1. Általános lélektan

Átírás

1 1. Általános lélektan 1.1. A perceptuális folyamatok általános jellegzetességei Az észlelés empirista felfogása és a közvetlen (direkt) észlelés elmélete Pszichofizika A szignál-detekciós elmélet 1.2. A vizuális információfeldolgozás folyamata A látórendszer szervezıdése: receptív mezık a retinától a kéregig A látvány állandósága: konstanciák Téri látás Mozgásészlelés Színészlelés 1.3. Akusztikus észlelés: a hangoktól a beszédészlelésig A hangok alapvetı tulajdonságai és észlelésük Akusztikus objektumok Automatikus változás-detekció és figyelmi mőködések a hangoknál A beszéd észlelése 1.4. Éberség, aktivitás, mentális kapacitás, teljesítmény A szelektív figyelem klasszikus elméletei Téri figyelem Tárgyakhoz kötött figyelem Sajátságok és egészek: a figyelem szerepe Az információfeldolgozás szakaszelmélete és a folyamatos feldolgozási elmélet Gátlási jelenségek és a figyelem A figyelem idıi vonatkozásai Megosztott figyelem Az aktivációs kontinuum és mérése Aktiváció és teljesítmény A fenntartott figyelem és mérése Az orientációs reakció Alvás és álom 1.5. Adaptáció: a tanulási folyamatok típusai és jellegzetességei A klasszikus kondicionálás Az operáns kondiconálás A viselkedés averzív kontrollja: a büntetés és a negatív megerısítés A megerısítés A mentális térkép A belátásos tanulás A szociális tanulás Top-down folyamatok a tanulásban 1.6. Az emlékezeti folyamatok típusai és jellegzetességei, emlékezeti modellek A táras emlékezeti modellek A feldolgozás mélységének hatása A rövidtávú emlékezet kutatása A munkamemória: a központi végrehajtó

2 A fonológiai hurok A vizuális-téri vázlattömb A standard munkamemória modell alternatívái Az emléknyomok elsajátítása, kódolás Elıhívás és interferencia Az emléknyomok konszolidációja A deklaratív emlékezet sérülése: az amnézia A deklaratív emlékezet: epizodikus és önéletrajzi emlékezet A tudásrendszer jellemzıi. Taxonomikus szervezıdés szemantikus háló modell A tudásrendszer jellemzıi. Patronomikus szervezıdés, a keretek Sémaelméletek Forgatókönyvek A dinamikusemlékezet-elmélet 1.7. Motivációs mechanizmusok, a motiváció típusai, motivációs elméletek A motiváció témakörének alapfogalmai (ösztön, szükséglet, drive, homeosztázis, incentive) A motiváció fiziológiai vonatkozásai A motivációs jelenségek típusai, a humanisztikus pszichológia (Maslow) motivációkoncepciója Primer motivációk: a táplálékfelvételt befolyásoló biológiai tényezık A táplálékfelvételt befolyásoló pszichológiai tényezık A szexualitás pszichológiai vonatkozásai A támadó magatartás motivációja, az agresszió megnyilvánulási formái, agresszióelméletek Az agresszivitást befolyásoló biológiai tényezık Az agresszivitás pszichológiai vonatkozásai A menekülı magatartás motivációja: félelem, szorongás, ezek típusai A szorongás kialakulásának mechanizmusai, a szorongás csökkentésének lehetıségei Stressz és stresszor, az általános adaptációs szindróma A stresszt befolyásoló tényezık (coping, Lazarus elmélete, A-típusú személyiség) A segítı viselkedés motivációja, az altruizmust magyarázó elméletek Az intrinsic motiváció fogalma, alapjelenségei A kognitív motivációk alapjelenségei: exploráció, kutató motiváció Teljesítménymotiváció 1.8. Emocionális folyamatok, érzelemelméletek, az érzelmek vizsgálata Az érzelmek összetevıi, az érzelmek osztályozása (alapérzelmek, dimenzionális megközelítés) Az érzelmek vizsgálata (fiziológiai módszerek, érzelemkifejezés, szubjektív élmények) Klasszikus érzelemelméletek (James-Lange elmélet, Cannon-Bard elmélet) Újabb emóció-elméletek (Schachter és Singer, Valins, Solomon és Corbitt, Scherer elméletei) Az érzelmek észlelése, empátia Az érzelem és az érzelem-kifejezés biológiai vonatkozásai (aszimmetria, lateralizáció) Patológiás emocionális jelenségek, alexithymia Az érzelmek hatása az emlékezésre 1.9. Humánspecifikus megismerı folyamatok pszichológiája: döntéshozatal,

