PEDAGÓGIAI PROGRAM Nevelési Program

Átírás

1 Pedagógiai Program / Nevelési Program 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM Nevelési Program Kossuth Nevelési Oktatási Központ óvoda általános iskola 1151 Bp. Kossuth u. 53. Tel.: , KNOK verziószám:

2 Pedagógiai Program / Nevelési Program 2 Tartalom: 1. Bevezetés Intézményünk bemutatása Szociokultúrális háttér Intézményi kép, gyermekkép Sajátos arculat Alapelvek Módszertani alapelvek Óvoda Iskola A pedagógus Célok Az óvodai nevelés célja általában Az iskolai nevelés célja általában Az óvodáskor végére kialakuló kompetenciák A kezdő szakasz végére kialakuló kompetenciák A fejlesztő szakasz végére kialakuló kompetenciák Feladatok Fejlesztési feladatok a testi, fizikai képességek területén Óvodáskorban A bevezető és a kezdő szakaszban Az alapozó és a fejlesztő szakaszban Fejlesztési feladatok a szociális képességek területén Óvodáskorban A bevezető és a kezdő szakaszban Az alapozó és fejlesztő szakaszban Fejlesztési feladatok az értelmi képességek területén Óvodáskorban A bevezető és a kezdő szakaszban Az alapozó és a fejlesztő szakaszban Programunk kiemelt feladatai Óvodáskorban A mozgás képességeinek fejlesztése A környezeti neveléssel fejlesztendő képességek A bevezető és kezdő szakaszban Énkép, önismeret Hon-és népismeret Környezeti nevelés Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése Tanulás Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az alapozó és a fejlesztő szakaszban Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Környezeti nevelés Információs és kommunikációs kultúra KNOK verziószám:

3 Pedagógiai Program / Nevelési Program Tanulás Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Feladataink a játékban Óvodáskorban A bevezető és kezdő szakaszban Az alapozó és a fejlesztő szakaszban Feladataink a munka jellegű tevékenységekben Óvodáskorban A bevezető és a kezdő szakaszban Az alapozó és a fejlesztő szakaszban Feladataink a tanulási tevékenységben Óvodáskorban A bevezető és a kezdő szakaszban Az alapozó és a fejlesztő szakaszban Közös tevékenységek a feladatokhoz Óvodában Játék Munka jellegű tevékenység A naposság Alkalomszerű munkák A növény- és állatgondozás Tanulás Iskolában Játék Munka Tanulás Tanóra Napközi, az iskolai komplex személyiségfejlesztés színtere Iskolaotthon Tanulószoba Szakkör Könyvtár Tanulmányi kirándulás Versenyek Vetélkedők Műsorok, ünnepélyek Pályázatok IDSK Táborok Fakultáció Korrepetálás- tehetséggondozás Tanfolyamok Múzeumlátogatás, színházlátogatás, kiállítások látogatása iskolai házi versenyek Egészséges életmódra nevelés Óvodai nevelésben Az egészséges életmód alakítása: Célok Feladataink a gondozás és az egészséges életmód kialakítása terén KNOK verziószám:

4 Pedagógiai Program / Nevelési Program Iskolai nevelésben és oktatásban Szocializáció, közösségfejlesztés Óvodai nevelés Célok Feladataink A fejlesztés tartalma: Iskolai nevelés és oktatás Célok Feladatok Beilleszkedési és magatartási nehézséggel összefüggő tevékenység A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenység Gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek és feladatok A tanulási kudarcnak kitett gyerekek felzárkóztatását segítő program A szociális hátrányok enyhítését szolgáló feladatok: A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei: Óvodai hagyományok Iskolai hagyományok A fejlesztés tartalmi eszközei Az iskolai beszámoltatások, írásbeli és otthoni feladatok Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái Az írásbeli beszámoltatások rendje, korlátai Az írásbeli beszámoltatásoknak a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei, korlátai Fogalmak, meghatározások Adottság: Jártasság: Ismeret: Készség: Alapkészségek: Képesség: Alapképességek: Kognitív kompetencia szerint Személyes kompetencia szerint Szociális kompetencia szerint Kompetencia: Kulcskompetenciák: A nevelési program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő felszerelések és eszközök jegyzéke A pedagógiai programmal kapcsolatos eljárások KNOK verziószám:

5 Pedagógiai Program / Nevelési Program 5 1. Bevezetés 1.1. Intézményünk bemutatása Intézményünk, a Kossuth Nevelési Oktatási Központ óvoda általános iskola 1999 augusztus 1-én jött létre, mint közös igazgatású többcélú intézmény. A gyerekekkel folyó munka természetesen változatlan szakfeladatokat jelent mind az óvodai nevelés, mind az iskolai oktatás területén, de a szervezeti forma mélyebb és szorosabb szakmai együttműködést tesz lehetővé a két hagyományos intézménytípus óvoda, iskola között. Az intézményi szakmai munka mozgástere, feladatai nagymértékben bővültek, tekintve, hogy a képesség- és személyiségfejlesztésben lényegesen nagyobb életkori szakaszban 3-14 év lehet gondolkodni, segítve ezzel a gyerekek fejlesztésében a folyamatosságot, a nevelési szakaszok közötti hatékonyabb átjárhatóságot. Az óvodai nevelés két óvodai épületben valósul meg, a Régi Fóti úti óvodában három csoportban, a Szövőgyár utcai óvodában 6 csoportban. Az iskolai nevelés és oktatás a Kossuth utcai iskola épületben folyik 24 tanteremben Szociokultúrális háttér A szociális környezet rendezett. Az intézményt körülvevő lakóépületekben az országos átlagjövedelemmel rendelkező polgárok és családjaik élnek, átlagosan középfokú végzettséggel rendelkeznek. Alapvetően a szolgáltatóiparban és a kereskedelemben alkalmazottként dolgoznak. A körzetben található anyaotthonból érkező vagy a szociális peremen élő családokban élő gyerekek kis száma ellenére fokozott egészségnevelési, gyermekvédelmi, szociális feladatokat rónak az intézmény dolgozóira. Az intézményünkbe járó gyerekek többsége lakótelepen éli mindennapjait, ezért számukra a mozgás, a környezet, és a természet megismerésének lehetősége korlátozott. Szociokultúrális felmérések alapján a szülők egész napos elfoglaltsága, az anyagi források hiánya, valamint a médiák káros hatása már az óvodás korban észrevehető és mindezek az örömteli mozgás lehetőségétől fosztják meg gyermekeinket. Feladatunk, hogy a mozgás és a természet szeretete, védelme épüljön be a gyerekek tevékenységébe, váljon természetes igényükké, szokásukká. KNOK verziószám:

6 Pedagógiai Program / Nevelési Program Intézményi kép, gyermekkép Intézményünk alapvető szakmai sajátossága az óvodai nevelés és az iskolai nevelés oktatás szoros kapcsolata, egymásra épülése. A gyerekek fejlődésének nyomon követése az óvodáskortól válik lehetővé az egyéni fejlődési ütem figyelembe vételével. Az együttműködés eredményeként az óvoda és az iskola közötti átmenet lényegesen könnyebb a gyerekek számára, amelynek a szervezeti összetartozás mellett a személyes ismeretség is egyik fő tényezője. Az óvodapedagógia módszereinek iskolai adaptálása és az iskolai nevelés sajátosságainak óvodai ismerete mindkét alapfeladaton lehetővé teszi és garantálja a teljes körű személyiségfejlesztés lehetőségét. A nevelési program a fentiekkel és az intézmény minőségirányítási programjával összhangban fogalmazza meg a konkrét célokat és feladatokat az itt említett lehetőségek keretében. Szervezett pedagógiai ráhatással olyan irányba terelhetők a gyerekek tevékenységi formái, hogy elősegítsék egy testileg, lelkileg ép, egészséges, érzelmekben gazdag gyermeki személyiség kibontakozását. A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. A gyermek alapszükséglete az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes, kiegyensúlyozott légkör, az óvodai és az iskolai élet minden mozzanatát átható játékosság, melynek során tapasztalhatja az odafigyelő, őszinte emberi érzéseket. Legyen a gyermek-felnőtt kapcsolat olyan, hogy érzelmeit, igényeit, nyíltan, őszintén fejezhesse ki. Az óvodai és iskolai élet során tanulja el tőlünk az egymásra való odafigyelés képességét, az együttérzés, az egymás segítését és az egymáshoz való alkalmazkodást. Tapasztalja és gyakorolja mindennapjai során az olyan alapvető emberi értékeket, mint igazság, jóság, szépség és szeretet, tisztelet, megbecsülés. Minden Gyermek Egyedi és mint ilyen joga elvárni személyisége tiszteletben tartását. Szüksége van arra, hogy a saját ritmusának megfelelően éljen és pihenjen, joga, hogy ne legyen tiszta és tökéletes, joga van hibázni. Szüksége van a feltalálásra és alkotásra, szüksége van esztétikai érzelmekre, joga van bármiféle tudás megszerzésére. / Celestin Freinet / KNOK verziószám:

7 Pedagógiai Program / Nevelési Program Sajátos arculat Az intézmény pedagógiai jellegét alapvetően meghatározza a fentieken túl a gyermeki életút nyomon követése, az óvodai nevelés és iskolai nevelés oktatás magas színvonalú ellátása, a teljes körű minőségirányítás. Az élethosszig tartó tanulás filozófiájával összhangban különös figyelmet fordítunk az élő idegen nyelvi és informatikai ismeretek közvetítésére. Az emelt szintű angol oktatás, a német nemzetiségi oktatás, az informatikai ismeretek alkalmazásának oktatása és ezeknek a tudástartalmaknak óvodai előkészítése intézményünk sajátos profilja. Az informatikai ismeretkör magában foglalja a tanulás és az információszerzés módszertanát, a magyar és az élő idegen nyelv a kommunikáció, a matematikai ismeretek a gondolati műveletek hangsúlyozásával egy eszközrendszer az ismeretszerzéshez. A műveltségterületek között az ember-természet, ember-társadalom, földünkkörnyezetünk kapcsolatokra építkező tantárgyak és ismeretterületek a világban való eligazodásban, tájékozódásban kapnak lényeges szerepet. Az életvitelhez, sporthoz kapcsolódó ismeretek az életmódra és életminőségre mutatnak, míg a művészetek az önmegvalósítást és az önkifejezést hivatottak segíteni. Alapvetően fontos, hogy a fentieket előkészítő, megalapozó képességek, készségek kialakítását az óvodai nevelés céljaival és feladataival összehangoljuk és az ott szereplő tartalmi elemeket ( környezeti nevelés, mozgás, esztétikai nevelés, irodalmi nevelés, vizuális nevelés, zenei nevelés, anyanyelvi nevelés és kommunikáció ) az iskolában szereplő műveltségterületek alapjainak tekintsük. KNOK verziószám:

8 Pedagógiai Program / Nevelési Program 8 2. Alapelvek A tanítási-tanulási folyamat irányításának alapeleme a motiváció. Fontos a gyermekek számára a felfedezés örömének megteremtése. Pedagógusaink mindig szem előtt tartják, hogy a tanulói, gyermeki tevékenységeken alapuló módszerek a legeredményesebbek. A hagyományos módszerek között prioritást adunk a tapasztalatszerzésnek, szemléltetésnek, beszélgetésnek, tevékenykedtetésnek. nevelő munkánkat hassa át a gyermek iránti őszinte szeretet, tisztelet, megbecsülés, a gyermek szabadságának és méltóságának tiszteletben tartásával, a gyermek különleges védelem illesse meg, mindig és minden a gyermek érdekében történjen, a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze, a követelés és tisztelet egységének szem előtt tartása mellett a pozitívumokra való támaszkodás elve érvényesüljön, a nevelés az egyéni sajátosságok figyelembe vételével valósuljon meg, a másság elfogadása is érvényesüljön, legyen alapja szakmai munkánknak az új dolgok iránti fogékonyság és nyitottság, nevelőmunkánk során a tervszerűség, a rendszeresség, a következetesség, a folyamatosság és a tolerancia érvényesüljön. A pedagógiai munkánk középpontjába a személyre szóló fejlesztés álljon. A személyes fejlesztés középpontjában az egyéni képességek kibontakoztatása, a hátrányok csökkentése legyen. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal éri el. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában az élményszerű tanulás, a problémahelyzetekből kiinduló tevékenységek, a kreativitást ösztönző feladatok álljanak. Nevelőmunkánkat a humánus magatartásformák, szokások megerősítése jellemezze. KNOK verziószám:

9 Pedagógiai Program / Nevelési Program 9 3. Módszertani alapelvek 3.1. Óvoda Ismerjen az óvodapedagógus sok mindent, de mindent nem ismerhet. Tudásához a kereső, probléma érzékeny, befogadó attitűd párosuljon. Látásmódja legyen holisztikus. Fogadja el, hogy a környezet soktényezős, de összefüggő rendszer, amelyben nincs lényegtelen elem. Az óvodás gyereknél nem az átadott ismeretek mennyisége, hanem az ismeretre irányuló tevékenység és a felnőtt minta által kialakított hatás a fontos ( szociális tanulás-szokások ). Az óvodapedagógus legyen tájékozott, érdeklődő, a részletekre is figyelő. Engedje a gyerekeket elmélyülten keresni, kutatni. Várja ki az eredményeket. Teremtsen olyan helyzeteket, ahol a széles körben értelmezett környezetet benne önmagát a gyermek élményszerűen tapasztalhatja, megfigyelheti, cselekvő, játszó részese lehet. Alakítson ki együttműködő kapcsolatot a szülőkkel és az óvoda körüli társadalmi környezettel. Ne sietesse az óvodapedagógus a gyermekeket a tapasztalásban! Engedje a gyerekeket tapasztalni, elmélyülni, kíváncsiskodni, játszani: röviden gyermeknek lenni. Az óvodapedagógus segítse hozzájutni a gyerekeket az élményekhez, megfigyelésekhez! Segítse olyan környezettudat formálását, amely tartalmazza a környezettel való együttélést, a környezetbarát életvitelt. Segítse a holisztikus szemlélet kialakulását. Az óvodapedagógus fogadja el a gyerekek szűnni nem akaró kíváncsiságát, minden gyermek másságát. Fogadja el a szülők támogatását, az együttműködést, ötleteiket, a tanácsokat a munkatársaktól. Feltételezzen együttműködési készséget a családról, az iskoláról, a társadalmi szervekről és az önkormányzatról. Önmagával szemben legyen igényes pedagógiai kultúráltságában, környezettudatos magatartásában. Az óvodapedagógus csak elősegíti, de nem dönti el a későbbi magatartásformák kialakulását. A folyamatos társadalmi hatások esetleges gyengítő hatása ellenére bízzon munkája sikerében. KNOK verziószám:

10 Pedagógiai Program / Nevelési Program 10 Kezdeményezzen az óvodapedagógus a gyermekek számára könnyed, vidám, játékos tevékenységet. A játéktevékenységnek tapasztalást és megismerést segítő hatása van. Az óvodai nevelés a játékot a legáltalánosabb tevékenységnek tartja. A gyermeki munka és tanulás tevékenységet is áthatja a játék. Munkánk során mi is arra törekszünk, hogy a gyermekekben meglévő kíváncsiságot éltetve, a számunkra fontos mesevilágot figyelembe véve, realisztikus ismeretekhez juttassuk őket. A módszerek alkalmazzák az elemi tudományos megismerés módszereit ( megfigyelés, vizsgálat, összehasonlítás, mérés, kísérlet, modellezés ) Iskola A pedagógus a nevelőtestület által kialakított egységes elvek alapján végezze feladatát, ismerje a tanulók "induló képességek" szintjét, a szülői házzal működjön együtt, szemlélete legyen tevékenységközpontú, az ismeretátadás sokoldalú tapasztalatszerzésre épüljön, példakép legyen a gyermekek számára, folyamatos önképzéssel bővítse ismereteit, tartsa tiszteletben a gyermek személyiségét, fejlessze tovább a tanulók anyanyelvi képességeit ( szakszövegek megértését, szövegfeldolgozást, szaktárgyi helyesírást), keltse fel az olvasás iránti kedve, sajátíttassa el a kultúrált viselkedés normáit, munkája során törekedjen a teljes személyiség fejlesztésére, ismerje és alkalmazza a tanulás segítésének, a képességek fejlesztésének módszereit, ennek érdekében birtokában kell lennie a fejlesztendő képességeknek, mindig építsen a tanulók tudására, kíváncsiságára, biztosítsa, hogy a tanulás- tanítás folyamatának eleme legyen a motiváció, időben ismerje fel a tanulási problémával küzdő tanulókat, és egyénre szabott fejlesztéssel segítse fejlődésüket, a tanuló munkáját, tevékenységét rendszeres és változatos módon értékelje. KNOK verziószám:

11 Pedagógiai Program / Nevelési Program Célok 4.1. Az óvodai nevelés célja általában A 3-8 éves gyerekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének és személyiségük kibontakoztatásának elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Célunk, hogy a természeti és társadalmi környezetben otthonosan mozgó gyermeket neveljünk, teret engedve önállósági törekvéseinek. Célunk továbbá az önállóan gondolkodó problémamegoldó segítőkész, együttműködésre képes, a másság elfogadására alkalmas és fogékony gyermekek nevelése Az iskolai nevelés célja általában Az iskola nevelő, személyiségfejlesztő munkája épít az óvodai nevelés folyamatában kialakított kompetenciákra, azokat megerősíti, elmélyíti. Célunk, hogy változatos, a kreativitást, a tehetség kibontakozását, az alkalmazásképes tudást biztosító, a gyerekek egyéni fejlődési üteméhez igazodó tevékenységekkel kialakítsuk az élethosszig tartó tanulás iránti igényt és az ehhez szükséges kompetenciákat. A tanuló rendelkezzen az egyetemes, történelmileg időt álló emberi értékekkel, az ismeretekhez holisztikusan közelítő szemlélettel Az óvodáskor végére kialakuló kompetenciák A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Az iskolaérettségnek az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához. a./ A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. KNOK verziószám:

12 Pedagógiai Program / Nevelési Program 12 b./ A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosam fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. ( Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. ) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: -az önkéntelen emlékezeti bevésés és a felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, -megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, -a cselekvő szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek -érhetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magánhangzókat ( a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek ), végig tudja hallgatni és megérteni mások beszédét, -elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és a gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetben élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét, felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák és szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségű ismeretei vannak. c./ Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté vállnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek -egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, -feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, kitartásának, KNOK verziószám:

13 Pedagógiai Program / Nevelési Program 13 munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet A kezdő szakasz végére kialakuló kompetenciák Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában - élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak A fejlesztő szakasz végére kialakuló kompetenciák Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. Az 5-6. évfolyamon az 1-4. évfolyamhoz hasonlóan továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Ez a szakasz igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5 6. évfolyamokon ezért az KNOK verziószám:

14 Pedagógiai Program / Nevelési Program 14 integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől (a fejlesztő szakszban) viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az iskola az 1-4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5-8. évfolyamokon is különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Rávezet a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékére. Az alapozó és fejlesztő szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának ezekben a szakaszokban is kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. Az 5-8. évfolyam, szervesen folytatva az 1-4. évfolyam munkáját olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. KNOK verziószám:

15 Pedagógiai Program / Nevelési Program Feladatok 5.1. Fejlesztési feladatok a testi, fizikai képességek területén Óvodáskorban A testi nevelés során feladatunk a gyermekek testi szükségleteinek, természetes mozgásigényük kielégítése, egészségük, testi épségük védelme, edzése. Óvodai nevelésünk segítse elő, hogy gyermekeink komfortérzete biztosítva legyen. A testi nevelés érvényesüléséhez lehetőség szerint biztosítjuk az optimális környezetet ( udvar, játéktér, játékeszközök ). Fejlesztjük az egészséges életmód kialakításának képességét: a testápolás, egészségmegőrzés, a testi képességek fejlődése segítésének képességét, a harmonikus, összerendezett mozgás kialakítását A bevezető és a kezdő szakaszban A gyermekek természetes mozgásigényének kielégítése, A mozgáskultúra megalapozása, A mozgáskoordináció fejlesztése, Az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítése, az ezt elősegítő szokások alakítása, Az alapozó és a fejlesztő szakaszban ld Testi és lelki egészség c. rész KNOK verziószám:

16 Pedagógiai Program / Nevelési Program Fejlesztési feladatok a szociális képességek területén Óvodáskorban Az egyén csak közösségben élhet, a közösség hatást gyakorol az egyénre, miközben elsajátítja a közösség alapvető normáit. A környezet a fejlődés potenciális forrása, megismerni pontosan a cselekvés és a szó egységében lehet. A gyerekek közössége nem magától alakul, tudatos pedagógiai folyamat hozza létre az óvodai nevelés keretei között. A család-óvoda szoros kapcsolatának fontossága nem elhanyagolható, a családi és bölcsődei szocializációt az óvoda folytatja, kiegészíti, segítve a beilleszkedést a társadalmi környezetbe. Feladatunk az óvodai közösség vonzóvá tétele, a változatos tevékenységi formák tervezése, amelyek közben a gyerekek tapasztalatot nyernek, megismernek, gyakorolnak. A közvetlen környezet megismerése közben alakítják társas kapcsolataikat. ( gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt ) A kíváncsiság mozgató rugóit használjuk fel az érzelmek formálására, és segítjük az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képesség kialakulását ( barátkozás, figyelmesség, segítőkészség, együttérzés stb. ) Az együttéléshez szükséges tulajdonságok csak akkor fejlődnek, ha a gyermekek azokat gyakorolják. A szocializálódás folyamatában a társadalmi szerepek tevékeny elsajátítása alapvető személyiségfejlesztő hatású, a gyerekek harmonikus fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az érzelmi nevelés terén hangsúlyozott szerepet kap: -szociális -esztétikai -erkölcsi érzelmek kialakítása, fejlesztése. A gyerekek belső érése a családi nevelés és az óvodai nevelésünk eredményeként eljut az óvodáskor végére az iskolai munkához, eléri az iskolai megkezdéshez szükséges fejlettségi szintet. erkölcsi tulajdonságok fejlesztése ( együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség ) akarati tulajdonságok fejlesztése ( önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat ) kapcsolatteremtő képességek fejlesztése ( barátkozás, figyelmesség, segítőkészség, együttérzés ) KNOK verziószám:

17 Pedagógiai Program / Nevelési Program 17 szocializáció: társadalmi beilleszkedés, másság elfogadásának képessége, éntudat, énérvényesítő képesség fejlesztése, nyitottság- rácsodálkozás képességének fejlesztése A bevezető és a kezdő szakaszban Az érzelmi élet gazdagítása, Az önismeret fejlesztése, A reális önértékelés fejlesztése, A társas kapcsolatok igényének erősítése. A szocializáció folyamatainak elősegítése terén: A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása, A helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása, A kortárs kapcsolatok erősítése, Elemi állampolgári ismeretek nyújtása, A mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása Az alapozó és fejlesztő szakaszban ld Szocializáció, közösségfejlesztés / Iskolai nevelés és oktatás 5.3. Fejlesztési feladatok az értelmi képességek területén Óvodáskorban Értelmi neveléssel a gyermekeket korszerű ismeretekhez juttatjuk a természeti és társadalmi környezetükről és e folyamatban kifejlődnek mindazok a képességeik, amelyek birtokában képesek lesznek önállóan a további ismeretek megszerzésére, alkalmazására és rendszerezésére. Az értelmi képességek fejlesztését a tanulás folyamatában, a tanulást pedig a játékba ágyazva valósítjuk meg. E közben építünk a gyerek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, tevékenységi és megismerési vágyaira. Az értelmi nevelés feladata a korszerű, általános műveltség átszármaztatása, az értelmi képességek fejlesztése ( érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, beszéd). -beszéd és kommunikáció képességének fejlesztése KNOK verziószám:

18 Pedagógiai Program / Nevelési Program 18 -értelmi képességek fejlesztése: érzékelés, észlelés, (percepció), emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás -kreativitás képességének fejlesztése A bevezető és a kezdő szakaszban Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése terén: A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat kialakítása, Az ehhez szükséges alapvető képességek és készségek kialakítása, A mentális képességek célirányos fejlesztése, Az önálló tanulás alapozása, Az önművelés alapozása. A tanulás tanítása terén: A tanulási stratégiák megválasztásában az életkori sajátosságok figyelembe vétele, A taneszközök megválasztásában és használatában az életkori jellemzők figyelembe vétele, Az ismeretek tapasztalati megalapozása, A felfedezés lehetőségének biztosítása, motiváló erejének kihasználása, A kreativitás fejlesztése, A differenciált fejlesztés, A különböző képességek és készségek fejlesztésének egyensúlyban tartása, A tanulók egészséges terhelése, A tanulók fejlődésének folyamatos követése, A tanulókról rendszeresen személyre szóló, fejlesztő értékelés készítése Az alapozó és a fejlesztő szakaszban ld Programunk kiemelt feladatai / Tanulás c. rész KNOK verziószám:

19 Pedagógiai Program / Nevelési Program Programunk kiemelt feladatai Óvodáskorban A mozgás képességeinek fejlesztése Mozgásfejlesztés: nagymozgások, egyensúlyérzék, finommotorika, szem-kéz, szemláb koordináció fejlesztése, Testséma fejlesztése: testrészek ismerete, a test személyi zónájának alakítása, testfogalom, Percepció fejlesztése: vizuális fejlesztés, alaklátás és formaállandóság, tapintásos- sztereognosztikus -észlelés, mozgásos (kinesztétikus) észlelés, térpercepció-térbeli viszonyok, a hallási észlelés, hangzási analízis-szintézis, a keresztcsatornák fejlesztése. Verbális fejlesztés: a tárgyak megnevezése, térbeli viszonyok, osztályozás (alapformák, alapszínek, méret, hasonlóság, különbözőség, ellentétesség) fejlesztése A környezeti neveléssel fejlesztendő képességek a környezetre való odafigyelés fejlesztése, a környezetre való nyitottság, ok-okozati összefüggések megértésének, reális énkép kialakulásának, empatikus magatartás, utánzás, képzelet kreativitás megismerő képesség tájékozódási képesség beszédmegértés nyelvi kifejező képesség környezettel való együttműködés szenzomotoros integráció értelmi képességek matematikai képességek fejlesztése KNOK verziószám:

20 Pedagógiai Program / Nevelési Program A bevezető és kezdő szakaszban Énkép, önismeret A kezdő iskolaszakasz bevezető időszakában az iskolába kerüléssel együttjáró tanulási mód, környezet és tevékenység váltást lassú átmenettel szükséges segíteni és minél inkább törésmentessé tenni. A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, a feladatokkal való megküzdés élményét, kipróbálhassák fejlődő önállóságukat, s ne végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal éljék meg sikertelen próbálkozásaikat is. A sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátíthatják el a gyerekek leginkább azokat az alapvető magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív viszonyulásaikat, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét Hon-és népismeret A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési terület irányában. Ezért is olyan fontos, hogy a tanító minden lehetőséget - pl. az olvasmányok tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzőművészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a társadalmi, természeti és technikai környezetből szerzett tapasztalatokat és ismeretbővítést - célirányosan használjon fel ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal, gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok ápolására és a hazaszeretet példáinak megmutatása mellett a hazaszeretet tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához is teremtsen feltételeket. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékű, ha már kisiskolás korban megkezdődik a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés és az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás. A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az európai azonosságtudat, az egyetemes kultúra iránti fogékonyság, mert a gyerek olyan kitekintés, élmény és tapasztalás birtokába jut, amely a későbbiekben utat nyithat és feltételt képez az európai identitás fejlődéséhez. KNOK verziószám: