Zuglói Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Átírás

1 Zuglói Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény OM azonosító: Budapest, Álmos vezér útja 46. Tel: honlap: PEDAGÓGIAI PROGRAM Jóváhagyta: Nagyné Szakál Györgyi igazgató Budapest, Zuglói Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

2 1 TARTALOM 1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGPOLITIKÁJA AZ INTÉZMÉNY ÖNMEGHATÁROZÁSA HELYZETKÉP Intézményi adatok Az intézmény kapcsolatai Az iskola-felhasználók igényei, elvárásai AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Szervezeti leírás AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI ALAPELVEINK ÉRTÉKRENDÜNK KIEMELT CÉLJAINK AZ ÉLETKORI SZAKASZOKHOZ RENDELT OKTATÁSI, NEVELÉSI, KÉPZÉSI CÉLOK FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A TELJESÜLÉS KRITÉRIUMAI A FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI SZEMÉLYI FELTÉTELEK TÁRGYI FELTÉTELEK ISKOLAI TEVÉKENYSÉGEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK SZOLGÁLTATÁSAINK KÖRE A TANÓRÁN KÍVÜLI ISKOLAI ÉLET SZERVEZETI FORMÁI AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYRENDSZERE AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A SZOCIALIZÁLTSÁGI, A NEVELTSÉGI MUTATÓK ERŐSÍTÉSE AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD A TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM TANULÁS A KOMMUNIKÁCIÓS NEVELÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS HELYI REND Tehetséggondozás A halmozottan hátrányos tanulók segítésével kapcsolatos pedagógiai tevékenységek KULCSKOMPETENCIÁK, MINT A FEJLESZTÉS TERÜLETEI BEVEZETETT TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ PEDAGÓGIAI MÓDSZEREINK AZ AUTIZMUSSAL ÉLŐ TANULÓK ELLÁTÁSÁNAK ALAPELVEI Az autizmus fogalma Az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók nevelésének-oktatásának alapelvei, az aktív tanulás támogatása Tanulási környezet Az integráció feltételei: GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG, ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A SZÜLŐ, A TANULÓ, ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBB FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK TERÁPIÁS MÓDSZEREINK... 56

3 ALKALMAZOTT TERÁPIÁK, ELJÁRÁSOK ÉS MÓDSZEREK KOMPLEX SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ MÓDSZEREINK SAKKPALOTA PROGRAM BEVEZETÉSE SZEMÉLYI FELTÉTELEINK, SZAKMAI KOMPETENCIÁINK A SPECIÁLIS GYÓGYPEDAGÓGIAI FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ HELYI TANTERV A HELYI TANTERV FELÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ALAPELV ÉS PEDAGÓGIAI KONCEPCIÓ Alapelvek A helyi tanterv pedagógiai koncepciója FEJLESZTÉSI TERÜLETEK TANULÁSI ÉS NEVELÉSI CÉLOK A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT GYERMEKEK SZÁMÁRA Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMOK A TELJES KÉPZÉSI IDŐRE AZ ÉVFOLYAMOKHOZ RENDELTEN A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTTAK RÉSZÉRE KIEMELT KOMPETENCIATERÜLETEK TANULÁSI TERÜLETEK AUTIZMUSSAL ÉLŐ TANULÓK SPECIÁLIS CSOPORTJAI Általános célok A fejlesztés módszerei, eszközei Értékelés Speciális csoportjainkon túlmutató tevékenységeink Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok az autizmussal élő tanulók részére (a 2012-es SNI Kerettanterv alapján a 2020/2021. tanévtől fokozatosan kivezetésre kerül) Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok az autizmussal élő tanulók részére (2020-as SNI Kerettanterv alapján, a tanévtől felmenő rendszerben) AZ ISKOLÁNKBAN INTEGRÁLTAN OKTATOTT ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓKRA VONATKOZÓ IRÁNYELVEK Nevelési-oktatási alapelveink Az értelmileg akadályozott tanulókra vonatkozó oktatási és nevelési célok a NAT alapján A Nat alkalmazása az értelmileg akadályozott tanulók nevelése-oktatása során Az iskolai fejlesztés szakaszai A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció Értékelés A TANKÖNYV- ÉS TANESZKÖZ KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A TANULÓK ELLENŐRZÉSE, MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE Az ellenőrzési rendszerünk két nagyobb területe A tanulók tudásának mérése A tanulmányi munka értékelése, minősítése A magatartás és szorgalom értékelése AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE A TANULÓK TOVÁBB HALADÁSÁNAK FELTÉTELE EGYÉNI FEJLESZTÉSEK, PEDAGÓGIAI CÉLÚ HABILITÁCIÓS ÓRÁK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI A NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG AZ UTAZÓ GYÓGYPEDAGÓGUSI INTÉZMÉNYEGYSÉG MŰKÖDÉSE

4 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS AZ UTAZÓ GYÓGYPEDAGÓGUSI TEVÉKENYSÉGÜNK AZ ÁLTALUNK ELLÁTOTT GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK SZAKMAI-MÓDSZERTANI TARTALMA Az egyéb pszichés fejlődési zavar alapján sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése az SNI irányelvek meghatározása szerint Az autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekek ellátása A logopédiai ellátásban részesülő sajátos nevelési igényű gyermekek ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM I. AZ ÓVODA KÜLDETÉSNYILATKOZATA II. AZ ÓVODA ÖNMEGHATÁROZÁSA HELYZETKÉP MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE ( ) ÉS ANNAK MÓDOSÍTÁSAI AZ ÓVODAI CSOPORTOK KAPCSOLATAI Kapcsolat a szülőkkel Az óvodai csoportok szakmai - társadalmi kapcsolatai III. AZ ÓVODAI CSOPORTOK HELYZETE TÁRGYI FELTÉTELEK SZEMÉLYI FELTÉTELEK GYERMEKÖSSZETÉTEL IV. AZ ÓVODA ARCULATA ÓVODAKÉP GYERMEKKÉP PEDAGÓGUSKÉP V. AZ ÓVODAI CSOPORTJAINK CÉLJAI KIEMELT CÉLJAINK AZ ÓVODAI CSOPORTJAINK TEVÉKENYSÉGÉT MEGHATÁROZÓ CÉLOK VI. AZ ÓVODAI CSOPORTJAINK NEVELÉSI PROGRAMJA AZ ÓVODAI NEVELŐMUNKA ALAPELVEI AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA AZ ÓVODAI CSOPORTOK ÁLTALÁNOS NEVELÉSI FELADATAI Testi nevelés Érzelmi nevelés Értelmi nevelés VII. NEVELÉSÜNK ALAPVETŐ KERETEI AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA A tevékenység célja és sikerkritériumai Feladataink Étkezés Testápolás, tisztálkodás Öltözködés Mozgás Pihenés A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ Céljaink Feladataink A célok, feladatok megvalósulásának kritériumai Beszoktatás

5 Közösségi nevelés, szocializáció A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE Napirend Hetirend AZ ÓVODAI CSOPORTJAINK SZERKEZETE VIII. A GYERMEKEK TEVÉKENYSÉGI FORMÁI AZ ÁLTALÁNOS ÓVODAI CSOPORTBAN JÁTÉK Célok Feladataink Területei Megtanulandó játékok A célok, feladatok megvalósulásának kritériumai A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére VERSELÉS, MESÉLÉS Célok Feladataink Területei A célok, feladatok megvalósulásának kritériumai A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC Célok Feladataink Területei A célok, feladatok megvalósulásának kritériumai A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA Célok Feladataink Területei A célok, feladatok megvalósulásának kritériumai A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére MOZGÁSFEJLESZTÉS Célok Feladatok Területei, gyakorlatok A célok megvalósulásának kritériumai A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE Célok A célok megvalósulásának kritériumai A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A célok megvalósulásának kritériumai A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Célok A célok megvalósulásának kritériumai A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére KÉPESSÉGEK, KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSE (REHABILITÁCIÓ, HABILITÁCIÓ) Célok Feladataink A célok, feladatok megvalósulásának kritériumai A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

6 5 IX. A GYERMEKEK TEVÉKENYSÉGI FORMÁI AZ AUTISTA ÓVODAI CSOPORTBAN 173 X. GYERMEKVÉDELMI FELADATOK AZ ÓVODAI CSOPORTOKBAN CÉLUNK FELADATUNK ALKALMAZOTT MÓDSZEREK XI. AZ ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERE A PROGRAMELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERE A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE Mérések A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentumok XII. AZ ÓVODAI CSOPORTJAINK HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI ÜNNEPEINK RENDEZVÉNYEINK XIII. AZ ÓVODAI CSOPORTBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELE AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELE AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI A PEDAGÓGUSOK SZEREPE AZ ISKOLAÉRETTSÉG ELDÖNTÉSÉBEN XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉS AZ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE AZ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA AZ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA XV. MELLÉKLETEK ÁLLAPOTOT ÉS A FEJLŐDÉS NYOMON KÖVETÉSÉT TÜKRÖZŐ MÉRŐ- ÉS VIZSGÁLATI LAPOK ÓVODÁS GYERMEK KÉPESSÉGSZINTJE ZÁRÓRENDELKEZÉSEK A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

7 6

8 7 1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT Befogadó, az egyéni fejlődést biztosító nevelés- oktatás eljárásait érvényesítő pedagógiai módszereket alkalmazó intézménynek valljuk magunkat. Pedagógiai munkánkban megjelenik a kompetencia alapú nevelés-oktatás tartalmainak és módszereinek alkalmazása. Intézményünk nyitott szemléletű, ahol az emberi értékek minél teljesebb kibontakoztatása a cél. Munkakultúránkat a nyitott nevelési-oktatási környezet jellemzi. Intézményünk minden területén fontos a folyamatos fejlődés, önfejlesztés. Kidolgozott külső-belső szakmai kapcsolati formákkal rendelkezünk. A mindennapi oktatásban, és a fejlesztő és terápiás tevékenységben alkalmazzuk az IKT eszközöket. Szervezeti kultúránkra, pedagógiai gyakorlatunkra jellemző a team munka és a pedagógusok közötti aktív együttműködés. Érzelmekben gazdag iskolai légkör megteremtésére törekszünk. Az értelmi képességek fejlesztése mellett nagy hangsúlyt kap a sokszínű, személyiséget gazdagító érzelmi, erkölcsi nevelés. A társadalmi és tanulási tapasztalatok széles körét biztosítjuk tanulóink számára, figyelembe véve életkori sajátosságaikat, képességeiket és igényeiket. A korosztályi sajátosságokat figyelembe véve, az elmaradt képességek fejlesztésére hangsúlyt fektetve, a közvetlen megtapasztalást segítő komplex fejlesztést biztosító intézmény vagyunk. Az inkluzív pedagógiai szemléletet az együttnevelésben résztvevő és közvetve érintett szakemberek és partnerek körében folyamatosan alakító intézmény vagyunk Először tedd, ami szükséges, azután, ami lehetséges, és máris megteszed a lehetetlent. Assisi Szent Ferenc Ha azt látod csak, amit megvilágít a fény, és azt hallod csak, amit a hang közöl veled, úgy a valóságban sem látni, sem hallani nem tudsz. Kahil Gibran

9 8 2. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGPOLITIKÁJA 1. Intézményünk az empátia, a szeretet és az emberiesség értékeinek mentén működik. 2. Minden tanuló személyisége egyszeri és megismételhetetlen érték, lehetőség arra, hogy az egyéni bánásmód és a differenciált, specifikus fejlesztés segítségével kiteljesedjék egyénisége. 3. A pedagógusok magas szakmai kompetenciával, precízen, és az etikai kódex elvárásai szerint dolgoznak. 4. Az intézmény minden dolgozójának munkáját áthatja a humanitás és az odafigyelés. 5. Az intézmény elsődleges célja a tanulók életre való felkészítése, a társadalmi beilleszkedés segítése. 6. Fontosnak tartjuk minden területen a folyamatos fejlődést, nyitottságot, a korszerűség és innováció szükségességét. 7. Intézményünk partnerközpontú. 3. AZ INTÉZMÉNY ÖNMEGHATÁROZÁSA 3.1. Helyzetkép Intézményi adatok Az intézmény hivatalos neve: Zuglói Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény OM azonosítója: Intézmény típusa: többcélú, egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény

10 9 Székhelye: 1141 Budapest, Álmos vezér útja 46. Az intézmény Szakmai Alapdokumentumának kiállítója, az engedély száma és kelte: Az intézmény Szakmai Alapdokumentumának kiállítója, az engedély száma és kelte: A szakmai alapdokumentumot a Közép-Pesti Tankerületi Központ adta ki. A szakmai alapdokumentum módosításáról az Oktatási Hivatal Köznevelési és Nyilvántartási Főosztálya értesítette az intézményt. Nyilvántartási szám: K11867) Ügyiratszám: KIR/8826-1/2017 Az alapdokumentum módosításának kelte: A hatálybalépés ideje: Az intézmény működési területe: Budapest Módszertani intézményünk intézményegységei: Iskola: 1-8 évfolyamokon, sajátos nevelési igényű tanulók gyógypedagógiai neveléseoktatása (halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, értelmi fogyatékos enyhe értelmi fogyatékos, értelmi fogyatékos középsúlyos értelmi fogyatékos) Óvoda: 2 óvodai csoport működtetése integráltan nem nevelhető gyermekek óvodai nevelése Egységes gyógypedagógiai, módszertani feladat - utazó gyógypedagógiai hálózat intézményegysége Intézményünk beiskolázási területe elsősorban a főváros XIV. kerülete, és annak vonzáskörzetei (XV., X., XVI. ker.). Szülői kérésre a szabad iskolaválasztási jogot figyelembe véve-, csak a szabad férőhelyekre tudunk felvenni tanulókat. Tanulóink a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 2. és 3. számú Szakértői Bizottsági Tagintézménye javaslatai alapján kerülnek beiskolázásra. Ennek értelmében intézményünk tanulólétszáma a mindenkori áthelyezés függvénye. Pedagógiai Programunkat meghatározó jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról

11 10 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 5/2020 (I. 31) Kormány rendelet a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (a továbbiakban: Nat) módosításáról 326/2013. (VIII. 31.) Korm. rendelet A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet A tankönyvvé, a pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Pedagógiai munkánk tartalmát így pedagógiai programunkat, helyi tantervünket is alapvetően meghatározza az a tény, hogy sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott, autista, valamint integráltan értelmileg akadályozott) tanulókat nevelünk és oktatunk. Ennek értelmében gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítjuk a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelését, oktatását. Iskolai intézményegységünk 2013 szeptemberétől egész napos oktatásszervezeti formában működik. A tanulók reggel 7.45-től óráig tanórai és tanórán kívüli foglakozásokon vesznek részt az intézményben. Igény szerint 6.30-tól 7.45-ig illetve ig a tanulók számára ügyeletet biztosítunk. Az intézmény valamennyi tanulója és a szülők/gondviselők az iskola választásával elfogadják, hogy intézményünk egész napos oktatási formában működik. Az iskola igazgatója indokolt esetben kérelem alapján felmentést adhat a napközis foglalkozásokon való részvétel alól. Egész napos iskolai nevelés és oktatás keretében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve szervezzük meg. Így a délelőtti időszakra jellemzően a közismereti tárgyak esnek, délutáni időszakra pedig a készségtárgyak. A 20/2012. EMMI rendelet 19. alapján az arra jogosult tanulóink számára ingyenes étkezést és tankönyvellátást biztosítunk. Az ebédeltetés, a levegőztetés és a délutáni tanulás is szerves része a tanulók mindennapjainak. A délutáni foglalkozások kiterjednek a házi feladatok során nyújtott segítségadáson túl a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra is. Vállaljuk az ügyeletek, szakkörök, sportkörök, nyári táborok megszervezését. Egyéni fejlesztő foglakozásokat, logopédiai, gyógytestnevelői, iskolaorvosi, védőnői szolgáltatást, az igények felmérését követően fakultatív hitoktatást vagy erkölcstan oktatást biztosítunk. Gondoskodunk a tanulók étkeztetéséről is. A 2003/2004-es tanévtől kezdődően, meghatározott óraszámban iskolapszichológus segíti a pedagógiai munkánkat, és támogatást nyújt a szülők számára is a nevelési problémák sikeresebb megoldásában. Intézményünk nevelőtestülete ben létrehozta a Sorskérdés Alapítványt, amely támogatást nyújt az intézmény célkitűzéseinek megvalósításához, a gyermekek szabadidős programjaihoz, táborozásához.

12 11 Több tanulónk hátrányos helyzetű, ill. veszélyeztetett. Jelentős részük halmozottan hátrányos helyzetű, az alacsony jövedelmi és fogyasztási szint, a rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsága és műveltségi szintje miatt. A veszélyeztetettség oka, hogy a szülő vagy gondozó környezet nem biztosítja a gyermekek számára a testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődéséhez szükséges körülményeket. Esetükben jellemző az elhanyagoló nevelés, a családban a devianciák halmozódása. A veszélyeztetett családok számára sokszor a megélhetés egyetlen forrását jelentik a segélyek, a családtámogatások. Jellemző, hogy egyszerre küzdenek anyagi nehézséggel, munkanélküliséggel, valamint életvezetési problémákkal, hivatalos ügyintézési és jogi gondokkal. Problémát jelent a gyors társadalmi és gazdasági változásokhoz való alkalmazkodás. Mostoha lakáskörülmények jellemzőek tanulóink harmadára (alacsony komfort fokozat, önkényes lakásfoglalás, szívességlakás, átmeneti szállás). Feladatunk, hogy vonzó napirenddel megszerettessük az iskolát, a tanulást. A szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás, beszélgetések révén segítünk a gyerekekkel kapcsolatos problémák megoldásában. Tanácsadással, ügyeik konkrét intézésével is támogatjuk a családokat. Az intézményünkbe járó gyermekek kb %-a roma származású, sokuk rendszertelenül jár iskolába. Szocializációjuk sajátos problémát és feladatot jelent nevelőmunkánkban Az intézmény kapcsolatai Naprakész információáramlás és együttműködés jellemző a következő intézményekkel: Közép Pesti Tankerületi Központtal - Kerületi általános iskolákkal és óvodákkal - Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 2. és 3. számú Szakértői Bizottsági Tagintézményeivel - Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIV. kerületi tagintézményével - ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karral - Szegedi József Attila Tudományegyetem Apáczai Csere János kar gyógypedagógiai intézeti tanszékkel - Győri Széchenyi István Egyetem Gyógypedagógiai szakirány - Autizmus Alapítvánnyal - Egységes Gyógypedagógiai Módszertani intézmények Országos Egyesületével - Magyar Gyógypedagógusok Egyesületével - Oktatási Hivatallal - Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel - Lovas terápia a Fogyatékkal Élőkért Egyesülettel - Cserepesház nonprofit Kft-val - Zuglói Ifjúsági Irodával - Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal - Gyámügyi Hivatallal - Iskola Egészségügyi Szolgálattal - a Védőnői Szolgálattal, Gyermekfogászattal

13 12 - Reménycsillag Gyermekeinkért Alapítvány Intézményünk nyitottságát rendkívül fontosnak tartjuk. Rendszeresen tartunk kerületi és fővárosi szervezésű órabemutatókat, műhelymunkákat, előadásokat, belső képzéseket, konferenciákat. Részt veszünk az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, és a Szegedi József Attila Tudományegyetem Apáczai Csere János kar gyógypedagógiai intézeti tanszék, valamint a győri Széchenyi István Egyetem Gyógypedagógiai szakirány hallgatóinak gyakorlati képzésében. Autista fejlesztő csoportjaink kiemelkedő szakmai eredményei következtében az Országos Autizmus Hálózat továbbképző báziscsoportjai. Folyamatos továbbképzési lehetőséget nyújtunk az érdeklődő szakembereknek fővárosi és országos viszonylatban is. Tagja vagyunk az Autisták Érdekvédelmi Egyesületének. A fővárosi és az országos szakmai szervezetekkel is eredményes az együttműködésünk. (Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, Értelmi Fogyatékosok Országos Szövetsége, Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány). Szakmai kapcsolatban vagyunk a vidéki Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményekkel és az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani intézmények Országos Egyesületével. Nemzetközi kapcsolataink során európai pedagógusok csoportjait fogadtuk Comenius iskolafejlesztési projektek és egyéb pályázatok kapcsán. Továbbra is nyitottak vagyunk, igyekszünk külföldi kapcsolatainkat szélesíteni, bővíteni Az iskola-felhasználók igényei, elvárásai Intézményünk folyamatosan figyeljük a tanulók, szülők, munkatársak igényeit. Ezek alapján az alábbi igények és elvárások kaptak prioritást: A.) Tanulóknál a számítógép, interaktív tábla, az Internet használata szélesebb tanulói körben valósuljon meg, és a tanórán kívüli tevékenységekbe is épüljön be, igényük és elvárásuk az iskola és a közvetlen környezet rendezettsége, tisztasága, a tanulók igénylik az iskolai életükben a biztonságot, és az elfogadó légkört, szabadidős programjaikban szélesebb körű választékot szeretnének. B.) Szülőknél

14 13 nagy az igény a fejlesztés különböző területeire, amely a tanuló egyéni adottságaihoz igazodik, többségük fontosnak tartja, hogy a pedagógus ügyeljen a gyermekek biztonságára, optimális fejlődésére, a szülők sok esetben világosan látják gyermekeik magatartási problémáit, és ehhez segítséget várnak. C.) Munkatársaknál a nevelő-oktató munkát segítő taneszközök szélesebb körű biztosítását várják el, a nevelési problémák megoldásához speciális szakemberek segítéségét kérik (pszichológus, pszichiáter, stb.), egységes nevelési követelmények, elvárások és szakmai színvonal megvalósítása, együttműködő kapcsolatot várnak el a szülőktől a gyermek legoptimálisabb fejlődése érdekében, pedagógiai munkájukban jelenjen meg a team munka egy-egy project megvalósítása, illetve az egyes tanulók/tanulócsoportok sikeres előmenetele érdekében a pedagógusok és a kisegítő dolgozók jobb együttműködése szükséges. Munkánk során elsősorban közvetlen partnereink elvárásainak, a tanulók és a szülők igényeinek kielégítésére törekszünk. Pedagógiai programunk cél- és feladatrendszerének meghatározásakor a fentieket vettük figyelembe. Felvétel, átvétel feltételei, követelményei, eljárási rendje: A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelésioktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. A felvétel, vagy átvétel a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői Bizottsági Tagintézménye szakvéleménye alapján történik. A szülő kérésére a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. Férőhely hiányában a felvételi kérelmet az igazgató elutasíthatja. A tanuló oktatási kötelezettségének egyéni tanrend keretében is eleget tehet. Az egyéni tanrend iránti kérelmet a szülő nyújtja be az Oktatási Hivatalhoz. A kérelmet az Oktatási Hivatal bírálja el, és engedélyezi Az intézmény szervezeti felépítése

15 14 IGAZGATÓ Igazgatóhelyettes az iskolai intézményegységben Az utazó gyógypedagógusi intézményegység vezető Autista munkaközösség Az általános óvoda vezetője és munkatársai Az utazó gyógypedagógusi intézményegység vezető helyettes Fejlesztő autista csoportok (óvoda, alsó, felső tagozat) munkatársai Utazó gyógypedagógusok Fejlesztő munkaközösség Matematika, természettudományos, humán munkaközösségek Könyvtáros Osztályfőnöki munkaközösség Szabadidőszervező Pedagógiai munkát segítők Üzemeltetési koordinátor Ügyviteli munkatárs, iskolatitkár DÖK Technikai dolgozók Intézményünk életét, szabályozását az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend, az éves Munkaterv tartalmazza. Az intézmény munkájának szervezésében, irányításában részt vesz a vezetőség, melynek élén az igazgató áll.

16 15 Az igazgató vezetői tevékenységét önállóan, valamint közvetlen munkatársai - az általános igazgatóhelyettes, és az utazó gyógypedagógusi intézményegység-vezető, valamint helyettese közreműködésével látja el. A vezetésben támaszkodik az iskolai vezetőségre is, melynek tagjai: igazgató, általános igazgatóhelyettes, utazó gyógypedagógusi intézményegység vezető és helyettes, munkaközösség vezetők (matematika, természettudományos, humán, osztályfőnöki, fejlesztő, autista), óvodai csoportok vezetői, a diákönkormányzat vezetője, KAT és szakszervezet vezetője, iskolaszék elnöke Szervezeti leírás Igazgató Feladatköre az intézmény pedagógiai munkájának irányítása. Hatásköre az intézmény tervező, szervező, irányító, ellenőrző, értékelő feladatainak ellátása. Az intézmény képviselete, a pedagógusok és egyéb beosztású dolgozók szakmai képviselete. Kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása az intézmény jog szerinti működtetése, irányítása a Közép-Pesti Tankerületi Központ utasítása alapján. Kapcsolattartás a Tankerülettel, az önkormányzattal, a szülők és diákok szervezetével. Megbízás időtartama: öt év Megbízó: Klebelsberg Központ Általános igazgatóhelyettes (az iskolai intézményegységben) Feladatköre, hatásköre vezetői feladatok ellátása, az igazgató irányításával, egymással együttműködve, egymással mellérendeltségi viszonyban. A vezetői munkamegosztásban, feladat megjelölésben szervezési, irányítási, ellenőrzési jogokkal rendelkezik. Intézményegység-vezető (utazó gyógypedagógusi intézményegységben) Feladatköre az utazó gyógypedagógiai hálózat intézményegység munkájának koordinálása. Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók rehabilitációs fejlesztésének megszervezése. Intézményegység-vezető helyettes (utazó gyógypedagógusi intézményegységben) Feladatköre az intézményegység vezető munkájának segítése. Megbízatásuk időtartama: visszavonásig szól. Megbízó: Zuglói Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Egyéb pedagógiai vezetők munkaközösségek vezetői, a munkaközösség tagjai által választott, szakmai vezetők Az iskolában működő szakmai közösségek életét szervezik, irányítják, koordinálják éves terveik szerint. Szakmai tanácsadói és képviseleti jogokkal rendelkeznek, az intézményi vezetőség tagjai.

17 16 Munkájukat közvetlenül az igazgató, az általános igazgatóhelyettes és az utazó gyógypedagógusi intézményegység vezető helyettes irányításával végzik. Tevékenységükről folyamatos tájékoztatással tartoznak. Megbízás időtartama: a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. Osztályfőnök Feladatköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van személyiségfejlődés jegyeire. Segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő gyermekvédelmi feladatokra, Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Az osztályfőnököt az intézményvezető bízza meg minden tanév szeptemberében. Pedagógus Feladatköre a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának segítése tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

18 17 osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítőfeladatok ellátása, a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 4. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI 4.1. Alapelveink Nevelőmunkánk középpontjában a szeretet, az elfogadás áll, erre neveljük tanulóinkat is. Pozitív, érzelmekben gazdag iskolai légkört teremtünk, amelyben gyermek és felnőtt egyaránt jól érzi magát, ahol az emberi értékek mind teljesebb kibontakozása valósulhat meg. A legfőbb érték és lehetőség a gyermekek formálódó és formálásra váró személyisége. Fontosnak tartjuk, hogy az értelmi képességek fejlesztése mellett hangsúlyt kapjon a sokszínű, személyiséget gazdagító érzelmi, erkölcsi nevelés. Gazdag tevékenységrendszert kínálunk, amelyben minden gyermek valamilyen téren sikerhez jut. Önbizalmat építünk, hogy az ismeret elsajátítása, a tanulás élményforrást, a felfedezés örömét jelentse a gyermekek számára. Minden gyermekben a jót keressük, arra építünk. Az egyéni képességekhez igazodó differenciált készségfejlesztést a korrekciós és terápiás eszközök, eljárások alkalmazását az oktatás egész folyamatában az iskoláztatás tartama alatt mindvégig érvényesítjük. Differenciáltan alkalmazott tananyag és pedagógiai eljárásrendszerrel felzárkóztatjuk a lemaradókat, fejlesztjük a jobbakat. Fontosnak tartjuk, hogy sok pozitív élmény érje a gyermekeket, hogy életterük, az iskola kellemes, barátságos esztétikus legyen. Változatos, élmény dús iskolai életről, a szabadidő hasznos és tartalmas megszervezéséről gondoskodunk. Munkánkban nagy hangsúlyt helyezünk a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés esélyének növelésére.

19 18 Megváltozott társadalmi gazdasági - pedagógiai környezet kívánalmaival összhangban szükségesnek tartjuk az együttnevelés megvalósítását. Intézményünk elkötelezett a folyamatos önfejlesztés iránt. Ennek érdekében önértékelési rendszert működtetünk, melynek keretében mérjük partnereink elégedettségét, vizsgáljuk tanulóink teljesítménymutatóit, értékeljük pedagógusaink teljesítményét. Mindennapi pedagógiai gyakorlatunkban nagy hangsúlyt fektetünk a közös munkavégzésre, a team-, projektmunkára, a munkaközösségek színvonalas működtetésére Értékrendünk Az eddigi munkánk során megfogalmaztunk néhány olyan alapértéket, amelyeket a jövőben is szeretnénk közvetíteni: emberiesség, szeretet, tolerancia, önfegyelem, őszinteség, bizalom, egymás tisztelete, segítőkészség, becsületesség Kiemelt céljaink Befogadó, az egyéni fejlődést biztosító nevelés- oktatás eljárásait érvényesítő pedagógiai módszereket alkalmazása. A kompetencia alapú nevelés-oktatás tartalmainak és módszereinek alkalmazása a mindennapi pedagógiai gyakorlatban. A gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítjuk tanulóink különleges gondozási szükségletéből adódó iskolai nevelését-oktatását, fejlesztő felkészítését, tehetséggondozását. Különös hangsúlyt fektetünk a felzárkóztatásra, a személyre szóló fejlesztésre, és a tehetséggondozásra. A tanulók életkorának, állapotának figyelembe vételével differenciált és egyéni fejlődést biztosító tanulásszervezési eljárások keretében juttatjuk el egyéni képességeik maximumára. Az oktatás keretében felkészítjük diákjainkat az eredményes szocializációra, pályaválasztásra, az önálló életvitelre. Elősegítjük a differenciáló és integráló pedagógiai módszertani kultúra megvalósulását. A mindennapi oktatásban, és a fejlesztő és terápiás tevékenységben az IKT eszközök alkalmazására törekszünk. Segítjük az inkluzív pedagógiai környezet kialakítását kerületi szinten. Pedagógiai gyakorlatunkban a team munka és a pedagógusok közötti aktív együttműködés a jellemző. A külső-belső szakmai kapcsolati formák, a hálózati tevékenység erősítése. Segítő, szolgáltató hálózat kiépítése, a szolgáltatások körének bővítése, szakmai feladatok széleskörű felvállalása. A helyi szükségletek, igények összehangolása a hozzáférhető szak- és szakmai szolgáltatásokkal.