3 következtetés, problémamegoldás, intelligencia, kreativitás Problémamegoldó gondolkodás Történeti elızmények A problémamegoldás sikerességét befolyásoló tényezık Szakértık és kezdık Analógiák és modellek Következtetéses gondolkodás Absztrakt-szabály elmélet Konkrét-szabály elmélet Modell elmélet Döntéshozatal Normatív és deskriptív megközelítések Heurisztikák Intelligencia Történeti elızmények Intelligencia modellek Kritikus kérdések Mérhetıség Örökletesség Egyéni különbségek Kreativitás A kreativitás és intelligencia kapcsolata A kreativitás mérése A nyelv pszichológiai vonatkozásai A nyelvpszichológia általános kérdései: a nyelv funkciói, nyelvi szintek, nyelv és gondolkodás A nyelvelsajátítás folyamata: fonológiai, grammatikai, szemantikai, pragmatikai fejlıdés. Ikrek nyelvelsajátítása A nyelv tanuláselméleti magyarázata: empirikus adatok, elméletek, kritikák A nyelv nativista elképzelése: Chomsky elképzelése, kritikus periódus, csimpánzok nyelvtanulása A nyelv kognitív megközelítése: adatok és elképzelések, összehasonlítás a többi elmélettel A nyelvi megértés folyamata: mentális lexikon, szavakhoz való hozzáférés, a modularizmus, interakcionalizmus, a kontextus hatása. A kétértelmőség problematikája Nyelvhasználat: a beszédprodukció folyamatai, a hibázások típusai, magyarázó elméletek. Az írás és olvasás Kommunikáció, metakommunikáció. Nyelv kommunikáció nélkül és kommunikáció nyelv nélkül Nyelv és agymőködés: afáziák, siketség, dadogás, diszlexia, diszgráfia Nyelv és emlékezet: a munkamemória és a nyelvi folyamatok Idegen nyelv tanulása: tényezık, nyelvtanulási módszerek, nyelvi tehetség, sikeres és sikertelen nyelvtanulás A kétnyelvőség: meghatározása, típusai, a nyelvek kapcsolata, mentális szervezıdés, a nyelvek egymásra való hatása, kódváltás. Háromnyelvőség.

4 Fejlıdéslélektan 01. Az emberi fejlıdés tanulmányozása 1.1. Itard öröksége 1.2. A fejlıdéslélektan központi kérdései 1.3. A fejlıdéslélektan tudománya 1.4. A fejlıdés szakaszai 02. Az emberi örökség: gének és környezet 2.1. Ivaros szaporodás és genetikai átörökítés 2.2. A genetikai öröklıdés törvényei 2.3. A gének, az élılény és a környezet 2.4. Mutációk és öröklıdı rendellenességek 2.5. Biológia és kultúra 03. Méhen belüli fejlıdés és születés 3.1. A méhen belüli fejlıdés szakaszai 3.2. A méhen belül fejlıdı szervezet 3.3. Születés: az elsı bio-szocio-pszichológiai átmenet 3.4. Az újszülött állapota 3.5. A szülı-gyermek kapcsolat kezdete 04. Korai csecsemıkor: kezdeti képességek és a változás folyamata 4.1. A legkorábbi képességek 4.2. Alkalmazkodás 4.3. A fejlıdés mechanizmusai 4.4. A születés utáni elsı bio-szocio-pszichológiai átmenet 05. Az elsı év fejleményei 5.1. Biológiai változások 5.2. Az észlelés és a mozgás fejlıdése 5.3. Kognitív változások 5.4. Új kapcsolat a társas világgal 06. A csecsemıkor vége 6.1. Biológiai érés 6.2. Az észlelés és a mozgás összehangolása 6.3. A gondolkodás új módja 6.4. A kategorizációs képesség fejlıdése 6.5. A gyerek és gondozói közötti kapcsolatok fejlıdése 6.6. Az én felfedezése 07. A korai tapasztalatok és a késıbbi élet 7.1. A csecsemık fejlıdésének optimális feltételei 7.2. A szeparáció hatásai 7.3. Sebezhetıség és ellenálló képesség 7.4. Felépülés a nélkülözésbıl 7.5. A csecsemıkor elsıbbségének felülvizsgálata 08. Nyelvelsajátítás

