Ageing. Klinikai pszichológia alkalmazása az időskorúak ellátásában. Anti-ageing. Demográfiai adatok. Öregedés. Öregség

Átírás

1 Klinikai pszichológia alkalmazása az időskorúak ellátásában Felnőtt- és gyermek klinikai és mentálhigiénai szakpszichológus képzés IV. évfolyam 2013.november 14. Janicsák Henrietta Ageing Társadalom öregedése = társadalmi kihívás Várható élettartam növekedése Születések számának csökkenése Életkorfa eltolódása Társadalmi-gazdasági-egészségügyi változások Demográfiai adatok Mit jelent ez számokban? 2000: 60 év felettiek aránya 10% (Gabányi, Vértes (2005)) 2050: Európa lakosságának 36-37%-a 60 év feletti lesz. Legnépesebb férfi korcsoport: év közöttiek Anti-ageing Öregedés fékezése: Táplálkozási szokások Aktív életvezetés Spiritualitás, hit Kitolható az egészséges várható élettartam Legnépesebb női korcsoport: év közöttiek (Demény, 2004) idősek korcsoportja idősebbé válik- ma minden tizedik idős ember 80 év feletti az arány, és a várható élettartam növekedni fog re a föld népességének 20%-át teszi ki. Fenntartani a test töretlen egészségét, a szellem állandó élénkségét és nyugalmát, és megőrizni ezeket a késői öregségig, mikor betegség és küzdelem nélkül a test és lélek búcsút mond egymásnak. (Van Boerhaave) Öregség Definíció: Kronológiai kor: Funkcionális kor : időskor: 65 év felett aggkor: 85 év felett komplex, bio (általános fiziológiai állapot)- pszicho-szociális (pszichoszociális alkalmazkodás, vitalitás)megközelítés Öregedés Def.: progresszív, univerzális, irreverzibilis folyamatok összessége a molekuláris szinttől a szervezet szintjéig, amely halállal végződik. primer, genetikailag determinált biológiai folyamatok (programozott sejthalál) környezeti hatások interakciója Dinamikus folyamat hangsúly: normál és kóros változások esélykockázati jellemzői cél: fenntartható kielégítő egészség 1

2 Biopszichoszociális változások Élettani változások, szerveket érintő funkcióváltások (pl. agy súlya, neuronok száma csökken) Pszichológiai változások (figyelem gyengülésemegosztott figyelem,gondolkodás meglassulása, gondolkodás rugalmasságának csökkenése, pszichomotoros tempó lassulása, reakcióidő megnő, memóriafunkciók gyengülése, gátlási folyamatok gyengülése érzelemvezéreltség (túlérzékenység),szociális fékek gyengülnek (gyűjtögetés, sértő megjegyzések), személyiségvonások markánsabbá válnak, ösztöncselekedetek gátlása gyengül (szexuális érdeklődés), bölcsesség, tapasztalatok Szociális változások (családi és társadalmi szerepváltás, élettér, anyagi lehetőságe és szociális kapcsolatok beszűkülése izoláció, dependencia) Testi és szellemi kapacitás folyamatos beszűkülése, tartalékainak kimerülése Fizikai és szellemi teljesítőképesség csökkenése modern társadalom kihívásai kóros reakciók, pszichiátriai zavarok valószínűsége nő Az időskori pszichiátriai zavarok biológiai rizikófaktorai (Rajna, Tariska, 2000) Életkor Cerebrovasculáris történések Cardiovascularis rizikófaktorok Egészségkárosító szokások Az időskori pszichiátriai zavarok pszichés rizikófaktorai (Rajna, Tariska, 2000) Kórelőzményben: Negatív gyermekkori emlékek Szülők korai halála Érzelmi koraérettség Legboldogabb életszakasz 30 éves kor előtt volt Legnagyobb teljesítményt éves kor között érte el Aktuális tényezők: Passzív attitűd Testi panaszokkal való foglalkozás Alacsony kudarctűrő képesség Vulnerabilitás szorongásos-neurotikus tünetképzésre Egyedüllétet kedvelő beállítódás Az időskori pszichiátriai zavarok szociális rizikófaktorai (Rajna, Tariska, 2000) Kedvezőtlen gazdasági körülmények Munkával kapcsolatos tényezők: Kedvezőtlen körülmények Nincs követelmény, cél Elégedetlenség Munkanélküliség Társas kapcsolatok terén: Házastárs, barátok halála Szociális szerepek elvesztése Izoláció Önállóság elvesztése Multidimenzionális megközelítés 2

3 A klinikai pszichológia alkalmazási területei a geriátriában 1. diagnosztika/differenciáldiagnosztika 2. terápia (pszicho-szocio-rehabilitáció) 3. Igazságügyi vonatkozások (cselekvőképesség, gondnokság alá helyezés, kezelésre kötelezés, szerződéskötés, végrendelkezés) 4. kutatás 5. állapotfelmérés, állapotkövetés Célkitűzés: geriáter/pszichiáter/pszichológus együttműködése Speciális gerontopszichiátriai diagnosztikai szempontok (Tariska, 2001) Tüneti diagnózis: klinikai betegvizsgálat (interjú+pszichometriai vizsgálat) Kóroki diagnózis Organicitás esetén: károsodott idegrendszeri struktúrák (lokális vs. diffúz) képalkotó eljárások, kémiailaboratóriumi vizsgálatok, elektrofiziológiai vizsgálatok stb. neuropszichológiai vizsgálat Milyen pszichés tényezők befolyásolják az aktuális keresztmetszeti képet Milyen szociális kontextusban jelenik meg a zavar Idő tényező szerepe Az időskor leggyakoribb pszichiátriai tünetei (Rajna, Tariska, 2000) Tudatzavar Orientáció: időbeli, térbeli dezorientáció Figyelem: beszűkülése Percepció: hallucinációk Gondolkodás: gyanakvás, téveszmék (meglopatás,üldöztetés, elhagyatás, hűtlenség, hipochondriás), szuicid gondolatok Emocionalitás: emocionális inkontinencia, szorongás, érzelmi hullámzás Hangulat: depresszió, gyakori sírás, gyász, hangulati labilitás, felhangoltság, moria Motiváció: kezdeményezőkészség, érdeklődés beszűkülése, irritabilitás, impulzivitás Pszichomotorium: meglassultság, agitáltság, heteroagresszivitás, autoagresszivitás Személyiség: személyiség változása Leggyakoribb időskori pszichiátriai zavarok (BNO-10, Tariska, 2000) Prevalencia: 20-25% Leggyakoribb tünetcsoportok: demencia, depresszió Organikus és szimptómás mentális zavarok F00-F03 Demencia (Alzheimer-kór, Vascularis demencia, egyéb és nem meghatározott demenciák F04 Organikus amnesztikus szindróma F05 Delírium (nem alkoholos) F06 Egyéb organikus mentális zavarok (organikus hallucinózis, organikus katatónia, organikus paranoid zavar, organikus affektív zavarok) F07 Agyi diszfunkció okozta személyiség/viselkedészavar F09 k.m.n. organikus vagy szimptomatikus zavar Hangulatzavarok Szorongásos zavarok Alkohol és drogabúzus Szkizoform és paranoid tünetcsoportok Demencia Def.: Az értelmi képességek hanyatlásával jellemzett tünetcsoport szindróma (Tariska, 2005) Demencia tünettana (BNO-10) Az emlékezet jelentős mértékű hanyatlása Egyéb, komplex humánspecifikus magatartásban megnyilvánuló zavarok: aphasia apraxia agnózia executív működés zavara Mindez olyan mértékű, hogy a társas kapcsolatokban zavart okoz A tünetcsoport hátterében organikus agyi betegség állapítható meg A mentális hanyatlás nem törvényszerű! A mentális műveletek lassulását az emlékezeti változások ellenére is ellensúlyozza a tapasztalatok szintézisén alapuló bölcsesség Demenciák epidemiológiája 65 év feletti lakosság 10%-a, 90 év feletti lakosság 35%-a Leggyakoribb: Alzheimer-kór (demenciák 60%-a) (Tariska, 2005) Második leggyakoribb: vascularis demencia (korfüggő, férfiaknál gyakoribb, 2%-16%) (Spar, Rue, 2002) Frontotemporális demencia prevalenciája: 3.2%-10% (Spar, Rue, 2002) 3