20 19 Problémás viselkedések sérülés-specifikus fejlesztése. A kognitív viselkedéses megközelítés rendszerszintű alkalmazása Az életkori szakaszokhoz rendelt oktatási, nevelési, képzési célok Az óvodai nevelés szakasza: Az óvodai élet tudatos szervezésével, a mindennapos szakszerű - csoportos és egyéni - képességfejlesztő munkával, az érzelmi biztonság megteremtésével a gyermekek tevékenység-szükségletének kielégítésével, a sokoldalú tapasztalatszerzéssel, a szociális tanulás feltételeit biztosítva kell elérni, hogy az óvodások biztonságban érezzék magunkat, testi, szociális, értelmi képességeik egyaránt fejlődjenek. Egyénre szabottan biztosítjuk az óvodás gyermekek szociális érzelmi és értelmi szükségleteinek kielégítését, az iskolai, potenciális tanulási zavarok megelőzését egyéni- és kiscsoportos formában. A pszichikus funkciók prevenciós, habilitációs - és rehabilitációs fejlesztésével segítjük a tanulási képességek kialakulását- az iskolába lépés érdekében. A tanulási képességek célzatos fejlesztésével minden gyermeket egyéni lehetőségeihez mérten felkészítünk a zökkenőmentes iskolakezdéshez. Ezért fejlesztjük mindazokat a készségeket, képességeket, amelyekre az iskolai életben való boldoguláshoz szükségesek. Ennek megvalósításához gyermek- és emberközpontú, érzelmekben gazdag óvodai légkör megteremtésén fáradozunk. Az iskolára felkészítés célja kialakítani az egyéni fejlettségi szinthez igazodva az iskolaérettséget, azaz o a gyerekek rendelkezzenek alapvető testi fejlettséggel, o a pszichikus folyamatok fejlettségével, o megfelelő szociális fejlettséggel az iskolai életre. Az egyéni képességekhez igazodó differenciált készségfejlesztést, a terápiás eszközök, eljárások alkalmazását az óvodai oktató, nevelőmunka egész folyamatában mindvégig érvényesítjük. Differenciáltan alkalmazott készségfejlesztő ismeretanyaggal és pedagógiai eljárásrendszerrel felzárkóztatjuk a lemaradókat, fejlesztjük a jobbakat. Mindezek mellett törekszünk: o a szokásrendszer széleskörű kialakítására és megerősítésére, o a személyiség komplex fejlesztésére, o az egyéni bánásmód maximális érvényesítésére, o az általános viselkedés- és magatartáskultúra fejlesztésére, o a társadalmi normák, értékek elsajátíttatására. o gyermekeink érzelmi-erkölcsi nevelésére, értékközvetítéssel, o pozitív, érzelmekben gazdag óvodai légkör biztosítására. Kiemelt figyelmet fordítunk a környezetvédelemre, és a testi- és lelki egészség nevelésére. A kölcsönös kommunikáció és a társas kapcsolatok, a szociális kompetenciák fejlesztése.

21 20 Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza: 1., Alsó tagozat: az első évfolyamtól a negyedik évfolyam végéig adaptációs időszak megteremtése az intézménybe kerüléskor; a szokásrendszer megalapozása, kiépítése az iskolai élet és a társas kapcsolatok terén; a feladat és szabálytudat erősítése; az érdeklődés felkeltése, ébrentartása, aktivitás fokozása a tevékenységek iránt; az ismeretszerzés, a felfedezés örömének megtapasztalása a tanulásban; az önismeret alapozása, a saját fejlődési ütem elfogadása; a közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása; a játék megszerettetése, a szabályjátékok, a didaktikai játékok örömének megélése, a kortárs csoport felfedezése; pozitív tulajdonságok megerősítése, negatív tulajdonságok gyengítése; tervszerű készség- és képességfejlesztéssel a kulturális, szociális hátrányok csökkentése, az integráció elősegítése; A kölcsönös kommunikáció és a társas kapcsolatok, a szociális kompetenciák fejlesztése. 2. Felső tagozat: az ötödik évfolyamtól a nyolcadik évfolyam végéig iskolán kívüli társas kapcsolatok erősítése. az önismeret erősítése, reális énkép, egészséges önbizalom kialakítása; saját lehetőségek, korlátok felismerése és elfogadása; a kommunikáció, az önálló véleményalkotás, - nyilvánítás elsajátítása; A kölcsönös kommunikáció és a társas kapcsolatok, a szociális kompetenciák fejlesztése. reális ismeretszerzés a továbbtanulás, a pályaválasztás területén; általános műveltség elemeinek megerősítése, az ismeretek szélesítése, bővítése; az önálló tanulás, ismeretszerzés elsajátítása, a megszerzett tudás alkotóképes felhasználása a gyakorlatban; egészségmegőrző, környezetvédő magatartás kialakítása; a személyiség érzelmi, akarati oldalának megszilárdítása; a jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása; a kitartó munkavégzés feltételeinek megteremtése; saját és mások másságának elfogadása, vállalása; a felnőtt életvezetési technikákkal való megismerkedés, a családi életre való felkészülés, a felelősségérzés fejlesztése; felkészítés a társadalmi szerepre, a magánélet szerepére, a konfliktusmentes kapcsolatépítésre, a konfliktusok kezelésére; a kulturális és szociális hátrányok folyamatos kompenzálása, korrigálása;

22 21 a befogadás, az elfogadás erősítése a családdal közösen Alapvető IKT ismeretek megszerzése 5. FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK Óvodai nevelés szakasza: a szokásrendszer széleskörű kialakítása és megerősítése, a személyiség komplex fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése; a gyermekek közösségi magatartásának kialakítása, a konfliktusmentes iskolai beilleszkedés iskolai megalapozása; a praktikus ismeretek, készségek-, képességek fejlesztése a mindennapi életben szükséges egyszerűbb tevékenységek elsajátíttatása; az egészséges életmódra nevelés, a rendszeres sport, és mozgás megszerettetése; az igény felkeltése az esztétikai értékek befogadására, a szépre, annak szeretetére és megóvására. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza: 1. Alsó tagozat: az első évfolyamtól a negyedik évfolyam végéig eredményes tanulási és helyes szabadidős szokások kialakítása és megerősítése; tanulóink erkölcsi-érzelmi nevelése, értékközvetítés, pozitív érzelmekben gazdag iskolai légkör biztosítása; a gyerekek fogékonyságának kialakítása, saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, a tágabb társadalom értékei iránt; hogy képessé váljanak az értékek befogadására, megteremtésére, megóvására; a környezetvédelemre, testi és lelki egészségre való nevelés. korszerű és tovább építhető alapműveltség nyújtása, mely elősegíti a képességek minél teljesebb kibontakoztatását; az általános viselkedés és magatartáskultúra fejlesztése, társadalmi normák, értékek elsajátítása; a tanulók közösségi magatartásának fejlesztése úgy, hogy szívesen legyenek együtt, képesek legyenek közös célért együttműködni, alkalmazkodni, konfliktust kezelni, megoldani; 2. Felső tagozat: az ötödik évfolyamtól a nyolcadik évfolyam végéig olyan fiatalok nevelése, akiknek szükséglete a mozgás, sport; annak érdekében, hogy egészséges életmódjuk, életvitelük legyen; éljenek harmóniában környezetükkel és védjék azt; törekszünk olyan elemi értékrend kialakítására a család segítségével a tanulókban, melyre tisztességes életvitel építhető;

23 22 e tanulók gyakorlati készségeinek megalapozása, a praktikus ismeretek és képességek kibontakoztatása, a munka megszerettetése; a hazafias nevelés feladatainak megvalósításával a nemzeti identitás fejlesztése; tanulóink felkészítése a továbbtanulásra, a pályaorientációs feladatok megoldása a korszerű infokommunikációs technológiai eszközök megismertetése, alapfokú alkalmazása 6. A TELJESÜLÉS KRITÉRIUMAI A teljesülés kritériumait a tanulók életkorához igazodva értelmezzük. A gyermekek jól érzik magukat az iskolában, csökkennek az igazolatlan hiányzások. Tisztában vannak a tanulás hasznával; érdeklődnek a különböző ismeretek iránt; a foglalkozásokon aktívak. Önmagukhoz képest fejlődnek, tudásuk nő. Eligazítással képesek önállóan tanulni, szeretnek olvasni. Problémás viselkedéseik száma vagy/és intenzitása vagy és gyakorisága csökken. Fejlődik önismeretük, felismerik értékeiket, hibáikat, korlátaikat. Ha tudnak, segítenek, szükség esetén elfogadnak vagy kérnek segítséget. Kulturált kommunikációt folytatnak a felnőttekkel és társaikkal. Szabadidejüket képesek kellemesen, hasznosan eltölteni. Higiéniai alapelveket betartják. Reális elképzeléseik, terveik vannak a továbbtanulással kapcsolatban. A szakiskolában csökken a lemorzsolódás. Ellenőrzési formák: folyamatos megfigyelés, feljegyzések készítése, beszélgetések, cselekedet-, viselkedéselemzés, felmérés, nevelési eredményvizsgálat, nyomon követés. Ellenőrzésben résztvevők: a pedagógusok, a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak, a munkaközösség vezetők, az intézmény vezetői.

24 23 7. A FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI 7.1. Személyi feltételek Az intézmény dolgozói Fontos, hogy az intézmény munkatársai gyermekszerető, humanista emberek legyenek. Képesek legyenek, és akarjanak fejlődni, kreativitással és szakmai elhivatottsággal neveljék, oktassák a gyerekeket. A pedagógus személyiségének kiteljesedése érdekében minden jó ötletet, minden innovációs lehetőséget az intézmény a mindenkori rendelkezésére álló eszközeivel támogat. Az újonnan belépő kollégák, rendszeres segítséget kapnak. Team megbeszélések, hospitálások állnak rendelkezésükre. Fontos a pedagógiai munka szabadsága, mindemellett az alábbi elvárásoknak kell megfelelni: társadalmi elvárások pedagógus etikai kódex az iskola szabályozási dokumentumai minőségügyi elvárások A pedagógusokat munkavégzés közben megilleti pszichikai, jogi és fizikai védelem. Természetes elvárás, hogy a pedagógus a szülőkkel való kapcsolattartásával pozitív irányban erősítse az iskolához, illetve a tanulócsoporthoz való viszonyulást. Célunk egy olyan intézmény működtetése, ahol a pedagógus biztonságban érzi magát, így a gyermekek nevelése-oktatása elfogadó, szerető környezetben biztosított. A továbbképzéseknél figyelembe vesszük, hogy iskolánk Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményként működik, így a továbbképzések tekintetében prioritást kapnak a következők: differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, projekt módszer, speciális fejlesztő terápiák, fejlesztő pedagógia, számítástechnika, valamint a mérésmetodikai ismeretek. A tanórán kívüli és rehabilitációs célú fejlesztési feladatokat a felkészültség (szakosodás, specializáció, tanfolyami képesítés, önképzés) az adottságok, az önkéntes vállalások alapján látják el a pedagógusok. A nevelő-oktató közösség szakmai felkészültsége Pedagógusaink szakmailag jól képzettek, innovatív magatartású, a sérült gyermekek fejlesztése ügyében elkötelezett, nagyfokú empátiával rendelkező munkatársak. Munkájukat heti 10 órában iskolapszichológus segíti. Kollégáink rendszeresen részt vesznek a gyógypedagógiai szakterület fővárosi és országos szintű rendezvényein. A pedagógus önértékelés előtérbe kerülésével az oktató-nevelő feladatokon túl egyre több időt szánunk a pedagógiai szakmai kérdések megvitatására.

25 24 A pedagógiai munkát segítő kollégák (gyógypedagógiai asszisztensek, dajkák) magas színvonalú, áldozatos munkája nélkülözhetetlen része a napi gyakorlatunknak. Ügyviteli munkatársaink és az iskolatitkár lelkiismeretesen, felelősséggel végzik munkájukat, segítik az iskola nevelő-oktató munkáját Tárgyi feltételek Intézményünk 1976-ban épült, zöldövezeti, családi házas környezetben. Az egy emeletes épületben 12 tanteremben, 5 szakteremben és két óvodai csoportszobában folyik a nevelő-oktató munka. A világos, derűs tantermek tanuló elhelyezésére alkalmasak. A tantermekhez beépített ruhás és polcos szekrények állnak rendelkezésre a tanulók ruháinak, testnevelés felszerelésének elhelyezésére. A tantermekben délutáni foglalkozások is zajlanak. Játszószőnyeg, mesesarok, könyvkuckó kialakítására mindenhol van lehetőség. A foglalkoztatás egyéb terei A tantermeken kívül a kiscsoportos és egyéni fejlesztésre szervezett foglalkozásokat szolgálják kisebb termeink, illetve helyiségeink, a logopédiai szoba, a fejlesztő szobák, az iskolapszichológus szobája. Kiemelt szerepe van a számítástechnika, a művészetterápiás valamint IKT termünknek és a tankonyhánknak. Rendelkezünk egy jól felszerelt, szenzomotoros fejlesztésre alkalmas Ayres szobával. Közös helyiségeink A tágas aulánk a közös ünnepélyek, csoportközi foglalkozások és az ügyeleti zsibongó színtere. Belső átrium udvarunk pihenésre, szabadidős tevékenységre szolgál. Könyvtárunk alkalmas a szakkönyvek és a tanulói könyvállomány elhelyezésére könyvtári órák megtartására. Melegítőkonyhával rendelkezünk. Az ebédlőnk barátságos, otthonos, biztosítja a kulturált étkezések lebonyolítását. A tornaterem a célnak megfelelő, a sportolási lehetőséget a nagy sportudvar biztosítja. Labdarúgó pályánk van, ezen kívül szabadtéri színpad, a nagy és kis udvaron egyaránt mászóka, homokozó és hinta áll a gyerekek rendelkezésére. Az elmúlt években korszerű udvari játékokkal bővítettük és gumiőrleményes burkolattal láttuk el az óvodai udvarunkat, ami a balesetmentes szabadidős-, és játéktevékenység eltöltését szolgálja. Eszközállományunk, technikai felszereléseink, berendezéseink elhasználódásuk miatt folyamatos cserére, pótlásra szorulnak.

26 25 8. ISKOLAI TEVÉKENYSÉGEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK A tanórán kívüli szolgáltatások és programok, a szabadidős tevékenységek mintát adnak a tanulóknak a tartalmas szabadidőtöltésre, képességeik kibontakoztatására. Az iskola által nyújtott szolgáltatás a magatartási, beilleszkedési zavart mutató tanulók helyzetén is javít azzal, hogy tartalmas elfoglaltságot kínál, viselkedési mintákat ad számukra a különböző élethelyzetekben, sikerélményhez juttatja őket, társas kapcsolataikat ápolja, szélesíti. Szakköreinket szívesen veszik igénybe tanulóink. A számítógép teremben tartott informatikai számítástechnikai foglalkozások nagyon népszerűek. Iskolánk internetes kapcsolattal is rendelkezik, mely a foglalkozások során tanulók számára is hozzáférhető. Célunk, hogy tanulóink rendelkezzenek azokkal az alapvető ismeretekkel, melyek segítségével a számítógépet, mint a mindennapi kommunikáció és ismeretszerzés eszközét használni tudják. A tanórán kívüli tevékenységben bőven kínálkozik lehetőség a kulturális, a szociális háttér miatt hiányosságokat mutató tanulók felzárkóztatására. Az érintkezési formák, elvárások bemutatásával, játékos gyakorlásával, a test, a ruházat tisztántartásának elsajátításával, a kulturált étkezési szokások megtanításával, a közlekedési eszközökön, a nyilvános helyeken történő viselkedés szabályainak gyakorlásával és számtalan praktikus ismerettel igyekszünk elfogadásukat, befogadásukat segíteni Szolgáltatásaink köre A tanulók reggeli és délutáni ügyeletének ellátása, tanítás nélküli munkanapokon programok szervezése. Napi háromszori étkezés (reggeli, ebéd és uzsonna), rászorultság szerint kedvezmény biztosítása. A mindennapi testedzés lehetősége a tornateremben, vagy a szabadban Gyógytestnevelés Habilitációs és rehabilitációs foglalkozások Iskolapszichológusi foglalkozások Különböző felekezetek hitoktatása A könyvtár használata, könyvek kölcsönzése, könyvtári foglalkozások igénybevétele. Felkészítés kulturális és sportversenyekre, vetélkedőkre, tanulóknak hirdetett iskolai és iskolán kívüli (kerületi, fővárosi, országos) versenyekre. Szakkörök, iskolai sportkörök a tehetséggondozásra, hobbitevékenységre és képességfejlesztésre. Eseti és igény szerinti egészségügyi ellátás a házon belül, és a szakrendelés igénybevételéhez nyújtott segítség. A környező kulturális szolgáltatások közös, csoportos igénybevétele múzeumok, kiállítások, műemlékek megtekintése, mozi- és színházlátogatás alkalmanként.

27 26 Táborok, túrák, kirándulások, erdei iskola szervezése, lebonyolítása tanévben és szünidőben. Anyagi lehetőségeink arányában erdei iskola szervezése. (szülők igényei szerint, nyilatkozatuk birtokában és anyagi hozzájárulásukkal valósul meg) Széleskörű terápiás foglalkozások biztosítása, különös tekintettel a mozgásterápiákra, és a vizuális pedagógiai művészeti terápiára. Állatasszisztált terápia szervezése és folyamatos biztosítása a tanév folyamán A tanórán kívüli iskolai élet szervezeti formái 1. Napközis csoportok A napközis időszakban tudatosan tervezett heti és napirend alapján változatos tevékenységeket biztosítunk az alábbiak szerint: szabadidős tevékenység, készség- és képességfejlesztő foglalkozások, mindennapos testnevelés, csoportközi foglalkozások, könyvtárlátogatás, iskolán kívüli programok (séták, múzeumlátogatás), manuális és kulturális tevékenység, játéktanítás, vetélkedők, játszóházak, egy óra tanulásra, gyakorlásra, a házi feladatok elvégzésére. 2. Szakkörök A gyermekek érdeklődése, a rendelkezésre álló órakeret figyelembevételével szerveződnek. Különböző korosztályból és évfolyamból vesznek rajta részt a tanulók. A szakkörök vezetője ismerteti a tanulókkal a szakkörök programját. A választás az egyes tevékenységformák között egyéni érdeklődés alapján történik. A szakkörök programjai tudatos fejlesztési lehetőséget biztosítanak az egyes készségek, képességek terén. Környezetismeret szakkör természettudományos szakkör (kémiai és fizikai kísérletek) elsősegélynyújtó szakkör mozgásszínház

28 27 3. Sportkörök A szakkörök tanórai testnevelést, sportéletet egészítik ki. Céljuk a fizikai állóképesség, erőnlét, ügyesség fejlesztése, a harmonikus, összerendezett mozgás kialakítása. Lehetőség van az egyes sportágak versenyére sportkörön belül felkészíteni a tanulókat. Sportköreink: Judo Atlétika, Kapkodd a lábad! sportjáték Szabadidősportok Labdajátékok Gyógyúszás 4. Egyéb tevékenységi formák A képességek fejlesztését, a tehetséggondozást szolgálják. Az egyéni érdeklődést figyelembe véve szerveződnek: viselkedéskultúra és kommunikációs készségfejlesztés a kreativitást, gondolkodást fejlesztő tevékenységek, eszközök használata számítógépes programok, zenei, művészeti jellegű tevékenységek tánc, kézműves technikák, logopédiai fejlesztés, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások gyógytestnevelés: az iskolai testnevelés és fejlesztés egyik formája. Gyógytestnevelésben részesült az a tanuló, akit szakorvos, vagy iskolaorvos javasol. Számukra a gyógytestnevelésen való aktív részvétele kötelező. A napközi az alsó tagozatos fogyatékkal élő kisgyermekek számára a tapasztalatszerzés, az örömszerzés színtere. Nagy szerepet szánunk az óvodai életből az iskolába történő átvezetésnek. Ezért meghatározó tevékenységük a játék, amely a közös, az együttes élményszerzést és tevékenységet is biztosítja. Előtérbe kerülnek a szerepjátékok, az egyszerű szabályjátékok, a mozgásos játékok. A választható tanórákat kötelezően építettük be helyi tantervünkbe, mivel pedagógiai programunkban nagy hangsúlyt fektetünk a személyiségfejlesztésre, a manuális készségek kialakítására, mindennapos testedzésre és az informatikai ismeretek bővítésére.

29 28 9. AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYRENDSZERE Mai bonyolult, rohanó világunkban különösen fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megismerjék, tiszteljék hagyományainkat, megtanulják azok ápolását, megőrzését. Az ünnepi megemlékezések, a sokszínű, érdekes rendezvények mind belesimulnak az iskola nevelési programjába, szolgálják a nevelő-oktató munka alapelveit, céljait, meghatározzák iskolánk arculatát. 1. Ünnepi rendezvénynaptárunk November hónapban névadónk, Benedek Elek tiszteletére iskolanapot tartunk, amire színvonalas műsorral készülünk. Október 6-án, az aradi vértanúkra való megemlékezés osztálykeretben történik. Az október 23-i megemlékezés alkalmából a főváros különböző emlékhelyeit keresik fel a gyerekek. (Országház, Batthyányi örökmécses) Osztályfőnöki órákon, beszélgetés formájában ismerkednek meg a gyerekek a Halottak napjához kapcsolódó hagyományokkal, szokásokkal. Tanulóink egyik kedvence a Mikulás ünnepség. Még a nagyobbak is izgatottan várják a csomagokat. A karácsonyt megelőző hetekben hétfőnként közös Adventi ünnepségeket rendezünk Karácsony előtt karácsonyi vásárt rendezünk, melyen a diákok, szülők és a kollégák által készített, illetve beküldött dísztárgyakat, finomságokat árusítjuk. A téli szünet előtti utolsó héten fenyőfát állítunk az aulában, amelyet az osztályok a karácsonyi kézműves foglalkozásokon készített díszekkel díszítenek fel. A téli szünet előtti utolsó tanítási napon tartjuk a közös, iskolai karácsonyt. Ez az egyik legbensőségesebb rendezvényünk, melyet közös mézeskalácssütés, un. angyalkázás és közös éneklés tesz meghitté. Farsangkor vidám műsorral egybekötött jelmezversenyt, szórakoztató vetélkedőket, játékokat rendezünk, és tombolahúzást tartunk, ahová a szülőket, testvéreket, régi tanítványainkat is mindig szeretettel várjuk. Február 25-én osztálykeretben emlékezünk meg a kommunista- és egyéb diktatúrák áldozatairól. A március 15-i forradalom és szabadságharc emlékére tematikus napot szervezünk, melyen tartalmas programot kínálunk tanulóinknak. A húsvéti ünnepkörre való készülődés, a húsvéti szokásokkal való ismerkedés elsősorban az osztályfőnöki órák és a napközis foglalkozások feladata. Iskolai szinten közös húsvéti kézműves foglalkozást tartunk. Autizmus Világnapja április 2. E napon a főszerep az autizmussal élőké. Szakmai fórumokkal, szülői programokkal, közös énekléssel, kékbe öltözéssel.

30 29 Április 16-án a Holokauszt áldozataira osztálykeretben emlékezünk. Föld Napja, Kihívás Napja. A Pünkösdhöz kapcsolódó hagyományokkal, szokásokkal néphagyomány és osztályfőnöki órán ismerkednek meg diákjaink. Anyák napja alkalmából elsősorban az alsó tagozatosok köszöntik műsorral, virággal, maguk készítette ajándékkal az édesanyákat, nagymamákat. A Integrált Gyermeknap kiemelt kerületi rendezvény. A Nemzeti Összetartozás Napjának megünneplése június 4-én osztálykeretben történik. Bár az iskolai élethez kapcsolódik, mégis igazi ünnep a mindenkori nyolcadikosok ballagása, amelyre június utolsó tanítási napján kerül sor. Mind a ballagó osztályok, mind a hetedikesek komoly műsorral készülnek erre az alkalomra. Nemzeti ünnepeinket nemcsak változatos műsorral, de plakátokkal, faliújsággal is köszöntjük. 2. Az intézmény életéhez, a tanulmányi munkához kapcsolódó szokások, hagyományok Tanévnyitó ünnepség, tanévnyitó szülői értekezlet. Szóban és írásban is tájékoztatunk minden szülőt a tanév feladatairól, a tanév rendjéről. Az első tanítási nap kiemelt feladatai: a házirend ismertetése, baleset- és tűzvédelmi oktatás. Mindennapi munkánkat az aulában kezdjük gyülekezővel és közös köszönéssel. Szintén az aulában búcsúzunk el, osztályonként, minden nap. Szeptemberben határozzuk meg az egész tanévet átívelő, valamennyi tanulócsoportunkat érintő éves projektünk témáját. Minden osztály feladatot vállal a projekt megvalósításában. Törekszünk arra, hogy a gyerekek megértsék, miért is fontos a szelektív hulladékgyűjtés. Decemberben tartjuk Pályaorientációs Napunkat. Februártól kezdjük el az értelmileg akadályozott tanulók felkészítése a Koncz Dezső Országos tanulmányi verseny budapesti fordulójára, amely április folyamán kerül megrendezésre. Februárban indul a legjobb 6. és 7. osztályos tanulásban akadályozott diákok felkészítése is a Fővárosi Komplex Vetélkedőre. Az áprilisi tanulmányi versenyen végül sokoldalú feladatokon mérik össze tudásukat a budapesti speciális iskolák tanulói. Március hónapban megrendezzük a kerületi SNI énekversenyt.

31 30 Minden évben áprilisban, a Költészet Napjához kapcsolódóan házi szavalóversenyt rendezünk. Tapasztalatunk az, hogy diákjaink és kollégáink mindig színvonalas produkciókkal készülnek erre a megmérettetésre. Szintén április hónapban rendezzük meg az egyre szélesebb körben ismert kerületi SNI szavalóversenyt. Tanulóink rendszeresen részt vesznek a speciális iskolák részére rendezett budapesti sportversenyeken, és mindig szép eredményekkel térnek haza. A gyerekek ugyancsak szívesen vesznek részt legszebb rajzaikkal a különféle rajzpályázatokon. Egészség-nap, amely szorosan kapcsolódik az egész éves egészségnevelő programunkhoz, csakúgy, mint a rendszeres drog prevenciós és bűnmegelőzési előadások, vetélkedők. Játékok, vetélkedők, egészséges ételek bemutatója teszi kézzelfoghatóvá a gyerekek számára az egészség megőrzésének fontosságát. Szintén az egészségneveléshez kapcsolódik a diákok egyik kedvenc programja a Sportnap (Challange Day), amikor gyerekek és pedagógusok együtt mozognak az egészségükért. Zenés torna, vidám sportversenyek teszi színessé ezt a napot. A Föld napján a környezetvédelmi napon vetélkedőt, rajzversenyt, kertszépítést, faültetés és szemétgyűjtést szervezünk. Ez a rendezvény is szorosan kapcsolódik az egész éves környezeti nevelési programhoz. Májusban részt veszünk a fővárosi Kulturális Fesztiválon, ahol tanulóink többféle kategóriában indulnak: vers, tánc, ének, de iskolánk Mozgásszínház csoportja is rendszeresen fellép a rendezvényen. Büszkék vagyunk arra, hogy mindannyian szép eredményeket érnek el. Május végén kerül megrendezésre intézményünkben a kerületi SNI Gyermeknap, ahol az intézmény tanulói mellett a kerületben integráltan tanuló gyermekek, nevelőik és szüleik is meghívást kapnak a színes programokra. A tanév utolsó tanítási napján búcsúztatjuk a ballagó nyolcadikosokat. A tanévzáró ünnepélyen összegezzük a tanév eredményeit, és oklevéllel, ill. jutalomkönyvvel ismerjük el legjobb diákjaink éves munkáját. A teljes tanévet felölelő, valamennyi tanulócsoportunkat érintő éves projekthez kapcsolódó programok.

32 31 3. A felnőtt közösségre vonatkozó hagyományok Tanévnyitó értekezlet: a tanév legfontosabb feladatainak ismertetése, munkacsoportok, munkaközösségek megalakulása, megbeszélései. A munkaközösségek éves munkaterveinek, majd az intézmény éves munkatervének kialakítása. Az új kollégák szakmai segítése egész éves munka. Év elején minden új kollégát tájékoztatunk az iskola működéséről, hagyományairól és az adminisztráció feladatokról. Minden hónap utolsó hétfőjén vezetőségi értekezlete, majd a tantestület részvételével munkaértekezletet tartunk. Ennek tárgya az elmúlt hónap eredményeinek összegzése, illetve a következő hónap feladatainak ismertetése. Ekkor kerül sor az aktuális problémák megbeszélésére és közös megoldás keresésre. Természetesen kötetlen programokra is sor kerül év közben, amelyek a kollegiális kapcsolatok elmélyítésére is lehetőséget adnak: a karácsonyt és a pedagógus napot közösen is megünnepeljük és minden évben jó hangulatú dolgozói kirándulást szervezünk. Célunk, hogy a szakmai felkészültség mellett, nevelőtestületünk együttműködő és empatikus közösség legyen. 10. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA Az intézmény valamennyi területére érvényes nevelési programot az elmúlt évtizedek pedagógiai tapasztalatára, elért sikereinkre építve alakítottuk ki. Figyelembe vettük az új szabályozó dokumentumokat, a kerettanterv cél- és feladatrendszerében megjelenő új feladatokat, a tevékenységformákat. Építettünk a NAT közös követelményeire, az osztályfőnöki órák programjára A személyiségfejlesztés Az életkori sajátosságoknak a fogyatékosság által okozott részleges körű módosulása szükségessé teszi a személyiségfejlesztés folyamatában a sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását. A sérült személyiség egészének figyelembe vételével kell kijelölnie az iskolai pedagógiai programnak azon nevelési területeit, amelyeknek kitüntetett helye és szerepe van a tanulók személyiségfejlesztésében, a sérült, a hiányos funkciók alakításában.