5 8.1. A nyelvi fejlıdés rejtélye 8.2. A nyelv négy alrendszere 8.3. A nyelvelsajátítást magyarázó elméletek 8.4. A nyelvelsajátítás alapvetı alkotóelemei 8.5. Nyelv és gondolkodás 09. Kisgyermekkor: a kompetencia szigetei 9.1. Piaget elmélete a kisgyermekkor értelmi fejlıdésérıl 9.2. A kisgyermekek gondolkodásának vizsgálata Piaget-t követıen 9.3. Az elméleti megközelítések alkalmazása 10. Társas fejlıdés kisgyermekkorban A társas és személyes azonosságtudat megszerzése Az önszabályozás képességének fejlıdése Agresszió es proszociális viselkedés Új érzelmek megjelenése kisgyermekkorban A gyerek, mint egyén helye a társas csoportban 11. A kisgyermekkori fejlıdést befolyásoló környezeti hatások A család, mint a fejlıdés közege A család és a tágabb közösségek közötti médiumok A kisgyermek a közösségben Az iskolára való érettség problémája 12. Kognitív és biológiai fejlıdés iskoláskorban Biológiai fejlıdés iskoláskorban A gondolkozás változása iskoláskorban 13. Az iskolai oktatás Az iskolai környezet Az iskolai tanulás természete Az iskolai készségek Az iskolai oktatás kognitív hatásai Tanulási képességek Iskola és közösség 14. Társas kapcsolatok iskoláskorban A játékok és a csoport szabályozása Következtetés és cselekvés a különbözı szabályrendszerekben Gyermekek közötti kapcsolatok iskoláskorban A szülıkkel való kapcsolat változása iskoláskorban Az iskoláskori énkép alakulása 15. A serdülıkori fejlıdés biológiai és szociális alapjai A serdülıkor klasszikus elméletei A serdülıkor modern elméletei Pubertás A társas élet újjászervezıdése serdülıkorban 16. A serdülıkor pszichológiai fejleményei

6 16.1. A serdülık gondolkodásával kapcsolatos kutatások A serdülık gondolkodása a társadalomról Az identitás integrációja Átmenet a felnıttkorba 17. Fejlıdés felnıtt- és idıskorban A felnıttkornak mint önálló életszakasznak a felismerése és elıtérbe kerülése A felnıtt- és idıskor elméleti megközelítései Az öregedéssel kapcsolatos kutatások Hanyatlás vagy folyamatos fejlıdés Személyiséglélektan 1.Személyiséglélektan A személyiséglélektan tárgya Személyiségelméletek jellemzıi Személyiségelméletek eredete A személyiség megismerésének módjai 1.2.Típustanok, vonáselméletek Típustanok, vonáselméletek általános jellemzıi Hippokratész és Galenus típustana Kretschmer tipológiája Sheldon típustana Wundt dimenzionális megközelítése Pavlov idegrendszeri típusai Jung tipológiája Cattel faktoranalitikus megközelítése Eysenck dimenzionális megközelítése Gray pszichofiziológiai kutatásokra épülı elmélete Allport vonáselmélete Az ötfaktoros modell Szők tartományú elméletek 1.3.A személyiség viselkedés- és tanuláselméleti megközelítése Watson behaviorizmusa Skinner behaviorista megközelítése A neobehaviorizmus fejlıdési irányai Utánzáselméletek, szociális tanuláselmélet 1.4.A személyiség kognitív szempontú megközelítése G. Kelly kognitív személyiségelmélete Ellis racionális-emocionális koncepciója Beck kognitív modellje 2.Személyiséglélektan 2.