4 Pszichopatológiai tünetek demenciában Kognitív tünetek: emlékezetzavar, executív működések zavara, aphasia, apraxia, agnosia Nem-kognitív pszichés tünetek: affektív zavarok, hallucinációk, téveszmék, indíték és késztetés zavarok, agitáció, agresszivitás, személyiség megváltozása, egyéb neurológiai tünetek (járászavar, vegetatív tünetek stb.) Demenciák csoportosítása Életkor szerint: presenilis, senilis Érintett agyterület szerint: corticalis, subcorticalis Lebenyek szerint: frontális, temporális, parietális Prominens kognitív zavar szerint: semantikus demencia, amnesztikus szindróma, primer aphasia stb. Kórok szerint (primer és szekunder eredetű) Neuropatológiai jellegzetességek szerint Kimenetel szerint: irreverzibilis, reverzibilis Súlyosság szerint: enyhe-közepesen súlyos-súlyos Corticalis és subcorticalis demenciák (Tariska, 2000) Corticalis demenciák tünetei: memóriazavar (emlékezetmegőrzésben), aphasia, apraxia, acalculia, vizuális percepció zavara, executív funkciók zavara Alzheimer-kór, frontális, frontotemporális demenciák Subcorticalis demencia tünetei: memóriazavar (emlékfelidézés), pszichomotoros tempó meglassulása, executív működések aránytalanul súlyos zavara, perszeveráció Parkinson-kór, Huntington-kór, MID, Lewy-testes betegség, vascularis demencia Demenciák típusai kórok alapján 1. (Tariska, 2005) Primer (degeneratív) demenciák Alzheimer-kór Frontális vagy frontotemporális demenciák Mozgászavarral járó neurodegeneratív kórképekhez társuló demenciák (pl. Parkinson-kór) Demenciák típusai kórok alapján 2. (Tariska, 2005) Szekunder demenciák Vasculáris demenciák (post-stroke demencia, multiinfarktus demencia stb.) Infectiv demenciák (pl. AIDS-demencia, neurolues, lyme-kór) Egyéb okok: drog, emocionális betegségek, metabolikus és endokrin betegségek, érzékszervi betegségek, neurológiai betegségek, trauma, tumor, infekció, alkohol Demenciák diagnosztikájabetegvizsgálat Szindromatológiai szint: demencia ténye, mértéke és típusa megállapítása Klinikai betegvizsgálat: auto- és heteroanamnézis felvétele, belgyógyászati, neurológiai és pszichiátriai vizsgálat, corticalis működések vizsgálata Pszichometriai vizsgálatok állapotrögzítés Neuropszichológiai vizsgálat Etiológiai szint: kórok megállapítása Neuroradiológiai képalkotó eljárások Kémiai laboratóriumi vizsgálatok Elektrofiziológiai vizsgálat Aktuálisan észlelt magatartás elemzése: Kognitív és nem kognitív tünetek, mindennapi tevékenység tünetei Premorbid személyiség (tüneti megjelenés, viszonyulás, kompenzációs lehetőségek) Szociális környezet (protektív vs. elutasító) 4

5 Demenciák tünettani differenciáldiagnosztikája Demenciák kóroki differenciáldiagnosztikája Korfüggő feledékenység (40 éves kor táján kezdődik, hirtelen veszik észre, nem progresszív jellegű, előtérben álló szubjektív panaszok, objektív teljesítménycsökkenés nincs, pszichológiai vizsgálattal enyhe teljesítménycsökkenés, de intellektuális hanyatlás nincs, háttérben nincs olyan pszichiátriai zavar, mely a panaszokat teljes egészsében magyarázná) Enyhe kognitív zavar (emlékezetzavar lehet, megélése sem szükségszerű, cselekvés előre tervezése, döntéshozás, ítélőképesség