33 32 Nevelési programunkban - a személyiségfejlesztés tekintetében kiemelt területként kezeljük: a szocializáltsági, a neveltségi mutatók erősítését, az egészségmegőrző, preventív, óvó attitűd kialakítását, a természet- és környezettudatos magatartásformákat, a tanulást az egész személyiség fejlődése, fejlesztése érdekében, a kommunikációs nevelést és kultúrát. A személyiség alakulása, alakítása nem független az adott közösségtől. Az egyén a maga tulajdonságaival hatással van a közösségre. Ez az együttes hatás még erőteljesebb a sérült tanulóink esetében A szocializáltsági, a neveltségi mutatók erősítése A szocializáltság fontos mutatója az együttműködés, a társadalmi érintkezés normáinak megértése és felhasználása, az egyéni a közösségi érdekérvényesítés ön- és mások elfogadása. Az életkort és a fejlettséget vesszük figyelembe a tartalom, az elvárható szint és a tevékenységek meghatározásánál. 1. Alsó tagozat: az első évfolyamtól a negyedik évfolyam végéig Feladatok, tevékenységek: az iskolai hagyomány és szokásrend értelmezése, megértése - együttműködés a társakkal, a pedagógussal - például a teremrend, a tanszerek rendje, saját holmi elhelyezésének rendje, sorakozások, a tanórai megnyilvánulások, a közös étkezések, óraközi szünetek, a szabadidős foglalkozások terén, érzelmek felismerése, értelmezése, kifejezése, indulatkezelés, pozitív viselkedésminták kialakítása, megszilárdítása, kölcsönös társas helyzetek helyes értelmezése, babzsák fejlesztő tréning beépítése a mindennapokba. a pozitív szokásrend megerősítése az önellátásban, az öltözködésben, az elemi tisztálkodásban (kézmosás, fogmosás), a WC használatának elemi szabályai, következetes betartása, működtetése, a felelősi rend értelmeztetése, a felelősi munka elvégzése, a saját, a társak tulajdonának, felszerelésének óvása, tiszteletben tartása. Ezeket az elvárásokat elsődlegesen az alsó tagozaton fogalmazzuk meg. Az érzelmi kötődések, odafordulás, elfogadás, szeretet kimutatása a tanulók formálásának fontos eszköze. A gyakorlást összekötjük az egyén képességeinek legmegfelelőbb feladattal, tevékenységgel. A nagyobb önállóság, a visszajelzések, a korrigálások, a megerősítések dominanciája jellemzi ezt a szakaszt. 2. Felső tagozat: az ötödik évfolyamtól a nyolcadik évfolyam végéig

34 33 Feladatok, tevékenységek: Ebben a szakaszban már az alkalmazási szintig juttatjuk el a tanulókat. Célunk, hogy az elsajátított normák, viselkedési szabályok, szokások már belsővé vált szinten működjenek. A szituációk széles körét felkínálva kívánjuk eljuttatni a tanulókat az együttélési normák, az írott és íratlan szabályok megismeréséig, értelmezéséig és azok elfogadásáig, alkalmazásáig. A serdülőkorban nagyobb figyelmet fordítunk az érzelmi élet gazdagítására, a barátságokra, tartós kapcsolatra, az egymás problémáinak kezelésére, a közösségi atmoszférára. A normaelfogadás mindenkor együtt jár a másság, a más kultúrából hozott értékek megerősítésével, tolerálásával. Az intézmény az eredményeit csak valamennyi pedagógusnak, pedagógiai segítőnek, munkatársának egységes elvek szerinti együttműködésével érheti el. Ebben a folyamatban meghatározó a családi háttér megnyerése, támogató megerősítése. A tanulók aktív részvételére számítunk az életüket, a közösségüket érintő tervezésben, szervezésben, kivitelezésben Az egészséges életmód Az egészséges életmódra nevelés az iskola valamennyi színterén megjelenik. Egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem a teljes testi, lelki, szociális jólét állapota, amely lehetővé teszi az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi-lelki szociális kibontakozást. A lelki egészség alapja a sikeresen és örömmel végzett iskolai tevékenység. Cél: A gyermekek személyiségébe értékként épüljön be a testi - lelki egészség megóvása. Sajátos eszközrendszerrel járuljunk hozzá tanulóinknál - az egész iskolai oktató-nevelő munkával összhangban és együttműködve- a minél teljesebb tulajdonság és képesség együttessel rendelkező harmonikus személyiség kialakításának megalapozásához. A mozgásfejlesztést Piaget szenzomotoros modelljének figyelembevételével valósítjuk meg. Az értelmi képességek sérülése mellett sok esetben a motoros státusz is érintett, ezért kell a fejlesztésére nagy súlyt helyezni. A gyermekeket képessé tenni olyan attitűdök kialakítására, amelyek könnyebbé teszik számukra a társadalmi beilleszkedést. Feladatok: Aktív rendszeres testmozgási igényt magába foglaló életmód kialakítása Alapvető egészségügyi ismeretek, testápolási szokások megismertetése A szervezet működésének és fejlődési folyamatainak segítése.

35 34 A tanulók motoros képességeinek fejlesztése (mozgástevékenység és mozgásos cselekvések tanulása) Tehetséggondozás (versenyeken való részvétel) Életviteli ismeretek, táplálkozási kultúra fejlesztése Szabadidő hasznos eltöltésének kialakítása Környezetvédelem (erdei iskola, túra, séta) Az egészségre káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése, elkerülő magatartás kialakítása Önismeret és emberismeret fejlesztése Stressz hatások csökkentése, a stresszek elviselésének fejlesztése Kritikus élethelyzetek, konfliktusok megoldására való képesség kifejlesztése Párkapcsolat, családi életre nevelés Gyógytestnevelési foglakozások preventív alkalmazása Olyan életmód, napirend és pihenés biztosítása, amely megfelel a gyermek szükségletének Megvalósulás színterei: Iskolai tanítás-tanulás folyamata (testnevelés, természetismeret, osztályfőnöki foglalkozások) Tanórán kívüli sportfoglalkozások, sportkörök Gyógytestnevelés Szervezett szabadidős sporttevékenységek (sportdélután, iskolai házibajnokság, nyári táborok, iskolák közötti kupa küzdelmek, Kihívás Napja) Tájékoztató, felvilágosító prevenciós programok a drogmegelőzéssel, szenvedélybetegséggel kapcsolatosan (Drogbusz, Egészségnap, Bűnmegelőzés) Egyéni- és csoport foglalkozás az iskolapszichológus vezetésével Gyermekvédelmi felelős és iskolai szociális munkás vezetésével egyéni- és csoport foglalkozások tartása Iskolaorvos és védőnői szolgálat, iskolafogászat prevenciós szűrései és foglalkozások. A gyermekek egészséges személyiség fejlődése, a későbbi pszichés problémák a szenvedélybetegségek megelőzése szempontjából fontos, hogy már kisiskolás kortól kezdve célzott személyiségfejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Az egészséges életmódra nevelés az életkori sajátosságoknak megfelelően az egyéni fejlettségi szintet figyelembe véve történik. A tanulók mindennapos testedzése biztosított a napi testnevelési foglalkozásokkal és tárgyi, környezeti feltételek meglétével. Iskolánkban gyógytestnevelési foglalkozás működik, szoros együttműködésben az iskolaorvossal. Rendszeresen részt veszünk sportversenyeken, amely fokozza a csapatszellemet, valamint sikerélményhez juttatják tanulóinkat, melyek más területre is kihatnak.

36 35 A stresszel való megküzdés pozitív stratégiája, a problémaközpontú, küzdelemre orientált, kognitív és cselekvési lehetőségeket átgondoló, a szociális támogatást, segítséget kérő attitűd elsajátításának kialakítása egyéni és csoportfoglalkozás keretében valósul meg. Osztálykeretben, és kiscsoportokban az iskolapszichológus vezetésével zajló beszélgetéseknek jelentős preventív szerepe van, melyek az érzelmek kifejezését és a kapcsolatok alakulását segíti. Különböző szakintézmények segítik az egészség megóvását és az egészségnevelést. Balesetvédelmi alapismeretek: Balesetvédelmi alapismeretek oktatására az életvitel tantárgy keretében nyílik lehetőség. Alsó tagozaton a környezetismeret, felső tagozaton a természetismeret tantárgyak keretében is előkerülnek elsősegélynyújtáshoz kapcsolódó témák. Az egészséges életmódra nevelés és ennek keretében a baleset megelőzés és az elsősegélynyújtás az osztályfőnöki óráknak is egyik központi témája A természet- és környezetvédelem A természet- és környezetvédelmi nevelésben figyelembe vesszük a helyi viszonyokat. A környezetvédelmi nevelés az embert körülvevő társadalmi, technikai és természeti környezetre tér ki. Be kell mutatni a technikai környezet fejlődését, az emberi tudást és erőfeszítést, az épített környezetünk emlékeit, a jelen kiemelkedő alkotásait. Ismerjék meg a tanulók a világörökség részét képező műemlékeket, sajátítsák el az ehhez kapcsolódó magatartási formákat. Életkoruknak, ismereteiknek, érdeklődésüknek megfelelően keressék fel, ismerjék meg a főváros történelmi emlékhelyeit, köztéri szobrait, a történelmi múlthoz kapcsolódó épületeket, jeles események színhelyeit. Szerezzenek ismereteket Budapesten élő, itt alkotó írókról, költőkről, a kultúra kiemelkedő személyiségeiről. A természetvédelmi nevelés részét képezi a főváros természeti értékeinek felkutatása, vizek, hegyek, szigetek megismerése, a parkok szépségei és jelentőségük a főváros életében,valamint a gyerekek felelősségének megismerése a játszóterek, a zöld kertek, parkok megőrzésében. A természet- és környezetvédelem természetesen nem korlátozódik csupán a lakóhelyre, hanem minden tanórán és nevelési szintéren az országunk és Európa értékeinek megismerése is feladatként jelentkezik. A természet szépségeinek megismerése elválaszthatatlan a történelmi emlékek, a népcsoport, a lakóhely népszokásainak, hagyományainak ismeretétől. A szűkebb, a tágabb környezetünket, életterünket szerves egységként kezeljük ebben a személyiségfejlesztési feladatban.

37 Tanulás A tanulásban akadályozott tanulók a kognitív funkciók sérülése miatt önállóan nem képesek a fejlettségüknek legjobban megfelelő tanulási technika elsajátítására. Így az iskolába lépés pillanatától kezdve fontos feladat a tanulás megtanítása, a tanuláshoz való viszony, a motiváltság megteremtése. Ennek egyik fontos eszköze az önálló tanulás, amikor a tanuló saját szintjének megfelelően, differenciált feladatadást követően önállóan, apró lépésekben dolgozza fel a tananyagot. Ehhez szükséges motivációs bázisának feltérképezése és ez alapján a folyamatos megerősítés. Ugyancsak a tanulás tanulását és a konstruktív feladatmegoldást segítik a csoportosan végzett közös feladatok. 1. Alsó tagozat: az első évfolyamtól a negyedik évfolyam végéig Az alsó tagozatban előtérbe helyezzük a tankönyvek, taneszközök helyes használatát pl. munkatankönyvek piktogramjainak értelmezését, az ábrák, képanyagok elemzését, a feladat végrehajtásának sorrendjét, az összehasonlítást, az önellenőrzés módjait, lehetőségét, az írásbeli feladatok végrehajtását. Fontos technikai jellegű, manuális feladatokban a pontos mintakövetés, a lépések leolvasása; a mozgásban az utánzás, a mintakövetés tanulása, a szabályok elsajátítása. Folyamatosan végzett tevékenység az esztétikus füzetvezetés, a képi ábrázolás elemi formai, tartalmai és esztétikai következményeinek megismertetése, az önkifejezés, a viszonyulás képi megjelenítése. Megtanítjuk tanulóinkat az alsó tagozatban a rövid, egyszerű szövegkezelésre, elemzésre, értelmezésre, a bevésés technikájára - az egyéni tanulási sajátosság felismerésére, a tartalomjegyzék kezelésére, a gyermeklexikonok és gyermekeknek szóló segédanyagok irányítás melletti felhasználására. A tanulás tanításának fontos eleme, hogy a tantárgyak, taneszközeit (pl. matematikai, technikai, betűtanulás) megtanulják adekvátan használni, a tanórán és önállóan alkalmazni és segédeszközként hasznosítani. A tanulás tanításának részét képezik az egyszerű memoriterek, versek tanulása az egyéni sajátosságoknak megfelelően, az ismétlés, a felidézés módjainak, gyakoriságának elsajátítása. 2. Felső tagozat: az ötödik évfolyamtól a nyolcadik évfolyam végéig A felső tagozaton előtérbe kerül az elsajátított tanulási módszerek alkalmazása, az önálló tanulás megvalósítása, a segítségkérés és a segítség igénybevételéhez szükséges formák megtanítása. A tanulás során működnie kell a páros tanulásnak, a csoportmunkákban a kiscsoportos együttműködésnek. Gyakorolják és tudják alkalmazni a tankönyvekkel, feladatlapokkal, munkalapokkal való önálló tanulást, a szövegfeldolgozás, értelmezés formáit, fejlettségüknek megfelelő feldolgozási lehetőségeket.

38 37 El kell jutni a tanulóknak az ésszerű, a takarékos, az esztétikus füzetvezetéshez. El kell sajátítani a hatékony önellenőrzést, hibák javítását, értelmezését, a tanuláshoz szükséges speciális taneszközök használatát A kommunikációs nevelés Az iskola valamennyi színterén kiemelt feladat a kommunikációs kultúra fejlesztése. A tanulók többségénél kommunikációs nehézséggel, a beszéd területén érzékelhető funkciózavarral szembesülünk. Kiemelten foglalkozunk a kölcsönös kommunikációval, ami a szociális adaptáció fontos alapköve. 1. Alsó tagozat: az első évfolyamtól a negyedik évfolyam végéig A beszéd formai, tartalmi részének javítása, korrigálása, fejlesztése. Az értelmes, szép, magyar beszéd megteremtése megköveteli a helyzetnek megfelelő beszédpéldát, a beszédmotiváció megteremtését, a következetes gyakorlást, a mindenkori korrigálást, kiigazítást. Olyan szituációk, helyzetek teremtése, amelyben a társadalom által elvárt beszédnormáknak megfelelően gyakorolhatnak a tanulók, tapasztalatokat szerezhetnek a kommunikációs feladatok megoldásában. Külön figyelmet érdemel az alsó tagozaton: a köszönés, a kérés, a tudakozódásnak megfelelő kommunikáció, a segítségkérés, a probléma, a szükséglet megfogalmazása, az önkifejezés technikáinak elsajátíttatása. A mondatokban történő megnyilatkozás különféle kommunikációs helyzetekben. 2. Felső tagozat: az ötödik évfolyamtól a nyolcadik évfolyam végéig A felső tagozatban előtérbe kerül a mondanivaló értelmes, az összefüggésnek megfelelő bemutatása, a társas kapcsolatban a kapcsolatfelvétel és fenntartás, valamint a konfliktuskezelés kulturált technikáinak alkalmazása. Fontos a tanulók megtanítása az írásbeli kifejezés különféle formáira, az önéletrajzírásra, kérvények, nyomtatványok kitöltésére. Terápiás céllal és jelleggel sok szituációt éljenek meg tanulóink, amelyben valamennyi korosztály gyakorolhatja a metakommunikáció alkalmazását a tekintetet, a testtartást, a hanghordozást, a mozgástért, a testi távolságtartást különböző kommunikációs színtereken. Tevékenységeik, ismereteik tartalmazzák az infokommunikációs eszközök ésszerű, helyes használatát, a mérlegelést, a válogatást, szelektálást. Történjen ez a szülők bevonásával, szemlélet formálásával.

39 A közösségfejlesztés A jó közösség kialakítása nevelési cél, és egyben eszköze, módszere, formája a személyiség minden oldalú fejlesztésének. A közösségi nevelésnek az iskolai és családi nevelés részeként kell megvalósulnia. Napjainkban felértékelődik a közösség szerepe a társadalmi elvárások tekintetében. A közösségi magatartás formálása szempontjából fontos a morális magatartás és tevékenységformák gyakorlásán alapuló hatás-együttesek alkalmazása. Közösségfejlesztésünk elvei: a pozitívumokra való támaszkodás, a gyerekek helyzetének, állapotának, értelmi képességének, fejlettségének figyelembe vétele, az egységes nevelési ráhatás érvényesítése, azonos és életszerű követelmények támasztása, a tervszerűség és céltudatosság elve, a nevelői irányítás indirekt, közvetett jellege, egységes, egymásra épülő szokásrend kialakítása, a közösség kialakítás folyamatában a tanulói önállóság fejlesztése. A közösségfejlesztésünk fő feladatai: a szokások kialakítása terén egységes nevelői ráhatás és követelménytámasztás, a kölcsönös segítségadás, mintaközvetítés példaadással, meggyőződés formálása beszélgetéssel, felvilágosítással, harmonikus gyermek és felnőtt kapcsolatok kialakítása, megtartása, harmonikus társas kapcsolatok kialakításához szükséges tulajdonságok fejlesztése, iskolán kívüli kötődések figyelemmel kísérése, a gyermekek felkészítése és megtanítása a kulturált elutasító magatartási mintákra, a rossz és káros hatások felismerésére és elutasítására pl.: dohányzás, alkohol, drog. A közösségfejlesztésünk színterei: Osztálykereteken belül, tanórákon A közösségfejlesztésben, a csoportban tanító összes pedagógusnak nagy szerepe van. Osztályfőnöki órán A közösség kialakításában a legfontosabb szerepet az osztályfőnök tölti be, alakítja, fejleszti a gyermekközösséget. Formálja a személyiséget a közösségben, épít a tanulói öntevékenységre. Napközis foglalkozásokon A napközi otthoni tevékenységeknek kiemelt szerepe van a gyermekek egyéni, közösségi és harmonikus személyiségfejlesztésében. A tanulás, a kulturális, a manuális, a sport- és

40 39 játékfoglalkozások, a közösen végzett tevékenységek erősítik a közösséghez való tartozást. A személyiség fejlesztését szolgálják a színház, mozi, könyvtári programok, múzeumlátogatások és kirándulások. Diákönkormányzat keretei között Az életkori sajátosságokat figyelembe véve iskolánkban a 5. évfolyamtól 8. évfolyammal bezárólag vesznek részt tanulóink tevőlegesen a DÖK működésében. Az önálló tervezés, szervezés és véleménynyilvánítás formáival, valamint a demokratikusan működő társadalomban való tájékozódás alapjaival ismerkedhetnek meg és szerezhetnek jártasságot saját ügyeik és szabadidős programok szervezése során, a jogok és kötelességek ismeretében. Osztálykirándulásokon, táborozásokon Az egyén és a közösség fejlesztésének fontos színterei ezek, ahol a kulturált viselkedés és együttélés szabályainak megtanítása a szabadidő hasznos eltöltése során valósul meg. Napközis táborokat a nyári szünetben a többi kerületi iskolával közösen veszik igénybe tanulóink. Minden évben tábort működtetünk Soltvadkerten is. Rendezvények, ünnepségek közösségteremtő jelentőséggel bírnak, mint például: az együttes élmény, a minta adása, a kultúra közvetítése. Az intézmény egészét átfogó rendezvények és ünnepek. Nemzeti örökségünk megemlékezései és ünnepei: Március 15. Október 6. /Aradi vértanúk napja/ Emlékezés október 23-ára Nemzeti Összetartozás Napja június 4. Tantárgyakhoz kötődő hagyományok: Komplex Tanulmányi Verseny Koncz Dezső Tanulmányi Verseny Kulturális Fesztivál Sportversenyek Rajzversenyek Szavalóversenyek Környezetvédelmi vetélkedők Népmese Napja Csallóközi Emlékverseny

41 40 Rendezvényi hagyományok: vásárok (rendszerint őszi, karácsonyi, tavaszi) adventi műsorok Farsang Föld Napja Kihívás Napja Gyermeknap Ballagás Kirándulások, táborok projekt-témanapok, projektzáró események Iskolai ünnepélyek: Benedek Elek Nap Tanévnyitó és tanévzáró Mikulás-nap és gyermekkarácsony A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Feladatunk a társadalom által elvárt norma- és szokásrendszerek megismertetése, elfogadtatása a gyerekekkel. A szocializációs háttér, a fogyatékosság típusa meghatározzák azokat a tevékenységeket, módszereket, melyekkel a tanulók beilleszkedését az adott csoportban elősegíthetjük. Az elsősöket és az újonnan érkezőket szeretetteljes, barátságos légkörben fogadjuk. Fontos az iskolába kerülő tanulóink sikeres beilleszkedése, új személyi kötődések kialakítása. Ennek érdekében fejlesztjük: a konfliktuskezelő képességüket, az alkalmazkodó képességüket, az aktivitásukat, a hierarchia-, és monotónia tűrésüket, a kommunikációs készségüket, az önfegyelmüket, a munkakultúrájukat. önkifejező képességüket A tanórán és a tanórán kívüli tevékenységek minden területén törekszünk ennek megvalósítására. A magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek számára iskolánk biztosítja az egészséges lelki fejlődéshez szükséges feltételeket: a pozitív érzelmi és intellektuális élményeket, kapcsolatokat. Ennek érdekében feladatunk:

42 41 a belső motiváltság felkeltése, motivációs bázis feltárása a szabályok alkotása és azok betartatása a gyermekekkel, diákjaink bevonása az őket érintő döntésekbe, a kommunikáció, az érzelmi kapcsolatok támogatása, a konfliktusok és a mentálhigiénés problémák kezelése, a túlterhelés megelőzése, a teljesítmény, követelmények, elvárások területén, a stressz hatások csökkentése, a stresszek elviselésének fejlesztése. A tanárok és a diákok közötti barátságos viszony kialakítására törekszünk annak érdekében, hogy a gyermek a problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus élethelyzeteiben bizalommal forduljon tanáraihoz. A magatartásában, viselkedésében problémás gyermekek társadalmi beilleszkedéséhez nyújt segítséget iskolánk pszichológusa Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos helyi rend Iskolánkban az egyéni képességekhez igazodó speciális készség- és képességfejlesztés kiemelt jelentőségű, mivel valamennyi tanulónk sajátos nevelési igényű. Legnagyobb figyelmet erre az alapozás éveiben fordítunk. A fejlesztés során figyelembe vesszük tanulóink sérüléséből eredő jellegzetes különbségeit, speciális szükségleteit és egyéni teherbíró képességét. Az egyénre szabott nevelés differenciált tartalmakban, a sérülés jellegéhez igazodó módszerek, terápiás eljárások alkalmazásában a tanórákon, valamint tanórákon kívül az egyéni és kiscsoportos habilitációs/rehabilitációs és fejlesztő órákon valósul meg. A fejlesztés egyes tanulóinknál egyéni fejlesztési tervek alapján történik. A tervkészítés a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői Bizottsági Tagintézménye a fejlesztésre irányuló javaslatainak figyelembe vételével, valamint részletes pedagógiai diagnosztikus vizsgálatokon alapul. A pedagógiai diagnosztikus mérések szempontjai a tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók vizsgálatára irányulnak. A fejlesztés célja a személyiség biztonságérzetének megteremtésével annyi, és olyan jellegű tevékenység biztosítása, amennyi a gyermek adott fejlettségi fokán szükséges ahhoz, hogy valamely ismeret, képesség biztos készséggé váljon nála. Saját lehetőségeinek megfelelő, optimális szintre hozása. A fejlesztés feladata a sérült funkciók korrigálása és a hiányzó funkciók kompenzálása. A fejlesztés területei: motoros és orientációs képességek (izomtónus, egyensúlytartás, nagy- és finommozgás, mozgáskoordináció, dominancia, cselekvés- és irányítástervezés, térbeli- időbeli tájékozódás), kognitív képességek (észlelési folyamatok, figyelem, emlékezet, koncentráció), diszlexia prevenció és reedukáció, a matematika tanulás fejlesztése,

43 42 a beszéd alaki és tartalmi részének fejlesztése (tiszta beszéd, helyes nyelvi rendszer), grafomotoros képességek fejlesztése, rendszerezési képességek fejlesztése, az értelmileg akadályozott tanulóink készség- és képességfejlesztése. autizmus specifikus fejlesztés A fejlesztéshez a következő módszereket, fejlesztő eljárásokat alkalmazzuk: Alapozó terápia motoros és orientációs képességek fejlesztésére, Ayres szenzomotoros integrációs terápia Sindelar program a részképesség gyengeségek terápiájához, Frostig terápia a vizuális percepció fejlesztésére, Kiscsoportos személyiségfejlesztő tréning, Vizuális pedagógiai művészeti terápia, Meixner - féle diszlexia prevenció, diszlexia reedukáció, Diszkalkulia terápia, Anyanyelvi-zenei nevelés a grafomotoros képességek és a helyesírás fejlesztésére Gósy - féle beszédészlelés és beszédértés fejlesztése, Logopédiai terápiák: pöszeség, megkésett beszédfejlesztés, diszfázia, dadogás Speciális, az autizmus specifikus terápiák A korrektív célú fejlesztés folytatódik a felső tagozaton a megelőző évekre alapozva. A fejlesztésnek itt fokozottabban kell szolgálnia: a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelem fejlesztését, a tudatos magatartás kialakítását, a céltudatos feladat és munkavégzést, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítását. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos egyéb pedagógiai tevékenység: Tehetséggondozás A tehetség- és a képességek kibontakoztatása szempontjából elsődleges, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljesebb fejlesztése. A tehetség kibontakoztatását serkenti: a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság,

44 43 a játékosság. A tehetség kibontakoztatását gátolja: a kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. Legfontosabb feladatunk idejében felfedezni a gyermekek speciális képességeit, s készségeiket iskolatípusunkhoz mérten a maximális szintig fejleszteni. Ehhez pedagógusaink rendelkezzenek megfelelő pedagógiai-pszichológiai ismeretekkel. A tehetséggondozás az órai differenciáláson kívül az alábbi szervezési formákban valósul meg: természettudományos szakkör működtetése speciális művészeti terápia működtetése szavaló és énekverseny szervezése tanulmányi versenyekre történő felkészítés A halmozottan hátrányos tanulók segítésével kapcsolatos pedagógiai tevékenységek A gyermekvédelmi feladatokat az osztályfőnökök a törvényi előírásoknak megfelelően végzik. Külön odafigyelnek a hátrányos helyzetű tanulókra, akiknél a szociális kompetencia fejlesztése, önbizalom fejlesztés, kommunikáció és problémakezelés kiemelten fontos szerepet játszik. Ebben segít az iskola pszichológusa is, aki igény szerint egyéni tanácsadást is tart az arra rászoruló szülők részére Kulcskompetenciák, mint a fejlesztés területei A fejlesztés egyik célja a kompetencia alapú oktatás elterjesztése közoktatásunkban. A kompetencia ebben a felfogásban az ismeretek, azok alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, amely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, a befogadó személet kialakítása és folyamatos fenntartása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. A magyar közoktatás alapdokumentumaira és az Európai Bizottság egész életen át tartó tanulást megalapozó, kulcskompetenciákkal foglalkozó munkabizottságának dokumentumaira alapozva a programfejlesztés az NFT keretében az alábbi területeken indult el: óvodai nevelés,

45 44 szövegértés-szövegalkotás, matematikai-logikai kompetencia, idegen nyelvi kompetenciák, szociális, életviteli és környezeti kompetenciák, életpálya-építési kompetencia, infokommunikációs technológiák. Mindegyik területen kiemelt hangsúlyt kapnak azok a tartalom független kompetenciák, amelyek nem köthetők tudományágakhoz, tantárgyakhoz, műveltségi területekhez. Ilyenek például a tanulás tanulása, az együttműködés képessége, a problémamegoldó képesség, a kreativitás és motiváció stb. Intézményünk pedagógusai fontos feladatnak tekintik a személyiségfejlesztéshez és az ismeretszerzéshez szükséges alapvető kompetenciák fejlesztését. Előtérbe helyezzük a tevékenységközpontú pedagógiai módszereket, a kooperatív technikákat. Segítjük a személyiségfejlesztés szempontjából törésmentes óvoda-iskola, alsó-felső tagozat közötti átmenet megvalósulását. A HEFOP uniós projekt keretében az óvodai csoportunkban bevezettük az ajánlott csomagból a speciális csoportunkban megvalósítható területeket, és kerületi szinten megismertettük az inkluzív pedagógiai környezet kialakításának feltételeit, és folyamatosan segítjük ennek beépítését az intézmények mindennapi pedagógiai működésébe. Ebben meghatározó szerepe van az utazó gyógypedagógusi hálózatunknak Bevezetett tevékenységközpontú pedagógiai módszereink A projektpedagógia bevezetése helyi tantervünkbe A projektmódszer bemutatása A projekt olyan kollektív tevékenységek folyamata, amely egyedi és előre meghatározott eredményt és hatást hoz létre. Az oktatási projektek amellett, hogy minden esetben pedagógiai célokat is megvalósítanak, egyéni és kooperatív személyiségfejlesztési célokat is szolgálnak. A projektoktatás a megismerés fő forrásává a gyerek tapasztalatát, érdeklődését, tevékenységét teszi. Nem a pedagógus adja át, tölti be a tanulók fejébe az ismereteket, hanem a tanulók saját maguk szerzik meg azokat különböző tevékenységek során. A tanítás helyett tehát előtérbe kerül a tanulás, az ismeretátadás helyett az ismeretszerzés, az egyéni munka helyett, ill. amellett a csoportos tevékenység. A pedagógiai projekt leggyakrabban egy téma, egy ötlet köré szerveződik, amely jól behatárolt tantárgyi, vagy még inkább tantárgyközi jegyeket mutat. Mivel iskolánk valamennyi tanulója enyhébb vagy súlyosabb tanulási nehézséggel küzd, olyan tanulásszervezési módot kell használnunk, mely az elvont, nehezen értelmezhető ismeretek helyett a konkrét tevékenységet állítja középpontjába. Nem maga a tanulási folyamat, hanem valamilyen konkrét produktum elkészítése a cél, a tanulás mintegy mellékterméke a produktum létrehozására irányuló tevékenységnek.

