-os kör alakú mntaterületek középpontjanak ktűzése megtörténjen és határak jelölésével elkészüljünk. A mntaterületek határat egyértelműen meg kell jelöln a határon álló, lletve a határhoz legközelebb, a területen kívül eső fák festésével. Külön fgyelmet kell szenteln a középpont körül három fa kfestésére, amk alapján a középpont rekonstruálható. A központ fákon fel kell tüntetn, hogy hányas számú parcelláról, és mely erdőrészletről van szó, azonkívül jelöln kell, hogy mely sztrátumba tartozó kísérlet parcellában járunk. Az egyértelmű terep azonosíthatóság gen fontos. A mntaterület körül célszerű egy kb. 10 m széles pufferzónát kalakítan. A mntaterületen belül fafajtól függetlenül mnden olyan faegyedet, amelynek törzse 5 cm-nél vastagabb, ll. rendelkezk mellmagasság átmérővel, folytonos sorszámmal kell ellátn, amt a faegyedekre szemmagasságban, a középpont rányából olvashatóan kell felfesten. A faegyedek törzsére a mellmagasság átmérő méréséhez szükséges mérőjelet kell felfesten. A faegyedek jelölését mnden sztrátumban el kell végezn. A parcellák kjelöléséről és a fák sorszámozásáról jegyzőkönyvet kell vezetn, amelyben a faegyedek fafaja s bekerül a sorszám mellé. A ktűzés során, a térkép azonosításhoz szükséges, hogy a parcellák középpontjában egy néhány méteres maxmáls középhbával jellemezhető GPS vevővel, a jelerősségtől függően, 5-10 perces folyamatos helymeghatározást végezzünk, másodpercenként adatrögzítéssel.

2 Az állomány-szerkezet vszonyok modellezése céljából javasolt a faegyedek parcellán belül helymeghatározása, vagys faegyed térkép készítése. A terep kvtelezéshez célszerűen a Feld Map Data Collector modulját használjuk. Iroda munkaszakasz A terepen rögzített adatokat fel kell dolgozn: Parcellánként a hozzájuk tartozó faegyedekkel együtt külön táblázatokat készítünk, amely táblázatok nevében feltüntetjük a kísérlet terület sorszámát. Az üzemterv (adattár) besorolást, méretét és egyéb leíró adatat külön fájlban kezeljük a faegyedek adatatól az adatstruktúrák homogentása matt. Legfontosabb a leíró adatok és a terepen ktőzött parcella adatok között összhang megteremtése. A parcellák faállományra vonatkozó üzemterv, vagy korább, egyéb helyen rögzített adatat s célszerű összefoglaln az adatfájlban. A parcellák másk táblázata ezek mellett tartalmazza a faegyedek rekordjat, a faegyedekhez tartozó sorszámmal és a fafaj megjelölésével. A térkép ábrázoláshoz a parcellák középpontjan mért koordnátákból a kugró értékek eltávolítása után a középpontokra vonatkozóan átlagos koordnátákat számítunk, amelyeket az üzemterv térkép és a topográfa térkép vetületébe transzformálunk. A faegyedek pozíconálása során mért szög és távolság értékeket szntén térkép koordnátákká alakítjuk és ábrázoljuk a parcellák térképén. Ezáltal a faállomány-szerkezet mérések után előállítható lesz a faállományok térbel modellje, amelynek elemzése nagyban segíthet az eredmények nterpretácóját. A parcellákban tervezett egészség állapot mérések: Az egészség állapot felvételeket valamenny parcellában el kell végezn. A folyamatos, hosszú távú adatsorok érdekében ezeket a vzsgálatokat évente célszerű elvégezn a projekt lezárulta után s. Ideáls esetben év két alakalommal, tavasszal és ősszel történnek a felvételezések, de jelen esetben a nagy egyedszám matt javasoljuk az egyszer, késő nyár, augusztus-szeptember felvételezést. Az egészség állapot meghatározása során valamenny parcellában a fák 20%-át vzsgálnánk. A mntafák kjelölése a korábban kalakított sorszámozás alapján egységesen, randomszerűen történne, így megfelelően reprezentáln lehet az egész erdőrészletet. Az egészség állapot felvételeket, az általánosan elfogadott és évtzedek óta használt és nemzetközleg s elsmert, Nemzet 16x16 km-es erdővédelm mérőhálózat (EVH) metodka szernt végeznénk. A felvételezés során mnden egyedet külön-külön megvzsgálunk, amelynek során meghatározzuk a koronában, a törzsön és a gyökfőben előforduló károkat, és lehetőség szernt az ezeket kalakító károsítókat, kórokozókat valamnt egyéb tényezőket (pl. abotkus hatások). A felvételek során a károsodások mértékét 10%-os pontossággal határozzuk meg, továbbá a mellékelt kódjegyzék szernt a kváltó okokat még a helyszínen készített felvétel lapon kódoljuk. A terep felvétel lap adatat, a későbbek során számítógépen rögzítjük, így lehetőség nyílk akár évente s széleskörű statsztka elemzésekre. Az így kapott adatbázs a későbbek során alkalmas lesz más vzsgálat eredményekkel való összevetésre, mélyebb összefüggések feltárására. A kezdet felvételek rögzítk a mntaparcellák knduló egészség állapotát. A parcellákon végzendő faállomány-szerkezet mérések