stb. (executív funkciók), figyelem vagy információfeldolgozás sebessége, perceptuomotoros képességek zavara, nyelvi kifejezés enyhe zavara (szótalálási nehézség, megértési zavar), a tünetcsoporttal oki kapcsolatban lévő alapbetegség mutatható ki, szociális funkciózavar max. enyhe fokú) Kóroki diagnózis, demenciák típusai között Amnesztikus szindróma (megjegyzés, tanulás súlyos, objektivizálhatóan jelentős mértéke, globális intellektushanyatlás nincs, ismert agyi betegség van) Delírium (akut, tudatzavar vezető tünet, hullámzó éberségi szint, reverzibilis, demenciával egyidejűleg is kialakulhat) Depresszív pszeudodemencia (demenciaszerű tünetek depressziós háttérrel) Klinikai pszichológus szerepe a demenciák diagnosztikájában Korai diagnózisalkotás! Cél: demencia ténye megállapítása, deficit jellegének és mértékének, valamint a rezerv kapacitásnak a feltárása Klinikai kérdés adekvát vizsgálati eszköz vélemény: válasz a klinikai kérdésre Eszközök: exploráció Kognitív vizsgálatok: MMSE, MMMS, órateszt, AKV (több részterületet vizsgálnak), egy-egy részterületet vizsgáló tesztek (trail-making, Ranschburg-Ziehen-próba) Nem-kognitív tüneteket vizsgáló tesztek: BPRS, Hamilton-féle depresszió skála, Cornell skála depressziós demensek vizsgálatára, BEHAVE-AD skála (Neuro)pszichológiai vizsgálatok (MAWI, Benton, Raven, Rey-féle tanulási próba, Lurija, szófluencia stb., projektív tesztek) Kérdésfeltevések: Van-e organikus mentális érintettségre utaló jel? Diffúz vagy gócos zavarra utaló jelek észlelhetők, mik és milyen mértékűek? Demencia vs. Pszeudodemencia? Erősségek és gyengeségek a személyiségbe és a teljesítményben, rehabilitációs program lehetőségei? MMSE, MMMS Keresztmetszeti állapotrögzítésre, terápiakövetésre alkalmasak, mentális működések bizonyos szeletéről adnak képet MMSE: Gyors, rövid, induló kognitív hanyatlásra nem kellően érzékeny, súlyos hanyatlásnál felfelé torzít Demencia mértékének meghatározása demencia határa 24p enyhe kognitív zavar: 25-28p enyhe: 15-24p súlyos: 0-15p MMMS: hosszabb, de érzékenyebb a kezdődő kognitív hanyatlásra, segítő stratégiák alkalmazása Demencia mértéke: 99-85: főként magas iskolázottságnál hanyatlást jelezhet 84-75: enyhe hanyatlás 75-60: közepesen súlyos, definitív hanyatlás, önellátás folyamatos kontrollt igényel 59-40: markáns hanyatlás, önellátás segtíséget igényel 40 alatt: súlyos hanyatlás, önellátási képtelenség Demencia jellege: corticalis, subcorticalis, lebenyfunkciók Órateszt Egyszerű, gyors, érzékeny, vizgálható az erőfeszítés, feladatmegoldási stratégia Értékelés szempontjai: helykitöltés, számok sorrendje és elhelyezése, mutatók elhelyezése Pontozás: 6-10 pont: Az óra számlapja és a számok elrendezése az összképet tekintve helyes. 10 pont: A mutatók elhelyezése pontos. A kismutató megközelíti a 3 órát. 9 pont: Kisebb hibák, pontatlanságok a mutatók elrendezésében. 8 pont: Nagyobb pontatlanságok a perc és az óramutatók elrendezésében. 7 pont: A mutatók elrendezése nem pontos. 6 pont: A mutatók nem megfelelő használata, esetleg digitális számlap rajzolása, vagy a számok mechanikus ismétlése az utasítások ellenére. 0-5 pont: A számlap elrendezése vagy a számok elrendezése az összképet tekintve nem helyes. 5 pont: A számok összezsúfolása, összekeverése vagy sorrendjük megváltoztatása a számlapon. 4 pont: Súlyosabb hibák a számok sorrendjében: elrendezésük teljesen hibás, egyes számok hiányoznak, esetleg az óra számlapján kívül helyezkednek el. 3 pont: A számok és a számlap nincsenek kapcsolatban, mutató nincs. 2 pont: A rajzalapján következtethetünk, hogy az utasításokat a vizsgálati személy megértette, de az órarajz ennek ellenére nem, vagy csak alig felismerhető. 1 pont: Adekvát kísérlet nem történt. 0 pont: Nem történt kísérlet a feladat végrehajtására. Addenbrooke s kognitív vizsgálat Induló kognitív deficitre érzékeny MAWI standardizált életkori övezetén kívül Nincs magyar standard (cut off: 88p, 83p, 75p, Larner, 2007) Demencia jellegének megítélésére is alkalmas Funkciózavar jellege Alzheimer vs. frontotemporális 5

6 Időskori hangulatzavarok Időskori depresszió Nem külön nozológiai egység, bármely típusú, és etiológiájú depresszió előfordul Lehet primer depresszió korábbi (unipoláris v. bipoláris) betegség újabb epizódja affektív zavarok kockázata az életkorral csökken Leggyakoribb a depresszió (prevalencia:10-15%) major depresszió ritkább, minor depresszió, disztímia, pszichotikus depresszió gyakoribb Kognitív zavarral járó depresszió (depresszív pszeudodemencia) Prognózis: depresszív epizódok gyakorisága és tartama nő relapszusveszély, kronicizálódás, gondos betegkövetés rizikófaktorok: betegségkezdet 70 felett, organikus/szomatikus komorbiditás, kimutatható kamratágulat Öregedési folyamat és szomatikus betegségek talaján kialakult betegség, és az általuk kialakult organikus elváltozások talaján (emocionális reakció vs. neurológiai zavar?) Multifaktoriális eredet: Genetikai prediszpozíciók Biológiai prediszponáló tényezők, rizikófaktorok: ir öregedésével együttjáró biokémiai változások (KIR katekolaminerg és indolaminerg anyagcseréjének, és az érintett receptoroknak a száma csökken a természetes öregedés során) neurodegeneráció, érzékszervi funkciók beszűkülése (szenzoros depriváció), testi betegségek Pszichés és szociális rizikófaktorok: veszteségek,izoláció, feleslegesség érzés Fokozza a szomatikus betegségek és a kognitív zavarok intenzitását, rontja a prognózist Egészségügy igénybevételét növeli Aluldiagnosztizált, alulkezelt tüneti átfedés Az időskori depresszió tüneti jellegzetességei Az időskori depressziók tünettana megfelel a DSM-IV kritériumainak. A fiatalkori depressziókhoz képest hangsúlybeli eltolódások, és mennyiségi különbségek vannak a tünetekben. atípusos, tünetszegény klinikai kép vegetatív tünetek, testi panaszok dominanciája pszichomotoros agitáció, irritabilitás, célszerűtlen motoros nyugtalanság hiperszomnia öngyilkossági veszély különösen nagy idős, depressziós, szociálisan izolált férfiaknál pszeudodemencia (motiválatlanság, apátia, kimerültség kognitív zavar: memória deficit, kombinatív intellektus zavara) pszichotikus tünetek Hangulati tünetek gyakran enyhék Kognitív tünetek (reménytelenség, anhedónia, bűntudat, motivációcsökkenés, érdeklődés beszűkülése) gyakoriak Az időskori depresszió differenciáldiagnosztikája természetes öregedési folyamattal járó hangulatváltozások testi betegségek, testi betegségekkel járó hangulatváltozások gyász szorongásos zavarok bipoláris zavar hosszmetszeti kép Demencia depresszív pszeudodemencia Depressziós zavarokon belüli differenciáldiagnózis Időskori depresszió és demencia Depresszív pszeudodemencia és demencia elkülönítése (Gonda, Molnár, Torzsa, Rihmer,2009) TÜNET