46 45 A projektmódszer pozitívumainak bemutatása A tanulóknak: A gyermekek passzív befogadó szerep helyett aktív kezdeményező szerephez jutnak A téma kiválasztásánál figyelembe lehet venni saját érdeklődésüket és igényeiket, ezáltal a tevékenység erős motivációval bír Nagyfokú tanulói önállóságot tesz lehetővé, módot ad az ismeretek integrálására, az iskolán kívüli világ megismerésére A csoportmunka során a tagokban tudatosul a csoport és az egyéni érdek egybeesése; az azonos cél elérésének tudata biztosítja a magas fokú szocializációt Bár a feladat elvégzése közös, a siker megélése egyéni. A projektoktatás egyik fontos pillanata a produktummal a nyilvánosság elé lépni. Az osztálytársak, a tanárok által történő megmérettetés, a dicséretek begyűjtésének lehetősége az önbizalom és magabiztosság növelésének forrása. Fejleszti a tanulók kreativitását Ki-ki magának választhat testhez álló feladatot a közös vállalkozásban, így mindenki egyéni képességeinek megfelelő szinten tud részt venni, miközben felfedezheti saját erősségeit. A tanulók szociális képességein túl (pl. együttműködés, konfliktuskezelés, érdekérvényesítés) személyes kompetenciák (pl. internetes böngésző készség, önértékelés) is fejlődnek Konkrét, a gyakorlati életben hasznosítható tudás elsajátítása történik A tanároknak: Mivel egy-egy projekt témája tantárgyközi jegyeket mutat, így a megvalósítás során elkerülhetetlen, hogy a tanárok célorientált szakmai kommunikációt folytassanak egymással A pedagógusok rendszeres találkozásai szakmai fejlesztést valósítanak meg az intézményen belül A tantestületben erősödik az összetartás Az együttműködő tanárok pozitív példaként szolgálnak a gyerekeknek A tanárok közti együttműködés megalapozza az iskolák közötti (nemzetközi) együttműködési projektekben való közreműködés belső struktúráit A projektpedagógia bevezetésének feltételei A módszer megismertetésének és bevezetésének érdekében továbbképzést szerveztünk, melyre több kollégánk is jelentkezett. Tanáraink közül egyre többen érzik, hogy a hagyományos gyógypedagógiai módszerek mellett teret kell engedni olyan pedagógiai tevékenységi formáknak is, melyek egy teljesen új tanár-diák viszony létrejöttét feltételezik. Ebben a demokratikus légkörben fontos, hogy a pedagógusok

47 46 képesek legyenek a diákoknak átengedni bizonyos döntéseket anélkül, hogy ez csorbítaná tanári tekintélyüket, vagy rontaná a tanítás-tanulás hatékonyságát. A már említett tantárgyköziség igényli az eddig megszokott tantervi keretek megbontását. Egyegy projekt megtervezése során már év elején a pedagógusoknak alkalmazkodniuk kell egymás igényeihez. Szintén el kell fogadni azt is, hogy a projektek létrehozása gyakran felboríthatja a szigorú órarendi és osztálykereteket. Helyi pedagógiai tantervünkbe a módszer bevezetésénél az a cél vezérelt, hogy sajátos nevelési igényű tanulóink a tanulást ne stresszként és sorozatos kudarcokkal való találkozásként, hanem igazi örömforrásként éljék meg. A kooperatív tanulási technikák alkalmazásának lehetőségei a pedagógiai programban A hagyományos pedagógia kizárólag az agy bal féltekéjére alapoz. Fontos a bal féltekei gondolkodási képességek, valamint az olvasási, írási ás számtani képességek kibontakoztatása, de ugyanilyen fontos a jobb féltekei kreativitás fejlesztése is. A Kagan - féle kooperatív tanulás szemléleti módszereinek gyűjteménye fontos és használható rendszer. Olyan, amelyet Magyarország valamennyi iskolájában lehet alkalmazni a pedagógus igényessége és felkészültsége szerint. Nem kell hozzá új iskolát alapítani, nem kell hozzá külön eszközkészlet, s főként nincs anyagi vonzata. Elég egy igényes pedagógus, aki néhány hónapos intenzív felkészüléssel új távlatokat tud nyitni az osztályában, amely során megismerheti a tanulókat, humánus képességeiket fejlesztheti, kialakíthatja a segítő egymásrautaltságot, és növelheti a toleranciájukat. A kooperatív tanulás négy alapelve: 1. Párhuzamos (egyidejű) interakciók a hatékony tanulás egyik előmozdítója, hogy tanulás közben a tanulók között egyidejű interakciók jönnek létre. 2. Építő egymásrautaltság az egyének vagy az egyes csoportok fejlődése egymással szorosan összefügg, ha az egyik diák fejlődéséhez a másik diák fejlődése társul, ha az egyik csoport sikere egy másik csoport sikerétől függ. 3. Az egyéni felelősség nagyban hozzájárul a kooperatív tanulási módszerek sikeréhez. 4. Egyéni részvétel a diákok akkor tanulnak, ha interakcióba lépnek egymással és a tananyaggal. A módszer előnyei: Szociális és érzelmi fejlődés: képesség társas kapcsolatokra, együttműködésre Nő a gyerekek önbecsülése, javul az önkontroll képessége Fejlődnek a kognitív és az érzelmi igénybevételt kívánó szerepek vállalásához szükséges képességek Megnő a diákok által a feladatra fordított idő. Mindenki egyéni képességei szerint haladhat. Csoportalakítás: irányított vagy véletlenszerű. A csoportok összeállításának leggyakoribb szempontja a heterogenitás.

48 47 Csoport szervezése: Cél, minden gyermeknek legyen feladata, mindenki aktívan vegyen részt. Megváltozik a pedagógus szerepe: céltudatosan segítő, szervező A kooperatív csoportokban tanuló diákok sokkal aktívabbak, nyitottabbak, önállóbbak s ezek a tulajdonságok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy tanulmányaikban sikeresebbek legyenek Az autizmussal élő tanulók ellátásának alapelvei A Zuglói Benedek Elek EGYMI Autizmus Munkaközösségének szakmai álláspontja az ELTE BGGYK Autizmus spektrum pedagógiája szakirány, az Autizmus Alapítvány és az SNI Irányelvek által meghatározott autizmus specifikus szakmódszertant követi, tudományosan megalapozott, gyakorlatban bevált módszereket használunk. Intézményünkben jelenleg öt csoport működik kizárólag autizmussal élő tanulókkal (ezen csoportok működéséről részletesen a pedagógiai program pontjában van szó), de szinte minden osztályban tanulnak integráltan autizmussal élő tanulók. Az alábbiakban részletezett alapelvek egyaránt vonatkoznak a szegregált csoportokban és a tanulásban akadályozott tanulók csoportjaiban integráltan oktatott gyerekekre Az autizmus fogalma Az autizmus spektrumzavarok az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. Az autizmus spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és a rugalmas viselkedésszervezés minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányossága, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedésszervezés és - kivitelezés képességének minőségi sérülése, valamint az egyenetlen képességprofil. Autizmus spektrumzavar minden értelmi szinten előfordul, jelen lehet átlagos (vagy átlag feletti) intelligencia mellett éppúgy, mint intellektuális képességzavarral együtt járva. A fejlődési zavar átlagos vagy átlag feletti intelligencia esetében is jelentősen befolyásolja, áthatja a gyermeki fejlődést, megváltoztatja a megismerés folyamatát és a társas viselkedés fejlődését, ezért sérülés specifikus fejlesztésre minden érintett gyermeknek joga és szüksége van. Autizmusban a beszédfejlődés gyakran megkésik, súlyos esetekben nem alakul ki beszélt nyelv. A központi probléma azonban nem a nyelv hiánya vagy megkésett fejlődése, hanem a

49 48 funkcionális, kölcsönös kommunikáció sérülése. A nyelvhasználat színvonalától függetlenül az alapvető problémák közé tartozik, hogy hiányozhat a kommunikáció és a beszéd hasznának, jelentőségének megértése, vagyis hiányozhat annak megértése, hogy mások érzéseit, gondolatait, tetteit kommunikáció útján befolyásolni lehet. Az alapvető gondolkodási és viselkedési képességek spontán elsajátításához szükséges képességek hiánya jellemzően egész életen át megmarad, de a speciális intenzív terápiás és pedagógiai ellátás segítségével jelentős fejlődés érhető el. Az autizmus spektrumzavarok gyakran társulnak egyéb problémákkal (intellektuális képességzavar; beszéd-, érzékszervi, mozgás- vagy egyéb fogyatékosság; ADHD; epilepszia; alvási és étkezési nehézségek, zavarok; egyéb pszichiátriai zavarok; viselkedésproblémák), amelyek az ellátási szükségletet, taníthatóságot és a gyermek jövőjére vonatkozó előjelzéseket jelentősen befolyásolják. Intézményünk jellege miatt a nálunk tanuló (különösen a tanulásban akadályozott csoportokban integráltan oktatott) autizmussal élő gyerekeknél jellemzően társult intellektuális képességzavarral kell számolnunk. A fejlesztésnél minden esetben szem előtt kell tartani, hogy a tanítás lehetséges módszertanát illetően a tanuló autizmusa az elsődlegesen meghatározó tényező. Általában a szükségletek egyéni kombinációjához kell hangolni a járulékos zavar speciális szempontjait és az autizmus specifikus pedagógiai módszereket Az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók nevelésének-oktatásának alapelvei, az aktív tanulás támogatása Az eredményes oktatás-nevelés feltétele az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók a tanítás, illetve a tanítási módszerek és tervezés módosítása szempontjából kiemelkedő jelentőségű tulajdonságainak (nehézségeiknek és erősségeiknek) ismerete. Az általában jellemző tulajdonságok ismerete mellett nélkülözhetetlen a tanuló egyéni szükségleteinek megértése, figyelembe vétele. Az autizmus spektrumán komprehenzív, fejlődési- viselkedéses-oktatási és kognitív-viselkedéses megközelítést alkalmazó módszertanok egyénre szabott alkalmazása szükséges. A minden fejlődési területre kiterjedő komprehenzív megközelítés ötvözi a fejlődési és viselkedéses megközelítést. A fejlődési megközelítés a gyermek által már elért, vagy kialakulóban lévő, elérhető fejlődési szint egyéni felmérését követően a következő fejlődési szintet célozza, míg a viselkedéses megközelítés a korszerű tanuláselméleten alapszik. A viselkedéses megközelítés alapja a viselkedés funkcionális analízise, mely a viselkedést pontosan leírja, részletesen elemzi,

50 49 és feltárja annak okait, mozgatórugóit. E mellett a viselkedéses megközelítés viselkedéses tanítási technikák, eljárások alkalmazását is jelenti. A szokatlan viselkedések, tünetek enyhülhetnek vagy felerősödhetnek, a tanulási teljesítmények javulhatnak vagy romolhatnak attól függően, hogy az oktatási környezet egyénre szabott adaptálása milyen minőségben valósul meg. Intézményünkben mind a speciális csoportokban, mint a tanulásban akadályozott gyerekek csoportjaiban alapvető feladat az oktatási környezet adaptálása, az autizmus szempontú akadálymentesítés, mely magába foglalja a protetikus környezet kialakítását, a vizuális támogatást, az egyéni jutalmazási rendszer kialakítását, a kommunikációs támogatást, szükség esetén AAK-s eszközök használatát, a szenzoros védelmet. A családdal való folyamatos együttműködés a sikeresség egyik alapfeltétele. Célja a család terheinek csökkentése, a kölcsönös információnyújtás, a módszerek otthoni és intézményi alkalmazása közötti folyamatosság biztosítása, a tanultak általánosításának elősegítése. Törekedni kell arra, hogy a tanuló pozitív tapasztalatokat szerezzen a közösségben való részvételről. Ennek érdekében alapelv a tanuló teljesítményének, erőfeszítésének értékelése, a rendszeres pozitív visszajelzések biztosítása. A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori életminőség, a szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális-kommunikációs nehézségek, a viselkedésszervezés és a gondolkodás sérülésének speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése. A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanultak egész életen át történő megfelelő alkalmazhatósága, különös tekintettel a következő területekre: önkiszolgálás és önellátás, spontán kommunikáció, tanulás, munkavégzés, szabadidő, társas kapcsolatok, közösségi élet, felnőttkorban funkcionális tantárgyi készségek. A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében az információkat szűrni kell, mert a tipikusan fejlődő gyermek által spontán, ösztönösen elsajátított nagy mennyiségű információ és készség az autizmus spektrumzavarral küzdő gyermek számára nehéz tananyagot jelent. A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt a továbblépés előtt külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos probléma-megoldási módszerek tanítása. A fentiek értelmében az intézményünkbe járó autizmussal élő tanulók fejlesztése nem egy általános tanmenet, hanem minden esetben egyéni fejlesztési terv alapján történik. A tanulók

51 50 fejlesztési céljai hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból, hogy mennyire szükségesek a gyermek szociális alkalmazkodása és önszabályozása kialakításához (az egyéni fejlettségének szintjén). A típusos egyenetlen fejlődés azt jelenti, hogy a hiányzó vagy elmaradó készségek spontán fejlődésére nem építhetünk: minden egyes hiányzó részfunkció, illetve korábbi fejlődési szakaszból hiányzó alapozó funkció fejlesztését be kell illesztenünk ebbe a hierarchiába. A tanulásban akadályozott tanulók csoportjaiban integráltan oktatott autizmussal élő tanulóknak is minden esetben szükséges egyéni fejlesztési tervet készíteni. Az egyéni fejlesztési terv tartalmazza az autizmusban érintett területeket (társas viselkedés, kommunikáció, rugalmas viselkedésszervezés stb.) és a mennyiségében és tartalmában a gyermek egyéni szükségletei szerint adaptált iskolai tananyagot is. Intézményünkben kiemelt cél a kihívást jelentő viselkedések megelőzése és kezelése, mely minden esetben viselkedésterápiás megközelítéssel történik. Legfontosabb céljaink egyike, hogy a viselkedési nehézségekkel küzdő tanulóink is bent maradhassanak az oktatási rendszerben, csak azok a gyermekek legyenek magántanulók, ahol már minden szakszerű segítséget megadtunk és ennek ellenére nem lehet őket tovább a közösségben tartani Tanulási környezet Intézményünkben speciális csoportokban és a tanulásban akadályozott gyerekek csoportjaiban integráltan is tanulnak autizmussal élő tanulók. Az integrációban éppúgy szükséges az autizmus specifikus környezet és kommunikáció kialakítása, a speciális módszertan használata, mint a szegregált csoportokban. Ebben az Autizmus Munkaközösség szakmai segítséget ad a más szakterületen jártas kollégáknak. Az integráltan oktatott autizmussal élő tanulóknál is nélkülözhetetlen a szociális, kommunikációs és kognitív deficitek figyelembevétele, az egyénre szabott mérés, tervezés, fejlesztés, a tananyag szűrése (egyes tantárgyakból, tananyagrészekből felmentés), továbbá a fogyatékosságot kompenzálandó alternatív eszközök, módszerek igénybevétele egyéni szükségletek szerint. Az integráltan oktatott autizmussal élő tanulók az egyéni fejlesztést végző kollégáktól segítséget kapnak. Ezen egyéni fejlesztéseken az autizmusban érintett területeket célozzák meg, tehát elsősorban szociális-kommunikációs fejlesztés folyik. Ennek tartalmában és módszertanában az Autizmus Munkaközösség szakemberei szakmai segítséget nyújtanak az egyéni fejlesztést végző kollégáknak.

52 51 Tekintettel arra, hogy a speciális csoportok összetétele igen heterogén életkor, kognitív képességek, társuló problémák tekintetében, viszont homogén az autizmusban való súlyos érintettséget illetően, ezért csoportjaink gyermeklétszáma minden esetben maximum 9 lehet, három gyógypedagógussal és egy gyógypedagógiai asszisztenssel. Bizonyos szakmailag indokolt esetekben (pl. súlyos viselkedésproblémák) a csoportlétszám maximumát az ott dolgozó szakemberek a vezetőséggel egyetértésben alacsonyabban is meghatározhatják. (Kivétel ez alól négyes számú csoport, mely annyira kicsi alapterületű teremben van, hogy ott a maximális gyermeklétszám 5 fő.) A gyógypedagógusok a speciális csoportokban a következő beosztásban dolgoznak: délelőtt két gyógypedagógus, délután egy gyógypedagógus. A speciális csoportok működéséről bővebben a Pedagógiai Program pontjában van szó. Autizmus specifikus módszerek, eljárások: TEACCH program, terápiás úszásoktatás, bábozás, PECS- képes, kommunikációt segítő módszer, ELAterápia, számítógépes oktatóprogramok, különböző kézműves foglalkozások, mindennapi élethelyzet-tréning Az integráció feltételei: Egyre gyakrabban merül fel az igény az autizmussal élő gyermekek esetében is az integrációra. A sikeres és biztonságos integráció feltételei (Balázs Anna, 2000.): A tanuló részéről: IQ 100 felett, VQ 85/90 felett, autisztikus fogyatékossága enyhe fokú, jól kompenzált, viselkedésproblémái minimálisak. A családtagok részéről egyértelmű szándék, szakemberekkel való szoros együttműködés, a gyermek támogatása. Az iskola részéről: Speciális módszertanban jártas pedagógus; jól előkészített, ütemezett fejlesztési terv; speciális eszközök, módszerek és környezet; együttműködés a családdal; a befogadó gyermekcsoport felkészítése, pozitív hozzáállása; szakértői csoporttal való intenzív kapcsolattartás. Szakértői csoport, mely rendelkezésre áll a szülő felvilágosításában, a problémakezelésben, a fejlesztés irányának kijelölésében, követésében. Szervezési feladatok, módszertani tanácsok: Az integrációt minden esetben egyénre szabottan kell megtervezni és a visszautat is biztosítani kell sikertelenség esetére. Érzelmileg biztonságos, bejósolható környezetet kell teremteni, mert ahogy azt már korábban említésre került, csak korlátozottan képesek mások szándékait, érzéseit értelmezni, így kiszámítani azt, hogy mit hoz a következő pillanat.

53 52 Az autizmussal élő gyermekekkel való foglalkozást megkönnyíthetik a következő szervezési feladatok: Strukturált oktatás- lehetőség szerint a tér strukturálása és minden esetben az idő struktúrája értendő ez alatt. A tér strukturálása segít az inger szelekcióban, az idő strukturálása, vagyis a napirend segít eligazodniuk abban, hogy mikor? mit? és hol? kell csinálniuk, és arra is válasz kell kapniuk, hogy meddig? kell azt csinálni. Így könnyebben fogadják a változásokat is. Megfelelő szintű vizuális támogatás. Ezzel konkréttá tehetőek elvont dolgok, a folyamatábrák megkönnyítik a célvezérelt viselkedést. A számítógép használatában többnyire sikeresek, hiszen a gép visszajelzései konkrétak, mindig ugyanolyanok, és nélkülözik a szociális közeget. Kerülni kell a többértelmű, elvont utasításokat, kifejezéseket. Személyre szabott, konkrét utasításokat kell megfogalmazni. A konkrét jutalmak motiváló hatásúak lehetnek, alku tárgyát is képezhetik.(a szociális jutalmakat nehezen értelmezik, így nem is jutalomértékűek.) Célszerű olyan eszközöket használni (pl. Montessori eszközök), amelyek lehetővé teszik az önellenőrzést is. Az integrációs protokoll kidolgozása és a gyakorlatba történő beültetése a 2017/2018-as tanév egyik kiemelkedő feladata. Az újonnan létrejött autista munkaközösség havi szakmai fórumokkal, un. Nyitott Műhely foglalkozásokkal ad konkrét módszertani útmutatót a többségi pedagógusoknak és iskolánk dolgozóinak egyaránt Gyermek- és ifjúságvédelem A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység áthatja az iskolai élet egészét. A nevelő - oktató munkánk mindennapjaiban, a gyermekkel töltött minden mozzanatban érvényesül azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, a rászorulók esetében védő-óvó intézkedéseket tegyen, fokozott figyelemmel kísérje a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek életét. A gyermek- és ifjúságvédelem fő feladata, hogy megelőzze, elhárítsa és enyhítse a gyermek egészséges testi és személyiségfejlődését gátló tényezőket. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka kiindulópontja a felderítés, az okok feltárása, kezelése. Fontos, hogy a felderítés után a jelzés időben kerüljön a megfelelő segítő szervezethez. A gyermek - és ifjúságvédelemi tevékenység a gyermekek életkori szakaszai szerint eltérő. Ezt a tevékenységet az osztályfőnökök a kollégákkal együttműködve végzik. Fontos az együttműködés a Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Központ munkatársaival is. Alsó tagozat a tanuló egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása és a testi épségének megóvása a családon belül és a családon kívül,

54 53 a tanuló egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül, az iskolafogászati rendelésekkel, a tanuló intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása (ügyelet, étkezés, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, stb.) a tanuló igénye szerint, a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások (pénzbeli és természetbeni) felkutatása, információ nyújtása, a hozzájutás segítése, valamint tanácsadás, segítségnyújtás a kulturált szabadidő eltöltéséhez, az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő rendezvényeken történő részvételhez, biztosítani a nyári napközis tábort, üdülést, ehhez anyagi támogatást keresni, a gyermekeket veszélyeztető helyzetben gyors és hatékony intézkedést tenni, folyamatosan ellenőrizni a tanulók eredményeit, a rendszeres iskolába járást, szükség esetén eljárást kezdeményezni, a szociális hátrányokkal küzdő gyermekeknek segítséget nyújtani a hátrányaik csökkentése érdekében, a szabályok, a normák elfogadása érdekében. Felső tagozat a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését szolgáló családi minta, érzelmi kötődés, törődés figyelemmel kísérése, a tanuló kortárs csoporttal való kapcsolatának nyomon követése, a gyermek egészségére káros anyagok, szerek használatára, fejlődésére káros életmódra fokozott odafigyelés, prevenciós programok, a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók otthoni életformájának, és ellátásának nyomon követése és ellenőrzése, a rendszeres iskolába járás elérése, a tanulmányai befejezése, a pályaválasztás és beiskolázás érdekében, a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások (pénzbeli és természetbeni) felkutatása, információ nyújtása, valamint tanácsadás, életkorának, fejlettségének megfelelő kulturális programokra mozgósítani, nyári napközis tábort szervezni, ehhez anyagi támogatást keresni folyamatos, őszinte érzelmi kötődést biztosítani, amelyben problémáit nyíltan feltárhatja. Alkalmazott módszerek: nevelési segítség, tanácsadás, konzultáció a szülővel a gyermekek irányítása a pedagógiai szakszolgálathoz a Családsegítő a Gyermekjóléti Központ szolgáltatásainak igénybevételére javaslat, javaslat a gyermek ideggondozói, gyermekpszichiátria vizsgálatra, segélykérelem kezdeményezése, illetve kérelem véleményezése, javaslat a gyermek védelembe vételére, kezdeményezés a gyermek gyermekvédelmi gondoskodásba vételére, a gyermek súlyos bántalmazása, abúzus gyanúja esetén azonnali jelzés a gyámhatóság felé

55 54 fejlesztő csoport létrehozása, egyéni fejlesztés, az iskolapszichológus vezetésével egyéni és csoportos foglalkozások tartása tanulóknak és szülőknek, Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység, esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések Iskolánk minden tanulója egész napos iskolai ellátásban részesül, így egész napját az iskolában tölti. Tanulóink életében meghatározó szerepet tölt be az egész napos pedagógiai gondoskodás, ezzel a devianciára hajlamosító környezet hatását igyekszünk korrigálni. A személyiség zavarok, tanulási nehézségek, a szociális környezethez való alkalmazkodási problémák gyógypedagógiai korrekciója a tanórán kívüli foglalkozásoknak is fontos feladata. A gyermekek helyzetéből, családi hátteréből adódó szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek rendszere iskolánkban: a problémák feltárása és a stratégiák kidolgozása az egyéni megsegítésre, természetben nyújtott támogatás (ruha, könyv), táborozási és alapítványi támogatás, pszichés segítségnyújtás (nevelési tanácsok), ügyelet biztosítása a tanítási szünetek idejére, valamint a tanítás kezdete és befejezését követően, napközis foglalkozás biztosítása valamennyi tanulónk számára, szabadidős programok biztosítása a gyermekek számára, szakkörök, sportkör működtetése igény és érdeklődés alapján, a kulturális hátrányok enyhítésére a tehetségesebb tanulók differenciált megsegítése, tájékoztató, felvilágosító prevenciós programok a drogmegelőzéssel, szenvedélybetegségekkel kapcsolatosan (a káros szerek ismerete, és elutasítása, a dohányzás és alkoholfogyasztás veszélyeinek megismertetése változatos módszerekkel és egészségügyi szakemberek közreműködésével is történik). a pályaválasztással kapcsolatos tevékenység: önismereti képességek, pályaelképzelések folyamatos figyelemmel kísérése, elemzése, választható szakmák megismertetése a tanulókkal és a szülőkkel, látogatás a szakiskolákban, a gyakorlati képző helyeken, egyéni segítségnyújtás a szakmaválasztásban, pályaalkalmassági vizsgálatok, az egészségügyi szűrések megszervezése a szülők bevonásával, a beiskolázási tennivalók elvégzése, a szülők rendszeres tájékoztatása.

56 A szülő, a tanuló, és a pedagógus együttműködésének formái, tovább fejlesztésének lehetőségei Iskolánkban a szülők nagy része - egy kérdőíves felmérés szerint - együttműködő. Az iskolától kapott segítséget elegendőnek tartják gyermekük neveléséhez. Jelenleg a törvényi szabályozáson túl, a kapcsolattartás lehetőségeit az SZMSZ és a házirend is tartalmazza. Kapcsolattartási formák: - fogadóórák, - szülői értekezletek, - szülői fórumok, - szülőklub - nyílt napok, - nyílt órák, - személyes beszélgetések - tanácsadás a szülőknek életvitelükhöz, problémáik megoldásához, az iskolai védőnő, osztályfőnökök, az iskolapszichológus közreműködésével adják a lehetőséget arra, hogy a szülők és az iskola között állandó, rendszeres kapcsolat legyen. Az SZMK megalakításával is az iskola és a szülői közösségek szervezeti együttműködése vált eredményesebbé. Az együttműködés további fejlesztése érdekében tervezzük ankétok rendezését, szülőkkel történő közös programok szervezését A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések köre meghatározásának alapdokumentuma, 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet. Az intézmény működéséhez alapvetően hozzátartoznak azon tárgyak és berendezések, amelyek a tanulási képességfejlesztéshez, a terápiákhoz, a személyiségfejlesztéshez, a tanulók biztonságához, egészséges környezetéhez szükségesek.

57 TERÁPIÁS MÓDSZEREINK Alkalmazott terápiák, eljárások és módszerek Alapozó mozgásfejlesztés Mozgásos- érzékszervi-idegrendszer fejlesztő terápia. A fejlődés kezdeti lépcsőihez tér vissza, a fejlődéstani fázisokat újralépi, az egyes funkciókat megerősíti és szükség szerint új idegrendszeri kapcsolatokat épít ki. Megalapozza a gyermek fejlődésben elmaradt idegrendszerét és annak funkcióit, hogy ráépíthetők legyenek az ún. magasabb funkciók, mint pl. a beszéd, olvasás, írás. A terápiának fejlődéstani vezérvonala van, melyet a terápia során szigorúan be kell tartani: nagymozgások, rugalmasság, egyensúly, mozgáskoordináció megalapozása, kifejlesztése és tökéletesítése, keresztgyakorlatok, finommotorika kialakítása és fejlesztése, dominancia megválasztása és megerősítése. A terápia során fejlődik a gyermek idegrendszere, ezáltal mozgása ügyesebbé válik írásképe javul térben való tájékozódása javul olvasás- és beszédkészsége javul segít a figyelemzavar leküzdésében önbizalmat épít magabiztosabbá válik. Ayres - szenzoros integrációs terápia A tanulási zavarok kezelésére kidolgozott terápia, de jól használható a legkülönbözőbb gyermekkori fejlődési problémákban (figyelemzavar, hiperaktivitás, motoros fejlődési zavar, érzelmi zavarok, kötődési zavar, mutizmus, autizmus stb.) is. A terápia elméleti hátterét az adja, hogy az idegrendszer érettsége, integratív funkciói az egyensúlyi és más érzékszervi ingerek adásával növelhető. A kisgyermek 1-10 éves korában szereti és keresi az olyan mozgásformákat, amelyek fokozott stimulálást jelentenek az egyensúlyi- kisagyi rendszernek (pl. hinta, hintaló, forgó, bicikli, stb.), de még a csecsemő is legjobban ringatással nyugtatható meg.