3 A parcellákon évente végzünk felvételeket. A felvételek a parcella mnden egyedét érntk. A mntaterületen belül mnden fa esetében fafaj meghatározás, famagasság-mérés, mellmagasság átmérőmérés, koronahossz mérés, Kraft-féle magasság osztály meghatározás, erdőnevelés besorolás történk, lletve rögzítésre kerül, hogy élő, vagy holt faegyedről van-e szó. Az állományt szntekre bontottan vesszük fel, ha erre szükség van. Mnden felvételkor felmérjük a lábon álló száraz faanyag mennységét. Az esetlegesen benövő új fákat az 1,3 m magasságban mérhető 5 cm-es átmérő elérésekor vesszük fel először és pozconáljuk a térképen s. Az ennél ksebb faegyedeket, mnt újulat tartjuk nylván az újulatfolt GPS-es lehatárolása, ll. az állomány fához képest relatív helyzete, valamnt a négyzetméterenként egyedszám megadásával. A terepen felvételenként becsüljük a záródást, a záródás változásat a 10%-ot meghaladó záródáskülönbségeket elérő állományfoltok térkép ábrázolásával jellemezzük. Az egyes paraméterek mérés metodkája A méréseket a vegetácós dőszakon kívül, lombtalan állapotban végezzük. Mellmagasság átmérő (d1,3): Átlalóval, először a mérés jel, majd rá merőleges rányban végzünk két leolvasást mllméter élességgel úgy, hogy az átlaló szára a törzsön felfekszenek. (Nagy átmérőjű fák esetében kerületmérést végzünk.) A mellmagasság átmérő a két mérés számtan átlagaként áll elő. Abban az esetben, ha a két átmérő a legnagyobb és a legksebb átmérő rányában kerül mérésre, mértan átlagot számítunk. Famagasság (h): A famagasságot ultrahangos távméréssel működő transzponderrel ellátott Vertex III típusú, lézerrányzékos magasságmérővel mérjük, decméter élességgel. A méréshez először a faegyed szemrevételezése után kválasztjuk azt az rányt, amelyből a legjobb rálátásunk van a fa vezérhajtására, és amely rányból mérve a fa dőléséből adódó torzító hatás mnmalzálható. Előny, ha ez az rány a hegy felől oldalra esk. Erősen térgörbe fáknál külpontos mérést alkalmazunk. A transzpondert 1,3 m magasságban a fa törzsére, vagy a külpont felett, elhelyezzük és megmérjük a távolságot, majd két rányzást végzünk és megmérjük a fa magasságát, lletve a korona hosszát. Mérések előtt a távmérőt mérőszalag mentén kalbráljuk. A famagasság, átmérő, koronahossz adatokat a Feld Map eszközparkkal s meghatározzuk. A magasság osztályt a szomszédos fák és a mérendő fa korona helyzetenek megfelelően az alább csoportokban határozzuk meg: kmagasló (1), uralkodó (2), közbeszorult (3), alászorult (4). A nevelés osztályt a faegyed erdőművelés szerepe szernt a következő csoportokba soroljuk: hosszú deg fenntartandó és segítendő (1), dőlegesen fenntartandó (2), vagy kvágandó fák (3). A faállomány-szerkezet mérések feldolgozása A faállomány-szerkezet adatokból az alább származtatott adatokat állítjuk elő és értékeljük: Fafajonként, magasság osztályonként, nevelés csoportonként, 5 cm-es átmérőcsoportonként, lletőleg fő-, mellék- és egészállomány bontásban megadjuk az állomány törzsszámát, átlagátmérőjét, -magasságát, körlapösszegét, élőfakészletét, növedékét, valamnt az ezekben bekövetkezett változást. Számítjuk a fatermés táblákhoz mért eltéréseket s.