DEPRESSZIÓ/PSZEUDODEMENCIA DEMENCIA Tünetek kialakulása, betegség kezdete Hirtelen Lassan Demenciával való komorbiditás: 20-50% Az összefüggés általában nem vagy-vagy, hanem és Korábbi depressziós vagy bipoláris zavar visszatérése+demencia Demenciával összefüggő, új jelenség pszeudodepresszió (demencia enyhe foka, érzelmi elsivárosodás,külvilág iránti érdeklődés, emberi kapcsolatok beszűkülése, inaktivitás mint első tünet) depresszív pszeudodemencia neuropszichiátriai kórképekhez társuló valódi depresszió (cerebrovasculáris betegségek vascularis depresszió, Alzheimer-kór, Parkinson-kór, szklerózis multiplex, emocionális reakció vs. neurológiai változás?) Korábbi affektív betegség a kórtörténetben Van Nincs Korábbi öngyilkossági kísérlet Van Nincs Pozitív családi anamnézis Van Nincs Vegetatív tünetek Van Nincs Alvászavar Korai ébredés Nem specifikus Napszaki ingadozás Reggel rosszabb Nincs Szubjektív élmény Feledékenység kínzó megélése Tünetek titkolása, bagatelizálása Panasz az emlékezetre Előtérben Gyakran hiányzik Magatartásvizsgálatnál Elutasító Együttműködő Mimika Depressziónak megfelelő Kifejezéstelen Kognitív funkciók Fluktuálnak Állandó deficit Feladat végrehajtás Nem hajtja végre Erőfeszítés a végrehajtásra Konfabuláció Nincs Van Alvásmegvonás Javít Nem javít EEG Normális Jellegzetes kóros eltérések DST Nincs szupresszió Normális TRH Csökkent válasz Normális Antidepresszívum javít Nem javít 6

7 Klinikai pszichológus szerepe az időskori depresszió diagnosztikájában Korai diagnózis szövődmények elkerülése, hatékony kezelés, kronicizálódás prevenciója Eszközök: exploráció, BDI (10p), Ham-D, Geriátriai depresszió skála (GDS, rövidített GDS (15p)) BDI és GDS alulbecsli a depressziót azoknál, ahol a szomatikus tünetek állnak előtérben Ham-D előnye: klinikus tölti ki GDS Válassza ki a legmegfelelőbbet, hogy hogyan érezte magát a múlt héten. Igen/nem 1. Alapvetően elégedett az életével? 16. Gyakran érez lehangoltságot és szomorúságot? 2. Sokféle tevékenységgel és hobbival felhagyott? 17. Teljesen értelmetlennek érez most mindent? 3. Úgy érzi, hogy az élete üres? 18. Sokat aggódik a múlt miatt? 4. Gyakran unatkozik? 19. Izgalmasnak találja az életet? 5. Bizakodó-e jövőjét illetően? 20. Nehéz új dolgokba kezdenie? 6. Zavarják olyan gondolatok, melyeket nem tud kiverni a 21. Úgy érzi, tele van energiával? fejéből? 7. Legtöbbször jó hangulatban van? 22. Úgy érzi, hogy a helyzete reménytelen? 8. Attól fél, hogy valami rossz fog önnel történni? 23. Úgy érzi, a legtöbb ember jobb anyagi körülmények között él, mint ön? 9. Legtöbbször boldognak érzi magát? 24. Sűrűn felháborodik kis dolgok miatt? 10. Gyakran érez reménytelenséget? 25. Sűrűn érzi, hogy legszívesebben elsírná magát? 11. Fáradékony és nyugtalan? 26.Nehezen tud koncentrálni? 12. Jobban szeret otthon maradni, minthogy kimozduljon, és 27. Szeret reggel felkelni? új dolgokba kezdjen? 13. Vissza-visszatérően aggódik a jövő miatt? 28. Inkább kerüli a társaságot? 14. Úgy érzi, hogy több a memóriaproblémája, mint régebben? 29. Könnyű döntéseket hoznia? 