58 57 Tehát a fejlődéshez szükségesek ezek az ingerek, amennyiben a fejlődés valamilyen ok miatt elakadt, ezek az ingerek nem jutnak el a megfelelő agyi területekre. A hiperaktív gyermek állandó mozgásban van, hogy idegrendszere megkapja azokat az egyensúlyi mozgásos ingereket, amelyek szükségesek a fejlődéshez. Tehát az egyik legkellemetlenebb tünetet öngyógyításként is felfoghatjuk. A terápia során a mozgás kivitelezése a terapeuta számára annyiban fontos, hogy megítélje, hogy a gyermek a változatos ingereket hogyan integrálja és hogyan szervezi a válaszreakcióit. A változatos érzékszervi és egyensúlyi ingerek adásával normalizálódik az egyensúlyi rendszer, leépülnek a primitív reflexek, a szemmozgások megfelelővé válnak, a test két oldalának integrációja jobban szerveződik, az idegrendszer integritása fokozódik. Ezenkívül a tapintási és egyensúlyi ingereknek tudatszintet befolyásoló hatása van, a billegőmozgó világ előhívhat korai traumákat, fájdalomélményeket és lehetőség nyílik az újra szerveződésre. A terápia eszköztára: A teljesség igénye nélkül: a terápia kezdeti szakaszára függőháló, lengő nyújtó, gyűrű, gumikötél hinta, óriáslabda, füles labdák, henger, tér-hágcsó kötélből, fából, tornaszivacsok, (a későbbi szakaszára) gördeszkák, lejtő, egylábú szék, rácsos billenő, taposó pedál, doboz gólyaláb, függőbillenő hinta, parafa-lapok egyensúlyfejlesztéshez., rugós deszka, hullahopp karikák, gerenda, forgó-egyensúlyozó korong, spirál ruhahengerek, zsámoly, kétlábú mászó létra, bordásfalak, nagyméretű tükör, hegymászó kötelek karabinerrel, stb. használata jellemző. Sindelar: óvodás és iskoláskorú gyermekek részképességeit vizsgáló és fejlesztő kognitív terápia A részképességek fejlesztését szolgáló kognitív terápia. A kognitív funkciókat gyakoroltatja az életkori sajátosságoknak megfelelően. Fokozatosan felépített, rugalmas, nyitott instrukciós rendszerű komplex program. A képességek minőségi elemzése által adja meg a gyermekek tanulási nehézségeire szabható fejlesztési stratégiát. A fejlesztés az ismeretszerzés legfontosabb területeire terjed ki: vizuális és auditív differenciálás, alak-háttér tagolás, emlékezet, intermodalitás, szerialitás, téri orientáció. Tanórákon, egyéni fejlesztő foglalkozásokon és rehabilitációs órákon alkalmazzák kollegáink ezt a módszert. Frostig-terápia a vizuális percepciót vizsgáló és fejlesztő módszer a vizuális észlelést vizsgálja és fejleszti a következő öt területen: szem-kéz koordináció, alak-háttér észlelés,

59 58 alakállandóság, térbeli helyzetek észlelése, térbeli viszonyok észlelése. A vizuális percepció (észlelés) fejlődése jelentősen befolyásolja az olvasási, írási, számolási készségeket és nagy szerepe van a tanulási teljesítmények alakulásában. Ezért nagyon fontos, hogy a lehető leghamarabb ismerjük fel és fejlesszük a gyenge vizuális percepciót. A program eredményes alkalmazása előtt fontos előgyakorlatokat végezni, melyek a testkép, testfogalom, testséma fejlesztését szolgálják. Tanulóinknak még emellett is nagy nehézséget okoz az áttérés a háromdimenziós térből a kétdimenziós feladatlapokra, ezért a közeli környezet, a megfogható tér helyes észlelésére különös hangsúlyt kell fektetni. Intézményünkben óvodás és alsó tagozatos korú gyermekeknél alkalmazzuk a terápiát. Logopédiai terápiák: - pöszeség, - dadogás, - megkésett/akadályozott beszéd- és nyelvi fejlődés, - diszfázia, - diszlexia prevenció- és reedukáció (Meixner), - diszgráfia (Meixner), - diszkalkulia (Dékány). Grafomotoros fejlesztés A grafomotorosan éretlen gyermekeknél a kézfej, az ujjak mozgatásánál, valamint a beszédszervek irányítása terén is gátolt a finommozgás. A fejlesztés során az írás, vonalvezetés technikai kivitelezését kívánjuk megalapozni, fejleszteni a nagymozgások finomításából kiindulva. A fejlesztés szakaszai: - manipulációs szakasz, - íráselemek előkészítő szakasz, - betűelemek írása. A grafomotoros fejlesztéshez kapcsoltan alkalmazzuk a ritmikus írás gyakorlását is, amely egy intermodális technika, vizuomotoros feladat, az auditív és vizuális kulcsokat a saját karmozdulatból indított és irányított mozgásba integrálja. Fejleszti: - a téri irányok észlelését, - az agyfélteke nyelvi területét, - a szenzoros és vizuomotoros integrációt. Beszédészlelés-beszédmegértés (Gósy) A terápia célja az elmaradott illetve a zavart beszédészlelés és beszédmegértés helyreállítása, az életkornak megfelelő működés kialakítása, a következményes problémák csökkentése, megszüntetése.

60 59 A fejlesztést meghatározza: a gyermek életkora, illetve, hogy óvodás vagy iskolás beszédhiba fennáll -e, ha igen, milyen fajta és mértékű a beszédészlelési és megértési zavar mértéke a másodlagos tünetek, problémák jelenléte, mértéke (pl. helyesírásban, olvasásban jelentkező problémák) a gyermek taníthatósága a terápiát végző személye, és a terápia rendszeressége a szülő hozzáállása, támogatása A fejlesztés célzott beszélgetésekkel és szóbeli feladatokkal történik, lehet akár egyénileg, akár csoportban végezni. Példák fejlesztési gyakorlatokhoz Szavak, szókapcsolatok, hangsorok ismételtetése, keresése Szógyűjtések Szóismétlés súgás alapján Hangutánzás, hangkeresés Hangidőtartamok differenciálása, felismerése Memória fejlesztése Szótagoltatás Közös éneklés, mondókák, versikék Kommunikációs helyzetek létrehozása, amely spontán beszélgetéssel kezdődik, (ne a felnőtt kérdezzen, hanem a gyermek természetes közlésigényén alapuljon!) Közös tevékenység közben történő beszélgetés Hangos felolvasás a gyermek könyvéből, újságjából,(úgy, hogy közben a gyermek lássa, követhesse a tartalmat a képek alapján,) történetmesélés Szókincsfejlesztés: történhet könyv- és képnézegetéssel, játékosan új szavak tanítása, a meglévő szavak rendszerezése (főfogalmak alá rendezése), szómagyarázatok Történet, mese visszamondatása Történet, mese (eleinte közös, majd önálló) értelmezése Komplex személyiségfejlesztő módszereink Drámapedagógia A "dráma" szó görög eredetű, jelentése tenni, cselekedni. A pedagógia szó görög eredetű jelentése kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati megvalósulása jelölésére szolgál. Nem lehet szó szerint lefordítani, ezért inkább körülírják, sokféleképpen közelítik meg. Ezért nincs is egységes állásfoglalás a szó értelmezését tekintve. Mivel több mégis a drámapedagógia? Eljárásaival, megoldási módjaival élményszerűbbé, átélhetőbbé, "tapinthatóvá" válhat a tananyag.

61 60 A gyerekek részeseivé válhatnak az ismeretek befogadásának, nemcsak passzív szereplői a tanóráknak, hanem alkotói, szerzői is, hiszen az ő meglévő tudásuk, tapasztalatuk, ismereteik, átélt élményeik garancia erre. Engedi cselekedni a gyerekeket, kipróbálhatnak különböző helyzeteket, szerepeket, segíti őket abban, hogy egy problémát többféle nézőpontból vizsgáljanak. Rájöhetnek arra, hogy egy kérdésre sokféle válasz adható, és ezek mindegyike jó lehet, még akkor is, ha különböznek egymástól. Az oktatási drámaforma nem a produktumot hangsúlyozza, ill. egyetlen tényleges produktumaként a belsővé vált tapasztalatot értékeli. Bár ez a fajta óravezetés a pedagógustól sokkal több felkészülést igényel, mert sokféle megoldási móddal kell számolnunk. Ugyanis az így vezetett órákon a gyerek is közvetlenül érintett a tudásanyag megszerzésének módjában. Hogyan? Engedjük megszólalni, kibontakozni a gyerekeket akkor is, amikor úgy gondoljuk, hogy kizárólag a mi feladatunk az ismeretek közlése. A drámapedagógia legfontosabb értéke a foglalkozások légkörében, hangulatában rejlik. Ha feltétel nélküli elfogadást, támogatást érez a gyerek akkor már elnyertük bizalmát. E módszer alapfeltétele tehát a BIZALOM. Itt szabad tévedni, nincs elmarasztalás. A gyerekek oldottan, bátrabban kérdeznek. Lehet hibásat mondani, mert az indoklás során mindenki magától jön rá a helyes megoldásra. A pedagógus célirányosan vet fel problémát, teremt konfliktushelyzeteket, olyan "mesterséges" körülményeket hoz létre, amelyek elősegítik a könnyebb megértést. Gyakran egyszerűnek tartjuk a gyerekek gondolatmenetét, hiányoljuk a frappáns válaszokat. Ezért fontos, hogy ne hagyjuk parlagon fantáziájukat, kreativitásukat, amelyért annyi dicséretet kaptak óvodás korukban. A kreativitás, a fantázia fejlesztése komplex tevékenységet igényel. Ennek keretén belül nemcsak a verbális, hanem a nonverbális készségeket is fejlesztenünk kell. Legfőbb eszközünk ehhez a testbeszéd, a gesztikulálás, a mimika. A gyerekekben benne rejlik a tudás, a mi dolgunk, hogy előcsalogassuk. Amennyiben a drámát, mint oktatási tevékenységtípust és rendszert definiáljuk, ki kell emelnünk az improvizációt, mint nem előadás központú folyamatorientált drámaformát, melyben a résztvevőket egy irányító személy vezeti a képzelet és annak megjelenése útján. Az improvizáció valamilyen próba, felkészülés, előzetes folyamattervezés nélkül zajló cselekvéssort jelöl. A cselekvés célja többnyire a megoldási módok keresése, de legalábbis zsákutcába vezető lépések lezárása, kiiktatása. Az improvizációval kapcsolatban mindenképp felmerülő kritika lehet, hogy a játszó csak abban a kognitív szférában mozog, amit már amúgy is birtokol, ill. ismer. A tevékenység tehát mindössze ismeretei megerősítéseként szolgál. Az improvizáció hasznos voltát azonban maga a produktum bizonyítja: az ismeretek új típusú kapcsolata, addig nem létezett asszociációs rendje jön létre. A dráma további előnye, hogy alkalmas a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás megkönnyítésére, a kommunikáció minden formájának (verbális és nonverbális) fejlesztésére. Szólni kell néhány szót a drámaórán létrejött sajátos tanár-diák viszonyról is. A drámatanár nem helyezkedhet a diák fölé, hanem együtt gondolkodik, együtt próbál megtapasztalni valamit, ami majd közelebb viszi őket az adott anyagrész elsajátításához. A drámatanár olyan cselekvő ember, aki tisztában van eszköztárának mechanizmusával és az ennek megfelelő tudatos, tervezett és rendszeres munkájával a reá bízott személyeket személyiséggé, cselekvő emberré neveli. S aki

62 61 számára az is tisztázott, hogy e folyamatban ő maga is változik, alakul. Ismereteiből és munkája sajátosságaiból következően egyesíti a pedagógus, a pszichológus, a színházi ember vonásait. Módszere a demokratikus közösségi munka. - Modellezhetjük világunkat, lehetőségünk van arra, hogy valamely témában - mely lehet irodalmi alkotás, erkölcsi kérdés, a gyerekek által felvetett probléma, közösen látott vagy olvasott mű mélyebbre ássunk, a dolgok előzményeit vagy következményeit vizsgáljuk. - Vitakészségük, probléma iránti érzékenységük, beszédkészségük ezáltal szókincsük fejlődik. - Játékosan élményt nyújthatunk a gyerekeknek és ezzel motiválni is tudjuk őket. - Szocializáló, személyiségformáló tevékenység, így nevelési funkciókat is hatékonyabban betölthet, mint a hagyományos oktatás-nevelés. - Önismeretre, emberismeretre, empátiára nevel. Könnyed és természetes kapcsolatot teremt a nemek között, s még az is előfordulhat, hogy ellensúlyozza azt a passzivitást, amit a tömegkommunikációs eszközök akaratlanul is elősegítenek. - A tanítást, tanulást érdekesebbé tehetjük. A probléma az, hogy még mindig ismeretanyag megközelítésből tanítunk. Biztos-e, hogy a jövendő generációnak erre van szüksége? A hagyományos tanítás egyirányú ismeretátadás, a tanártól indul ki és jut el a tanulóhoz, leggyakrabban magas státuszban van a tanár. A hagyományos tanítás főleg az emlékezetre, memóriára épül és nem ad fogódzót más problémás helyzetekben. A drámapedagógiai módszereket felhasználó tanításban az ismeretátadás körforgása jellemző a tanár és a diák között. Ez egy kollektív megismerési mód, amiben a tanár is gazdagodik. - A nyelvi kommunikációt fejleszti. A különféle drámapedagógiai konvenciókkal való munka során az írásos és szóbeli közlések tartalmi és formai része fejlődik. Így például: improvizációnál: beszédkészség, szókincs, hanglejtés, hangerő stb., napló: íráskészség, riport: kérdezéstechnika, stb. A vizuális művészeti pedagógiai terápia A művészetterápia e speciális formáját - melyet Sándor Éva, az ELTE Gyógypedagógiai Karának nyugalmazott docense 1992-ben dolgozott ki -, hosszú évek óta sikeresen alkalmazza intézményünk. Iskolánkban kezdetben - maga a módszer kidolgozója vezetett terápiás csoportokat négy éven keresztül, majd egy több éves átmeneti időszak után, már saját, kiképzett szakember vezetésével folytatódhatott tovább a terápiás munka, ami mindennapjainkban is tart. Szakmai kompetenciánk januárjától ad lehetőséget arra, hogy a vizuális művészeti pedagógiai terápia megjelenhessen intézményünk kínálatában. A vizuális művészeti pedagógiai terápia a művészetterápiák csoportján belül pedagógiai alapú speciális terápiaként jelenik meg. Mivel sajátos nevelési igényű gyerekek számára lett kifejlesztve, ezért gyógypedagógiai művészeti terápiaként is nevezhető. Eszköze a vizuális kommunikáció érdekében a vizuális nyelv.

63 62 Célja, a művészet eszközeivel hozzásegíteni a gyermeket az élmény- és probléma feldolgozáshoz, ezen keresztül személyisége épüléséhez és képességei fejlődéséhez. /Tamás Katalin/ A terápiás tevékenységet a szisztematikusan felépített vizuális kifejezés- és képességfejlesztés adja. Ez a fajta művészeti tevékenység egy olyan eszköz, mely a gyermeket szabadsággal tölti el, teret ad a kreativitásának, fejleszti a képességeit, erős érzelmi átélések lehetőségét nyújtja az élményés probléma-feldolgozó munka során, esztétikai élményt nyújt (örömforrás), növeli az én-erőt, motivál, melynek eredményeképpen a gyermek alkotóképessé válik és az öngyógyító hatás révén elősegíti saját képesség- és személyiségfejlődését. A tevékenység mikro-csoportos (max. 6 fő) formában és egyénileg is történhet. A pedagógiai terápiás rendszer alappillérei a művészeti alkotótevékenységhez harmonikus, biztonságos környezetet adó védő tér, valamint az anyaszerephez hasonlóan biztonságot adó, védelmet nyújtó, értelmes határokat szabni, ugyanakkor önzetlenül szeretni és elfogadni képes védő személy, melyek közösen hozzák létre azt a terápiás attitűd -öt, melyben a gyermek kiteljesedhet és alkothat. /Sándor Éva/ A terápia célja eltér attól függően, hogy kicsik vagy nagyok körében alkalmazzuk. Az óvodás és az alsós korosztály számára elsődlegesen élmény- és probléma-feldolgozás történik a szabadfestés révén, másodlagosan pedig a pszichikus funkciók fejlesztése zajlik, azaz a percepció, a mozgás, a testséma és a hozzájuk kapcsolódó kommunikáció fejlesztésén keresztül a gyerekek tanulási képességének megalapozása történik. A felsős korosztály esetében elsődlegesen célzott tanulási és vizuális képességfejlesztés történik a vizuális nyelvi elemekkel kapcsolatos témakörök (vonal, folt, forma, tömeg, térbeliség, ritmus, mozgás) vagy a kijelölt vizuális művészeti program megvalósítása során, az élmény- és probléma-feldolgozás csak másodlagosan jelenik meg. A foglalkozásoknak meghatározott rendje, rítusa van. A gyerekeket szépen megterített asztal várja, miközben nyugtató, relaxációs zene szól. Ez a környezet és körülmény segíti őket abban, hogy a mindennapok problémáitól egy rövid időre elszakadva saját magukra figyelhessenek, megalapozva ezáltal a nyugodt, kiteljesítő művészeti alkotó munkát. A valóságos tevékenységet a szisztematikusan felépített vizuális kifejezés- és képességfejlesztés adja, melynek két része van: az egyik az egyénre szabott, differenciált fejlesztést szolgálja, a másik pedig maga az adott foglalkozás fő tevékenységtartalmát jelentő művészeti munka, ami a csoportos fejlesztés eszköze. Az alkotó munka a vizuális nyelvi elemekkel kapcsolatos témakörökre (vonal, folt, forma, tömeg, térbeliség, ritmus, mozgás) vagy a kijelölt vizuális művészeti program megvalósítására épül, melyek alkalmankénti megvalósulása függ a gyermek adott állapotától, igényeitől és szükségleteitől. Az alkotómunka során nincs irányítás és nincs értelmezés, csupán biztosítva van a vizuális kifejezőeszközök

64 63 biztos, tudatos használatán keresztül a gyermek önkifejezése és az ennek során megvalósuló örömszerzés. A foglalkozás lezárása az alkotókkal történő elbeszélgetéssel zárul, melynek során tudható meg a képek címe, illetve az azokhoz fűződő asszociációk, amelyek az alkotási folyamatnak adnak méltó lezárást. A terápiás foglalkozások során a gyermekek elsajátítják az alkotáshoz, önkifejezéshez szükséges technikákat, megismerkednek az ezt segítő alapgyakorlatokkal. Közben megtörténik a csoporttá szerveződés - kialakul a csoportkohézió -, ami lehetővé teszi a kezdetben egyes vizuális problémákhoz, később pedig egy-egy téma köré felépülő, vizuális művészeti fejlesztő programhoz kapcsolódó, személyre szabott elemeket is tartalmazó, a művészeti alkotómunkába ágyazott komplex fejlesztést. (Legkiemeltebb területek: kognitív-, motoros-, kommunikációs, szociális képesség és a kreativitás képességének fejlesztése.) Mindennek úgy kell működnie, hogy az a gyermek számára játékos, örömteli, gördülékeny és természetes legyen. Intézményünkben a vizuális művészeti pedagógiai terápiás foglalkozások heti rendszerességgel, állandó helyen, mindig ugyanabban az időpontban, másfél órás időtartamban zajlanak. Minden évben egy terápiás csoport működik. Mindez addig, amíg a fejlesztés el nem éri célját. (Általában 2. osztályban szerveződik és a 8. osztállyal ér véget.) A terápiás munka során készített alkotások elemzése és rendszerezése, valamint a több éves nyomon követés tapasztalatai alapján sikerült bizonyítani, hogy ennek a terápiás rendszernek a működtetése egy mentálhigiénés szemléletű intézmény gyakorlatába beépítve képes segíteni a sajátos nevelési igényű gyerekek felzárkózását, megteremtve ezzel esélyegyenlőségük lehetőségét. Babzsák Fejlesztő Program A Babzsák Fejlesztő Program olyan kiscsoportos, térben, időben, tartalmában és eszközeiben előre megtervezett és megszervezett szituáció, amely alkalmas lehet az autizmussal élő gyermekek, felnőttek intézményi (pl. óvodai, iskolai), illetve természetes társas helyzetekben szükséges szociális és kommunikációs készségeinek kialakítására, fejlesztésére és gyakorlására. A tréninghelyzet átmenetet képez az egyéni és a társas fejlesztési- és élethelyzetek között. Ahhoz, hogy a társas helyzet az autizmussal élő gyermek vagy felnőtt számára is elviselhető, sőt élvezetes legyen, és abban a saját szintjén teljesíteni tudjon, megfelelő fejlesztésre és a környezet megfelelő adaptálására van szükség. Céljai: - a tanuló képes legyen elfogadni a csoportos játék szituációt. - képes legyen ebben a helyzetben feladatok megoldására, cselekvésre, úgy, hogy figyel a partnerekre és a szabályokra, és igyekszik betartani azokat.

65 64 - a csoportos helyzet adjon lehetőséget a szociális-kommunikációs helyzet célzott fejlesztésére, a játékokon keresztül fejlődjenek a tanulók szociáliskommunikációs készségei. - a tanulók legyenek motiváltak, érezzék jól magukat a tréninghelyzetben és jussanak sikerélményhez társas helyzetben. - más személyek fizikai jelenlétének elviselése - közös figyelmi viselkedés, közös eszközhasználat, elemi kooperáció, élménymegosztás - figyelem az interakcióban résztvevő más személyekre - sorra kerülés kivárása, frontális instrukciók követése - segítség elfogadása, segítségnyújtás - beszélgetési készségek gyakorlása, kommunikációs szerepek gyakorlása - udvariassági szabályok betartása, szociális rutinok tanulása, alkalmazása - saját és a társak viselkedésének értékelése - augmentatív és alternatív kommunikációs eszközök csoportos helyzetben való tanítása - nonverbális kommunikációs jelzések értése, használata - személyes emlékezet fejlesztése - akadémikus ismeretek és kognitív készségek gyakorlása csoportos helyzetben (Őszi Tamásné, Havasi Ágnes 2015.) ULWILA - zeneoktatási módszer Az első elterjedt zenepedagógiai és zeneterápiás módszer, amelyet értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztésére is alkalmaztak, Carl Orff nevéhez fűződik. Munkájához kizárólag ütős hangszereket használt /főként ritmus hangszereket/. Nagy hangsúlyt fektetett a zenei önkifejezésre és örömmel tapasztalta, hogy az aktív zenélés által gyakran csökkent a gyermekek mozgásos ügyetlensége, javult a beszédképességük, beszédmegértésük és csökkent a magatartási problémák száma is. Tudományosan bebizonyított tény, hogy a zenének óriási fejlesztő hatása van. E hatás az értelmileg sérült embereknél még hatványozottabban jelentkezik. a zene által érzelmi, akarati életük, intellektuális, megismerő tevékenységük fejlődik. Valamennyi tevékenységben, így az iskolai élet egészében - később a felnőtt életükben is -, eredményesebbek lesznek. A legfontosabb pedig az, hogy az énekléssel, hangszerjátékkal átélhetik a zenélés örömét! Heinrich Ullrich német gyógypedagógus szembeszállt azzal az elterjedt véleménnyel, miszerint "az értelmi fogyatékosok nem képesek dallamhangszeren játszani". Kidolgozott egy olyan módszert, amely nem igényel komplex gondolkodásmódot, sőt még a színek nevének ismeretét sem, csak a színek azonosításának képességét. Speciális színes kottarendszerével és az ehhez tartozó hangszercsaláddal bebizonyította, hogy a fenti elhamarkodott vélemény csak azért terjedt el, mert a hagyományos kottarendszer megtanulása valóban nagyon bonyolult feladat az értelmileg sérültek számára. (Érdemes itt megjegyezni, hogy az úgynevezett "ép" társadalomnak is csak elenyészően kis százaléka tanulja meg a kottából való hangszeres játékot).

66 65 A módszer alkalmazása során kiderült, hogy nem csupán az értelmi fogyatékos gyermekek zenei oktatására, terápiájára alkalmas, hanem egyszerűsége miatt mindenkinek, aki a hagyományos kottát nem tudja, vagy nem akarja megtanulni. Így alkalmazható pl. óvodások, zenélni vágyó családok, iskolások, autisták és halmozottan sérültek számára is, de még idősek otthonában is. Kották A hangok magasságát színek, a hangok hosszúságát körök jelzik, minden hangot más-más szín jelöl, ezek a színek ismétlődnek meg a hangszereken is. Minden zenedarabhoz speciális átiratok és kották készülnek, melyeket az egyesület szakemberei szerkesztenek, nyomtatnak és színeznek. A tehetségesebb tanulók esetében később áttérhetünk a hagyományos kottára, közbülső állomás lehet a színes hangok öt vonalon való elhelyezése. Hangszerek A hangszercsalád: Heinrich Ulrich a hangszereket hosszú évek kísérletezésével fejlesztette ki és maga építette meg, mindig ügyelvén arra, hogy egyszerűek és könnyen áttekinthetőek legyenek. Fontos szempont volt, hogy a hangszerek többnyire fából készüljenek, hangjuk, zengésük szép és élvezetes legyen. Jelenleg a következő hangszereket használjuk: Fúvós hangszerek: pánsípszerű sípok, furulya Húros hangszerek: szólócitera, akkordlant, akkordcitera, egyhúros basszus citerák, Ütőhangszerek: metallofon, xilofon, asztali harangjáték, tubafon, basszus xilofon, dobok, cintányér, triangulum Ugyanez a kottarendszer alkalmat ad arra is, hogy zongorát tanítsunk vele. Számos tanítványunk jut el így az elérhetetlennek vélt kétkezes zongorajátékhoz. Boldogságprogram bevezetése Iskolánk a es tanévben elnyerte a Boldog iskola címet, melyre a lehetőséget a Jobb Veled a Világ Alapítvány által működtetett Boldogság Intézet által kiírt pályázat adta. A program kiemelt küldetése, hogy a pozitív pszichológia eredményeire építve adjon ötleteket és módszertani segítséget a boldogságra való képesség fejlesztéséhez az iskolás korosztály számára. A pályázat egyik feltétele az, hogy az iskola legalább egy osztály/tanulócsoport bevonásával tartson havonta egy Boldogságórát, és a program fenntartását az egész tanévben vállalja. A sikeres pályázat másik feltétele a Boldogságprogram/ Boldog Iskola program megjelenítése az iskola pedagógiai programjában. Két pedagógusunk elvégezte a Boldogságórák tartására jogosító tanfolyamot, így ez év szeptemberétől elindítjuk kezdetben, egy osztályban a Boldogságprogramot. Szándékunk szerint a jövőben további pedagógusok és tanulócsoportok csatlakoznak a programhoz.

67 66 Boldogságórák megvalósítása Iskolánk olyan egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, melyben a tanítási-tanulási folyamat egésze során, nap, mint nap célunk a komplex személyiségfejlesztés. Ehhez a törekvéshez kiválóan illeszkedik a Boldogságprogram szellemisége, célkitűzései, felépítése és módszerei. A Boldogságórák célja hogy vezérfonalat adjon a gyerekeknek, mely segítségével könnyebben nézzenek szembe a kihívásokkal, problémákkal, valamint a testi-lelki egészség fejlesztése és fenntartására is nyújtson eszközöket, módszereket. Boldogságórák A teljes Boldogságóra program 10 témából áll, melyeket a tanév 10 hónapja alatt, havi bontásban dolgozunk fel. Az egyes témakörök sorrendben: 1. Boldogságfokozó hála 2. Optimizmus gyakorlása 3. Kapcsolatok ápolása 4. Boldogító jócselekedetek 5. Célok kitűzése és elérése 6. Megküzdési stratégiák 7. Apró örömök élvezete 8. Megbocsátás 9. Testmozgás 10.Fenntartható boldogság Az osztály havonta több boldogságórát tart, ahol feldolgozza az adott témát. A feldolgozás során a módszerek: játék, éneklés, dramatizálás, vizuális ábrázolás, mesefeldolgozás, mozgásos tevékenységek. A bábjáték bevezetése A játéknak, mint diagnosztikai eszköznek, és mint pedagógiai módszernek egyre nagyobb fontossága és jelentősége van. Ez azt jelenti, hogy a játékot nemcsak megismerési eszközként használják, hanem a megismerés során megállapított baj korrigálására is. A játékok között a bábjátéknak igen komoly szerepe van. A bábjáték során a gyermek sok mindent meg tud eleveníteni. Vágyait és emlékeit éppúgy, mint tudatos és nem tudatos problémáit, félelmeit, a különböző eldolgozatlan élményeket, sőt a környezethez, környezete tagjainak egymáshoz való viszonyát is. A bábozást háromféle tevékenységi formában lehet kiválóan alkalmazni.

68 67 Az első a szórakozás. A spontán bábozás, az improvizatív dramatizálás örömet okoz. Elfoglalja és derűssé, vidámmá teszi a szorongó gyermekeket. A rögtönzött jelenetek előadása felszabadítja képzeletüket, beleélik magukat a szituációba. A második a bábkészítés. Manuális munkára és kézművességre épül. Fejleszti a fantáziát és a lehetőségek széles skáláját kínálja. A harmadik, egy-egy nagyobb lélegzetű színpadi bábprodukció létrehozása. Mind művészi, mind pedagógiai szempontból a legfontosabb. Célja, a mesefolyamat megteremtése és átélése. A bábjáték pozitívumai: Képszerű. Megfelel a gyermek vizuális beállítottságának Dramatikus. Az ősi-átélési, megjelenítési forma dramatikus. Az álom, ábrándozás is dramatikus. Ez megfelel a gyermeki pszichének. Mozgásra épül a cselekménye. A gyermeknél a mozgásos komponensek nagyon erősek. Mozgásra, saját mozgásával rokon mozgásra reagál. Művészi erővel hat. Jelképes. A gyermek jelképes gondolkodásának a bábjáték szimbolikus mesei történésmódja felel meg. Csodálatos. Az élettelen baba megelevenedik. Ha maga is játszik, egy személyben alkotó varázsló és éltre keltett figura. Az érzelmek kivetítését, lereagálását biztosítja. Egy jó bábdarabon keresztül, elfojtott vágyakat, indulatokat lehet kiélni. Erősnek, hatalmasnak, csodálatosnak, hősnek lehet lenni. Büntetni és jutalmazni lehet. Mindezt úgy, hogy a valóságban nincsenek következményei. A játék formai részében a gyermek mozgásfejlődését, találékonyságát, megfigyelőképességét, alkalmazkodó képességét, beszédfejlődését biztosíthatjuk. A csoportban megnyilvánul szociabilitás is. Előnye más játékkal szemben A paraván rejtettséget, takarást nyújt, ezáltal védelmet biztosít. Feloldja a gátlásokat, ezáltal a személyiség elfojtott, rejtett, szégyellt tartalmai szabadon felszínre kerülnek. A báb, - amivel a játékos azonosul - adja a másik rejtőzési pontot és átalakulási lehetőséget. Az azonosulás a többi játéknál képzeletbeli. A bábuval játszó gyermek olyan fokban azonosul a bábuval, hogy annak személyében beszél és mozog. A bábozást már kisgyerekekkel is el lehet kezdeni, ugyanis egyszerű gyermekdalok, feleselő versikék, mondókák is bábozhatók. Igen fontos, hogy sokféle báb legyen kéznél, amiből a gyermek szabadon választhat.