7 2.1.Sigmund Freud és a klasszikus pszichoanalízis A pszichoanalízis születése A személyiség topográfiai és strukturális modellje a klasszikus pszichoanalízisben A személyiség dinamikája a klasszikus pszichoanalízis megközelítésében A személyiség fejlıdése a klasszikus pszichoanalitikus megközelítésben A szorongás és az elhárító mechanizmusok A klasszikus pszichoanalízis módszerei 2.2.Carl Gustav Jung analitikus pszichológiája A pszichikus rétegek és a személyiségstruktúra a jungi analitikus modellben A lelki élet dinamikája, Jung komplexus-elmélete Jung elmélete a személyiség fejlıdésérıl 2.3.A személyiség pszichoanalitikus gyökerő és neoanalitikusnak nevezett megközelítései Adler individuálpszichológiája Erikson kulturális szempontú fejlıdéselmélete Horney kultúrfilozófiai pszichoanalízise Fromm humanisztikus pszichoanalízise Murray dinamikus motivációs rendszere Sullivan interperszonális megközelítése 2.4.A budapesti iskola Ferenczi Sándor munkássága Bálint Mihály és Bálint Alice munkássága Hermann Imre munkássága 3.Személyiséglélektan A humanisztikus pszichológia A humanisztikus pszichológia alapfogalmai Maslow szükséglet hierarchia piramisa Fiziológiai szükségletek Biztonsági szükségletek Szeretet és valahova tartozás szükséglete Önértékelés szükséglete Önmegvalósítás Rogers Aktualizáció, önaktualizáció Énkép A teljességgel mőködı személy Empátia Kongruencia Feltétel nélküli elfogadás 3.2. A rendszerszemlélet A rendszerszemlélet alapfogalmai Pár és családterápia: pszichodinamikus irányzat Pár és családterápia: kontextuális családterápia (Böszörményi-Nagy) Pár és családterápia: Strukturális irányzat

8 Pár és családterápia: Stratégiás irányzat Pár és családterápia: Problémaközpontú 3.3. Játék és játszma elmélet Berne és a tranzakció analízis Harris-féle négy léthelyzet 3.4. Alaklélektan Az alaklélektan hatása a személyiséglélektanra Pearls gestalt-terápiája 3.5.A transzperszonális pszichológia A trannszperszonális pszichológia alapjai Jung: szinkronicitás Maslow és a transzperszonális pszichológia Assagioli: pszichoszintézis Frankl: logoterápia Wilber Grof Pszichoaktív szerek a transzperszonális pszichoterápiában és pszichológiai kutatásban 4. Személyiséglélektan Tárgykapcsolati alapfogalmak 4.2. A brit tárgykapcsolat-elméleti iskola Melanie Klein elmélete 4.3. A fejlıdési énpszichológia Margaret Mahler: a csecsemı pszichológiai születése A mahleri pszichopatológiai kontinuum 4.4. A szelfpszichológia Heinz Kohut: az egészséges nárcizmus fejlıdése és a nárcisztikus patológia A Kohut-Kernberg vita 4.5. A kompetens csecsemı Rekonstrukció versus közvetlen csecsemımegfigyelés Daniel Stern: a szelférzet fejlıdése Szociálpszichológia 1. Kísérleti szociálpszichológia: függı és független változók, legfıbb hipotézisek és eredmények, a mögöttes elmélettel együtt! A teljesítmény csoportban kérdéskör legfıbb kísérletei (Taylor; Bavelas-Leavitt, Moscovici)