15. Úgy gondolja, hogy csodálatos dolog élni? 30. Az elméje ugyanolyan tiszta, mint régen? Szorongásos zavarok Gyakori tünet, de a szorongásos zavarok általában korábban indulnak, kronicizálódnak időskorra Tünetek: aggodalmaskodás, konkrét félelmek (pl. rák), önmonitorozás, pszichomotoros agitáció, koncentrációzavar, alvászavar, vegetatív tünetek Gyakran szomatikus vagy pszichiátriai betegséggel (pl. depresszió, induló demencia) komorbid Depresszió és szorongás Időskori depresszióban gyakori tünet a szorongás és a pszichomotoros agitáció differenciáldiagnózis Depresszió Szorongás Tünettan Premorbid személyiség Lefolyás depresszív hangulat reggel rosszabb anergia ébredési insomnia anhedónia bűnösségérzés harmonikusabb depresszió idején dependencia lehet relapszus és tünetmentes időszakok váltakozása szorongás uralta hangulat délután-este rosszabb agitáció elalvási insomnia vegetatív idegrendszeri aktiváció, pánikrohamok, fóbiák kevésbé adaptibilis dependens, hisztrionikus, elkerülő szabálytalan zajlás, részleges remisszió Delírium Multifaktoriális eredet (organikus agyi és/vagy testi betegség, gyógyszer, alkohol megvonás talaján Tünetek: tudat-és figyelemzavar, észrevevés, gondolkodás, emlékezés zavara, pszichomotoros zavar, alvás-ébrenlét ciklus zavara, emocionális zavarok Hullámó lefolyás (este rosszabb) Kórlefolyás és prognózis az alapbetegség függvénye Korai kezelés! irreverzibilis károsodásokat eredményezhet Időskori alkohol-és gyógyszerabúzus Epidemiológia Alkohol: közösségben élő időseknél (2-4%), otthonokban kezelteknél (8-50%) Gyógyszerek-benzodiazepinek, altatók, fájdalomcsillapítók (14-25%) Alkoholabúzus kockázati tényezői: életút során elszenvedett stresszorok Alkoholabúzus szövődményei: kognitív hanyatlás, amnesztikus szindróma, delírium, depresszió Gyógyszerabúzus szövődményei: megvonási tünetek 7

8 Szkizoform és paranoid zavarok 65 év felett nőknél gyakoribbak Rizikófaktorok: szenzoros depriváció, organikus agyi károsodás, szkizofrénia családi előfordulása, zárkozott, szenzitív premorbid személyiség Tünetek: lappangó betegségkezdet, rendszerezett téveszmék, hallucinációk, hangulat a pszichés élményekkel kongruens, személyiség általában koherens, jól megtartott Időskori típusok: tiszta paranoid, szkizoform, időskori szkizofrénia Differenciáldiagnózis: pszichotikus depresszió A klinikai pszichológus terápiás lehetőségei idős korban Pszichoterápia (egyéni, csoportos) Egyéni: magatartás terápia, relaxációs módszerek, szupportív terápia, dinamikus, feltáró terápia kevésbé Csoport: szocioterápiák, család bevonása Neuropszichológiai rehabilitáció funkciódeficitek, kompenzációs mechanizmusok? Pszichoterápia idős korban? Korlátok: kognitív deficit, személyiség rugalmatlanabb, tanulási készség csökken, indítékszegénység, motiválatlanság, A pszichoterápia akkor hatékony idős korban, ha: Nincs pszichiátriai komorbiditás Kimutatható aktuális stresszhatás Páciens bízik önmagában és a változás lehetőségében Terapeuta geriátriában tapasztalt Nem organikus ok áll a háttérben Nincs másodlagos betegségelőny (pl. családtagok odafordulása ettől remélhető) Kognitív deficit jelenlétéhez, annak mértékéhez adaptált módszert alkalmazunk Pszichoterápiás módszerválasztás szempontjai Gyors változás igénye Kognitív deficit? Mértéke? Jól megválasztott indikációban, időskorra adaptált pszichoterápiás módszerek Pszichoterápiás módszerek kognitív deficit esetén Betegre irányuló pszichoterápiás megközelítések típusai: Kognitív tünetre centrálók (memóriatréning, realitásorientációs technikák) Érzelmekre centrálók (reminisszencia tréning) Stimulusorientált technikák(zene, tánc stb.) Magatartásorientált terápiák (agresszivitás,agitáltság, inkontinencia, elkóborlás stb.) Kognitív és magatartásterápiák mindig egy céltünetre fókuszálnak Pszichoterápia demenciában Enyhe demencia: Memóriatréning (AAMI) memóriatöltés csökkentése (listák, jelzések) memória javítása (bevésésre több idő, ismételgetés, több érzékszerv egyidejű igénybevétele, asszociációk felhasználása) Súlyos demencia: Realitásorientációs tréning: szimbolikus identifikációs szint aktivációs szint remotivációs szint Stimulus orientált terápiák: Rekreációs tevékenységek (társasjáték, kártya, háziállatokkal strukturált tevékenység) -> ingerdús környezet, mentális kapacitás mozgósítása Magatartásorientált terápiák: kiemelt céltünetekre irányul: inkontinencia tréning, elkóborlás csökkentése, szociális interakciók fokozása, agresszivitás csökkentése 8

9 Agitáltság nem gyógyszeres terápiája Fényterápia (villany égve) Zeneterápia (halk, megnyugtató zene) Érintésterápia Gondozók pszichoedukációja kisebb elvárások, mérsékelt célok támogató, megnyugtató környezet Emocionálisan orientált pszichoterápia (Baran, 2007) Life review therapy: emlékek felelevenítése, régi konfliktusok újraélése, átdolgozása terápiás közegben múlt eseményeinek jobb megértése, elfogadása Reminiszcencia tréning: szubjektív visszaemlékezés serkentése, személyes emlékek felelevenítése. pozitív emlékek hatására önbecsülés, elégedettség nő, depressziós, szorongásos tünetek enyhülnek Demenciában szenvedő idősek hozzátartozóinak terápiája Pszichológiai intervenciók: Ventilláció Stresszkezelés, szorongásoldás, depresszió Problémamegoldó képesség javítása Indulatkezelés, düh, harag feloldása Interperszonális kapcsolatok, kommunikáció javítása Pszichoedukáció: Információátadás Otthoni ügyesség segítése Tervezés Támogató rendszer fejlesztése: Személyes, családon belüli, professzionális (gondozó, ápolónő, átmeneti intézmények, intézményi kezelés) Időskori depresszió pszichoterápiája (Baran, 2007) Kognitív-viselkedésterápia: Pszichoedukáció Kognitív átstrukturálás (reményvesztettség) Aktivitás beosztása (tevékenységlista) Érzelmi válasz kontroll Asszertív tréning Relaxáció Esetmenedzser: háztartás, hivatalos-, pénzügyek Interperszonális pszichoterápia (dinamikus): 4 területre fókuszál (bánat, interperszonális viszály, szerepváltozás, interperszonális deficitek) + család bevonása Problémamegoldó tréning Irodalomjegyzék Gonda X., Molnár E., Torzsa P., Rihmer Z.: Az időskori depresszió jellegzetességei. Psychiatria Hungarica, XXIV. évf. 2009, 24 (3) Rajna P., Tariska P.: Az időskor neuropszichiátriája. B+V Lap és könyvkiadó Kft., Bp., Rajna P.: Öregedő agy idősödő elme örökifjú (?) lélek. MultiArt, Bp. Spar E. J., La Rue A.: Geriátriai pszichiátria. Lélekben Otthon, Bp Székács B. (szerk.): Geriátria. Semmelweis Kiadó, Bp Pataky I.: Neuropszichológiai rehabilitáció a pszichiátriában kognitív rehabilitáció. In: Füredi, Németh, Tariska (szerk.): A pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina, Bp. 2001, Tariska Péter: Organikus és szimptómás mentális zavarok. In: Füredi, Németh, Tariska (szerk.): A pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina, Bp. 2001, Tariska Péter: Gerontopszichiátria. In: Füredi, Németh, Tariska (szerk.): A pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina, Bp. 2001, Tariska Péter: Alzheimer-kór. Golden Book Kiadó, BP.,