69 68 Mozgásszínház A foglalkozások ütemezése: hetente egy alkalommal dupla tanórában. (október elejétől szeptemberben zajlanak a program előkészítő munkálatai jelentkezések, részletes tematika kidolgozása) A foglakozások célja, hogy fejlesszük a gyermekek kommunikációs készségét a kreativitását, szociális képességeit. Segítse az önismeretet és egymás elfogadását, valamint sikerélményhez juttassa a tanulókat. A tervezett foglalkozások menete: zenés bemelegítés ráhangolódó drámapedagógiai játékok (ismerkedős játékok, kommunikációs képességeket fejlesztő játékok, szituációs játékok) a tervezett színdarabok betanulása, gyakorlása záró játék Sakkpalota program bevezetése A es előkészítő év után iskolánk a as tanévben bevezeti a Polgár Judit és csapata által kidolgozott képességfejlesztő módszert, mely Sakkjátszótér néven fut az alsó tagozatban és Sakkpalota néven folytatódik a felső tagozatban. A es tanévben kísérleti jelleggel egy osztályban vezettük be a Sakkpalota programot. Ebben a tanévben három pedagógus végezte el a Polgár Judit Sakk Alapítvány Sakkjátszótér, illetve a Sakkpalota akkreditált képzését. Így már a as tanévtől négy pedagógus építhette be tanmenetébe és a napközis óráiba a programot. Az alsó tagozatban is két osztályfokon és a felső tagozaton is 2 osztályfokon haladnak ezzel a módszerrel a tanulók. A képességfejlesztő sakk haszna az oktatásban elsősorban abban rejlik, hogy előmozdítja a különböző tantárgyak elsajátítását. Taneszközként a tananyag átadását könnyíti meg a gondolkodásfejlesztés által. A módszerében nagyon lényeges szempont, hogy nem a sakkjáték, hanem a sakk, mint szabályrendszer kerül be a tanításba. Nem önálló tevékenység a sakk, hanem a tananyag feldolgozásának háttere. Rendszert, elvonatkoztatási terepet, átlátható, kézzelfogható viszonyokat ad. Fejlesztési területek: Kreatív gondolkodás Problémamegoldó képesség Mozgáskoordináció Szem-kéz koordináció Koncentráció Figyelem Szövegértési és szövegalkotási képesség

70 69 Szókincs Számfogalom A sakkozás, alapvető kognitív lelki folyamatokat és funkciókat működtetve, jótékonyan hat az értelmi képességek, mindenekelőtt a megértést és a problémamegoldást biztosító gondolkodás fejlődésére, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni nevelő-fejlesztő erejét, személyiségformáló hatását sem Személyi feltételeink, szakmai kompetenciáink a speciális gyógypedagógiai feladatainak megvalósításához Az integrált nevelésben-oktatásban közreműködő gyógypedagógusaink szakterületei: - tanulásban/értelmileg akadályozottak pedagógiája - pszichopedagógia, - hallássérültek pedagógiája - látássérültek pedagógiája - logopédia, - autizmus spektrum pedagógia - rehabilitációs fejlesztéseket szolgáló terápiák Intézményünkben olyan speciális szakirányú végzettséggel és szakképzettségekkel rendelkező gyógypedagógusok dolgoznak, akik magas színvonalon felkészültek a(z): - tankönyv lektorálása, - fejlesztő programok kidolgozása, - fejlesztőpedagógiai eljárások, módszerek, terápiák alkalmazása, - kooperatív tanulási technikák alkalmazása, - a differenciált tanulásszervezési módok alkalmazása, - autizmussal élő tanulók fejlesztése, - speciális óvodapedagógia alkalmazása, - komplex drámapedagógiai fejlesztés, - művészeti terápiák alkalmazása, - zeneterápia, - képzőművészeti pedagógiai terápiák alkalmazása, - logopédiai ellátás, - gyógytestnevelés, - számítógépkezelői-multimédia területeken. Gyakorlóterületet biztosítunk az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, a Szegedi József Attila Tudományegyetem gyógypedagógusokat képző kar és a Győri Széchenyi István Egyetem Gyógypedagógiai kar hallgatóinak. Számos hazai és uniós pályázatot nyert intézményünk kultúra, sport, eszközfejlesztés, a szakmai- és szakmaközi együttműködés, valamint az európai szintű együttműködés terén.

71 HELYI TANTERV A helyi tanterv felépítésére vonatkozó alapelv és pedagógiai koncepció Alapelvek Helyi tantervünk alapja az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet módosításában kiadásra kerülő kerettantervek 11. melléklete: Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára Kerettantervek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) Figyelembe vettük továbbá a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. Az új szabályozó dokumentumok: az Irányelvek a Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához és a Kerettantervek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára 1-4., 5-8. évfolyamon, valamint a Kerettanterv a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára 1-8. évfolyamon, 2020-ban jelentek meg szeptember 1-től az 1. és 5. évfolyamon kerül bevezetésre. A többi évfolyamon a korábbi dokumentumok alapján oktatunk. Megtapasztalva azt a tényt, hogy sajátos nevelési igényű tanulóink egyedi nevelési szükségletei jelentős mértékben eltérnek egymástól, ugyanakkor tudomásul véve azt is, hogy a közoktatás nem lehet a párhuzamosan folyó egyéni nevelésnek az intézményesített formája sem, - így a helyi tantervünkben e kettősség együttes kezelésére kívánunk mintát adni. A nevelési és oktatási tartalmak, célok, eljárások, a közös tudás-, műveltség-, készség-, képesség-, kompetencia területén vannak olyan közös elemek, amelyek elsajátítása nélkül egyetlen tanulásban akadályozott tanuló sem lehet sikeres a szakmatanulás, az önálló életvezetés, az eredményes társadalmi integráció megvalósításában. A szakmai teamet alkotó gyógypedagógusok folyamatos együttműködésében válik értékké a helyi tanterv. Az érték leginkább abban ölt testet, hogy a gyógypedagógusok a tanítás-tanulás folyamatában mennyire és miként találják meg - az oktatás-nevelés azon elemeinek kialakítását, amelyeket minden egyes tanuló esetében az egyediség részévé kívánnak tenni - valamint az egyediség eltérésének területeit, módozatait miként tudják hozzáigazítani az egyéni sajátosságokhoz, sérülésekhez. Helyi tantervünk és iskolai munkánk annyit ér, mint amilyen mértékben az átadott tudás, a nevelés és fejlesztés, az értelmileg enyhén sérült tanuló egyediségében működni kezd, és felhasználásra kerül.

72 A helyi tanterv pedagógiai koncepciója Az iskolánkban folyó pedagógiai munka tartalmát - így helyi tantervünket is alapvetően meghatározza az a tény, hogy tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott és autizmussal élő tanulókat nevelünk és oktatunk. Iskolánk 8 évfolyamos egész napos oktatásszervezeti formában működik. Oktató- nevelő munkánk minden területén élünk a differenciálás lehetőségével. Pedagógiai koncepciónkban azt fogalmaztuk meg, hogy a meghatározott célok alapján hová, meddig kívánjuk eljuttatni tanulóinkat, illetve a tanulók különböző fejlődésű csoportjait. Mindehhez milyen jellegű ismeretekre, készségekre, képességekre, magatartásformákra van szükség. A helyi tantervi célok és feladatok kidolgozásánál építettünk a Nemzeti alaptanterv követelményeire. Helyi tantervünk kidolgozásánál figyelembe vettük a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, valamint a szülők elvárásait Fejlesztési területek tanulási és nevelési célok a tanulásban akadályozott gyermekek számára A fejlesztési területek nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein, és valósulnak meg a köznevelés folyamatában: beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint; alsó tagozaton tematizálják a tanítói munkát, a felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit; témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára.

73 72 a tanulást megalapozó pszichikus funkciók, képességek, készségek kialakítása, fejlesztése kiemelt szerepet kap a teljes alapfokú oktatás szintjén A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulóknál különös jelentőséggel bír az önelfogadás, a másság elfogadása, a fogyatékos emberek iránti együttérző, segítő magatartás kialakítása. Fontos a szociális érzékenység, a problémamegoldás, az önkéntes feladatvállalás és - megoldás képességének kialakítása. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Ki kell hogy alakuljon a tanuló attitűdje, viszonya önmagához, szűkebb és tágabb környezetéhez, a történelmi múlthoz. Fontos felkészíteni a felnőtt lét és a tágabb környezet közügyeinek megismerésére, az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesítésére.

74 Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. A megfelelő önértékelés, a tanuló saját személyiségének megismerése nagy jelentőséggel bír, mivel a társas kapcsolatok alakításában, a társadalmi beilleszkedésben elengedhetetlenül szükséges a reális énkép, a megfelelő önismeret. Ehhez a mindennapokban fontos a folyamatos visszajelzés, a belső kontroll erősítése, az önbizalom fejlesztése. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére.

75 74 A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Az erőnlétnek és a fizikai állóképességnek mint a munkavégzés alapvető feltételének kiemelt szerepe van a tanulók társadalmi beilleszkedésében. Ennek érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni a szabad mozgás, a sport és a rekreáció lehetőségeire Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és - megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. A kooperatív csoportmunka segíti megtapasztalni az alkalmazott szabályokat, később pedig hozzájárul a munkavállalás során szükséges együttműködési készségek fejlődéséhez Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

76 75 Elengedhetetlenül szükséges a személyes megtapasztalás, a környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteinek összefüggéseire való rávilágítás, a helyes szokásrend kialakítása. Ehhez fontos a környezet adott szempontok alapján történő megfigyelése, a következtetések közös levonása, az egyéni felelősség tudatosítása Pályaorientáció Az iskolának a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Biztosítani kell azokat az információkat és tapasztalatokat, amelyek a tanulók egyéni sajátosságainak megfelelően támogatják az életpályatervezést és a pályaorientációt Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók az egyéni sajátosságaiknak megfelelően legyenek képesek a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálására, értelmezésére, közvetítésére és alkotására. Ismerjék fel a hiteles, megbízható és fontos információkat A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével A tanulás tanítása

77 76 A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Fontos az egyénre szabott motiválás, az egyéni tanulási módok biztosítása, az élményt adó tanulási szokások kialakítása. Az életkori sajátosságokhoz illeszkedve törekedni kell a tanulók saját tudásáról való reális ismeretek kialakítására, valamint a növekvő felelősségvállalásra a saját tanulásukért. Az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés fontos a társadalmi integráció és a munkaerőpiacra történő sikeres belépés szempontjából. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Helyi tantervünkben kiemelten kezeljük a tanulók mozgásállapotának javítását, fejlesztését, a sportra, a sportjátékokra. Valamennyi évfolyamon heti 5 testnevelés órát biztosítunk. E mellett lehetősége van tanulóinknak sportkörökön való részvételre is. A személyiségfejlesztést egységes, komplex feladatként kezeljük és a nevelés-oktatás egész folyamatában a gyermeki sajátosságokból, a sérülésből adódó előnytelen különbségek csökkentésére, habilitációjára törekszünk. Elveinket tükrözi, hogy a helyi tantervünkben a mindenki számára szükséges kompetenciákat, az állapotuknak megfelelő műveltséget kínálunk a tanulókban rejlő lehetőségek optimális kibontakoztatása érdekében. Céljaink elérését segítik a céltudatosan az egyedi adottsághoz, sérüléshez igazított terápiás eljárások, a tanítás-tanulás egész folyamatát átölelő differenciált tanulásszervezési formák, megoldások, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelésének, iskolai oktatásának irányelvében rögzítettek. Pl. hosszabb időkeretek a követelmények teljesítésében, eseti, átmeneti vagy tartós mentesítés a követelmények alól, stb.. Tanulóink fejlődését a 8. évfolyam végéig többletszolgáltatásokkal segítjük. A lassabban haladók részére az egyéni fejlesztő programok, a terápiák, az egyéni fejlődés ütemhez igazított eljárások biztosítanak optimális feltételeket.

78 77 Az autista csoport a tanulásban, ill. értelmileg akadályozottak kerettantervét adaptálja egyéni fejlesztési tervek alapján. Az adaptáció a évi CXC. köznevelési törvény pontja és a 32/2012 EMMI rendelet alapján készült, melynek 8. fejezete tartalmazza azokat a tartalmi-módszertani javaslatokat, melyek szerint az autizmussal élő gyermekek, tanulók esetében a NAT-tól és a kötelező kerettantervektől el lehet/szükséges térni. Az integráltan nevelt, középsúlyos, értelmileg akadályozott tanulók nevelő-oktató munkáját a Irányelvek előírásait figyelembe véve a Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) kerettanterv alapján végezzük. /kozepsulyos_sni_1_8 Az óvodai csoportunk saját programmal működik Tantárgyak és óraszámok a teljes képzési időre az évfolyamokhoz rendelten a tanulásban akadályozottak részére 1 4. évfolyam (2012-es SNI Kerettanterv óraszámai a 2020/2021. tanévtől fokozatosan kivezetésre kerül) Tantárgyak 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom *1 7 Matematika *1 4 Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene 2 1 *1 2 2 Vizuális kultúra 1 * Informatika Technika, életvitel és gyakorlat *1 *1 *2 Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret sni_tanulok/sni_1_4evf 5-8. évfolyam (2012-es SNI Kerettanterv óraszámai a 2020/2021. tanévtől fokozatosan kivezetésre kerül) Tantárgyak 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom *1 *1 *0,5 *0,5 Idegen nyelv

79 78 Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek *0,5 2 *0,5 Hon- és népismeret Természetismeret Földrajz *1 Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat *1 *1 *1 Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Szabadon tervezhető órakeret tanulásban akadályozottak részére (a 2012-es SNI Kerettanterv óratervi tábláihoz) enyhe_sni_5_8 Osztályfok Tantárgyak Magyar nyelv és ,5 0,5 irodalom Matematika 1 Ének-zene 1 Vizuális kultúra 1 Technika, életvitel Földrajz 1 Történelem és 0,5 0,5 állampolgári ismeretek évfolyam (2020-as SNI Kerettanterv óraszámai a tanévtől felmenő rendszerben) Tantárgyak 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Matematika Etika Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra

80 79 Digitális kultúra Technika és tervezés Testnevelés Képességfejlesztő sakkmatek Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Intézményünkben a szabadon tervezhető órakeret terhére 1-4. évfolyamon Képességfejlesztő sakkmatek tantárgy kerül bevezetésre évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgy heti óraszámát további 1 órával emeljük meg. 4. évfolyamon a környezetismeret tantárgy óraszáma emelkedik 1 órával évfolyam (2020-as SNI Kerettanterv óraszámai, a tanévtől felmenő rendszerben) Tantárgyak évfolyam évfolyam Heti óraszám évfolyam évfolyam Heti óraszám Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Etika Történelem Hon- és népismeret Természettudomány Állampolgári ismeretek Ének-zene Vizuális kultúra Digitális kultúra Technika és tervezés Testnevelés Osztályfőnöki óra (közösségi nevelés) Szabadon tervezhető órakeret Heti órakeret Szabadon tervezhető órakeret tanulásban akadályozottak részére (a 2020-as SNI Kerettanterv óratervi tábláihoz) Tantárgyak Osztályfok Magyar nyelv és irodalom Technika és tervezés Történelem 1

81 80 Környezetismeret 1 Képességfejlesztő sakkmatek Összesen: Napközis foglalkozások szervezett foglalkozásai és tevékenységei tanulásban akadályozottak részére Mindennapos testedzés Játék Kulturális foglalkozás Manuális tevékenység Tanulás Szabadon felhasználható Szocializációs tevékenység Összesen Az egyéni foglakozási formák közül párhuzamosan szervezett csoportos vagy egyéni foglakozások. A tehetséggondozásra, ill. a hátrányos helyzetű tanulóink felzárkóztatására szánt órakeret a nevelőtestület döntése alapján az egyéni fejlesztésre (Nkt. 6. sz. melléklete) szánt időkeretből történik Kiemelt kompetenciaterületek 1. A tanulás kompetenciái A hatékony, önálló tanuláshoz alapvető készségekkel, képességekkel kell rendelkezni, amit az alapkompetenciák biztosítanak. A tanulót támogatni kell abban, hogy megtalálja saját érdeklődési körét, hogy minél több tanulási technikát megismerjen, és ezek alapján képessé váljon majd saját tanulási stratégia kialakítására. 2. A kommunikációs kompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi) Az anyanyelv elsajátíttatása során a tanulók egyéni sajátosságaihoz való igazodás mellett alapelv, hogy esetükben a nyelvelsajátítás lényegi módja nem az elszigetelt nyelvi jelenségek oktatása, hanem az a folyamat, amelyben az ember nyelvileg fogalmazza meg a valóságra vonatkozó ítéleteit. Az anyanyelv tanításában csak az a fejlesztő tevékenység hozhatja meg a

82 81 kívánt eredményt, amely (az egyén képességének és beszédállapotának figyelembevétele mellett) a beszédnek, mint összetett folyamatnak a fejlesztésére irányul, s a nyelvet funkcióinak (kifejező, informáló, felhívó) megfelelően, elemi formáiban (közlés, megbeszélés, rábeszélés) és alaptípusaiban (élőbeszéd, írott beszéd) gyakoroltatja és alkalmaztatja. Az idegen nyelvi kommunikáció mint kiemelt kompetenciaterület az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelésében egyénileg differenciált tananyagstruktúrát igényel. A hallási észlelés, a figyelem, az emlékezet fokozott fejlesztése mellett a célokat a tanulók szükségletei határozzák meg. A sikeres kommunikáció érdekében szükség van a nagyobb időkeretre, a folyamatos gyakorlásra, a játékos helyzetekben történő megvalósításra, a helyzetgyakorlatokra. 3. A digitális kompetenciák A digitális kompetenciák elsajátítása, felhasználói szintű alkalmazása az esélyegyenlőség megteremtése és a minél önállóbb életvitel támogatása szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. A tanulók számára fontos a megbízható információk, az online biztonság, a digitális eszközök társadalmilag elfogadott formáinak alkalmazása a kommunikáció során, illetve azok alapvető szabályainak ismerete a társadalomban való részvétel érdekében. 4. A matematikai, gondolkodási kompetenciák A matematikai kompetencia fejlesztése során lehetőség nyílik a problémamegoldó gondolkodás, valamint a kognitív képességek fejlesztésére. A matematikai kompetencia fejlesztésével az enyhe értelmi fogyatékos tanuló képessé válik a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak felfedezésére, valamint a tapasztalatok útján megszerzett tudás praktikus felhasználására a mindennapi élet különböző területein. Kiemelten fontos a konkrét cselekvéssel összekapcsolt, a konkrét élethelyzetekhez kötött tapasztalatszerzés és matematikai tevékenység, a szabálytudat és a stratégiahasználat kialakítása, valamint a mindennapokban használható tudás biztosítása. A természettudományos kompetencia fejlesztése során az enyhe értelmi fogyatékos tanulóknál a gyakorlati jellegű természettudományi műveltség kialakítása, a mindennapi életben előforduló természettudományos jelenségek körében a felhasználói tájékozottság elérése, az egységes természettudományos világkép kialakítása a feladat. 5. A személyes és társas kapcsolati kompetenciák A tanulókat támogatni kell a társas kapcsolatok kialakításában és fenntartásában, ehhez elengedhetetlen a pozitív énkép és az emberi kapcsolatokban való eligazodás képessége. A társadalmi részvétel és felelősségvállalás kompetenciái fejlesztése során a tanulók gyógypedagógiai-pszichológiai jellemzőit figyelembe véve a tartalmakat sajátélményű tevékenységek formájában gyakoroltatva kell biztosítani. Az önismeret, a kapcsolatteremtés, kapcsolattartás képességének fejlesztése elősegíti a harmonikus közösségi beilleszkedést, a felelős társadalmi részvételt.

83 82 6. A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái Fontos a sok érzékszervi, megfigyelési, manipulatív tevékenységre épülő tapasztalatszerzés, a nyitottság, az értékítélet kialakítása. 7. Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák A munkavállalói és innovációs kompetenciákhoz szükséges ismeretek, képességek és attitűdök alakítása, formálása a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe véve lehetséges. A tanulásitanítási folyamatban az enyhe értelmi fogyatékos tanuló minden esetben saját cselekedeteinek tükrében ismerje fel lehetőségeit, próbálja elérni céljait. A munkavégzésre való szocializálás, a munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók élettervezésének elősegítése, az önálló életvezetés megalapozása a társadalmi beilleszkedés fontos eleme Tanulási területek 1. Magyar nyelv és irodalom: magyar nyelv, irodalom Kiemelt feladatok: a szókincsfejlesztés és - gazdagítás, a növekvő igényű helyes nyelvhasználat erősítése, a nyelvi hátrányok csökkentése. Feladata az eredményes olvasás- és írástanulás feltételeinek megteremtése, az alapképességek kialakítása, megerősítése. 2. Matematika Kiemelt feladatok: mennyiségtudat, számfogalom kialakítása, a mennyiségállandóság, a mennyiségek közötti tájékozódás és a becslés képességének kialakítása, matematika tanulásához szükséges fogalmak fokozatos megismerése, ismeretek mozgósítása analóg helyzetekben az alkalmazás szintjén. 3. Történelem és állampolgári ismeretek: történelem, állampolgári ismeretek Kiemelt feladatok: Az időészlelés fejlesztése saját élményen keresztül, az idő múlása és a korok emberének, társadalmának, környezetének változása, összefüggések felfedeztetése, a tér és idő kapcsolatainak bemutatása, ezek felfedeztetése, az érdeklődés felkeltése és fenntartása a világ, a társadalom eseményei iránt. 4. Erkölcs és etika Kiemelt feladatok: az önelfogadás, a másság elfogadása, a fogyatékos emberek iránti együttérző, segítő magatartás kialakítása. Fontos a szociális érzékenység, a problémamegoldás, az önkéntes feladatvállalás és - megoldás képességének kialakítása, kritikai gondolkodás fejlesztése.

84 83 5. Természettudomány és földrajz: környezetismeret, természettudomány, biológia, kémia, fizika és földrajz Kiemel feladatok: kíváncsiság, érdeklődés felkeltése, kérdésfeltevés, kérdések megfogalmazásának tanítása, mindennapokban jól használható, gyakorlati példákon keresztül történő tapasztalatszerzés, a gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése, analizáló, szintetizáló képesség fejlesztése. Ok-okozati összefüggések, problémák felismerése, megoldások keresése. 6. Idegen nyelv: élő idegen nyelv (7. és 8. osztályban) Kiemelt feladatok: játékos tevékenységeken keresztül, egyszerű élethelyzetek modellezésével alapszókincs kialakítása a hallási figyelem és differenciálásra építve, a motiváció fenntartása, a hallott szöveg (kérdés, utasítás, cselekvés stb.) megértése, fejlesztése. 7. Művészetek: ének-zene, vizuális kultúra, dráma és színház Kiemelt feladatok: önismeret, önértékelés, társas kapcsolatok, a pozitív alkalmazkodóképesség, a kapcsolatteremtő és együttműködési képesség fejlesztése, képzelet, kifejezőkészség, kreativitás fejlesztése, az esztétikai érzékenység készségeinek alapozása, fejlesztése. 8. Technológia: technika és tervezés, digitális kultúra Kiemelt feladatok: az önálló életvitelhez szükséges praktikus intelligencia fejlesztése, digitális kompetenciák alkalmazási képességének kialakítása, Algoritmikus és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. 9. Testnevelés és egészségfejlesztés: testnevelés Kiemelt feladatok: mozgásigény kialakítása, mozgásos alaptechnikák elsajátítása, saját testen való biztonságos tájékozódás kialakítása, téri tájékozódás kialakítása, a harmonikus mozgás fejlesztése Autizmussal élő tanulók speciális csoportjai Speciális csoportjainkban autizmus spektrum zavarral diagnosztizált gyerekeket látunk el, jelenleg négy iskolai és egy óvodai csoportban. A gyermekek összetétele minden csoportban rendkívül heterogén, a gyermekek képességei egyénen belül és az egyének között is nagyon változatosak. A csoportokban az autizmus mellett társuló intellektuális képességzavar, értelmi és tanulási akadályozottság, látássérülés, ADHD, étkezési zavarok, pszichiátriai problémák is megjelennek. Bár sok tanítványunk ép értelmű, az autizmusuk súlyossága nagyban befolyásolja tanulási képességeiket. Az autizmus egyik

85 84 sajátossága, hogy az érintett személyek képességstruktúrája egyenetlen, ezért minden csoportban nagy hangsúlyt fektetünk az egyéni képességek figyelembevételére. A gyerekek receptív és expresszív kommunikációs szintje is nagyon változatos, vannak nem beszélő, alig beszélő és jól beszélő tanítványaink, ez utóbbiak is súlyos kommunikációs nehézségekkel küzdenek. Csoportjainkban ezért elsődleges fontosságú a szociáliskommunikációs képességfejlesztés, ami a mindennapi rutin része minden csoportban Általános célok A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori életminőség, a szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális-kommunikációs nehézségek, a viselkedésszervezés és a gondolkodás sérülésének speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése A fejlesztés módszerei, eszközei A fejlesztési folyamat minden esetben egyéni felméréssel kezdődik, melynek során felmérjük az autizmusban érintett területeket és a kognitív képességeket. A felmérés eredményei alapján készül el az egyéni fejlesztési terv. A csoportok heterogén összetétele és az autizmus sajátosságai miatt az egész csoportra érvényes tanmenet nem készíthető, a tanmenetünket az egyéni fejlesztési tervek összessége alkotja. Az egyéni fejlesztési terv kitér az autizmusban érintett területekre és az akadémikus tananyagra egyaránt. Csoportjainkban törekszünk az autizmus szempontú akadálymentesítésre. Ennek eszközei: - tér-idő szervezés (napirend és a tanterem megfelelő térbeli berendezése) - vizuális segítségek (alaplapok, folyamatábrák, folyamatleírások, szabálykártyák, vizuális időjelzők stb.) - szenzoros védelem (a környezet olyan típusú alakítása, amely megfelel az autizmussal élő tanulók szenzoros túl- vagy alul érzékenységének) - adaptált kommunikáció (a gyógypedagógusok kommunikációjukban minden esetben figyelembe veszik az autizmus sajátosságait, úgymint szó szerinti értelmezés, iróniaértés nehézségei, beszédértési nehézségek stb.) - egyéni jutalmazási rendszer kialakítása Az autizmus jellegzetességei miatt a szociális visszajelzések, az értékelés, minősítés hagyományos formái legtöbbször nem informatívak az autizmussal élő tanulók számára. Ezért számukra mindig egyénre szabott jutalmazási rendszert szükséges kidolgozni, mellyel értékelni tudjuk erőfeszítéseiket. A jutalmazás alapelve, hogy az adott gyermek számára legyen jutalomértékű (lehet az tárgyi, étel, tevékenységbeli stb. jutalom), mindig előre jelezzük, valamint, hogy a gyermek számára legyenek egyértelműek és teljesíthetőek az elvárásaink. Csoportjainkban elsődleges fontosságú a szociális-kommunikációs fejlesztés. Ennek eszközei:

86 85 - babzsákos fejlesztő program (ez a fejlesztő foglalkozás átmeneti helyet foglal el az egyéni- és csoportos foglalkozás között. Célja, hogy pótolja a sérült szociális- és kommunikációs készségeket jól átlátható, érthető környezetben, egyértelmű szabályok alkalmazásával, a hagyományos babzsák eszköz használatával. E során lehetőség van pl. a preverbális készségek (pl. szemkontaktus-mutatás), az alapvető szociális-és kommunikációs (pl. sorra kerülés, testközelség stb.)- valamint kognitív készségek fejlesztésére is.) - személyes napló (az élménymegosztás képességét, a személyes emlékezet fejlesztését szolgálja) - Én-könyv (célja, hogy a gyermek megtanulja ki ő, mik a tulajdonságai, erősségei, gyengeségei, hol helyezkedik el a családban, közösségben stb.) - szociális történetek (olyan, szigorú szakmai szabályok szerint megírt rövid történetek, amelyek az autizmussal élő gyermek és serdülő számára nyújt érthető segítséget az élet különböző területein előforduló szituációk megértéséhez) - a nem vagy alig beszélő tanulók esetében biztosítjuk az egyénre szabott augmentatívalternatív kommunikációs rendszer használatát (az AAK alternatív kifejezés arra utal, hogy a hangzó beszéddel nem kommunikáló és/vagy kommunikációjában súlyosan akadályozott személy számára a hagyományos kifejezési módok (beszéd, írás) helyett más megoldásokat keresünk, ami az egyszerű reflexektől a nyelvi szintű alkalmazásig terjedhet) Csoportjainkban kiemelt figyelmet szentelünk a kihívást jelentő viselkedések megelőzésének és kezelésének. A viselkedésproblémák megelőzésében és kezelésében alapvető a viselkedéses megközelítés és a kognitív viselkedésterápia módszereinek autizmusra adaptált alkalmazása. Csoportjainkban a tantárgyi tananyag elsajátítása zömében egyéni tanulási helyzetekben történik. Az autizmus spektrumzavar sajátosságai miatt az érintettek sokkal eredményesebbek egyéni helyzetekben, mint csoportos tanulás esetén. A tananyagot tartalmában és mennyiségében adaptáljuk minden esetben az adott gyermek egyéni sajátosságainak megfelelően. A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanultak egész életen át történő megfelelő alkalmazhatósága, különös tekintettel a következő területekre: önkiszolgálás és önellátás, spontán kommunikáció, tanulás, munkavégzés, szabadidő, társas kapcsolatok, közösségi élet, felnőttkorban funkcionális tantárgyi készségek (pl. pénzhasználat valódi élethelyzetben, menetrend elolvasása és értelmezése, az írás kommunikációs célú használata). Mindemellett nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az akadémikus képességek terén is minél inkább kibontakoztathassák a gyerekek a képességeiket, különösen az írás, olvasás, alapvető számolási műveletek területén.

87 Értékelés A mérés, értékelés és minősítés alapfunkciója az autizmussal élő tanulóknál eltér attól, amely az oktatásban megszokott. A mérések elsősorban diagnosztikus jellegűek. Tájékoztatnak a gyermek állapotáról, mérik a fejlesztés eredményességét, meghatározzák annak további irányát. Sérülés-specifikus probléma, hogy az értékelés-minősítés közösségi megegyezésen alapuló, elvont szociális elvárásokat tartalmazó formája számukra nem motiváló és információértékű. A konkrét, azonnali és folyamatos visszajelzés viszont jól érthető, informatív, ezért az egyéni képességeknek megfelelő szintű értékelési rendszer hatékony az önértékelés, önkontroll kialakításában. A visszajelzés lehetőleg pozitív tartalmú legyen, fogalmazódjon meg a tanuló számára, hogy miként lehetne sikeresebb. Az értékelésnél minden esetben az a legfontosabb szempont, hogy a gyermek önállóbbá vált-e, és hogy milyen mértékben képes ismereteit alkalmazni. Ennek megfelelően a minősítés lehetséges fokozatai: - sokat fejlődött - fejlődött - részterületen fejlődött - változatlan - hanyatlott Jeles az, aki: sokat fejlődött, a minimális teljesítményeknél sokkal többet teljesített Jó az, aki: fejlődött, a minimális teljesítményeknél többet teljesített Közepes az, aki: részterületen fejlődött, a minimális teljesítmények teljesítésével Elégséges az, aki nem fejlődött, de a minimális teljesítményeket teljesítette Elégtelen az, aki: nem fejlődött, vagy hanyatlott, a minimális teljesítményeket nem teljesítette Önállónak tekintendő a gyermek teljesítménye akkor is, ha valamely vizuális segédeszköz alkalmazásával éri azt el. A bizonyítványban történő értékelés mellett minden évben részletes pedagógiai jellemzés készül tanulóinkról Speciális csoportjainkon túlmutató tevékenységeink Szakmai- módszertani munkánkhoz hozzátartozik az integráltan oktatott tanulók autizmus specifikus fejlesztésének segítése, ezt a jövőben is ellátjuk, kapcsolatot tartunk az őket oktató pedagógusokkal, szakmai tanácsokkal látjuk el őket a felmerülő problémákat érintően. Nyomon követjük a csoportunkból kikerült, továbbtanuló diákok képzését, fejlesztését, szükség szerint értekezünk oktató tanáraikkal a gyermekek speciális szükségleteit illetően.