9 A BIRG jelenséget bemutató vizsgálat, mely igazolja, hogy a társas identitásnak és az önértékelésnek kapcsolata van A Cialdini-Batson vita (van-e ıszinte altruizmus) alapkísérlete A kognitív disszonancia irodalom alapkísérletei: elégtelen igazolás; a csoportba kerülés nehézsége vonzódáshoz vezet; döntések igazolása. A Festinger-Carlsmith kísérlet részletesen Aron és Aron kísérlete, melyben az intim kapcsolatokban a másik az én részévé válik hipotézist igazolták Asch hideg-meleg kísérlete a benyomások szervezıdésérıl Asch vonalbecsléses kísérlete Írja le az önbeteljesítı jóslatra vonatkozó klasszikus vizsgálatot! Kinek a nevéhez köthetı? A kísérleti szociálpszichológia hozzájárulása a tömegben megfigyelhetı jelenségek magyarázatához Az SFI jelenségkör, a társas facilitációra vonatkozó 1. szoc.pszich-i kísérlettel (Triplett) Daniel Gilbert kísérletei az oksági sémák attribúció során való alkalmazásáról a kül. Feldolgozási szinteken Devine kísérlete a sztereotípiák automatikus aktiválódásáról Donn Byrne (1961): A személyközi vonzalom és attitődbeli hasonlóság vizsgálata: A kísérlet milyen hipotéziseket tesztelt és az eredmények mit mutattak? Hamilton és Rose kísérletei a látszatkorrelációról és szerepükrıl a sztereotip nézetek fenntartásában Kinek a nevéhez főzıdik a minimális csoport paradigma jelensége? Írja le, mit jelent! Lewin és a csoportdinamikai kutatócsoport vezetési stílusokkal kapcsolatos kísérlete Milgram engedelmesség-kísérlete Mit jelent a deindividualizáció? Hogyan vizsgálható a jelenség? (L. Festinger- A. Pepitone- T. M. Newcomb, 1952-kísérlet!) Petty és Cacioppo kísérletei, melyekben a szisztematikus és felületes feldolgozás különbözıségeire rámutattak a meggyızı közlésben Sherif autokinetikus effektus kísérlete a normák információs funkciójáról Sherif nyári táboros terepkísérlete, mely a konfliktusok keletkezésérıl és feloldásáról szól 2. Tárgya, története, módszerei A szociológiai szociálpszichológia : G.H.Mead szociális behaviorizmusa; a szimbolikus interakcionizmus jellemzése, különös tekintettel E. Goffman munkásságára; R. Merton munkássága A behaviorizmus jelentkezése a szociálpszichológiában (1): Homans szociális csereelmélete A behaviorizmus jelentkezése a szociálpszichológiában (2): A szociális tanulás és utánzás elméletei (Miller és Dollard utánzáselmélete; Bandura elmélete a szociális tanulásról) A behaviorizmus jelentkezése a szociálpszichológiában (3): Az attitőd-problematika (Doob; Osgood és Tannenbaum; Fishbein; Bem; a Yale-program) A pszichoanalízis jelentkezése a szociálpszichológiában (1): S. Freud, Bion és Schutz munkássága és kritikai értékelésük A pszichoanalízis jelentkezése a szociálpszichológiában (2): Fromm, Adorno, valamint Kardiner munkája és ezek kritikai értékelése

10 A szerepelmélet és a hozzá kapcsolódó szociálpszichológiai elméletek: megkedveltetési elmélet (Jones és Wortman), benyomáskeltési elmélet (Schlenker), self-monitorizálási elmélet (Snyder) A szociálpszichológia válsága és jelene A szociálpszichológiai kutatásokkal szemben támasztott etikai követelmények A XIX. században a szociálpszichológiát milyen két aspektusból közelítették meg? Az 1930/40-es évek milyen hatással voltak a szociálpszichológia fejlıdésére? Az alaklélektan jelentkezése a szociálpszichológiában: Solomon Asch és Fritz Heider munkássága Csereelméletek (Thibaut és Kelley; Walster, Berscheid és Walster, ill. Adams ekvitáselmélete) Hasonlítsa össze a beavatkozó és a be nem avatkozó vizsgálati módszereket! Kurt Lewin munkássága, hatása a modern szociálpszichológiára: mezıelmélete, klasszikus kísérletei, a csoportdinamikai kutatások Mi az a három követelmény, aminek a tudományos elmélet eleget tesz a társas viselkedés általános magyarázatában? Miben különbözik a szociálpszichológus szemlélete és megközelítésmódja a laikus, hétköznapi emberétıl? Mikortól datálható a modern szociálpszichológia és kinek a nevéhez, illetve melyik kísérlethez köthetı? Milyen adatgyőjtési technikák alkalmazhatóak szociálpszichológiai kutatásokban? Soroljon fel néhányat! Milyen feldolgozási elvek mőködnek a társas és a kognitív folyamatok vonatkozásában? Milyen két alapvetı axiómára támaszkodik a szociálpszichológia? Milyen kutatási típusok léteznek?jellemezze ezeket röviden! Néplélektan, nemzeti karakter és a sztereotípiák problematikája 3. Társas megismerés Önmagunk és mások megismerésének különbözıségei és hasonlóságai Összetett benyomások A kognitív egyensúly hiányából fakadó feszültségek feloldási módjai A kognitív stílus klasszikus elméletei : Adorno, Rokeach és Harvey elméletei A pontosság kérdése a személypercepcióban A pozitív önértékelés fenntartásának problematikája A selfkomplexitás A személyközi és csoportközi interakciókat jellemzı megismerés különbségei A sztereotípiák aktiválódását elısegítı tényezık A sztereotípiák feloldásának lehetséges útjai A sztereotípiahasználat viselkedéses következményei A társas identitás fogalma Ahogyan a kognitív stílus gondolata a modern kognirtív szociálpszichológiában megjelenik: a kognitív szükségletek és a környezeti feltételek szerepe a megismerésben Attitőd és viselkedés kapcsolata 1: attitőd és viselkedés (az attitődök szerepe a viselkedésszervezésben, Ajzen és Fischbein tervezett cselekvés elmélete; az attitődök szerepe az információkeresésben, feldolgozásban és az emlékezetben)