4 A faállomány-szerkezet paraméterek számítása Törzsszám (N): az 1 ha-ra eső élő törzsek darabszáma [db/1ha]. Átlagátmérő (D 1,3 ): az adott fafajhoz, vagy egyéb csoportváltozóhoz rendelhető egyedek körlapösszegéből vsszaszámolt átlagátmérő (körlapátlag-átmérő), [cm]: 4G D g N Átlagmagasság: az adott fafajhoz, vagy egyéb csoportváltozóhoz rendelhető egyedek körlappal súlyozott átlagmagassága, [m]: H g h1 g1 h2 g2... hn g g... g 1 2 n g n h g g Körlapösszeg: Az egyes értékelés csoportokba tartozó faegyedek adata alapján értelmezhető, hektárra vetített körlapösszeg, [m 2 /ha]: G g1 g2... g n g Élőfakészlet: Az adott felvétel dőszakban a területen található összes, vagy csoportonként bontásban összesített fatérfogat, [m 3 /ha]: V v1 v2... v n v ahol, 2 h d h v, p 1 p2 d h p3 d p4 h h 1, a faegyedenként fatérfogat (v ) a Krály-képlet segítségével kerül meghatározásra, [m 3 ]. Folyó- ll., átlagnövedék (I, Z): folyónövedék (I) általában 1 év alatt mérhető növekedés. A korszak átlagnövedék (Z u ) valamlyen adott hosszúságú dőszak (u) alatt mérhető növekedés egy évre számolt átlaga. Egykorú, elegyetlen állományokban értelmezhető az átlagnövedék (Z), amely a faállomány létesülése és egy adott dőpont között (vagys az annak megfelelő korhoz tartozó dő alatt) mérhető növekedés, [m 3 /év]: k I P t P t1 Zu ( Pt Pt u ) / u Z P / t t Ahol, P az elért fatermés, vagy produktum ezt általában a mortaltással, vagy anélkül fgyelembe vett élőfakészlet változással fogjuk közelíten.

5 MELLÉKLETEK

6 1. sz. melléklet: Az egészségügy állapotbecslés kódja Átfogó mnősítés: A Populus, Salx és Quercus nemzetségbe tartozó fajok esetében a következő mnősítést írjuk be 1- korábban elhalt 2- a felvétel évében elhalt 3- beteg 4- a korona állapota nem tökéletes (pusztulás kezdet jele vagy rovarrágás) 5- teljesen egészséges Elszíneződés a levélen 0 nncs 1 - van Levélvesztés %-os jelölése, 5 %-os ugrásokkal, Levélvesztés oka: 01- lombrágás 02- gombakárosítás 03- levélgubacs, levéltetű fertőzés 04- fagy okozta károsítás 05- hőség vagy aszály okozta levélhullás 06- szélverés 07- vadrágás 08- egyéb (pl. vegyszerhatás) 09- smeretlen (ll. komplex okok matt pusztulásból fakadó lombvesztés) Fattyúhajtás 0 nncs 1 - van Rügy-hajtáskár %-os jelölése 10 %-os ugrásokkal Rügy-hajtáskár oka: 11- vékonyágelhalás 12- elszáradt vázág 21- torzulások (pl.:evetra, Melampsora, vadrágás, stb.) 22- gubacsok, xlofág kártevők 23- abotkus okok 24- csúcsszáradás, 25- fagyöngy, fakín 26- vadrágás 27- egyéb 28- smeretlen 29- Ceratocysts vagy egyéb gomba okozta gyengültség pusztulás. 63- ápolás károk (területfelvételkor)

7 Koronatörés: 0- nncs; 1- meghatározó, döntő jelentőségű törés; 2- a törés ksebb jelentőségű (mellékág törés). Törzskárosodás oka: 31- törzstapló 32- golyva, rákos seb, fekély 33- kéregtetű 34- pajzstetű 35- xlofág rovarok 36- fagyléc, fagyrepedés, vllám 37- kéregsebzések Gy- gyenge K- közepes E- erős 38- héjaszás 39- törzstörés 40- széldöntés 41- hónyomott törzs 42- vadkár - hántás, rágás 43- vadkár - dörzsölés 44- vadkár - törés 45- maradandó Evetra görbület 46- korhadt ággöcs, bélkorhadás 47- avartűz okozta kár 48- vllásodás 62- homokverés 63- egyéb törzskár Gyökfő- és gyökérkárok oka: (1 m alatt rész) 51- bekorhadt tuskó 52- gyökérrontó tapló 53- egyéb gomba 54- avartűz nyoma 55- közelítés sérülések Gy- gyenge (10 cm átm.) K- közepes (10-30 cm átm.) E- erős (30 cm átm. felett) 56- pajorkárok 57- vadkárok 58- xlofág rovarok 59- golyva vagy rákos seb 60- egyéb gyökfő és gyökérkár

8 2. sz. melléklet: A fatermés adatbázs tervezett szerkezete Azonosító Fafaj Felvétel deje Kor Főállomány Mellékállomány Egészállomány Az adott parcella sorszáma, lletve azonosíto jele az erdőrészlettel Az állomány fafajanak kódja A mérés dőpontja: az évszám utolsó két számjegye és a hónap sorszáma Az állomány átlagkora az utolsó tenyészdőszakban A nevelővágás után vsszamaradó állományrész A nevelővágás során kkerülő állományrész A főállomány és a mellékállomány összessége, ha nem történt nevelővágás, akkor az egészállomány megegyezk a főállománnyal D5, D15, D100 Az átmérőcsoportok 5 cm-es ugrásokkal, amelyekre faállományszerkezet adatot közlünk D g az adott állományrész körlapból számított átlagos átmérője, cm-ben H g N G V V Összfatermés Z átlag Z folyó Száradék nélkül Száradékkal Száraz az adott állományrész körlappal súlyozott átlagos magassága, m-ben az adott állományrész fának hektáronként darabszáma (törzsszáma), db/ha az adott állományrész hektáronként körlapösszege: az egyes fák átmérőjéből számított mellmagasság keresztmetszet-területek összege (m 2 /ha) az adott állományrész fának fatérfogata (számítását lásd fentebb), összesítve, és hektárra átszámítva (m 3 /ha) (mellékállománynál) az addg ktermelt fatérfogat göngyölített összege a területen a mérés dőpontjág termett összes famennység: az egészállomány fatérfogata a mellékállomány(ok) göngyölített fatérfogatával növelve. Amennyben egy faállományban a megfgyelések azután kezdődtek, hogy a faállományban már történtek tsztítások, gyérítések - egyes fák eltávolítása erdőnevelés céllal -, akkor az összfatermés természetesen csak a megfgyelés dőpontja után keletkezett faanyag mennységét mutatja. Mértékegysége: m 3 /ha az összfatermés átlagnövedéke: az összfatermés osztva a faállomány életkorával (m 3 /ha/év) az összfatermés folyónövedéke: az ez év összfatermésből kvonjuk az egy előző dőpontban mért összfatermést, és elosztjuk a két mérés között eltelt évek számával (m 3 /ha/év) az összfatermés fatérfogata, ennek átlag- és folyónövedék-adata a mérés dőszakban kszáradt törzsek adata nélkül az összfatermés fatérfogata, ennek átlag- és folyónövedék-adata a mérés dőszakban kszáradt törzsek adataval együtt A legutóbb mérés óta kszáradt fák állomány-szerkezet adata.

9 Növedék ID IH IG a két mérés dőszak között átmérő-, magasság és körlapösszegnövedék az átlagos mellmagasság átmérőnek a két mérés dőszak között különbsége (az egészállomány adatából levonjuk az előző főállomány adatát), a mérés dőszak hosszával történő osztással évre átszámítva az átlagos magasságnak a két mérés dőszak között különbsége (az egészállomány adatából levonjuk az előző főállomány adatát), a mérés dőszak hosszával történő osztással évre átszámítva a hektáronként körlapösszegnek a két mérés dőszak között különbsége (az egészállomány adatából levonjuk az előző főállomány adatát), a mérés dőszak hosszával történő osztással évre átszámítva