88 87 Az iskolai programhoz igazodva évente háromszor tartunk szülői értekezletet, és havi rendszerességgel fogadóórát. Az intézmény vezetője rendszeresen kér és kap tájékoztatást munkánkról. Folyamatos kapcsolatban vagyunk az Autizmus Alapítvánnyal, kutatásaik eredményeit, fejlesztéseiket felhasználjuk munkánkban. Rendszeresen részt veszünk a megrendezett konferenciákon. Tájékozódunk a nemzetközi tapasztalatokról. Eszközigényünk jelentős, ezért figyelemmel kísérjük az aktuális pályázati lehetőségeket, meglévő eszközeink nagy részét is sikeres pályázatokból tudtuk finanszírozni. Több csoportunk gyakorlati terepet biztosít az ELTE BGGYK Autizmus spektrum pedagógiája szakirány hallgatóinak. Az Autizmus Munkaközösség rendszeresen szervez szakmai programokat saját intézményünk, valamint integráló iskolák pedagógusainak, szülőknek, ahol az autizmus specifikus módszertan gyakorlatát mutatjuk be, igyekszünk segítséget nyújtani a kollégáinknak. Több gyógypedagógusunk előadásokat tart, intézményeket mentorál a kerületben, ezzel segítve a szakszerű integrációt. Folyamatos szakmai fejlődésünket nagyon fontosnak tartjuk, ezért rendszeresen veszünk részt továbbképzéseken, előadásokon, konferenciákon, intézménylátogatásokat szervezünk más, magas szakmai színvonalú autizmus ellátó helyekre. Autista csoportunk az oktató-nevelő munkáját A tanulásban/értelmileg akadályozott tanulók kerettantervének adaptációja autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók számára (Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, általános iskola, 1 8. évfolyam) alapján végzi. A tanterv alapján egyéni fejlesztési terv készül, ami figyelembe veszi: a helyi igényeket, a gyermek mentális korát, az autizmus súlyosságát, az egyenetlen képesség profilt Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok az autizmussal élő tanulók részére (a 2012-es SNI Kerettanterv alapján a 2020/2021. tanévtől fokozatosan kivezetésre kerül) A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Tantárgy 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. Kommunikáció Olvasás-írás évf.

89 88 Társadalmi Számolás-mérés környezet *1 *1 *1 *1 Játékra nevelés Társadalmi ismeretek *1 *1 Életvitel és gyakorlat Önkiszolgálás 2 *2 2 *2 Életvitel és gyakorlat 2 *2 2 *3 2 *1 2 *1 3 *3 3 *3 Természeti környezet Környezetismeret 1 *2 1 *2 2 *1 2 *1 Művészetek Ének-zene Ábrázolásalakítás Informatika Információs 1 1 eszközök használata Testi nevelés Mozgásnevelés Testnevelés 5 5 Szabadon tervezhető órakeret Összesen Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok az autizmussal élő tanulók részére (2020-as SNI Kerettanterv alapján, a tanévtől felmenő rendszerben) Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Természettudom ány és földrajz Tantárgy Kommunikáció (Magyar nyelv és irodalom) Olvasás-írás (Magyar nyelv és irodalom) Számolás-mérés (Matematika) Állampolgári ismeretek Hon- és népismeret évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf Etika Környezetismeret Ének-zene Művészetek Ábrázolásalakítás (Vizuális kultúra) Technológia Digitális kultúra

90 89 Mozgásnevelés Testnevelés és (Testnevelés) egészségfejlesztés Testnevelés Osztályfőnöki (Közösségi nevelés) Egyéb Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlat Játékra nevelés Szabadon tervezhető órakeret Összesen Szabadon tervezhető órakeret értelmileg akadályozottak részére (a 2020-as SNI Kerettanterv óratervi tábláihoz) Tantárgyak Osztályfok Számolás-mérés (Matematika) Környezetismeret Önkiszolgálás 1 1 Életvitel és gyakorlat Összesen: Tanévenként az összevont osztály óraterve a csoport összetételének figyelembevételével készül. b. Pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció A pedagógiai célú habilitációra való törekvés beépül valamennyi tantárgy tananyagába és átszövi az egész napos pedagógiai tevékenységet. Az autizmussal élő gyermekek típusos nehézségei, s az ezekből fakadó sajátos oktatási-nevelési feladatok szükségessé teszik azonban, hogy a habilitáció önálló fejlesztő programokban is megjelenjen a tanulók esetében egyaránt, az alábbi elnevezéssel: Tér-idő szervezése Társas viselkedés fejlesztése Babzsák c. Tanórán kívüli tevékenység Az autista csoport a tanórán kívüli tevékenységre szánt órákat csoportbontással használja fel. d. A fejlesztési területek megjelenése a tantárgyak és fejlesztő programok rendszerében

91 90 Szociális készségek Kommunikációs készségek Kognitív készségek Olvasás-írás X X X X előkészítése Olvasás-írás elemei X X X X Szenzomotoros készségek Pszichoszomatikus funkciók Környezetismeret X X X X Társadalmi X X X X ismeretek és gyakorlatok Számolás-mérés X X X X előkészítése Számolás-mérés X X X X elemei Önkiszolgálás X X X X X Ábrázolás-alakítás X X X X Ének-zene X X X X Játékra nevelés X X X X Mozgásnevelés X X X X X Testnevelés X X X X Informatika X X X X Életvitel X X X X X Az iskolánkban integráltan oktatott értelmileg akadályozott tanulókra vonatkozó irányelvek Intézményünk olyan értelmileg akadályozott tanulók integrált nevelését-oktatását vállalja fel, akik számára az egyéni szükségleteik figyelembe vételével differenciált óraszervezés keretében, valamint egyéni fejlesztés mellett tudjuk biztosítani a szakszerű gyógypedagógiai ellátást. Számukra a tanulásban akadályozott gyermekekkel történő együttnevelés egy támogató szociális közeget jelent, hiszen képesek a velük történő kommunikációra, együttműködésre, közös szabadidős tevékenységekre, közös játékra. Az elsődleges cél tehát a szociális beilleszkedés, a kölcsönös megismerés és tolerancia hétköznapivá válása. Az integráció során a következő erősségeikre tudunk építeni: Jó utánzási készség.

92 91 Tanult rutinok, szabályok szituációhoz kötött felidézése, alkalmazása. A vizuális megsegítés hatékony alkalmazása (egyéni képességszinthez illeszkedő hívótárgy, hívókép, piktogram, gesztus stb.). Érzelmi kötődés. Monotónia tűrés. A tanulási képességet az értelmileg akadályozott tanulók esetében elsősorban a kognitív képességek eltérései határozzák meg. Az érzékelés gyakran differenciálatlanabb, gyakran tapasztaljuk figyelem ingadozását. Az emlékezeti funkciókra jellemző, hogy a munkamemória egyszerre kevesebb, sok esetben csupán egy-egy új elemet tud befogadni Nevelési-oktatási alapelveink A fejlesztés mielőbbi megkezdése szükséges a hátrányok minimalizálása, a meglévő képességek optimális fejlődése érdekében. A fejlesztés, ismeretelsajátítás szokásos útjait, módszereit azonban jelentősen módosítja a kommunikáció és a beszéd fejlődésének sajátos útja, a pszichomotoros fejlődés (gyakran a fejlődéstani nagymozgások kifejezett érintettségével) és a megismerő funkciók késleltetettsége, az organikus éretlenség, az idegrendszeri feldolgozási folyamatok eltérései, a lassúbb tanulási tempó, a figyelem ingadozása, az alacsonyabb fokú terhelhetőség. A sikeres tanulás-tanítás feltétele a jól átlátható, tagolt és ösztönző tanulási környezet, a kis lépésekben történő haladás és a fokozatosság elvének érvényesülése, a cselekvésbe ágyazott, tapasztalati úton történő tanulás, a gyakori ismétlés, a szemléltetőeszközök használata, minél több érzékszerv bevonása, a szenzoros vagy szenzomotoros integráció. Mivel az értelmileg akadályozott tanulók nevelésének-oktatásának célja a minél önállóbb, harmonikus életvezetésű felnőtté válás, ezért oktató-tanító munkánk fókuszában az életközeli, gyakorlatias tudás megszerzése, a praktikus intelligencia fejlesztése áll. Kiemelt fejlesztési feladat az épp elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása, változó feltételek közötti gyakorlása Az értelmileg akadályozott tanulókra vonatkozó oktatási és nevelési célok a NAT alapján 1. Testi és lelki egészségre nevelés: szükséges az egyedi adottságokra, szükségletekre és lehetőségekre is tekintettel lenni. Érvényesülnie kell a korrekció és a kompenzáció elvének. 2. Önismeret és a társas kultúra fejlesztése: Ismerje fel és tudja kifejezni saját érzelmeit, legyen tisztában saját erősségeivel és ismerje fel saját határait, bizonytalanságait. Legyen képes segítséget kérni és elfogadni. 3. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség, erkölcsi nevelés, családi életre nevelés: Az egészséges öntudat fejlesztése mellett kiemelten fontos olyan szokásrendszer következetes jelenléte az iskolai nevelés során, amely interiorizálása (belső meggyőződéssé, élete részévé válása) a tanuló részéről elősegíti a hétköznapokban való eligazodást, a szükséges alkalmazkodást.

93 92 4. Médiatudatosságra nevelés: Kiemelt jelentőségű a beszélt és az írott nyelv használatának és befogadásának gyakorlása, fejlesztése tartalmi és formai, mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt. 5. A tanulás tanítása, pályaorientáció: Értelmileg akadályozott személyek esetében nem várható teljes önállóság e téren. A pedagógus fő feladata a személyiség kibontakoztatása, a tehetséggondozás, az egyéni hajlamok, érdeklődési kör megismerése és a tanuló támogatása az ebben való kiteljesedésben. 6. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés: Az értelmileg akadályozott tanulók elsősorban saját élményeken keresztül, tapasztalás révén ismerkedhetnek nemzeti kultúránk értékeivel A Nat alkalmazása az értelmileg akadályozott tanulók nevelése-oktatása során A fejlesztés középpontjában olyan képességek kialakítása áll, amelyek elősegítik, hogy a) a tanulók az iskoláskort követően önmagukat minél önállóbban el tudják látni; b) a tanulók környezetükben képesek legyenek minél önállóbban és minél szélesebb körben tájékozódni; c) fejlődjenek a tanulók szociális és kommunikációs képességei, megfelelően tudják azokat használni; d) a tanulók ismerjék meg közvetlen tárgyi és személyi környezetüket, és képesek legyenek benne tevékenykedni, valamint azt alakítani is; e) a tanulók ismerjék önmagukat, értékeiket és erősségeiket, valamint határaikat. 1. Magyar nyelv és irodalom A tanulási terület célja, hogy megalapozza valamennyi fejlesztési terület tartalmainak megismerését, elsajátítását, ugyanakkor az anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztése valamennyi fejlesztési terület feladata. A tanulási terület speciális feladatai: a beszéd, az olvasás és írás, illetve ezek speciális alternatíváinak kommunikációs csatornaként, eszközként való felismerése (mind a közlés, mind az információszerzés, a megismerési folyamatok eszközeként), majd egyre szélesebb körű és egyre differenciáltabb alkalmazása; az olvasás-íráshoz szükséges alapkészségek kialakítása és fejlesztése kommunikációs szabályok elsajátítása; önállóság kialakítása az olvasás és írás területén; a kulturált kommunikáció minden formájának gyakorlása különböző élethelyzetekben;

94 93 a) Beszédfejlesztés Beszédszervek tudatosítása, artikulációs gyakorlatok (súlyos hangképzési zavarok esetén logopédus bevonása szükséges) Szókincs bővítése Nyelvtani szerkezetek (pl. viszonyszavak, határozós szerkezetek) közlési szándéknak megfelelő alkalmazása b.) Olvasás Az írott/nyomtatott szöveg információforrásként való azonosítása Hang és betű megfeleltetésének tudatosítása, megerősítése minél több módon, majd a leginkább bevált módszer (pl. hívókép, fotometriai jelek) egyénenként differenciáltan alkalmazása Betűkből szavak alkotása, amit megelőz a szavakból hangok (majd nyomtatottról betű) leválasztása Szavak mondatokká fűzése, majd egyszerű mondatok értelmezése c.)írás A legmegfelelőbb írásforma tanítása az egyén számára differenciáltan 2. Matematika E képességterület komoly elvonatkoztatási képességet kíván, ezért értelmi akadályozottság esetén jelentős adaptációra van szükség. Különösen hangsúlyossá válik a kézzelfoghatóvá tehető, saját tapasztalaton alapuló, gyakorlatias, manipulációval összekötött tanítás. Legfőbb cél a hétköznapi életben való eligazodás segítése. A tanulási terület speciális feladatai: Tárgyállandóság, mennyiségállandóság kialakítása A mennyiségfogalom kialakítása A számfogalom, a számosság értelmezésének kialakítása A mennyiségek gyakorlati életben való jelenlétének, fontosságának tudatosítása A pénz fogalmával való megismerkedés Az időbeli tájékozódás fejlesztése A térbeli tájékozódás fejlesztése

95 94 3. Történelem és állampolgári ismeretek Legfőbb célkitűzések az értelmileg akadályozott tanulók körében: A tanulónak legyenek elemi ismeretei a társadalmi normákról, kötelességekről, a különböző személyi okmányok jelentőségéről! Ismerkedjen különféle szolgáltatásokkal, azok elérhetőségével! Mindez valós helyzetekhez kötötten, tanulmányi sétákkal, látogatásokkal, valósághű szemléltetéssel vihető közel tanítványainkhoz. Erkölcs és etika Fő cél azoknak az erkölcsi, etikai normáknak a megismertetése és alkalmazása, ami segíti a tanulót az önálló véleményformálásban, a helyes és helytelen viselkedési módok felismerésében, jelzésében, a segítségnyújtás, segítségkérés és - elfogadás lehetőségének és fontosságának megértésében. 4. Természettudomány és földrajz E tartalmak integrált módon, a környezetismeret tárgy keretében jelennek meg. A tanulási terület célja, hogy a tanulókban alakuljon ki az igény a természet- és környezetvédelemre, a környezettudatos magatartásra. Képességeikhez mérten ismerjék meg saját testük jellemzőit, működését, az egészség-betegség, egészségmegőrzés, egészséges életmód alapjait, valamint a nemi identitás természettudományos vonatkozásait, illetve ezek hétköznapi megnyilvánulásait (elemi biológiai ismeretek). Elsődleges ismeretforrás a tapasztalatszerzés, a valós helyzetekben való megfigyelés, gyakorlás. 5. Művészetek A tanulási terület célja, hogy hozzájáruljon a harmonikus személyiség fejlesztéséhez, a félénkség, a szorongás, a gátlás leküzdéséhez. Az értelmileg akadályozott tanulók körében a Művészetek tanulási terület az önmegvalósítás, az egyéni adottságok, tehetség kibontakoztatásának lehetséges eszköze. Kiemelt cél az értelmileg akadályozott tanulók személyiségének gazdagítása, az esztétikai érzék, a szép iránti fogékonyság, az érzelmi gazdagság fejlesztése. Különösen fontos lehetőség az alkotás, létrehozás örömének megélésére, a szociális kapcsolatok mélyítésére, a kreativitás, kísérletező kedv felkeltésére, fenntartására, a döntési képesség fejlesztésére. a.) Vizuális kultúra (Ábrázolás-alakítás): Kiemelt jelentősége van a szem-kéz koordinációnak, a grafomotoros fejlesztésnek b.) Ének-zene: Cél a zenei önkifejezés elősegítése, a zenei sokszínűség megtapasztalása, a zenei ízlésformálás, a tudatos zenehallgatás, zeneválasztás ízléshez és alkalomhoz illeszkedően. c.) Dráma és színház (Dráma és tánc): Cél: az önkifejezés elősegítése, az érzelmek, személyközi viszonyok, kapcsolatok megélése, megértése. a közösségi élmény és önismeret megtapasztalása.

96 95 6. Digitális kultúra A tantárgy célja megismertetni az értelmileg akadályozott tanulóval a személyi számítógép és más infokommunikációs eszközök, irodai eszközök gyakorlati alkalmazhatóságát a munkavégzés során és a hétköznapi életben (tanulásban, információszerzésben, közösségi oldalakon való tájékozódásban, kommunikációban, szociális kapcsolatok fenntartásában, a játékban és a szabadidő eltöltésében). Technika és tervezés: Tanulóink az önkiszolgálás, illetve az életvitel és gyakorlati ismeretek tárgyak keretében dolgozzák fel a saját életvezetésükkel, közvetlen és tágabb környezetük alakításával, személyközi kapcsolatokkal, munkavégzéssel összefüggő (politechnikai), egyéni képességekhez igazodó alapvető ismereteket. Módszertanilag legmegfelelőbb lehetőségek a konkrét gyakorlatok, a hétköznapi feladatok, a valós szituációkban való cselekvések, illetve a kivitelezéshez szükséges alapképességek fejlesztése. Különösen hangsúlyos az önállóságra nevelés 7. Testnevelés és egészségfejlesztés A mozgásnevelés és a testnevelés speciális feladatai az értelmileg akadályozott tanulók esetében: Testtudatosság, testsémafejlesztés, ezen keresztül az én-kép, én-tudatosság fejlesztése. Alapmozgások begyakorlása, automatizálása az elhúzódó pszichomotoros fejlődés egyéni ütemének figyelembevételével. A mozgáskoordináció, a térészlelés és a téri tájékozódás fejlesztése A motivációhoz sok játékos elem, mondókák, énekek bevonása Az iskolai fejlesztés szakaszai Alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kiemelt fejlesztési területek: Az önkiszolgálás, az elemi szociális készségek szokásainak kialakítása, fejlesztése, valamint a kommunikációs készségek fejlesztése, a játszóképesség erősítése, a tanuló téri tájékozódása önmagához viszonyítottan és szűkebb, mindennapi környezetében, az időbeli tájékozódás Felső tagozat, 5 8. évfolyam Kiemelt fejlesztési területek: A tanulóra vonatkozó ismeretek, önismeret, személyes biztonság fejlesztése (fizikai és pszichés értelemben egyaránt). Az önállóság és a szűkebb-tágabb társadalmi közegben közösségekben való eligazodás elősegítése, a kommunikációs készségek egyéni képességekhez igazodó fejlesztése, téri tájékozódás, az időbeli tájékozódás folyamatos fejlesztése. Ide tartozik még a mennyiség- és számállandóság kialakítása, az egyszerű műveletek megértése és alkalmazása, az elemi pénzismeret.

97 A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció célja, hogy az iskolai fejlesztés során jelentősen csökkentse a fogyatékosságból eredő szomatikus és pszichés hátrányokat, elősegítse a szociális érést. A rehabilitációs célú foglalkozások célja a meglévő képességelőnyökre építve az eredményes személyiségfejlesztés, a képességek, készségek terápiás fejlesztése. Kiemelten: az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, koncentráció, grafomotoros ügyesség, tájékozódás, gondolkodás, vizuomotoros koordináció fejlesztése; a szociális és kommunikációs tevékenységek segítése; a művészeti foglalkozások során a dráma, a zene, a tánc, az ábrázolás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése; a mozgásállapot javítása, sporttevékenység Értékelés Az iskolai előmenetel értékelésében szempontok: a) az adott témakörhöz/elvárásokhoz tartozó ismeret/tevékenység mennyiségének bővülése; b) az adott ismeret/tevékenység alkalmazásának milyensége: 1. milyen önállósággal, 2. mennyire szituációhoz kötött, mennyire jelenik meg általánosítás I. mennyire köti korábbi / más ismeretekhez, II. összefüggések (pl. ok-okozati, mennyiségi stb.) felismerése, beágyazódása Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok az értelmileg akadályozott tanulók számára 1-8. évfolyamon (a 2012-es SNI Kerettanterv alapján a 2020/2021. tanévtől fokozatosan kivezetésre kerül) A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet Tantárgy 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. Kommunikáció Olvasás-írás Számolás-mérés *1 *1 *1 *1 Játékra nevelés évf.

98 97 Társadalmi ismeretek 1 *1 1 *1 2 2 Életvitel és gyakorlat Önkiszolgálás 2 *2 2 *2 Életvitel és gyakorlat 2 *2 2 *3 2 *1 2 *1 3 *3 3 *3 Természeti környezet Környezetismeret 1 *2 1 *2 2 *1 2 *1 Művészetek Ének-zene Ábrázolásalakítás Informatika Információs 1 1 eszközök használata Testi nevelés Mozgásnevelés Testnevelés 5 5 Szabadon tervezhető órakeret Összesen Intézményünkben az integráltan nevelt középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek oktatásanevelése a Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára (51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 11.2 melléklete) alapján történik, amely a 2020/2021-es tanévtől fokozatosan kivezetésre kerül. Ezzel párhuzamosan az 1. és az 5. évfolyamon a 2020-ban megjelent, Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára 1-8. osztályfokon, alapján Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok az értelmileg akadályozott tanulók számára 1-8. évfolyamon (2020-as SNI Kerettanterv óraszámai) a tanévtől felmenő rendszerben: Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Természettudom ány és földrajz Tantárgy Kommunikáció (Magyar nyelv és irodalom) Olvasás-írás (Magyar nyelv és irodalom) Számolás-mérés (Matematika) Állampolgári ismeretek Hon- és népismeret évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf Etika Környezetismeret Ének-zene

99 98 Művészetek Ábrázolásalakítás (Vizuális kultúra) Technológia Digitális kultúra Testnevelés és egészségfejlesztés Mozgásnevelés (Testnevelés) Testnevelés Osztályfőnöki (Közösségi nevelés) Egyéb Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlat Játékra nevelés Szabadon tervezhető órakeret Összesen Szabadon tervezhető órakeret értelmileg akadályozottak részére (a 2020-as SNI Kerettanterv óratervi tábláihoz) Tantárgyak Osztályfok Számolás-mérés (Matematika) Környezetismeret Önkiszolgálás 1 1 Életvitel és gyakorlat Összesen: A tankönyv- és taneszköz kiválasztásának elvei A tankönyvválasztás elvei az iskolában: a tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a tanulásban akadályozott tanuló szükségleteihez, a tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló, az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez munkafüzet is tartozzon, a tankönyvek ne legyenek túl zsúfoltak, jól olvashatóak, jól áttekinthetőek legyenek, pedagógiai koncepciónknak leginkább az alaptankönyv felel meg, mert a tananyag magját tartalmazza, az alaptankönyvekhez tartozzon feladatlap vagy munkalap a megerősítés, a gyakorlás, az önálló tanulói munka, a tudás ellenőrzése végett, azokat a tankönyveket rendeljük meg elsődlegesen, amelyek a tantárgyak tanterveihez illeszkednek és kézikönyveket is kínálnak,

100 99 Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a 31. (5) (7) bekezdésekben meghatározott tankönyvek vonatkozásában. A köznevelési törvény 46. (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket a munkafüzetek kivételével az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja. A helyi tankönyvcsomagok részét képezik azok a könyvek, amelyek egy-egy helyi sajátosságot tükröző egységhez készülnek. Az évfolyamok könyvét a könyvtárban kell megőrizni, amennyiben a tanuló nem ragaszkodik tankönyvéhez. A tankönyvválasztást a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálja és a tankönyvrendelést megelőzően döntést hoz A tanulók ellenőrzése, mérése, értékelése Tanulóink ellenőrzése, értékelése egységes elvek alapján történik. Jellemzői: Az intézmény pedagógiai programjára épül. Folyamatos és motiváló hatású, a tanuló állapotának megfelelően differenciált. Egyénre szabott, konkrét és az egész személyiséget figyeli. A személyiség alakulására, az attitűd fejlődésére is irányul. Pontosan feltárja a pozitívumokat és a hiányosságokat a tanulási képességek területén. Megoldási módokat ad a javításra. A szóbeli és írásbeli értékelés, ellenőrzés komplex egységet alkot, esetenként más-más tevékenységi formákat preferál. A tanulás-tanítás egész folyamatát végig kíséri a diagnosztizálás és ennek dokumentálása Az ellenőrzési rendszerünk két nagyobb területe a tanulók személyiségfejlődésének, szocializáltsági mutatóinak, attitűdjének folyamatos alakulását nyomon követő ellenőrzés az adott tantárgyhoz, tanulmányi munkához kapcsolódó ismeretek, tevékenységek és képességek fejlődésének ellenőrzését (beleértve a moduláris oktatás kapcsán az egyes modulok értékelését),

101 A tanulók készség, képesség és személyiségfejlődése, szocializáltsága, attitűdje, fejlődésének ellenőrzése Területei Színterei Módszerei és dokumentációja Aktivitás, együttműködés tanórán és tanórán kívül Együttélési normák, szabályok követése iskolában Kapcsolatteremtés Feladattudat, feladattartás, Feladatvállalás és viszonyulás a munkához. Munkatevékenység, önállóság. Érzelmi élet, az önismeret és önelfogadás A tanórán, a tanórán kívül (napköziben külső programokon, játékban, sportban, vetélkedőkön, a családban) Tanórán, napköziben, szünetben, szabadidőben Iskolában, osztályban, Iskolában osztálytársakhoz, iskolatársakhoz, a családtagokhoz a családban Megfigyelés, produktumok elemzése, beszélgetés, családlátogatás, feljegyzés Megfigyelés, visszajelzés az adott esetben, tapasztalatok gyűjtése a családtagoktól, feljegyzés készítése Folyamatos megfigyelés, visszacsatolás, kommunikáció, a feladatról írásos feljegyzés Beszélgetés egyénileg, kiscsoportban, a családtagokkal történő konzultáció, feljegyzés készítése (iskolapszichológus közreműködésével Nagy- és finommozgás Iskolában, osztályban Folyamatos megfigyelés, felmérés, feljegyzés készítése, Beszéd és beszédértés (Alaki és tartalmi) Tanóra, tanórán kívüli tevékenység Folyamatos megfigyelés, felmérés, feljegyzés készítése, Emlékezet (Verbális, akusztikus, vizuális) Tanórán Megfigyelés, felmérés, írásos feljegyzés készítése, Figyelem és gondolkodás Tanórán Folyamatos megfigyelés, felmérés, írásos feljegyzés készítése, 2. A tantárgyhoz, a tanulmányi munkához kapcsolódó ellenőrzés, számonkérés:

102 101 Szóbeli számonkérés /feleltetés/, főleg a felső tagozaton történik, a gyakorlást, a rögzítést, megerősítést követően. A tanuló szóbeli visszajelzést kap. Az írásbeli beszámoltatás formái és rendje Írásbeli beszámoltatás formája és rendje formái célja tervezése rendje ellenőrzés, értékelés Dolgozat (csak felső tagozaton) A tanulási folyamat közben jelentkező problémák feltárása Előző tanórán /szóban/ Tanári ellenőrzés; értékelés osztályzattal Témazáró dolgozat Félévi és év végi felmérés Külső mérés Belső mérés Szükség szerint egy adott tananyag számonkérése Nagyobb tananyag egység számonkérése A tanulók tudásának mérése A tanulók tudásának mérése Az írásbeli beszámoltatás korlátai tanmenetben éves munkaterv; tanmenet időszakos Időszakos; előre tervezett; MIP A témazáró megírását megelőző hét Megírását megelőző hét Megírását megelőző 2 hét Tanári ellenőrzés; %-os értékelés és osztályzat Tanári ellenőrzés; %-os értékelés és osztályzat %-os értékelés %-os értékelés Iskolánkban a tanulók napi egy időszakos témazárót, ill. dolgozatot írhatnak. Hetente kettő félévi, ill. év végi felmérő iratható. A Pedagógiai programban rögzített belső mérés hetente 2 alkalommal történhet. Külső mérés esetén az adott héten más írásbeli beszámoltatásra nincs mód. Az írásbeli beszámoltatások koordinálása az osztályfőnök feladata. A tanulmányi munkához, tevékenységhez köthető egyéb területre irányuló ellenőrzési feladat:

103 102 A tanulók sérüléséből, a nagyon különböző mértékű előzetes ismereteiből, szokás- és normarendjéből adódóan folyamatos ellenőrzést végzünk: a tankönyvek, taneszközök, füzetek használatáról, az önellátásukról. Lemaradás esetén terápiákat alkalmazunk. Dokumentálása: szóbeli visszajelzés, feljegyzés, korrekciós, fejlesztési terület megjelölése. Az ellenőrző munkát minden esetben megelőzi egy pontos diagnosztizálás, amely feltárja, hogy a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók milyen szinten működnek. Az előzetes tudás, a hozott ismeret milyen körre terjed ki. A tevékenységek milyen szinten működnek A tanulók tudásának mérése A tanulók tudásának, képességeik fejlődésének mérésére - a helyi tantervi követelmények figyelembevételével - saját és külső mérőlapokat használunk. Ezeket évenként felülvizsgáljuk, és tanulói szükséglet szerint módosítjuk, kiegészítjük. Kiemelten vizsgáljuk az alapkészségek fejlődését. Az eredmények értékelésénél a tanulók önmagához mért fejlődését kiemelkedő fontosságúnak tartjuk. A követő mérésekkel vizsgáljuk és elemezzük a fejlődés ütemét. A mérések lehetnek: a félévi és az év végi teljesítménymérések, a diagnosztikus mérések, követő mérések. A félévi és év végi mérések A méréshez használt feladatbank (tesztek) elkészítésének szempontjai (A belső mérések eszközei): a feladatok a begyakorolt, a megerősített ismeretanyagra épüljenek, különféle teljesítményszintekhez készüljenek, adjanak lehetőséget a differenciálásra, mindenkor mintavétellel, kipróbálással készüljenek elemekre bontott értékeléssel és százalékra megadható teljesítményszinttel, a feladatok az ismereteken túl mérjék a tanuló önállóságát, a tevékenységének szintjét, attitűdjét, munkatempóját, írásbeli munkája külalakját, feladat megértési képességét, a mérőeszköz csak a tanuló által megismert, elsajátított munkaszokásokat, tanulási módokat és eszközhasználatot kérje számon, a tanulók által ismert, begyakorolt algoritmusokat, feladat-megoldási módozatokat, piktogramokat tartalmazzanak a mérőeszközök,

104 103 minden tanuló fejlettségének megfelelően kapjon segítséget, manipulációs, képi eszközt a feladatmegoldáshoz. A tanulók írásbeli beszámoltatásának másik formája, amikor külső mérőlapokat használunk a tudásszint mérésére. Diagnosztikus mérés Diagnosztikus mérést alkalmazunk a helyzetfeltárás céljából a nevelési oktatási folyamat adott szakaszába lépéskor, az iskolakezdéskor, a tanév elején, vagy egy-egy új tanuló érkezésekor, illetve kirívó eredménytelenség esetén. Diagnosztikus méréssel információkat szerzünk a tanulók képességeiről, előzetes tudásáról, ismereteiről. Ezek hatékony segítséget nyújtanak a pedagógiai tervező munkához, a tanmenetek, tematikus tervek és fejlesztő programok írásához, a habilitációs órákhoz. A diagnosztizálás a tanítás-tanulás folyamatát végig kísérő gyógypedagógiai tevékenység, terápiás célokat szolgál. A tartós fejlesztésre, habilitációs foglalkozásra szoruló tanulók esetében a diagnosztizáláshoz egyéni lapokat használunk. A lapokon az állapot és a fejlesztés eredményeinek rögzítése történik. Követő mérés Követő mérésről akkor beszélünk, ha egyes tevékenységek, készségek, jártasságok, képességek, ismeretek alakulását mérjük egy iskolafokozat egymást követő osztályaiban, vagy az egész iskolarendszerben, amely végezhető úgy is, hogy egy évfolyam vagy tanuló fejlődését kíséri végig tanévről tanévre. Az iskola 5 évre szóló mérési rendszere / / A tevékenység Megnevezése Elvégzésre felkérhető Időpontja Óvoda Egészséges életmódra nevelés Környezeti nevelés, környezeti tudatosság Játék /értékelések/ A külső világ megismerése Anyanyelvi nevelés Az óvodai csoport vezetője és tagjai, iskolavezetés tagjai 1.év 2.év 3.év 4.év 5.év

105 104 Iskola Szövegértés 4-8. évfolyam Matematika 4-8. évfolyam Humán munkaközösség Reál munkaközösség 1. év Helyesírás, nyelvtan követő mérés felső tagozaton Földrajz 8. évfolyam Nevelési eredményvizsgálat: Egészséges életmódra nevelés felső tagozaton Szövegértés 4. évfolyam Matematika 4. évfolyam Történelem 7. évfolyam Nevelési vizsgálat: Közösségi nevelés felső tagozat Helyesírás, és nyelvtan 2-4. évfolyam Életvitel és gyakorlati ismeretek 8. évfolyam Szövegértés 4. évfolyam Matematika 4. évfolyam Informatika 8. évfolyam Humán munkaközösség Reál munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség Humán munkaközösség Reál munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség Humán munkaközösség Reál munkaközösség Humán munkaközösség Reál munkaközösség 2. év 3. év 4. év 5. év A tanulmányi munka értékelése, minősítése A tanulók teljesítményének értékeléséhez rendelkezésünkre állnak a tanulás-tanítás folyamatában alkalmazott ellenőrzések, a mérések eredményei. Iskolánkban az értékelés elsődlegesen a tanuláshoz való pozitív viszony, a motiváltság, a közösségben elfoglalt státusz megerősítését, pozitív irányú elmozdulását segíti. Hozzájárul az önismeret képességének alakításához, az önelfogadáshoz, a szülői elfogadáshoz. Az értékelés típusai: A formatív értékelés A formatív értékelés célja a nevelési-oktatási folyamat közben jelentkező tanulási nehézségek feltárása. Így lehetőség nyílik az azonnali korrekcióra. Megerősítő szerepe is van. Folyamatos visszajelzést kapunk munkánk hatékonyságáról, a tanuló taníthatóságáról, tanulási képességeinek fejlődéséről. Szummatív értékelés

106 105 Szummatív értékelést alkalmazunk egy-egy nagyobb témakör lezárásakor, félévkor, év végén, egy tantárgy tanulásának befejezésekor. Funkciója az eredmények megállapítása, összesítése a kitűzött célokkal. Az értékelés módjai és rendszeressége A tanítási órákon rendszeres szóbeli értékelés történik. Így a tanulók állandó visszajelzést kapnak tanulmányi munkájukról. Az első évfolyamtól a második évfolyam félévéig szöveges értékelés történik. A második évfolyam félévétől a tanulók teljesítményét legalább havonta egyszer érdemjeggyel értékeljük. Tanév végén az osztályzatokat szülői igény szerint szöveges értékelés egészíti ki. A szöveges értékelés rendszere, elvei Elsőtől a második évfolyam félévéig félévenként, tantárgyanként ötfokozatú aláhúzásos szöveges értékelést használunk. A kritériumra orientált tantárgyi értékelést kiegészítjük a magatartás-szorgalom; valamint, az egyéni fejlődés és a pedagógus által fontosnak tartott területek kötetlen, szabad értékelésével. Negyed- és háromnegyedévkor megadott szempontok szerint kötetlen szöveges értékelést kapnak a tanulók. Havonta röviden jelzést küldünk a szülők felé. Tanév végén a készség- és képességfejlődést is szövegesen értékeljük. A tanulói eligazodást külön, színekkel kísért értékeléssel biztosítjuk. Az értékelési folyamat egysége érdekében második évfolyam végétől nyolcadik évfolyam végéig az osztályzatokat szülői igény szerint szöveges értékeléssel bővítjük. A szöveges értékelés területei ugyanazok, mint az alsó tagozaton. Szöveges értékelésünknél az értékelés személyre szabott, megerősítő, visszacsatoló, ösztönző, fejlesztő jellegét emeljük ki. Fontosnak tartjuk, hogy a megalapozott tájékoztatás mellett konkrét javaslatokkal kijelöljük a továbblépés módját. A személyre szabott értékelés része a gyermek személyiségét figyelembe vevő differenciált bánásmódnak, mely differenciált tanítási és nevelési módszerekkel jár együtt. Az értékelés regisztrálása az iskolai dokumentumokban Tanév közben Elsőtől a második évfolyam félévéig a szöveges értékelés a tantárgyakhoz kapcsolódó egyéni értékelőlapon történik. A második évfolyam félévétől a tanulók teljesítményét érdemjegyekkel fejezzük ki, amelyek havi rendszerességgel az osztálynapló értékelő részébe kerülnek bejegyzésre. Félévkor és tanév végén Az elsőtől a második évfolyam félévéig a minősítés formái: - kiválóan megfelelt - jól megfelelt - megfelelt

107 106 - felzárkóztatásra szorul A szöveges minősítés bizonyítványi pótlapra kerül. A második évfolyam félévétől a tanulók osztályzatokat kapnak: (5) jeles, (4) jó, (3) közepes, (2) elégséges, (1) elégtelen, melyeket naplóba, ellenőrzőbe, törzslapba, bizonyítványba vezetünk A magatartás és szorgalom értékelése A magatartás és szorgalom értékelési rendszere segíti az iskola nevelési és oktatási céljainak megvalósítását, a tanulók önismeretének fejlődését, a szocializáció fejlődését. Tanév közben, alsó tagozaton a tanulók magatartását és szorgalmát rendszeresen értékeljük tanítási órákon és tanórán kívüli foglalkozásokon. Egyezményes jelekkel (pontok, csillagok) szóbeli értékeléssel egyaránt jelezzük tanulóinknak véleményünket, észrevételeinket. Minden hét végén az osztályfőnökök kiértékelik az osztály magatartását és szorgalmát. Minden hónapban egyszer kerül sor az évfolyamok magatartásának és szorgalmának értékelésére, a kiemelkedően jó közösségi és egyéni teljesítmények jutalmazására. A tanuló magatartás és szorgalom osztályzata megállapításához az osztályfőnök összegzi az osztály és az osztályban tanító pedagógusok észrevételeit. Ellentétek esetén az osztályozó konferencia hoz döntést. Az érdemjegyről az osztályfőnök és a napközis nevelő havonta dönt a tanulók bevonásával. Az osztályközösségek és a tanulók fejlődésének megfelelően egyre nagyobb szerepet kap a tanulói önértékelés, társértékelés és osztályértékelés. A magatartás értékelésének szempontjai a házirend és az iskolai elvárások, normák elfogadása, betartása, a közösséghez és annak tagjaihoz való viszony, az együttélés, a társas kapcsolatok, a közösségi normák elfogadása az iskolán belül és kívül, az iskola képviselete. A magatartás minősítése Példás /5/ a tanuló magatartása, ha minden szempontnak megfelelő, nincs osztályfőnöki figyelmeztetése sem, a viselkedése mindenkor megfelel az iskolai szabályoknak, azokkal azonosul, iskolai és iskolán kívüli magatartása kifogástalan, társai számára példamutató, a felnőttel szemben tisztelettudó, udvarias, társaival segítőkész, kulturáltan beszél mindenkivel, a közösségbe nagyszerűen beilleszkedik.

108 107 Jó /4/ a tanuló magatartása, ha kisebb hiányosságokkal felel meg a szempontsornak, nincs osztályfőnöki intője, az iskolai szabályokat követi, iskolai és iskolán kívüli magatartása kiegyensúlyozott, jó, a felnőttel szemben tisztelettudó, társaival a kapcsolata jó, társainak segít, törekszik a kulturált beszédre, a közösségbe jól beilleszkedik. Változó /3/ a tanuló magatartása, ha a szempontsornak nem felelt meg folyamatosan, osztályfőnöki intője van, vét az iskolai szabályok ellen, de hibái kijavítására törekszik, iskolai és iskolánk kívüli magatartása problémát jelent, a felnőttekhez és társaihoz való viszonya nem mindig megfelelő, beszéde kifogásolható, a közösségbe segítséggel beilleszkedik. Rossz /2/ a tanuló magatartása, ha a követelményeknek sorozatosan nem tesz eleget, osztályfőnöki és igazgatói intője van, az iskolai szabályokat többször megszegi, nehezen befolyásolható, iskolai és iskolán kívüli magatartása komoly problémát jelent, a felnőttel szemben tiszteletlen, társaival kötekedő, agresszív, társait rossz irányba befolyásolja, beszéde goromba, durva, a közösségbe nehezen illeszkedik be. A szorgalom értékelési szempontjai motiváltság, tanuláshoz való viszony, az egyes tantárgyak követelményeinek eléréséhez tett erőfeszítés, akarat, többletfeladatok vállalása, ellátása, a közösségért végzett munka, a társak megsegítése, a kisebbek segítése. A szorgalom minősítése Példás /5/ a tanuló szorgalma, ha mindig készül, figyel, érdeklődik, kötelességtudó, az órák alatt aktívan dolgozik, nagyfokú önállóságot mutat, önként is vállal közösségi munkát, feladatait becsületesen végzi el, felszerelése hiánytalan, rendszeresen és pontosan jár iskolába.

109 108 Jó /4/ a tanuló szorgalma, ha általában felkészült, kötelességtudata fejlődik, az órai munkába bekapcsolódik, önállóságra törekszik, közösségi munkában részt vesz, a kapott feladatokat szívesen elvégzi, felszerelése általában rendben van, rendszeresen, néha pontatlanul jár iskolába. Változó /3/ a tanuló szorgalma, ha felkészültsége nem rendszeres, kötelességeit esetenként elhanyagolja, de munkafegyelme lassan javul, órai munkája nem kitartó, sok segítséget igényel, a segítséget elfogadja, önállósága fejlődik, közösségi munkába bevonható, feladatvégzése még hullámzó, felszereléséről megfeledkezik, elkésik az iskolából. Hanyag /2/ a tanuló szorgalma, ha felkészültsége hiányos, kötelességét elmulasztja, munkafegyelme alig javul, órai munkájában figyelmetlen, érdektelen, önállóan alig dolgozik, segítséget nehezen fogad el, közösségi munkában ritkán vesz részt, feladatait elhanyagolja, felszerelése hiányos, rendetlen, gyakran késik, igazolatlanul hiányzik. A magatartás, a szorgalom értékelésénél maximálisan figyelembe vesszük az önmagához képest elért pozitív változást, fejlődést, amelynek szóban és írásban történő dicsérettel adhatunk nagyobb hangsúlyt. A szöveges értékelésünk rendszere lehetővé teszi az érdemjegyekre történő áttérést Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az egész napos iskolai működés jellegéből adódóan a napi feladatokat tanulóink napköziben elvégzik. Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; a házi feladatok differenciáltak, figyelembe véve tanulóink eltérő képességeit; az írásbeli és szóbeli feladatok lehetőséget kell, hogy adjanak a tananyag megértésére, elmélyítésére, a kérdésfeltevés gyakorlására;

110 109 az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot, csupán javaslatot teszünk a gyakorlásra; az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók hétvégére a szokásos - egyik óráról a másikra esedékes- feladatokat kaphatják. Javaslatot teszünk a gyakorlásra. Külön értékelésre kerül a gyűjtőmunka és szorgalmi feladat A tanulók fizikai állapotának mérése A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 81 kimondja, hogy általános iskolában évente a pedagógiai programban meghatározott mérési módszer alkalmazásával, tehát intézményünkben két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, szükséges szint elérésére, megtartására. Iskolánk a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérésére a Hungarofit tesztsort használja. Mivel intézményünk sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését és oktatását látja el, ezért nagyon fontos volt, hogy olyan tesztet válasszunk, mely az alábbi kritériumoknak megfelel: egyszerűen végrehajthatóak legyenek, minimális eszközt igényeljenek, a tesztek végzése semmilyen egészségkárosító hatást nem válthat ki, feleljenek meg a tudományos kritériumoknak, elsősorban az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket mérje: kardio -respiratorikus állóképességet, erőt, az izomerő állóképességét, testösszetételt. Mivel az értelmi képességek sérülése mellett sok esetben a motoros státusz is érintett diákjainknál, ezért nem mindenki képes a tesztek szabályos kivitelezésére. Náluk is elvégezzük, jelölve a hibákat és később, mint összehasonlító adatok szerepelnek. A vizsgálatok megszervezése: A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban. A teszteket évente kétszer, a tanév elején és végén kell végeztetni (október, május hónapok). A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük el a teszteket, és hogyan értelmezzük az eredményeket. Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, hőmérséklet, stb.).

111 110 A tesztek eredményeit minden gyermeknek személyre szólóan kell megadni. Referenciatáblázatot mi esetünkben nem alkalmazunk a fent említett okok miatt. A teszteket a 4. évfolyamtól végezzük. A mérés általános szempontjai A tanulók valamennyi tesztet testnevelési/sportfelszerelésben hajtják végre. Valamennyi tesztet, ha erre lehetőség van, jól szellőző, nagy teremben kell elvégeztetni. Csúszásmentes padló szükséges. A tesztek egymásután következése a körkörös rendszerben is szigorú sorrendiségű. Az ülésben előrenyúlás tesztnél nem lehet bemelegíteni, vagy nyújtási gyakorlatokat végezni. A tesztek között a tanulók pihenjenek. A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre, kivéve, ha a teszt végrehajtási utasításában nincs erre külön utalás. A mérések során fontos bátorítani a tanulókat. Az általunk használt motoros tesztek, és végzési sorrendjük 1. Hajlékonysági teszt: ülésben előrenyúlás 2. Dinamikus láberőt mérő teszt: helyből távolugrás 3. Törzserőt mérő teszt: sit-up teszt, felülések 4. Funkcionális karerőt mérő teszt: függés hajlított karral 5. Futási sebességet, fürgeséget mérő teszt: 10 x 5 m ingafutás 1. teszt: Ülésben előrenyúlás A vizsgált tényező: Hajlékonyság. A teszt leírása: Ülő helyzetben a lehető legtávolabbra nyúlás. Felszerelések: Megfelelő méretű tesztasztal vagy doboz, 30 cm hosszú vonalzó. 2. teszt: Helyből távolugrás A vizsgált tényező: Explozív erő A teszt leírása: Álló helyzetből távolugrás Felszerelés: Csúszásmentes kemény felület (pl.: tornaszőnyeg), kréta, mérőszalag 3. teszt: Sit-up teszt, felülések A vizsgált tényező: A törzs ereje (hasizom erő állóképesség). A teszt leírása: A fél perc alatti maximális számú felülés. Felszerelés: Két szőnyeg, stopperóra, asszisztens (segítő). 4. teszt: Függés hajlított karral

112 111 A vizsgált tényező: Funkcionális erő (a kar és a váll izomerő állóképessége). A teszt leírása: Megtartani a hajlított karú helyzetet rúdon való függés közben. Felszerelések: 2,5 cm átmérőjű, kör keresztmetszetű, vízszintes rúd, stopperóra, szőnyeg a rúd alatt a leugráshoz, törlőruha és magnéziumkréta, szükség szerint pad vagy szék. 5. teszt: 10 x 5 méteres ingafutás A vizsgált tényező: Futási sebesség, fürgeség. A teszt leírása: A maximális sebességű futás, fordulás szintje. Felszerelések: Tiszta, csúszásmentes padló, stopperóra, mérőszalag, kréta vagy szigetelőszalag, jelzőbóják. Az eredmények értékelésénél nem használjuk az OM által megadott értékelő táblázatokat, tanulóink mozgásos státusza miatt. A évente kétszer végzett vizsgálatokat hasonlítjuk össze, és az alapján készül a fejlesztőprogram, mely további munkánkat segíti. A tesztek részletes leírását lásd: Útmutató a tanulók fizikai és motoros képességeinek méréséhez Szerkesztette: Tompa Ferenc, OM A tanulók tovább haladásának feltétele A tantervünkben a továbbhaladás feltételei elnevezésű elem nem szerepel. Alkalmaztuk az Irányelvben szereplő Követelmények megjelölést azon tartalmakra, amelyek teljesítését általában elvárjuk a tanulóktól. A követelményszintek tekintetében a méltányosság elvét alkalmazva egy alacsonyabb szint is elegendő lehet. Erre több jelzés is megtalálható, hiszen az önállóan, vagy az irányítással esetenként konkrét segítséggel végzett tevékenységek szintjeire nézve nyújtanak információkat. A követelmények elérésében mutatkozó hiányosságok megszüntetése céljából élni kell a fogyatékos tanulókat megillető hosszabb időkeretek alkalmazásával, az egyéni haladási ütem és fejlesztés tervezésével, az intenzív megsegítés formáival, terápiás lehetőségekkel a pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs órákon és a tanítás-tanulás egész folyamatában. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon, tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló második-nyolcadik évfolyamon, a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott (igazolt vagy igazolatlanul); magántanuló volt.

113 112 Az első évfolyamon a köznevelési törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott, illetve a szülő kérésére az évfolyamot megismételheti Egyéni fejlesztések, pedagógiai célú habilitációs órák szervezésének elvei Az egyéni fejlesztések, pedagógiai célú habilitációs foglalkozások szervezése és megtartása a fejlesztő munkaközösség feladata. A fejlesztés a szakvéleményben leírtak szerint történik, az ott meghatározottak alapján a tanulók az egyéni szükségleteinek megfelelő foglalkozáson vesznek részt: logopédiai fejlesztés mozgásfejlesztés diszkalkulia prevenció és reedukáció diszlexia prevenció és reedukáció autista specifikus fejlesztés értelmileg akadályozottak egyéni fejlesztése A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Zuglóban az alábbi nemzetiségek rendelkeznek nemzetiségi önkormányzattal: szlovák, szerb, horvát, bolgár, görög, lengyel, ruszin, német, örmény. Ebben a sokszínű kerületben óriási jelentősége volt a közelmúltban átadott Zuglói Nemzetiségek Házának, mely teret ad olyan rendezvényeknek, melyek keretében mód nyílik az egyes nemzetiségek kultúrájának megismerésére. Szabadidős programjaink szervezésénél különös figyelmet szentelünk annak, hogy a tanulóink érdeklődésének megfelelő programokon részt vegyünk. Pl. : táncmutató, zenei produkciók Helyi tantervünkben a következő tantárgyakba építve tesszük lehetővé a nemzetiségi kultúrák megismerését: Magyar irodalom 3 8. osztály: kisebbségi mesék, táncok, népszokások. Ének-zene 2 8. osztály: kisebbségi népdalok; népdalfeldolgozások zeneművekben. Hon- és népismeret 5. osztály: népszokások, hagyományok, foglalkozások, tárgyi emlékek. Történelem 8. osztály: A kisebbségek eredete, kultúrájuk hasonló és eltérő vonásai.

114 AZ UTAZÓ GYÓGYPEDAGÓGUSI INTÉZMÉNYEGYSÉG MŰKÖDÉSE 13.1.Történeti áttekintés 2004-ben 2 utazó gyógypedagógus kezdte el a zuglói intézményekben integrált sajátos nevelési igényű gyermekek habilitációs fejlesztését július 1-én megalakult az EGYMI, többcélú intézménnyé váltunk, és megkezdődtek a szakmai szolgáltatások: - szaktanácsadás - pedagógiai tájékoztatás - igazgatási, pedagógiai szolgáltatás - a pedagógusok képzésének, továbbképzésének, önképzésének segítése - az utazótanári hálózat megszervezése Az utazó gyógypedagógusok szerepe a szakmai szolgáltatásban Többen is bekapcsolódtunk ebbe a mindenki számára új kihívást jelentő tevékenységbe. Prezentációs anyagokat készítettünk, előadásokat tartottunk a diszlexia, a tanulási, és a viselkedési nehézségek témakörében. Bemutattuk a saját készítésű eszközeinket a többségi pedagógusoknak, illetve videóra vettük a kéttanáros óráink legértékesebb részeit. Az EGYMI a változások viharában 2011 júniusában csatolták intézményünkhöz a kerületben addig önállóan működő logopédiai és gyógytestnevelési szakszolgálatot. Szakszolgálati munkánkat a kerület 24 óvodájában és 15 általános iskolájában és 2 gimnáziumában végeztük. Az adott intézményeinkben már nemcsak az SNI gyerekekkel foglalkoztunk, hanem a BTMN-es gyerekek fejlesztése is a mi feladatunk lett, emiatt sokkal több gyereket kellett ellátnunk, ezzel együtt az adminisztrációs terhek is megsokszorozódtak. A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet újabb változást hozott az EGYMI életében. A szakszolgálat és az EGYMI feladatainak szétválasztása leginkább a beszédfogyatékos gyermekek logopédiai ellátását nehezítette. Sok logopédus döntött úgy, hogy a szakszolgálatban folytatja a munkát. Azok, akik nálunk maradtak, többnyire a logopédiai osztályokban és az óvodai csoportban dolgoztak, sokszor többlet óraszámban.

115 114 Intézményegység 2013-ban az utazó gyógypedagógusi hálózat külön intézményegységgé vált, melynek Almásy- Hegedűs Andrea lett a vezetője, aki hamarosan távozott intézményünkből, így Nagyné Szakál Györgyi követte. Intézményünk tantestületét a es tanévben 56 gyógypedagógus alkotta, közülük 19- en dolgoztunk utazói munkakörben. A kerület 19 óvodájában és 14 általános iskolájában, több mint 300 SNI gyereket látunk el. Nagyné Szakál Györgyi igazgatóhelyettesként már 2014-től kezdve szívügyének érezte a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának segítését. Az ő nevéhez fűződik a habilitációs ellátás megszervezése a kerület szinte valamennyi intézményében, a szakmai szolgáltatás koordinálása, valamint az integrált SNI rendezvények hagyományossá tétele. A os tanév végéig, intézményvezetővé válásáig helyettesével, Csuka Veronikával, teljes egyetértésben gondoskodtak az utazó gyógypedagógusi intézményegység harmonikus működéséről AZ UTAZÓ GYÓGYPEDAGÓGUSI TEVÉKENYSÉGÜNK Alapfeladatunk: A zuglói köznevelési intézményekben integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek habilitációs-rehabilitációs fejlesztését végezzük, a munkaköri leírásunk és a részletesen kidolgozott szakmai protokollunk alapján. Működésünk gyakorlatát a Szakmai Kódexünk tartalmazza, melyet, időről időre, a változásokhoz alkalmazkodva megújítunk. Célunk: Olyan inkluzív környezet kialakítására törekszünk, melyben minden sajátos nevelési igényű gyermek úgy tud kibontakozni, hogy társaiéval egyenlő esélyei legyenek az életben való boldoguláshoz. Ennek érdekében, ahol szükséges, érzékenyítjük a gyermekközösséget, illetve a szülőket, megerősítjük a többségi pedagógusok elfogadó szemléletét, és megismertetjük őket a gyógypedagógiai módszereinkkel. Személyi feltételeink: A történeti áttekintésben szereplő gyermeklétszám folyamatosan emelkedik, így már meghaladta a 400-at. Ahhoz, hogy minden gyermeket teljes körűen el tudjunk látni, a Közép-Pesti Tankerület, igény szerint, többletstátuszokat biztosít számunkra, melyekre, az esetek többségében azonnal fel tudunk venni megfelelő végzettségű gyógypedagógusokat.

116 115 Tárgyi feltételeink: - Az egyéni fejlesztésekhez a legtöbb intézményben biztosítanak számunkra megfelelő helyiséget. Ahol nem áll rendelkezésünkre külön fejlesztőszoba, vagy ugyanabban az időben egy másik szakember tart benne órát, igyekeznek más megoldást találni. - Az ambuláns logopédiai és mozgásfejlesztő foglalkozásainkat a saját intézményünkben, jó körülmények között tartjuk. A három mozgásfejlesztő teremben, illetve több kisebb fejlesztőhelyiségben, és a logopédiai szobában zavartalanul tudunk dolgozni a délutáni, vagy a koresti órákban. - Az intézményegység vezető és helyettese egy külön erre a célra berendezett teremben végzik munkájukat, amely otthont ad az értekezleteinknek, valamint szakmai megbeszéléseknek, esetenként a szülőkkel történő találkozásoknak is. - Ebben a teremben kapott helyet az intézmény kölcsönözhető fejlesztőeszköztára, és szakirodalom-tára, melyeket időről időre a felmerülő igények szerint igyekszünk bővíteni a havi ellátmányunkból. - Aki személyre szabott eszközöket szeretne készíteni a gyermekeknek, itt tud nyomtatni, fénymásolni, laminálni. A tankerület által biztosított nyomtatót, lamináló gépet és fóliákat gazdaságosan használjuk, hogy minden utazó gyógypedagógus számára bármikor rendelkezésre álljanak a magas színvonalú szakmai munkához szükséges eszközök. Az utazó gyógypedagógusi tevékenységünk tartalma: - Az érdemi munkánk akkor kezdődik, amikor egy többségi intézmény elküldi számunkra az új gyermekek szakértői véleményét, valamint habilitációs ellátásának igénylőlapját, melyek alapján be tudjuk vezetni az adataikat a KRÉTA rendszerünkbe.

117 116 - Ezután felvesszük a kapcsolatot az intézményvezetővel, és a gyermek pedagógusaival. - Segítünk a szakvélemény értelmezésében, és a fejlesztő feladatok meghatározásában. - A befogadó pedagógusok hozzájárulásával hospitálunk a tanórákon, vagy a foglalkozásokon, hogy a sajátos nevelési igényű gyermeket az intézményi környezetében is megfigyelhessük, segíthessük. - A szakértői véleményben leírt fejlesztési javaslatokat figyelembe véve, a pedagógusokkal való megbeszélés, valamint a gyermek képességeinek, készségeinek megfigyelése, vagy felmérése alapján egyéni fejlesztési tervet készítünk, melyet félévkor értékelünk. A gyermek neve, születési ideje: Családi háttér: (szülők, testvérek) Testi adottságok: (külső megjelenés, jellegzetességek pl. szemüveg) Személyiség: (temperamentum, emocionalitás, társas kapcsolatok Kiemelkedő egyéni teljesítmények: (sport, művészetek, tanulmányi versenyek) Az érvényes szakértői véleményt kiállító bizottság: BNO kód: Fejlesztési javaslatok: Saját gyógypedagógiai méréseim: (pl. EGYMI mérőlapok, Meixner, Kíváncsi láda, Kulcsárné-féle, Gósy stb.) Fejlesztési javaslataim: (saját gyógypedagógiai méréseim alapján) A fejlesztés típusa: (kognitív/mozgás/logopédia) A fejlesztési folyamatban részt vevő partnerek: (szülők, többségi pedagógus, logopédus, gyógytornász stb.) Egyéni fejlesztési terv interakciós térképe Egyéni fejlesztési terv feladatokra bontva Fejlesztési területek Célok Feladatok Eszközök Értékelés a fejlesztési célok megvalósulása félévkor

118 117 - Gyermekcsoportjaink képességeinek értékelését év elején a fejlesztési típusoknak megfelelő táblázatokban rögzítjük, és félévkor jelöljük a tapasztalt változásokat. Például: FEJLESZTÉSI TERÜLETEK Óvoda NÉV VIZUÁLIS ÉSZLELÉS VERBÁLIS/ AKUSZTIKUS ÉSZLELÉS INTERMODÁLIS INTEGRÁCIÓ VIZUÁLIS EMLÉKEZET VERBÁLIS/ AKUSZTIKUS EMLÉKEZET VIZUOMOTOROS KOORDINÁCIÓ Év elején Év elején Év elején Év elején Év elején Év elején Félévkor Félévkor Félévkor Félévkor Félévkor Félévkor Megfelelő: + Fejlesztendő:! - Tevékenységeinket rendszeresen, pontosan, a határidők betartásával adminisztráljuk a KRÉTA naplóban, a betétívekben, és a havi munkaidő táblázatokban. Ez utóbbiakat kéthavonta összeolvassuk.