11 Attitőd és viselkedés kapcsolata 1: viselkedés és attitőd (Bem, ill. Festinger elmélete) Attribúciós elméletek Attribúciós torzítások Az énfogalom egységességének a problematikája Az érzelmek szerep a szociális megismerésben (személypercepció, motivációs alapú attribúciós torzítások, pszichologika) Az attitőd fogalma, felépítése, mérése Az attitődök befolyásolása a felületes és a szisztematikus felédolgozási szinteken Az elsı benyomások kialakulása Csoportok megismerése: a sztereotípia fogalma Fogalmazza meg Lerner igazságos világba vetett hit hipotézisét! Írjon néhány, ezt igazoló kísérlet eredményt! Kelly elgondolása a komplex és simplex gondolkodásról Kognitív egyensúlyelméletek: az egyensúly, a szimmetria és a kongruitás Mire vonatkozik az implikált személyiség elmélet kifejezés? Mit jelent a szisztematikus feldolgozás az attribúciós folyamatban? Oki sémák az attribúcióban Sztereotípiafunkciók 4. Társas viselkedés A csoportfejlıdés szakaszai, ezek jellemzése A csoportközi konfliktusok megoldásának módjai, ezek jellemzése, illetve alkalmazott vonatkozásban példa a különbözı megoldási javaslatokra A fogolydilemma helyzet bemutatása A kialakulóban lévı és az intim kapcsolatok különbözıségei A proszociális viselkedés és osztályai A reaktancia jelensége A segítségnyújtást befolyásoló tényezık sürgıs beavatkozást igénylı helyzetekben A tömeg hatása a pszichés mőködésekre A vonzódást befolyásoló tényezık Az agresszív viselkedés elméletei Az agresszió pszichoanalitikus modellje Hogyan jöhet létre sikeres kisebbségi befolyás? Honnan eredhetnek a csoportközi konfliktusok? Kinek a nevéhez főzıdik a minimális csoport paradigma jelensége? Írja le, mit jelent! Mi a morális közöny és morális kirekesztés közötti kölönbség és hasonlóság! Mikor beszélünk alkuhelyzetrıl? Idézzen néhány alkuhelyzetet a mindennapi életbıl! Mire vonatkozik a relatív depriváció elmélete? A relatív fraternalisztikus és relatív egoisztikus depriváció különbségei és hasonlósága. Mire vonatkozik a tükörkép-gondolkodás és kinek a nevéhez köthetı? Mire vonatkozik a tervezett viselkedés elmélete? Mit értünk társas dilemma alatt? Mit jelent a vonatkoztatási csoport normatív funkciója? Mit nevezünk univerzális társas normának! Mutassa be a vezetés kontingencia-modelljét, kinek a nevéhez kapcsolódik? Mutassa be, milyen kommunikációs sémák léteznek, valamint hasonlítsa össze ezeket a hatékonyság és elégedettség szempontjából!

12 Nevezzen meg helyzeteket, amikor elıny és amikor hátrány a konformizmus! Vezetéselméletek Vezetési stílusok felsorolása, K. Lewin nyomán